Energiapiacok 3. A források és kínálat egyensúlyának biztosítása, együttműködő rendszerek, megfelelősség, ellátásbiztonság.
Igényváltozás naponta (2005.) 5200 5000 4800 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400 0
0,25
0,5
0,75
Munkanap Szombat Pihenőnap
1
November
Idő
Június Teljesítményigény (MW)
Teljesítményigény (MW)
4600
5600 5400 5200 5000 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 2600 0
0,25
0,5
0,75
Munkanap Szombat Pihenőnap
Idő
1
Havi tartamdiagramok (2004.) 5500 January February March
5000
4000 3500 3000 2500 2000 0
500
1000
1500 2000 Balancing periods
2500
Április-szeptember 5500
Január-március
April May June July August September
5000 4500
Load (MW)
Load ( MW)
4500
4000 3500 3000 2500 2000 0
500
1000
1500 2000 Balancing periods
2500
Éves tartamdiagram (2004.) 5500
5000
Fogyasztás (MW)
4500
34176 GWh 4000
31902 GWh 3500
3000
2500
2000 0
8760
17520
Mérési időszak (db)
26280
35040
Terhelés követése 3500 3300 3100
Teljesítmény (MW)
2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 0:15
12:15
Paksi Atomerőmű Rt. Pécsi Erőmű IV. blokk Budapesti Erőmű Rt. Kipesti erőmű AES Tiszai Erőmű
0:15
12:15
Mátrai Erőmű 200 MW-os blokkok Budapesti Erőmű Rt. Kelenföldi erőmű Csepeli Áramtermelő Rt.
0:15 12:15 Idő (Átlagos napok 2005. decem ber) Dunamenti Erőmű Rt. G2 Budapesti Erőmű Rt. Újpesti erőmű Dunamenti Erőmű Rt. F blokkok
Árrugalmasság ln qt
ln A0
A1 ln qt
1
A2 ln yt
A3 ln pt
qt a kereslet mennyiségét jelöli t időperiódusban, yt és pt az adott időszakbeli jövedelem (GDP) és ár, qt-1 pedig az előző időszakhoz tartozó kereslet.
Ahol:
Kínálat kereslet egyensúlya a vizsgált tartamdiagram sávban 30
Ft/kWh 25
Határköltség Energia kínálat Fogyasztói kereslet Erőműi kereslet
20
Egyensúly
15
10
5
MW 0 3000
3500
4000
4500
5000
Forrás: INFORMATION FOR INVESTMENT DECISIONS, INC.
5500
6000
6500
7000
Árrugalmasság (állandók meghatározása) ln qt
ln A0
A1 ln qt
1
A2 ln yt
A3 ln pt
A hiányzó A0 és A2 paraméterek két, egymást követő év adataiból, két-ismeretlenes egyenletrendszer megoldásával számíthatók:
LR
A3 1 A1
A3 A1 1
SR
A3
( A1 1)
SR
A3
(1 A1 )
LR
ln A0
c1
SR
A2 A1 1
LR
SR
LR
SR
LR
ln Qt
A1 ln Qt
1
A1 ln Qt
1
A2 ln Yt
A3 ln Pt
ln A0 c1 A2 ln Yt1 = c 2 A2 ln Yt 2 A2
A1
ln Qt
c2 ln Yt 2
A2 1 A1
Forrás: INFORMATION FOR INVESTMENT DECISIONS, INC.
c1 ln Yt1
A3 ln Pt 1 1
Ellátásbiztonság jellemzői (1) Az ellátás biztonságának jellemzésére különböző mutatószámok szokásosak:
•
Tartalék nagysága: a fogyasztói csúcs időpontjában üzemelő beépített teljesítmény és a csúcsigény különbségének csúcsigényre vonatkoztatott aránya.
•
Termelő kapacitás aránya: a csúcsigény időpontjában üzemelő beépített teljesítmény és a csúcsigény különbségének a csúcsigény időpontjában üzemelő beépített teljesítményre vonatkoztatott aránya.
•
Hiányvalószínűség (Loss of load probability, LOLP): Annak valószínűsége, hogy egy adott időpontban jelentkező villamosenergia-igényt nem lehet kielégíteni. Meghatározható az éves csúcsterhelésre, a heti, havi, napi csúcsokra, de akár a terhelési tartamdiagramra is. A termelő berendezések egyidejű kiesését vizsgálva a napi csúcsok időpontjában a valószínűnek tartott teljesítmény hiányos napok számát adja. Az éves LOLP index a napi valószínűségek összege az egész évre vonatkoztatva
Ellátásbiztonság jellemzői (2) • Várható hiány gyakoriság Loss of load expectation, LOLE(D)): Az
év azon napjainak száma, amelyeken egy előre meghatározott valószínűségű (legalább egy időpontban, ami lehet a csúcsterhelés időpontja is) teljesítményhiánnyal kell számolni. Az év helyett vagy mellett rövidebb időszakokra is meghatározható.
• Várható hiányidőtartam (Loss of load expectation, LOLE(H)): Az
év azon óráinak száma, amelyeken egy előre meghatározott valószínűséggel teljesítmény hiánnyal kell számolni. Az év helyett vagy mellett rövidebb időszakokra is meghatározható.
• Nem szolgáltatott energia várható értéke (Expected unserved
energy, EUE): Azon energiamennyiség, amely egy előre meghatározott valószínűséggel a fogyasztóknak várhatóan nem áll rendelkezésre. Meghatározható az egész évre, vagy annak egyes időszakaira is.
Zuverlässigkeit elektrischer Versorgungsysteme, Leistungreserve im Verbundbetrieb DVG, Február 1997; Calabresse 1947.
Ellátásbiztonság Az ellátásbiztonság függ:
teljesítménygazdálkodástól, tüzelőanyag ellátástól, hálózati infrastruktúra rendelkezésre állásától, határkeresztezésekhez való hozzáféréstől, .
.
.
a kereskedő fizetőképességétől.
Középtávon:
primer energiahordozók rendelkezésre állása, atomenergia jövője, fenntartható fejlődés elemeinek elterjedése, beruházási kedv.
Piacszervezés hatása az ellátásbiztonságra Az ellátásbiztonság:
piacnyitás előtt elsősorban az ellátásra kötelezett által biztosítható tartalékkapacitások nagyságától,
liberalizált piacon elsősorban az áraktól függ.
Rendszerszintű tervek • •
• • • •
Erőmű létesítési terv (2 évente) Éves rendszerszintű operatív terv • Teljesítőképesség tervösszesítő • Karbantartási tervösszesítő • Teljesítőképesség mérleg (havi bontásban) • Termelési tervösszesítő (havi bontásban) Havi operatív terv Heti rendszerszintű teljesítőképesség terv Napi teljesítőképesség terv (LOLP<1 %) • Tartaléktervezés, újrateherelosztás Terhelésbecslés
Teljesítőképesség fogalmak • • • • • • • • • • • • • • • • •
Beépített teljesítőképesség (generátorkapcson) BT Állandó hiány ÁH Változó hiány VH Rendelkezésre álló változó teljesítőképesség RTV=BT-ÁH-VH Tervszerű megelőző karbantartás TMK Igénybevehető teljesítőképesség IT=RTV-TMK Kényszerkiesés KK Egyéb teljesítőképesség változás E Ténylegesen igénybevehető teljesítőképesség TIT=IT-KK-E Ténylegesen Igénybevehető Import IMPORT TIT Villamosenergia-rendszer ténylegesen Igénybevehető teljesítőképessége VER TIT=TIT+IMPORT TIT TITKI Forgótartalék teljesítmény FT Üzemviteli tartalék teljesítőképesség ÜT Üzembiztonsági tartalék teljesítmény ÜBT Üzembiztosan igénybevehető teljesítőképesség ÜIT=TIT-ÜT Átlagos fogyasztói csúcsterhelés ÁTL.CSÚCS Fogyasztói tartalék FT
Éves rendszerterv
Éves terv, tartalékigény
Éves terv, maradó teljesítmény
Tartalék tartás
Hosszú távon (tartalék nagysága: 20-25 %) Éves szinten (karbantartás ütemezés→csak integrált termelő portfóliónál)
BT TMK FCS TK BT
Operatív üzem előkészítés során • nagyság (LOLP, hiányvalószínűség) • tartalék típus (primer, szekunder, tercier) • hozzáférési idő (másodperces, perces, órás. napos, hetes)
Rendelkezésre állás Igény
ΔP
Hiányzó források
RIT
IT
MTn >5% BT
0,9 0,8 KK Eloszlás 0,7
Igény sűrűségfüggvénye
0,6
Becsült igény
0,5 0,4
0,3 0,2 0,1 0 1600 1500 1400 1300 1200 1100 1000 900
800
700
600
Forgó Perces Tartalékok
500
400
Órás
300
200
100
KK
0
TMK
VH AH
Beépített teljesítőképesség +import
1
Az éves csúcsterhelések jelene MW
MW
10000
10000
9500
9500
515
597 9000
9000 8500
762
8000
157 55
568
852
8500
125 53
8000
541
7500 7000
910
810
867
810
7500
9000
7000
746 6500
8950
1072
6500
7403
7395
6000
6000
6388 5500
5500
5000
5000
BT BT
hiány
ÜIT ÜIT
tartalék csúcs csúcs
6380
BT BT
hiány
ÜIT ÜIT
tartalék csúcs csúcs
hazai erőművek
állandó hiány
karbantartás
rendszerirányítási tartalék
importszaldó
változó hiány
kiesés
maradó teljesítmény
Forrás: Dr. Stróbl Alajos
Tartalék nagyságának meghatározása (2002)
Ellátásbiztonság
~
KK1 150 MW 0,05
~
KK2 2*75 MW 0,0475 0,0025
~
KK3 3*50 MW 0,045125 0,002375 0,000125
1 - KK1 1 - (1-KK1)*KK2 1 - KK1*KK2 1 - (1-KK1)*(1-KK2)*KK3 1 - (1-KK1)*KK2*KK3 1 - KK1*KK2*KK3
Hiányvalószínűség számítása (1) A gyakorlati számításoknál az elvárt hiány valószínűség kielégítéséhez szükséges tartalék teljesítmény meghatározására van szükség. Ez az egyes erőművi gépegységek RA értékeinek figyelembevételével konvoluciós számításokkal a következő lépésekben lehetséges: •
Az erőművi egységeket a gazdasági teherelosztásban elfoglalt sorrendbe kell állítani.
•
Az első egységtől kezdve valamennyi szóba jöhető egység kombinációra meghatározandó annak valószínűsége, hogy bármely egység kombináció (és az annak megfelelő teljesítőképesség) milyen értékkel áll (vagy nem áll) rendelkezésre.[1]
[1]Egy adott gépegység tartományában a kiesés valószínűsége megegyezik az adott teljesítmény tartományban jellemzően működő gépegység kiesési valószínűségével.
Kiesések kumulált valószínűsége 1. blokk 192 MW RA=0,970 KK=0,030
2. blokk 210 MW RA=0,948 KK=0,052
Öss zes en
3.blokk 436 MW RA=0,983 KK=0,017
Változatok
Kumulált valószín űség
Összesen
CKK
192
210
436
838
KK1*KK2*KK3=
0,000027
0,000027
0
210
436
646
RA1*KK2*KK3=
0,000857
0,000884
192
0
436
628
KK1*RA2*KK3=
0,000483
0,001367
192
210
0
402
KK1*KK2*RA3=
0,001533
0,002901
0
0
436
436
RA1*RA2*KK3=
0,015633
0,018533
0
210
0
210
RA1*KK2*RA3=
0,049583
0,068116
192
0
0
192
KK1*RA2*RA3=
0,027957
0,096073
0
0
0
0
RA1*RA2*RA3=
0,903927
1,000000
Hiányvalószínűség számítása (2) Mivel a tényleges gépszám és gépállapot figyelembe vételével elvégzett számítás számítási időigénye igen nagy (2n eset, ahol n a figyelembe veendő gépegységek száma), ezért a konvuluciós számítást (mindig egy-egy újabb, a teherelosztási sorrendben következő gépegységet figyelembe véve) más módon is el lehet végezni[1]. Az erre az esetre vonatkozó általános számítási összefüggést annak figyelembevételével lehet levezetni, hogy feltételezik egy már ismert gépparkra vonatkozó, ismert kiesési valószínűségi táblázat (függvény) meglétét és azt, hogy a gépparkot egy C teljesítményű, KK kiesési valószínűségű egységgel kívánjuk bővíteni.
[1] H.G. Stoll: Least-Cost Electric Utility Planning (John Wiley & Sons, 1989 p. 327-345 alapján)
Hiányvalószínűség számítása (3) Egy ilyen rendszerben az X MW teljesítményű egység kiesése úgy is felfogható, hogy az X teljesítményű egység mellet egy nulla MW teljesítményű egység is kiesik egyidejűleg. De az is feltételezhető, hogy az addicionális egység teljesítménye nem 0 MW, hanem C MW, így az eredeti összetételű rendszerből (X – C) MW esik ki.
Bővítés
Eredeti rendszer Eset
Kiesett teljesítmény
Valószínűség
Kiesett teljesítmény
Valószínűség
1
X
Veredeti (X)
0
1 - KK
2
X-C
Verede. (X - C)
C
KK
Hiányvalószínűség számítása (4) Mivel a két eset egymástól kölcsönösen független egyidejű bekövetkezésük valószínűsége az egyedi valószínűségek összege. Így a C MW nagyságú teljesítmény kiesési valószínűségének KK nagyságú értékét figyelembe véve:
KK új ( X ) KK eredeti ( X ) * (1 KK ) KK eredeti ( X C ) * KK feltételezve, hogy X C. A képletben az eredeti/új index a C teljesítményre vonatkozó konvoluciót megelőző/követő állapotot jelöli. Az esetben, ha C X
KK új ( X ) KK eredet i ( X ) * (1 KK ) miután a negatív teljesítmény kiesésének valószínűsége zérus.
Hiányvalószínűség számítása (5) A kumulatív valószínűség a KK (Z) kiesési valószínűség függvényből a
CKK X
KK Z * dZ X
képlettel számítható. Így az előbbi egyenleteket integrálva
CKK új ( X ) CKK ere det i ( X ) * (1 KK ) CKK ere det i ( X C ) * KK illetve C
X esetre
CKK új ( X )
CKK ere det i ( X ) * (1 KK ) CKK ere det i (0) * KK
ahol konvenció alapján CKK (0) = 1,0.
Hiányvalószínűség számítása (6) Így az általános konvoluciós összefüggés X, vagy teljesítmény (MW) kumulatív kiesési valószínűségére
nagyobb
CKK új ( X ) (1 KK ) * CKK eredet i ( X ) KK * CKK eredet i ( X C ) Amennyiben a C teljesítményű egységnek több (Ci), különböző kiesési valószínűséggel (KKi) jellemezhető állapota van: N
KK új X
KK i * CKK eredet i X Ci i 1
Nyilvánvaló, hogy ez esetben a számítási idő lényegesen megnő. Gyakorlati tapasztalatok szerint a kumulatív kiesési valószínűség CKK (a kiesett teljesítmény P X MW) = a0 * exp (-X/M) kifejezéssel közelíthető,
ahol
a0 M
a nulla MW kieséshez tartozó kumulált kiesési valószínűség, a logaritmikus iránytangens
Konvolució (1) CKK új ( X ) (1 KK ) * CKK eredet i ( X ) KK * CKK eredet i ( X C ) Kiinduló adat sor
Kiesett teljesítmény
A egység konvoluciója
B egység konvoluciója
C egység konvoluciója
50 MW RA=0,96, KK=0,04
100 MW RA=0,94, KK=0,06
200 MW RA=0,90, KK=0,10
MW
CKK
CKK
CKK
0
1,0
1*0,96+1*0,04
1,00
1*0,94+1*0,06
1,0000
1*0,90+1*0,10
1,00000
50
0
0*0,96+1*0,04
0,04
0,04*0,94+1*0,06
0,0984
0,0984*0,90+1*0,10
0,18856
100
0
0*0,96+0*0,04
0,00
0*0,94+1*0,06
0,0600
0,06*0,90+1*0,10
0,15400
150
0
0*0,94+0,04*0,06
0,0030
0,0030*0,90+1*0,10
0,10270
200
0
0*0,94+0*0,06
0,0000
0*0,90+1*0,10
0,10000
250
0
0*0,90+0,0984*0,10
0,00984
300
0
0*0,90+0,0600*0,10
0,00600
350
0
0*0,90+0,0030*0,10
0,00030
400
0
0*0,90+0*0,10
0,00000
Hiányvalószínűség számítása (7) Az esetben, ha egy (B) egységet kiveszünk a rendszerből az általános egyenlet átrendezésével
CKK új Z
CKK ere det i ( Z ) 1 KK B
CKK ere det i Z
KK B B * 1 KK B
kiszámítható a KKB kiesési valószínűséggel jellemezhető B egység beépítése előtti állapotra vonatkozó kumulatív kiesési valószínűség.
Konvolució (2) Kiesett teljesítmény
Kiinduló adatsor
MW
200 MW -os C egység levonása
RA=0,90, KK=0,10
CKK
0
1,00000
1/0,90-1*0,10/0,90
1,00000
50
0,18856
0,18856/0,90-1*0,10/0,90
0,09840
100
0,15400
0,15400/0,90-1*0,10/0,90
0,06000
150
0,10270
0,10270/0,90-1*0,10/0,90
0,00300
200
0,10000
0,10000/0,90-1*0,10/0,90
0
250
0,00984
0,00984/0,90-0,0984*0,10/0,90
0
300
0,00600
0,00600/0,90-0,0600*0,10/0,90
0
350
0,00030
0,00030/0,90-0,0030*0,10/0,90
0
400
0,00000
0
Hiányvalószínűség számítása (8) •
Az előbb bemutatott konvoluciós módszer felhasználásával minden a teherelosztási sorrendbe beállított egység figyelembevételével meghatározzuk a kumulatív kiesési valószínűség táblázatot (függvényt).
•
A számítások alapján meghatározott kiesési valószínűség táblázatból (függvényből) megállapítható, hogy mekkora, egyidejű kieső teljesítmény esetén lesz a kiesési valószínűség az elfogadható hiány valószínűség alatt. Ez a teljesítmény érték adja meg az előírt hiány valószínűség garantálásához szükséges legkisebb tartalék teljesítményt.
Jellemző kiesési valószínűségek a hazai rendszerben A
B
C
D
1997
3,92
4,3
2,89
1,91
1998
4,54
1,58
3,57
1,83
1999
2,45
1,79
1,2
2,50
2000
4,18
3,28
3,93
2,22
2001
10,33
2,86
1,09
1,47
A CKK (a kiesett teljesítmény P X MW) = a0 * exp (-X/M) kifejezés állandói: a0 = 1, M= 169,8 MW (LOLP = 0,01), illetve M = 156,8 MW (LOLP = 0,001)
Rendelkezésre állás TÉL (51 hét)
KK értéke 1. változat
2. változat
8*215
5,0
5,0
230
5,0
5,0
160
3,0
4,0
TISZA
4*215
4,0
4,0
MÁTRA
2*85
7,0
7,0
3*210
3,0
4,0
BÁNHIDA
100
7,0
7,0
OROSZLÁNY
4*60
6,0
6,0
PÉCS
2*60
5,0
5,0
KELEN_GT
130
3,0
3,0
PAKS
460
2,0
3,0
CSEPEL
380
3,0
3,0
LŐRINCI
160
2,0
2,0
SAJÓSZÖGED
120
2,0
2,0
LITÉR
120
2,0
2,0
DEBRECEN
95
4,0
5,0
EGYÉB
400
0,0
0,0
DUNAMENTI
Karbantartásra, vagy más okból leállított egységek
1
1
1 1
1 1
1
1
1
1 2
2
2
1
1
1
1
1
1
2
2
1
1
1
1 2
2
1 1 1 1
1
1
1
LOLP, LOLE számítási eredmények Rendszerszinten igénybe vehető teljesítőképesség (MW)
7045
6830
6745
6645
6505
6385
6270
Heti maximális terhelés (MW)
5802
5802
5802
5802
5802
5802
5802
Tartalék (MW)
1243
1028
943
843
703
583
468
LOLP_1 (%)
0,0101
0,0410
0,0682
0,1328
0,3153
0,6416
1,1767
LOLP_2 (%)
0,0219
0,0802
0,1276
0,2352
0,5063
0,9646
1,6889
Rendszerszinten igénybe vehető teljesítőképesség (MW)
7045
6830
6745
6645
6505
6385
6270
Heti maximális terhelés (MW)
5802
5802
5802
5802
5802
5802
5802
Tartalék (MW)
1243
1028
943
843
703
583
468
LOLE_1 (óra)
0,017
0,069
0,115
0,223
0,530
1,078
1,977
LOLE_2 (óra)
0,037
0,135
0,214
0,395
0,851
1,621
2,837
LOLP Korlátozás valószínűsége 7,00 6,00
LOLP (%)
5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 0
200
400
600
800
MW
1000
1200
1400
LOLE Korlátozás várható időtartama 12,0
LOLE (óra)
10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 0
200
400
600
800
MW
1000
1200
1400
Üzemzavarok gyakorisága
Üzemzavarok eloszlása
Hőmérséklet eloszlás (Forrás: Varga László) A
k ije lö lt
4 1
é v
n a p i
h ő m
3 0. 0
é r s é k le t i 2 0 0 2 . m
m i im n u m á ju s 1 0 .
a ,
á t la g a é s 1 3 : 5 7 : 3 0
2 5. 0
2 0. 0
1 5. 0
2 00 1 1 0. 0
5 . 0
0 . 0
- 5. 0
- 10 . 0
- 15 . 0 I .
I I . I I I .
I V.
V.
VI .
V I I .V I I I . I X.
X.
XI .
XI I .
m
a x im
u m
Hőmérséklet eloszlás (Forrás: Varga László) A
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
7 6 5 4 3 2 1 0 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 - 2 A
h ó
Ér Át M M Sz Re M M
t l i a ó l e ó
h ő m
é a n x r a d d
k g i i á t i u
é r
s é k le t
-
e lo s z lá s i
h is z t
o g r
a m
ja
a
k ije lö lt
4 1
e z e n
e k 1s 2z7á 1m a : : - 0. 9 m - u1m7 . : 1 m u1m1 . : 4 s : 4. 4 í v - 4s . z 9ó 4r á s : á n :- 0 . 5 s z : 1 . 0
0- 1 8- 1 6- 1 4- 1 2- 1 0 - 8 v iz s g á lt
id ő s z a k
- 6
- 4
- 2
0
n a p ja i: 2 0 ja 0 n 2 u . á r m
2 1 á . ju s -
4
6
8
1 0
1 2
2 ja 1 n . u á r 1 3 3 : 1 0 . 0 :
5 3
1 4
h ó n a p ja
n
Hőmérséklet érzékenység 90 80
A
t e r h e lé s
h ő m
(Forrás: Varga László)
é r s é k le t - 2é 0r 0z 2é .k e mn y ás jué sg e 1 4 .
1 5 : 1 4 : 0 2 h é t f ő
2001
k e d d
70
s z e r d a
60
c s ü t ö r t ö k p é n t e k
50
s z o m
40
b a t
v a s á r n a p
30
ü n n e p n a p
20 10 0 - 10 - 20 - 30 - 40 - 50 - 60 - 70 - 80 - 90 I .
I I . I I I .
I V.
V.
V I . V I I .V I I I . I X.
X.
XI . XI I .
Tartalék nagyságának meghatározása
Becsült terhelés
Tartalék nagyságának meghatározása (2.)
Becsült terhelés LOLP = 0,012895
LOLP – hiányvalószínűség
(Forrás: Varga László)
0,35 0,30
LOLP
0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 300
400
500
600
700
800
KK+Tartalék (MW)
900
1000
1100
1200
Tartalékösszetétel 1400
1200
Tartalékigény (MW)
1000
800
Egyéb (időjárási) tartalék 600
Tercier tartalék Szekunder tartalék (stand by) Szekunder tartalék (forgó)
400
Primer tartalék 200
0 1
29
57
85
113
141
169
197
Napok
Forrás: Paveszka László)
225
253
281
309
337
365
Tartalék a hiányvalószínűség függvényében 1300 1200
Teljesítőképesség (MW)
1100 1000 900 800 700 600 500 400 1
29
57
85
113
141
169
197
225
253
281
309
Napok Összes tartalékigény 1 % LOLP mellett
2400
Forrás: Paveszka László) 2200
Összes tartalékigény 0,1 % LOLP mellett
337
365
Költség optimum (Dr. Potecz Béla) Érdekes?: 200 [h] ≈ I [Ft/kW]/VOLL[Ft/kWh]
Gazdaságos tartalék Fogyasztói korlátozások költségfüggvényének differenciálhányadosa
48
Tartalék = költségfüggvényének differenciálhányadosával
Szabályozási és tartalék teljesítőképesség igény Napi terhelési diagram MW 1050 MW UCTE előírás alapján forgótartalék
Szekunder tartalék 460 MW Szabályozási igény 1630 MW
Rendszerfogyasztási maximum: 5800 MW
Rendszerfogyasztási minimum: 4170 MW
óra
Esettanulmány
LOLP Monte Carlo módszerrel
Megfelelőségi jelentés
Esettanulmány: Üzemzavarok 1. SPAIN DECEMBER 17, 2001 DENMARK DECEMBER 28, 2002 US/CANADA AUGUST 14, 2003 AUSTRIA AUGUST 27, 2003 UNITED KINGDOM AUGUST 28, 2003 SWEDEN SEPTEMBER 23, 2003 ITALY SEPTEMBER 28, 2003 EUROPE NOVEMBER 4, 2007
Forrás: EURELECTRIC
Üzemzavarok 2.
Forrás: EURELECTRIC
Üzemzavarok 2a. Időpont, kiesés időtartama
Érintett fogyasztók
Kiesett teljesítmény
Érintett terület
1965. november 9. 13 óra
30 millió
20000 MW
New York, keleti partvidék, Kanada szomszédos területei
1977. július 13. 26 óra
9 millió
6000 MW
New York
1996. július 2. Néhány perc-több óra
2 millió
11850 MW
Nyugati partvidék, Kanada, Mexikó szomszédos területei
1996. augusztus 10. ~9 óra
7,5 millió
28000 MW
Nyugati partvidék, Kanada, Mexikó szomszédos területei
1998. június 25. <19 óra
153 ezer
950 MW
2003. augusztus 14. >1 nap
50 millió
48800 MW
Közép nyugat, Kanada, szomszédos területei Észak kelet, Kanada, szomszédos területei
Üzemzavarok 3. (Közreható elemek) ES n-1 elv teljesítésének hiánya Előre nem látható esemény hatása az n-1 elvre Transzport utak elégtelen menedzselése Beruházások hiánya Elégtelen koordinációs, kooperációs, kommunikációs igény TSO-k közötti koordináció, kooperáció, kommunikáció elégtelensége Alkalmatlan védelmi terv, illetve kézi vagy automatikus terhelés csökkentés Wattos, vagy meddő termelés kedvezőtlen eloszlása Alkalmatlan erőművi üzemviteli elvárások Erőművek nem teljesítették az üzemviteli előírásokat Elosztott termelés növelte az esemény kiterjedését Időjárásfüggő termelés növelte az esemény kiterjedését Jobb igény befolyásolás csökkenthette volna az esemény kiterjedését A hálózat megerősítésének pozitív hatása lett volna Érintett TSO-k erélye, függetlensége, felelőssége pozitív hatású lett volna Nagy és hosszú távolságú kereskedelmi szállítások Hibás védelmi működések Oktatás és tréning Megfelelő IT eszközök rendelkezésre állása az információk értékeléséhez
EURELECTRIC, Power Outages in 2003, February 2004
DK
USA
AU
UK
SE
IT
Üzemzavarok 3a. Egyesült Államokbeli 2003. augusztus 14-i üzemzavar okai: • a gyenge átviteli hálózat, • a hálózati társaságok pénztakarékossága és ennek következtében a karbantartások, felújítások, fejlesztések elhanyagolása, • a hálózati tulajdon és az üzemirányítás elkülönülése, • a piacnyitás, • az üzemirányítók, piaci szereplők nem szakszerű magatartása, • a megfelelő szabályok hiánya és nem utolsó sorban • a rossz energiapolitika.
Forrás: NERC (North American Reliability Council)
Üzemzavarok 4. • • • • •
•
• •
2003. szeptember 28. 3:00 h: olasz import 6 651 (tervezett: 6400) MW. Terhelés: 24064MW, ebből tározó töltésre 3 638 MW. 3:01 h: Lavorgo-Mettlen 380kV (ATEL) íváthúzás miatt kiesik, terhelés a többi vezetékre átterhelődik. 3:08 h: sikertelenül kísérlik meg a visszakapcsolást, 3:11 h: az olasz rendszerirányítót (GRTN) 300MW import csökkentésre (menetrendhez való visszatérésre) hívja fel a svájci TSO a Sils-Soazza vezeték túlterhelődésének megelőzésére. A kérés10 perccel később teljesült. 3:25 h: kiesett a második (Sils-Soazza) svájci határösszeköttetés (EGL). Ezt kaszkád kiesések sorozata követte, néhány másodperc múlva az olasz rendszer levált az UCTE hálózatról, így az olasz rendszer instabillá vált. A gyorsan csökkenő frekvencia több erőmű kiesésére vezetett, 2 perc 30 másodpercen belül bekövetkezett a teljes kiesés (blackout). Az UCTE rendszerben a frekvencia 50,25 Hz-re nőt, ezt az erőművek visszaterhelésével kezelték. Az azonnal megkezdett olasz visszaállítás 20 óra múlva vezetett eredményre. Forrás: EURELECTRIC
Üzemzavarok 5. (2006. november 4) Conneforde-Diele
Forrás: UCTE
Okok: • n-1 elv teljesülésének hiánya • Rendszerirányítók közötti koordináció hiánya
Üzemzavarok 5a.. •
22:09 h: Az erőművek termelése 274 100 MW (ebből szélerőmű 15 000 MW) volt. Ennek területi megoszlása a későbbi: • nyugati területen 182 700 MW (ebből 6 500 MW szélerőmű), • észak keleti területen 62 300 MW (ebből 8 600 MW szélerőmű), • dél keleti területen: 29 100 MW.
Kimaradás: • 15 millió fogyasztónál Reszinkronizáció: • 38 percen belül
Visszakapcsolás: • 2 órán belül Forrás: UCTE
Üzemzavarok 5b.
Forrás: UCTE
WEC üzenetei Ellátásbiztonság: Nagyobb kihívás!
Minőség (quality) és megbízhatóság (reliability): a kereslet/kínálat egyensúlyának finomhangolása, a rendszerszintű szolgáltatások biztosítása, feszültség, csereteljesítmény-frekvencia szabályozás a rendszerüzemeltető feladata.
Hosszú távú megfelelőség (adequacy): centralizált, decentralizált, ad hoc regulációs megoldási lehetőségek verseny semleges módon. Ki, hogyan épít erőművet? Villamos energia ár versenyképesség!
Energiarendszerek rugalmassága (resilience): diverzifikáció (tüzelőanyagok, beszerzési piacok, szerződéstípusok, erőművi technológiák), redundancia (n-1, és más elvek) a piaci szereplők vagy regulátorok döntése alapján. Villamos energia ár versenyképesség!
Mi a fontos a fogyasztóknak? (10 pontból) Gyors reagálás üzemzavarra
6,27
Megszakításmentes ellátás
6,13
Feszültségcsúcsok elleni védelem
6,08
Már "bizonyított" szállító
5,97
Ipari tapasztalatú szállítás
5,26
Testreszabott szerződések
5,17
Legalacsonyabb ár
4,99
Rögzített áras szerződés
4,88
Rendszeres karbantartási megállapodás
4,42
"Benchmark" tájékoztató
4,41
Kockázatkezelés
4,12
Egy regionális szállító
4,12
Egy szolgáltató (energia és szolgáltatás)
3,88
Egy szállító (gáz és villamos energia)
3,78
Számlaösszesítés lehetősége
3,73
Elektronikus számlakiegyenlítő
3,73
Egy nemzeti szállító
3,54
Szolgáltatási színvonal Szolgáltatási színvonal
ellátásbiztonság
Szolgáltatás több mint ellátásbiztonság, a biztonságos ellátáson túlmenően tartalmazza az eredeti szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat, tanácsadást, stb. A szolgáltatási színvonal minősítése egy kényelmi (komfort) érzés megítélését jelenti. Más gazdasági társaságokra, más magánemberekre. Nincs egységesen elfogadott mérőrendszer. Lényeges változás: Az univerzális, mindenkinek járó helyébe a sajátos igényeknek megfelelő, egyedi lép.
Eurobarométer szolgáltatási színvonalra (1) Körkérdés (elégedett, nem elégedett válasszal) :
Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatásért fizetett ár méltányos (elégedett), vagy nem méltányos (nem elégedett)? Mit gondol általánosságban az ön által használt szolgáltatás minőségéről? (nagyon jó, eléggé jó, meglehetősen rossz, nagyon rossz) Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatójától kapott információ (számlák, szerződések, hirdetések, címkék, röplapok, stb.) világos, vagy nem világos? Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatójának szerződéses időtartama, feltételei méltányosak, vagy méltánytalanok? Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatójának fogyasztói szolgálata nagyon jó, eléggé jó, meglehetősen rossz, nagyon rossz?
Eurobarometer 58, IP/03/131 EORG, December 2002
Eurobarométer (2)
Elégedett Minőség Fogyasztói szolgálat
91 76
Információnyújtás Szerződés időtartama Ár Átlagos pontszám
73 68 55 73
(UK: 87/8, NSZK: 73/16, I: 58/31) Eurobarometer 58, IP/03/131 EORG, December 2002
Nem elégedett 6 8 20 20 39 19
Ellátási színvonal (1) Az ellátás színvonalának megítélésére a gyakorlatban általában az alábbi mutatókat alkalmazzák: A villamosenergia-ellátás megszakadás átlagos gyakorisága (egy fogyasztó éves átlagos kikapcsolásainak száma), AMSZ, db/fogyasztó,év. (SAIFI: System Average Interruption Frequency Index) Villamosenergia-ellátás megszakadás átlagos időtartama (egy fogyasztó összes éves átlagos kikapcsolási időtartama), AMI, perc/fogyasztó,év. (SAIDI: System Average Interruption Duration Index) Egy kikapcsolás átlagos időtartama, AKI, perc/darab. (CAIDI: Customer Average Interruption Duration Index)
Ellátási színvonal (2) AMSZ
AMI
AKI
(db/fogyasztó,év)
(perc/fogyasztó,év)
(perc/darab)
Legjobb 25 % átlaga
0,9
54
55
50-75 % átlaga
1,1
90
76
Átlag
1,26
117
88
25-50 % átlaga
1,45
138
108
Legrosszabb 25 %
3,9
423
197
Ellátási színvonal (2000. előtti adatok) (3) AMSZ
AMI
AKI
(db/fogyasztó,év)
(perc/fogyasztó,év)
(perc/darab)
Belgium
0,95
46
48
Hollandia
0,31
21
70
Franciaország
1,22
56
Egyesült Királyság Svédország
0,88
88
99
0,56
44
78
Lengyelország
3,0
70
80
Kanada
2,0
480
240
Németország
0,14
58
Finnország
2,19
107
49
Ellátási színvonal (4) További országok, adatok (AMI, perc/fogyasztó,év):
Görögország: Hollandia: Írország: Olaszország: Norvégia: Spanyolország: Svédország:
20-25 190-270 130-205
(95) (104) (400) (349) (192) (12)
Hazai ellátási színvonal 1995
1996
1997
1998
1999
2000 2001
57,4
72,5
57
64,8
78,2
67,4
64,4
Nagyfeszültségen
39
16
194
26
72
25
32
Középfeszültségen
84
90
84
96
132
114
120
Kisfeszültségen, egyedi üzemzavarok
322
340
388
308
213
208
187
Kisfeszültségen, csoportos üzemzavarok
217
220
247
200
160
152
166
Átlagos kimaradási idő (perc/év) Üzemzavarok fajlagos időtartama (perc/db)
Ellátási színvonal (4) 80
Hálózati ráfordítás Fogyasztói kár
70
Összesen
60 50 40 30 20 10 0 Alacsony
Ellátás megbizhatóságának színvonala
Magas
0 Egyéb gazdasági ágazatok
Gumi és műanyagipar
Textilipar
14
Bányászat
Élelmiszeripar
Autógyártás
Nemfémek és ásványok
Fémipar
Elektronika
Vegyi és olajipar
(Euro/kWh)
Fogyasztói költség (1) 16
Kiesési költségek
12
10
8
6
4
2
0%
Termeléskiesés Termelékenységcsökkenés Egyéb gazdasági ágazatok
Gumi és műanyagipar
Textilipar
Bányászat
Élelmiszeripar
Autógyártás
Nemfémek és ásványok
Fémipar
Elektronika
Vegyi és olajipar
Fogyasztói költség (2) 100% 90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
Károk és bérköltségek
Egyéni megoldás költsége Megoldási lehetőségek
Teljesítmény
Rendelkezésre állási időtartam
Költség (USD)
0,3 kW
15 perc
50
5 kW
nincs időkorlátozás
700
Nagy diesel generátor
500 kW
nincs időkorlátozás
100 ezer
Nagy kondenzátor
500 kW
5 másodperc
175 ezer
Akkumulátoros szünetmentes ellátás
500 kW
30 másodperc
200 ezer
Szupravezető mágneses tároló
500 kW
3 másodperc
300 ezer
Szünetmentes ellátás Kis diesel generátor
Regulációs megoldás (1) Az európai energiaszabályozók szervezetének (CEER) ide vonatkozó tanulmánya a betartandó minőségre vonatkozó előírások három csoportját különbözteti meg (az országonkénti szabályozás az elvárt ellátásbiztonság kikényszerítésére csaknem minden esetben fizetési kötelezettséget is előír): Általános standardokat a minőségi jellemzők határértékeire, amelyeket a hálózat üzemeltetőnek vagy szolgáltatónak átlagosan kell betartania (ösztönzőként: központi alapba történő befizetések a színvonaltól való elmaradás, illetve jóváírások a központi alapból a színvonal meghaladása esetén) Kötelező standardokat, az egyes fogyasztók ellátás minőségére vonatkozó kötelező határértékekkel (kártérítés fizetéssel az elvárt minőségtől való elmaradás esetén), és amely ily módon különbözik az indikatív minőségi szabályok előírásától, amelyeknél az előírások megsértése esetén nincs pénzügyi következmény (de az elért minőségre jellemző mutatókat nyilvánosságra kell hozni). További eszközként szóba jöhet a nem szolgáltatott energia után járó kártérítés (a fogyasztó közvetlen, vagy közvetett kártérítése).
Regulációs megoldás (2) Az egyes országok szabályozói az előbbi általános lehetőségek figyelembevételével eltérő szabályozási eljárást követnek. NagyBritanniában pl. az ellátás szüneteltetésének maximális időtartamát kívánják rögzíteni, Spanyolországban az éven belüli összes megszakítás időtartamát szabályoznák. Norvégiában, Hollandiában a nem szolgáltatott energiáért járó kártérítés fizetési kötelezettséget írták elő. Tájékoztatás céljából és az előzőekben bemutatott fogyasztói kárral történő összehasonlítás érdekében Norvégiában az alábbi kártérítési díjelemeket (€/kWh) alkalmazzák. Előre bejelentett szüneteltetés szüneteltetés
Nem bejelentett
Magánháztartás és mezőgazdaság
0,38
4,38
Ipar, kézműipar
0,50
6,25
Hollandiában ipari fogyasztók 0,35 €/kWh kártérítési díjelemmel maximum 90 ezer € kártérítésben részesülhetnek, magánfogyasztók megszakításonként pausálé 35 € kártérítést kapnak.
nn or sz Fr ág an ci ao Eg rs ye zá sü g lt K irá ly M sá ag g ya ro rs zá g O la sz or sz ág Íro rs zá g H ol la nd ia Po rt ug Sp ál an ia yo lo rs zá g Sv éd or sz ág
Fi
Perc/fogyasztó,év
Szolgáltatás kimaradás (1999-2004)
600
500
400
300
200
100
0
ém
et or sz ág H ol la nd ia A us zt ria B el gi Fr um an c Eg ia or ye sz sü ág lt K irá ly sá Sv g éd or Sp sz ág an yo lo rs zá Fi g nn or sz O ág la sz or sz ág N or vé gi a
N
Perc/fogyasztó, év
Szolgáltatás kimaradás (2005) 350
300
250
200
150
100
50
0
Iz la l nd as Eg zo ye rs sü zá lt g K irá ly sá g Li tv án Po ia rt Le ug ng ál ye ia l o Sp rs an zá g yo lo rs z Sv é d ág or sz ág H ol la nd ia
KiF
a
KöF
60
tv án i
70
Li
NaF
O
150
120
90
60
30
0
la sz or Eg sz ye ág sü lt K Tervezett megszakítások (perc/év) irá ly sá g
O
la nd
80
Fr D án an ia ci ao rs N ém zá g et or M sz ag ág ya ro rs zá g
Forrás:ERGEG Iz
D án ia Fr an ci ao rs zá g N ém et or sz ág M ag ya ro rs zá g
Nem tervezett kiesések, rendkívüli események nélkül (perc/év)
Szolgáltatás kimaradás (2006-2007) 100
90
50
40
30
20
10
0
A beruházás és a minőség közötti korreláció Dervarits Attila, ETE konferencia, Siófok, 2006. Korreláció: - 0,7
7,4
6 996
7 000
7,0
6 500
6 240 6 000
6,0
5,5
5 000
5 137
4,9
4 500
5 146
5,0
4,9
4 355 4,0
4 000
SAIDI
3 500 3 000
4,0
3,7
1999-2003 között -0,9
5 500
7 500
Minőségcélú Beruházások
3,0
2,9
Kiesés átlagos időtartama SAIDI [óra/fogy]
Szolgált. Minőségét javító fejl. [MFt]
7 000
8,0
6 996
1999-2003 között -0,87
6 500
3,5
6 240
6 000 5 500
3,0
5 137
5 000
2,6
2,6
2,7
5 146
SAIFI
4 500
2,16
3 500
2,0
Minőségcélú Beruházások
2 924
1,64
2,27 2 500
2,0
1999
2000
2001
2002
2003
2004
A kiesési idő 1perc/fogy csökkentése 100mFt minőségcélú többlet beruházást igényelt!
2,5
4 355 4 000
3 000
2 924
Korreláció: - 0,65
2 500
1,5 1999
2000
2001
2002
2003
2004
A kiesési mennyiségének 0,1db/fogy értékkel való csökkentése 1 500mFt minőségcélú többlet beruházást igényelt!
Kiesés átlagos gyakorisága (SAIFI) [db/fogy]
7 500
Natural gas transmission and storage Földgázhálózat
Gázpiaci alapfogalmak (1) •
• • • • •
Nominálás: betáplálási, kitáplálási pontokra igénybe venni tervezett kapacitás, valamint a szállítási, tárolási, elosztási feladat gáznapra (6:006:00) történő megadása. Kiegyensúlyozó földgáz: beadott és vételezett közötti különbség kiegyenlítésére. Egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító vezeték: Mao+más országok területét érintő, a hazai földgázrendszernek részét nem képező földgázvezeték, amelyre egyetlen ügylettel lehet kapacitást lekötni. Lekötött kapacitás: amit szerződéssel a rendszerhasználók lekötnek. Vásárolt kapacitás: átadás-átvételi ponton a felhasználó rendelkezésére álló kapacitás, amit a felhasználó megvásárolt/megszerzett (fejlesztési megállapodással/csatlakozási díj megfizetésével). Ellátás biztonsági színt: meteorológiai viszonyok jogszabályban meghatározott előfordulási valószínűsége, amely feltételek mellett a felhasználók földgázellátása még biztosítható.
Gázpiaci alapfogalmak •
•
Földgázellátási zavar: GET 96. § (1) Földgázellátási zavarnak minősül minden olyan, a 97. §-ban meghatározott földgázellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű, jellemzően területi (regionális) zavar, amely az elosztóés szállító hálózat, valamint a földgáztároló üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti, és amely következtében az együttműködő földgázrendszer egyensúlya csak egyes felhasználók földgázvételezésének korlátozásával biztosítható. Földgázellátási válsághelyzet: GET 97. § (1) Földgázellátási válsághelyzetnek minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet vagy veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet vagy a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető földgázellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki: a) a földgázellátás és földgázfelhasználás egyensúlya oly mértékben felbomlik, hogy azt a szokásos egyensúlytartási eszközökkel már nem lehet helyreállítani, b) a földgáz-felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, illetve c) ezek közvetlen veszélye fenyeget.
Földgáz források
Forrás: e-on, gáz.áram, 2009/03, 6. old.
Földgáz források
Földgáztárolás 3 Összes Összeskiadható kiadhatócsúcs csúcskapacitás: kapacitás:44,2 44,2Mm Mm3/d /d 3 Összes Összesnévleges névlegesmobil mobilkapacitás: kapacitás:3340 3340Mm Mm3 3 Összes Összespárnagáz: párnagáz:4693 4693Mm Mm3
Hajdúszoboszló 3 Csúcs Csúcskap.: kap.: 19,2 19,2Mm Mm3/d/d 3 Mobil Mobilkészlet: készlet:1400 1400Mm Mm3 3 Párnagáz: Párnagáz: 2133 2133Mm Mm3
Városföld
Pusztaederics 3 Csúcs Csúcskap.: kap.: 2,6 2,6Mm Mm3/d/d 3 Mobil Mobilkészlet: készlet:330 330Mm Mm3 3 Párnagáz: Párnagáz: 347 347Mm Mm3
Kardoskút - Pusztaszőlős Zsana 3 Csúcs Csúcskap.:18,0 kap.:18,0Mm Mm3/d/d 3 Mobil Mobilkészlet: készlet:1300 1300Mm Mm3 3 Párnagáz: Párnagáz: 1653 1653Mm Mm3
3 Csúcs Csúcskap.: kap.: 2,1 2,1Mm Mm3/d/d 3 Mobil Mobilkészlet: készlet:160 160Mm Mm3 3 Párnagáz: Párnagáz: 310 310Mm Mm3
Algyő - Maros-1 3 Csúcs Csúcskap.: kap.:2,3 2,3Mm Mm3/d/d 3 Mobil Mobilkészlet: készlet:150 150Mm Mm3 3 Párnagáz: Párnagáz: 250 250Mm Mm3
Betáplálási pontok (átadás, mérés)
Földgáz kiadási pontok (részlet, átadás, mérés, nyomáscsökkentés)
Földgáz igények
Földgáz ellátás, tranzit
Földgáz rendszer
Lekötött és szabad kapacitások típusonként • • • • • • • • • • • •
Lekötött, nem megszakítható betáplálási kapacitások Szabad, nem megszakítható betáplálási kapacitások Lekötött, nem megszakítható kiadási kapacitások Szabad, nem megszakítható kiadási kapacitások Lekötött, megszakítható betáplálási kapacitások Szabad, megszakítható betáplálási kapacitások Lekötött, megszakítható kiadási kapacitások Szabad, megszakítható kiadási kapacitások Lekötött, Back Haul betáplálási kapacitások Lekötött, Back Haul kiadási kapacitások Szabad, Back Haul kiadási kapacitások Szabad, Back Haul betáplálási kapacitások
Stratégiai földgáztárolás • A saját gáztermelés nem meghatározó (20 %, és folyamatosan csökken). • Az import földgáz egy szállítási irányból, gyakorlatilag egy termelőtől érkezik. Állandó a fenyegetés a szállítások megszakítására. • A földgáz aránya a primer energiafelhasználásban magas, ezzel az ország Európa leginkább gázosított területei közé tartozik. • Az országon keresztül áramló földgáz-tranzit aránya a hazai fogyasztáshoz viszonyítva nem jelentős. • A szezonalitástól függő energiaigény növekedése más megoldással versenyképesen nem biztosítható, a legkézenfekvőbb megoldás a földgáz.
Bizalom energiaszolgáltatási krízis esetén Minden energiaszolgáltatási krízisnél, amellyel az Egyesült Államok szembesült, de az európai zavaroknál is az eseményeknek azonos folyamata van, amelyet „energiaszolgáltatási krízis ciklus”-oknak neveznek. A ciklusok a következőkkel jellemezhetők: • Ha az igény túllépi a forrás nagyságát, az árak rohamosan növekednek, megkezdődik az energiaszolgáltatási krízis. • Az energiaárak növekedésével egyidejűleg óriási növekedés jelentkezik az energiatermelők profitjában. • Politikusok és az érdekcsoportok kritizálják a villamos energia ipart, hogy más emberek szerencsétlenségéből profitálnak és hogy manipulált árakat számláznak nekik a profit növelése érdekében. • Több kritika egyenesen azt állítja, hogy az energiaipar okozza a krízist a profitnövelés érdekében. Eric R.A.N. Simith, Juliet Carlisle, Kristy Michaud: „Trust During an Energy Crisis” UCEI, Energy Policy and Economics 006, June 2003
Bizalom energiaszolgáltatási krízis esetén (folyt.) •
A közvélemény többsége hisz az iparágat kritizálónak. Nem veszik tudomásul a nyilatkozatokat, hogy az energiaszolgáltatási krízis valóság és jogosnak ítélik annak követelését, hogy a Kormány oldja meg a problémát a közvélemény bármilyen többlet terhe nélkül. • A közvélemény igényére válaszul több politikus indokoltnak tartja a köz védelmét a magas áraktól árellenőrzéssel, vagy támogatásokkal, olyan lépésekkel, amelyek tovább rontják a krízist, mivel ösztönzik az energiafogyasztást hiány esetén. • Az ipar érdekében csatlakozó vitapartnerek a több energia előállítása érdekében a környezetvédelmi szabályozás könnyítését igénylik. Számukra az energiaszolgáltatási krízis egy lehetőség a környezetvédelmi követelmények gyengítésére, amely csökkenti a profitjukat. A ciklusból általában politikai változás következik, a közvélemény megváltozásának az iparágra is vannak következményei.
Fogadás-elfogadás minta (receive-accept-sample, RAS) • •
•
•
Minél erősebb egy személy kapcsolata egy kérdéshez, annál inkább ki van téve annak hatásának, és annál inkább fogadja a kérdéshez kapcsolódó politikai üzeneteket. Az emberek általában ellenállnak olyan érveknek, amelyek nincsenek összhangban politikai beállítottságukkal, de csak addig a mértékig amennyi ahhoz szükséges, hogy megállapítsák az üzenet és az Ő beállítottságuk közötti viszonyt. Mennél inkább fontos egy információ vagy át kell gondolni, annál kevesebb időt vesz igénybe a megfontolásnak vagy a kapcsolódó körülményeknek a memóriában történő előtérbe kerülése. Az egyének a kérdőívek kérdéseit az azonnal érthető vagy hozzáférhető megfontolások átlagként válaszolják meg.
