Építésügy, területrendezés településügy közlekedési aspektusai Közlekedési konferencia Balatonföldvár, 2013. május 14-16.
Dr. Szaló Péter
helyettes államtitkár Területrendezési , Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság
A város • • • • • • • •
A legversenyképesebb dinamikusabb eleme a térnek nagyobb mértékű népességkoncentráció nagyobb piac attraktívabb környezet nagyobb adaptációs képességű differenciáltabb helyi társadalom 2
A város • • • • • • • •
A legsebezhetőbb eleme a térnek nagyobb mértékű szegregáció nagyobb függőség szlömösebb nagyobb energiafogyasztó nagyobb környezetet terhelő (ÜHG 70 %) nagyobb generálója a közlekedésnek 3
OTrT felülvizsgálat okai: Törvényi előírás az ötévenkénti felülvizsgálat, ezen kívül az OTrT módosítását indokolják: • ágazati jogszabályok változása, • új ágazati koncepciók, stratégiák és tervek készültek (csak ágazati terveket tud az OTrT szintetizálni), • megyei önkormányzatok OTrT-re vonatkozó módosító javaslatai. 4
Tftv. (23.§) Területfejlesztési célok figyelembe vétele területrendezésben
OFTK tervezete meghatározta Az OFTK és OTrT közös céljait: • társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség megteremtése, • fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés • értékmegőrzés.
5
térségi övezetek
térségi szerkezeti terv
Az OTrT felülvizsgálata során az alábbi célokat érvényesítettük: • fenntartható fejlődés elvének megfelelő területhasználat meghatározása, • műszaki infrastruktúra hálózatok összehangolása, • társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térszerkezet kialakítása, • elmaradott térségek fejlődésének elősegítése (pl. műszaki infrastruktúra-hálózati kapcsolat biztosítása), • természeti, táji, ökológiai, kulturális adottságok, értékek védelme, • természeti erőforrások védelme (pl. termőföld mennyiségi védelme), • OTrT egyszerűsítése (15 országos övezet helyett 8 marad, 16 kiemelt térségi és megyei övezet helyett 8 marad). 6
Az Ország Szerkezeti Terve meghatározza: 1. az 1000 ha-nál nagyobb országos területfelhasználási kategóriákat
2. az országos jelentőségű infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét
– – – – –
erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vegyes területfelhasználású térség települési térség vízgazdálkodási térség
– közúti, vasúti, vízi és kerékpár közlekedési hálózatok és építmények (hidak, repülőterek, kikötők) – villamosenergia, szénhidrogén, földgáz hálózatok – erőművek – szükségtározók, kiemelt jelentőségű vízi létesítmények
7
Települési térség
Lehatárolás célja: - az elfogadott településszerkezeti tervek alapján az 1000 ha-nál nagyobb települési térségek visszacsatolása a megyei tervek alapján Lehatárolása: - 0,5 %-os növekedés Szabályozása: - nem változik A települési térségek növekedését 5 térségi övezet korlátozza
8
Közlekedési infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények Gyorsforgalmi úthálózat
Főúthálózat
Lehatárolás célja: - a közlekedési infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények megvalósításához a terület biztosítása A kijelölés változásának oka: - A gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29) Korm. határozat Szabályozás: - A Tftv-ben lévő infrastruktúra-hálózatokra vonatkozó pontositási szabályok átkerültek az OTrT-be. Szabályozásra vonatkozó további javaslat: az országos jelentőségű elem OTrT-be történő beillesztését ki kellene terjeszteni a közlekedési infrastruktúra-hálózatra.
9
Közlekedési infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények országos vasúti törzshálózat elemei
A kijelölés változásának oka: Ágazati jogszabály változása (az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010 (V.11.) Korm. rendelet)
10
Közlekedési infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények országos repülőterek A kijelölés változásának oka: Új jogszabály alkalmazása (a repülőterek osztályba sorolásával a III-VI. osztályú repülőterek kikerültek az országos repülőtér kategóriából)
közforgalmú kikötők A kijelölés változásának oka: az országos kikötők köre az NFM állásfoglalása alapján lecsökkent, csak a meglévő országos szerepkörű kikötő kerül be az OTrT-be 11
EU városfejlesztési keretek 2014-20 1) 2) 3) 4) 5) 6)
Város-specifikus beruházási prioritások Fenntartható városfejlesztés és ITI Innovatív városfejlesztési akciók Városfejlesztési platform Közösség által irányított helyi fejlesztés Megerősített stratégiai és integrált programozás 12
A városi dimenzió megerősödése • Uniós prioritások koncentrálása – Európa 2020 stratégia • Területi kohézió megerősítése (a Lisszaboni Szerződés új célja) • A városi dimenzió továbbra is a „mainstream” része, de továbbfejlődik: ─Nagyobb hangsúly az integrált megközelítésen ─Városok nagyobb bevonása ─Kísérleti elem újra megjelenik 13
Kohéziós politikai támogatások és eszközök a városok és városi térségek számára Integrált és ágazati beruházások: Tematikus célok, (városi) beruházási prioritások Közösség által irányított helyi fejlesztés ITI a városoknak delegálva (minimum 5% -a a tagállami ERFA forrásnak)
Pénzügyi eszközök (visszaforgatható alapok) Területi együttműködés
Városfejlesztési platform
Innovatív városfejlesztési akciók (a teljes ERFA forrás 0,2%) 14
ERFA beruházási prioritások Az Európa 2020 Stratégia céljainak megvalósulásához járul hozzá – intelligens, fenntartható és befogadó növekedés 11 tematikus cél - koncentráció Különböző beruházási prioritások (alcélok), többek között: ─ 4. cél – Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság: (e) a fenti stratégiák támogatása városi területeken ─ 6. cél – Környezetvédelem: (e) városi környezet fejlesztése ─ 7.cél – Fenntartható közlekedés: (c) fenntartható városi közlekedés ─ 9.cél – Társadalmi befogadás elősegítése: (b) leromlott városrészek fizikai és gazdasági megújítása
15
A programozás kiinduló pontja: Európa 2020 célok koncentrációja Tematikus dimenzió: Intelligens növekedés K+F és innováció IKT KKV
Fenntartható növekedés
Befogadó növekedés
Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság Erőforrás-hatékonyság Környezetvédelem, kockázat megelőzés Fenntartható közlekedés
Foglalkoztatás Társadalmi befogadás Szegénység elleni küzdelem Oktatás
Területi dimenzió: Integrált stratégiák és beavatkozások
Módszer:
Városok és városi térségek Leromlott városok, városrészek Város-régiók, nagyvárosi térségek Vidéki területek, stb.
I T I 16
Városi dimenzió • Tagállami szinten az ERFA források min. 5%-a ITI-re •
Végrehajtás a városokra (részben) delegálva (a közigazgatási berendezkedéstől és kapacitásoktól függően)
• A Partnerségi Szerződésben/Megállapodásban és OP-ban a városok nevesítése Összehasonlítva a 2007-2013 időszakkal uniós szinten: Városi dimenzió (ERDF rendelet 8.cikk) és az integráltság nem volt kötelező Főleg ágazati beruházások (különösen az új tagállamokban) Városfejlesztési célokra fordított ERFA források EU átlagban csak nagyjából 3%-ot tettek ki Városok bevonása korlátozott 17
Fenntartható városfejlesztés és ITI Regionális ERFA OP
I T I
Nemzeti/ágazati ERFA OP
Teljes összeg ITI-re a tagállami ERFA forrás min. 5%-a, városoknak delegálva ESZA OP
Város 3
Város 1 Város 2 Város 25 Város …
KA OP
+ további ESZA és KA források ahol ez indokolt
18
Hazai felkészülés - a városfejlesztés keretei • Önkormányzati törvény módosítása, 2011 - a településfejlesztés és területrendezés helyi önkormányzati hatáskör továbbra is • Építésügyi törvény módosítása • Kormányrendelet a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök tartalmának, elkészítésének és elfogadásának részletes szabályairól 19
Hazai felkészülés • Stratégiai tervezés (új OFK, OTK, ágazati stratégiák, Partnerségi Megállapodás, operatív programok) – előterjesztések, rendeletek előkészületben • Programok, projektek kidolgozása – különös tekintettel a komoly felkészülést igénylő ITI (városfejlesztési) programokra • ROP2007-2013 forrásból új pályázati kiírás a megyei jogú városok tervezésre, ezen belül ITI előkészítésre 20
1181/2013 (IV.5). Kormány határozat a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről • kiemelt jelentőséget tulajdonít az integrált városfejlesztés kérdésének • a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása és az ehhez szükséges térségi és helyi egyeztető és partnerségi mechanizmusok kialakítása, 21
• a térség kapcsolatrendszerének fejlesztése és együttműködésének erősítése érdekében az integrált várostérségi fejlesztések előtérbe helyezése, • a fejlesztések hatékonysága érdekében a közös várostérségi tervezést, az együttműködést és a közös fejlesztéseket megfelelő támogatással szükséges ösztönözése, • széleskörű partnerség biztosítása 22
a lehatárolás témakörében javasolja a Budapest és agglomerációja együttes tervezésén alapuló integrált városfejlesztési program kidolgozását • ebben az esetben a várostérséget Budapest főváros és kijelölt agglomerációja jelentik együttesen a 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről, 1/1. sz. mellékletének megfelelően • ami a vonzások, a tömegközlekedés és a közös fejlesztési igények vonatkozásában kiterjedhet a szomszédos megyék más településeire, 23
a megyei jogú városok esetében integrált városfejlesztési programok kidolgozása, kiterjesztve azokat vonzáskörzetükre, amit a városok a környező településekkel közösen, a megyei önkormányzat bevonásával, az elérhető legfrissebb adatok, helyi felmérések és tapasztalatok alapján határolhatnak le. A lehatárolás során ajánlott szempontok kiemelten: • Ba) a térség kapcsolatrendszere, kiemelten a munkaerőpiac szempontjából (pl. térségi ingázási zóna, közösségi és egyéni közlekedési kapcsolatok), • bb) a településekkel közös érdekeltségű fejlesztések (pl. közös közműszolgáltatások, humán szolgáltatások körzetei, közlekedési kapcsolatok fejlesztési lehetőségei, közös gazdasági alapokon nyugvó együttműködések), • bc) egyéb földrajzi és kulturális tényezők (pl. domborzati viszonyok, közös hagyományok, kisebbségek megoszlása),
24
a megyei szintű tervezési folyamat során • ca) a megyei jogú városokkal való egyeztetésen túl a kis- és középvárosok fejlesztési igényeinek tekintetbe vétele, • cb) a járási székhelyek megerősítése és a város-vidék kapcsolatrendszerének fejlesztése, a térség egészének javát szolgáló fejlesztések tervezése, • cc) kiegyensúlyozott településhálózati struktúra létrehozása érdekében a települések közötti együtt-tervezés, • cd) a városok és települések közötti térségi együttműködések ösztönzése, a közös érdekeltségű fejlesztések együttes tervezés, • ce) a fejlesztések – igény és szükség szerint – átnyúlhatnak a közigazgatási (járási és megyei) határokon. 25
Köszönöm a figyelmet!
26