Ennek a pontnak az alapján azakat :! mutatváflyesokat vagy utcai zenészeket kell elfogni, akiknek:

137

mint álland6 lakhelye van. Minthogy itt'kimondotitan,az , , ,. csal'as esete f arog fenn, a Jarurne " fI ugynevezett vasan k az illet& játékberendezését és a nyeremény tárgyakat &rizet alá kell vennie és az illet&t a Btk. 380. §-ába ütköz8 csa­ lás vétségéért az illetékes kir. járásbIr6ságnak kell fel­ jelentenie; az 8rizetbe vett tárgyakat pedig ocla átadnia. (Az illet8t aSzut. 312. Ah. alpontja alapján azért nem lehet elfogni, mert kilétét kétséget kiz:tr6 m6don igazolni tudja.) 312. ChS. alpont.

Ennek a pontnak az alapján azaKat :! mutatváflyesokat vagy utcai zenészeket kell elfogni, akiknek: I. nincsen engedélyük, vagy az engedélyt áthágják. Mutatványosok: hlívészek, artisták, boh6cok, vásári mutatványosok, csepürág6k, dlz-kardnyeI8k, panorámá­ sok, er&művészek, állatseregletesek, cirkuszosok stb. Utcai zenészek:' az utcán, tereken játsz6 kintorri�­ SPK, sípládások, citerások, tamburások, utcán muzsik.á16 cigánygyerekek stb. A mutatványosok és utcai zenészek foglalkozása ölyan, hogy azt rendszerint álland6 tart6zkodási hely nélkül, vándorolva. űzik. A B/8. 'alpont ad 2. alatt tár­ gyalt magyarázat szerint viszont nyilvánvaló, nogy az olyan foglalkozást, amelyet vándorolva űznek, közbiz­ tonsági (csendőri) szempontból rendes ,foglalkozásnaK tekinte�k nem lehet. Kiv:ételt igazán csak azok az egyének képeznek, akik mint igen sok utcai zenész -' eme foglalkozásukat kizárólag csak állandó tartózkodási nelyükön űzik. Ha ezek az egyének követik el a fenti I. és 2. pontba es& kihágást, nem kell &ket elfogni, csu­ pán csak feljelenteni, mert álland6 tart6zkodási helyük van, foglalkozásukat nem űzik vándorolva, így nem ken tartanunk. attól, hogy a büntet& igazságszQlgáltatás keze ál61 kibújnak. A többiekkel szembe!) azonban :tZ elfogás 2.

-

árlnál szükségesebb, !pert az ily.cn :foglalkozást úzők az egyik napr61 a másikra nemcsak az "ország �eJjesen más vidékére' kerülnek, �em f.oglalkoz4sUk temtészetéból

foly6lag az országot sokszor el is hagyják, felkeresésük tehát - ha lehetséges is - sok idő- és munkapazarIás-. sal jár. ad I. Mind a mutatványosoknak, mind az utcai zenészek­ nek az 190I. évi 64. 573. számú B. M. rendelet I. §-a ér­ telmében m-.1ködésükhöz rendéSrhatósági engedély kell. Ezeknek az egész országra szóló országos engedélyt csaK' a belügyminiszter adhat. Utcai zenélésre azonban a bel­ ügyminiszter országos engedélyt magyar honos részére egyáltalában nem ad, külföldi részére pedig csak a leg­ ritkább esetekben (már évek óta nem adott ki). I

I

,

•

t

Magyar honos reszere mutatvanyra vagy utcaI zenelésre az előadási engedélyt (nem országosat) a járás terüt t I letere t '" Jaras I I f" oszo1gab/" IraJa ad'Ja ki. birOI ervennye l az illeto (Itt megjegyzem, hogy a főszolgabírók, illetve rendőr­ hatóságok az utcai zenélést tulajdonképen a koldulás egy enyhébb fajtájának tekintik és "mindenki kolduljon: a maga házában" álláspontjára helyezkedve, utcai zenélésre csakis saját hatósági területükön álland6 lakással bír6 egyéneknek szoktak engedélyt kiadni. Más közigazgatási területréSl hozzájuk jövéS egyének részéről beadott kérel­ meket általános közbiztonsági és rendészeti kívánalmakra való hivatkozással el szokták utasítani.) Az utcai zenész a főszolgabíró által kiadott előadási engedélyen kívül köteles még minden egyes községben a községi előljár6ságnál az engedélyt bemutatni és láttamoz� tatni. A mutatványos pedig abban a községben, ahol az el8adást megtartani vagy tudományát bemutatni óhajtja, a f8szolgabíró által kiadott e18adási engedélyen kívül az el8adás, illetve mutatvány megkezdése eléStt az illett> községi előljáróságtól még helyhat6sági engedélyt is köte­ les váltani. Példák: l. A járéJr a vásáron idegen medvetáncoltat6t talál. A medvetáncoltatást a belügyminiszter már az 1872. évi 40.847. számú rendeletével betiltotta, a medvetáncoltat6 te­ hát erre engedélyt nem kaphatott, ezért az illetéJt a járéJrnek

139

aSzut. 312. B18. alpont értelmében, a 312. Clr5. ·alpontja alapján el kell fogni h ,a Kbtk. 76. §-ába, valamint a JJ.5381r898. számú B. M. rendelet értelmében a Kbtk. 121. §-ába ütköző kihágások miatt tényvázlat kiséretében az ille­ tékes főszolgabírónak, a medvét pedig a községi elóljáróság­ nak kell átadnia. (Szut. 465·, 448., 4'19·, 444·, 445" 'IfI/b., )I8., J19· és 543. pontok.) .

2. A járőrnek a vásártéren a mutatványosok engedélyé­ nek ellenőrzése alkalmával egy idegen bábszínházas csak az országos mutatványengedélyt tudja felmutatni, azonban a helyhatósági engedélyt nem. A járőr tehát az illetőt aSzut. Jp. B/8. alpont értelmében, a 312. Clr5. alpontja alapján elfogja és a Kbtk. 76. §-ába ütköző kihágás miatt tényvázlat kiséretében az illetékes főszolgab!rónak adja át.

3. A járór portyázás közben az örskörlethez tartozó egyik községben egy községbeli kintornás t talál, aki felszó­ lítására a rendórhatósági engedélyt felmutatni nem tudja. A megállapítás szerint az illető ezt a foglalkozást csak a községben űzte. Minthogy az illetónek állandó tartózkodási helye és bejelentett lakása van, a� illetőt nem kell elfognia, hanem a Kbtk. 76. §-ába ütköző kihágás miatt az illetékes fószolgabírónak csak fel kell jelentenie.

ad

2.

A rend5�hat6sági engedélyben fel van tüntetve, hogy az engedély mire lett kiállítva, mennyi id5re sz61 és ott részletesen fel vannak sorolva az illet5 mutatványra vagy utc zenélésre vonatkoz6 egyéb kikötések és meg­ szodtások is. Azt tehát, aki ezt az engedélyt akár id8, akár hely, akár pedig az engedélyben foglalt egyéb ki­ kötések, illetve megszorftások tekintetében megszegi, a Szut. 3 12. Cfr 5. alpontja alapján el kell fogni és a 64. 5 7-3fr90 I . számú B. M. rendelet értelmében a Kbtk. 76. §-ába ütköz5 kihágás miatt, tényvázlat ldséretében az illetékes f5szolgabír6nak kell átadni.

�

Példák:

1. Lax Imre bűvészelőadásra kapott engedélyt. Az elő­ adás közben Lax gondolatviteli mutatványokat végez, majd a hipnotizálásra tér át és eg9' egyént el akar altatni. Tekin-

tettel arra,.hogy a hipnotizálfÍs, mint mutatvány a 103.816/ 1894. B. M. rendelet értelmében tiltva fJan, Laxot a járőr­ nek a Szut. )12. B/8. alpon.t értelmében, a 312. Chj. al­ pontja alapján el kell fognia és kihágás miatt az illetékes fő­ szolgabírónak át kell adnia. * 2. Egy idegen erőművész engedélyt kapott arra, hogy a községben a vásáron 8-16 óráig erőmutatványaival a közön­ séget szórakoztassa. Az illető azonban este 8 órakor az egyik kocsmában beléptidíj mellett ismét mutqgatni kezdi magát A járőr az illetőt azért, mert az esti előadásra már nem ka­ pott engedélyt, tehát az engedélyt áthágta, a Szut. ]12. Ch 5. alpontja alapján elfogja és a Kbtk. 70. §-ába ütköző kihágás miatt tényvázlat kiséretében az illetékes főszolga­ bírónak adja át. •

31%. Ch6. alpont. Ennek a pontnak az alapján a következő egyéneket kell elfogni: I. akiknek hamis vagy gyanus igazolványuk, illetve útlevelük van; 2. akik a hat6ság félrevezetése céljáb6l álnevet használnak; 3. akik a hat6ság félrevezetése céljáb61 hamis körül­ ményeket adnak elő; 4. akik a hat6ság félrevezetése céljáp61 álruhában vagy másként átalakulva jelennek meg. Az elfogás alapja itt is mindenkor az a körülmény, hogy az illet8nek álland6 tart6zkodási helye, esetleg ren­ des foglalkozása se legyen. Azt az egyént, akinek rendes foglalkozása és álland6 tart6zkodási helye van, e pont alapján elfogni nem lehet, hanem csupán csak fel kell je* A 103.81611894. számú B. M. rendelet értelmében hij>notizálni csakis orvosi gyakorlatra jogosított személyeknek és. ezeknek is csak k i z á r 6 l a g g y 6 g Y f t á s céljáb61 szabad. Ez teljesen érthet6, mert a nipnotikus kísér­ letekkel együtt jár a legnagyobb visszaéUsek közeli lehet6sége. Különösen áll ez az úgynevezett "poszthipnotikus" 'Úton val6 visszaélésekre. A legut6bbi időben a hipnotikus szuggeszti6nak mint gy6Fít6 m6dszernek hatalmas ver­ senytársa akadt az éber-szuggeszti6ban. Itt az u. n. poszthipnotikus visszaélések - legalább is a tudomány mai álláspontja szerint - ki vannak zárva. Emellett a hipnotizálás nemcsak az egyén egészségére lehet káros, hanem. mint azt sajnos - sok eset mutatja, sokszor élet'Y'eszélyes is. Ha tehát a csend6r azt látja, hogy az e16ad6 valakit el akar altatni, ezt már eleve is meg kell akadályoznia és nem szabad arra várnia, hogy a mutatványOs az illet6t el is altassa. �

.

lenteni. Természetes dolog, hogy, a hamis vagy gyanus igazolvánnyal ellátott egyéneket ennek a pontnak az -alapján akkor is el kell fQgni, ha bemondásuk szerint ren­ des foglaUtozásuk és -álland6 lakhelyük van is, mert ezek­ n�k az egyéneknek már a kilétük is k��éges.

ad

I.

Mire szolgálnak az igazohrányok, kiknek kell .igazol­ vánnyal rendelkezniök, milyen igazolványol vannak, továbbá a hamis, hamisított és gyanus igazolványok f0galtnát aSzut. 3 10/c. alpontja alatt tárgyalt magyarázat tartalmazza. �. Az igazol6 okmányokat a csend8rnek mindenkor a legalaposabban kell átvizsgálnia, mert nagyon soknak ha­ mis, hamisított vagy gyanus igazolványuk van, ez a kö­ rü1inény pedig milidenkor arra mutat, hogy az illet8 nem jár j6 úton, mert ellenkez8 �setben semmi szüksége sem lenne ilyen igazo!6 okmányokra. -, Ha valamely igazolvány tekintetében az a. gyanu mérül fel, hogy azt nem az' illető részére állították ki (L. "EI8vezetés" rész, 3 I o/c. pont, ad b), úgy az illet8t személyazonosságának pontos megállapítása céljáb61 a Szut. 3 I o/c. pont alapján egyelőre csak el8 kell vezetni. Példák: l. A szabadszállási örs járőre munkáskülsej� emlJert von igazolás alá, aki munkakönyvvel igazolja magát. A munka­ kö�v alapos átvizsgálása alkalmával feltanik. hogy a fény­ képen friss ragasztás nyomai vannak, ami azt a látszatot kelti, hogy a fényképet kicserélték. Alaposabb vizsgálat azután azt is mutatja, hogy a hivatalos pecsétnek a fényké­ pen levő részén a betúk nem ugyanazok, mint az igazolványi részen levéi betak. Most �ár nyilvánvalónak látszik, hogy a fényképet kicserélték és így nagy a gyanu, hogy az illető nem is az, akit a munkakönyv leír. Tekintettel arra ,hogy.a munkaköny.v legalább is gyanus, a járőrnek az illetőt aSzut. 3I2• C/z6. alpontja alapján. el kell fognia és utána nézni, hogy tulajdonképen ki is az illető. A további eljárás a nyomo­ zás eredményétől függ. 2. A biharkeresztesi örs jiírőre egy egyén igazoJasra fJonása alkalmával megállapítja, hog� az igazolásul felmuta-

tott útlevél két elséJ lapját kitépték és helyükbe ügyesen má­ sik két lapot helyeztek be:Ztt nyilvánvaló, hog� útlevélhami­ -sitással nyomatékosan g�anusithato és �giY tiSzut. 3I:l. CII6. pontja alapján el kell �o$nia és amennyiben valamely bűn­ cselekményt nem lehet rá kideríteni, a Btk. 39I. §-ába ütközéJ közokirathamisításért, tén,'vázlat kíséretében, az útlevél 15rizetbevétele mellett az illetékes debreceni kir. ügyészségnek lJeell átadni, (Szut. 465" 467., 468., 449., HI., 543. stb.) ad 2.

Mindenki csak a saját nevét jogosult használni, vagyis azt, amelyik a születési anyakönyvében van be­ jegyezve. Aki e rendelkezés ellen vét, az általában az 1894. évi XXXIII. t.-C. 83' §-ába ütköz8 kihágást követi el. Ez a kihágási eset azonban csak akkor fordul el8, ha az illet8 az ámevet nem a llatiSság félrevezetése Géljáb61 használta. Természetesen az ft;0i és m{ívészi álnevek hasz­ ' nálata a vonatkoz6 rendeletek értelmében nem b.iiate;­ tend8 cselekmény. ASzut. 3 12. C/16. pontja szerinti elfogás csak al:J1l-aa az esetben indokolt, ha az illet8 az álneve� a hat6ság félrevezetése céljáb61 használta. Ebben az esetben is ki­ hágást követ el az illet8, de nem az 1894:XXXIII. t.-C. 83. §-ába, hanem vagy a Kbtk. 72. §-ába ütköz� közbiz­ tonság elleni, vagy pedig a Kbtk. 43. §-ába ütk0z8 hat6sági és közrend elleni kihágást. A Kbtk. 72. §-a szeremt ugyanis az, aki a hat6ság tévedésbe ejtése végett 31 szállo­ dákban, vendégf8kben nevét stD. ha.misan írja F>e, kihá­ gást kö;v�t et. A Kbtk. �3. §-a szerint pedig az, aki a hat6ság hivatalnoka vagy K0zege által hivatása gyakor­ latában nevének stb. megt:I!0ndására sz6líttatván fel, val6t1ant állit, kihágást követ el. Ez ut6bbi tulajdon' . , nem mas, , mmt . 31 hat6' sag fe'lrevezetese. k,epen szmten Ha tehát valaki nem a hat6ság félrevezetése céljáb61 használt álnevet, hanem más okb61, csupán csak az 1894. évi XXXIII. t.-C. 83. §-ába iitk0z8 kihágásért kell fel­ jelenteni, de elfogni nem lehet. Az elf0gás alapja tehát mindenkor az, hogy a csend8r bebizonyítsa, hogy az illető az álnevet a hatóság félrevezetése végett használta. Ha ugyanis csak a hamis

név használatának gyanuja merül fel, például valaki iga­ zoltatása alkalmáyal a bemendott adatok val6diságát nem tudja bizonyítani, mindáe:idig, amíg a namis név használatára vonatkoz6lag bizonyítékot nem szerzett, a Szut. 3 lOfu. iv.� c. pontja alapján legfeljebb csak ell>­ vezetheti. Példák: 1. A battonyai Qr;s jár6re bizalmas úton arról szerez tudomást, hogy a község vendégMjé8en gyanus ügynök szállt m'eg: A jár6r a vendégMben megjelenvén, az illet6t igazoJ­ tátja, mely alkalommal kiderül, hogy, � magát Nagy Józse! néven bejelentett ügynök nem is az, hanem Czigány József szomszéd örskörletbeli ügynök, aki a mult évben ügynököskö­ 'iJése alkalmával elkövetett csalásai miatt megbüntettek. Bár Czigány védelmére azt adja e16, hogy azért használt -álneruet, mert rendes nevén az elkövetett csalásai miatt ezen a kijr­ nyéken nem tudna üzletet kötni, a jár6r eZ,t igazolásul nem fogadhatja el, mert alaposan felmerülhet az a gyanuja, hog')' Czigány azért használt- álnevet, hogy ezen a néven követve el csalásait, az esetleges nyomozás eredménytelen maradjon. A jár6r tehát Czigányt, minthogy rendes foglalkozású és állandó lakhelyú eg,"énnek nem tekinthet6, aSzut. 312. B/8. alpont értelmében aSzut. 312. C/10. alpontja alapján elfogja és ba valamihen büntetend6 cselek�érlyt nem tud rábizonyítani, a Kbtk. 72. §-ába ütköz6 kihagás miatt, tényvázlat kiséreté­ ben az illetékes battonyai fószolgabírónak adja át. , 2'. Az I. Rész (Elővezetés) ]Io/b. pont ad al-hoz írt 2-ik példa esetében az elóvezetés céljából őrizetbe vett egyén­ nel a járőr 'Kovácshoz megy, aki igazolja, hogy az illető tény­ leg az unokaöccse. Ez alkalommal azonban kiderül, hogy .12 illető hamis nevet "fOndott be a járőrnek, mert a Kovács azt is kijelenti, hogy az illetőt nem úgy' hívják, amint azt a jár­ őrnek bemondotta és hogy egy léha, könnyelmű ember, akit ·a szülei már vagy 10 éve kitagadtak; azóta ő sem tudja, miből él. A járór most már alaposan gyanakodhatik, hogy az illető nem valami jóban sántikált, amikor vele találkozott és mivel nyilvánvaló, hogy a hamis nevet a hatóság félrevezetése céJ­ jáMI mondta be, továbbá, mert rendes fqglalkozást és állandó lakhelyet igazolni nem tud, aSzut: 312. B/8. al'pontja értel­ mében aSzut. ]12. Ch6. alpontja alapján az t5rizet alá vett

. egyénnek az elfogását jelenti /ei..Ha a nyomozás során ném bizonyulna rá semmi büntetendő cselekmény, csupán csak a Kbtk. 43. §-ába ütköző kiHágás miatt fogja, tényvázlat kisé­ retében az ületékes főszolgabírónak átadni.

ad 3.'

,,1

A hamis körülményeknek az el8adása . alatt azt ért­ jük, hogy valaki kilétének, vagy bármineÍm1 magatartása . okának eltitkolását célz6 adatokat ad el8. A hamis kö�ü:l­ mények el8adásának tehát nemcsak személyi adatokra .,kell vonatkozni, hanem más irányú félrevezet8 el8adás is megállapíthatja a C/r6. alpontban foglalt jogdmet az 'elfogásra. Az elfogás csak akkor indokolt, ha a bemondott adatok, illetve körülm�nyek hamis voltár61 a csend8r meggy8z8dést is szerzett, mert csupán gyanu esetén a .,Szut. 3 ro/b és c. alpon�ja alapján legfeljebb csak el8veze­ <.tés foganatosfthat6. . ' .

Példák: Rész (Elővezetés) 31o/c. pont ad a);-hoz írt példa eseté1J.en �z előveretés céljából őrizetbe vett Wágnerról � nyomozás további során kiderült, hogy nem piperecikk üg�­ nök, hanem ál/ás né leüli villanyszereló és nem is budapesti, lJ?anem debreceni lakos. A járőrnek tehát most íJ Szut. 312. iJJfú,8. alpontja értelmében a 312. CIIO. alpont al'apján Wág­ nert el !eell fognia �s ha b4ncselekményt nem lehet rá kideríteni, a Kbtk. 43. §-ába ütköző kihágás miatt tényvázlat kí­ séretében amely'lJen �z elfogás alapjául szolgál6 tényt ki kell domborítani - �z illetékes főszolgabír:ónak át kell adni-a. 2. Kiss Péter tótszerdahelyi lakost a járéJr gyanuba veszi a Kbtk. iH.' §-ába ütközéJ kihágás miatt azon a eimen, bogy nagyobb mennyiség4 ismétlőpisztolyt vásárolt eg!)' ismeret�n eg!yéntől, aki - mint utóbb kiderült - néhány napig tartoz1eo'iJot a községben s azután elt4nt. Kiss azt adj� elő, bogy a nagyktmizsai lJ?onvé'/J állomásparancsnokságtól· megbízatása van összevásárolni a magánoso'k birtokában levő fegyverkész­ letet. A járőr utánanéz a bemondott adatok valódiságának és telefonon sikerült megtudnia, nogy az illető hazudott, tehát a hatósJ'g félre:yezetése végett valótlan körülményeJeet adott elő. Kiss célja nyilvánvalóan az volt, hogy' jóhiszem4nek tart=-

\

sáli és útjára eresszék. Tekintettel arra, 'hogp Kissnek állandó 1�'knel?'J: van,',� Szut. �,r-2. CIr6. alpontja alapján nem lehet elfogni, l1a[lem a Kbtk. 34. §-ába ütköző kihágás miatt az illetékes letenyei főszolgabírónak 'kell feljelenteni, az őri­ zetbe vett ismétlőpisztolyokat pedig oda kell átadni.

ad 4. Álruhában jelenik meg az,

aki nemét vagy foglalko­ zéÍséÍt és így közvetlen kilétét eltitkolandó, méÍs ruhéÍba öltözik. PéldéÍul egy nő férfiruhéÍba, egy ügyvéd munkéÍs­ nak öltözik.

Másként átalakulva jelenik meg az, aki az arcát v.agy testét úgy véÍltoztatja éÍt, hogy magéÍt felismerhetetlenné tegye. Például álszakállt vagy bajuszt ragaszt, púposnak tetteti magát stb. Ezek az éÍtváltozéÍsok önmagukban nem büntethe­ tők, ha azonban az átváltozás a hatóság félrevezetése cél­ jából történik, az illetőt el kell fogni és ha valamilyen bl1ncselekmény elkövetését nem lehet rá kideríteni, a Kbtk. 43. §-ába ütköző kihágás miatt kell éÍtadni, mert ezek a,z egyének igazolásravonásuk alkalmával biztosan hamis adatokat fognak bemondani és ezcí1ta1 az idézett kihágást fogják elkövetni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az, h0gy az ilyen egyénekkel szemben a nyomozást a leg­ körültekWtőbb módon folytassa le a járőr, mert az ille­ tőt feltétl en valami fontos ok kényszerítette arra, hogy éÍlruhában jelenjék meg vagy magát másként tegye fel­ ismerhetetlenné; ez pedig a legtöbb esetben egy méÍr el­ követett vagy tervbe vett bl1ncselekményre fog vezetni. Példák: r. A vásárosn�ményi örs egyik járőre portyázás alkal­ mával az esti órákban púpos, erősen szakállas egyént lát. Amint az mellette elhalad, észreveszi, hogy annak púpja kissé mozog. Erre megállítja, igazoltatja, mely alkalommal az illet6 azt adja elő, hogy Takács @ergely, nyíregyházai lakos, föld­ míves, Beregdaróc községbe megy az ott cselédszoJyálatban 'álló lán'iYához. Takács megfelelő okmányokkal szldfályszerúen 10

igazolja is magát. A járőr ezután rámutat arra, hogy hamis p'lÍpot visel a hátán, mire Takács valami hazugsággal Jgyek­ szik magát kimosni.

A járőrnek feltűnik, hogy az illetőnek korához képest túlságosan vékony hangja van és az a gyanuja támad, hogy hamis szakállt visel. Ezért Takács szakállát megrántja, mire az leválik és IO-If évvel fiatalabb egyént mutat. Most már nyilvánvaló, bogy az illető hamis okmányokkal is rendelke­ zik, mert az igazolványban levő adatok nem egyezhetnek ie­ lenlegi eredeti arcával és alakjával és így a járőr Takácsot minthogy ismeretlen - a további nyomozás lefolytatása cél­ jából a Szut. 3I2. Ch6. alpontja alapján elfogja. A további kikérdezés során azután kiderül, hogy az illetőt Vukov Zng­ mondnak hívják, nyíregyházai állástalan lakatossegéd, ki tár­ sával Beregdaróc közs"égben betöréses lopást akart elkövetni. Ha a járőr valamilyen bűncselekményt nem tud az illetőre kideríteni, az igazolványra vonatkozó azt az állítását pedig, hogy azt találta, megcáfolni nem tudja, Vukovot - miután jelen cselekményével csak egy betöréses lopás előkészületi cse­ Zekményét követte el, meZy nem büntethető - az igazolvány­ nak igazolás végett való felhasználásáért a Btk. 40f. §-ába ütköző bűntett -, és a hamis adatok bemondása miatt a Kbtk. 43. §-ába ütköző kiágás miatt, tényvázlat kiséretében az illetékes n!)líregyházai kir. ügyészségnek adja át. 2. Varga Dénes, egyik kommunista irán!yú lap ujságíró­ munkatársa a brennbergbányai bányászok kiismerése, a kom­ munista érzelmű egyének kiválasztása és későbbi felhaszná­ lása végett munkásnak öltözve, a bányában állást vállal. A brennbergbányai örs egyik bizalmasa ezt megtudván, az örs­ nek jelenti. Varga igazoltatása alkalmával azután tényleg ki­ derül, hogy a besúgónak igaza volt. Varga hamis foglalkozást mondott be. A járőr Vargát azért, mert a hatóság félreveze­ tése céljából álruhában jelent meg, a Szut. JI2. Ch6. alpontja alapján nem foghatja d, mert rendes foglalkozása és állandó lakhelye van, hanem, ha a járőr a nyomozás során a kommu­ nista tevéke..nységére vonatkozólag teljesen megbízható bizo­ nyítékokat beszerezni nem tud, csupán csak a Kbfk. 43 §-ába ütköző kihágás miatt a soproni - mint illetékes - rendőr­ kapitányságnak fel kell jelentenie. •.

147

3 P. CI I7. alpont.

Ellflek a pontnak az alapján azokat az egyéneket kell elfogni, akik I. katonai vagy 2. közhivatalnoki egyenruhát jogosulatlanul hOli'danak. A jogosulatlan egyenruhákat hord6kkal szemhen azért léptettek életbe ilyen szigorú intézkedést, mert az, ala. jogosulatlanul vesz föl egyenruhát, legtöbb eset­ ben nem sántikál j6ban. A katonai és közhivatalnoki egyenruhának a hatása ugyanis abban nyilvánul, hogy az ilyen egy;enruhát viselő egyének előtt olyan ajt6k is meg­ nyílnak, amelyek egyébként. 'más polgári egyének előtt zárva maradnának; a nép is nagyobb bizalommal van az ilyenek iránt és így ezek az egyének az egyenruha vise­ lésével a b-lincselekmény elkövetése tekintetében maguk­ nak már nagy előnyt biztosítanak. A katonai egyenruhát viselő1mek a kémkedés van rendkívüli m6don megköny­ nyítve, az ilyen b-lincselekményt elköve�ni szándékoz6k . tehát katonai egyenruhát előszeretettel öltenek magukra. . ad I. Katenai egyenruhát viselnek a honvéd�g, csendőrseg, vamorseg, ortart9U-eK , ' '' ' folyamorseg " " es rend" �.1 �L tagJaI. • • Ezek az egyének az egyenruha visel�sére a következő médozatok mellett jogosultak: a) � tényleges állományú tisztek és legénység minden I alkalomi'nal; . b) a szolgálatonkívüli és nyugállományú tisztek pol­ gári foglalkozásukban val6 mliködésük esetén kívül mindenkor; c) a várakozási illetékkel szabadságolt tisztek ezen viszonyban létük tartama alatt; d) az emléklappal ellátott tisztek katonai egyen­ ruhát legutóbb yiselt rendfokozatukkal csak ünnepélye­ ken és oly;an egy;éb alkalmakkor viselhetik, amikor a tiszti egye,nruhának, mint katonai és társadalmi kitünte­ tésnek van helye. Például valam�lyik v.olt tábori háborús ezred emlék:táMá9ának leleplezésén, ilynemli bajtársi ösz­ szejöveteleken, esküv&kön stb.; 10*

e) a nyugállományba helyezett legénységi állo­ mányú egyén,ek katonai egyenruhát egyáltalában nem viselhetnek. , A fent felsoroltakon kívül senki és semmiféle körül­ mények között katonai egyenruhát nem viselhet. ad

2..

Közhivatalnoki egyenruhát viselnek az állam szol­ gálatában álló, vagy egyéb közszolgálatot teljesít8 sze­ mélyek és közegek, akiknek részére - a néppel állandó érintkezésben lévén - könnyebb felismerhetésük céljá­ ból az államhatalom törvénnyel vagy rendelettel köz­ hivatalnoki egyenruhát rendszeresített. llyen egyenruhát viselnek: a rend8rség, pénzügy8rség, m. kir. posta tagjai, vasutasok, fogház- és fegy8rök, állami erd8tisztek, t\izoltók, városi és vármegyei hajdúk stb. Az egyenruha kifejezés alatt nemcsak a szigorúan vett ruhadarabot és annak járulékait kell értenünk, ha­ nem a hatósági hivatalnok vagy közeg felismerésére szol­ gáló jelvényt is. Az állam ugyanis költségkímélés szem­ pontjából egyes közszolgálati teend8ket végz8 hivatal­ nokainak, illetve közegeinek nem rendszeresített hivatali egyenruhát, hanem csak megkülönböztet8 jelvényt, amely azután az illet8nek a közhivatalnoki színezetet adja meg. llyenek például az erd88rök, mez88rök jel­ vényei stb. A fenti két pontban felsoroltakon kívül is vannak egyenruhát visel8 egyének, mint például egyes int. ernátu­ sok n0vendékei, cserkészek, leventék, szállodai portások, ' egyes urasago oorel, a an a magano, k egyenruh'as erd" " . a'1tal'b sok egyenruhás alkalmazottai. Ezek nem tekinthet8k a fenti két pontban felsorolt katonai vagy közhivatalnoki egyenruhák fogalma alá. Az egyenruha jog0sulatlan hordásának kérdésébe kissé alaposabban kell belemerülnünk. Nem lehet aSzut. 3I2. e/Il. alpontjának szövegét értelem nélkül szósze­ rint venni, mert a csend8r a leglehetetlenebb helyzetbe kerülhet és nemcsak nevetségessé teszi magát, hanem maga ellen esetleg szükségtelen rosszindulatotl is válthat:

ki. Az elfogást itt aSzut. 312. C!r7. alpontjában foglal­ tak·keretén belül mindenkor aSzut. 312. B/8. alpontja alapján kell mérlegelnünk. Ha az illet0nek álland6 lak­ helye, s8t rendes foglalkozása sincsen, az elfogás már in­ dokolt. Az elfogás el8tt tehát mindenkor azt kell meg­ állapítani, hogy az illet8 hová val6, van-e álland6 tart6z­ kodási helye és rendes foglalkozása. Ha van, az elfogás helyett csak feljelentéssel kell élni. Az ilyen cselekmé­ nyek ugyanis az 1930. évi m. t.-C. 82. és 83. §-ába üt­ köz8 kihágás tényálladéki elemeit teljesen kimerítik. Példák: l. A zalaegerszegi Jaror a korcsmák, lebujok és egyéb gyanus helyek ellenőrzése alkalmával az egyik korcsmában egy őrmestert talál, akinek a mellét több kitüntetés között tiszti katonai érdemkereszt is díszíti. Minthogy ezt a kitün­ tetést csakis tisztek vagy volt tisztek viselhetik, ez a járőrnek azonnal feltűnik és az illetőt igazólásra sz6lítja fel. Ez alka­ lommal kiderül, hogy az illető egy másik örskörletbeli keres­ kedősegéd, aki katona nem is volt. A járőr ama alapos kér­ dezősködésére, hogy miért húzta fel az egyenruhát, előadja, hogy egy lánynak udvarol ebben a községben és így akart neki tetszeni. Bár a felelet elfogadható, minthogy az illetó az egyenruhát jogosulatlanul hordotta, a járőrnek be kell ve­ zetni a nyomozást abban az irányban, hogy az illető az egyenruha jogtalan felöltése által nem követett-e el valami­ lye'\.csalást vagy nem igyekezett-e valamilyen módon a lányt vagy annak szüleit becsapni. Ha az illető előadásának igaz vol­ táról a járőr meggyőződik, az illetőt, minthogy rendes foglal­ kozása és állandó tartózkodási helye van, nem kell elfognia, hanem a Kbtk. 44. és 45. §-aiba ütköz/) kihágás miatt kell az illetékes zalaegerszegi főszolgabírónak feljelentenie.

2. Csesztreg községben nagy levente-ünnepélyt rendez­ nek. Ez alkalommal a faluban lakó köztiszteletben álló nyu­ galmazott honvéd tiszthelyettes előszedi régi egyenruháját és abba öltözve jelenik meg az ünnepélyen. A járór az illetőt észrevéve, megkérdezi, miért jelent meg egyenruhában, mire azt a választ kapja, hogy a nag� ünnepélyre való tekintettel húzta fel sok vihart látott régi egyenruháját. Ez egyáltalá­ ban nem lesz olJan eset, amiért a járőrnek a tiszthelyettest el

15°

kellene fognia, azonban a Kbtk. 44. §-ába ütköző kihágást el­ követte s arra való tekintettel, hogy itt már befejezett ki­ hágásról van szó, a tiszthelyettest a Kbtk. 44. §-ába ütköző kihágás miatt a lenti-i, mint illetékes főszolgabírónak fel kell jelentenie. 3. Nagy Gábor, volt siklósi községi írnokot, csalás miatt évi börtönre ítélték. Büntetésének kitöltése után visszatért apjához a községbe, alkalmi ügynökösködésből tartja fenn magát és így ritkán tartózkodik otthon. A szomszédos dráva­ szabolcsi örs járóre a Gordisa községbe vezető úton éjjel lest tartott s ez alkalommal észrevette Nagyot, amint pénzügyőr; egyenruhában a község felé tartott. Igazolásra szólítja fel. Nagy azt adja elő, hogy a községi táncmulatságra megy, az egyenruhát azért húzta fel, mert így jobban tud hódítani. Te­ kintettel arra, hogy Nagy alkalmi ügynökösködésMI tartja fenn magát és emiatt rendszerint hol itt, hol ott bukkan fel, nem tekinthető rendes foglalkozásúnak és állandó tartózko­ dási helyűnek. A járőrnek Nagyot jogtalan közhivatalnoki egyenruha viselése miatt aSzut. 3I2. B/8. alpont értelmében, a JI2. pont Ch7. alpontja alapján el kell fognia. Ezenkívül nemcsak, hogy alaposan utána kell néznie, miért öltötte fel magára a ruhát, hanem azt is ki kell deritenie, honnan sze­ rezte a ruhát. 4.Szentlőrinc községben nagy álarcos bált r;endeznek. Az egyik jómódú gazdálkod6 I9 éves fia huszár órmesternek öltö­ zik fel. Másnap délelőtt a helyi szolgálatot teljesítő járőr még mindig egyenruhában, az egyik korcsmában találja a fiút tölib barátja társaságában. Bár ez már nem tartozik szigorúan vé,ve a bálhoz, de a helyzetet és a körülményeket véve figyelemGe. biztosra vehető, hogy a fiú a ruhát nem b4ncselekmény el­ követése céljából tartotta magán, hanem az a jókedv és a ki­ maradás következménye volt. Minthogy aZQnban itt befeje­ zett kihágásról van szó, a járőrnek a fiút a Kbtk. 44. §-ába ütköző kihágás miatt a főszolgabírónak jel kell jelentenie. I

312.

D1I8. alpont.

Ennek a pontnak az alap#n azokat az egyéneket kell elfogni, akik ellen I. el8zetes letart6ztatást, vag y 2. vizsgálati fogságot rendeltek el, illetve, akik ellen

ISI

3.. nyomoz6levelet vagy 4. elfogat6 parancsot bocsátottak ki.

A fenti négy esetben a jár8rnek az illet8t 'a Szut.

13. pont I. bekezdésében foglalt kötelessége következté­

ben kell e pont alapján elfogni és mdködése csak arra irányulhat, hogy az illet8 személyazonosságát pontosan megállapítsa, nehogy tévedésb8l más egyént fogjon el. (L. még jelen tanulmány "Elővez�tés" rész 3 1o/a. alatti magyarázatot.) ad I. Az előzetes letartóztatást a Bp. 141. és 142. §-aiban foglalt· esetekben rendelik el és a Bp. 143. §-a értelmében ' ' ' ' " ' " . 16b"lro, a vadtaná cs, az lte a vIZsga lobrrosag; 1'11etve, lla a késedelem veszéllyel jár, a jirásbír6ság és' a rendőrhat6:, . sag IS. EI&zetes letart6ztatást az arra illetékesek általában a terhelt kihallgatása el&tt rendelnek el és az rendszerint csak a nyomozás befejezéséig, legfeljebb azonban 15 na­ pig tart, mely icl8 ind(!)kolt esetben egy ízben 15 nappal meghosszabbíthat6. Ezen id& eltelte után az illet&t vagy szabadlábra kell helyezni, vagy vizsgálati fogságba vetni. (A Bp. 147. §-a .) A járásbír6ság előzetes letart6ztatást csak szabadságvesztéssel büntetend8 vétség esetén rendel­ het el, de csakis a Bp. . 536. §-ában foglaltak fennállása esetében. * , A,rend8rhat6ság illetékessége alá tartoz6 kihágási ügyekben el8zetes letart6ztatást a rendőrhat6ság szintén elrendelhet. (Esetleges félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy az előzetes letart6ztatás, illetve ké­ s&bb az ad 2. alatt a vizsgálati fogság törvényes feltéte­ leit csupán tájékozás céljáb61 soroltam fel, az e tárgyban kiadott elfogat6 parancs törvényes alapját tehát a csendőr vizsgá16dás tárgyává nem teheti.) PélfJa: Hartl Jen6t a csend6rség a Btk. 336. §. 4. pontjába űl• A kir. i�ráslHr6ság és a rend5rhat6ság bdntett esetében eI5zetes letar­ t6ztatást elrendelhet akkor, ha a gyanus(tottat eléje állitották; tartozik azon­ ban a gyanusítottat a vizsgál6bír6hoz átkísértetni és az iratokat a kir. ügyész. séggel közölni.

köző lopás- bűntettéért a kir. ügyészségnek feljelentette. A vizsgálóbíró a jelentés áttanulmányozása után a büntetés előrelátható nagyságánál fogva alaposan tart attól, hogy Hartl megszökik és ezért a Bp. 141. §. 2. pontja alapján a Bp. 143. §-ában adott hatáskörénél fogva Hartl előzetes le­ tartóztatását rendelte el. A járőr tehát Hartit a Szut. )12. D1r8. alpontja alapján elfogja és a Szut. 54r/a. pontja értel­ mében a felhívó bíróságnak adja át, az átvételt pedig a Szut. 461. pont 2. bekezdése értelmében az előzetes letartóztatást elrendelő felhíváson igazoltatja.

ad

z.

A vizsgálati fogságba helyezést a vizsgál6bír6 (eset­ leg a vádtanács, illetve az ítél8bír6ság) rendszerint a ter­ helt kihallgatása után abban az esetben rendeli el, ha a terhelt a kihallgatása után is a blintett vagy vétség nyo­ matékos gyanuja alatt marad és ellene a Bp. 141. §. 2-5· pontjában foglalt körülmények valamelyike fenn­ forog. (Bp. I48. és 150. §.) . ' · ' 1atl' fogsagot Vlzsga or.sem a )aras ' sem a rend" , , b'lr6sag, hat6ság nem rendelhet el.

ad

�

Blincselekmény elkövetése eset�li>eI1 nyomozólevelet csaJtis blintettet elköyetett vagy ilyennek elkövetésével alaposan gyanusíthat6 egyén ellen lehet kiadni. Nyo­ moz61evelet aJ vizsgál6bír6, éli vádtanics, vagy kir,. tör­ vényszék a kir. ügyészség indítványára rendszerint akkor szokott kibocsátani, amikor az illet8 tart6zkodási helye ismeretlen; ha az ellene indított blinvádi el�áFás folyamán megszökött, elrejt8zött (bujkál) és ut6b}) a hat6ságnál önként nem jelentkezett, vagy pedig ha esetleg hírlapi úton is eredménytelenül idézték. (Bp. 470. §. I. bek.) A fenti eseten kívül nyomoz61evelet lehet kiadni még: a) Blintett vagy vétség miatt kiszabott szabadság­ vesztésbüntetés megkezdése el81 megszökött vagy elrej­ t8zött szabadlábon lev8 elítélt eU�n., a Bp. 5 I 5. §. 2. beI I fo es a'ltal. (J"arasb'lr6sag a kir. 'Ilg;y:eszseg '" " kezd,ese alap)an, rend8rhat6ság ilyen esetDen nyomoz61evelet II Bp. 536. és a Rbsz. 8!. és 223. §-ai értelmében nem adhat ki.)

b) Bármely büntetend8 cselekmény (hlíntett, vét­ ség, kihágás) olyan eHtéltje ellen, aki valamilyen letar­ t6ztatási helyr81 megszökött. Az ilyen nyomoz6levél kibocsátására csakis az 0t:SZág0s fegyintézet, országos biiritet8intézet, kerületi börtön, javít6- vagy közvetít8intézet igazgat6ja, illet8leg a kir. ügyészség, esetleg a járásbír6 jogosult. (Bp. 5 15. §.) c) Külföldön tart6zKod6 vagy odaszökött egyén ellen a Bp. 475. §-ában foglaltak alapján, ha olyan bíín­ cselekmény terheli az illetéSt, amely miatt kiadatásnak helye van. A nyomoz61eveleket a "Bíínügyi Körözések Lapjá"­ ban teszik közzé. A Bíínügyi Körözések Lapjában megjelent nyomoro­ levelek azt a kötelességet r6ják a csendéSrre, hogy ha az illetéSkre bukkannak, azokat elfogni és az illetékes bír6sághoz vagy ügyészséghez val6 eljuttatás végett jelentés kiséretében a legközelebbi kir. ügyészségnek tartoznak átadni. (Szut. 13h. bek., 64/4. bek., 46112. bek., HI/b. és e. pontok.) Példák:

�'.

I. Barta Istvánt a csendőrség a Btk. 236. §-ába ütköző megfertőztetés b{jntette miatt a kir. ügyészségnek feljelentette. Barta a bír6i eljárás folyamán ismeretlen helyre szökött. Az il�ékes kir. törvényszék a Bp. 470. §. I. bekezdése alapján ellene nyomoz6levelet adott ki. Egy. másik csendőrkerület területén levő örs Bartát felismerve, � Szut. 312. BII8. al­ pontja alapján elfogja és az illetékes kir. bír6sághoz címzett jelentés kíséretében továbbítás végett a legközelebbi kir. iigyészségnek adja át. 2. A budapesti kir. ügyészség Stark Emil ellen azért, mert orgazdaság vétsége miatt jogerősen kiszabott 4 havi fog­ házbüntetése végrehajtása elől megszökött, nyomoz6levelet bocsátott ki. Starkot a nagydobosi örs járóre egy igazoltatás alkalmával felismeri, mire a Szut. ]12. Dh8. alpontja alap­ ján elfogni és a budapesti kir. ügyészségnek címzett jelentés kíséretében továbbítás végett a nyíregyházai - mint legköze­ lebbi - kir. ügyészségnek átadni köteles. J. A budapesti kir. országos gyüjtófogház igazgat6sága

1 54

Gamplett Ferenc - lopás bűntette miatt jogerósen 2 évi és hathavi fegyházra ítélt - ellen azért, mert kísérójétót útköz­ ben megszökött, nyomozólevelet bocsátQtt ki. A tiszabecsi örs járóre Gamplettet felismerve, á Szut. 312. Dh8. alpontja alapján elfogni köteles és az országos gyütófogház igazgatCS­ ságának címzett jelentés kíséretében a nyíregyházai - mint legközelebbi - kir. ügyészségnek leendő átadása végett való ( zut. továbbítás céljából a szatmárcsekei örsnek adja át. S 544. pont.) 4. A budapesti kir. ügyészség dr. Bidai Kálmán ellen azért, mert rágalmazás vétsége miatt jogerősen kiszabott két­ heti fogházbüntetés végrehajtása elől megszökött, nyomozó­ levelet bocsátott ki. Az illető ellen azonban már régebben máJ bíróságok és ügyészségek is bocsátottak ki 11yomozólevelet. Ha a járőr dr. Bidait felismerve, aSzut. 312. Dh8. alpontja alap­ ján elfogja, a jelentést a budapesti kir. ügyészségnek kell cí­ meznie és Bidait a legközelebbi kir. ügyészségnek kell át­ adnia, az átadásról pedig a többi nyomozó bíróságot is értesí­ teni tartozik. S ( zut. 54de. pont.) 5. Friedmann Bélánét uzsora vétsége miatt a k#r� tör­ vényszék elítélte, de terhére, mert a kir. ügyész a bejelentett újabb terhelő adatok alapján zsarolás bűntettét látta fenn­ forogni, a kir. ügyészség indítványa folytán újrafelvételi el­ járást rendelt el. Miután az újrafelvételi fótárgyalást már is­ mételten nem tarthatták meg abból az okból, mert nyilván azzal a szándékkal, hogy magát a bűnvádi eljárás alól ki­ vonja, már másodízben ismeretlen helyen tartózkodott, ellene a kir. törvényszék a Bűnügyi Körözések Lapjában n;yomozó­ levelet adott ki. Az egyik örs járőre nevezettet feltalálja, mire aSzut. 312. B/I8. alpont alapján elfogni és a nyomozóleve­ let kibocsátó törvényszéknek címzett jelentés kíséretében to­ vábbítás végett a legközelebbi kir. ügyészségnek átadni tar­ tozik.

A nyomoz6leveleket illetőleg még egy körülményre kell kitérnem. a) A kir. törvényszék hatásköre al;í tartoz6 vétség elkövetésével nyom.atékosan gyanusított ellen nyomoz6l evelet nem l ehet kiadni és ehelyett az úgynevezett "Személyleírás-körözés"-t adják ki. Ilyen Nzemélyleírás-

155

körözés kibocsátására a Bp. 470. § . 4. bekezdese értel­ mében csak a vizsgá16bír6 vagy a vádtanács, illetve a kir. törvényszék jogosult. (A járásbIróságok és r end8rhatósá­ gok tehát nem ! L. Bp. 5 36. §., Rbsz. 8 1 . és 2 2 3 . §-ok.) A járásbír6ságok és rend8rhat6ságok ilyen esetben köz­ vetlenül az illetékes örsöket keresik meg. b) Olyan egyének ellen, akiket a járásbí r6ság vagy a rend8rhatóság szabadságvesztésbüntetéssel sújtott és ennek végrehajtása el81 m�gszöktek, elrejt8ztek, vagy ismeretlen helyen tartózkodnak, a járásbíróság az illet6 felkutatása vagy el8vezetése végett az illetékes örsöt ke­ resi meg, a rend8rhatóság pedig az Rbsz. 223 . §. utols6 bekezdése értelmében "Körözés"-t adhat ki, amely a "Rend8t" cÍmő szaklap hivatalos mellékletében jele­ nik meg. Ugy az a) pontban említett személylefráskörözés, mint a b) pontban említett egyszer
ad 4. Elfogatóparancsot csak bőntett vagy fogházbünte­

téss'ál büntetend8 vétség tettese, illetve ilyennek elköve­ tésével nyomatékosan gyanusított egyén ellen lehet ki­ adni és pedig akkor, ha bőnvádi eljárás folyamán meg­ szökött, elrejt8zött és a hatóságnál ut6lag önként ' nem ;elentkezik, vagy pedig, ha esetleg hírlapi úton ered­ ménytelenül idézték meg (Bp. 470. § . r . bek.) és tartóz­ kodási helye ismeretes. Amint láthatjuk, az elfogat6pa­ rancs kiadásának feltételei a nyomozólevélét81 csak any­ nyiban különböznek, hogy nyomozólevelet olyan egyé­ nek ellen adnak ki, akiknek a tartózkodási helye isme­ ·retten, elfogatóparancsot pedig az olyanok ellen, akiknek a tartózkodási helye ismeretes. Elfogatóparancs.ot azon · ban nemcsak a. vizsgálóbíró vagy vádtanács, illetve a kir. törvényszék, hanem a Bp. 470. §. 2. bekezdés értelmében járásbíróság is kiadhat. A nyomoz61evél helyett elfogat6parancsot akkor adnak ki, ha a nyomoz6levél vagy sze-

156

mélyleíráskörözés kibocsátásával jár6 bonyodalmasabb eljárás elkerülésére kilátás van, mert remélhet8, hogy az illet8 rendőrhat6ságnak vagy közegnek kiadott parancs révén - minthogy tart6zkodási helyét ismerik. - rövid id8n belül előállíthat6 lesz. Elfogat6parancsot ezenkívül még a következ8 ese­ tekben lehet kia dni : a) a kir ügyészség b
fogatóparancsot ad Mi. Ennek alapján a kapuvári örs eg, külön kirendelt jár.őr,rel Rájáelt aSzut. 312. D/I8. alpontja értelmében elfogja és a szombathel,i kir. üg)'észségnek cím­ zett jelentés kíséretében a soproni - mint legközelebbi - kir. ügyészségnek adja át. 2. Fülöp Sándort a kir. törvényszék csalás és sikkasztás miatt 3 évi börtönre ítélte. Az ítéletet Fülöp felebbezte, maja a kir. ltélőtábla helybenhagyó végzése után semmiségi panasz­ szal a kir. Kúriához fordult. A bíróság Fülöpöt - aki addig vizsgálati fogságban volt - a kir. Kúria végzéshzek vagy ítéletének beérkezéséig szabadlábra helyezi. (Bp. 130. § .) Ami­ kor a kir. Kúria a másodfokú ítélet ellen bejelentett semmi­ ségi papaszt elutasította, a .kir. törvényszék Fülöpöt a végzés kihirdetése és szabadságvesztésbüntetésének megkezdése vé­ gett megidézi. Fülöp azonban az idézésre nem jelenik meg. Erre a kir. ügyészség a Bp. 51f. §-a alapján ellene elfogató­ parancsot ad ki az örsnek azzal, hogy a kir. ügyészséghez állítsák elő. A kiküldött járór Fülöpöt aSzut. 312. D1I8. al­ pontja alapján elfogja és jelentés kísér�tében a legközelebbi kir. ügyészségnek adja át.

312. D1r9. alpont. Ennek a pontnak az alapján csak azokat a Btk. 4 4., §-a és az I 9 I 3. évi XXI. t .-C. rendelke­ zése :alapján csak feltételes szabadságra bocsátott egyé­ neket lehet elfogni, akik - ha máskülönben semminemtí biíncselekményt nem is követtek volna el, de a rájuk .vonatkoz6 rendelkezést vagy tilalmat megszegik. Feltételes szabadságra bocsátják a következ8 egyé­ neket : I . A Btk. 44. és 48. §-ában foglalt rendelkezések alapján azokat, akiket legalább 3 évi fegyházra ítéltek és büntetésük kétharmadrészének kitöltése után a közve­ tIt8intézetbe kerülvén, ott j6 magaviseletük által a javulásra alapos reményt nyujtanak ; ha büntetésük há­ romnegyedrészét (az életfogytiglan elítéltnek I 5 évet) így kitöltötték. 2. 'A Btk. 48. §. 2. bekezdésében foglalt rendelke­ zések alapján saját kérelmükre és a felügyellSbizottság 48.

�-ai, a Bn . 29.

ajánlatára azokat, akiket 3 évnél rövidebb fogházra, vagy I évet meghalad6 börtönre vagy másnemlí szabad­ ságvesztésbüntetésre (államfogházra, fogházra) ítéltek, ha büntetésük háromnegyedrészét kiállották és a Btk. 44. §-ában meghatározott egyéb feltételek rájuk nézve megvannak. 3 . Az 1 9 1 3 . évi XXI. t.-C. rendelkezései alapján do­ logházba utaltakat, ha legalább egy évet már ott kitöl­ töttek és alapos remé1?-yt nyujtanak arra, hogy a társa­ dalom hasznos tagjaivá válnak. 4. A Bn. 29. §-a értelmében azokat a fiatalkorúakat, akik büntetésük kétharmadrészét már kitöltötték és a javulásra alapos reményt nyujtanak. A feltételes szabadságra bocsátottak tart6zkodási hely, magaviselet és életm6d tekintetében külön rendlSri szabályok alatt állanak, amelyeknek megsértése esetén a feltételes szabadlábra bocsátás visszavonhat6. Ilyen rendlSri szabályok : az illetlSk rendlSri felügye­ let alá kerülnek (lásd 5 1 2. A/6. pont 2. alatti magyará­ zatot) ; igazolványukat kívánatra az arra illetékeseknek ellSmutatni kötelesek; az igazolványban kijeiőlt tart6z­ kodási helyet az illetékes hat.6ság engedélye nélkül nem hagyhatják el; a rendetlen vagy henye életm6dt61 tar­ t6zkodni kötelesek; az igazolványban megjelölt napokon a községi ellSljár6ságnál jelentkezni tartoznak stb. Minden ilyen feltételes szabadságra helyezésrlSl az illetékes csendlSrörsparancsnokságot is értesítik, ezt az­ után a Szut. 3 5 4/e. pontja és a Csüsz. 47. §-a alapján a jegyzlSkönyvecskében ellS kell jegyezni és r6luk figyellS­ lapot kell szerkeszteni. Példák: l. Török Imre szándékos emberölésért 12 évi fegyház­ büntetést kapott. Büntetése háromnegyed részének letöltése után feltételes s:zabadságra került és jánosháza községben te­ lepedett le. A jánosházai örs járóre portyázás közben Keléd községben találja Törököt. Igazolásra vonása alkalmával ki­ derül; hogy jánosházát engedély nélkül hagyta el. Török

1 59 tehát a reávonatkozó tilalmat megszegte, így a járőr a Szut. JI2. D/z9. alpontja alapján elfogni és további eljárás végett az illetékes celldömölki főszolgabírónak átadni köteles. 2. Szabó Károly erőszakos nemi közösülés b14ntette miatt 4 �vi fegyházbüntetést kapott. Büntetése háromnegyed részé­ nek letöltése után feltételes szabadságra bocsátják és Beled községben telepszik le. Asztalos mesterséget folytat és rendes életet él. Körülbelül J hónap mulva rossz társaságba kerül és korcsmázni kezd, majd egy alkalommal verekedésbe kevere­ dik. A beledi örs járőre tehát Szabót azért, mert életmódjára vonatkozó rendelkezést megszegte, a Szut. JI2. D/ I9. al­ pontja alapján elfogja és .a K'htk. 75. §-ába ütköző kihágás, valamint rendetlen életmódja miatt tényvázlat kíséretében to­ vábbi eljárás végett az illetékes kapuvári fószolgabírónak adja át.

3 I 2. D/20.

alpont.

Ennek a pontnak az alapján azokat az egyéneket kell elfogni, akiket: I . jogerlSs ítélettel kiutasítottak, 2. jogerlSs ítélettel kitiltottak, 3. a bír6s�g valamely helyen va16 tart6zkod�sra u\asított vagy valamely helyen val6 tart6zkod�st61 el• tiltott, 4. a hat6s�g valamely helyen val6 tart6zkod�sra utasított, vagy valamely helyen val6 tart6zkod�st61 el­ tiltott és a fenti rendelkezéseket, illetve tilalmakat megszeg­ ték. Valamely Itélet akkor joger8s, ha az ellen peror­ voslat �feleh>l"ezés, semmiségi panasz), vagy egyáltalában nem, vag;y már nem tehetlS. Az 0lo/an ítélet, amely ellen perorvoslat egyáltalában nem haszR:H!hat6, meghozatalának pillanatában v�lik jog­ erlSssé. nyeR a kir. Kúriának, mint legfelslSbb bfr6s�g­ nak ítélete. ilyen j�dsbír6s�gi ügyekben a kir. ítéllStábla ítélete. Valamely ítélet ellen már nem tehetlS perorvoslat, amid8n a hasznáIhat6 perorvoslatot a jogosítottak visz­ szavont�k vagy elmulasztotclk, vagy ezt a bír6ság el-

1 60

utasította vagy visszautasította. (Megjegyzend8, hogy olyan esetben, amikor olyan bíróság ítélete ellen, amely . . b en, elk'esetten ' egye'bkent nem vegso " 1t az ugy , " fokon lte adtak be perorvoslatot, a bíróság visszautasító végzése ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. Mindaddig, amíg a visszautasítás, ill et8leg a perorvoslat elfogadása kérdésében a felslSfokú bíróság nem határozott, az ítélet joger8snek nem tekinthet8.) A kiutasítás és kitiltással foglalkozó jogszabályaink, mint az 1 903. évi V. t.-C. 10. §-a, az 1 8 78. évi V. t.-C. (Btk.) 64. §-a, az 1 879. évi XL. t.-C. (Kbtk.) 69. és 70. §-a, az 1 8 8 3 . évi V. t.-C. 2. §-a, az 1 9 1 3 . évi XXI. t.-C. 9. , . § -a, az 1 9 1 5 . ev! " XIX. t.-C. 7. §-a, az 1 92 1 . eVl III. t.-C. IX. §-a és az 1 922. évi XXVI. t.-C. I. §-a a "Kiutasítás", a "Kitiltás" és a "Kiutasítás és visszatérést81 való eltiltás" meghatározásait vegye­ sen használják. Téves nézetek elkerülése végett min­ denekel8tt is szükségesnek tartom megjegyezni, ho,gy a "Kiutasítás"-nak és "Kitiltás"-nak, amelyek lénregük­ ben azonos fogalmak, a jogi mlinyelvben elfogadott szo­ használat szerint különböz8 jelent8ségük van. "Kiutasí­ tás" alatt az ország területér81 való hatósági eltá,volítást, ,,Kitiltás" alatt pedig valamely község vagy vidék terüle­ téről való hatósági eltávoHtást, szoros értelemben véve illet8ségi helyére való utasítását értjük. Mindkett8 lehet megel8z8 reFl.dészeti intézkedés és birói ítéletben kimondott mellékbüntetés.

ad

I.

A "Kiutasitás"-t a bíróság a Btk. 64. §-a alapján mellékbüntetésként és csakis külföldi ellen mondja ki, még pedig: blintett, továbbá uzsora ( 1 8 8 3 :XXV. t.-c.), árQl"ágító visszaélés ( 1 92o :XXVI. t.-c.), az állami és tár­ sadalmi rend hatályosabb védelmér�l szóló törvénybe üt­ köz8 ( 1 9 2 1 :III. t.-C. 1 ., 5-8. §.), a közveszélyes munka­ kerülés ( 1 9 I 3 :XXI. t.-c.), fizetési eszközzel elkövetett visszaélés ( 1 92 2 :XXV. t.-c.) és a hadviselés érdekei ellen elkövetett (1 9 1 5 :XIX. t.-c.) vétségek esetében.

161

Kihágás esetében is ki lehet utasítani a külföldit köz­ veszélyes munkakerülés ( 1 9 1 3 :XXI. t.-c.), valamint csa­ vargás és koldulás (Kbtk. 64-69. §.) esetén.

Magyar honost kiutasításra ítélni sohasem lehet! A kiutasítás jogintézménye azonban nemcsak a bün­ tet8jogban szerepel mint mellékbüntetés, hanem a köz­ igazgatási jogban is, mint államrendészeti intézkedés. A hat6ság kiutasftást csakis külföldi ellen mondhat ki és pedig a közveszélyes munkakerülés ( 1 9 1 3 . évi XXI. t.-C. I. §-ába), a Kbtk. 64., 66., 67., 6 8 . §-ába ütköző kihágá­ sOK esetében. Ezenkívül a külföldiek. lakhatását szabá­ lyoz6 1 00.000!x 930. B. M. számú rendelet 1 0. §-a értel­ mében a külföldi kiutasíthat6 kihágás elkövetése nélkül is, ha ittart6zkodása az állam érdekére, a közrendre vagy a közbiztonságra aggályos. A Btk. 64. §-a a bír6ság belátására bízza a kiutasí­ tásnak, mint mellékbüntetésnek alkalmazását vagy mel18zését, kés8bbi törvényeink bizonyos blincselekmények esetében ezen is változtattak. Igy uzsorásoknak, árdrá­ gít6 visszaélést elkövet8knek, az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme ellen vétőknek, fizet8eszköz­ zel visszaél8knek, a hadviselés érdekei ellen biíncselek­ ményt elkövet8knek, nemkülönben bizonyos esetekben a közveszélyes munkakerül8knek, ha külföldiek, az or­ szágb61 val6 kiutasítása kötelező, e téren tehát a törvény a bír6i belátásnak nem juttat szerepet. A közveszélyes munkakerülésről sz616 1 9 1 3 . évi XXI. t.-C. I . §-ába ütköző kihágás esetében a kiutasí­ tás kimondása a közigazgatási hat6ságokra is kötelező. I I I I I A b'lfI1.:.Jsag vagy a hatosag a k'lUtasltast harom ' fe' leképen mondhatja ki és pedig: a) Az illetőt egyszerlien kiutasítja az ország terüie­ tér51 az id8tartam megjelölése nélkül. (Ebben az esetben az illet8 a Btk. 1 20. §-ában a büntetés elévülésére meg­ állapított id8 el8tt az ország területére nem térhet vissza.) b) A kiutasítottat egyben örökre el is tiltja az or11

szág területére val6 visszatéréstlSI. (Ebben az esetben a kiutasított az ország területére többé nem térhet vissza.} c) A kiutasítottat egyúttal az ország teriUetére val6. , visszatérést81 határozott id8tartamra el is tiltja. (Ebben az esetben a kiutasított az ítéletben meghatározott id8pont el8tt az ország területére nem térhet vissza. A ha­ tározott id8re val6 kitiltás id8tartamát a törvény nem határozza meg, ebben a tekintetben a bír6ságnak teljesen szabad kezet enged.) A kiutasítás hatálya abban nyilvánul, hogy a kiuta­ sÍtottat az ország területér81 kényszer úton (kitolonco­ lás) távolítják el. Ez az úgynevezett kitoloncolás a 2 I 06h 8 80. és a 29.6oIIr 8 86. Im. számú rendeletek alap­ ján a következ8képen megy végbe: a kiutasítottat ho· ugyesz, , il , ' k mega' ll apltasa ' , utan , az a ktr. nossagana aki a f'0büntetést végrehajtotta, átkisérteti ahhoz a kir. ügyész­ séghez, amelynek székhelye az illet8 honának határához legközelebb fekszik; ez ut6bbi kir. ügyészség az elítéltet az ország határán leend8 átkisérés céljáb61 a legközelebbi közigazgatási hat6ságnak adja át. Ha az elítélt valamely fegyházban, kerületi börtönben vagy államfogházban töltötte ki büntetését, az intézet igazgat6ja átadja 8t a legközelebbi kir. ügyészségnek, amely azután fentebbiek szerint fog vele eljárni. Közigazgatási kiutasítás esetén a toloncolásj eljárást a 9 3 89/ 1 8 8 5 . számú B. M . rendelet szabályozza. Eszerint az eltoloncolási határozat kimondása után az illet8 egyén letart6ztatand6 míg a tényleges eltoloncolást foganatba teszik. (7. §.) A toloncokat a meghatározott toloncútvonalon a kijelölt toloncátadási határállomásra kísérik (csend8rség erre � célra nem vehet8 igénybe) és ott az illet8 állam I ' ' l'1 el'Ismerveny , , " szeme'lyzetene klsero eIIene'b en ' k atv�te ata I dJa " k. A bír6ságok és hat6ságok a joger8sen kiutasítottak személyadatait, szem6lyleírását, a kitiltás okát és tarta­ mát, az ítélet keltjére és számára val6 hivatkozással, a Biínügyi Körözések Lapjában közzéteszik, a csend8r­ örsök pedig az illet8ket a Szut. 3 5 4/c. pontja alapján nyilvántartásba veszik. ,.

·

ali �. A kitiltás eélja valamely személyt egi}' közigazgatási

egység (vidék, város, község) tecületéréSl eltávolítani és illetéSségi helyére toloncoltatni, hogy a kitiltott a kérdéses terület általános biztonságát, közrendjét, közerkölcsisé­ gét, vagy közegészségét a jövőben jelenlétével ne veszé­ lyeztethesse. A kitiltás alapja az illetéS eddigi magatartá� és életviszonyai még abban az esetben is, ha azok netalán büntetéSjogilag megtorolhat6k és meg is toroltattak. A cél tehát valamely területen fennáll6 és a társadalmi rendre · veszélyes elemek örökre vagy meghatározott iEiéSre val6 eltávolítása. A kitiltás idéStartama örökre vagy pedig egy meghatározott idéStartamra sz6lhat. Ez ut6bbi �setben azonban a kitiltás idéStartama az 1 903 . évi XXI. t.-c . 9. §-a értelmében l évnél kevesebb és 5 évnél több nem lehet. A kitiltás nem mint mellékbüntetés, hanem mint mamrendészeti intézkedés szerepel. Mindazokban az esetekben, amikor a törvény vagy rendelet a belföldivel szemben kitiltás alkalmazását is megszabj�, ennek ki­ mondása kötelezéS. A kitiltás okai általában a következéSk lehetnek: a) ha valaki magát kelléSképen igazolni nem tudja; ,_ ba maga és családja fenntartására szolgá16 eszközöket ki nem mutatja; valamely közigazgatási területen val6 tar­ t6zkodása az állam érdekeire, vagy a közbiztonságra, a közrendre (ideértve a községeket és közerkölcsiséget is) nézve aggályos; b) a közveszélyes munkakerülés; c) na fertéSzéS betegségben szenvedéS a betegség ter­ jesztésének meggátlására irányu16 hat6sági intézkedése­ ket megszegi; d) ha valaki botrányt okoz6 erkölcstelen, korhely, vagy egyébként megnyilvánul6 életm6djával az illetéS terület társadalmának nyugalmát megzavarja, vagy annál nagyobbmérv<í erkölcsi vagy vallási megbotránkozást váltott ki; e) ha valakinek kitiltását valamely törvény vagy r-endelet kifejezetten elrendeli (Kbtk. 69. §., a k6bor11*

cigányokra vonatkoz6 B. M. rendeletek, a 93 891r 8 8 5 . B. M . rendelet; Toloncszabályzat 2 . §-áb4Ul felsoroltak, az elbocsátott rabok és fegyencek, stb.). A kitiltás jogi hatása abban nyilvánul, hogy a kitil­ tott egyén :lZ ítéletben megállapított id8n belül nem ha pedig a kitiltás örökre sz61, sohasem - térhet vissza arra a területre, amelyr81 kitiltották. Általános jogszabály az is, hogy illetőségi helyéről senkit sem lehet kitiltani, azonban két kivétel van és pe­ dig az 1 9 1 4. évi L. t.-c. 1 0. §-a és az 1 9 2 1 . évi III. t.-C. 9. §-ában meghatározott esetek, amikor a belföldit illető­ ségi helyéről is ki lehet tiltani. A kitiltásokat a Booügyi Körözések Lapjában és a "Rend8r" címii szaklap hivatalos mellékletében teszik közzé és az örsök azokat a Szut. 3 54/c. pontja alapján tartják nyilván. (A kitiltásra vonatkoz6lag lásd még jelen pont ad 4. alatti magyarázat zárjeiben lev8 megjegyzését is.) Azokat az egyéneket, akiket bír6ilag vagy rendőr­ hat6ságilag az ország területéről kiutasítottak, vagy pedig az ország valamelyik területéről kitiltottak és a kitiltási id8 érvénye alatt oda visszatérnek, elfogásuk mellett még a Kbtk. 70. §-ába iitköz8 kihágás miatt is fel kell jelen­ teni, mert ezeket az egyéneket az újb6li kitoloncolásuk el8tt a rend8rhat6ságok az idézett kihágás miatt még kü­ lön is megbüntetik. Ha azonban az illető kiutasítás vagy kitiltás mellett a visszatéréstől val6 eltiltás tilalmát nem mondták ki külön akkor, ha a kiutasított vagy kitiltott a Btk. 1 20. §-ában megállapÍtott elévülési id8 előtt visszatér, a Kbtk. 70. §-ába ütköző kihágásért nem kap külön büntetést, hanem csak újb61 kitoloncolják. Mindezeknek az egyéneknek az elfogása alkalmával kett8zött gonddal kell kiderítenünk azt, hogy az illetőt visszatérte 6ta nem terheli-e valamilyen büntetend8 cse­ lekmény és a nyomozás eredményéhez képest kell esetleg még külön is eljárnunk.

Példák: 1. Derka János osztrák honost a törvényszék az 1921. évi III. t.-c. I. §-ába ütköző b4ntett miatt két és félévi fegy­ házbüntetéssel sujtotta, ezmkívül a magyar állam területéről való kiutasításra ítélte, a visszatéréstől örökre eltiltotta. Derka elítéltetése után ,5 év mulva az országba visszatért. Az egyik örs járőre felismervén, igazolásra szólítja fel, de Derka nem tudja igazolni azt, hogy az országba való visszatérésére a bíróságtól engedélyt kapott volna. A járőr tehát a Szut. 312. Dho. alpontja alapján elfogja és - amennyiben más fün­ tetendő cselekmény nem terheli - a Kbtk. 70. §-ába ütköz�

kihágás miatt, tényvázlat kíséretében a főszolgabírónak a{]ja át. (Szut. 460/f., 465. és 54I!b. pont.) 2. Latinka Virgil román állampolgárt a honvédtörvény­ szék kémkedés bűntette miatt életfogytig tartó súlyosbított börtönbüntetésre ítélte és esetleges korábbi szabadulása esetére Magyarország területéről kiutasítva, örökre kitiltotta. Latirz­ kát rövid idő mulva kicserélés folytán Romániába tol071col­ ták. Pár év mulva egyik járőr felisme.ri, mire a SZItt. 312. D120. alpontja alapján elfogja és - amenn'yiben valamilyen bűncselekmény nem terhelné - a Kbtk. 70. §-ába ütköző ki­ hágás miatt, tényvázlat kíséretében a főszolgabírónak adja át. 3. Reich Salamon, osztrák honost a bíróság uzsora vét­ sége miatt háromhavi fogházra, továbbá a magyar állam terü­ letéről való kiutasításra ítélte és a visszatéréstől 6 évre eltil­ totta. Reic" két év mulva az országba visszatér, mire az őt felismerő járőrnek a Szut. 312. D120. alpontja alapján el kell fognia és - amennyiben más büntetendő cselekmény nem ter­ helné - a Kbtk. 70. §-ába ütköző kihágás miatt a főszolga­ bírónak kell átadnia. 4. Grünbaum Ignác cseh állampolgárt a bíróság árdrá­ gító visszaélés bűntette miatt egyévi börtönre, továbbá a ma­ gyar állam területéről való kiutasításra ítélte. Grünbaum bün­ tetésének kitöltése után egy év mulva az országba engedél7 nélkül visszatér. Az őt felismerő járőrnek a Szut. JI2. Dho. alpontja alapján el kell fognia és - amennyiben más bün­ tetendő cselekmény nem terhelné - tényvázlat kíséretében a jőszolgabírónak kell átadnia. Tekintettel arra, hogfY Grün­ baum ítéletében a visszatérési tilalmat nem mondták ki, őt

166 a Kbtk. 70. §-ába ütköző kihágás miatt nem fogják megbün­ tetni, hanem csak ismét kitoloncolják az országból. Grün­ baumnak a Btk. 120. §-a értelmében csak büntetésének letöl­ tése után 10 év mulva szabad engedély nélkül az országba visszatérnie. 5. Özv. Drobota Péterné szül. Vacsuk Anasztázia len­ gyel állampolgár lakhatási kérvényét a tatabányai rendőr­ kapitányság jogerős véghatározattal elutasította és az ország­ ból kiutasítva, a visszatéréstől egy évre eltiltotta. Nevezett ennek dacára 6 hónap mulva engedély nélkül visszatér. Ha a járőr Drobotánét az idegenek ellenőrzése alkalmával fel­ találja, a: Szut. )I2. Dl2o. alpontja alapján elfogni és amennyiben valamilyen büntetendő cselekmény nem terhelné - a Kbtk. 70. §-ába ütköző kihágás miatt, tényvázlat kísére­ tében a főszolgabírónak átadni köteles. 6. KUTunczi l Tm e dtóti zlietóségű, többszöröseTl büntetett tyúktolvajt, a kapuvári főszolgabíró 3 évi időtartamra a járás területéről kitiltotta, mert a járás területén való jelenléte a közbiztonságra állandó veszélyt jelentett. Kurunczi az emlí­ tett tilalom dacára már négy hónap mulva visszatér a jál'ás­ hoz tartozó Vitnyéd községbe, noha a főszolgabírótói erre engedélyt nem kapott. 14. kapuvári örs jfír,őr,e a korcsmák és gyanus helyek ellenőrzése alkalmával (Szut. 361. pont) tleVe­ zettet meglátva, a Szut. 312. Dho. alpont alapján elfogni és - amennyiben valamilyen büntetendő cselekmény nem ter­ helné - a Kbtk. 70. §-ába ütköző kihágás miatt, tény-váz­ lat kíséretében a kapuvári főszolgabírónak átadni köteles.

ad 3. A bír6ság többnyire az olyan egyéneket szokta egy meghatározott helyen való tartózkodásra utasítani, vagy egy me�határozott helyen való tartózkodástól eltiltani, akik el6zetes letart6ztatásban vagy vizsgálati fogságban voltak és bár az eljárás ellenük tovább folyik, szabadlábra helyezi ugyan 5ket (Bt. r 6 1 . §. r . bek.), de nem tartván elég megbízhat6knak, a szabadlábra helyezetteknek to­ vábbi rend5rhat6sági megfigyelését kívánatosnak tartja. A szabadlábrahelyezés ugyanis annak a feltételezése mel­ lett történik, hogy a terhelt, ha az eljárás folyamán rá szükség lenne, mindenkor rendelkezésre fog állani és -

mag�tartásával aZ igazságszolgáltatást nem fogja meg:­ hiusítani. A bír6ság a terhelt méltányolt személyi körül­ m6nyeinél fogva súlyosnak és esetleg feleslegesn�k vélvén .a terhelt fogvatartását, szabadonbocsáthatja tehát (eset­ leg biztosítékok - kauci6 - ellenében), de bi�wnyos kétségeket mégis táplál a terhelt személyi megbízhat6sága kérdésében. Ezek a bizonyos kétségek jutnak kifejezésr� .a bír6ság szabadlábra helyez8 intézkedésév�l kapcsolatos ama meghagyásban, hogy a terheltnek nem szabad li5izQ­ nyos községbe vagy tájékra mennie, vagy pedig meg­ jelölt tart6zkodási. helyét'8l nem szabad eltávoznia. Ezek az intézkedések természetesen azt célozzák, hogy a .tep­ helt ne találjon alkalmat a szökésre, 'ne beszéljen össze biínös társaival és ne tüntethesse el a biíncselekmény meg­ lev8 és esetleg még felfedezetlen nyomait. Jogában áll tehát a hat6ságnak az ilyen egyént megfl.gyelés alatt tar­ tania és ha gyanus jelenségeket észlelne, kötelessége azt az illetékes bír6ságnak bejelenteni. Ha pedig a megha­ gyást kibocsát6 bír6ság vagy ügyészség a rend8rhat6sá­ got az ellen8rzesre és megfigyelésre külön is felkérte, ez a megfigyelés 'már kötelez8. Ha tehát a terhelt a meg­ hagyásban foglalt rendelkezést megszegi vagy szabályos 'idézés ellenére a bír6ságnál nem jelenik meg, a csend8r­ nek az illet8t a Szut. 3 r 2. Dho. alpontja alapján el kell fognia és ahhoz a bír6sághoz kísértetnie, amelyik az illet8 ügyében eljár, mert ilyen esetben az 'illet8 ellen az el8zetes letart6ztatást vagy a vizsgálati fogságot újb61 el fog­ ják rendelni. (Bp. r 6 1 . §. 2 . bek., r 6 5 . §.) " A fentieken kívül egy meghatározott helyen val6 tart6zkodásra szokta a bír6ság utasítani azokat az egyé­ neket: a) akik ellen valamely büntetend8 cselekmény miatt joger8s vádhatározattal vizsgálat van folyamatban; �) akiket els8- vagy másodfokban elítéltek, de az ítéletet felebbezték, tehát l akiknek az. iigye felüloírálás alatt áll; c) akiket joger8s ítélettel elítéltek, de büntetésük .1citöltésére halasztást kaptak. Va,lamely helyen val6 tartózkodásra utasítás hatálya

168

abban áll, hogy az illet5 a bír6ság által a részére kijelölt tart6zkodási helyet nem hagyhatja el, azaz a bír6ság által kijelölt helyen kívül máshol sehol sem tart6zkodhatik. ' Valamely helytől val6 eltiltás hatálya abban áU,. hogy az illet5 terhelt az ország bármely részén tart6z­ kodhatik, csak éppen a bír6ság által megjelölt helyre nem szabad mennie. A bír6ság ezeket a rendszabályokat általában csak ritka esetekben szokta alkalmazni. A bír6ság a fentebb tárgyalt határozatait az illeté). terület illetékes rend5rhat6ságával vagy csend5rörsével mindenkor külön is közli. Példák: I. Tamás Jánost a csendőrség Btk. 393. §-ába ütközó okirathamisítás bantette miatt elfogta és a vizsgá16bírónak adta át, aki az illetőt először előzetes letartóztatásba he­ lyezte ugyan, később azonban, jóllehet az ellene megindított bírói eljárás tovább folyt, szabadlábra helyezte. Nem sokkal' ezután a vizsgálóbíró az illetékes kir. ügyészség indíwányárlZ ez utóbbi által bejelentett nyomós okok alapján meghagyj� Tamás Jánosnak, hogy az ellene indított eljárás befejezéséig Keszthely községben tartózkodjék. (Bp. 161. § . I. bek.j Ha­ most az örs tudomására jut, hogy Tamás János Keszthely községből eltávozott, nevezettet a Szut. 312. Bl2o. alpontjlZ alapján elfogni köteles és az őt szabadlábra helyezett bíró.(ág­ hoz címzett tényvázlat kíséretében az illetékes kir. ügyészség_o nek kell átadnia. 2 . 'Pichel Mózest a nagydobosi csendőrörs a Btk. 382. §-ába ütköző csalás búntette miatt a Szut. 312. A14. alpontja­ alapján elfogta és a nyíregyházai vizsgálóbírónak adta át, aki az illetőt először vizsgálati fogságba helyezte ugyan, később azonban, jóllehet az ellene megindított bírói eljárás folyt to­ vább, szabadlábra helyezte. Nemsokára ezután a vizsgálóbíró az illetékes kir. ügyészség indítványára ez utóbbi által be­ jelentett nyomós okok alapján meghagyja Pichel Mózesnek, hogy az ellene megindított eljárás befejeztéig Nagydobos köz­ ségbe ne menjen. (Bp. 161. § . 1. bek.) Ha most a csendőrség észreveszi, hogy Pichel Nagydobos községbe jött, nevezettet a Szut. JI2. Dl2o. alpontja alapján elfogni köteles és az őt sza-

bad/ábra helyezett bíróságnak címzett tényvázlat kíséretébe.n az illetékes kir. ügyészségnek kell átadnia.

ad 4. A rendórhatóság által valamely helyen való tartóz­ kodásra utasítás nem más, mint valamely helyr51 való kitiltás foganatosít6 k0vetkezm�nye. Ha ugyanis egy magyar honost a, rend5rhat6ság valamely helyen való tart6zkodást61 eltiltott, ennek az a következménye, hogy az illet5t egy meghatározott helyen val6 tart6zkedásra utasítja és egyben oda is toloncolja. Keresetképtelenség, atyai, gyám vagy gondnokság alatt állás esetén a kitiltot­ tat odautasítják, ahol a hozzátartoz6i, illetve a t0rvényes képvisel5i laknak. Ezek az illet5 eltartásár61 gondoskodni kötelesek. ilyenek nemlétében, illetve keresetképtelenség esetén kívüli egyéb esetekben els5sorban az illet5ségi köz� ség jön figyelembe, mint toloneolási hely. Ha az illet5ségi község nem állapíthat6 meg, úgy els5sorban a rend5rhat6ság területén (illet51eg másodfokon a vármegye területén) jelölnek ki egy községet, ahol az illet5 tart6zkodni köteles. A toloncoIási helyre val6 utasítás hatálya abban áll� hogy az illetékes els5fokú rend5rhat6ság (rend5rkapi­ tányság), f5szolgabír6, az illet5t - amennyiben nem ke, resetképtelen - határozatban felhívja arra, hogy záros határid5n belül keresetet igazoljon, amit, ha önhibáj:tn elmulaszt, az I 9 I 3 . évi XXXI . t.-e. 1 . §-a alapján, mint közveszélyes munkakerül5 büntetend5. Az elsMokú rend5rhat6ság egyúttal a községi el5ljár6ságot is kötelezi, hogy a toloncnak a munkaalkalom szerzésében legyen segítségére. Annak biztosítására, hogy a tolone a kijelölt községb51 el ne távozhassék, csak az esetben lehet valamit tenni, ha az illet5t egyúttal rend5ri felügyelet alá is he­ lyezik, mert a 4 3 P h 920. B. M. rendeletben meghatáro­ zott eseten kívül valakit arra kényszeríteni, hogy a ki­ jelölt tart6zkodási helyet el ne hagyja, törvényes rendel­ kezés nincs. Ha tehát valakit a rend5rhat6ság valamely község­ ben letelepített, de egyúttal rend5ri felügyelet alá nem helyezett (erre pedig általános kötelez5 törvényes ren-

delkezés nincs), ha az illető a toloncoHsi helyér81 eltávo­ zik, vele szemben a csend8rnek elfogási joga nincs: Az esetet azonban az illetékes hat6ságnak be kell jelentenie. . .

Valamely helyen val6 tartózkodástól rendőrhatósá­ gilag eltiltás, mint ilyen, tulajdonképen nem létezik, mert ez nem más, mint az ad 2. alatt adott magyarázat d) és

c) alpontjaiban tárgyalt kitiltás, tehát az ezek ellen vé­ t8kkel szemben az ott adott magyarázat szerint kell el­ járnunk. Megjegyzendő, hogy az eltoloncolt vagy az illet8ségi helyére utasított egyén nem tekinthet8 a kihá­ gási Btk. 70: §-a szempontjáb61 bizonyos helyr81 ki-l tiltottnak. (A jogrend feltételének biztosítása terén· a magyar honosokkal szemben eddig gyakorolt rend8rhat6sági kitiltási és az ezt követ8 kényszerft8 -eszközök gyakorlatilag nem váltak be. A toloncolás alá kerü18k folyton szaporod6 százalékszáma élénken bizonyítja ,ezt a tényt, mert e téren a visszaesés igen gyakori. Az egyén veszélye�ségt! a közbiztonságra nézve a kitiltással és az ezt követő eltoloncolás� sal egyálta{p.ban nem szlínt meg, mert oda bármiker visszatérhet és - mint tapasztalhat6 - vissza is tér. Különösen városokban 65

nagyobb községekben h6napokig is csavarog, amíg csak egy razzia vagy a véleden kézre nem juttatja. Viszont minden eltoloncoltat egyúttal rend5ri felügyelet alá helyezni rendkívül nehéz és. j6részt illuz6rius is, mert azt úgy keresztülvinni, hogy az hatékony és ered­ ményes legyen, fizikailag lehetetlen, nevel6 hatása pedig majdnem a nullával egyenlő. Az ut6bbi időkben erős áramlat indult meg abba .az irányba, hogy az ilyen közveszélyes egyéneket kitiltás és eltolon­ colás helyett inkább közigazgatási dologházba utalják. A kitiltással és eltoloncolással a kívánt eredményt ugyanis nem lehetett elérni, mert a közbiztonságra veszélyes egyén veszélyess6ge pusztán eltávo­ lítással vagy helyhezkötöttséggel nem szűnt és nem is szüntethet5 meg.)

Példák: r. Latinka Virgil román katonaszökevényt a főszolga­ bír6 Bácsalmás községben telepítette le és rendőri felügyelet alá helyezte. Egy ellenőrzés alkalmával kiderült, hogy La­ tinka már négy nap 6ta Baján tartózkodik. A bajai örs erre Latinkát a Szut. 3I2. Dho. alpontja alapján elfogja és tény­ vázlat kíséreteben a főszolgabírónak adja át. .

L

III 2 . Bucsek Mihály többszörösen büntetett zsebmetszőt a budapesti ren.4őrk4pitányság Budapest területéről 3 évre ki­ tiltotta és illetőségi helyére - Vép községbe - toloncolta. .4 vépi örs i4rőre egy ellenőrzés alkalmával megtudja, hogy Bucsek már 6 nap óta Szombathelyen tartózkodik. Minthogy Bucsek nt:m volt rendőri felügyelet alá helyezve, elfogni nem lehet, ae a Szut. 64. pont If. alpontja értelmében a főszolga­ bírónak jelentést kell tenni

3 IZ.

Dh I. alpont.

Ennek a pontnak az alapján azokat az egyéneket :kell elfogni, akik a kivándorlásra el8készületet tesznek, ha: a) biínvádi eljárás van ellenük folyamatban, b) biintett vagy vétség elkövetésével nyomatékosan vannak gyanusítva. Ez a pont meglehet8s mélyen nyul bele a személyes szabadság jogába, de szükség van rá, mert ha az illet8t nem fognák el, a kivándorlás által a büntet8igazságszol. gáltatás sújt6 keze a161 kimenekülne. Kik tesznek kivándorlásra előkészületet, azt ponto­ san meghatározni nem lehet. Ezt mindenkor az adott \helyzetb81 és körülményekb81 kell következtetnünk. Itt a csend8r éleslátását61 és talpraesettségét81 függ azoknak .az adatoknak a beszerzése, amelyekb81 megállapíthatja, hogy az illet8 ki akar vándorolni. Hogy ezeket a jeleket a csend8r könnyebben felismerhesse, szükségesnek vélem tárgyalni az elutazási és el:költözési cselekményeket is. Az, akinek valahol rendes állása és foglalkozása van, aki­ nek valahol vagyona van, ha el akar utazni, sem ál1ásá­ ·val jár6 tennival6ival nem hagy föl, sem vagyonát nem adja el. Ha tehát valaki külföldre útlevelet vált, de az elutazni szándékolt id8pontig állását nem hagyja ott, kereseti foglalkozásával . nem hagy föl, illetve vagyonát nem bocsátja áruba, annak a szándéka csak rövidebb­ hosszabb utazásra irányul. Ha valaki viszo.o.t állását fel­ mondja, vagyonát eladja, vagy ahhoz a helyhez kötött foglalkoz�sával felhagy, lakásának berendezési tárgyait azonban nem bocsátja áruba, hanem bútorostul együtt

igyekszik eltávozni, akkor csak elköltözésre következ­ tethetünk. Ha azonban valaki nemcsak állását hagyja ottt hanem esetleges vagyona mellett még minden bútorát, berendezési tárgyát is áruba bocsátja és útlevelet is igyek­ szik váltani, akkor már a kivándorlási szándékra követ­ keztethetünk. A kivándorlási szándék felismeréséhez út­ levél váltása nem fontos körülmény, mert az, aki bőn­ vádi eljárás alatt áll, a szabályok szerint útlevelet nem kaphat. A leggyakoribb eset úgy is az, hogy az illetlS 'ke­ rüllS Úton, titokban akar kivándorolni, tehát titkos ki­ vándorlási ügynököket vesz igénybe. A kivándorlásra val6 ellSkészületre tehát rendszerint abb61 lehet követ­ keztetni, ha az illetlSnek olyan foglalkozása van, amivel ' az orszag , barme ly reszen ' , meg tudna e' lm" es ezzel a foglalkozásával is felhagy, természetesen emellett nemcsak vagyonát, hanem ing6ságait is áruba bocsátja. Ha pedig ezeket a ténykedéseket lehetlSleg titokban igyekszik tar­ tani, slSt, útlevelet is be akar szerezni, a kivándorlásra joggal következtethetünk.

ad a) Az elfogás alapjául szolgá16 bőnvádi eljárás fogalmát a 3 1 2 . A/4' alpont alatti magyarázat tartalmazza. A kü­ lönbség csak az, hogy ott csak bőutett miatt megindított bőnvádi eljárás volt az elfogás alapja, jelen pont esetében pedig az elfogásra vétség miatt indított bőnvádi eljárás is alapul szolgál. Az A/4. alpont alatt foglalt magyará­ zat alapján tehát a bőnvádi eljárást att61 az idlSpontt61 kell számítanunk, amikor a csendlSrség az illetlS ellen a bfr6ságnál a feljelentést megtette, vagy az illetlSt átadta. Ma valaki ellen kihágás miatt folyik bőnvádi eljárás, az illetlSt nem lehet elfognunk, ami kitőnik abb61 is, hogy a D/2 l . alpont második sora csak bőutett vagy vétség alapos gyanujával terhelt egyén ellen adja meg az elfogás jogát. Ha kihágás tettese vagy ilyennek elkövetésével ala­ posan gyanusftott egyén tenne kivándorlásra ellSkészüle­ tet, az illetékes bír6ságot vagy hat6ságot haladéktalanul értesítenünk kell.

ád b) Ha valaki az ellene megindított csendőri nyomozás során kivándorlásra előkészületet tesz, ez az elfogásra " . nyomozast I " I meg nem ok, mert csendon egyszeru gyanu .alapján is meg lehet indítani. Ha azonban az illető a -csendőri nyomozás alatt alaposan gyanusítottá válik és ,ekkor a kivándorlásra előkészületet tesz, ennek a pont­ nak az alapján keH elfognunk, kivéve azt az esetet, ha a nyomozás csak kihágási ügyben indult meg ellene. Ebben az esetben ugyanis az a) pont alatti magyarázat alapján nem lehet elfognunk, hanem arr61 a körülményről, hogy az illető kivándorlásra előkészületet tesz, az illetékes bír6.ságnak vagy hat6ságnak jelentést kell tennünk. Példák:

,

l. Adamek József keszthelyi lakost az örs csalás bún­ tette miatt a nagykanizsai kir. ügyészségnek feljelentette. Nemsoká,'a tudomására jut az örsnek, hogy Adamek két hold földjét eladta, bútorait titokban áruba bocsátotta él ,í.tlevél­ kiállítás végett lépéseket tett. * A nyomozást haladéktalanul bevezeti abba az irányba, hogy Adamek tényleg ki akar-e vándorolni és ha erről alapos meggyőződést szerzett, Adame­ kot a Szut. 312. D/21. alpontja alapján elfogja és az illetékes nagykanizsai kir. ügyészségnek címzett tényvázlat kíséretében ugyanoda átadja. A tényvázlatban kifejezésre kell jut­ tatnia, hogy Adamekot azért fogta el, mert kivándorlásra elő­ készületet tett.

2. Katz Dávid vépi lakos ellen sikkasztás bűntette miatt csendőri nyomozást vezettek be. A nyomozás során mindjob­ ban merülnek fel adatok Katz ellen és a gyanusított lassan­ lassan alapos gyanusítottá válik. A nyomozás során a járőr­ nek tudomására jut, hogy Katz időközben titokban előkészü­ leteket tett a kivándorlásra. A járőr tehát [(atzot most már a Szut. 312. D/21. alpontja alapján elfogja és a további nyo­ mozást vele mint fogollyal folytatva le, annak befejezése után tényvázlattal a szombathelyi - mint illetékes - kir. ügyész• Ha valakinek az elutazásra igazolt halaszthatatlan jogcíme van, vagy ut fontos magánérdeke kívánja, ha elutaz6 szándékát az ügyében eljár6 bíróság­ nak is bejelenti, megjelölve útjának célját és ideiglenes tartózkodási helyét, a,. útlevél kiállításához a bíróság rendszerint hozzájárul.

1 74

ségnek adja át. A tényvázlatban kifejezésre kell jut{atnia" hogy Katzot azér� fogta el, !'lert kivándorlásra előkészületet tett. 3. Hudák János, tiszavárkonyi lakos ellen a Bn. 48. §-a szerint minősülő lopás vétsége ,miatt qendőri nyomozást vezettek be. A nyomozás megindítása alkalmával az örs tudo­ mására jut, hogy Hudák mindenét eladta és pár nap ,mulva. Amerikába akar kivándorolni. Miután .vétségről van szó, te­ kintettel arra, hogy Hudák kivándorlásra tett előkészületet,. a járőrnek őt a JI2. D/2I. alpontja alapján el kell fognia és­ a nyomozás befejezése után a szolnoki - mint illetékes kir. ügyészségnek kell átadnia. A tén'Jvázlatban kifejezésre kell juttatnia, hogy Hudákot azért fogta el, mert kivándor­ lásra előkészületet tett. .

4. Gyuricza Ferenc, kocsordi lakost, a mátészalkai őrs a Kbtk. 75. §-ába ütköző kihágás miatt a mátészalkai fő­ szolgabírónak feljelentette. Időközben az örs bizalmas úton. arról értesül, hogy Gyuricza mindenét eladta és pár napon. belül Amerikába akar kivándorolni. Az örs a nyomozást ha­ ladéktalanul bevezeti és ha a tudomására jutott adatok valódiságáról meggyőződik, erről a körülményről a máté­ szalkai - mint illetékes - főszolgabírónak azonnal jelentést kell tennie.

3 1 2. Dh2. alpont. Ennek a pontnak az alapján azokat az egyéneket kell elfogni, akik: I. valamely letartóztatási helyről, " . " 2 . a hatosag onzete 'bo" l , vagy 3 . a csend8rség 8rizetéb81 szöktek meg.

ad

I.

Letartóztatási helyek a letartóztatóintézetek. Ezek részben olyanok, amelyek szabadság:vesztésbüntetés vég­ rehajtására szolgálnak, részben megel8z8 rendelkezések végrehajtására valók, részben pedig olyanok, amelyek mindkét cél szolgálására vannak berendezve . Az els8 osztályba tartoznak a fegyintézetek, a bör­ tönök, .l közvetÍt8intézetek és dologházak; a másodikba

a tol�ncházak;.' a harma:dikba a' javít6intézetek (l'leve18otthonok), a bír6sági és közigazgatási fogházak. a) Fegyház vagy. fegyintézet. (Itt töltik a Btk.. értel­ mébep, biintett miatt íegyházbüntetésre ítéltek a szaIDad­ 'ságvesztésbüntetésüket.) Két fegyház van jelenleg Ma­ gyarországon ilyen elnevezéssel és pedig Sopron-K6hidin és Vácott. (A n8kre _kis�abott fegyházbüntetést a mária­ �psztr�i m. kir. országos büntet8intézetben hajtják végre.) b) Államfogház. (Itt töltik a Btk. értelmében biin­ .tett vagy :.vétség miatt államfogházbüntetésre ítéltek a szabadságvesztésbüntetésüket.) A1lamfogházunk ezid8szerint csak Szegeden van ilyen elnevezéssel. (Ezt .a bün­ tetést egyébként a váci fegyintézetben és a szekszárdi bír6sági fogházban berendezett államfogházi osztályon is végre szokták hajtani.) c) Kerületi börtön. (Itt töltik a Btk. értelmében biintett miatt börtönbüntetésre ítéltek a szabadságvesztés­ büntetésüket.) Jelenleg egy kerületi börtönünk van, úgy­ . mint: a szegedi csillagbörtön. d) Fogház. (Itt töltik a Btk. értelmében vétség miatt f�házbüntetésre ítéltek szabadságvesztésbüntetésüket.) Minden kir. törvényszék székhelyén és a bajai kir. tör­ vényszéki kirendeltség székhelyén is van kir. törvény­ széki fogház. A kir. járásbír6ságoknak nagyrésze is el van látva bír6sági fogházzal. (Jelenle� 2 3 törvényszéki és 1 34 járásbír6sági fogházunk van.) e) KözvetítlSintéz�t. (Ide kerülnek a Btk. 44. §-a értelmében a fegyházakb61 és börtönökblSl azok, akiket kés8bb feltételes szabadságra boésátanak.) Jelenleg három közvetít8intézetünk van, úgymint: Kishartán (önáll6), I a mananosztrai . acott a fegyh'azban es v, I • • m. k'Ir. 0�szag0s I büntetlSintézetben. f) Javít6intézet. Hivatalos elnevezéssel : M. kir. ál­ lami nevel8otthon. (Ide kerülnek az 8rizetbe vett, vagy a javít6nevelés végett: ítélettel beutalt fiatalkorúak.), Javít6intézet van: Asz6don, Budapesten, Cegléden, 'Rá­ kospalotán és Székesfehérvárott. Vannak magánjelleg{i

neve18otthonok is, ezekben a javít6nevelés és őrizet szin­ tén végrehajthat6. . g) Fiatalkorúak fogháza. Fiatalkorúak fogháza van berendezve Nyiregyházán (országos jelleggel), Egerben, Pécsett és a pestvidéki kir. törvényszéki fogházban Budapesten. h) Dologház. (Ide kerülnek az 1 9 1 3 :XXI. t.-C. ér­ telmében beutalt közveszélyes munkakerülők és azok, akiket egyéb törvények alapján is ide utalnak.) Mind­ addig, amíg erre a célra megfelelő külön intézeteket nem létesítenek, az igazságügyminiszter valamely országos büntetőintézetet, bír6sági fogházat vagy valamely fel­ ajánlott alkalmas intézetet jelöl ki. Jelenleg van már do­ logház Jászberényben és Kalocsán. i) Szigorított dologház. (Ide kerülnek az 1 928 :X. t.-c. értelmében beutalt visszaeső szokásos bŰlltettesek.) Mindaddig, amíg megfelelő külön intézet nem álHttatik fel, az igazságügyminiszter erre a célra valamely országos büntetőintézetet, vagy ennek egy elkülönített részét je­ löli ki. Jelenleg szigorított dologház van Sopron-Kőhidán.

j) Közigazgatási fogház. (Ide kerülnek a rendőrhat6ságok által kihágás miatt elzárásbüntetésre Ítéltek, to.. ' , kodas ' ala' tartozo, ugye " . blras v a' bba' a rendon kben az el0" zetes letart6ztatásban levők.) Altalában minden főszolga­ bfr6i járás rendőrkapitánysági (kirendeltségi) székhelyen van egy-egy közigazgatási fogház . k) Országos gyüjtőfogház, Budapesten. (Átmeneti eloszt6 helye az ország büntetőintézeteiben elhelyezend8 elítélteknek. Van külön fegyházi és börtön-osztálya iSl Mellette igazságügyi országos megfigyelő és elmegy6gyít6 intézet van felállítva.) l) Toloncház, Budapesten. (Ide kerülnek a kitolon­ colás alatt á1l6k, stb.) A katonai büntetőintézetek a következők: Minden honvéd vegyesdandár parancsnokság szék­ helyén van egy-egy "honvéd büntetőintézet". (Budapes­ ten kivételesen kett8 van és pedig a m. kir. budapesti

177 r

I. honvéd vegyesdandár parancsnokság Margit-körúti és Conti-utcai büntet8intézete.) Más katonai büntet8intézet nincs.

ad 2. A hat6ság 8rizetében azok az egyének vannak, aki­

ket a rend8ri hat6ságok vagy közegek el8zetes letart6z­ tatás, továbbítás vagy ideiglenes 8rizet céljáb61 adnak át. Például községi fogdába helyezettek, börtön8rök által kísért egyének, tolone úton lev8k, stb. ,;,

ad 3. B8vebb magyarázatra nem szorul. Ez a pont sok tekintetben összefügg a Szut. 3 I 2. Dl 18. alpontjában foglaltakkal is. Ha ugyaI]-is egy egyén valamely letart6ztatási helyr81 megszökött, ellene nyo­ moz6levelet bocsátanak ki. ** Ebben az esetben az illet8t a Szut. 3 12. Dir 8. alpontja alapján kell elfognunk. Ha azonban az illet8 ellen nyomoz61evelet mtg nem adtak ki, illetve ha err8l a csend8r még nem szerzett tudo­ mást, akkor a csend8r ilyen egyének feltalálása esetében tZ elfogást a Szut. 3 I2. Dh2. alpontja alapján foganato­ �ítja és az illet8t tényvázlat kiséretében, a Szut. 54r1b. alpont els8 bekezdése értelmében a legközelebbi kir. ügyészségnek adja át vagy továbbítja. Mindez b8vebb magyarázatra nem szorul .

312. Dh3. alpont. Ezen pont szerint azokat az egyéneket kell elfogni, akik gyanus körülmények között a közbiztonságra veszé­ lyesnek látszanak. Ez a pont olyan minden irányban kiterjed8 jogot * Az elmegyógyintézetbe helyezettek szintén hatósági 6rizet alatt van­ nak, ezek azonban nem esnek ezen pont alá, mert a csend6rség a Szut. 651c. alpontja értelmében elmebetegeket nem kísérhet. Az ilyen megszökött egyé­ neket a legköz.elebbi községi el6ljár6ságának kell átadni továbbítás végett. ** A nyomQzólevél kibQcsátására jogosultakat a 3 12. D/18. alpont ad 3, b) pontja alatti magyarázat tartalmazza. A közigazgatási fogházból megszököt­ t:ek ellen a 312. D) 18. alpont ad 3. alatti magyarázatban foglalt "Körözés"-t :adják ki. Az ilyen egyéneket nem lehet elfogni, hanem feltalálásuk esetén a .,Körözés"-t kiadó hatóságot kell értesíteni. 12

ad a csend6rnek, hogy ezt kissé b6vebben kell tár­ gyalnunk. A közbiztons�gra �ltal�ban a következ6 egyének veszélyesek: a) k6bor- és k6borl6 cigányok, b) közveszélyes munkakerü16k, c) engedély nélkül koldul6k, d) engedélynélküli adománygyüjt6k, e) kommunisták. A gyanus körülmény lényegét jelen tanulmányom . , ak magyarazatana 3 10lb pontjan II . resz ' " ' 1 targya ' ltam. Itt ismét csak arra mutathatok rá, hogy ez minden egyes esetben az adott helyzett6l és személyt61 függ. Például, ha valaki lakhelyén, ahol bejelentett lakása van, engedély nélkül koldu1, ott redszerint nincs gyanus körülmény s így elfog�snak nincs is helye; viszont, ha valaki ugyanezt k6borolva teszi, vagyis itt-ott bukkan fel s koldul, ez már gyanus körülmény s az illet6t el kell fogni. Vagy: ha valaki munkakeresés címén csavarog, rendszerint még nem gyanus körülmény, mert a mai nehéz gazdas�gi vi­ szonyok között ilyen alapon majdnem minden munka­ nélkülit el lehetne fognunk. Ha azonban kiderül, hogy" már h6napok 6ta csavarog, nem tudja bizonyítani, hogy ilyen hosszú id6 6ta mib 61 élt, ez már gyanus körülmény és ok az elfog�sra. A könnyebb megérthetés céljáb61 az egyes elfogási eseteket példák keretén belül fogom meg. " vilagltam. •

ad a) A cigányok veszélyességét e helyen tárgyalnom nem.

szükséges. E téren nemcsak a csend6rök, de a hat6ságok is oly b6 és szomorú tapasztalatokat szereztek, hogy a Szut. 3 66. pont els6 bekezdése el6 is írja azt, hogy a k6 borcigányokkal szemben minden szükségesnek vagy cél-­ szerűnek látsz6 el6vigyázati intézkedés jogosult. A cigányokat általában három csoportba oszthatjuk és pedig: I. letelepedett cigányokra, akiknek valamilyen köz­ s gben rendes lakásuk (tart6zkodási helyük) és foglalko­ zasuk van;

�

•

179

- 2. kóborló cigányokra, akiknek van ugyan kimon­ dott álland6 tart6zkodási helyük, s8t szemkitörlés cél­ jáo61 esetleg még valamilyen foglalkozást is &nek, de azt a hat6ság engedéLye nélkül unos-untalan elhagyják és hol itt, hol ott bukkannak fel, álland6 tart6zkodási helyükt8l hosszabb-rövidebb ideig távol vannak; 3. a kóborcigányok, a legveszedelmesebb fajta, mert ezeknek sem álland6 tart6zkodási helyük, sem rendes foglalkozásuk nincsen, hanem tisztán csak hőncselek­ ményből tartják fenn magukat. A cigányok letelepítését és a velük val6 bánásmódot a 15.000/ 19 16. és a 257.000h928. számú B. M. rendele­ tek részletesen szabályozzák. E rendeletek alapján minden cigányt, aki rendes tart6zkodási helyét igazolni nem tudja (k6borcigány), vagy azt igazolja ugyan, de letelepí­ tési községének határán kívül ke1l8 engedély nélkül tar­ t6zkodik, a f8szolgabír6nak kell átadni. A csend8rnek tehát minden cigányt, akivel útközben találkozik és az illet8t személyesen nem ismeri, illetve nem tudja r6la biz­ tosan, hogy letelepítési községének határán belül van-e, feltétlenül igazolás alá kell vonnia. Ha kiderül, hogy a. ci­ gány a letelepítési községének határát engedély nélkül \hagyta el, vagy álland6 letelepítési helye nincs is, aSzut. 312. Dh3. alpontja alapján el kell fogni és - amennyi­ ben valamilyen biincselekményt rá kideríteni nem lehet a ly.oooh9 16. B. M. rendelet 20. §-ába ütköz8 kihágás miatt tényvázlat kiséretében a legközelebbi f8szolgabír6nak kell átadni.

ad b) Közveszélyes munkakerül8k általában azok a kere­ setre utalt munkabír6 egyének, akik munkakerülésb81 csavarognak, vagy egyébként munkakerül8 életm6dot folytatnak. Az el8bbi meghatározást boncolgatva, a közveszé­ lyes munkakerül8k csoportjába tartoznak a következ8k: l. akik kéjn8kkel vagy titkos kéjelgésb81 élő n8kkel tat:'tatják ki magukat; 2. akik tiltott szerencsejátékb6l élnek, illetve akik I I k k'aros szenved'l maso e yet, k··onnyelmuseget " ' I vagy erte I lm·l 12*

180

gyengeségét rosszhiszemiíen kihasználják (kokainüzérek, pazarl6 kiskorúakhoz szeg8döttek, stb.); 3. akikre nézve olyan tények merülnek fel, hogy rendszerint biíncselekményb81 tartják fenn magukat; 4. akik munkakeresés ürügye alatt csavarognak, de munkát nem vállalnak. e mar Az I. pont a1"a tartozo egyene , ku'l ' maga az a puszta tény, hogy kéjn8kkel tartatják ki magukat, telje­ sen elegend8 gyanus körülmény és az illet8ket aSzut. 3 12. Dh 3 . alpont ja alapján el kell fogni. Példák:

A kőszegi örsnek feltűnik, hogy az örskörletéhez tartozó

Nagygencs községben lakó közismerten szegény Csernyák Gyula semminemű munkával nem foglal/eozik, mégis állan­ dóan a korcsmában találni. Alaposan utánanéz a dolognak és kiderül, hog'y Csernyále egy Kőszegen lakó Szabó Julianna nevű kéjnővel tartatja ki magát. A járőr tehát enm�k alapján Csernyákot a Szut. 312. B123. alpont ja alapján elfogja és az 1913. évi XXI. t.-C. 4. §. 2. pontjába ütköző vétség miatt tényvázlat kíséretében a kőszegi - mint illetékes - kir. járásbíróságnak adja át, Szabó Juliannát pedig a 160.100/1926. sz. B. M. rendelet 27. §. 5. pont jába ütköző kihágás miatt a kőszegi főszolgabírónak jelenti fel.

A 2. pont alá tartoz6 egyéneket nemcsak akk0r kell a SZl:lt. 3 12. Bh3 ' pontja alapján elfogni, ha kiderül, hogy az illet8k tiltott szerencsejátékb61 tartatják fenn magukat, ti:arrem akkor is, ha alsb61 élnek, hogy mások kártyaszenvedélyét, egyéb más kár0s szenvedélyét (ko­ kainisták, morfinistáJk, 6piumszív6k stb.), könnyelmiísé­ gét vagy értelmi gyengeségét (pazarl6 kiskorúakhoz sze­ g8döttek- stb.) üzletszeriíen kihasználják. Példa:

A körmendi örsnek bizalmas úton tudomására Jut, hogy Kranz Ignác körmendi lakos egyik házban tiltott szerencse­ játék-vállalatot tart fenn, ahová a jobbmód'4 körmendi lako­ sok bevezetés mellett játék céljából. beléphetnek. A járor me�­ állapítja, hog:;' K"anznak sem vagyona, sem rendes jOhlalkozása nincsen, mégis nagylábon él, autót tart ,-tb. A beJzer­ zett bizalmas adatok alapján egyik este az örs a házon rajtaüt

�

zsetonokat és az ott talált bakk-kártyafelszerelést, asztalt és a játéko­ veszi, alá /ír:izet vagy pénzt a Kbtk. 90. §-a alapján Kranz osát tulaidon sokat pedig igazoltatja. 4 játékbarlang és az elfogja Ignácot - a Szut. 312. Dh3. alpontja alapján miatt vétség ütköz/í jába 1913. évi XXI. t.-C. 4. §. 1. pont tényvázlat kíséretében az őrizet alá vett tárgyakkal együtt a körmendi - mint illetékes - kir. járásbíróságnak adja ál. a többi játékosokat pedig, ha rendes foglalkozásukat igazolni tudták - a Kbtk. 88. §-ába ütköző kihágás miatt az illetékes körmendi kir. járásbíróságnak jelenti fel.

A 3 . pont alá azok az egyének tartoznak, akik ki­ mutathat6 jövedelmi forrás nélkül, dologtalanul, feltünő j6m6dban élnek anélkül, hogy rájuk valamilyen biíncse­ lekmény eddig kideríthető lett volna. Ide tartoznak azok az úri munkakerülők. is, akik nem csavarognak, sőt eset­ leg a legjobb sz6rakoz6helyeken, nem egyszer a legjobb társaságokban dínnek fel s látsz6lag a megszokott társa­ dalmi formák keretei közt élnek. Ha azonban közelebb­ r81 tekintjük meg őket, akkor derül ki dologtalan, léha életm6djuk s az, hogy vagy másoknak kitartottjai, vagy " rejte . lmes penz ' kbo'l mentene ' forraso ' k, vagy egyszeruen \ közönséges csal6k, szélhámosok. Az ilyenek is méltán közveszélyesek, "mert munkakerülő életm6djukkal az er­ kölcsi romlás fertőjébe esnek s pénzforrásaik bedugulá­ sával a társadalom söpredékévé válnak akkor is, ha egyéb­ ként j6 családböl származnak s családjuk - amíg lehet­ leplezi züllöttségüket. 1vlindezeket az egyéneket az örsök­ nek a legéberebb figyelemmel kell kisérniök, alaposan utána kell nézniök utazgatásaik céljának és helyének, kikkel érintkeznek, miből költekeznek stb., stb. Ha az­ után biínösségükre vonatkoz61ag valamilyen adat merül fel, a nyomozást azonnal be kell vezetni és ennek ered­ ménye alapján kell velük szemben eljárni. Ha azonban a nyomozás során sem lehet rájuk bizonyítani semmi bün­ tetend8 cselekményt, ellenben például szép lakásuk, j6 ruházkodásuk, költséges sz6rakozásuk, stb.-re val6 pénz honnanszerzését a legpontosabban igazolni nem tudják és az összes körülményekből az tőnik ki, hogy az illetők a közbiztonságra tényleg veszélyesek, őket a Szut. 312.

18z

Dh3. alpontja alapján kell elfogni és közveszélyes mun­ kakerülésért az 1913:XXr. t.-C. 3. §. 2. pontjába ütköz8 vétség miatt az illetékes járásbfr6ságnak átadni. Példa: A vásárosnaményi örsnek feltűnik, hogy Litldenfcld József, kinek sem vagyona, sem foglalkozása nincsen, nagy­ lábon él, állandóan a szórakozóhelyeket látogatja stb. A meg­ figyelés alkalmával az is feltűnik, hogy az illető egyes ,dő­ közökben kissé szerényebben él, de akkor rövid időre eluta­ zik és visszatérte után a dáridózás és könnyelmIt életmód ismét folytatódik. A legszorgosabb megfigyelés is azonba'1 csak annyit tudott kideríteni, hogy Lindenfeld állandóan gya­ nus és a csendőrség előtt szokásos bItntettesként ismert egyé­ nekkel érintkezik. Egy alkalommal Mátészalka községben be­ töréses lopást követtek el és a színhelyről nagyobb mennyiségű arany- és ezüst ékszert vittek el. A nyomozás során megtar­ tott razzia alkalmával a vásárosnamény-nyíregyházai vona­ ton egyik szokásos búntettesnél az ellopott ékszerek egy részét megtalálták. Az illető kikérdezése alkalmával hosszas hazu­ dozás és faggatás után azt vallja, hogy az ékszereket eladás végett Lindenfeldtől kapta azzal, hogy az értük kapott pénz 25 százalékát közvetítési díj címén megtarthatja. Lindenfeid az ékszerekről semmit sem akar tudni, sőt később a vonaton elfogott egyén is visszavonja vallomását és más hazugságot talál ki. Lindenfeld irányában bevezetett nyomozás nem ve­ zetett eredményre, mert a betörés időpontjára kétségtelen ali­ bit bizonyított, így ellene vádat emel/li nem is lehetett. Ha a nyomozás e téren megdönthetetlen bizonyítékot nem tud szolgáltatni. Lindenfeld ellen a betöréses lopás vádját el kell ejteni. A járőr most alaposan utánanéz, miből él LindenJeld, de az olya/l adatokat mond, amelynek az ellenkezőjéről rend­ kívül nehéz meggyőződni. Miután azonban az életmódjára be­ szerzett bizonyítékok és az, hogy az erre szolgáló pénz hol­ szerzését nem tudja, illetve nem akarja kétséget kizáró módon igazolni, a járőrnek Lindenfeldet az 1913. évi XXI. t.-C. 3. SO 2. pontjába ütköz15 vétség miatt mint közveszélyes munka­ kerül15t a Szut. JI2. Dh3. alpontja alapján el kell fognia és a további eljárás végett tényvázlat kíséretében a vásáros­ naményi - mint illetékes - kir. járásbíróságnak kell átadnia.

A 4. pont alá azok az egyének tytoznak, akik munka nélkül vannak és a kinálkoz6, foglalkozásuknak megfelel& munkaalkalmakat visszautasítják, helyr&l1J.elyre vándorolva, az ingyenélés alkalmát keresik. Az .,,, mm . deIlKor -= 1' , kne'l a Jaror _1� egyene llyen gyozo " "d'Je'k meg arr61, hogy az illet& �iq:ta, van m\lO,kanélkül, azon id& 6ta mi­ lyen igyekezetet fejtett ki abb61 a. célb61, hogy valamilyen Ulunkához jusson. Ez a:Zélit sziikséges, mert' na az illetéS csav�rgáson ért egyén nem tudja igazolni, hogy tényleg munkát keres, vagyis hogy tényleg törekszik a létfenn­ tartásához szükséges eszközök tisztességes út
Példa: A berettyóújfalui örs helyi szolgálatot teljesítő járőre az' egyik rosszhír4 korcsmában csavargó külsejű gyames egyém talál, aki a járőr megjelenésére a korcsmából eltűnni igye,le­ szik. A járőr az illetőt igazolás alá vonja, aki mint lakato�­ s,egéd munkakönyvvel .igazolja magát. Ez alkalommal elő­ adja, hogy pár nappal ezelőtt érkezett meg munkát keresni, mert ezelőtt egy hónappal a mestere Pesten elbocsátotta. Azóta vándorol, de sehol sem kap munkát. A járőr a munka­ könyvet alaposan átvizsgálva, azt látja, hogy az illető nem is

egy, hanem három hónap óta van m1mka nélkül és elbocs,í­ tását megelőzőleg is már egy év óta csak 10 napig állott mun­ kában. A járőr további kikérdezése 'során azután kiderül� hogy az illetőnél elbocsátása alkalmával olyan kevés péliz volt, hogy abból három hónapig semmi szín alatt sem tart­ hatta fenn magát becsületes úton. Minthogy a kikérdezés so­ rán felmerült adatok egybevetése folytán ajárőr meggyőzlr­ dik, hogy az illető munkakeresés ürügye alatt csavarog, a Szut. ]12. D/23. alpontja alapján elfogja és az 1913. évi XXI. t.-C. I. §-a értelmében, mint közveszélyes munkakerülőt a hivatJlJzott §-ba ütköző kihágás miatt tényvázlat kiséreté­ ben az illetékes berettyóújfalui fószolgabírónak adja át. Ter­ mészetes dolog, hogy ajárőrnek alapost$n utána kell néznie annak, nem terheli-e az illetőt valamilyen bíí,ncselekmény.

ad c) Koldulás alatt a 8 I .000/ I924. számú B. M. rendelet értelmében a magánszemélyek részér81 saját, vagy közeli ' , I hozzatartozoJu ' ,. lma k l'etfenntartasara szo1ga'1'o keszpenz ' vagy természetbeni adományok gyüjtését értjük. Koldulni csakis hat6sági engedéllyel szabad. Az en­ gedélyt a vármegye területére az alispá.n, több vármegye területére a belügyminiszter adja meg. Az egész ország területére érvényes koldulási engedélyt nem állítanak ki. Koldulásra engedélyt csak erkölcsileg teljesen meg­ bízhat6 olyan egyén kaphat, aki betegség, baleset vagy önhibáján kívül beállott nagyobb mérvtí károsodás miatt segélyezésre szorul. Az engedélyt rendesen rövid, legfel­ jebb azonban csak 6 h6napi 6rvénnyel adják ki. A I kolduI I ruh ' ' l azt masra e y szeme'1yre szo, at azm nem laSI enged'l lehet. Ha az engedélyt kér8 olyan betegségben vagy testi fogyatkozásban szenved, hogy a gyüjtést ezek miatt sze­ mélyesen nem végezheti, az engedélybe úgy a gyüjtést élvez8, mint a gyüjtésre jogosított hozzátartoz6 neve is bejegyzésre kerül. A koldus valamely községbe va16 kol­ dulás megkezdése el8tt köteles a hat6ságnál (szolgabír6i székhelyen a f5szo1gabír6nál, más községekben a községi el8ljár6ságnál) jelentkezni és az engedélyt láttamoztat ni. A láttamozás alkalmával rávezetik, hogy a koldus mennyi •

•

ideig gyüjthet az illetéS területen. Ez rendszerint csak pár napra sz61. Az engedély nélkül koldul(S egyénekkel szemben azért kell szigorúan eljárni, mert ezek az egyének alapjá­ ban véve teljesen munkabír6 �gyének, akik az egész or­ szág területét ellepik, az utcán járó-keléSket megállítják, vagy házr61-házra járva a lakosságot zavarják. Amellett, hogy a legleh�tetlenebb és legszánalmasabb m6don jelen­ nek meg, hogy maguk iránt részvétet keltsenek, még alkalmi tolvajlásokat is elkövetnek: I

Eljárás tekintetében különbséget kell tenni azokkal szemben, akik: I. az engedélyt áthágják, 2. lakhelyükön koldulnak engedély nélkül, 3. akik engedély nélkül csavarogva koldulnak.

Koldulási engedélyt áthág6kkal szemben csak feljelentéssel kell élni és az illetéSket az áthágás minemősége szerint a Kbtk. 66-69. §-aiba ütközéS kihágás miatt kell feljelenteni az illetékes féSszolgabír6nál. A lakhelyükön engedély nélkül koldul6 egyénekkel �zemben az elfogás szintén nem lesz indokolt, hanem eze­ ket az egyéneket csak feljelenteni kell. Nagyon veszedelmes fajta azonban a harmadik cso­ portba tartoz6, úgynevezett csavarg6-koldus. Ha az illet& tényleg rászorulna a könyöradományra, semmi akadálya . sem lenne az enged'l e y megszerzesene es azt megszerezm " k ' nem is mulasztaná el. Ezek a csavarg6 koldusok tehát vagy mind munkabír6 emberek, akik a munkakeresés ürügye alatt csavarognak és az ingyenélés legalkalmasabb m6djához, a kolduláshoz fordulnak, vagy olyan egyének, akiknek munkaképessége eréSsen csökkent ugyan, de j6 okuk van arra, hogy a hat6ságokat elkerüljék. Ezek a csavarg6 koldusok alkalmi betöréseket és lopásokat kö­ vetnek el. Ezekkel szemben tehát a legszigorúbban kell eljárnunk és az ilyen engedély nélkül koldul6 csavarg6t aSzut. 3 P. Dh 3. alpontja alapján el kell fogni, nehogy szökése által a biínvádi eljárás lefolytatását és a reávár6 büntetés végrehajtását lehetetlenné tegye.

186

Példa: A sárbogárdi örs járőrének az egyik gazda panaszolja, hogy pár pCfccel ezelőtt volt nála egy t11;unkabíf� kéregető, akinek ő munkát ajánlott fel, de az illető arra nem vállalko­ zott. Amikor emiatt a kéregetőt elutasította, az gorombfs­ kodni kezdett vele. Az illetőtől erre a koldulási engedélyét kérte, ez azonban azt nem mutatta fel, hanem káromkodások közepette eltávozott. A gazda az illetőről pontos személy­ leírást is tudott adni. A jcírőr körülbelül I óra mulva az utca elején a leírt egyénhez. hasonló személyt lát. aki a járőr meg­ pillantásakor hirtelen az utca túlsó oldalára '[)ág át és az egyik mellékutca felé igyekszik. A járőr utána siet és igazol­ tatja, mire kiderül, hogy egy székesfehérvári cipészlegény, akit a mestere két héttel ezelőtt bocsátott el. Allítása szerint azóta állás nélkül van és álláskeresés céljából jött a községbe. A koldulást kereken tagadta. A járőr erre az illetőt a panaszt­ tevő gazdához vezeti, aki felismeri benne a vele gorombáskodó kéregetőt. A járőr tehát az engedély nélkül kolduló csavargót a Szut. JI2. D123. alpontja alapján elfogja és mint a gyanus körülmények között a közbiztonságra veszélyesnek látszó egyént - a Kbtk. 66. §-ába ütköző kihágás miatt - az ille­ tékes sárbogárdi jőszolgabírónak adja át. (Ha az illető nem koldult volna, a járór az elfogásra valószínűleg ne.m talált volna kellő okot, mert ezt az egyént nem lehetett volna még a közveszélyes munkakerülók csoportjába sorolni.)

ad d) Az adománygyüjtést a 6189lx923' és az ezt m6do­ sít6, illetve kiegészítéS 120.308lx930. é.vi B. M. rendele­ tek egységesen szabályozták. E rendeletek értelmében adományt gyüjteni csakis eléSzetesen beszerzett hatqsági engedély alapján szabad. Az adománygyüjtésre az engedélyt általában a bel­ ügyminiszter adja meg. � I20.3081r930. B. M. rendelet szerint azonban az egyes törvényhat6ságok területén belül, illetéSleg arra kor­ l�tozottan engedélyezni k�rt j6tékonycélú hangverse­ nyekkel, mulatságokkal és eléSadásokkal kapcsolatos, vala­ mint a személyesen továbbítand6 gyüjtéSlapokkal, gyüjtéS­ könyvekkel, téglajegyekkel és gyüjtéSrovattal el nem lá-

tott postai felhívásokkal történő adománygyüjtéseket, 'V�gül az utcai urna- és perselygyüjtéseket a törvényhat6ság első tisztviselője (alispán) engedélyezi. Az adomány­ gyüjtésre jogosított részére engedélyokÍratot kell kiállí­ tani. Ez az okirat pontosan feltünteti a gyüjtés célját, megengedett m6dját, valamint az elszámolás m6dját is. A törvényhat6ság első tisztviselője köteles az általa engedélyezett minden egyes adománygyüjtési engedélyt a törvényhat6ság hivatalos lapjában közzétenni abbél a célb61, hogy az adománygyüjtésről mind az ellenőrzésre hivatott hat6ságok, mind a közönség tudomást �ze­ rezzenek. Az adománygyüjtésre engedélyt csak olyan egyén vagy jogi személy - társadalmi egyesület, például Orszá­ gos Gyermekvédő Liga, Zs6fia-gyermekszanat6rium stb. - kaphat, aki (vagy amely jogi személy) magyar állam­ polgár, erkölcsileg és vagyonilag teljesen megbízhat6, tehát aki garantálja azt, hogy az engedélyokirat tételeit pontosan betartják és a magánosok által a közcélra fel­ ajánlott összeg teljes egészében az engedélyezett célra jut. Nem szabad ugyanis a gyüjtés eredményét a kitiízött célt61 eltérő más, indokolatlan kiadásokra felhasználru, vagy a gyüjtött összegből valakinek sz:fzalékos részese�. dést biztosítani. (Bár ügynököket tartani tilos, azok a jogi személyek, amelyek adománygyüjtésre engedélyt kapnak, ezt - kevés kivétellel - lépten-nyomon át­ hágják és százalékra szerződtetett ügynököket tartanak, akik tolakod6 fellépésükkel val6ságos rákfenéi lettek a társadalomnak.) Az adománygyüjtést a belügyminiszteri engedélyező okirat kézhezvétele előtt megkezdeni nem szabad. Mielőtt a gyüjtéssel megbízott egyének a gyü'tést megkezdenék, kötelesek a községi előljár6ságnál jelent­ kezni és ott az engedélyt és a gyüjtőívet bemutatva, sze­ mélyazonosságukat igazolni, Különösen a háború 6ta kapott lábra az eng�dély­ nélküli adománygyüjtés. Egyik legalkalmasabb és leg­ könnyebb pénzszerzési m6dnak bizonyult. Rengetegen akadtak, akik egy-egy hangzatos cím alatt gyüjtőlveket

188

állítottak ki, esetleg valamilyen pecsétet is rányomtak ., , és elindultak gyüjteni. Természetes, hogy a penzt saJarcéljaikra fordították. A csendőrnek elsőrendíí kötelessége minden ado­ mánygyüjtőt a legszigorúbb igazolás aH vonni és ha ki­ derül, hogy az illető csupán csak engedély nélkül gyüj­ tött, de van rendes foglalkozása és lakása, valamint a. gyüjtött pénzt sem fordítja saját céljaira, az illetőt a gyüjtött pénznek egyidejíí őrizetbe vétele mellett csupán. csak feljelentenie kell; de ha kiderül, hogy az illető ha, mis gyüjtőÍvvel gyüjtött és nincs rendes foglalkozása,. esetleg lakása, akkor az illetőt aSzut. 312. Dh3' al­ pontja alapján el kell fognia. Ha sem rendes lakása, sem rendes foglalkozása nem lenne, az elfogás már aSzut.. 312. B/8. alpontja alapján is indokolt lesz. Példák: I.

Kiskőrösi örs járőre észreveszi, hogy két egyén a kö­

zeli Sükösd községben leégett róm. kat. templom újból leendtJ; felépítése végett könyöradományokat gyűjt, noha az ilyen adományok gyüjtéséhez szükséges B. M. engedéllyel nem rm­ delkeznek. A járőr' az észlelet alapján a gyüjtött pénzt tőlük a 6I89/I923. sz. B. M. rmdelet értelmében őrizet alá veszi.. az illetőket pedig a hivatkozott rendelet 14. §-ába ütköző ki­ hágás miatt az őrizetbe vett pénz egyidejű beszoÍgáltatása mellett, az illetékes kiskőrösi főszolgabírónak jelenti fel. 2. A tolnai csendőrör> járőrének Mözs községben ar egyik gazda panaszolja, hogy az utóbbi időben mind gyak-o rabban jönnek hozzájuk különböző adománygyüjtők és 31ig­ tudják őket a nyakukról lerázni. Pár órával ezelőtt is volt" náluk egy könyvűgynök, aki egy gfYüjtóívet is szedett elő és. a budapesti Területvédő Liga javára gyüjtött. Az illető a szomszéd község felé távozott. A járőr a kapott személyleírá�

alapján az illetőt a szomszéd községben a panasz vétele után pár óra mulva felismeri és igazolás alá vonja. Ez alkalommal" kiderül, hogy az illető egyik budapesti könyvkiadó cég ügy­ nöke, aki ezen foglalkozása mellett még a saját céljaira gyüjtőívet is készített és a Területvédő Liga nevében ado­

mányt gyűjtött. A járőrnek tehát az illetőt ezen cselekménye miatt, mint a közbiztonságra veszélyes egyént aSzut. JI2.

D123. alpon.tja alapján el kell fognia, a gyüjtött pénzt a 618911923. sz .B. M. rendelet értelmében őrizet alál kell vennie és az illetőt a Btk. 380. §-ába ütköző csalás vétsége miatt, az őrizet alá vett pénzzel együtt, az illetékes szekszárdi kir. járásbír6ságnak kell tényvázlat kíséretében átadma.

ad ef A kommunistákkal szemben tanusítand0 el­ járást különböz8 bizalmas rendeletek szabályozzák. Minthogy az ilyen egyénekkel szemben foganatosítand6 eljárás nagyban különbözik a Szut. 45. §-ában tárgyalt eljárást6l, ezzel itt nem foglalkozom, hanem alkalmilag a "Csend8rségi Lapok"-ban fogom tárgyalni. 3 l 2. D/24. alpont.

Ennek a pontnak az alapján azokat az egyéneket kell elfogni, akik a szolgálatot teljesít8 csend8r ellen a kö­ vetkez8 büntetend8 cselekményeket követik el: 1. megtámadták, 2. veszélyesen fenyegették, 3 . durván szidalmazták vagy lealá.z6 m6don sérte­ getik. \ Szolgálatot teljesít8nek kell tekintenünk a csend8rt a következ8 három esetben: a) ha kivezénylés folytán szabályszerden fölszerelve közbiztonsági szolgálatot teljesít, b) ha a Szut. 3 00. pont, 2. bekezdése értelmében szolgálaton kívül szolgálatilag föllép, c) ha a Szut. 26. §-ában felsoroltak szerint bels8 szolgálatban áll.

ad

l.

A megtámadás alatt csakis a csend8r személye ellen intézett er8szakot lehet érteni. Nem lehet tehát támadás­ nak tekinteni a sz6beli megsértést stb. A támadás alapjá­ ban véve nem más, mint a csend8rnek akár puszta kéz­ zel, akár valamely eszközzel val6 tettleges bántalmazása. A támadás fogalma tulajdonképen teljesen megegye, zik a fegyverhasználatra jogosít6 támadás fogalmával, azonban itt valamivel szélesebb körd joga van a csend5r-

' '" meg,. nek, mert olyan tarna ' das ' eseten, amik.or a csendor illetve már nem használhat fegyvert, az elfogás még mindig indokolt lesz. A szolgálatot teljesít8 csend8rt a hatóságok bün, . XL tetoJogl ve'delmero II· ' ''l szo' lo' 1914. eVl , ' l. t.-c. 5.. § -a erte mében hatósági közegnek kell tekinteni, ennélfogva a szolgálatot teljesít8 csend8rnek polgári egyének által szolgálati hivatásának megakadályozása, vagy emiatt tör­ tént bántalmazása a hivatkozott törvény 6. §., illetve 4. §-ába ütköz8 hatósági közeg elleni er8szak hllntetté­ nek vagy vétségének min8sül. Ha a tettleges bántalmazás nem amiatt történt, " hogy a csend" " k Jogszeru · gyakorlasa ' 'b an ort h·lvatasana megakadályozzák, illetve azt nem hivatásának gyakor­ lása miatt követték el, de az a csend8r hivatásáb 61 folyó eljárása alatt történt, a cselekmény ugyancsak hatósági közeg elleni er8szakká min8sül. Közömbös tehát, hogy a bántalmazónak célja a csend8ri ténykedés megakadályo, zása volt-e, vagy sem. E bfulcselekménynél közömbös a célzat. Viszont megjegyzend8, hogy ha a csend8r szolgála­ ton kívül is van és tettleges bántalmazás éri hivatásáb61 folyó eljárása miatt, ez is hatósági közeg ellen való er8szak. (Ez egyike ama ritka eseteknek, amikor a Btk. "­ cselekmény rugóját tényálladéki elemmé tes:ú, holott a Btk. általában nem tör8dik a bfulcselekményt elkövet8 lelki rugóival, indít60kaival.) •

PéldJ.k: I. Kunos 19nác, bodroghalászi lakos ellen ad6vél,ref,aj­ tás van folyamatban. Kunos sem a végrehajt6t, stm annak védelmére kirendelt járórt nem akarja � házba engedni, hanem az ajt6ban áll és kijelenti, hogy csak lZ testén keresztül lehet a házba bemenni. ri járór Kunost a Szut. 328. pontja értelmé­ ben erőszakkal akarja az ajt6b61 eltávolítani, mire �unos a járórvezetót puszta kézzel úgy üti mellbe, hogy az 'hátr.atánto­ rodik. Erre a járőrvezetó Kunos elfogását- jelenti ki azzal, hogy ellenszegülése esetén kénytelen lesz ellene fegyvert használni. Kunos most már meggondolja a dolgot és azzal a kijelentéssel, hogy csak az erőszaknak enged, megadja magát. A járór tehát

\

Kunost a Szut. jn. D/24. alpontja alapján elfogja, megbilin­ cseli (Szut. 323. D. pont) és az I9I4. évi XL. t;-c. 4. §. 2. be­ kezdésébe üt'közl5 EatósJgi közeg elleni erőszak vétsége miatt, tényvázlat kíséretében az illetékes sátoraljaújhelyi kir. ügyész­ ségnek adja át. 2. Bartos törzsőrmester a mikepércsi bíró lányának udva­ rol. Ugyancsak ott' legyeskedik az egyik falubeli legény is, akit Bartos valami hmcegése miatt a lány ell5tt megszégyenített. A legén;y a megtorlástól csak a szülők jelenléte miatt állott el, de a fulánk a szívében maradt. lBatjtos másnap járl5rszol­ gálatba indult. Estefelé a korcsmák ellenl5rzése alkalmával, amint az egyik rosszhírű korcsmába lépett, a kissé ittasan ott tartózkodó legény váratlanul hozzáugrott és ezekkel a sza­ vakkal: "Tedd nevetségessé az öregapádat!" hirtelen pofon­ ütötte. A társaságában levő legények azonban gyorsan meg­ ragadták s így a legény esetleges további tettlegességét meg­ akadályozták. A legény cselekménye az I9I4. évi XL. t.-c. 4. §. 2. bekezdésébe ütköző hatósági közeg elleni erőszak vét­ ségét képezi. A járőrnek tehát a legényt a Szut. 3I2. D124. alpontja alapján el kell fognia, megbilincselnie (Szut. P3/d. pont) és az I9I4. évi XL. t.-c. 4. §. 2. bekezdésébe ütköző hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt, tényvázlat kísé­ retében az illetékes debreceni kir. ügyészségnek kell átadnia.

ad 2. Veszélyes fenyegetés alatt általá.ban azt a magatar­ tást kell értenünk, amely a fenyegetettben valamely ve­ szedelemt<>l val6 alapos félelem felgerjesztésére alkalmas. Tehát nemcsak aSzut. 335. pontjában a "támadásra val6 veszélyes fenyegetés" cÍmsz6 alatt tárgyalt az a maga� tartás tartozik ide, amely már a fegyverhasználatra is jogosít (a fegyverhasználat után az illet8t természetesen el kell fogni), hanem az olyan fenyegetés is, amely nem nyomban val6 támadásra utal, hanem kés8bbi, minden esetre azonban közeli veszedelmet helyez kilátásba. �.R�l­ dául az illet8 amellett, hogy azt mondja, m,egyek a pus­ kámért és agyonl8lek, tényleg a puskája felé indul, a puskája felé nyúl.) Amennyiben a cselekmény a cselld8r hivatásának jogszeril gyakorIásában val6 megakadályozása céljáb61

történik, avagy annak gyakorlása miatt bosszúb61 köve­ tik el, a cselekmény a hat6ságok büntetőjogi védelmérlSI . , XL . t. -C. 6 . , !'11etve 4. §-a'b a ut .. k"ozoII hatoszo' lo' 1914. ev! ' sági közeg elleni erőszak bűntettét, illetve vétségét ké­ pezi . Ez a bűncselekmény akkor is létrejön, ha valaki veszélyes fenyegetéssel akadályozza a csendőrt szolgála­ tában (hivatásának jogszerű gyakorlásában), bár a tettes­ nek az akadályozás nem is volt célja, aminthogy közöm­ bös az is, milyen indít6 ok késztette erre a fellépésre. Ha a veszélyes fenyegetés nem a tettleges megtáma­ dásra vonatkozik, hanem másra, például valaki azzal fe­ nyeget6dzik, hogy ha a jár6r a fiát bekiséri, a jár6rvezet6 házát fel fogja gyujtani, ez már nem lesz a Szut. 3 3 5 . pontja szerinti támadással val6 veszélyes fenyegetés és nem is fog jogalapot szolgáitatni a jelen pont szerinti elfogásra. Példák: 1. Tóth Gergely Iudányi lakomái a végrehajtó és a vé­

delmére kirendelt járőr foglalás végett megjelenik. Tóth efölött való elkeseredésében vasvillával támad a végrehajtó védelmére kelt járőrre, de a gazda fia gyors közbelépéssel ki­ üti apja kezéből a vasvillát. Teleintettel arra, hogy Tóth ezzel a csele!eményével a járőrt támadással veszélyesen fenyegette. Tóthot a SZ/tt. 312. Dh4. alpont ja alapján el kell fognia, megbili11cselni (SZItt. J23/b. pont) és az 1914. évi XL. t.-C. 6. §. 2. bekezdésébe ütköző hatósági közeg elleni erőszak bún­ tette miatt, tény-vázlat kíséretében, az őrizetbe vett vasvillá­ val együtt, az illetékes balassagyarmati kir. ügyészségnek kell átadni. 2. Bakós gergely bácsalmási örslJeli őrmester operácia l�tán egészségügyi szabadságát Jánoshalmán tölti. Egyik este hazafelé tartva, a szomszéd utcából hangos ver.e'!eeilés és kia­ bálás zaja üti meg füleit, mir.e azonnal abba az irányba 'Siet. Már messziről látja, hogy három legén� verekszik és az egfYik legény meg is sebesült. Az őrmester a fJerekedők Jelé szal.tdva, azokat it tör.véniJ! nevében cselekményük abbanhagyására szó­ lítja fel. Erre az egyik elszalad, de a másik - az őrmestemeI jóval hatalmasabb, erős, izmos legény -, kezét ütésre emelve az őrmester felé indul. Az őrmester azonban karaot ránt, mire

193

legény a támadással felhagy. Minthogy a legény ezzel a cse­ lekményével a szolgálatilag fellépó őrmestert támadással ve­ szélyesen fenyegette. az őrmester a legényt aSzut. )I2. Dh4. alpontja alapján elfogja, az örsre kíséri. Amennyiben az el­ fogott legény szúrta meg a más,kat, úgy az örs a legényt nem­ csak az 1914. évi XL. t.-C. 4. §-ának 2. bekezdésébe ütköz,� hat6sági közeg elleni erőszak vétségéért, hanem 'a sebesülés mérvéhez képest testi sértésért is, tényvJzlat kíséretében. az őrizetbe vett késsel együtt, az illetékes szekszárdi kir. ügyész­ ségnek Bajára adja át; a többieket pedig a büntetendő cselek­ mény súlyához képest az illetékes helyre feljelenti. a

ad 3-4. A szolgálatot teljesít8 csend8r szidalmazása és sérte­ getése a cselekmény súlyához képest, vagy az I 9 l 4. évi XLI. t.-c.-be ütköz8 egyszerli. becsületsértést, durva becsületsértést, felhatalmazásra üldözend8 rágalmazást, illetve becsületsértést, vagy pedig a Kbtk. 46. §-ába üt­ köz8 hat6sági közeg megsértésének kihágását, esetleg még súlyosabb büntetend8 cselekményt (például az I921. 4vi lll. t.-C. 6. §-ába ütköz8 izgatás vétségét) képez. A hangsúly azon van, hogy a szidalmazás durva, illetve a sértegetés lealacsonyít6 legyen, mert ennek a pontnak az alapján teljesített elfogás alapjában véve csak azt célozza, hogy a csend"or a tekinte'lyet ' a nep ' el" . den ott mm kor meg tudja 6vni. Viszont, ha csak egyszerlí rágalma­ zás vagy sértegetésre is elfogáshoz fordul, nemcsak szük­ ségtelenül alkalmazza ezt a hathat6s eszközt, hanem emellett magát az elfogás tényét is könnyen lejáratja. Egyszerlí káromkodás, szidalmazás, sértegetés tehát az elfogásra nem szolgáltat okot. A Szut. nem mondja ki, hogy az elfogás csak akkor­ indokolt, ha az illet8 a fenti cselekményeket ismételt figyelmeztetés dacára is folytatja, mert természetes do­ log, hogy. a csend8r az illet8t már eme súlyosabb cse­ lekménye el8tt is igyekszik kell8 tapintattal lecsitítani, ha pedig már arra kerül a sor, hogy az illet8 a jár8rt vagy a csend8rt ilyen alával6 m6don sértegesse, a figyel­ meztetéssel- tekintve az ilyen egyének lelkiállapetát már nem nagyon fog célt érni. 13

1 .94

, Nem írja el8 a Szut. azt sem, hpgy ezeket a �feje­ zéseket mások el8tt kell az illet8nek- tennie, mert nehe­ ' �en kép�elhet8 el az �z eset, hogy az ilyen kiabál:�s és sz.itkoz6dás hallatára mások oda ne ,gyü1j�nek. Ez már régi falusi szokás. Kiváncsi emberek mindenütt vannak. Példák: I. Kocsor Ignác végrehajtást szenvedő nagydo.bosi lakos a megjelenő vé�rehajtót és a segédkező járprt hango! szidal­ makkal fogadja. A járőr igyekszik a' gazdát csillapítani, ez azonban nem sikerül, hanem az még jobban elkeseredve, han­ gos és durva káromkodások közepette a járőrvezetőt ilyen módon sértegeti: ". . . te is csak a mások zsírján élősködő 'csirkefogó bitang vagy� stb., stb.". A járőr tehát Kocsort az I9I4. évi XLI. t.-C. 4. §. 2. pontjába ütköző és a 8. §. szerint felhatalmazásra üldözendő becsületsértés vétsége miatt a Szut. JI2. Dh4. alpontja alapján elfogja.* 2 . Sándor József kőszegi örsbeli tiszthelyettes Esztegán András lukácsházai lakos fiát - Lajost - lopás miatt a kőszegi járásbíróságnál jelentette fel, akit a járásbíróság el is ítélt. Egyik napon a tiszthelyettes Lukácsházán át Nagygencs községbe járőrszolgálatba megy. Lukácsházán áthaladva, meg­ látja a járőrvezetőt Esztegán András, mire hangos átkozó­ dásba kezd, majd ilyen kifejezésekkel folytatja: ". . . nyomo­ rult gazember, persze, csak a szegény embert jelented jót, élősködöl az urak nyakán, mim a pióca, azokat nem jelen­ ted föl". A járőr tehát Esztegánt az I9I4. évi XL. t.-C. 8. §-a alapján felhatalmazásra üldözendő és az I. §-ba ütköző rd­ galmazás, valamint 4. §. 2 . bekezdésbe ütköző durva becsü­ letsértés vétsége miatt a Szut. JI2. Dh4. alpontja alapján elfogja.* . * Ha ezek a becsmérll> kife.jezések súlyosabbak lettek volna, illetve nem egyenesen a járőr tagjaira vonatkoztak volna, az illető cselekménye az 1921. évi m. t,-c. 6. §-ába ütköző izgatás v�tsége lenne. Ugyanis, amikor a járőr tagjait eljárásukban, vagy eljárásuk miatt szida­ lom, becsmérlés éri, csak akkor tekinmet6 ez rágalmazásnak, ha a használt ki­ fejezések nyilván a járőr tagjai személyével függnek össze, illet&leg a járőr tagjai' "llen irányul6 személyi élük van. Mihelyt a kij elentések általánosíthat6k és alkalmasak arra, hogy magát a csend6rség intézményét és az egész csend&rséget meggy űlöltessék, az 192 I évi m. t.-C. 6. §-ába ütköző izgatás vétsége forog fenn. Helyes azonban, hogy ilyen esetben is a fölöttes parancsnokság elé iZ iigyet előterjesszék, hogy az a felhatalmazás kérdését fontol6ra vehesse.

191

3 1 2. Dh S. alpont.

,

Ez a pont tulajdonképen csak az el8vezetés céljáb6l . , " onzet ala' vett egyene , kre vonatkOZl·k es ' szervesen egeszíti ki a Szut. 3 14. pontját. A Dh 5 . alpont sorolja fel azokat az eseteket, amikor a csend8r az el8vezetés céljá­ b6l 8rizet alá vett egyént elfog,gi köteles. E pont szerint azt az el8vezetés céljáb�l 8rizetbe vett egyént kell a jár8rnek elfogni, aki I . az el&.vezetésnek: ellenszegül, 2. az el8vezet8 cselld8r rendelkezéseit nem teljesíti, 3 . szökési kísérletet tesz. . A z elovezeten " do '" egyen eIfogasat " a csendorne " k mmdegyik eset önIl!agában véve külön-külön kötelességévé teszi. , Ez a p0nt alapjában véve az I. és 2. alatlt felsorolt esetekben nem más, mint kényszedt8 intézkedés az ellen­ szegülés vagy rakoncátlan magaviselet letörésére, míg a harmadik esetben biztonsági intézkedés, mert az erede­ tileg el8vezetend8nek kijelentett egyént a Szut. 3 14pontja alapján megbilincselni nem lehet, viszont ha az elfogását jelenti ki, mint elfogott egyén · már meg, bilincselhet8.

ad

I.

Ellenszegiilés alatt azt a magatartást értjük, amellyel . ' akar ' az on" . az e1" ovezetes b e vett egyen " ce1·Ja'b o' 1 onzet " zetbevétel foganatosítását, akár az elkisérését lehetetlenné akarja tenni. Például, ha az illet8 nem akar a házb 61 ki­ menni, útközben lefekszik és nem megy tovább, stb. Uyen esetben a csend8r figyelmezteti az illet8t mind­ aZ0kra � kényszedt8 eszközökre, amelyeket vele szem­ ben alkalmazhat és ha a j6akaratú figyelmeztetés dacára sem hagy fel az ellenszegüléssel, els8 kényszedt8 intéz­ kedésként az illet8t a Szut. 3 12. Dh 5 - alpontja alapján el kell fognia. I!élda: A szo�athelyi járásbíróság il torony,; örsn�k Jfelhívást tUi ki, hogy Kiss János toronyi lakost szabtUiságvBsztésbün13*

tetésének letöltése végett vezesse elő, mert a szabadságvesztés­ büntetésre átváltoztathat6 pénzbüntetését nem fizette meg. Az elóvezetés végett megjelenó járőrnek Kiss kijelenti, hogy sem a pénzbüntetést kifizetni, sem a járőrt követni nem hajland6, mert most a gazdasági munkákat kell elvégeznie. A járőr jó­ akaratú figyelmeztetése dacára sem hajland6 a járőrt kQvetn�, hanem a szobában levő karosszékre ül, azt két támlájával megragadja és a következőket mondja: "Most próbáljatok innen elmozdítani! Még az Or Istennek sem mozdulok meg!" Mnthogy Kiss az elővezetésnek ellenszegült, a járór a Szut. 312. D/2j. alpontja alapján elfogását jelenti ki. Ha ennek dacára sem hagy fel az ellenszegüléssel, aSzut. 323ia. pontja értelmében meg is bilincselheti. Kisst a szombathelyi kir. járásbír6ságnak kell átadnia, az elfogás és bilincselés okát pedig a járásbír6ságnak az átadás alkalmával, az örsparancs­ noknak pedig a bevonulás után jeientenie kell. S ( zut. 327. pont.)

ad 2. Az el8vezet8 csend8r rendelkezéseit az nem teljesíti, . 1 eIIenkezo aki az ot " e1 ovezeto " " csend or " maga" utasltasalva " tartást tanusít. ASzut. 3 14. és 5 39. pontja értelmében az el8veze­ tend8t személyes szabadságában csak olyan mérvben . , · amennYire az a ce'1 elerese sza bad korlatozru, ' " es a csendor " tekintélyének megóvása szempontjáb61 feltétlenül szük­ séges. A csend8rnek tehát nemcsak azokat az óvintézke­ déseket kell megtennie, amelyek az el8vezetend8 meg­ szökését akadályozzák meg, hanem tekintetbe kell ven� nie a saját tekintélye ellen irányuló magatartást is. Ha tehat , az elovezeten " do" magatartasa I a csendor " ' tekinte'lyet sérti, ezt a magatartást beszüntetni nemcsak joga, hanem az összesség tekintélyének megóvása érdekében kötelessege lS. I • Nem engedheto" meg teh'at, hogy az elovezeten " do " fennhangon énekeljen, hangosan fütyörésszen, s8t a köz­ ségen való átvezetés alkalmával az utcán való dohány­ zást is be kell tiltania. Semnú ok sincsen azonban arra, hogy példáu1 az országúton gyalog, vagy vonaton, ko­ csin való Ki érés alkalmával á dohányzást betiltsa; ha az utcán ' kisérik' és j6baratjával talalkozik, annak kérdésére

\

ne felelhessen; a szükséges egynapi élelmiszert - ha nem tudott volna magával hozni - kellő elővigyázati rend­ szabályok mellett meg ne vásárolhassa; étkezésnél esetleg kést vagy villát ne használhasson, stb . , stb. Ha az el&­ vezetendő 6hajtja, saját költségére kocsit is igénybe lehet venni. Nem tudom itt eléggé hangsúlyozni, milyen nagy szükség van ilyen esetekben a csendőr emberismeretére és az emberekkel val6 bánásm6d lélektani megalapozott" . " · , . es , tekinte'ly meg6vasl sagara. Az eloVlgyazatl , rendszaba' lyok alkalmazása terén gondosan kerüljön a csendőr . . amely az elovezeten , kedest, ' " do " amugy ' mmden oly'an mtez is felzaklatott lelkiállapotát tekintve, benne joggal a fö­ lösleges zaklatás látszatát kelthetné. Még abban az eset­ ben is, ha az elővezetendő a csendőr utasít:isait nem min­ denben tartja be, jelentéktelen esetben, valami egészen csekély rendetlenség esetén (például, ha az elővezetendő egyén halkan dudorászik), kellő megfontolás nélkül sose lépjen fel. Az 6vatossági rendszabályok alkalmazása terén elkerülhetetlen szükség vagy komoly ok nélkül, még ha arra az alakszerű jogosultsága meg lenne is, - különösen nyilvánosság előtt - sohase tegyen olyasmit, ami az elő­ vezetendőt - bárkiről legyen is sz6 - emberi mélt6ságában megalázza, mert ' az ilyesmi vezet az esetleges utcai bonyodalmakra, amelyeknek a megoldása sokszor olyan nehéz. Az ilyen egyént tehát először nyomatéko­ san figyelmeztetni kell a rendes magaviseletre, szükség esetén a kényszerítő eszközök alkalmazását kell kilátásba helyezni és a Szut. 3 1 2. Dh 5 . alpontja alapján csak akkor kell elfogni, ha mindezek dacára sem hagy fel rakoncátlan magaviseletével. Ha ez sem elég, a Szut. 3 2 3 /a. pontja alapján meg is lehet bilincselni. Példa: A járőr a vásárra vezető úton lest tart. Az arra haladó nép között egy egyént lát, aki betöréses lopás miatt körözött egyénhez hasonlít. A járőr gyanuját még növeli az is, hogy az illető a járőr megpillantásakor a nép közé igyekszik ele­ gyedni. Amikor pedig a jár.őr a Szut. J07. pontjában foglalt jogánál fogva igazolásra szólítja fel, azt hangos méltatlan-

kodás között megtagadja, mire a jtirőr az illetőt a Szut. po/b. alpont;a alapján a további eljárás sikeres Zefolytathatása és az örsre való elővezetés céljából őrizet alá veszi. Az i1let� az utcán útközben zsebretett kézzel fütyörészni és hangos.:m dalolni kezd. A járór hiába figyelmezteti a rendes magatar­ tásra, hiába helyezi kilátásba az elfogását, nem használ sem­ mit, mire az illetőt a Szut. jI2. D/25. alpontja alapján el­ fogja. Ha még ez sem lenne elegendő, a Szut. 323/a. pontja alapján meg kell bilincselnie.

ad 3.

Szökési kísérletet tesz az, aki futásnak ered, a szál­ lít6 eszközökről, robog6 vonatr61 leugrik, vízbe ugrik stb. Ilyen esetben a járőrnek az illetőt üldözőbe kell vennie (fegyvert ellene a Szut. 3 1 4/3. bekezdése értel­ mében nem használhat) és ha kézrekerítette, amellett, hogy a Szut. 3 I 2 . Dh 5 . alpontja alapján elfogja, még a Szut. 3 2 3 1c. pontja alapján meg is kell bilincselnie. A csendőr eljárása annyira kézenfekvő, hogy erre külön példát felhoznom szükségtelen.

IV. RÉSZ.

A CSENDÓR SZABADONBOCSÁTÁSI HATÁSKöRE.

\

A csend8r a Szut. 3 1 0. és 3 1 2. pontjaiban felsorolt esetekben a büntetend8 cselekmények tettesei�, vagy alaposan gyanusítottjait eléSvezetni vagy elfQgni köteles. A csendéSr az el8vezetés vagy elfogás teljesítésével a Szut. 44. és 4 5 . §-aiban e1éSírt szolgálati kötelességét tel­ jesítette, így tehát szolgálatáb6l foly6 eljá.rására azért, hogy azt újb6l latolgassa vagy megváltoztassa, többé nem térhet vissza. E15re látja azonban a Szut. azt, h0gy a csend8r az el8vezetési vagy elfogási kötelességét tévedésbéSI elvét­ heti, avagy az éSrizetbevétel után kiderülhet, hogy az. eredeti helyzet megváltozott és az éSrizetbevétel jog­ alapja elenyészvén, az 8rizetbentartásra további ok már nincsen. Nehogy az éSrizetbevett egyéneknek addig kell­ jen várniok, amíg 8ket az ügyükben illetékes bír6ság vagy hat6ság helyezi szabadlábra, a Szut. megengedi, hogy ilyen esetekben az illetéSket már a csendéSr vagy az örsparancsnok is szabadonbocsáthassa. A csend8r szabadori.bocsátási hatáskörét a Szut. 3 20-ik pontja tárgyalja. Eszerint: a cseiidéSr az általa eléSvezetés céljáb61 éSrizetbe vett vagy elfogott egyént saját kezdeményezésbéSI szabadon bocsáthatja: I. ha kétséget kizár6an kiderül, hogy a felhívásra elfogott vagy e18vezetett egyén a felhívásban megjelölt egyénnel nem azonös;

200

2. ha az, akit csupán személyazonosságának meg, II " , . a apltasa vegett vezetett e10, Iga" szeme'1yazonossagat " zolta; 3. ha kétséget kizár6an megállapítást nyert, hogy a saját kezdeményezésb81 elővezetett egyén további 8rizet­ bentartására ok nincsen. Az örsparancsnok szolgálati állásáb61 foly6an ellen8rzi a kivezényelt jár8rök ténykedését. Az örsparancs­ nokra az el8vezetés és elfogással kapcsoJatosan az ellen8rzés tekintetében a Szut. }20. pontja azt a kötelességet r6ja rá, hogy a hozzá bekisért elfogott vagy el8vezetett egyént: a) ha az el8vezetés vagy elfogás oka már megszünt, b) ha kiderül, hogy a csend8r a bekisért egyént ke1l8 indok nélkül fogta el vagy vezette el8 bocs:tssa szabadon. A fentiek alapján a Szut. } 20. pontjában foglalt szabadonbocsátási hatáskör a következ8 esetekre szorít­ kozik: Szabadon kell bocsátani azokat az el8vezetett vagy elfogott egyéneket, akiket: I. személyben va16 tévedésb81, vegett, II . szeme'1yazonossagu ' k mega'llapItasa ' , , III. a Szut. rendelkezései ellenére vettek 8rizet al� vagy fogtak el és végül IV. akiknek az 8rizetbevétele a Szut. rendelkezései­ nek megfelelt ugyan, de id8közben a további 8rizetben­ tartás jogcíme elenyészett. Ha a fenti négy pontban felsorolt eseteket meg­ figyeljük, azonnal láthatjuk, hogy a Szut. }20. pontjá­ ban nem bizonytalan terjedelmtí, tetszés szerint gyako­ rolhat6 szabadonbocsát6 hatáskörr81 van sz6, hanem az eseteknek aránylag sz{ík körére szorÍtkoz6 hatáskörr81, amely a csend5rnek kötelességszerően szabja meg, hogy a Szut. rendelkezései ellenére, avagy a megváltozott tényállás miatt alaptalannak vagy céltalannak bizonyult elfogást vagy el8vezetést megszüntesse. A szabadonbocsátás okát a jár8rök bevonulásuk után az örsparancsnoknak mindenkor jelenteni kötele-

201

\

;ek. Az örsparancsnok, tekintet né�ül arr.a, hogy az illet8t a jár8r, vagy 8 bocsátotta szabadon, abban az esetben, ha a feljelentésre ok nincsen, az 8rizetbevétel és a szabadonbocsátás id8pontját és indokait az illetékes f8szo1gabír6nak (állami rend8rségi hat6ságnak) minden­ kor bejelenteni köteles. Ha azonban a feljelentésre ok van, az 8rizetbevétel és aJ szabadonbocsátás id8pontját és indokait a feljelentésben "Megjegyzés" alatt kell tár­ gyalnia. (L.Szut. 463. pont, 6. alpontjá� foglaltakat.) ASzut. 3 20. pontjában foglaltak gondos mérlege­ lése és gyakorlati alkalmazása nemcsak a hat6ságok által 'val6 szabadlábrahelyezést csökkentlleti, hanem a népnek a csend8rök igazságérzetébe vetett hitét is nagymérték­ ben növeli. Az egységes felfogás érdekében tehát a sza� badonbocsátási eseteket az alábbiakban részletesen és kimerít8en fogom tárgyalni. Célszeruségi okokb61 az egyes szabadonbocsátási esetek tárgyalásánál nem fogok új példákat felhozni, hanem az eljárást a jelen tanulmányomban felhozott példákon fogom megmagyarázni. ad I. Személyben való tévedés akkor áll e18, ha a csend8r

nem azt az egyént fogta el vagy vezette el8, akinek az 8rizetbevételét elrendelték. Az ilyen egyént tehát, mi­ helyt a személyben val6 tévedés kétséget kizár6lag ki­ derül, haladéktalanul szabadon kell bocsátani. Ha a sze, , ' ugy . , /I , mega'llapltotta, ' d'est mar a )aror me'lyben va16 teve az illet8t már; a jár8rnek is szabadon kell bocsátania, mert a Szut. 320. pont I . alpontja erre a jár8rt is fel­ jogosítja. Mindez b8vebb magyarázatra nem szorul. ad II. A szeme'lyazonossag ' mega'llapltása ' , vegett elovezetett , "

igazolta és 8rizetbentaregyént, ha személyazonosságát . tasara , ok nmcsen, szeme'lyazonossagana , , mas l'asa · k Igazo " után a jár8r haladéktalanul szabadonbocsátani k0teles, a szabadonbocsátásr61 és annak okár61 pedig bevonulása után az örsparancsnoknak jelentést kell tennie.

202

, A személya�onosság ��gá.llapításá végett .elfogott egyent, ha szemelyazonossagat Igazolta és a további őri­ zetbéntartására más ok nincsen, személyazonosságának igazolása után csak az örsparancsnok bocsáthatja szaba­ don, mert a Szut. 3 20. pont 2. alpontja értelmében a járőrnek csak elővezetett egyént áll jogában szabidon­ bocsátani, elfogottat már nem.

Azokat az eseteket, amikor valakit személyazonossagana " k mega'llapItasa ' , vegett , el" o keII vezetm, . a Szut. 3 1 0. pont b) és c) alpontjai foglalják magukban. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy az emlí" ' alpont alapJan ' , elovezetett tett ket egyene , 1me'l a szeme'lyazonosság megállapítása elsősorban azért szükséges, hogy megállapíthassuk, szükség van-e a nyomozás bevezeté­ sére, vagy esetleg azért, hogy a nyomozást megfelelő irányba tereljük. Ha tehát az elővezetett egyén személyazonossagat mega'llapltot " ketseget " k'lZaroan , , ' tuk, csak nyomozás a ha abban az esetben engedhető szabadon, alapján nyomozás bevezetésére szükség nincsen, vagy a olyan terheli nem illetőt az megállapítást nyert, hogy őrizetbentar­ további a amely cselekmény, bünteteIld8 tását* szükségessé tenné. A Szut. 3 12. pont Biro. és GIr 3 -17. alpontjaiban felsorolt esetekben, ha az illetőt bÜIltetendő eselekmény elkövetése terheli és ismeretlen) személyaz0nosságának megállapítása végett nem elővezetni, hanem elfogni kell. Ezeket az egyéneket azonban a járőrök abban az eset­ ben, ha személyazon0sságukat kétséget kU'r:6an iga.zol­ ták, a járőr nem bocsáthatja szabadon, csupán csak az örsparancsnok. Ilyen esetben tehát a járőrnek az illető ­ ket az örsre kell kísérnie és az örsparancsnok fogja meg­ állapítani azt, hogy az általuk elkövetett büntetendő * Az ,,6rizetben tartás" kifejezést az�rt használom, mert az 6rizetbe vétel az el6vezetésnek mintegy tartoz�kát kép ezi. A Szut. 309. pont 2. bekez­ dése értelm�ben ugyanis az eUívezetést c5rizetbe vételnek kell megelc5zniej ennek folyománya pedig az, hogy az c5rizetbe vett egyént mindaddig, amíg az illetékes helyre elő nem vezettem, c5rizet alatt tartom. Erre mutat az is, hogy a Szut. 322. pontjában foglaltak is c5rizetben tartást emlitenek, mert az eUlvezetés sz6t nem mindenkor lehet helyesen alkalmazni. Itt tehát nem teremtek új fogalmat, hanem az el6vezetési tényked�s folytonossága következtében használom ezt a kifejezést.

2.°3

cs�lekmény olyan--e, amely az illeté> további &rizetben­ tartására jogalapot nem ·szolgáltat. Ha az örsparancsnok: megállapítja, hogy az illető által elkövetett cselekmétiy olyan, ami a további őrizetbentartását nem. teszi indo­ kolttá, az illet6)t szabadön Kell bocsátania. Vannak egyének, aKiket azért kellett elé>vezetni vagy elfogni, mert kilétük igazolását megtagadták. Ha az illetők később hajlan'd6k lennének magukat igazolni, az igazolást el kell fogadnunk, azonban alaposan utána kell néznünk annak, nincs-e az illeté>k é>rizetbevételére vala­ tPilyen rendelkez'és kiadva. Alaposan ki kell kutatni azt Ís, miért tagadta meg az illető az igazolást, mert az, aki becsületes �ton jár, az igazolást vajmi ritkán fogja meg­ _ tagadni. Ha az elé>vezetés vagy elfog�s azért történt, inert az illeté> az igazolást megtagadta, de késé>bb iga­ zolja magát, a további é>rizetbentartására pedig ok ninA I I csen, ugy, ha az illeto" e1ovezetett " '1 " ha t;gyen, akkor a Jaror, pedig elfogott egyén, akkor az örsparancsnok haladékta­ lanul bocsássa szabadon. Az illeté> azonban a cselekmé­ nyével a Kbtk. 4 3 . §-ába ütközé> kihágást elkövette, az \ igazolás megtagadása miatt tehát a Kbik. 4 3 . §-ába üt­ köző kihágás miatt mindenkor fel kell jelenteni. Láthatjuk tehát, hogy az elé>vezetés vagy az elfogás tulajdonképpen azért történt, mert az illeté> nem tudta magát igazolni, vagy pedig az igazolást megtagadta. Ha ugyanis az illeté> ismert személy lett volna, az ellS­ vezetés vagy elfogás nem lett volna indokolt, hanem abban az esetben, ha büntetendé> cselekmény terheli, csupán csak fel kell jelenteni. Mindenkor, amikor valakit személyazonosságának ígazolása végett vezettek elő és büntetendé> cselekmény nem terheli, a feljelHésre tehát ok nincsen, az elé>vezetés és szabadonbocsátás időpontját az örsparancsnok az ille­ tékes f8szolgapír6nak (állami rehdé>rségi nat6ságna!k) be­ jelenteni köteles. A jelent'é§b'e azt is be kell vennie, hogy az illetőt a járőr �Z'ért vette őrizet alá, mert ném tudta magát igazolni. H�zonban az eléSvezetett vagy elfogott egyént olyan büntetendé> cselekmény terheli, amely a további é>rizetbentartására alapot nem szolgáltat, az

el5vezetés vagy elfogás és a szabadonbocsátás id5pontját és indokait a feljelentésben "Megjegyzés" alatt kell tárgyalni. Példák: I. (]I o/b. alpont ad a) fejezet, I. példa, 35. oldal.) Ha az órizetbevételtől számított 24 órán belül sikerül a járőrnek az illető kilétét kétséget kizáróan megállapítani és az illetőt büntetendő cselekmény nem terhelné, a járőrnek az elővezetett egyént a Szut. 320. pont, 2. alpontja alapján szabadon kell bocsátania és bevonulása után az örsparancs­ noknak jelentést kell tennie. Az örsparancsnok. minthogy a feljelentésre ok nincsen, az elővezetés és szabadonbocsátás időpontját és indokait a főszolgabírónak gejelenteni köteles. 2. (]I o/b. alpont ad a) fejezet, 2. példa, 35-36. oldal.) Ha a kovács az illető kilétét kétséget kizáróan igazolja, vagy esetleg a járőr győződik meg más úton az illető kiUté­ ről, abban az esetben, ha terhére semmi olyan büntetendő cse­ lekményt nem lehet kideríteni, amely a további tJrizetbentar­ tásra alapul szolgálna, az illetőt a járőrnek a Szut. )20. pont 2. alpontja alapján szabadon kell bocsátania. Ha az illetőt büntetendő cselekmény nem terheli, az elstJ példában ieírt módon kell eljárnia, ha pedig a feljelentésre ok van, úg}l az eiővezetés és szabadonbocsátás időpontját és indokait a fel­ jelentésben "Megjegyzés« alatt kell tárgyalnia. 3. (]Io/b. alpont ad b) fejezetben írt példa, 36. oldal.) Ha az illető a kilétét 24 órán belül kétséget kizáfóarl igazolja és terhére semmi olyan büntetendő cselekménD't nem lehet megállapítani, amely a további órizetbentartásra alapul szolgálna, a járőrnek a Szut. 320. pont 2 . alponlija "alapján szabadon kell bocsátania, azonban a Kbtk. 43. §-ába ütköző kihágás miatt az illetékes főszolgabírónak fel kell jelentenie. A feljelentésben az elővezetés és szabadonbocsátás időpontját és indokait a "Megjegyzés« alatt kell (árgyalni. 4. A 38. oldalqn a ]Io/c. alpont ad aj fejezetéhez írt példában abban az esetben, ha a járőrnek sikerül az illető kilétét és azt, hogy az igazolvány tényleg helyes és az illetőre vonatkozik, kétséget kizáró módon megállapítania, az itt közölt második példa szerint kell eljárnia.

205 J. (312. B/Io. alpont, I. példa.) Ha Horváthról kétséget kizárólag megállapították, hogy tényleg állásban levő kereskedősegéd és Budapesten állandó lakása van, tehát rendes foglalkozása és állandó lakhelye van, a további őrizetbentartására alap nincs és így Hör­ vatliot az örsparancsnoknak szabadon kell bocsátania. Az el­ fogás és szabadonbocsátás időpontját és indokait a nyírbáton kir. járásbíróságnak teendő feljelentésben ,.Megjegyzés" alatt

kell tárgyalni.

\

6. (JI2. Bho. alpont, 2. példa.) Ha az elfogott egyén a kilétét kés15bb khséget kizáró módon igazolja s így a további 15rizetbentar:tására más ok nincsen, az örsparancsnoknak az illetőt szabadon kell bocsá­ tania, azonban a Kbtk. 43. §-ába ütk'özo kihágás miatt külön is fel kell jelentenie. A feljelentésben Megjegyzés alatt az el­ fogás és szabadonbocsátás időpontját és indokait tárgyalni kell. 7. (312. Bizo. alpont, 3. példa.) Ha az illetőről kétséget kizárólag kiderül, hogy Krom­ pachernek hívják és budapesti könyvügynök, bár személyazonosságát igazolta, nem lehet szabadonbocsátani, mert nem tekinthető olyan egyénnek, akinek rendes foglalkozása mellett állandó tartózkodási helye is van. (L. a 3IO. B/8. al­ pont alatti magyarázatotI) Krompacher további óriztben­ tartása tehát a Szut. JI2. B/8. alpontja alapján lesz indokolt. Krompachert tehát azért, mert a Btk. 336. §. 3. pontjába ütköz15 betöréses lopás búntettének elkövetésével nyomatéko­ san gyanusítható, rendes foglalkozása és állandó tartózkodási helye pedig nincsen, a Szut. JI2. B/8. alpontja alapján to­ vább is fogva kell tartani és tényvázlat kíséretében az ille­ tékes szekszárdi kir. ügyészségnek kell átadni. Az J. és 6. példában felhozott esetben az elfogott egyént csak az örsparancsnok bocsáthatja szabadon, mert a Szut. 320. pont 2. alpontja értelmében a jár15r csak elővezetett egyént bocsáthat szabadon.

ad ill. Az örsparancsnok szolgálati állásáb61 kifoly6lag el­ len&rizni köteles azt, hogy a jár&rök által órizetbevett egyén elfogására vagy el&vezetésér.e a törvényes jogalap

�o6

meg volt-e vagy seIl1. . Ba . megállapítja, hogy. a jár5r a �e�isértet i ke1l5. tÖrvépyC7s al;1p nélkül fogta el vagy Y�zette elo, a� jlle.t5t ha!adékt�l�ul s�ab�dQn kcll bo­ csátap.ia. Ha az ille�5 feljelentésére ok ne.p1 volt, úgy az 5rizetbevétel és. szabadQnbocsátás id5pontját és indokai t az illet;ékes f5�z9Igabír9nak be kell jelentenie; ha pedig � feljelentésre ok van, Úgy ezt a jelentést a feljelentésben "Megjegyzés" alatt kell tárgyalnia. Itt felhívom a figyelmet a Szut. 297. pont utols6 bekezdésében foglalta.kra is: . Ija a csep.d5r v"rl�kit jogta­ limql fog el vagy vezet el5, qgy hivatalos hatalmával visszaél és ez megtorlást von mag� után. Ily�I} es�tben tehát a�zal, hogy az elfpgás in90kolatlanságát az örs­ paré:\-ncsnok a f5szolgabír6nak bejelentette, az ügy még nem lesz befejezve. Sokszor el5fQr9ul, hogy az ilyen jogtalanul elfogott vagy el5vezetett egyén panaszra megy s az eset körül.tnényeihez képest, a csend5r ellen eljárást . is indítanak. Mindez b8vebb magyarázatra nem szorul.

ad IV.

A IV. pont alatt tárgyalt esetben azt az clfegott vagy el5vezetett egyént kell szabadon DOGsátani, akinek az 5rizetbevétele a Szut. renddkezéseinek megfelelt ugyan, de a további 5rizetbentartás jogGÍme id5közben elenyészett. Ez az eset akkor fordul e15� ha valakit a) meghatározott eLjárás tel;esítése végett, b) a közrend és közbiztonság, -vagy saját érdekében vettek 5rizet alá és végül c) ha a tényállás megváltozott, vagy a gyanusított ártatlansága kiderül.

ad a) Meghatározott eljárás teljesítése végett történik az 5rizetbevétel a Szut. 3 1 0. pont d) és e) alpontjai esetében. A Szut. 3 1 0/d. alpontjában felsorolt esetekben az el5vezetés tulajdonképen azért történt, hogy az illet5

2.01

által bemondott adatok val6diságár61 a já��r meggy8. .. " zo " dhesse 'k . Ha ez megtortent e� az ill�to 'I 0rlzet " bentartását a S��t. más alpont ja alapján nem teszi ind0kolttá se�mil az illet8t a Szut. 3 20. p,o,ntja alapján szabadon kell bocsátani és ha büntetend8 -cselekmény tény;leg ter, helné, cs�k feljelenteni kell. A Szut. 3 I o/d. alpontja alttpján történt, Qrizetbevétel tehát csak egy megel8z8 (preventív) intézkedés azirányban, hogy ,ha az illet8 egy é�t i�i?-�it }�fmély, v:gy h�, i�me�ett�n, ge magát , / �lokel}en IgazolJ�, ' a csendori elJaras s�k!!ret, ma�okkal va!6 összeoeszélés stb. útján meg n� , akadályozhassa. Ha tehát a jár8r az . illet8 ' által bymof\4ott adatokat ellen8rizte és ennek következtében a tényállást tisztán látja, olyan adat pedig nem merült fel, amelynek alap.. ján az illet8 további_ 8rizetbentartása in�okolt JeDJle, az illet8t szabadon kell bocsátania, bevonulása" után pedig az örsparancsnoknak eljárásár61 jelentést kell tennie. A Szut. 3 I o/e., alpontja alapján történt el8vezetés . . tulaJ·donkepen szmten egy megel!l uzo " (preventiv ' ) ' mtez, , ' kedés. Az el8vezetés itt .azért történik, hogy a jár8r meggy8z8dést szerezzen arr61, törtéllt-e valamilyen, bün.. tetend8 cselekmény, ha pedig még nem történt, de a körülményekb81 arra lehetett következtetni, hogy vala­ milyen büntetend8 cselekményt el akartak követni, azt az el8vezetés által a jár8r már eleve megakadályozhassa. ce'l·J�'bo'l Orlzet Leh�tseges, ' hogy az elovezetes '" " · bev:ett egyén ke1l8 magyarázattal tud szolgálni és akkor a Szut. 320. pont, 3 . alpontja alapján már a jár8r szabadonoo­ csáthatja, de lehetséges az is, hogy nem tud kell8 magy;a, razatot a dn·l, ill,etve az adott magyarazat e11enorzesre , ' '" szorul és ebben az esetben az illet8t már az örsre kell kísérni. Az örsön �zután mindennek alaposan utána le­ het nézni és ha kiderül, hogy az illet8t büntetend8 cse­ lekmény nem terheli, vagy csak olyan büntetend8 cse­ lekményt lehet rábizonyítani, aqtely a továBbi 8rizet­ ttá, az öl'sparancsno ' ­ bentartást már nem teszi indo ja alpom a) nak a Szut. 3 20. pont : értelmében szabad0n kell bocsátania.

�?�

\

�

208 Példák: I. (]Io/d. alpont I. példa, 43. oldal.) A példában felhozott esetben az illetőt a jártSr azért ve­ zette elő, hogy megállapíthassa, a bőrönd tényleg az illetőé-e, hogyan került az hozzá, nem terheli-e a bőrönddel kapcsolat­ ban valamilyen büntetendő cselekmény, stb. Ha kiderül, hogy a bőrönd tényleg az illettSé, az igaz úton jutott birtokába, a járőrnek a Szut. 320. alpontja alapján szabado1J kell bocsá­ tania és ezt bevonulása után az örsparancsnokának jelentenie kell. Az örsparancsnoknak az elővezetés és szabadonbocsátás időpontját és indokait - minthogy följelentésre ok nem volt - a főszolgabírónak be kell jelentenie. 2. (3Io/d. alpont, 3. példa, 44. oldal.) Ha a járőr megállapítja, hogy a cigányasszony a cipőt tényleg a vásáron vette, büntetendő cselekmény tehát nem terheli, a cigányasszonyt a Szut. 320. pont 3. alpontja alapján szabadon kell bocsátania, bevonulása után pedig az esetet örs­ parancsnokának jelentenie kell. Az örsparancsnoknak minthogy feljelentésre ok nem volt - az elővezetés és sza­ badonbocsátás időpontját és indokait az illetékes jőszolga­ bír6nak be kell, jelentenie. I

-

3· (]I o/d. alpont, 4. példa, 44-45. oldal.) Ha a jár.őr; megállapítja, 'l?og;y, az illető a motorkerék­ párt tényleg Nagy engedelmével használja, büntetendő cse­ lekmény tehát nem terheli, a Szut. 320. pont 8. alpontja alap­ ján szabadon kell bocsátani. A továbbiakban, a 2. példába7� tárgyalt módorJ kell eljárni.

Ha a járőr azt állapítja meg, hogy az illető a motor­ kerékpárt Nagyt61 ellopta, azonban személyazonosságát két­ séget kizár6 m6don igazolja, kiderül az is, hogy az illetónek rendes foglalkozása mellett állandó lakhelye JS fJan, a járőr a megállapított pontos tényállás alapján láthatja, hogy a to­ vábbi órizetbentartást a Szut. egy,Jk alpontja sem teszi indo­ kolttá és így az illetőt szabadon kell bocsátania. Természetes dolog, hogy a motorkerékpár ellopása miatt az illetékes kir. iJgyészségnek fel kell jelentenie, a fe/jelentésben "Megjegy­ zélC alatt pedig az elővezetés és szabadonbocsátás időpont­ Ját és indokait tárgyalnia kell.

209 4. () l o/e. alpont, I. példa, 47. oldal.) Ha az elé5vezetett egyén másnap az alapos és részletes kikérdezés során magatartását kellőleg igazolni tudJa, vag" ha ez nem is sikerülne neki, de olyan cselekmény elkövetését. amely a további é5rizetbentartását indokolttá tenné, rábizo­ nyítani nem sikerül, a járőrnek a Szllt. 320. pont 3. alpon�ja alapján szabadon kell bocsátania, mert az illető cselekménye legföljebb csak egy nem büntethető előkészületet képez. Az elővezetés és szabadonbocsátás időpontját és indokait az örs­ parancsnoknak az illetékes főszolgabírónak be kell jelentenie. A példában felhozott esetben az elővezetés azért történt, hogy az illető a járőr által gyanított büntetendő cselekményt el ne követhesse.

Hasonl6 az eljárás a 3 1 0/e. alponthoz kt 2-ik példa esetében Dömötörrel szemben.

ad b)

\

A közrend és közbiztonság meg6vása, vagy a tettes saját érdekében történik az elfogás a Szut. 3 1 2. B/ I I . és 1 2 . alpontjaiban foglalt esetekben. A Szut. 3 1 2 . Bir l . alpontja alapján történt elfogásnak a tulajdonképeni célja az, hogy a tettes cselekmé­ nyével okozott népcséSdületet könnyen megszüntethes­ sük, a népcséSdület következtében beállhat6 rendzavarás­ nak elejét vehessük, esetleg a tettest a nép bosszúját61 meg6vhassuk. Az elfogásnak ez a határozott· célja kitű­ nik abb6l is, hogy a Szut. 3 1 2 . BI I I . alpontjában fog­ laltak szerint a tettest csak akkor szabad elfognunk, ha a közbotrányt más m6don megszüntetnünk nem lehetne. EbbéSI viszont önként következik az is, hogy abban az esetben, ha nép már teljesen megnyugodott, rendzava­ rást6t vagy att61, hogy" a tettes szabadonbocsátása kö­ v.etkeztében a nép haragja ismét ellene fordul, tartanunk nem kell, a további éSrizetbentartásra már nem lesz szükség. A Szut. 3 1 2 . B/1 2. alpontja -alapján történt elfegás célja az, hogy a tettest a büntetendéS cselekmény folyta­ tásában megakadályozzuk. Az elfogás tehát bizonyos fokú kényszerítéS intézkedés, amely a felizgatott lelki14

210

állapotú tettesre rendszerint hideg zuhanyként hat. Ha tehát a tettes megp.yugodott és nyilvánva16, hogy a bün­ tetendő cselekmény folytatás:ttol épen a nyugodtabb lelkiállapota következtében beállott j6zanabb gondolko­ dása vissza fogja tartani, a további őrizetbentartásra ok nem lesz és szabadon kell bocsátanunk. Tekintettel arra, hogy a fent felsor0lt esetekben a tettest el kell fogni, a Szut. 3 20. pont 3. alpontja értel­ mében a járőr pedig csakis elővezetett egyént bocsáthat szabadon, az ilyen egyéneket csakis kz örsparancsnok bocsáthatja szabadon. Példák: I.

(J12. B/II. alpont, I. példa.) Ha az örsparancsok azt látja, hogy a nép már teljesen lecsillapodott, nem kell tartania attól sem, bogy a tettesek szabadonbocsátása következtében a nép ismét felzúdul, abban az esetben, ha Nagy és az apja kijózanodnak és belátják, mit követtek el, az örsparancsnok mindkettőjüket Jzabadonbo­ csáthatja. Az elfogás és szabadonbocsátás időpontját és indo­ kait a feljelentésben "Megjegyzés" alatt kell tárgyalnia. 2 . (;12. B!II. alpont, 2. példa.) Ha Kozár kijózanodik és a nép is lecsillapodott, a to­ vábbi órizetbentartásra már csak azért sem lesz ok, mert Ko­ zár a szomszéd községben lakik és így a szabadonbocsátás által újbóli felingerlódésétól sem kell tartani. Az öt"sparancs­ nok tehát Kozárt a Szut. )20. pont a) alpontja alapján bo­ csássa szabadon. Természetes dolog, hogy Kozárt a példában tárgyalt kihágások miatt a főszolgabírónak fel kell jelentenie, az elfogás és szabadonbocsátás időpontját és indokait pedig a feljelentésben "Megjegyzés" alatt tárgyalnia kell. 3. (JI2. B'I12. alpont, r. példa.) Ha Patai és Deák később lecsillapodnak, lelkiállapotuk megnyugszik és kijelentik, hogy a cselekmény folytatásától el­ állanak, a további őrizetbentartásukra már nem lesz ok és az örsparancsnoknak mindkettőjüket a Szut )20. pont, a) al. pontja alapján szabadon kell bocsátania. Az elfogás és szaba­ donbocsátás időpontját és indokait a feljelentésben "Meg" jegyzés" alatt tárgyalnia kell.

(Jn. B/n. alpont, 2. példa.) Ha a foglalás befejezést nyert, a végrehajtó pedig eltá'Vo­ zott, abban az esetben, ha a gazda már megnyugodott és így a további rendzavarásra számítani nem kell, a további órizetbentartására nem lesz szükség és így az örsparancstJok­ nak a Szut. 320. pont, a) alpontja alapján szabadon kell bo­ csátania. A jelentéstételre nézve az elóbbi példákban írtak mértékadók. 4.

ad c)

\

A tényállás megváltozása következtében akkor kell az elfogott vagy az elővezetés céljáb61 őrizetbevett , ' . ha a nyomozas " soran a bun" egyent szabadonbocsatam, cselekmény minősítése úgy változik meg, hogy a biín­ cselekmény súlya alapján történt őrizetbevétel már nem lesz indokolt. Ilyen eset például az, ha valakit a jár8r azért fogott el, mert az illet8 a jár8r szerint ötévet meg­ halad6 szabadságvesztéssel büntetend8 biíntettet köve­ tett el, de a további nyomozás során kiderül, hogy a . ' az 1'11etv fl. 'cse1ekbuncse " lekmeny ' nunosltese teves volt es " ' " ménye vétséggé minősül. Ha tehát az illető további őri:­ zetbentartására a Szut. valamilyen más pontja alapot nem szolgáltat, az örsparancsnoknak szabadon kell bocsátania. Végül szabadon kell bocsátani azonnal az olyan alaposan gyanusítottakat, akikről a nyomozás során ki­ derül, hogy ártatlanok. Mindezekben az esetekben az őrizetbevétel és a szabadonbocsátás id8pontját és indokait az illetékes bír6ságnak vagy hat6ságnak be kell jelenteni. Ez bővebb magyarázatra nem szorul.

14*

,

MELLEKLET ""

a

Táblázat

Szut. 45. §-ában felsoroJt csoportokba tartozó bűntettek és vétségek büntetési nemeik szerint.

Táblázat

- Halállal büntetendő bl'íntettek

a Szut. 45. §-ában felsorolt csoportokba tartoz6 bííntettek és vétségek büntetési nemeik szerint.

L Felségsértés : S 1. pont. r. Hűtlenség (1930 : lU. t eo) : • utolsó bekezdés. - 62. S 1. bek. 63. S, az ott foglalt megkülönböz­ � szerint. ••

UJami és t�rsadalmi rend hatályo­ abb védelme (1921 : rH. t••c.) :

1. pont, valamint ezen pont eseté­

n a kezdeményemk és vezetők.

IV. Izgatás :

S

1. bek., ha a fellúvás folytán haMl­ büntetend6 Mntett követtetett el.

V. Gyilkosság :

S·

HadiszálHtás körüli visszaélések (191 5 : XIX. t.-c.) :

6. pont.

tri

-

5. S, ha a 2. S 6. pont eset fennforog. - 8. S 2. bek.

esete.

5 éven felüli szabadságvesztéssel büntetendő bííntettek

Életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetend8 blíntettek

I.

126. S 2. és 3. pont.

Felségsértés :

II. Hűtlenség (1930 : IH. t.-c.) :

58. S 1. bek. - 59. S 6. bek. - 61. S 2-5. bek. _ 62. S 2. bek. - 63. S, az ott foglalt megkülönböz_ tetés szerint. - 1 9 1 2 : LXIII. t.-C. 1 8 . §.

III. Allami és társadalmi rend hatályosabb védelme (192 1 : III. t_c.) : 2. S 2. pont, valamint ezen pont esetében a kezde­ ményemk és vezet6k. - 7. S 2. bek., ha a kül­ földi állam vagy szervezet ellenséges cselekményre indíttatott. IV. Izgat�s :

171. S l . bek., ha a felhívás folytán életfogyriglani

szabadságvesztéssel büntetendő búntett követtetett el. V. Szemérem elleni bűntettek :

242. S, ha a bllntett a sértett halálát okozta. 237. S. - 244. § utols6 bek., ha a bllntett a séttett haWát

-

okozta.

280.

S.

349.

S

VI. Ember élete elleni bűntettek:

2. bek.

424. S. 431. § 2. bek.

VII. Rablás : VIII. Gyujtogatás : IX. Vízáradás okozása :

X. Közveszélyű cselekmények :

435., 436., -444. §-ok, ha valakinek halála okoztatott.

xr.

Hadiszálll tás körüli visszaélések (191 5 : XIX. t.-c.) :

2. S 4. és 5. pont.

- 5. S,

ha a 2. S 4. és 5. pont alatti eset fennforog. - 8. § 2. bek. 2. eme.

126

S

L

Csupán pénzbüntetéssel büntetend6 vétségek I. Választási jog ellen (1925 : XXVI. t.-c.) :

Felségsértés :

4. pont. - 127. S t. és 2. pont. - 130. S, ha

bdntett véghezvitelét célz6 eliíkészüleci cselekmény is B t . S t. és 2. bek. - 134. §. követtetett el. IL Király, kidlyi ház tagjainak bántalmazása ; a király megsértése :

139.

149. S l . �s 2. bek. - 157. § 2. bek. 160. S l. bek. - 164. S.

-

S.

rH. bek.

31. §.

Hűtlenség (1930 : IH. t.-c.) :

- 59. § l-5. bek. - 60. § 8. bek. 58. S 1. 62. S 2. bek. - 63. S, az ott 61. S t. bek. 64. S. - 68. S. foglalt megkülönböztetés szerint.

-

S. - 153., 154., 155. S-ok esetében a felbujt6k és vezet6k. - 158. S t . bek., ha a felhívás 5 éven felüli szabadságvesztéssel büntetend6 búntettre vonatkozott.

-4.

V. Allami és társadalmi rend hatályosabb védelme (192 1 : Ill. t.-c.) :

VU. Pénzhamisltás :

S l. és

�ven felüli sza­ követtetett el.

2. pont, ha a hamisít's tárgya nemcsak org.lomba­ váIt6- vagy papírpénz. - 206. S, ha a f hozás a 204. (Bn. 40.) S-ban meghadrozott 5 éven

203.

fdüIi

szabadságvesztéssel büntetend6 pénzhamisítás

tárgy'ra vonatkozik.

213.

S

227.

S

232.

S.

VIII. Hamis tanuzás és hamis eskü : 2. bek.

bek.,

IX. Hamis vád :

ha a hamisan vádolt a 213. kezdésében foglalt büntetéssel sujtatott. 3.

S

2. be­

X. Szemérem elleni bűntettek :

- Bn. 45. S 4. pont.

XI. Ember élete eIl� bűntettek :

§ I. és 3. bek. - 283. S 2. bek., ha halál· következett be. - 286. S 2. bek. 287. S 3. bek., ha a Icitett meghalt. - 299. S.

219. S . - 281.

-

XU. Jlestisértés :

S. - 309. S 2. bek. XIll. Közegészség elleni btintettek : 3 1 5. S. XIV. Személyes nabads'g megsértése : �18. S. - 319. S. - 320. S 2. bek. - 32-4. S. - 325. S. 306.

340. 34-4.

S (Bo. S.

-

-49. H5.

XV. Lopás :

S) 2. S.

bek.

XVI. Rablás :

- 349.

S I.

bek.

XVII. Okirathamisítás :

S. - 398. S 1. bek. XVill. Gyujtogatá. : -422. S. - -423. S. XIX. Vízáradás okozása : -431. S l. bek. 393.

S.

- 39-4.

"

Xx. Közveszélyti bűntettek :

435. S. h. súlyos testáértés történt. - 436. S, ha a 435. § forog fenn és súlyos testisértés történt. 44:4. S.

esete

-463.

S.

XXI. Hivatali

-

-469.

S.

és

-

ügyvédi bűntettek :

XXU. Hadiszállftások körüli visszaélések (1915 : XIX. t.-c.) :

és 3. pont. - 5. S, ha a 2. S 2. és 3. pont esete fennforog. - 7. S 2. bek. 2. esetében. - 8. S 2. bek. 1. esetében.

2. S 2.

Megjegyzés l Ahol a törv�nycikk nincs feltüntetve, on mindenütt Btk.-t kell érteni.

S 1. bek. - 22. esetében.

443. S.

-

VI. Izgads :

l. bek. - 124. S.

S,

egyszeru gyalázás

V. Régi kincs találása :

VI. Közveszélyü cselekmények :

3. bek. esetében a kezdeményez6k és vezet6k. . S 3-4."nt, valamint ezen pont esetében a kezdeményez6k és vezetók. - 7. S 2. bek. XV. t.-c. 1. S 3. bek. 1924 :

S l. bek., ha a felhívás folytán S badságvcsztéssel büntetend6 búnten

S

IV. Becsület védelme (1914 : XLI. t.-c.) :

366. S.

l. S

1 77.

Családi állás ellen

122. S 2. bek. - 123.

152.

2.

lU.

(1894 : XXXI. t.•c.) :

-

IV. Lázadás:

II. �rtékpaplrok védelme (1921 : XIV. t.-c.) :

TÁRGYMPTATó. A.

Adománygyüjtésre vonátkozó szabályok Adománygyüjt8kkel szemben követend8 eljár:ís '. AI��� gyanu . . . . • . . Alispan . . . . • • • . . o' • Allamfogház . . • • . • . . Allamrend8rség felhívási joga • Allandó tartózkodási hely fogalma . . • Allandó tartózkodási hely és rendes foglalkozás nélküli egyének Alnév használata . . . . • • . . • . • Alnév használata miatt történt elfogás indokolása . . Alruhában megjelenés • . . . . . • . . . . . ában megjelenés miatt történt elfogás indokoHsl .

r

B.

. . • . . . . . Bírhatás kifejezés fogalma • . • . • . • . Bírói eljárás fogalma Bíróságok milyen ügyekben ítélkeznek • • • • • • • • • Bizonyíték arra, hogy valaki a megkísérelt bűncselekményt végre akarja hajtani . . • . . • . • • • . . o • • • • • Bizonyítek arra, hogy valaki újabb bibcselekményt akar elkövetni . Börtön (kerületi) . . . Bű�elek elrejtése . . BÚDjelek megsemmisítése Bűnjelek megváltoztatása Mnjelt képez8 tárgyak Büntet8bíróság elnevezés fogalma Büntetll járásbíró . . . . . . Bűnvádi eljárás fogalm. . . .

Oldal 186-187 188 63-6. 13 1 75 18 109 10� I I I 142 r.P-·I43 IH 145 42 93-94 13 96-97 98 17 5 91 91 91 8�91 13 14 93-94

C.

Cigányok felosztása . . o o • o Cigányokkal szemben követendő eljárás .

Dologház

D. .

.

.

.

.

.

.

.

•

.

E.

Egyenruha fogalma • o o o • o • • Egyenruha jogtalan viselése esetében elj1rás Egyes bíróság elnevezés fo!alma . . Egyénisége folytán ki lehet gyanus . Egyszerű gyanu fogalma • • . • Elfogatóparancsot ki és mikor adhat ki Elfogat6parancsot ki ellen adnak ki .

• .

148 148-149 13 H 62-64 1 5 5-156 155-156

2J6

Elfogat6parancs kiadása esetén a csendőr eljárása Elfogás eseteinek csoportos felosztása Elfogás hogyan foganatosítand6 . Elfogás kísérlet és részesség esetében . Elfogás milyen alapon foganatosítand6 Elfogás milyen célb61 foganatosítand6 . . Ellenszegülés fogalma a 3 12. D125. alpont esetében . . . Elmegy6gyintézetből megszököttek ellen követendI> eljárás . . Előkészületi cselekménynél tettenkapás . Elfogja és felismeri szavak fogalma a tettenkapásnál . . . "Elfogni köteles" kifejezés fogalma Elővezetés célja az örsparancsnoksághoz . Elóvezetés elrendelése dacára mikor nem kell az ílletőt elővezetni EIl>vezetés fogalma . El6vezetés célja az illetékes bír6sághoz (hat6sághoz) Elővezetés, ha valaki magát igazolni nem tudja . . Elővezetés, ha valaki magát igazolni nem akarja . . Elővezetés indokolása a 3 10{e. alpont alatti esetben . . EI6vezetés milyen alapon foganatosítand6 . El8vezetés milyen célb61 foganatosítand6 "El6vezetni köteles" kifejezés fogalma . . . . EIlSvezet6 csendőr rendelkezéseit ki nem teljesíti . l;:llívezető parimcson mit vizsgálhat a csendőr . . Előzetes letart6ztatás fogalma . Előzetes letart6ztatást ki és mikor rendelhet el Elrejtése a biílljelekllek E.1rejtése a nyomoknak Elrejtőzés fogalma . . . Engedélyhez kötött ipar fogalma Éjjeli idő meghatározása . •

•

•

•

.

.

•

.

.

.

.

.

.

•

•

•

•

.

•

•

•

.

.

.

•

•

.

.

•

•

.

•

•

•

•

.

•

.

•

.

•

.

F. Fegyház (fegyintézet) . Felhívásra (megkeresésre) ellSvezetés Felismeri és elfogja szavak fogalma tettenkapásnál . . . Feltételes szabadságra kiket bocsátanak Feltételes szabadságra bocsátottakra vonatkoz6 szabályok Feltételes szabadságra bocsátottmal szembeni eljárás . Fenyegetődzés arra, hogy újabb líiíncselekményt követ el Fiatalkorúak bír6sága hol van Fiatalkorúak bír6sága miben ítélkezik . . Fiatalkorúak fogháza Fogház Fogház (közigazgatási . . . . . . Foglalkozás (tiltott) fogalma . . . . . Főszolgabír6 és hatásköre F6szolgabír6 irodai keze16személyzete . . . . . . . . . FlSügyész . F6ügyész helyettese F6ügyész teendője •

•

•

•

.

Gyanu Gyanu Gyanu Gyanu Gyanu �yanu

•

•

.

.

•

17 S

•

•

•

•

•

•

U

70-71 157- 1 5 8 158 158 98 14 14 176 l 7S 176 129-13 1 17-18 18 15 15 16

.

.

.

•

.

.

•

.

.

.

•

•

•

.

.

G.

. . . (alapos, nyomatékos) (egyszerií) . (alap os vagy nyomatékos) egyidejiíleg több személy ellen. fogalma a köznaJ;>i életben . . . . . . . . . . . fogalma csendőr! szempontb6l . . . . . fogalmi meghatározása .

•

.

•

•

•

•

.

.

.

.

.

.

.

•

.

•

•

•

.

•

.

•

•

•

.

•

•

.

.

.

.

Oldal 156 6I 60 66 59-60 60 195 177 71 70-7 1 60 22 25 21 H-23 34 36 45-46 9, 2 1 H-23 24 196-197 24 ISI IS I 87-88 st 106-107 129-130 46

.

.

.

.

.

.

63-64 62-64 64 28 28-30 3et

Oldal 46-47 Gyanus . eszközök +1 Gyanus i gazolvány fogalma Gyanus körülmények 30-31, 46 Gyanus körülmények között a közbiztonságra veszélyesnek látszó 178 . egyének Gyanus körülmények összefüggése 3� Gyüjt6fogház 176 •

.

•

•

•

•

•

.

.

•

•

•

.

.

•

•

•

•

•

.

.

•

•

•

•

•

.

•

•

•

.

•

•

.

•

.

.

•

•

•

.

•

•

•

.

.

•

•

.

•

.

.

.

•

H. Hamis igazolvány fogalma Hamis igazolvány hivatalból kiállítva Hamis körülmények el6adása Hamis körülmények el6adása esetén eljárás Hamis vallomásra bírás iránya Hamis vallomásra bír6 személyek Hamis vallomást tev6 személyek Hamisított igazolvány fogalma . Harmadfokú (legfelsőbb) bír6ság Használat kifejezés fogalma Hat6ság órizetében kik vannak Hármas tanács elnevezés fogalma Házalás fogalma Házalási engedély nélkül házal6k Házalási rendszabályokat áthág6k Házalásra vonatkoz6 szabályok . , . Helyek, ahol a személyazonosság megállap:that6 Hipnotizálás Hivatalb61 kiállított hamis igazolványok .

.

.

.

•

•

.

.

•

.

•

.

•

•

•

•

.

•

.

•

.

•

•

•

.

.

.

.

.

.

.

I. Idegenforgalom csend8ri szempontb61 Igazolásra alkalmas igazolványok Igazolásra alkalmas magánszemélyek Igazoltatás fogalma Igazoltatás módja . . . . . . . Igazoltatás m6dja j6hiszemű egyénnel szemben . '. Igazolvány hitelessége iránt alapos kétség . . Illetékes kormánybiztos . Ipar csoportosítása Ipar (engedélyhez kötött) Ipar engedély nélküli üzése Ipar (képesítéshez kötött Ipar (szabad ipar) Itél8tábla ltél6tábla miDen ítélkezik •

.

•

.

•

.

•

•

.

•

•

.

.

.

.

.

•

.

Javít6intézet . . . . . . Járásbír6 . . . . . . . . , Járásbír6 (büntet8) . . . . . . Járásbír6 (vezető kir. járásbír6) . Járásbír6k hogyan ítélkeznek . . Járásbír6sági irodai kezelő személyzet Járásbírósági segédszemélyzet Járásbír6ságok elnöke Járásbír6ságok hol vannak .

•

•

.

J.

•

•

•

•

•

+0-+1

41 1«

'4+ 81 83 83-8+ +1

lj

+�

177 r·s

U+-U5 U7

u8 U6-..t17 34 140 41

49- SZ 34, 44 34

31 33, 37-38, I fS-l'I7 . UlS-N7 4'I-� u-13 ul' 1 2jr-1 3 0 • I2j1-130

u9

1'30

11' 4

14-IS

17 S

13 14 lj 13 1+

14 Lj LJ

:n 8 Oldal

járásbír6ságok miben ítélkeznek Játékok (tiltott) , . Joger5s ítélet fogalma

1. ) " 1 3 1-134 1 59-160

K.

Katonai büntetőintézetek Katonai egyenruhát visel5 személyek Kerületi börtön Képesítéshez kötött ipar fogalm.\ , Kiküldött bír6 Kilét fogalm3 Kilét és s�emélyazonosság kifejezések közti különbség Kísérlet esetében elfogás Kísérlet esetében tettenkapás Kísér5 körülmények a gyanunál '. Kitiltás alapja , Kitiltás célja Kitiltás fogalma Kitiltás jogi hatása Kitiltás kimondása mikor kötel�zö Kitiltás okai , . Kitiltottakkal szemben követendő eljárás Kivándorlási előkészület , ' . " Kiutasítás fogalma Kiutasítás jogi hatása , . • Kiutasítás kihágás esetében Kiutasítás közigazgatási hat6ság részéről K.iutasítás kimondása mikor kötelező , . Kiutasítás végrehajtása . Kiutasítást hogyan mond 'ák ki ' , , , , , KiutasÍtást kicsoda, ki el en és mikor rendelhet cl K.iutasÍtottakkal szemben követend5 eljárás K6borcigányok ' K6borl6 cigányok Koldulás fogalm a , Koldusokkal eljárás Koldusokra vonatkoz6 szabályok. Kormánybiztos Koronaügyész Koronaügyész helyettes " Koronaügyész teend5je , Körözés (egyszerű körözés) fogalma . . . Körözésnél követend5 eljárás Körözést kicsoda, ki ellen és mikor adhat ki . . . . Körülmények, melyek valakit g yanussá tesznek . . . . . . . . Közbiztonságra gyanus körülmények között veszélyesnek látsz6 egyé, . . . . . . . . . . , nek felosztása Közbotrány eset6n tanusítand6 magatartás . . Közbotrány fogalma ' . . . . . . . . . . . . Közbotrány okozása szempontjáb6l büntetendő cselekm. felosztása Közbotrányt okozott ittas egyénekkel eljárás . . . . . . . . . Közigazgatási fogház . . . . ' , . . . . . . . . . . . Közigazgatási hat6ságoknak esetenkint kiküldött öná1l6 intézkedésre jogosított tagja . . . . . . . . . " Közhivatalnoki egyenruhát viselő személ]ek . . . . , , , Községi el5ljár6ságok megkeresési joga elovezetés vagy elfogásra Közveszélyes munkakerü15k felosztása , . . . • . , . . Közveszélyes munkakerül5kkel szemben követendő eljáds

l

176-177 147 175 1 29 17

33

33

66 71

32

163

163 160 164 163

163

164 171-172 160 162 161 161

t6t

162 • 6 1-162 160-161 164 179 179 1 84 185 184- 1 8 5 1'2-13 15 15 16

I H,

IH 177

I H, 177 30-:-3' 1 178 191-121 II9 I20-121 122 176 18-19 148 19 179-180 1 80-1 83

1 19 Oldal Köivetítl> intézet Kúria Kúriai döntvény fogalma . Külföldi kifejezés fogalma . . . . • . . Külföldiekre vonatkozó jelentkezési szabályok . • • . Külföldiekre vonatkozó lakhatási szabályok ellen vétők

17 5

�i

tS 49

S�-H H-H

L. Legfelsl>bb (harmadfokú) bíróság Letartóztatási helyek Letelepedett cigányok

M.

\

Magatartása folytán ki lehet gyanus . . Magyar honos fogalma . • . Másként átalakulva megjelenés . . . . . Másként átalakulva megjelenés esetén ' eljárás Másodfokú bíróság . . . . . . . • . . . Meghatározott helyen való tartózkodásra utasítás bíróság által . . Meghatározott helyen való tartózkodásra utasítás közigazgatási ható• ság által . • . . . . . . . . • • . . _ . . . • . Meghatározott helyen való tartózkodástól eltiltás bíróság által . . . Meghatározott helyen való tartózkodástól eltiltás közigazgatási hatóság által . . . . . . . . Megkeresésre (felhívásra) elóvezetés Megsemmisítése a b\ínjeleknek Megsemmisftése a nyomoknak Megszökés fogalma . . . Megszökési ell>készület Megtámadás, mely elfogásra jogosít, fogalma . Megváltoztatása a b\ínjeleknek Megváltoztatása a nyomoknak Mutatványosok . . . . . Mutatványosok mikor fogandók el . Mutatványosokra vonatkozó szabályok

N.

Nem magyar honos fogalma . . . Nyom fogalma . . . . . . . Nyomatékos (alapos) gyanu fogalma Nyomok elrejtése . . . Nyomok felosztása Nyomok megsemmisítése Nyomok megváltoztatása . Nyomozó levelet ki és mikor ad ki Nyomozó levelet ki ellen adnak ki . . . Nyomozó levelekkel körözöttekkel szembeni elj�rás

O.

Optálás • • . • . . . , • • . • Országos gyüjt6fogház öltözködése folytán ki lehet gyanus örsparancsnoksághoz való elővezetés célja Ötös tanács fogalma • . . . .

•

31 l t 2-U 4 14 5

IH 16

I 66-168 16rIlO 166-I68

107 1 8r190 9I 87 137 137-138 I 38-r'39

"LF2-1r4

86

64 87-88 87 87 87

1 52- 1 513

I'SS-I S 6 153

220

R.

Oldal

Rendes foglalkozás fogalma • . . . . . . . . . . . . . Rendes foglalkozás és állandó tartózkodási hely nélküli egyének RendIIri felügyelet alá helyezettek alárendeltsége . • . • . . . RendIIri felügyelet alá helyezettekre vonatkozó szabályok RendIIri felügyelet alá helyezést ki és hogyan rendel el Rend5ri felügyelet alá kiket helyeznek Rend5rhatósági megfigyelés fogalma Részesség esetében elfogás Rovott eJlléletúek . • . . . .

lo9-l I I l09-l I I 102 102-103 102 101-102 103 66 99-100

S. Saját kezdeményezés fogalma Sértegetése a csend5rnek, amely elfogásra jogosít 130 Szabad ipar fogalma . • • . • . . Szabadonbocsátás, ha vala t • kell5 törvényes alap nélkül fogott el . a Jaror . . . • . . . . . . vagy vezetett elo . 205-206 Szabad�nbocsátás, a �z elfogás a közrend vagy közbiztonság meg. óvasa végett tortent . . . . . . . . . . . . . . • . 209-210 Szabadonbocsátás, ha az e1óvezetés vagy elfogás meghatározott eljárás . • . . . . . . . 206-207 teljesítése végett történt ZOl Szabadonbocsátás személyben való tévedés esetében . . Szabadonbocsátás a személyazonosság megállapítása után 201-204 Szabadonbocsátás a tényállás megváltozása miatt . . 2lI Szabadonbocsátási hatásköre a csendórnek (általában) . 199-201 Személyazonosság kifejezés fogalma . . • . • . 3� Személyazonosság és kilét kifejezések közti különbség . • 33 Személyazonosság megállapítása végett hová kell e15vezetni 23 Személyleíráskörözés fogalma . . . . . I' H Személyleíráskörözésnél a csend5r eljárása . . IH Személyleíráskörözést Ki, mikor és ki ellen ad ki IS -I H Szidalmazása a csend5rnek, amely elfogás ra jogosít • 193--194' Szigorított dologház 176 Szolgabíró és tb szolgabíró . 18 Szökési kísérlet 198

�

�!

.

.

T.

Társasbíróság elnevezés fogalma . . Tettenkapás fogalma . . . • • . . . • Tettenkapás kísérletnél és e15készületi cselekménynél Tettenkapó nyomonüldözésnél . . . . . . . • Tiltott foglalkozás fogalma . Tiltott foglalkozásnál eljárás • Tiltott játékok fogalma Tiltott játékok felsorolása . Tiltott játékok esetében eljárás Tiszteletbeli (tb.) szolgabfró ' " Tiszti ügyész közigazgatási hatóságoknál '. Toloncház • . • • . . • . • . . Törvényszerű kifejezés fogalma Törvényszékek hol vannak . . Törvényszékek miben ítélkeznek Törvényszéki elnök Törvényszéki másodelnök Törvényszéki tanács

14 '7..0 '7..1 75-76 129-13 1 129 131 I3 I-IH 131-132 18 Ij'-I8 176 42 14 14 14 14 14

U. Utcai zenészek ügyész ügyész teend6je . . . Ogyészi megbízott j árásbír6ságoknál . . . ügyészi megbízott közigazgatási hat6ságoknál ügyészségi alelnök Ogyészségi kezel6személyzet .

•

•

•

•

.

•

•

•

•

•

.

•

.

•

•

•

•

•

•

.

.

•

.

Oldal 137 15

.

I·f 16 17-1 8

L7 16

V. Valaki kifejezés fogalma tettenkapásnál . Vallomások fontossága Vármegye alispánja . . . . . . Vármegyei f6jegyz6 Vásári játékok Vásári játékosokkal szemben követend6 eljárás . Veszélyes fenyegetés, amely elfogásra jogosít Vezető kir. járásbfr6 Visszahonosítás Vizsgálat fogalma Vizsgálati fogság fogalma Vizsgálati fogságot ki, ki ellen és mikor rendel el . Vizsgá16bír6 teend6je .

•

•

.

.

•

.

•

•

.

•

•

.

.

.

.

.

.

•

•

•

.

•

.

.

•

.

.

.

.

•

•

.

•

.

.

.

.

•

•

•

.

•

.

•

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

•

•

.

•

.

Z.

Zenészek (utcai) Zenészekkel (utcai) szemben követendI> eljárás •

.

•

71 82 13 13 I3 3-YH 1 34-1'3 7

191-191 LJ 49 16-17

IP :Ip 16

TARTALOMJEGyz:eK. Előszó Bevezetés

I. rész. "Saját kezdeményezés" fogalma. Felhlvás (megkeresés) kiadására jogosítottak. . . . . • Saját kezdeményezés fogalma Felhívás (megkeresés) kiadására jogosítottak .

.

n. rész. Elővezetés. I. Az elóvezetés fogalma:

309. pont

.

,

.

.

.

.

.

.

.

.

.

II. Az elővezetés esetei :

23-.14

3 10. pont bevezetés ." Io/a. alpont • . alpont � Io/b. 3IO/C. alpont 3IO/d. alpont 3Io/e. alp ont alpont 3 Io/f.

I. Az elfogás fogalma:

21-23

24-27 27-36 36-42 42-+5 4 S-48 4 8-S7

m. rész. Elfogás.

3 i ! . pont 11 2. 3 12. 3 Il. 3 12. 3 1 2. 3 12. 3 1 2.

U2.

3 12. 3 12. 312. 312. 3 12. 3J2.

II. Az elfogás esetei: pont AI I. AI 2. A/ 3. A/ 4. A/ S. A/ 6. A/ 7. B/ 8 . B/ 9. B/ IO. B/ I I. B/Il. C/ I3.

bevezetés • . alpont . • . alpont és 3 13 . pont alpont . • . alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont

60-66 67-6'} 6'}-h hrya

,}3-96

96ry'}

· · · · • · ·

99-IOS I O S-I08

ro8-lu

LI'2-1IS I l S-II'}

1 19-1123 u3-u4 1 24-u'}

3U. 3U. lU. 3 u. JU. lU. 3u. 3 U. 3U 3 U. 3 u. 3u.

••

Oldal

alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont alpont

ef 14. e!I5. efx6. e/X 7. Dfx8. D!I9. Dho. DIn. Dhz. D{Z3. Dh4. D{Z5.

1 29-137 1 37-1 40 140-146 1 47-1 50 1 50-1 57 1 57-159 1 59-171 17 1-174 1 74-177 177-189 189-194 195-198

IV. rész. A csend8r szabadonbocsátási hatásköre.

A csend6r szabadonbocsátási hatáskörének magyarázata Melléklet Tárg�utat6 •

. 213-214 U 5-ZU

•