Előzetes vizsgálat és KHV

Zöld beszerzés, környezetbarát iroda. Kommunális „hatásvizsgálat.” Előzetes vizsgálat és KHV

Környezetvédelem 2. (BSc)

„Hatásvizsgálatok”

Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék http://tajtervezes.uni-corvinus.hu [email protected] http://taj.uni-corvinus.hu/kepzes

Ajánlható még …

„A tanulás olyan cselekvés, amellyel soha nem jutunk célba, és attól kell félnünk, hogy a már elértet is elveszítjük.” (Confusius) 2 2008. ősz

1





2


Általánosságban a hatásvizsgálatokról


—Az emberiség és saját környezetének örök konfliktusa, hogy miközben az ember állandóan új értékeket akar létrehozni a világban, addig/aközben a régiek, illetve a környezet értékei csökkennek, elvesznek.

6 2008. ősz

3

Hatásvizsgálat — Hatásvizsgálat: olyan eljárások, melyeknek feladata meghatározott emberi tevékenységek, ill. ezen tevékenységek produktumai következtében várható környezeti hatások feltárása, a bekövetkező változások értékelése és bemutatása abból a célból, hogy a döntések meghozatalában érvényesüljenek a környezeti követelmények. (Pájer) — Általános értelmezés: események, folyamatok közti összefüggések tanulmányozása. — Konkrét értelmezés: vizsgálati módszer — A hatásvizsgálatok —a környezetügyet és —a döntéselőkészítést szolgálják 7 2008. ősz

—Feladata: —Bekövetkezett konkrét esemény, folyamat feltárása —Egymással összefüggő,megvalósult események közti kapcsolatok elemzése —Megvalósult, ill. várható rhatóan bekö bekövetkező vetkező esemény jövőbeni következményeinek vizsgálata

8 2008. ősz

4

—Célja: a környezetet és ezen keresztül az embert érintő hatású döntések megalapozása. —Szabályozott, induktív hatásvizsgálatok, amelyek: —emberi tevékenységből eredő, —komplex környezeti rendszer által közvetített módon —az emberre visszaható, —a jövőben érvényesülő —környezeti hatások feltárására, valamint e hatások emberi következményeinek értékelésére irányulnak. 9 2008. ősz

—Jogi szabályozás által kialakított eljárásrendben a KHV vizsgálati, elemző, értékelő, egyeztető folyamat. —Technológiai hatáselemzés új, nagy jelentőségű tudományos eredmények, technológiai fejlesztések környezeti hatásait a legmagasabb szintű politikai döntéshozók számára mutatja be. —(A környezeti állapotfelmérés és a környezetvédelmi felülvizsgálat a szakigazgatási eljárásban kerül alkalmazásra (már megvalósult tevékenységre)) 10 2008. ősz

5

Előzmények —MAB vonatkozás: nagy műszaki létesítmények hatása az emberre és környezetére —Stockholmi konferencia irányelvekről szóló nyilatkozatai: —Fejlesztési tervek összehangolása az országok között a környezetvédelem érdekében —Ésszerű tervezés mint eszköz a fejlesztés és a kv. közötti ellentétek feloldására —Települések tervezésekor a környezetvédelmi szempontok érvényesítése —Országok nem okozhatnak kárt más országnak erőforrásaik kiaknázása során

11

—Egyezmény az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról 1991-ben Espoo-ban 2008. ősz

Mi a hatásvizsgálat célja? — Elővigyázatosság elvének érvényesítése —Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal arányos költségekkel járó intézkedések elhalasztására — Megelőzés elvének érvényesítése —A lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben

12

— Milyen hatással vannak a beruházások? — Milyen terheléssel? — Későbbi konfliktusok miatt — Előregondolkodás — Előrelátás … — Tervezést segíti — Utólag költségesebb a helyreállítás — Gazdaságos 2008. ősz

6

Mi a hatásvizsgálat célja? —A hatásvizsgálat egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó dönté ntés befolyá befolyásolá solása. —A KHV folyamán az a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy az adott emberi tevé tevékenysé kenység gyakorlá á sa sorá á n kialakuló ó ú j kö ö rnyezeti állapot gyakorl sor kialakul k elfogadható elfogadható-e vagy sem? sem?

13

—A legkomplexebb engedélyezési eljárás ma Magyarországon. 2008. ősz

Kialakulásának története, jogi környezet — 1969, NEPA (1970.01.01-től) — 1973, Kanada — 1976, Franciaország

— 1985, EGK Direktíva (85/337/EEC) — Council Directive (85/337/EEC) On the assessment of the effects of certain public and private projects on the environment(1985.06.27) („EIA Directive”) — 1985. június 27-i 85/337/EGK Tanácsi Irányelv az egyes köz- és magán beruházások környezeti hatásainak vizsgálatáról — 1987, UNEP [United Nations Environment hatásvizsgálati módszer, céljai és elvei — 1989, Világbank rendelkezések beruházásokra

Programme],

— 1991, Espoo-i egyezmény

14 2008. ősz

7

Kialakulásának története, jogi környezet —1983. évi OKTT határozat —44/1984. (XI.6) MT rendelet a állami nagyberuházások és célcsoportos beruházások rendjéről —KTM MI-13-45-1990. Műszaki Irányelv —146/1992. (XI. 4.) Korm. Rendelet a környezetre jelentős hatással bíró villamos és hőenergia fejlesztésére szolgáló berendezések létesítése egyes kérdéseinek átmeneti szabályozásáról —86/1993. (VI. 4.) Korm. Rendelet egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról67/1994. (V. 4.) Korm. Rendelet az egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról szóló 86/1993. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

—1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 15 2008. ősz

Kialakulásának története, jogi környezet — 152/1995. (XII. 12.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól — 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről — 148/1999. (X. 13.) Korm. Rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről — 20/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálatról

—314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról —KET (2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól)

—2/2005 K.r. egyes tervek és programok… 16 2008. ősz

8

A BERUHÁZÁSOK ÉLETÉNEK FÁZISAI + KRITIKUS DÖNTÉSI PONTOK

!

—fejlesztési elképzelések, célok megfogalmazása, előtervek készítése —végleges tervek készítése —építés, megvalósítás —üzemelés, fenntartás —felhagyás, megszüntetés, bezárás

—megvalósítható-e —helyszín eldöntése —döntés a tervezési lehetőségekről és a kivitelezés módjáról —döntés a működtetésről

!

17 2008. ősz

A hatásvizsgálat, mint módszer SZINTEK

Straté Stratégiá giák, ágazati programok szintje Konkré Konkrét fejleszté fejlesztési tervek, beruhá beruházások szintje

Termékek

(Stratégiai) Környezeti Vizsgálat (SKV) Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) Egységes Környezethasználati Engedélyezés (IPPC)

ZÖLD BESZERZÉS, KÖRNYEZETBARÁT IRODA stb.

18 2008. ősz

9

Jellemzői —Bevezetésének fő okai?

—Megelőzés versus utólagos orvoslás (End of Pipe) —Határértékek terhelhetőségi értékek korlátozott volta —Átlag elkeni a valóságot —Következmények ismeretének hiánya —Érintettek bevonásának igénye

—Jellemzői a tervezői gyakorlatban? —Egyidőben —Ellenőrzést jelent —Visszacsatolás —De hosszadalmas, költséges

—Tervezői, döntéshozói folyamat része

19

—Többlépcsős, visszacsatoló folyamat —Rendszerszemléletű —Becsléseken alapszik >>> bizonytalansági faktor —Alternatív megoldások —Érintettek megismertetése 2008. ősz

A hatásvizsgálat sematizált, általános menete 1. Hatótényező meghatározása (A tevékenység részekre bontása, környezeti érzékenység meghatározása) 2. Hatásfolyamatok becslése 3. A változások becslése 4. A változások értékelése

20 2008. ősz

10

Beruházás (létesítény) hatásvizsgálatának menete —Szűrés* (screening, átvilágítás, előzetes vizsgálat) —Tartalmi követelmény meghatározása, feltérképezés, hangsúlyos pontok kiválasztása (scoping**) —Hatástanulmány elkészítése — Terv alternatívák bemutatása — Hatások bemutatása — Káros hatások csökkentése —Nyilvánosságra hozás —KHT véglegesítése —KHV kontrollja (utóvizsgálatok, monitoring, jogi kontroll) 21 2008. ősz

—Konfliktusfeltárás? —Ökológiai —Településkörnyezeti —Tájhasználati

—Közreműködők? —Kezdeményezők —Érdekeltek —Döntéshozó hatóság —Szakértők —Érintett lakosság —Érintett szervezetek

22 2008. ősz

11

Szakaszai? Előkészítő és

Részletes szakasz

23 2008. ősz

A kö környezeti hatá hatásvizsgá svizsgálatok alkalmazá alkalmazásának törté rténete – ÖSSZEFOGLALÁ SSZEFOGLALÁS Környezeti hatásvizsgálatok nemzetközi szabályozásának főbb állomásai

Környezeti hatásvizsgálatok hazai szabályozásának főbb állomásai

1969. Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Környezetpolitikai Törvény (NEPA) csak a kormányés szövetségi szintű tevékenységekre vonatkozik 1973. Kanada, 1976. Franciaország 1985. Európai Gazdasági Közösség egyes köz- és magán beruházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló irányelve (85/337/EEC) 1988. június EU tagországok adoptálási kötelezettsége 1987. UNEP: hatásvizsgálati módszer céljai és elvei 1989. Világbank irányelve az általa finanszírozott projektek kötelező hatásvizsgálatáról 1991. ENSZ EGB: országhatárokon átterjedő hatásokra vonatkozó KHV eljárásról szóló konvenció 1997. 97/11/EK direktíva a 85/337/EGK tanácsi irányelv módosítása 1999. A módosításnak megfelelő szabályozás bevezetési kötelezettsége a tagországok részére 24

1985. Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium közös rendelete (Nagy és célcsoportos beruházások környezeti hatásvizsgálatának elrendelése) 1992. 146/1992. (XI.4.) Korm. Rendelet (50 MW villamos- és hőenergiafejlesztésre szolgáló berendezések környezeti hatásvizsgálata) 1993. az első átfogó környezeti hatásvizsgálati szabályozás (86/1993(VI.4.) Korm. rendelete egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról)

1995. A hatásvizsgálati eljárás végleges szabályozása a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.sz. törvényben 1995. A részletes követelmények megfogalmazása a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendeletben („a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól”) 1999. Az országhatárokon átterjedő hatásokról szóló konvenciót kihirdetése az 148/1999. (X. 13.) Korm. rendeletben 2000. A 152/1995-ös Korm. rendelet jelentős módosítása az országhatáron átterjedő hatások miatt 2001. A 20/2001-es Korm. rendelet, mely a régi rendeletet elsősorban a lista tekintetében módosította jelentősen az EU harmonizáció miatt

2005. A 314/2005-ös Korm. rendelet, mely összevonta a KHV-t és az IPPC szerinti eljárást (elsősorban eljárásrendi változások) 2008. ősz

12

A környezeti hatásvizsgálatok alkalmazási területei és kapcsolódási pontjai Az ágazati szintű programok, stratégiák

Beruházások- hatásvizsgálat kötelezés esetén

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Környezeti szempontokat figyelembe vevő ágazati programok

E l ő z e t e s v i z s g á l a t

A KHT kiegészítése az EKHE-hez szüks. adatokkal

KHV Kapcsolt eljárás

van

Van-e örökségvédel mi jelentőség ?*

nem

Egységes környezethasználati engedély

Örökségvédelmi hatásvizsgálat

nincs

Fenn áll-e EKHE kötelezett ség?

igen

Összevo nható –e a két eljárás ?

igen

Egységes környezethasználati engedély

KHV

Összevont eljárás nem

KHV KHV eljárás

Környezetvédelmi engedély

25 2008. ősz

A KHV —A környezeti hatásvizsgálat az 1995 évi LIII. számú, a környezet általános védelméről szóló törvényben szabályozott engedélyezési eljárás, melynek eredményeként a környezetre várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek, amennyiben megfelelőségük igazolható, környezetvédelmi engedélyt kapnak. —Környezeti hatásvizsgálatnak nevezzük az eljárás során igénybevett előrejelzési módszert is, amelynek célja valamilyen tervezet emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. 26 2008. ősz

13

A KHV —A legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy a vizsgált emberi tevékenység miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem. —Magyarországon a hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek esetén környezetvédelmi engedély kiadása nélkül nem adható építési engedély.

27 2008. ősz

A KHV — Ökológiailag fenntartható, lakosság által elfogadható, megalapozott döntések meghozatala, amelyek a —megelőzés elve —határértékek, terhelhetőségi határok „A környezetikorlátozott hatásvizsgálatok fő alkalmazhatósága —érintettek érdekeinek védelme hiányának feladata az előrelátás —átlag és a kritikus pont, időtartam- hatótényező a csökkentése, amennyire tudomány maximális mértékben érvényesülez ésa a hatásviselő a legérzékenyebb állapotában van.

mai állása és döntéshozó agyak — Következmények ismeretének hiánya, felelősség befolyásolhatósága szempontjából — Bizonytalanságok megléte lehetséges.” (Tombácz Endre, ÖKO Rt.) 28 2008. ősz

14

A környezeti hatásvizsgálat, mint módszer —Tágabb értelemben környezeti hatásvizsgálatnak nevezzük azt az előrejelzési módszert, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapot-változások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása.

29

—E meghatározásból következik, hogy a környezeti hatások fogalma a környezetben beálló állapotváltozásokat takarja. Tehát a környezeti hatásvizsgálat folyamán az a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy a vizsgálat tárgyát jelentő emberi tevékenység miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem. 2008. ősz

A HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYE(I) —hatástanulmány —környezeti szempontú gondolkodás környezetileg elfogadhatóbb beruházás (esetleg a beruházás elmaradása)

30 2008. ősz

15

RÉSZLETESSÉG MEGHATÁROZÓI

31 2008. ősz

A környezeti hatásvizsgálati módszer alaplogikája HATÓTÉNYEZŐK meghatározása (A.)

HATÁSFOLYAMATOK becslése, feltérképezése (B.)

HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása (C.) A hatásterület környezeti ÁLLAPOTának BEMUTATÁSa, a hatásviselők érzékenységének megállapítása (D.)

igen

Módosítha tó-e a terv ?

A hatásfolyamatok és az ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK BECSLÉSE a hatásterületen (E.) Az ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE az egyes elemekre és rendszerekre és a környezet egészére nézve (F.)

nem

nem 32

Elfogadhatók-e az állapotváltozások ?

igen

A terv elfogadelfogadható ható

A terv kvkv-i szempontbó szempontból nem fogadható fogadható el 2008. ősz

16

—K. elemek és rendszerek

TEVÉ ÉKENYS KENYSÉ ÉGEK EMBERI TEV

LEVEGŐ VIZEK Felszíni és f. alatti

FÖLD

ÖKOSZISZTÉMA Élővilág élettere, dominál: 1234

Talaj Alapkőzet Ásványi vagyon

TÁJ TÁJKÉP TÁJHASZNÁLAT

ÉLŐVILÁG Fajok, fajták Egyedek társulások

MŰVI KÖRNY. Építmények létesítmények

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Ember élettere, dominál: 56

EMBER 33 2008. ősz

—Környezeti hatás —Az a különbség a környezeti állapotjellemző értékeiben vagy minőségében, amely a beruházási alternatíva megvalósítása vagy elmaradása esetén a jövőben fennállna.

34 2008. ősz

17

—Hatótényező —Hatásviselő —Hatásfolyamat —Hatásterület —Kontrollkörnyezet —…

35 2008. ősz

KÖ

RN

YE ZE TI

HATÁSFOLYAMATOK LÉTESÍTÉS LÉT

EKT KOM PON ENS EK HATÁSVISELŐK

KO M PO NE NS EK légszennyezési állapot zaj és rezgés szenny. lefolyás vízdinamika FELSZÍNI VÍZ minőség mennyiség minőség FELSZÍN ALATTI VÍZ mennyiség mennyiség termötalaj minőség FÖLD mennyiség altalaj minőség talajképző kőzet élőhely ÉLŐVILÁ növény egyedszám G élőhely ÖKOSZIS állat egyedszám ZTÉMÁK klimatikus változások MŰVI ELEMEK, állag TELEPÜLÉSI forgalom KÖRNYEZET településközi kapcs. tájhasználat TÁJ tájökológia vizuális hatás életmód EMBER egészség életkörülmény LEVEGŐ

36

ÜZEMELÉS

FELHAGYÁS

építés területfoglalás forgalom a közlekedés során csapadékvíz elvezetése depóniák kialakítása növénytelepítés létesítmenyek anyagnyerőhelyek kialakítása ter.haszn. változás tájképi hatás vonalas elem forgalom változás veszélyes hulladék havariás vízszennyezés vízelvezetés szerves gázok kibocsátása hulladékkezelés optikai és zajszennyezés új mesterséges populáció bűz forgalom változás légszennyezés megszűnése hulladékok keletkezésének megszűnése mesters.populáció eltűnése termelés leállása épületek bpntása munkahelyek megszűnése szállítások megszűnése

PRO J

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x 2008. x x x ősz x x x x

x x x x x

x x

x x

x x x x x x x x x x x x x x x

18

Faültetvény telepítésének elvi környezeti hatásfolyamatai 1. KÖRNYEZETI HATÓTÉNYEZŐK ELEMEK/ RENDSZEREK LEVEGŐ

KÖZVETLEN HATÁSOK

Az állománynevelésből adódó folyamatos légszennyezés Terület leégetése a telepítéskor Légköri szén-dioxid megkötés Porszennyezés Gépek folyamatos zajkibocsátása (fokozottan ősszel, tavasszal

KÖZVETETT HATÁSOK

Tartós levegőminőség romlás Átmeneti levegőminőség romlás Tartós levegőminőség javulás

Az EMBERT, mint végső hatásviselőt ÉRŐ HATÁSOK

Egészségügyi hatás

Zaj- és rezgésszint emelkedés

FELSZÍNIFELSZÍN ALATTI VÍZ

Vegyszeres gyomirtás Gépek szennyezése, műtrágyázás Terepfelszín domborzatának megváltoztatása Vízigényes fajok telepítése Mélylazítás, mélyforgatás

Vízszennyezés, vízFelszíni vizek szennyezése Hosszútávon minőségromlás romló hasznosítási Vízdinamikai módosulások lehetőség Vízháztartás változása Talajvíz, csapadékvíz szabadabb Talajvízszennyezés mozgása, talajvízszennyeződés

FÖLD

Területfoglalás Gépek szennyezőanyagai (olaj, benzin stb.) Műtrágyázás Gépek mozgása Talajelőkészítés

Menyiségi csökkenés Talajszennyezés Nitrogénfeldúsulás Rezgések Talajszerkezet változása

Élőhelyfoglalás Eredeti növényzet pusztulása Terület leégetése Faállomány telepítése Rezgés- és zajingerek Műtrágyázás

Élőhelycsökkenés Egyedek pusztulása, védett fajok pusztulása Egyetlen fafaj,hiányzó kísérő fajok Élőhelyzavarás Bolygatást jelző lágyszárúak Ökológiai folyosó kettészakadása Szaporodás és mozgáskorlátozás Géncsere lehetőségének hiánya

ÉLŐVILÁG ÖKOSZISZTÉMÁK

Élőhelyek fragmentációja, körülkerítés

MŰVI ELEMEK

Üzemi utak kialakítása Vadriasztó kerítések

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET

Egykorú állomány, egyetlen fafaj, hiányzó kísérő fajok "Természetszerű erdő" Levegőminőség javító hatás

TÁJ

37

Romló hasznosítási lehetőség

Talajszennyezés

Kedvezőtlen élattani változások Migráció, degradáció Biodiverzitás csökk.

Területfoglalás Gépek mozgása Vonalas infrastrukturális elem

Élőhelycsökkenés Légszennyezés Zaj- és rezgésszint emelkedés

Nem alkalmas rekreációra, nincs esztétikai kvalitása A fátlan "kultúrsivatagokat" oldja Élhetőbb települési környezet

A természeti terület helyén elszegényedést indukál

Génerózió

Génerózió Egészségügyi hatás Kulturális és természeti értékvesztés Települési körny. javulása

Tájkép módosulása Területhasználat megváltozása Térszerkezet módosulása Szegélyek változása

Tájkép módosulása

Tájjelleg megszűnése

Életmód, életkörül-

2008.mények ősz változása

Értékelés —A két minősítési kategória közül az állapotváltozások minősítése a lényegesebb. —Az értékelést a hatás bekövetkezésének valószínűsége is erőteljesen befolyásolja. Használat — megszüntető — korlátozó — zavaró — semleges — javuló — bővülő

Állapot — megszüntető — károsító — terhelő — elviselhető — semleges — javító — értékteremtő

38 2008. ősz

19

How Green is your Public Procurement ? "Green public procurement means that public purchasers take account of environmental factors when buying products, services or works".


Zöld beszerzés, környezetbarát iroda. Kommunális „hatásvizsgálat.”


Zöld beszerzés? Mi közöm nekem ehhez? — Energiatakarékos e-budi[2008. aug. 6. 12:58] (greenfo.hu) —A pazarlás elleni küzdelem nem ismer határokat Japánban: a szaniter felszerelések gyártói is egyre gazdaságosabb elektronikus vécéket hoznak forgalomba. —A Matsushita háztartási elektronikai cég a héten bemutatta legújabb, melegített ülésű vízsugaras vécémodelljeit, amelyek a cég közlése szerint a legkevesebb energiát fogyasztják a világon, legalábbis ebben a kategóriában. —Az új vécék évente alig 77 kilowattóra villamosenergiát zabálnak, ami 44 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi modellé. (Azt, hogy ez milyen forgalom mellett érvényesül, nem közölték.) A meglepő haladás titka abban rejlik, hogy az elmés szerkezetek nem folyamatosan melegítik az ülepek toalett utáni lemosására szolgáló vizet, hanem csak akkor, amikor a használó elhelyezkedik az intelligens ülőkén. 40 2008. ősz

20

Zöld beszerzés? Mi közöm nekem ehhez? Légkondicionáló pró és kontra — A nyári melegben csak egy gombnyomás és máris kellemesen hűvös levegő árasztja el a lakást, vagy az autót és nincs ez másként a munkahelyi környezetben, de a bevásárlóközpontokban sem. A légkondicionálók elterjedésével azonban egyre gyakoribbá válnak az általuk okozott szövődmények is. — Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy – különösen gyerekek esetében – mellőzzük a légkondicionáló túlzott használatát, nem tartózkodunk a klímából kiáramló hideg levegő útjában, elkerülve ezzel a nyári náthás, meghűléses tüneteket, ízületi panaszokat. Egészségünkre azonban nemcsak a hideg, hanem a légkondicionáló berendezésből kiáramló levegő minősége is komoly veszélyt jelenthet. …. 41 2008. ősz

A német példa a hatásvizsgálat szintezettségére —Próbálkozások a rendszer átültetésére —1971 —1974 – meghiúsul („Eljárásrendi minta közérdekű intézkedések környezetterhelhetőségi vizsgálatára” ) —1975 – Alapelvek („A Szövetség közérdekű Intézkedéseinek környezetterhelhetőségi vizsgálatának alapelvei” ) —átfogó —hatástalan

—1976 —EK akcióprogram - versenysemlegesség

42 2008. ősz

21

A német példa a hatásvizsgálat szintezettségére —1980, javaslat: EK-iránymutatás „…egyes köz- és magántervek környezetterhelhetőségi vizsgálatáról” —Eltávolodás az eredeti elképzelési iránytól (programok, tervek!) —5 év tárgyalás után lett EG szinten szabályozva (Tanácsi irányelv, június 27. 1985)

—EGK Direktíva (85/337/EEC) Council Directive (85/337/EEC) On the assessment of the effects of certain public and private projects on the environment(1985.06.27) („EIA Directive”) —1985. június 27-i 85/337/EGK Tanácsi Irányelv az egyes köz- és magán beruházások környezeti hatásainak vizsgálatáról

43

—A KHV mint a környezetpolitikai eszköz jelenik meg („das Instrument der Umweltpolitik”) 2008. ősz

A kommunális („önkéntes”!) hv „játéktere” — Hatásossága függ a feltételektől: 1. A vizsgálati eljárás formájától 2. Szervezeti lebonyolítástól 3. A rendelkezésre álló környezeti és egészségügyi adatoktól 4. A prognózis során alkalmazott módszertől 5. A vizsgált időkerettől

44 2008. ősz

22

Települési hatásvizsgálat —Mire is jók az öko-címke…?

45

—Részét képezi azoknak a települési programoknak, amely a riói konferencia után születtek. —LA 21 —Pl. „LA 21 für …” keretében megvalósuló környezetvédelmi eszköz (A Helyi Környezeti Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa adatai szerint 113 ország 6416 települése és megyéje készített Helyi Agenda 21-et, vagy legalább valami hasonlót.) —A Helyi Agenda 21-ek legfontosabb jellemzője, hogy mindenki részt vehet a tervezésben - a fiatalok, nyugdíjasok, ápolók, üzletemberek, tanárok, édesanyák, sportegyesületek mindenki! 2008. ősz

Települési hatásvizsgálat — Pl. „LA 21 für …” keretében megvalósuló környezetvédelmi eszköz, pl.: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Organisation der städtischen Umweltverwaltung Umwelt und Wirtschaft Energie und Klimaschutz Bauen und Wohnen Verkehr Wasser und Abwasser Abfallwirtschaft Bodenschutz und Altlasten Lärm

10.Kommunale Umweltverträglichkeitsprüfung 46

11. Umwelterziehung und Bildung 12. Umwelt und Entwicklung 2008. ősz

23

Települési hatásvizsgálat —Háttér a település működtetéséhez —Önvizsgálat —A helyi tervezés biztonságának / megalapozottságának fokozása —EoP elkerülése — A THV fontosabb jellemző jellemzői, elemei: —A környezetterhelhetőség, a jogszerűség és a gazdaságosság egyformán vizsgálandók —Magasépítés esetében pl. kritériumkatalógus —Út, mély-, kertészeti építésnél a legkevésbé környezetterhelő variánst kell megvalósítani. Ha nem így történik, írásos magyarázatot kell adni a miértre. 47 2008. ősz

Települési hatásvizsgálat —Települési KHV irányelv létrehozása —Intézkedések —Projektcsoport létrehozása —A figyelembeveendő szempontok meghatározása —Cseklisták létrehozása

—Indikátorok —Csoportjelentés a városi tanács számára

—A Települési KHV bevezetése —Intézkedések —Tanácsi határozat a bevezetésről —Az irányítás, koordinálás, lebonyolítás szervének létrehozása —Tapasztaltok kicserélése

—Indikátorok 48

—Esetek száma, amelynél a KomKHV alkalmazásra került 2008. ősz

24


Termékek hatásvizsgálata


—önkéntes környezeti szabályozóeszköz

50

—Az OECD által végzett felmérés alapján, az önkéntes programok és az önkéntes megállapodások környezeti hatékonyság terén szerényen teljesítenek, nem ösztönzik kellőképpen a fejlesztéseket és hitelességüket megkérdőjelezi a lakosság. —Ennek ellenére a szakirodalom általában költséghatékonynak tartja az önkéntes eszközök alkalmazását (ezt az is kiegészít, hogy igen jelentős "puha" eredményeket (soft-effects) hoznak, mint például az információk terjesztése és környezeti tudatosság növelése, melyek mérése nehéz vagy nem lehetséges) —Más szabályozó eszközökhöz hasonlóan az önkéntes megállapodások is egyéb szabályozó eszközökkel együttesen alkalmazva a leghatékonyabbak (OECD, Policy overview, 2002) 2008. ősz

25

Termékek hatásvizsgálata (=?zöld beszerzés) —A települési hatásvizsgálat során létrejött KHV típus —A települések végzik, pl. bútorokra, ablakokra, szövegkiemelőkre stb. —Kissé hasonlatos az öko-címkézéshez —Nincsenek konkrét térbeli hatások —A települések az eredményeket egymás közt kicserélhetik

—Egy-egy termék környezeti hatásáról van szó, amely a nyersanyag-kitermeléstől a felhasználáson át a lerakásig terjednek (~zöld beszerzés …) 51 2008. ősz

Mi a zöld beszerzés? —A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XIV. Országos Találkozójának állásfoglalása a környezetbarát beszerzés hazai előmozdításának szükségességéről

52

—„A környezetbarát vagy zöld beszerzés nemzetközileg elfogadott definíció szerint azt jelenti, hogy minden beszerzésekkel, szerződéskötésekkel kapcsolatos döntés, az ár és a minőség mellett, környezetvédelmi kritériumok figyelembe vételével születik. Ez nem csak közvetlenül segíti elő a környezet védelmét, hanem erős keresletet indukál a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacán, ami lépéskényszerbe hozza a gyártókat és szolgáltatókat illetve példát mutat a háztartásoknak is.” 2008. ősz

26

A zöld beszerzés oka és célja —A környezetbarát beszerzés elveinek érvényesítése a közszférában, a helyi önkormányzatok esetében a következő tényezők miatt indokolt: —Jelentős piaci tényező —Környezeti hatások közvetlen csökkentése —Példamutatás —Etikai szempontok —Speciális szempontok

53 2008. ősz

Zöld beszerzés Környezetbarát (zöld) iroda — A ~ beszerzett termékek és szolgáltatások kiválasztásakor az egész életútjuk során keletkező környezeti hatásokat figyelembe veszi, s a környezetre legkevésbé terhelő alternatívát választja ki — Fenntartható beszerzés fogalma —~ az a folyamat, melynek során a beszerzést bonyolító szervezet termékeket és szolgáltatások vásárol az alábbi szempontok figyelembevételével: —A rendelkezésre álló összegért a legmagasabb érték beszerzése: ár, minőség, hozzáférhetőség, megfelelés a funkciónak stb. szempontjából —Környezeti szempontok („zöld beszerzés”: a termék és/vagy szolgáltatás teljes életútja során a környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata —Termékek életútja (Life Cycle Assessment, LCA) —Szociális szempontok avagy a beszerzés hatásai a következő területen: szegénység felszámolása, nemzetközi szinten méltányos erőforrás-elosztás, munkakörülmények, emberi jogok

54

—Végső célja a környezetszennyezés minimalizálása és az erőforrások kimerülésének megakadályozása, ugyanakkor a létminimum alatt élők életszínvonalának emelését is elősegíti 2008. ősz

27

55 2008. ősz

56

—Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) más néven életciklus-becslés, életciklusértékelés, vagy életciklus-vizsgálat egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életútja során vizsgálja annak környezetre gyakorolt potenciális hatásait. Egy termék életútjának nevezzük a szükséges nyersanyag bányászatától és előkészítésétől a termék gyártásán keresztül a termék használatáig és a használat után keletkező hulladék hasznosításáig vagy kezeléséig terjedő szakaszt. Folyamat, illetve szolgáltatás esetén az anyag- és energiafelhasználásnak, illetve magának a folyamatnak a környezeti hatásait vizsgálják. 2008. ősz

28

—Életciklus-elemzést gyakran végeznek akkor, amikor választani lehet az azonos funkciójú, de a környezetre eltérő mértékben ható termékek, folyamatok, szolgáltatások, illetve rendszerek közt. A környezeti hatások értékelésekor egyaránt figyelembe kell venni az emberi egészségre és az ökoszisztéma állapotára gyakorolt hatásokat, beleértve az erőforrások felhasználását is. Az életciklus-elemző tanulmányok elterjedése a kilencvenes évektől kezdődően gyorsult fel. A jelenlegi fejlesztések elsősorban az adatok hozzáférhetőségének és minőségének a javítására, egyre szélesebb körű adatbázisok létrehozására, az elemzés megbízhatóságának a növelésére irányulnak. 57 2008. ősz

—Az LCA-t eredetileg döntéstámogató eszköznek fejlesztették ki, hogy környezeti szempontból különbséget tehessenek termékek ill. szolgáltatások között. Ezen kívül a következő területekre alkalmazható: —belső ipari felhasználásnál termékfejlesztésre és javításra, —belső stratégiai tervezésnél és vállalatpolitikai döntések támogatásánál az iparban, —külső ipari használat során kommunikációs és marketing célokra, —közigazgatási stratégiák és kormánypolitika meghatározására és alakítására az öko-címke és a hulladékgazdálkodás területén. 58 2008. ősz

29

—Az életciklus-elemzés eredménye az alábbi célokra használható: —A vizsgált rendszer anyag- és energiaigényének, és az emisszióknak a meghatározására, ill. ezek lehetséges környezeti hatásának számszerűsítésére. —Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusán belül azon pontok megállapítására, ahol az erőforrás-felhasználás, az emissziók , ill. a környezeti hatások legnagyobb mértékű csökkentését lehet és kell elérni. —A vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak alternatív termékekkel, folyamatokkal vagy szolgáltatásokkal történő összehasonlítására. 59 2008. ősz

60 2008. ősz

30

A zöld beszerzés gondolata Európában —A közszféra egészében megvalósított zöld beszerzés —nagy mértékben növelheti a környezetbarát termékek és szolgáltatások iránti keresletet, ezzel csökkentheti azok piaci árát; —• pozitív megerősítést ad a környezetbarát termékek gyártói és a "zöld" szolgáltatók irányába illetve innovációra kényszeríti a környezetet jobban károsító gyártókat és szolgáltatókat.

61

—OECD Tanácsa ajánlása (Recommendation on Improving the Environmental Performance of Government) — Az EU V. KAP-ban és több országban nemzeti szintű programok megfogalmazására is sor került —EU IPP (Integrated Product Policy) 2008. ősz

—EU IPP (Integrated Product Policy, IPP ) 2003. június —A Német Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonság Minisztériumának definíciója alapján az Integrált termékpolitika (Martin, Belmane, 1999): „ Olyan közösségi politika, amely a termékek és szolgáltatások környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését az életciklus szemlélet tükrében vizsgálja.” 62

—A Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy készítsék el saját akcióprogramjukat (3 év) 2008. ősz

31

—2001. február 7. Integrált Termékpolitika Zöld Könyv (fő célja az IPP-vel kapcsolatos megbeszélések ösztönzése) —Green papers (zöld dokumentumok)A "green papers" a Bizottság által kiadott olyan vitaanyagok, melyek speciális politikák területeivel foglalkoznak. Ezek elsősorban az érintetteknek, szervezeteknek és egyéneknek készülnek, majd a továbbiakban alapul szolgálnak egy széles, nyitott tárgyalási folyamatnak. A későbbiekben jogszabályi kezdeményezések, vagy más javaslatok szükségesek a "green papers"-ben megtárgyalt területeken.

63 2008. ősz

—A Zöld könyv nem definiálja az integrált termékpolitikát és nem is utal a korábban már megfogalmazott definíciókra, de megadja az IPP néhány fő jellegzetességét: —Az integráció a termék teljes életciklusának figyelembevételére, az érintett felekkel való együttműködésre és különböző eszközök alkalmazására utal. —A "termék" kifejezés mind az anyagi termékeket mind a szolgáltatásokat magában foglalja. —Az IPP inkább az elősegítő kormányzati politikán mint a közvetlen beavatkozási politikán alapul (Rubik, Scholl, 2002). 64 2008. ősz

32

—Az Integrált termékpolitika eszközeinek és ösztönzőinek Zöld könyv szerinti tagolása:

65

—A zöld fogyasztást segítő eszközök és ösztönzők —A zöld termékek iránti kereslet ösztönzése —Zöld közbeszerzés —A zöld termelést segítő eszközök és ösztönzők —Termék információk —Környezettudatos terméktervezési irányelvek —Szabványosítás és új megközelítés —Termékbizottságok —Egyéb eszközök és ösztönzők —Menedzsment-rendszerek és termékpolitikák kapcsolata —Kutatás és fejlesztés —LIFE program —Számvitel és jelentési kötelezettség 2008. ősz

Az EU zöld beszerzési politikája —Háttér: A fenntartható fejlődés iránti érdeklődéssel együtt nő a közpénzből gazdálkodó szervezetek felelőssége, a környezetbarát beszerzést említi a johannesburgi Végrehajtási Terv, ajánlja az OECD

—A fenntartható termelést és fogyasztást szolgáló

egyéb EU politikák: integrált termékpolitika, tervezett stratégiák: a természeti erőforrások fenntartható használata, a hulladékképződés megelőzését és a hulladék újrafelhasználása, a fenntartható technológiák ösztönzése

—Cél: Versenyképes, diszkriminációmentes

közbeszerzési piac, amelyen az adófizetők és a közigazgatási, kommunális szolgáltatások felhasználói értéket kapnak a pénzükért, s amely előmozdítja az európai beszállítók versenyképességét az európai és a világpiacon.

66 2008. ősz

33

Zöld beszerzés Magyarországon —Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. —A zöld beszerzés megvalósításának alapvető feltétele —a környezetvédelemre és —a közbeszerzésekre

—vonatkozó jogszabályok a környezetbarát beszerzéshez pozitívan viszonyuljanak. ☺

67

—A környezetbarát közbeszerzés megítélése javul, fontosságát olyan dokumentumok is megemlítik, mint a NFT és az NKP II. ☺ —Intézményi feltételek … —Piaci feltételek – kevés a minősített termék, drágábbak a környezetbarát termékek —Kevés a jó példa 2008. ősz

Zöld beszerzés Magyarországon —1995. évi XL. tv (közbeszerzés) —Ajánlati felhívásnál —Döntéshozatalnál

—A zb. megvalósításának önkormányzati szintű feltételei —helyi jogszabályi háttér —beszerzések szervezeti kerete —termékek —szolgáltatások —pénzügyi vonatkozások —akadályelemzés —intézmények és vállalatok helyzete —javaslatok 68

—Politikai célok meghatározása és elfogadtatása 2008. ősz

34

Zöld beszerzés Magyarországon —A megvalósítás folyamata —Információk gyűjtése, rendszerezése és terjesztése —Új irányelvek kitűzése az adminisztrációban —Ajánlatkérés és kiválasztás környezetvédelmi célok alapján —Kooperáció (pl. BIGNet)

—A környezetvédelmi szempontok érvényesítésének gyakorlati megvalósítása

69 2008. ősz

A környezetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetőségei a közbeszerzésben

—A beszerzés tárgyának a meghatározásánál; —A műszaki követelmények megfogalmazásánál; —Többváltozatú (alternatív) ajánlattétel megengedése; —Az alkalmassági szempontok között; —A bírálati szempontok meghatározásánál; —A szerződésnek a teljesítést szabályozó előírásai között.

70 2008. ősz

35

Környezetvédelmi megfontolások I. A beszerzés tárgyának a meghatározásánál II. A műszaki követelmények megfogalmazásánál III.Az alkalmassági szempontok között

71 2008. ősz

A beszerzés tárgyának a meghatározásánál, például: — környezetbarát papírból készült boríték, — környezetbarát takarítószolgáltatás; — energiatakarékos izzók;

72 2008. ősz

36

A műszaki követelmények megfogalmazásánál — a borítékoknak az EU környezetbarát papír szabványának megfelelő papírból kell készülniük; — a számítógép áramfogyasztása készenléti állapotban óránként max. 5W lehet; — a takarítás során felhasznált tisztítószereknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek...

73 2008. ősz

Az alkalmassági szempontok között — A pályázónak a hasonló környezetbarát termék értékesítéséből származó árbevétele az elmúlt két évben meghaladta az x millió forintot; — A pályázó tanúsított környezetközpontú minősítési rendszerrel rendelkezik; — A pályázónak igazolnia kell, hogy a terméke megfelel a biotermékekkel szemben támasztott előírásoknak stb.

74 2008. ősz

37

Veszélyek

—Átláthatóság —Egyenlő elbírálás —A környezetvédelmi szempontoknak közvetlenül a beszerezni kívánt termékre/szolgáltatásra kell vonatkozniuk

—Az azonos tartalmú minősítéseket, tanúsítványokat egyformán kell az értékelésnél elbírálni.

75 2008. ősz

76

Ország

A környezetbarát beszerző önkormányzatok aránya

Ausztria

28 %

Dánia

40 %

Egyesült Királyság

23 %

Németország

30 %

Svédország

50 %

Az EU átlaga

19 %

A környezetvédelmi kritériumokat a beszerzések értékének több mint felénél alkalmazó önkormányzatok aránya az Európai Unióban 2003-ban 2008. ősz

38

Hazai közbeszerzési tv. —A 2003. évi közbeszerzési tv. ~ugyanazokat a környezetbarát megoldási lehetőséget kínálja, mint az EU. —Tekintetbe kell venni —a versenysemlegességet és —az eljárás átláthatóságát biztosító korlátozásokat.

—Környezetbarát termékek minősítési rendszere —a környezetbarát, környezetkímélő termékek minősítése —a biotermékek minősítési rendszere

77 2008. ősz

Mely terméknél? I. A legjobbak a nagyobb, építkezéssel járó beruházások, felújítások (energiatakarékosság, megújuló energia alkalmazása, stb.) II. Bármilyen egyéb termék esetében is 1. energiatakarékos számítógépek, világítás, irodagépek 2. víztakarékos csapok, WC öblítők 3. újrafeldolgozott / újrafeldolgozható papír, ilyen papírból készített kiadványok, 4. környezetbarát energia, stb. 5. takarítás, tisztítószerek 6. Bioélelmiszerek

78 2008. ősz

39

Mely terméknél? —Termékjellemzők 1. Fenntartható anyagfelhasználás 2. Hatékony energiafelhasználás 3. A környezeti kockázat csökkentése 4. Környezetbarát csomagolás 5. Alternatív megoldások

79 2008. ősz

Alkalmazási lehetőségek —Az alkalmazás feltételei eltérnek egymástól —központosított közbeszerzés esetén —intézményi közbeszerzés esetén —eseti vásárlásoknál

—Más —a személyi feltétel —az információ igény

80 2008. ősz

40

Zöld beszerzés —A szervezetek környezeti hatása a beszerzéseken keresztül —A zöld beszerzés előnyei —Tapasztalatok, megtakarítás —Aalborg Charter / Hannover Call

—A zöld beszerzés megvalósítása —Lehetőséget adni a cégeknek, hogy javítsanak a teljesítményükön —A fejlődést igazolják is felénk —Beszállítók auditálása —Környezeti feltételek jegyzéke („ellenőrző lista”) 81 2008. ősz

RELIEF - European Research project on green purchasing

—Dánia, Németország, Magyarország, Svédország és Svájc —Számítások —61 350 363 tonnának megfelelő mennyiségű szén-dioxid megspórolható —3 millió ember vize

82 2008. ősz

41

Zöld iroda —Zöld iroda és az EU környezetpolitikája —Zöld iroda és Magyarország környezetpolitikája

83 2008. ősz

Zöld iroda —Környezetbarát termékjelek —Környezetbarát: —Megújul, újrahasznosított anyagból —Gyártása a legkevésbé terheli a környezettet —Használata a lehető legkevésbé terheli a környezetet —Használati ideje után a környezete nem károsítva elbomlik vagy újrahasznosítható

—Irodai környezeti intézkedések eredményei —Az irodai környezetvédelem célterületei —légtér / bútor / papír / irodaszerek / irodatechnika / energiatakarékosság / takarítás / utazásgépkocsihasználat / étkeztetés / … 84 2008. ősz

42

Címkék

AUSTRIA

FRANCE

SINGAPORE

85

CANADA

GERMANY

THAILAND

CHINA

JAPAN

The CZECH REPUBLIC

EU

CROATIA

INDIA

THE NETHERLANDS

NORDIC COUNTRIES

USA

2008. ősz

Légtér, az iroda levegője —Beltéri levegő (napi 14 kg levegőfogyasztás) —Légkondi —„Beteg épület” 1970 —Szobanövények —Oxigéntermelés? —Párásítás!!! <<#>> légszárazság —+ Mérgező anyagok megkötése

—HONNAN származik??!! —FFP (Fair Flowers and Plants)

—MPS 86

(Milieu Programma Sierteelt) 2008. ősz

43

—iroda levegő szennyezői —aceton, dimentil-naftalain, benzol*, triklór-etilén, toluol, diklór-benzol*, xilol, dekanal, sztirol*, etilbenzol, triklór-flourmetán,metilén-klorid*, klorofor, ecetsav, naftalain, formaldehid*, metilnaftalin

87 2008. ősz

—forrás: ragasztott műanyag padlók, oldószeres hibajavító, pillanatragasztók, stb. —etanol: ragasztó, filc (narkotizál) —metil-acetát: ragasztó (n.) —etil-acetát: pillanatragasztók (n., nagy dózisban halálos, károsítja a nyálkahártyát) —aceton: ragasztók (n., károsítja a szemet és a gyomor nyálkahártyát) —benzol: mint szennyeződés található a toluolban (narkotizál, rákkeltő) —fenol: pl. CRT monitorokból, LCD monitorok lapkáiból (fenolgyanták)

88 2008. ősz

44

—növény - NASA —formaldehid, benzol, CO megkötés —lebontásban a gyökerek fontosan —formaldehid: aloé, csokrosinda, filodendron, sárkányfa (D. fragrance, D. deremensis), szobai futóka, bíborfutóka —benzol, triklór-etilén: D. marginata), borostyánviárg, vitorlavirág

89 2008. ősz

—formaldehid-forrás: szigetelő hab ,rétegelt lemez, faforgácslemez, szőnyeg, bútor, papír, tisztítószerek —benzol: dohányüst, szintetikus szövetek, műanyagok, tinták, színezőanyagok, gumialapú termékek, tisztítószerek —triklór-etilén: vegytisztítás, tinták, ragasztók, lakkok, festékek

90 2008. ősz

45

Bútor —teljes életciklus számít! —akár újrapapír is —terméktervezéssel indul: újrahasznosított / hasznosítható anyagból legyen —milyen fa? nem mindegy, honnan származik —(erdőgazdaságok minősítése – nemzetközi nonprofit szervezet: Forest Stewardship Council - FSC) – www.fscoax.org, www.eco-furniture.com —ülőke? szivacs? poliuretán! - tűz esetén mérgező (cianidok) —huzat? organikus módon termelt len, pamut —lakkok, festékek, ragasztók – védőanyag —öko-panel bútor - ragasztása formaldehidmentes műgyantával 91 2008. ősz

—legismertebb méreg : formaldehid —forrás: bútorlakk + kötő- és ragasztóanyag —rákkeltő —allergiát, szem- és bőrpanaszokat okoz —helyettesítés: UV hatására stabilizálódó lakokkal —kadmium, higany – fém alkatrészek —padló? akár négyzetlapokból is! —selejtezés? k.b. bútor szétszedhető részekből áll. 92 2008. ősz

46

Irodaszerek — kis mennyiségű, de vegyes hulladékok – egyszer használatos tollak, műanyag poharak stb. — polipropilén, polietilén, polisztrirol, polivinilklorid — pvc: égetve dioxin a levegőbe — polisztirol (a felhasznált sztirol rákkeltő) — PP, PE „csak” a CO, CO2, metán, etilén, etán szennyező anyagokkal szennyez (pl. égetés) — nehézfém: kadmium (piros, sárga, narancssárga festék, több filcben és ceruzában) — filctollak: toluol, xilol (színek rögzítése), formaldehid — változás: ma már alkohol + víz (fejfájást a párolgó alkohol is okozhat) [használat hasznossága: egy 2 gramm tintát tartalmazó tollból 1 gramm tinta beszárad]

93 2008. ősz

—ragaszók: szerves oldószerek —műanyag-, cellulóz-, keményítőtartalmú vegyületek vagy szintetikus kaucsuk —segédanyagok: ragasztóképesség javítása, stabilitás, viszkozitás /oldószerekkel/ —szerves oldószeres ragasztók: 70%-a oldószer —konzerválóanyagok

94 2008. ősz

47

—hibajavítók hexánt tartalmaznak —ha már, akkor inkább a korrektúraceruza, -filc használata jobb —újratöltés (filcek, vizes bázisú tinták, tintapatronos toll)

—iratrendezők, mappák —újrapapír? —fa 95 2008. ősz

—Fénymásolók

96

—A kép/szöveg rávetítődik egy fényérzékeny anyaggal bevont, elektrosztatikusan feltöltött felületre (dob, fotoreceptor). Ahol megvilágítást kap, elveszíti a töltést (kisütött pontok). A nem kisütött pontok töltéshordozók maradnak, ezekre a pontokra a tonerpor rákerül. A dobon kialakult kép sztatikus tötltésű papírra kerül, melyen nyomás és meleg hatására fixálódik —Elhasznált gépek, festékkazetták —Ózon (középkor! ☺), por, zaj —Ózonszűrő, festékpor- helyes kezelés, nedvesebb levegő – hamarabb kiülepedő por —Gyorsabb, nagyobb fénymásolók dB értéke 60 felett van (hosszabb távon szív- és keringési zavarok, anyagcserezavar, vérnyomásemelkedés) 2008. ősz

48

—Energiatakarékos üzemmód! —Papírhasználat —Papír helyett e-mail —Festékkazetták tonerpora: műgyanta, por, korom és festékanyagok + mágnesezhető fémoxidok —Régebben a tonerpor policiklikus aromás szénhidrogéneket is tartalmazott (rákkeltő)

97 2008. ősz

—Nyomtatók —Régen: hőnyomtató, ma már alig (hőérzékeny papír) – kivéve régebbi faxgépek —Pontmátrix (mátrixnyomtató) – számlázás, könyvelés, 9-24 tűs ZAJ —Lézernyomtató =~ technológiailag mint a fénymásoló —Tintasugaras nyomtató – fúvókán keresztül a tinta a papírra spriccel, irányítás elektromos mező alapján

98 2008. ősz

49

Ajánlott E-olvasmányok — NEPAnet (http://ceq.eh.doe.gov/nepa/nepanet.htm) — U.S. Environmental Protection Agency: National Environmental Policy Act (NEPA) (http://www.epa.gov/compliance/basics/nepa.html) — The National Environmental Policy Act of 1969, as amended (http://ceq.eh.doe.gov/nepa/regs/nepa/nepaeqia.htm) — Feladatok a XXI. századra (AGENDA 21) (http://www.foek.hu/zsibongo/egyezm/agenda21/agen da21.htm)

99 2008. ősz

Ajánlott E-olvasmányok — GREEN PURCHASING IN EUROPE (http://epe.be/workbooks/gpurchasing/index.html) — Termékminősítési rendszerek: —http://europa.eu.int/comm/environment/ecolabel/index .htm —http://www.blauer-engel.de —http://www.svanen.nu/Eng/default.asp —http://www.energystar.gov —http://www.gealabel.org —http://www.energy-plus.org

100 2008. ősz

50

Ajánlott E-olvasmányok — EU zöld beszerzés (http://europa.eu.int/comm/environment/gpp) — Közbeszerzési portál (http://kszfweb.econet.hu) — Global Eco-labelling Network (http://www.gen.gr.jp) — Környezettudományi Központ (http://ktk-ces.hu) — The Centre for Sustainable Design (http://www.cfsd.org.uk/) — Az Európai Unió öko-címke rendszere (http://okocimke.kvvm.hu/public_hun/?ppid=1330000 ) — RELIEF- European Research project on green purchasing (http://www.iclei-europe.org/?relief) — Global Ecolabelling Network (http://www.gen.gr.jp/) 101 2008. ősz

51

Előzetes vizsgálat és KHV

Recommend Documents