Építésügyi sablonok készítése és használata az ÉTDR-ben. Verzió: etdr_jegyzet_sablon_01.odt

Építésügyi sablonok készítése és használata az ÉTDR-ben Verzió: etdr_jegyzet_sablon_01.odt 2013-07-15

Készült az elektronikus közigazgatás építésügy területén történő bevezetéséhez azzal a céllal, hogy az ÉTDR használatához elméleti és gyakorlati útmutatót adjon az hatósági felhasználók számára. Privát kiadás. Nem lehet hivatkozási alap sem eljárásban, sem más körülmények közöt. Szerkesztete: Varga Illés Levente

A jegyzet kétoldalas nyomtatásra optimalizálva készült, de kérjük, hogy csak indokolt esetben nyomtassa ki!

A jegyzet a Nevezd meg! - Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-SA 2.5 HU) licence szerinti készült és kerül publikálásra. A licenc információs oldalán, a http://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.5/hu címen olvashatóak a jegyzet felhasználási feltételei: Nevezd meg! – A szerző vagy a jogosult által meghatározot módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (a szerkesztő és a szerző nevét, a mű címét). Így add tovább! – Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejöt alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alat terjesztheted.

Tartalomjegyzék 1. Bevezető

5

2. Az ÉTDR iratkészítési koncepciója

6

2.1. Az irat készítési folyamatának elméleti alapjai.....................................................................................................6 2.1.1. Az irat szerkesztése 6 2.1.2. Az iratkép szerkesztése 7 3. Sablon készítése 8 3.1. A szövegszerkesztő beállítása....................................................................................................................................8 3.1.1. Microsof Word 2007 8 3.1.2. Microsof Word 2010 12 3.1.3. LibreOfce 16 3.2. Helykitöltők.................................................................................................................................................................16 3.3. Stílusok.........................................................................................................................................................................17 3.4. A központi sablonok struktúrája............................................................................................................................17 4. Sablon használata 21 4.1. Helykitöltők.................................................................................................................................................................21 4.1.1. A hatóság adatai 22 4.1.2. Az irat adatai 22 4.1.3. Az iratkép szövegébe illesztet helykitöltők 23 4.1.4. Keltezés, aláírás 24 4.1.5. Csatolt dokumentumok 25 4.1.6. Kézbesítési záradék 29 4.2. Szöveg bemásolása.....................................................................................................................................................29 4.2.1. Microsof Word 2007 29 4.2.2. Microsof Word 2010 31 4.2.3. LibreOfce 34 4.2.4. A szakhatósági állásfoglalás szövegének beemelése 35 4.3. Fejléc..............................................................................................................................................................................37 4.4. Lábléc............................................................................................................................................................................37 4.5. Szöveg formázása: stílusok......................................................................................................................................39 4.5.1. Microsof Word 2007 39 4.5.2. Microsof Word 2010 39 4.5.3. LibreOfce 40 4.6. Beillesztet objektumok............................................................................................................................................41 4.7. Rövidutak.....................................................................................................................................................................41 4.8. Trükkök........................................................................................................................................................................41 4.8.1. Gyors kijelölés 41 5. Felhasznált és ajánlott irodalom 43 5.1. ÉTDR hivatalos projektoldal...................................................................................................................................43 5.2. Egyebek.........................................................................................................................................................................43

Építésügyi sablonok készítése és használata az ÉTDR-ben

1. Bevezető Jelen jegyzet nem hivatalos kiadmányként a hivatalos ÉTDR ismertetők értelmezését és magának az ÉTDR használatának elsajátítását igyekszik segíteni azzal, hogy elméleti és szofverhasználati elemeket kever egy eljárás cselekményi sorrendjét követve. Nem cél, hogy a jegyzet teljes körű legyen, így a felhasználói kézikönyvben már kidolgozot cselekményeket it csak meghivatkozzuk (FKK ÜI = Felhasználói KéziKönyv ÜgyIntézők számára). Az eljárás során szükséges iratkészítéshez és az ÉTDR használatához a jegyzet végén található irodalomjegyzék tanulmányozását is javasoljuk. Jelen jegyzet nem ad teljes körű felvilágosítást a jogszabályi hátérről sem és nem vállalkozik a változó jogszabályok tükrében napi frissítésben tartani az it közzétet információkat. Az it megfogalmazotak nem minősülnek jogértelmezésnek, állásfogla lásnak, erre hivatkozni eljárásban nem lehet.

etdr_jegyzet_sablon_01.odt-2013-07-15

5


2. Az ÉTDR iratkészítési koncepciója Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (mozaikszóval: ÉTDR) az irat fogalmát – a jogszabálytól némileg eltérő módon, annál szűkebben – értelmezi. Iratról az ÉTDR-ben beadványok és kiadmányok esetében beszélünk, azaz az ÉTDR-ben keletkezett dokumentumok az iratok. Más megközelítésben: az iratok azok a dokumentumok, melyek „iktatás”-ra kerülnek, azaz iratazonosítójuk van. Az eljárás többi dokumentuma ezen iratok mellékleteiként (vagy melléklet irataként) kerülnek a mappába. Az eljárás mappájában (az eljárás dokumentu mok fülén) az iratok is megjelennek, mint dokumentumok (azaz minden irat dokumen tum, de nem minden dokumentum irat). De az iratot alapvetően nem a Dokumentumok fülön, hanem a hozzá tartozó cselekmény képernyőképének Irat fülén az Iratkép megtekintése gombra katintva tekintsük meg! Ezt azért fontos így rögzíteni magunk nak, mert az irat nem csupán a lementet PDF/A alapú fáj, hanem annál jóval több: iratinformációk, iratkezelési információk, kézbesítési adatok, mellékelt iratok, stb. összessége, s mindezen információ it, a Cselekmények fülről érhetőek el.

2.1. Az irat készítési folyamatának elméleti alapjai Az iratkészítés két lépésből áll: • az iratszerkesztés, majd pedig • az iratkép-szerkesztés lépéséből. 2.1.1. Az irat szerkesztése Az irat szerkesztése az a folyamat, amikor a rendszerben fellelhető adatokból az ÉTDR adatbázisában iratot létrehozunk. A folyamat során többek közöt meghatározzuk a kiadmány előkészítőjének (ügyintézőjének) és aláírójának (kiadmányozójának) személyét és az irat tárgyát, de döntünk az irat létrehozásának módjáról is. Irat két módon jöhet létre: • egy, az ÉTDR rendszerben rögzítet DOCX formátumú sablonból, vagy • egy, a hatóság munkatársának eszközén már meglévő PDF/A formátumú dokumen tum feltöltésével. Figyelem! Jogszabály azt írja elő, hogy a hatóság sablon segítségével hozza meg döntését. Ez biztosíthatja ugyanis az ÉTDR egyik elsődleges célját, az egységes jogalkalmazást, az egységes és érthető statisztikát (melyen aztán a hatósági munka fnanszírozása is nyugszik). A feltöltés technikai lehetősége azért biztosítot az ÉTDR-ben, hogy jogszabályi felhatalmazás alapján egyes hatóságoknak, szerveknek lehetőségük legyen saját ügyviteli rendszerükben készült iratot utólagosan feltölteni az ÉTDR-be is.

Amennyiben az iratszerkesztés során az iratot sablonból hozzuk létre, úgy az a rendelkezésünkre álló sablonszövegek és sablonfejlécek közül kiválasztot sablon és sablonfejléc társításával keletkezik. A sablonszöveg annyival több, mint egy egyszerű iratminta, hogy abban ún. helyki töltők vannak, melyek az ÉTDR-ben rögzítet adatok betöltésére szolgálnak. Ezek a helykitöltők alaktanilag <#szoveg> -ként jelennek meg a sablonban, de az iratban

6



– amennyiben az a rendszerben rögzítésre került már – a hivatkozot adatnak kell megjelennie. Sablont (pontosabban sablonszöveget) bárki készíthet, ha betartja a sablonszerkesztés információtechnológiai szabályait (a 3. Sablon készítése fejezet szerint), de használatra feltölteni a rendszerbe csak a hatósági adminisztrátor, illetve a központi rendszeradmi nisztrátor tud (erről lásd a hatósági adminisztrátoroknak szóló felhasználói kézikönyv vonatkozó részét). A sablonfejléc egy JPG alapú kép, melyet a központi rendszeradminisztrátor készít és tölt fel minden egyes hatóság számára. Ezért a megfelelő sablonfejléc kialakítása, módosítása érdekében az igényeket a Helpdesken keresztül neki kell jelezni. Az államigazgatási szervek (pl. építésügyi hatóságok és szakhatóságaik) sablonfejlécei a kormányzati szándéknak és előírásainak megfelelően egységes arculatúak: • a nemzeti címert és 3 sort a hatóság (és nem a hivatal!) megnevezésére, továbbá • alul egy vízszintes vonalat tartalmaz. Az egyéb szervek (pl. településképi véleményezéshez a polgármesterek) a maguk készítet fejlécet küldik be a központi rendszeradminisztrátornak. Egy hatóságnak több sablonfejléce is lehet, pl. szakterületenként vagy szervezeti egységként más és más. Ilyen irányú igényükkel szintén a központi rendszeradminiszt rátort kereshetik meg. 2.1.2. Az iratkép szerkesztése A sablonalapú iratot iratképszerkesztésre az irat szerkesztése után áll módunkban megnyitni. Ehhez a saját gépünkön szükséges DOCX szerkesztésére alkalmas szöveg szerkesztő alkalmazás (bővebben lásd a GYIK szövegszerkesztő alkalmazásokról szóló leírását). Azok a helykitöltők, melyek mögöt a rendszerbéli adatmező még üres, de a kiadmányo zásra küldésig tartalommal töltődnek fel, azok a kiadmányozásra küldésig a „Helykitöl tők frissítése” gombbal az iratkép megnyitása, szerkesztése nélkül behelyezhető. Tipikus példa erre az iktatószám, melyet elegendő az iktatási funkcióval utolsó lépésként bevinni, s e gombbal az iratképbe helyezni. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a helykitöltőt az iratkép szerkesztésekor nem töröltük! Amennyiben az iratszerkesztés során az iratot feltöltéssel hozzuk létre, úgy annak iratképét szerkeszteni már nem áll módunkban, hiszen a feltöltöt PDF/A irat kész, (lezárt) technikailag is véglegesítet irat. Amennyiben az irat és iratkép valamennyi szerkesztési feladatát elvégeztük, csatoltuk hozzá a mellékleteket, megadtuk a címzetjeit és gondoskodtunk az iktatásáról is, úgy elküldhetjük kiadmányozásra.


7


3. Sablon készítése A közzétet központi sablonokból könnyedén készíthetünk további, hatósági sablonokat, de néhány alapvető szabályt be kell tartanunk.

3.1. A szövegszerkesztő beállítása A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes szövegszerkesztők beépítet „segítségei” akadályozzák a helyesen működő sablon elkészítését. Ennek oka abban keresendő, hogy a helyesírási, nyelvtani ellenőrző mechanizmusok módosíthatják (s gyakran – noha ennek szemmel látható jele nincsen – módosítják is) a sablon helykitöltőit. Célszerű tehát ezeket az opciókat úgy beállítani, hogy ne módosítsák a helykitöltők kódjait. E fejezetben az egyes szövegszerkesztők függvényében mutatjuk be a szükséges beállítá sokat. Elképzelhető, hogy nem minden beállítás szükséges abban a formában, ahogyan it bemutatásra kerül, de a tesztek ilyen beállítások mellet voltak sikeresek. Ez azt jelenti, hogy mielőt nekilátunk sablont készíteni, feltétlenül végezzük el az alábbiakban leírt beállításokat. Ha egyéb szerkesztési feladatunk van utána (pl. ügyintézőként iratképszerkesztéskor használjuk is a sablonokat), akkor már visszaállít hatjuk a beállításokat a megszokot üzemmódra. 3.1.1. Microsof Word 2007 A Microsof Word 2007 programbeállításai az Office gomb A Word beállításafi gombjára megjelenő paneleken adhatók meg. A beállításokat célszerű úgy szerkeszteni, hogy ne legyen egyetlen dokumentum sem megnyitva (pontosabban csak a program megnyitá sával megjelenő üres dokumentumot lássuk).

A Nyelvfi ellenőrzés pont alat kapcsoljunk ki minden opciót!

8



További zavart keltő opciók vannak az Automatfikus javításfi beállítások nyomógombra felugró ablakban. Az Automatfikus javításfi beállítások. fülön, ... … az Automatfikus javítás fülön, ...


9


… a Matematfikafi automatfikus javítás fülön, …

… az Automatfikus formázás beíráskor fülön, …

… az Automatfikus formázás fülön …

10



és az Intellfigens címkék fülön kerüljön minden inaktív állapotba!

Továbbá kapcsoljuk ki a korrektúra opciót is! (Változások követése legyen inaktív!) Ez a beállítás már nem programbeállítás, hanem dokumentumfüggő, azaz az éppen aktuálisan szerkesztet dokumentumra érvényesen kell beállítani.


11


Ha ezekkel a beállításokkal végeztünk, csak akkor kezdjünk neki a sablonok készítésé nek! 3.1.2. Microsof Word 2010 A Microsof Word 2010 programbeállításai a Fájl menü Beállítások almenüjében adhatók meg. A beállításokat célszerű úgy szerkeszteni, hogy ne legyen egyetlen dokumentum sem megnyitva (pontosabban csak a program megnyitásával megjelenő üres dokumen tumot lássuk).

A Nyelvfi ellenőrzés pont alat kapcsoljunk ki minden opciót.

12



További zavart keltő opciók vannak az Automatfikus javításfi beállítások nyomógombra felugró ablakban. Az Automatfikus formázás fülön, ...


13


… az Automatikus javítás fülön, ...

… a Matematfikafi automatfikus javítás fülön, …

14



… az Automatfikus formázás beíráskor fülön, …

… és a Műveletek fülön kerüljön minden inaktív állapotba!


15


Továbbá kapcsoljuk ki a korrektúra opciót is! (Változások követése legyen inaktív!) Ez a beállítás már nem programbeállítás, hanem dokumentumfüggő, azaz az éppen aktuáli san szerkesztet dokumentumra érvényesen kell beállítani.

Ha ezekkel a beállításokkal végeztünk, csak akkor kezdjünk neki a sablonok készítésé nek! 3.1.3. LibreOfce Tesztelés alatt jelenleg nem ajánlot sablonkészítéshez használni

3.2. Helykitöltők A helykitöltők olyan, az ÉTDR-ben rögzítet adatok betöltésére szolgálnak, melyekkel a sablon az ügynek megfelelően megszemélyesítésre kerül. Azaz az ügyre jellemző adatok a helykitöltőkkel kerülnek az iratképbe. Ezek a helykitöltők alaktanilag <#szoveg> -ként jelennek meg a sablonban, de az irat ban – amennyiben az a rendszerben rögzítésre került már – a hivatkozot adatnak kell megjelennie. A helykitöltőket ne formázzuk betűstílussal, mert az kompatibilitási problémákat okozhat! Egyes helykitöltők listaként, táblázatként működnek, így ezeknél érdemes

16



elegendő helyet hagyni, új sorba rendezni előte és utána az szövegkörnyezetet, s iratképszerkesztésnél kell ezeket folyamatos szöveggé szerkeszteni. Az alábbi ábra egy általános, központi sablon képét mutatja.

Látható, hogy a fejlécet a sablonba nem kell beilleszteni (azt majd az ÉTDR helyezi el). Az alkalmazható, alkalmazásra javasolt helykitöltők listáját és leírását lásd jelen jegyzet végén.

3.3. Stílusok A központi sablonok egységes stílusválasztékkal készülnek, megkönnyítendő a szövegszerkesztést, a formázást és a dokumentumok közti másolást. Éppen ezért a helyi sablonok kidolgozásánál is azt javasoljuk, hogy ezeket a stílusokat alkalmazzák! Lásd még: 4.5 Szöveg formázása: stílusok

3.4. A központi sablonok struktúrája Saját, helyi sablon készítéséhez érdemes a központi sablonokat kiindulási alapként alkalmazni. Ezt segítendő jelen fejezetben röviden ismertetjük egy általános központi sablon felépítését.


17


Az első két bekezdés a hatóság adatait tartalmazza: első bekezdésben a cím, telefon, fax, másodikban az e-mail és a webcím. Kitöltéskor ezeket az adatokat a hatósági adminisztrátor által a FKK HA 5.2.1. Hatóság szerkesztése (a) Hatóság adatai fejezetében foglaltak szerint megadot, a rendszer által tárolt törzsadatokból meríti a dokumentum. A két bekezdés a sablonban ugyan 3 sort foglal el, de az adatokkal történő behelyet tesítés után ez szinte biztosan 2 sor terjedelmű marad. Stílusuk etdr_fejlec_nev4.

A következő bekezdések az irat adatait tartalmazzák: az ügyiratszám, az iratazonosító, az iktatószám, valamint az ügyintéző neve és elérhetősége (telefon és e-mail) megjelení tésére szolgálnak. Kitöltéskor ezeket az adatokat a FKK ÜI 10.1.2. Irat létrehozása sablon ból fejezetben foglaltak szerint megadot vagy automatikusan generált, a rendszer által tárolt cselekményi adatokból meríti a dokumentum. A bekezdések stílusa etdr_targy_2 és fontos szerepet játszik benne a tabulátorhasználat (az első tabulátorpozícióra az adat típus megnevezése kerül, a következő tabulátorpozícióra pedig – jobbra igazítva – maga az érték). Ügyintézőt it ketőt is megjelenítünk, hiszen az ügy és a cselekmény (irat) ügyintézője nem feltétlenül ugyanaz a személy. (Ha ugyanaz a személy, akkor az iratkép szerkeszté sekor a feleslegesnek ítélt 2. adatsort egyszerűen lehet törölni. Ezt követi az irat tárgya, mely tulajdonképpen 5 db adatmezőből állítható össze: • az irat tárgya az irat szerkesztésekor adható meg (a sablon kiválasztásakor a rendszer felajánlja, hogy a sablon tárgyával felülírja-e az értéket), s jellemzően arra tervezet mező, hogy a „hiánypótlási felhívás” típusú, azaz eljárási cselekményt megnevező értéket jelenítsen meg, • az eljárás megnevezése a „tárhely neve”, ami a kérelmezői oldalon adható meg (ha hasznosítható projektnevet adnak meg értéknek, akkor az it, a tárgyban is használ ható, ellenkező esetben törölhető a sor), • a tárgyi ingatlanok az építési tevékenységgel érintet telekingatlant és – ha van – a többi tárgyi ingatlant sorolja fel (így kitöltés után elképzelhető, hogy szerkeszteni szükséges az eredményt),

18



• az építési tevékenység a kérelem kötelező tartalmi elemeként, a tárhely/eljárás szerkesztésének Általános adatok fülén megadandó érték, s jellemzően arra tervezet mező, hogy a „kétlakásos lakóépület építése” típusú, azaz magát a végzendő vagy végzet munkát megnevező értéket jelenítsen meg (tehát nem az eljárás típusát kell it megnevezni!), • az eljárás típusa a tárhely/eljárás szerkesztésének Általános adatok fülén – az ÉTDR által jegyzet értékkínálatból – kiválasztot érték, az eljárás alapadata. A bekezdések stílusa etdr_targy_1. és fontos szerepet játszik benne a tabulátorhasználat (az egységes formázási igény miat). Ezt követi maga az irat törzse, avagy a döntés. A középre igazított cím stílusa az etdr_cim_1. Egyes helykitöltők a szövegtörzsben önálló bekezdést alkotnak, azért hogy a többsoros, vagy a nem automatizálható (nyelvtani kapcsolatot, ragozást, írásjelet, stb. igénylő) adatok egymástól jól elkülönüljenek és könnyebb legyen őket kitöltés után összeszerkeszteni.

Egyes szövegrészek színnel vannak kiemelve. Ezeket a kiemeléseket azért alkalmazzuk, hogy abban a formában semmiképpen se maradjanak észrevétlenül a készülő iratkép ben, azaz fgyelmeztesse az ügyintézőt és a kiadmányozót is, hogy ot mérlegelni kell, dönteni kell. A sárga színt az iratképet szerkesztőnek szóló használati üzenetekhez alkalmazzuk, azaz ezek törölhetőek (trükk a gyors törléshez: 4.8.1 Gyors kijelölés + DEL gomb). A zöld szín – hasonlóan a sárga színhez – arra hívja fel a fgyelmet, hogy ot feltétlenül szerkesztenünk kell a tartalmat, mert a megfogalmazot szituációk vagy értékek vagylagosak, azaz a megmaradó érték háterét kitöltés nélkülire állítjuk, a többit a sárgához hasonlóan töröljük. Az iratkép végén sok helykitöltőt találunk. A keltezés azt a dátumot tartalmazza, amikor az iratképet első alkalommal nyitotuk meg szerkesztésre (mivel a helykitöltők az első behelyezésük után statikusak, azaz automatikusan nem változnak).


19


A következő sorban hatóságunk azon vezetőjének a neve és beosztása szerepel, akit jogszabály hatáskörrel jogosít fel. Ezeket az adatokat a hatósági adminisztrátor a hatóság adatainál rögzíti. Az ezt követő sorokban a megnevezet vezető nevében és megbízásával eljáró személy neve és titulusa jelenik meg. Ezek az adatok a kiadmányozást végző felhasználóé, azaz akit az irat szerkesztésénél megnevezünk kiadmányozónak, annak a neve és titulusa jelenik it meg.

A csatolt dokumentumok1 egy táblázatban jelennek meg, ezért feltétlenül új és önálló sorba kerüljön a helykitöltője! Ezután a sablon egy oldaltörést tartalmaz, hogy az értesítési záradék új oldalra kerüljön.

A záradék felsorolásként jelenik meg, ezért feltétlenül új és önálló sorba kerüljön a helykitöltője! Vegyük fgyelembe, hogy a helykitöltők nem jelenítik meg a rejtet címzeteket!

1

Nem véletlen a „csatolt dokumentumok” meghatározás. Ez a felsorolás ugyanis nem tesz különbséget a melléklet és a mellékelt irat közöt. Azaz, ha a kiadmány szempontjából fontosnak ítéljük megkülönböztetni vagy rögzíteni, hogy ahhoz melléklet vagy mellékelt irat tartozik, akkor a megfelelő fogalmat alkalmazzuk it! Lásd még a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §. 4., 28. és 29. pontját!

20



4. Sablon használata A sablon használatához már nem szükséges a 3 Sablon készítése / 3.1 A szövegszerkesztő beállítása fejezetben leírtak alkalmazása. Azaz a helyesírás-ellenőrző és nyelvtani ellenőrző funkciókat nyugodtan alkalmazhatjuk. A korrektúra funkció használatát mindezek mellet kerüljük!

4.1. Helykitöltők A helykitöltők olyan, az ÉTDR-ben rögzítet adatok betöltésére szolgálnak, melyekkel a sablon az ügynek megfelelően megszemélyesítésre kerül. Azaz az ügyre jellemző adatok a helykitöltőkkel kerülnek az iratképbe. Ezek a helykitöltők iratkép szerkesztésénél már normál szövegként jelennek meg, de találkozhatunk az alaktanilag <#szoveg> -ként megjelenő formájukkal is, amennyiben a rendszerben rögzítésre került adatal nem volt lehetséges behelyetesíteni azt. Ez előfor dulhat akkor is, amikor nincsen ilyen adat a rendszerben. Ha a cselekmény végzése közben még rögzítésre kerül ez az adat a rendszerben (pl. iktatószám), akkor a kiadmá nyozásra küldésig a Helykfitöltők frfissítése gombbal az iratkép megnyitása, szerkesztése nélkül behelyezhető. Egyes helykitöltők listaként, táblázatként működnek, így ezek önálló, új sorba kerülnek elhelyezésre. It ilyenkor szövegszerkesztési feladataink támadnak: az sorokat összevon juk, a szükségtelen adatokat töröljük, szükség esetén a megfelelő ragozást begépeljük, az érintet mondatot folyamatos szöveggé szerkesztjük. Az alábbi ábra egy általános, központi sablon képét mutatja.


21


Látható, hogy a fejléc beillesztésre került (ezt az ÉTDR helyezte el). A következőkben a főbb helykitöltőkkel való iratképszerkesztési tudnivalókat ismertetjük. 4.1.1. A hatóság adatai A beillesztet fejléc csupán a hatóság nevét tartalmazza. A fejléc vízszintes vonala alat helyezkednek el a hatóság elérhetőségi adatai. Ezeket az adatokat hatóságunk hatósági adminisztrátora rögzíti. Tehát, ha rossz adat jelenik meg iratképszerkesztéskor, akkor azt nem az ÉTDR Helpdesknek, hanem, hanem hatóságunk hatósági adminisztrátorának kell jelezzük. 4.1.2. Az irat adatai A hatóság adatai után az irat adatai következnek. Ide tartozik kötelező elemként: • az ügyiratszám (ÉTDR azonosító), • az iratazonosító, • az iktatószám, • az ügyintéző és elérhetősége, • az irat tárgya. Ha ezen felül egyéb adatra, közlendőre van szükség, akkor azt manuálisan tudjuk rögzíteni, szerkeszteni.

22



Ügyintéző nevének és elérhetőségének két értéket is megad a központi sablon. Az ÉTDR ugyanis megkülönbözteti az eljárás és az irat ügyintézőjét. A két személy ugyanis gyakran nem ugyanaz, s ekkor ezt rögzíti az irat. Ha csak egy ügyintézőnk van, akkor kétszer fog megjelenni a neve és elérhetősége, így szükséges a felesleges adatot törölni. A központi sablon kialakítása olyan, hogy a 2. adat önálló sor, érdemes a teljes sort törölni (lásd 4.8.1 Gyors kijelölés). Az irat tárgya az iratképben több összetevőből áll. Ezen értékek egyszerű felsorolásával is megfelelő tárgyat kap(hat)unk, de igény vagy szükség esetén ragozással akár önálló mondatot is szerkeszthetünk belőle. • Első az Irat tárgya, melyet az ÉTDR online felületén az Irat szerkesztése képernyőn ad hatunk meg (alapértéke a cselekmény neve + településnév, de a kiválasztot sablon tárgyával felülírható, vagy szabadszavasan módosítható, cserélhető). Az értéknek olyan információt javaslunk megadni, ami az aktuális eljárási cselekményre, döntés típusára utal. • A második a Tárhely neve-ként kérelmezői (vagy ügyfélszolgálatos) felületen meg adot adat. Az adatmező informatikai szempontból kötelező, de jogszabály által nem. Az adat elsődleges célja, hogy a kérelmezői oldalon azonosítható legyen a tárhely (akár a projekt nevét lehet it megadni, pl. Onogesius vendégszállás), s mivel nem hatósági információ, hatósági oldalon nem is szerkeszthető. Éppen ezért könnyen elképzelhető, hogy az adat it, az iratképben nem releváns, így törölhető, törlendő. • A harmadik adatsor az építési tevékenységgel érintet ingatlan címe, helyrajzi száma. Ha csak egy ingatlan van, akkor – helyes adatmegadást feltételezve – az a telekingat lan adata, ha több ingatlan van, akkor egy ezzel kezdődő lista az eredmény. Az adatok jogszabály szerint a kérelem kötelező adatelemei, s igen fontos, hogy pontos érték legyen (azaz szükség esetén az ügyintéző az ÉTDR online felületén módosítja ezt az értéket az Eljárás szerkesztésének képernyőjének Tárgyfi fingatlanok fülén). • A negyedik adat az építési tevékenység, mely adat jogszabály szerint a kérelem kötelező adateleme, s igen fontos, hogy szakmai, műszaki, jogi szempontból helyes érték legyen (azaz szükség esetén az ügyintéző az ÉTDR online felületén módosítja ezt az értéket az Eljárás szerkesztésének képernyőjének Általános fülén). • Az ötödik adat az eljárás típusának megnevezése, mely adat jogszabály szerint a kérelem kötelező adateleme, s igen fontos, hogy jogi szempontból helyes érték legyen (azaz szükség esetén az ügyintéző az ÉTDR online felületén módosítja ezt az értéket az Eljárás szerkesztésének képernyőjének Általános fülén). 4.1.3. Az iratkép szövegébe illesztett helykitöltők A döntés (iratkép) szövegébe illesztet helykitöltő lehet csupán egy adatot megjelenítő helykitöltő, s ez a folyamatos szövegbe (bekezdésbe) ágyazva meg is jelenhet, az oda való értékkel. Ebben az esetben az iratképet szerkesztő nem is találkozik azzal, hogy it egy adat behelyetesítésre került. Éppen ez az egyik lehetséges probléma: a beillesztet adatok gyakran szerkesztést igényelnek (elég csak a ragozás szükségességére gondolni). Olvassuk tehát fgyelmesen a szöveget és nyelvtanilag is értelmezzük a készítet iratképet! Ne dolgozzunk rutinból, mert elképzelhető, hogy a legutóbbi használat óta változot a sablon! A sablon készítője gondolhatja úgy, hogy a szerkesztés szükségességére felhívja az ügyintéző fgyelmét, s új, önálló sorba illeszti a helykitöltőt, vagy színes betűhátérrel f gyelmeztet a szerkesztés vagy fogalmazás szükségességére. Vannak olyan helykitöltők is, melyek listaként, táblázatként működnek (pl. kérelmezők felsorolása). Ezeknél a behelyetesítet adatok (adatsorok) mindig önálló sorokba rendeződnek. Figyeljük előte és utána a szövegkörnyezetet, s annak megfelelően szerkesszük folyamatos szöveggé a sorokat! Ezek a helykitöltők több adatmezőből etdr_jegyzet_sablon_01.odt-2013-07-15

23


állítanak össze adatsorokat, így óhatatlanul lesznek benne2 felesleges szóközök, írásje lek. Ekkor vagy törölnünk, vagy pótolnunk kell a karaktereket, de az is elképzelhető, hogy ismétlődő adatokat egy helyre csoportosítjuk3. Egyes szövegrészek színnel vannak kiemelve. Ezeket a kiemeléseket azért alkalmazzuk, hogy abban a formában semmiképpen se maradjanak észrevétlenül a készülő iratkép ben, azaz fgyelmeztesse az ügyintézőt és a kiadmányozót is, hogy ot mérlegelni kell, dönteni kell. A sárga színt az iratképet szerkesztőnek szóló használati üzenetekhez alkalmazzuk, azaz ezek törölhetőek (trükk a gyors törléshez: 4.8.1 Gyors kijelölés + DEL gomb). A zöld szín – hasonlóan a sárga színhez – arra hívja fel a fgyelmet, hogy ot feltétlenül szerkesztenünk kell a tartalmat, mert a megfogalmazot szituációk vagy értékek vagylagosak, azaz a megmaradó érték háterét kitöltés nélkülire állítjuk, a többit a sárgához hasonlóan töröljük. 4.1.4. Keltezés, aláírás A keltezés azt a dátumot tartalmazza, amikor az iratképet első alkalommal nyitotuk meg szerkesztésre (mivel a helykitöltők az első behelyezésük után statikusak, azaz automatikusan nem változnak). Ha az iratkép szerkesztése ezen a napon nem fejeződik be, úgy ezt a dátumot manuálisan javítani szükséges. Jogos kérdésként vetődik fel, hogy ennek a dátumnak a kiadmányozás dátumának kellene lennie. Ez így van. Ha a kiadmányozó nem azon a napon írja alá (kiadmányozza), mint ami a keltezésben szerepel, akkor kiadmányozáskor a Kfiadmányozás javítása opciót kell választania, s ek kor – a lap alján az Iratkép szerkesztése opcióval – javíthatja a dátumot (is). (Az irat adataként az ÉTDR a valós kiadmányozási időt jegyzi, a digitális aláírás időbélyegzőjébe is az kerül! Kétség, ellentmondás esetén ez a mérvadó!) A következő sorban hatóságunk azon vezetőjének a neve és beosztása szerepel, akit jogszabály hatáskörrel jogosít fel. Ezeket az adatokat a hatósági adminisztrátor a hatóság adatainál rögzíti. Ha nem megfelelően jelennek meg, akkor jelezzük ezt neki! Az ezt követő sorokban a megnevezet vezető nevében és megbízásával eljáró személy neve és titulusa jelenik meg. Ezek az adatok az ügyintéző által kiadmányozónak megjelölt felhasználó adatai4. A név a regisztrációból ered, adatbázisban módosítani ezt nem lehet. A titulust a kiadmányozó adja meg magáról a saját adatainak szerkesztésé nél. Jogos kérdésként vetődik fel, hogy a tényleges kiadmányozó személye eltérhet at tól, mint akit az ügyintéző e feladatra jelölt, márpedig it a tényleges kiadmányozó nevének kell szerepelnie. Ez így van. Ha a két személy nem ugyanazon személy, akkor kiadmányozáskor a Kfiadmányozás javítása opciót kell választani, s ekkor javíthatja – a lap alján az Iratkép szerkesztése opcióval – a kiadmányozó adatait (is). (Az irat adataként az ÉTDR a valós kiadmányozót jegyzi! Kétség, ellentmondás esetén ez a mérvadó!)

2

Az érintetek adatainál pl. lehet hiányos a címadat, ami azt eredményezi, hogy csak szóköz jelenik meg helyete. Például több, azonos címen élő kérelmezők esetében. 4 Az ezt megvalósítani hivatot <#kiadmanyozo_titulusa> helykitöltő jelen sorok írásakor még nem működik, javítása folyamatban van. 3

24



4.1.5. Csatolt dokumentumok A felsorolásban azon dokumentumok adatai jelennek meg, melyeket az irathoz csatoltunk az online felületen. Ez a felsorolás – ahogyan az online felület sem – nem tesz különbséget a melléklet és a mellékelt irat közöt 5. Azaz, ha a kiadmány szempont jából fontosnak ítéljük megkülönböztetni vagy rögzíteni, hogy ahhoz melléklet vagy mellékelt irat tartozik, akkor a megfelelő fogalmat alkalmazzuk it! A megjelenítet értékek a dokumentum típusa és a fájl neve, továbbá ha megadtuk, akkor a dokumentum leírása6, valamint jellege. A felsorolás fzikailag egy táblázat, melyet feltétlenül szerkesztenünk szükséges. Szüntessük meg a táblázat rácsozatát (tegyük nem láthatóvá a szegélyeket), a betűtípust pedig módosítsuk a kiadmány betűtípusához (központi sablonnál Times New Roman 9). A táblázat terjedelmességét csökkenthetjük, ha a tartalmilag összetartozó adatokat egy sorba húzzuk, a feleslegesnek ítélt oszlopokat, sorokat töröljük, a sorok magasságát pedig módosítjuk.

5

Lásd még a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §. 4., 28. és 29. pontját! 6 Lásd FKK ÜI 8.2.5. Dokumentumok » Dokumentumok adatai fejezetében a Dokumentumok szerkesztése opciót!


25


26




27


28



4.1.6. Kézbesítési záradék A Kézbesítési záradék egy lista, melyben felsorolásra kerülnek az irat címzetjei, illetve azok, akik másolatban (tájékoztatásul) kapják azt. Az értesítési záradék kapcsán érdemes annak is tudatában lenni, hogy az ÉTDR zárt rendszerben, hitelesen kezeli az adatokat, illetve a hiteles irat nem csupán a PDF fájl, hanem az ahhoz kapcsolódó online felület és adathalmaz is. A kézbesítési információk elsődlegesen tehát az online felületen érhetőek el (az adatvédelem és az anonimizálás problematikáját kezelve), a helykitöltővel az iratképbe helyezet információk csupán ismétlés (ahol azonban az anonimizálás problematikája a hatóságot terheli). A behelyezet adatok közöt felesleges szóközök és írásjelhiányok is előfordulnak, így a szerkesztés ebből a szempontból sem elkerülhető.

4.2. Szöveg bemásolása Fogalmazás és szövegszerkesztés során is gyakran alkalmazzuk a szöveg másolásának funkcióit. Ezeket elérhetjük menüpontból, helyi menüből és rövidútal is (4.7. Rövidutak) Azonban szövegek másolásakor tisztában kell lennünk szövegszerkesztőnk e téren nyújtot szolgáltatásaival, ellenkező esetben nem várt eredményeket kapunk 7. 4.2.1. Microsof Word 2007 A Microsof Word 2007 programbeállításai az Office gomb A Word beállításafi gombjára megjelenő paneleken adhatók meg. A beállításokat célszerű úgy szerkeszteni, hogy ne legyen egyetlen dokumentum sem megnyitva (pontosabban csak a program megnyitá sával megjelenő üres dokumentumot lássuk). 7

Gyakran hibajelenségként éli meg a felhasználó, hogy a szöveg bemásolása után a bekezdések, oldalak „szétcsúsznak”, újból kell formázni az egész dokumentumot, stb..Ez a jelenség arra vezethető vissza, hogy az a dokumentum, melyből másolnak (forrásfájl) és az a dokumentum, amibe másolnak (célfájl) nem azonos stílusokat tartalmaz.


29


A Fájl menü Specfiálfis pontja alati Kfivágás, másolás befillesztés csoportban olyan alapér tékeket állíthatunk be, mellyel szövegek másolásakor tisztában kell lennünk.

Amennyiben a képen látható beállításoktól eltérő igényünk lenne (pl. a dokumentumok közöt ne a forrás-, hanem a célfájl szerinti stílusát őrizze meg), akkor nyugodtan állítsuk át az értékeket, de használatkor mindig legyünk tisztában azzal, hogy milyen beállítások vannak éppen a szövegszerkesztőnkben! 30



Az „egyszerű” beillesztésnél a szövegszerkesztő a bemutatot alapértékeket fgyelembe véve illeszti be a vágólapra helyezet szöveget. Gyakran van azonban arra szükségünk, hogy csupán a szöveget (azaz a szöveg formázása nélkül) illesszük a szövegbe. A Word 2007-ben ezt az ALT + CTRL + Z rövidútal elérhető Irányítot befillesztéssel tehetjük meg. A funkció a Kezdőlap / Befillesztés / Irányítot befillesztés menüből is elérhető.

Ha a Nem formázot szöveg opciót választjuk, akkor a vágólapon található szöveg formá zás nélkül kerül a szerkesztés alat álló dokumentumba. 4.2.2. Microsof Word 2010 A Microsof Word 2010 programbeállításai a Fájl menü Beállítások almenüjében adhatók meg. A beállításokat célszerű úgy szerkeszteni, hogy ne legyen egyetlen dokumentum sem megnyitva (pontosabban csak a program megnyitásával megjelenő üres dokumen tumot lássuk).


31


A Fájl menü Specfiálfis pontja alati Kfivágás, másolás befillesztés csoportban olyan alapér tékeket állíthatunk be, mellyel szövegek másolásakor tisztában kell lennünk.

Amennyiben a képen látható beállításoktól eltérő igényünk lenne (pl. a dokumentumok közöt ne a forrás-, hanem a célfájl szerinti stílusát őrizze meg), akkor nyugodtan

32



állítsuk át az értékeket, de használatkor mindig legyünk tisztában azzal, hogy milyen beállítások vannak éppen a szövegszerkesztőnkben! Az „egyszerű” beillesztésnél a szövegszerkesztő a bemutatot alapértékeket fgyelembe véve illeszti be a vágólapra helyezet szöveget. Gyakran van azonban arra szükségünk, hogy csupán a szöveget (azaz a szöveg formázása nélkül) illesszük a szövegbe. A Word 2010-ben ezt az ALT + CTRL + Z rövidútal elérhető Irányítot befillesztéssel tehetjük meg. A funkció a Kezdőlap / Befillesztés / Irányítot befillesztés menüből is elérhető.

Ha a Nem formázot szöveg opciót választjuk, akkor a vágólapon található szöveg formá zás nélkül kerül a szerkesztés alat álló dokumentumba. A Word 2010-ben a helyi menüben8 külön opció is segíti ezt a beillesztést.

8

A helyi menü az egér jobb gombjának katintásával érhető el. Katintás előt álljunk arra a helyre, ahová a szöveget be szeretnénk másolni.


33


A Befillesztés beállításafi a vágólapon található tartalomtól függően ajánlja fel az irányí tot beillesztés lehetőségeit. Ha a kis ikonok felé visszük az egeret, azonnal megmutatja a beillesztés eredményét, s ha rá is katintunk, akkor be is illeszti a vágólap tartalmát. A

ikon tartozik a Nem formázot szöveg irányítot beillesztéséhez.

4.2.3. LibreOfce Az „egyszerű” beillesztésnél a szövegszerkesztő stílusokkal együt illeszti be a vágólapra helyezet szöveget. Gyakran van azonban arra szükségünk, hogy csupán a szöveget (azaz a szöveg formázása nélkül) illesszük a szövegbe. A LibreOfce-ban 9 ezt az CTRL + SHIFT + V rövidútal elérhető Irányítot befillesztéssel tehetjük meg. A funkció a Szer kesztés / Irányítot befillesztés. menüből is elérhető.

9

A 3.5 verziót alapul véve.

34



Ha a Formázatlan szöveg opciót választjuk, akkor a vágólapon található szöveg formázás nélkül kerül a szerkesztés alat álló dokumentumba. 4.2.4. A szakhatósági állásfoglalás szövegének beemelése Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban közreműködő szakhatóságok jogszabály alapján csakis az ÉTDR-ben adhatják meg állásfoglalásukat. A kívánalom az, hogy a hatóságok számára szövegesen kereshető PDF/A formátumban álljon rendelke zésre éppen azért, hogy könnyen át lehessen emelni a döntésünkbe. A leggyakrabban használt PDF olvasó az Acrobat Reader, melyből (jelen sorok írásakor) a X vagy XI verzió használata javasolt. Ezek telepítésekor az alapértelmezet eszköztári készlet minimális, melyhez munkánkhoz javasolt még néhány fontosabb ikont bekap csolni. Egyik ilyen ikonunk a Kfijelölés eszköz. Ezzel tudunk szöveget kijelölni. Ezt a Nézet / Eszköztár elemefi / Kfijelölés és nagyítás / Kfijelölés eszköz opcióval helyezhetjük el az esz köztáron. (Ha még nem ismerjük az ikonok által rejtet funkciókat, akkor érdemes kipróbálni mindegyiket! Az összes Kfijelölés és nagyítás csoportba tartozó funkció egy szerre elhelyezhető az eszköztáron a Mfinden Kfijelölés és nagyítás eszköz megjelenítése opcióval.)

Igény és tetszés szerint további ikonokat is el lehet helyezni az eszköztáron, de ami még feltétlenül javasolt, az a képkivágás funkciója (mellyel a monitortól, a dokumentum aktuális nagyításától függően pixeles képet készít a kijelölt területről). Ezt a Nézet / Esz köztár elemefi / Szerkesztés / Pfillanatkép készítése eszköz opcióval érjük el. etdr_jegyzet_sablon_01.odt-2013-07-15

35


Az éppen aktuális opció ikonja sötét alappal látszik az eszköztáron (az alábbi példában a kijelölés opció aktív, tehát a kurzorral éppen kiválaszthatjuk a kívánt szöveget).

36



Nagyobb mennyiségű szövegnél hasznos, ha nem csak egy oldalt látunk egyszerre, mert ezzel a kijelölés folyamatát könnyítjük. Ennek az ikonját a Nézet / Oldalmegjelení tés / Kétoldalas nézet opcióval helyezhetjük el az eszköztáron.

A kijelölt szöveget vágólapra másolva (lásd még 4.7 Rövidutak) az előző fejezetpontok ban már ismertetet módon illeszthetjük be az általunk szerkesztet iratképbe. Ügyeljünk arra, hogy formázatlan szövegként illesszük be a szöveget, mert egészen biztosan formáznunk kell még az eredményt (lásd még 3.3 Stílusok)! Gyakori jelenség, hogy a PDF-ből másolt szövegek nem bekezdésekként emelődnek át, azaz soronként új bekezdést kapunk eredményként. Ilyenkor – a sorok végén nyomot DEL gombbal – törölni kell az „új bekezdés” nem nyomtatható karakterét. Jó hír, hogy ha amennyiben az ÉTDR készítete10 a PDF iratképet (dokumentumot) és a jelen jegyzetben ismertetet szövegszerkesztők valamelyikével dolgozunk, akkor ezen soronkénti összeszerkesztés alól mentesülünk, mert a bekezdéseket bekezdésenként emeli át. A felsorolásokra és számozásokra azonban ez esetben is ügyelnünk kell, hiszen azok automatizmusa nem átemelhető!

4.3. Fejléc A központilag készítet sablonok úgy kerülnek beállításra, hogy az első oldal és a további oldalak stílusa eltérő, azaz az első oldalra beilleszti a fejlécet, a további oldalakra nem. Az iratkép szerkesztésekor fejlécet ne szerkesszünk!

4.4. Lábléc A központilag készítet sablonok esetében a láblécre is igaz a 4.3 Fejléc fejezetben leírtak, azaz az első oldal és a további oldalak lábléce eltérő lehet. A láblécbe ugyan nem tudunk beleírni (oda csupán az ÉTDR ad automatikusan oldalszámot), de az első oldal lábléc magasságát érdemes 6 cm magasra állítani, hogy később az elektronikus aláírás képi megjelenítése nem takarjon ki a szövegből. Az ajánlot megoldás kevésbé elegáns, ám szövegszerkesztő típusától független és gyors:

10

Azaz sablonból dolgozot az azt kiállító hatóság.


37


Az iratkép szerkesztésekor az első oldal láblécét nyissuk meg és üssünk annyiszor ENTER-t (azaz készítsünk annyi új bekezdést), amennyi a 6 centiméteres magasságához szükséges (ez alapesetben 5 db-ot jelent). A hatóságok sablonfejlécei úgy kerülnek beállításra, hogy az első oldal különbözzön a további oldalakétól, ezzel lehetővé válik, hogy az első oldal lábléce is a további oldalakétól eltérő legyen. Azaz az első oldal láblécének szerkesztése nem lesz hatással a további oldalak láblécére.

38



4.5. Szöveg formázása: stílusok A szövegek formázásának gyors és kényelmes (sajnos kevesek által ismert) eszköze a „stílusok” használata. Mit jelent egy stílus egy szövegszerkesztő alkalmazásban? A példának okáért tegyük fel, hogy egy adot dokumentum szövegét Times New Roman betűtípussal, 12 pont méretben jelenítenénk meg úgy, hogy a bekezdés előt-után 0,1 cm térközt hagyjon, a magyarázatok 1 cm bal oldalról történő behúzással jelenjenek meg 10 pontos dőlt betűkkel. Mindezt elegendő egyszer beállítani, nevet adni neki és elmenteni. Az így megfogalmazot stílust ezek után elegendő a formázni kívánt bekezdésre vonatkoztatva alkalmazni, azaz kijelöljük a formázni kívánt bekezdést (ehhez, ugye, elég, ha a kurzor valahol a bekezdésen belül van) és azt mondjuk, hogy ez legyen a kiválasztot stílussal formázva (duplán katintunk a stílus nevére, vagy a legördülő menüből kiválasztjuk a kívánt stílus nevét): ez legyen a határozat alapszöve ge, emez a címe, az a tárgy, és így tovább. Stílusa lehet egy bekezdésnek, egy karakter nek, de egy oldalnak, táblázatnak is. A különböző stílusokat a különböző szövegszerkesztő alkalmazások különböző képpen alkalmazzák és különböző lehetőségeket társítanak hozzá (a teljes leíráshoz feltétlenül javasoljuk az alkalmazot saját szövegszerkesztő kézikönyvét és/vagy súgóját tanulmá nyozni, rutinszerűen elsajátítani). Jelen fejezet a stílusokat abból a sajátos nézőpontból tárgyalja, hogy az ÉTDR sablonja DOCX alapú dokumentum, s az ÉTDR adta sajátos felhasználás, konverziók miat nem érdemes a stílusok nyújtota valamennyi tulajdonságot, lehetőséget kihasználni. 4.5.1. Microsof Word 2007 A funkciók kisebb eltérésekkel megegyeznek a Word 2010 azonos funkcióival. Leírását ezért lásd ot! 4.5.2. Microsof Word 2010 A Kezdőlap menü Stílusok menüdobozában találjuk a stílusokat, s it, a jobb alsó sarok ban található kis ikonka segítségével (rövidút: ALT + CTRL + SHIFT + S) létrehozha tunk, szerkeszthetünk, felvehetünk, eltávolíthatunk és alkalmazhatunk stílusokat.


39


A stílusok felugró ablakában11 az alsó ikonok kijelölésével választhatunk funkciókat:

Új stílus létrehozásához válasszuk az első, Új stílus gombot! Végezzük el a kívánt beállí tásokat, majd az OK gombra katintva mentsük el! Új stílust meglévő szövegrész alapján is létrehozhatunk: válasszuk ki a megfelelő szövegrészt, ezután válasszuk az első, Új stí lus gombot, s az alapértelmezet beállítások a kijelölt szövegrészlet alapján lesznek rögzítve. Lehetőségünk van a stílusok módosítására is: ehhez a listában ki kell jelölnünk a kívánt stílust, majd jobb szélén megjelenő legördülő menüből válasszuk a Módosítás. menü pontot, majd végezzük el a kívánt változtatásokat.! A módosítás nem érinti az eredeti sablont, csupán azt az iratot, melyet éppen szerkesztünk. Ez az opció éppen ezért egy igen fontos eleme a szövegszerkesztésnek: ahhoz, hogy a kívánt iratképet kapjuk (gazdálkodjunk a térközökkel, a bekezdések következő oldalra történő átugrását szabályozzuk, stb.) a stílus tulajdonságainak a módosítását alkalmazzuk! A manuális szövegszerkesztéssel szemben (amikor is pl. „enterekkel” készítünk helyet) ez a módszer továbbra is egységes iratképet eredményez és pár katintással tudjuk az egész iratkép jellemzőit módosítani. 4.5.3. LibreOfce A Formátum menü Stílusok és formázás menüpontjának segítségével (rövidút: F11) létrehozhatunk, szerkeszthetünk, felvehetünk, eltávolíthatunk és alkalmazhatunk stílusokat. A bekezdésekre, karakterekre stb. vonatkozó stílusok közül a felugró ablakban12 a felső ikonok kijelölésével választhatunk:

Új stílus létrehozásához válasszuk a megfelelő ikont (bekezdés stílusához a bekezdést, karakterstílusnál a karaktert, stb.) majd a felsorolás területén katintsunk rá a jobb egérgombbal, s a felugró menüből válasszuk az Új. menüpontot. Végezzük el a kívánt beállításokat, majd az OK gombra katintva mentsük el! Új stílust meglévő szövegrész alapján is létrehozhatunk: válasszuk ki a megfelelő szövegrészt, ezután válasszuk a stílus ablak jobb felső sarkában az Új stílus kfijelölés alapján ikont! Lehetőségünk van a stílusok módosítására is: ehhez a listában ki kell jelölnünk a kívánt stílust, majd jobb egérgombbal a felugró menüből válasszuk a Módosítás. menüpontot, majd végezzük el a kívánt változtatásokat.! A módosítás nem érinti az eredeti sablont, csupán azt az iratot, melyet éppen szerkesztünk. Ez az opció éppen ezért egy igen fontos eleme a szövegszerkesztésnek: ahhoz, hogy a kívánt iratképet kapjuk (gazdálkod junk a térközökkel, a bekezdések következő oldalra történő átugrását szabályozzuk, stb.) a stílus tulajdonságainak a módosítását alkalmazzuk! A manuális szövegszerkesz téssel szemben (amikor is pl. „enterekkel” készítünk helyet) ez a módszer továbbra is egységes iratképet eredményez és pár katintással tudjuk az egész iratkép jellemzőit módosítani. 11 12

40

Ezt az ablakot érdemes a képernyő szélén rögzíteni (javasolt jobb oldalra kihúzni, rögzíteni). Ezt az ablakot érdemes a képernyő szélén rögzíteni (javasolt jobb oldalra kihúzni, rögzíteni).



4.6. Beillesztet objektumok xxx Ne használjunk relatív útvonalat!

4.7. Rövidutak A másoláshoz kapcsolódó rövidutakat könnyen megjegyezhetjük onnan, hogy a klaviatúrán egymás melleti 3 karakterhez köthető, s középen a C, mint „copy” található, előte a kivágás, mögöte a beillesztés, azaz: • kivágás:

CTRL + X

• másolás:

CTRL + C

• beillesztés:

CTRL + V

Munkánk során érdemes mentést készíteni a fájlról, melyet éppen szerkesztünk. Túl a beállítot automatikus mentési lehetőségeken bármikor rövidútal is rögzíthetjük a módosításokat, mely a klaviatúrán az S, mint „save” karakterhez köthetünk: • mentés:

CTRL + S

Ha egy iratképben egy szót, kifejezést keresnénk, úgy azt a klaviatúrán az F, mint „fnd” karakterhez köthetünk: • keresés:

CTRL + F

A legutóbb végzet művelet visszavonása, illetve újra elvégzése: • vissza:

CTRL + Z

• újra:

CTRL + Y

A kijelölt szövegrészlet vastagítása (B, mint „bold”), döntése (I, mint „italic”) és aláhúzása (U, mint „underline”) is elérhető rövidutakkal 13. Ugyanez a rövidút alkalmaz ható a visszavékonyításra, visszaállításra és az aláhúzás megszüntetésére is. Azaz: • vastag:

CTRL + B

• dönt:

CTRL + I

• aláhúz:

CTRL + U

4.8. Trükkök 4.8.1. Gyors kijelölés Több gyors kijelölési mód is ismert a szövegszerkesztő alkalmazásokban, s ezek megegyeznek a windows-típusú kijelölési metódusokkal. Gyorsan a sor végére ugorhatunk az END gombbal, vagy a sor elejére a HOME gombbal. Ha a kijelölni kívánt terület elejére állunk a kurzorral, majd a SHIFT billentyű lenyomá sával egy időben 13

De vigyázzunk, mert ha a kijelölésben a stílust meghatározó nem látható karakter is benne van, akkor az a teljes stílusra érvényes lesz! Ez szövegszerkesztő típusától függően fordulhat elő, s általában a bekezdés végének a kijelölésekor szembesülünk vele. Kis gyakorlással megtanulható a helyzet kezelése.


41


• az END gombot is lenyomjuk, akkor a kurzor és a sor vége közöti területet, • a HOME gombot is lenyomjuk, akkor a kurzor és a sor eleje közöti területet jelöljük ki. Hasonlóan alkalmazható a PAGE UP és a PAGE DOWN gomb is. Ha a kijelölni kívánt terület elejére állunk a kurzorral, majd a SHIFT billentyű lenyomá sával egy időben átkatintunk a kijelölni kívánt terület végére, akkor a két katintás közöti területet jelöljük ki.

42



5. Felhasznált és ajánlot irodalom Jelen jegyzet az ÉTDR felhasználói kézikönyveiben (FKK – ÜF: ügyfeleknek; ÜI: ügyintézőknek; ÜSZ: ügyfélszolgálatosoknak), tájékoztatóiban, gyakran ismételt kérdésekre (GYIK) adot válaszaiban, előadásaiban is szereplő, elhangzot információira is épül, adot helyeken meg is hivatkozva azokat. Az ÉTDR használatához nélkülözhe tetlen a tájékoztató, ismereterjesztő anyagokat is átanulmányozni. Az irodalomlista hasznossága nagyban függ a felhasználó ismereteinek mélységétől is.

5.1. ÉTDR hivatalos projektoldal • Az ÉTDR általános leírása:

http://www.e-etpites.hu/2415

• Ügyféli oldal:

http://www.e-etpites.hu/etdr/ugyfel

• Hatósági oldal:

http://www.e-etpites.hu/etdr/csatlakozas

• Letöltések:

http://www.e-etpites.hu/etdr/letoltes

5.2. Egyebek • PDF alapú műszaki dokumentáció készítése, valamint oktatási segédanyagok tervezőknek, hatósági munkatársaknak: http://vargailles.archi.hu/index.tphtp/muszdoksi


43

Építésügyi sablonok készítése és használata az ÉTDR-ben. Verzió: etdr_jegyzet_sablon_01.odt

Recommend Documents