MUNKABIZTONSÁG 2.1 2.2
Emelővillás targonca balesetek elhárítása Tárgyszavak: munkabiztonság; baleset-megelőzés; targonca; élelmiszeripar.
A korszerű emelővillás targoncák felépítése egyre biztonságosabb, mégsem csökken az általuk okozott balesetek száma. NagyBritanniában a targoncabalesetek tanulmányozásával megpróbálták kideríteni, hogy vannak-e különösen balesetveszélyes targoncatípusok. Gyári környezetben, ahol gyorsan mozgó, több tonnás emelővillás targoncák munkájukat végző emberek között közlekednek, minden műszaki vagy kezelési hiba súlyos, sőt végzetes következményekkel járhat. Ezért Nagy-Britanniában a gyárak munkavédelmi programjában az anyagmozgatásra különös gondot fordítanak. Az anyagmozgatással öszszefüggő balesetek visszaszorítása nagyban hozzájárulna annak a célkitűzésnek a teljesüléséhez, hogy a halálos és a súlyos munkahelyi balesetek 2005 végéig 5%-kal, 2010-ig pedig 10%-kal csökkenjenek.
Targoncabalesetek statisztikája A brit gyárakban 1997–2001. között felmérést készítettek az emelővillás targoncák okozta balesetek számáról, típusáról és okairól. Négy év alatt 1204 baleset fordult elő, közülük 53 halálos volt, 532 súlyos, maradandó sérülést okozott, 484 pedig 3 napnál hosszabb munkaképtelenséghez vezetett. A balesetek száma a vizsgált időszakban nem mutatott csökkenő irányzatot. A vizsgálat két fő balesettípust állapított meg: a gázolást és a targonca felborulását. A balesetek 85%-át ellensúlyos targoncák okozták. Bár ilyen a piacon lévő targoncák 60%-a, ez a baleseti arányszám mégis meglepően magas. Gázolás okozta 8 ember halálát és 417 sérülését. Azt vélhetnénk, hogy a balesetek akkor következtek be, amikor a targonca manőverezett vagy be- és kirakodott. Valójában azonban a targonca a legtöbb embert akkor ütötte el, amikor a gyáron belül az egyik helyről a másikra közlekedett. Ebből az következik, hogy ezentúl jobban el kell választani a tar-
goncák és a gyalogosok közlekedési útvonalát. A másik meglepetést az okozta, hogy a balesetek 70%-a akkor történt, amikor a targonca előre haladt, holott arra lehetett volna számítani, hogy ennél balesetveszélyesebb a tolatás, mert arra a gyalogosok kevésbé számítanak. A balesetek 30%-át a targoncák felborulása okozta. Ezen belül a balesetek 70%-áért ellensúlyos targoncák, 15%-áért pedig változtatható hatótávolságú targoncák voltak felelősek. Ez a két targoncatípus okozott minden felborulásból származó halálos kimenetelű balesetet. Megvizsgálták ezért, hogyan lehetne úgy javítani a targoncák konstrukcióján, hogy az megakadályozza a felborulást. A borulás összefügg a targonca sebességével, ezért az új targoncákat automata biztonsági berendezéssel látják el, amely csökkenti a felborulás valószínűségét.
A biztonság javításának lehetőségei Új műszaki megoldások Néhány gyártó már megpróbálta orvosolni a felborulás problémáját. A Toyota Industrial Equipment cég például szabadalmaztatta ún. aktív stabilitási rendszerét (SAS), amely figyelemmel kíséri a targonca normál működési paramétereit – különösen azokat, amelyek a stabilitásra hatnak – és baleset-megelőző ellenintézkedéseket tud hozni. A rendszer számba veszi a rakomány súlyát, a targonca sebességét és fordulási szögét, és szükség esetén lezár egy kerékrögzítőt, hogy a targonca stabilabb legyen. A jármű alapértelmezésben hagyományos emelővillás targoncaként működik, a rendszer csak akkor lép közbe, ha a szoftver veszélyhelyzetet észlel. Egy másik gyártó, az Atlet cég szintén új megoldást alkalmazott a problémára az ún. stabilitást támogató rendszerrel. Az S3 (Stability Support System) automatikusan szabályozza a targonca sebességét, figyelembe véve a villa magasságát, a kanyarodás szögét és a fékezés erejét. Az S3 rendszerrel a vezető nem tud túl gyorsan haladni, túl éles szögben fordulni, vagy túl erősen fékezni. A rendszer rákényszeríti a vezetőt a biztonsági határok betartására anélkül, hogy a termelékenységet szükségtelenül visszafogná. A biztonság és a teljesítmény egyensúlya azonban mindig kényes kérdés. A vevők egyrészt szeretnék az anyagmozgatási költségeket minimálisra csökkenteni, erősebb gépekkel gyorsabban haladni és nagyobb terheket emelni, másrészt viszont védeniük kell a gépkezelőt és mindazokat, akik ezeknek a gépeknek a közelében dolgoznak. A szállí-
tók elő tudnak állítani nagyobb teljesítményű targoncákat, de azoknál a baleseti kockázat is megnövekszik. Igaz, hogy napjainkban sokkal biztonságosabbak a targoncák, mint tíz évvel ezelőtt voltak, de minél gyorsabbak, annál nagyobb súlyt kell helyezni passzív és dinamikus stabilitásukra. A tervezőknek összhangba kell hozniuk a teljesítmény, a biztonság és a stabilitás követelményeit. A legtöbb targoncagyártó akár normál tartozékként, akár külön kérésre számos biztonsági tartozékkal láthatja el a targoncákat. Ezek sora az egyszerű jelzőfényektől és tolatási vészjelzőktől kezdve az olyan bonyolultabb berendezésekig terjed, mint az ütközésgátló radar, az emelést és a dőlést korlátozó berendezés, a hozzáférést ellenőrző készülék, vagy az elektronikus fékrendszerek. Ez utóbbira példa az a rendszer, amely automatikusan leállítja a targoncát, ha a kezelő elveszi a lábát a vezető pedálról. Bármilyen védőrendszert szerelnek azonban a targoncára, egy lényeges veszélyforrás mindig megmarad – a vezető. Egyes biztonsági tartozékokat a törvény nem tesz kötelezővé. A kivilágítás csak fényszegény környezetben kötelező előírás, ha pedig egy gyárban 20–30 targonca közlekedik, gyakran hátramenetben, akkor hangjelzéseik csak megzavarják a közelükben tartózkodó gyalogosokat. Fontos ezért, hogy a targoncagyártók mérjék fel a terepet, és a szükségesnek ítélt biztonsági berendezésekkel szállítsák a targoncákat. A hozzáférést pl. PIN kód beütésével ellenőrző készülék megakadályozza, hogy illetéktelenek kezeljék a targoncát. Ugyanakkor a targoncák kijelölt kezelőit is munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A mindenre kiterjedő ellenőrzést segíti az adatrögzítő, amely tárolja a haladási és az emelési adatokat. Az ellenőrzés így feltárhatja a problémás területeket, pl. a helytelen vezetési gyakorlatot, és gyors ellenintézkedést tehet. A biztonság az egész vállalat fontos feladata, amelyet nem szabad félvállról venni. Az oktatás és képzés jelentősége Ha a targoncatervezők ilyen komolyan veszik a biztonságot, miért nem csökken mégsem a balesetek száma? A szakemberek véleménye szerint az új biztonsági intézkedések bevezetése óta még csak rövid idő telt el. Bizonyos javulás már érezhető a baleseti statisztikákban, de a kedvező hatások csak hosszabb idő után mutatkoznak meg. Szükséges továbbá, hogy ne csupán a targoncakezelők kapjanak oktatást, hanem a többi veszélynek kitett dolgozó is. Gyakrabban kell oktatást tartani, és javítani kell annak színvonalát.
2001 elején a brit Egészség- és Biztonságvédelmi Bizottság megvitatta a munkahelyi anyagmozgatási balesetek elhárításáról készült dokumentumot. A vita résztvevői kulcsfontosságúnak tartották az oktatást, álláspontjuk szerint törvénynek kellene előírnia minden munkahelyi targoncavezető képzését, meghatározott idő elteltével pedig frissítő tréninget kellene részükre tartani. Egyesek úgy vélték, hogy a vezetők egészségi és erőnléti állapotát is ellenőrizni kell, a felvetéseket a 2004. év folyamán nyilvános vitára bocsátják. Az építőiparban 2004 januárjától hivatalos oktatást szerveznek valamennyi gyári targoncakezelőnek, ehhez a képesítést nyújtó tanfolyamhoz pedig állami támogatás is kérhető.
Targoncabalesetek elhárítása élelmiszerüzemekben Az ágazat sajátos problémái Emelővillás targoncák használata egy élelmiszergyárban több biztonsági problémát is felvet. Először is óvni kell a mozgatott árut, hiszen az emelővilla könnyen beszennyezheti vagy megsértheti az élelmiszert és az italokat. Másodszor, a mozgatott árutól függően, maga az emelővilla is könnyen beszennyeződhet. Harmadszor, nyilvánvalóan fontos a személyi biztonság és a területen lévő más berendezések biztonsága is. Melyek hát a konkrét kockázatok, és hogyan csökkentsük őket minimálisra? Az élelmiszerek megfertőzésének veszélye miatt az emelővillás targonca nem ideális megoldás. A kibocsátott gázok miatt a dízeltargoncák teljesen elfogadhatatlanok, elektromos vagy gáz- (LPG) hajtású targoncákat kell választani. Még ez utóbbiak esetében is előfordulnak azonban keréknyomok, a hidraulikus vagy a fékfolyadék elfolyása, az akkumulátor elektrolitjának, zsírnak vagy olajnak az elcsepegése. Súlyos szennyezési veszélyt jelentenek továbbá a láncok, tengelyek, a rozsda, az elmázolódó festék vagy egy ablaküveg betörése. Műszaki megoldások A felsorolt veszélyek jó része elhárítható a targonca megfelelő kialakításával és karbantartásával. Előírható, hogy a kerekek olyan anyagból készüljenek, amely nem hagy nyomot, a vezetőülés ablakai pedig nem lehetnek üvegből. Egy élelmiszerüzemben különösen fontos nagyon alapos karbantartás előírása, és a végrehajtásnak a szokásosnál gyakoribb ellenőrzése. Ilyen karbantartással könnyebben elkerülhető, hogy az emelővillából folyadékok szivárogjanak ki, vagy arról rozsda vál-
jon le, egyúttal azonban a targonca is védhető az élelmiszerek okozta szennyeződésektől. A kiömlött élelmiszerek és italok – különösen a porok, granulátumok és a folyadékok – bekerülhetnek az emelővillás targonca motorjába vagy csapágyaiba, eltömik azokat és meggyorsítják kopásukat, végül egy kritikus pillanatban működésképtelenséget okoznak. Egyes iparágakban további problémák is felmerülnek. Az emelővillás targoncákra nézve például a sós- vagy tengervíz bármiféle használata különösen káros, mert elkerülhetetlenül korróziójukat okozza. Ennek következtében viszont beszennyeződhet a rakomány és romlik a csapágyak és a motor működése, ezért a jó szigetelés és a karbantartás itt nélkülözhetetlen. Liszt, cukor, vagy hasonló állagú termékek mozgatása szintén problémás. Ezek a termékek – amelyeket gyakran légi úton szállítanak – könnyen beszóródhatnak valamilyen zsírba, és azzal kenőcsöt képezve koptatják azt a gépalkatrészt, amelyet a zsírnak kennie kellene. Amikor egy targoncának hűtött raktártér és szobahőmérsékletű helyiségek között kell közlekednie, páralecsapódás következik be. Ha egy targonca a hűtőtérből ki-be jár, az állandó fagyás és olvadás tönkreteszi elektromos alkatrészeit. Ilyen körülmények között a targoncákat az IP67 szabvány szerinti tömítéssel kell védeni. Általában véve azokat a targoncákat, amelyek közelében sok ember fordul meg, el kell látni kiemelkedő, messziről jól látható árboccal és egyéb biztonsági berendezésekkel, például a tolatásra figyelmeztető fény- és hangjelzéssel. A targoncavezetők felkészítése Bármennyi emelővillás targonca balesetet sikerül is kivédeni a targoncák tervezése és megfelelő felszerelése révén, a biztonság megőrzése nélkülözhetetlenné teszi a targoncavezetők megfelelő, következetes képzését. Bármilyen jó is egy targonca, csak annyira biztonságos, amennyire a benne ülő vezető, ezért jól felkészített vezetőket kell alkalmazni, és őket is folyamatosan továbbképezni. Még azoknak a gyalogosoknak az oktatására is szükség van, akik emelővillás targoncák közelében dolgoznak. Lehetőleg szét kell választani a gyalogos- és a targoncaközlekedést gyalogutak felfestésével. A vezetőket nem tanteremben kell oktatni, hanem munkahelyükön, ahol gépükkel dolgozniuk kell. A személyi biztonság javításán túlmenően, oktatással az áru szenynyeződésének veszélye is lényegesen csökkenthető. Ha a targonca kissé meglök egy acélárut a raktárpolcon, nem történik baj, de ha ezt egy zsák élelmiszerrel teszi, szinte biztos, hogy az tönkremegy, sérült csomagolás-
sal pedig már a legjobb árut sem lehet kirakatba helyezni. A vezetőket arra is meg kell tanítani, hogy magát a targoncát is védjék a károsodástól, amely nem kizárólag az összeütközést jelenti. Előfordult pl., hogy egy vezető vízsugárral próbálta megtisztítani targoncáját a kívülről ráragadt élelmiszertől. Ilyen okokból már nem egy targonca hibásodott meg. A karbantartás szigorítása A targoncák biztonságos működése érdekében az élelmiszeripar egyes ágaiban gyakrabban kell ellenőrizni biztonságukat, és rendszeresebben kell karbantartást végezni, mint más ágazatokban. A villástargoncák újonnan bevezetett átfogó vizsgálati rendszere pontosan meghatározza, hogyan kell ellenőrizni az egyes emelővillás targoncatípusokat, és előírja, milyen minimális képesítéssel kell rendelkezniük az ellenőröknek és a bejegyzett ellenőrző vállalatoknak. A Brit Ipari Targoncaszövetség (BITA) biztonsági főfelügyelőjének évente több, mint 8000 súlyos targoncabalesetet jelentenek. A balesetek arra vezethetők vissza, hogy a targoncák és a velük végzett műveletek nem feleltek meg a biztonsági követelményeknek. A már tárgyaltakon túl még két tényező játszik közre az emelővillás targoncák biztonságos közlekedésében: a munkaterület kialakítása és a targoncák mérete. A munkaterület kialakítása és a targoncák mérete Az élelmiszergyárakban gyakran nagyon szűk a hely és sok az akadály. Az is probléma, hogy a targonca mérete sokszor nagyobb, mint amekkorát a munka megkívánna. Egy raktárban dolgozhatnak nagyméretű targoncával, de egy termelőüzemben ez már gondot okozhat. Előre fel kell mérni, hogy milyen súlyú és méretű emelővillás targonca szükséges az adott munkához, és a targonca mekkora körben tud megfordulni. Nem szabad 1,5 tonnás targoncát beállítani oda, ahol csak 750 kg emelési kapacitásra van szükség. Egy termelőüzemben jobb szolgálatot tesznek a kézi vagy kisebb emelővillás targoncák, mint a nagyobbak, még akkor is, ha azoknál lassabbak. A munkaterület kialakítása sokat javíthat a biztonságon. Egy joghurtgyárban pl. nagyon sok volt a villástargonca-ütközés, ezért a tulajdonos már fontolóra vette, hogy bevezet egy költséges automatikus járműirányító rendszert. A felkért logisztikai konzultáns cég azonban kiderítette, hogy a balesetek azért következtek be, mert keresztezte egymást az érkező nyersanyagszállítmányok és a kimenő készáru szállítási útvona-
la. A konzultáns cég 2–3 nap alatt megváltoztatta az útvonalakat, kiiktatta a lehetséges ütközési pontokat, és ezzel ügyfelének megtakarított egy rendkívül költséges beruházást. Összeállította: Szabó Ildikó Cork, L.: Accident levels remain undented. = Works Management, 56. k.10. sz. 2003. p. 14–16. Meczes, R.: Safely does it. = Food Manufacture, 2004. febr. p. 48–49.
