Emlékeztető az Országos Doktori Tanács üléséről ideje: 2012. november 30. helyszín: BME Rektori Tanácsterem (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) 27 szavazati jogú tag közül 23 van jelen, a tanács határozatképes Mihály György, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Az ülés megkezdése előtt bejelentette, hogy Dr. Staller Tamás – az ODT tagja, az OR-ZsE képviselője – néhány héttel korábban elhunyt. A testület rövid felállással adózott emlékének. Mihály György köszöntötte Maruzsa Zoltánt, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt, Bátyi Emesét (EMMI), Balázs Ervint, a MAB elnökét, Csépe Valériát, az MTA főtitkárhelyettesét, valamint Gönczöl Katalint (ELTE), aki első alkalommal vett részt ODT ülésen. A napirend megszavazása előtt megkérdezte, hogy az EMMI-től az ülés előtt két nappal érkezett OTKA SZMSZ véleményezési felkérést az Egyebek napirendi pontban tárgyalja-e a testület. Tájékoztatott arról, hogy az egyetemek a Magyar Rektori Konferencián (MRK) keresztül is megkapták az anyagot véleményezésre, és december 3-ig lehetőségük van észrevételeik megtételére azon a csatornán. Gönczöl Katalin (ELTE) és Klukovits Lajos (SZTE) hozzászólásukban egyaránt javasolták, hogy mivel egy érdemi álláspont kialakításra nem volt elegendő idő, most ne tárgyalja az ODT a kérdést. Mihály György felvetette, hogy ha az egyetemek a kialakított véleményüket hétfőig elküldik az ODT elnökségnek, és ezek alapján szükségesnek látszik észrevétel megfogalmazása, akkor az a kért határidőn belül megtehető. Kérte az ODT hozzájárulását, hogy amennyiben az egyetemek észrevételeket fogalmaznak meg az OTKA SZMSZ-el kapcsolatban, akkor az elnökség azt összesítse, majd ODT véleményként fogalmazza meg az EMMI számára. Az ODT egyhangú szavazással megadta az elnökség számára a felhatalmazást (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás). Az ODT – a fenti módosítással – elfogadta a napirendet, majd a jegyzőkönyv hitelesítőket (Bernáth Jenő - BCE, Kuti Edit – SzFE), és a szavazatszámlálókat (Kollár István és Vida Mária). Mindhárom szavazás egyhangú volt (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás). 1. napirendi pont: A közigazgatási egyeztetésre kerülő doktori képzéssel, fokozatszerzéssel és habilitációval kapcsolatos kormányrendelet véleményezése Mihály György (BME) felkérte Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárt, hogy legyen az első napirendi pont előterjesztője. Maruzsa Zoltán (EMMI): megköszönte a meghívást, kifejtette, hogy különösen örül annak, hogy első kézből hallja az érintettek véleményét. A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendelettel egy csomagban került ki társadalmi egyeztetésre az OTKA SZMSZ és a felvételiről szóló kormányrendelet is. Felhívta a véleményezők figyelmét arra is, hogy mindhárom esetben létezik olyan törvény, amelyek rendelkezéseihez igazodni kell a születendő rendeleteknek is. A vélemények megfogalmazásakor érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a vélemény összhangban legyen a létező törvényekkel. A doktori rendelet megalkotása már nagyon időszerű volt, maga is szembesült a felmerülő problémákkal. Azt is tudja, hogy rövid idő állt rendelkezésre az egyeztetéshez, ezért igyekezett már a rendelet megszületésekor személyesen is egyeztetni az érdekelt felekkel (pl. ODT, MAB). A tárca nehéz helyzetben volt, hiszen sokszor egymással ellentétes véleményeket kapott.
Október közepére készült el az előzetes egyeztetések után a kormányrendelet tervezete, ezután került a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, ahol a szokásosnál több időt (2 hetet) töltött. Örül, hogy sikerült úgy időzíteni az ODT ülését, hogy a társadalmi egyeztetés idejére essen. A tervek szerint a december 12-i kormányülésre kerülhet be az anyag, így január 1-től hatályba is léphet a rendelet, melyben az átmenetre is megfelelő időt kívánnak biztosítani. Mihály György (BME): azt javasolta, hogy mivel nagy anyagról van szó, jó lenne összefogottan tárgyalni róla. Kérte, hogy először a legfontosabb tartalmi véleményeket mondják el a hozzászólók – lehetőleg 3 percben –, és utána térjenek ki egy-egy nagyobb témakör megvitatására. Megköszönte az előzetesen beérkezett véleményeket, amelyeket remélhetőleg mindenki látott. (Az előzetes vélemények a 3-9 sz. mellékletekben találhatóak) A hozzászólások elindításaként elmondta, hogy a BME Egyetemi Doktori Tanácsa az előző napon megtárgyalta tervezetet, és az egyetemi vélemény egy fontos pontját emelte ki. A rendelet 9.§ (2) bekezdésében foglalkozik a doktori tanácsok működésével. A javaslat szerint létre lehet hozni tudomány- illetve művészeti ági doktori tanácsokat, amelyekre átruházhatja az egyetemi doktori tanács bizonyos jogköreit. Javasolta, hogy a tudományági helyett a szakterületi doktori tanács megfogalmazás szerepeljen, hiszen ezek a testületek kutatási területenként már létrejöttek a nagy egyetemeken. Működési zavarokat okozna, ha létező testületeket akár tudományterületenként össze kellene vonni, vagy tudományáganként szétbontani. Példaként mondta, hogy a BME egyik legsikeresebb doktori iskolája két különböző tudományágban, sőt két különböző tudományterületen működik: vegyészmérnöki (műszaki tudományok), illetve kémiai (természettudományok). A tervezet szerint az (egyetemi) doktori tanácsok hozzák létre a szakterületi (tudományági) doktori tanácsokat, holott a gyakorlatban ez sokszor fordítva történik: pl. a szakterületi doktori tanácsok elnökeiből jön létre az egyetemi doktori tanács. Azt javasolta, hogy ezt a kérdést az intézmények a doktori szabályzatukban rendezhessék, és rá kell bízni az intézményekre, hogy melyik utat választják. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy a most működő rendszer ne sérüljön. Maruzsa Zoltán (EMMI): ez semmiképpen nem célja a rendelet megalkotóinak. Mihály György javasolta továbbá, hogy az egyetemi doktori tanács átruházhassa a doktori fokozat odaítélését is a szakmai doktori tanácsoknak, hiszen nagy egyetemeknél évente több száz fokozatszerzési eljárásban kellene dönteni az egyetemi doktori tanácsoknak, ami ezen a szinten időrabló és teljesen formális tevékenység lenne. A habilitáció viszont továbbra is maradjon meg a legfelsőbb szinten. Gönczöl Katalin (ELTE): támogatta, hogy ne csak tudományági doktori tanácsok jöhessenek létre, hanem szakterületiek is. Ezen kívül figyelembe kell venni a hagyományokat is, sok helyen működnek pl. kari doktori tanácsok. A doktori fokozatok odaítélése legyen egyetemi hatáskör, a szakmai döntés maradjon meg a szakmai doktori tanácsoknál. További fontos kérdés, hogy a rendelettervezet csak az új doktori iskolák alapításával, az alapítás feltételeivel foglalkozik és nincs szó a folyamatos működés minőségbiztosításáról. A minőségbiztosítás pedig a MAB hatásköre. Fontos, hogy kiszámítható rendben működjön a minőségbiztosítás, ne csak az alapításkor vizsgálják a doktori iskolákat, hanem folyamatosan, a működésük közben is. Páles Zsolt (DE): előre elküldték az észrevételeiket, ezek közül sorolt fel néhányat. Támogatta, hogy a szakmai doktori tanácsok az eddigi jogosítványaikkal működhessenek tovább. A tervezet 2.§ (2) pontjában szereplő legalább három tudományágban működő doktori iskola megfogalmazás helyett a több tudományágban működőt javasolja, ellenkező esetben kimaradnának a két tudományágban működő iskolák. 9.§ (1): pontosítani kell a megfogalmazást, miszerint a doktori tanács tagjainak a törzstagság követelményeinek kell megfelelni. Mit kell ezen érteni?
3. fejezet: keverednek a doktori képzésre és az eljárásindításra vonatkozó szabályok, ezeket világosan szét kéne választani. 20.§: ne csak a rektor javasolhasson valakit tiszteletbeli doktori címre, hanem az egyetemi doktori tanács is. Hiányzik az ODT szerepe a doktori képzésben, a doktori.hu működése nincs szabályozva. Klukovits Lajos (SZTE): Szeged is elküldte előzetesen a véleményét. Kifogásolta, hogy az 1.§ (3) pont szerint tudományáganként egy doktori iskola hozható létre, ez a szabály egyszer már kikerült az előző rendeletből. A 9.§-ban a doktori tanácsok összetételére vonatkozó szabály szerint a tagok legalább egyharmadának külső tagnak kell lenni (olyanoknak, akik a törzstagság feltételeinek megfelelnek), Szegeden ezt csak nagy nehézségek árán tudnák biztosítani (13 ilyen külső tagra lenne szükség), a működőképességet veszélyeztetné ez a szabály. Azt javasolta, hogy legyen elegendő akkreditált tudományterületenként egy-egy külső tag. Üdvözölte, hogy a rendelet végre foglalkozik az orvosi doktori képzés sajátosságaival, a rezidensek szakmai gyakorlatának kredittel való elismerésével. Nem értette a 13.§ (6) pontot, amely szerint, ha két témavezetője van egy doktorjelöltnek, akkor csak az egyikük lehet olyan, akinek még nem volt fokozatot szerzett hallgatója. Hiszen, ha csak egy témavezető van, akkor az lehet olyan is, akinek még nincs fokozatot szerzett tanítványa. Ellenkező esetben szinte lehetetlen a témavezetők számának növelése, új törzstagok kinevelése. 16.§ (3): Zárt védés esetén szabályozni kell az értekezés nyilvánosságának kérdését is, pl. a szabadalmi oltalom bejegyzéséig, stb. Hornok László (SzIE): a 2. § (1) bekezdés szerint egy doktori iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti, akik többsége egyetemi tanár. Az egyetemi tanárok többségét a törzstagok számának később bővítése esetén is biztosítani kell. (Jelenleg ugyanis ez a többség csak a DI létesítésekor kötelező. Később már - szélsőséges esetben - olyan irányt is vehet az iskola törzstagbővítő aktivitása, hogy 4 professzor mellett 40 egyéb személy lesz törzstag, adjunktusok, docensek, emeritáltak, tudományos munkatársak, tudományos főmunkatársak, és kutatóintézeti tudományos tanácsadók, közülük csak az utóbbiak tekinthetők a professzorokkal egyenrangú személyiségeknek). Fodor János (OE): előzetesen elküldték a hozzászólásukat, amelyek közül szóban is megismételt néhányat. A tervezet nem mondja ki, hogy doktori képzés csak az intézmény székhelyén vagy telephelyén folytatható. Mivel a kihelyezett képzés ellentmond a doktori iskola koncepciójának, ezért ennek lehetőségét a kormányrendeletben ki kellene zárni. A 26. § (3) bekezdés szerint „E rendelet 2. § (3) bekezdés c) pontjában megfogalmazott feltételt – „a doktorjelöltek vezetésére való alkalmasságát bizonyította azzal, hogy témavezetésével legalább egy doktorjelölt doktori fokozatot szerzett” – a már működő doktori iskolák tekintetében 2013. szeptember 30-tól kezdődően kell teljesíteni, illetve ezt megelőzően nyilvántartásba vett törzstagok tekintetében 2013. szeptember 30-tól kezdődően kell alkalmazni. Fiatal doktori iskolák esetén e feltétel teljesítése az alapítástól számított 5 év elteltével várható el. Erre a kormányrendeletnek ki kell térnie. Újonnan létesült doktori iskoláknál 5 éves türelmi idő legyen a törzstagokra vonatkozóan. Tímár József (SE): az SZTE képviselőjéhez hasonlóan üdvözölte, hogy a rendelet foglakozik az orvosegyetemek doktori képzésének sajátosságaival. Kérdés, hogy egy egyéni felkészülő hogyan tudja igazolni a képzési követelmények teljesítését. Mihály György (BME): Az Nftv hibásan kezeli az egyéni felkészülőt (aki egyéni tanterv szerint vesz részt a képzésben) és az egyéni fokozatszerzőt (azt, aki az utcáról hozza be a dolgozatát). Ha mód van rá, ezt javítani kell a törvényben: erre az ODT már a február 17-i ülésén megfogalmazott egy javaslatot az EMMI számára. Az egyéni fokozatszerzés inkább kivételként kezelendő, és a magas fokozatszerzési követelményrendszer megfogalmazásával és szigorú betartásával lehet kellő szinten tartani.
Pósfay Mihály (PE): hiányolta a rendeletből a MAB és az ODT szerepéről való rendelkezést. Új doktori iskolánál nehéz a törzstagoknak teljesíteni azt a feltételt, hogy a törzstag témavezetésével legalább egy doktorjelölt fokozatot szerzett. Mihály György (BME): javasolta, hogy emeljenek ki néhány fontosabb területet, amiről részletesebben is beszélnek. 1. A nyilvánosság kérdése: Törvényi szinten javasolt a doktori értekezések nyilvánosságának kezelése, fontos a jelenlegi nyilvánosság fenntartása. A doktori.hu-n 2008 óta teljes a védések és doktori dolgozatok nyilvántartása. 2. A törzstagság kérdése: Javasolta, hogy egy doktori iskola külső törzstagjaira ne vonatkozzon az a szabály, hogy legalább egy fokozatot szerzett hallgatóval kell rendelkezniük, azaz külső törzstagnál a 2.§ (3) bekezdés c) pontját ki kéne venni a feltételek közül. Fontos a doktori iskolák létesítése, de fontos lenne arra is kitérni, hogyan szűnik meg a törzstagság, hogyan kerül be egy új törzstag a törzstagok közé. A törzstagok tudományos tevékenységének vizsgálata művészeti tudományágakban ne az MTMT alapján történjen. Páles Zsolt (DE): egy törzstag megítélésénél ne csak a doktori iskola tudományágban szerzett fokozatot lehessen figyelembe venni, hanem az azon a területen megszerzett tudományos teljesítmény is számítson. A rendelet alapján pl. Neumann János, aki vegyészmérnökként végzett, nem vehetne részt egy matematikai tudományok doktori iskolában. Mihály György (BME): javasolja, hogy a 2.§ (3) a) pontban a törzstagság feltétele a létesítendő doktori iskola tudományágában, vagy kutatási területén szerzett fokozat szerepeljen. 3 Doktori tanácsok összetétele: Az egyetemi doktori tanácsokban valamennyi releváns tudományág/tudományterület képviseletét biztosítani kell. A belső tagoknak a törzstagsági valamennyi feltételeknek eleget kell tenniük, ezzel szemben a külső tagoktól nem várható el a 2.§ (3) c) pont teljesítése. Fodor János (OE): a felvételi bizottságokról ne a doktori tanács döntsön. Pósfay Mihály (PE): különbség van a kis és nagy egyetemek között. Kis egyetemeken csak egyetemi doktori tanács és doktori iskola tanácsok vannak, nincs köztes testület. Erre a különbségre figyelni kell a rendelet megfogalmazásánál. Mihály György (BME): legyen megengedő a rendelet, vegye figyelembe a létező gyakorlatot. Karasszon István (KRE): kettős témavezetés esetén jó, ha egy új témavezető mellett van egy gyakorlott témavezető is. A rendelet csak a gyakorlatot szeretné szabályba foglalni. Mihály György (BME): kettős témavezetés akkor legyen megengedett, ha két különböző tudományágból kerülnek ki a témavezetők. Ne azért legyen valaki témavezető, hogy ki tudja pipálni a törzstagság kritériumát. Hiányzik a rendeletből az eredménytelen doktori szigorlat megismételhetőségének lehetősége. Páles Zsolt (DE): a doktori szigorlat megismételhetősége maradjon egyetemi hatáskör. Mihály György (BME): folytatta a kiemelt kérdéskörök felsorolását. 4. A habilitáció kérdésköre: a 21.§ (2) pontban leírt legalább nyolc féléves oktatási tevékenység nem pontosan definiált, hiányzik belőle az oktatási munkára vonatkozó minőségi kritérium.
Fodor János (OE): kérdése, vajon egy kinevezett egyetemi tanárt habilitáltnak kell-e tekinteni? A 23. § (3) szerint „A bírálóbizottság feladatait a habilitációs bizottság közvetlenül is elláthatja.” Ha így lenne, akkor a habilitációs eljárásban egy szint kimaradna, és sérülne a törvényességi felügyelet. Klukovits Lajos (SZTE): Habilitációs eljárásban mit értünk nyilvános vitán? Egyértelművé kellene tenni, hogy a habilitációhoz kapcsolódó két előadásnak mi a szerepe. Balázs Ervin (MAB): üdvözölte a MAB nevében a doktori rendelet elkészültét, itt az ideje, hogy ez a kérdéskör végre a helyére kerüljön. Túl sok (174) doktori iskola működik Magyarországon, melyek az akkreditációkor még megfelelnek a feltételeknek, de működés közben már nem feltétlenül. Biztosítani kell a doktori képzés minőségét, fontos a kimenet, a doktori disszertációk nyilvánossága. Maruzsa Zoltán (EMMI): a rendelet készítőinek nem állt szándékában felborítani a jelenleg működő rendszert, megvizsgálják ebből a szempontból is a rendelet szövegét. Sorban válaszolt a felmerült kérdésekre: A doktori fokozat odaítélésének átruházása: azért nem tehető meg, mert ellentétes lenne az Nftv-ben leírtakkal. Fontos, hogy ne a doktori iskola szintjén dőljenek el ezek a dolgok. Megvizsgálják azt a kérdést, hogy alulról vagy felülről szerveződjenek-e a doktori tanácsok. A működő doktori iskolák minőségbiztosítását az Nftv-ben leírtaknak megfelelően az Oktatási Hivatal (OH) fogja ellátni, a MAB a szakértő bizottság szerepét fogja betölteni az OH mellett. Az OH a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) lévő adatok alapján fogja vizsgálni a törzstagokat, doktori iskolákat. Új eljárásrend alakul ki az intézményi akkreditációval, szak akkreditációval, a doktori képzéssel kapcsolatban. Az OH a nyilvántartása alapján hozza majd meg a döntéseit, a MAB szakértőként fog részt venni a folyamatban. Az OH hivatalból is eljárhat majd a nem megfelelően működő doktori iskolákkal szemben. Gönczöl Katalin (ELTE): a MAB hatáskörét mi fogja szabályozni? A kormányrendelet ki fog erre térni? Maruzsa Zoltán (EMMI): a MAB hatáskörét az Nftv. szabályozza, az OH fogja felkérni a közreműködésre. Az ODT tevékenysége korábban sem volt szabályozva, nem volt sehol előírva, hogy a védéseket, disszertációkat a doktori.hu-ra kell feltölteni, az adatbázis nem állami adattárként működik. A cél az, hogy a doktori.hu mindenképpen maradjon meg, de csak tájékoztató jelleggel. Az MTMT-ben lesznek tárolva a disszertációk, most folyik az ezt elősegítő fejlesztés. Klukovits Lajos (SZTE): az intézmények létrehozták a saját repozitóriumaikat a disszertációk tárolására, azokkal mi lesz? Maruzsa Zoltán (EMMI): az MTMT-ben készül egy új felület, ahová feltölthetők majd a disszertációk, lesz egy országos, közhiteles adattár, ahol minden megtalálható. Jelenleg intézményfüggő, hogy mi érhető el nyilvánosan és mi nem. Egyeztetés folyt arról, hogy hány tudományág jelenhet meg egy doktori iskolában, az egyeztetések eredményeként született meg a tervezetben lévő szöveg. A doktori képzés szabályozására nincs felhatalmazása ennek a rendeletnek, ezért nem kap külön fejezetcímet a kérdés.
Kettős témavezetés: a rendelet készítői szerint ez jó kezdeményezés, így egy tapasztalt kolléga segítheti a témavezetői elindulást, illetve így kerülhet be külföldi témavezető is egy magyar mellé. Törzstagok: a már működő doktori iskolák törzstagjai teljesíteni tudják a fokozatot szerzett hallgatóra vonatkozó előírást. Az OH hivatalból folyamatosan vizsgálni fogja őket, a nem megfelelő törzstag tagságának megszüntetése is hivatalból fog történni. Többféle javaslat hangzott el a törzstag tudományágának szabályozására, meg fogják még vizsgálni ezt a kérdést is. Várják az ODT javaslatait a rendelettel kapcsolatban, az egyeztetés tovább folytatódik a rendelkezésre álló időn belül. Mihály György (BME): Az ülésen értelemszerűen főleg kifogások és a javító szándékú észrevételek hangzottak el, és kevesebb szó esett az értékeiről. A tervezet követi a hatályos szabályozást, keretszabályai iránymutatóak a doktori és habilitációs szabályzatok kidolgozásához, és kellő autonómiát biztosítanak az intézményi sajátosságok beépítéséhez. Köszönettel vesszük, hogy a minisztérium az előkészítésbe bevonta az ODT vezetését, és hogy a korábban megfogalmazott ODT észrevételek is figyelembe lettek véve. Azt javasolta, hogy az eddig elhangzott, beérkezett vélemények alapján az elnökség készítsen egy szövegszerű javaslat a kormányrendelethez, és fogalmazzon meg egy indokolást a javasolt módosításokhoz. A javaslatot az ODT egyhangúlag elfogadta (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás). Maruzsa Zoltán és Bátyi Emese (EMMI) megköszönték, hogy meghívták őket az ODT ülésre, majd távoztak és a továbbiakban nélkülük folytatódott az ülés. 2. napirendi pont: A 2013-as keretelosztás (a tavalyi elosztható keretet feltételezve) Mihály György (BME): felkerült az ODT honlapra a Munkaanyagok közé a jövő évi keretelosztás tervezete és az ülés előtt kiosztásra került az A-B kategóriák közötti javasolt elosztás is. Az előzetes ütemterv szerint a december 5-i kormányülésen fogadják el a 2013-as év keretszámait, a minisztérium a tavalyi évhez hasonlóan országosan 1300 főben javasolja meghatározni az állami ösztöndíjas doktori képzésre felvehető hallgatók számát. Klukovits Lajos (SZTE): összehasonlította a tavalyi és az idei adatokat és úgy találta, hogy feltűnően lecsökkent a nagy egyetemeknek jutó keretszám. Mi ennek az oka? Mihály György (BME): az ODT 227/2010 (X.15) sz. határozata alapján azok az egyetemek, amelyek kutatóegyetemi vagy kiváló egyetemi címet kaptak 2010-ben, a 2011-től megnövelt ösztöndíj keret emelt részéből nagyobb arányban kaptak helyeket, mint a többi intézmény. Mivel ezek a címek 2013ban lejárnak, a keretelosztásnál már nem vettük őket figyelembe, a számítási algoritmusnál visszaálltunk a régi rendre. Az előző évekből a Károli Gáspár Egyetem tartozott még 2 hellyel, melyből a számítási algoritmus alapján egy-egy plusz férőhelyet kap a PTE és a PPKE. Mihály György (BME) javasolta, hogy fogadják el az ajánlott elosztást. Amennyibe az A-B kategóriákra javasolt elosztás valamelyik intézménynek nem felel meg, kérheti a kapott helyek átcsoportosítását. A kérelmeket december 6-án éjfélig küldjék el az ODT titkárának, aki ezek alapján lefolytatja az érintettek közti egyeztetést. Amennyiben módosul a kiosztásra kerülő helyek száma, az algoritmus alapján újra kell számolni az elosztást.
Az ODT 22 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a javaslatot. (Közben elment a KeE képviselője) 3. napirendi pont: Beszámoló az intézményi szintű adatbázis hitelesítésről Mihály György (BME): megköszönte, hogy minden intézmény visszaküldte az aláírt, hitelesítő listákat. A jelzett hibák javítása folyamatosan történik, egy részüket a doktori iskola adminisztrátorok tudják javítani, más részüket pedig az ODT titkár. Készül egy adatbázis fejlesztés is, ami lehetővé teszi az adminisztrátorok számára, hogy kilistázzák a párosított védéseket. A doktori.hu-t sokan használják, továbbra is fenn kéne tartani. Mivel az ODT közhasznú testület, nem állami intézmény, tulajdonképpen felelősségre vonhatóság nélkül működik, ezért nem került be a rendeletbe. Az ODT ugyanakkor nem kezel szellemi tulajdont, az adatbázis csak kimutat az egyetemi repozitóriumokra és publikációkra. Klukovits Lajos (SZTE): vannak olyan disszertációk, amiket különböző okok miatt két évig nem lehet nyilvánosságra hozni, viszont a védést nem lehet meghirdetni, ha nincs belinkelve a disszertáció. Kollár István (ODT): minden intézmény be tudja állítani a repozitóriumában, hogy a disszertáció két évig védve legyen. Csépe Valéria (MTA): a disszertációk nyilvánosan elérhetők az ODT adatbázisában, erről pont egy ODT határozat rendelkezik (212/2008. (XII.12.)). Felmerülnek szerzői jogi és hasonló kérdések. A disszertációk egy részében még nem publikált adatok, eredmények vannak, ezeket védeni kell, a hozzáférést korlátozni kellene. Mihály György (BME): fontos előrelépés volt az adatbázisban szereplő adatok 2008-től való hitelesítése. Az Nftv-ben egy helyen van megnevezve az ODT [Nftv. 72.§ (5)], ahol a törvény úgy fogalmaz, hogy az ODT „állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben”, valamint meghatározza „a doktori képzésre biztosított állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeret felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit”. A fejlesztéseknek köszönhetően most az adatbázis a törzstagokon kívül a témavezetők szakmai munkásságát is tartalmazza, továbbá alkalmas arra, hogy a védésen keresztül összekapcsolja a témavezetőt, a hallgatót és a disszertációt. Ez a kapcsolat az intézmények által hitelesítve van, így az ODT adatbázis egy olyan megbízható forrás, amely nagymértékben elősegíti az Nftv-ben leírt feladatok ellátását. Páles Zsolt (DE): a nyilvánosan elérhető disszertációk felvetnek újabb problémákat. Be lehet nyújtani tézisszerű PhD értekezéseket (az orvostudományi disszertációknál ez gyakran előfordul), amikor a publikációk tézisenként vannak felsorolva, így a plágiumkereső szoftverek könnyen ráakadhat az illető saját publikációjára, mint plágiumra. Gönczöl Katalin (ELTE): nyilvánosságának kérdését.
mindenképpen
törvényben
kell
szabályozni
a
disszertációk
4. napirendi pont: Az elnökség megválasztása Mihály György (BME): a kormányrendelet elfogadása után, az intézményi doktori szabályzatok megalkotásának elősegítése érdekében, januárban össze kell hívni egy ODT ülést. Az elnökség ezen az ülésen fog beszámolni a 2012-ben elvégzett munkáról. Mivel az elnök mandátuma legkésőbb 2013-ban lejár, ezért különösen fontos a társelnök és az alelnök személye, hiszen az ODT szabályzata szerint a társelnök lesz az ODT következő elnöke. A kérdés fontosságára való tekintettel egy Jelölőbizottság felállítását javasolja, amely bizottság az ODT tagjaival egyeztetve javasol személyeket e fontos posztok betöltésére.
A Jelölőbizottság elnökének László Jánost (PTE), tagnak Hornok Lászlót (SzIE), Jeney Zoltánt (LFZE), póttagnak Kuti Editet (SzFE) javasolta. Mivel Jeney Zoltán nem vállalta el a felkérést, így az elnökre és két tagra kérte az ODT tagjainak szavazatát. Titkos szavazással az ODT megválasztotta a Jelölőbizottságot: elnök: László János (19 igen, 3 érvénytelen) tagok: Hornok László (18 igen, 4 érvénytelen), Kuti Edit (18 igen, 1 tartózkodás, 3 érvénytelen) 5. napirendi pont: Egyebek Mihály György (BME): a Wekerle Alapítvány, majd a megszűnése után a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal ösztöndíj-programok meghirdetését jelezte a Nemzeti Kiválósági Program keretében. Az ösztöndíjak területi eloszlása nagyon aránytalan, a doktorandusz ösztöndíjak első fordulójában, a novemberben meghirdetett 260 hely közül 250 a konvergencia régiókra esik. Még rosszabb a helyzet a tervezett doktorjelölti ösztöndíjak esetében: a 2012. őszére és 2013. tavaszára előre jelzett 500 doktorjelölti ösztöndíj mindegyike a konvergencia régióra jut. A doktorjelölti ösztöndíj a legjobb hallgatók részére az ösztöndíj-támogatást kiterjeszti a szigorlatra felkészülés és a disszertáció készítés időszakára, azaz a doktori képzést követő negyedik évre. Az ODT több évre kiterjedő adatai alapján (2008-2011) országos szinten évente mintegy 1450-1500 fokozatot adnak ki – ez egy tartósan beállt egyensúly. Ez a létszám jelzi a doktorjelölti ösztöndíjra potenciálisan pályázók számát. Ugyanakkor a területi eloszlás alapján a konvergencia régiókban a fokozatszerzéseknek mindössze 42 % történik, míg többséget jelentő 58% a Nemzeti Kiválósági Program doktorjelölti ösztöndíjából teljes mértékben kizárt KMR régióra esik. Rendkívül fontos lenne, hogy ezt az egyenlőtlenséget kiegészítő források bevonásával megszüntessék. Ezt a problémát valamilyen formában kezelni kell, és az EMMI felé jelezni kell. Csépe Valéria (MTA): A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (NTT) egyik célja, hogy a támogatási lehetőségek megszerzésével segítsék és alakítsák a magyar tehetséggondozás rendszerének fejlődését. Mint az NTT tagja kéri a pontos adatokat, hogy erre támaszkodva érvelhessen a tanács legközelebbi ülésén. (Mihály György: átküldik). Dobróka Mihály (ME): az átmeneti időszakban hogyan kerülnek be új törzstagok, hogyan ellenőrzik a törzstagi megfelelősséget? Balázs Ervin (MAB): várják a kormányrendeletet, megjelenése után kérik majd az adatok frissítését. Azok a doktori iskolák, amelyeknek az akkreditációja decemberben lejár, egy év haladékot kapnak, csak ezután fogja őket értékelni a MAB. Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Az ODT észrevételei a doktori kormányrendelethez, és a javaslatok részletes indoklása A kormányrendelet javasolt módosításai a teljes szövegkörnyezetben (korrektúra módban) Debreceni Egyetem véleménye Magyar Képzőművészeti Egyetem véleménye Óbudai Egyetem Véleménye ODT elnök véleménye Széchenyi Egyetem véleménye Szegedi Tudományegyetem véleménye Színház- és Filmművészeti Egyetem véleménye
