EMBERISMERET ÉS ETIKA TANKÖNYVEINK EMBERKÉPE, ÉRTÉKRENDJE ÉS ERKÖLCSI NÉZETRENDSZERE Elméleti alapvetés Homor Tivadar
Készült a TÁMOP.4.1.2-08/1/B-2009-0007 A Közép-Dunántúli Régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása című pályázat keretében.
1
1. A tanulmány az alábbi főbb kérdésekre keresi a választ 1.1. A vizsgálat irányai A vizsgált tankönyvek nevelésfilozófiai szempontból, milyen emberképeket, nevelési eszményeket (értékrend, világnézet), és erkölcsi felfogásokat (nézetrendszereket) tükröznek? A közvetített emberképek, értékrendek és nézetrendszerek hogyan épülnek be, a műveltséganyagba, milyen pedagógiai repertoárt kínálnak a szerzők? Arra is választ keres a tanulmány, hogy a tankönyvek műveltséganyagából kiválasztott erkölcsi kategóriák (előítélet, abortusz, eutanázia) összehasonlításakor, milyen azonosságok és különbségek fedezhetők fel a közvetített emberképek, értékrendek és nézetrendszerek tükrében. Fontos leszögezni, hogy a vizsgálat csak a fenti kérdésekre adott válaszok érték és erkölcs orientációját kutatja, nem feladata minősíteni a tankönyvek más témaköreinek strukturális és tantárgypedagógiai paramétereit.
1.2. A mintaválasztás főbb kritériumai A vizsgált emberismeret és etika tankönyveket az elmúlt húsz év taneszközpiaci kínálatából merítettük. A teljesség igénye nélkül, elsősorban azokat a tankönyveket vettük számba, melyek az általános, és középiskolai oktatásban szélesebb körben ismertek és használatosak, továbbá megfelelnek a tankönyvi kritériumoknak. (pld. tantervi lefedettség, hitelesség, tudományosság, pedagógiai, didaktikai, pszichológia, esztétikai stb. követelmények)1 Nem vizsgáltuk az emberismeret és etika témaköréhez kapcsolódó olvasókönyveket, forrás-, és szelvénygyűjteményeket, erkölcsi esettanulmányokat, melyek az erkölcsi nevelés szempontjából nagyon fontosak, de nem sorolhatók klasszikus értelemben a tankönyvek kategóriájába. A vizsgálat tárgyát képező tankönyvek 2
1.3. A vizsgált erkölcsi kategóriák értelmezése 1.3.1. Emberkép Az emberkép vizsgálatakor kiindulási alapnak tekintettük, hogy az adott erkölcsi nézetrendszer egy vagy többdimenziós megközelítésben mutatja be az embert. Vannak olyan nézetek melyek az embert egydimenziós lényként értelmezik, a személyiség összetevőit egy nézőpontból (biológiai, pszichológiai, társadalmi stb.) közelítik meg és ezt az egy aspektust tekintik a vizsgálat tárgyának. Az egyetlen dimenzióra redukált emberképek nem veszik figyelembe az ember természeti, történelmi, társadalmi, kulturális beágyazottságát. A mai modern többdimenziós emberképek sokféle nézőpontból (biológiai, lélektani, szociológiai, politológiai, kulturális- antropológiai, filozófiai és teológiai) mutat1
Részletes leírását lásd: Karlovitz János(1996): A tankönyvkészítés főbb tényezői c. tanulmányában, FPI., Bp., 53-56.o.! 2 Homor Tivadar - Kamarás István (2010): Emberismeret és etika a középiskolák számára. Apáczai, Bp., Lányi András-Jakab György (1999): Erkölcsi esettanulmányok. AKG., BP., Szabó Pál Tivadar(1999): Erkölcstani vázlatok. Paginarum, Bp., Bóna Gézáné Maksay Mária(2003): Emberismeret és etika a gimnáziumok 11. évfolyama számára. Okker, Bp., Emberismeret és etika (2002): (Szerk.: Berán Ferenc ) Szent István Társulat. Bp., Imre Katalin - Trencsényi Borbála (2010): Emberismeret,etika. Pedellus. Debrecen, N. Horváth Margit (2003): „Legyetek jók ha tudtok” Etika. Pedellus, Debrecen. Etika 13-14 évesek számára (2007). (Szerk.: Bánhegyi Ferenc) Apáczai, Celldömölk., Kamarás István - Vörös Klára(1996-1998): Embertan 1-3. köt. ÉKP Központ, H.n. (Veszprém), Mészáros András: Etika 13-14 éveseknek (2000): Flaccus, Bp.
2
ják be az ember egyediségét és sokarcúságát. („Ezerarcú én” „Az ember mint titok”) Vizsgálhatjuk úgy is az emberképeket, hogy vallásos (transzcendens) vagy világi (humanista, modern) alapozásúak. További megfigyelés tárgyává tehetjük, azt is, hogy a tankönyvek műveltséganyagába mennyire építik be a szerzők különböző történelmi korok és kultúrák szellemiségét, például a klasszikus görög hagyományt, vagy a zsidó-, keresztény vallás transzcendens szellemiségét, esetleg más vallások (buddhizmus, iszlám) emberképét. Különböző erkölcsi rendszerek mögött eltérő emberképek húzódnak. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a különféle világnézetű emberképek iránti tolerancia alkotmányos kötelessége az állami iskolarendszernek egy „olyan társadalomban, amely a lelkiismereti szabadságot alapértéknek tekinti, tehát a nyitottság nem kompromisszum, hanem az erkölcsiség szerves része” 3
1.3.2. Értékrend Az értékrend helyes megközelítéséhez a nevelésfilozófia ad támpontot, mely többek között a nevelés lényegét társadalmi, kulturális világnézeti meghatározottságát érzékelteti. A pedagógiai antropológia, „az ember nevelhetőségének társadalmi és egyéni kapcsolódásait, (…) továbbá a nevelés eszményeit, (…) az etika alapvető kategóriáinak (szabadság, egyenlőség, igazságosság mint követendő emberi értékek és eszmék összefüggéseit vizsgálja.” 4 A pedagógia értékrendjét az elmúlt századokban elsősorban a klasszikus görög hagyomány, a zsidó-keresztény gyökerű vallásos (metafizikai) és humanista értékrend, később a kanti morálfilozófia, a pragmatizmus, az egzisztencializmus és a marxizmus értékvilága determinálta. A huszadik századi értékrendek egyre kevésbé kapcsolódtak egyetlen filozófiai áramlathoz, sokkal inkább többdimenziós megközelítésűek. A huszadik század végére a tradicionális un. (comeniusi, herbarti) pedagógiák lehetőségei egyre jobban beszűkültek, ezzel párhuzamosan az elmúlt évtizedekben hazánkban is megjelentek a különböző reformpedagógiai irányzatok (Freinet, Montessori, Waldorf,) és az alternatív iskolák (ÉKP, AKG), melyek kiindulási alapnak a progresszív reformmozgalmak értékvilágát tekintették. Nevelésfilozófiájukat befolyásolta a „szabadnevelés mozgalma”(…) és az újabb keletű „humanisztikus, pszichológiai irányzatok gyermekközpontú felfogása.” 5 Napjaink modern nevelési értékrendjeinek (dualisztikus, humanista, liberális, demokratikus személyiség-, és tanulóközpontúság stb.) célkeresztjében az emberi szabadságjogok, a pluralizmus, a tolerancia, a társadalmi igazságosság, konfliktuskezelés, individualizmus, multikulturalizmus és a kompetenciaalapúság (személyes, szociális, kognitív) követelménye áll. A tankönyvek értékrendjének vizsgálatakor fontos, hogy összehasonlítsuk a hagyományos (klasszikus) és a reform(alternatív) pedagógiák értékvilágát, abból a megfontolásból, hogy érzékeltetni tudjuk a két értékvilág között meglévő markáns különbségeket. A vázlatosan bemutatott két modell főbb jellemzői 6 Hagyományos pedagógiai modell Reform-, és alternatív pedagógiai modell Célfelfogása: normatív Célfelfogása: értékrelativisztikus Céltartalma: vallásos, morális Céltartalma: önfejlesztő Személyiségképe: intellektuális Személyiségképe: regulatív Nevelésfelfogása : irányított Nevelésfelfogása: szabad 3
Kamarás István (2001): Erkölcstan. Krónika Nova, Bp., 8. o. Mihály Ottó (1997): Nevelésfilozófia szócikke. In.: Pedagógiai lexikon 3. köt. (Főszerk: Báthory Zoltán - Falus Iván), Keraban, Bp., 588-589. o. 5 Pedagógiák az ezredfordulón. Szöveggyűjtemény. (1998): (Szerk.: Pukánszky Béla – Zsolnai Anikó) Eötvös, Bp. 3. o. 6 Az adaptáció Bábosik István (1997): A modern nevelés elmélete c. tanulmány alapján készült, Keraban, Bp. 4
3
Bázisa szerint: befogadásra épül Bázisa szerint: aktivitásra épül Metodikája: direkt, kioktató Metodikája: indirekt jellegű Napjaink alternatív iskoláinak pedagógiai értékfilozófiája az alábbi fundamentumokra épül7: - Az eredménycentrizmus visszaszorítása, ezáltal kevesebb frusztráció éri a tanulókat - Sokféle tanítási metodika alkalmazása, többcsatornás információszerzés - Szabad tananyagválasztás (a diák is beleszólhat a kiválasztásba) - A tanár szerepe megváltozott, a direkt, kioktató ismeretátadó szerep helyett, baráti, segítő, lelki vezető, problémakezelő - Frontális munka helyett egyéni és csoportos tanulás, kooperatív technikák alkalmazása - A tanári hitelesség nem külső tekintély által deklarált, hanem belső erőkből építkezik, - Az iskola a társadalmi sokféleségre, teremtő kísérletezésre készít fel - Felértékelődik a társadalmi, - állampolgári,- gazdasági nevelés, a környezetökológia, korunk globális problémái és a személyiségformálás.
1.3.3. Nézetrendszer Amikor az emberismeret és etika tankönyvek különböző erkölcsi felfogásokat (nézetrendszereket) tükröző megközelítéseit vizsgáljuk, elsősorban abból indulunk ki, hogy a tananyagban megjelenő nézetrendszerek, képesnek tartják – e az embert arra, hogy megállapítsa, hogy mi a jó és a rossz. Ebből a nézőpontból kiindulva, Hársing László8 csoportosítását vettük figyelembe. E megközelítés szerint beszélhetünk: humanista (emberközpontú), autoritárius (tekintélyelvű), objektivista, szubjektivista, relativista, univerzalista, világi és vallásos, felfogású nézetrendszerekről, más megközelítésben szándék-, kötelesség-, és következményelvű etikákról. Arra is fókuszálunk, hogy a vizsgált tankönyvek műveltséganyagában mennyire manifesztálódnak a különböző erkölcsi felfogások és nézetrendszerek.
1.3.4. Tananyagból kiemelt erkölcsi kategóriák vizsgálata (abortusz., eutanázia, előítélet) A három kiemelt erkölcsi kategória vizsgálatánál arra voltunk kíváncsiak, hogy: - A témakörök megjelennek-e a tankönyvi ismeretanyagban, - ha igen, milyen értékvilágot tükröznek (konzervatív, liberális, vallásos, stb.), - a témaköröket toleráns, plurális, vagy intoleráns, előítéletes megközelítésben tárgyalják?
2. A vizsgált tankönyvek jegyzéke 2.1. Homor Tivadar – Kamarás István (2010): Emberismeret és etika a középiskolák részére. Apáczai Kiadó, Celldömölk 2.2. Lányi András – Jakab György (1999): Erkölcsi esettanulmányok (középiskolák részére) AKG, Bp. 2.3. Szabó Pál Tivadar (1999): Erkölcstani vázlatok. Tankönyvpótló jegyzet. Paginarum, Bp.
7 8
Czike Bernadett (1998): Az alternatív iskolák jellemzői c. tanulmánya alapján. Uaz., mint a 5. 121-123. o. Hársing László (1995): Bevezetés az etikába. Nemzeti Kiad. Bp., 37 – 52. o.
4
2.4. Bóna Gézáné Maksay Mária (2003): Emberismeret és etika a gimnáziumok 11. évfolyama számára. Okker, Bp. 2.5. Emberismeret és etika (2002): (Szerk.: Berán Ferenc) Szent István Társulat, Bp. 2.6. Imre Katalin - Trencséni Borbála (2010): Emberismeret, etika. Pedellus, Bp. 2.7. N. Horváth Margit (2003): „Legyetek jók, ha tudtok” Etika. Pedellus, Debrecen. 2.8. Etika 13-14 évesek számára (2007): (Szerk.: Bánhegyi Ferenc) Apáczai, Celldömölk. 2.9. Kamarás István – Vörös Klára (1996 – 1998): Embertan. Munkáltató tankönyv 10 – 15 éveseknek. Nodus, Veszprém. 2.10. Mészáros András (2000): „Gondolkodás és viselkedés” Etika 13-14 éveseknek. Flaccus, h.n. Összefoglaló táblázat EMBERKÉP, ÉRTÉKREND, NÉZETRENDSZER, ERKÖLCSI KATEGÓRIÁK IRÁNYOK
Emberkép Értékrend
T A N K Ö N Y V E K 2.1. TVI KHD VI
Ped. értékvil. Célfelfogása É Céltartalma Ö Személyiségkép R Nev. felfog. SZ Bázisa A Metodikája ID Nézetrendszer TVI Erkölcsi kat. Abortusz L Eutanázia L Előítélet TP
2.2 2.3. TVI TVA KHD KHD LVI VA
S O R S Z Á M A
2.4. TVI KHD VI
2.5. TVA KHD VA
2.6. TVI KHD LVI
2.7. TVA KHD VA
2.8 . TVA KHD VA
É Ö R SZ A ID TVI
N VÖ IT I AB DID TVA
N VÖ IT ISZ AB DID TVA
É Ö R SZ A ID TVI
NÉ VÖ ITR ISZ AB DID TVA
N N TP
L L TP
K K TP
É Ö R SZ A ID TVI
NÉ VÖ IT ISZ B D TVA
NÉ Ö R ISZ AB DID TVI
N VŐ IT I B D TVA
L L TP
K K TP
N N TP
K K TP
N L TP
N N TP
Rövidítések magyarázata Emberkép Többdimenziós megközelítésű (T) Inkább világi irányultságú (VI) Inkább vallási irányultságú (VA) Értékrend Klasszikus, humanista, demokratikus értékvilágot egyaránt tükröz (KHD) Klasszikus, humanista, demokratikus, liberális értékvilágot egyaránt tükröz (KHDL) Inkább vallásos irányultságú (VA) Inkább világi irányultságú (VI) Pedagógiai értékvilág Célfelfogása: normatív (N), vagy értékrelativisztikus (É)
5
2.9. 2.10. TVI TVA KDH KDH VI VA
Céltartalma: vallásos (V), vagy önfejlesztő (Ö) Személyiségképe: intellektuális (IT), vagy regulatív (R) Nevelésfelfogása: irányított (I), vagy szabad (SZ) Bázisa szerint: befogadásra épül (B), vagy aktivitásra épül (A) Metodikája: direkt (D), vagy indirekt (ID) Nézetrendszer Többféle erkölcsi felfogást tükröz, mutat be (T) Inkább vallásos elkötelezettségű (VA) Inkább világi szemléletű (VI) Erkölcsi kategóriák Abortusz, eutanázia Nem foglalkozik a témával (N) Inkább konzervatív megközelítésű (K) Inkább liberális megközelítésű (L) Előítéletek leküzdésére Toleráns, plurális megközelítést javasol (TP) Intoleráns, előítéletes megoldást ajánl (IE) nem volt!
4.Felhasznált irodalom 1. 2.
Bábosik István (1997): A modern nevelés elmélete. Keraban, Bp. Czike Bernadett (1998): Az alternatív iskolák jellemzői. In.: Pedagógiák az ezredfordulón. Szöveggyűjtemény (Szerk.: Pukánszky Béla - Zsolnai Anikó) Eötvös, Bp. 121 – 123. 3. Hársing László (1995): Bevezetés az etikába. Nemzeti TKVK., Bp. 4. Homor Tivadar (2008): Az emberismeret-etika tanításának főbb paradigmái. www.Iskolakultúra.hu. 5. Homor Tivadar (2005): Az etika tanítás helyzete tankönyveink tükrében. In.: Iskolakultúra. 1. 135146. 6. Kamarás István (2001): Erkölcstan. Krónika Nova, Bp. 7. Karlovitz János (1996): A tankönyvkészítés főbb tényezői. FPI., Bp. 8. Kádár Péter (2003): A lelkiismeret témaköre egyes ember- és társadalomismeret-, valamint etika tankönyvekben. In.: Iskolakultúra, 122- 126. 9. Mihály Ottó (1997): Nevelésfilozófia (szócikk) In.: Pedagógiai lexikon 3.köt. (Főszerk.: Báthory Zoltán – Falus Iván) Keraban, Bp. 10. Pedagógiák az ezredfordulón. Szöveggyűjtemény. (1998): (Szerk.: Pukánszky Béla – Zsolnai Anikó) Eötvös, Bp. 11. A bemutatott tankönyvek felsorolását lásd a 2- es számú lábjegyzetben!
6
