Berta Mikl´os
Sz´echenyi Istv´an Egyetem M˝uszaki Tudom´anyi Kar Infrastruktur´alis Rendszerek Modellez´ese e´ s Fejleszt´ese Multidiszciplin´aris M˝uszaki Tudom´anyi Doktori Iskola
2011
Konzulens: Dr. Zoletnik S´andor KFKI R´eszecske e´ s Magfizikai Kutat´oint´ezet Budapest
Konzulens: Dr. P´or G´abor Budapesti M˝uszaki e´ s Gazdas´agtudom´anyi Egyetem Nukle´aris Technika Tansz´ek Budapest
T´emavezet˝o: Dr. Horv´ath Andr´as Sz´echenyi Istv´an Egyetem Fizika e´ s K´emia Tansz´ek Gy˝or
´Irta:
Doktori t´ezisek
Zajdiagnosztikai elj´ar´asok a nukle´aris energetik´aban
1
sor´an nem keletkeznek u¨ vegh´azhat´as´u g´azok. Hasad´oanyagb´ol, a jelenlegi technol´ogia tov´abbi
mat´an alapul´o energetika, sem pedig a magf´uzi´o elve alapj´an m˝uk¨od˝o energetika alkalmaz´asa
A m´asik megold´asi lehet˝os´eg a nukle´aris energetik´aban rejlik. Sem a maghasad´as folya-
t¨ort´en˝o bevon´as´anak.
a fels˝o korl´atnak, ´ıgy term´eszetesen igen nagy a jelent˝os´ege ezen energiahordoz´ok energetik´aba
teszi lehet˝ov´e, hogy csak erre e´ p´ıts¨uk energetik´ankat. Ma m´eg a k¨ozel´ebe sem jutottunk ennek
nos ezen energiahordoz´ok a´ ltal megtermelhet˝o energi´anak fels˝o korl´atja van, e´ s ez a korl´at nem
termikus energia, v´ızenergia stb.) min´el nagyobb m´ert´ek˝u bevon´asa az energiatermel´esbe. Saj-
K´ezenfekv˝o megold´asnak t˝unik az alternat´ıv energiaforr´asok (napenergia, sz´elenergia, geo-
sor´an nem keletkeznek u¨ vegh´azhat´as´u g´azok.
ut´an kell n´ezn¨unk, amelyek elegend˝o menyis´egben a´ llnak rendelkez´esre, e´ s felhaszn´al´asuk
koncentr´aci´oj´anak meredek n¨oveked´ese arra figyelmeztet, hogy s¨urg˝osen olyan energiaforr´asok
A fosszilis energiahordoz´ok korl´atos tartal´ekai, valamint az u¨ vegh´azhat´as´u g´azok l´egk¨ori
fejl˝od˝o orsz´agok n´epess´eg´enek gyors n¨oveked´ese a´ ll.
Az emberis´eg teljes´ıtm´enyig´enye exponenci´alisan n¨ovekszik, aminek h´atter´eben j´or´eszt a
energiaell´at´ast biztos´ıt´o energetikai infrastrukt´ura.
e´ letsz¨uks´egleteinek kiel´eg´ıt´es´ehez, u´ gy v´alik az infrastrukt´ura egyik legfontosabb elem´ev´e az
az emberis´eg egyre bonyolultabb e´ s kifinomultabb m˝uszaki eszk¨oz¨oket haszn´al fel
Minden emberi tev´ekenys´eghez, egy´altal´an l´etez´es¨unkh¨oz energi´at haszn´alunk fel. Ahogy
Motiv´aci´o
1. fejezet
2
energetika megb´ızhat´os´ag´anak tov´abbi n¨ovel´es´et.
e´ s adatfeldolgoz´asi zajdiagnosztikai m´odszerek fejleszthet˝oek, amelyek el˝oseg´ıtik a nukle´aris
Dolgozatom c´elja, hogy megmutassam, multidiszciplin´aris eszk¨oz¨okkel olyan u´ j m´er´esi
m˝uszaki e´ s term´eszettudom´anyos ismeretek egyar´ant sz¨uks´egesek.
A pontos, e´ s megb´ızhat´o diagnosztikai eszk¨oz¨ok fejleszt´es´ehez alapos, e´ s m´ely informatikai,
van sz¨uks´eg.
ezeket a szakembereket t´amogat´o egyre pontosabb e´ s megb´ızhat´obb diagnosztikai elj´ar´asokra
e´ rdek´eben a technol´ogiai folyamatokat min´el pontosabban ismer˝o szakemberekre, valamint az
A nukle´aris energetika biztons´ag´anak n¨ovel´ese, e´ s a technol´ogiai fegyelem tov´abbi emel´ese
emelked´est is biztos´ıthatja.
azt az energiakr´ızist, amiben ma vagyunk, e´ s ez a megold´as egyben a tov´abbi e´ letsz´ınvonal
Az alternat´ıv energiatermel´esi elj´ar´asok, e´ s a nukle´aris energetika egy¨uttesen oldhatja meg
korl´atlan mennyis´egben a´ llhat az emberis´eg rendelkez´es´ere.
az id˝o pedig el´eg lehet a f´uzi´os er˝om˝uvek kifejleszt´es´ehez, melyek u¨ zemanyaga gyakorlatilag
alkalmaz´asa mellett, k¨or¨ulbel¨ul 100 e´ ves t´avlatban a´ ll elegend˝o mennyis´eg rendelkez´esre. Ez
Az a´ ltalam
3
pontosabb anal´ızis e´ rdek´eben az a´ tviteli f¨uggv´eny egy pontosabb becsl´es´et javasoltam a
fluktu´aci´ok alaj´an. A m´er´esek ki´ert´ekel´es´ehez a rep¨ul´esi id˝o elv´et haszn´altam fel. A
2. Atomreaktor h˝ut˝ok¨ozege a´ raml´asi sebess´eg´enek meghat´aroz´asa m´ert h˝om´ers´eklet-
k¨osz¨onhet˝oen lehets´eges.
haszn´altam fel. Ezen sz´am´ıt´asok rutinszer˝u alkalmaz´asa a digit´alis sz´am´ıt´astechnik´anak
gebra m´atrixok saj´at´ert´ekeinek e´ s saj´atvektorainak kisz´am´ıt´as´ahoz sz¨uks´eges m´odszereit
anal´ızis´en alapul. A m´ert jelek hibaterjed´es´enek anal´ızis´ehez pedig a numerikus al-
tov´abbfejlesztett m´odszer a m´ert jelek frekvencia-tartom´anyban v´egzett spektr´alis
1. Atomreaktorok bels˝o szerkezeti elemeinek neutron–zajdiagnosztik´aja.
Dolgozatomban o¨ t, t¨obb´e-kev´esb´e f¨uggetlen ter¨uleten kifejtett kutat´asaimr´ol sz´amolok be.
sz´am´ıt´og´epes, numerikus matematikai e´ s alkalmazott fizikai ismereteket k¨ovetel meg egyszerre.
ak´ar m´er´esi elj´ar´asok, adatfeldolgoz´asi elj´ar´asok, vagy szimul´aci´os elj´ar´asok – magasszint˝u
A zajdiagnosztikai elj´ar´asok fejleszt´ese a nukle´aris energetika ter¨ulet´en – legyenek azok
• magf´uzi´o elv´et alkalmaz´o energetika.
• maghasad´as elv´et alkalmaz´o energetika,
elj´ar´asokat fejlesztettem a nukle´aris energetika mindk´et ter¨ulet´en:
Kutat´asaim sor´an a zajdiagnosztika m´odszereinek sz´eles sk´al´aj´at alkalmaztam, e´ s diagnosztikai
A kutat´asok sor´an alkalmazott m´odszerek
2. fejezet
Ehhez numerikus matematikai elj´ar´asokat,
k¨ornyezetben.
4
jelek ki´ert´ekel´es´ehez a digit´alis jelfeldolgoz´as m´odszereit haszn´altam u´ jfent MATLAB
mafizikai e´ s elektronikai ismeretekre egyar´ant sz¨uks´eg volt. A m´er˝oszond´ab´ol sz´armaz´o
Reynolds-ny´ır´as kimutat´as´ahoz u´ j m´er˝oszond´at javasoltam, melynek kidolgoz´as´ahoz plaz-
maztam MATLAB k¨ornyezetben. A zon´alis a´ raml´asok egyik lehets´eges hajt´as´at biztos´ıt´o
makban zon´alis a´ raml´asokat. Az adatfeldolgoz´as sor´an korrel´aci´os m´odszereket alkal-
5. Zon´alis a´ raml´asok kimutat´asa tokamakban. A vil´agon m´asodikk´ent mutattam ki toka-
kalmaztam.
sz´am´ıt´og´epes szimul´aci´os m´odszereket e´ s alkalmazott fizikai ismereteket egy¨uttesen al-
tanulm´any´at dolgoztam l´enyeg´eben ki.
4. Atomnyal´ab-szonda diagnosztika. Egy u´ j plazmadiagnosztikai elj´ar´as megval´os´ıthat´os´agi
mus alap´u.
f´enyjelek alapj´an. Az a´ ltalam javasolt s˝ur˝us´eg–rekonstrukci´os elj´ar´as genetikus algorit-
3. F´uzi´os plazma s˝ur˝us´eg´enek meghat´aroz´asa diagnosztikai nyal´abemisszi´ob´ol sz´armaz´o
rendszertechnikai e´ s szab´alyoz´astechnikai ismereteket is felhaszn´altam.
zajos k¨ornyezetben t¨ort´ent m´er´esek miatt. Ennek a pontosabb m´er´esnek a kidolgoz´asakor
5
f´enyprofilokon. (l´asd. 3. hivatkozott publik´aci´o, 4.1.1 alfejezet az e´ rtekez´esben)
hoz k´esz´ıtett nyal´ab–emisszi´os diagnosztik´ahoz. Az elj´ar´ast sikerrel teszteltem szimul´alt
konstru´al´o, genetikus algoritmus alap´u, optimaliz´aci´os elj´ar´ast a COMPASS tokamak-
3. Kidolgoztam egy a Li-nyal´ab diagnosztika a´ ltal m´ert f´enyprofil alapj´an s˝ur˝us´egprofilt re-
zott publik´aci´o, 3.4.1 e´ s 3.4.2 alfejezetek az e´ rtekez´esben)
h˝om´ers´eklet–fluktu´aci´ok hat´as´at spektr´alisan k¨ul¨on lehessen v´alasztani. (l´asd. 2. hivatko-
lehet˝os´eg van arra is, hogy a γ–sug´arz´as m´er´esre gyakorolt hat´as´at, valamint a terjed˝o
szi lehet˝ov´e, mint a keresztkorrel´aci´os f¨uggv´eny. Az impulzus–v´alaszf¨uggv´eny alapj´an
impulzus–v´alaszf¨uggv´eny zajos k¨ornyezetben a rep¨ul´esi id˝o e´ rt´ek´enek jobb becsl´es´et te-
akt´ıv z´on´aj´anak tetej´en kil´ep˝o h˝ut˝ok¨ozeg a´ raml´asi sebess´eg´et. Megmutattam, hogy az
2. Terjed˝o h˝om´ers´eklet–fluktu´aci´ok m´er´ese alapj´an meghat´aroztam a BME tanreaktora
lehet˝ov´e. (l´asd. 1. hivatkozott publik´aci´o, 3.3.2 e´ s 3.3.3 alfejezetek az e´ rtekez´esben)
elj´ar´as kond´ıci´osz´am´anak, azaz a m´odos´ıtott elj´ar´as l´enyegesen pontosabb anal´ızist tesz
spektr´alis dekompoz´ıci´os elj´ar´as kond´ıci´osz´ama fele az eredeti spektr´alis dekompoz´ıci´os
alapj´an egy m´odos´ıtott spektr´alis dekompoz´ıci´os elj´ar´asra tettem javaslatot. A m´odos´ıtott
elimin´al´as´anak m´odszer´et az a´ ltalam tanulm´anyozott h´arom detektorelrendez´esre. Ennek
dez´eseinek eset´ere. Kidolgoztam a reaktivit´as komponens spektr´alis dekompoz´ıci´o n´elk¨uli
gyakorolt jelent˝os m´ert´ek˝u hat´as´at VVER t´ıpus´u reaktorok k¨ul¨onb¨oz˝o detektorelren-
1. Kimutattam a spektr´alis dekompoz´ıci´os elj´ar´as kond´ıci´osz´am´anak az elj´ar´as pontoss´ag´ara
T´ezisek
3. fejezet
Kisz´amoltam
A dolgozat
lyamatok jellemz˝o m˝uszaki param´etereinek el˝orejelezhet˝os´eg´et, e´ s az esetlegesen kialakul´o meghib´asod´asok elh´ar´ıt´as´at.
alkalmaz´as´aval, a CASTOR tokamakon v´egzett m´er´esek alapj´an, m´asodikk´ent a vil´agon,
zon´alis a´ raml´asokat mutattam ki tokamakban. (l´asd. 4. hivatkozott publik´aci´o, 4.3.1 e´ s
vit´as komponenst elimin´alni, e´ s ez ut´an az a´ ltalam javasolt m´odos´ıtott elj´ar´ast alkalmazni.
Reynolds–fesz¨ults´egnek er˝os radi´alis gradiense van. (l´asd. 10. hivatkozott publik´aci´o,
6
elemz´esekor a m´ert jelekb˝ol a spektr´alis dekompoz´ıci´os elj´ar´as alkalmaz´asa el˝ott a reakti-
a CASTOR tokamak plazm´aiban, k¨ozvetlen¨ul az o¨ sszetartott tartom´any sz´ele alatt, a
7
nyal´abemisszi´os diagnosztika a´ ltal szolg´altatott f´enyjelek alapj´an a s˝ur˝us´eg–rekonstrukci´o
• Genetikus algoritmus alap´u optimaliz´aci´os elj´ar´ast alkalmazva lehet˝os´eg van a
maximumhelye alapj´an t¨ort´en˝o becsl´es.
az impulzus - v´alaszf¨uggv´eny alapj´an t¨ort´en˝o becsl´es, mint a keresztkorrel´aci´os f¨uggv´eny
• Zajjal terhelt m´er´esi adatok eset´eben k´et jel k¨ozti id˝ok´es´es becsl´es´ere pontosabb elj´ar´as
val´o elt´er´esei miatt e´ rdemes a z´onatart´o kos´ar leng´eseinek neutronzaj alapj´an t¨ort´en˝o
m´er˝oeszk¨ozt fejlesztettem a CASTOR tokamakra. Ezzel az eszk¨ozzel kimutattam, hogy
4.3.3 alfejezet az e´ rtekez´esben)
• A VVER t´ıpus´u atomreaktorok szerkezet´enek a nyugati t´ıpus´u rektorok szerkezet´et˝ol
7. Reynolds–fesz¨ults´eg t´erbeli e´ s id˝obeli viselked´es´enek tanulm´anyoz´as´at lehet˝ov´e tev˝o
Kutat´asaim sor´an kimutattam:
meltetett berendez´esek m˝uk¨od´es´enek jobb meg´ert´es´ehez, el˝oseg´ıti a berendez´esekben zajl´o fo-
m´er´es alapj´an analiz´al´o elj´ar´ast, az autokorrel´aci´os sz´eless´eg m´odszert. Ezen m´odszer
4.3.2 alfejezetek az e´ rtekez´esben)
A zajdiagnosztikai elj´ar´asok alkalmaz´asa a nukle´aris energetika ter¨ulet´en hozz´aj´arul az u¨ ze-
– multidiszciplin´aris – megold´asokra van sz¨uks´eg.
dom´anyter¨uletek e´ les hat´arai elmos´odnak, e´ s a k¨ul¨onb¨oz˝o tudom´anyter¨uletek ismereteit o¨ tv¨oz˝o
sz´amomra legfontosabb tanuls´aga, hogy val´os m˝uszaki probl´em´ak megold´asakor az egyes tu-
Doktori e´ rtekez´esem 15 e´ v kutat´omunk´aj´anak eredm´enyeit foglalja o¨ ssze.
¨ Osszegz´ es e´ s kitekint´es
4. fejezet
6. Kifejlesztettem egy az a´ raml´asi sebess´egt´er id˝obeli e´ s t´erbeli tulajdons´agait egy pontbeli
k´esz¨ult. (l´asd. 7. hivatkozott publik´aci´o, 4.2.4 e´ s 4.2.5 alfejezetek az e´ rtekez´esben)
tot tettem egy pr´obadetektor tervez´es´ere. Ez a pr´obadetektor a javaslataim alapj´an el is
az Atomnyal´ab-szonda diagnosztik´aval t¨ort´en˝o m´er´esekhez. Ezen elj´ar´as alapj´an javasla-
5. Kidolgoztam egy sz´am´ıt´og´epes elj´ar´ast a plazma´aram v´altoz´asainak figyelembev´etel´ere
4.2.3 alfejezetek az e´ rtekez´esben)
m´er´esre gyakorolt torz´ıt´o hat´as´anak m´ert´ek´et. (l´asd. 7. hivatkozott publik´aci´o, 4.2.2 e´ s
Atomnyal´ab-szonda diagnosztika kil´ep˝o ionjainak a´ ram´at, valamint a m´asodik ioniz´aci´o
f¨uggv´eny´eben, valamint a kil´ep˝o ionok detekt´alhat´os´ag´anak hely´et. Megbecs¨ultem az
az egyes elemek m´agneses t´erbeli p´aly´ait a nyal´abenergia e´ s az ioniz´aci´o hely´enek
nyal´ab-szonda diagnosztika ionforr´as´aban alkalmazhat´o elemek k¨or´et.
m´agneses t´erben meghat´aroz´o, sz´am´ıt´og´epes k´od seg´ıts´eg´evel meghat´aroztam az Atom-
ka, megval´os´ıthat´os´agi tanulm´any´at. Egy a´ ltalam fejlesztett, ionok p´aly´ait inhomog´en
4. Elk´esz´ıtettem egy u´ j plazmadiagnosztikai elj´ar´as, az Atomnyal´ab-szonda diagnoszti-
liz´aci´ot fogok kipr´ob´alni, hiszen a s˝ur˝us´eg–rekonstrukci´on´al m´ar tapasztalatokat gy˝ujt¨ottem ezen a ter¨uleten.
nulm´anyoz´asakor mer¨ult fel bennem. Val´os m´er´esi folyamatok matematikai modelljei be-
lesz´olnak a m´er´esi hiba terjed´esi folyamat´aba, csak itt az els˝odleges hib´at nem a kerek´ıt´es
p´alyasz´amol´o algoritmust a´ t kell ´ırni grafikus processzorra, ami egyszerre t¨obb t´ızezer r´eszecske
ir´any´ıt´aselm´elettel – val´o ismerked´eskor mer¨ult fel.
8
dom´anyos Akad´emia int´ezetei a´ ltal v´egzett diagnosztikai c´el´u m´er´esek nagy r´esz´et az er˝om˝u
es e´ vek v´eg´en az vetett v´eget, hogy a Paksi Atomer˝om˝u Rt.–ben, az addig a Magyar Tu-
A maghasad´as elv´en m˝uk¨od˝o atomreaktorok ter¨ulet´en v´egzett kuatat´asaimnak az 1990-
szor egym´ast´ol t´avol a´ ll´o ter¨uleteket tanulm´anyozni.
dom´anyter¨ulet eszk¨ozeire t´amaszkodni, e´ s u´ j m´odszerek kidolgoz´asakor e´ rdemes o¨ tletek´ert sok-
A fenti p´eld´ak j´ol mutatj´ak, hogy val´os probl´em´ak megold´asakor nem lehet csak egy tu-
goz´asi elj´ar´as, teh´at megintcsak alkalmazott informatika.
de a megold´ashoz az autokorrel´aci´os m´odszer kifejleszt´es´ere volt sz¨uks´eg, ami egy jelfeldol-
A zon´alis a´ raml´asok kimutat´asakor is fizikai folyamatok tanulm´anyoz´as´aval indult a feladat,
az alkalmazott informatika eszk¨ozeivel oldhat´o meg.
e´ s a megval´os´ıthat´os´agi tanulm´any kidolgoz´asa k¨ozben mutatkozott meg, hogy a feladat csak
kon is kipr´ob´aljam.
9
a´ raml´asok detekt´al´as´ara kifejlesztett autokorrel´aci´os sz´eless´eg m´odszert a COMPASS tokama-
tu´aci´oit is. Ez pedig lehet˝os´eget ad arra, hogy a CASTOR tokamakon elv´egzett zon´alis
A nyal´ab–emisszi´os diagnosztik´aval nem csak a s˝ur˝us´eget lehet m´erni, hanem annak fluk-
p´aly´aj´at k´epes sz´amolni p´arhuzamosan.
p´alyasz´amol´o algoritmus p´arhuzamos´ıt´as´aval lehet megoldani. Ez´ert u´ gy d¨ont¨ottem, hogy a
v´alaszf¨uggv´ennyel tanulm´anyozzam szint´en egy teljesen m´as tudom´anyter¨ulettel – az
Az Atomnyal´ab–szonda diagnosztika alap¨otlete kezdetben tiszt´an plazmafizikai k´erd´es volt,
ezerszer futtatni. Ez olyan sz´am´ıt´asi kapacit´ast ig´enyel, amit elfogadhat´o id˝o alatt csak a
Az a gondolat, hogy az a´ raml´asi sebess´egmez˝ot korrel´aci´os technika helyett az impulzus–
Az optimaliz´aci´o sor´an az ionok p´aly´aj´at sz´amol´o k´odot 104 − 105 r´eszecsk´ere kell t¨obb
milyen optimaliz´aci´os elj´ar´as alkalmaz´as´ara lesz sz¨uks´eg. Els˝ok´ent genetikus alap´u optima-
sz´am´ıt´og´epekre kidolgozott numerikus matematikai elj´ar´asok kerek´ıt´esi hib´ainak ta-
okozza, hanem a m´er´es bizonytalans´aga.
m´ert elmozdul´asai alapj´an kell majd k¨ovetkeztetni a plazma´aram v´altoz´asaira. Ehhez vala-
Az els˝o m´er´esek a nyal´ab–emisszi´os diagnosztika u¨ zembehelyez´ese ut´an v´arhat´oak. Az ionok
Az Atomnyal´ab–szonda diagnosztika tesztdetektor´at telep´ıtett¨uk a COMPASS tokamakra.
rekonstrukci´os elj´ar´ast ki kell eg´esz´ıteni a vissza´all´ıtott s˝ur˝us´egprofil hibaanal´ızis´evel.
cember´eben fejez˝odik be. Addigra az a´ ltalam kifejlesztett genetikus algoritmus alap´u s˝ur˝us´eg–
A pr´agai COMPASS tokamakra k´esz¨ul˝o nyal´ab–emisszi´os diagnosztika e´ p´ıt´ese 2011 de-
feladatokhoz kapcsol´odnak.
A plazmadiagnosztika ter¨ulet´en el´ert eddigi eredm´enyeim viszont folyamatban l´ev˝o kutat´asi
rezg´esdiagnosztik´aj´at is. Ezut´an kezdtem el a f´uzi´os plazma diagnosztik´aj´aval foglalkozni.
vezet´ese a Siemens v´allalat hat´ask¨or´ebe utalta. ´Igy a reaktor bels˝o szerkezeti elemeinek
A spektr´alis dekompoz´ıci´os elj´ar´as kond´ıci´osz´ama vizsg´alat´anak o¨ tlete a digit´alis
elm´eleti sz´am´ıt´asok alapj´an a zon´alis a´ raml´asok egyik hajt´oereje lehet.
o¨ sszetartott tartom´any´anak sz´el´en a Reynolds–ny´ır´asnak er˝os gradiense alakult ki, ami az
alapj´an k´esz´ıtett m´er˝oeszk¨oz jelei alapj´an kimutathat´o volt, hogy a CASTOR tokamak
lehet mutatni a poloid´alis a´ raml´asi sebess´eg 10 – 20%-os modul´aci´oit. A javaslataim
• Tokamakokban, megfelel˝o k´ıs´erleti eszk¨oz e´ s adatfeldolgoz´asi elj´ar´as alklamaz´as´aval, ki
agnosztika alkalmas lehet a plazma´aram v´altoz´asainak nyomonk¨ovet´es´ere.
• Az el˝ozetes modellsz´am´ıt´asok alapj´an ki lehet jelenteni, hogy az atomnyal´ab–szonda di-
elv´egz´es´ere egy csak sz´am´ıt´og´epes k´od form´aj´aban adott c´elf¨uggv´eny eset´eben is.
f¨uggetlen hivatkoz´as)
10
plasma studies on CASTOR, Nuclear Fusion 47 (2007) 378–386 (imp. f.: cca. 3) (7
5. G. Van Oost, M. Berta, J. Brot´ankov´a et al., Joint experiments on small tokamaks: edge
Controlled Fusion 48 (2006) S137–S153 (imp. f.: cca. 2,9) (5 f¨uggetlen hivatkoz´as)
nal flow-like structures using the autocorrelation–width technique, Plasma Physics and
4. A. Bencze, M. Berta, S. Zoletnik, J. St¨ockel, J. Ad´amek, M. Hron, Observation of zo-
f¨uggetlen hivatkoz´as)
fusion devices, Review of Scientific Instruments 76 073504 (2005) (imp. f.: cca. 1,35) (5
zer, Two–dimensional density and density fluctuation diagnostic for the edge plasma in
3. S. Zoletnik, G. Petravich, A. Bencze, M. Berta, S. Fiedler, K. McCormick, J. Schwein-
0,33) (6 f¨uggetlen hivatkoz´as)
temperature fluctuations, Progress in Nuclear Energy, Vol. 43., pp. 1 - 4, 2002 (imp. f.:
2. G. P´or, M. Berta, M. Cs´uv´ar, Measurement of the coolant flow rate using correlation of
f¨uggetlen hivatkoz´as)
motion, Progress in Nuclear Energy, Vol. 34. No. 1, pp. 1 – 11, 1999. (imp. f.: 0,28) (1
1. M. Berta, G. P´or, The effect of the matrix condition number on the estimate of core barrel
5.1. A doktori e´ rtekez´esben hivatkozott publik´aci´ok
Publik´aci´ok jegyz´eke
5. fejezet
11
Phys. Warsaw, July 02 -06, 2007 ECA Vol.31F, P-2.141 (2007) (0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
Team, Fast Radiation Dynamics during ELMs in TCV, 34th EPS Conference on Plasma
4. G. Veres, R. A. Pitts, A. Aranyi, A. Bencze, M. Berta, B. Gulejova, S. K´alvin and the TCV
hivatkoz´as)
Contr. Fusion Montreux, 17-21 June 2002 ECA Vol. 26B, P-2.116 (2002) (0 f¨uggetlen
phenomena in the Wendelstein-7AS stellarator, 29th EPS Conference on Plasma Phys. and
3. S. Zoletnik, A. Bencze, M. Berta, B. Kardon and the W7-AS team Identifying turbulence
f¨uggetlen hivatkoz´as)
the COMPASS tokamak, Fusion Engineering and Design, (2009) (imp. f.: cca. 0,83) (0
2. A. Szappanos, M. Berta, S. Zoletnik at al., EDICAM fast video diagnostic installation on
3) (2 f¨uggetlen hivatkoz´as)
IAEA activities on research using small tokamaks, Nuclear Fusion 49 (2009) (imp. f.: cca.
1. M. Gryaznevich, G. Van Oost, M. Berta et al., Results of Joint Experiments and other
5.2. A doktori e´ rtekez´esben nem hivatkozott publik´aci´ok
2006. (0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
STOR tokamak, In 33rd EPS Conference on Plasma Phys. Rome, volume ECA Vol.30I,
10. M. Berta et al. The spatial structure of flows, Reynolds stress and turbulence in the CA-
Egyetem, 2006 (0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
9. M. Berta, R. Farzan, F. Giczi, A. Horv´ath, Fizika villamosm´ern¨ok¨oknek, Sz´echenyi Istv´an
hivatkoz´as)
8. G. Stoyan, M. Berta et al. MATLAB, TYPOTEX, (2005) 208 – 225 oldalak (0 f¨uggetlen
NUKLEON (elektronikus), Vol. 2, pp. 1-7, 2009 (0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
7. A. Bencze, M. Berta, Plazmafluktu´aci´ok e´ s turbulens a´ raml´asok f´uzi´os plazm´akban,
Engineering and Design (2011) (imp. f. cca 0,83) (0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
6. V. Weinzettl, R. Panek, M. Berta at al., Overview of the COMPASS diagnostics, Fusion
12
ellen˝orz´esi technol´ogia kifejleszt´ese, Kutat´asi jelent´es, 2005 (0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
CD lej´atsz´ok zajvizsg´alat´ahoz m´er´esi m´odszer kidolgoz´asa e´ s a m´odszer alapj´an min˝os´eg
13. Moln´arka Gy˝oz˝o, S¨ut˝o Istv´an, M´orocz Tam´as e´ s Berta Mikl´os, J´arm˝uvekhez gy´artott
hivatkoz´as)
Procee-dings of COMPASS Programmatic Conference Prague April 2-3 2009 (0 f¨uggetlen
12. G. Anda, D. Dunai, M. Berta and others, Beam Emission Spectroscopy on COMPASS,
hivatkoz´as)
Proceedings of COMPASS Programmatic Conference Prague April 2-3 2009 (0 f¨uggetlen
11. M. Berta, G. Veres, R. P´anek and others, Design of Atomic Beam Probe for COMPASS,
f¨uggetlen hivatkoz´as)
10. M. Berta and all., BES and ABP for COMPASS, Proceedings of HPPW 2008, Gy˝or (0
IMORN 29 Budapest, 2004 (0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
electric field and electron density fluctuations in small tokamak plasmas, Proceedings of
9. M. Berta, A. Bencze, S. Zoletnik, G. P´or, Castor Tokamak Team, Analysis of the drift of
adv´anya, Budapest, (2005) (0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
bess´eg-fluktu´aci´ok vizsg´alat´ara f´uzi´os plazm´akban, Nukle´aris szimp´ozium konferencia ki-
8. A. Bencze, M. Berta, S. Zoletnik, Autokorrel´aci´os – sz´eless´eg m´odszer alkalmaz´asa se-
Proceedings of IMORN 28 in Athens, 2000. (0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
7. Berta M., P´or G., The rolling motion of the core barrel in WWER 440 type reactors,
(0 f¨uggetlen hivatkoz´as)
Conference on Plasma Phys. Sofia, June 29 - July 3, 2009 ECA Vol.33E, P-5.141 (2009)
6. J. Stockel, R. P´anek, M. Berta et al., Plasma Breakdown Studies on COMPASS, 36th EPS
koz´as)
Plasma Phys. Warsaw, July 02 -06, 2007 ECA Vol.31F, P-2.026 (2007) (0 f¨uggetlen hivat-
measured by fast low field side wall Langmuir probes on TCV, 34th EPS Conference on
5. R.A. Pitts, A. Bencze, O. E. Garcia, M. Berta, G. Veres, On the statistics of ELM filaments
