A KIRÁLYI MAGYAR
TEEMÉSZETTÜDOMÁNYI TÁRSULAT
ÉVKÖNYVEI. SZERKESZTE
SZABÓ JÓZSEF B. T.;
DÉMIA
A PESTI EGYETEMNÉL AZ ÁSVÁNY- ÉS FÖLDTAN TANÁRA ; A M. TUDOMÁNYOS AKAL.
TAGJA
;
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSCL-Vl' MÁSOD; A
MÁNYI TÁRSULAT
IV.
ELS
K. M.
TITKÁRJA SAT.
KÖTET.
185^7-1859.
PESTEN, NYOMATOTT TRATTNER-KÁEOLYINÁL.
18
5
9.
TERMÉSZfiTTÜDO-
TARTALOM. Lap. Uelejzö gép. Jedlik A.
,
,
Fémbarometer. Sztoczek J.
1
8
A A
légnyomati észleletek legrövidebb és legpontosabb áttétele. Sztoczek J,
A A
rokusvölgyi
.
70
lakok szellztetésére vonatkozó ujabb búvárlatok bírálatos megismertetése.
Sztoczek J.
keser
96 víz.
Molnár
J,
Molnár J.
Lukácsfiirdö Budán.
140
,
,
142
í
.........178
Jegyzetek a budai Császárfiirdö két forrásának Pohl által Bécsben véghez vitt elemzéséhez.
Schneider, vasas
Az
Molnár J.
keser
Szabó J.
1858. Jan. 15-ki földrengés. Bizottsági munkálat
Groszmann légszivatyuja. Sztoczek
A
177
forrása Budán.
,
,
.
182
J.
villamossági jutalomkérdés Parisban
Dumas tanulmánya a vegyelemek
.
felett
223 224
AZ
1858. JAN. 15.
FÖLDRENGÉS.
A k. M. Természettudományi Társulat 1858. Pebr. 6. tartott szakgylésén Kubinyi Ferencz úr indítványára egy bizottság neelnöklete alatt Hunfalvy János, Kánya Pál, Koveztetett ki az vács Gryula Molnár János és Szabó József urakból álló azon megbízással hogy az azon évi Január hóban a felföldi megyékben nagyobb fokban mutatkozott földrengések alapos megismerésére lépéseket tegyen, hogy így az adatok teljes birtokába jvén, azokat a tudomány számára összeállítani s okirat gyanánt ,
,
:
jöv korra átbocsátani. jelentés kidolgozására Hunfalvy János úr kéretett fel, ki is azt egy terjedelmes értekezés alakjában a Társulat 1859. Dec. 3. tartott szakgylésén bemutatta, s abból ugyan akkor a IV-ik szakaszt felolvasta. Értekezése öt szakaszból áll.
lehessen a
A
Az I. szakaszban a legersebb rázkódás vidékére vonatkozó adatok vannak részletesen felsorolva, azután azon vidék földirati és földtani viszonyai s végre Schmidt, Jeitteles és Sadebeck nézetei a földrengés központjáról adatnak el bírálati szempontból. A II. szakaszban a földrengés által hazánkban érintett többi pontok számláltatnak el az illet adatokkal, melyekbl a földrengés elterjedése hazánkban tetszik ki. A III. szakaszban a földrengés elterjedése hazánkon kivl, nevezetesen 1) Galicziában, 2) Osztrák-Sziléziában, Morvában és Csehországban, 3) Porosz-Sziléziában tárgyaltatik. A IV. szakasz a földrengési tények és tünemények egybeállítását foglalja magában nevezetesen el van adva: 1) a földrengés alakja és terjedési sebessége. 2) A földrengés viszonyai területe a földszín alakulatára és szerkezetére a magasságra mélységre nézve. 3) A földrengés idején észrevett fény tünemények s a földrengés iDefolyása a légköri viszonyokra és a delejességre. 4) A rengés alatt tapasztalt hangtünemények. 5) A rengés hatása a földkéreg felszinére s a vizekre. 6) Az állatokra és emberekre. Végre 7) eröszeti hatása az épületekre s a t. Az V. szakasz végre történelmi adatokat közöl a hazánkban a régibb és újabb s másutt a legújabb idben elfordult földrengésekrl. ,
;
,
,
,
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
183
AZ 1858. JANUÁRIÜS 15. TÖRTÉNT FÖLDRENGÉS, Hunfalvy Jánostól.
E földrengésrl, mely hazánk éjszaknyugati részét legersebben érte, alapok útján mindjárt januárius másik felében számos tudósítást vettünk. Ez adatokat egybegyjtöttem s a természettudományi társulat szaklésében elterjesztettem. A társulat azután a lapok útján tett felszólítása részletes tudósítást vett, névszerint : Zsolnáról
Vojtyák Antal
Grotkovszky Veszelovszky Károly Stárek Lajos B. kanonok uraktól. A
Zsigmondházáról (Trencsén megyében)
grácz
Gáspár,
még
több rendbeli segédlelkész. Elek., Bánfalvárói Pon-
következtében
Árvaváraljáról
Dr.
árvái uro-
földrengés orvos, Trencsénböl adatainak összegyjtésére kinevezett bizottság nekem hagyta meg, hogy felolvasott értekezésem alapján az összes tudósításokat s az eddigelé megjelent külön dalrai
nyomtatványokban**) találtató adatokat, különös tekintettel hazánkra, jesebben egybeállítsam.
L
mentl
tel-
A legersebb rázkódás vidéke.
Ai összes tudósítások megegyeznek abban, hogy Zsolnán és környékén a földráikodások legersebbek voltak s az épületekben legtetemesb kárt tettek. Zsolnáról különösen következ adataink vannak: T o m b o r zsolnai gyógyszerész úr szerint a föpiaezon lev házában már jan. 14-dikén esti 10 és 11 óra között éreztek némi földindulást, melynek következtében a szoba falai megrendültek , az ablakok zörögtek s az asztalok inogtak. A jan. 15-dikei frengést pedig ekkép írja le Tombor úr: Meglehetsen derült és csendes nap után esti 6 órakor havazni kezde , s egy óra alatt 3 hüvelyk magas hó esek. 7 és 8 óra közt az ég egészen sötét volt. Aliután Tombor úr 8 órakor az eget , melyen egy csillag sem volt látható, még egyszer megnézte vala, a piaczra, déldélkelelre szolgáló szobájában íróasztalához leült. Egyszerre feje fölölt hallható felette ers, jégeshöz hasonlító csörömpölés által riasztaték fel. Az ablakhoz siete, s épen akkor , midn onnan ismét eltávozék , észrevéve, hogy házának ffala, mely a piaczra szolgál, ablakostul elválék az oldalfaltól, melyben a padlástól a földig ér hasadás támada. Ekkor mennydörgéshez hasonló rettenetes moraj hallatszék. A falakon jobbra és balra új repedések támadtak, a szobák megteltek porralés a falakról lehulló törmelékkel. Tombor úr legott meggyzdött arról, hogy földrengés van , s családjával együtt kimenekült a roskadozó házból. A boltozott •)
A
levc'i földrengésrl a következk Jünner 18 58> besondcra riickiichllicli seiner Verbreiíung in Ungarn." b e r. A pozsonyi természetíudományi társulat tárgyalásainak 1 8 5 S-ki évfolyamának 1 fii/.etébcn. Unteriiicliungen über das Krdbeben am 15. Jünner 18 58- Von J. F. JiiliuH .S e h m i d t. A bécsi cs. k. földírati társulat közléseinek 18 58-1'i évfolyama 11. füzetében. Bericlit über dasKrdbeben am 15. Janner 18 58-'» den Karpathen und ^udeten. Von LudwigHeinricbJeittelei. A tudományok császári bécsi akadémiája mathematikai • természettudományi osztálya közléseinek XXXV. kötetében s külön lenyomatban. Dai Krdbeben vom 15. Janner 1858 e'c^on Dr. Mórit z Sadfbsck. Separat-Abdruek 01 dtn T«rk«D
tudiimÁsnnira megjelent nevezetesebb érteke/éeek a t/.óban
„D«i Krdbeben vom 15 Von Dr. G. A. K n r n
li
11
:
HÜPfFÁLW
184
pitvarban már „hajmereszt" pusztulást talált úgy a ház alsó részeiben is, melyeken keresztül a kapuhoz s ezen ki a szabadba sietett. A piaczon már száz meg száz elrémült embereket talált. A toronyóra ekkor 1 negyedet ütött kilenczre. Az ég még teljesen borús , a hideg csekély volt Be ne seb reáltanodái igazgató-tanító úr lakában, mely Tombor úréval átellenben esik , az els földlökés következtében a piaczra szolgáló ffal párkánya a tzhelyrl. hullott le, a konyhában pedig a vas fazekak is lesodortattak A cs. k. adóhivatal épületérl, mely szintén a föpiaezon van, s melynek fhomlokzata déldélkeletre szolgál , az els földlökés folytán a csúcsfal leomlott. ,
Klcmens
reáltanodái tanító, ki az éjszaki külvárosban, faházban lakott, így beszéli el az els földlökést: Már az ágyban feküdt, midn beteg neje felkiálta; rögtön felugrók s ekkor észrevéve, hogy szobája egyik sarka emelkedik, másik sarka ellenben mélyebbre sülyed , s hogy minden bútor ingadozik; legott kezébe vévé óráját s úgy találá , hogy egy negyedet mulat 9-re. Neje mindjárt kezdetben érezte , hogy ágya ide s tova hányattatik , délrl éjzakra irányban; ugyanez irányban némely tárgyak is felborultak, s az edényekbl a víz és tej kiömlött. Az els rengés Klemens szerint 10 másodperczig tartott. Tayenthal szolgabríó neje a fpiacz déli oldalán lev szállásán körülbell a szoba közepén ült, midn rögtön székérl feliöketett; ugyanezen perczben a padlásról egy darab vakolat az ágyban alvó gyermekére hullott , anélkül hogy megsértené. Az asszony legott felkapta a gyermeket s az útczára sietett; a lépcszeten folyvást utána hullottak a tégladarabok. S c h ü t z reáltaiiító neje is, kinek lakja szintén a fpiacz déli oldalán van, székérl fölfelé löketett; ugyanekkor a szobaajtaja, mely a keletrl nyugatra falban van, s délre vagy délkeletre néz , nyugat felé kinyílt s ismét becsapaték. Vojtyák úr ezt írja levelében: Az els rengés esti 8 óra s 5 20 perci között történt. Az árvaházi igazgató ür órája a lökés következtében 8 utáni 10 perczkor megállott; a toronyórán mindjárt az els lökés után egy negyedet ütött kilenczre. Az els rengés 6 8 másodperczig tartott; Zahumenszky s Valter elemitanítók, kik délnyugatról éjszakkeletre irányúit háznak fels emeletén laknak , azt állítják, hogy elsben rázkódást, azután délkeletrl nyugatéjgzakra megint ellenkez irányban visszaforduló két hullámos rengést , s s végre egy hatalmas lökést veitek észre. A ferencziek zárdájában a rend egyik tagja szobájában a délkeletnek fordult ajtó kilincsestül kiugrott Barkáiból. Vojtyák úr szobájában, mely földszínt van, egy kis b. sz. Máriaszobor, mely a ruhaszekrényen állott , keletdélrl nyugatéjszak felé feldlt. A földrengés Vojtyák úr szerint nagy földalatti zúgással és morajjal volt egybekapcsolva. Schmidt így adja el a dolgot: Esti 8 óra után elsben földalatti döbörgést hallottak , a második perczenetben gyöngéd remegést (de nem mindenütt), a harmadikban élénk, hintázó, hullámszer ringatást, s a negyedikben 5 6 másodperczig tartó, rettenetes, vízszintes rázkódást éreztek, melynek a még oly vastag kfal sem állhatott ellent, s mely az összes szilárd anyagú építményeket a legnagyobb veszélylyel fenyegette. Egyik éles felfogású zsolnai figyel a rengés azon negyedik rázkódó mozgását így különbözteti meg : az 1. másodperczben vízszintesen délrl éjszakra, a 2. mperczben vízszintesen éjszakról délre, a 3. mperczben vízszintesen délrl éjszakra, a 4. mperczben vízszintesen éjszakról délre, az 5. mperczben ívszerüleg alólról felfelé , felette ersen , délrl éjszakra ment. Zsolnán a rengés els, második és harmadik perczenetét nem tárták veszélyesnek, de az utolsó rázkódtató vízszintes mozgás a legnagyobb rémülést okozta. Mert erre legott minden kfal, bolt s a legtöbb cserépkályha megrepedezett; a szobák padlásáról és falairól lehullott a vakolat , mindent porral betöltve. A falak érintkezési lapjai csaknem mindenütt szétváltak, s néhol oly tátongó hasadások támadtak, hogy azokon keresztül egyik szobából a másiknak bútorait lehetett látni. A kémények, csücsfalak tetemesen megkárosúltak, úgy hogy azokat is, melyek tüstént le nem omlottak, le kellett bontani vagy legalább támogatni. Sok helyütt a pad-
men
men
—
—
men
függleges
—
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
185
lás perendái c^yik vagy másik oldalukon Iccsii.szlak a falakról, úíry liojry a szobapadlások beszakadtak s rézsúton leíüfrgtck; a kissé ócska kfalak, a párkányok tetemesen me(;sérltek. s a szabadon álló tár
k
szerint,
Hamburgban
az 1842. máj. 5
—
8.
történt
nagy tzvész után sem voltak
a házak falai annyira összerongálva s összerepesztvc mint Zsolnán a földrengés után. St, ugyancsak Sehmidt szerint, még a francziák által 1849-ben ágyüzlatott
római építmények , s a Massa di Sommában , a Vezúv láváinak nyomása által, megrongált házak sem voltak oly teljesen összcronibolva mint Zsolnán, hol itt-ott egy négyszeg-ölnyi terület sem maradt épségben. Az els fölökés megtörténte után a ki csak tudott , az útczára , a piaczra menekült, hol sokan az aranyozott, két lámpa által világított Máriaszobor köré gyülekezve éjfélig imádkoztak. Legtöbben csak életök megmentésére gondoltak,
nk
üngbe vetkezett gyermekeikkel s nem volt idejök a téli ruhát fölvenniök. A karjaikon siettek a szabadba. A rémülés mindinkább növekedék, midn a földlökések ismétldtek. Sokan a szeszes italokban kerestek bátorságot. Voltak ugyan bátrabb lelkek, kik els ijedelmökbl felocsúdva házaikba visszatértek , de sokan a zord id ellenére nemcsak az els, de a következ éjszakákat is künn, szabad és gyermek pedig a három vagy négy els éjszakát a külváég alatt, számos rosok faházaiban és gunyhóiban töltötték. Tayenthal cs. k. szolgabíró úr a kályhák és tzhelyek megrongáltatása folytán támadható tzveszély elhárítása végett, legott készen tartatá a vizipuskákat s különben is ciélszer intézkedéseket tett, hogy a szerencsétlenség még nagyobbá ne váljék. A püspöki árvaház növendékei ideje korán felugrottak ágyaikból, mieltt a lehulló vakolat és tégladarabok által megsérülhettek, s Drahotusky igazgató úr gondoskodása mellett még az éjjel a földszintre épült reáltanodában
n
leltek
menedéket.
után körülbell 50 perczczel a föld ismét zúgni és rázkódni kezdett. Azután szünet állott be ; a nép mármár felocsúdott félelmébl , s a házak földszinti szobáiba vonult. De éjfélkor délnyugatról jöv földalatti moraj hallatszott, s a föld ismét megrendült. Erre a lakosok újra felriadtak. Reggel 2 és 3, mások sierint 4 órakor líj rengések voltak, de gyengébbek. Azután j a n. 16. reggeli 6 és 9, s délután 2 órakor, továbbá j a n. 17. délutáni 2 és 5 s estvc 6 órakor, estve, j a n. 19. reggeli 9 órakor új rengéseket tapasztaltak. j a n. 18 Voj tyák úr szerint Zsolnán a földlökések következleg ismétldtek: a 8 óra
Az els rengés
els rengés után 25 perez múlva volt a második ; 9 órakor 12 órakor a negyedik lökés. Ekkor ö délkeletrl jöv nagy földalatti zúgást hallott, melyre tüstént egy hullámzó mozgás következeti, mely az els renötödik , '/24-kor a gés után a legersebb volt. J a n. Ifi. reggeli 2 órakor az hatodik, 9 óra 35 perczkor a hetedik rendülés volt. J a n. 17. estve 6 órakor függleges lökés volt délkeletrl jöv zúgással. J a n. 18. reggeli 9 óra után 20 perczkor az ablakok zörögtek s a föld remegett , mire a nép a ferencziek templomából épen a sz. mise alatt ijedten kifutott. Jan. 19., 20, 22. megint tapasztaltattak földremegések , a j a n. 31-kérl febr. 1-jére forduló éjjel 2 órakor úgy megmozdult a föld , hogy Vojtyák úr álmából fölriada. Általában Zsolnán 30-nál több földlökést és rendülést tapasztaltak. 15 perczkor történt
a
harmadik
;
HUNFALVY
186
Drahotusky
els nagy földlökés után 8 órakor 30 perczkor rendülés volt orkánszer zúgással ; J a n. 16 reg2 órakor, ügy j a n. 17 is délutáni 2 órakor gyenge, de világosan érezhet remegések voltak. J a n, 17. este 6 órakor igen ers lökést tapasztaltak morajjal. Jan. 18. reggeli 3, azután jan. 19. reggeli 2 órakor gyenge, jan. 19. reggeli 9 órakor igen ers , j an. 20. reggeli 4, s jan 24. esti 10 órakor gyenge rendülések voltak. Mindezen rendülések a püspöki árvaházban tapaszlír
szerint az
két gyenge, 12 órakor egy
ers
geli 4, 9, 11 s délutáni
taltattak.
Klemens tanító szerint a nagy rengés után 8 órakor 50 perczkor, azután 9 órakor 3 perczkor, 9 órakor 7 percizkor gyenge, 12 órakor tetemes; Jan. 16. reggeli 9 óra ulán 10 perczkor, délután 3 óra után 20 , s 9 óra után 34 perczkor gyenge; jan. 17. esti 6 óra után 25 perczkor tetemes, 35 perczkor gyenge; jan. 19. reggeli 9 óra után 30 perczkor tetemes rendüiések fordultak el. A Zsolnától félórányira keletre lev só hivatalban a nagy rengés után 8*/4-kor gyenge, 12 órakor meglehets nagy, jan. 16 reggeli 3 órakor gyenge, jan. 17. esteli 6'/^ órakor jól érezhet ismétléseket tapasztaltak. Schütz tanító s gyógyszerész urak szerint is j a n. 15. éjjeli 12 órakor; jan. 16. reggeli 3 órakor 20 perczkor (vagy 3 óra 10 p.), 9 ó. 20 p. lOó. ; jan. 17. esti 6 ó. 30 p. (vagy 6 ó. 25 p.), 6 ó. 40 p. jan. 19. reggeli 9 ó. 30 p. azután febr. 19. reggeli 9 ó.; f eb r. 22. éjjeli W/i] f eb r. 24. reggeli 4 ó. s márcz. 19. délutáni 4 ó. kisebb-nagyobb rengések voltak. A jan. 19. reggeli 9 ó. 30. p. tapasztalt földlökés oly ers volt , hogy az épületek újra megkárosúltak. Ekkor Klemens tanító a reáltanoda egyik szogletszobájában tanított, míg Benesch tanító az épület közepén lev szobában tanítványaival rajzolt, s Benesch neje az épület másik szegletén lev szobában mulatott. Klemens és Benesch neje világosan érezték a lökést, Benesch és tanítványai ellenben semmitsem éreztek. Tehát az épület két sarka megrendült, míg közepe csendes maradt. A sóhívatalban sem érezték a j a n. 19. '/jlO-kor volt földlökést. Zsolnán tehát összesen legalább 20 érezhet földlökés volt. E lökések közöl, mint kétségtelennek látszik, legalább egy függlegesen, alólról fölfelé ment, mely rázkódtató mozgást okozott ; e mozgás a lökés helyétl való távolság növeked-
Tombor
;
tével
hullámszervé
vált.
Zsolna mezváros a Vág folyó déli partján, mintegy 1000 lépésnyire a folyótól s csaknem átellenben az éjszakról jöv Kisücza torkolatával fekszik, az éjszaki szél. 49" 13',5 s a keleti hossz. 36" 24',, alatt, 1070 párizsi lábnyira az adriai tenger színe felett. A város mészktelepre épült , mely keleti oldalán magát felüti s a Vág felé meredekül alálejt, míg az ellenkez oldalon özöni tömegekkel van borítva. Négyszeglet piacza emeletes csínos kházakkal van környezve; a píacz nyugati oldalán sz. Pálnak szentelt két tornyú templom áll, melyet a jezsuiták építettek vala ; a mellette lev szerzetház most püspöki árvaház. A plébániai templom a város keleti oldalán, a sziklalejtö szélén van, a ferencziek temploma pedig az éjszaki külvárosban áll. A belvárosban legersebbnek tapasztaltatott a földrengés, de romboló hatása az egész városra kiterjedt, ügy hogy a 381 ház közöl alig maradt egy is sértetlen épségben. Legtöbbet szenvedtek a sarokházak s fels emeletek legépebbek maradtak az apró faházak. Öt ház teljesen, de sokkal több ház egyes osztályaiban , különösen els emeletében lakhatlanná vált. A templomtornyok aránylag kevés kárt szenvedtek , csak a ferencziek templomának tornya kapott repedéseket. A plébániai templomban különösen a szentély és hajó közötti ers boltív hasadt meg, ugyanazon boltív a ferencziek templomában is megrepedt. Az összes kár hivatalosan 40,000 pftra becsültetett. Mikép az emberek, úgy az állatok is elrémültek : a kutyák vonítottak s búvóhelyet kerestek, a szarvasmarha bgött, a madarak nyugtalanul ide s lova repkedtek, a tyúkok a földre nyomták csreiket, a galambok kirepültek, a lovak tomboltak , tüsszögtek, s nem akartak enni. ,
AZ
1858.
JAN.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
15.
187
Bicsiczáról, mely falu Zsolnától délre kis félórányira esik s 80 p. lábbal magasabban fekszik mint a zsolnai piacz, következ tudósításaink vannak: „J a n. rettent dörgést hallotírja egyik tudósító 15-kén esti 8 ó, 51 perczkor tunk, melyhez a mennydörgés hozzá sem fogható; erre mindjárt részint vízszintes, részint hullámos földrengés következett. Szilárd épületü házam úgy ingott mint valami kártyaház; hálószobám egy pillanatban borítva volt lehulló vakolatdarabokkal , a boltok beszakadással fenyegettek. Családommal a ház alsó helyiségeibe menekültem , mert a lépcsházról lehulló téglák miatt attól féltem, hogy az bedl. A ház valamennyi csengettyje megszólalt, a bútorok feldltek. Valóban borzasztó esemény volt.' Wagner úr, kinek bicsiczai kastélya a földrengés által oly tetemesen megrongáltalotl, azt állítja, hogy Bicsiczán j a n. 15. éjjel az els nagy rengésen kivül még 11 rendülést tapasztaltak; jan. 16. a föld folytonosan remefebr. gett, de gyengén; jan. 17. reggel és estve ers, jan. 19. még erösebb 10., 12., 18., 2J. alig érezhet lökések voltak. Jan. 15-kétl 20-dikáig az igen csekély ingadozásokon kivíil 34 érezhet földlökés fordult el. Más, hírlapi, tudósítás azt mondja: Jan. 15-ki estvétöl kezdve minden nap g minden éjszaka új-új rengéseket tapasztaltunk, melyek mindig égi dörgéshez hasonló morajjal jártak, s melyek következtében az 5 láb vastag kfalak is megrepedtek Jan. 19. estve fél tízre kettztetett ervel rázkódott meg a föld; a rengés keletrl nyugatra vonult s hullámzatos volt." A rengési hullám épen a bicsiczai tudósító házának közepén ment el, úgy hogy az étteremtl kezdve a szobák-
—
—
—
,
éjszak , az attól délre lev szobákban pedig dél felé borultak Bicsiczán tapasztalt földlökések számát 3ü-ra teszi. lökéi Úgy látszik, hogy Bicsiczán is egy függleges, alólról fölfelé volt, mely egy óra ingáját kilökte helyébl. Wagner úr szerint, valamennyi rengés csaknem épen keletnyugati irányban ment s Roszina fell jött, holott az azokat megelz vagy kísér földalatíi moraj a Mincsov hegy, tehát délkelet fell
ban
lev bútorok
fel.
A
men
hallatszott.
órányira s Zsolnától délkeletre , a Roszinanka (m. 1160 p.l.*) faluban is ers rengéseket tapasztaltak, melyek jan. 15. után legalább harminczszor ismétldtek, de ax
A
Bicsiczától keletre valami
i
'4
fekv Roszina
patak jobb partján,
gunyhókban semmi kárt sem tettek. Visnyóii vagy Visnyovén , mely szintén a Roszinanka patak keleti partján, déldélkeletre Zsolnától egy mfldnyire fekszik, az ottani alesperes úr tudósítása szerint jan. 15-kétl febr. 25-kéig valami 50 földlökést éreztek. Jeitteles Cary 12 renúr tudósítását hozza fel; eszerint Visnyón jan. I6. reggeli 9 óráig 10 dülés volt. Azután szünet állott be, de jan. 17. esti 6 ' 4-kor ismét tetemes rendülés volt morajjal, jan. 19. reggeli 10 órakor még erösebb rendülés volt csattanással, sjan. 19-kétl febr. végéig valami 100 lökés tapasztaltatott csattanasokkal. Még márcz. 10. délutáni 4 órakor is volt gyenge rengés. S c h m d t a hely színén gyjtött adatok szerint állítja, hogy Visnyón a j a n. 15-kei 8 óra utáni nagy rengés után IO.5, 11 ,3, I2.23 órakor; azután jan. 16. reggeli 2, 2.,,,
ottani fa
—
i
4 , 4.25, 5, 5.7J j a n. 17. reggeli 7, esti 10 j a n. 18. reggeli 7.j; j a n. 19. 21-ig kisebb-nagyobb rendüreggeli 9.5 órakor; végre febr. 2—7, 13— 15, 18 léseket éreztek. A jsn. 15. és 16-kai rendülések morajjal jártak. Az ers dörgés ax úri házban alólról a mélységbl hallatszott fel, az ottani parasztok szerint pedig a Lvoncidiel nev, a helységtl egy negyedórányira délkeletre lev s a Mincsov nyugati oldalán éjszaknak kanyarodó völgytorokból jött. Sadebeck a földindulás után meglátogatta ezen völgytorkot , melynek két oldalán csaknem függlegei liaszmészk falak emelkednek , de a földrengésnek legkisebb nyomát sem találta ottan. Visnyovén a híres, két tornyú, szép templom, melybe a környék népe búcsúra szokott járni s mely 1380 p. lábnyira fekszik a tenger fölött, annyira meg-
3.251
*)
;
;
m.
:=:
Bafuiáe a tenger uine
felett páriii
lábakban
,
—
kerak leámmal.
HUNFALVY
188
hogy azt egy idre be kellett csukni. Boltozatkupolái mindenrclc megrepedeztek, párkányi vei egész vastagságukban meglazultak. Különösen a Vcterna-
sérült,
hola hegység felé irányúit délkeleti része károsült az egyemeletes úri ház nem sérültek meg.
meg.
A
parasztok
fa
házai
s
Itáiifal várói,
(m. lOSO'j mely Zsolnától déldélnyugatra csekély távolságra a Rajeczonka patak nyugati vagyis bal partján fekszik, úr részletes tudósítását vettük. E szerint ott a föld j a n. 15. esti S'/é órakor „iszonyú zúgással borzasztóan" megrázkódott, e rázkódás mintegy 5 másodperczig tartott.
Pongrácz Gáspár
Azután 9 y4-kor az
elsnél gyengébb s mintegy 2 másodperczig tartó hullámos rázkódás következett szintén zúgással. E zúgás ugyanaz éjjel még 2-szer ismétldött csekély s alig észrevehet hullámos rendülésekkel. Jan. 16. reggeli 4 órakor nagyobb, de ai elsnél gyengébb, s ugyanaz nap déleltti 10 órakor még egy nagyon gyenge rendülés volt. Jan. 17. éjjeli P/é és 3 órakor gyengébb zúgásokal, esti 6 órakor pedig nagyobb zúgást és rengést , éjjeli 12 órakor új rengést tapasztaltak. Jan. ]8. reggeli 3 órakor volt érezhet hullámos rengés. Jan. 19. reggeli 9'/4-kor ; azután j a n. 20. reggeli 4 s délutáni 4 órakor j a n. 22. éjjeli ; ll'/i-kor; jan. 23. délutáni 4; jan. 24. délutáni 5 j a n. 28. délutáni 4 órakor tapasztaltak földalatti morajt csekély rengéssel ; j a n. 29. reggeli 8, és j a n. 30. éjfélutáni 2 órakor zúgást; jan. 31. éjfélután í^/t nagyobb rengést és morajt; végre febr. 3. esti 10-kor zúgást, febr. 7. éjfélutáni 2 órakor zúgást és csekély földlökést, s febr. 10. reggeli 6-kor csekély rendulést éreztek. Az els rengést kivéve a többi rendülések és zúgások mind csak pillanatnyiak voltak. A rengések irányát illetleg Pongrácz úr úgy véli, hogy éjszakkeletröl, tehát Zsolna felöl, délnyugatnak ment; de az építmester, kit háza megrongált boltozatainak megtekintésére hívatott el, azon oknál fogva, hogy a repedések éjszak és kelet felé nagyobbak, azt vélte, hogy a földrengés délnyugatról jött vala. Bánfalván a rengés hullámos, más helyeken pedig mint p. Pleviiiken, Predmértl délnyugatra, alólról fölfelé emelked volt. Ugyanis Plevniken Pongrácz úr egyik barátja földszinti szobájának talaja az alólról jöv földlökés következtében a közepén mintegy fél ;
lábbal fölemelkedett. szerint az emeltebb partokon fekv helységekben legersebb Sztránszkén, így Zs olná n, B i c sicz án, P rub á n és G y u r c s i n á n. Zsolna , mert parton fekszik , többet szenvedett mint a síkságon lev Bánfaivá , s Vifnyove többet mint Roszina. Rajeczen alig érezték a rengést (?), míg az alig egy negyed órányira délkeletre a hegyek felé es Gyurrsinán nagyon is érezték.
Pongrácz
volt a rengés
K-
úr
Visnyovén,
,
Ide igtatjuk Pongrácz úr azon tudósítását is, miszerint Brezány faluban, Bánfalvától délnyugatra mintegy ."élórányira , Kagyik nev lakos szobájának közepén (egyik sarkán) a földrengés következtében forrás támadt, melybl folyvást ÍJUgyogott ki a víz.
Biidctinban , mely Zsolnától éjszakra csekély távolságban a Vág éjszaki vagyis jobb partján fekszik, jan. 15. este s éjjel háromszor rendit meg a föld, s jan. 17. és 19. reggel új földlökéseket tapasztaltak; kivált ez utóbbi ers volt. A budetini révészek észrevették, hogy a Vág nagyon hullámzott, jégháta több helyütt megrepedezett s megeredt.
Kis-Divinún, éjszaknyugatra Zsolnától, úgy
látszik,
csak
a
jan.
15-kei
templom tetemes sérüléseket kapott. Teplicsknn mely Zsolnától keletre Yt mfldre esik s 1050 lábnyira van a tenger színe fölött, a földrengés jan. l8-káig több ízben megújult; különösen érezhet volt j a n. 16. reggeli 3 órakor s j a n. 17. este. Báró Szina kastélya számos repedést kapott; a templom kevesbbé sérült meg. A Teplicskától délkeletre lev Gbelláiiban (m. 1 lOO') jan. 15. éjjel csak 2 lökést éreztek; de a rengések jan. 19-kei reggelig több ízben megújultak. Gróf Nyáry Károly kastélya holmi repedéseket kapott. fölökést érezték
a
;
,
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
189
Szina erdöcsösze, a Haj Lcjsowe nev erdben a mellett fa tuskón ülvén, jan. 15. este S'/i-kor kelet felöl jöv morajt hallott, s erre legott fellöketett ülhelyébl, úgy hogy fejérl a kalapja leesett. A döbörgö dörgéshez hasonló moraj nyugatnak, Zsolna felé, ment, s megelzte a lökést, mely föl s alá ment s azután lassúbb ingadozássá változott. Ugyanakkor a fa rakások is megmozdultak. Variiiban, (m. 1070) délkeletre Gbellántól a Varinka patak jobb partján, nem messze beszakadásától a Vágba, csak a jan. 15-kei els rengést tapasztalták, meglehets ersen. A templom csekély sérüléseket kapott. Sztrecsuón, délkeletre Zsolnától a Vág bal vagyis nyugati partján s a Mincsov vagy Münzhofif hegység éjszaki alján, Záborszki József helybeli pap szerint, a földrengés csaknem egy álló hétig ismétldött. A jan. 15. -kei els rengés után különösen még 3 érezhet lökés volt. A rengés következtében a sztrecsnói várhegyrl nagy kövek gördültek p" útra s a Vág folyóba. Jeitte les szerint a sztrecsnói völgyben, körülbelül egy órányira a várromtól, valami 3000 mázsányi gránitdöczök vált le a sziklafalról s gördült az útra, hol a járást egészen elrekesztette, ügy hogy lporral kellett szétrepeszteni. Sztrecsnón is megsé-
Kuchta József,
rakásba
b.
rakott hasábos
fa
templom de nem nagyon. Moisz-Lucskáii , (m. 1056') földrengés szintén igen ers volt. rült a
,
a sztrecsnói-zsolnai úton a
Vág
bal partján
,
a
A Teplicska és Gbellán közötti Nedcczen , (m. 1114') a Zsolna tszomszédjában éjszakkeletre lev Sztrazsovon s délnyugatra lev Zavadjén, úgy a zsolnai-rajeczi úton, a Rajeczonka vagy Zsilincza völgyében , fekv Li et a va -Luc skán. Porubkán, Illovén, Klacsanban, azután az odább nyugatra lev Lietaván, Szvinnán, Babkovon s Brezányban, s a predméri úton fekv fels és alsó Hricsón és Podhr agyban a rengések gyengébbek voltak. Mindazáltal Lietaván a templom falai bell hasadásokat kaptak , s Pongrácz úr lietava-lucskai házának fels emelete lakhatlanná lett, míg a földszinti boltozott észen épek maradtak. szobák, melyek közöl kett még 1601-böl való, Kajecz-Teplicz (m. 1240') fürdben meglehets ersséggel mutatkozott a rengés; az attól éjszaknyugalra lev Babko hel/ségben, Vojtyák úr tudósítása szerint, egy paraszt szobájában a rengés utfn kifi 'ladt a víz, midn az udvarán lev kút kiszáradt. Rajccz (m. 1300 j ravárosban jan. 15. esti 8 óra utáni 30 és 45 perez kölött indult meg a föld, minek folytán a lakházak falai, kályhák megrepedeztek, a képek lehulltak stb. Egymásután 5—6 lökét tapasztaltak; azok, kik történenetesen szabad ég alatt voltak, azt állítják, hogy a rengések idején kétszer nagy villámlást láttak. A rengés keletrl jött. Sokan állítják, hogy ugyanazon éjjel 12 óra tájban s azután reggeli 3 órakor ismétldtek a rengések. Több ház megliárosüU , a templom egyik oldali bejáratának boltozatát támogatni kellett. Még ersebben érezték a földrengést a Rajecztól délkeléire csekély távolságban lev Gyiircsinán, az éjszakkeletre lev ,Kö-Porubán (m. 1160') és Sztranszkén (m. 1326'). A Gyurcsinától délre es s a Klak hegység nyugati alján fekv F r i v a 1 d és Facskó helységekben, a hivatalos jelentés szerint, ismét gyengébbek voltak a rengések. az ettl éjszaknyugatra lev Precsenben s a délkeismét erösebbek voltak a rengések. Domaniszban és Precsenben több boltozat megrepedt. Nagy-Bicsén, délnyugatra Zsolnától, a Vág völgyében, a hírlapi tudósítások szerint, jan. 15. esti 8 óra utáni 51 perczkor tapasztalták a földrengést, és helybeli gyógypedig az els lökés után még 12 huUámzatos rengést, T szerész ür sierint jan. 17. esti 6 órakor is világosan éreztek egy földlökést, sót még néhány nap múlva is éjfélkor megrendült a föld.
Domaniszban
letre
s
lev egész pruzsinai völgyben
ombor
HÜNFALVY
190
A
Bicse közelében,
masan rendült meg
Zsolnától keletre
lev Kotyeso helységben
oly hatal-
hogy a kházak falain tetemes repedések rengést rémít zúgás kísérte, a rengés 6 má-
jan. 15. este a föld
,
támadtak, több kémény bedlt. A sodperczig tartott s délkeletrl éjszaknyugatra ment. A szomszéd s Zsolnától éjszaknyugatra lev Szvedernik, Marcsek és Nagy-Divina helységekben is ers rengéseket tapasztaltak. A nagy-divinai templom tetemesen megsérült. Predinérben (m. 888'), déldélnyugatra Bicsét! , a jan. 15-kei földrengés következtében a szolgabírói hivatal épülete repedéseket kapott, a paplakon pedig egy kémény beszakadt. A Predmértl délnyugatra , a Vág és Rajeczonka völgyeit elválasztó hegység nyugati alján fekv Szulyov és Radlia helységekben szintén ers földrengést tapasztaltak jan. 15. este.
Vág-Bes/itcrczén
,
ügy
látszik
,
szintén
több helyütt megrepedtek. Puchóbaii , nyugatra Vág-Beszterczétöl
házak
tetemes
földrengés
volt
,
mert a
falai
,
a jan. 15. este tapasztalt
rengések
3 másodperczig tartoltak, elsben gyengébben, azután erösebben nyilatkoztak; éjszakkeletrl, tehát Zsolna vidéke felöl jöttek. A hivatalos jelenlés szerint is Puchban tetemes volt a rengés. Zsignioiidliázán , mint Grotkovszky Elek úr levelében olvassuk, jan. 15. esti 8'/2 eltt állott be a rengés és tartott 5 másodperczig, s a legnagyobb mennydörgéshez hasonló föld-alatti morajjal járt. A rengés nem ismétldött, de valami 20 perez múlva, noha a legnagyobb szélcsend uralkodott, a körülfekv hegyekben oly zúgás hallatszott, mintha a legnagyobb orkán dühöngött volna. A rengés iránya éjszakéjszakkeletrl délnyugat felé ment, alakja szelíden hullámzó volt. A helység faházai semmi kárt se szenvedtek , csak báró Balassa Antal igen ers épületü egyemeletes kastélyának éjszakkeleti falán támadtak csekély repedések. Kémény egy sem dlt össze. Grotkovszky úrnak kúpdad természetes d elej e van, mely pléh csészén holmi vas darabokkal behintve egy szekrényen áll. A rengés utáni reggel észrevette tudósító , hogy a vas darabkák mind le voltak hullva a delejrl , mit a rengés hatásának tulajdonított. Tehát a vas darabkákat a delejre hintette, de azok nem ragadtak meg rajta mint máskor s újra meg újra lehulltak. Kezébe vévén a dedelej így sem ragadá magához a vasat. lejt, a vas darabkákhoz értette, de a Azután vas reszelékhez értette a delejt, de az futott elle, mint a delejtü semleges sarka. A delej két egész napig maradt ezen abnormis állapotában s csak azután vonzotta ismét a vasat. (Ez elszigetelt s ha igaz, megfejtetlen tünemény). Bellus (m. 762') mvárosban jan. Í5. esti 8y4-kor éreztek éjszakkeletröl délnyugatnak men rengéseket , melyek csak egy másodperczig tartottak. Mindazáltal a harangok megkondultak , a konyhai edények lehulltak a polczokról , ar ajtók megnyíltak. A rengést zúgás elzte meg. Horócz és Pozkál helységekben is tetemes rengést tapasztaltak ; a pozkáli templom hajója ersen megkárosúlt. Praszka (m. 726') helységben jan. 15. esti 8 óra 35 perczkor „rettenetes morajjal kísért" s körülbelül 3 másodperczig tartó rengéseket tapasztaltak, melyek hullámosak voltak s éjszakdéli irányban terjedtek. A rengéseket mind a síkságon mind a hegyeken érezték. Az ágyban fekv emberek a lökés következtében keletrl nyugatra hömpölyögtek, a csengetyük megszólaltak, a bútorok felborultak,
ül emberek feldöntettek. Zsolnától éjszakra es Kisúcza völgyben ers rengéseket tapasztaltak, így Kísúeza-Ujhciycn (m. 1090'), Lieszkoveczen , Csaczán (m. 1290'). Kisúcza-Újhelyen , a megye hivatalos jelentése szerint, jan. 19. déleltti 9V2-kor is éreztek két lökést. Lieszkoveczen a rázkodással járó moraj az alvókat felriasztá álmokból. Az országút melletti vendégfogadó pitvarának boltozata s szobáinak fa-
székben
A
tetemes repedéseket kaptak. Kyitra vmegyében a rengés legersebb volt Gajdéi helységekben. Gajdéi faluban, mely a Trencsén ós Nyitra
lai
és Néinet-Próna megyék határszélén
AZ
JAN.
1858.
emelked hegység
15.
déli oldalán
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL. van, az
ers
földlökésre
elrémült emberek
191 ki-
futottak az útczára. Számos falrepedések támadtak. Némel-Prónán az ers rengés következtében a torony harangja megkondult, több szobaajtó megnyílt , képek leestek a falról, ingás órák megállottak, a bútorok megmozdultak, a poharak összekoczogtak. Az emberek elrémülten az útczára futottak s a szabad ég alatt
kerestek menedéket. Számos ház falai megrepedeztek, egy házban üveges szekrény feldlt. A rengések valami 8 másodperczig tartottak. Tlirócz vmegyének nyugati részén szintén ersen nyilatkozott a földrengés. Sz. Mártonban , (m. Ilb2'), mely Zsolnától délkeletre 3 mfldnyire van s 1180 p. lábnyira fekszik a tenger színe fölött, jan. 15. esti 8 óra után 15 perczkor rendült meg a föld, és pedig 5 6 ers, hullámszer rengést éreztek, melyek 5 6 másodperczig tartottak s mennydörgéshez hasonló robajtól kísértettek. A toronyóra egyszer kondult nieg, a templom és vármegyeház repedéseket kapott. „rémít hullámszer rengések" délnyugatról éjszakkeletre mentek. így szólnak A ,
—
—
a hírlapi tudósítások. A hivatalos jelentés, dr. Nádherny, dr. Haas és mások tudósításai szerint az emberek az általánosan érzett rengésre seregesen kitódultak az útczára; különösen a boltozott épületek tetemes repedéseket és hasadásokat kaptak, két kémény ledlt , több kályha ersen megkárosült; egy vályoggunyhó összeomlott; fali órák megállottak, a csengetyüzsinórok és lámpák hintázásnak indultak , mely néhol 25 perczig tartott, az ajtó- és szobacsengetyk megcsendültek stb. faházak gerendái rettentn recsegtek. Dr. Nádherny úr három lökést különböztet meg: az els kett, szerinte, alig volt érezhet, erre földalatti robaj következett, melyet azután több másodperczig tartó hullámszer ringás követett. Dr. Haas úr és mások 6 rengést állítanak, melyek közöl az utóisók legersebbek voltak. A rengések irányát éjszaknyugatról délkeletre mennek mondják. Jan. 18. reggeli 4 órakor új gyenge lökést éreztek. A Sz. Mártontól éjszakra es Rutka, Priekopa, azután a délre es Bisztricska, Trebositó,
A
és Tót-Próna helységekben szintén ers rengések voltak, Tót-Prónán „ágyudörgéshez hasonló" földalatti morajjal kísért s éjszakkeletrl jöv lökéseket tapasztaltak. Valcsa faluban, Znio-Váralja és Sz. Már-
Tarnó, Valcsa, Rakova, Znio-Váralja
ton között
,
zúgást
s
nyugatéjszak
felöl
jöv
lökéseket tapasztaltak.
Znió- Váralján (155ü' m.) igen ers lökések voltak, melyek mindazáltal nem minden házban éreztettek. A vendéglben a biliárdasztalon a golyók ide s tova gördültek s a lámpák néhány perczig hintáztak. A lökések éjszakéjszaknyugatról vagy éjszakról jöttek. Még a Sz. Mártontól éjszakkeletre es Szucsán és Túrán mvárosokban is ersen rengett a föld. De úgy látszik, csak Sz. Mártonban ismétldött a rengés, holott is_ Schmidt szerint jan. 18. reggeli 4 órakor is éreztek gyenge lökést.
Árva megyében Ratkó, Kralován és Párnicza helységekben rengett legersebben a föld a lökések délnyugatról jöttek. Párniczán a falak megrepedtek. ;
Az elszámlált részletek szerint tehát a jan. 15-kei földrengés aránylag legersebben nyilatkozott Trencsén, Nyitra, Turócz és Árva megyék azon területein, melylyeket délnyugatra hosszúkás kerülék (ellypsis) fog be. E hosszúkás kerülék Csaczától délnyugatnak fut a Vág völgye mentében, s megérinti Nagy-Bicsét, Puchnót, Pruszkát, III avat, Német-Prónát, Tót-Prónát, azután a Turócz völgyét követve , Nn gy - Ra k ó t, Sz. M á r t o nt , feljebb a Vág völgyében Szucsánt és Turánt, Kralovánt és Párniczát, s végre éjszaknyugatnak fordul Csaczáig a Kisúcza völgyében. De az így befogott területen a földrengések nem voltak mindenütt egyenl hatályosságuak. A földrengési hatályosság meghatározására nincsenek biztos eszközeink ; érzékeink arra épen oly elégtelenek mint pl. a hömérsék meghatározására. Általában véve azt teszszük föl, hogy a ren-
dl
HUNFALVY
193
legersebbek, hol leggyakrabban megújultak, s hol legtöbb kárt De meg kell jegyeznünk, hogy az apró gúny hók és faházak átalában kevesbbé károsulnak meg mint a köböl épült nagyobb, magasabb és boltozott épületek, bár a lóldlokések ereje egyenl volt. Továbbá az épületektl elfoglalt füldtérnek alkotása, sziklás vagy porhanyós és laza minsége is módosítja ja földgések
ott voltak
tettek az épületekben.
lökések erszeti hatását az épületekre. Zsolnán, Visnyovén, Bánlalván, Bicsiczán legtöbbször újultak meg a rengések, s Zsolnán legislegnagyobb kárt tettek ; tehát a földrengés központja mindenesetre Zsolna déli környékére esik. De mieltt errl bvebben értekeznénk, szükségesnek tartjuk a följebb kijelölt terület földírati és földtani viszonyait röviden megérintenünk. Azun terület az éjsz. szél. 48o 52'— 49" 26' s a keleti hossz. 350 51' 36" 51' között fekszik. Pruszkánál legnyugatibb, Párniczánál , Árva megyében, legkeletibb, Csaczánál legéjszakibb. Német - Prónánál , Nyitrában , legdélibb pontjai vannak. Keleten J'árniczától kezdve Szucsánig , azután megint nyugaton Nagy-Bicsétöl kezdve Pruszkáig s Illaváig a Vág völgye által halároltatik , Szucsántól Nagy-Bicséig pedig elbb nyugatnak s nyugatéjszaknak , azután nyugatdélnek men kanya-
—
rulatai által kettéhasíttatik.
Árvából a Vág folyó a Turócz megyét Liptótól elválasztó Nagy-Fátra (Fas a Turócz és Árva határán emelked Kis-Fátra között, Sutó helység közelében, a turóczi felvölgybe, a Turócz és Trencsén határjain emelked Mincsov és Alagura hegységek közötti mély hasadékvölgyön keresztül pedig Trencsén megyébe lép. A Vágnak azon keletrl nyugatra men f völgyébe délrl és éjszakról több mellékvölgy, nevezetcsen a Turócz és Rajeczonka vagy Rajcsanka vagy Zsilincza s a Varinka és Kisucza s néhány kisebb völgyek nyílnak. A Turócz folyó Bars megye határszélén a Zólyomi havasok (Nischne Tátra) nyugati kiágazásainak éjszaki lejtin fakad , s elébb nyugatnak, azután éjszaknak kanyarodva Turócz megyét csaknem két egyenl részre osztja s Rutka közelében a Vágba ömlik. Vele csaknem egyenközleg, szintén délrl éjszaknak folyik a Zsilincza vagy Rajeczonka, mely Nyitra megye határszélén a Fa c s k o hegység éjszaki lejtin támad, s Trencsén keleti részét keresztül hasítván , Zsolnától nyugatra a Vágba ömlik. A Varinka az Árva és Trencsén megyék határjain emelked hegység nyugati lejtin támad, s délnyugatra folyván a Vágnak turóczi szakaszával csaknem teljes kört képez , (melynek azonban keleti oldala nyitva van), s Varin mellett éjszakról a Vágba szakad. A Kisucza végre a Szilézia és Magyarország közötti Jablunkai hegysor vagy Beszkidek keleti oldalán támad, s Csaczáig éjszakkeletnek, azután darabig keletnek, végre délnek s délnyugatnak kanyarodik szk völgyben, s Budetin közelében majdnem átellenben a Rajeczonka torkolatával, a Vágba ömlik. A Vág maga Bicsétl délre csaknem egyenközleg folyik a Zsilinczával és Turóczczal, (ha t. i. Vág-Besztercze és Pucho közötti, nyugatnak forduló kanyarulataitól eltekintünk), csakhogy nevezett két mellékfolyójával ellenkez irányt követ. Zsolnától délre tehát a feljebb kijelölt rengési területen három hosszanti völgy vonul el: a Vág és Turócz völgyei nyugat és kelet fell határolják a Rajeczonka völgye pedig kell közepén vonul el. Déli végét még a Rajeczonka és Turócz között délnek men Nyitra völgye is hasítja, mely egyenköz a Vág völtra velka)
,
,
,
gyével. Területünk hegyei közöl legjelentsebb azon hegysor
a Rajeczonka és , mely Turócz vidékeinek vízválasztóját képezi s Trencsén és Turócz megyék között emelkedik. E hegység déli része földképeinken Hlak, Klato vagy N a - K 1 a t e, közepe B i a d a , éjszaki része Mincsov nevekkel jegyeztetik meg. (Mincsov , a régi oklevelekben Münzhof , helyett hibásan áll Vincsov). Némely földképen az egész hegysor Nyitrai hegységnek neveztetik. Kornhuber szerint az ottani tót lakosok a hegysort V e ter na ho 1 á-nak, azaz szélhavasnak nevezik. E hegysor havasi rétekkel s törpe fényvel borított tágas hegyhátat képez , mely dél felé kisebb-nagyobb völgyelésekkel egészen a Trencsén, Turócz és Nyitra megyék :
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
határain emelked K lakig elhúzódik. A Klak hegység, Kornhuber szerint bécsi láb magas, a Mincsov pedig, Sidcbcck szerint, 4762 pári.si lábnyi.
A
193 ,
4276
Klak hegyhez a F a cs k ú hegyek csatlakoznak, melyeken át a Zsilincza a Nyitra völgyébe viszcn az út a facskói hegyek ismét nyugatra a Zliecho és Fruzsina között emelked éjszaknak iordulú Strazov és Na-Kacsku hegyekhez , s ezek által a Vág és Rajcczonka között Illubokéig és Hricsóig (Zsolnától nyugatra), egészen a Vágig elágazó Trcneséni hegyekhez, a domaniszi és szulyóvi hegycsoportokhoz csatlakoznak, melyeknek számos mellékágai mind éjszaknyugati irányban a Vág felé futnak, sok kisebb-nagyobb haránlvöigygyel , s a Rajeczonka és Vág völgyeit egymástól elválasztják. Dél felé a Klakot a Facskói hegység a Nyitra és Turócz megyék határszélén emelked Z s i á r és N a - Ne mzovo hegysorral, a Nyitra és Turócz folyók vízválasztójával, kapcsolja össze, mely ismét a Zólyomi havasoknak (Nisne Tátra) Turócz és Bars megyék határain emelked nyugati kiágazásaival áll kapcsolatban. A Turócz magas völgye köröskörül hegyekkel van környezve ; nyugati oldalán, t. i. a mar említett Veternahola , Facsko, Zsiár , Na-Nemzovo emelkednek, délrl a zólyomi havasak kiágazásai , keletrl a Nagy Fátra, éjszakról a Kis Fátra rekesztik be. i
völgyébl
;
.s
A Vágtól éjszakkeletre, Trencsén és Árva megyék határjain, szintén egy hegyláncz emelkedik, melynek egyes hegyei a földképeken Magura, Sztocha, Osztry, Roszudetz, Kicsera, Okruhiicza meg.
nevekkel jegyeztetnek hegysort közös névvel Turóczi vagy Vari ni havanevezi. Ezeket a Veternaholától a sztrecsno-óvári mély völgyszoros vámelyen a Turóczczal egyesült Vág keresztül tör.
Kornhuber
soknak lasztja el
A
,
e
Varini hegység legmagasabb csúcsát
Mincsovlól éjszakkeletre esik, , mely a Studenecznek nevezi , a táborkari földképen Kriván Fátrának, Schedius földképén pedig a hegység azon része Mngurának neveztetik. Azon hegycsúcs 5274 bécsi láb magas.
Kornhuber
E hegységek küls alakzala épen nem hasonlít a liptói-szepesi Tátráéhoz, mert valamennyien hosszúra nyúlt hegyhátakat képeznek, melyekbl egyes kúpdad csúcsok felnyúlnak.
A
Veternahola tengelye vagy magva gránitból áll , mely különösen az óvári ki van lárva. A gránit délfelé a kunyerádi völgy fels végéig mutatkozik , de odább délre réteges közetek által van teljesen eltakarva, s a Klak teti már csak mészbl cs dolomitból állanak. A grániton jegöczös palaközetek, csillámkö , szarutünlc és faggyúpala települnek , de ezek nem minden harántvölgyben fordulnak el s néhol csak igen csekély kiterjedésüek. A turoi és medyhorszkai völgyek között gnájsz, a Medyhorszka- völgyben csillámpala, a kunyerádi völgyben amflbolpala és faggyupala, a stranszkei völgyben faggyupala fordul el. A kunyerádi völgyben a jegöczös palák szerpentínkövet is zárnak magokba. A Lvoncidiel völgytorok meredek falai liaszmészbl állanak. (Mindezen völgyek a Mincsov éjszaki s nyugati oldalán vannak). A Míncsovon Sadebeck dioritot is talált.
mély völgyszorosban
A jegöczös
palákon , s hol ezek hibáznik , közvetlenül a grániton, verhenyes veres kvarczhomokkövek települnek , melyek sok mezpátot tartanak , s melyek a visnyovci völgyben sárgás sejlmésszel s a kunyerádi völgyben faggyúköves és kvarczos palával szoros kapcsolatban vannak. Hclylyel közzel, pl. a koszlovai völgy fels végén, sötétfeketeszürke mészkövek mutatkoznak, melyekre világosabb szinü, többnyire szürkés, hatalmas liaszmésztelepek borúinak, melyek itt-ott zöld és veres, vékonyrétü márgákat foglalnak magokban. E mésztöinegekhez a dolomitok csatlakoznak , rajtok települve, s rendesen a völgyek szk bejárásain uralkodva. A hegység lankásabb lejtit az ügynevezett kárpáli homokkövek alkotják, melyek, Kornhuber szerint , jobbára az eocén tartoznak. E homokkövekegyes helyeken, pl. Trnove és Bicsicza közt, márgával, s a dombos és laposabb vidékeken hatalmas lazaagyag-rétegekkel borítvák. A Rajcsanka partjait áradmányi rétegek borítják. szürke
s
képzdményhez
13
HUNPALVY
194
jobb paitjáa Galiczia határszéléig a kárpáti homokkövek uralkodnak, pl. Vranye és Radina közölt s odább éjszakra Csacza környéés veres juramcsz , melyben animonitok találtatnak, mutatko, zik. A Kisucza jobb partján, Chlumecz falu közelében nielaQrkonglomerat van, melylyen homokk és márga váltakozva települnek. A lietavai várromot környez hegyek konglomeratokból állanak , melyek a szulyovi numulilmészkövekkel !»zonosoknak látszanak. A rajeczi fürdt éjszakról festi, meredek mészksziklák környezik, melyek a völgyet összesiorítják , s a zsolnai völgymedcnczét a rajeczitól elválasztják. A zsolnai völgyet közvetlenül berekeszt hegyek többnyire igen meredek lejtjüek s 600—1000 lábra emelkednek a völgy talpa fölé. Többnyire erdtelének s részint kárpáti homokkbl , részint liaszmészböl alkotvák. Znio-Váralja Gajdéi és Facskó vidékein a mészkövek és dolomitok uralkodnak, Annyi tehát bizonyos, hogy a Velernade helylyel közzel a gránit is felüti magát. hola és szomszéd hegységek a réteges kzeteken líivül csak plulói képezményeket vulkáni közetet. semmiféle foglalnak magokban , de
A Vág
melyek között itt-olt, kén a világosszürke
—
A
zsolnai völgy, melyben Zsolna, Bicsicza, Visnyove, Roszina, Trnove, Moisz és Tepliczka helységek feküsznek, s mely körülbell l'/* nifldnyi hosszú s 1 mfldnyi id t széles, mint feljebb láttuk, legerbben s leggyakrabban rendíltetett meg. S c h a legersebb rengés területét kerülékes görbével fogja be , mely 6 [ J mfldnyi térséget Zsolna, Gbellán , Sz. Márton és Porupka helységekkel együtt magában foglal, s a rengés központját a Veternahola (Nyitrai hegység) éjszaki részébe, a M i n c s o v
m
hegybe, vagyis az éjszaki szél. 49^ 7,g' s a keleti hossz. 36"3l' alá teszi. J e i 1 1 e 1 e s a rengés központját nem a Mincsov gránit tömegébe , de az ezt Zso!na felé köpenyvégre Roszina közelébe, szerüleg borító neptuni képzdményekbe az éjszaki szél. 49'' II' s keleti hossz. 36" 27' alá, teszi, mely pont egyenes vonalban Zsolna s a Mincsov közt fekszik, kissé közelebb Zsolnához mint a Mincsovhoz. ,
Sadebeck
A földrengés köz-vagyis inkább kiinduló pontját az idnek , melyben a földrengés a különböz helyeken kezdetét vette, s a rengési hullámok irányának szabatos meghatározása által lehetne kitalálni. De a rengés kezdetének ideje csak nagyon kevés helyen, st talán scholsem, jegyeztetett fel pontosan. Az idbeli adatok azért a rengés kiinduló pontjának meghatározására nem alkalmasak. Tehát a rengési hullámok irányát illet adatokhoz kell, e tekintetben folyamodnunk. Azonban ezen adatok is se nem elegendk, se nem eléggé szabatosak és biztosak, st gyakran ellenkeznek egymással. S c h m i d t a következ adatokat számlálja el : Zsolnán, a Zsolnától keletre a Vág partján lev sóhivatalban, Roszinán, Visnyovén , Bicsiczán délkeletrl éjszaknyugatra ment a rengési hullámok iránya, Rajecz-Tepliczen keletrl nyugatra vagy keletéjszakkeletrl nyugatdélnyugatra ; K-Porubán éjszakkeletröl délnyugatra vagy keletéjszakkeletrl nyugatdélnyugalra; Gyurcsinán éjszakról délre vagy éjszakkeletrl délnyugatra ; Teplicskán délrl éjszakra; Nedeczen és Gbellánban szintúgy; Tierchován délrl éjszakra vagy délnyugatról éjszakkeletre; Strecsnón délnyugatról éjszakkeletre; Priekopán nyugatról keletre vagy éjszaknyugatról délkeletre; Sz. Mártonban cjszaknyugatról délkeletre; Nezpiilban nyugatról keletre vagy éjszaknyugatról délkeletre ; Znió-Varalján éjszakról délre vagy éjszakéjszaknyugatról déldélkeletre. Ezen 17 pont irányaiból következteti, hogy a rengés központja az éjszaki szél. 49* 7,,' s a keleti hossz. 36"31' alá, vagyis épen a Mincsov hegybe esik. Sadebeck csak a következ adatokat tartja biztosaknak: Zsolnán a rengési hullámok délkeletrl éjszaknyugatra s megfordítva mentek ; Bicsiczán keletrl nyugatra (nem pedig délkeletrl éjszaknyugalra); Gyurcsinán éjszakról délre vagy éjszakkeletröl délnyugatra; Kö-Porubán szintúgy; Visnyo vén délrl éjszakra s megfordítva ; Znio- Váralján éjszakról délre s Sz. Mártonban éjszaknyugatról délkeletre. Ezen adatokból már azt következteti , hogy a földrengés kiinduló pontja az éjszaki szél. 49o 11' s keleti hossz. 36" 27' alá esik.
AZ
JAN.
1858
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
195
J ei tte I e s különösen iné^ a következ adatokat hozza fel : Szucsán, Túrán és Párnicxa helységekben, úgy Kiibinhan is délnyugatról jöttek a rengések ; Rózsahegyen , Madocsányban, Nagy-Selmcczen (Liptóban) délnyugatról vagy déjdélnyugatról Beszterczcbányán és Körniöcxbányán éjsz.aknyugalról délkeletre; 0-Sztubnán éjszaknyugatrol; Gajdelben éjszakéjszakkcletröl ; Rajeczen keletrl nyugatra. De más tudó.sitások oly rengési irányokat állítanak, mslyek a fölvett központ fekvésétl többé kevesbbé eltérnek. Bánlalván a rengések állítólag éjszakkeletröl délnyugatra mentek, Bicsiczán keletrl nyugatra, Nagy-Bicsén délkeletrl éjszak;
nyugatra , Kotyesón is délkeletrl , Puchóban és Bellusban éjszakkeletrl délnyuPruszkában éjszakról délre a Kisucza völgyében egyenest délrl éjszakra. , Rózsahegyen déldélnyugatról éjszakéjszakkeletre, stb. Sadebeck azt állítja, hogy a porosz-sziléziai helységekbl érkezett tudósítások e e hibásan jelöli meg a rengés irányát. Nem igen hihet , hogy a zsolnai völgyben és Turóczban a rengések irányát szabatosabban észlelték volna meg , s Schmidt az eredetileg bevallott irányokon tetemes módosításokat tett , csakhogy a Mincsovra mutassanak. gatra
,
1
I
Még azt sem tudjuk bizonyosan, vájjon a különböz irányban elhúzódó hegylánczok s a különböz alkotású közctnemek nem változtatják-e meg a lökések, a földhullámok eredeti irányát ; s vájjon , ha nagyobb kiterjedés földrengés hullámjainak irányát minden helyen tökéletes szabatossággal lehetne meghatározni, valamennyi megrendült helynek rengési irányai egy középpontra mutalnának-e ? Annyi bizonyos, hogy a szóban lev földrengés idejének cs irányának meghatározására tönem kéletesen jól járó órák és úgynevezett seisometerek vagyis rengés használtattak. Tehát az idre és irányra vonatkozó adatok mind többé-kevesbbé hiányosak és bizonytalanok.
mérk
A földrengés! központ természetesen nem lehet mathematikai pont , hanem kisebb-nagyobb terjedelm tér, melyre a földalatti lökések, melyek a földkéreg kisebbnagyobb darabját megrendítik , legelsben s közvetlenül hatnak. E lökések tehát Sem a zsolnai völgyalkalmasint mindig alólról fölfelé ható , függleges lökések. ben , sem a Mincsov vagy más közel hegyen nem talállak oly helyet , melyet bizonyos nyomok, emelkedések vagy slycdésck, hegy- vagy sziklanmiások, nagy földhasadások, stb. mint azon helyet jelölnének meg , melyre az els eredeti lökések hatottak. Azért úgy vélem hogy a szóban lev földrengés kiinduló poncát mathematikai szabatossággal nem lehet meghatározni. Csak annyi bizonyos , hogy Zsolnán és délkeleti vidékén a rengés legersebben nyilatkozott. De nem látom semmi okát, miért kelljen a rengés központját épen a Mincsov hegybe, vagy ennek éjszaknyugati clhegyeibe, vagy lejebb a völgybe, Roszina mellékére tenni. Azon hegyek semmi nyomát sem nmtatlák annak , hogy ott a lökések legislegerösebbek lettek volna , s Roszina közvetlen vidékérl épen bizonyosan tudjuk , hogy ott a rengés aránylag gyengébb volt, mint Zsolnán, Bicsiczán, Visnyovén , Gyurcsinán vagy
—
,
Sztrecsnón.
II.
A
fö
1
d
r e
ngé
.«
elterjedése hazánkban.
A jan. 15-kei földrengés Zsolnától éjszakra az egész Kisucza-völgyön terjedt is gyengébb volt, de mindinkább fogyó ervel. Már Krasnónés Ki su c z a - Új h e ly e n. De még Rakova, mint Lieszkoveczen vagy
Csaczán
el,
Sztaszkov ésThurzovka
helységekben
is
jól érezték.
A Varinból Árvába viv völgyben is névszerint Krasznan, Sztrázsa, Tiszina, Bella, Liszicza s Terhova helységekben is gyengébben ren,
dült
meg
a beliai és tierhovai templomokon még némi repedések támadtak. a Kornhuber és Jeitteles által említett hivatalos jelentés szerint a Vavrecsha, Námeseto, Nissna ée Bielipotok helysége-
a föld.
De
Árvában Vescele,
13*
HUNFALVY
196
men
vonaltól éjszakra nem tapasztalták volna a rengést, míg ezen ken keresztül vonaltól délre mindenütt érezték. Erre meg kell jegyeznünk, hogy az említett helységek korántsem esnek egyenes vonalba, mely a megyét éjszaki és déli részre osztaná , hanem a délnyugatról éjszakkclf tre csapó Magura hegység éjszaki és déli oldalain fekszenek. Azért hihetleg azt akarják mondani, hogy körülbelöl a Bielipotokon, Nizsnán s Námeszto keleti határán keresztül húzott vonaltól keletre nem éreztetett a rengés.
Nem
igen hihet
,
maradt volna a rengéstl, mely Árván
hogy Árva
éjszaki része
egészen ment
Galicziára és Porosz-Sziléziára is elterjedt. Károly úrtól vettünk tudósítást ; szeÁrva- Váraljáról dr. rinte ott a rengés jan 15. esti 8 óra utáni 35 perczkor állott be (egy sextant s egyszersmind nap-óra szerint igazított óra azon idt mutatta). Az erejökre nézve egyenl túl
Weszelovszky
rázkodások oly sebesen követték egymást, hogy azok nem egyes lökések , de tartós ringás gyanánt tntek fel. A rengést földalatti , távoli ers mennydörgéshez hasonló s valami 2 másodperczig tartó moraj elzte meg; a rengés maga 3, s utóhangja 2«" 5'" 9"", a hmér 2 R.f. 1 másodperczig tartolt. A légsülymér a rengés alatt állott; tökéletes szélcsend, borús ég, igen alacsony felhöállás volt, s egyes hópelyhek szállingóztak. Közvetlenül a rengés eltt 9 napig tartó s csak egy rövid D.Ny. I. szél által félbenszakasztott szélcsend tnt fel; jan. egész els felében csak 6 rövid tartalmú gyenge szél észleltetett s ugyanez tapasztaltatott múlt nov. és decz. A rengés iránya tisztán volt kihónapokban, mi azon idszakban igen szokatlan. vehet, s D.Ny.-ról Ék. felé haladott; alakja vízirányos volt.
—
—
Weszelovszky úr szerint a rengés egész Árvában érezhet volt , kivéve az éjszakkeleti határszélén fekv vagy ]0 helységet, honnan hiteles adatokat nem lehea megye délnyugati, Trencsén és Turócz tett gyjteni. Átment a hegylánczokon is ;
megyékkel határos részén legersebb volt. Ék. felé ereje fogyott. Egyszer pedések még a megye közepén fekv helységekben is észrevélcttek.
falre-
Alsó-Knbinbaii a rengés nem igen ers s körülbelöl az árva-váraljaihoz hasonló volt. Egy alsó-kubini orvos szerint a frengést egy gyenge ketts, s azután 1 perez múlva ismét egy gyenge ketts lökés elzte meg, oly idközben, mint egészséges embernél az ütérnek két lüktetése számlálható , s csak ez ismételt ketts löF r i e dl úr az Árva jobb kések után, 4 — 5 perez múlva, állott be a förengés. partján a híd mellett lev házában két lökést érzett , melyeket 3 másodperczig tartó zúgás elzött meg és sokáig utánhangzó dörgés kisért. A lökések iránya délnyugatról jött. A fal vakolatában repedés támadt.
—
Jaszenova faluban, délre Kubintól s a Chócs hegy éjszaknyugati alján, két lökést éreztek , melyek félperczig tartottak s délnyugatról éjszakkeletre mentek. A falakon hasadások és repedések támadtak. Csak ennyi részletet közöltek Árvából.
Turócz megyében mindenütt érezték a földrengést; legersebben a Veternahola keleti oldalán, a Turócz vizétl nyugatra, fekv helységekben , melyeket már elszámláltunk. Még Mosóczon is részint igen ers rengést tapasztaltak, mely több délre Mosócztól, a rengést majdnem házfalain repedéseket okozott. Sztublinii minden házban tapasztalták s néhol oly ersen , hogy az alvók álmokból felriadva az útczára futottak. A stubnai fürdben 3 4, éjszakéjszaknyugatról jöv, lökést éreztek, melyeket zúgás elzött meg. Jeitteles a fürdház második eme,
,
—
letében igen jelents hasadékot látott, melyet a földrengésnek tulajdonítottak.
Liptóban a Rózsahegynél a Vágba szakadó R e vu c zá t ó nyugatra es helységekben még tetemes rengéseket tapasztaltak melyek ereje odább keletre mindinkább fogyott, úgy hogy már Hradeken semmilseni éreztek. I
,
a hírlapi tudósítások szerint, jan. 15. esti 8 óra után 19 perczbe a földrengés, mely D.Ny.D.-röl Éj.K.Éj-ra ment s 4 másodperczig tar-
Rózsahegyen, kor
állott
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
197
A
toronyóra négy ütést tett, az egymás mellett álló tárgyak összekoczogtak, ház boltozata megrepedt. Dr. S e l'ra n k a orvos úr szerint a rengés 8 óra 10, a hivatalos jelentés szerint 8 óra 35 perczkor kezddött. A lökések földalatti
tott.
egy
új
morajjal jártak. Dr. úr szerint ugyanazon éjjel 12 órakor új rázkódást éreztek morajjal. A szolgabirósági épület egyik boltozata, mely 3 láb vastag, nagy repedést kapott. A Rózsahegytl éjszaknyugatra, a nagy Fátra keleti oldalán fekv L ubochna faluban az ers földrengés felriasztotta álmokból az embereket. Többen állítják, hogy mindjárt a rengés után kénköneny-szagot éreztek a levegben. Egyébiránt nem messze Lubochnától éjszakra , Sztan falu mellett , kénforrások
Sefranka
kován
vannak.
Vlkolinecz faluban, délre Rózsahegytl, ers rázkódást éreztek, ügy a Rózsahegytl éjszakkeletre emelked Chocs hegy körül is s Lucski héva helybeli pap szerint, 6 másodpercz alatt valami 8 ers fürdben. Lucskiban ringást éreztek a helység legtöbb házaiban. A nép azt regélte , hogy a mészszivagszikla alatt melyen a templom áll , egy sárkány rázkódott meg s okozá a ,
,
földrengést.
Kelemen
Madocsány, Trik, Liszkova
falu,
és
Ivachno
helységekben is világosan érezték a rengést; Nagy-Selmeczen, délkeletre Rózsahegytl, már gyengébbek, S z. Miklóson még gyengébbek voltak a földrezgések. Sladocsányban a rengés irányát még világosan kivehették, úgy NagySelmeczen is , mindkél helyen DNy.-ról Éjk.-re ment.
Trencsén megyébon Pruszkától gültek a rengések. a
Vág völgyében
,
és
Illavától,
délre gyorsan gyen-
Klucso, Ujezdo, Szál ka- Új falu helységekben, azután a keletre lev Tepliczen már igen gyengén nyilatígy
Trencsén
koztak. éreztek. Azonkivül cséntöl délre
városában csak egy
,
éjszakról délre
még csak Opa taván (Trencsén
Turnán
és
Barát-Lehotán
men
,
gyenge lökést s Tren-
és Dubnitz között) érezlek némi rengést.
A Trencsén megyétl délre s keletre terjed IVyifra megyében jóval délibbre érezték a földrengést. Gajdéi- és IVémet-Prónától délre , hol a rengések lega Nyitra völgyében P r i v i g y é n, a most szintén alsó Nyitrához tartozó azután Zzámbokrét, Bosán, Nagy-Taá n ban s z ersebbek voltak,
1
,
polcsán, Szolcsán, Szerdahely
és
Nugy-Appony
helységekben
érezték a rengést.
P r i V i g y é n három, egymás után gyorsan következ, nem igen ers lökést tapasztaltak 9 óra utáni 15 perczkor ; a földön a kocsizörgéshez hnsonló zajt hallottak. Néhány ház falai jelentéktelen repedésekel kaplak. Egyik csr fedele leslyedt.
Zsámbok réten, Oszlán ban szintén három, lökést tapasztaltak, úgy lev Bölgy énben is; a lökések Éjk.-röl jöttek; Nagy-
az odább nyugatra
Tapolcsánban csak N a g y - A p p n y ban
gyenge lökést éreztek, de az odább délre lev három ringást különböztettek meg világosan. Gr. Apponyi kastélyában az ajtók magoktól megnyíltak. Egy tudósító szerint nagy szélvész s 3 perczig tartó ers dörgés elzte meg a rengést. egy
ismét
Bajmóczon, Privigye közelében, nyugatra, a rengés nagyon gyenge, a délnyugatra lev Bánban pedig ismét erösebb volt. Itt a gerendák recsegtek, a poharak csörömpöltek, itt-ott folyadékok kiömlöltek, néhány régi falrepedés megtágult. A R i p é n y völgyben semmi rengést sem tapasztaltak , de a Nyitra völgyében délre Nyitra városáig érezték. Itt azonban csak a várban s a szomszéd felsvárosi házakban éreztek egy másodperczig tarló egyetlen lökést. A hivatalos jelentés szerint a madarak a kalitkákban nyugtalanok voltak. Nyitra városától délre már seholsem érezték a rengést. i
4
HUNFALVY
198
Kornhubcr mint. feltn tényt említi, hogy az odább nyugatra, DubodGalgóczig, a Nyitra folyóval csaknem egyenliözleg, elhúzódó hegységben, melynek nyugati oldalán a pöstényi, keleti oldalán pedig a radosnai hévvizek kifakadnak, semmi rengést se tapasztaltak.
jeltöl le
A
szomszéd Bars megyében még délibbre ment a földrengés mint Nyitra mert a hírlapi tudósítások szerint egészen Nagy-Sarlóig érez, Kisebb-nagyobb mértékben csaknem az egész megyében éreztetett.
megyében tetett.
Körillüczbáiiyáll kivált a magasabb fekvés helyeken lapaszlalták. Dr. Síelkét barátjával épen a kártyaasztalnál lt , midn észrevéve, hogy a vele szemben lev fali órának ingája az óraszekrény iiátulso falához ütödék s azután rendetlen mozgá.>ba jve. Ugyanazon pillanatban sajátságos zúgást hallott, mintha a szél üvöltene , pedig teljes szélcsend volt a tünemény eltt és után. Az ablakok és ajtók sajátságos módon zörögtek , s a löki remegett. Az egész tünemény 3 másodperczig tartott. Steiner úr óráján 8 óra 20 perez volt, a toronyóra '/* ^-•"•5 ütött. Mások szerint a rengés épen 8 utáni 25 perczkor állott be. A szomszéd szobában lev tájékoztató delejtje, melyet Steiner úr azonnal megnézett, rezgó mozgásban volt. Úgy látszott Steiner úrnak, mintha 2 lökés egymás után következett volna Dk.-rl Éj.Ny.-ra. Steiner úr a második emeletben lakott, konyhájában a falon függ edények úgy lóbáztak , hogy a szakácsné elrémült s halálsápadtan a szobába rohant. Mindazáltal ugyanazon ház földszinti szobáiban sokan
ne
r
—
n
semmitseni éreztek. Egy felidülésben volt beteg azt beszélte Steiner úrnak, hogy olyan érzése volt, mintha az ágy vele felágaskodnék, s mindjárt azután mintha azon oldala, hol feje volt, aláslyedne, a másik pedig fiemelkednék. A 60 láb magas városi tornyon lev lzrök oly ers rázkódást tapasztaltak, hogy egyikök kisodortatott ágyából. De kár egy épületen sem esett. P e tro i t z úr tudósítása szerint leánya a földrengés érzetére rögtön elsápadt s felugrott székérl s öt magát is a lába alatt érzett rengés következtében oly félelem szállta meg, hogy felállván az asztalhoz kellé támaszkodnia, nehogy szédelegjen. Ekkor észrevette , hogy szobája keletrl nyugatra irányult falának nyugati része lassan lassan valami féllábnyira felemelkedék s ugyanígy ismét aláslyede. E mellett az ablakok úgy zörögtek, mint nagy városban ers kocsihajtás következtében szoktak zörögni. Waltschisko úr szerint a rengés 8 utáni 17 perczkor állott be, s két lökésbl állott, melyek 2 3 másodpercznyi idköz után következtek s éjszaknyugatról délkeletre mentek. A rengési hullám hossza 6 8 hüvelyket tett. A falon függ képek hintáztak, az ajtók megnyíltak, a városfal egyik ócska darabja összeomlott, két helyen ivópoharak a szekrényrl lehulltak. A körmöczbányai terjedelmes bányákban seholsem érezték a legkisebb rezgést sem. De a szomszéd K on e s h ej , Honeshej és Litta helységekben ers rengés volt.
w
—
—
Körmöczbányától délre különösen Sz. Kereszt, Újbánya, S z. B e n eaz áradmányi föld közepette trachilszigeten épült 0-Bars, Léva sa szomszéd helységekben, tehát a Garam völgyében érezték a rengést. A szklenói fürdben, Sz. Kereszttl délkeletre, semmitsem éreztek, míg a szomszéd R e p i s t y e helységben s az odább délnyugatra lev Vihnye ben világosan kivették a rengést. A hivatalos jelentés szerint a Zsitva völgyében is, kivált V e r e b é y környékén tapasztalták. Aranyos-Maróthon délkeletrl éjszaknyugatra men három lökést éreztek, földalatti moraj nélkül. Hírlapi tudósítás szerint Nagy-Sarlón is érezték a rengést, s ez Harsban a leg-
dek,
fürd
1
délibb pont volna.
Hont megyében a hivatalos jelentés szerint Bakabánya, Báth, Ipolyságh, Fels-Szem ered, Vámos-Mikola, Drégely és Palánk
5
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
199
helységekben érezték legersebben a földrengést. Bakabánya és Báth a szomszéd Barsban lev Sz. Benedek és Léva közelében fekszenek , melyek szintén tetemesebben rendültek meg. A többi helységek az Ipoly völgyében vannak.
Selmeczbányán
is
világosan érezték a rengést, de
nem mindenütt,
s
az
—
bányákban senimitsem vettek észre. A közel Windschacht ban 4 hullámszer rengést vettek észre, melyek mindegyike valami 2 másodperczig tarottani
men
E rengéseket kevéssel elbb gyorsan terhelt szekér zörgéséhez hasonló moraj elzte meg , s más tudósító szerint a lökéseket is tompa dörgéshez hasonló moraj kisérle. anyán és Sz. Antalban is érezték a rengést, ügy az Ipolysághtól délre lev Börzsöny és Mária Nostra helységekben is. Dr. S c h w a r z e megyei orvos szerint némelyek városában is éreztek jan. 15. 8 és 9 óra közt igen gyenge egyszer földlökést. Ez volna tehát Magyarországon a legdélibb pont. tott.
Hodrusb
Kemencze, 1
Esztergom
Nógrád megyében már nagyon gyenge szerint csakis
volt a rengés
Kékk, Nagy-Sztraczin, Gács
és
,
s
a hivatalos jelentés
Felsö-Tiszovnik
helységekben éreztetett.
Végre dült
meg
Zólyom vmegyében
Lib
e
t
b á n y á n és a szomszéd S a j b á n ren-
aránylag legersebben a föld.
Beszterczebányán,
Zenger tanár úr szerint, 8 utáni 25 perczkor két egymásra következ s délkeletrl éjszaknyugatra men lökést, de nem minden házban a városi toronyban legersebben. A Beszterczétöl éjszakra lev Urvölgye s az éjszaknyugatra lev K o r d i k helységekben, ugyancsak Zenger ür szerint, a lökések valamivel erösebbek voltak. Hírlapi tudósítás szerint S z 1 i á c s o n 8yi-kor éjszakról délre men ers , hullámzó rengést éreztek , s Qy^-kor még egy ers lökés következett. Alvó emberek kivettettek ágyokból , könnyebb tárgyak felborultak , az ablakok zörögtek. Más tudósítások szerint Szliácson az els erösebb lökés 8 uláu 30 perczkor a második 9 órakor éreztetett. A gázfürd hátulsó falán s a 4. sz. tükörfürdö falán repedések támadtak. Zólyom városában délnyugatról jövó két gyenge lökést éreztek, a város éjszaki részében, melyeket gyenge moraj kisért; némelyek szerint még Tajova, éreztek
hullámszer rázkódást
,
,
,
Fabrikova, Riecska, Szelecz, NagySzalatna, Lukova, Hajnik, Sz ielni tz. Nagy- Sz vietz, T er ny e, Osz roluka Ribar, Bucs t
,
helységekben éreztek némi rázkódást. De Breznobánya hazánkban a legkeletibb pont, meljen a rengést, biztos adatok szerint, még érezték. Némelyek mindazáltal azt állítják, hogy Gömör megyében, nevezetesen Murány, Ratko, Chisnyó és Nagy-Röcze helységekben is éreztek némi rázkódást.
Hazánkban tehát az 1858. jan. 15-kei földrengés dél felé az éjszaki szél. 47" 52'-ig (vagy, ha csakugyan Esztergomot is érte, 47" 47'-ig) s kelet felé a hosszúság 37" 19-iír (vagy, ha Gömörben Rczéig és Chisnyóig ért , 37" 55'-ig) terjedetf. A rengés területét hazánkban azon görbe vonal határolja, mely éjszakról délre menve Árvában Nameszlót, Nizsnát , Bielipotokot , Liptóban Sz. Miklóst s Zólyomban Breznobányát, onnan délnyugatra fordulva Libetbányát, Nagy-Szalatnát, azután megint délkeletnek menve Nógrádban Gácsot, s innét nyugatnak fordulva Nagy-Sztraczint, azután Honiban Ipoly-Ságot s délre kanyarodva Börzsönyt, Mária Nostrát, Esztergomot, onnan éjszaknyugalnak fordulva Bariban Nagy-Sarlót és Verebélyt, Nyitiában Nyitra városát s végre csaknem egyenest éjszaknak menve Trencsén városánál a Vág völgyét megérinti. Az ekkép meghatárolt terlet igen szabálytalan alakot mutat, s magában foglalja a Vág völgye nagyobb felét
:
HUNFALVY
200
, s a Nyitia Ipoly és Garam völgyeinek kisebb-nagyobb Gömörben megrendült helyek egészen félre esnek s elszigemelyben a löidrengés kezdetét vette , csak az telten állanak. A Vág völgyével Árva, Turócz és Revucza völgyei állanak kapcsolatban, a Garam, Ipoly és Nyitra völgyei pedig tetemes hegylánczok által vannak tle elválasztva. Ha tehát
mellékvölgyeivel egyiitl
Az
részeit.
,
állítólag
,
a földrengés hullámai azon völgyeket
érték
is
okvetlenül a hegylánczok alatt
,
is
kellett átmenniük.
III.
A földrengés elterjedése hazánkon kivl.
Éjszakkeletre
rengési hullámok Galicziában Tarnowig , éjszakra Osztráktetemes részein, nyugatra s délnyugatra Morvában
a
Szilézián át Porosz-Sziiézia terjedtek el. 1.
Galicziában különösen
a
következ helyek érezték
világosan a rengést
Szilézia határán , 10— 15 másodpercz alatt egymásra következett három lökést érzett, melyek délnyugatról éjszakkeletre mentek. (Biala éjszakkeletéjszakra esik Zsolnától). Az els lökés aránylag legersebb volt. Morajt nem hallottak. Hasonló rengés volt a szomszéd, már Sziléziában lev B i e i t z ben, melyet csak a Biala patak választ el Biala várostól , ügy ennek környékén Bialától délkeletre és Best u in falvakban is.
Biala
város,
I
Leipnik, Komor owice Seybusch, s éjszakkeletre Kenty, AndrychauésWadowíce városwiecim városban s a sokban, azután a Zatortól délre es Rudze laluban, szomszéd Brzinka és Poremba falvakban tapasztalták a rengést. Oswiecimben
állítólag 15
másodperczig remegett
a föld.
w
falvakban ersebben Odább keletre Kr z es z o vv, S u c h a és M a k o nyilatkozott a rengés. Suchában a paplak falain repedések támadtak, s az ottani vashámorban a kohkcniencze oly ersen ingolt, hogy a munkások félelembl kiszöktek. Makowban mennydörgéshez hasonló morajt is hallottak , s egy házban
repedések támadtak. K r a k ó városában fleg délnyugati részein érezték a rengést, melynek következtében, a hivatalos jelentés szerint , egy gázvezet cs hasadást kapott. A város legszéls éjszakkeleti végin lev csillagdában semmitsem vettek észre, de a
Myslach owice
közel Siersza, érezték a rengést.
Schmidt
szerint
Wíeliczka
Trzebinia
és
helységben
is
érezték,
falvakban
de
a
világosan
wieliczkai és
bochniaí sóbányákban semmitsem vettek észre. A sandeci kerületben egyedül Skrzydlna faluban, Tymbark és Dobczyce éreztek éjszaknyugatról délkeletre között s 6 mfldre éjszaknyugatra Sandectól hullámzó ringást, melyet ers szél kísért. Az els lökés S'/a órakor állott be s néhány másodperczig tartott, ezt 5—8 perczig mind gyengébb lökések ,
men
követlék.
Szalay József
szerint
a
s z
c z a
w
n
i
c a
i
völgyben
is
éreztek
két
gyenge lökést, melyeket felötl légzügás elzött meg. Neumarktban csak igen gyenge földremegés volt, Jordanowbin semmitsem vettek észre, de
Tarnowban, Schmidt
ismét világosan érezték a rengést, rengési hullámok a K'sucza völgyébl a S z o 1 a s z s a völgyei mentében terjedtek át. A Viszla partjain Sziléziában fekv helységek aránylag ersen rendültek meg , s ugyancsak a Viszla mentében Valamint a fels Viszla, úgy a Szola is délrl egész Krakóig érezték a rengést. éjszaknak folynak. Az utóbbi folyó a Trencsén és .\rva megyék között elnyúló földdarahon támad, éjszakra folyik s a völgyében fekv Seybusch, vagy Ziwiec, Kenty és Oswiecim vagy Auschwitz városok s az ennek közelében fekv helységek aránylag ersen rendültek meg. A Viszla és Szola között ugyancsak éjszaknak a Biala völgye nyúlik, melyben Bielitz és Biala városok szintén tetemes renGalicziába , másfelöl a V i
úgy I
látszik
szerint, ,
a
AZ
JAN.
1858.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
201
gést éreztek. A Szolálól keletre s vele majdnem egyenközüleg a Szkava völgye nyúlik el, melyben Makow, Sucha, Wadowice és Zator helységek fekszenek. A Makowlól délkeletre lekvö Jordanowhan már semmitsem érezlek. A Dunajecz völgyébl csak Neumarkt és Szczawnica említtetnek, mint oly helyek, hol némi reniílalában az árvái s gés volt. A Neumarkttül délre lev Zakopane helységben Kárpátoktól keletre s a liptói és szepesi Tátrától éjszakra lev löldterleten már semmitsem vettek észre. Skrzydlna és Tarnow , Galiczia szivében, egészen el,
szigetelten állanak. 2.
Osztrák-Szilézia, Morva
és
Csehország.
Morvába
é z i á b a és a rengési IniUámok a Kis-Kárpás z t r á k - S z tokon vagy Beszkíd hegységen keresztül a Viszlo, Ölsz a, Osztravicza és Lubina völgyei mentében terjedeztek. Mindezen völgyek éjszakra csapnak, s az utolsó három a délnyugatról jöv s azután keletnek forduló Odera völgyébe nyílik. Az Odera völgyébl a Móra, Oppa és fels M orava völgyeibe mentek át a rengési hullámok, Trencsén megye éjszaknyugati oldalán pedig a fels és alsó Beczva mentében terjeszkedtek nyugatra. Csaczától éjszakra a 3850 Iái) magas jablunkai szorosan túl M o s t y falu s odább J a b I u n k a van. Mostyban 8 utáni 23 perczkor három rázkódó lökést éreztek , délrl éjszakra, melyek csaknem 3 perczig tartottak, Jablunkában mérsékelt rengés volt, mely elsben gyenge s azután mindinkább növeked s végre megint gyengül földremegésben nyilatkozott. A környéken több helyütt dörgést hallottak. A szomszéd falvak népsége elrémült , néhányan futni készültek , mások a szentelt gyertyákat gyújtogaták meg. A b e r s d o r f baa két rázást éreztek, a i
1
1
tyúkok lehulltak ülhelyeikrl. A .lablnnkától délkeletre lev Bukowetzben esti 7 órakor dél fell villámlott, 8 órakor szél támadt, azután a morajtól kísért rengés következett. A még odább délkeletre lev Istebnán már csak egy mperczig tarló gyenge remegést éreztek.
Az Olsza völgyében még T e rengést, a Viszla mentében
a
wasser B
i
e
I
i
A
l
és
Dzieditz
s c
h e n és
Freistadt
pedig U síron, helységekben , valamint
városokban
t.ipasztallák
Skotschau, Schwarza
Biala
bal
partján
fekv
z ben.
Wendrinbeu
Tesclien közölt fekv pedig kivált a magasabban
semmitsem vettek fekv e>ang. templom környéészre, T esc h énben kén s a szintén magasabb fekvés várkastélyban tetemes rengési éreztek, melyeknek következtében több helyült a vakolat leesett, s régi falrepedések kitágultak; néhány elrémült ember odahagyta szállását, több embert rögtöni szédülés szállolt meg, ingás órák megálltak. Két mások szerint három lökést éreztek, még mások Teschen környékén nióg hat lökésrl s 10 órakor történt ismétlésrl beszélnek. Jablunka
és
,
Konskau, Zamarsk, Roppitz
és
Schibitz
falvakban
is
érezték
a rengést.
Freistadt ban nem
mindenült , de a legtöbb házban világosan érezték úgy Skotschau ban is. Az ettl délre lev U s t r o n ban 8 utáni 20 perczkor egy s 5 perez múlva még egy rázkódást tapasztaltak. K a r w n ban 8 utáni 30 perczkor valami 8 másodperczig tartó, hullámszer ringást éreztek; több ajtó megnyílt, néhány óra ütött, a tyúkok leestek ülhelyeikrl. Bielitzben két hullámszer s zúgó széltl kisért lökést éreztek, melyek a magasb fekvés házakat erösebben rendítették meg. Az els lökés 2'/^ , a második 4 6 mperczig tartott. A rengés 8 utáni 28 perczkor állott be. Az ajtók és kapuk recsegtek s részint megnyíltak, egy fali óra ütött, képek leestek a fali
—
ról stb,
Schwarzwasser ben s egész járásában világosan érezték a mintegy két másodperczig tartó rengési, úgy a keletre lev D z i e d t z ben s a vidék több más falujában is, de más helységekben ismét semmitsem vettek észre. i
HUNPALVY
202 Az Osztravicza mentében
Osztravicza, Cseladna, Friedland,
Mistek, Fridek, Morva-Osirau
és a szomszéd helységekben érezték a helységben, mely az Osztravicza völgyétül kissé távolabb nyugatra esik s a 4000 lábnyi magas Snirk és Kniehina hegyek alján fekszik, csak a legmélyebben l'ckvö helyeken, a templom kornyékén, érezték a rengést, az 1536 lábnyi magasságban fekv vasmiihelyekben s a még magasabb szállásokban (hegyi giínyhók) pedig semmitscm éreztek. F r i e d a n d ban sem érezték mindenült. Mistek ben négy ringást éreztek, melyek koziil az els három tetemes volt, s melyek összesen 4-5 mperczig lartoltak. Beálllak 8 utáni 20 perczkor. A falon függ képek megmozdullak, úgy a szögrl lüggü kulcsok is. E mellett sajátságos suhogást is hallottak. A rengési szélvész elzte meg. Ugyanaz történt a szomszéd Fridek ben is. Morva- és L e n s t r a u ban s a körg y e nyékbeli helységekben mindenütt világosan érezték, kivált magasabb épületekben, melyek fohomloka délre vagy délkeletre szolgál. Ostrauban némi házrepedések is támadtak. A Lengyel-Ostrau közelében, a föld felszínén lev bányaépülelekben, kivált a felsbb emeletekben is érezték, de a köszénbányákban semmitsem vettek észre; Witkowitz helységben sem. Az Osztrautól éjszakra lev Hruschauban kivált a széksógyárban legalább két mperczig tartó rengést éreztek, melyet kocsizörgéshez hasonló lomjja moraj elzött meg. A hruschaui hutaházban oly ers két földlökést veitek észre, hogy a régi falrepedések tetemesen kitágultak; a lökéseket szintén döbörg moraj elzte meg. A hulaház közelében az alatta lev kszéntelepeken plulói közel (bazalt vagy diorit) üti magát keresztül. Az Ostrautól délkeletre lev schönhofi kastélynak fels emeleteiben zúgó morajt s vízszintesen hullámzó ringást vettek észre. Az Ostrautól éjszakra lev , s az Odera jobb partján fekv Oderberg ben két lökést éreztek.
Cseladna
rengést.
1
1
A
Lubina patak mentében
keletre
es B
Frankstadt, Freiberg
s
kissé távolabb
a
g városokban csak gyenge vagy épen semmi rengést sem tapasztallak. De az Odera és Lubina közölt fekv N e u- és A 1 1 i t s c h e ii és Odrau városokban ismét ersebben érezték. Mind bárom városban két tetemes lökést tapasztaltak, némi morajt is hallottak. Ne s s e 1 s d o r f ban, Stramr
a u n s b e
r
1
i
berg mellett, is éreztek két lökést. A Beczva mentében különösen Karlowitz, tau, Hawcsy, Wsetin, azután Roznau,
rin,
Új-Hrosenkau, HallenOláh-Meseritsch, ChoKlobauk. Weisskirch, Leipnik, Prerau helységekben érezték
a rengést.
Roznauban 10—15 másodperczig tartott, Meserilschben és Weisskirchben igen ers, Wsetin és Leipnikben gyenge volt. Prerauban morajt is hallottak. A Morva és Beczva folyók s Magyarország liatárjai közötli háromszögben csak
Lideczko, Boikowitz, Magyar-Brod, Hradisch, NapagedI, Mallenoyiti, FreystadtI, Holleschau, Przilep, Bistritz, Hostein és Nawoina helységekben éreztek gyenge rengést. A Morva jobb oldalán Butschowilz, Austerlitz és Brünn városokban csak hellyel közzel éreztek némi
rengést. De az odább éjszakra lev Ko j e t e in, T o b t s o h a u B ro d e k P r o s sLittau, Trübau és Hohenstadt városokban, s az Olmülztól éjszakkeletre lev Sternberg, DomstadtI, Bárn, Lobnig és Braunseifen s némely más helységekben ismét átalánosabban, st néhol er-
Kremzier, W nitz, Olmütz,
i
sen
is
s
c h a u
i
,
,
,
érezték.
Az Oppa mentében s az Oppa és Odera között a Móra mentében következ nevezetesb városok és helységek tapasztalták a rengést: Würbenthal, Langendorf, Karlsbrunn, Friedland, Karlsberg, Neurode, Freudenthal, Liebau, Bautsch. H o f Ha j d e npielts eh, S p r a c h e ndorf, Kunzendorf, Teschen (falu), Meltsch, Wiegstadll, Wagstadt, Fülnek, Künigsberg, Schünbrunn, Tiefengrund, Grátz, ,
AZ
JAN.
1858.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
203
Radun,Troppnu,
Schlackati, Leiter.sdorf, Ekersdorl, BenBraunsd r B r a n s d o r f J g e r d o r f, S k r of r s d o r f, Z u c kc h o w t z , végre még R o s w a d e H o t z e n p o z, mantel, Reiwiesen, Frciwalden, Fitzenliau, Adelsdorf, sa These inentébtn fekv Wiesenberg, Züpfaii, SchOnberg és a Zasava mellett fekv Hohcnstadt. Azonkivi a troppaui keniietnek még számos más
n
i
s
c h
,
Z
o
s s
e n
(i
,
i
1
I
,
,
,
1
t
i»
ii
l
I)
helységeiben is kisebb-nagyobb foldrcinegést éreztek, Troppau városában a bútorok megmozdultak , könnyebb tárgyak asztalról szekrényrl leestek, a jég recsegett , több ember szédülést kapott; némelyek, kik ágyban feküdlek, olyan érzést kaplak, mintha valami nagy állat ágyokat ismételve emelgetni akarta volna. Itt-ott leesett a vakolat, alvók felébresztettek. A rengés a pályaudvari óra szerint 8 után 20 perczkor állott be. Különös, hogy Grá f en b ergben semmitsem éreztek, holott a szomszéd Frciwaldau , Zuckmantel, Adelsdorf és Reiwiesen tetemesen megrendültek. Freiwaldauban a két lökésre több ajl() megnyílt, s a közel Fitzenhauban borzasztó csörömpölés és tompa dörgés után két ers lökés következelt. Különös az is, hogy 51 e s s e n d o r f ban délre Freudenlballól, Karlsberg és Neurode közelében , a vulkanikus „Venushegy" lejtjén semmitsem veitek észre; a Freudenthaltól délre emelked bazalt és salakból álló Köhlerbergen, a« ottani bucsus templom melletti korcsmában sem érezték a rengést. De a szomszéd Raase, Sprachendorf és Bárn helységekben tetemes rengés volt. Odrauban és Neumarktban is ers rengés volt Brünn, Plumenau, Gewitsch, Trübau, és Tatenitz a legnyugatibb morvái helységek, melyekben a rengést még érezték. E helységek körülbelöl Glatz, Langenbielau és Reichenbach porosz-sziléziai helységekkel egy azon hosszúsági fok alatt esnek. S csak kevéssel odább nyugatra esik Geiersberg csehországi helység, hol a grófi kastélyban a rengést szintén megérezték. Csehországban azon kivül még csak K r a t z a u ban , az Óriási hegység nyugati alján , éreztek némi
—
rengést. 3.
P
z -
Sz
Porosz-Szilézia.
é z i á ban az Odera és mellékvölgyei mentéhen aránylag igen nagy területen terjedt el a földrengés , Zsolnától egyenest éjszakra L u b 1 initzig mintegy 21 mfldre , éjszaknyugatra Boroszlón fülig é m e t - H a me r i g (Trebnitz mellett) valami 35 mfldre s a Boroszlulol délnyugatra lev és valami 39 mfldre. Hammer a legr
o
s
i
I
N
m Hirschbergig
,
Pctersdorfig
éjszakibb , Petersdorf pedig a legnyugatibb helységek , hol a loldreni'ést érezték, eltekintve a Pctersdorltól délnyugatra fekv Kratzau cseh helységtl, hol állítólag szintén éreztek még némi rengést. Legkelelibi) pontja a reugési területnek PoroszSziléziában Myslowitz, mely Tierhovától kissé keletre, Beszlerezebányától pedig kissé nyugatra esik. Krakó majdnem egy , Tarnow pedig majdnem két egész fokkal odább keletre vannak. Természetes , hogy a rengés kiinduló pontjához közelebb es Fels-Szilé ziában , az Oppelni kerületben erösebben s átalánosabban nyilatkozott mint a távolabbi Közép-Sziléziában , vagyis a Boroszlói kerületben. Legtöbb tudósítás két Uikést említ , melyek közül az els gyengébb volt a másiknál ; idközben a föld remegett. Némelyek három lökésrl szólnak. A tünemény 1—2, mások szerint 7 8, st 15—20 mperczíg tartott. Földalatti morajt csak néhány helyen hallottak.
—
Az Odera, Neisse folyók s az osztrák határ közötti vidéken különösen a köve^tkezö helységek érezték a rengést : P e t e r z k o i t z, II u 1 t s c h i n, A n n a-
w berg, Ratibor, Dirschel, Bahitz, Leobschütz, Königsdorf, Friedersdorf, Felsö-Glogau, Kosel, Proskau, Schönwitz, Neisse, Lindevtriese, Geiersdorf, Johannisberg, Reichenstein. Peterzkowitzban különösen
az ottani köszénbányákban is éreztek rengést és morajt, és pedig a mélyebb, mintegy 200 lábra az Odera színe alatt lev bá-
-
HUNFALVY
204
nyákban erösebben. Ratiborban sok helyütt
a vakolat néhol a képek is lehulltak szomszéd Katscher helységben a pap laka állítólag repedéseket is kapott. A rengés 8V2-kor állolt be s némelyek szerint 2, mások szerint 20 mperczig tartott. Leobszützben S'/^-kor két oly erüs lökés volt hogy a városház tornyában lev harangok megkondultak, s a toronyörök valiomása szerint a tornyok inogtak a legtöbb házban a bútorok megmozdultak az ablakok zörögtek az ajtók kinyíltak néhol repedések támadtak. A szomszéd falvakban is érezték a rengést. Neissében két rengési hullámot vettek észre, melyek 15—20 mperczig tartottak; a falak, ajtók, kályhák recsegtek, némely ajtó kinyílt, söt néhány ablak is eltört, a madarak sok helyütt lehulltak ülhelyeikrl. Reichensteinbl azt írja egy biztos tudósító: „8 uláni 26 perczkor egyszerre érzem, hogy én s velem együtt minden, mi körültem volt, ide s to\a ringalám bizonyos remegve ringó mozgást éreztem, mely villámgyorsasággal több izben ismétldött s valami 4—5 mperczig tartott. Úgy véltem, a szédülés lógott el, de az ahlaUfüggönyök remegése és hintázása , s még inkább az els ringásokra bekövetkezett ers dübörgés lábam alatt földrengést gyanítlata velem. A ringató mozgások nyugatról keletre mentek, vagy csak keveset tértek el azon iránytól; a mennydörgéshez hasonló döbörgés pedig, mely csak néhány elrement mozgás után hallatszott s azután legalább 6 mperczczel tovább tartott, úgy látszott nekem, egészen ellenkez irányból jött, az els és legersebb hangok t. i. kelet vagy délkelet, az
a
falról
s
,
,
a
,
,
;
,
,
;
utóbbiak és gyengébbek éjszaknyiigat
Az Odera
felöl
hallatszottak."
bal partján az osztrák határtól éjszakra a
Malapane vizéig
a
követ-
kez nevezetesb helységek tapasztalták a rengést: Annaberg vagy d e rberg, Loslau, Pless, Pschow, Czernilz, Birtultau, Nievviadom, Lissek, Rybnik, Rauden, Pilchowitz, Myslowitz, Kato w z L a u r a h n a B,e u h é n K rá y h u a M eS c h a r e y chovvitz, Gleiwitz,.lakobswalde,Ó-Kosel, Rudzinitz,Slawentzitz, Salesche, Leschnitz, Czarnosin, Tost, Tarnowitz, Húgohuta, Kolutin, Nagy-Stein, Stubendorf és Oppeln. t
i
t
t
,
i
,
I
t
,
t
1
,
,
i
Plessben a földrengés aránylag legersebb volt, s állítólag a ringást a fa házakban jobban érezték mint a házakban , mi a hazánkban s másutt tett tapasztalással ellenkezik. Részint 3 függleges lökést, részint vízszintes remegést és hu lámzást éreztek. Éjjeli 11 órakor új rengést vettek észre. Egyik tudósító, ki épen pamlagán bevert, ide oda hányatott, s a sakk'ábla alakjai feldltek. Rybnikben is annyira megrendült a föld , hogy az ablakok zörögtek. Gleíwitzben három lökést éreztek, melyek a földet 7—8 perczig megremegtetek. A rengés 8 utáni 24'/2 perczkor állott be. Az ablakok zörögtek , egy asszony elájult. Tarnowitzban megkondultak a harangok, sok ember szédülést, mellszorúlást szívdobogást kapott ; némelyek kiszaladtak az útczára. Állítólag döbörg moraj is hallatszott. Oppelnben sok helyütt hamar egymásra következ két lökést éreztek ; egy házban a kályha majdnem ledlt. A Malapane folyótól éjszakra még csak Woischnik, Koschentin, Gutentag, Carlsruhe, Kreuzburg és Strehlitz s azután B oroszló és mer helységekben érezték a rengést. Boroszlóban S'/j-kor orkánszerü lökésekkel váltakozó ers éjszaknyugati szél támadt, midn egyszerre az ajtók zörögni, a székek s egyéb bútorok inogni kezdenek, mi vagy 3 mperczig tartott. Nemcsak az Ohlaui külvárosban s az Odera partján, de a Margit-, Paradicsom- és Zárdaütczákban , a Fvenyszigeten s másutt is érezték a rengést, de a csillagdában semmitsem vettek észre. A madarak elbb is utóbb is nyugtalankodtak a kalitkákban.
k
Ham
Végre az Odera bal oldalán s a Neisséll éjszakra még G a z, Münsterberg, Falkenberg, Koppitz, Kunsdorf, Leipitz, Brieg, Ohiau, 1
Nagy-Wilkau, Reichenbach, Langenbieiau
s
t
a legnyugatibb cso-
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
képez Agnetcndorf,
portol
Pctersdorf, lIcrmsHorf,
205
War ni-
briinn és Hirschberg helységekben érezték a rengést. Ohlauban még oly hogy a bútorok ersen mozogtak a poharak osszeersen rendült meg a löld koczogtak. Még Nagy-Wilkauban is zörögtek az ablakok, s megmozdultak a falon ,
,
Hirschbergben s a szomszéd falvakban, melyek az Óriási liegység i'üggó képek. keleti oldalán fekszenek , különösen a Kratzau cseh helységgel majdnem egyazon szélesség alatt lev Agnetendorfban a rengés még tetemes ervel nyilatkozott, és pedig, mint állítják, a hegység lejtjén fölfelé mind ersebben.
Magyarországon
kiviil
a földlökések csak a
következ helyeken ismétldtek
11, B r i e g ben 12, L e o bben 12, Troppau ban 12, Braunsdorfbanl'/a, Freudenthalban éjfél eltt, H o m b o k ban 11 órakor. Morvában és Sziléziában a rengési csak Hirschberg pontok mind a nyugati hosszúság 34 37 fokjai között vannak s a szomszéd falvak körülbell egy fokkal odább nyugatra esnek mint Brünn, Tatenitz, Glatz , Reichenbach. a jan. 15-kei éjszaka folytában: s
c h ü
t
P
e
1
s s
ben
éjjeli
z
—
A tények
IV. 1.
A
f
ö
1
dr en g
é s
t
és e r
,
tünemények egybeállítása.
ül e
t
e
,
alakja,
t
e rj e d é s
i
s
e b e s
s
é
g
e.
Már feljebb láttuk a földrengés területét hazánkban. Ha most összes területét tekintjük, látjuk, hogy az a szélesség 47" 52', ha Mária Noslrát vesszük déli határpontjául, vagy 47« 47', ha Esztergomot is belefoglaljuk, meg 51" 23' (NémetHammer, Porosz-Sziléziában) , s a hosszúság 32" 38' (Kratzau Csehországban) és 38" 40' (Tarnow Galicziában) között fekszik ; tehát 3 szélességi fokot s 36 perczet vagyis 54 mfldet éjszakról délre s 6 hosszúsági fokot s 2 perczet vagyis körülbell 59 mfldet keletre nyugatra foglal el. A rengési területet körülhatároló vonal, mellyel minden irányban a legszélsbb helyeket, melyeken, adataink szerint , a rengési hullám még érezhet volt , összekapcsoljuk , szabálytalan sokszöget mutat. Azon határvonal t. i. Német-Hammertól (Trebnitz közelében) Boroszlón át Hirschbergbe fut , Porosz-Szilézián keresztül , onnan az Iser vagyis Óriási hegységen keresztül Kratzauba megy Csehországban , ott hegyes szögletet képezve délkeleti irányban a Szudeli liegység keleti oldala mentében Geyersbergig, azután inkább déli irányt vévén s Tatcnilz helység mellett a cseh-niorva határt szegvén, Morva-Trübau-on át Brünnbe megyén. Brünntl derékszögletben Austerlitz és Magyar-Brod városokon keresztül a Kis-Kárpátokat éri s ezeken keresztlmcnve Trencsén városa déli határát érinti. Innen délre kanyarodik s Bán és Nyilra városokon keresztül Börzsönynek , Mária-Noslrának s Esztergomnak tart. Onnan éjszakkeleti irányban felfelé kanyarodva s Balassa-Gyarmat és Szécsény között elmenve Nagy-Szalatnát , Libetbányát , Breznobányát érinti s éjszaknyugatnak fordulva Sz. Miklósi éri Liptóban , azután belép a galicziai haláron s éjszakkeletnek menve fllakovvon keresztül f arnownak fordul , onnan egyenest nyugatnak megy s Krakót érinti, azután éjszaknyugatnak fordulva Myslowitz , Woischnik, Lublinitz és Kreuzbiirg helységeken keresztül Strehlítzbe s végre Német-nanimerbe jut. Az így megjelölt határvonal által körülfogott rengési területnek alakja egészen szabálytalan , s nyúlt kerülékhez csak úgy hasonlít , ha messzire kiugró szögleteit elmetszük. Az így képezhet kerüléknek nagy tengelye Német-Hammertól déldélkeletre Börzsönyig s Mária-Nostráig megyén , s e vonal hossza körülbell 55 földírati mfld. E vonal az egész területet két egyenltlen részre osztja, a nyugati sokkal kisebb lévén mint a keleti , s körülbell 5 niíldre nyugatra esik Zsolnától, mert Bellus és Illava között megyén el. De ha Német-Hammertól Batehát a lassa-Gyarmatnak húzunk egy vonalt , akkor ez Bicsc és Zsolna közt zsolnai völgyön megyén keresztül , s a rengési területet csaknem két egyenl részre osztja. E vonal hossza öS^io földírati mild ; iránya körülbell egyenközü a ,
HUNFALVY
206
Zsolnát Visnyóval egybekapcsoló vonallal. Azon vonal, melyet Brtinntöl éjsiakkeletre Tarnovvig húzunk , a Néniet-Hanimertól Balassa-Gyarmatnak vonalt majdnem derékszög alatt metszi , és pedig Friedland ég Ostrawitza között , tehát valami 11 mfldre éjszaknyugatra Zsolnától. E két vonal a szegési pontján csaknem épen felezi egymást. A nagy tengely irányában a rengési hullámok éjszakra majdnem még egyszer oly messzire terjedtek mint délre , míg keletnyugati irányban, tehát a kis tengely irányában, a különbség csak valami 7 mfldet tesz, t. i. ennyivel terjedt a rengési hullám odább keletre mint nyugatra.
men
m
a munkájához csatolt térképen kissé máskép írja körül a rengési i d t legnyugatibb pontul Hirschberget veszi, onnan délkeletre Cseh-Trübauig, azután megint déldélnyugatra a hosszúság 34-dik fokáig viszi a határvonalt , onnan keletre Lundenburgon s a Kis-Kárpátokon keresztül Vág-Ujhelytöl délre s a Vág bal partján egész Esztergomon ttílig , azután éjszakkeletnek a hossz. 38-ik fokán tiig , odább ismét éjszaknyugatra Sz. Miklósig , onnan pedig éjszakkeletre Szandecig és Tarnowig , onnan végre éjszaknyugatra Krakón és Tarnovitzon meg Boroszlón felül Hirschbergig. Az így körülírt terület éjszaknyugatról délkeletre dlt kúplaphoz hasonlít. A rengésnek különböz hatályosságát hatféle színárnyalattal tünteti ki. A legeisebb színnyomat valami 6 négyszeg mfldnyi, délkeletnek dülö , kerülékalakü területet tüntet ki , délkeletre Zsolnától a Mincsov délkeleti oldaláig, s magában foglalja a rengés állítólagos központját. Azután egy nagyobb, Zsolnától egyenest délnek Német-Prónán túlig körülbelöl Sztubnáig terjed s másfelöl Sz. Mártont és Varint is magában foglaló kerúlékkel a kevesbbé ers rengés területét tünteti fel. A harmadik , körtealaku , színárnyalat Csaczától nyúlik Sclmeczbányát , Zólyomot , Beszterczebányát délre, Bellust, Nagy-Tapolcsányt magában foglalva s Rózsahegytl nyugatra felnyúlva. A többi terület Magyarországon már a leghalványabb színárnyalattal jelöltetik meg, ugyanazzal, mely Galiczia, Porosz-Szilézia keleti és éjszaki s Morvaország nyugati területeit fedi s mely a leggyengébb rengést , vagyis azon helyeket mutatja , hol a rengés csak helylyel közzel , de nem átalánosan éreztetett. Szilézia és Morvaország területeinek egyes részeit még két külön színárnyalattal tünteti ki, melyek éjszaknyugathegyes kúpot láttatnak. ról délkeletre
S c h
területet
;
,
dl
is kitünteti különböz színnyonialtal a rengés különböz hatályos, de csak három fokozatot különböztet meg : a legersebb renazon területet , melyben a rengés világosan s majdnem átalánosan éreztetelt s végre azon vidékeket , melyeken a rengést gyengén s csak szórványosan érezték. Szerinte a legersebb rengés területe Kisucza-Üjhelyen felül kezddik s magában foglalja egyfell Bicsét , Gajdéit, Német-Prónát, másfell Mosóczot, Sz. Mártont, Varint és Teplicskát is; tehát körülbelöl ugyanazon vidéket , melyet mi is a legersebb rengés területének mondtunk. A másik terlet éjszakra Oppeln-ig, délre Ipoly-Sághig , nyugatra Hohenstadtig s keletre majdnem Krakóig terjed , de itt-ott félbe van szakítva a harmadik fokú terület egyes
J e
i
1 1
e
1
e s
ságának vidékeit gés
területét
;
szakaszaival.
Azonban mindezen megkülönböztetések csak nagyjából fogadhatók el, s bátran hogy Schmidt cs Jeittelcs földrengési térképei még hibásab,
állíthatjuk
sak, mint a magyarországi divatos clhnographiai földképek. A földrengési hulláis nem terjeszkednek oly szabályossággal , hogy erejök a központtól st az aránylag ersen való távolság növekedlével fokozatosan s egyaránt fogyna megrendült helyek tszomszédságában olyan helyek fordulnak el , melyek a rengést csak igen csekély mértékben vagy épen nem érezték. Igen sok helységbl, melyek a rengési területbe esnek , semmi tudósításunk nincsen. Az olyan helységekrl tehát nem tudhatjuk, vájjon azokat is értc-e a földrengés s micsoda mértékben? Mert számos helyrl, melyek a fölvett földindulási központtól épen nem
mok ugyan
;
AZ
1858.
esnek igen távol ,
emez ped.g tapasztaltak
a ,
JAN.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
i5
vagy melyeknek közelében más helyséffek vannak
hullámszer földindulás. Több esetben bizonvn', melynek folytán köoszIoDoknak ^f
egész házak' megforgattaltal, anélkül
^
p.w
CÍbdötTrolí.
^tf:rtIS-'^s;;:;r;^i.í^ oS^
UoZ -
i
w^
.
meg
alkalmasint mindig "fóTrólföIfdl
a földet, s erejök
kikötött hajök,
melyek
azután^-ullámizení^g
alatt a
dfjály vl^^JTp^ly
egyet.ís!'^z^^igfíSSÍ:r'X?
löM
hol a
.'•;^^"^'"' l f^'/ímo^Sast
?í
f
''''^""''J''V
Sír; ;írt^é"í;^^.=Í3Í^S^^ kiindulási pont'on dítik
£}7
«
J^-"
meíö C'/r" ^f.y»" ráíb'"?ffiz"m"ndrl[,:v""
t
Uá^llV
^S^" -
'
e.TJe^ín:^^^
--rüleg
te^edezö
""''f
okai alkalmasint sz.nt^n alólról ,'"'"' ''T"!'' gései azután vízszintesen hullámozva minden ^ránybreítPriír ""'^^ ""'^S nyugati irányban legmesszíbbre mentek. '' "°. '^'.^^^r Kerirrés zavart'' „f^' ^''^ " tásban sem tétetik említés , de majd ^gy tudósimindenük Luíl «^f "^'^«^.?'°"^''' híntázönak, ringatönak, remegönek ' áí a ki volt veheló , noha az igazi "«"J'« világosan
^!íu'AnÍ::rmS':^r Lnd
lí^ rm^nH
iroS'
irány meghat tévedtek. Jóllehet tehát általában véve egyes függleges lökéseket is vettek észr^ígv
'"^'/"^.'S ''""''í. '^'^^''"'^""^
TfJSl íst;i/m
székérl fellöketett; a
teplicskai
erdben
'T
f """
tolí ^r/vr.V."''' T'!!' ül pL^"?',?^'.''^ r-" " 'elfe e löke-
fatuskö,
tett; Bicsiczán és másutt az órainga kilöLíet he vébl Pl f szoba padolata a közepén vagy féllábbal felemeltdetípirh"'"" '^"'""^'"^'í'^"' Pleszben egy"^L^"'^"'"'' tudósító szerint három függleges
lökést éreztek.
Az egyes lökések által okozott földremeffés tarlísm,!, ía különbözöleg határoztatik n.eg az egyes í ^,í''J^"''^yon tudósíSlfban n. ""'""'^^°''''«"'"''etö ^^ hogy 10 másodpercznél tovább seholsem tartou. ,
...
i
' -"í?^^ ^ '^'^^» ''^'"^^«'»'»';«»"«'' ^^ minden, vagy legalább^íorhe Je^a ffngé betlMk aTTs« ^'''^^enele ' pontosan és szabatosan volna meghatározva Drmfr f.hll , ^^^ban ''"^y lev földrengés kezdetének ide éröís7óin « '"" u'^'"'' ' í
pont^.'^S.rl^irsSg^eulSSjtt'T^
ZZ
mas
tudósítás
szerint
30
Zólvnmí,nn
O-í
/
"^
ni
,
x!'
.^''^^5, Szhacson 45,
HUNFALVY
208 Ha
inár föltessziik , hogy Zsolnán a rengés 8 utáni 15 perczkor kerdödöti, a Zsolnától mintegy 13 ívperczrc nyugatra esö Bicsén az óra még csak 8 utáni 14' 8" mutathatott, s lehetetlen, hogy olt a rengés 36 els s 52 másod-
akkor
perczczel
késbb
nyugatra
esik
jelentkezett volna mint Zsolnán. Pruszka vagy 34 ívpercznyire Zsolnától , tehát a zsolnai rengés kezdetén ott még csak 8 óra
41" volt , s a tudósító szerint a rengésnek 22' 16"-re lett volna szüksége, hogy oda érkezzék. Rózsahegy ellenben 33 ívpercznyire keletre esik Zsolnától, tehát ott a zsolnai rengés kezdetén már 8 óra 17' 12" volt s odáig a rengés 1' 48" alatt jutott volna. 12'
Miként a magyarországi , úgy a sziléziai és a többi idbeli meghatározások is nagyon bizonytalanok és hiányosak. Azért a földrengés sebességét csak bonyodalmas egyenletek útján lehet hozzávetleg meghatározni. Schmidt és Sadebeck a látszólag legbiztosabb adatok nyomán kiszámították a földhullámok terjedési sebességét. következ eredményre jutott: a rengés közepes sebessége egy perczben 1.9317 mfldet s egy niásodperczben 122,57 párisi ölet, azaz 735'/'io p. lábat tett. kiszámítása szerint ellenben a földrengés csak 1' 3" alatt tett egy földírali mfldet s egy másodpercz alatt csak 375 rajnai lábat haladott. földrengések A terjedési sebessége bizonyosan nagy mértékben függ az els lökés erejétl , az illet kzet mekkoraságától és szerkezetétl , a hegylánczok irányától és sok más körülménytl. Azért elre is tudhatjuk, hogy nem minden
Schmidt
Sadebeck
földrengés halad egyenl sebességgel de talán az sem áll , hogy az egy azon központból kiindult földrengés, midn különböz szerkezet és eredet kzeteken, s mindenféle fekvés völgyeken halad keresztül, elterjedése minden pontján egyenletes s egyenl sebességgel halad. A hang- és vízhuUániok egyenl sebességgel terjednek , mert egynem közegben haladnak. Ellenben a földhullámok útjokban különböz szerkezet közetfajokon, melyek a földkérget alkotják, mennek keresztül. De fölteszik, hogy a földhullámok sebessége egyenl marad, s így kiszámítják az egyes földrengések átalános scbesséjíét. S ezt különböz földrengéseknél ;
különböznek
találták.
A Rajaa vidékén 1846. jul. 29. volt földrengés , ugyancsak kiszámítása szerint , egy perczben körlbelöl 3.566 mfldet , vagyis egy másodpercz lábat alatt 1357 párisi tett, tehát az 1858. jati. 15-Kci földrengés sebessége körlbelöl felényivel kisebb volt. Az 1755. nov. 1. lissaboni földrengés sebessége Mitschell fölvetése szerint 4'/2 földírali mfldet telt egy perczben, vagyis 1650 p. lábat egy niásodperczben ; az Antillákon 18l3. febr. 8. elfordult rengés sebessége pedig 2180 p.
Schmidt
lábat tett
egy mperczbcn.
Sadebeck
mi rengésünk kiindulási pontján hihetleg be , s ehhez képest számítja ki a különböz helyeken történt rengés valóságos kezdetidejét , mely gyakran igen tetemesen különbözik a tudósításokban bejelentett idtl. így pl. Körmöczbányán, Sadebeck fölvetése szerint, a rengés 8 utáni 16,*, Beszterczebányán 17,,, Zólyomban 19,7 perczkor állott be , nem pedig mint bejelentetett 8 utáni 25 perczkor. Hoff 115 földrengést számlál el, melyek 1821—30 az Alpoktól éjszakra elfordultak azokból 77 a téli és szi s 38 a nyári és tavaszi idre esett. M etavasszal és nyáron pedig 40 r i a n szerint Bázelben 1836-ig sszel és télen 80 földrengés fordult el. Perrey 914 földrengést hoz fél, melyek Európában a IV. századtól fogva 1844-ig elfordultak, s azokból 521 az szre és télre, 393 pedig a tavaszra és nyárra esett. V o g e r végre az Alpok vidékein észlelt 1230 a tavaszra és nyárra földrengést számlál el , melyekbl az szre és télre 774 pedig 456 esett. Tehát Európában csakugyan a legtöbb földrengés téli idben Vo ger szokott lenni s a mi földrengésünk is a téli rengések számát növeli. fölvetése
szerint
8 utáni 8 perez 16 músodperczkor
a
állott
;
,
1
,
l
,
egybeállításából az
is
kitetszik,
hogy aránylag legtöbb földrengés éjjel
fordul
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
209
P e r r e y 7000 rengés összehasonlító egybeállításából azt hozta ki, holdnak bizonyos befolyása van a földrengésre; mert legtöbb földrengés újhold kor és holdtölte kor történik , s ima a mi földrengésünk is újhoídkor történt, mely 1858-ban épen jan. 15-dikén reggeli 6 órakor 48 perczkor Végre
elö.
hogy
a
állott be. 2.
A földrengés viszonyai a magasságra és mélységre sa földszin alakulatára és szerkezetére nézve. A
rendlés az épületek felsbb emeleteiben átalában ersebb volt mint azokrészeiben. Sok helyütt földszint a legkisebb rengést sem vetlek észre , míg a felsbb emeletek tetemesen megrendültek hogy az ablakok zörögtek , a csengetyük megcsendültek , ajtók kinyíltak , bútorok és képek mozogtak. Hogy a földlökések által megrendített épületek felsbb részei erösebben inogtak, mint a földszínen közvetlenül nyugvó részei , hogy tehát a tornyok is , mint a nak
földszinti
,
toronyörök vallomásából kitetszik, aránylag erösebben rengtek, mint az alacsonyabb házak , az könnyen megfejthet. A tenger hullámai által ringatott hajónak árboczai is felül nagyobb körben s erösebben mozognak. Az egyes helységekben is a partosabb , magasabb fekvés részek többnyire erösebben rendültek meg, mint az alantabban fekv részek. De más helyeken ismét az alantabban fekv házakban érezték jobban a rengést , pl. Cseladna helységben (Morvában), hol az 1536 lábnyi s a még nagyobb magasságban lev épületekben épen semmitsem éreztek. S különben is ügy látszik, hogy a völgyekben és lapáiyokon aránylag erösebben nyilatkozott a rengés , mint a magas hegyeken. így pl. a Móra völgyében majdnem mindenütt érezték a rengést, a dombokon és hegyeken pedig semmitsem^ veitek észre. Csak Hirschberg vidékérl vettük azon tudósítást, hogy az Oi'iási hegység lejtin lakozók erösebben érezték a rengést , mint a szomszéd völgy lakosai, s annál erösebben, mennél nagyobb magasságban laknak. Magyarországon a legersebb rengés területének közepes magassága a tenger színe felett lOOO s 1200 p. láb között van, természetesen eltekintve a hegyektl. Porosz-Sziléziában a megrendült helyek 370 1600 p. lábnyi magasságban fekszenek. Boroszló t. i. 370, Agnetendorf pedig 1600 1. magasságban van. De Agnetendorf vidékén még 3000 lábnyi magasságban is érezték a rengést. A legtöbb megrendült helység 400 1000 1. magasságban van. Nagyobb mélységben , a földszín alatt , nem érezték a rengést. így a rengési noha a szomszéd helységek, söt a bányák fölött lev területen lev bányákban épületek is megrendültek , a legkisebb mozgást sem vették észre. Jeitteles a körmöczi és selmeczi , a magurkai (délre Német-Lipcsétl Liptóban) , baloghi (a Cserni-Rhonak völgyben , délre Beszterczebányától), a friedlandi (Morvában) , alttitscheiní , karvini (a tescheni kerületben) , a Lengyel-Ostrau melletti, a fitzenhaui, kis-mohraui , gleiwitzi , altwasseri, waldenburgi bányák s Albrecht cs. k. föherczeg liptói és sziléziai bányái fell kapott hiteles tudósításokat , melyek mind tagadják, hogy a bányákban a rengés észrevétetett volna. Csak a Morva-Ostrau közelében az Ostrawitza mellett lev jablowetzi bányában egyetlen egy bányamunkás , ki az Ostrawitza színe alatt 40 ölnyi mélységben egy talyigán ült , vette észre , hogy a talyiga némileg Tnegrázkodott ; s a Witkowitz órányira éjszaknyugatra lev p e t c r z k oközelében , az ostraui pályaudvartól vv i t z i köszénbányában észrevették , hogy a rengés ideje alatt szén- és kdarabok lehulltak, a kszén sisteigett s a bárdolás rázkódott, de morajt nem hallottak. A bánya , melyben ezt észrevették, valami 32 ölnyire van az Odera színe alatt. And r é e igazgató úr azon körülményt , hogy a peterzkowitzi bányákban ersebben nyilatkozott a rengés , ekkép fejti meg : „Ha föltesszük , hogy a rengés központja Zsolna vidékére esik , s hogy a rengés hullámai onnan sugárosan terjedtek el, akkor azon hullámok vidékünket körülbelöi déli irányban érték. Már pedig a Witkowitzhoz tartozó osztrák bányákban a körétegek s kszéntelepek csapása a délvonalt keresztülszegi , Peterzkowitzban ellenben csaknem épen a délvonalt követi."
—
—
,
%
14
210
HUNFALVY
Egy tudósilás szemit a Rybnik közelében lev birlultaui pschowi és czerniizi kószcnhányákban oly ersen érezték a rengést, hogy a gerendáznt recsegett s neliaiiy bányász elrénmlten kifutott a bányákból. De a sziléziai föbányahívatal jelenlése szerint a Czernifz és Rybnik küzolti bányákban semmi rengés sem volt. ,
,
A
mi a földszín szerkezetének vagyis a földtani viszonyok befolyását a földrengésre illeti , arról K o r n h u b c r ekkép nyilatkozik :
„A mi földrengésünk függése
a földszin szerkezeti viszonyaitól világosan mutat-
kozik. Már a rcngési kör kiterjedésére nézve is azt látjuk hogy elretolt hegy, lánczok f sziklatalaj) mentében kiebb nyúlik (a Nyitra bal pariján elvonuló hegyláncz, a börzsönyi hegység, a jegöczös tömeghegység Brüun mellett, slb.) , míg a laza molnsszeteríilet miatt (Kremsicr, Vág-Újhely mellett , a Nyitra jobb pariján) tete-
mesen beljebb vonul. Mikép ek'bbi földrengéseknél úgy most is bebizonyult, hogy a rengések és rázkodások a réteges rendszerek határja mentében legersebbek. így pl. Wagner úr bicsiczai kastélya mely annyira megrongáltatott , harmadkori sziklafok (eocén homokk) lejtjén fekszik a Rajcsanka völgye özöui és áradniányi rétegei felé , Gyurcsma s Turöcz legersebben rendített helységei a másod- és harmadkori retegrendszcrek határján fekszenek. Azon körülmény is figyelemre méltó hogy a , rengcsi terület legnagyobb kiterjedésének vonala délkeletrl éjszakuyugatra csap, mi ugyanazon irány, mely Középeurópa kitörési képezinénycit Erdély trachitjait , a Vihorlet heg-ységct, a selmeezi trachitokat , Szilézia a cseh középhegység, Luzá, czia, a fels Vezér és Rajna vidékei bazaltkitöréseit összekapcsolja, melynek mentében tehát a rengés jobban terjedhetett mint minden egyéb irányban." ,
:
Jeitteles
pedig Kornhuberrel némileg ellenkezve a földtani viszonyok be-
folyását illetleg azt mondja
:
„A rengés többnyire csak a völgyekben és síkságokon volt világosan érezhet. A magasabban fekv helyek csaknem átalában keveset vagy épen semmitsem éreztek." Hivatkozik különöseu az Odrau vidékére, Schlattenre Wagsladl mellett, Karlsbergre
,
a Köhlerbcrgre Frcudenthal mellett
s
Gráfenbergre Freiwaldau közelében.
„A földhullámok nagyjából majdnem egyedül a réteges közetek mentében terjedtek el. De a jegöczös tömegkzetek, úgy látszik, mindenütt gátat vetettek a rengés továbbterjedésének. így Brünn mellett a szienitfok , Nyitra éjszaki oldalán a gránitfok megtörte a földhullámok erejét s megakadályozta továbbterjedésüket, így Osztrák-Sziléziában a gránithegyes vidékek , a vveidenaui és jauernigi jársísok , a rengéstl egészen mentek maradtak. A jauernigi járásban egyedül Wildschütz tapasztalta a rengést , s az gnájszon épült. Úgy látszik , Hirschbergnél is a gránitlümeg volt annak oka , hogy ott a rengés éjszaknyugati végét érte. A Sztrecsno mellett kezdd gráuitszakasz szintén okozta , hogy a szélein fekv
helységek aránylag csak igen gyengén rendültek meg, s hogy a rengés odább éjszakkeletre nem haladhatott tovább s hogy a Tálra jegöczös kzeteit el sem érte. Minthogy a réteges kzetek (agyagpala , mész- és homokk) s a tömegkzetek (gránit és szienit) rugalmassága egymáslól nagyon különböz , azért a tömegkzetekbl a réteges kzetekbe való átmenetel pontjain a hullámok visszaverése és gyengülése aránytalanul nagy volt, úgy hogy az új közeget csak igen keveset érték. Szilézia réteges
délnyugatról kedvezett.
A
kzeteinek csapásiránya
éjszakéjszakkeletre
megy
,
a
,
mely csaknem kivétel nélkül dél-
hullámok továbbterjedésének nagyon
vulkanikus képezmények, különösen Magyarország trachitjai, csak igen fe-
lületesen terjesztették tovább a földhullámokat,
A földhullániok elterjedése Tarnowig és Szczawniczáig közvetlenül s egyenes úton nem igen történhetett, hanem a Krakó környékén lev hegyek felöl jött visszaverésnek tulajdonítandó."
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
211
Hogy a földkéreg különböz szerkezetének és alakulatának bizonyos befolyása van a földrengés hullámainak elterjedésére és hatályosságára , azt nem akarom tagadni , mert minden mozgás elterjedését és közlését a különböz közegek okvetlenül módosítják. Számos földrengés alkalmával tett tapasztalatok bizonyítják, hogy a hegylánnzoknak, és pedig fleg a hegységek azon részének, mely a földszin alatt van, mödositö és irányozó befolyásuk vau a rengésre, közetöknek a mélységben való fajához , rendezetéhez és terjedelméhez képest. Atalában véve tömött, kemény közét hatalmasabban s nagyobb kiterjedésben rendíttetik meg, mint laza szerkezet, szakadozott, hasadékos közét, s a rengési hullámok a tömött kzetben egyarántabban is terjedeznek, mint a másikban, melynek minden hézaga mintegy akadályt vet a hullámok terjedésének. De hogy az illet közetek különböz befolyását a rengési hullámok elterjedésére és módosítására szabatosan meghatározhassuk, arra a rengési területnek ha nem minden, legalább mentl több pontjairól biztos adatokkal kellene bírnunk. Ezt pedig a szóban lev földrengésre nem állíthatjuk. Igen sok pontról , melyek a rengési területbe esnek , nem tudjuk határozottan , megrendültek-e vagy sem, s micsoda mértékben rendültek meg. Már pedig azon helységekrl , melyekbl semmi tudósítást sem vettünk , egyenl joggal mondhatjuk , hogy megrendültek, mint hogy nem rendültek meg. Kornhuber is megjegyzi, hogy az egyes magyarországi járásokból jött tudósítások szerint csaknem mindenütt épen a járások fhelyein nyilatkozott volna a rengés aránylag legnagyobb ervel. Mert hol több és míveltebb ember lakik s több és szilárdabb épület van, ott a rengésnek több nyoma is vétetett észre. A rengési terület terjedelmének és alakulatának megtekintetésébl kitetszik, hogy a rengés a hegyeken is keresztül ment, noha másfell , úgy látszik , kiválóan a völgyek mentében terjedezett. A rengési hullámok erejének természetesen mindinkább fogynia s valahol véghatárát érnie kellett. De miért végzdött mindenütt épen ott, a hol végzdött, azt a földtani viszonyokból meg nem fejthetjük magunknak. Lcgfelebb azt mondhatjuk , hogy Szepesmegye felé a Tálra roppant tömege vetett határt a hullámok további terjedésének. De különben a földtani viszonyok befolyása nem igen tetszik ki. Sz. Mártonban pl. és Rózsahegyen a rengés még tetemes volt, Német-Lipcsén és Sz. Miklóson már igen gyengén nyilatkozott, s Hibbén már épen semniitsem éreztek. Pedig mindezen helységek egyenl kzeten vannak , mert csak Hibbétl éjszakra emelkedik a gránit tömeg. Jabíunka, Mistek megrendült, Jordanovv ellenben (Galicziában) semmitsem érzett, pedig a három helység egyaránt homokkörétegeken fekszik. Oszlán , Hodrics , Selmecz, Körmöcz , Sz. Benedek , Ipoly-Ságh stb. megrendültek , pedig nagyon különböz pedig közeteken fekszenek. Murányban és Ratkón állítólag érezték a rengési hatalmas gránit és más jegöczös közetterülelek állal vannak a rengés központjától elválasztva , s Murány mészk- , Ratko pedig gránitképezmény közepette van. Trencsénnél , Nyitránál megállapodtak a hulláiiiok, de miért nem mentek odább annak okát nem tudjuk. a laza özöni és áradmányi képezményekcn át a Dunáig, Ott sehol sincs gránitfok, mely határt szabhatott volna mint, Jeitteles szerint , Hirschbergnél vagy Brünnél. A vulkanikus kzeten álló Bars megrendült, Sziléziában és Morvában pedig épen a vulkanikus vidékeken vagy keveset vagy épen semmitsem vettek észre. ,
Mi tehát azt állítjuk, hogy a szóban lev földrengésrl tudomásra jutott adaa földkéreg különböz szerkezetének és földtani viszonyainak módosító befolyását világosan nem mutatják ki. így itél Sadebeck s midn ezt mondja: „A rengési terület határvonalából kitetszik , hogy Porosz-Szilézia egész déli fele azon belül esik. Ezen, a szomszéd országokhoz képest messze, elterjedés mennyiben alapszik a föld felületének és aljának földtani viszonyain, azt az elttünk lev adatokból nem lehet kisütni. Az özöni és áradmányi képezményekkel borított Odera-vidék épen úgy nem maradt ment a rengéstl mint Fels-Szilézia magasA rengést a grauwackétól síkjai, melyek különböz képczményekhez tartoznak. kezdve fel egész a harmadkori közetekig s az áradniányig észlelték, és pedig egy tok
14*
HUNFALVY
212
sziklacsoportban sem túlnyomólag és kiválóan. A kitörési közet vidékek sem rendültek meg kiválúlag ersen söt ellenkezleg több ily vidékbl hírét sem vettük a rengésnek , pl. a Zobten hegy , (mely gabbro- és szerpentinbl áll) s a striegaui hegyek (melyek bazaltból állanak) vidékérl." Általában, úgy látszik, balvéleniény , ha azt hisszük, hogy vulkanikus, rég kialudt hegyek vidékén a földrengésnek erösebben kell nyilatkoznia. E vélemény alaptalansága, mint is megjegyzi, sok más földrengés jelenségeibl is kitetszik s az 1838-ki jan. 15-kei földrengésbl is látható. Magyar-Brod vidékén Morvában egy kis kialudt tzhányó van, melyet leírt, s épen e tzhányó vidéken semmi rengést sem tapasztaltak. Elhamvadt tzhányó hazánkban is van , pl. a Hodricsi völgyben , Selmecztl nem messze, az úgynevezett Zapolenka hegy , melyet P e 1 1 k o leírt , ily tzhányó. Zólyomtól nem messze Kalinka helység mellett még teljesen ki nem aludt valóságos szolfatara van, melyrl N ö g g er a t h értekezett. Mind a mellett sem a hodricsi völgy , sem Kalinka nem rendit meg jobban mint más helyek, söt Kalinka helységben épen semmi rengést sem vettek észre. *) ;
Schmidt
Schmidt
3.
A földrengés alatt észrevett fénytünemények, s befolyása a légkörnyi viszonyokra s a deiejességre.
f é n y t ü n e m é n y e k e t vettek észre. Visnyovén a beálltakor villámlott jan. 21. a villámlás megújult. Gyurcsinán is , mint állítják, az els földlökés után éjszak felé villogást láttak. Sz. Mártonban a nagy földlökés idején éjszak vagy éjszaknyugat felé, tehát körülbelöl a Kis-Kríván fölött veres fényt láttak, milyent tzvész szokott okozni. Bánfalván is, Pongrácz úr tudósítása szerint, az els földrengés éjjelén éjszak és kelet közt villámlást láttak. Vojtyák úr szerint Zsolnán febr. 2. esti 8 óra után délkelet felé láttak hatalmas villámlást , noha az ég egészen tiszta volt.
Több helyen különböz
rengés
;
Troppauban és Nawoina morvaországi faluban jan. 15. este tzmetcort, Skrzydlna galicziai faluban pedig dél felé veres tzfényt láttak. Karlowitzon (Morvában) né-
hány perczczel
rengés eltt tüzgömbhez hasonlító villámot láttak. Bukowetzben, esti 7 órakor délfelé villámlott. Felsö-Thoniasdorfban, Fitzenhauban és Felsö-Lindewiese-ben (mindhárom helység Freivvaldau vidékén van) szintén láttak villámlást , és pedig Fitzenhauban a földrengések eltt , alatt és után. Niedwiadomban (Rybnik mellett Porosz-Sziléziában) a rengést villámféle igen világos fejér fény tünemény kisérte. Münsterbergben világos vereses fényt láttak a keleti egén. Jan. 16, este Zsolnán, Bicsiczán s még több más helyen látott nagyobb meteor mutatkozott. Jan. 17. este körülbelöl azon órában , melyben Zsolnán és környékén a rengés tetemes ervel megújult Neutitscheinben láttak villogást. Ezek a rengés ideje alatt észlelt fénytünemények , de vájjon kapcsolatban vannak-e a rengéssel , az nagyon kétséges. Tüzmeteorok , hulló csillagok minden idben s mindenütt fordulnak el , hol ritkábban , hol srbben. A villogások és villámlások télnek idején szintén nem oly rendkívüli tünemények. A légsúly- és állásáról is vannak némely adataink , de ezek semmi rendkívüli , felötl változásokra nem mutatnak. Némely helyen a légsúlymérön nagyobb sülyedést vettek észre, de másutt a legkisebb változást sem tapasztalták. Az idjárás átalában semmi szokatlan és rendkívüli tüneményt nem mutatott. Több helyütt ugyan ers széllökések elzték vagy kísérsék a rázkodásokat , de más a
a tescheni járásban,
,
hmér
') Midó'n legplsö adataimat a természettudományi társulattal köziéin , azon véleményben voltam, liogy a liptói , giimüri és zólyomi gránit- és gnájszképezmények , valamint a zólyomi , benti ég barsi trachitok s a selmeczvidéki különböz képezmények épen nem részesilltek a rengésben, De e vizi képezményekre terjedctt ki. s hogy az csakis a grauwacke , molastze- és fiatalabb véleményemet most hibásnak kell kijelentenem.
AZ
JAN.
1858.
15.
s1lS7;.é^=„rCz5:tÍ'' ^sbcn
taláhn.
mngaban
sarol
s .s,
Elek úr
L "SSa Tt
kS
„te. L
d ,ej
."to'r
a lény nincs kellleg megállapííva. Kornhuber em ííés tte'l n.ely szern.t a delej.ün valami változást vettek
oknak
vo la észre '
tiilajdoníija.
A földrengés alatt tapasztalt '^'"
213
'"'' "^^^"^'" -'-''^''' ^-•^^ '^ ^«»^^ volt nz é,,
Grotkowszky all
zsolna, .udos.tasról ue azt mechanikai
4.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
h a
ng t
fi
nem ény e k.
í?en F kuIonos levegbe!, hang leginkább csaksajátságos neszt hallottak a levefföben E künn a szabadban volt kivehet B?' cs.czanjan 15-kén déli szél ..ralkodott, n.ely délután s kivált estveSsá^n^ "y^"-^-, "^' ^JJel Bicsiczán ta SalT'l^S! ke"v7 e/'^' f ''^-^ ^'{^ ^'^'"^ ^"^' '^ emberek elre ngyeiraeseklie fiffyelm tkíé rcnelT"h let ek a bekövetkezend |""^h'"'' 'r'"' rengésre. Még jan. l9-kén reeffel is kiír ellenül az okkor. ..tólsd tetemes földlökés eltt , hallották a Lo: uvöltö „yoszorgo hangot mind Bicsiczán , mind Bánfalván. A nvö-zör^é? 1
''
A
'!"''!''"»';«
•'ífi^n
- --
a":Ttt
leScn
jTU
ZT
'''':'''''' ' ^^^'^ -"'^" köveSe^zmT^eng/s" Jan. ly. Tjel reggel Ghellanban ''''Tf, is hallották e levegbeli haneot melv Kr.iP
clTt
hasoSlS't. »"i"
A
tepíic
"-
L. erd
'' zúgást h.cseni) LlloHal'lr'r-''''''-,"'^'"';''"^'-^"^'-^^^'"" '•"' .^^•^'''^^"'l volt. Liethaván és Znío-Váralján tdjes szélcsend lí. ./.', s..hogást hallottak, amott valami S^erezrzel a, els l.l'-' 'lC'ü^'''\''«"y
fo^t
zaj;
l.alllk^t°-i;'"rug"'''"
moraíSuak.'"""''^"
""
*''
'^""" ""'"""'' "--ydörgéshez
^'^"'^^"^^^
^'«"
'^'"'
•'^'»-
^'
'«-?«
ha^
földalatti
'"'^y'',^" átalában majdnem minden földlökés eltt földalatti döbör^P, ges t.^t°'!i'' vagy dorges hallatszott s a mezn lev emberek elsben gyenge azuSö gyorsan erosodö ziigást vagy ordítást hallottak , mely, ügy látfíot" n^kfk ^ Lvonc.d.el vö gytorluából jölt. Az els lökések VendeL'n eíL c a taLsokkal'
a
Magában Zsolna he lysS „ a hivatalos h7vSo/i1'^'"'^"''"' „^ v;n jelentés szerint, az els lökésnél semmi földalatti morait se halío(.,u' s a zajt, mely a földlökést kísérfe , ügy látszik, a megrendilénü etek okoztál ' átalánosan hallott ers ffidalatti dö%é ^*^'^"'-^-éssel
jártak.
'
\T-3l"TV^^'''^'' -'"''''" '-^ ''^"^^^
ísé te
"'egrendített épületek falai, Jerendáí ^ és ropogása és recsegése eltt, több helyen a házfkeleken hal lottak oly roppogast mintha ers jéges támadt volna. Ezt küSosen Zso|„á„" Visnyoven , Bicsiczán Predmirbcn vették észre. A ren-és alatt rh^^^tjf.' tentö csattanást dörgést és ropogást hallottak', mel "^^o b L L"' "^Id alatti moraj volt, mint inkább a vastag kfalak hírtelen. szétszaggatTsa^ és meí repesztese s a gerendázat helyébl való kimozdulása által támadt. /.ligást morajt a rengés eltt és alatt igen sok helven hallottak mé
hüfnrílí buorai dörgése,
•'»
,
-Í*
^
T
H^rcl.at
HUNPALVY
214
ban és Teschen faluban a lökés elült terhelt szekér zörgéséhez, Barn-ben mennydörgéshez hasonló morajt hallottak. A rengés alatt hallatszott földalatti moraj különösen ers volt Kisucza-Újhelycn , Szulov , Radna , Sztrecsno , azután Jablunka, Friedland, Hof, Sprachendorf , Fitzenhau és a központtól kisebb-nagyobb távolságban lev sok más helységekben. St Fitzenhau-ban , Freiwaldau mellett, mely egyenes vonalban legalább 20 mfldre esik Zsolníitol , még borzasztó csürömpölést s tompa dörgést hallottak, mintha rettent jégvihar közelednék. Troppau vidékén, a Zsolnától 15 és több mfldre lev helyeken elég gyakran hallottak földalatti morajt. Sziléziában a mezn lev emberek azt vélték , hogy ersen megrakott tehervonat közeledik sebességgel a vaspályán. Porosz-Sziléziában , úgy látszik, csak Jakobswaldéban , mely 17, Reíchensteinban , mely 26, s Tarnowitzban, mely 18 mfldre van Zsolnától, hallottak dörgésszer földalatti morajt, mely Reichensteinban néhány elrement lökés után következett s legalább 6 másodperczig a ökések után is hangzott. Az els erösebb hangok, a tudósító szerint, keletrl vagy keletdélrl, az utóbbiak és gyengébbek ellenben nyugatéjszakról jöttek, míg a reng mozgások nyugatról keletre mentek. Visnyovén is más irányból hallották a zúgást, mint melyljen a rengési hullámok mentek. Galicziában különösen Makowban és Suchában dörgésszer moraj kísérte a rengést.
Árvaváralján távoli ers mennydörgéshez hasonló, mintegy 2 mperczig tartó moraj elzte meg a rengést, Jaszenován, A.-Kubin mellett, tompa tombolás és ropogás hallatszott; Liptóban is vagy l'A mperczig tarló földalatti moraj volt; Bars megyében különösen Körmöczön, Sz. Benedeken és Léván hallottak földalatti zajt, mintha a pinczében sebesen men kocsi robogna tova; Zólyom, Nógrád megyékben és Ilontmegye közép és déli részein már semmi morajt sem hallottak.
A
földrengéssel
járt hangtünemények tehát részint részint földalatti morajból állottak.
sajátságos
szélüvöltés-,
Valamint a földlökések ereje a rengési központtól való távolság növekedtével nem egyaránt fogyott, úgy a zúgás és moraj ereje sem fogyott azon arányban. Végre azon körülmény, hogy a zúgás és moraj a földlökéseket csaknem mindenütt megelzte, azt tanúsítja, hogy a hanghullámok sebesebben terjedtek tovább mint a rengési hullámok.
levegbeli zúgásból
5.
,
A földrengés hatása
a
földkéreg felszínére savizekre.
Schmidt szerint sz. márloni ember jan. 14-kén a hegyekbe menvén, ott Mincsov felé vonuló árokfornia barázdákat vett észre (akkor t. i. a föld még nem volt hóval borítva), melyek azeltt nem voltak. De ez árkok, ha csakugyan ott voltak , alkalmasint más okból támadtak vala, nem pedig a föld megrendülése következtében. Zsolnán a piaczot környez úgynevezett lugasok, azaz ívboltok alatt, Benesch, S c h ü t z , T om b or és mások szerint, a kövezetlen földön több hasadék támidt a rengés folytán, melyek a házhomlokzatokkal csaknem egyenközüleg futottak; Vojtyák úr tudósítása szerint e földrepedések igen számosak voltak s egymástól másfél, két s harmadfél ölnyire vonultak el részint sugarakban, mintha a piacz közepébl eredtek volna , részint keresztben. A legnagyobb földrepedések egy a
ujjnyi szélesek
s
va^y egy arasznyi mélyek voltak.
Marcz. végével
Framboron
s
Benesch
és
némely más helyeken
Klemens
Zsolna környékén az úgynevezett
a régibb hólepelben
,
melyrl már akkor
az
részint az alatta való földben több ölnyi hosszú, vagy egy hüvelyknyi széles s néhány hüvelyknyi mély hasadásokat láttak , melyek Visnyove és a Mincsov felé látszottak eggbeszögelleni. De Je itt éles erre meg-
újabb
le
volt olvadva,
s
hogy jan. 15-kén a mezket még nem takarta hólepel, tehát a késbb , támadt hólepel hasadásai nem lehettek az els fölökés következményei. A hó elolvadta után többen, s különösen Tayenthal szolgabíró és Sadebeck boroszlói tanár, Zsolna közvetlen vidékén, odább délre s a Mincsov he-
jegyzi
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
2i5
gyen kerestek füldiepedéseket, földemelkedéseket és omlásokat, de sehol semmitsem találtak. Bars megyében, a hivatalos jelentés szerint, „helylyel közzel egymással egyenközü repedéseket vettek észre a földkérgen." Hont megyében a hivatalos jelentés szerint , «épen a földrengés ideje körül mindenfelé az ütczákun , réteken, mezkön és erdkön számos, félhüveljknyi és nagyobb , hasadásokat és repedéseket vetlek észre" melyeket hajlandók a rengésnek tulajdonítani , mivel a rengés eltt nem vétettek észre. ,
.
.
.
,
Sziléziában itt-ott mindjárt a rengés után vettek észre földrepedéseket, kivált az utakon. Ily repedések nagyobb mennyiségben a troppau-olmützi országúton , különösen magaslatokon s névszerint Schlackau , Leitersdorf, Mladetzko mellett láttak. De mindezen földrepcdések aligha nem más okból támadtak, miután a legersebben megrendült vidéken scholsem találtak, mint Pongrácz úr is megjegyzi, oly földrepedést vagy nyílást, mely a földrengés következtében támadt , kivéve talán a Zsolnán észrevett repedéseket. Bizonyosabb a földrengés hatása a vizekre s különösen a forrásokra; noha épen a rengési területen lev ásványos forrásokról nincsenek kell tudósításaink és adataink. így különösen a rajeczi, sztubnyai, bajmóczi,
kis-biliczi, trencsén-tepliczi hforrások sem
figyelte
netaláni változásait senki-
meg.
Az 1857-diki nyár és sz rendkívüli szárazsága következtén nemcsak Magyarországon de Német- , Franczia- s éjszaki Olaszországban is nagy vízhiány' tá,
madt
folyóvizek rendkívül megapadtak , s a források sok helyütt egészen kiapadtak. Ez történt különösen Zsolna vidékén is , s kivált a rengés eltti hétben átalános vízhiány volt. így a kisücza-újhelyi járásban 8 nappal a rengés eltt tetemesen fogyott a Kisúcza és kutak vize. Baksán , Turóezban , két nappal a rengés eltt egy kút , mely különben mindig bvelkedett vízben, rögtön teljesen kiapadt. Más kutak Turóezban egykét nappal a rengés eltt nagyon megapadtak. Ugyanaz történt Liptóban is , névszerint Bobroveczen. A rengés után ellenben a legtöbb kutak vize növekedett, noha e körülményt legalább egy részben a havazásnak is lehet tulajdonítani, mely jan. 15-dike után az ottani vidékeken mindenütt beállott. Bicsiczán úr egyik kútja , mely a lefolyt száraz nyár és sz következtében csak igen kevés , kénes izü vizet adott , a rengés folytán ismét megtelt, s vize ismét elébbi jó ízét kapta meg. Zsolnán ellenben egy hét öl mély kút, melyben máskor rendesen egy ölnyi víz volt, a földrengés után befagyott, mit azeltt sohasem tapasztaltak volt. Ezt csak onnan lehet megmagyarázni, 'ho'Ty a rengés következtében a kút forrása bedugult s tehát különben télnek idején is 7 8" R.-nyi vize a küls hideg leveg befolyása alatt befagyhatott. Jeitteles még más befagyott kutat is talált Zsolna külvárosában , és pedig marcz. 18. Vojtyák úr tudósítása szerint Va dics ón is befagyott egy mély kút a földa
,
Wagner
—
rengés után.
B
y ban egy paraszt szobájában , melynek talaja csömöszölt földbl kövelkezlében forrás támadt. Jeitteles megvizsgálta s úoy találta hogy nchány lépésnyire a házon felül régi forrás van mely tehát, épen a ház sark.iban, a megrázkódott földben új nyílást talált, de régi helyén is folyvást buzgott. Ugyancsak Brezányban egy 5—6 öl mély kút, melyben mindig s közvetlenül a rengés elölt is elég víz volt a reneéskor teljesen kiapadt s még márcziusban sem volt vize. Ellenbfn egy alig 60 lépésre lev, nem oly mély kút mely 30 év óta száraz volt, a rengés óta megtelt. Vojtyák úr szerint B a bkón is egy paraszt szobájában a rengés után forrás támadt, az udvarában lev kút ellenben kiapadt. r
e z á n
a rengés
áll,
,
,
,
T u r ó c z megyében , a hivatalos jelentés szerint kútban a viz a rengés után zavarossá lett.
,
különösen számos mélyebb
:
HUNFALVY
216
Valamint a rajeczi, xigy a szlubnai fürd forriísait sem figyelte meg senki. azt ála líirdö vendégek, kik a sztuhnai fürdket télen át is használják, Különösen lítják, hogy a rengés után a szlubnai fürdk igen hidegek voltak. Jiiger szoigabiró neje, ki jan. 17-kén, tehát két nappal a rengés után, az úgynevezett zöld fürdben fürdött, oly hidegnek találta a vizet, hogy mindjárt ki kellett mennie. Pedig a sztuhnai források hömérséke -f- 29—35'* R. St 1858. april.
Csak
2-kán
fürd
veres fürd
J e i 1 1 e 1 e s szerint , a fejér és 32,4" R. volt. sztuhnai források
,
A
-f-
6
—7
-f- 30,24' R.,
nappal
a
rengés
s
zöld
a
után
ismét
elébbi höniérséköket megkapták.
közelében lev Lucsky hömérséke rendesen -|- 26" R. De a rengés után az ottani források csak -|- 22" R. volt, a lég2" R. lévén; de már fcbr. 24-kén 20" R. foknyi hideg mellett a forrá-
A Rózsahegy jan.
19.,
környé
négy nappal
—
sok hömérséke ismét
-j-
26" R. volt.
források, Zenger tanár szerint, semmi felötl változást sem ellenben , Ilabermann fürdorvos közlése nyomán, szenvedtek. azt állítja, hogy az Ádám és Dorottya nev ivóforrások jan. 16. reggel be voltak dugulva , mi a rengés által feltolt fövénylömegre mulat.
A szliácsi
Kornhuber
Szczawnica
galicziai frdötulajdonosa
dolna-forrás a rengés folytán
bvebb
lett
.
Szalay
szerint,
annélkül bogy
a
az ottani
víznek
íze
Mag-
megvál-
tozott volna.
Morvában vették észre
és
Sziléziában
a
források körül a
következ változásokat
:
Bukowetz vidékén a kutak jan. 16-kán reggel ki voltak apadva, s csak 24 óra múlva tellek meg újra. H o f helységben egy 7 ölnyi kút szintén kiapadt ismét vizet, de sokkal kevesebbet mint azeltt. s csak jan. 17. dél felé adott H a j d e np t s c h ben egy kerti kút jan. 15. óta lassan lassan egészen kiszáradt Ellenben s meg sem telt többé. Karlsberghen is löbb kút egészen kiszáradt. S p r a c h e n d o r f ban egy forrás a rengés éjjelén sokkal hatalmasabb lett; e r s d o r f ban is, hol a rengést nem érezték, a szárazság miatt kevés viz U kutak a rengés napjától fogva több vizet kaptak. F r e u d e n t h a 1 ban a rengés Schlackau ban és S e i f e r s d o r futáni napon több kút vize zavarossá lelt ban egyegy kútban a víz zavarossá és tejszinüvé lett. A seifersdorfi kút vize ismét megtisziúlt. T r o p p a u b.in egy bvalami két hétig maradt olyan, azután viz kút a rengés után zavarossá lett, s vize mindinkább fogyott; azután ismét i
1
1
1
;
több vizet kapott, de íze azóta kellemetlen.
Porosz-Sziléziában csak két helyen észleltek változást D e ut s c h - N e u k r c h ben (a leobschützi járásban) egy kút vize jan. 16. reggel kissé zavarossá s földesvagy iszapos ízvé lett, de már délután megtisztult jóizét is visszakapta. A landecki égvéuyes-sós-kénes hövizek (alkalischs salinische Schwefelthermen) jan. 15. semmi változást sem szenvedtek, de jan. 16. napokon fellnöleg sok gázt fejtettek ki ; a gáz hólyagcsákban s a következ mer fojtólég vult. (A rengést Landecken nem érezték). A folyóvizeken semmi különös változást nem vetlek észre. A Vág jégháta a földrengés következtén több helyütt meghasadt, pl. Zsolnánál, Dicsénél, Predniirnél , Vág-Beszterczénél , stb. Predmirnél többen esti 6 órakor a Vágra halászni mentek , egyszerre csaknem két órával a rengés eltt a jég rettent ropogással meghasadt s a víz oly hatalmasan és gyorsan tört ki a nyilasokon s áraszlá el a jeget, hogy az emberek csak sebes futással menekülhettek meg. Bicsénél is esti 6 és 7 óra közt megindult a jég recsegve és ropogva. Zsigmondházáról is azt írja Giolkovszky úr hogy a jég valami másfél órával a rengés i
,
elült
megindult,
s
a viz a nyilasokon kitódult.
A Kisúcza jégháta kevesbbé hasadozott meg, de a Turócz és Árva folyók jege szintén megrepedezett. Reihwiesennél , Zuckmanteltól délre, két kis tónak jégháta repedezett meg.
•
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
A rengés benyomása
6.
az állalokra
és
217
emberekre.
lüldiengés alalt, de a lökések elölt is nagy nyugtalanságot mulattak, még ott is, hol a füldrengést nrm érezlek. A zsolnai sz. I'erenczes-zárdában a házi eb már j;in. 15-kén reggeli 4 óra tájban szokatlanul ugatott , az udvaron fel s alá futkosva. Más házi eb Zsolnán néhány perczczel a rengés elölt rögtön felugrott, ugatott s nagyon különös mozgásokat telt. A kisúczaüjhelyi esperes és plébános úr jan. 15. este 7 és 8 ür;i közölt Brodnóról haza-
Az
állatok
nem csak
a
menvén, lovai, melyek különben untalan tüszögnek
s
szilajúi
Alsó-K uh inban eltt
K ör m madaiak már egy
s
az ostort
is
megszokták, mind-
a tyúkok egy órával t o n b a n alá repülve folytonos zajt ütöttek. hogy a kalilkában lev s z l c r c z e b á n y á r ó I írják , negyedórával a rengés eltt nagyon nyugtalankodtak s ijedten
felriadlak ö c z- és B e
a rengés
szelíd állalok
haza felé vágtattak. különösen S z. M á r
s
ülhelyeikrl
s
fel
s
ide s tova repdeztek , pedig Bcszterczebányán azon házban késbb nem is érezHasonló ijedtséget és nyugtalanságot vettek észre a madarakon s ték a rengést. más házi allatokon, és pedig szintén a rengés eltt: Frankstadt, Ullersföldrengés kiindulóponljálól távol es más helyeken is. A földrengés idején pedig még olt is nyugtalankodtak, különösen a madarak, hol a rengést magát nemis érezték. így R a a s e helységbl írják : a kalitkában és ablakok közt lev madarak ijedten repdestek , noha különben a rengést esak
dorf,Jágerndorfsa
A kutyák és macskák igen keveset vagy épen nem érezték. Zsolnáról írják nyugtalanságot mulattak s részint kiszaladlak a szobából, részint elbújtak az ágyak alá. A házi szárnyasok ijedten re])destek ide oda , a lovak és tehenek hosszabb ideig nem' akarlak enni. Pongrácz úr írja: „Az állatok ijedtsége nagy volt; komondor kutyám, midn az els lökéskor szobámból kiugrottam, farkát leeresztve beszaladt a szobámba, s midn egy óra múlva visszatértem, ülve és reszketve találtam öt a szoba közepén s könyörg pillantásokat vete'.t rám. Lovaim éjjeli nyugalmokból fölveretvén, felugrostak, ágaskodtak és reszkettek. A szarvasmarha is A juhok a juhakol felugrott, iszonyúan bgött s félelmes tekintettel körülnézett. szegletibe bújtak össze. A baromfi a polczokról lehullván, szintén valami zugolyba húzódott az udvaron szabad ég alalt hagyott ludak pedig kirepültek az útczára." T m b o r zsolnai gyógyszerész kanárimadara a fölökés által kalitkája vesszejérl , melyen ülve aludt, lelöketvén s a kalitkából is kisodortatván, többé nem akart azon kalitkában és szobában maradni s másba kellelt tenni. Hasonló tudósításokat az állalok ijedelmérl , sok egyéb magyarországi, morva és sziléziai helységekbl vettünk. \Vi 1 d s c h ü t z b 1 írják, hogy különösen a sertvések is nagy nyugtrilanságot mutattak. Másutt a macskákon is nagy nyugtalanságot veitek észre. Troppauban néhány veréb a templom falában lev fészkébl elbódultan hullott le a földre. Ja g e r n d o r f ban a gyógyszerész még a pinczében , üvegekben lev pióczákon is nagy nyugtalanságot vett észre, s más nap reggel igen sok meg volt dögölve. Az emberekre szintén nagy benyomást tett a földrengés. Zsolna vidékén, de a távolabb helyeken is, leírhatlan félelem és aggodalom szállt meg mindenkit. Pongrácz úr írja : „A rengés az emberekben a legnagyobb rémülést és félelmet okozott, kivált a szépnemben , s különösen a hajadonok rémülete nagyobb volt, mint a házasoké. Elájulások, görcsök, elsáppadások napirenden voltak." Bicsiczában egy asszony 48 óra múlva tökéletesen megszült a rengés okozta rémület következtében. Másutt egy kisasszony összerogyott és szólni sem tudott, s csak tetemes id múlva ocsúdott fel s lett képessé kérdezni, hogy mi történt? Egy gazdag izraelitanö , úgy írja a „Slovenské Novinj", ijedése folytán megbetegedett s meghalt. Számos ember szédülést, szívdobogást, niellszorulást vagy más bajt kapott. Még Trencsén városában is, hol a rengés nagyon gyenge volt, rosszul lettek az emberek. Mistek városából írják: „Többen, különösen gyenge testalkotásuak és betegek, kik csendesen maradlak, a fejbe tóduló hséget és :
;
—
HUNFAL VY
218 szédülést éreztek , legott niegsznnl."
némelyek
kóros állapot a rengés után mások, s különösen gyers émelygést kaptak. Fér, fiak is elszédüllek s úgy érezték magokat , mintha hullámoktól ringatott hajóban volnának. Egy 9 éves leány már 8 után röglön oly rosszul lett , hogy le kellett feküdnie , de még 9 óra eltt jobban lett s elveszte feje fájását és szédülését. Pedig azon házban a földrengést nem is érezték. J á g e r n d o r f ban a gyógyszerész felesége a rengés ideje alalt rögtön minden ok nélkül szédülést , görcsöt és émelygést kapott, pedig azon háznak földszinti szobáiban, melyekben lakott, szintén stnmii rengést sem érezlek. G e w i t z ben ügy Koppitzban is (Porosz-Sziléziában) egyegy asszony elájult. Még H i r s c h b e r g ben is, mely Zsolnától korülbell 39 mfldre esik , egy orvos . feleségével együtt , oly rosszul lett , mintha a tengeri betegség szállta volna nieg. llt-ott még a rengés eltt is rosszul leltek az emberek. így Körmöczbányáról Petrowitz igazgató úr írja „Nagyon feltnt nekem , hogy a rengés beállta elölt fejem felé szokatlan vértódulást éreztem. A rengés pillanatában pedig a legnagyobb ijedtség szállá meg."
mekek
nagyon
is ; de több asszony
fülcsensrést
Troppauban
e
elííjiiit,
rosszul lettek, szédülést, mellszorülást
1
i
:
7.
A
A földrengés eröszeti hatása az épületekre
stb.
egyes helységeknél már feljebb megériotettem. A legersebben megrendült vidékeken az épületek tetemes rombolásokat szenvedtek, különösen Zsolnán, Bicsiczán , Visnyovén , Gbellánban, Teplicskán Gyurcsinán, Kisúcza-Újhelyen. A tierhovai bellai varini nagy- és kis-divinai sztranszkei , konszkai és sztrecsnói templomokon is kisebb-nagyobb repedések támadtak, s a vakolat is levált. Kisebb-nagyobb falrepedések s vakolatlehullások Nagy-Bicsén, Lielaván, Predmírben, Puchón, Illaván s egyéb trencsénmegyei helységekben, azután Turócz és Nyitra, st Árva megyékben is elfordultak. Körmöczön állítólag néhány ablaktábla repedi meg. Némi kisebb repedések s vakolatlehullások itt-ott Morvában Osztrák- és Porosz-Sziléziában is észleltettek. Még átalánosabban tapasztalták a házi bútorok ingását, mozdulását, a csengetyük és harangok megkondulásál, az edények felborulását , a poharak összekoczódását, az ablakok zörgéséi, a gerendák, falak recsegését, az ajtók kinyílását, a folyadékok kifecsennését , stb. földrengés eröszeti
hatásait
az
,
,
,
,
,
,
V.
Történelmi adatok.
Befejezésül még némely történelmi adatokat közlünk a hazánkban régibb és újabb idben elfordult földrengésekrl. A régibb földrengésekrl szóló adatokat ft. Sztárek úrnak kösiönhetjük. 1348 jan. 25-kén negyven napig tartó földrengés Magyarországon huszonhat várost döntött romba, i) Nem mondatik az ország melyik részét pusztította el ekkép a földrengés Kornhuber szerint ugyanazon földrengés déli Nénietországol is érte. 1443. uiaj 25. a földrengés Magyar-, Cseh- és Lengyelországot rendítette meg. -) Ugyancsak 1443 pünköst eltti szerdán, azaz jun. 5. Magyarországon nagy (öldindulás volt, ügy hogy sziklákon épült várak s a városok és mezvárosok templomai összeroskadtak , így névszerint a privigyei vidék vára (Bajmócz) , a privigyei templom s a libeti vár Zólyomban. Ez utóbbi teljesen összedlt, egy boltnak kivételével, s több mint 30 ember a romok közé temettetett. ^) 1586-ban Nagyszombaton éreztek földindulást. 1590-ben de Cseh- és Magyarországra új földrengés volt , mely kivált Bécsben éreztetelt , is kiterjedell. Ugyancsak lr)90-ben szept. 18. és nkt. ]. új földlökéseket éreztek azon helyeken. 1600. szept. 21. esti 8 órakor s szept. 22. dél tájban és éjfélkor Rajecz fürdben s az egész rajeczi völgyben Zsolnáig ers és rémít földrengés volt, mely a következ napokon is újra meg újra ismétldölt. *) 1613 nov. 16 :
1) Fnx t'lirniiiildifioa inscripta Jnseplio Hiinjaily xc 2) Siifler in Cliriini>lot,'ÍH remin hiingaricaruin etc. 3) Scriptnros lerum bnhemicarum t 3 p. 132 4) Zavodszk)' , TJiurzó nádor titkára diariumában.
p
32
Tjrna\líie '702
kliriil.
AZ
1858.
JAN.
15.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
219
12 órakor Zsolnán és a szomszéd helységekben éreztek rengést, mondja ZaUgyanezen Zavodszky két meteorról is vodszky a Bél által kiadott diariuniában. tesz említést. Az egyik 1607 nov. 27. éjjeli 7 órakor esett le, holdvilág mellett, a másik 1615. dörgéssel és földrengéssel, s Bicsén és sok más helyen látták jan. 5. hajnalban esett le szintén dörgéssel és lüklrcngéssel , s ugyancsak Bicsén és a legtöbb szomszéd helységben látták. Kornhuber szerint 1615-ben a föld Ausztriában , Német- és Magyarországon sok helyütt megrendült. Csehországban 1671 márcziusban egy tüzes meteor a trencséni várban pattant szét dörgéssel és jégesvel , de rengés nélkül. 1763. jul. 18., 19., 20., azután okt. és dec. hónapokban Komárom vidékén volt iiasy földrengés; ugyancsak Komáromban 1764. jan. 3., febr.. 9. s azután márt., april., máj., jun., jul., aug. és szept. hónapokban ismétldtek a rengések, ügy 1:83. april. 22. jun., jul. és dec. hónapokban is. Ez évben egész Magyarországon érezték a rengést. 1785. aug. 22., 1786. febr. 27. s 1786. dec. 3. délutáni óra 45 perczkor körülbelül ugyanazon vidékeken rendült meg a fold, mint 185H. jan. 15. 1798-ban Mesner kanonok úr szerint Sz Mártonban (Turóczban) 1815-ben Mór vidékén, 1822. febr. 16. Komáromban, febr. 19. Komáromban és sok más helyen, 1«26. vagy 1827-ben Turóczban, lb32. febr. 21. Komáromban, 1851-ben Hontban voltak rengések. 1841-ben Ipolysághon, 1846-ben Rajeczen 1854. és 1855-ben a selmeczi trachitvidéken éreztek ismételve földrengéseket. 1855. jan 22. éjjeli ll'A órakor Brassón, jan. 31. Selmeczen, 1856. maj. 11. este 10 órakor Mórban éreztek rengést. 1856-ban maj. 14. jun. 22. aug. 20. fels Magyarországonvoltak több helyütt gyengébb földlökések. Némelyek szerint 1853-ban Zsolnán is volt egy gyenge rengés. 1k57. april. 2. déltájban Hont megye több vidékén jóval erösebb rengést éreztek mint 1858. jan. ló-kén. Ugyancsak 1857. jun. 2. esti 10 órakor Komáromban éjszakkeletrl délnyugatra men, jan. 5. reggeli 4 5 órakor s este 7 órakor hasonló irányú, jan. 6. reggeli 8 órakor, az5 s esti 7 órakor éjszakkeletrl után jun. 2. esti 10 órakor jun. 5. reggeli 4 délnyugatra, jun. 6. reggeli 8 órakor pedig éjszakról délre men földlökéseket éreztek Komáromban. Ugyanott jun. 9. dcUitáni 4 órakor méff ersebb rengés volt, mely keletrl nyugatra ment, még jun. 26. esti 7 óra 20 perczkor is gyenge rengést érezek. 1857. dec. 10. reggeli 6 és 8 órakor ismét Komáromban, dec. 20 reggeli S'/j órakor dec. 13. éjjel pedig Fiúméban volt gyenge rengés Zágrábban ers földlökést, este 4 órakor pedig Temesvárit éreztek rengést. Az elmúlt években különösen 1855 óta átalában igen gyakran jelentkeztek kisebb-nagyobb terjedelm földrengések. Kluge Emil Petermann földírati közleményei lS58-diki folyamában, 236. s k. lap 322 kisebb terjedelm rengést hoz 77 közép, fel, melyek mind 1855. és 1856-ban fordultak el, s melyekbl 136 déli, 41 éjszaki Európára, 62 .Ázsiára, 33 Amerikára, 6 Afrikára, 4 Austráliára estek. Bizonyosan Ázsia, Afrika, Ausztrália és Amerika egyes vidékein sok oly rengés fordült el, melyekrl semmi tudomást sem vettünk. Ezeken kivfli még négy nagy elterjedésü és ers földrengés is volt; névszerinl 1855. febr. 28. és april. 11. azon földrengés, mely Brossát összerombolta s Kisázsia nagy részére, az európai Törökországra s a görög szigetekre kiterjedett július 25,26., st Német27 28. azon földrengés mely Svajcz-, Olasz- és Francziaországra országra is kiterjcdett, s melynek központja Visp környéke volt Svajczországaz ban a Zermalter-völgyben Felsö-Wallisban. 1856. auK. 21— 25-ig Algierban afrikai partokon, Gennában, Nizzában s a Baleari szigeteken éreztek tetemes földrengést s okt. 12. a Földközi tenger szigetei Szicziliától Cyprusig, Egyiptom, Syria Kisázsia, európai Törökország, Görögország, Alsó- Olasz- és Dalmálország kisebb-nagyobb részei renditek meg. lS57-ben, kivált az évnek másik felében a földrendülések mind gyakrabban Vefordultak el. Jan. 26. reggeli 9 ó. 5 p. Lyonban; jan. 31. Párma Mailand lence, Pádua városokban; febr. 2. Genfben, 13. és 14. Szmyrnában mart. 7. és 9. april 9. Laibachban és Triestben april. 8, Stanzban és Veitschben Stiriában déli
;
,
l
,
—
,
—
;
;
,
,
,
,
,
,
,
,
,
;
;
;
;
AZ
220 Musban
,
JAN.
1858.
TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSRL.
15.
bulanoUi síliságon és Erzeruniban
a
;
Komáromban;
jun. 2., 5., 6.
jun. 7.
délután 3 ó. Drezdiíban és Mittweidában, 3 ó. Érez- és Középhegységben jun. 9. 3' 2 ó. Zvvickauban , esti lO'/a ór. Jiidenburgban Geraban 7'/2 perez. Komáromban jun. 10. Fiúméban voltak kisebb-nagyobb rengések. Az év másik felében következ helyeken tapasztaltak rengéseket; jul. 12. Raguzában jul. 27. Aachenben és környékén s Belgiomban, s este Komáromban; aug. 28. Graubündenben szept. 17. Konstantinápolyban okt. 7. Cetlinjében Montenegróban okt. 12. 13. Lenkoran és Schemacha orosz helységekben; okt. 19. Tricstben okt. 22. S. Franciscóban Kaliforniában; okt. 24. Aquilában Nápolyban; nov. 22. Serselben AlgéKomáromban; dec. 11. Hernösandban dee. 10 riában, Lissabon és Oportóban dec. 15. Svédországban; dec. 13. Finméban dec. 14 Algériában, S. Denisben Kréta és Rhodus szigetein; dec. 16., 17., 19., 20—29. Nápolyban, különösen Badec. 17. Kvisetben a silicata tartományban , mely rémít pusztulási szenvedett dec. 20. Zágrábban és TemesKaukázuson dec. 18. Wiirteniberg több helyein dec. 24., 25. Roseggben Krajnában, Liezen, Windischdec. 22. Brussában vártt dec. 26. garten, Spital, Admont s más felsoi.stiriai helységekben, Klagenfurtban stb. 29. Zárában, dec. 28 dec. 27. Kokbektiben Sibériában Windischgartenben 1858-ban jan. 1—2. Nápolyban Brussában. Rosseggben s kivált Nápolyban Bergskyrka , s más nyugatigót helységekben jan. 5. Tscharsban a jan 3. NValla jan. 8. Várnában és Roseggben; jan. 9. jan. 6 14. Bru.ssában Vinsihgauban Roseggben, Bécsben jan. 12. Klagenfurt környékén, Guadeloupe szigeten jan. 19. Zágrábban Potenza környékén s ugyanakkor még Zsolnán is jan. 22. Pozsegában és Oriovacson, Potenzában jan. 26. Pármában, Laibachban jan. 27. Svajczfebr. 2. kivált Passau környékén ország több helyein jan. 28. Bajorországban Alsc-Bajorországban febr. 3. Salonichiban febr. 5. Svajczország több helységeifebr. 21. Gradiskában s kivált Görögországban, hol Korinth elpusztult; ben febr. 24., 25. s kifebr. 23. Bukarestban fehr. 22. Beaupreau-ban Bretagneban vált mart. 4., 5., 6., 7. ismét Nápolyban. Zsolnán és vidékén, mint láttuk, jan. 15-kést némelyek szerint még febr. 22., 24. s mart. 14. is éreztek töl febr. 21-ig, egyes lökéseket. az
,
;
,
;
;
;
;
;
;
;
;
;
;
;
:
;
;
;
—
;
;
,
,
;
—
;
;
;
;
;
;
;
;
,
;
;
;
;
;
;
Úgy
látszik
remegés, mert
Zsolna
,
;
környékén még márcziusban sem érte végét a földCary úr Visnyovén aug. 10. este 10 órakor is ér-
Jeilteles szerint
zett rengést. Zsolnán pedig okt. 13. éjjeli 11 és 4 órakor két lökést tapasztaltak. Azután okt. 24. délutáni 4'/4 órakor tetemes rengést éreztek Zsolnán, Budetinben, Bicsiczán, Visnyovén, Bánfalván, Strecsnón; a hullámszer rengést földalatti moraj mely mint a rengést hullám délkeletrl éjszaknyugatra ment. elzte és kísérte Turóczban a rengés azon ismétldését nem érezték. ,
