Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 59211/2011.
CÍM:
Előterjesztő:
ELŐTERJESZTÉS A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRŐL
Abdai Géza alpolgármester Dr. Dobos József jegyző
Az előterjesztést megkapta:
Szociális és Egészségügyi Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
Meghívottak:
2011. február 10.
-
1
Előadó: Palotai György osztályvezető
Tisztelt Közgyűlés! A Közgyűlés 2005-ben alkotott rendeletet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól [4/2005. (II. 1.) önkormányzati rendelet]. Ezt azóta 11-szer módosította, legutóbb 2009-ben. Az eltelt időben a rendelet tárgyát képező szociális ellátások, támogatások körül sok vita keletkezett, amelyeket nem minden tekintetben sikerült nyugvópontra juttatni. A megváltozott társadalmi viszonyok közepette a szociális ellátások és támogatások rendszerének átgondolása, új megoldások keresése, a hatékonyság és a célszerűség kívánalmainak való jobb megfelelés motiválta a témában érintetteket. Természetesen mi is keressük a helyi körülményeket jobban figyelembe vevő, az itt élők szociális helyzetéhez alkalmasabbnak mutatkozó megoldásokat. Az előterjesztés kapcsán a jelenleg hatályos szabályozásban olyan sok helyen kellett volna változtatni, hogy a követhetőség érdekében inkább a teljes rendelet újjal való kiváltása mellett döntöttünk. A rendeleti szabályozás során az alábbi elveket vettük figyelembe, kívántuk érvényesíteni:
Áttekintettük a szociális ellátás eddigi gyakorlatát. A jelenlegi gazdasági viszonyok közepette a meglévő támogatási rendszer széleskörű, tág feltételrendszerre épülő, ami a jövőben aligha lesz fenntartható. Esetenként a megengedő szabályozás miatt igazságtalannak, de legalábbis indokolatlannak kellett tartottunk egyes támogatásokat.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a családok szociális biztonságát jelentősen veszélyezteti, hogy jövedelmükből a lakhatással összefüggő kiadások növekvő hányadot tesznek ki, nő az adósok száma és az adósság mértéke is. A lakhatási kiadásokhoz való hozzájárulás során elsősorban a lakbér megfizetésére, a közüzemi szolgáltatóknál keletkező adósságok megelőzésére összpontosítunk, számítva a családok együttműködésére.
A gyermekek ellátása a családokban esetenként szintén komolyan veszélyeztetett, gyakori, hogy táplálkozásuk rendszertelen, nem elégséges, közösségi programoktól esnek el a család anyagi helyzete miatt. E téren a közösségi étkeztetésben való részvételt kívánjuk elősegíteni, továbbá a tanulás személyes feltételeinek megteremtéséhez kívánunk segítséget nyújtani.
Tapasztaljuk, hogy a pénzben kapott támogatások nem mindig érik el a kívánt hatást, azt a családok hamar felélik. Egyes segélyezettek túlzott gyakorisággal igényelik a támogatást. E téren az eddigi gyakorlathoz képest korlátozásokat kívánunk érvényesíteni, ezáltal is szeretnénk erősíteni a családok tudatosabb, felelősebb gondolkodását saját élethelyzetük megítélésében, az ebből eredő döntések meghozatalában.
A munkanélkülivé vált személyek és közvetve családjuk részére a pénzbeli támogatás mellett megteremtjük annak lehetőségét, hogy a közcélú foglalkoztatás keretében a közösség számára hasznos tevékenységet végezzenek.
2
Az egyes ellátásokhoz (támogatásokhoz) tartozó ez évi összefoglaló felhasználási adatokat az előterjesztés mellékletében három táblában mutatjuk be. Ebből kitűnik, hogy a legtöbben a lakhatással összefüggő és az egyszeri támogatásokat igénylik a közlekedési és közgyógyellátással összefüggő támogatások mellett. A város a legnagyobb támogatási összeget is ezen ellátásokra fordítja, és az ápolással kapcsolatos támogatások is az élen járnak. A kimutatásban szereplő támogatások egy részéhez állami bevételek is tapadnak (pl. normatív lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, közgyógyellátás) de még ezen támogatásoknak is van kifejezetten saját forrásból finanszírozott része (helyi lakásfenntartási támogatás, méltányos vagy fokozott ápolási díj, méltányos közgyógyellátás), amit a helyi rendeletben szabályoztunk. Figyelemmel a fentebb írtakra a rendelet tervezetben az egészségmegtartó támogatás kivételével megtartottuk mindazon támogatási formákat, amelyeket a hatályos rendelet tartalmaz, ugyanakkor mivel tekintettel kellett lennünk a gazdasági kényszerűségekből fakadó keretszűkülésre, a támogatások feltételrendszerét az eddiginél szigorúbban kellett megállapítanunk. Kétségtelen tény, hogy ezáltal a támogatásban részesülők köre és a támogatásra felhasznált összeg kisebb lesz. Megvizsgáltuk és összevetettük a két rendelet közti eltérő szabályozásból származó változásokat. A méltányos ápolási díjat a rendelet tervezet megszünteti, ezáltal 171 ápolási díjban részesülő ellátása szűnik meg (nem egy időpontban, hanem a kötelező felülvizsgálatok nyomán folyamatosan). Átlagosan 25.681.- Ft/fő/hó összeggel számolva az éves megtakarítás 52 699 E Ft. Továbbra is ápolási díjban részesül 169 fő (alanyi jogú és fokozott ápolási díjasok). A helyi lakásfenntartási támogatás szintén kikerül a rendeletből, ami 828 főt érint Az átlagosan 6 100 Ft/fő/hó támogatással számolva a megtakarítás 60 669 E Ft. Továbbra is kap lakásfenntartási támogatást 415 fő. Az önálló lakbértámogatás esetén 161 fő az érintett, átlagban 4 821 Ft/fő/hó összeggel, ami éves összesítésben 9 316 E Ft-ot jelent. Az aktív korúak foglalkoztatására pályázatot kell benyújtani, aminek keretében Sopronban a rövid időtartamú foglalkoztatás keretében várhatóan 100 fő kaphat legfeljebb négyhavi, napi 4 órás munkát. A hosszabb távú foglalkoztatás keretében 7 főre számíthatunk. Ezek a foglalkoztatások az állam által támogatottak. Fontos szempont főként a rövidtávú alkalmazás esetében, hogy 2012-től az kaphat bérpótló juttatást, aki 2011-ben legalább egy hónap jogviszonyt tud igazolni. A jogosultsági feltételek szigorodása miatt további támogatásokra fordított kiadás mértéke is csökkenni fog, vagy növekedése nem várható. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet meghatározza a rendeletek formai előírásait és a jogszabály alkotás rendjét. A rendelet megalkotásakor erre figyelemmel kell lennünk. Tiltott a magasabb rendű jogszabály szövegének átvétele, ezért gyakoribb lett a hivatkozás, esetünkben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényre (röviden Szt.). Részletes indoklás: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatályát a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben (Szt.) meghatározottakra való hivatkozással tartalmazza a rendelettervezet azzal a kiegészítéssel, hogy csak soproni illetőségűekre, egyes esetekben soproni lakhelyűekre terjed ki a rendelet hatálya. 3
Értelmező rendelkezések 2. § A rendeletben használt fogalmak kifejtését tartalmazza a rendeletnek ezen felsorolása. A korábbi rendeletben szereplő, hasonló tartalmú részhez képest takarékosabban bántunk a fogalommagyarázattal az említett jogszabály szerkesztési előírások miatt. E körben az egyik legfontosabb a jövedelmi jogosultsági feltétel, amelyet újszerűen, részletezően állapítottuk meg. Eljárási rendelkezések 3-4. § Azokat a szabályokat gyűjtöttük egybe, amelyek a támogatás megállapítása érdekében szükségesek. A hatályos rendelethez képest változik a jövedelem igazolásának módja, és a környezettanulmány készítésének szabályai. A pénzbeli ellátás folyósítása 5. § A pénzbeli ellátás esetén az átutalási formát preferáljuk, a kézpénzes kifizetést csak indokolt esetben és kivételes eljárásként kívánjuk alkalmazni. Méltányossági eljárás a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezés esetén 6. § A hatályos rendeletben részletesen nem szabályozott méltányossági eljárást írja le a rendelet tervezet. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások eljárási szabályai 7-8. § Az önkormányzat a Szt-ben meghatározott ellátásokat, és krízistámogatást nyújt, ezen ellátások iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. Aktív korúak ellátása 9-13. § Az aktív korúak ellátásában a módosított törvényben szabályozott bérpótló juttatás és a rendszeres szociális segély alkalmazásának szabályait rögzítettük. A rendelet tervezet tartalmazza a törvény által megengedett, az önkormányzat rendeletében előírható feltételt, amely a lakókörnyezet tisztántartásához köti a bérpótló juttatás megállapítását. A szabályozás nem zárja ki azt, hogy az önkormányzat pályázzon, és a támogatási pályázat eredményeként megállapított számban és feltételek mellett alkalmazhasson a munkaerő-piaci ellátásokból kiszorultakat a rendszeres szociális segélyezés (11-13. §) helyett. Krízistámogatás 14. § Ez a támogatás a hatályos rendelet szerinti eljárásrendben, azonos feltételek mellett áll a rendelet tervezet szerint rendelkezésre. A támogatás összegének felső határát (amely jelenleg nem szabályozott) a nyugdíjminimum tizenötszörösében határozza meg a tervezet. Lakásfenntartási támogatás 15. § A törvény által szabályozott feltételek között nyújtható, ún. normatív lakásfenntartási támogatás feltételeit szabályozza. Ápolási díj 16-17. § A törvény által szabályozott feltételek között, a törvényi rendelkezések alapján részesülhet ápolási díjban a kérelmező (alanyi és fokozott ápolási díj). Ezen felül a rendelet tervezet szerint az önkormányzat csak akkor állapít meg ápolási díjat, ha az ápolt felnőtt tartós betegsége már 18. életévének betöltése előtt és az óta folyamatosan fennáll. Átmeneti segély 18. § Az átmeneti segély körébe tartozó ellátások, támogatások sokféleségével teremt a rendelet tervezet lehetőséget arra, hogy a szociálisan rászoruló az élethelyzetéhez igazodó támogatást igényeljen. A jövedelmi feltételeket úgy határoztuk meg, hogy a valóban rászorulók kaphassanak támogatást. A támogatás mértékét a 12 hónap alatt igényelhető összeg és az igénylések számának meghatározásával kívánjuk korlátok között tartani. Temetési segély 19. § A rendelet tervezet az általános szabályok szerint rászorultak részére teszi lehetővé az igénybe vételét, a hatályos rendelettel azonos mértékben. Méltányosság azonban nem alkalmazható. Tanulói közlekedési kedvezmény 20. § Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj 21. § Kisgyermekesek közlekedési támogatása 22. § Ezekkel a támogatásokkal kapcsolatos jogosultságok, eljárások és szabályozások a rendelet tervezetben a hatályos rendelethez 4
képest nem változtak. A Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj szabályozását a tartalom megtartása mellett lerövidítettük. Természetbeni ellátások 23. § Rendszeres szociális segély 24. § Köztemetés 25. § Közgyógyellátás 26. § A felsorolt szakaszokban foglalt támogatásokkal kapcsolatos jogosultságok, eljárások és szabályozások azonosak a szociális törvényben megfogalmazottakkal. Adósságkezelési szolgáltatás 27-30. § Az adósságkezelési eljárásban való részvétel jogosultsági feltételeként 400.000 Ft adósságot határoz meg a rendelet tervezet (a hatályos rendelet szerint ez 300 000 Ft). A jövedelemi és vagyoni határokat az általános feltételeknek megfelelően írja elő. A méltányolható lakásnagyságot a törvényben foglalt mértékhez (Szt. 38. § (4) bekezdés) igazítottuk, a Sopronban elfogadható legalacsonyabb lakásminőség az összkomfortos (a lakótelepi lakásokra tekintettel). Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 31. § Elsősorban azon gyermekek számára nyújtható, akik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülnek (részükre több szolgáltatás ingyenes), de részükre az alapvető szolgáltatások elérése veszélyeztetett a családban. Ez a támogatás a tervezet szerint gyermekenként és évente a nyugdíjminimum 250 %-áig áll rendelkezésre (a hatályos rendelet alkalmanként a nyugdíjminimum 40%-ában korlátozta). Záró rendelkezések 32. § Ebben a szakaszban rendelkezünk a rendelet hatályba lépésről, valamint a hatályba lépéssel egyidőben hatályukat vesztő rendeletekről. Átmeneti rendelkezések 33. § A tervezet szerint a hatályba lépő új rendelet a hatályba lépést követően induló és a folyamatban lévő ügyekben alkalmazható. Az ápolási díj felülvizsgálata során az új rendeletnek való megfelelést is vizsgálni kell. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. alcímében előírt előzetes hatásvizsgálat eredményéről az alábbi tájékoztatást adom: - Társadalmi hatások: A rendelet a jelenleginél igazságosabb, ellenőrizhetőbb segélyezési rendszert vezet be, elsősorban a lakhatással és a gyermekek ellátásával kapcsolatos nehézségek esetén támogatja a rászorultakat, fokozottabb együttműködésre és felelősségvállalásra ösztönzi a segélyezetteket. A támogatásban részesülők köre némileg szűkül. - Gazdasági, költségvetési hatások: Megtakarítás várható a támogatási mértékek csökkentése és a feltételek szigorítása nyomán. Ennek összege nehezen becsülhető meg tekintettel arra, hogy ezzel párhuzamosan az életkörülmények romlása folytán egyre többen tartozhatnak a támogatásra jogosultak körébe. - Környezeti és egészségi hatások: A rendelet elfogadása számottevő környezeti és egészségi kihatással nem jár. - Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Az adminisztratív környezettanulmány készítés kiterjesztésével kismértékben nőnek.
terhek
a
- A jogszabály megalkotásának szükségességét indokolja: A társadalmi elvárás az igazságos támogatási rendszer, a nem rászorulók segélyezésének kiküszöbölése iránt, valamint az önkormányzat finanszírozási lehetőségének beszűkülése. - A jogalkotás elmaradásának várható következményei: A támogatási rendszer visszásságai fennmaradnak, a finanszírozás forrás hiányban év közben ellehetetlenül. - A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendelkezésre állnak.
5
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fentiek alapján a rendelet tervezetet fogadja el. A rendelet tervezetről az SZMSZ 54. § (1) bekezdése szerint nyílt szavazás útján, az 53. § (2) bekezdése a) pontja alapján minősített többséggel hozható döntés.
Sopron, 2011. február 11.
Dr. Dobos József jegyző
Melléklet:
Abdai Géza alpolgármester
Statisztikai kimutatás a 2010. évi segélyezésről
6
Az előterjesztés melléklete Statisztikai kimutatás a 2010. évi segélyezésről segélyezési formák szerint sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39
Segélyezési forma
segélyezettek száma
tételek száma
adósságkezelési tám.közműhátr. adósságkezelési tám.lakfent. aktívk. rend. szoc. segélye 25 % aktívk. rend. szoc. segélye 50 % ápoláai díj fokozott ápolási díj (alanyi) súlyos fogy. ápolási díj méltányos egészségmegtartó támogatás egyszeri szociális segély élelmiszerutalvány fiatalok életkezdési támogatása fűtéstámogatás gépjármű vásárlási támogatás gyermekétkeztetés gyermekétkeztetés (bölcsőde) gyermekétkeztetés (óvoda) gyermeknevelési támogatás gyermektartás megelelőlegezése gyógyszertámogatás időskorúak járadéka időszaki támogatás katonai családi segély kiegészítő gyermekv. támogatás kisgyermekesek közlekedési tám. közgyógyellátás alanyi közműhátralék köztemetés krízistámogatás lakásfenntartás KET lakbértámogatás lakfenntartás (normatív) mozgássérültek közlek. hozzájár. óvodáztatási támogatás rendelkezésre állási támogatás rendk. gyermekvéd. támogatás rendsz. gyermv. tám. kiegészítése rendszeres gyernmekvédelmi kedv. rendszeres szociális segély temetési segély új típ. rendszeres szociális segély vak személyi járadék
41 39 5 1 17 154 191 40 898 669 264 646 4 1 3 1 1 54 287 4 104 6 1 713 784 145 8 37 1384 161 422 142 3 237 116 605 508 29 197 36 87
474 255 12 3 137 1631 1843 42 1232 1385 264 651 4 12 36 12 12 615 291 43 266 72 12 7596 790 183 8 39 12499 1366 3342 142 3 1252 129 992 517 275 199 251 1044
összes támogatás (Ft) 3 218 668 758 700 73 417 28 960 4 205 971 49 598 359 58 505 275 1 218 000 6 791 127 5 725 500 10 560 000 25 940 000 1 200 000 1 200 2 400 1 200 169 464 11 068 700 6 521 245 1 331 042 1 086 000 620 496 75 240 39 001 212 0 1 590 083 355 000 0 76 849 623 9 316 100 15 667 300 1 596 500 40 000 30 475 356 1 024 000 10 201 600 0 5 882 123 3 958 470 5 999 595 6 164 400
átlagos támogatás (Ft/fő) 6 790 2 975 6 118 9 653 30 701 30 410 31 745 29 000 5 512 4 134 40 000 39 846 300 000 100 67 100 14 122 17 998 22 410 30 954 4 083 8 618 6 270 5 134 0 8 689 44 375 0 6 148 6 820 4 688 11 243 13 333 24 341 7 938 10 284 0 21 390 19 892 23 903 5 905
7
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/2011. (...) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (5) bekezdésében megállapított jogalkotói feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a (3) bekezdés kivételével kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében, vagy az Szt. 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott, Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre. (2) E rendeletben meghatározott ellátásokban - a jelen rendelet 14. §-ában, és 20-21. §ában meghatározottak kivételével - az a személy részesíthető, akinek jövedelme az ellátásra vonatkozó szabályokban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg, és sem neki, sem a vele közös háztartásban élőnek nincs az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meghaladó vagyona. (3) Az e rendelet 10. §-ában megállapított bérpótló juttatás, a 11-13. §-ában megállapított rendszeres szociális segély, a 14. §-ban megállapított krízistámogatás, a 17. §-ban megállapított ápolási díj, a18. §-ban megállapított átmeneti segély, a 20. §-ban megállapított temetési segély, a 22. §-ban megállapított kisgyermekesek közlekedési támogatása, a 26. §-ban megállapított közgyógyellátás, a 27-30. §-ban megállapított adósságkezelési szolgáltatás és a 31. §-ban megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybe vételére a Sopron Megyei Jogú Város illetékességi területén lakcímmel rendelkező személy jogosult. (3) E rendelet személyi hatályára tekintet nélkül rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, átmeneti segélyt kell nyújtani az arra rászorulónak, ha ennek hiányában a késedelem életét, testi épségét veszélyeztetné. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Albérletben élő: az a személy, aki egyedül vagy családjával együtt bérleményben él, ide nem értve az önkormányzati bérlakásokat. 2. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hozzátartozók közössége. 3. Egyedül élő: aki egyszemélyes háztartásban lakik. 4. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége. 5. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen: 8
a.) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe, b.) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás), c) gyógyászati segédeszközök beszerzése, d.) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.). 6. Jogosultsági jövedelmi feltétel: az ellátás igénybevételére jogosult az a személy, a) akinek családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének aa) 6, vagy annál több fős család esetén a 150 %-át, ab) 5 fős család esetén a 170 %-át, ac) 4 fős család esetén a 190 %-át, ad) 3 fős család esetén a 210 %-át, ae) 2 fős család esetén a 230 %-át, b) egyedülálló esetében 250 %-át nem haladja meg. 7. Lakás alapterülete: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottakkal igazolható alapterület. 8. Lakbér: a lakbér tekintetében a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. 9. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete, b.) kérelmező közös háztartásában élő családfenntartó közeli hozzátartozó halála,
közeli
hozzátartozók
estében
a
c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül, d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.), e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás, f) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés, következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, és
stb.)
g) egyedülálló személynek büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátása. 10. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. 9
11. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon. 3. Általános eljárási rendelkezések 3. § (1) A jelen rendeletben meghatározott ellátás iránti kérelmet az igénylő, törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja személyesen vagy postai úton nyújthatja be Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). Szociális támogatás biztosítására, ellátás megállapítására, szolgáltatás nyújtására eljárás elektronikus úton nem kezdeményezhető. (2) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint – ellátási formától függően – a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelméről és vagyoni viszonyairól. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmet igazoló dokumentumot. (3) A jövedelmet igazoló dokumentum: a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított utolsó havi jövedelemigazolás, b) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás, c) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lap. d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvény vagy a kifizető szerv igazolása, e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolata, vagy az Nemzeti Adó és Vámhivatal (Adóhatóság) által kiállított igazolás, támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolás, f) vállalkozásból származó jövedelem esetén az Adóhatóság igazolása, vagy az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolás. g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló elismervény, vagy postai feladóvevény és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozata, h) ösztöndíj esetén a felsőfokú oktatási intézmény igazolása, i) az a)-h) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolás, és j) ha a d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható. 4. § A kérelmező vagyoni viszonyainak vizsgálatára az ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás iránti kérelem benyújtásakor, ezt követően a felülvizsgálatkor, egyébként a jogosult körülményeiben az Szt. 25. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott változás bekövetkezésekor környezettanulmányt kell készíteni 4. A pénzbeli ellátás folyósítása 5. § A pénzbeli ellátást elsősorban a kérelmező által megjelölt folyószámlára történő utalással, esetleg postai úton, vagy kivételesen házipénztáron keresztül kell folyósítani.
10
5. Méltányossági eljárás a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezés esetén 6. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezett az ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelmet nyújthat be a határozatot hozó szervhez a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés iránt. (2) A jegyző, vagy a polgármester által hozott határozat esetében Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Egészségügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a) legfeljebb hat havi részletfizetést engedélyezhet, az Szt. hatálya alá tartozó pénzbeli es természetbeni ellátások esetében, annak a kötelezettnek, a) akinek családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének aa) 6, vagy annál több fős család esetén a 150 %-át, ab) 5 fős család esetén a 170 %-át, ac) 4 fős család esetén a 190 %-át, ad) 3 fős család esetén a 210 %-át, ae) 2 fős család esetén a 230 %-át, b) egyedülálló esetében 250 %-át b) a visszafizetendő összeget legfeljebb 60%kal csökkentheti, és a fennmaradó összegre legfeljebb hat havi részletfizetést engedélyezhet, annak a kötelezettnek, a) akinek családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének aa) 6, vagy annál több fős család esetén a 130 %-át, ab) 5 fős család esetén a 150 %-át, ac) 4 fős család esetén a 170 %-át, ad) 3 fős család esetén a 190 §-át, ae) 2 fős család esetén a 210 %-át, b) egyedülálló esetében 230 %-át c) a visszafizetést elengedheti, annak a kötelezettnek, a) akinek családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének aa) 6, vagy annál több fős család esetén a 110 %-át, ab) 5 fős család esetén a 130 %-át, ac) 4 fős család esetén a 150 %-át, ad) 3 fős család esetén a 170 §-át, ae) 2 fős család esetén a 190 %-át, b) egyedülálló esetében 210 %-át nem éri el.
11
II. Fejezet Pénzbeli szociális ellátások 6. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások eljárási szabályai 7. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az Szt. 25. § (3) bekezdés b) pontjának ba)-bd) alpontjaiban meghatározott ellátásokon túl szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásként krízistámogatást nyújt. 8. § A 7. §-ban foglalt ellátások iránti kérelmet a polgármesterhez kell előterjeszteni. 7. Az aktív korúak ellátása 9. § Aktív korúak ellátására jogosult az a személy, aki az Szt. 33-34. §-ban előírt feltételeknek megfelel. 8. A bérpótló juttatás 10. § (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - az Szt. 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel, és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén - bérpótló juttatásra jogosult. (2) A bérpótló juttatásra a kérelem benyújtója, és az ellátás jogosultja akkor jogosult, ha lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult vállalja, hogy az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, járdát tisztán tartja, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítja. (3) A (2) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. 9. Rendszeres szociális segély 11. § Az Szt. 37. §-a szerinti feltételeknek megfelelő személy az aktív korúak ellátása keretében rendszeres szociális segélyre jogosult. 12. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az aktív korúak ellátására jogosult személlyel együttműködési kötelezettség teljesítésére a családsegítés alapszolgáltatást biztosító intézményét (a továbbiakban: együttműködő szerv) jelöli ki. (2) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) b)
képzés, átképzés, pszichoszociális hátránnyal küzdő nem foglalkoztatott személyek számára hiányfeltáró egyéni és csoportfoglalkozások, motivációs-, orientációs tréningek, reintegrációs csoportfoglalkozások, és c) egyéni képességfejlesztő programok. 13. §( 1) Az együttműködési megállapodás megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy neki felróható okból a) a segély folyósításának időtartama alatt az általa aláírt együttműködési megállapodásban foglaltaknak a (2) bekezdésben meghatározott felszólítás ellenére sem tesz eleget,
12
b) akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, vagy azt hitelt érdemlően igazolni nem tudja, c) a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, vagy az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg, vagy d) a Polgármesteri Hivatalban, vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg. (2) Az együttműködő szerv vezetője a mulasztót határidő kitűzésével felhívja, hogy közölje és igazolja a mulasztás indokát. Együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a program az egyén mentális állapotának nem megfelelő, illetőleg a beilleszkedést segítő programban való részvétel az egészségi állapotából adódóan lehetetlen. 10. Krízistámogatás 14. § (1) A polgármester kérelemre, jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül krízistámogatásban részesítheti azt, aki neki fel nem róható okból (haláleset, elemi kár, súlyos betegség stb.) olyan, különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna. (2) A támogatásról és annak összegéről, méltányossági jogkörében a Polgármester határoz. A támogatás mértéke legfeljebb a nyugdíjminimum tizenötszöröse lehet. 11. Lakásfenntartási támogatás 15. § A polgármester kérelemre normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg az Szt. 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megnevezett, és a (2)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek megfelelő jogosultnak. 12. Ápolási díj 16. § A jegyző kérelemre – az Szt. 43/B § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével alanyi ápolási díjat állapít meg az Szt. 41-43/A §-aiban meghatározott feltételeknek megfelelő jogosultnak. 17. § (1) A polgármester kérelemre az Szt. 43/B § (1) bekezdés szerinti esetben ápolási díjat annak a hozzátartozónak állapít meg, akinek egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. (2) Az ápolási díjra való jogosultság további feltétele, hogy a tartósan beteg személy állapota már 18. életéve betöltése előtt bekövetkezett, és az óta folyamatosan fennáll. (3) Az ápolási kötelezettség megszegésének kell tekinteni, és az ápolási díj folyósításának megszüntetését vonja maga után, ha az ápoló az ápolást nem az ápolt egészségügyi állapotának megfelelően végzi, vagy ápolási kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítését - felkérésre - az önkormányzat szociális szolgáltató intézménye illetékes ellenőrizni. 13. Átmeneti segély 18. § (1) A polgármester kérelemre az Szt. 45. §-ában meghatározott átmeneti segélyt állapít meg annak, akinek egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. (2) Az átmeneti segélyre való jogosultság tovább feltétele, hogy a háztartás a) lakbérre, albérleti díjra, 13
b) távhőszolgáltatás díjára, d) közös költségre, d) szemétszállítás költségeire, e) az ivóvízfogyasztás és csatornahasználat díjára, f) villamos energia költségeire, g) gázfogyasztás díjára, h) egyéb tüzelőanyag vásárlására fordított, számlával igazolt havi együttes költsége a háztartás havi összes jövedelmének 65 %-át elérje vagy meghaladja. (3) Az átmeneti segély a következő formában adható: a) egyszeri segély, b) havi rendszerességgel adott átmeneti segély, amely lehet jövedelemkiegészítő támogatás is, vagy c) évente egyszer adható átmeneti segély, amely lehet ca) gyógyszertámogatás, vagy cb) tüzelőtámogatás. (4) Átmeneti segély az első átmeneti segélyt megállapító határozat keltétől számított 12 hónap alatt legfeljebb 4 alkalommal igényelhető. (5) Az átmeneti segély legkisebb összege a nyugdíjminimum 10 %-a, együttes összege 12 havonta legfeljebb a nyugdíjminimum háromszorosa lehet. 14. Temetési segély 19. § (1) A polgármester kérelemre temetési segélyt állapíthat meg annak a személynek, akinek egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. (2) A temetési segély összege a temetési költség 15%-a, mely azonban nem haladhatja meg a temetkezési szolgáltatók által minden év januárjában meghatározott legolcsóbb temetés összegének 20%-át. 15. Tanulói közlekedési kedvezmény 20. § (1) Az a tanuló aki, soproni közoktatási intézményben, általános és középiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytat, a helyi közlekedés igénybevételéhez támogatásra jogosult. (2) A támogatás iránti kérelem a képző intézmény tanulói jogviszony igazolásával együtt fogadható el. (3) A támogatás a tanulói jogviszony időtartamára szól. Az erre irányuló kérelmet első alkalommal minden év szeptember 15-éig kell benyújtani, s október 1-jétől érvényes. (4) A következő naptári évre vonatkozó kérelmet folyó év december 15-éig kell benyújtani. (5) A támogatás összege Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a helyi autóbuszjáratok díjtételének megállapításáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletének mellékletében meghatározott negyedéves diákbérlet árának időarányos része, de legfeljebb négyszerese. 14
16. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj 21. § (1) Felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton tanuló, illetve középfokú oktatási intézményben utolsó éves, érettségi vizsga előtt álló, továbbá felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett és soproni állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászorult fiatalok részére - pályázati úton elbírált - Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj (továbbiakban: felsőoktatási ösztöndíj) adható. (2) Felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak azok a személyek, akik az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben rögzített és az önkormányzat által kiadott pályázati felhívásban meghatározott („A” és „B” típusú) képzésben folytatják tanulmányaikat, vagy ilyen tanulmányokban kívánnak részt venni. (3) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat feltételeit a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló kormányrendelet és az évente kiadott pályázati felhívás tartalmazza. A Pályázati felhívás megjelenéséről és tartalmáról a Polgármesteri Hivatal a helyben szokásos módon ad tájékoztatást. (4) Az e rendeletben szabályozott szociális ösztöndíjjal kapcsolatos feladat- és hatáskört a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a Bizottság gyakorolja. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kormányrendelet és a pályázati felhívás előírásai alapján - figyelemmel az e rendeletben megfogalmazottakra - kiírja a helyi pályázatot, döntsön a helyi támogatás megállapításáról, megszüntetéséről, és ellenőrzi a jogosultság fennállását. (5) Az ösztöndíj elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik. Támogatásban azok a felsőoktatási intézményben tanulmányokat megkezdeni kívánó/folytató hallgatók részesülnek, akik megfelelnek a (2)(3) bekezdésében szabályozott feltételeknek. (6) A Bizottság a döntést követően az Oktatási Minisztérium Bursa Hugarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat Általános Szerződési feltételei szerint jár el. (7) A Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjban részesülő támogatott egyidejűleg e rendeletben foglalt jövedelemkiegészítő időszaki támogatásban nem részesíthető, vagy a már megállapított ellátást a pályázat elbírálását követő hónap első napjától meg kell szüntetni. 17. Kisgyermekesek közlekedési támogatása 22. § (1) A kisgyermekesek közlekedési támogatása a gyermekekkel való közlekedési költségek csökkentésére a családnak nyújtott pénzbeli támogatás. (2) A helyi tömegközlekedés igénybevételéhez támogatásra jogosult az a soproni lakóhellyel rendelkező szülő vagy törvényes képviselő, aki háztartásában az e § feltételeinek megfelelő, 8. életévét még be nem töltött gyermeket nevel, és a) a b) pont kivételével a helyi tömegközlekedést, vagy b) Brand major, Gida patak utca lakóhely esetén a 7242 mezőkódú helyközi tömegközlekedést rendszeresen igénybe veszi. (3) A támogatás a háztartásban élő legfiatalabb, e § feltételeinek megfelelő gyermek a) első tanítási éve szeptember hó 30. napjáig, vagy b) - ha addig nem lesz iskolás -, 8. életévének betöltéséig adható. 15
(4) A támogatást a gyermeket háztartásában nevelő személyek közül egy jogosult igényelheti, az a) aki a (2) bekezdés a) pontja alapján helyi tömegközlekedés igénybevételére jogosító összvonalas bérletet, vagy b) aki a (2) bekezdés b) pontja alapján helyközi bérletet vásárolt. (5) A támogatás utólag, az utazásra jogosító bérlet leadását követő hónap 5. napjáig kerül kifizetésre. (6) A támogatás összege megegyezik a jogosult javára szóló helyi bérlet vásárlása esetén a felhasznált bérlet árával, helyközi bérlet vásárlása esetén legfeljebb a helyi összvonalas bérlet árának megfelelő összeggel. Amennyiben a leadott bérlet felhasználási ideje alatt a háztartásban élő legkisebb gyermek esetén a (3) bekezdésben foglalt valamelyik feltétel teljesül, a támogatás összegét időarányosan kell megállapítani. (7) A támogatás megállapításához, a jogosultság és a költségek igazolására a kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező állandó lakóhelyét igazoló hatósági igazolvány másolatát, b) a gyermek állandó lakóhelyét igazoló hatósági igazolvány másolatát, c) a törvényes képviseletet igazoló dokumentumot, d) a helyi tömegközlekedés igénybevételére jogosító bérlet igazolvány másolatát, majd igényléskor a már felhasznált összvonalas bérletet, melyen a kérelmező nevére kiállított bérlet igazolvány vagy diákigazolvány száma került feltüntetésre, és e) a gyermek 6. életévének betöltését követően azt a dokumentumot, amely hitelt érdemlően igazolja, hogy a gyermek a folyó nevelési évben nincs tanulói jogviszonyban mert óvodába jár, korai fejlesztésben és gondozásban vesz részt, vagy képzési kötelezett.
III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 23. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátások közül az alábbiak természetbeni ellátás formájában is nyújthatók: a) az átmeneti segély, és b) a rendszeres szociális segély az Szt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben. (2) Természetben nyújtott ellátás a) a közgyógyellátás szociális alapon, b) a köztemetés, és c) az adósságkezelési szolgáltatás. 18. Rendszeres szociális segély 24. § A Szt. 47. § (2) bekezdése szerinti rendszeres szociális segély természetbeni juttatási formái: a) élelmiszer, 16
b) tankönyv, c) tüzelőanyag vásárlásának támogatása, d) közüzemi díjak kifizetésének támogatása, és e) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. 19. Köztemetés 25. § (1) A polgármester köztemetés esetén kérelemre mentesíti a terhére megállapítható köztemetési költségek megfizetése alól azt az eltemettetésre köteles személyt, a) akinek családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének aa) 6, vagy annál több fős család esetén a 110 %-át, ab) 5 fős család esetén a 130 %-át, ac) 4 fős család esetén a 150 %-át, ad) 3 fős család esetén a 170 §-át, ae) 2 fős család esetén a 190 %-át, b) egyedülálló esetében 210 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné. (2) A polgármester kérelemre részben mentesíti a fizetési kötelezettség alól azt az eltemettetésre köteles személyt, a) akinek családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének aa) 6, vagy annál több fős család esetén a 130 %-át, ab) 5 fős család esetén a 150 %-át, ac) 4 fős család esetén a 170 %-át, ad) 3 fős család esetén a 190 %-át, ae) 2 fős család esetén a 210 %-át, b) egyedülálló esetében 230 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt vagy az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné. (3) Az eltemettetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni. (4) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés költsége és a hagyatéki vagyon különbözete után lehet a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben a fizetési kötelezettség alól mentesíteni. 20. Közgyógyellátás 26. § (1) A jegyző kérelemre közgyógyellátási támogatást állapít meg annak a személynek, akinek egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott 17
feltételeknek megfelel, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 20%-át. 21. Adósságkezelési szolgáltatás 27. § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban az részesülhet, aki az alább felsorolt valamennyi feltételnek megfelel: a) egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, b) az Szt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott, de 400.000 Ft-ot meg nem haladó adóssága van, c) e rendelet 1. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, d) az általa lakott lakás nagysága és minősége nem haladja meg a Sopron Megyei Jogú Városban elismert minimális lakásnagyságot és minőséget, e) fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében együttműködést vállal az önkormányzattal és az általa megbízott, a családsegítés alapszolgáltatást nyújtó intézmény Adósságkezelési Tanácsadásával, valamint f) havonta részt vesz az adósságkezelési tanácsadáson.
együttműködési
szerződésben
meghatározott
(2) A Sopron Megyei Jogú Városban az elismert legkisebb lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik 45 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 60 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 68 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 82 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 9-9 nm-el növekszik. (3) A Sopron Megyei Jogú Városban elismert legkisebb lakásminőség összkomfortos. 28. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az adósságkezelési tanácsadást az önkormányzat családsegítéssel foglalkozó intézményében szervezett Adósságkezelési Tanácsadó keretében működteti. (2) Az Adósságkezelési Tanácsadó a kérelmező részére részletes felvilágosítást ad a jogosultság feltételeiről, az eljárás módjáról. A kérelmező az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmét az Adósságkezelési Tanácsadónál nyújtja be, egyben felhatalmazza az Adósságkezelési Tanácsadót a közüzemeknél személyét és családját érintő adósságokról való tájékozódásra, és segítségnyújtó eljárásokra. (3) Az Adósságkezelési Tanácsadó a kérelmezővel együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza a felek jogait és kötelezettségeit, az együttműködés feltételeit, a kötelezettségek megsértése esetén annak következményeit. (4) Az Adósságkezelési Tanácsadó az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet megküldi az elbírálásra jogosult polgármesternek. 29. § Az adósságkezelési támogatásban részesülő köteles a) a határozatban foglaltaknak határidőre eleget tenni, b) folyamatosan együttműködni az Adósságkezelési Tanácsadóval,
18
c) az Adósságkezelési Tanácsadónak havonta bemutatni a befizetett önrészt igazoló és havi esedékes csekkeket, és d) az Adósságkezelési Tanácsadóval kötött együttműködési megállapodásban foglaltakat teljesíteni. 30. § Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást a megállapítás hónapját követő hó 10. napjáig utalja át a közműszolgáltatóknak havi bontásban az előzetes megállapodás szerinti részletekben, a lakásfenntartási összeget pedig havonta, a határozatban foglalt időpontig. 22. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 31. § (1) A polgármester kérelemre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000,Ft-nál és együttes összege gyermekeként évente a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladhatja meg. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása során rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni: a) a várandósságot, b) a gyermek kórházi kezelését, c) a gyermeket nevelő munkahelyének elvesztését, d) a gyermek gyermekvédelmi szakellátásból, átmeneti gondozásból kikerülését, és e) a gyermek gondozására kötelezett személy házasság felbontása, vagy élettársi kapcsolat megszűnése folytán egyedülállóvá válását. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban természetbeni ellátásként a Gyvtben foglaltakon túl a gyermek a) tankönyv és tanszer ellátásának támogatására, b) a gyermekintézmények térítésének díjkedvezményére, c) a nyári-téli táboroztatás, vagy iskolai csoport kirándulás költségeire, d) egészségügyi szolgáltatásokért, gyógyszerért fizetendő térítési díjra, és e) egyéb, a gyermek szükségletéhez igazodó ellátások részben vagy egészben történő átvállalására fordítható.
IV. Fejezet Záró rendelkezések 32. § (1) Ez a rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól 4/2005. (II. 24.) önkormányzati rendelete,
19
b) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 24.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 18/2005. (V. 5.) önkormányzati rendelete, c) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 24.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 36/2005. (X..7.) önkormányzati rendelete, d) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 24.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 49/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelete, e) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 24.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 24/2006. (VI. 29.) önkormányzati rendelete, f) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 24.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 51/2006. (XII. 29.) önkormányzati rendelete, g) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 24.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 3/2007. (II. 1.) önkormányzati rendelete, h) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 24.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 25/2007. (X. 1.) önkormányzati rendelete és i) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2005. (II. 24.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 37/2008. (XII. 1.) önkormányzati rendelete. 23. Átmeneti rendelkezések 33. § (1) Jelen rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. (2) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 43/B § (1) bekezdése alapján megállapított ápolási díjakat a soron következő rendszeres felülvizsgálat keretében az e rendelet szabályainak való megfelelés szempontjából felül kell vizsgálni. (3) Ápolási díjat az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálatot követő hónap első napjától kezdődően kizárólag az e rendelet szabályainak megfelelő rendelkezések alapján lehet folyósítani.
Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző
20
