Az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv hatásvizsgálata

Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című, az ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009 azonosító számú projekt keretein belül megvalósult

Az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv hatásvizsgálata Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Stratégiai és Energiapolitikai Főosztály

2013. május

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................................ 3 1. Az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv bemutatása ............... 3 1.1. A cselekvési terv háttérdokumentuma: Nemzeti Energiastratégia 2030 ............................ 3 1.2. A hazai energia- és klímatudatos szemléletformálás szükségessége ................................. 4 1.3. A Cselekvési Terv célja....................................................................................................... 4 1.4. A Cselekvési Terv felépítése .............................................................................................. 5 2. A hatásvizsgálat célja .................................................................................................................... 5 3. A cselekvési terv lehetséges intézkedései és azok várható hatásai ............................................ 6 3.1. A megfelelő intézkedések kiemelésének meghatározási módszere .................................... 7 3.1.1. A célcsoportok azonosítása ....................................................................................... 7 3.1.2. Szegmentáció a célcsoportokon belül ....................................................................... 9 3.1.3. A kiemelt szegmensek kiválasztása ........................................................................ 14 3.2. A kiemelt intézkedések üzeneteinek és csatornáinak meghatározása szegmensenként ... 20 3.3. A hatások értékelése a szemléletformálás megvalósulásának tükrében ........................... 21 3.4. Az egyes intézkedések részletes vizsgálata és hatásai ...................................................... 22 4. Az intézkedések általános közvetlen és közvetett hatásai ........................................................ 37 4.1. Közvetlen hatások ............................................................................................................. 37 4.2. Közvetett hatások a fenntartható fejlődés szempontjából ................................................. 37 4.2.1. Környezeti dimenzió ............................................................................................... 37 4.2.2. Társadalmi dimenzió............................................................................................... 38 4.2.3. Gazdasági dimenzió ................................................................................................ 39

2

Bevezetés A modern társadalom működésének alapja az energia, életvitelünk legmeghatározóbb feltétele. Azonban a társadalom és gazdaság hatalmas mértékű igényeinek kielégítése miatt Földünk természeti erőforrásai és energiahordozói mára jelentős mértékben kimerültek. A túlzott energiafogyasztás eredményeképpen nemcsak energiaellátásunk biztonsága került veszélybe, hanem a Föld éghajlati, környezeti szisztémájának állapota is. Az emberiség mára felismerte, hogy energiafogyasztási szokásain változtatni kell annak érdekében, hogy a már előidézett és a jövőre jósolható katasztrofális környezeti változások mérsékelhetőek és a szűkös energiahordozók miatt kialakuló drasztikus árnövekedések visszafoghatóak legyenek. Az eddig és a jövőben megvalósuló lakossági és ipari törekvések ellenére azonban továbbra is az energiaigények hosszú távú növekedésével számolnak az elemzések. 1.

Az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv bemutatása

Ahogy életvitelünket, úgy energiafogyasztásunkat is tudjuk tudatosan befolyásolni, ezért az egyének szerepe épp olyan fontos, mint a klímaváltozás fő okozóiként számon tartott ipari nagyvállalatoké. A szemléletformálás, azaz az emberek gondolkodásmódjának, viselkedésének, mindennapi szokásainak megváltoztatása az első számú eszköz arra, hogy elmozdulhassunk egy, a fenntartható fejlődés szempontjaival azonosulni tudó, Földünk energiahordozóit tudatosan felhasználó társadalmi berendezkedés irányába. Annak érdekében, hogy a jövő generációk számára a fenntarhatósági szempontok társdalmi normaként legyenek számontartva már ma szükséges az átfogó szemléletformálási porgramok végrehajtása, mely a társadalmi, gazdasági és állami szereplők együttes feladataként kell kezelni. 1.1. A Cselekvési Terv hattérdokumentuma: Nemzeti Energiastratégia 2030 A globális és uniós célokkal összhangban az Energiastratégia egyik kiemelt célja a szemléletváltás elérése, a társadalom legszélesebb körének tudatos fogyasztóvá tétele, a jövő- és környezettudatos társadalom kialakítása, melynek eszközeként széleskörű energetikai szemléletformálási programok elindítását célozza meg. Ezért a 2011-oktoberében elfogadott, a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat feladatként jelöli meg a Kormány számára a fogyasztók energia- és környezettudatos szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési terv kidolgozását. A határozat feladatként adja a kormány számára, hogy gondoskodjon a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos oktatásról, annak médián keresztül történő terjesztéséről, továbbá, hogy hozzon létre a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert. A stratégia kiemeli, hogy az energiatakarékosság elterjesztésében és az ökoszisztémák környezeti terhelésének csökkentésében is jelentős szerepet játszik a szemléletformálás: a társadalom legszélesebb körét – az iskolai oktatáson keresztül a felnőttképzésekig – kell környezettudatos fogyasztóvá tenni.” A szemléletformálás kulcselemei az energiahatékonyság és az energiatakarékosság növelésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése. A társadalmi felvilágosítás nélkül az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem feltétlenül érik el a kívánt hatást az energiafogyasztásban. 3

1.2. A hazai energia- és klímatudatos szemléletformálás szükségessége Magyarországon jelentős energia megtakarítási potenciál rejlik az energiapazarló épületek és már hatékonynak nem minősíthető fűtési és villamosenergia rendszerek korszerűsítésében, továbbá a nagy energiaigényű elektromos berendezések cseréjében. Ez a potenciál hazánk estében nagyobb, mint az EU nyugati tagállamaiban, ahol a szemléleformálási programok mindennek ellenére jóval nagyobb jelentőséggel bírnak. A Magyarországon zajló korszerűsítések - az elmúlt évek támogatási programjainak is köszönhetően - egyre nagyobb számban valósulnak meg, azonban, a még nagyobb számú és egyénileg is jó befektetésnek számító korszerűsítési programok végrehajtása, az energihatékonysági potenciálok fokzottabb kihasználása érdekében szükséges az általános érdeklődés felkeltése. A háztartási energiafelhasználás az EU-ban a végső energiafelhasználás 25%-a, Magyarországon 30-35%, ezért a lakosság az energiahatékonysági és megtakarítási célok elérése érdekében jelentős célcsoport. A lakossági energiafogyasztásra vonatkozó megtakarítási potenciál becslése számos kutatás és tanulmány témája, melyek az eszközbeli és viselkedésbeli változtatások együttes hatásával jelentős, akár 20%-os megtakarítást is elérhető célnak tartanak.[1] A lakossági energia megtakarítási potenciál elérését számos program célozza világszerte és az unióban, azonban annak érdekében, hogy ezek a programok széleskörűen kihasználtak legyenek, szükséges az általános érdeklődés felkeltése, az egyének érdekeltté tétele. A magyar lakosság jelentős részére jellemző, hogy nincs tisztában sem energiafogyasztása mértékével, sem annak összetételével és megoszlásával, a megújuló energiaforrások kihasználásának lehetőségeivel, márpedig ahhoz, hogy az energiafogyasztást környezettudatossá tudjuk tenni és csökkenteni lehessen, ezen ismeretek elengedhetetlenek. 2 Legtöbb esetben az energiafelhasználással összefüggő környezettudatos megoldások bevezetésének legnagyobb gátja, a fogyasztók régebbi tapasztalatokra hagyatkozó általános vélekedése (miszerint ami „zöld”, az drága), ismereteinek hiánya. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében különösen fontos az ösztönzés és a számukra is hasznosítható információk átadása. Nehézséget jelent, hogy az energiahatékonyságról szóló információk eljutása az alacsony jövedelmű célcsoportok esetén számos akadályba ütközik, annak ellenére, hogy az energiapazarló épületek és így a magas energiaköltségek ezen csoport esetében jelentik a legnagyobb problémát. 1.3. A Cselekvési Terv célja A cselekvési terv célja a klíma- és energiatudatos viselkedések elterjesztése, a és erősítése, és ezen keresztül az energiahatékonyság növelése, a fenntartható energiafogyasztás kialakítása. Az intézkedések hosszú távú célja, hogy a teljes lakosság racionálisan és emocionálisan is érintve érezze magát az energia- és klímatudatos

1 2

IEE Changing Energy Behaviour WWF Égből pottyant energiák

4

energiafogyasztás iránt és, hogy az elsősorban költség-szempontú motiváltságon túlemően a környezetorientált szemlélet legyen a meghatározó a fogyasztói szokások kialakítása során. A globális és uniós karbonsemlegesség felé mutató trendek mellett, a hazai szemléletformálás sajátos célja rámutatni arra, hogy a magyar háztartásoknak saját energiaigényüket több oldalúan célszerű kielégíteniük, saját ellátásbiztosnáguk érdekében, kivédve ezzel a a növekvő földgázárakat és az energiaszegénységből fakadó nehéz életkörülményeket. A cselekvési terv a rövid- és hosszú távú célokat tekintve tökéletesen illeszkedik az Európai Unió és hazánk energiapolitikai, klímapolitikai céljaihoz. A Nemzeti Energiastratégia és az azt kiegészítő stratégiák releváns céljait figyelembe véve a szemléletformálás öt fő területe: 1) az energiahatékonyság és energiatakarékosság; 2) a megújuló energia lakossági felhasználásának növelése 3) a közlekedési eredetű kibocsátás csökkentése; 4) a megváltozott klímaviszonyokhoz való alkalmazkodás; 5) az atomenergia társadalmi elfogadottságának növelése. 1.4. A Cselekvési Terv felépítése Az OGY határozatnak megfelelve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkezdte az energiaés klímatudatosság terjesztését célzó szemléletformálási cselekvési terv kidolgozását, melyben a célok kijelölését, a nemzetközi és hazai gyakorlat bemutatását, általános helyzetértékelést, és a problémafeltárást követően a hazai szemléletformálási jövőkép részeként kommunikációs, oktatási és egyéb intézkedések kerülnek kijelölésre. A célok elérése érdekében a cselekvési terv azonosítja a hazai helyzetnek megfelelő szemléletformálási eszközöket, azok kihasználására intézkedési javaslatokat nyújt a kormányzat számára, valamint az egyes célcsoportokra vonatkozó kommunikációs szempontokra is javaslatokat fogalmaz meg. A cselekvési terv intézkedési kormányhatározat formájában ad feladatot a kormány számára, ezért a cselekvési tervben a lehető leghatékonyabb intézkedések azonosítására kell törekedni, és szükséges a lehetséges intézkedések szemléletformáló hatásának értékelése. 2. A hatásvizsgálat célja A hatásvizsgálat célja megvizsgálni az egyes intézkedések révén elérhető célcsoportok nagyságát és megadni az új ismeretek hatására ténylegesen energiatudatosan cselekvők számát. A számszerűsíthető kommunikációs hatások felvázolásával, azok értékelésével a hatásvizsgálat további célja a cselekvési terv leghatékonyabb intézkedéseinek lehatárolása. A hatásvizsgálat során figyelmbe kell venni az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendeletben foglaltakat, így a fenntartható fejlődési, azaz a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat is felvázolja a tanulmány, az egyes intézkedések kapcsán a táblázatban, majd a kommunikációs hatások becslését követően 5

általános formában. A hatásvizsgálati eredmények különösen jelentősek, ugyanis azok kapcsán a döntéshozók figyelmét fel lehet hívni arra, hogy a szemléletformálási intézkedések milyen lényeges, a környezetet, társadalmat és a gazdaságot is átható hatásokkal járnak, illetve a bemutatott hatások alapján megalapozott, a fogyasztók döntéseire megfelelően kiható döntések hozhatók. 3. A Cselekvési Terv lehetséges intézkedései és azok várható hatásai Az Energiastratégiában a Kormány felismerte, hogy az energetikai beruházások, a műszaki fejlesztések és a gazdasági ösztönzők használata mellett komoly figyelmet kell fordítani a szemléletformálásra, az egyes emberek, háztartások személyes érdekeltségének bemutatására. Szükséges a környezettudatos fogyasztók segítése, tájékoztatása, például a fogyasztásra vonatkozó információk közlése, vagy akár a takarékosságra ösztönző, sőt a takarékosságot jutalmazó szolgáltatás csomagok révén (pl. az energiafogyasztás optimalizálását elősegítő intelligens mérő rendszer bevezetése, közösségi közlekedés előnyben részesítése, “szennyező fizet elv” érvényesítése stb.). A szemléletformálás hatékonysága szempontjából kedvező, hogy az egyre növekvő fogyasztói tudatosság, az árérzékenység és információigény szempontjából megvan a nyitottság a fogyasztók részéről. Ennek érdekében cél, hogy az energiatudatos fogyasztási szokások kialakítása, a takarékos, értékvédő energiafogyasztói szemlélet elterjesztése az állam működésének minden szintjét áthassa (pl. jogalkotás, hatósági munka, példaállítás, oktatás-képzés, kormányzati kommunikáció stb.), és az intézkedések szintjén is megjelenjen. A fenntarthatósági szemlélet kialakításaban a célcsoport specifikumoknak megfelelő módon eljuttatott információk és ösztönző üzenetek nélkülözhetetlenek, melyek kapcsán a fogyasztóknak meg kell érteniük, hogy pontosan milyen globális folyamatok történnek és azok hogyan hozhatók összefüggésbe egyéni akcióikkal, miért szükséges mindenkinek cselekednie, és milyen egyéni előnyökkel jár a fenntartható, tudatos fogyasztás. [3] A magas fogyasztói árak és az energiafelhasználás közvetlen környezetet befolyásoló hatásai miatt, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrásokra való áttérés a háztartások egyéni érdeke is. A fogyasztók figyelmét fel kell hívni arra, hogy a környezet- és klímatudatos lét ma már nem luxus, nem csak lassan megtérülő, beláthatatlan mértékű beruházásokkal érhető el, hanem megfelelő odafigyeléssel és magatartásbeli változtatásokkal is. Annak érdekében, hogy az érdeklődést felkeltsük egyértelművé kell tenni az üzenetet, hogy egyes megoldások nem drágábbak, esetenként olcsóbbak, és még akár hasznot is termelhetnek egy háztartás, lakóvagy munkaközösség számára, így a racionális okok összekapcsolódhatnak a lelkiismereti, egészségügyi és költségoldali okokkal (szinergia hatás). A Szemléletformálási Cselekvési Terv intézkedései a következő csoportokba sorolhatók:  Kommunikációs intézkedések  Oktatási-nevelési tartalmú intézkedések  Tervezési, szabályozási és támogatási intézkedések  Infrastrukturális beruházásokat tartalmazó intézkedések 3

IEE - INTENSE Background paper

6

Ezen intézkedések a társadalom különböző célcsoportjait célozzák meg, akiket különböző üzenetekkel és eszközökkel, beavatkozási típusokkal kell megszólítani. Az egyes intézkedések részletes vizsgálata során a kommunikációs hatásosság, és az ebből lehetségessé váló intézkédések kiemelésén és a fenntarthatósági hatások azonosításán túl megfogalmazásra kerülnek azon javaslatok, melyek az egyes intézkedések kapcsán közvetítendő üzenetek kulcselemeit emelik ki, illetve az intézkedések keretében használható eszközökre tesznek ajánlást, inputot nyújtva a cselekvési terv végrehajtásához. Az egyes intézkedések kapcsán felmerülő kockázatok nevesítése és azok lehetséges kezelési módja is a vizsgálat részét képezte, felhívva a figyelmet az esetleges korlátozó tényezőkre. 3.1. A megfelelő intézkedések kiemelésének meghatározási módszere A vizsgálat folyamata az alábbi lépésekből áll: 1. A célcsoportok azonosítása 2. A célcsoportokon belüli valamely releváns szempont alapján homogén szegmensek meghatározása 3. A szegmensek leírása és értékelése 4. A kiemelt szegmensek kiválasztása 5. A kiemelt szegmensek számára releváns intézkedések azonosítása, ezáltal a kiemelt intézkedések megjelölése 6. A kiemelt intézkedések üzeneteinek kialakítása szegmensenként 7. A csatornák meghatározása szegmensenként 3.1.1. A célcsoportok azonosítása A tervezett intézkedések 5 fő célcsoportot céloznak meg: 1. Lakosság 2. Vállalatok, munkáltatók 3. Települési önkormányzatok 4. Civil szervezetek 5. Médiatulajdonosok, tartalomszolgáltatók A nem lakossági célcsoportok esetén a nagyobb létszámú csoportok eléréséhez túl kell jutnunk a primer célcsoportokon, az ún. „gatekeeper”-eken. Primer célcsoportok nem lakossági célcsoportok esetén A nem lakossági célcsoportok esetében (2.,3.,4.,5. célcsoportok) az intézkedések primer célzottai az adott társaság, közösség vezetői ill. a témával foglalkozó szakemberei lehetnek. 2. Vállalatok, munkáltatók: -

vezérigazgatók, menedzsment, ügyvezető igazgatói vagy felsővezetői szint téma felelőse (amennyiben a vállalatnál van ilyen): KIR menedzser, infrastrukturális 7

fejlesztésekért felelős vezető, HR-vezető, Kommunikációs vagy PR-igazgató 3. Települési önkormányzatok: -

a polgármester a Polgármesteri Hivatal infrastrukturális beruházásokért felelős vezetője és a kommunikációs terület felelős vezetője

4. Civil szervezetek: -

a civil szervezet vezetője, titkára

5. Médiatulajdonosok, tartalomszolgáltatók: -

az adott médium tulajdonosai és a médium operatív vezetése (főszerkesztők, értékesítési igazgatók)

A primer célcsoport bevonása, érdekeltté tétele kulcsfontosságú az intézkedések sikere tekintetében, hiszen ők a „gatekeeper-ek” a szekunder célcsoportokhoz, amelyek létszámuknál és koncentráltságuknál fogva kiemelt fontosságúak. Az involválás sikere az alábbi tényezőkön múlhat: -

személyes elkötelezettség/ellenérzés a témával kapcsolatban személyes motiváció kötődik-e a program sikeréhez (racionális: pl. a bónuszrendszer része, emocionális: személyes dicsőség, karrierépítés) rendelkezik-e kellő erőforrással, kapacitással a megvalósításhoz rendelkezik-e a megvalósításhoz szükséges kompetenciával rendelkezésére áll-e minden, a megvalósításhoz szükséges információ

Szekunder célcsoportok nem lakossági célcsoportok esetén A nem lakossági célcsoportok esetén az intézkedések értelmét éppen a szekunder célcsoportok jelentik, amelyek csupán a folyamat szempontjából tekinthetőek másodlagosnak, létszámuk, koncentrált elhelyezkedésüknek köszönhető, hatékony elérési lehetőségük révén kiemelt fontosságúak. 2. Vállalatok, munkáltatók: -

fehérgalléros munkavállalók, e-mail- és interneteléréssel a munkahelyen kékgalléros munkavállalók digitális elérés nélkül a munkahelyen

3. Települési önkormányzatok: -

önkormányzati alkalmazottak önkormányzati intézmények dolgozói

8

4. Civil szervezetek: -

a civil szervezet tagjai

5. Médiatulajdonosok, tartalomszolgáltatók: -

az adott médiatermék „fogyasztói”, azaz végsősoron a teljes lakosság

3.1.2. Szegmentáció a célcsoportokon belül Az intézkedések hatékonyságának maximalizálása érdekében kulcsfontosságú az egyes célcsoportok szegmentációja, azaz olyan csoportok azonosítása, amelyek a téma szempontjából valamilyen releváns paraméter mentén homogénnak mondhatóak. Az egyes szegmensek a célcsoportokon belül jelentős eltéréseket mutatnak egymáshoz képest: a jelenlegi állapot, a témára való nyitottság, az elérési eszközök, a releváns intézkedések és a célok is jelentősen különbözhetnek. A szegmentáció kialakításánál több szegmentációs elvet is figyelembe veszünk és ezek együttes használatával tudjuk pontosan definiálni, leírni az adott szegmenst. Szegmentáció a célcsoportokon belül – Lakosság Az energiatudatossághoz való viszony és a nyitottság alapján a lakossági célcsoporton belül az alábbi szegmenseket határozhatjuk meg: „Ártatlanok” (1.1.1.4) A 3-10 éves korig terjedő korcsoport, akiknek a témához nincs kialakult viszonyuk, másrészt életszakaszuknak köszönhetően (a tanulás, befogadás fázisa) rendkívül nyitottak. Bizonyított, hogy a tanult szokások, reflexek ebben az időszakban „égnek be” leginkább. Nem elhanyagolható továbbá „ambassador” (nagykövet) szerepük a szülők szemléletformálásában. Szegmens mérete (1-10): 5 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 7 Használt energiamennyiség (1-10): 2 Nyitottság (1-10): 10 Hatékonyan targetálható: 9 „Érdektelenek” (1.1.2.) Az a 10+ (jellemzően 18+) korcsoport, akiknek nincs stabil értékrendjük, véleményük a témával kapcsolatban. Ennek következtében szemléletük formálható, azonban olyan racionális érvekkel kell őket megszólítani, amelyekből azonnal le tudják vetíteni, akár számszerűsíteni, hogy az adott viselkedési formaváltás mennyi előnnyel jár nekik személyesen. 4

a célcsoport megnevezéseket követő számoszás az összefoglaló táblázatban (23. oldal) való célcsoport megjelölést szolgálja

9

Szegmens mérete (1-10): 7 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 1 Használt energiamennyiség (1-10): 6 Nyitottság (1-10): 5 Hatékonyan targetálható: 4 „Menthetetlenek” (1.1.3.) Az a 18+ (jellemzően 50+) korcsoport, akik olyan körülmények között szocializálódtak, ahol a környezetnek gyakorlatilag csak csekély értéke van, és az energiatudatos viselkedési formák pénztárcára gyakorolt hatását sem tudják azonosítani. Társadalmi státusz tekintetében jellemzően a D, E csoportba tartoznak, többségében elmaradottabb kistérségekben élnek, de a nagyvárosok peremkerületeiben is megtalálhatóak. Szegmens mérete (1-10): 6 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 1 Használt energiamennyiség (1-10): 6 Nyitottság (1-10): 1 Hatékonyan targetálható: 4 „Zseb alapon tudatosak” (1.1.4.) Az a jellemzően 18+ korcsoport, amelynek tagjai felismerték az energiatudatos viselkedési formák pénztárcára gyakorolt vetületeit, és ennek eredményeképpen bizonyos magatartásformákat elsajátítottak. Nyitottak minden ilyen témára, de szigorúan a racionalitás alapján. Szegmens mérete (1-10): 5 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 2 Használt energiamennyiség (1-10): 6 Nyitottság (1-10): 8 Hatékonyan targetálható: 4 „Elkötelezett tudatosak” (1.1.5.) Az a jellemzően 18-49, ABC1 státuszba tartozó szegmens, amelynek tagjainak fontos identitásképző erejű jellemzője a környezethez való viszony, a környezeti értékek, források megóvását kiemelt ügyként kezelik. Nyitottak az újra, jellemzően jól informáltak, és létezik olyan alszegmensük is, amely akár jelentősen többet is hajlandó áldozni egy megoldásért, amennyiben az energiatudatos megoldást jelent. Word of mouth (szájreklám) tevékenységük erős, kiváló nagykövetei lehetnek az energia- és klímatudatosság témájának. Szegmens mérete (1-10): 5 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 5 Használt energiamennyiség (1-10): 7 Nyitottság (1-10): 10 10

Hatékonyan targetálható: 7 A lakossági célcsoporton belüli szegmentáció egy másik lehetséges elve az „aktív élettér” lehet, azaz az a helyszín, ahol az ember az ideje legtöbb részét tölti, aktívan. „Diákok” (1.2.1.) – Élettér: óvoda, általános iskola, középiskola, felsőoktatási intézmény Jól targetálható és kezelhető szegmens, hiszen földrajzilag koncentráltan helyezkedik el. Csupán néhány gatekeeper-en (iskolaigazgató, tanár) kell átjutni az elérésükhöz, amelyben könnyítő tényező, hogy az oktatási intézmények jelentős része állami működtetés alatt áll, így a kormányzati akarat érvényesítése kevesebb akadályba ütközik. Természetesen kor szerint az üzeneteket további alszegmensekre szükséges bontani a 3-6, 6-10, a 10-14, a 14-18 és a 18-25 évesek élethelyzetéhez igazítva. A „diák tanít szülőt hatást” itt is érvényesíthetjük. Szegmens mérete (1-10): 6 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 1 Használt energiamennyiség (1-10): 5 Nyitottság (1-10): 9 Hatékonyan targetálható: 8 „Munkavállalók” (1.2.2.) – Élettér: munkahely Jól targetálható szegmens, hiszen a munkahelyeken nagy számban, koncentráltan érhetőek el. Részletes szegmentációjuk a Vállalatok, munkáltatók szegmentációjában. Szegmens mérete (1-10): 9 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 3 Használt energiamennyiség (1-10): 6 Nyitottság (1-10): 5 Hatékonyan targetálható: 5 „Inaktívak” (1.2.3.) - Élettér: otthon Nehezen targetálható, több homogén alszegmensből álló, de összességében heterogén csoport. Öt alszegmensre osztható: munkanélküliek, nyugdíjasok, betegek, kismamák, háztartásbeliek. Utóbbi két csoport feltehetően nagyobb nyitottságal bír az energiatudatos szemléletre. Szegmens mérete (1-10): 6 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 1 Használt energiamennyiség (1-10): 6 Nyitottság (1-10): 5 Hatékonyan targetálható: 2 A lakossági célcsoporton belül a kor alapú szegmentáció kézenfekvőnek tűnhet, azonban az üzenetek és csatornák meghatározásához a fent említett szegmentációs elvek már kellően 11

pontosnak mondhatóak, azonban a médiafogyasztás alapú csoportosítással lehet teljesen árnyalt és jól definiált a kép, ahol a kor alapú csoportosítás valamelyest mégis megjelenik: „Tradícionális médiafogyasztók” (1.3.1.) Jellemzően a 45 évesnél idősebb korosztályba tartozók, akik nem használnak social media-t (Facebook, twitter, iwiw stb.) és internetfogyasztásuk is elenyésző. Fő elérésük a televízió, a sajtó. Szegmens mérete (1-10): 8 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 1 Használt energiamennyiség (1-10): 6 Nyitottság (1-10): 4 Hatékonyan targetálható: 7 „Digitális bevándorlók" (1.3.2.) Jellemzően a 20-45 éves korosztály tagjai közül kerülnek ki, akik szinte napi rendszerességgel használják a social média platformokat és internetfogyasztók. Fő elérésük a televízió, a közterületi médiumok és az internet. Szegmens mérete (1-10): 7 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 3 Használt energiamennyiség (1-10): 6 Nyitottság (1-10): 6 Hatékonyan targetálható: 7 „Digitális bennszülöttek" (1.3.3.) A 20 évnél fiatalabb korosztály, akik már az internet világában nőttek fel, számukra a social media és az internet világa magától értetődő, "nem tanult" készség. Fő elérésük: internet, social media. Szegmens mérete (1-10): 5 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 5 Használt energiamennyiség (1-10): 5 Nyitottság (1-10): 9 Hatékonyan targetálható: 8 Szegmentáció a célcsoportokon belül – Vállalatok, munkáltatók és munkavállalók Kis- és középvállalkozások, környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) nélkül (2.1.) Szegmens mérete (1-10): 8 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 3 Használt energiamennyiség (1-10): 8 12

Nyitottság (1-10): 4 Hatékonyan targetálható: 6 Nagyvállalatok környezetközpontú irányítási CSR politikával és eszközökkel) (2.2.)

rendszerrel

(KIR)

(esetleg

működő

Szegmens mérete (1-10): 8 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 5 Használt energiamennyiség (1-10): 9 Nyitottság (1-10): 8 Hatékonyan targetálható: 9 Nagyvállalatok környezetközpontú irányítási rendszer nélkül (2.3.) Szegmens mérete (1-10): 6 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 5 Használt energiamennyiség (1-10): 9 Nyitottság (1-10): 8 Hatékonyan targetálható: 9 Hazai tulajdonban lévő energiavállalatok (például közszolgáltatók) (2.4.) Szegmens mérete (1-10): 6 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 7 Használt energiamennyiség (1-10): 9 Nyitottság (1-10): 5 Hatékonyan targetálható: 9 Kormányzati és önkormányzati szervezetek (hivatalok, energiavállalatok, közszolgáltatók, háttérintézmények stb.) (2.5.) Szegmens mérete (1-10): 8 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 2 Használt energiamennyiség (1-10): 8 Nyitottság (1-10): 7 Hatékonyan targetálható: 7 Szegmentáció a célcsoportokon belül – Települések, települések önkormányzatai és lakóik Mintatelepülések: például: klímabarát települések, öko- és élőfalvak; (3.1.) Szegmens mérete (1-10): 2 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 4 Használt energiamennyiség (1-10): 8 Nyitottság (1-10): 10 13

Hatékonyan targetálható: 10 2007 és 2013. közt a LEADER közösségekben aktív tag nagyközségek, községek (3.2.) Szegmens mérete (1-10): 9 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 5 Használt energiamennyiség (1-10): 8 Nyitottság (1-10): 5 Hatékonyan targetálható: 7 Többi hazai település, zömmel városok (3.3.) Szegmens mérete (1-10): 9 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 5 Használt energiamennyiség (1-10): 8 Nyitottság (1-10): 5 Hatékonyan targetálható: 7 Szegmentáció a célcsoportokon belül – Civil szervezetek Klíma- és energiatudatosságot zászlajukra tűző hazai civil szervezetek (4.1.) Szegmens mérete (1-10): 1 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 2 Használt energiamennyiség (1-10): 2 Nyitottság (1-10): 10 Hatékonyan targetálható: 10 Más, a fő témákhoz (energia- és klímatudatosság) közvetve kapcsolódó (például oktatási, kutatási, környezet- és természetvédelmi, terület- és vidékfejlesztési, horgász) civil szervezetek (4.2.) Szegmens mérete (1-10): 2 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 3 Használt energiamennyiség (1-10): 3 Nyitottság (1-10): 7 Hatékonyan targetálható: 8 Egyéb civil szervezetek (például kulturális, sport, közbiztonság stb.) (4.3.) Szegmens mérete (1-10): 3 Azon szegmensek mérete, amelyekre erős hatással van (1-10): 4 Használt energiamennyiség (1-10): 5 Nyitottság (1-10): 5 Hatékonyan targetálható: 8

14

3.1.3. A kiemelt szegmensek kiválasztása A nagy társadalmi szemlélet- és magatartásváltozások folyamatának fő lépései: 1. A pionírok vagy másként az ún. "early adapter-ek" minden külső nyomásgyakorlás nélkül felveszik az új viselkedési formát. Ők az új szemlélet nagykövetei, mikroközösségeikben hatékonyan adják át az üzenetet. Tevékenységük hatékonyságának fokozásához az alábbi eszközök állnak rendelkezésre: -

-

a megfelelő információs anyagok, platformok biztosítása, hogy minél több helyen ismertethessék meg az általuk képviselt magatartásforma előnyeit (ún. Ambassador program) az általuk képviselt magatartásforma társadalmi elismerésének elősegítése kommunikációs eszközökkel

2. Amennyiben a pionírok tevékenysége hatékony, akkor szűkebb közösségeikben újabb követőkre találnak. Ők lesznek az ún. másodvonal, akik között találhatunk a meggyőzésben passzívabb és aktív (szintén Ambassador megközelítésű) tagokat. 3. Racionális csatlakozók érkezhetnek, amennyiben különböző kommunikációs csatornákon tudomást szereznek az új magatartásforma számszerű, a saját életükre levetíthető előnyeiről. 4. Amennyiben a magatartásforma valóban bír racionális előnyökkel, az évek előrehaladtával többségbe kerülnek követői, és hatékony kommunikációval elérhető, hogy az új magatartásforma általános társadalmi normává válik, sőt végsősoron a magatartásformát nem követő kisebbség negatív diszkriminációval találja magát szemben (Példa: A cigarettázás aranykora és bukása a XX. században) A fenti folyamat fényében a kulcsszegmensek közé mindenképpen besorolandók azok a szegmensek, akik: -

-

már most is energiatudatos módon szervezik tevékenységeik egy részét, hiszen itt a cél az energiatudatosság további kiterjesztése, valamint Ambassador-ként való bevonásuk lehet magasfokú nyitottságot mutatnak a téma iránt

A kiemelt szegmensek kiválasztása: "Nyitottak, early adapterek, pionírok" - Akik példát mutatnak és követőket toboroznak „Ártatlanok” (1.1.1.) Ugyan a szegmens egy adott pillanatban nagyságrendileg 700.000 főt jelent, de jelentőségét növeli, hogy: -

minden évben nagyságrendileg 80-100.000 új taggal bővül nagy hatást képesek gyakorolni egy nagyságrendileg 1-1.400.000 millió fős 15

-

célcsoportra (szülők) rendkívül jól targetálhatóak nyitottságuk tökéletesen alkalmassá teszi őket, hogy az új magatartásformát egy élethosszra elsajátítsák

A szegmens számára releváns intézkedések5: 1. Energia- és klímatudatossági kampány “Az energia ára” 4. Energiatudatos zöld óvodák és általános iskolai alsó tagozatok tevékenységének támogatása 5. Energia- és klímatudatossági szemléletformálási célú iskolai rendezvények és külső helyszíneken történő szakmai látogatások, oktatásszervezési módok egyszerű, átlátható, támogatási rendszereinek kialakítása 6. Klímatudatos iskolák versenye 8. Energia- és klímatudatossági tájékoztató honlap kialakítása 10.Oktatás - környezeti nevelés támogatását elősegítő tervezés, szabályozás, pályázati rendszer erősítése 15. Az energiahatékonyságot és megújuló energiákat népszerűsítő szemléletformálási oktatóközpontok létrehozása, meglévő központok bővítésének támogatása „Elkötelezett tudatosak” (1.1.5.) A szegmens a felnőtt lakosság körében jelen pillanatban egy kis populációt foglal magába, azonban társadalmi státuszuknak és nyitottságuknak köszönhetően mintát jelenthetnek mikroközösségeikben. A szegmens számára releváns intézkedések: 1. Energia- és klímatudatossági kampány “Az energia ára” 3. “Házhoz megy az energia” LEADER6 kampányok, versenyek 8. Energia- és klímatudatossági tájékoztató honlap kialakítása 12. Az energiaszolgáltatók tájékoztatási rendszereinek, eszközeinek bővítése, egységesítése, társadalmasítása, valamint kormányzati támogatása és szabályozása,, országos energiahatékonysági, -takarékossági üzenetek eljuttatása rajtuk keresztül 13. Tanúsítvány-szabályozások elektromos berendezésekre, (labeling) - EU-hoz igazodás felgyorsítása 14. Okos Mérés (Smart Metering) és Okos Hálózatok (Smart Grid) rendszerek promotálása (Smart Energy szemlélet), kísérleti rendszerek kialakításának elősegítése 15. Az energiahatékonyságot és megújuló energiákat népszerűsítő szemléletformálási oktatóközpontok létrehozása, meglévő központok bővítésének támogatása 19. Tanácsadó hálózat/zöld otthon hálózat kialakítása

5 6

Az intézkedések előtti számozás az összefoglaló táblázat (23. oldal) sorszámait jelölik 2014-től a LEADER helyét az ún. CLLD veszi át ("közösségi szinten irányított helyi fejlesztés")

16

„Diákok” vagy "Digitális bennszülöttek" (1.3.3.) A két szegmensleírás meglehetősen nagy átfedést mutat egymással. Nyitottságukon túl, rendkívül jól targetálhatók az iskolai oktatás keretei között. A szegmens számára releváns intézkedések: 1. Energia- és klímatudatossági kampány “Az energia ára” 6. Klímatudatos iskolák versenye 8. Energia- és klímatudatossági tájékoztató honlap kialakítása 14. Okos Mérés (Smart Metering) és Okos Hálózatok (Smart Grid) rendszerek promotálása (Smart Energy szemlélet), kísérleti rendszerek kialakításának elősegítése, 18. Online és PR kampány az atomenergia társadalmi elfogadottságának megerősítése érdekében 21. Energetikai oktatócsomagok (IKT alapon - PC-re, digitális táblára), illetve demonstrációs eszközök programja középiskolában, felsőfokú oktatási intézményekben (például: fogyasztásmérők, makettek) "Nagyvállalatok környezetközpontú CSR politikával és eszközökkel (2.2.)

irányítási

rendszerrel

(KIR),

ill.

működő

Amennyiben CSR-stratégiájuk része az energiatudatosság, ill. klímatudatosság, akkor erre a programra már komoly összegeket áldoznak, így nyitottságuk megkérdőjelezhetetlen. A legfontosabb cél ezen szegmens esetén egyértelműen az lehet, hogy a PR- és kampányjellegű tevékenységek mellett dolgozói edukációs programokkal is csatlakozzanak, valamint B2B csatornákon osszák meg pozitív tapasztalataikat további vállalatokkal. A szegmens számára releváns intézkedések: 2. “Házhoz megy az energia” munkahelyi energiatudatossági kampány 9. Az év karbontudatos vállalkozása/intézménye cím kiosztása több kategóriában (javasolt együttműködésben más tapasztalt civil és szakmai szervezetekkel) 14.Okos Mérés (Smart Metering) és Okos Hálózatok (Smart Grid) rendszerek promotálása (Smart Energy szemlélet), kísérleti rendszerek kialakításának elősegítése, 15. Az energiahatékonyságot és megújuló energiákat népszerűsítő szemléletformálási oktatóközpontok létrehozása, meglévő központok bővítésének támogatása "Mintatelepülések: például: klímabarát települések, öko- és élőfalvak" (3.1.) A cél mindenképpen az lehet, hogy egyrészt saját csatornáikon keresztül (önkormányzati lapok, direct mail eszközök) segítsék a lakosság áttérését az energiatudatos magatartásformákra, másrészt, hogy a legkülönbözőbb fórumokon számoljanak be tapasztalataikról a többi településnek.

17

A szegmens számára releváns intézkedések: 3. “Házhoz megy az energia” LEADER7 kampányok, versenyek (bár itt a település mint eszköz) 11. Az önkormányzatok energia- és klímatematikájú, szemléletformálást segítő intézkedéseinek kiterjesztése, szabályozási, tervezési dokumentumok készítése és megvalósítása 14. Okos Mérés (Smart Metering) és Okos Hálózatok (Smart Grid) rendszerek promotálása (Smart Energy szemlélet), kísérleti rendszerek kialakításának elősegítése, 15. Az energiahatékonyságot és megújuló energiákat népszerűsítő szemléletformálási oktatóközpontok létrehozása, meglévő központok bővítésének támogatása 16. Épületállományt érintő energia- és klímatudatossági kampány például “Az energia ára” a Föld napján (április 22.) - szorosan együttműködésben az 1. intézkedéssel 17. “Házhoz megy az energia” energiatudatossági kampány 20. Átfogó karbon kontroll tevékenység a közszférában - bevezetés és gyakorlati alkalmazás "Klíma- és energiatudatosságot zászlajukra tűző hazai civil szervezetek" (4.1.) Ugyan létszámukat tekintve meglehetősen kis populációt képviselnek, azonban számukra minden eszközt, információt, platformot biztosítani kell, hogy minél több célcsoporthoz eljuthassanak üzeneteik. A szegmens számára releváns intézkedések: 4. Energiatudatos zöld óvodák és általános iskolai alsó tagozatok tevékenységének támogatása 5. Energia- és klímatudatossági szemléletformálási célú iskolai rendezvények és külső helyszíneken történő szakmai látogatások, oktatásszervezési módok egyszerű, átlátható, támogatási rendszereinek kialakítása 6. Klímatudatos iskolák versenye 14. Okos Mérés (Smart Metering) és Okos Hálózatok (Smart Grid) rendszerek promotálása (Smart Energy szemlélet), kísérleti rendszerek kialakításának elősegítése 15. Az energiahatékonyságot és megújuló energiákat népszerűsítő szemléletformálási oktatóközpontok létrehozása, meglévő központok bővítésének támogatása 19. Tanácsadó hálózat/zöld otthon hálózat kialakítása A kiemelt szegmensek kiválasztása: Nagyméretű vagy nagy energiafogyasztású szegmensek, relatív nyitottsággal, hatékony targetálási lehetőséggel

7

2014-től a LEADER helyét az ún. CLLD veszi át ("közösségi szinten irányított helyi fejlesztés")

18

"Érdektelenek” (1.1.2.) Az a 10+ (jellemzően 18+) korcsoport, akiknek nincs stabil értékrendjük, véleményük a témával kapcsolatban. Ennek következtében szemléletük formálható, azonban olyan racionális érvekkel kell őket megszólítani, amelyekből azonnal le tudják vetíteni, akár számszerásíteni, hogy az adott viselkedési formaváltás mennyi előnnyel jár nekik személyesen. Méretét tekintve az egyik legnagyobb lakossági szegmens. A legfontosabb a figyelem felkeltése, majd ezt követően az energiatudatos viselkedési formák melletti racionális érvek egyszerű, befogadható formában történő átadása. A szegmens számára releváns intézkedések: 1. Energia- és klímatudatossági kampány “Az energia ára” 5. Energia- és klímatudatossági szemléletformálási célú iskolai rendezvények és külső helyszíneken történő szakmai látogatások, oktatásszervezési módok egyszerű, átlátható, támogatási rendszereinek kialakítása 8. Energia- és klímatudatossági tájékoztató honlap kialakítása 19. Tanácsadó hálózat/zöld otthon hálózat kialakítása 21. Energetikai oktatócsomagok (IKT alapon - PC-re, digitális táblára), illetve demonstrációs eszközök programja középiskolában, felsőfokú oktatási intézményekben (például: fogyasztásmérők, makettek) "Kormányzati és önkormányzati szervezetek közszolgáltatók, háttérintézmények stb.) (2.5.)

(hivatalok,

energiavállalatok,

Mivel ez a szegmens direkt vagy indirelt módon állami/kormányzati irányítás alatt áll, a munkavállalók felé irányuló edukációs programokra való nyitottság magától értetődő. Méretén túl hitelességi okokból is kötelező a programban kiemelt szegmensként kezelni. A szegmens számára releváns intézkedések: 3. “Házhoz megy az energia” LEADER8 kampányok, versenyek 12. Az energiaszolgáltatók tájékoztatási rendszereinek, eszközeinek bővítése, egységesítése, társadalmasítása, valamint kormányzati támogatása és szabályozása,, országos energiahatékonysági, -takarékossági üzenetek eljuttatása rajtuk keresztül 14.Okos Mérés (Smart Metering) és Okos Hálózatok (Smart Grid) rendszerek promotálása (Smart Energy szemlélet), kísérleti rendszerek kialakításának elősegítése 19. Tanácsadó hálózat/zöld otthon hálózat kialakítása 20. Átfogó karbon kontroll tevékenység a közszférában - bevezetés és gyakorlati alkalmazás

8

2014-től a LEADER helyét az ún. CLLD veszi át ("közösségi szinten irányított helyi fejlesztés")

19

"Nagyvállalatok környezetközpontú irányítási rendszer nélkül" (2.3.) A munkavállalók számát tekintve nagy szegmens, meggyőzésük kizárólag racionális alapon működhet. Itt az elsődleges cél a KIR kialakítása és ezzel párhuzamosan, akár ennek apropóján dolgozói edukációs programok indítása lehet. A szegmens számára releváns intézkedések: 2. “Házhoz megy az energia” munkahelyi energiatudatossági kampány "Médiatulajdonosok, tartalomszolgáltatók" (5.) Rajtuk keresztül Magyarország teljes lakossága hatékonyan elérhető, szerepük a programban kulcsfontosságú. A cél itt nem a fizetett hirdetések elhelyezése, hanem szemléletváltás a szerkesztői tartalmak kialakításában. Pl. a sorozatokban jelenjen meg, és pozitív színben jelenjen meg az energiatudatos szemlélet. (Példa: Borfogyasztás népszerűsítése az USA-ban Hollywood bevonásával.) A szegmens számára releváns intézkedések: 1. Energia- és klímatudatossági kampány “Az energia ára” 9. Az év karbontudatos vállalkozása/intézménye cím kiosztása több kategóriában (javasolt együttműködésben más tapasztalt civil és szakmai szervezetekkel) 3.2. A kiemelt intézkedések üzeneteinek és csatornáinak meghatározása szegmensenként A program sikeressége múlhat azon, hogy az intézkedést milyen kulcsszavakkal, argumentációs rendszerrel, ill. milyen kommunikációs csatornán kívánjuk megismertetni az adott szegmenssel. Ennek fényében minden intézkedés elindítása előtt javasolt az összes, az intézkedés által érintett, kiemelt szegmens körében kvalitatív módszerrel koncepciótesztet lefolytatni. A módszer: -

6 fókuszcsoport (2 Budapesten, 2 Győrben, 2 Miskolcon) résztvevők a szegmensleírások alapján rekrutálva professzionálisan felépített guide és koncepcióleírások segítségével

A cél: -

az intézkedés koncepciótesztelésével, annak finomhangolása a szegmens igényeire alapozva a szegmens insight-jainak feltárása a releváns kulcsüzenetek közös megfogalmazása (spontán és segített módszerrel) hatékony kommunikációs csatornák feltárása kvalitatív módon 20

-

esetleges veszélyforrások feltárása

A kvalitatív kutatást követően a kommunikációs csatornák meghatározása minden esetben médiatervező szoftverek használatával történik a költséghatékonyság elvét szem előtt tartva, a pontos eléréseket előzetesen meghatározva. 3.3. A hatások értékelése szemléletformálás megvalósulásának tükrében Konverziós ráta Az intézkedések hatását értékelő táblázatban megadott konverziós számok azt mutatják be, hogy a becslések szerint egy adott intézkedésben elért populáció várhatóan hány %-a változtatja meg energiához, klímához és ezek útján a környezethez viszonyuló viselkedési formáját. A becslések átlagos aktivációs hatással számolnak, de minden esetben magas színvonalú kivitelezés mellett, amelynek egyik előfeltétele kell, hogy legyen a fentiekben említett kvalitatív koncepcióteszt minden intézkedés tervezési fázisában. ROI-számítás A becslések pontosítását a megvalósítási fázis előkészítése szakaszában mindenképpen indokoltnak tartjuk, annak érdekében, hogy az intézkedés várható költségeinek és hatásainak értékelésével az intézkedés megtérülését felmérhessük (Return on Investment).

21

3.4. Az egyes intézkedések részletes vizsgálata és hatásai Intézkedés

Kiemelés indoka

Elsődleges szemléletformálási intézkedés Kommunikációs 1. Energia- és Országos szintű intézkedések klímatudatossági kampány, központilag kampány “Az koordinálva több energia ára” helyszínen, jelentős médiamegjelenéssel (az írott és elektronikus sajtó, illetve az infokommunikációs csatornák közvetítésével a társadalom legtöbb tagjához eljuthatnak)

2. “Házhoz megy az energia” munkahelyi energiatudatossá gi kampány

Jelentős nagyságú elérés, hatékony megoldásokkal

Célcsoport (becsült elérés) Kiemelt célcsoportok: 1.1.1., 1.1.2., 1.1.3., 1.1.5, 5., Aktív elérés: a megyeszékhelyeken megvalósuló kampányok helyszínenként több ezer főt elérhetnek, összesen: 100.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 5000 Passzív elérés: kampányrendezvénye ken 800.000 fő, médiaelérések kapcsán 2.000.000 fő Becsült konverziós ráta: 1% Hatás: 20.000 Kiemelt célcsoportok: 2.2., 2.3., Aktív elérés: 100.000 fő Becsült konverziós ráta: 5%

Üzenet (kulcsszavak)

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások

Kockázat

Eszközök

energiatakarékosság és energiahatékonyság, megújuló energiahasznosítás, közlekedési energiatakarékosság és kibocsátáscsökkentés, klímaadaptáció

Csökkenő energiafogyasztás a háztartásokban, energiahatékony berendezések beszerzése, megújuló energiafelhasználás növekedése

Semleges és passzív fogyasztói magatartás, települési önkormányzati együttműködés hiánya

Médiamegjelenés (TV, rádió, óriásplakát) Kampányrendezvények: javasolt a Föld napjához (április 22.) és/vagy a Környezetvédelmi Világnaphoz (június 5.) igazítani az eseményeket a már működő országos állami és civil hálózatok (eMagyarország pontok, Integrált Közösségi Szolgáltató Terek, könyvtári szövetségek stb.) bázisát felhasználva a helyi lakosság által elismert tanácsadók bevonásával

energiatakarékosság és energiahatékonyság, megújuló energiahasznosítás

A munkahelyi és a háztartások energiafogyasztásának, üvegházgázok kibocsátásának csökkentése csökkenése

Csak az intézmények korlátozott körét sikerül megszólítani, elsősorban a közintézménye-

Munkahelyi oktatás, és munkáltatói példamutatás; vállalati jó gyakorlatok széleskörű megismertetése együttműködésben más civil és szakmai szervezetekkel Az energiafogyasztási

22

Intézkedés

Kiemelés indoka

Célcsoport (becsült elérés)



Hatás: 5.000 Passzív elérés: 200.000 fő Becsült konverziós ráta: 1% Hatás: 2.000

Oktatásinevelési tartalmú intézkedések

3. “Házhoz megy az energia” LEADER kampányok, versenyek

Jelentős nagyságú elérés, hatékony megoldásokkal elsősorban a vidéki területeken

4. Energiatudatos zöld óvodák és általános iskolai alsó tagozatok tevékenységének támogatása

A leghatékonyabb intézkedések egyike, a szemléletformálás eredményessége és hatásossága nagy A környezettudatos

Kiemelt célcsoportok: 1.1.5., 2.5., 3.1., LEADER közösségeken keresztül a vidéki lakosság elérése Aktív elérés: 50.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 2.500 Passzív elérés: 100.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 5.000 Kiemelt célcsoportok: 1.1.1., 4.1., Elsősorban 3-10 éves korosztály Aktív elérés: 50.000

Kockázat

Eszközök

ket, s a magáncégek kevésbé lesznek nyitottak.

szokásokat érintő kampányokat célszerű ötvözni a hulladék- és vízgazdálkodási szokások formálására vonatkozó programokkal, mivel így a környezettudatosságra nevelés komplex rendszerben valósulhat meg. Energiatanácsadók biztosítása, képzése, vidékfejlesztési fórumok, kiállítások, kiadványok energia- és klímatudatos témákban, jó példákkal

megújuló energiahasznosítás, energiatakarékosság és energiahatékonyság,

A mező- és erdőgazdaság versenyképességének javítása, a foglalkoztatás növelése, részben önellátó települések kialakítása

A LEADER, illetve az új tervezési időszak vidékfejlesztési közösségeinek túlterheltsége,;fo rrások szűkössége, helyi aktivitás, kezdeményezőké szség hiánya

energiatakarékosság, környezettudatosság

Jelentős társadalmi hatás a szülők szemléletformálásában is nagy hatású. Eredményeként jelentősen csökkenhet

Az óvodák túlzottan szűk körére koncentrálódik a támogatás – kiterjesztése

23

Korosztálynak megfelelő feladatok és ismeretek! Társasjátékok, kiadványok színes ábrákkal, demonstrációs eszközök, oktatási csomagok beszerzésének támogatása

Intézkedés

5. Energia- és klímatudatossági szemléletformálá si célú iskolai rendezvények és külső helyszíneken történő szakmai látogatások, oktatásszervezési módok egyszerű, átlátható, támogatási rendszereinek

Kiemelés indoka


szemlélet kialakítását játékos formában már az óvodai, és kiiskolás foglalkozásokon el kell kezdeni (ennek egyik jó gyakorlata és alapja lehet a „Zöld óvoda” cím és kapcsolódó támogatások fejlesztése, a feltételek javítása, az ezzel járó feladatok és kötelezettségek, továbbfejlesztése)

fő Becsült konverziós ráta: 10% Hatás: 5.000 Passzív elérés: 200.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 10.000

A leghatékonyabb intézkedések egyike együttműködésben az EMMI-vel. A közoktatáson keresztül lehet elérni az új generációkat és a legtöbb családot, a hatások már középtávon jelentősek

Kiemelt célcsoportok: 1.1.1., 1.1.2., 4.1., 10-18 éves korosztály Aktív elérés: 100.000 fő Becsült konverziós ráta: 10% Hatás: 10000 Passzív elérés: 400.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 20000


energiatakarékosság és energiahatékonyság, megújuló energiahasznosítás, közlekedési eredetű energiatakarékosság kibocsátáscsökkentés, klímaadaptáció

24

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások a háztartási energiafogyasztás, (5akár 10%-os) megtakarítás is elérhető

A környezeti nevelés előtérbe kerülése révén széleskörű szemléletváltás a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés irányába. Energiafogyasztó berendezések működésének, fogyasztásának megismerése, takarékos használata, csökkenő

Kockázat

Eszközök

ajánlott II. Ütemben. További probléma lehet, ha nem a korosztálynak megfelelő ismeretanyag, szemlélet kerül átadásra, illetve az óvodapedagógusi / pedagógusi szemlélet-, ismerethiány esetleg alulmotiváltság Pedagógusi motíváció megfelelő szemlélet, és/vagy vonatkozó ismeretek hiánya, Eszközök hiánya, az iskolai vezetés/fenntartó k passzív vagy elutasító

Óvodapedagógus továbbképzések támogatása (Hogyan használjuk a háztartási gépeket? alapismeretrek - Alacsony energiafogyasztású világítótestek, világítás takarékos használata, beltéri hőmérséklet csökkentése (termosztát letekerése 1 fokkal), mosógép/mosogatógép használata csak teljes töltéssel, hűtő- és fagyasztószekrény rendszeres leolvasztása, standby üzemmód ignorálása, stb.) Például szakkörök, iskolai akciók, jeles napok; tanulmányi kirándulás, szakmai például üzem látogatás, erdei iskola összekapcsolva az új, vagy megújított környezeti nevelési szempontú tananyagok, eszközbeszerzések (például fogyasztásmérésekhez), pedagógus-továbbképzések támogatása

Intézkedés

Kiemelés indoka



kialakítása

6. Klímatudatos iskolák versenye

MVM és EMMI partnerségben, például az ökoiskola-hálózatra építve megvalósítható, jól végrehajtható intézkedés, mely jelentős aktív elérést biztosít

Kiemelt célcsoportok: 1.1.1., 1.1.3., 4.1., fiatalok, ezen belül a 10-14 és 15-18 éves korosztály, például az ökoiskola címet elnyerő intézmények Hatás az 5. pontban

Tégy a jövő generációjáért – cselekedj klímatudatosabban!

7. Szakmai konferenciák, pedagógustovábbképzések

Célcsoport: 1.a. Energia- és klímatudatosság szemléletének, ismeretanyagának és környezeti nevelési módszereinek beépítése a környezeti képzésekbe, továbbképzések oktatók

A közoktatás szereplői, az ökoiskola címet elnyert intézmények a képzésben résztvevők révén biztosítható az elérés Aktív elérés: 20.000 fő Becsült konverziós

“Energia és klímatudatosság aktív módszerekkel és eszközökkel”

25

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások energiafogyasztás a háztartásokban

A versenyben résztvevő diákok esetében hatékony szemléletformálás valósulhat meg, s rajtuk keresztül a környezetükben élő felnőttekre is lehet hatni Cél: 5-10%-os energiafogyasztás megtakarítás az első évben Jelentős társadalmi hatás, elmélyülő ismeretek révén a tudás hatékonyabban hasznosul a háztartásokban, mely energiatakarékosság szempontjából jelentős változást general

Kockázat

Eszközök

magatartása

Egyértelmű koordináció, széleskörű promotálás hiánya

Többfordulós általános iskolai (felső tagozat), illetve középiskolai tanulmányi verseny, akár meglévő versenyek (például OKTV) mintjára vagy azokkal együttműködésben

A pedagógusok továbbképzési rendszerébe nem sikerül beilleszteni a képzéseket; a pedagógusok szellemi, anyagi motíválása sikertelen, az

Szakmai konferenciák, pedagógus-továbbképzések, az összeállított oktatócsomagok,, mérőműszerek (például fogyasztásmérők) illetve IKT eszközök használatának megismerése, elsajátítása), kiemelkedő pedagógus teljesítmény elismerése, díjazása

Intézkedés

Kiemelés indoka tanárok, tanítók számára – szakképző és felsőoktatási intézményekben, civil szervezeteknél

8. Energia- és klímatudatossági tájékoztató honlap kialakítása

-az egyik legnagyobb hatású , hosszú távon hatásos eszköz A gyakorlati információk folyamatosan bővülő közzététele jelentős média-megjelenés révén széles körű elérést biztosíthat




Eszközök

oktatást, képzést szervező intézmények kiválasztásának, akkreditálásnak bizonytalanságai

ráta: 10% Hatás: 2000 Passzív elérés: 100.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 5000

Kiemelt célcsoportok: 1.1.1., 1.1.2., 1.1.3., 1.1.5., Iskolai és felnőttképzésben is megjelenhet, interaktív felülettel Aktív elérés: 50.000 fő Becsült konverziós ráta: 15% Hatás: 7.500 Passzív elérés: 500.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 5000

Kockázat

„Az energia- és klímatudatosságról mindenkinek kezdőtől a profiig közérthetően”

26

Sokrétű. tájékoztatás, környezeti nevelés előtérbe kerülése révén széleskörű szemléletváltás a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés irányába

Egységes szemlélet hiánya, esetleges alacsony támogatottságból fakadó alacsonyabb elérési lehetőségek

A honlapon a többi intézkedés és programjaik bemutatása is megtörténik A honlapon rövid– max. 5-10 perces – filmek, melyek a környezet-tudatosságot, energiafelhasználást, a környezeti hatásokat, és az energiatakarékossági lehetőségeket állítják előtérbe, energia-megtakarítási tippeket, jó példákat nyújtanak, emellett a témát feldolgozó etananyagok is készülnek, valamint online játékok (pl. www.energia.a-jatek.hu) kerülnek a honlapra Fontos karbonlábnyom mérésére egyszerűsített számláló és annak csökkentésére irányuló javaslatok gyűjteményeFontos a honlap promotálása

Intézkedés

Tervezési és szabályozási intézkedések

9. Az év karbontudatos vállalkozása/inté zménye cím kiosztása több kategóriában (javasolt együttműködésb en más tapasztalt civil és szakmai szervezetekkel) 10. Oktatás környezeti nevelés támogatását elősegítő tervezés, szabályozás, pályázati rendszer erősítése

Kiemelés indoka




Fő célcsoport: 2. a.b.c.d. Vállalkozások jutalmazása - cím/díj évenkénti odaítélése (minimális forrás igény) - kormányzati kommunikációs eszközök kihasználása

Kiemelt célcsoportok: 2.2., 5., Aktív elérés: 10.000 fő Passzív elérés: 15.000 fő

teljeskörű vállalati környezet- és klímavédelem

Jelentős emissziócsökkenés, megújuló energia részarányának növekedése Gazdasági versenyképesség javítása

Szükséges a változtatások végrehajtása, meglévő eszközök erősítése (együttműködésben civil szervezetekkel és egyesületekkel)

Kiemelt célcsoportok: 1.1.1. Oktatási intézmények

átlátható, egyszerű szemléletformálási pályáztatás

Jogszabályi változások és a régi pályázati rendszerek megújítása, bővítése hozzájárulnak a klímatudatosság növeléséhez, végső soron a karbonemisszió csökkenéséhez, az energiafogyasztás redukáláshoz

27

Kockázat

Egyértelmű együttműködési rendszer, koordináló és végrehajtó szervezetek hiánya; vállalati semlegesség, passzivitás, sok hasonló díj „versenye” A sokrétű hazai tervezés és szabályozás kapcsolatának hiányosságai, kis súlyú, bonyolult, alacsony feltöltöttségű pályázati rendszerek, hiányos reklámozás, promotálás

Eszközök különböző médiafelületeken (TV, rádió, banner, kormányzati rendezvények stb.) Díjak elnyerése több kategóriában, vagy együttműködésben más szakmai szervezetekkel klímaés energiatakarékossági különdíjak a tárcák részéről

Iskolai akciók, szakkörök, vállalatlátogatások, erdei iskola, mint oktatásszervezési egység segítésének pályázati támogatása, vagy a Zöld Forrás energia- klímatudatos támogatásainak bővítése, szakmai és civil szervezetek bevonása

Intézkedés

Kiemelés indoka

11. Az önkormányzatok energia- és klímatematikájú, szemléletformálá st segítő intézkedéseinek kiterjesztése, szabályozási, tervezési dokumentumok készítése és megvalósítása

Az önkormányzatok rendeletalkotással, a többségi tulajdonosi helyzet kiaknázásával hatékonyan felléphetnek bizonyos területeken (pl. közösségi közlekedés, intézmények energiahatékonysága), kapcsolódva meglévő akciókhoz (pl. Klímabarát Települések Szövetsége kampányai)

Célcsoport (becsült elérés) Kiemelt célcsoportok: 3.1., A települések lakossága, A közlekedésben részt vevők

Üzenet (kulcsszavak) Az önkormányzatnak példamutató szerepet kell vállalnia az energia- és klímatudatosság terén, a megújuló energiák használatában. Szemléletformáló kampányok és településfejlesztési szempontok segítségével elérhető a mobilitási igények mérséklése, a fenntartható közlekedési módok előtérbe helyezése.

28

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások Stratégiai dokumentumok készítésével energiaés klímatudatos városfejlesztés, városüzemeltetés valósítható meg, mely közép- és hosszabb távon az üzemelési költségek csökkentését eredményezheti, pl. az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények energiahatékonyságána k javításával, korszerű eszközök, berendezések beszerzésével

Kockázat

Eszközök

Egységes és egymásra épülő tervezés, szemléletformálá si eszközök helyett egy-két akció; meg nem valósított tervezés (dokumentumok) , a helyi és helyközi közlekedés együttműködési hiányosságai, finanszírozási gondjai

Önkormányzati szerep szabályozása a tájékoztatás, az üzenetek közvetlen eljuttatása érdekében (háztartásokat érintő kérdésekben). Továbbá élő (évente az előrehaladásában és költségigényében vizsgált és beépített) önkormányzati tervezési dokumentumok (például Települési Energia és Klímastratégia Települési Környezeti Nevelési Intézkedési Terv,) elkészítésének és megvalósításának támogatása (például jó példák megismertetése honlapon, kiadványokban, médiában,

Intézkedés

Kiemelés indoka



29

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások Az önkormányzatoknak nagy szerepe van a közösségi közlekedés helyzetbe hozásában (pl. busz- és kerékpársávok, parkolási zónák kijelölése), a fenntartható közlekedési módok priorizálásában (ideértve pl. a kötöttpályás közösségi és a kerékpáros közlekedést is). A közlekedés elektrifikációja és a közösségi közlekedés térnyerése, a javuló modal split jelentősen hozzájárul a városok levegőminőségének javulásához, ezáltal a kapcsolódó betegségek visszaszorulásához. A beavatkozás a növekvő bevételek révén javítja a közösségi közlekedés pénzügyi fenntarthatóságát

Kockázat

Eszközök pályázati támogatások), konkrét önkormányzati beruházások (például közösségi fűtési rendszerek), (közlekedés)szervezési intézkedések bemutatása energia- és klímatudatossági szempontból (a pozitív mellett negatív példák bemutatása is), közreműködők – közlekedési vállalatok



A szolgáltatók közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, rajtuk keresztül egységes szemléletű üzenetek megfogalmazható, s biztos az eljutás a fogyasztókhoz, háztartásokhoz

Kiemelt célcsoportok: 1.1.5., 2.5., Aktív elérés: 500.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 25.000 Passzív elérés: legalább 3.000.000 fő Becsült konverziós ráta: 0,5% Hatás: 15.000

Megújuló energia használat Energiatakarékos elektromos eszközök használata Energiahatékonyság növelése fűtés, hűtés, villamosenergiafogyasztás vonatkozásában

Az EU szabályozáshoz való illeszkedés miatt szükséges intézkedések, jelentős hatással

Kiemelt célcsoportok: 1.1.5., Ezen eszközök, berendezések révén

Irodai és háztartási eszközök energiahatékonyságának , valamint a hozzájuk

Intézkedés

Kiemelés indoka

12. Az energiaszolgáltat ók tájékoztatási rendszereinek, eszközeinek bővítése, egységesítése, társadalmasítása, valamint kormányzati támogatása és szabályozása,, országos energiahatékonys ági, takarékossági üzenetek eljutattása rajtuk keresztül 13. Tanúsítványszabályozások elektromos berendezésekre,

30

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások Szabályozási intézkedések révén a korszerűtlen berendezések (gépjárművek, kazánok, stb.) szankcionálása révén az emisszió jelentősen csökkenhet Háztartások energiafogyasztásának változása, akár az energiafogyasztás 1020%-os csökkenése, ÜHG gázok emissziójának csökkentése, s a beavatkozás a rezsiköltségek csökkentésével hozzájárul a lakosság életszínvonalának növekedéséhez

Az új, energiatakarékos berendezések révén a háztartások villamos

Kockázat

Eszközök

Szemléletformálási támogatások, vállalati jó példák közreadása, környezeti információs rendszerek lakossági tájékoztató moduljainak támogatása egységes szemléletben (kiemelten energia és klímavédelem témakörökben), tájékoztató kisfilmek, nyitott kapuk rendezvények, kormányzati és önkormányzati együttműködéssel esetleg támogatással történő megvalósítása

Hangsúlyt kell helyezni a meglévő tanúsítványok,

Labeling különböző eszközökre, különösen az elektromos sütőkre, légkondicionálókra, hűtő- és

Intézkedés

Kiemelés indoka

(labeling) - EUhoz igazodás felgyorsítása

Infrastrukturális beruházásokat tartalmazó intézkedések

14.Okos Mérés (Smart Metering) és Okos Hálózatok (Smart Grid) rendszerek promotálása (Smart Energy szemlélet), kísérleti rendszerek kialakításának elősegítése,

A háztartási mérők 45 %-a méri az eladott energia 80 %-át és további 35 %-nyi mérő csak 12 % energiát mér, így a beavatkozás jelentős hatású lehet



elérhető célcsoport: Aktív elérés: 5.000 fő/év Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 25.000

kapcsolódó energiatudatos beszerzések és vásárlások arányának javítása közvetett eszközökkel (tanúsítványok, ökocimkék),

Kiemelt célcsoportok: 1.1.5., 1.1.3., 2.2., 2.5., 4.1., azon fogyasztók „smartosítása” ahol az energiaigény relatív nagy, továbbá azon településeken történő előzetes vizsgálatok, tapasztalatszerzés, amelyek egyébként is úttörői a hazai

Tudatos energiafelhasználás, transzparens fogyasztás, új fogyasztói magatartás, közvetlen visszacsatolás (követhető az épületek energiafogyasztásána k mértéke és milyensége)

31

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások energiahasználata, az irodai eszközök energiahasználata csökken. A beavatkozás segíti az innovációk terjedését, s a rezsiköltségek csökkentésével hozzájárul a lakosság életszínvonalának növekedéséhez

Csökkenő fajlagos energiafogyasztás az egyéni fogyasztási szokások alapján megállapított tarifa rendszer alkalmazására is lehetőség nyílik az intelligens mérés rendszerének bevezetése lehetővé teszi az energia

Kockázat

Eszközök

címkék elnyerésének hazai szabályozására, és ezen eszközök közérthető megismertetésére sokrétű promóciós eszközökkel Fontos a régi, leselejtezett eszközök begyűjtése, újrahasznosítása, a meglévő szabályozások betartatása és ellenőrzése. A mérés és betáplálás rendszereinek hazai körülmények közti újszerűsége, a használattal kapcsolatos ellenérvek

fagyasztószekrényekre és más berendezésekre Energy Star labelling Irodai eszközökre

Okos mérésbe való beruházást ösztönző programok indítása (eszközbeszerzés támogatása)

Kiegészítő eszköz: Oktatási tevékenység elsősorban a fiatalok körében

Intézkedés

Kiemelés indoka



energiatudatosságnak (például: klímabarát települések, ökofalvak) Aktív elérés: 10.000 háztartás Becsült konverziós ráta: 75% Hatás: 75.000

15. Az energiahatékonys ágot és megújuló energiákat népszerűsítő szemléletformálá si oktatóközpontok létrehozása, meglévő központok bővítésének támogatása

Az adott létesítmények lehetőséget teremtenek a háztartási, illetve lakóközösségi szintű energiatudatossági, hőhasznosítási eljárások, eszközök, valamint a megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközök és működésük bemutatására, továbbá az energia- és hőtakarékos építészet elveinek, eszközeinek bemutatására.

Kiegészítő szemléletformálási intézkedések Kommunikációs 16. Az eddig megvalósult intézkedések Épületállományt főleg hazai és érintő energia- és nemzetközi lakó és

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások cafetéria rendszer bevezetését, segítve a fogyasztói energiatudatosság növekedését, s az energiatakarékos viselkedési minták elterjedését is segíti.

Kiemelt célcsoportok: 1.1.1., 1.1.2., 1.1.5., 2.2., 4.1. A létesítményeken keresztül érhetőek el a középiskolások, egyetemisták, továbbá a lakosság aktív és fogékony tagjai Aktív elérés: 10.000 fő Becsült konverziós ráta: 20% Hatás: 2.000

energiatakarékosság és energiahatékonyság, megújuló energiahasznosítás, hő- és energiatakarékos építészet, klímaadaptáció

A környezeti nevelés előtérbe kerülése révén széleskörű szemléletváltás a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés irányában

Kiemelt célcsoportok: 3.1. Különféle típusú

energiatakarékosság, különösen a fűtési energiaigények

A beavatkozás segíti az innovációk, energiatakarékos

32

Kockázat

Eszközök

Egységes szempontrendsze r kialakításának elmaradása, rendelkezésre álló források elégtelen volta, fontos a megyei szintű lefedettség biztosítása legalább 1-2 referencia központ megyei szinten kiindulásnak.

EU-s és állami pályázati rendszerekben (például ROPok) oktatóközpontok létesítésének, és infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztésének támogatása.

Túlságosan elaprózódik a megjelenés, nem

Kampányrendezvények (kiállítások, konferenciák, településséták a felújított

Szervezett oktatási programok, programcsomagok, továbbképzések oktatóközpontban, vagy kihelyezett módon oktatási intézményekben.



Intézkedés

Kiemelés indoka

klímatudatossági kampány például “Az energia ára” a Föld napján (április 22.) Szorosan együttműködésb en az 1. intézkedéssel

közszolgáltatási épületállományt érintő energiatakarékossági és megújulókra alapozott beruházások, korszerűsítések tapasztalatainak feldolgozása, és közreadása a további fejlesztések alapja kell, hogy legyen!

hazai települések (kiemelten kisvárosok, községek) vezetői, fejlesztői, lakossága, diáksága részére Aktív elérés: 50.000 fő Becsült konverziós ráta: 10% Hatás: 5.000 Passzív elérés: 200.000 fő Becsült konverziós ráta: 1% Hatás: 2.000

mérséklése épületenergetikai felújításokkal, helyi energiaforrások használata

17. “Házhoz megy az energia” energiatudatossá gi kampány

A hazai kisvállalkozások szemléletének és versenyképességének javítására fontos és szükséges az energiahatékonyságot és –takarékosságot fokozó, a megújuló energiákat előnyben részesítő akár hazai technológiák, eszközök alkalmazásának elősegítése

Kiemelt célcsoportok: 3.1. LEADER közösségek, natúrparkok, programkiírásai közt is.

Termelés energiatakarékosan és hatékonyan – kisvállalkozóknak is!

33

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások megoldások terjedését, hozzájárul a területi kohézió céljainak megvalósulásához, a vidéki térségek népességmegtartó erejének megőrzéséhez, s a rezsiköltségek csökkentésével hozzájárul a lakosság életszínvonalának növekedéséhez

Az intézkedés hozzájárul a hazai termelő és szolgáltató kisvállalkozások termelési és szállítási költségeinek csökkentéséhez, egyben az energiafogyasztás mérséklésével.

Kockázat

Eszközök

lehet biztosítani szakemberek jelenlétét.

épületek és épületgépészetük bemutatására), internetes összefoglalók, nyomtatott tájékoztatók, a szakmai közönség, a lakosság, valamint az oktatási intézmények

Az adott település, térség kisvállalkozói számára releváns technológiák és eszközök bemutatása szükséges. Szaktanácsadók alkalmazása.

Speciális kiállítások, termékbemutatók, információs kiadványok, szaktanácsadói hálózat kialakítása, vagy meglévő hálózatok (pl. falugazdász hálózat, vidéki hálózat) programjainak kapcsolatainak fejlesztése, bővítése

Oktatásinevelési – szemléletformál ási tartalmú intézkedések

Intézkedés

Kiemelés indoka

18. Online kampány az atomenergia társadalmi elfogadottságána k megerősítése érdekében:

A kibocsátáscsökkentési célok elérésében nagy szerepet kap az atomenergia, nagy hangsúlyt kell helyezni a társadalmi elfogadottságára

19. Tanácsadó hálózat/zöld otthon hálózat kialakítása

Az oktatóközpontok hálózatára építve szükséges lakossági és vállalkozói tanácsadói hálózat kialakítása, az energiatudatos termékeket előállítók, kereskedők, a szolgáltatásokat nyújtók



Kiemelt célcsoportok: 1.1.3., Különösen az atomenergia használatának előnyeit, hatásait kevésbé ismerő korosztályok, kiemelten a középiskolások, és az általános iskolások. Passzív elérés: 100.000 fő Becsült konverziós ráta: 1% Hatás: 1.000 Aktív elérés: 30.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 1.500

alacsony ÜHG kibocsátás, alacsony villamos áramelőállítási ár, politikai és gazdasági kockázat nélküli nyersanyag beszerzés, környezeti aggályok biztonságos megoldások

Kiemelt célcsoportok: 1.1.2., 1.1.5., 2.5., 4.1. Passzív elérés: 5.000 fő Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 250 Aktív elérés: 1.000 fő

„Energiaügyekben hiteles tanácsadókat!”

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások Az atomenergia alkalmazása az energiaellátásbiztonság fenntartásához, illetve – alacsony termelési költsége által – a nemzetgazdaság versenyképességéhez jelentősen hozzájárul A nagyteljesítményű energiaforrások közül egyedül az atomenergia nevezhető CO2-mentesnek, így gazdaságos és hatékony eszköze a környezet- és klímavédelmi célok elérésének

34

A beavatkozás segíti az innovációk, energiahatékony megoldások terjedését, s a rezsiköltségek jelentős csökkentésével hozzájárul a lakosság életszínvonalának,

Kockázat

Eszközök

A környezeti kockázatok és externális költségek bemutatása szükséges más energiaforrásokk al összehasonlításb an azért, hogy erre alapozva a tervezett, biztonságos és költséghatékony válaszintézkedés ek is bemutathatóak legyenek.

Elsősorban PR megjelenésekre alapozott kommunikációs tevékenység az atomenergia biztonságáról és az ilyen típusú energiatermelés által kiváltott széndioxid kibocsátásról, a nukleáris kockázatok és veszélyek megelőzésére vonatkozó hatékony intézkedésekről

A hálózat fenntartása esetén a személyi és anyagi feltételek biztosítása

A lakosság, kisvállalkozások tájékoztatása a lehetőségekről (pályázatok, konkrét eszközök, rendszerek, szakértők elérése), segítik az energiahatékonyság és klímavédelem, a fenntartható fejlődés megteremtését biztosító szemlélet terjedését.

Intézkedés

Kiemelés indoka


valamint az érintettek közti kapcsolati rendszerek kialakítására.

Becsült konverziós ráta: 75% Hatás: 750


Szabályozási intézkedések

20. Átfogó karbon kontroll tevékenység a közszférában bevezetés és gyakorlati alkalmazás

A kormányzati intézmények és az ott dolgozók (vezetők, kormánytisztviselők, közalkalmazottak, más foglalkoztatottak) szemléletformálása is fontos cél kell, hogy legyen, hatásos példa

Kiemelt célcsoportok: 2.5., A kormányzati és önkormányzati szféra szereplőinek szemléletformálása lévén a szektor nagy foglalkoztató hatásos példa lehet

Energiatudatos közigazgatás

Infrastrukturális beruházásokat tartalmazó intézkedések

21. Energetikai oktatócsomagok (IKT alapon PC-re, digitális táblára), illetve demonstrációs eszközök programja középiskolában, felsőfokú

A középiskolai és felsőfokú oktatásban jelentős hatást lehet elérni ezen berendezések, eszközök használatával.

Kiemelt célcsoportok: 1.1.2., 1.1.3., Középiskolások (fizika, földrajz órák, szakkörök), egyetemi hallgatók, felnőttképzés Aktív elérés: 100.000 fő

Gyakorlati energiafogyasztási és értékelési tapasztalatok szerzése a közép- és felsőfokú oktatásban

35

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások életminőségének növekedéséhez komfortosabbá ,piacképesebbé, könnyebben eladhatóvá teszi az ingatlanokat (a korszerűsítés költsége finanszírozható a megtakarítottt energia árából) A közszféra nagy számú foglalkoztatottjának elérésével részben kormányzati megtakarítások, részben lakossági csökkentések érhetőek el

Az érintettek figyelmének felkeltése, motiváció, az átadott ismeretanyag és gyakorlati tanácsok ellenőrzése

Zöld közbeszerzés promotálása, zöld iroda programok, környezeti menedzsmentrendszerek bevezetése és használata a közszférában, szervezeti karbonlábnyom mérésére és annak csökkentésére irányuló mutatók, módszertanok és használatuk

Gyakorlati tapasztalatokkal, mérési eredmények értékelésével lehet megalapozni akár iskolai szintű, akár otthoni energiacsökkentési terveket, így a diákok (tanári irányítással) is

A pedagógusok szemléletének egyoldalúsága, ismereteinek, motivációjának, szabadidejének hiánya korlátozhatja ezen eszközök megfelelő és

IKT – digitális oktatócsomagok , feladatgyűjtemények készítése (önálló / csoportos feladatmegoldáshoz PC-re; illetve gyakorlatias projekt módszerre alapozó szakórák megtartásához digitális táblára), fogyasztásmérők iskolák számára történő

Kockázat

Eszközök

Intézkedés oktatási intézményekben (például: fogyasztásmérők , makettek)

Kiemelés indoka



Becsült konverziós ráta: 5% Hatás: 5.000 Passzív elérés: 300.000 fő Becsült konverziós ráta: 1% Hatás: 1.000

36

Környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági hatások segíthetik az iskolák üzemeltetésének átgondoltabbá tételét, a családjuk energiatakarékossági törekvéseit

Kockázat

Eszközök

gyakori használatát – a pedagógusok továbbképzései és a hazai továbbképzési rendszerbe illesztés fontos feladat – lásd: 7. intézkedés

beszerzése, és alkalmazásuk; használatukhoz pedagógiai és szakmódszertani útmutatók kidolgozása; felsőfokú intézményekben például: energiatervezési szoftverek beszerzése

Az intézkedések általános közvetlen és közvetett hatásai

4.

4.1. Közvetlen hatások Javul a klíma- és energiaügyi információkhoz való hozzáférés lehetősége, a fogyasztók tisztába kerülnek a téma információs csatornáinak elérési lehetőségeivel. Ezért rövid távú hatásként javul a társadalmi és gazdasági szereplők informáltsága az energiafelhasználás és annak környezeti, költségi vonzatainak tekintetében, mely fenntarthatósági szempontból pozitív viselkedésváltozást eredményez. A programok együttes hosszú távú hatásaként a klíma- és energiatudatos viselkedés áthatja a mindennapokat, a fenntarthatósági fogyasztói szokásokat szociális normaként azonosítják a jövő generációk. Fogyasztói magatartást érintő szemléletformálási hatások -

A fogyasztókat a szükségletek folyamatos mérlegelése jellemzi A fogyasztók felismerik, hogy környezetünk állapotának megőrzése csakis közösen, az egyéni erőfeszítések együttes hozadékaként érhető el Az energiafogyasztás és klímaváltozás összefüggéseinek megértése, annak beépítése a döntésekbe Felmerülő fogyasztói problémák megértése, kommunikálásának és megoldásának képessége Klíma- és környezetvédelmi szempontok beépülnek döntéseikbe Egyre nagyobb fogyasztói igényekkel kel számolni a zöldtermékek és technológiák iránt Gazdasági szereplők: terveikbe beépítik a klíma és energiatudatossági szempontokat, tudatosul, hogy az energiahatékony technológiák alkalmazása hosszútávon versenyelőnyt jelent

4.2. Közvetett hatások a fenntartható fejlődés szempontjából 4.2.1. Környezeti dimenzió A fenntartható fejlődés elvének környezeti dimenzióját tekintve az elmondható, hogy az intézkedések útján javul a fogyasztók általános tájékozottsága, ismereteik bővülnek a klímaés környezetvédelmi témák kapcsán, mely mindennapi életvitelük során odafigyelést és kisebb vagy akár nagyobb beruházást igénylő energiahatékonysági intézkedésekben realizálódik. Az szemléletformálás így közvetett módon energiafogyasztás csökkenést, megújulók felhasználásának növelését és annak, mintegy velejárójaként üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését eredményezi, szolgálva ezzel a klímavédelmi célokat. Az alternatív, nem fosszilis alapú fűtési és közlekedési (például kerékpáros) szokásokra való ösztönzés útján az, emberi egészségre káros légszennyező anyagok koncentrációja is csökken, jelentősebb levegőminőség javulást eredményezve. A levegő minőség javításán keresztül az azzal szoros kölcsönhatásban lévő környezeti elemeknek, a talajnak, a felszíni és felszínalatti vizeinknek, élővilágnak (és ezzel együtt a biodiverzitásnak) az állapotát és az emberek 37

egészségét befolyásoló káros hatások is mérsékelhetővé válnak a szemléletformálási intézkedések által. A környezetközpontú ismeretek fokozott átadásával a háztartások, illetve vállalkozások saját közvetlen környezetükre is nagyobb figyelmet fordítanak, elhivatottabbá válnak a természeti értékek megóvása, és a már megkárosított értékek rehabilitálása iránt, mely a lakosság közés komfortérzetére is pozitív hatást tud kifejteni hosszútávon. A modern fogyasztói társadalom értékrendjében aránytalanul nagy jelentősége van az anyagi javak birtoklásának, míg a környezet által nyújtott értékek (egészséges környezet, rekreációs lehetőségek) a háttérbe szorulnak. A tudatos, életciklus szemléletű fogyasztásra ösztönző intézkedések kapcsán az elért célcsoportokon belül ezek az értékek jobban előtérbe tudnak kerülni, a szükségleteket reálisan mérlegelni tudó, a fogyasztási problémákat megértő szemlélet kialakulása várható. Így az egyéni, fenntartható energiafelhasználás mellett a fogyasztói termékek tudatos megválasztásával, a vásárlói szokások megváltoztatásával, a nem feltétlenül szükséges termékek megvásárlásának csökkentésével és a hosszabb életű elektromos berendezések alkalmazásával, a hulladéktermelés és a vízfelhasználás, illetve a szennyvíz kibocsátás csökkenésén keresztül a természeti erőforrásainak túlzott kihasználása és a környezeti terhelés is mérsékelődik. 4.2.2. Társadalmi dimenzió A fenntarthatóság társadalmi dimenziójának tekintetében szintén számos kedvező hatást lehet azonosítani a szemléletformálási programok kapcsán. A legtöbb esetben energia megtakarításokat indukáló programok társadalmi hatásaként az energiaköltségek csökkenéséből fakadó életszínvonal-emelkedéssel lehet számolni hosszútávon, a fogyasztói magatartások változásán („az energia el nem fogyasztásán”), ill. kisebb vagy akár nagyobb költségigényű, elsősorban hosszútávon megtérülő energiahatékonysági intézkedések megvalósításán keresztül. A legtöbb szemléletformálási program közösségi cselekvést igényel (például iskolai programok), mely erősíti az egyes közösségeket, és annak mintegy hozadékaként a programban résztvevők identitástudatát is. A Cselekvési Terv intézkedéscsomagja, a fiatal célcsoportok hangsúlyos megjelölésével a klímatudatos magatartás szociális normává válását segíti elő hosszútávon, a fenntarthatóság elvét a leghatékonyabb módon szolgálva mindezzel. Az idősebb generációk esetében a jövő generációk iránti felelősségérzet megerősödésével lehet számolni. A már említett környezeti terhelések mérséklésével élhetőbbé válik a városi környezet, a szennyezőanyagok jelenlétéből fakadó egészségügyi kockázatok csökkennek, javul az emberek általános közérzete.

38

4.2.3.

Gazdasági dimenzió

A gazdasági dimenzió kapcsán a környezeti és társadalmi hatásokkal kölcsönhatásban lévő, szintén kedvező hatásokkal lehet elsősorban számolni. Első és egyben legfontosabb gazadási hatásként kell említeni, hogy a fogyasztói igények változásával, a takarékosságot célzó beruházási kedv erősödésével megnő a kereslet az új, sok esetben még innovatívnak számító zöld technológiák iránt. A klíma- és energiatudatosságot ösztönző, elsősorban kommunikációs intézkedéseket ugyanis az energiahatékonysági technológiák, illetve energiahatékony eszközök elterjesztését szolgáló marketing tevékenységekként is értelmezhetjük. A zöldgazdasági szereplők megerősödése, termelékenységük növekedése várható, szolgálva mindezzel a gazdaság új, fenntarthatóságot szolgáló alapokra helyezését. A programok által megvalósuló, gazdasági, önkormányzati szereplők, illetve háztartások megtakarítási intézkedései által a már hitelekkel is terhelt fenntartási kiadások enyhünek, illetve máshol realizálódó bevételt, megtakarítást és ezáltal befektethető tőkét, azaz gazdasági növekedést eredményeznek hosszútávon. Az energiahatékonysági és szemléletformálási programokra való figyelemfelkeltés megalapozottabb projekt terveket és végrehajtást eredményezhet, az EU források eredményesebb forráselosztását generálva a 2014-2020-as programozási időszakra. A környezeti nevelést és a klímavédelmet, a természeti értékeinket hangsúlyozó szemléletformálást támogató intézkedések a természeti értékekre, azok szépségére hívja fel a figyelmet, a lakosság általános érdeklődését felkeltve a természetközeli tevékenységek, azaz a természeti-, illetve ökoturizmus iránt, mely sok esetben a leghátrányosabb, leszakadó hazai térségek felzárkózási lehetőségeként szolgál a helyi turisztikai és vendéglátási szolgáltatások és így a munkaerő igények növekedésével, a helyi gazdaság fellendítésével. A klíma- és energiatudatosságot hirdető szemléletformáló üzenetek hangsúlyos elemeként jelenik meg az energiafelhasználás (elsősorban közlekedési) indokoltságának megkérdőjelezése, a helyben található és sok minőségében is megfelelőbb helyettesítő termékekre, szolgáltatásokra való figyelem felhívás, mely a helyi gazdasági szereplők értékesítését segíti majd elő. A közvetített üzenetek során a termékek életciklus szempontú értékelésének hangsúlyozásával, a szállítás miatt nagy energiaigényű import termékek helyett a kisebb útvonalon érkező hazai termékek iránti keresletnövekedés, a hazai termelők gazdasági szerepének növekedése is realizálhatóvá válik. A szemléletformálás hozadékaként az energiahatékonysági és megújuló energiatermést és felhasználást lehetővé tévő termékek és innovációk iránti érdeklődés növekedésével kell számolni, mely számos hazai termelőt motivál majd az innovációk kifejlesztésére, melyek megfelelő üzleti konstrukcióval a hazai piacon túlmenően akár a nemzetközi piacon is értékesíthetővé válnak, növelve mindezzel a hazai ipari termelési lehetőségeket, Magyarország gazdasági teljesítését. 39

Az általános hatások tükrében elmondható, hogy a szemléletformálási tevékenységek a környezeti, társadalmi és gazdasági dimenziókat komplex módon átható folyamatok. Sokszor tévesen azonosítják a gazdaság szereplői a klímavédelmi célokat, azokat a gazdasági növekedés gátjaként értékelik. A hatások felvázolásával azonban egyértelműen látszik, hogy a környezet- és klímaorientált tevékenységek elterjedése, azaz a fenntarthatósági globális tendenciák irányával összhangban történő gazdasági szerkezetváltozás hosszútávon Magyarország gazdasági helyzetét is kedvezően befolyásolja.

40

Az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv hatásvizsgálata

Recommend Documents