XV. Energia Café. A geotermikus energia felhasználási lehetőségei az agrárszektorban. Debrecen, Nagygál János okl

XV. Energia Café A geotermikus energia felhasználási lehetőségei az agrárszektorban Debrecen, 2013.11.28

Nagygál János okl. gépészmérnök

Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)

A földhő eredete 40 millió MW

• hosszú felezési idejű radioaktív izotópok bomlása: U238, U235, Th232, K40 • asztenoszféra konvekciós áramlásainak súrlódási hője • akkréciós hő maradéka

0 – 100 km

f

LITOSZFÉRA °C 1000

k ö ld

ér

eg

k

ASZTENOSZFÉRA

ö p e n y

6370 km 2 900 km

A Föld hőenergia-tartalma:

12,6∙1024

3700

°C

MJ

MAG

A földkéreg hőenergia-tartalma: 5,4∙1021 MJ 4300

ETE Szenior Energetikusok Klubja „A földhő mint energia” Budapest, 2013.11.07

°C

kü

5100 km

be

m ls ő

ls ő

ag

m

ag

(lépték nélkül)

2

1

1

Fő termálvíztartók 1) repedezett, karsztosodott aljzat 2) porózus medencekitöltő üledékek (homokkő) ETE Szenior Energetikusok Klubja „A földhő mint energia” Budapest, 2013.11.07

Forrás: MFGI

A termálvíz jelenléte a Kárpát-medencében

95% H, PL, UA

~40.000 éve

~35.000 éve

~10.000 éve

2011

Eu19

C-14

haplotípus

Anonymus Gesta Hungarorum

„Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Ő …hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és … az országot birtokába vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújíttatott, és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják”

Kr.u 451

Anonymus Gesta Hungarorum

„…Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről … ahol az átkelést végrehajtották, Magyarrévnek nevezték el …Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket”

Kr.u 903-907

Mi a geotermikusenergia-hasznosítás? Nem más, mint a földi hőáram „megcsapolása” egy olyan hőmérsékleti szinten, amely magasabb a földfelszíni hőmérsékletnél. t2 = 100-10= 90 C

t1 = 50-10= 40 C

FÖLDI HŐÁRAM

0m

10 C

1000 m 50 C

2000 m 100 C ETE Szenior Energetikusok Klubja „A földhő mint energia” Budapest, 2013.11.07

Európa geotermikus adottságai nagy entalpiájú terület (áramtermelés) nagy entalpiájú medencék (áramtermelés, közvetlen hőhasznosítás) nözepes entalpiájú medencék (közvetlen hőhasznosítás) sekély geotermia

Kárpát-medence: európai viszonylatban kimagasló adottságok

Forrás: EGEC, MFGI


Forrás: A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza


.

Milyen mélyre kell kutat fúrni? A 100 °C izoterma mélysége

350000

300000

250000

200000 3800 m 3400 m 3000 m 2800 m 2600 m

150000

2400 m 2200 m 2000 m 1800 m 1600 m

100000

1400 m 1200 m 1000 m 800 m 600 m 400 m

50000

200 m 0m

400000

450000

500000

550000

600000

650000

700000

750000

800000

850000

900000

950000

Forrás: VITUKI, 2004. 3. melléklet


Milyen meleg a termálvíz? 50°C-nál melegebb porózus termálvízadó rétegek elterjedése

350000

300000 pt2.6

250000 pt1.1

200000 pt2.4 pt1.3

Jelmagyarázat: Mezozóos kőzetek felszínen vagy felszínközelben

pt2.5

150000

Paleozóos kőzetek a felszínen vagy felszínközelben Neogén vulkáni kőzetek a felszínen vagy felszínközelben

pt1.2

pt1.1

100000

Az EU-, víz keretirányelv végrehajtásához lehatárolt porózus termálvíztestek (>30C), a víztest azonosítójával

A szintvonalak az 50°C-nál melegebb porózus termálvíztartó-összlet feküjét mutatják (mBf)

50000

400000

450000

500000

550000

600000

650000

700000

750000

800000

850000

900000

950000 7. melléklet

Forrás: VITUKI, 2004.


Milyen meleg a termálvíz? A 120°C-nál melegebb repedezett és karsztos termálvíz-tároló rendszerek elterjedése

k.2.11.1

350000

k.2.11.2 k.2.12.2

k.2.10.1

300000 k.1.2.1 k.1.1.2.3

k.1.4.1 k.1.1.2.1

250000

k.2.10.2

k.1.1.1 k.1.1.2.3

k.1.1.1 k.1.6.2 k.1.5.2

k.1.1.1

200000

k.1.6.1 k.1.1.1 k.1.1.2.2

k.1.7.2

Jelmagyarázat:

k.1.3.1

k.2.13.2 k.1.1.1

150000

Az EU Víz Keretirányelv végrehajtásához lehatárolt karsztos termálvíztestek, a víztest azonosítójával

k.1.7.2

k.2.13.2 k.1.8.2

100000 k.1.8.1 k.1.9.2 k.1.9.1 k.3.19.1 k.3.19.2

50000

400000

450000

500000

550000

600000

A szintvonalak az 120°C-nál melegebb repedezett (halványabb-) és karsztos (élénkebb színek) képzõdmények felszínét mutatják (mBf)

650000

700000

750000


800000

850000

900000 950000 9. melléklet Forrás: VITUKI, 2004.

~1300 termálvízkút (>30 C) 788 üzemel (2010)

Forrás: MFGI


Kifolyó hőmérséklet: 30-50 C

Forrás: MFGI



Forrás: MFGI



Forrás: MFGI


Kifolyó hőmérséklet: 90 C<

Forrás: MFGI


Geotermikus adottságok

A hazai geotermikusenergia-hasznosítás rövid történeti összefoglalása A magyar termálvíz-hasznosítás fejlődése Szentes, kórházi termálkút fúrása

gyors

mérsékelt

stagnáló

1958.


új fellendülés

Új termálkutak létesítése Magyarországon 1950-2010 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000

2010

2020

Geotermikus (város)fűtések

Kistelek Veresegyház/1 Bóly/1 Mórahalom Gárdony Szentlőrinc OrosházaGyopárosfür dő Veresegyház/2 Bóly/2 Mezőberény Makó Csongrád Miskolc Törökszentmiklós Erdőkertes Szolnok, MÁV Kórház Orosháza város Debrecen-Fancsika

Működő rendszerek (2005 előttiek) Működő rendszerek (2005 óta) Kivitelezés alatt Nyertes pályázatok ETE Szenior Energetikusok Klubja „A földhő mint energia” Budapest, 2013.11.07

A termálvíz-hasznosítás jelenlegei helyzete hazánkban Erősségek  fél évszázados tapasztalat,  a gazdasági és politikai rendszerváltozást követően a geotermikus ágazat nem ment tönkre,

Gyengeségek  az elhasznált termálvizek elhelyezésének évtizedes problémája,  bonyolult és kusza jogszabályi környezet, amely az NCST-célok megvalósítását fenyegeti.

 monopolhelyzete sem alakult ki senkinek,  a legutóbbi időkig sikerült az ágazatot magyar kézben tartani.


Távlati lehetőségek • Nagy hatékonyságú hőszivattyúzás - a lehűlt termálvizekre • EGS - olcsó kútfúrási és biztonságos repesztési technológia lenne szükséges Termelő kút

Erőmű

Visszasajtoló kút EGS Forró kőzet


Energiatermelés Magyarországon Atomenergia (29,9%) Szénhidrogén (38,9%)

Szén (26,7%) Vízierőmű (0,4%)

egyéb (0,8%)

Tüzifa (2,9%)

Geotermia (0,6 %)

Termálvíz felhasználás Kommunális fűtés (5%)

Ipar (4%) Balneologia (35%)

Ivóvíz (29%)

Mezőgazdaság (27%)

A szentesi termálvíz 1958-ban olaj után kutatva, termálvízre bukkantak a kórház területén, amely 1735 m mélységű és percenként 1700 l 71 C-os gyógyvizet ad.

A termálvíz hasznosítása Szentesen Szentes közigazgatási területe Magyarország legnagyobb hévízfeltáró tevékenységének színtere és Európa legsűrűbb geotermikus mezője. A kutak közül 5 a város belterületén található, további 16 kút szekunder vize vagy a város belterületén, vagy a belterületi határtól 1-2 km távolságra kerül a felszíni befogadóba.

Szentes kistérségben 6,5 millió m3-ről 5,7 millió m3-re csökkenő termálvíz kitermelés %os megoszlása hasznosítási ágazatok között

100%

80%

Ivóvíz

60%

Gyógyvíz Közcél 40%

Energetika

20%

0% 1999

2000

2001

2002

2003 Év

2004

2005

2006

Termálvíz közvetlen hasznosítása a városban

Közintézmények fűtése: - Megyeháza - Városháza - Bíróság - Egyházi épületek - Iskolák - Szálloda Lakások fűtése: 2635 lakás

A városnak nincs nagyfogyasztói szerződése földgázra!

A termálvíz évente 2.200.000 m3 földgázt vált ki.

2290 tonna CO2 nem kerül a légkörbe!

GAZDASÁGI-, SZOCIÁLIS- ÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK GAZDASÁGI HATÁS – Energia import helyett energia export – Pénz a régióban marad! – További K+F projektek – Ökoturizmus

SZOCIÁLIS HATÁS – Munkahely teremtés: – Munkaerő megtartás – Energia iskola, képzés, továbbképzés

KÖRNYEZETI HATÁS – Káros anyag kibocsátás csökken!

Mezőgazdasági, elsődleges hasznosítás

A kertészetben és az állattenyésztésben a termálenergia új fejlődési irányokat bontakoztatott ki

A termálvízre alapozott kertészet két típusa alakult ki: üvegházi és fóliasátras zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés

A termálvíz komplex hasznosítás az Árpád-Agrár Zrt.-nél 60 ha üvegház és fóliasátor

Baromfiólak, keltető

Gabonaszárító

Irodák, szociális épületek

Lindal-diagramm

A mezőgazdasági termálvíz hasznosítás felépítése Kutak

Hő és nyomásközpont

1000 m3 tározó

Termál tó

pulykaólak szárító

keltető

üvegházak Irodák, szociális épületek

• talajfűtés • vegetációs fűtés • légtérfűtés

fóliasátrak

Szentlászló régi telep termál-rendszer vázlata

Szentlászló Új telep termál-rendszer vázlata

Felsőrét kertészeti telep termál-rendszer vázlata

Szegvár, Primőr-Profit Kft. telep termál-rendszer vázlata

Szentes, Árpád-Agrár Zrt. termál-rendszer vázlata Szegvár, Primőr-Profit Kft. telep

Számítási eredmények, hőszolgáltató kapacitások

Energetika Termálkút: 20 db Éves potenciális hőteljesítmény: 65 MWt

Éves átlagos felhasznált hőteljesítmény: 20,3 MWt Mértékadó hőmérsékletintervallum: 85-98oC

Szentes-Szegvár körzete

Ha m = 20 kg/s 1oC = 83 kW/kút

VITUKI Kht. nyomán

Fejlesztési cél

- új korszerű termesztő berendezések építése - minden alternatív, megújuló, megújítható energiaforrás tudatos használata - energiatakarékosság

- energiahatékonyság növelése

Isoplus csövek alkalmazása

Gerincvezeték kiépítése Isoplus csövek segítségével

Energiaernyő kiépítése

Kétrétegű oldalüvegezés

Puffer tározó kapacitás megnövelése

Kútfelújítás Alk II. termálkúton Előtte: - kompresszoros üzem - a kút tartós üzemben negatív - erős homokolás - évek óta csökkenő hozam (55 m³/h) - évek óta csökkenő hőmérséklet (84 C) Utána: - önerőből üzemel - a kút ismét pozitív lett (3,9 bar, 2m) - homokolás megszűnt - stabil hozam (60 m³/h) - megnövekedett hőmérséklet (97 C)

Visszasajtolás • A hazai homokkőrétegek a tapasztalatok alapján folyamatos visszasajtolás esetén egyre növekvő nyelési ellenállást tanúsítanak, ezzel párhuzamosan növekszik a besajtolási nyomás. A sokszor emlegetett EU-jogszabályok sem így rendelkeznek. • Az Európai Unióban a jogszabály indokolt esetben engedélyezheti a visszasajtolást, ha az a felszín alatti vizek minőségére nézve biztonságos. • A magyar jogszabály, ellentétben az Unióval, kötelezte a felhasználót erre.

Az ellenőrizetlen visszasajtolás

Nagyobb kockázatot jelent a felszín alatti víztestekre, mint egy jól átgondoltan megtervezett komplex hasznosítás és felszíni elhelyezés.

Tisztázni szükséges A visszasajtolás általánossá tétele mekkora ráfordítást igényel, és ehhez mennyi állami támogatás szükséges? A ráfordítás arányban lesz-e a környezeti állapot javulásával ?

Visszasajtolás A visszasajtolás nem az egyetlen mód az energetikailag használt termálvizek felszíni elfolyatásának csökkentésére

Természetvédelem

„A földgáztüzelés természetre gyakorolt pozitív vagy negatív hatásáról nincs információnk.

Van azonban példa arra, hogy az elfolyó termálvíz védelemre érdemes természeti értéket hozott létre. …”

A Termál tó Szentesen

A Termál tó hasznosítása Szentesen

Terület Téli hőmérséklet Nyári hőmérséklet Hasznosítás

I. tó 40 ha +2 - +8 °C +18 - +25 °C természetvédelmi tó, madártani megfigyelőhely, 176 madárfaj, halak, békák

II. tó 100 ha -5 - -15 °C +18 - +25 °C vízi sportok, szabadídő tó, szörf, jégszörf, horgászat, halászat

Energetikai korszerűsítés szükségessége - az elmúlt 20-25 évben a felhasználók fejlesztésre nem kaptak támogatást, nem történt innováció - elavult berendezések, 40 éves technikai színvonal

- a legtöbb helyen rossz állapotú termálkutak

Térségi fejlesztési lehetőségek (szükségszerűségek) - kutanként - kútfej kiképzések, távadók (+)

- frekvenciaváltó minden szivattyúhoz (+) - jó szivattyú kiválasztás (+) - kísérőgáz felfogás - zárt, fedett kútkörnyék - rendszeres kútvizsgálatok (+) - az olcsó visszasajtolás lehetőségeinek kutatása

Átfogó kútvizsgálatok elvégzése - nincs két egyforma kút - egy termálkút hónapról hónapra, évről évre változik - nem örök életűek a termálkutak - fontos a rendszeres karbantartás, a kutak állapotának ismerete, ezzel az élettartam meghosszabbítható - csak akkor költenek a kutakra, ha már drasztikus változás állt be

3-dimenziós porozitási modell termál vízadó rétegre

Fejlesztési lehetőségek – távvezeték - folyamatos karbantartás

- veszteségek minimumon történő tartása - új szigetelő anyagok keresése - hőveszteségek rendszeres ellenőrzése (hőkamerás vizsgálat)

Hőkamerás ellenőrzések

Jogi háttér Mi történt eddig? - Tulajdonképpen semmi. - Nincs szabályozás, nincs profilgazda és nincs hosszútávú elképzelés vagy stratégia - Az alternatív energia hasznosítás állami támogatása évek óta szóba sem kerül

- Nem kedvez a befektetéseknek, nem kedvez a fejlesztéseknek, de még az állapotmegtartásnak sem

Jogi háttér Mit kell tennünk? - Elsősorban a kormányzatnak kell felébrednie - Minden alternatív energiaforrást tudatosan használnunk kell - A már elkezdett, de félbemaradt minisztériumi tárgyalásokat folytatni szükséges!

Az energetikai célú termálvíz hasznosítással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok listája 1. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról;(a szokásos rövidítéssel: Vgtv.) (A törvény eredeti szövegében még nem szerepelt a visszasajtolási kötelezettség.) 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról (az ún. VKJ rendelet); 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról (2004-ben hatályát vesztette, helyette jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet hatályos); (Ebben még részletesen szerepeltek a felszín alatti vizek minőségét megőrizni hivatott szabályok.) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén (az ún. EU Víz Keretirányelv /VKI/); (A geotermikus célokra használt víz visszasajtolása: 11. cikk (3) j) pont: nem kötelező, hanem tagállami jogkörben engedélyezhető!) 2003. évi CXX. törvény az egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról (a vízgazdálkodásra vonatkozóan hatályos: 2004. január 7-től); (Ekkor került be a törvénybe a visszasajtolási kötelezettség!) (A meglévő létesítményekre ekkor még nem vonatkozott!)

219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről (2004-ben lépett hatályba, a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet helyett); (A geotermikus célokra használt víz visszatáplálását - előzetes vizsgálat után, a felszín alatti víz védelme miatt engedélyhez köti. Ekkor még - helyesen - összhangban az EU VKI fenti, vonatkozó előírásával.) (Még ebben is részletesen szerepeltek a felszín alatti vizek minőségét megőrizni hivatott szabályok.) 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; (általános szabályok, kötelezettségek, szennyvizek kibocsátása, szennyvízkibocsátás engedélyezése, kibocsátási (egyedi is) határértékek megállapítása, engedélyezés, ellenőrzés, vízszennyezési bírság, vízvédelmi bírság, türelmi idők, kedvezmények, szennyezéscsökkentési ütemterv, stb…..) 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól; (konkrét, számszerű technológiai, területi és egyedi határértékek táblázatosan)

Az energetikai célú termálvíz hasznosítással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok listája 2. 312/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet módosításáról; (A kibocsátási határértékek teljesítésére vonatkozó, ún. türelmi idő meghosszabbítása az energetikai célú termálvíz hasznosítás esetében, 2012. december 31-ig.) 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (hatályát vesztette 2010. május 14-én, helyette jelenleg a 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet hatályos);(A Vgtv. 2003. évi módosításának végrehajtásáról szóló rendelet, 4 évvel később jelent meg!) (A zárórendelkezések között megerősítette, hogy a meglévő létesítményekre nem vonatkozik a visszasajtolási kötelezettség!) (De ebben már nem szerepeltek egyáltalán a felszín alatti vizek minőségét megőrizni hivatott szabályok.) 2009. évi XCIX. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról (hatályos: 2009. október 23-tól, illetve 2010. január 1-től); (Ez egy elhibázott, /vagy szándékosan „félrevitt”/ törvénymódosítás volt, inkább rontott, mint javított az energetikai termálvízhasznosítók helyzetén! Ekkor értelmezték át először ugyanis azt, hogy a meglévő létesítményekre nem vonatkozik a visszasajtolási kötelezettség, azaz, ezután már igen!) 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról (hatályos: 2010. május 14-től); (Ekkor terjesztették ki egyértelműen /rendeletileg is/ a visszasajtolási kötelezettséget a meglévő létesítményekre is!) 307/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Kormányrendelet módosításáról (hatályos: 2010. december 30-tól). (A türelmi idő meghosszabbítása - pályázattechnikai okok miatt - szennyvíztisztítókra, valamint gyógy- és termálfürdőkre. Kivétel: az energetikai célú termálvíz hasznosítás!)

147/2010 korm. rendelet Kötelező visszasajtolás az energetikai felhasználók számára

A homokkőbe történő visszasajtolás problémái a 147/2010 korm.rendelet tükrében

-Nincs kiforrott technológia a Felső-Pannon homokkőbe történő visszasajtolásra -Nem áll rendelkezésre a kutak és a rendszerek megépítéséhez a pénz, a támogatás rendszer -Nincs idő és kapacitás a rendszereket határidőre elkészíteni -A fúrás és az üzemeltetés költsége a legtöbb esetben negatív energiamérleget eredményez, tehát a felhasználás okafogyottá válik.

1002/2012. (I. 11.) Korm. határozat a mezőgazdasági termelés területén energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség felfüggesztéséről 1. A Kormány egyetért azzal, hogy a mezőgazdasági termelés területén a kizárólag energia előállítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség mind a már megvalósult, mind pedig a jövőben létesülő kitermelő kutak vonatkozásában 2015. június 30-ig felfüggesztésre kerüljön oly módon, hogy a vízhasználat a visszatápláló kút létesítési engedélye nélkül is engedélyezhetővé váljon ezen időpontig, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 78. (4) bekezdésének b) pontjában szereplő mentesítés 2020. december 22. napjáig maradjon hatályban. 2. Az 1. pontban foglaltak végrehajtása érdekében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról, a felszínen maradó víz elhelyezésével kapcsolatos jogszabályi környezet felülvizsgálatáról, továbbá a vízjogi engedélyek módosításáról és az engedélymódosítás költségére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatáról készüljön előterjesztés a Kormány részére. A jogszabályok felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni a környezetvédelem jogszabályi védelmi szintjével kapcsolatos alkotmányossági követelmények érvényesítésére. Felelős: vidékfejlesztési miniszter

Határidő: 2012. február 1. 3. A Kormány felhívja a vízgazdálkodásért felelős minisztert, hogy készítsen előterjesztést a termálvíz mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, kizárólag energia előállítás céljából történő kitermelésének hosszabb távú – a gazdasági és fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe vevő – szabályozásának megvalósításához szükséges feladatokról és azok ütemezéséről, különös tekintettel egy egységes mérési rendszer és adatbázis kialakítására.

Felelős: vidékfejlesztési miniszter Határidő: 2012. május 31. 4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. 5. A Kormány visszavonja az önkormányzati feladatok elősegítése céljából egyes Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek önkormányzatok részére történő átadásáról szóló 2063/2006. (IV. 3.) Korm. határozatot.

2025-ig nem kell visszasajtolni a termálvizet !!!

2013. március 21. 9:07 A Kormány döntött arról, hogy 2025-ig meghosszabbítja az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségének felfüggesztését, és a javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. Az energetikai célra kitermelt termálvíz általános visszatáplálási kötelezettségét 2004-ben vezették be. Az előírás a magyar geotermikus energiahasznosítás súlyos meggyengüléséhez vezetett, a kertészeti termelésben a geotermikus energiahasznosításban érintett felhasználók többségének ellehetetlenülését és az ágazat versenyhátrányát okozta.

A jelenlegi geotermikus tevékenységhez kapcsolódó költségstruktúra

Fix költségek (20%)

Variábilis költségek (80%)

Összes költség (2010): 262 millió HUF

Költségelem

Költségszintet befolyásoló tényezők

Amortizáció

Eszközállomány, leírási kulcs

4%

Személyi ráfordítás

Alkalmazottak száma, átlag bér

3%

Karbantartás

Eszközök állapota

3%

Egyéb

10%

49%

Vízkészletjárulék

Szabályozott VKJ, kitermelt vízmennyiség

13%

Áram

Kitermelt vízmennyiség, áramár

10%

Szennyvízbírság

Bírság mértéke, kibocsátott vízmennyiség

4%

Bányajáradék

Járadék mértéke, kitermelt hőmennyiség

4%

Vízkormányzási díj

Kitermelt vízmennyiség

Jelenlegi jogszabályok alapján

X =

Vörösiszap

Termálvíz

NEM!!!

Nem szennyvíz

Szennyvíz

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

www.mgte.hu

XV. Energia Café. A geotermikus energia felhasználási lehetőségei az agrárszektorban. Debrecen, Nagygál János okl

Recommend Documents