ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére május 6

Közgyűlés

2014. május 6. 9.00, Díszterem 4. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére 2014. május 6.

Tájékoztató az akadémiai kutatóhelyeinek 2013. évi munkájáról

Készítette:

Látta: Megtárgyalta:

Szarka László főosztályvezető, Aros Emese, Bárdosiné Horányi Krisztina, Redler László, Sugár Éva referensek (Kutatóintézeti Főosztály), Vasvári Lilian (MTMT), Soós Sándor (MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály), Kerkai Dóra főosztályvezető-helyettes, Idei Miklós igazgató Kotán Attila gazdasági igazgató, Makara Gábor (MTMT) Vezetői Kollégium (2014. március 11.), Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (2014. március 24.), Elnökség (2014. április 15.)

I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) értelmében az MTA kutatóhelyei évente beszámolnak munkájukról. Az MTAtv. 17. § (7) bekezdésének g) pontja alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (a továbbiakban: AKT) a Közgyűlés elé terjeszti a kutatóhelyek munkájáról szóló beszámolót. A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya (a továbbiakban: Asz.) 44. § (2) bekezdése szerint a főtitkár tevékenységéről, kiemelten a kutatóhálózat működéséről és eredményeiről minden évben beszámol a Közgyűlésnek, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés határozatban dönt. A kutatóintézet-hálózat Lendület-kutatócsoportjait is magában foglaló 15 intézmény mellett a 2012 januárjában, júliusában és 2013 júliusában alakult összesen 89 támogatott kutatócsoport és a 32 egyetemi Lendület-kutatócsoport is beszámolt: egyszeres, teljes lefedést nyújtva az akadémiai kutatóhálózat egészéről. Az akadémiai kutatóhelyek 2013. évi tudományos tevékenységéről szóló beszámolót a kutatóközpontok – a folyamatosság és az összehasonlíthatóság érdekében – intézetenkénti bontásban is benyújtották. A publikációs adatokat (a 2012-es évhez hasonlóan) az MTMTnek, a pénzügyi és létszámadatokat pedig az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatóságnak kellett megadni. Az előterjesztés korábbi munkaváltozatait a Főtitkári Értekezlet (március 5én), a Vezetői Kollégium (március 11-én), az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (március 24-én) megtárgyalta és támogatólag tudomásul vette. Az Elnökség tagjai az előterjesztést (április 15-én) egyhangúlag elfogadásra javasolták a Közgyűlésnek.

1

Közgyűlés


A trendeket a kutatóintézet-hálózat teljesítmény-idősorain mutatjuk be (tudományterületenként), de összefoglaljuk a kutatóintézet-hálózaton kívüli kutatócsoportok főbb teljesítmény-indikátorait is. A részletes adatokat, elemzést tartalmazó mellékletek a következők: az 1a., 1b. és 1c. melléklet három (tudományterületenkénti) beszámolókötet, amelyek a szöveges összegzések mellett táblázatosan is bemutatják az egyes kutatóhelyek főbb adatait; a 2. melléklet pedig egy tudományelemzési összefoglaló. A 135 indikátoros, teljes körű (2013-ra és a korábbi évekre is vonatkozó) Excel-adatbázis a Kutatóintézeti Főosztályon megtekinthető.

II. Előterjesztés Az MTAtv. 18. § (1) bekezdése értelmében az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek tudományos tevékenységükről és gazdálkodásukról évente beszámolót készítenek, amelyet az Akadémia a törvényben és az alapszabályban leírtak szerint értékel. A bekért beszámolóanyag részei: 1) a kutatóhely 2013. évi tudományos beszámolója magyar és angol nyelven, 2) a kutatóhely 2013. évi teljes publikációs listája és 2012. évi idézettségi adatai a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT) feltöltve, 3) a kutatóhely 2013-ban foglalkoztatott kutatóinak főbb adatai, 4) a 2013-as (2013-ban elnyert) pályázatok felsorolása, 5) a kormánytájékoztatóhoz készített rövid összefoglaló, 6) a kutatóhely 2014. évi főbb kutatási célkitűzései. Az MTA kutatóintézet-hálózatát 2013-ban 10 kutatóközpont (amelyek közül kilenc 2012ben, egy pedig – az SZBK – több mint négy évtizede jött létre) és 5 kutatóintézet alkotta (az év végén 14 intézményben összesen 42 Lendület-kutatócsoporttal). Az egyetemi Lendületkutatócsoportok száma 2013-ban 32-re, az akadémiai támogatású kutatócsoportok száma 89-re nőtt. A szerkezeti megújításhoz igazodó szervezeti változások a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatában 2013-ban a tudományos eredményesség, költséghatékonyság, a szakmai együttműködések körének bővítése jegyében zajlottak. A kutatóintézet-hálózatban a legnagyobb fejlesztést a Természettudományi Kutatóközpont és a Wigner@CERN Adatközpont épületének elkészülte jelentette, de az akadémiai infrastruktúra-fejlesztési alap segítségével a kutatóintézet-hálózatban jelentősen gyarapodott a műszerpark is. A kutatóintézet-hálózat intézményeiben új teljesítménykövetelmény-rendszert vezettek be, minden intézményben kidolgozták a szellemitulajdon-kezelés új rendjét. A kutatóközpontok és kutatóintézetek szervezetét egyre inkább a kutatócsoport-alapú működési modell jellemzi. 2013-ban az akadémiai kutatóhelyeken elkezdődött a nyílt publikálás elveinek alkalmazása és támogatása. A Lendület program, a fiatal kutatói pályázati rendszer, az akadémiai posztdoktori pályázat, és a kutató professor emeritus rendszer megfelelőbbé alakította a kutatói korfát. 2012-ben az új kutatóközpontokban, 2013-ban pedig a többi intézményben is megújult a külső tanácsadó testület. Jövőbe mutató, hogy az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2013-ban előkészítette a Nemzeti Agykutatási Programot, és miniszterelnöki bejelentés történt az MTA új humán- és társadalomtudományi kutatóházának 2014. évi felépítéséről.

2

Közgyűlés


Az MTA kutatóhálózatának 2013. évi részletes beszámolóját három kötetben tesszük közzé, amelyek – a gazdag tudományos eredménylista mellett – számot adnak a kutatóhelyek 2013. évi tudományszervezési, eredményhasznosítási, oktatási és pályázati tevékenységéről is. A kötetekben szereplő kutatóhelyek listája az előterjesztés végén szerepel. Az előterjesztésben a trendeket a kutatóintézet-hálózat beszámolói alapján készített teljesítmény-idősorokon, valamint tudománymetriai elemzések alapján mutatjuk be. Az értékeléskor figyelembe veendő, hogy az MTMT-ben alkalmazott publikációtípusok tovább finomodtak (2012-höz képest némileg változtak), és hogy a pénzügyi és létszámadatok csak a kutatóközpontokra és az önálló kutatóintézetekre hitelesek (a kutatóközponton belüli intézetekre csak tájékoztató jellegűek, mivel a központon belüli intézetek nem önálló költségvetési szervek, a hivatalos létszámot a kutatóközpontok egyben és nem intézetenként tartják nyilván). A kutatóintézet-hálózatra vonatkozó adatok összefoglalását követően a létszám- és publikációs adatok vonatkozásában kitérünk a kutatóintézet-hálózaton kívüli MTA („támogatott” és Lendület) kutatócsoportokra is. Az 1a., 1b. és 1c. mellékletek a 2013. évi munkáról a teljes akadémiai kutatóhálózatra kiterjedő részletes adatokat tartalmaznak. Az előterjesztés utolsó része (a 2. melléklet összefoglalója) az MTA kutatóintézet-hálózat nemzetközileg látható tudományos teljesítményének összefoglalója. A kutatóintézet-hálózat 2013-ban Pénzügyi adatok (1. táblázat) Amint a Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2013. évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről című közgyűlési előterjesztés is megállapítja, 2013 az MTA köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési, gazdálkodási szempontból kiegyensúlyozott gazdálkodást hozó, eredményes év volt. Az MTA 10 kutatóközpontjának és 5 kutatóintézetének költségvetési támogatása 2013-ban 23,33 Mrd Ft volt. Az egyetemi Lendület-kutatócsoportok és a támogatott kutatócsoportok éves költségvetési támogatása 3,79 milliárd Ft (a közgyűjteményekben működő csoportokat is beleértve 3,91 milliárd Ft) volt. Az MTA költségvetési fejezet 2013. évi jóváhagyott költségvetési támogatásának (43,13 milliárd Ft) összességében 71,5%-a közvetlen akadémiai kutatási célokat szolgált. (2013-ban ez az érték 65,7% volt.) A költségvetési beszámoló III.1. fejezete a kutatóközpontok és kutatóintézetek, III.2. fejezete az MTA által támogatott kutatócsoportok és az egyetemi Lendület-kutatócsoportok (összesen 121 kutatócsoport) munkafeltételeit biztosító Támogatott Kutatócsoportok Irodája működési költségvetését mutatja be. A kutatóhálózat részletes pénzügyi adatait a Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2013. évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről című közgyűlési előterjesztés 3-9. mellékletei tartalmazzák. A kutatóközpontok és kutatóintézetek összes bevétele 56,40 milliárd Ft, összes kiadása 49,42 milliárd Ft volt. A költségvetési beszámoló 30. ábrája szerint az akadémiai gép-műszerállomány használhatósági szintje a 2012. évi 23,3%ról 38,8%-ra növekedett. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2013. évi főbb akadémiai pályázati támogatásait ezen előterjesztés 1. táblázata is bemutatja.

3

Közgyűlés


1. táblázat: Áttekintés az MTA kutatóintézet-hálózat 2013. évi főbb akadémiai pályázatairól (millió Ft)

Intézmény

2013. évi eredeti költségvetési támogatás

Felújítás Infrastruktúra- ("előrehozott" fejlesztés támogatással együtt)

EU-s és Mobilitás, Lendület hazai kutatókonferencia(2013. évi és intézeti szervezés, és korábbi pályázatok kiváló külföldi nyertesek) támogatása Ikutatók II. ütem

Posztdoktori támogatás

Főigazgatói intézkedési terv támogatása

Összesen (többlettámogatás mértéke; aránya az eredeti költségvetési támogatáshoz)

1 250,6

66,1

52,5

117,4

20,5

2,6

1,7

13,3

274,1

21,9%

702,2

196,3

110,0

30,2

31,1

19,4

1,7

40,0

428,8

61,1%

BTK

1 581,2

121,4

38,6

62,2

10,8

14,5

8,0

65,0

320,6

20,3%

CSFK

696,9

134,3

114,1

103,3

8,1

19,2

3,3

41,9

424,3

60,9%

EK

833,4

120,5

103,1

0,0

36,4

0,8

1,7

74,0

336,5

40,4%

KOKI

576,7

191,3

62,4

256,3

59,2

10,9

1,7

60,3

642,1 111,3%

KRTK

646,1

5,2

0,0

60,2

18,6

8,7

1,7

50,0

144,4

22,4%

NYTI

359,0

11,7

25,0

21,8

14,2

2,9

2,1

43,7

121,4

33,8%

ÖK

609,8

176,4

37,8

42,4

11,2

3,7

1,9

32,5

306,0

50,2%

RAMKI

401,5

10,0

21,7

125,9

0,0

1,4

3,0

45,0

207,1

51,6%

SZTAKI

866,1

314,8

0,0

38,0

71,5

0,5

0,0

40,0

464,7

53,7%

1 120,4

56,0

61,0

97,6

36,3

12,4

3,4

42,0

308,7

27,6%

670,2

1,9

0,0

68,7

5,1

0,3

0,4

36,8

113,2

16,9%

TTK

2 065,8

163,0

61,3

448,2

47,1

4,8

5,3

65,0

794,7

38,5%

WFK

1 935,9

196,3

50,3

209,6

94,0

10,6

4,0

60,0

624,8

32,3%

14 315,7

1 765,3

737,8

1 681,8

464,2

112,7

40,2

709,5

5 511,5

38,5%

ATK ATOMKI

SZBK TK

Összesen:

Létszámadatok (1a. és 1b. ábra) A kutatóintézet-hálózatban az éves átlaglétszám a 2012. évi 4168-ról 4114-re csökkent, miközben (ezen belül) a kutatói létszám 2285-ról 2424-re nőtt. 1271-ről 1314-re nőtt a PhDfokozattal rendelkezők száma, míg a DSc cím birtokosainak száma 315-ről 306-ra, a kutatóhelyeken aktívan dolgozó akadémikusok száma pedig 56-ról 50-re csökkent. Az olyan kutató professor emeritus-ok száma, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, 2013 során 68-ról 103-ra nőtt. A kutatóintézet-hálózatban a korfa jelentősen kedvezőbbé vált: a fiatalabb korosztályokból több kutató van, mint 2012-ben volt (az idősebbekből pedig kevesebb). A nő kutatók aránya a Nyelvtudományi Intézetben a legnagyobb (57%), a RAMKI-ban és a SZTAKI-ban a legkisebb (9-9%). Publikációs adatok (2a., 2b., 2c., 2d., 2e., 2f. ábra) Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2013-ban az összes tudományos publikáció száma 5970 volt (2012. évi beszámolóban 5875, 2a. ábra). Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a publikációk száma az élettudományok területén 8%-kal csökkent, a matematikai és természettudományok területén 5%-kal nőtt, a társadalomtudományok terén alig változott (a 2012. évi beszámolóbeli adatokhoz képest nőtt). A humán- és társadalomtudományokban megállt a 2009 óta tartó egyértelmű publikációszám-csökkenés, amely legnagyobb mértékű az MTMT-adatszolgáltatás bevezetésekor (2011-ről 2012-re) volt.

4

Közgyűlés


A beszámolókban szereplő publikációszámok az MTMT-ből származnak. A repozitóriumi elhelyezést nem mindenütt tüntették fel, hiszen a tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének irányelveiről szóló 27/2012. (IX. 24.) számú elnöki határozat ezt csak a 2013. január 1. után benyújtott (és nem a 2013-ban megjelent) kéziratokra követelte meg. A kutatóintézet-hálózatban 2013-ban 2228 impaktfaktoros publikáció született (2b. ábra): 496 az élettudományok területén, 1651 a matematikai és természettudományok területén és 81 a humán- és társadalomtudományok területén. (2012-ben a pótlólagos – azaz a 2012-re vonatkozó, de 2013 márciusa után keletkezett – adatokat is beszámítva 2174, tudományterületenként 518, 1571 és 85). Az összesített impaktfaktor (2c. ábra) 2013-ban egyedül a humán- és társadalomtudományok terén nőtt. A humán- és társadalomtudományi növekedés annak köszönhető, hogy itt is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az idegen nyelvű, illetőleg az impaktfaktoros publikációk megjelentetésére. Az egy impaktfaktoros publikációra jutó átlagos impaktfaktor az élettudományok területén kb. 3,5, a matematikai és természettudományok területén közel 3, a humán- és társadalomtudományok terén pedig kb. kettő. (A természettudományi területen úgy tűnik, hogy leginkább a részecskefizika impaktfaktora csökkent a 2011-2012. évi – kiugróan magas – értékekhez képest.) A hivatkozási adatsorokat 2012 óta az MTMT szolgáltatja. A 2014. március 7-i MTMTnyilvántartás szerint a hivatkozások száma a kutatóhelyhez rendelt összes 2012-es vagy korábbi publikációra 2012 során megjelent hivatkozások darabszámát (a 2d. ábra az összes hivatkozások számát, míg a 2e. ábra a független hivatkozások számát) mutatja (az MTMT a hivatkozások közé számította a disszertációs és egyéb idézeteket). A 2a., 2b., 2d., 2e. ábrákon az előző évre 2014 elején már rendelkezésre álló pótlólagos adatokat is feltüntettük: az összes tudományos publikációk vonatkozásában a 2012. évieket („2012+”), a hivatkozásokra a 2011. évieket („2011+”). A pótlólagosan beérkezett impaktfaktoros publikációk mindössze 1%-on belüli változást (növekedést) jelentettek (2b. ábra). A 2c. ábrán a „2012v” jelű érték a 2012-re vonatkozó végleges IF értékeket mutatja. (A 2012-re vonatkozó végleges impaktfaktor-értékek 2013 nyarán, tehát a tavalyi beszámoló elkészülte után váltak elérhetővé.) Megjegyzendő, hogy a publikációs idősorok adatai az MTMT-adatszolgáltatás bevezetése óta jelentősen pontosabbá váltak. Szigorú értelemben nem publikációs adat a nemzetközi konferenciákon tartott előadások száma, de az ebben az indikátorban 2012-ről 2013-ra tapasztalt csaknem 22%-os növekedés (2f. ábra) a kutatóintézet-hálózati kutatók bővülő lehetőségeit jelzi. Szellemi alkotás (3. ábra) A megadott oltalmak száma és az értékesített szabadalmak száma újból növekedni kezdett (3. ábra). (A szellemitulajdon-kezelési szabályzat következetes érvényesítése esetén e téren a jövőben jelentős javulásra lehet számítani.)

5

Közgyűlés


PhD-fokozatszerzés (4. ábra) A kutatóintézet-hálózatban megszerzett tudományos fokozatok számában a 2012-ben tapasztalt csökkenés megfordult. A megszerzett PhD-fokozatok száma 2013-ban mindhárom tudományterületen jelentősen nőtt, és ezek együttes hatásaként korábban soha nem tapasztalt értéket: 137-et ért el (4. ábra). Oktatás (5. ábra) A felsőoktatásban oktató kutatóintézet-hálózati kutatók száma mindhárom területen jelentősen nőtt. 2013-ban a kutatóintézet-hálózati kutatók 43%-a oktatott felsőfokú oktatási intézményben. 1-5. ábrák: Az MTA kutatóintézet-hálózat idősorai (2013-mal bezárólag) A kutatóintézet-hálózat 2013-as beszámolóadatai – amint az 1-5. ábrák mutatják – megfelelnek az egy évvel ezelőtt elvárt mutatóknak. Az ábrákhoz tartozó adattáblázatokban a 2012-ben és a 2013-ban tapasztalt növekedést az előző évhez képest piros, a csökkenést kék szín jelzi (MT: matematika és természettudományok, ÉT: élettudományok, HT: humán- és társadalomtudományok).

Átlaglétszám alakulása Élettudományok

Mat. és természettudományok

Társadalomtudományok

fő 2500 2000

1500 1000 500 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 év

ÉT MT HT ÖSSZESEN:

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1285 1305 1299 1329 1216 1325 1334 1353 1303 1320 1377 1940 1971 1954 1936 1996 1954 1920 1951 1899 1821 1776 1063 1070 1063 1080 1074 1041 1068 1 098 1066 928 961 4288 4346 4316 4345 4286 4320 4322 4402 4268 4168 4114 1a. ábra: Az átlaglétszám alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatban

6

Közgyűlés

2014. május 6. 9.00, Díszterem 4. napirendi pont Kutatói átlaglétszám alakulása Élettudományok



fő 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 év 2003 549 1131 692 2372


2004 555 1151 724 2430

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 561 592 595 609 617 629 608 627 700 1147 1177 1187 1108 1019 1013 1020 993 1021 694 689 711 698 705 698 696 665 703 2402 2458 2493 2415 2341 2340 2324 2285 2424

1b. ábra: A kutatói átlaglétszám alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatában

Összes tudományos publikáció száma Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok

db

ÉT 2012+ MT 2012+ HT 2012+

4000 3500

2885

3000

2402

2500 2000

1500

900

1000 500 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

év


2003 792 2146 2787 5725

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 885 901 817 866 1079 1001 871 1097 881 2157 2255 2166 2251 2158 2134 2650 2850 2787 2837 3237 3167 3312 3504 3912 3 308 3244 2207 5879 6393 6150 6429 6741 7047 6829 7191 5875

2012+ +19 +98 +195 +312

2013 814 2929 2227 5970

6187 2a. ábra: Az összes tudományos publikáció számának éves alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatában

7

Közgyűlés

2014. május 6. 9.00, Díszterem 4. napirendi pont Impaktfaktoros folyóiratban megjelent tudományos publikációk száma Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok

db

ÉT 2012+ MT 2012+ HT 2012+

1800

1571

1600 1400 1200 1000 800

518

600 400

85

200 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008 év

2009

2010

2011

2012

2013

IMPAKTFAKTOROS FOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK ÉT MT HT ÖSSZESEN:

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2012+ 2013 402 407 435 438 468 500 413 413 427 506 12 496 1189 1213 1269 1218 1173 1096 1062 1302 1635 1567 4 1651 82 46 44 65 65 81 4 81 1591 1620 1704 1656 1723 1642 1519 1780 2127 2154 20 2228 2174

2b. ábra: Impaktfaktoros folyóiratban megjelent tudományos publikációk számának éves alakulása

Összesített impaktfaktor

Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok

imp. f.

ÉT 2012v MT 2012v HT 2012v

4915,23

5000 4500 4000 3500 3000 2500

1835,86

2000

1500 1000

156,72

500 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

év

2003 2004 2005 2006 2007 2008 1216,4 1388,2 1340,1 1348,7 1564 1797 ÉT 2059,6 2261,9 2282,2 2272,7 2490 2340 MT HT ÖSSZESEN: 3276 3650,1 3622,3 3621,4 4054 4137

2009 1455 2433 144 4032

2010 2011 2012e 2012v 1539,6 1555,2 1814,93 1835,86 3174,3 4814,4 4842,48 4915,23 227 166,02 152,48 156,72 4940,9 6535,62 6809,9 6907,81

2c. ábra: Az MTA kutatóintézet-hálózat kutatói (társ)szerzőségével megjelent publikációk összesített impaktfaktorának alakulása (e: előzetes impaktfaktor, v: végleges impaktfaktor)

8

2013e 1702,91 4510,77 161,4 6375,08

Közgyűlés

2014. május 6. 9.00, Díszterem 4. napirendi pont Az összes (független+függő) hivatkozás száma Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok

db 45000

ÉT 2011+ MT 2011+ HT 2011+ 37987

40000 35000 30000 25000

21274

20000 12174

15000 10000 5000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2009 12758 24060 8231 45049

2010 17030 29007 10 229 56266

2011

2012

év

2005 12877 19205 32082


2006 11813 19980 6668 38461

2007 12756 18297 7004 38057

2008 14285 20339 7477 42101

2011 19402 34980 11898 66280

2011+ +1872 +3007 +276 +5155 71435

2012 19775 38897 9503 68175

2d. ábra: Az összes (független+függő) hivatkozás számának alakulása

A független hivatkozások száma Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok

db 40000

ÉT 2011+ MT 2011+ HT 2011+

35000 29315

30000 25000 20000

17839

15000

11715

10000 5000 0 2004


2005

2006

2004 8556 13994

2005 10763 16993

2006 9734 17677

22550

27756

27411

2007

2007 10284 15862 6537 32683

2008 év

2008 11717 17110 6794 35621

2009

2009 10611 19841 7729 38181

2010

2010 12902 28125 9 411 50438

2011

2011 16091 27402 11460 54953

2012

2011+ +1596 +1913 +255 +3764

58869 2e. ábra: A független hivatkozások számának alakulása

9

2012 19063 35444 11298 65805

Közgyűlés

2014. május 6. 9.00, Díszterem 4. napirendi pont Nemzetközi rendezvényen tartott előadások száma Élettudományok

db



1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 év


2003 331 1088 823 2242

2004 312 1246 1019 2577

2005 319 1201 953 2473

2006 347 1142 1037 2526

2007 297 1339 974 2610

2008 381 1138 1025 2544

2009 331 1181 1005 2517

2010 289 1172 1 002 2463

2011 354 1120 1068 2542

2012 329 1192 1076 2597

2013 462 1300 1397 3159

2f. ábra: Nemzetközi rendezvényeken tartott előadások száma

Megadott szabadalmak (oltalmak) száma Élettudományok

db


40 35 30 25 20 15 10

5 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

év

ÉT MT ÖSSZESEN:

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 21 38 12 15 20 12 18 16 16 9 13 5 4 6 4 6 6 4 5 5 3 14 26 42 18 19 26 18 22 21 21 12 27 3. ábra: Megadott szabadalmak (oltalmak) száma

10

Közgyűlés


PhD-fokozatot szerzett Élettudományok

fő



70 60 50 40 30 20 10

0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

2011

2012

2013

év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 44 51 51 42 31 45 42 32 42 36 35 40 41 39 39 34 43 48 48 51 58 30 27 45 19 24 28 19 16 26 23 36 27 111 137 109 105 93 107 106 106 116 130 91


4. ábra: Az MTA kutatóintézet-hálózatban PhD-fokozatot szerzettek számának alakulása

Felsőfokú oktatásban részt vevő intézethálózati kutatók száma Élettudományok

fő



450

400 350 300 250 200

150 100 50 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 év ÉT MT HT ÖSSZESEN:

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 167 187 188 182 189 177 189 196 194 178 234 332 340 318 319 377 372 379 353 317 341 423 357 374 403 407 397 371 375 350 362 347 380 856 901 909 908 963 920 943 899 873 866 1037

5. ábra: Felsőfokú oktatásban részt vevő intézethálózati kutatók számának alakulása

11

Közgyűlés


A kutatóintézet-hálózaton kívüli kutatócsoportok 2013 második félévében 89-re nőtt a támogatott kutatócsoportok és 32-re az egyetemi Lendület-kutatócsoportok száma. A matematikai és természettudományok terén 36 támogatott kutatócsoport és 14 egyetemi Lendület-kutatócsoport, az élettudományok terén 30 támogatott kutatócsoport és 16 egyetemi Lendület-kutatócsoport; a humán- és társadalomtudományok terén 23 támogatott kutatócsoport és 2 egyetemi Lendületkutatócsoport működik. Ezek együttes költségvetési támogatása 2013-ban 3,91 Mrd Ft (amely összegből 3,79 Mrd Ft egyetemekre, 122 M Ft közgyűjteményekbe került). A Támogatott Kutatócsoportok Irodája által alkalmazott kutatók számát (Lendület-kutatócsoport esetén a vezetőt is beleértve), a tudományos publikációk (ezen belül impaktfaktoros publikációk) számát, a 2013. évi publikációk összesített impaktfaktorát a 2. táblázat foglalja össze. A publikációk összehasonlítását a kutatóintézet-hálózatiakkal megnehezíti, hogy a támogatott kutatócsoportokban viszonylag jelentős arányban fordult elő hibás vagy hiányos affiliációmegadás, illetve több támogatott kutatócsoportban (a 2007-2011 közötti gyakorlat folytatásaként) olyan publikációkat is feltüntettek, amelyeknek szerzői között nem szerepelt sem a kutatócsoport vezetője, sem a kutatócsoport TKI-alkalmazott tagjai. Ezek ellenőrzése (2014. április 30-i határidejű önellenőrzés alapján) folyamatban van. Az 1a.-b.-c. mellékletekben (a beszámolókötetekben) minden kutatócsoport részletes szöveges és táblázatos beszámolója is megtalálható.

Mindezekből impaktfaktoros publikáció

Hatástényezős és idézettségi mutatók: összesített impaktfaktor

ÉT: élettudományok MT: matematika és természettudományok HT: humán- és társadalomtudományok

151

266

212

860,7

181 103 435

512 227 1005

286 0 498

871,5 0,0 1732,2

24 23 5 52

56 105 15 176

47 81 2 130

204,8 329,2 1,1 535,2

kutatói létszám

Tudományterületek és csoportok

2013-ban megjelent összes tudományos publikációk száma

2. táblázat: A nem kutatóintézet-hálózati támogatott és Lendület-kutatócsoportok létszám- és publikációs adatai, tudományterületenként

89 támogatott kutatócsoport ÉT (30 kutatócsoport) MT (36 kutatócsoport) HT (23 kutatócsoport) Összesen 32 egyetemi Lendület-kutatócsoport ÉT (16 kutatócsoport) MT (14 kutatócsoport) HT (2 kutatócsoport) Összesen

12

Közgyűlés


Tudományelemzési kitekintés A 2. melléklet – országos és nemzetközi hátterű – tudománymetriai elemzést tartalmaz az MTA kutatóintézet-hálózat 2012–2013. évi publikációs teljesítményéről. A mellékletet az MTA KIK TTO készítette, önálló elemzési munkájuk alapján, két – még folyamatban lévő – külső megbízás adatait felhasználó vizsgálat (Petabyte és Thomson Reuters) első részeként. Az MTA kutatóhálózatának nemzetközileg látható teljesítménye és annak szerkezete a 2012–2013. időszakban c. TTO-jelentés tárgya (1) az MTA kutatóintézet-hálózatának nemzetközileg látható teljesítménye, tudományos kapcsolatrendszere és a közlemények adatai szerint mérhető kutatásfinanszírozási szerkezete; (2) az MTA közelmúltbeli részvételi tendenciái az EU 7-es keretprogramjában (adatforrása a Cordis adatbázis, http://cordis.europa.eu/), illetőleg a Lendület program nemzetközileg látható profilja és teljesítménye a WoS és a Scopus adatbázisainak tükrében. Az MTA kutatóintézet-hálózat publikációi, támogatási- és kapcsolatrendszere A teljesítmény a megelőző évekhez hasonló, stabil képet mutat (6. ábra). Az országos kibocsátásból való részesedése 23–24% körül alakul (~1700 közlemény az országos 7300-ból), ami lényegében megegyezik a 2012-es részesedésével (~1850 közlemény 7630-ból). A folyóiratcikkek 97%-a mindkét évben az ESI-ben (Essential Science Indicators, http://thomsonreuters.com/essential-science-indicators/) kategorizált (rangos) folyóiratban jelent meg. A teljesítmény többdimenziós szerkezete (7. ábra) alapján a szakterületek („field”) háromnégy csoportra oszlanak: (1) a fizikai tudományok, az űrkutatás és az anyagtudományok, (2) klinikai orvostudomány és pszichológia, (3)–(4) további területek. Figyelemre méltó a nemzetközileg látható társadalomtudományok („Social Science, general”) minőségoldali összemérhetősége egyes sikeres élettudományokkal (idegtudomány, szupraindividuális biológia). A közlemények támogatási adatai szerint 2012–2013-ban az MTA-hálózat nemzetközi kibocsátásának 80%-a nevesített finanszírozási keretek támogatásával készült (8. ábra). A 2012–13-as időszakban a nemzetközi társszerzői kapcsolatok Európa csaknem minden országára kiterjedtek, és az egy cikkre jutó partnerországok száma alapján lényegében kétféle együttműködés különíthető el: (1) két-három ország kutatóinak együttműködése, valamint a – jellemzően a nagyenergiájú fizika területén ismert széleskörű kollaborációból adódó – (2) 30–40 ország kutatóinak együttműködése (9. ábra). Az MTA kutatóintézet-hálózat FP7-es részvételi adatai Az MTA kutatóintézet-hálózat FP7-es részvétele – a Cordis adatbázis adatai szerint – a 2013. év kezdetétől induló projektek számát tekintve (összesen ~ 30 projekt) csökkenő tendenciát mutat. Ezt azonban kompenzálja az elnyert projektek nagysága: az összköltségvetés a projektek 70–80%-ában 1–10 millió euró közötti, a támogatásintenzitás pedig a pályázatok több mint felében meghaladja a 75%-ot. Fajlagosan – mind a partnerek számát, mind pedig a futamidőt figyelembe véve – változatosabb a kép: a projektek csaknem fele a hazai részvétel legmagasabb két sávjában (10 ezer, ill. 15 ezer euró feletti összeg) helyezkedik el az egy partner egy projekthónapjára jutó összeg (elfogadott költség) tekintetében. Megjegyzendő, hogy a

13

Közgyűlés


humán- és társadalomtudományok (SSH) területén támogatott projektek a részecskefizikai projektekkel azonos számosságot képviselnek, a „rangsorban” a húsz (esetünkben támogatott) alprogram közül az ötödik helyen állnak mind az MTA kutatóintézet-hálózati, mind az országos részvétel tekintetében (a vezető terület mindkét esetben az infokommunikáció, ICT). 6-9. ábrák: Nemzetközi láthatósági idősorok

6. ábra. Az MTMT-ben jegyzett, WoS-ban indexelt MTA-kibocsátás részesedése az országos kibocsátásból, illetve az ESI-ben kategorizált folyóiratcikkek részaránya az MTA, illetve a hazai kibocsátás tekintetében

7. ábra: Az MTA-hálózat kibocsátási, ill. publikációs hatás- és sikermutatóinak összehasonlítása ESI-szakterületi bontásban (2013). A körméret a szakterület („field”) nemzetközi folyóirataiból való százalékos részesedésével arányos, a színkód pedig az átlagos normalizált idézettségi hatást (FNMS) jellemzi, ahol a szakterületi átlagnak megfelelő érték 1.

14

Közgyűlés


8. ábra: A kutatásfinanszírozás szerkezete a publikációk támogatási adatai alapján: 1, balra, fent: finanszírozási alapadatok az országos kibocsátás százalékában; 2, jobbra, fent: az MTA kutatóintézet-hálózati kibocsátás százalékában; 3, balra, lent: az MTA kutatóintézet-hálózati kibocsátás támogatási szerkezete (főbb támogatók) a közlemények százalékában, illetve (3, jobbra, lent) a nemzetközi együttműködésben készült cikktömeg támogatási szerkezete

9. ábra: Az egy cikkben közreműködő partnerországok számának gyakorisági eloszlása az MTA kutatóintézethálózat kibocsátásában

15

Közgyűlés


Mellékletek (4 db): 1a., 1b., 1c. melléklet: Három (tudományterületenkénti) beszámolókötet, amely a szöveges összegzések mellett táblázatosan is mutatja a főbb adatokat; 2. melléklet: Az MTA kutatóhálózatának nemzetközileg mérhető teljesítménye 2013-ban. Az MTA nemzetközileg látható tudományos teljesítményének tendenciái és értékelése a 2012-2013-as időszakban. Fókuszban a Lendület program és az EU 7-es keretprogramja. (Tudománymetriai elemzés, készíti: MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály).

Az 1a. mellékletben (az I. - matematika és természettudományok – kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei

MTA Atommagkutató Intézet MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet Földtani és Geokémiai Intézet Geodéziai és Geofizikai Intézet Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet MTA Energiatudományi Kutatóközpont Atomenergia-kutató Intézet Energia- és Környezetbiztonsági Intézet MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Enzimológiai Intézet Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Molekuláris Farmakológiai Intézet Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Szerves Kémiai Intézet MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet

Támogatott kutatócsoportok Kutatócsoport neve

Kutatócsoport-vezető

MTA–BME Gépek és Járművek Dinamikája Kutatócsoport

Stépán Gábor

2012.01.01.

MTA–BME Informatikai Rendszerek Kutatócsoport

Telek Miklós

2012.07.01.

MTA–BME Irányítástechnikai Kutatócsoport

Vajk István

2012.01.01.

MTA–BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport

Czigány Tibor

2012.07.01.

MTA–BME- Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoport

Mihály György

2012.01.01.

MTA–BME Műszaki Analitikai Kémiai Kutatócsoport

Horvai György

2012.01.01.

MTA–BME Szerves Kémiai Technológia Kutatócsoport

Faigl Ferenc

2012.01.01.

MTA–BME Sztochasztika Kutatócsoport

Tóth Bálint

2012.01.01.

MTA–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport

Józsa János

2012.01.01.

16

Kezdési időpont

Közgyűlés

2014. május 6. 9.00, Díszterem 4. napirendi pont Kutatócsoport neve


Kezdési időpont

MTA–DE Egyenletek, Függvények és Görbék Kutatócsoport

Pintér Ákos

2012.07.01.

MTA–DE Homogén Katalízis és Reakciómechanizmusok Kutatócsoport

Joó Ferenc

2012.01.01.

MTA–DE Részecskefizikai Kutatócsoport

Trócsányi Zoltán

2012.01.01.

MTA–ELTE Egerváry Jenő Kombinatorikus Optimalizálási Kutatócsoport

Frank András

2012.01.01.

MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport

Tél Tamás

2012.01.01.

MTA–ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport

Perczel András

2012.01.01.

MTA–ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport

Haas János

2012.01.01.

MTA–ELTE Geometriai és Algebrai Kombinatorika Kutatócsoport

Szőnyi Tamás

2013.07.01.

MTA–ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport

Császár Attila

2013.07.01.

MTA–ELTE Numerikus Analízis és Nagy Hálózatok Kutatócsoport

Faragó István

2012.07.01.

MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport

Hudecz Ferenc

2012.01.01.

MTA–ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport

Vicsek Tamás

2012.01.01.

MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport

Harangi Szabolcs

2013.07.01.

MTA–MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport

Pálfy József

2012.01.01.

MTA–ME Anyagtudományi Kutatócsoport

Roósz András

2012.01.01.

MTA–ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport

Szűcs Péter

2012.07.01.

MTA–PE Levegőkémiai Kutatócsoport

Gelencsér András

2012.01.01.

MTA–PTE Molekuláris Kölcsönhatások az Elválasztás-tudományban Kutatócsoport Fellinger Attila

2013.07.01.

MTA–PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport

Hebling János

2012.07.01.

MTA–PTE Szelektív Kémiai Szintézisek Kutatócsoport

Kollár László

2012.07.01.

MTA–SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport

Totik Vilmos

2012.01.01.

MTA–SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport

Kiss Tamás

2012.01.01.

MTA–SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport

Szabó Gábor

2013.07.01.

MTA–SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport

Csirik János

2012.01.01.

MTA–SZTE Reakciókinetikai és Felületkémiai Kutatócsoport

Kónya Zoltán

2012.07.01.

MTA–SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport

Fülöp Ferenc

2012.01.01.

MTA–SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoport

Dékány Imre

2012.01.01.

Egyetemi Lendület kutatócsoportok Kutatócsoport neve


Kezdés éve

MTA-BME Lendület Egzotikus Kvantum Fázis Kutatócsoport

Zaránd Gergely

2011

MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

Tapolcai János

2012

MTA-BME Lendület Kémiai Nanoérzékelők Kutatócsoport

Gyurcsányi Ervin Róbert

2013

MTA-BME Lendület Kvantumkémiai Kutatócsoport

Kállay Mihály

2013

MTA-BME Lendület Statisztikus Térelméleti Kutatócsoport

Takács Gábor

2012

MTA-DE Lendület Funkcionálanalízis Kutatócsoport

Molnár Lajos

2012

MTA-ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport

Frei Zsolt

2012

MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport

Derényi Imre

2011

MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport

Ősi Attila

2011

MTA-ELTE Lendület Katalízis és Szerves Szintézisek Kutatócsoport

Novák Zoltán

2012

MTA-ELTE Lendület Rácstérelméleti Kutatócsoport

Katz Sándor

2012

MTA-PE Lendület Transzlációs Glikomika Kutatócsoport

Guttman András

2012

MTA-SZTE Lendület Foldamer Kutatócsoport

Martinek Tamás

2011

MTA-SZTE Lendület Pórusos Nanokompozitok Kutatócsoport

Kukovecz Ákos

2012

17

Közgyűlés


Az 1b. mellékletben (II. – élettudományok – kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet Mezőgazdasági Intézet Növényvédelmi Intézet Talajtani és Agrokémiai Intézet MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet Duna-kutató Intézet Ökológiai és Botanikai Intézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet Biokémiai Intézet Genetikai Intézet Növénybiológiai Intézet Támogatott kutatócsoportok Kutatócsoport neve


Kezdési időpont

MTA–DE Biodiverzitás Kutatócsoport

Tóthmérész Béla

2013.07.01.

MTA–DE Idegtudományi Kutatócsoport

Kisvárday Zoltán

2012.01.01.

MTA–DE Népegészségügyi Kutatócsoport

Ádány Róza

2012.01.01.

MTA–DE Őssejt, Apoptózis és Genomika Kutatócsoport

Nagy László

2012.01.01.

MTA–DE Sejtbiológiai és Jelátvitel Kutatócsoport

Szöllősi János

2012.07.01.

MTA–DE Vascularis Biológia, Thrombosis és Haemostasis Kutatócsoport

Balla György

2012.01.01.

MTA–ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport

Szathmáry Eörs

2012.01.01.

MTA–ELTE Immunológiai Kutatócsoport

Erdei Anna

2012.07.01.

MTA–ELTE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport

Málnási Csizmadia András

2012.01.01.

MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport

Miklósi Ádám

2012.01.01.

MTA–ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport

Podani János

2012.01.01.

MTA-KE Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport

Kovács Melinda

2012.07.01.

MTA–PE Limnoökológiai Kutatócsoport

Padisák Judit

2013.07.01.

MTA–PTE Humán Reprodukciós Kutatócsoport

Bódis József

2013.07.01.

MTA–PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport

Dóczi Tamás

2012.01.01.

MTA–PTE Nukleáris-Mitokondriális Interakciók Kutatócsoport

Sümegi Balázs

2012.01.01.

MTA–SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport

Tulassay Tivadar

2012.01.01.

MTA–SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport

Kellermayer Miklós

2012.07.01.

MTA–SE Molekuláris Élettani Kutatócsoport

Hunyady László

2012.07.01.

MTA–SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport

Rácz Károly

2012.01.01.

MTA–SE Molekuláris Onkológia Kutatócsoport

Tímár József

2012.07.01.

MTA–SE Neurobiokémiai Kutatócsoport

Ádám Veronika

2013.07.01.

MTA–SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport

Bagdy György

2013.07.01.

MTA–SE Patobiokémiai Kutatócsoport

Kéri György

2012.07.01.

MTA–SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport

Szenci Ottó

2013.07.01.

18

Közgyűlés

2014. május 6. 9.00, Díszterem 4. napirendi pont Kutatócsoport neve


Kezdési időpont

MTA–SZIE Növényökológiai Kutatócsoport

Nagy Zoltán

2012.07.01.

MTA–SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport

Tamás Gábor

2012.01.01.

MTA–SZTE Dermatológiai Kutatócsoport

Kemény Lajos

2012.01.01.

MTA–SZTE Idegtudományi Kutatócsoport

Vécsei László

2012.01.01.

MTA–SZTE Keringésfarmakológiai Kutatócsoport

Varró András

2012.01.01.



Kezdés éve

MTA-DE Lendület Fehérjedinamikai Kutatócsoport

Fuxreiter Mónika

2012

MTA-DE Lendület Immungenomikai Kutatócsoport

Nagy László

2012

MTA-DE Lendület Sejtélettani Kutatócsoport

Bíró Tamás

2011

MTA-DE Lendület Viselkedésökológiai Kutatócsoport

Barta Zoltán

2012

MTA-ELTE Lendület Komplement Kutatócsoport

Józsi Mihály Krisztián

2012

MTA-ELTE Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport

Kovács Mihály

2011

MTA-PTE Lendület PACAP Kutatócsoport

Reglődi Dóra

2011

MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport

Fekete Andrea

2011

MTA-SE Lendület Gyulladásélettani Kutatócsoport

Mócsai Attila

2013

MTA-SE Lendület Ioncsatorna Kutatócsoport

Csanády László

2012

MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport

Maurovich-Horvát Pál

2013

MTA-SE Lendület Kísérletes és Transzlációs Immunomikai Kutatócsoport

Pós Zoltán

2012

MTA–SE Lendület Neurobiokémia Munkacsoport

Chinopoulos Christos

2012

MTA-SE Lendület Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport

Patócs Attila

2013

MTA-SE Lendület Peroxidáz Enzimek Kutatócsoport

Geiszt Miklós

2011

MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport

Berényi Antal

2013

Az 1c. mellékletben (a III. - humán- és társadalomtudományok – kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Irodalomtudományi Intézet Művészettörténeti Intézet Néprajztudományi Intézet Régészeti Intézet Történettudományi Intézet Zenetudományi Intézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Regionális Kutatások Intézete Világgazdasági Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet Kisebbségkutató Intézet Politikatudományi Intézet Szociológiai Intézet

19

Közgyűlés


Támogatott kutatócsoportok Kutatócsoport neve


Kezdési időpont

MTA–DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Kertész András

2012.07.01.

MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport

Debreczeni Attila

2012.01.01.

MTA–DE Közszolgáltatási Kutatócsoport

Horváth M. Tamás

2012.01.01.

MTA–DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport

Hoffmann István

2013.07.01.

MTA–DE Néprajzi Kutatócsoport

Bartha Elek

2012.01.01.

MTA–ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport

Kulcsár-Szabó Ernő

2012.07.01.

MTA–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport

Draskóczy István

2013.07.01.

MTA–ELTE Hermeneutika Kutatócsoport

Fehér M. István

2012.01.01.

MTA–ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport

Borhy László

2012.01.01.

MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport

Fokasz Nikosz

2013.07.01.

MTA–ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport

Kövér György

2012.07.01.

MTA–ELTE-DE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport

Dobos István

2012.01.01.

MTA–ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport

Szovák Kornél

2012.01.01.

MTA–HIM-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport

Veszprémy László

2012.01.01.

MTA–OSzK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport

Madas Edit

2012.01.01.

MTA–PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport

Török Ádám

2012.01.01.

MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport

Szelestei Nagy László

2012.07.01.

MTA–PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoport

Prószéky Gábor

2012.01.01.

MTA–PTE Innováció és Gazdasági Növekedés Kutatócsoport

Varga Attila

2012.07.01.

MTA–PTE Összehasonlító és Európai Foglalkoztatáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport

Kiss György

2012.01.01.

MTA–SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport

Csapó Benő

2012.01.01.

MTA–SZTE Turkológiai Kutatócsoport

Ivanics Mária

2012.01.01.

MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport

Barna Gábor

2013.07.01.



Kezdés éve

MTA-BCE Lendület Stratégiai Interakciók Kutatócsoport

Tasnádi Attila

2012

MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport

Tusor Péter

2012

III. Határozattervezet

…/2014. (V. 6.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek 2013. évi munkájáról szóló beszámolót megismerte, és azt az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja.

20

Közgyűlés


IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára Sajtókommunikáció: a közgyűlési jóváhagyást követően. A matematikai és természettudományi, az élettudományi, valamint a társadalomtudományi kutatóhelyek részletes szakmai beszámolói megjelennek az MTA honlapján. A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA Intraneten, valamint a közgyűlési határozatok adatbázisában.

Budapest, 2014. április 22.

Németh Tamás s.k. főtitkár

Melléklet: 4 db

21

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére május 6

Recommend Documents