ENERGIA HÍRLEVÉL. Jön az épületenergetikai cselekvési terv

ENEREA

•••Energia hírlevél

ENERGIA

HÍRLEVÉL

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa V.évf. 2. szám, 2013. február

Jön az épületenergetikai cselekvési terv Folyik a zöld cselekvési terv felülvizsgálata, de nagy hangsúlyt kell fektetni az energiatakarékosságra is: az ország 4,2 millió épületének mintegy 70 százaléka energetikai szempontból felújításra vár. Magyarország energiaellátás szempontjából sebezhető: energiahordozókból több mint 62 százalékban importra szorul, saját készletei korlátozottak, mindössze némi szene és gáza van. Gázalapú energiatermelése túl nagy arányt képvisel, erőműparkja elöregedőben, energiatermelésén belül a megújuló források tavaly csak 9,79 százalékot képviseltek, energiafelhasználása pedig pazarló. „Éppen ezeken kíván változtatni az ország szén- zöldatom súlypontú energiastratégiája. A fő eszközök az energiahatékonyság növelése, a megújuló alapú áramtermelés felfuttatása, a biztonságos nukleáris termelés, az európai energia-infrastruktúrára való rácsatlakozás, a hazai szén- és lignitvagyon kiaknázása 2020-ig, illetve 2030-ig” – ismertette az Energy Summit konferencián a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztési főosztályának vezetője. Varga Tamás emlékeztetett, hogy uniós vállalásunknak megfelelően 2020-ig 14,65 százalékra kell növelnünk a megújulók arányát teljes energiatermelésünkön belül (13 százalék az EU-ban kötelező mérték), a levegőbe történő károsanyag kibocsátásunkat pedig a 2005-ös szintnél 10 százalékkal alacsonyabbra kell nyomni. Mindezek megvalósításához olyan, részben már kész Pár órás KEOP pályázati lehetőség . .............................. 3 (megújuló), illetve még készülő (erőmű, távhő, 2050-re 100%-ban megújul Európa? ... ........................ 4 erőforrás) cselekvési tervek adnak útmutatást, Újabb magyar szélerőmű park . .................................... 8 amelyeket időnként finomítani, felülvizsgálni kell azért, hogy a célokat a leghatékonyabb módon tudjuk elérni. A szél olcsóbb, mint a szén ........................................ 15 Maga az eredeti cél azonban nem változik: marad a RE-SEEties .................................................................. 18 zöldenergia 14,67 százalékos terve is.

Tartalom

(Folytatás a 2. oldalon)

1


ENEREA

Viszont változás lehet az energiamixben, a beruházásokhoz rendelt eszközökben a technológia fejlődése és az ország teherviselő képességének függvényében. A megújuló alapú energiatermelés kitörési pont lehet az országnak a főosztályvezető szerint, mellesleg új munkahelyeket is teremt, és hozzájárulhat a fenntartható vidékfejlesztéshez. Nem véletlen, hogy a terület támogatása több más országban folyamatosan nő, de az sem, hogy meg is lett a negatív következménye. Az áramára ezekben az országokban egyre magasabb lett, komoly feszültségeket okozva. Csehországban például 2010-re – az ország méretéhez képest – a hatodik legnagyobb európai fotovoltaikus (napelemes) kapacitást telepítették, emiatt viszont olyan mértékben megdrágult a villamos energia, aminek csak a zöldenergia átvételi árának drasztikus csökkentésével, a támogatások lefaragásával, és a telepítések műszaki szigorításával (csak háztetőre tehető napelem) lehetett gátat vetni. Olaszország 2011-ben jutott el hasonló okból a korlátozásokig, ott zöldenergia-támogatási plafont és tendereztetési rendszert vezettek be. A németországi energia ellátáson belül már 26 százalékot képvisel a zöldenergia, emiatt 50 százalékkal ugrott meg a kötelező átvételi rendszerben (kát) eladott áram mennyisége, s persze megugrottak a háztartások költségei. „Le kell tehát vonnunk a tanulságokat, hogy ne kövessük el mi is ugyanezeket a hibákat. Eddig Magyarországon nem is alakult ki a felsoroltakhoz hasonló, iparági buborék” – jelentette ki Varga Tamás. A főosztályvezető szerint a magyarországi KÁT rendszer az egyik legjobb és legkiszámíthatóbb Európában. Ennek köszönhetően el is kerültük mások hibáit. Ugyanakkor megindult egy konzultáció a KÁT leváltásáról fenntarthatóság és a nemzetgazdasági célokhoz való hozzájárulás szempontjai miatt. Az új, megújuló támogatási rendszer lenne a Metár. A főosztályvezető nem tért ki rá, hogy a Metár bevezetését már több ízben megígérte, majd elhalasztotta az NFM, és arról sem beszélt, hogy mikorra várható a bevezetése. Feltehető azonban, hogy a megújuló cselekvési terv folyamatban lévő felülvizsgálata lezárultáig nem lesz Metár – hiszen a kettő összefügg –, és az is valószínű, hogy módosulni fognak az abban eredetileg tervezett támogatási mértéket és arányok, netán szabályok is.

Metár - a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer

Varga Tamás közölte: a KÁT jelenleg is él, ma is benyújtható hozzá csatlakozási kérelem, a tavalyi árakon. A minisztériumi tisztviselő részletesen szólt az energiahatékonyságban és takarékosságban rejlő lehetőségekről. Az ország 2018-ra 17 százalékos, 2030-ra 23 százalékos megtakarítást irányzott elő. Ez energiamennyiségben 189 petajoule-t (PJ) jelent, amelyen belül a legnagyobb csökkentés, 111 PJ-nyi a fő energia-felhasználóknak számító épületek terén várható el. 24 PJ-t ígér a rossz hatásfokú szenes erőművek lecserélése. A megvalósítás érdekében ez év szeptember 30-ra el kell készíteni az épületenergetikai stratégiai tervet. Az ország 4,2 millió épületének mintegy 70 százaléka ugyanis felújításra szorul, majd következik az állomány feltérképezése, hatástanulmány készítése, az épületleltár összeállítása, a támogatások, finanszírozások, és az épületminősítési rendszer kidolgozása. Forrás: www.vg.hu

2

ENEREA


Néhány óráig éltek a megújuló energia és energiahatékonysági KEOP pályázatok Az első néhány órában az eredeti keret több mint négyszeresére érkezett igénylés, ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az első nap felfüggesztette a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) négy pályázatát. A kiírások 50,5 milliárd forintnyi értékben három energiahatékonysági és egy megújuló energia témakörben kínáltak támogatást. Az NFÜ közleménye szerint a korábban is nagyon népszerű energetikai pályázatok újbóli kiírását több mint kétéves várakozás előzte meg. A kormány 2011 decemberében kezdeményezte az Európai Bizottságnál az operatív programok módosítását. A brüsszeli döntés mintegy 9 hónapos várakozás és sikeres tárgyalási sorozat után született meg, Magyarország 2012 augusztusában 108 milliárd forintnyi értékben csoportosíthatott át forrást energetikai pályázatokra. A társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati felhívások már négy hónapja, 2012 októbere óta elérhetők voltak az NFÜ honlapján, majd decembertől az energiahatékonyságot, januártól pedig a megújuló energetikai fejlesztéseket támogató végleges felhívások hivatalosan is megjelentek. Így mindenki számára egyenlő idő és információ állt rendelkezésre a pályázatok benyújtásához - emelte ki a fejlesztési ügynökség. A jelentős érdeklődés miatt még a határidő lejárta előtt eldőlt a 34 milliárd forint keretösszeggel kiírt három energiahatékonysági pályázat sorsa, amelyek komplex energiahatékonysági épület-felújításra, épületek megújuló energia felhasználásának elősegítésére és a távhőszektor energetikai korszerűsítésére vonatkoztak. A megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés című kiírást a hétfői nappal szintén felfüggesztette az NFÜ, ennek oka ugyancsak a rendelkezésre álló 16,5 milliárd forintos keret valószínűsíthető kimerülése. A jogszabálynak megfelelően a 2013. február 20án, szerdán éjfélig postára adott pályázatokat az NFÜ elbírálja, a bírálat eredményéről a döntést követően a pályázókat tájékoztatja. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján hasonlóan gyors felfüggesztésre lehet számítani a következő napokban megnyíló további két, 18,5 milliárd forintos keretösszegű, megújuló energia alkalmazásán alapuló pályázatnál is - közölte az ügynökség. Az NFÜ közleményében kiemelte: az utóbbi időszakban több hasonló programot is fel kellett függeszteni a források kimerülése miatt. Az ügynökség szerint ez mutatja, hogy a pályázók is érzik a 2007-2013-as tervezési időszak végének közeledtét. Ez azonban még inkább lehetővé teszi, hogy a források mielőbbi lekötésével még több sikeres projekt valósulhasson meg, ami növeli Magyarország esélyeit az uniós támogatási keret sikeres lehívására - hangsúlyozta az NFÜ. Forrás: mti.hu

3

ENEREA


Kvótabevételből többletforrás a panelpályázatra A szén-dioxid-kvóta múlt év végi sikeres értékesítéseinek köszönhetően 4,56 milliárd forintos keretet biztosít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) lezárt Panel II. pályázatára. A többletforrásból a korábban benyújtott, de miniszteri döntéssel még nem rendelkező pályázatok kaphatnak hozzájárulást panellakások felújításához, energetikai korszerűsítéséhez. Az elbírálás gyorsítása mellett a minisztérium azzal is segíti a lakóközösségeket, hogy térítésmentes műszaki-gazdasági és pénzügyi tanácsadást nyújt számukra, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) közreműködésével. A szakemberek átvizsgálják a beadott pályázatokat, szükség esetén javaslatot tesznek a műszaki, valamint költségvetési módosításokra. A "ZBR Panel II." pályázati konstrukcióban már 352 pályázat rendelkezik miniszteri döntéssel. A mostanáig megítélt összesen 16,7 milliárd forint állami támogatás több mint 30 ezer lakás felújítását teszi lehetővé, és mintegy 50,1 milliárd forintnyi megrendelést biztosít a hazai építőiparnak. A felújítások évi 197 millió kilowattóra energia-megtakarítást eredményeznek - ismerteti az NFM. A támogatott beruházásokkal csökkennek a nyertes háztartások rezsiterhei, a kivitelezési munkák megrendelésekhez juttatják a hazai vállalkozásokat. A fejlesztések hozzájárulnak Magyarország energiaimport-függőségének mérsékléséhez is. Forrás: zoldtech.hu

Kilábalás a válságból a megújuló energiaforrásokkal A WWF a napokban adta ki az EU dekarbonizációs folyamatát támogató jelentését „Putting the EU on Track for 100% Renewable Energy” címen. A dokumentum arról szól, hogy 2030-ra Európának hol kellene tartania ahhoz, hogy 2050-re megvalósulhasson a 100%-ban megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaság. Egyre nagyobb a vita arról, hogy a jelenlegi EU klíma és energia csomagot (2020-ig 20% megújuló energia, 20% fogyasztáscsökkentés és 20% hatékonyságnövelés) milyen intézkedéseknek kellene követnie 2020 után. A WWF jelentése ehhez próbál mankót nyújtani. A bemutatott anyag szerint az Európai Unió legalább harmadával tudná csökkenteni energiafogyasztását, és a megmaradó igény több mint felét lenne képes megújulókból fedezni 2030-ra. A klíma- és energiapolitika intézkedéseinek e célok elérését kellene segíteniük. (Folytatás az 5. oldalon)

4

ENEREA


Ezzel az EU üvegházhatású gázkibocsátása a felére csökkenne. Az európai gazdaságok továbbra is azért küzdenek, hogy kilábalhassanak a válságból. E harcban a megújuló energiaforrások és az energiatakarékosság mentőövek lehetnek. Tíz európai állampolgárból nyolc egyetért azzal, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem lendületet adhat a gazdaságnak és képes új állásokat létrehozni. Az európaiak 70%-a gondolja úgy, hogy a megújuló energiába történő befektetéseknek prioritást kellene élvezniük az elkövetkező 30 évben az egyéb, olyan alternatív energiaforrásokkal szemben, mint például a palagáz vagy a szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS). “Fontos lenne a 20-20-20-as klíma és energia célok továbbfejlesztése egy ambiciózus, 2020 utáni intézkedéscsomag kialakításával, mert ezzel mindenki nyerne. Mindez nem csak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, például a hatalmas egészségügyi és környezeti költségek csökkentéséhez járulna hozzá, de kb. 5 millió új munkahelyet is létrehozna, jelentősen fellendítve ezzel a gazdaságot.” -véli Benkő Dániel a WWF Magyarország Éghajlatváltozás Programjának projektvezetője. Sajnos Magyarország egyelőre komoly elmaradásban van, még a 2020-as cél (14,65% megújuló) elérése sem tűnik reálisnak. Továbbra sincs új megújuló energia támogatási rendszer, holott erre már több korábbi határidő is volt, emiatt pedig nem történnek meg a szükséges beruházások. A Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCST) felülvizsgálata most kezdődik, ami hamarosan elhozhatja a vállalások felülvizsgálatát, gyengítését. Ahhoz, hogy hazánk és Európa is a megfelelő irányba haladjon, komoly erőfeszítésekre és erős politikai akaratra is szükség van. Kulcsfontosságú, hogy az országok időben fogadjanak el egy 2020 utánra érvényes ambiciózus és kötelező érvényű csomagot, mely megfelelő célokat tűz ki az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és kibocsátás csökkentés területein. “El kell döntenünk, hogy milyen irányba szeretnénk fejleszteni az energiapolitikát 2020 után, mert csak így biztosítható, hogy ne pazaroljuk el a meglévő erőforrásainkat.”. A WWF jelentése rávilágít, hogy jelenleg még kiaknázatlan lehetőség rejlik az energiafelhasználás csökkentésében, valamint a megújuló energiaforrások teljes körű kihasználásában, ami olcsóbb és biztonságos energiát nyújtana. Mindezeket figyelembe véve egy 100%-ban megújuló energiaforrásokon alapuló európai energiagazdálkodás igenis elérhető 2050-re. Forrás: alternativenergia.hu

Előkelő helyen Magyarország Magyarország a negyedik helyen áll a szélenergia kapacitások alapján az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok között - derül ki abból a kimutatásból, amit az európai szélenergia szövetség (EWEA) tett közzé kedden a térségről. Az elemzés szerint a tizenkét újonnan csatlakozott országban a kiépített kapacitások 88 százaléka Lengyelországra, Romániára, Bulgáriára, Magyarországra és Csehországra jutott 2011 végén. A 2011-es évben Magyarországon 329 megawattot tett ki a szélenergia kapacitás, a térségben élenjáró Lengyelországban 1616 megawattot, Romániában 921, Bulgáriában 607 megawattot. A 2005-2011 közötti időszakot vizsgáló elemzésből az is kiderül, hogy a szélenergia hasznosításának növekedése eltérően alakult az egyes országokban: miközben Máltán, Szlovéniában és Szlovákiában egyáltalán nem gyarapodott a kapacitás, Lengyelországban és Magyarországon például 1800 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A vizsgált időszakban az átlagos növekedés 1921 százalék volt a 12 tagországban, és mindössze 122 százalék a 15 régi EU-tagországban, de ott 2011 végén már 90 ezer megawatt volt a kiépített kapacitás, míg az újaknál mindössze 4200 megawatt. Forrás: mti.hu

5

ENEREA


Napelemes rendszer került a szívkórházra Két pályázatnak köszönhetően négyszázötvenmillió forintból korszerűsítették a balatonfüredi szívkórház energetikai rendszerét, az éves megtakarítás 35-36 millió forint. Veress Gábor főigazgató a csütörtöki átadáson elmondta: az energetikai rendszer korszerűsítése a történelmi múltú kórház épületeinek egyik legjelentősebb felújítása, a fejlesztéseknek köszönhetően az országos jelentőségű intézmény a jövőben gazdaságosabban működhet, és nagyobb komfortot biztosíthat a betegeknek. A pályázati forrásból megvalósult a kórház épületenergetikai fejlesztése, a világítás korszerűsítése és az energetikai hatékonyság fokozása, a 2012 nyarán megkezdett beruházás egyik részében fejlesztették az épületek hő védelmét, és elvégezték a hő ellátó rendszer energia hatékony rekonstrukcióját - ismertette az igazgató. Hozzátette: a beruházás másik részében telepítettek 600 négyzetméter napelemet, korszerűsítették a belső világítást, a hűtési rendszert, valamint energiatakarékosabbak lettek a főbb konyhai és mosodai eszközök. A beruházásnak köszönhetően az intézmény évi 35-36 millió forintot takaríthat meg - jegyezte meg Veress Gábor. A beruházáshoz az Európai Unió és az állam összesen 449 842 471 forint összegű támogatást nyújtott két pályázati konstrukció keretében. Forrás: zoldtech.hu

Hazai vízerőművet bővítettek Bővítették a pornóapáti törpe vízerőmű kapacitását, mintegy 300 millió forintos beruházás keretében. Az uniós és hazai pályázati forrásból az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházás a térség árvízvédelmét is szolgálja. A Pinka patakon mintegy száz éve épült vízerőművet korszerűsítették, egyben kapacitását is növelték - tájékoztatta Szele Rita, a vízierőművet üzemeltető gazdasági társaság munkatársa az MTI-t. A beruházás költségeinek 50 százalékát kitevő 147,8 millió forintos támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pályázati forrása biztosította, a bővítés fennmaradó részét az üzemeltető Rappold és Penz Kft. finanszírozta. A felújításnak köszönhetően az eddigi, kézi mozgatású zsilipek helyett most automatikus működésű billenő táblákkal vezetik el az áradó Pinka felesleges vizét. A projekt keretében megépült egyebek között egy új trafóállomás, valamint hidraulikus működtetésű árapasztó kapu, vízrávezető csatorna, elektromos mozgatású elzáró kapu és egy 46 lépcsőfokos hallépcső is, amely biztosítja a halak számára a patak hosszirányban történő átjárhatóságát - fűzte hozzá. Az erőmű a kapacitásbővítéssel 60-70 háztartás villamos energia szükségletét tudná kielégíteni - mondta el Szele Rita. Forrás: alternativenergia.hu

6


ENEREA

Energiahatékonysági fejlesztések az Óbudai Egyetemen A kivitelezés során az érintett épületek 6.715 m2 külső falszigetelést kaptak, 3.425 m2 lapos tetőszigetelés valósult meg, valamint 2.794 m 2 felületű új műanyag nyílászárók kerültek beépítésre. A beruházással évente 280 tonna üvegházhatású gázzal kevesebb kerül a levegőbe, 4930 GJ energia megtakarítás érhető el. Sajtóközlemény - Óbudai Egyetem A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP-5-3-0/A/09 „Épületenergetikai fejlesztések” tárgyú felhívására az egyetem „Épületenergetikai fejlesztések az Óbudai Egyetem Bécsi úti és Doberdó úti épülete vonatkozásában” címmel benyújtott pályázata 463.872.386 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A Kohéziós alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt zárására február 11-én került sor. A rendezvényen jelen volt Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára, Dr. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára, valamint Theisz Bálint, ÓbudaBékásmegyer Önkormányzatának alpolgármestere. Dr. Rudas Imre, az Óbudai Egyetem rektora ismertette, hogy az elmúlt egy évben végrehajtott beruházások összértéke meghaladja az egymilliárd forintot, melyből 700750 millió forintot pályázati támogatásból nyert el az egyetem, és durván 300 millió forint az, amit az intézmény saját forrásból biztosított úgy, hogy az elmúlt évek során az intézményfejlesztési tervben megfogalmazott infrastruktúrafejlesztési beruházásokhoz, felújításokhoz módszeresen tartalékolt összegeket. Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár rámutatott, hogy „A Nemzet Kormánya már 2030-ig szóló energiastratégia elfogadásakor is lényeges szempontként tekintett az energiahatékonyságra, az ennek érdekében előirányzott célokra, megvalósítási tervekre és programokra. A KEOP-5-3 konstrukció keretében az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakításával épületenergetikai fejlesztések valósultak meg szerte Magyarországon, így az Óbudai Egyetemen is.” Zsirai László projektmenedzser a projekt megvalósulását emberi oldalról közelítette meg. Kifejezte, hogy az egyetem tevékenységét a jövőkép, a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség jellemzi, melyet végigkísér az energiaközpontú gondolkodás. Pásztor József tervező kiemelte, hogy a beruházás célja az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az alacsonyabb üzemeltetési költséggel rendelkező épületek fenntartása volt. A kivitelezés során az érintett épületek 6.715 m2 külső falszigetelést kaptak, 3.425 m2 lapos tetőszigetelés valósult meg, valamint 2.794 m2 felületű új műanyag nyílászárók kerültek beépítésre. A felújítási munkálatokat 2012. december 31-én fejezte be a közbeszerzési eljáráson nyertes Zeron Befektető Zrt. Dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár gratulált a projekt megvalósításához, majd így folytatta. „Jó azt látni, hogy összeszedett a csapat, látni, hogy az intézmény szépen megy előre a fejlődés útján. Jó azt látni, hogy tudta növelni a hallgatói létszámát. Egy jó szak struktúrával a mostani felvételi eljárásnál, a meghirdetésnél, a kapacitás számoknál látni, hogy az intézmény nem aprózza el magát, nem azt teszi, amit néhány társa, hogy 500 képzést 10 fővel hirdetnek… Érzékelhető a műszaki alaposság elve, tényleg elismerésre méltó a bemutatott és a megvalósított munka is. És ha lehet azt mondani, akkor csak így tovább!” Forrás: zoldtech.hu

7


ENEREA

A veszprémi egyetem 759 millió forintot kap megújuló energia kutatásra A környezettudatos energiafelhasználással, a megújuló energia termelésével, hasznosításával kapcsolatos projektre nyert több mint hétszázötvenmillió forintot a veszprémi Pannon Egyetem. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló projekt 2015. január 31-ig tart, abban mintegy hetven hazai és külföldi kutató, valamint doktorandusz vesz részt. Az energiaellátó és hasznosító rendszerek korszerűsítésének, hatékonyabb üzemeltetésének tervezése, optimalizálása megújuló energiaforrások és infokommunikációs technológiák felhasználásával, címmel az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában összesen 759 millió forint támogatást nyert el a Pannon Egyetem. Az egyetem közleményéből kiderül, a projekt során a műszaki kémiai kutatóintézet feladata lesz a megújuló termikus energia hasznosítására alkalmas új hőtároló anyag kifejlesztése, a megújuló energia termelését és a technológiai energiaigény csökkentését megcélzó új eljárások kidolgozása. Az egyetem tájékoztatása szerint a rendszer- és számítástudományi tanszék a fenntartható energiaellátó rendszerek adatgyűjtésének és modellezésének tervezésén, valamint olyan költséghatékony mérőrendszerek megtervezésén és tesztelésén dolgozik majd, amelyek elősegítik a környezettudatos energiafelhasználást. A villamosmérnöki és információs rendszerek tanszék feladata a projekt keretében megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiatermelő egységek és energiatárolók optimális tervezése, üzemeltetése és irányítása, valamint energia-hatékony és jó színvisszaadású, lakásvilágításban használható LED-világítótestek tervezése. Forrás: biouzemanyag.blog.hu

Elektromos autófejlesztő műhelyt adtak át a Műegyetemen A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen lelkes hallgatók munkájának és cégek anyagi támogatásának eredményeképpen elkészült egy tizenkét négyzetméteres műhely, ahol az egyetemen két éve tevékenykedő csapat építheti meg legújabb elektromos versenyautóját. A hallgatók eddig egy egyetemisták közti versenyre építették autóikat, de idén már nagyobb kategóriába lépnek. Ugyanis az eddigi járműveiket akkus fúrók hajtották, idén azonban saját elektromos hajtáslánc fejlesztésébe fogtak. Ehhez viszont már elengedhetetlen volt egy „főhadiszállás” kiépítése az egyetemen belül. A hallgatói kezdeményezést az Anyagtudomány és Technológia Tanszék vezetője, Dr. Dévényi László karolta fel, segítve ezzel is a hallgatók tanórán kívüli tevékenységét. Az öt hallgatóból álló csapat az elmúlt félévben sikeresen vonzott több céget is az egyetemre, ezzel finanszírozva a műhely létrehozását. Hisz mindenki jól jár, a hallgatók szerszámokat és ezzel együtt lehetőséget, a cégek pedig reklámot kapnak, hiszen logójuk kifüggesztésre kerül a műhely külső falain. (Folytatás a 9. oldalon)

8


ENEREA

A csapat későbbi tervei közt szerepel járművük továbbfejlesztése innovatív megoldásokat felhasználva, melyeket a győri Széchenyi futamon próbálnak ki legközelebb versenykörülmények között. Aki szeretné tovább követni a csapat sorsát, az csatlakozhat rajongótáborukhoz: facebook.com/paradicsomcsapat. Forrás: tisztajovo.hu

Hatalmas lehetőség lehetne a biomassza a járásoknak A fűtésre fordított költségeik 20-25 százalékát megspórolhatják a települések a biomasszával. Emellett egy brikettáló üzem létesítéséből a helyi közösségek is profitálhatnak. Egy járás kistelepüléseinek intézményei átlagosan 2 megawattnyi összes hőigényt jelentenek, ezt körülbelül 1 650 tonna tüzelőanyaggal lehet kielégíteni évente. Ennek viszont alig 4-6 százalékát képes fedezni a települési zöld hulladék. A maradék beszerzése viszont fejtörést okoz, nem biztos, hogy az önkormányzatok és intézményeik fel vannak erre készülve, ráadásul a szállítás elviheti a fűtőanyag árelőnyének jelentős részét. Az AERD Megújuló Energia és Régiófejlesztő Zrt. szakértői szerint megoldást „a tüzelőanyagok árán 600-620 jelenthet, ha a járások területén különböző konstrukciók mellett saját millió forintot spórolhatnak az tüzelőanyag-gyártási kapacitások épülnek ki.

önkormányzatok”

A modell Ausztriában lassan egy évtizede működik. A siker kulcsa a megfelelően koordinált kistérségi összefogás, és ennek mentén a helyi biomassza-lehetőségek szervezetszerű kiaknázása. Nyugati szomszédunk esetében a tüzelőanyagot szinte kizárólag a faapríték biztosítja. Míg itthon a kihasználatlan lehetőségeket a mezőgazdasági melléktermékek és az energianövények jelenthetik. A KSH adatai szerint a hazai termőterületek 66 százalékán termelnek kalászos növényeket, a szalmának viszont csak alig 60 százalékát takarítják be a gazdaságok. A maradékot korábban elsősorban beszántották, vagy tarlóégetéssel semmisítették meg, ez utóbbi azonban ma már tilos. Körülbelül 20 megawatt – ez körülbelül 12-15 apró kistelepülés intézményeinek együttes fűtési szükséglete – hőigény esetében egy brikettáló üzem létesítése már megtérülő beruházás. Ennek a hőenergia-szükségletnek a biomassza alapokon nyugvó kielégítése évente 4,8 millió köbméter földgázt vált ki. Az AERD számításai szerint 20 megawatt esetén a tüzelőanyagok árán tehát 600-620 millió forintot spórolhatnak az önkormányzatok évente. Az AERD belső felmérése szerint önmagában egy brikettáló üzem három-műszakos működtetése 8-12 családnak teremt megélhetést. A mezőgazdasági melléktermékek felvásárlása pedig a gazdálkodók számára teremt kiszámítható extra bevételi forrást. Emellett a járási tüzelőanyag-gyártó bázis egyéb szociális terheket is levehet a települések válláról. A legtöbb esetben probléma, hogy a települések miként segítsék nehezebb anyagi körülmények között élő lakosaikat. Tekintettel arra, hogy a brikett gond nélkül eltüzelhető cserépkályhában, vegyes tüzelésű kazánban is, szociális juttatásként az önkormányzat saját termelésű brikettel segítheti a rászoruló családokat, a fennmaradó mennyiséget pedig kedvező áron értékesíthetik a település többi lakosa számára. Mindezen előnyök ráadásul kigazdálkodható beruházások mellett jelentkeznek. Arra a kérdésre, hogy miért nem terjed el itthon a fenti modell, mikor Ausztriában példátlan sikernek számít, a válasz: a járási, települési döntéshozók nem ismerik a rendelkezésükre álló lehetőségeket, illetve a járási energetikai szakértők is hiányoznak a rendszerből, akik hozzáértőként segíthetnének dönteni a településvezetőknek. Forrás: biouzemanyag.blog.hu

9

ENEREA


Egy éve üzemel Miskolcon a bio-fűtőmű A megújuló energiák, így a biomassza is előtérbe került az utóbbi években Magyarországon. Ennek egyik jól látható eredménye, hogy Miskolcon egy éves a Bioenergy Miskolc bio-fűtőműve. A beruházás hatására a távfűtés gázfüggősége csökkent, átmeneti földgáz hiány esetén is biztosítható lett az alapszintű távhőszolgáltatás. Sárosi Péter a Bioenergy Miskolc szóvivője az egyéves születésnap kapcsán elmondta, a megépült bio-fűtőműben elhelyezett 3 MW fűtési teljesítményű kazánház által termelt hőenergiát a Miskolci Hőszolgáltató Kft. Kenderföldi és Dorottya utcai hőközpontja továbbítja a fogyasztók felé. A kazán jellemzően csak a fűtési szezonban üzemelt, így a kazánház éves tervezett üzemideje kevesebb, mint 150 nap. A szakember kiemelte, reméli, hogy a tényleges adatok és a megbízható működés igazolja Miskolc városának és a Miskolc Holding Zrt-nek azt a törekvését is, hogy fenntartható és gazdaságosan működő, a megújuló energiát egyre nagyobb arányban használó energetikai koncepció valósuljon meg, ezzel is javítva Miskolc városának levegőminőségét. A fűtőmű tulajdonosai és üzemeltetői joggal remélik, hogy az első éves zavartalan működésük megnyugtatta az aggódókat és kételkedőket. A fűtőmű a jövőben is szívesen várja látogatóit, hogy saját szemükkel is meggyőződhessenek a működés rendjéről, a felhasznált tüzelőanyag milyenségéről és bármiről, ami érdekli őket. Sárosi kiemelte, az sem közömbös számukra, hogy az építkezést követően a környezet helyreállítása valamennyi érintett fél megelégedésére szolgált. Összességében az eredeti állapotok visszaállítása maximálisan sikerült, sőt helyenként magasabb színvonalú megoldás született. Forrás: biouzemanyag.blog.hu

Termálvízzel termelnék a távhőt Gázenergia-függőségét szeretné csökkenteni Mosonmagyaróvár egy geotermikus erőmű létrehozásával, csökkentve ezzel a távhő árát a városban. A képviselő-testület már áprilisban kifejezte megújuló energiaforrások bevonására irányuló szándékát. Elhatározták, hogy az önkormányzat a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. (VÜF) segítségével pályázik támogatásért a beruházás megvalósításához. Az elmúlt év végén a képviselő-testület felhatalmazta a társaság vezetőjét, hogy az előkészítő tárgyalásokat a lehetséges befektetőkkel folytassa le, írja a kisalfold.hu. Az elinduláshoz szükséges saját erő biztosításának érdekében vizsgálja meg az idegen tőke bevonásának lehetőségeit és ha ez szükséges, a pályázat érdekében minimális alaptőkével alapítson projektcéget. Azóta megtalálták a szakmai befektetőt és megalakult a projektcég is Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven. A képviselő-testület a héten rendkívüli ülésen fogadta el a megalakult társaság és az önkormányzat közti megállapodást, illetve fogadták el a pályázat beadásához szükséges szándéknyilatkozatokat – tudtuk meg Árvay István alpolgármestertől. Elmondta: a rendkívüli ülés összehívására a most megnyílt pályázati lehetőség sürgető beadási határideje miatt volt szükség. A mintegy hárommilliárdos projekthez legfeljebb egymilliárdos támogatás nyerhető el. (Folytatás a 11. oldalon)

10


ENEREA A befektető cég azonban vállalta a fennmaradó kétmilliárd biztosítását. A költségek nagymértékű átvállalása határozta meg a projektcég tulajdoni arányait is. A VÜF tizenöt, míg a befektető nyolcvanöt százalékos tulajdonrésszel bír a Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Kft.-ben. A beruházáshoz az önkormányzat biztosítja a területeket, erről is döntöttek a rendkívüli ülésen.

A tervek szerint a hőenergiát termálvízből nyerik majd. Az ehhez szükséges kutat a 86-os főút melletti önkormányzati területen fúrják majd. Az innen nyert termálvizet aztán a Fertő soron felépítendő hőközpontba vezetik, ami a meglévő távhőrendszerhez csatlakozik. Az alpolgármester hozzátette: a napokban adják be a pályázatot. Terveik szerint a beruházás elkészültével a 2014-es fűtési szezonban már ebből a rendszerből nyerhetik a hőenergiát. Ezzel a hőtermelési móddal a jelenleginél lényegesen olcsóbbá válik a távhő előállítása. Forrás: alternativenergia.hu

Kaposváron tesztelik a magyar fejlesztésű elektromos buszt Kaposváron tesztelik majd azokat az elektromos buszokat, amelyeket az evopro csoport magyar mérnökei fejlesztettek ki. Mészáros Csaba, az evopro csoport vezérigazgatója, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara innovációs tagozatának elnöke, február közepén állapodott meg erről Szita Károllyal, Kaposvár polgármesterével. Mészáros az MTI-nek kihangsúlyozta, hogy a tesztüzem az év végén indulhat. Arról, hogy ki gyártja majd a buszokat és mikor indul a sorozatgyártás, egyelőre nem kívánt részleteket mondani. Kiemelte, hogy a buszok kompozit – vagyis könnyűszerkezetes, üvegszálas technológiával megerősített – műanyagból készülnek majd. A magyar összefogással, hazai beszállítókkal létrehozott, új fejlesztésű, elsősorban kínai akkumulátorokkal felszerelt első jármű karosszériái 2013 tavaszáig készülhetnek el, az EU-s típusengedéllyel rendelkező prototípus pedig az év második felére. A hagyományos, acélszerkezetű buszokhoz képest csaknem harmadával könnyebb, jelentősen kedvezőbb üzemeltetési költségű, magyar fejlesztésű jármű nem csupán szerkezetében, hajtásláncában, közlekedéstechnikai megoldásaiban, hanem várhatóan gyártásában is számos újítást tartalmaz. Az energiafelhasználás optimalizálása érdekében az evopro fejlesztői olyan, előre programozott üzemmódokat is kialakítanak, amelyek révén a vezérlőelektronika tovább csökkentheti az üzemeltetés költségeit. (Folytatás a 12. oldalon)

11

ENEREA


Az evopro Kft. 2001-ben alakult az evopro csoport első tagjaként, a tagvállalatok székhelyei Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia és Törökország területén találhatóak, a vállalatcsoport mérnökeinek létszáma meghaladja az 1000 főt. A cégcsoportnál végzett kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység 5 éve kezdődött, és egyre jelentősebb méretűvé vált, ezért 2008 óta külön ágazatként, ma pedig már külön cégként működik. Forrás: biouzemanyag.blog.hu

Újabb szélerőmű park épülhet Magyarországon Nincs jelentős környezeti hatása a Tolna megyei Fürged, Magyarkeszi és Felsőnyék térségében tervezett szélerőműparknak a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint. A zöldhatóság honlapján közzétett, nem jogerős határozatban ugyanakkor több, a madárvilágot érintő természetvédelmi szempont figyelembe vételét írja elő a beruházó Fürged Szélerőmű Kft.-nek. Az eredetileg 33, jelenleg 16 szélerőművet tartalmazó szélpark első környezetvédelmi engedélye ellen korábban több fellebbezés érkezett zaj-, örökség- és természetvédelmi aggályok miatt. A felügyelőség megismételt eljárásban ezeket a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája és a Duna-Dráva Nemzeti Park véleményének ismeretében nem találta megalapozottnak. A felügyelőség ugyanakkor felhívta a cég figyelmét arra, hogy a vonuló madarak ütközését villogó fénnyel előzze meg, és folyamatosan kövesse a szélerőműveknek az élővilágra gyakorolt hatását. Ennek részeként háromhavonta kell jelentést készítenie a madarak repülési útjának változásáról, az esetleges madárütközésekről. A tervek szerint a 2014. második negyedévében induló, mintegy 40-45 millió eurós beruházással egy - a szélerőművek típusától függően 28,8-36,8 összteljesítményű szélpark épül fel a három település határában, amely 2014. szeptemberben kezdi meg működését. Forrás: alternativenergia.hu

12

ENEREA


Biobrikettet gyártanak Mezőkovácsházán A közfoglalkoztatásban résztvevők közreműködésével állítanak elő biobrikettet az intézmények fűtéséhez. Brikettáló berendezést vásárolt Mezőkovácsháza önkormányzata a 2012-es Start munkaprogramhoz tartozó eszközbeszerzés keretében. Azóta a közfoglalkoztatásban résztvevők közreműködésével állítanak elő biobrikettet az intézmények fűtéséhez. A végterméket a legutóbbi testületi ülésen a polgármester bemutatta a képviselőknek. Szalmából készül ez a biobrikett. Az alapanyag beszerzését elfogadható áron meg tudjuk oldani, a gyártás, illetve a próbaüzem zajlik most – sorolta dr. Turcsán Zsolt. Az áram és az anyagköltség együttesen 1500 forint mázsánként. Megvizsgáltuk, mennyi gázt vagyunk képesek kiváltani ezzel a fűtési eljárással. Úgy látjuk, 2 kiló brikett kell 1 köbméter gáz helyett. Megéri ezzel foglalkozni. Ezért is szerzett be önkormányzatunk négy faelgázosító kazánt, amelyeket az óvodáinkban működtetünk, kettő pedig a napközis konyhán van, fűtésre és melegvíz-előállításra használják. Ha a termelés folyamatossá válik, éves szinten 150 tonna biobrikettet tudunk majd előállítani. Ha beválik, úgy tervezzük, veszünk egy másik gépet is, hogy ne csak az intézményeink fűtésének és melegvízzel való ellátásának a költségeit mérsékeljük, hanem a lakossági igényeket is képesek legyünk kiszolgálni. A mezőkovácsháziak biomassza-kazánra is nyertek forrást. A református kovácsházi óvodába és a könyvtárba kerülnek azok a berendezések. Számításaik szerint felére csökkenhet az alternatív fűtési módszerek bevezetésével a téli fűtésköltség. Forrás: beol.hu

Nappal házasítják az olajipart Az eddigi legnagyobb naperőmű elkészültével Szaúd-Arábiában ipari körök a szaúdiak sajátos stratégiai igyekezetét vélik felfedezni. Ez pedig az lenne, hogy a nyersolaj országon belüli egyre növekvő felhasználását váltanák ki a naperőművekkel, hiszen a királyság potenciálisan olyan gazdag lehet napenergiában, mint nyersolajban. A szaúdi belső olajfelhasználás az erőltetett iparfejlesztés, illetve a lakosság rohamos gazdagodása miatt olyan jelentős már, hogy veszélyezteti az exportkötelezettségek teljesítését, nem utolsó sorban a közép- és közelkeleti térség más országai számára. Már olyan kilátásokat említenek szakemberek, hogy a szaúdiak olajat importálnának a megnövekedett belső szükséglet fedezésére. A PV Insider című folyóirat szerint a szaúdiak ezért közös fejlesztési megoldáson gondolkodnak a napenergia és az olaj termelésére. Ennek jegyében épült meg az arab ország legnagyobb (3,5 GW-os) fotovoltaikus (PV) rendszere. Arról is szólna a nap és olaj „integrációja”, hogy az egyre drágábbra becsült olajkitermelés technológiájába bekapcsolnák az egyre olcsóbb PV technológiát. A PRWeb szerint a szaúdiak 2032-re 41 GW-nyi kapacitással rendelkeznének a megújuló energiák hasznosítására, de belső energiafelhasználásukban utóbbiak már 2020 előtt elérhetnék a 10 százalékot. Forrás: www.tisztajovo.hu

13

ENEREA


Jönnek a napkötvények Napenergiás eszközökből eredő cash flow fogja szolgáltatni a magas kamatot a napkötvényekre. Lehet, hogy a vízenergia, a szélenergia, vagy éppen a második generációs bioüzemanyagok lesznek a pénzpiacok következő kedvencei? Az Egyesült Államokban népszerű megoldás a napenergiás eszközök lízingelése cégek és háztartások számára, melyek adókedvezményt is kapnak az ügyletre. Úgy látszik a bankszektort is felfűtötte a lehetőség. Az ebből élő vállalatok, mint a SolarCity vagy a SunRun piaci sikerére alapozva új kötvényformát bocsát ki a Credit Suisse Bank. A pénzügyi történelemben alighanem először fordul elő, hogy egy természeti erőre, illetve egy égitest tevékenységére alapoznának értékpapírt. A bank eszközfinanszírozási osztálya állt elő az ötlettel, miután azt tapasztalták, hogy a befektetők körében nagy az igény a vagyontárgyakkal biztosított, magas hozamú kötvényekre. A felvetés azonban kétkedésre lelt, így közel egy évbe telt, mire a Credit Suisse eljutott a bejelentésig. Az új technológiák bevezetése ugyanis mindig kockázattal jár. A napenergiás vállalkozások viszonylag rövid története sem segítette a projektet, hiszen a kötvényeknél megszokott, hogy van összehasonlítási alap, rendelkezésre állnak hosszú évtizedek teljesítőképességi és nyereségességi adatai. A napenergiaszektorról ez nem mondható el. A Kroll értékpapír minősítési intézet végül mégis előállt egy értékeléssel. A SolarCity sikeres, 98 millió dolláros részvénykibocsátása decemberben szintén kedvező jelnek bizonyult. A bankárok úgy okoskodtak, a napenergiás vagyontárgyak kötvényesítése ésszerű megoldás, mert alapjában véve e szektor sem tér el más kereskedelmi tevékenységek és fogyasztói piacok üzletvitelétől, magyarázta a kezdeményezést a Financial Times. A lap szerint a Wall Street mágusai kísérleteznek azzal, hogy más, eddig érintetlen eszközöket is összefogjanak és kötvényesítsenek. Könnyen elképzelhető, hogy a szélenergia, a vízenergia cégeit, vagy más zöld megoldásokban, mint a második generációs, baktériumok által „a történelemben először előállított bioüzemanyagokban- élen járó vállalkozásokat is felfedez alapoznak természeti magának a kötvénypiac.

erőforrásra értékpapírt” A napenergiás cégek eddig közvetlen magántőke-befektetésekből finanszírozták magukat, a kötvények most új csatornát nyitnak meg számukra. Arról azonban egyelőre nem szól a fáma, hogy a napkötvények pontosan hány százalékos kamatot fizetnek majd a befektetőknek. Forrás: piacesprofit.hu

14


ENEREA

Ausztráliában a szélenergia olcsóbbá vált a szénalapú energiáknál Történelmi mérföldkőhöz ért Ausztrália energiaipara, ugyanis a legutóbbi jelentések szerint a szélenergiából nyert áram ára (helyenként legalábbis) alacsonyabbra zuhant, mint a fosszilis forrásokból származó áramé. A legújabb partvidéki szélerőmű megawattóránként 80 ausztrál dolláros áron termeli az elektromos energiát, szemben az új széntüzelésű erőművek 143 dolláros, illetve az új földgázerőművek 116 dolláros költségeivel, ez utóbbiak árát ugyanis a szén-dioxid kibocsátásáért kirótt karbon-adó is terheli. (A hetvenesnyolcvanas években épített széntüzelésű erőművek által termelt áram ugyanakkor egyelőre még mindig olcsóbb a szélenergiánál, mondják a szakértők.) A szélenergia kiaknázásának költsége 2011 óta 10 százalékkal, a napenergiáé pedig 29 százalékkal csökkent, a fosszilis erőművek esetében eközben pedig bevezetésre került a karbon-adó, és a földgáz ára is emelkedésnek indult. Az adó 2012-es bevezetésére azért kerített sort a kormány, hogy az országra kirótt nemzetközi klímavédelmi kötelezettségeket teljesíteni tudják. Ennek értelmében a 300 legszennyezőbb vállalatot az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok után tonnánként 23 ausztrál dolláros adó megfizetésére kötelezték. A Bloomberg New Energy Finance vezérigazgatója, Michael Liebreich elmondta, hogy az új energiák szempontjából „a 300 legszennyezőbb nagyon jó jelnek tekinthető, hogy egy fosszilis forrásokban vállalatot az általuk olyan gazdag országban, mint Ausztráliában, elérkezett az az kibocsátott üvegházhatású idő, hogy szélenergiából olcsóbban lehet áramot előállítani, mint szénből vagy földgázból. Ausztrália célja 2020-ra annak gázok után 23 ausztrál elérése, hogy áramellátásának 20 százaléka szélenergiából dollár/tonna adó fedeződjön, ennek megvalósításához azonban további komoly megfizetésére kötelezték” befektetésekre lesz szükség. Ez annál is inkább fontos lenne, mivel az előrejelzések szerint a földgáz ára 2030-ra a mai triplájára fog emelkedni, mondják az elemzők. A víz- és szélerőművek 2011-ben Ausztrália áramtermelésének 9,6 százalékát fedezték, azóta pedig több újabb megújuló energiaforrásból táplálkozó erőmű is épült, és ebben a hónapban elvileg teljesen elkészül a Macarthur Wind Farm is. A 420 megawattos, 220 ezer otthon energiellátásához elegendő áramot megtermelő erőmű a déli félteke legnagyobb szélerőműve lesz. Forrás: ipon.hu

15

ENEREA


A világ legnagyobb szélerőműve Dániában építették fel a világ legnagyobb szélerőművét, melynek kivitelezése nem mindennapi teljesítményeket kívánt meg. A szerkezet alkatrészei ugyanis igen méretesek és több száz kilométert kellett megtenniük szárazföldön a dániai Osterild partjaiig. A legtöbb előkészületet kívánó szállítmány a rotor lapát volt, a túl méretes tárgy ugyanis 75 méter hosszú. Ebből három forog a szélerőmű rotorja körül, így a lapátok egy 154 méter átmérőjű körben forognak. Összehasonlítás képen, a világ legnagyobb utasszállító repülőgépének, az Airbus A380-asnak szárnyfesztávja 79,8 méter. A dánok erőműve ráadásul gyors is, a lapátok hegyei maximális forgási sebesség esetén 290 km/h-s tempóban köröznek. A szállításra használt MAN TGX 41.680 nem volt ennyire gyors, de az 54 tonnás terhet figyelembe véve, a 680 LE-s gép 76 km/h-s sebessége is meggyőző. A komplett szerelvénynek ráadásul rengeteg közúti „akadályt” kellett leküzdenie. A 320 kilométeres útvonalon kilenc körforgalmon kellett áthaladnia a hatalmas konvojnak, miközben hat városi és nyolc közúti lámpát kellett leszerelni arra az időre, míg elhaladtak azokon az útszakaszon. Forrás: alternativenergia.hu

Magyarországnyi szélfarm épül a német-dán határon Összesen 370 ezer háztartást fog tiszta energiával ellátni az a 80 szélturbina, amit a Sylt szigettől 32 km-re állítanak fel két éven belül. Közel akkora kapacitás épül, mint a teljes hazai szélenergiáé. A Siemens 80 offshore (”tengerben álló”) szélkereket szállít a Butendiek északi-tengeri energiatelephez, a megrendelést a brémai WPD-csoport adta le. A szélfarm, melyet 2015-ben kell felállítani, összesen 288 MW névleges teljesítményével 370 ezer háztartást fog ellátni „tiszta” árammal. A hosszú távú, 10 éves karbantartási szerződést is magában foglaló szerződéshez a gyártó új logisztikai koncepciót is készített, így a megrendelés összértéke, több mint 700 millió eurót tesz ki. A Butendiek-projekt a Siemens nyolcadik offshore-projektje német parti vizekben, a beruházás a német-dán határ közelében. A 80 “szélmalom” egyenként 3,6 MW-os, 120 m rotor-átmérőjű szélturbinákat takar, azokat 42 km² alapterületen állítják fel, ahol a vízmélység csupán 20 m. A projekt méretének komolyságát mutatja, hogy a magyar szélenergiakapacitás évek óta mindössze 329 MW. A Bécsben fórumozó Európai Szélenergia Társaság (EWEA) beszámolója szerint a magyar “eredménynek” nyolcszorosát tudja felmutatni Lengyelország, Románia a hatszorosát, és Bulgária is a dupláját, ráadásul minden országban a következő években legalább duplázni tervezik a megépült és működő nagyságot. Forrás: hvg.hu

16

ENEREA


Építkezés: aktívan vagy passzívan? Bővül a család, és kell a több hely? Az elavult ház helyett modernebbe vágyunk? Ha haladni akarunk a korral, és fontos a majdani épület energiafelhasználása is, akkor építhetünk energiatermelésre alkalmas aktívházat, vagy éppen alacsony energiafelhasználású passzívházat. Egyre többen szakadnak el a megszokásoktól és gondolkodnak energia hatékony megoldásokban, így a hagyományosnak mondható építkezéstől eltérő módon aktív, vagy éppen passzívházzal teszi értékesebbé épített környezetünket. Aktívházaknak nevezzük azokat az ingatlanokat, amelyek több energiát termelnek egy év alatt, mint elfogyasztanak, az elért a többletet pedig visszatáplálhatják az elektromos hálózatba. Aktív házból még kevés található ma Magyarországon, de egyet kívül belül meg lehet tekinteni, és ötleteket meríteni. Miután a madridi Solar Decathlon versenyen hatodik helyet ért el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata Odooprojekt című pályázatával, egy aktív házzal, az épületet hazaszállították, és tavaly november óta két éven át megtekinthető Budapesten, az egyetem központi épületének az udvarán. Az ODOO nevű projekt egy olyan 45 m2-es, két személyre tervezett családi ház, amely az épületen kívül egy teraszt és az azt lezáró falat foglalja magába. A tetőn és az említett falon összesen 60 m2-nyi napelem termeli a villamos energiát, óránként 9 kilowattot képesek előállítani. A falakat és a tetőt 24 cm vastag cellulóz – újságpapírból készült – hőszigeteléssel látták el. A padlóban és a mennyezetben lévő csőkígyó, illetve légcsatornák biztosítják a hűtést és a fűtést, amelyet levegő-víz hőszivattyú táplál. A nappali többlet energia a hálózatba kerül, az éjszakai áramot pedig onnan vételezi a ház. A passzívházat azért nevezzük passzívnak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzív házak meghatározott energiát fogyaszthatnak csak, fűtésre m2-enként nem fogyaszthat évi 15 kWh-nál többet és a teljes primer energiaigénye sem lehet több mint évi 120 kWh/m2 (Összehasonlításképpen, egy hagyományos izzólámpának 40-100 watt, a kompakt fénycsöveknek már csak 8-20 watt a teljesítménye.). Ez egy régi építésű ingatlan felhasználásának a 10-20 %-a csak. Egy passzívház tervezésénél komplex szemléletmódra van szükség, hiszen a nívós építészeti megjelenés kialakítása mellett az energetikai szemlélet és épületfizikai ismeretek is fontos szerepet játszanak. Természetesen a hagyományostól eltérő megoldásnak ára van: a fejlesztések alapján elmondható, hogy a passzív házak építési költsége nagyjából 20 %-kal haladja meg a klasszikus családi házakét szerkezetkész állapotban. Ez meghatározó lehet egy építkezés megtervezésekor, azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy kellő mértékben optimalizált és átgondolt passzívház esetében több éves időtávban több millió forintot is meg lehet takarítani. Magyarországon a becslések szerint nagyjából 100 passzívház lehet, és ezek számának további növekedése várható majd, azonban hivatalosan csak a minősítéssel rendelkező épület viselheti a címet. Úgy látszik, hogy az ilyen típusú építés előnyét már nem csak a családok ismerték fel, ugyanis a XIII. kerületi önkormányzat egy 100 lakásos passzívház fejlesztését tűztek ki célul. Ekkora méretű passzívház még nem valósult meg (Folytatás a 18. oldalon)

17


ENEREA

hazánkban. Az épületben 49 négyzetméteres lakások épülnek, melyek rezsiköltsége 1000 forint alatt lesz havonta a fűtés és a használati meleg víz tekintetében. Egy biztos: választásunk essen akár az energiatermelésre alkalmas aktívházra, vagy éppen az alacsony energiafelhasználású passzívházra, az építési előtt és közben is érdemes a hagyományostól eltérő módszereket alkalmazó, tapasztalt szakemberek segítségét igénybe venni. Forrás: lakasfokusz.postr.hu

Az erőforrás-hatékony városi közösségek kialakítása a cél Európában A környezettudatos gondolkodás és az erőforrások hatékony kihasználása volt a témája a South East Europe Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával megvalósuló RE-SEEties projekt nyitókonferenciáján. Az erőforrás-hatékonyság kiemelt tématerület a dél-kelet európai régió szakpolitikájában. A mértéktelen energiafogyasztás, a gyakran ellenőrizetlen hulladéktermelés, valamint a koordinációs intézkedések és a felhasználói tudatosság hiánya miatt olyan megoldásokra kell keresni a választ, hogy milyen módon lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat az eddigieknél hatékonyabban hasznosítani. A RE-SEEties program úgy szeretné elősegíteni a felhasználói szokások megváltozását, hogy a közösségek olyan megoldásokat és eszközöket ismerjenek meg, amelyek - a megújult szemlélettel fenntartható - működőképes alternatívákat jelenthetnek számukra – nyilatkozta Ughy Attila, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának polgármestere. Ennek alapfeltétele, hogy az önkormányzatok megismerjék, felmérjék kompetenciáikat, számba vegyék a problémákat és lehetőségeket, valamint partnereket keressenek, mert csak így lehet megfelelő környezetvédelmi és energiapolitikai irányvonalakat meghatározni. A közösségeknek mind helyi, mind regionális szinten kiemelt szerepe van az erőforrás hatékonyság ösztönzésében. A RE-SEEties projekt ennek megfelelően az önkormányzati szereplők számára nyújt segítséget abban, hogy a városvezetés megfelelő eszközöket használva segítse az erőforrások minél gazdaságosabb felhasználását. Erőforrás-hatékonyság témakörben a projekt két fő területet céloz meg: az energiahatékonyságot és a hulladékkezelést. Ezzel szeretne rávilágítani az energiafogyasztással illetve a hulladéktermeléssel kapcsolatos kihívásokra, és megakadályozni a jelenlegi, nem fenntartható tendenciákat. A felhasználók energia megtakarításra vonatkozó tudatformálása, a hulladék újrahasznosítása, valamint a hulladéklerakók korszerű hasznosítása, és a megújuló energiaforrások mind ezekhez nyújtanak eszközöket. Cél a jó gyakorlatok összegyűjtése, tudástárak létrehozása, amelyekkel később mindenki úgy gazdálkodik, ahogy számára a legjobb és azokat a módszertanokat, technológiai megoldásokat, tervezési folyamatokat hasznosítja belőle, amelyekre épp szüksége van. A változáshoz szükséges gondolatokat a társadalom legszélesebb rétegeivel is meg kell ismertetni, mert csak így érhetjük el, hogy olyan közösségek alakuljanak ki, amelyek az erőforrásokat tudatosan használják, a környezetüket óvják, a maguk után keletkező hulladékot pedig újrahasznosítják vagy újrahasználják. A projekt a dél-kelet európai városok erőforrás-hatékony városi közösségekké való formálásának hosszú távú jövőképe, amelynek tagjai 8 dél-kelet európai régió ERFA és IPA partnerei (Polgármesterek Szövetsége kezdeményezés tagjai illetve potenciális aláírói), olyan városok és régiók, amelyek a projekt témájában - a tervezésben és stratégia alkotásban - közvetlen szerepet vállalnak. Forrás: zoldtech.hu

18

ENEREA


Napkollektoros aszaló berendezés

Energia ABC

Az aszalás az egyik legősibb tartósítási eljárás. A folyamat során a zöldségek, gyümölcsök nedvességtartalma olyan alacsonyra csökken, hogy a különböző romlást okozó mikroorganizmusok életképtelenné válnak, így az aszalvány hosszan eltarthatóvá válik. Az aszalás varázsa abban rejlik, hogy ebben a folyamatban a gyümölcsöknek sajátos íz világa alakul ki, eredeti színüket, aromájukat akár egy éven keresztül megőrzik. Az eljárást használhatjuk fűszernövények, gyógynövények, gombák és olajos magvak szárítására is. Az aszalás a kezdeti időkben szinte teljesen a napfény segítségével történt, csak később alkották meg a tüzeléses aszalókat. Ezek bár nem voltak környezetbarát berendezések, mégis sokkal kisebb környezetkárosítást okoztak mint az őket felváltó modern energiazabáló aszaló masinák, ugyanis ma a világ nagy részén sajnos az energia előállítása egyet jelent a környezetpusztítással, globális problémákkal. Mára azonban megvan a lehetőségünk, hogy egy a ma technológiáját és a múlt tapasztalatait ötvöző napkollektoros aszaló berendezéssel tartósítsuk élelmiszereink egy részét. A napkollektoros aszaló egy fából készült berendezés, amely a korlátlanul és ingyen rendelkezésre álló napfény segítségével végzi el az A berendezés „motorja” egy solar bevonattal ellátott alumínium lemez, amely a napfényt elnyeli és hővé alakítja. Az így keletkező és felfelé áramló hő távozása előtt keresztülhalad az aszaló cserényeken, ezzel elvégezve nemes feladatát az aszalást. A napkollektoros aszaló berendezés tehát egy kitűnő perspektívát jelent azok számára, akik saját aszalványokat, szárítmányokat szeretnének készíteni járulékos üzemeltetési költségek nélkül illetve környezetünk védelme mellett.

Aktív szolár rendszer: Mechanikai egységeket alkalmazó rendszer, ami a napkollektorok mellett külső energiaforrást is használhat, annak érdekében, hogy hőenergiát gyűjtsön, tároljon és elosszon.

Bioenergia: Az élő szervezetekben és elhalásuk után a belőlük származó szerves anyagokban lévő kémiai energia, amely a zöld növények által fotoszintézis útján megkötött napenergiából származik.

Távfűtés: Egy központi szolgáltató által távvezetékeken történő hőenergia szolgáltatás, mely többféle energia felhasználásra képes. A körzetében található háztartások forró vízzel vagy gőzzel fűti.

Forrás: energiacentrum.hu

Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, ’A’ ép., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Fax: 42/999-635 Honlap: www.enerea.eu, E-mail: [email protected] Felelős kiadó: Vámosi Gábor

19

ENERGIA HÍRLEVÉL. Jön az épületenergetikai cselekvési terv

Recommend Documents