EMLÉKEZTETŐ Fiatalok Hálózat Műhelytalálkozó a Don Bosco módszertanról április 16., Budapest

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNY 1053 Budapest, Henszlmann Imre u. 7. Fsz. 1/a. | tel./fax: 789 8867 | www.btabp.hu | [email protected] TÁMOP-1.4.3-08/2.-2009-0005 | FIATALOK HÁLÓZAT ÉS KÖLCSÖNÖS KONZULTÁCIÓS RENDSZER www.youthopportunity.eu

EMLÉKEZTETŐ Fiatalok Hálózat Műhelytalálkozó a Don Bosco módszertanról 2010. április 16., Budapest

Helyszín: BTA Gimnázium, Budapest Résztvevők: Csatolt jelenléti íven Havasi József SDB volt tartományfőnök előadása: Don Bosco történetiség: Torino utcáit járta 3 napig, látta a gangeket, utcakölyköket, majd iskolákat, intézményeket hozott létre részükre, hamarost több 100 gyerek vette körbe, pedig ez időben nagyon ellenezték az utcagyerekekkel való foglalkozást, maga a klérus is. Létrehozta az ú.n. Oratórium intézményét, amely nyitott épület, ahova be lehet menni szabadidőt eltölteni, beszélgetni, stb. Magyarországon 1948‐ig működött Szalézi rendi iskola Esztergomban, Visegrádon. Módszertan alapjai: A DB módszer nem a megtorlás módszere, hanem a szív módszere! A pedagógusnak valóban hivatása kell, hogy legyen a nevelés, mert aki nem így áll hozzá, az favágóvá válik! A szív pedagógiája ‐ a megelőző módszer!!! 1. észszerűség – nem az asztal mögül kel tanítani, hanem nap mint nap meg kell nézni, mit lehet tenni, nem lehet ismételni, mert a világ, a gyerekek változnak. Minden gyerek más, sőt minden évben más a gyerek – tanulmányozni kell, meg kell nézni, ki az éppen. 2. vallásosság: Isten lát, felelősen kell viselkedni, beleoltotta a gyerekekbe, hogy felelős vagy magadért a sorsodért 3. szeretet: a gyerek érezze jól magát, el kell fogadni úgy, ahogy van, „értékes vagy és minden gyerekben van egy jó pont” hozzáállás Kizárta szigorúan a büntetést, a nyilvános megszégyenítést – személyesen kell beszélni a tanulóval, mert egyébként ez benne marad a gyerekben

A projekt az Europai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Az előadó Bécsben úgymond polgári gyerekekkel foglalkozott, közöttük is sok hátrányos helyzetű, akiknek nincs normális családi körülményük, ugyan pénzük volt. A hátrányos helyzet nagyon sokféle lehet. Ha egy gyerek a legrosszabb jegyet kapja, akkor a pedagógusnak meg kell nézni, hogy miért van egyese a diáknak, ezért minden gyereket személyesen kell ismerni. Egyfajta testvéri, atyai szerep és szeretet a legfontosabb. Az igazgató legyen a gyerekek között, ismerje a gyereket, DB megtiltotta, hogy az igazgató elszeparálja magát. A tanár szabadidőben legyen „nagyobb testvér”. A gyerekben legyen bizalom, mondhasson el mindent a pedagógusnak, a bizalom a legfontosabb. Mindig kell egy pozitív megerősítés egy napra, akár azt mondani egy nap, hogy legalább jó étvágya van. A magyar pedagógiai rendszer sajnos a büntetésre, megszégyenítésre épít. A szabadidő: 1. nem elég, hogy a tanár csak úgy leadja az óráját és haza menjen, ki kell használni a szabadidőt, futbalozzon, pingpongozzon velük, lássa a gyerek, hogy ez a tanár velem él 2. a gyerekek is játsszanak együtt 3. itt lehet megismerni, a játékban, a gyerek karakterét 4. a játék, a zene, a színház, a sport a DB módszertanban nagyon fontos 5. a szülőket is meg kell ismerni, hogy tudni lehessen, honnan jön a gyerek Mindenkit együtt kell nevelni, nem kell külön pl. roma iskola. Nem lehet kirekeszteni, megkülönböztetni, el kell hinni, hogy is lehetséges! Persze nem könnyű feladat állandóan pozitív energiákkal hozzáállni a tanításhoz, hisz a gyerek nagyon nehezen kezelhető is tud lenni, de harmadszor is le kell nyelni. Meg kell tanulni egymást becsülni. A jó tanuló legyen felelős a rossz tanulóért. Felelősek egymásért. Az is probléma, hogy azonnal eredményeket akar látni egy pedagógus. De a mi dolgunk a vetés, később jön a termés. Nem lehet azonnal a gyereket megváltoztatni.



Az előadó olasz, osztrák, magyar gyerekekkel is foglalkozott. Ugyanolyanok. A magyar pedagógusok mindig azt mondják: „Nálunk ez nem megy!” – pl. hogy rend, tisztaság legyen egy iskolában. Ausztriában sem ment máról holnapra, pl. addig nem ment ki a diák a teremből, amíg fel nem lett szedve az a szemét. Van olyan gyerek, aki káros vagy romboló a közösségre, sajnos van olyan, hogy egy gyereket elküldenek. De meg kell mondani neki akkor, hogy az miért történik. Nagyon sokszor arról van szó, hogy nem az érdeklődési területének, a karakterének megfelelő helyen van. Magyarországon olyan törvények vannak, amelyek kétségbe ejtők. Hozzászólás 1: De meg lehet azt csinálni a mai magyar rendelkezések szerint, hogy pl. 10 órát tölthet max egy iskolában a tanuló, és szépen lassan kell visszaszoktatni. Hozzászólás 2: A Belvárosi Tanoda Gimnázium nem küld el senkit, hisz ide kimaradók járnak, az már nem egy felmerülő lehetőség. Bizonyos helyzetekben beszélgetés kell, akár tanóra helyett. Nagyon fontos a türelem, tényleg várni kell tudni. Van, hogy „látszólag” nem tanulunk az órán, mert beszélgetünk, de el kell hinni, hogy a tananyagot gyorsan meg tudja tanulni a diák. Kulcsfontosságú, amit az előadó úr a vezetőkről mondott. Sok iskolában a vezető megközelíthetetlen, ez még a kisebb probléma, a nagyobb, amikor esetleg még a pedagógusok ellen is dolgozik a vezetés. A partnerség az iskola különböző kollegái között is meg kell, hogy legyen. Hozzászólás 3: A kocsit csak egy irányba lehet húzni. Egy iskolában a takarító is nevelő! Mindenkinek felelősnek kell lennie. Hozzászólás 4: Valójában annyira egyszerűen is tud ez működni, a főiskolán, egyetemen tanítják a pedagógia történetet, de mégsem jutnak el idáig a pedagógusok. Órákat látogatott, 10. osztályban, többségi roma tanulókkal, egy szakiskolában látott egy angol tanárt, aki azonnal, folyamatosan a helyzetre reagált, éppen amiről szó volt, azt is angolra tette át, játékosan. Ez nagyon nehéz ás fárasztó lehet, de működik. Egy műszaki tanár ugyanakkor meg próbálta elmagyarázni, hogy milyen fontos szakmát tanulnak és még a „nagy könyvben” is meg van írva, de ez nem kötötte le a diákokat. Hogy lehet tanárokkal szemléletet váltani? Hozzászólás 5:



Lehet pedagógiát tanulni, de kevés tanárnak vannak jó adottságai. Sok pedagógus fél például a gyerekektől. Ha egy gyerek valahogy negatívan tűnik fel egy szituációban, mindig mérlegelni kell, hogy többen voltak a szituációban, ott volt a tanár is vagy diáktárs, nem egyedül olyan a diák amilyen, hanem reagál. Kigúnyolni a legborzalmasabb a gyereket! Pláne nyilvánosan. Hozzászólás 6: Az is nehéz, hogy hogyan lehet a kollegák között kommunikálni? Pl. hogy lehet egy tanár kollegának megmondani, hogy nem vagy alkalmas a tanításra, lépj tovább. Hozzászólás 7: Igen, ez nehéz, de minden az elhivatottságra épül. Az iskola először is neveljen, utána lehet oktatni, nem intelligens szörnyeket kell termelni. Hozzászólás 8: Tegnap az igazgatóval beszéltünk a szakmai képzésről. Az elküldés egy igen furcsa szó, az akkor merülhet fel, amikor látszik, hogy egy diák nem a saját igényeinek megfelelő helyen van. Pl. szakács szeretne lenni, de nálunk nincs szakácsképző. Akkor hogy lehet betenni kőművesnek?! Oda kell küldeni, ahol az érdeklődési körnek megfelelő környezetbe kerülhet. Példa: egy fiatal hangszerkészítő akart lenni, de meg kellett tanulnia ehhez először írni és olvasni, és meg is csinálta, amikor ezt megértette. Hozzászólás 9: Ha egy osztályban 30‐40 gyerek van az tragikus, pláne hátrányos helyzetűekkel maximum 10‐15 fővel lehet egyszerre foglalkozni a kellő figyelemmel. Kérdés: A DB módszer mennyire tud hosszú távon beágyazódni? Volt olyan tapasztalatunk, hogy évek múlva visszaesett a gyerek? Válasz: Bízni kell abban, hogy valamit kaptak. Ennyit tudunk tenni. A Bécsi úti Don Bosco iskolában van 20‐30 animátor, ők fiatal, korabeli tanácsadók vagy segítők, ez is támogathatja a folyamatot. Hozzászólás 10:



A csúnya beszéddel kapcsolatban: igen sok diák beszél csúnyán, sokan otthonról hozzák ezt. De értse egy pedagógus, hogy lehet mintának lennie úgy, hogy nem azért nem beszél a tanár csúnyán, nem azért kell jónak lennie, mert kérdés, hogy mit szólnak hozzá mások, hanem mert belülről jön, mert így lesz csak hiteles egy tanár, csak ezt lehet terjeszteni. Mindig vannak DEk, CSAKok, a szörnyű közoktatási zabályozásra való hivatkozás, stb. De vegyük észre, hogy a mai társadalomnak ugyanúgy részei ezek az iskolák is, igenis befogadja a magyar valóság is, a második esélyes iskolák, vagy a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó intézmények is egy releváns részét képezik a társadalomnak. Mindenki maga választja az útját, a másik típusú oktatási intézménynek is van relevanciája, csak az nekünk nem tetszik, mi sem tehetjük azt meg, hogy szétválasztjuk: ez a jó, az a rossz, csak azt tudjuk mondani, hogy mi ezen az úton járunk. Kérdés: Hogy működik a DB módszertanban ez a felelősségre nevelés azon keresztül, hogy Isten mindent lát? Hozzászólás: Egy tanárnak követelni is kell és számon kérni is. Következetesség kiemelkedően fontos. Nem haverkodás van a szabadidőben. Molnár‐Gál Béla, igazgató‐helyettes, Don Bosco Kazincbarcika: ‐ sok féle módszer van, nem feltétlenül lehet a Don Bosco módszertant pl. egyenesen alkalmazni a BTA‐ban Potonyeci Istvánné, pedagógus, Don Bosco Kazincbarcika: 1. felzárkóztató programba vették őt fel tanárnak – 15 fiatallal dolgozik, egyszerre kell tanárnak, barátnak, ellenségnek, stb. lenni; összeszoktak, hatékony csoport lett, eredmények születtek 2. szakmai előkészítővel foglalkozik most ‐ a család ismerete nagyon fontos, ha pártfogói felügyelet alatt van, akkor is, nyilvánvalóan velük is tartjuk a kapcsolatot ‐ akár előző osztályfőnökkel is beszélnek ‐ a felvett diákoknak bemeneti kérdéseket tesznek fel – ez inkább egy szociális kérdéseket tartalmazó kérdőív ‐ sok beszélgetés alapján a családról is képet kapnak ‐ ezek után egyéni nevelési terv kidolgozása következik – sokféle mappa, abban minden információ, még a dicséretek is benne vannak minden diákról ‐ szintmérések szükségesek aztán, ezekből lehet látni, hogy milyen differenciált módszertanra van szükség



‐

játékos fejlesztéseket végeznek a lemaradást kompenzálandó, nehezen maradnak ott iskola után persze a diákok, ezért napközben becsempészve kell ezeket a gyakorlatokat véghezvinni ‐ mindenki addig ér el, ameddig ő éppen képes vagy tud eljutni ‐ van olyan, hogy a gyereknek rossza napja van, itt jön be az észszerűség, hogy mit lehet tenni éppen egy gyerekkel, látni kell, mikor ki mennyire terhelhető ‐ a bizalom kialakítása kulcs fontosságú, pl. a titkok megőrzése a tanár részéről ‐ éppen egy rossz magánéleti momentum miatt lehet , hogy az egyik diákkal máshogy bánik egy nap, mint a többivel, a diákok pedig ezt számon kérhetik, ilyenkor el kell mondani, hogy bízzanak bennem, higgyék el, hogy most erre ok van ‐ egy héten két‐három alkalmat biztosítani kell a beszélgetésekhez, pl. az osztályban órán ellenáll egy diák az olvasásnak, kiderülhet, hogy mások előtt szégyelli, hogy nem olvas szépen, folyékonyan ‐ a Don Boscoban ima van naponta egymásért, vagy akár a sok feladat elvégzéséért, a pedagógus minden nap elmondja, hogy mi vár rájuk – előre tudják, hogy mi lesz ‐ minden nap elővesznek egy történetet, mintha mesevilág lenne ‐ A kecskeméti KEMÜ kollegája, Fejszés Edit által kifejlesztett roma projekten dolgoztak, abban is sok történet áll a központban ‐ Kapcsolat a szülői házzal – az iskolának kell keresnie a kapcsolatot ‐ Szabadidő – játékosan rengeteg ismeret beszerzését biztosítja, ugyanakkor nem mentek kirándulásokra a diákok, kiderült, hogy a régebbi iskolában nem vitte el a tanár büntetésből valamelyik gyereket ‐ nehéz újrakezdeni minden nap Molnár‐Gál Béla: ‐ Don Bosconak még szabad keze volt, minket kötnek a törvények (oktatási, stb.) ‐ a roma gyerekeknél nagyon fontos a kommunikáció, nem is a tartalma, hanem a nonverbális kommunikáció: ahogy mondjuk – hogy állunk, az öltözet, gyorsan leveszik az embert Don Bosco – az álmok embere 9 éves kori álma: ‐ „Nem erőszakkal, hanem szelídséggel kell megnyerned őket…, légy alázatos, erős és férfias!” ‐ édesanyja segítette, egy családias nevelési módszertant fejlesztett ki, igyekezett úgy tekinteni a diákokra, mint saját gyermekeire, ezt igyekeznek a pedagógusok is megtenni, a pedagógus sem feltétlenül szégyeníti meg vagy türelmetlen a saját gyerekével, akkor miért lenne az mással ‐ minden gyerekben meg kell találni a jót ‐ Oratórium – fontos a sportolás, a környékbeli gyerekek is bejárnak, igyekszünk strandra is vinni őket, de a programokat nem lehet teljesen ingyen szervezni a diákoknak ‐ A büntetést ki kell zárni



‐ ‐

Érteni kell, hogy a roma családon belüli nevelés legfőképpen is érzelmi szinten működik Nem lehet megszégyeníteni egy diákot sem, akár az osztályból is ki lehet hívni megbeszélni, rákérdezni valamire, nem kell az osztály előtt „elbánni” a tanulóval ‐ sokat segítenek az ige liturgia – kis ima és történetek A családiasság 4 pillére 1. Az iskola, amely felkészít az életre ‐ roma kultúrában az asszony nem dolgozik, gyereket nevel, nehéz megértetni a családdal is, hogy miért fontos, hogy megcsinálja a szakmunkásvizsgát a lány 2. A kollégium otthon legyen, mely befogad ‐ kollégiumi szabályok elfogadása fontos 3. az udvar, ahol barátságok kötődnek és vidámak lehetünk – nagyon fontos az udvar, sport csarnok, nekik kulcsfontosságú a mozgás, jó, ha az udvar a kollégiumhoz kapcsolódik, nem feltétlenül csak az iskolához 4. A templom, amely a hitre nevel A vallásosságot természetesen nem lehet erőszakolni, Don Bosco jól használta a szentségeket, pl. gyóntatást A Don Bosco iskola Kazincbarcikán most méri fel a halmozottan hátrányos helyzetűeket, mert nincs papírjuk. A kompetenciamérés pl családfelmérésről szóló kérdőíveket nem hozzák vissza. A fejlesztő pedagógus szűrjön, nem viszik szakorvoshoz a gyereket. Vannak Don Bosco kiadványok, magáról a módszerről is, a Don Bosco Kiadó a Múzeum krt‐on található. Kérdés: Milyen a hiányzások és ellógások aránya? Válasz: ‐ Javuló tendenciát mutat, van nálunk is persze, pontos számadatokról nem tudok beszámolni, osztályfőnök függő, ha valaki jobban jár a családhoz, akkor kevesebb a kimaradás ‐ szakiskolákból is nagy a kimaradás Most készítenek TÁMOP pályázatot második esély iskolára. A szakmára való felkészítés A szakmára előkészítőn projektmódszertant használnak. A szakmai tanulásra felkészítő, kompetencia bizonyítványos képzést megszüntetnék, mert pont a kimaradóknak még több órája van és több mindent kellene befejezniük rövidebb idő alatt.



A fegyelem nagyon más, nagyon jól lehet velük dolgozni. Kérdés: Van‐e speciális szempontrendszer a kollegák kiválasztásában? Válasz: ‐ A DB iskoláról sokszor megjelenik az a reakció, hogy „Ja, ez egy olyan iskola…” ‐ A reál tantárgyaknál pedagógus hiányunk van ‐ Önéletrajz alapján hívjuk be a jelentkezőket személyes beszélgetésre, az igazgatóval, a szalézi szerzetesekkel közösen beszélgetnek a kollegák, illetve bemutató órát kell tartani – ez utóbbi fontos, itt látszik az, hogy hogy kommunikál valaki a diákokkal és ez fontos szempont a kiválasztásban ‐ nem feltétel a vallásgyakorlás, de elvárás, hogy ellene ne beszéljen Kérdés: Hogyan motiváljuk a kollegákat? Válasz: ‐ havonta szalézi konferenciát szerveznek a Don Bosco módszertan átadására ‐ kell értelem, szeretet – Don Bosco szerint vallásosság nélkül nem megy, mert kiégnek a pedagógusok ‐ tényleg elhivatottság kell, a vallásosság pedig reményt, kitartást adhat ‐ értelmezés és alkalmazás fontos


EMLÉKEZTETŐ Fiatalok Hálózat Műhelytalálkozó a Don Bosco módszertanról április 16., Budapest

Recommend Documents