Energiamenedzsment önkormányzati épületekben
UTRECHT (NL)
Az önkormányzati épületek terén indított energia-megtakarítási program a CO2kibocsátások helyi szintű csökkentésére tett első lépés. Ennek teljes tudatában, az utrechti önkormányzat kidolgozott egy energia-megtakarítási tervet, melynek keretében az utóbbi öt évben folyamatosan csökkentették a tulajdonukban álló épületek energiafogyasztását a jobb monitorozás és menedzsment, továbbá korszerűbb eszközök és épülethéj szigetelés alkalmazásával. Az esettanulmány rávilágít arra, hogy milyen fontos a folytonosság a jelenleg futó kezdeményezésekben, a fenntartható megtakarítások elérése szempontjából.
A VÁROS Utrecht egy több mint 230000 lakosú (a peremvárosokkal együtt 540000) nagyváros keletRandstad-ban, abban az agglomerációban, melyet Rotterdammal, Amsterdammal és Hágával együtt alkotnak. Régi város, melyet csatornák szelnek keresztül-kasul, csarnokokkal és raktárokkal teli öblök szegélyeznek, valamint a turisták is jól ismernek, és egyben Hollandia kereskedelmi, szellemi és vallási központja. Utrecht ma is terjeszkedik. Elsősorban a lakossági és kereskedelmi szektor bővül, az ipar főleg a textil, élelmiszer és kerámia gyártására koncentrál. Klimatikus adatok: Éves átlaghőmérséklet: 9,8 °C Éves napsütéses órák száma: 1542 óra
A HOLLAND KÖRNYEZET Hollandiában a helyhatóságok feladata a lakosság jelenlegi és jövőbeni életkörülményeinek javítása, az életszínvonal emelése. Ennek fontos eleme a környezeti feltételek javítása, melyet az Alkotmány 21. cikkelye is tartalmaz: "A helyhatóságoknak törekedni kell a hollandiai életminőség biztosítására, valamint a környezeti feltételek javítására." A fenntartható növekedés – mint a környezetvédelem egyik fő célja – feltételezi a környezettel való megfelelő bánásmódot, ami a tágabban értelmezett jobb életkörülmények biztosításának egyik fontos eleme. Klimaváltozási Politika Végrehajtási Terve (CPIP) A holland kormány által meghirdetett Klímaváltozási Politika Végrehajtási Terve (1999) egy általános terv a kyotoi egyezmény európai megvalósítására. Az EU-ban megvalósítandó emisszió-csökkentésből, a hollandok által a 2008-2012 időszakra vállalt rész egy 6%-os csökkentést jelent az 1990/1995 bázisidőszakhoz képest. Tehát Hollandia számára a CPIPben megfogalmazott cél a 6%-os CO2-kibocsátás csökkentés elérése 2010-ig, az 1990-es Energie-Cités
2003
1
Energiamenedzsment önkormányzati épületekben
Utrecht (NL)
bázisévhez képest. Ebben a tervben a kormány több általános tevékenységének leírása található, mint például az energiatermelőkkel kötendő megállapodások, miszerint a CO2kibocsátást a szénről gázra történő átállással kell csökkenteni. Nemzeti Környezetvédelmi Politika Terv (NEPP) Az 1989-ban indított Nemzeti Környezetvédelmi Politika Terv (NEPP) jelenti a nemzeti stratégiát a környezet kezelésére. Célja, hogy egy generáción belül Hollandia elérje a fenntartható növekedést. A terv kulcsfontosságú környezetminőségi célokat és ezek eléréséhez szükséges program-terveket fogalmaz meg. A terv a környezetet a menedzsment oldaláról közelíti meg, mely feltételezi: • a mérhető mennységi célok és határidők megfogalmazását; • a környezeti szempontok integrálását a társadalom minden döntési mechanizmusába; • a felelőségi körök pontos meghatározását; • a kreativitást a terv megfogalmazása és kivitelezése során; • az elkötelezettséget a társadalmi és gazdasági struktúrák hosszú távú átalakítása mellett; • a felismerést, miszerint Hollandia függ a nemzetközi együttműködéstől és intézkedésektől. Az országban bekövetkezett politikai, gazdasági és társadalmi és környezeti változások szükségessé tették egy második, harmadik és negyedik NEPP megfogalmazását 1993, 1998 és 2001-ben. A harmadik NEPP meghatározza a követendő politika kereteit az 1999-2002 időszakra egészen a 2010-es távlatokig. A célok elérése érdekében, minden környezetvédelmi fejezetre (klímaváltozás, savas esők, algásodás, mérgező és veszélyes anyagok elhelyezése, talajszennyezés, hulladékok elhelyezése, helyi környezetterhelés, vízforrások kimerítése és forrás-gazdálkodás) minőségi célokat állítottak fel, melyek százalékosan meghatározzák az elérésükhöz szükséges legfontosabb káros kibocsátások csökkentésének mértékét. A harmadik NEPP meghatározott ideig még érvényben marad. A negyedik NEPP tartalmazza a Hollandia által kidolgozott stratégiákat, több régebbi eredetű környezetvédelmi probléma megoldására. Ezek közzé tartoznak a külső biztonság, a biodiverzítást befolyásoló káros hatások, vegyi anyagok egészségre veszélyes kihatásai, a technológia fejlődéséből származó új problémák (génkezelés) és a klímaváltozás. Ez a stratégia hosszú távú és nagyra törő célokat fogalmaz meg: a CO2-kibocsátások 20-40%-os csökkentése 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest, különben a klímaváltozás mértéke elfogadhatatlan lesz a holland (és a globális) társadalom számára. Ez sokkal több, mint a CPIP-ben megfogalmazott cél. A NEPP felismeri, hogy egy minőségi környezetet nem lehet elérni csak a klasszikus környezetszennyezés elleni védekezési módszerekkel. Ehhez szükségesek az új, tiszta technológiák alkalmazása, valamint a termelés és fogyasztás szerkezeti átalakítása is. A CO2-kibcsátásokra vonatkozó célok összhangban vannak a kyotoi megállapodással. A többi üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentésére vonatkozó 2010-es célok (1990-hez képest) a következők: SO2 80-90%; NOx 80-90% NH3 75-85%; kis részecskék 85-95%. A célcsoportok felelősek a célok eléréséért. Ezek a célcsoportok a Holland társadalom fő szennyező forrásai: például az ipari, mezőgazdasági, építkezési szektorok. A RIVM (Egészségügyi és Környezetvédelmi Nemzeti Hivatal) számításai szerint a Tervben megfogalmazott kezdeményezések jelentős kibocsátás-csökkentést fognak eredményezni. A Kormány tisztában van azzal, hogy az önkormányzatok példát kell mutassanak a környezetvédelmi politika megvalósítása területén. Ezért a közbeszerzési és beruházási eljárások során figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is, például a zöld
Energie-Cités
2003
2
Energiamenedzsment önkormányzati épületekben
Utrecht (NL)
energia felhasználását. A Kormány évi 0,4 millió eurót különített el a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos helyi és regionális kezdeményezések támogatására. További erőfeszítések várhatóak a vidék részéről a talajkezelés, az előírások betartása, a monitorozás és információ-szolgáltatás területén. Az önkormányzatok különösen felelősek a közösség bevonásáért a környezetvédelmi politika megvalósításába. A jövőben növekvő érdeklődés várható részükről a fenntartható fejlődést elősegítő projektekkel kapcsolatban, számos helyi partnerrel együttműködve.
UTRECHT TAPASZTALATA Környezetvédelmi Politika Terve Jelenleg az utrechti környezetvédelmi politika kidolgozás alatt áll. Az önkormányzat létrehozta már a Környezetvédelmi Politika tervét, melyben a 2030-ig terjedő időszakra ambiciózus terveket fogalmaz meg. Ebben több terület is szerepel, mint például a hulladékkezelés, a zajvédelem (közlekedés, szállítás, ipar) és az energia. Ezek mind egybehangzanak az utrecthiek által fontosnak ítélt négy fő környezetvédelmi céllal: biztonság, egészség, életképesség, fenntarthatóság. Az energetika ennek a környezetvédelmi stratégiának egyik témája lesz. Jelentős technológiai újításokat és egy nemzeti vagy európai szintű átmenetet feltételezve a fenntartható energiaforrások irányába, Utrecht a CO2-mentes kibocsátás elérését fogalmazta meg célként 2030-ra. Ez azt jelenti, hogy 2030-ban a CO2-kibocsátásokat (például a gépkocsik által okozottat) teljes mértékben ellensúlyozza majd a fenntartható energiák előállítása. A következő években a CO2-kibocsátások eleinte valamelyest növekedni fognak, de 2008-ban a kibocsátás szintje már le kell csökkenjen az 1990-es értékre. A célok eléréséhez szükség van az ingatlanfejlesztők, az ipar és az üzleti szféra, valamint a lakosság elkötelezettségére. Az ambiciózus cél eléréséhez több intézkedésre is szükség lesz. Példaképpen, Utrechtben már elindult egy energia-megtakarítási program az önkormányzati szektorban; vagy további példaként ott van az a kezdeményezés, melynek keretében az ingatlanfejlesztőket és tulajdonosokat tájékoztatják a szolár energiáról, és az ezzel kapcsolatos, az üzleti szférát érintő, szabályozási vonatkozásokról, továbbá az egyéni fogyasztók tájékoztatása az energiahatékonyság méréséről/ fenntartható energiafogyasztásról az otthonokban. Az első lépések már megtörténtek (például szórólap a fenntartható építkezésről, beleértve az ingatlanok energiahatékonyságának mérését); a továbbiakra a későbbiekben kerül majd sor, mint például a fogyasztók megfelelő időbeni és helybéli tájékoztatása az energiahatékonyságról. Ezeket az intézkedéseket kidolgozni szükséges, ezt követően megvalósítani, legvégén pedig kiértékelni. Jelenleg az utrechti önkormányzat négy különböző szerepet tölt be az energetikával kapcsolatos stratégia területén: • Szabályozó (például helyi szabályozás és működési engedélyek kiadása az ipar és más üzleti szektorok területén). • Ösztönző (például a szolár energia támogatása) • Tervező (például energetikai tanulmányok az új létesítményeknél) • Fogyasztó (például az önkormányzati szektorban indított energia-megtakarítási kampány) Az önkormányzatoknak el kell fogadniuk a klímaváltozással kapcsolatos politikájuk következményeit, és ki kell használniuk a fogyasztóként jelentkező előnyüket. Az önkormányzati szektorban indított energia-megtakarítási kampány az első lépés a helyi CO2kibocsátások csökkentésére.
Energie-Cités
2003
3
Energiamenedzsment önkormányzati épületekben
Utrecht (NL)
Az önkormányzat, mint fogyasztó A helyhatóságok példát mutathatnak a helyi közösségben, és Utrecht is ezt teszi. Utrechtben kb. 400 épület és energiafogyasztó létesítmény (mint pl. szivattyúk, hidak) található. A különböző utcai és közlekedési berendezések további jelentős áramfogyasztást jelentenek. Ehhez hozzáadódik még a távfűtésben használt gázfogyasztás. 1996-ban Utrechben elindult egy extenzív energia-megtakarítási program az önkormányzati épületekben. Három lépésben, az utrechtiek lecsökkentették 100 önkormányzati épület, mint például irodaházak, színházak, iskolák és könyvtárak, energiafogyasztását. Ez a 100 épület a teljes önkormányzati szektor energiafogyasztásának 80%-át jelentette. A három lépés a következő: 1. lépés: a dolgozók energiatakarékosságra való ösztönzése 2. lépés: energiamenedzsment rendszer kifejlesztése 3. lépés: intézkedések az energiahatékonyság mérésére
Copyright Ambit, Arnhem
Az első és második lépés alapján elvárt energia-megtakarítás 5% az 1996-os szinthez képest és 15% amikor az energiahatékonyság mérése is megvalósul.
A dolgozók energiatakarékosságra való ösztönzése Első lépésben, az önkormányzat tulajdonában lévő épületekben dolgozókat tájékoztatták a meglévő állapotokról és jelen viselkedésükről, továbbá az energiahatékonyság fogalmáról. Az önkormányzat szétosztotta a létesítményfelelősöknek az épületekre vonatkozó energiafogyasztási adatokat az elmúlt hónapokra visszamenően; ezt az információt egy jól látható, frekventált helyen szokták kifüggeszteni (például a kávéautomata mellett). A kampány szimbólumaként egy dragont választottak. Ezen túlmenően, a kampány eredményeit a különböző osztályok hírleveleiben is közlik (email, nyomtatott forma, stb.). A dolgozóknak posztereket, címkéket, szórólapokat és dragonos sárgakártyákat ("ebédszünet alatt égve hagyott villany”, "napsütés, villany kikapcsolva!") osztottak ki. Időközönként, az ebédszünet ideje alatt, ellenőrzik a számítógépek monitorjait és jutalmazzák a “jó magaviseletet”. Ily Copyright Ambit, 1997 módon a dolgozók közel felét sikerült bevonni a kezdeményezésekbe. A munkaerő lecserélődése miatt, az informálás és energiahatékonyságra való nevelés a továbbiakban is fontos szerepet játszanak.
NAPSÜTÉS
© CopyrightAmbit 1997
VILLANY KIKAPCSOLVA! az
A környezetvédelmi felelősök és az ügyvezető igazgatók több információt kapnak az energiahatékonyságról és ez által ők is több információhoz tudják juttatni a létesítményekben dolgozókat. A létesítmény környezetvédelmi felelőse rendszeres megbeszéléseken vesz részt a többi környezetvédelmi felelőssel együtt, ahol alkalom nyílik a kampánnyal kapcsolatos tapasztalatcserére és ötletbörzére. A nagyközönséget elsősorban az újságban, “Az utrechti önkormányzat dolgozói energiát takarítanak meg az épületeikben“ című kisebb rovatban, közölt cikkek segítségével sikerült elérni. Ebben a rovatban összehasonlították a megtakarításokat egy átlagos háztartás fogyasztásával.
Energie-Cités
2003
4
Energiamenedzsment önkormányzati épületekben
Utrecht (NL)
Az iskolák a kampány fontos résztvevői közzé tartoznak, és minden évben egyet közülük díjjal jutalmaznak a lelkes részvételért. Tavaly a nyertes iskola egy szolár rendszert kapott jutalomként, továbbá az iskola tanítványai a szolár energiával kapcsolatos képzésben részesültek. Energiafogyasztás regisztrálása és menedzselése Az energiafogyasztás havi regisztrálása csak azokban az irodaépületekben kezdődött el, ahol a dolgozókat tájékoztatták a kampányról. De ez a lépés egyben a következőnek a kezdetét jelentette: körülbelül 100 önkormányzati épület energiamonitorozását és menedzselését. Az energiamenedzsment rendszer lehetővé teszi az épületek energiafogyasztásának regisztrálását. Amennyiben a fogyasztás rendkívül magas, a létesítményfelelős elővigyázatossági intézkedéseket tesz. Az energiafelelős havonta leolvassa az energiamérőket, az adatokat pedig egy külső tanácsadó beviszi az energiamenedzsment szoftverbe (ERBIS). Ez egy eléggé időigényes módszer tekintettel, hogy 100 különböző mérőegység eredményeiről van szó. Idővel, a nagyfogyasztók esetén, ezt a módszert egy távvezérlésű rendszer fogja kiváltani. Az épület jelenlegi energiafogyasztását mérik, és miután korrigálták az eves hőfokhíd értékével, összehasonlítják az előző évek eredményeivel. Kísérletek vannak arra, hogy összehasonlítsák a különböző épületek energiafogyasztását a nemzeti energia ügynökség által kiszámított referencia számok alapján. Mindazonáltal, tekintettel arra, hogy az épületekben különböző tevékenységeket végeznek, melyek ráadásul évente változnak, ez nem egy egyszerű feladat. Az alábbi grafikonok a 12 legnagyobb önkormányzati épület villamos energia és a 13 legnagyobb épület hőenergia fogyasztását mutatják (elsősorban irodaházak és színházak) 1996-tól kezdődően.
Energie-Cités
2003
5
Energiamenedzsment önkormányzati épületekben
Utrecht (NL)
Villamos energia(kWh)
Villamos-energiafogyasztás a 12 legnagyobb monitorozott épületben
12500000 12000000 11500000 11000000 10500000 1996
1997
1998
1999
2000
2001
1996 és 1998 között, az önkormányzati épületek villamos energia fogyasztása csökkent, de 1999-től újra növekedés tapasztalható. 2001-re a fogyasztás újra elérte az 1996-os szintet. Összehasonlítva az általános létszámnövekedésből becsült várható villamos
GJ vagy m3
energiafogyasztás növekedéssel (évente Hõenergia fogyasztás a 13 legnagyobb 2%, azaz több mint 10% 1996-hoz képest), az eredmény megfelelőnek tekinthető. A monitorozott épületben grafikonok szemléltetik a kommunikáció hatását az önkormányzati épületek villamos 500000 energia fogyasztására. Az 1999-es 400000 növekedés az adott időszakra jellemző 300000 kevesebb kommunikáció és pénzügyi 200000 megszorítások közvetlen következménye. 100000 2002-ben az önkormányzat újra használt 0 bizonyos kommunikációs eszközöket két 1996 1997 1998 1999 2000 2001 épületében, ennek eredményeként a villamos-energiafogyasztás csökkent. Az alábbi táblázat egyes önkormányzati épületek 2001-es benchmark értékeit szemlélteti. Táblázat: Önkormányzati épületek villamos-energia fogyasztásának összehasonlítása elméleti épületek értékeivel Épület Irodaház 1 Irodaház 2 Irodaház, szociális otthon Irodaház, Sport & Szabadidő
* 1.237.810 11.420 741.096 8.544 1.595.780 8.700 65.768 1.925
108
kWh/m2
Megítélés Normál
87
kWh/m2
Normál
183
kWh/m2
Magas
34
kWh/m2
Alacsony
Copyright : Ambit, Arnhem 2002
* Energiafogyasztás bruttó alapterületre vetítve.
A létesítményfelelős havi jelentést kap az energiafogyasztásról. Minden évben egy értékelő jelentés készül az önkormányzati testület és Utrecht lakosainak számára, az önkormányzati épületek energiafogyasztásáról. Energiahatékonysági intézkedések kivitelezése Az önkormányzati épületeket felügyelő osztály elővigyázatossági intézkedéseket tesz a (túlzott) energiafogyasztás megakadályozására. Valahányszor régi berendezések cseréjére vagy az irodaházak felújítására sor kerül, figyelembe kell venni az energiahatékonysági intézkedéseket. Így 1996 óta: • 12000 utcai világításban használt izzót cseréltek ki. • Melegvíz kazánokat cseréltek le. • Egyes osztályok mozgásérzékelőket és alkonykapcsolókat szereltek fel irodáikban. • Az iskolákban felméréseket végeztek kisebb energiahatékonysági intézkedések érdekében (ablakszigetelés, tetőszigetelés, stb.) Energie-Cités
2003
6
Energiamenedzsment önkormányzati épületekben
Utrecht (NL)
Habár az energiahatékonysági szempontokat figyelembe kell venni, az alkalmazásukhoz szükséges pénzügyi források/ eszközök hiányosak. Ezt a problémát eddig nem sikerült megoldani; emiatt az energiahatékonysági intézkedések kivitelezése lassan halad.
ÉRTÉKELÉS
ÉS
KILÁTÁSOK
2001-ben Utrecht kb. 12%-os hőenergia megtakarítást ért el az 1996-os szinthez képest. Ez a fűtőberendezések ‘megfelelő karbantartásának' volt köszönhető. 2001-ben a CO2kibocsátások 560 tonnával csökkentek az 1996-os bázisévhez képest. Ez a csökkenés egyenértékű kb. 375 új építettésű ház (a Holland szabályoknak megfelelő energiafogyasztás mellett) éves fűtésével járó CO2-kibocsátással. Mindez évi 120000€ fölötti költségmegtakarítást jelent a változó energiaköltségek szintjén. Sajnos, az általános költségvetési csökkentéséknek köszönhetően, a dolgozók motiválására költhető összegek is zsugorodtak, aminek negatív hatása látható volt az önkormányzati épületek energiafogyasztásában. Ennek ellenére, 1996 óta az utrechtieknek sikerült csökkenteni az önkormányzati létesítményekkel kapcsolatos CO2-kibocsátást. Mivel a teljes energiaigény csökkent és ezzel költségmegtakarítást lehetett elérni, a negyedik lépés ideje is elérkezett: a zöld energia beszerzése. Utrecht már a 2002-es évi energiavásárláskor előnyben részesítette a hulladékból termelt, valamint a gázalapú kogenerációs erőművekben előállított villamos energiát, az olaj vagy barnaszén alapú termeléssel szemben. Ezen túlmenően, a vásárolt villamos energia egy kisebb (kb. 10%) hányada zöld (fenntartható) eredetű. A következő években Utrecht önkormányzata komoly költségvetési problémák elé néz. Az energia-megtakarítási kampányra költhető összeget már csökkentették, de a kampány pillanatnyilag még folytatódik. Másrészt, tekintettel az energiapiacon tapasztalható változások miatt, tárgyalások folynak az önkormányzati szinten kijelölendő energiafelelősről. Az energiavásárlás, az energiamenedzsment rendszer felügyelete és az energiahatékonysági intézkedések bevezetése mind e személy feladatainak részét fogják képezni. Az energiafelelősnek lehetősége lesz további új tevékenységek kezdeményezésére is az önkormányzati épületek energia-megtakarítási kampány keretében.
TOVÁBBI INFORMACIÓ Utrecht DSO, környezetvédelmi osztály Inge van de Klundert E-mail:
[email protected]
Ambit Arnhem Jan Zieck E-mail:
[email protected] http:// www.ambit.nl
Az esettanulmány az Energie-Cités és SEDA együttműködésében készült. A tanulmány az Európai Bizottság (Directorate General for the Environment, under the Community framework for Cooperation to Promote Sustainable development / Contract reference SUB 02/344292) pénzügyi támogatásával készült. Az itt kifejezett vélemények az Energie-Cités és partnereik álláspontját tükrözik és nem tekinthetők az Európai Bizottság hivatalos véleményének.
Energie-Cités
2003
7
