ENERGIA HÍRLEVÉL. V. évfolyam. 8. szám, október. XV. ENERGIA CAFÉ Kötetlen szakmai beszélgetés - energetikáról

ENEREA

•••Energia hírlevél

ENERGIA

HÍRLEVÉL

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa V. évfolyam. 8. szám, 2013. október

••• XV. ENERGIA CAFÉ Kötetlen szakmai beszélgetés - energetikáról

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. elkötelezett aziránt, hogy segítse az ÉszakAlföldi régió gazdasági-társadalmi szereplőit abban, hogy megoldást találjanak energetikai problémáikra. A tájékoztatás és szemléletformálás jegyében az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség •••Energia Café néven rendezvénysorozatot szervez az Észak-Alföldi régióban, mely ezúttal Hajdú-Bihar megye székhelyén, Debrecenben kerül megrendezésre. A rendezvény ezúttal rendhagyó módon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságával és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésben valósul meg.

Engedje meg, hogy ezúton tisztelettel meghívjuk Önt a XV. Energia Café-ra!

Tartalom 27%-kal

kevesebb

forrás

energetikai

felújításra?................................................. 2 Megújuló energia park Fóton .................... 5

A XV. Energia Café témája: „Megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban” Időpontja:

2013. november 28. (csütörtök), 14 óra

Helyszíne:

Új energiafűz……………………………………………17

Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Háza (HBKIK új irodaház), Sesztina Jenő terem

Iskolafejlesztés Debrecenben ................... 18

Debrecen, Vörösmarty u. 13-15.

M2RES – szeminárium .............................. 9 LNG: A cseppfolyós földgáz ....................... 12 Vidékfejlesztés megújuló energiával ........ 15

(Folytatás a 2. oldalon)

1

ENEREA


Ízelítő az előadásokból:  Megújuló energiaforrások jelenlegi és várható támogatási lehetőségei a mezőgazdaságban  Mezőgazdasági energetikai pályázatok tapasztalatai 2007-2013  Az Agrártudományi Centrum megújuló energetikai programjai és kutatásai  A mezőgazdasági termelők szerepe a bioenergia termelésében és felhasználásában  A napenergia felhasználása a mezőgazdaságban, példaértékű projektek ismertetésével  A geotermikus energia felhasználási lehetőségei az agrárszektorban, „jó gyakorlatok” bemutatásán keresztül Rendezvényeink sorában, a téma fontosságára való tekintettel ezúttal szeretnénk megszólítani azon mezőgazdasági vállalkozókat, gazdákat, akik érdeklődnek a megújuló energiaforrások mezőgazdaságban történő felhasználási lehetőségei iránt, illetve a magukat e témában képezni kívánó szakembereket, magánszemélyeket. A soron következő •••Energia Café célja, hogy bemutatásra kerüljenek a megújuló energiaforrások várható mezőgazdasági támogatásai, a lezárult pályázatok tapasztalatai, illetve a résztvevők megismerhetik a megújuló energiák felhasználási lehetőségeit megvalósult példaértékű projekteken keresztül. Az előadásokat követően kötetlen beszélgetés keretében lehetőség nyílik arra, hogy az érintettek, a jelenlévők megfogalmazzák kérdéseiket, észrevételeiket, szakmai tanácsaikat.

Gondolkodjunk együtt ebben a kiemelt jelentőséggel bíró témában! A rendezvényen a részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött! Regisztráció elektronikus formában IDE KATTINTVA lehetséges. További információ kérhető Matusz Ildikó projekt menedzsertől az [email protected], illetve a 06 30 495 0405 elérhetőségeken.

Megtisztelő részvételére feltétlenül számítunk!

27 %-kal kevesebb forrás energetikai felújításra? A 2014-es költségvetés tervezete csak 743 millió forintot szán épületenergetikára, ami 27 százalékkal kevesebb, mint idén. A Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer az idei 5,2 milliárdról 9,5 milliárdra nő, de nem tudni, mire fordítja az NFM, hisz az idei keretet sem használta fel. A támogatási menetrend bizonytalansága ellehetetleníti a tervezést a pályázók és az építőipar számára, miközben a pénz a minisztérium számláján pihen. 2011 óta évről évre csökken a költségvetésben az ún. épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzatra szánt pénz. Míg 2011-ben még 3,3 milliárd forint jutott erre a célra, jövőre már csak ennek alig negyede, 743 millió Ft. Eközben jelentősen megnő a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR) költségvetési sora. A 2013-as 5,2 milliárd után 2014-ben már 9,5 milliárd forint kerül ide. Ezt a pénzt az éghajlatváltozás elleni harcra kell fordítani, aminek része lehet az épület-energiahatékonyság is. (Folytatás a 3. oldalon)

2

ENEREA


A témafelelős NFM azonban máig nem hozta létre a ZFR rendszerét, és előzetes elképzeléseit sem ismertette. Az idei 5,2 milliárdot nem helyezték ki, és csak találgathatunk arról, hogy milyen célra és milyen rendszerben lesz elérhető. „Az idei források is csak pár ezer lakás felújítását tudták támogatni a milliónál is több felújításra váró lakásból, és a pályázatokat pár nap után fel kellett függeszteni” mondta dr. Bart István, a MEHI igazgatója. „Feltételezzük, hogy az NFM nem csak ennyit szán az épület-energiahatékonyság támogatására, és a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből is jut majd erre. Ugyanakkor nagyon megnehezítik a pályázók és a felújítási ipar helyzetét azzal, hogy nem osztják meg velünk terveiket és elképzeléseinket. Ha nem ismerjük a források mennyiségét, illetve a pályázatok kiírásának idejét, akkor a felújítani vágyók nem tudnak tervezni, az ipar pedig nem tudja a hazai termelést fejleszteni, és új munkahelyeket teremteni.” Bart hangsúlyozta, hogy az energiahatékonysági beruházások támogatása a gazdaságfejlesztés legjobb módja: munkahelyeket teremt, gazdagodik általa a költségvetés és csökkenti az ország energiafüggőségét is. Megemlítette azt is, hogy a kormány idén szeptemberben további három milliárd forintot biztosított a kvótabevételekből a panelprogramban még 2009-ben befogadott, de azóta még támogatásban nem részesült pályázatokra. Forrás: www.zoldtech.hu

5 hasznos tanács LED fényforráshoz Biztosan hallotta már, hogy a LED fényforrások, LED szalagok a jövő fényforrásai. Ha igen, akkor azt is tudja, hogy a jelenleg létező LED termékekkel teljes egészében lecserélheti otthona világítását energiatakarékos megoldásra, azaz a hagyományos volfrám szálas izzót kompakt fénycsövekre, vagy SMD lap leddel működő fényforrásokra. A magyar családok villanyszámlájának legalább 20 százalékát a világítás teszi ki. Azért, hogy ez az arány alacsonyabb legyen, hasznos tanácsokat adunk, amely segíteni fogja a vásárlásban.

LED szalag LED szalag

LED fényforrás

1. Fókuszált fényt adnak A LED izzók (azaz LED fényforrások, hiszen az SMD lap ledek nem izzanak) közvetlen fényt bocsátanak ki. A spot fényű ledek nem alkalmasak nagy terület bevilágítására. A spot lámpák fénye leginkább helyi megvilágításra jók, például hangulatvilágítás, útvonalak, süllyesztett (doboz) és kültéri biztonsági megvilágításra megfelelőek.

(Folytatás a 4. oldalon) 3

ENEREA

•••Energia hírlevél 2. Milyen színű fénnyel világítanak?

A legtöbben úgy gondolják, hogy a LED-es izzók kékes árnyalattal világítanak, akár egy tudományos-fantasztikus filmben. Ez néha tényleg így van, ezért minden esetben ellenőrizze, milyen színhőmérsékletű izzót vásárol. A jelenleg kapható LED fényforrások közül sokféle árnyalatú és fényerejű termék létezik, a hidegtől a meleg hangulatú fényig – csak Önön múlik, hogy ízlésének melyik felel meg leginkább. Színskála segíthet abban, hogy milyen színértéknek megfelelő izzót vásárol. 3. Nincs hőkibocsátás A hőtermelés drasztikusan csökkenti a fényforrások élettartamát. A LED fényforrások nem termelnek hőt, emiatt a termékek élettartama sokkal hosszabb. A LED fényforrások 25.000 és 50.000 óra között képesek világítani. További előnye, hogy hozzáérve nem égetjük meg a kezünket, így gyermekek közelében is biztonságosan használhatók. Vállalkozását biztonságban tudhatja, mivel raktára, irodája nem fog kigyulladni, nem kell tartania a tűzkártól. 4. Nem használhatók szabályozós kapcsolókkal A hagyományos izzókkal használt fényszabályozós kapcsolókkal (dimmer) a LED fényforrások nem kompatibilisek. A LED izzókat csak egyedileg gyártott fényerő szabályozóval tudjuk ily módon használni. Ha olyan helyen cserél izzót LED fényforrásra, ahol fényerő-szabályozós kapcsoló van szerelve, azt tanácsoljuk, ne használja a fényerő szabályozást (ettől még a fel/lekapcsolót használhatja!), különben jelentősen lerövidíti az SMD LED izzók élettartamát, vagy akár azonnal tönkremegy. 5. A lumen értékek gyakran félrevezetők A mindennapi használatban a lumen, a sugárzó fényforrás által kibocsátott látható fény mennyiségének összege. A LED-es izzóknál megadott fénymennyiség érték ugyanolyan minősítés, mint pl. egy hagyományos 60W-os volfrám szálas izzónál. Csakhogy a LED izzók a fókuszált fény miatt összpontosítják ezt az értéket egy pontra, míg a hagyományos izzók nagyobb területre “szórják” ugyanezt az értéket. Sok kereskedő eltúlozza ezeket a lumen értékeket, mivel jelenleg még nincs szabvány a LED izzók fénymennyiség (lumen) értékére. A legjobb, ha megnézzük, hogyan viszonyul a LED izzó lumen értéke a hagyományos izzókéhoz.

Forrás: www.ledizzok.hu

Modern és energiatakarékos LED világítás

4

ENEREA


Megújuló energia park Fóton Mintául szolgáló, követendő példának nevezte Áder János köztársasági elnök a fóti Lovasterápiás és Oktató Központban átadott Élhető Jövő Parkot. Az intézmény világítását, fűtését megújuló energiával oldják meg, ezeket a berendezéseket különböző cégek ajánlották fel adományként. Áder János szerint ez a fajta összefogás civil szervezetek, nagy és kisebb hazai, valamint itt megtelepedett külföldi gyárak jó szándékú közreműködésével jöhetett létre. Az államfő úgy fogalmazott, hogy a beruházás a társadalmi összefogás eredménye. A köztársasági elnök a park bejárását követően elmondta: a 21. század alternatív energiával kapcsolatos fejlesztései - napkollektorok, szélerőmű, a levegő hőjét felhasználó, fűteni, hűteni képes hőszivattyú és egy mikro vízerőmű - üzemelnek a parkban, ezek képesek a központ éves energiaszükségletét megtermelni.

Dr. Áder János, köztársasági elnök

Hozzátette: a berendezéseket oktatási célokra is használhatják, az idelátogató középiskolások, egyetemisták a gyakorlatban ismerkedhetnek a környezetbarát technológiákkal. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által létrehozott oktatóközpontban a mentálisan, vagy fizikailag sérült gyerekek fejlődést, az önmagukról való gondoskodás megtanulását segítik lovasterápiával. "Ez a fajta terápia olyan, a Pető Intézetéhez hasonló eredményeket ért már el, amely a nemzetközi szakma előtt is tekintélyt vívott ki" - hívta fel rá a figyelmet Áder János. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének ügyvezető alelnöke elmondta, az 1,5 hektáros lovasterápiás központot 16 éve egy volt szeméttelep helyén alakították ki, jelenleg 140 gyermekkel foglalkozik a speciálisan kiképzett oktatógárda. Mindezt a civil szervezet finanszírozza, adományokból, önkéntes adakozásokból. A központban létrehozott Élhető Jövő Park berendezéseivel az évi nyolcmillió forintos energiaköltség megtakarítható, ebből az összegből további rászoruló gyerekeket vonhatnak be a lovasterápiás programokba. Forrás: MTI

5

ENEREA


Naperőmű épült Sellyén Átadták Magyarország jelenlegi legnagyobb naperőművét Sellyén. A Tamási Naperőmű Kft. beruházásaként 2,5 hektáros területen 460 millió forintból épült, 0,5 megawatt teljesítményű, napkövető rendszerű erőmű az 50 forgatónak és rajtuk az egyenként 70 négyzetméternyi napelemnek köszönhetően 250 háztartás éves szükségletéhez elegendő villamos energia termelésére képes. Németh Attila, a 2011-ben alakult, magyar magánszemélyek tulajdonában lévő társaság ügyvezetője közölte: eredetileg a Tolna megyei Tamásiban építkeztek volna, de mivel a kiszemelt területet nem sikerült megvásárolniuk, az Ormánság központjára, Sellyére esett a választásuk. A döntésben szerepet játszott a napsütéses órák magas száma, és az is, hogy itt 60 százalékos európai uniós és hazai pályázati támogatást kaptak tervük megvalósításához - mondta. Az ügyvezető kitért arra, hogy a cég 15-16 éves megtérülési idővel és évi 25-26 millió forint árbevétellel, valamint 2,5-5 millió forint éves nyereséggel számol. "A megtérülési idő a zöldenergia átvételi árának emelkedésével rövidülhet. Ez az ár jelenleg 32 forint kilowattóránként, amely lényegesen kevesebb, mint a környező vagy a nyugat-európai országokban - jegyezte meg. A napelemek teljesítménygaranciája 25 évre vonatkozik. A beruházó szerint ettől tovább is működnek az elemek, cseréjük attól függ, hogy a következő évtizedekben mennyivel hatékonyabb technológiát sikerül kifejleszteni. Mint elhangzott, egyelőre sokkal nagyobb problémát okoz az elavult törvényi szabályozás, illetve az, hogy az előkészítés és az engedélyeztetés 2,5 évig tartott – Németországban ez hat nap. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy minél több, megújuló energiákra alapozó fejlesztésre van szükség, mert ezek egyszerre teremtenek munkahelyeket, szolgálják a környezetvédelmi érdekeket, és növelik az energiaellátás biztonságát. Hozzátette: biztos abban, hogy a jövőben egyre több helyen kezdődik a sellyeihez hasonló beruházás, mert az ösztönzőrendszerek arra irányulnak, hogy a megtérülési idő ne másfél évtized, hanem annak a fele, harmada legyen. Vélhetően jó ideig ez marad hazánk legnagyobb szolárparkja. A villamos energia törvény meghatározza a kiserőmű fogalmát. Ha egy bizonyos kapacitást, az 500 kW-ot átlépnek, az megbonyolítja a működtetést, és az EON sem bátorítja teljes erőbedobással az ilyen fejlesztéseket. Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő, az Ős-Dráva program összehangolásáért felelős kormánybiztos arról szólt, hogy az ország egyik legszegényebb térsége, a dél-baranyai Ormánság felzárkóztatásában fontos szerepe lehet a megújuló energiákban rejlő lehetőségek kihasználásának. Példaként említette, hogy a naperőművek mellett biogázüzemet lehetne működtetni mezőgazdasági melléktermékekből, valamint a Sellye alatt található 60-62 Celsius fokos víz is alkalmas lehet energetikai célokra. Forrás: www.bama.hu

6

ENEREA


400 ezer lakos láthat el a szélerőmű Új-Mexikóban Egy újabb fontos megújuló projektre mondtak igent, mellyel összesen 400 ezer lakos energiaszükséglete oldódhat meg. A hivatalos tájékoztatás szerint az Iberdrola Renewables engedélyt kapott arra, hogy egy 1000 MW-os szélerőművet telepítsen az egyesült államokbeli Új-Mexikóban. A spanyol Iberdrola áramszolgáltató időközben már meg is kezdte az előkészületi munkálatokat. Még erős túlzással sem állíthatjuk azt, hogy az USA délnyugati régiójában található Új-Mexikóban dübörögne a megújuló energiák piaca, de az új kezdeményezés mindenképpen jó hatással lehet a jövőbeni fejlesztésekre. A hivatalos tájékoztatás szerint az Iberdrola Renewables egy 14 ezer hektáros területen építheti ki az 1 GW-os szélerőművét. A helyszín El Cabo, Torrance megye. A hosszú távú megállapodás 10 évre szól. Ha minden a terv szerint halad, a nagy szélerőmű várhatóan elegendő energiát termel ahhoz, hogy elássa a helyi lakosságot, ami 400 ezer főt jelent. Új-Mexikó kormányzati tisztviselői szerint a projekt egy nagy gazdasági győzelmet jelent számukra, ami az állam számára a következő 45 évben 40 millió dolláros bevételt hozhat. A telepítési munkálatok még az év vége előtt meg fognak kezdődni. Forrás: www.tisztajovo.hu

Elindult az éjjel is működő naperőmű Átment a kereskedelmi teszten a 280 megawattos arizonai Solana naperőmű, amely napfény nélkül is tud áramot termelni. A 7,8 négyzetkilométeren elterülő létesítmény az egyik legnagyobb olyan naperőmű, amely parabolatükrök segítségével koncentrálja a napfényt, és a napfényből begyűjtött energiát hőként tárolja. A Solana 2700 parabolatükre szintetikus olajat forrósít fel, amit egy csőrendszer segítségével bojlerekbe vezetnek, hogy gőzt állítsanak elő. A gőz által meghajtott 140 megawattos turbinák állítanak elő elektromos áramot.


7

ENEREA


Mérete mellett a hőtárolási képessége miatt is különleges a Solana erőműve, hiszen napnyugta után hat órán át tud még maximális teljesítménnyel áramot termelni. Pont abban a csúcsidőszakban, amikor emberek millió ülnek le a tévé elé. A hosszú éjszakai működés az áramellátó rendszer stabilitása miatt is fontos, a megoldásnak hála nem kell naplemente után más erőműveket felpörgetni. A Solana erőmű építése 2010-ben kezdődött, és Arizona állam legnagyobb áramszolgáltatója, az Arizona Public Service (APS) a teljes kapacitásra igényt tart. Csúcsidőszakban 70 ezer háztartást lát el energiával a naperőmű, és még négy hasonló létesítmény van az állam területén, ami összesen 185 ezer arizonai ügyfél ellátására elegendő. Forrás: www.index.hu

Energiatakarékos lámpákkal az oktatásért Míg a fejlett európai világunkban már elképzelhetetlen, milyen az, amikor napnyugta után valóban mindenre sötétség borul, addig Afrikában sok gyermek életét korlátozza ez a tanulásban. A legtöbb Ghánában élő gyermeknek nem csak a szegénységgel, de a hosszú éjszakák sötétjével is meg kell küzdenie. Mivel az ország az Egyenlítőhöz közel fekszik, ezért az ott élők a teljes nap felét, 12 órát mindig sötétben töltenek, annál is inkább, hogy még jelenleg is kevés eszköz áll rendelkezésükre a világításhoz. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az iskolából hazatérő gyerekeknek, akiknek az otthoni munkából, a családi gazdaság fenntartásából is ki kell venniük a részüket, nap végén már nincs lehetőségük tanulni a fény hiányának köszönhetően. Egy nonprofit szervezet azonban igyekezett megoldást nyújtani minél több érintett gyermek számára, így egy olyan energiatakarékos LED rendszert készülnek telepíteni, ami közel 200 fiatalnak biztosít öt évre elegendő villamos energiát az otthoni tanuláshoz. Az Energizer támogatásával létrejövő projekt minden iskolának ötven darab lámpát biztosít, melyet a diákok nap végén hazavihetnek magukkal, ezzel is ösztönözve őket a tanulásra. A nonprofit kezdeményezés célja kettős; a közvetlen támogatáson túl a műveltség fontosságát és a hosszú távú előnyöket is igyekszik hangsúlyozni. Forrás: www.tisztajovo.hu

8

ENEREA


M2RES – szeminárium önkormányzatok számára Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. a South-East Europe Programme keretében megvalósuló „M2RES – Felhagyott marginális területektől a megújuló energiaforrás hasznosításáig” c. projektben vesz részt. A projekt keretében az ENEREA és az Euro-Fischer Kft. együttműködésében egy szeminárium került megvalósításra 2013. október 18-án Nyíregyházán, önkormányzatok részére. A projekt célja azon területek hasznosítása megújuló energia termelésére, melyek ún. marginális területeknek számítanak, mint pl. a lezárt hulladéklerakók, felhagyott bányaterületek és kőfejtők, barnamezős és szennyezett területek, korábbi katonai területek. A szeminárium célja támogatni az önkormányzatokat abban, hogy mely területek hasznosíthatóak megújuló energia termelésére. A marginális területek sokszor jelentős problémát, terhet jelentenek az önkormányzatok számára, mivel a régi funkciójukat elvesztették, degradálódtak, elszennyeződtek ezek megtisztítása, felújítása jelentős kiadást jelenthet számukra. Ezeken a területeken termelt Vámosi Gábor, igazgató energiát az önkormányzat épületeinek az energiaellátására lehet fordítani, ENEREA amivel Nonprofit az önkormányzat olcsóbb energiaforráshoz jut, és ezzel egy időben pedig a degradált Kft. területeknek is új gazdasági-társadalmi értéket adhat. A szemináriumot Vámosi Gábor, az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. igazgatója nyitotta meg, majd beszámolt az M2RES projekt menetéről, annak eddigi eredményeiről az Észak-Alföldi régióban, illetve bemutatta a projektben együttműködő partnereket, továbbá, hogy mi az Ügynökség szerepe a projektben. A szemináriumot Dr. Egri Imre, a Nyíregyházi Főiskola tanára vezette. A képzés első részében a marginális területekről és azok beazonosítási lehetőségeiről volt szó. A résztvevők segítséget kaptak,

A szeminárium résztvevői

Dr. Egri Imre, főiskolai tanár (NYF)

Dr. Egri Imre, főiskolai tanár (NYF)

hogyan alkalmazzák az Operational Guide-ot. Ezt követően M2RES projekt preferált marginális területeiről kaptak ismertetést, melynek során a megújulós technológiák bemutatásához számos gyakorlati példa is ismertetésre került. A szemináriumon résztvevők többek között tájékoztatást kaptak a marginalitásról, a megújuló energiaforrások technológiájáról, amelyek alkalmazhatók a marginális területeken. Betekintést kaptak a megújulós erőművekhez szükséges közbeszerzési ajánlat specifikációról,


ENEREA

•••Energia hírlevél valamint különböző módszerekről a pénzügyi vonatkozások értékelésével kapcsolatban. A szeminárium segítséget nyújtott abban, hogy az érintett önkormányzatok, hogyan tudnak megfelelni az engedélyezési eljárásoknak, melyek az elérhető pályázati források, illetve információt kapnak a közbeszerzések hatékony lefolytatásával kapcsolatban. A szemináriumon továbbá alapfokon megismerkedtek az üzleti terv készítésének módjáról, illetve a beruházások megvalósíthatóságának kiszámításáról. A szeminárium résztvevői lehetőséget kaptak arra, hogy ők is felszólalhassanak és saját szakterületük konkrét tapasztalatait is elmondhatták.

Felhagyott kőfejtő

A projektről bővebb információ: www.m2res.eu

Energiatakarékossági tippek 3.

Sütés-főzés

Spórolni szeretne, de nem tudja hogyan? Mindemellett szeretne hozzájárulni környezetünk védelméhez? Íme néhány hasznos és pénztárcát is kímélő tipp, amivel energiát takaríthat meg. Szeretne energiát spórolni a konyhában is? Olvassa jó tanácsainkat!

Gondolta volna, hogy a főzőcskézés során is rengeteg energia szökik meg a konyhából? Tippjeink segítenek abban, hogyan előzheti meg a pazarlást. 1.

2.

3.

4.

Csak akkor kapcsolja be a tűzhelyet, ha már valóban elkezdett főzni, és edény is kerül a tűzhelyre, feleslegesen ne vesszen kárba az energia! Ügyeljen arra, hogy a gázláng ne érjen túl az edény szélén; elektromos tűzhely esetén pedig a főzőlap átmérőjének megfelelő méretű edényt használjon. Fedje le edényeit főzés közben, így a hő az edényben marad és sokkal kevesebb energiára lesz szükség a főzéshez! Amennyiben elektromos tűzhelyet használ, kapcsolja le a főzőlapot a főzés befejezése előtt, és használja ki, hogy a főzőlap még 5-10 percig meleg! (Folytatás a 11. oldalon)

10

ENEREA

•••Energia hírlevél 5. 6. 7. 8. 9.

A forráspont elérése után takarékon főzzön! A sütőajtót ne nyitogassa feleslegesen, mert ilyenkor nagy a hőveszteség! Az elektromos sütőt akár már a befejezés előtt 5-10 perccel is kikapcsolhatja, hagyja dolgozni az "utóhőt"! A tiszta égésnyílás és a szennyeződésmentes főzőlap a főzést is megkönnyíti, hiszen így adják át legjobban a hőt! A hosszabb főzési időt igényelő ételeket célszerű kuktában főzni, ezzel 30-40%-nyi időt és energiát takarít meg. Így az ételek csak gőzzel érintkeznek, így nem vesztik el vitamin- és ásványi só-tartalmukat sem.

Kuktával sok energiát spórolhatunk

10. Ha vannak háztartásában célkészülékek (pl. kávéfőző, tojásfőző), használja azokat, takarékosabb energiafelhasználást biztosít az egyes főzési műveletek során! 11. A hűtő megválasztása mellett, ami ma már legalább A++-os kategóriát jelentsen, ugyanilyen fontos annak elhelyezése. Fűtőtest, tűzhely, mosogatógép mellé lehetőség szerint ne állítsuk, napfényes helyre se tegyük, mert akkor több energiát fogyaszt. Minél hűvösebb helyen van, annál kevesebb az áramfogyasztása. A hőfok beállítására is figyelni kell, az ajánlott hőmérsékletet vegyük alapul (általában hűtőnél +5°C, fagyasztónál -18°C). 12. Mint ahogy a sütő ajtaját sem kell sűrűn nyitogatni, sem a fedőt levenni a főzés közben, a hűtőt vagy fagyasztót se nyitogassuk sűrűn, mert megemelkedik a belső hőmérséklete. Gondoljuk át, hogy mit szeretnénk kivenni vagy betenni a hűtőszekrénybe, és egyszerre pakoljunk. 13. A légkeveréses sütőben egyszerre több ételt is készíthetünk, így takarítva meg energiát. 14. A felmérések szerint sokkal takarékosabb, ha mosogatógéppel végezzük. Kevesebb vízre, energiára, no és időre van szükség, persze csak akkor, ha okosan használjuk a mosogatógépet. Mindenekelőtt pakoljuk tele a mosogatógépet, és indítsuk el normál programon. Csak kivételes esetben van szükség az előmosás programra, általában 50°C-os hőfok is elegendő.

Szökik az energia

11

ENEREA


LNG: A cseppfolyós földgáz Mi is az az LNG? Az LNG tulajdonképpen folyékony földgáz, melyet -161 Celsius-fokra való hűtéssel nyernek. A hűtés során a gáz térfogata hatszázad részére csökken, ezáltal sokkal gazdaságosabbá válik a nagy távolságokra történő szállítása. A kitermelt földgáz 82 százalék metánt tartalmaz, emellett pedig etánt, probánt, butánt, nehezebb szénhidrogéneket, valamint egy kevés nitrogént, oxigént, széndioxidot, kénvegyületeket, illetve vizet. A cseppfolyósítás előtt a szennyező anyagokat el kell távolítani a gázból, a kén és a széndioxid ugyanis korrodálják a hűtőberendezést, a víz és a szénhidrogének pedig szilárd anyagként kifagynának az elegyből, s eltömítenék az eszközt. Emiatt az LNG 95 százalék körüli arányban tartalmaz metánt, s visszagázosítás után tisztább anyag lesz a földből nyert földgáznál. Így tisztábban ég, és kevesebb emissziót termel. A cseppfolyós földgáz színtelen, szagtalan, nem korrozív, nem mérgező, nem rákkeltő anyag, ugyanakkor zárt környezetben más gázokhoz hasonlóan fulladást okozhat. A cseppfolyósítás előtt nem, csak visszagázosítás után szagosítják a földgázt, ugyanis az illatanyag szintén kifagyna a hűtés során. Az LNG-t mind a hajón való szállítás során, mind a szárazföldön speciálisan erre a célra tervezett tartályokban tárolják, amik többszörösen szigeteltek, és ellenállnak az extrém hidegnek. A közhiedelemmel ellentétben a tárolás normál légnyomáson történik, így egy esetleges szivárgás során sem szabadul fel hirtelen annyi energia, ami robbanáshoz vezetne. A szennyező anyagok eltávolításának köszönhetően az LNG nem tartalmaz gyúlékony forrást, így önmagában nem ég. Tűzhöz vagy robbanáshoz három tényező együttállása szükséges: éghető anyag, oxigén és hőforrás. Az LNG tehát csak akkor gyulladhat ki, ha zárt környezetben a levegővel érintkezve pontosan 5-15 százalékos elegyet hoz létre, valamint van a közelben gyújtóforrás. Az LNG-értéklánc Az LNG-értéklánc vagy ellátási lánc az a folyamat, mely során a földből kitermelt földgázt cseppfolyós alakban szállítva eljuttatják a fogyasztókhoz. Ez viszonylag költséges beruházásokat kíván: elejétől a végéig mintegy 7-14 milliárd dollárba kerül a folyamat. Az értéklánc négy szakaszra bontható: – a földgáztartalékok feltárása és kitermelése; – cseppfolyósítás; – szállítás hajókkal; – tárolás, visszagázosítás. Ötödik elemként számba vehetjük a fogyasztókat, akikhez a visszagázosított LNG a normál gázvezeték-hálózaton keresztül jut el. Környezeti aggályok Sokan fogalmaznak meg kétségeket az LNG környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A legnagyobb félelem abból fakad, hogy a közvélekedés szerint egy tengeri baleset folytán az LNG kiömlése az olajkatasztrófákhoz hasonló következményekkel jár. Ez azonban nem igaz.


12

ENEREA


Az LNG -161 Celsius-fokon forrásponton van, így ennél magasabb hőmérsékletű levegővel érintkezve azonnal elpárolog. Ha egy teherhajó valamely tartályán repedés keletkezne, és az LNG elkezdene szivárogni, a levegőn rögtön elillanna, ha pedig a tengervízbe folyna, úgy feljönne a felszínre (mivel sűrűsége kevesebb, mint fele a vízének), és onnan párologna el. A kiömlő LNG tehát nem képez réteget sem a vízen, sem a földön, hanem maradványt sem hagyva elillan. Így emiatt nincs szükség környezeti tisztításra utána. Mivel az LNG 95 százalék metánt tartalmaz, sokkal tisztábban ég a többi fosszilis energiahordozónál, ezáltal tisztább üzemanyagként használható. Az LNG-ből visszaalakított földgáznak sokkal kisebb a károsanyagkibocsátása az égés során. Mivel az LNG-tankerek az olaj mellett azt a földgázt is felhasználják működésük során, ami a tartályokból felszabadult, kevésbé szennyezőek más hajóknál. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy magának az LNG-értékláncnak a léte jobban megterheli a környezetet, mint a vezetékes földgáz, hiszen a cseppfolyósításhoz, a hajó hajtásához és a visszagázosításhoz is energia kell, ami emisszióval jár. Ezért felmerül az energiabiztonság és a károsanyag-kibocsátás közötti választás kérdése. Az LNG előállítását, kereskedelmét, és egyáltalán a tulajdonságait tanulmányozva arra a következtetésre juthatunk, hogy szerepe egyre nő a világban, Európában pedig különösen. A közhiedelmekkel ellentétben az LNG nem veszélyesebb sem az emberre, sem a környezetre más energiahordozóknál, sőt: önmagában nem gyullad ki, földön vagy vízen nem képez réteget, -161 Celsius-fok fölé melegedve azonnal elillan. Mivel jóval magasabb a metántartalma a sima földgáznál, tisztábban ég, ezáltal alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása. Az egyetlen tényező, ami az LNG ellen szól, az, hogy rendkívül drága beruházás egy komplett értéklánc létrehozása. Emiatt a cseppfolyós földgáz bár továbbra is, várhatóan nagyobb mértékben, hozzá fog járulni az energiaforrások diverzifikációjához és az Európai Unió ellátásbiztonságához, nem ez lesz a csodagyógyszer a problémára. Ettől persze a jelentősége nem csökken, de a megújuló energiaforrások és más opciók mellett ez is csupán egy elem a teljes energia-portfólióban. Szerző: Kecse Zsuzsanna Réka

Okosablak A hősugarakat is képesek megállítani azok az új, környezetbarát módon viselkedő üvegek, amelyekkel megspórolható a fűtési és hűtési költség 4-5 százaléka. A legújabb konstrukció napelemként is működhet, és jön az átlátszó hűtőgép. Csak az Egyesült Államokban évente 50 milliárd dollárt lehetne megtakarítani a hőszigetelő ablaküvegek alkalmazásával. Az amerikai energiaügyi minisztérium Berkeley laboratóriumában olyan újfajta filmbevonattal kísérleteznek, amelyben a nanoméretű részecskék alacsony feszültség hatására megváltoztatják a tulajdonságukat, és nem is akárhogyan. Az utóbbi időben elterjedt bevonatokhoz képest ugyanis a Berkeley-ben előállított film dinamikusan módosítható, azaz tetszés szerint beállítható, hogy csak a hőt szeretnénk-e kiszűrni, de beengednénk a fénysugarakat (esetleg fordítva), vagy mindent lezárnánk, illetve mindent beengednénk. Ezért nevezik okosablaknak az új nyílászárót: egyaránt alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz és a felhasználó igényeihez. A kutatást vezető Delia Miliron kollégáival együtt már sikeresen előállított olyan elektrokromatikus üveget, amely képes a hőt továbbító közeli infravörös (NIR) sugarak kiszűrésére, anélkül, hogy az optikai élmény csökkenne, vagyis az ablak ugyanolyan átlátszó marad. Az infravörös hullám a látható fény és a mikrohullámú sugárzás hullámhossztartománya közé


ENEREA


esik, és csak a 0,75–1,4 mikrométeres hullámhosszú része a közeli infravörös sugárzás, ami lényegében alig gyengül. Az elektrokromatikus üvegtábla két külső rétege között egy olyan réteg van, amelyben az elektronok szabadon mozoghatnak. Feszültség hatására az ionok elmozdulnak, ezzel lehet változtatni az üveg áteresztő tulajdonságát. Miliron és csapata kifejlesztett egy indium-ónoxidból és nióbium-oxidból álló üvegszerű kompozitot is. Az előbbi összetevővel – amelyet a különböző kijelzőkben átlátszó vezetéknek is használnak – az ablak fényáteresztő képességét, utóbbival a hőáteresztőt lehet szabályozni, méghozzá külön-külön. A kutatók rájöttek, hogy az anyag új tulajdonságokat is nyer, ha plazmatechnológiával 50 ezer Celsius-fokra hevítik, és ultravékony filmbevonatként felvihető különböző felületekre, például üvegre. S mivel a részecskék nanoméretűek, ezért szabad szemmel láthatatlanok, a film víztiszta réteget alkot. Az új anyag más területen is használható lehet, ahol az a szempont, hogy az ionok minél hatékonyabban áramoljanak, például az akkumulátorokban. Világméretű elterjedését azonban esetleg gátolhatja, hogy az indium rendkívül ritka fém, és óriási a kereslet rá, mert az érintőképernyős elektronikai eszközök alapanyaga. Jó móka a folyadékkristályos reluxa Az izraeli Gauzy startup cég többéves kísérletezés után jelentkezett egy olyan ablakkal, amelyben a két üvegréteg között folyékony kristályok találhatók. Ezek elektromosság hatására megváltoztatják fényáteresztő képességüket, azaz elég egy kapcsolót megnyomni, és az ablak máris tejüveggé válik – mintha leeresztenénk a rolót. Mintázat kialakítása is lehetséges, akár reklámhordozó felületként is szolgálhat az ablak. A „vetített” reluxa sokkal kedvezőbb, mint az igazi, hiszen bármilyen irányban változtatható a minta, a sávok szélessége is opcionális, és ami a legfontosabb, nem porosodik az árnyékoló. Felhős, hűvös napokon a víztiszta üveggel beengedhetjük a lakásba a melegítő hősugarakat, míg kánikulában a tejüveg visszaveri a sugarak jelentős részét, és hűvösen tartja a szobát. A Gauzy nemcsak épületenergetikában gondolkodik. Az új üvegből készülhetne hűtőszekrény ajtó, amely gombnyomásra (áramütésre) átlátszóvá válik, tehát nem kell feleslegesen nyitogatnunk a hűtőt ahhoz, hogy szemügyre vegyük a tartalmát. A termék hő- és fényszűrő hatásánál fogva autóüveg céljára is alkalmas, legalábbis azokban az országokban, ahol nem tilos színezni az autó ablakait. Az új üveg ára egyelőre 1000-1500 dollár négyzetméterenként, de a brit Sollange vállalat most fektetett a Gauzyba négymillió dollárt, megkétszerezik a termelőkapacitást, így a termék fogyasztói ára mindenképpen csökkenni fog.

Az okosablak-fejlesztő csapat az amerikai energiaügyi minisztérium laboratóriumában

Átengedi a fényt, és begyűjti az energiáját A legújabb okosablak-konstrukció többet tud egyszerű árnyékolásnál: képes a beeső fénysugarak energiájának hasznosítására. A fentiekhez hasonlóan szintén szendvicsszerkezetű táblát készítettek a Sanghaji Egyetem kutatói, csak ők vanádium-oxid filmréteget helyeztek a polikarbonát lapok közé. Azért ezt a fémet választották,



ENEREA

mert oxidjai elnyelik az UV-sugarakat, ráadásul ez a képessége hőmérséklet függvényében jelentkezik, és tetszőlegesen visszafordítható. A kritikus értéknek tekinthető 68 Celsius-fok alatt a vanádiumréteg szigetelő hatású, és átereszti az infravörös fényt, 68 fok fölött viszont fémes felületűvé válik, és visszaveri a fényt. Sőt, a vanádium-oxid molekulák fényszórásra is képesek, azaz a beeső fényt időbeli késleltetés nélkül ugyanolyan hullámhosszon kisugározzák (szekunder sugárzás) a beeső fénytől eltérő irányokba. A beeső fény energiája rezgést gerjeszt a vanádium-oxid molekulákban, amelyek a szekunder fénysugárzással együtt az így képződő energiát is leadhatják. Janfeng Gao kutatócsoportja ezt kihasználva a vanádium-oxidos film mögé napelemsejtekből álló poliszilikon-réteget telepített, amely felfogja a fényszórás folyamata során keletkező energiát, olvasható a Scientific Reports folyóiratban. A világon előállított energia 30-40 százalékát fordítjuk az épületek fűtésére, hűtésére, szellőztetésére és világítására. Az energiatakarékosság érdekében óriási jelentősége van tehát az okosablakok fejlesztésének. És most ne a családi házak 4-5 ablakára gondoljunk, hanem a csupaüveg irodaházakra, amelyek megannyi erőműként üzemelhetnének, megtermelve a saját üzemeltetésükhöz szükséges energiát – méghozzá megújuló forrásból, tiszta napenergiából. A vanádium ráadásul egyáltalán nem olyan ritka fém, mint az indium, így az új napelemes okosablak költsége már elfogadható lehet tömeges előállítás esetén. Forrás: www.origo.hu

Vidékfejlesztés megújuló energiával 2013. október 25.-én az Országgyűlés Irodaházában tartották Glattfelder Béla, európai parlamenti képviselő sajtótájékoztatóját, illetve a „Vidékfejlesztés megújuló energiával” című konferenciát. Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes maradjon a jövőben, szükség lesz arra, hogy lényegesen nagyobb mértékben hasznosítsa a megújuló energiákat – jelentette ki Glattfelder Béla. Nyugat-Európában a gazdák kizárólag megújuló energiákkal tudják biztosítani, hogy az év minden időszakában elegendő bevételhez jussanak, nem úgy, mint hazánkban. Példaként említette, hogy Németországban a biogáz üzemek 72 százaléka, a napenergia telepek 25 százaléka a gazdák tulajdonában van. Kiemelte, a megújuló energiákat a legjobban a vidéki térségekben lehet előállítani, valamint a hasznosítási lehetőségek is kiválóak. Egy állattartó telepet lehet fűteni biomasszával, az itteni épületeknek óriási tetőfelülete van, ahol a napelemek szorgosan gyűjthetnék a fényt, ezzel elektromos áramot generálva. Itthon szemléletváltásra van szükség, például a jelenleg kétezer gabonaszárító közül csupán hármat fűtenek biomasszával. Európa vezető gazdaságai azonban több éve úgy tervezik ezeket az épületeket, hogy alkalmasak legyenek megújuló energiák felhasználására.

Glattfelder Béla, európai parlamenti képviselő

laboratóriumában Kijelentette, a konferencia egyik célja, hogy ösztönözzék a döntéshozókat, hogy a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési forrásokból minél nagyobb összeg jusson a megújuló energiatermelés támogatására. Az EU is előírja, hogy az összes forrás 30 százalékát a klímaváltozás elleni küzdelemre kell fordítani, így a kérdés nem is az, hogy lesz-e támogatás, hanem az, hogy melyik ágazatnak mennyi. Leszögezte, emellett fontosak az adókedvezmények, valamint az, hogy a megújuló energia használatát a megfelelő szabályozással is ösztönözzék.



ENEREA

A konferencia második részében Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta a fórumot, rövid köszöntő után átadta a lehetőséget az előadóknak. Szendrő Balázs, a Magyar Szolár Szövetség képviseletében beszélt arról, hogy a napelem panelek árzuhanása hiába volt nagy az utóbbi pár évben, a technológiai korlátok miatt nem számolhatunk további jelentős csökkenéssel. Előnye, hogy zaj és szén-dioxid mentes a rendszer, 25 év garanciát vállalnak a nagyobb gyártók, kiváló beruházás a lakosságnak, vállalkozásoknak, termelőknek. A villamos-energia felhasználás folyamatosan nő, a nap ereje képes lenne megtermelni a többletet, csak ki kell használnunk. Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke elmondta, hogy a föld hő hatásfoka vetekszik a napelemével. A metántartalmú vizek felhasználása hőszivattyúk segítségével kiaknázatlan terület, hazánk pedig kiváló adottságokkal rendelkezik. A társaság egyébként tíz éve jött létre, azóta keresik a választ, miért földgázzal oldjuk meg 89%-ban a fűtést. Pátzay György, a Magyar Termálenergia Társaság alelnöke szerint a következő tíz évben meg kell háromszorozni a hazai kutak számát a jelenlegi 330-ról, nagyjából 160 milliárd Ft-ra lenne szükségük. Némi gondot jelent a rendszerekben a korrózió és a hő szökés, illetve az elhasznált termálvíz elhelyezése. Remekül megvalósított rendszerek vannak Hódmezővásárhelyen, Zalaegerszegen és Cserkeszőlőn.

Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke azzal a kérdéssel kezdte, ha 150 éve ismerjük a hőszivattyút, miért nem használjuk fel? Meg kell szüntetni a távhőt, közmunkások bevonásával remekül ki lehetne építeni jól működő rendszereket. Sok termál kutat feketén fúrnak ki, ezt pályázatokkal lehetne visszaszorítani, a lakosság pedig hamar ráébredne, milyen remek beruházásról van szó. Szintén a felszólalók között volt Tóth László, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke. Egy rossz beidegződés szerint Magyarországon nincs szél, pedig ez nem igaz. Jelenleg Kulcson, Mosonmagyaróváron, Miskolcon és az Alföldön is van működő szélerőmű, ugyan különböző hatékonysággal működnek, mindegyik nyereséget termel, 10 éves megtérüléssel érdemes számolni. Európában rengeteg szélerőmű van, a pályázatoknak köszönhetően rekordsebességgel épülnek újabb és újabb egységek. Reméli, hazánkban is felismerik a szélben rejlő lehetőséget, és több támogatást kapnak. Mizik András és Győri Tibor a Nemzeti Biomassza Egyesület képviseletében érkeztek. Biomassza nagyhatalomnak számítunk Európában, így végre egy ágazat, amiben nem vagyunk lemaradva! A legelterjedtebb a fás szárú biomassza, azonban a technológiai fejlődésnek köszönhetően felhasználhatóvá váltak a mezőgazdasági melléktermékek és a lágyszárú növények is. Az erdők fenntarthatósága megfelelő szinten van Magyarországon, a kitermelés azonban még kevés, kétezer új munkahelyet lehetne teremteni ezen a területen. A fejlett eszközöknek köszönhetően már 1 év alatt kihajtanak az újonnan telepített faültetvények. Mindemellett kiemelten fontos szerep jut a fáknak árvízvédelmi és levegőtisztítási szempontból.


16

ENEREA


Pongrácz Péter, a Magyar Biogáz Egyesület tagja beszélt az itthoni eredményekről. Az egyik legjobb példa Kaposszegcsőn épült, stabil, önellátó egységként működik, biztosítva a fenntartható fejlődést. Hogyan működik a dolog? A betontehén (valamiért így hívják a gépet, amibe a fa, szennyvíz, szelektív hulladék kerül), a metánt kivonja a beleöntött szerves anyagokból, a maradék salakot pedig kiváló minőségű táptalajként használják fel. A gépezet villamos és hőenergiát is képes előállítani, Pécsen például az egész lakosság távfűtését így oldják meg. Zahola-Pollák Vanda, Magyar Fenntartható Bioüzemanyag Szövetség elnöke is kapott szót. Sok vita folyik az unióban, mekkora teret lehet adni a bioüzemanyagnak, ugyanis az alternatív hajtások egyre jobban szorítják ki a gázolajat, ennek pedig nem mindenki örül felhőtlenül. Magas profittal kecsegtetne ugyanis az olyan országoknak, mint mi, hiszen a kukorica, repce felhasználásával így állítható elő a legmagasabb minőségű és értékű termék. A technológia már adott itthon, jó minőségű üzemanyagot vagyunk képesek előállítani, csak egyelőre keveset szabad, igazából az EU döntésére várunk. Nem csak alapanyagot kell termelni, magas minőségű, exportra is megfelelő termék előállítása a cél! – hangzott el az ismertető végén. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese zárta a beszámolókat. Megnyugtatta a résztvevőket, hogy a Nemzeti Cselekvési Tervben a 2014-2020-as időszakra minden be van ütemezve, nagymértékben növelve lesznek a pályázati támogatások. Elismerte, óriási lemaradásunk van a környező országokhoz képest, Brüsszelbe vonattal utazva minden nem lakott területen naperőművek és szélerőművek termelik az energiát. Muszáj jelentős kormányzati forrásokhoz juttatni a lakosságot, a vállalkozókat és a gyártókat egyaránt. Végül üdvözölte a Megújuló Energia Platform létrejöttét, megköszönte a beszámolókat, majd sikeres munkát kívánt az egyesületeknek. Végül a kérdésekre már nem maradt túl sok idő. Felmerült, hogy ha ennyi lehetőség van a megújuló energiákban, miért a Paksi Atomerőmű fejlesztésébe invesztálunk. A válasz az atomenergia olcsósága mellett a megbízhatóság volt. Egyébként is, a tervezet szerint Paks az ország 70%-át fogja árammal ellátni, a maradék nyugodtan lehet megújuló energia. Forrás: www.hir24.hu

Új energiafűz fajtát nemesít egy dombóvári cég Az eddigieknél nagyobb hozamú és megbízhatóbb energiafűzfajta nemesítésén dolgozik egy dombóvári vállalkozás a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai kutatóközpontjával közös, több mint 500 millió forintos projektben.

Az új fajta létrehozásához 378 millió forintos európai uniós támogatást nyert el a két szervezet konzorciuma. Molnár István, az Agrár-Béta Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: jelenleg alig van magyar nemesítésű fűzfajta, ezért a magyar gazdák főleg svéd fűzfajtákat termesztenek, amelyek nehezen alkalmazkodnak az itteni viszonyokhoz. Ezeknek 8 és 23 tonna között ingadozik a terméshozama, és több vizet igényelnek, mint amennyi Magyarországon rendelkezésre áll. A másfél éves projekt keretében diploidizációs (megkettőző) és poliploidizációs (sokszorozó) eljárással hoznak létre új fűzfafajt, vagy fajokat, és a fajok kromoszómaszámát - amely a termés mennyiségét befolyásolja - megkettőzik vagy megsokszorozzák. Ez a legegyszerűbb termésnövelési, de a fafajoknál nem megszokott nemesítési mód - tette hozzá. Az új fajta nagyparcellás kísérleti termesztése jövő tavasszal kezdődhet, az első vizsgálati eredmények 2014. júniusban


17

ENEREA


várhatók. A cégvezető ismertetése szerint legalább három év kell ahhoz, hogy a nemesített fajt szélesebb körben is termeszteni lehessen. Az Agrár-Béta Kft. jelenleg 86 hektárnyi, Kapos-menti árterületen termeszt energiafűzt, a növényt további 43 hektáron tervezik telepíteni. A fűzből származó aprítékot biomasszakazánban égetik el, és bioetanolgyártáshoz szükséges gőzt állítanak vele elő. Az etanolgyártás során keletkező szeszmoslékot egy évi 14 500 megawattóra áramot előállító biogázüzemben használják fel. Jövőre a bioetanolüzem hőszükségletének 70 százalékát saját energiafűzből fedezik - mondta Molnár István. A több mint kétmilliárd forintos beruházással épült bioetanol- és a biogázüzemet a cég 100 százalékos tulajdonában lévő Agrár-Bioetanol Kft. működteti; az évi hatmillió liter etanolt külföldön, a biogázüzemben termelt áramot a Mavir Zrt.-nek értékesítik. Az ügyvezető közlése szerint mindkét létesítmény javuló üzleti eredménnyel működik. Forrás: www.fataj.hu

XIV. Energia Café, az elektromos fűtési rendszerek jegyében A tájékoztatás és szemléletformálás jegyében az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség •••Energia Café néven rendezvénysorozatot tart az Észak-Alföldi régióban, melynek következő állomása ezúttal SzabolcsSzatmár-Bereg megye székhelyén, Nyíregyházán került megrendezésre 2013. november 5-én, a Hotel Pagony konferenciatermében. A szakmai összejövetel témája ezúttal az „Elektromos fűtési rendszerek alkalmazásának lehetőségei napelemmel kombinálva” volt. Jelen •••Energia Café célja az volt, hogy az elektromos alapú fűtési rendszerek szükségességét és fontosságát megfogalmazó vitaindító előadásokat követően kötetlen beszélgetés keretében nyíljon lehetőség arra, hogy az érintettek, a jelenlévők megfogalmazzák kérdéseiket, észrevételeiket, szakmai tanácsaikat.

Az Energia Café résztvevői

A rendezvényen Vámosi Gábor, az ENEREA Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd nyitóbeszédében kifejtette az alternatív energiaforrások alkalmazásának fontosságát a fűtés során is, hiszen ez jelenti a


ENEREA


rezsiköltséget legnagyobb hányadát. Elsőként Kontra Kornél, műszaki szakértő előadását hallhatták az érdeklődők, „Elektromos áram alapú fűtési rendszerek címmel”. Beszélt az elektromos áram alkalmazásának előnyeiről, valamint ezen készülékek csoportjairól, melyek bemutatása számos ötletet adott a résztvevőknek az alkalmazás terén. Ezt követően az elektromos áram alapú fűtési rendszerek gazdaságossági kérdéseiről beszélt, valamint részletesen bemutatta a hőszivattyú jellemzőit, fajtáit, annak alkalmazási lehetőségeit. Előadásában a bivalens Kontra Kornél, műszaki szakértő előadása rendszerek előnyeit, azok elterjesztésének laboratóriumában fontosságát hangsúlyozta. Zárásként számos hazai elektromos áram alapú fűtési rendszert alkalmazó megvalósult projektet mutatott be. Majd Kovács László, megújuló energia szakértő előadása következett. Prezentációját a napenergia bemutatásával és annak hasznosítási lehetőségeivel kezdte és kitért hazánk megújuló energia hasznosítására. Előadásának következő része a napelemekről és annak típusairól szólt. Beszélt a napelemek telepítésének folyamatáról, illetve számos hasznos tanácsot adott a résztvevőknek a létesítés folyamatáról, menetéről és, hogy mire érdemes figyelni ezen rendszerek kiépítése során. Majd a napelemes rendszerek előnyeit és hátrányait mutatta be. Az előadása zárásaként a megtérülési idő kiszámításához egy konkrét példát vezetett végig. Az eddigiekhez hasonlóan ezen az •••Energia Café rendezvényen is az előadásokat követően lehetőség nyílt egy kötetlen beszélgetés keretében a felmerült kérdések megvitatására. Az előadók ezekre reagálva hasznos szakmai tanácsokat tudtak megfogalmazni a jelenlévőknek. Legyen vendégünk egy kellemes kávéra kötetlen szakmai beszélgetés mellett a következő Energia Café-n is: 2013. november 28., 14 óra, Debrecen, Vörösmarty u. 13-15. (Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Háza).

Iskolafejlesztés Debrecenben Három debreceni általános iskola és egy óvoda 904 millió forintos épületenergetikai fejlesztésére nyert uniós támogatást a debreceni önkormányzat. A 2014 első fél évében kezdődő munkálatokhoz az önkormányzat 135,5 millió forint önrészt biztosít. Az épületeket szigetelik, kicserélik a nyílászárókat, korszerűsítik az intézmények világítását, valamint fűtési, hűtési és melegvíz-rendszereit. Növelik a megújuló energiaforrások szerepét az energiafelhasználáson belül, csökkentve a szén-dioxid kibocsátását is. A Vénkerti Általános Iskolában, a Kazinczy Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában, illetve a Gönczy Pál Általános Iskolában és az intézményhez kapcsolódó óvodában a többi között napelemeket és napkollektorokat szerelnek fel, fejlesztik a Homlokzat szigetelés (illusztráció) hőközpontokat és a fűtőtestekre "vandálbiztos" szelepeket szerelnek. Forrás: www.zoldtech.hu

19

ENEREA


Innovatív képzés biomassza-tanácsadók számára Az Energiaklub egy kétéves nemzetközi projekt keretében egy innovatív felnőttképzés kialakításában vesz részt. A képzés célcsoportját olyan szakemberek alkotják, akik a biomasszahasznosítás valamely területén dolgoznak, és fontosnak tartják ismereteik bővítését. A képzés a környezetbarát biomassza-hasznosítás jellemzői mellett a tanácsadásban kulcsfontosságú naprakész gazdasági és jogi ismeretek, valamint kommunikációs készségek elsajátítására fókuszál. A biomassza az egyik legfontosabb és legígéretesebb megújuló energiaforrásunk. A beruházási döntések, tervezési és kivitelezési folyamatok komplex tudással rendelkező, magasan képzett szakembereket igényelnek. A tanácsadásnak és a naprakész ismereteknek kulcsszerepük van. Az Európai Unió ’Egész életen át tartó tanulás’ programja által támogatott Q-BICON projekt (Kompetenciák a holnap energiáiért: Képzési terv biomassza-tanácsadók számára) egy megfelelő, magas minőségi követelményeknek megfelelő képzési terv kidolgozásával reagál a fenti igényekre. 2014 őszére a Q-BICON projekt kifejleszt egy piac- és gyakorlatorientált felnőttképzési programot. A felnőttképzési program fejleszti a résztvevők technikai, gazdasági és jogi ismereteit, továbbá a szervezési és kommunikációs készségeket. A három hónapos képzés részben tantermi, részben e-learning oktatással valósul meg. A képzés célcsoportját olyan szakemberek alkotják, akik a biomassza-hasznosítás valamely területén dolgoznak. Ajánljuk a képzést továbbá döntéshozóknak, és a köz- és privát szférában, valamint civil szervezetekben dolgozó szakembereknek. A célcsoport számára szükséges kompetenciákat figyelembe vevő képzés a következő témákat öleli fel: Energiarendszerek, A biomassza fenntartható felhasználása energetikai célokra, Projekt menedzsment, jogi háttér és finanszírozás, Kommunikáció és az érintettek bevonása. Az érdeklődők ingyenesen vehetnek részt az új Q-BICON tesztképzésben. A tesztképzések 2014 tavaszán indulnak Berlinben, Budapesten, Minikowóban és Welsben. Amennyiben érdekli a részvétel, kérjük, lépjen velünk kapcsolatba az alábbi elérhetőségek egyikén. Bővebb információ: Varga Katalin, projektvezető 06-1-411-3533, E-mail: [email protected]

Forrás: www.zoldtech.hu

20

ENEREA


Hogyan tovább, Uniós pályázatok (2014 – 2020) Bár a közvéleményt 2013 közepén az uniós pályázatokkal kapcsolatban elsősorban az foglalkoztatja, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló forrásokat sikerül-e maradéktalanul lehívni (2013 augusztusában még kb. 500 milliárd forintnyi forrás nincs lekötve sem), a 2013. év másik nagy, a jövő szempontjából talán még fontosabb kérdése az, hogyan is fog alakulni az uniós támogatások rendszere 2013 után.

Az Európai Bizottság 2011 októberében elkészítette azt a jogszabálycsomag tervezetet, amely keretet ad az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikájának. A tervezet néhány fontosabb jellemzője: Egységes szabályrendszer vonatkozik majd a Strukturális és Kohéziós Alapokra, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA). Az egyes tagállamoknak betervezett ún. nemzeti allokáció 5%-át teljesítéshez kötött tartalékként különítik el (tagállamonként, alaponként és régiókategóriánként). A kevésbé fejlett régiókban az ERFA támogatások 44%-át a kis- és középvállalkozások (KKV) versenyképességének növelésére, valamint kutatásra és innovációra, 6%-át pedig energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások használatának elterjesztésére kell fordítani. A fejlett régiókban ezek az arányok: KKV és kutatás-innováció – 60%, energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások – 20%. A fenntartható városfejlesztést finanszírozza továbbá az ERFA forrásainak legalább 5%-a. ERFA-ESZA viszonylatban az ESZA részaránya a kevésbé fejlett régiókban 25%, a fejlettebb régiókban 52% kell, hogy legyen. Az ESZA forrásainak 20%-át a társadalmi befogadás erősítésére kell fordítani, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fiatalok munkanélküliségének enyhítésére, illetve elvárás a nemi egyenlőség és a diszkriminációmentesség általános érvényesítése és specifikus támogatása. A tagállamoknak az egy egységre jutó költségek és az átalánydíjak standard arányait kell alkalmazniuk a kisebb kedvezményezettek esetében. Ez a projektek adminisztrációs terheit akár 50%-kal is csökkentheti. Az alapok forrásai egy operatív programon belül is kombinálhatók (beleértve a vidékfejlesztési és a halászati alapokat is). Az EMVA források legalább 25%-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében. Megerősítik a helyi akciócsoportok által osztott támogatásokat, a LEADER típusú fejlesztéseket, amelyekbe a többi alap forrásai is bevonhatók. A LEADER jellegű, a közösség által irányított helyi fejlesztés (Community-led Local Development; CLLD) módszertanának alkalmazása kötelező lesz az EMVA források esetében a források legalább 5%-a erejéig, míg a többi alap esetében opcionális. A tagállamoknak egységes CLLD eljárásrendet kell kialakítani valamennyi alapra vonatkozóan, a városokat is magukban foglaló, a fejlesztési régióknál kisebb területeken pedig helyi akciócsoportokat kell majd létrehozni a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből. A helyi


ENEREA


akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiát készítenek konkrét cselekvési tervekkel (a jelenlegi LEADER stratégiák helyett is újakat kell kidolgozni, amelyekbe a többi alap forrásait is beépítik). A CLLD mellett új, több OP-t és alapot felölelő eszközök lesznek az integrált területi befektetések (Integrated Territorial Investments; ITI). Az ITI-k központilag kijelölt területeken nagy volumenű, integrált fejlesztéseket (pl. komplex városfejlesztés) valósítanak meg az ESZA, az ERFA és a KA forrásainak bevonásával. Az ITI-k hatékony alkalmazásának előfeltétele a konkrét területre vonatkozó, ágazatokat átfogó integrált területfejlesztési stratégia és a részletesen kidolgozott intézkedéscsomag. Az ITI irányítása és megvalósítása az operatív program irányító hatóságának felelőssége, bármely vezetési vagy operatív feladat delegálható azonban valamely helyi szereplőhöz (pl. önkormányzathoz). Ebben a költségvetési időszakban már nem juthatnak uniós fejlesztési forráshoz azok a társaságok, amelyek hitelből is képesek tőkéhez jutni, az Unió ezeknél garanciát vállal a hitelekre. Bővítik az egyszerűsített költségnyilvántartás körét, illetve a kifizetéseket össze kell kapcsolni az eredményekkel. Továbbra is a kevésbé fejlett régiók közé tartoznak a vidéki régiók, a Közép-magyarországi régió azonban 2014-től fejlettebb régiónak minősül. A vidéki régiók 85%-os, a Közép-magyarországi régió 20–60%-os uniós társfinanszírozásra számíthatnak, illetve bizonyos esetekben akár magasabb is lehet az uniós finanszírozási arány. Az ETE programok uniós társfinanszírozási aránya 75%. Az ETE forrásai 30%-kal bővülnek. A pénzügyi keretek 2013 augusztus végéig nem kerültek hivatalosan elfogadásra, de a tagállamok és az európai intézmények között megszületett kompromisszumok alapján Magyarország valószínűleg 20,5 milliárd euró uniós támogatásra számíthat (2011-es árakon számolva, az agrár- és vidékfejlesztési források nélkül). Összehasonlításképpen: a 2007–2013 közötti összeg 2011-es árakon számolva 25,74 milliárd euró lenne, viszont az Európai Bizottság eredeti javaslata alapján kb. 18,3 milliárd euróra lettünk volna jogosultak (az Unió összköltségvetése is csökkent), tehát a tárgyalások során 12%-os javulást sikerült elérni. A vidékfejlesztési és a halászati alapokból további bő 3 milliárd euróra számíthatunk. A pénzügyi keretek és az uniós jogszabály-csomag végleges elfogadása ez év végéig várható. Ezzel párhuzamosan folyamatosan zajlik a 2014–2020 közötti időszakra szóló hazai tervdokumentumok kidolgozása, társadalmasítása és brüsszeli egyeztetése is. A FORRÁSOK TERVEZETT MEGOSZLÁSA AZ EGYES OPERATÍV PROGRAMOK KÖZÖTT: Tervezett költségvetés (mrd Ft)

Összes nem agrártámogatás százalékban

2668

39,40%

240-250

3,55%

1090-1100

16,15%

Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)

930

13,69%

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)

1000

14,77%

740-750

10,94%

101

1,50%

1200-1300

-

Operatív program (indikatív megnevezés)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)

Megjegyzés

Gazdaságfejlesztés

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztési Program és Halgazdálkodási OP

összesen 59,10%

Agrártámogatások nélkül, a magyar állami társfinanszírozással együtt 23,9 milliárd euró, 283,40 Ft/euró árfolyamon számolva összesen 6773 milliárd Ft. Forrás: www.tka.hu

22

ENEREA


20 ezer darab napelem a Bentley gyárának tetején

Energia ABC Áramlás szabályozó:

Az új napelem rendszert a világhíres luxus-autómárka gyárának tetején építették ki az Egyesült Királyságban. A szakemberek több mint 20 ezer darab napelemet szereltek fel a tetőtérre, mely akár a gyár energiaszükségletének 40%-át is képes biztosítani, amivel hosszú távon rengeteget spórolhat a Bentley. A rendszerért a Lightsource Renewable Energy Limited felel, mely az Egyesült Királyságban vezető szerepet tölt be a napelem rendszerek forgalmazásában. A több mint 20 ezer napelem egy 3,45 hektáros tetőfelületen terül el és a rendszer maximális teljesítménye 5 MW.

A csap végére szerelt áramlást módosító szerkezet, ami levegőt kever a víz egyenletes áramába, így csökkentve a fogyasztást. Duzzasztógát: Folyóra épített gát, melynek célja elsődlegesen a víztározás. Ezen kívül használhatják energiatermelésre, valamint megakadályozhatja, hogy a folyóvíz bizonyos területeket elárasszon. Hidrogénerőmű:

Forrás: www.tisztajovo.hu

Kiadja:

ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B., ’A’ épület., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Fax: 42/999-635 Honlap: www.enerea.eu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: Vámosi Gábor igazgató Szerkesztő: Matusz Ildikó

A hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban, azonban az előállítása – ahhoz, hogy üzemanyagként lehessen használni. A SolarLab kutatói úgy tervezték meg a hidrogén erőművet, hogy napelemes csempék és üzemanyagcellák tengervizet hasznosítva hidrogént állítsanak elő, amelyet aztán biztonságosan lehet a tengerfenékre telepített felfújt hidrogén tartályba szivattyúzni. A vízhűtő hatás csökkenti a működési hőmérsékletet, és 30%-kal növeli a napenergia hatékonyságát. A hidrogént a víz alatt tárolják, és emiatt a tervezés kiküszöböli a robbanással kapcsolatos kockázatokat, mivel a víz ideális szinten tartja a nyomást. Ezután egy csővezetéken keresztül biztonságosan és hatékonyan el lehet osztani a keletkezett hidrogént a hideg hermetizált víz alatti környezetben.

23

ENERGIA HÍRLEVÉL. V. évfolyam. 8. szám, október. XV. ENERGIA CAFÉ Kötetlen szakmai beszélgetés - energetikáról

Recommend Documents