Elıterjesztés. a Kormány részére. a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletrıl

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER

Elıterjesztés a Kormány részére a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletrıl

Budapest, 2008. július

Készítette: dr. Ózsvári László Harsányi Krisztián dr. Nógrádi Eszter

Látta:

dr. Kocsner Tibor dr. Kis Norbert

Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós

2 MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EGYEZTETÉSI LAP

A) Állami szervek

Vélemény-nyilvánítási határidı: 5 munkanap név:

egyetért nem ért észre- határiegyet vételt idıben tett nem adott véleményt

EüM IRM HM KHEM KvVM KüM NFHM OKM ÖM PM SZMM Nemzeti Fejlesztési Ügynökség MeH Jogi és Koordinációs Államtitkárság MeH „Az Új Rend és Szabadság” Programért Felelıs Kormánybiztos Gazdasági Versenyhivatal Elektronikus Kormányzati Központ Legfıbb Ügyészség


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Véleméy-nyilvánítási határidı: 8 munkanap Fauna Alapítvány Fauna Egyesület Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Négy Mancs Alapítvány Rex Kutyaotthon Alapítvány WWF Magyarország

C) Egyeztetı értekezlet idıpontja: 2008. augusztus 5. 14 óra résztvevık:


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


Vezetıi összefoglaló

I. Tartalmi összefoglaló Az elıterjesztés tárgya a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet tervezete. A hazai állatvédelmi jogszabályok többsége a haszonállatok jólétét szolgálja vagy általános jellegő. Manapság azonban a legtöbben a kedvtelésbıl tartott állatokkal kerülnek közvetlen, napi kapcsolatba, amely tartási formára eddig nem vonatkoztak speciális rendelkezések, annak ellenére, hogy Magyarországon a házi kedvencet tartó háztartások aránya a legmagasabbak közé tartozik a világon. Háziállatainkon kívül a kedvtelésbıl tartott állatok jelentıs része trópusi országokból, hosszú úton érkezik hazánkba. Bár a hobbiállat-kereskedésekben az állatok többsége viszonylag rövid idıt tölt, az állatok jólétére gyakorolt hatásuk mégis meghatározó. Az állatkereskedelem során a legtöbb állatvédelmi probléma a szokatlan tartási körülményekbıl, az eltérı takarmányozásból, a ragályos betegségek terjedésébıl, a véletlen sérülésekbıl, valamint a szállítás és más fajokkal történı együtt tartásuk okozta stresszbıl származnak, amelyek abnormális viselkedéshez, megbetegedésekhez, szaporodási zavarokhoz, illetve idı elıtti elhulláshoz vezethetnek. Ezért van szükség olyan szabályokra, melyek biztosítják a hobbiállatok számára a megfelelı körülményeket, aminek köszönhetıen egészségesek és jó kondíciójúak maradnak. Ez a kereskedıknek és a leendı tulajdonosoknak is alapvetı érdeke. Ezen túl a hazai élıvilág sokszínőségének megırzése érdekében néhány állatcsoport hazai kereskedelmének természetvédelmi célú korlátozása, illetve tiltása szükséges, mivel a globalizáció és a klímaváltozás következtében agresszív módon terjedni képes, faunaidegen állatfajok nagy veszélyt jelenthetnek a Kárpát-medence ökológiai egyensúlyára. Kiváló alkalmazkodóképességük révén könnyen kiszoríthatják élıhelyükrıl a hazai fauna értékes fajait. Ezen kívül a fıemlısök rendkívül összetett fizikai és mentális igényeik miatt mind állatvédelmi, mind etikai szempontból alkalmatlanok a kereskedelemi célú forgalmazásra és a házi körülmények között történı tartásra. A hatályos hazai jogszabályok nem tartalmaznak speciális rendelkezéseket sem a kereskedelemben forgalmazott állatok védelmére, sem a kedvtelésbıl tartott állatok tartási körülményeire. Ezért az általános állatvédelmi elıírások és a vadon élı állatokat védı nemzetközi egyezmények érvényesítésén túl szükség van a kedvtelésbıl tartott állatok tartásának és forgalmazásának külön szabályozására is. A civil állatvédelmi szervezetek rendszeres, figyelemfelhívó akciói mellett az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvény felhatalmazása is e joghézag betöltését szorgalmazza.

II. A kormányprogramhoz való viszony A kérdéskör nem áll közvetlen kapcsolatban a kormányprogrammal. Készítette: dr. Ózsvári László Harsányi Krisztián dr. Nógrádi Eszter

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


III. Elızmények E tervezet alapjainak kidolgozása még 2005-ben kezdıdött. A terület szabályozásának igényét több, egymással összefüggı tényezı indokolta. A hobbiállat-kereskedelem nagysága évrıl-évre nı, világszinten és hazánkban egyaránt. A legvisszafogottabb szakértıi becslések szerint is évi többmilliárd eurós forgalmat bonyolít le az ágazat globálisan. A hazai hobbiállat-kereskedık több millió állatot forgalmaznak évente, ennek ellenére tevékenységükre a hatályos állatvédelmi és állatjóléti jogszabályokban megfogalmazott általános követelményeken kívül speciális elıírások nem vonatkoznak. Ezért vált egyre sürgetıbbé, hogy megteremıdjön a jogi alapja a széleskörő hobbiállatforgalmazás célzott, szakszerő szabályozásának és ellenırzésének kedvenceink jólétének és egészségének biztosítása érdekében. A kedvtelésbıl tartott állatok forgalmazásának és tartásának jogi szabályozása azért is rendkívül idıszerő, mivel az évszázadok során fokozódó emberi tevékenység kritikus helyzetet teremtett a vadon élı állatok számára, közvetlenül természetes élıhelyük területének rohamos csökkentésével, közvetetten a klímaváltozás következményeként magyarázható, életkörülményeiket nagymértékben befolyásoló negatív folyamatokkal. Ezen világszerte felismert okok mellett a legnagyobb gondot egy, a köztudatban kevésbé tetten érhetı probléma, a vadállatok befogása és nemzetközi kereskedelme jelenti. A veszélyeztetett vadon élı állat- és növényfajok érdekében 1973-ban, Washingtonban nemzetközi egyezmény született (CITES), mely a nemzetközi állat- és növénykereskedelmet hivatott ellenırizni. Az egyezmény, melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott, nagymértékben hozzájárult az illegális állatkereskedelem visszaszorításához. Ennek ellenére a szakemberek napjainkban is mintegy tízszer nagyobbra becsülik az illegális állatkereskedelem forgalmát az engedélyezettnél. A jelen tervezet még hatékonyabbá teszi az egzotikus országokból hazánkba érkezı állatok életkörülményeinek és forgalmazásának ellenırzését, így védve – a forgalmazott egyedeken túl – a természetes élıhelyükön még vadon élı populációkat is. A tervezet kidolgozása során a rendszeres munkacsoporti üléseken részt vettek a kisállatkereskedık képviselıi, elismert állattenyésztık, kinológiával foglalkozó szakemberek, állategészségügyi- és környezetvédelmi szakemberek, oktatáspolitikával foglalkozó tisztviselık, az érdekelt minisztériumok munkatársai és civil állatvédı szervezetek képviselıi. Mindannyian egyetértettek abban a kérdésben, hogy a fent említett problémák hatékonyabb kezelése mellett, a tervezet – a minimális tartási feltételek elıírásával – nagymértékben hozzájárulna a több millió háziállat jólétének emeléséhez.

IV. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások A jelenlegi joghézagot kitöltı rendelet életbe lépésétıl a hazai állatvédelem határozott erısödése várható, mivel az új jogszabály jelentısen növeli azon állattartási tevékenységek körét, ahol az állatvédelmi elıírások hatékonyabban érvényesíthetıek és ellenırizhetıek. A szakhatóság számára a Készítette: dr. Ózsvári László Harsányi Krisztián dr. Nógrádi Eszter

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


jogszabályban meghatározott feladatok és ellenırzések eredményes elvégzéséhez megfelelı személyi és anyagi forrás biztosítása szükséges. A jelenleg hatályos állatvédelmi és állategészségügyi jogszabályokat betartó hobbiállatkereskedésekre a rendelet újabb anyagi terhet nem ró. Ez az érintett vállalkozások többségét jelenti, hiszen az eladásra kínált állataik jólétének biztosítása és egészségének megırzése eddig is elemi üzleti érdekük volt. A rendeletben a kellı gyakorlattal nem rendelkezı állatkereskedık számára elıírt képzési kötelezettség várhatóan garantálni fogja azt a minimális szakismeretet, ami kedvenceink forgalmazásával foglalkozó szakemberektıl joggal elvárható. A szabályozás társadalmi fogadtatása elıreláthatóan pozitív lesz, hiszen nagyon magas a társadalmon belül a hobbiállatot tartó családok aránya, akik várhatóan egyetértenek a rendelkezés célkitőzéseivel, az állatvédık erıs támogatásáról nem is beszélve. A jogszabály hatályba léptetése a hazai felelıs állattartás elterjedését is nagymértékben felgyorsíthatja.

V. Kapcsolódások

VI. Fennmaradt vitás kérdések

VII. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az elıterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás:

igen

nem

Részletezve (célcsoport bontásban):

VIII. Megjegyzések A tervezett szabályozás a mőszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésérıl szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetve a Készítette: dr. Ózsvári László Harsányi Krisztián dr. Nógrádi Eszter

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. A rendelet elıírásait nem érinti a belsı piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. decemberi 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, tekintettel arra, hogy az irányelv preambulumának (40) bekezdésében, valamint 4. cikkének 8. pontjában szereplı közérdeken alapuló kényszerítı indok fogalma szerint az állatok jóléte és az állategészségügy az Európai Bíróság joggyakorlatában kényszerítı indoknak minısül.


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


Határozati javaslat

A Kormány megtárgyalta és elfogadja a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletrıl készült elıterjesztést, és elrendeli az elıterjesztés mellékletét képezı rendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történı kihirdetését.


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


Melléklet

A Kormány …/2008. (…) Korm. rendelete a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

A Kormány az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, valamint a kereskedelemrıl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-ának a), b), valamint i) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következıket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed a kedvtelésbıl tartott állatok tartására és forgalmazására, valamint ezen állatokkal történı kereskedelemre függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet milyen jogi és szervezeti formában végzik. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) Állatforgalmazás: minden olyan tevékenység, amely a kedvtelésbıl tartott állat tulajdonjogának átruházására irányul, ide értve az állatkereskedelmet is. b) Állatkereskedelem: a kedvtelésbıl tartott állat anyagi térítés vagy haszon céljából történı, üzletszerő felvásárlása, értékesítése, cseréje és kereskedelmi célú bemutatása. c) Állatkereskedés: kedvtelésbıl tartott állat kereskedelmének céljára szolgáló tartós használatra készült, a talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített építmény, ide értve a hozzá tartozó raktározást, tárolást vagy értékesítést szolgáló helyet. d) Állatkereskedı: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, aki (amely) anyagi térítés vagy haszon céljából, üzletszerően kedvtelésbıl tartott állatok felvásárlásával, értékesítésével, cseréjével vagy kereskedelmi célú bemutatásával foglalkozik. e) Állattartás: a kedvtelésbıl tartott állat ellátása, gondozása és felügyelete. f) Kedvtelésbıl tartott állat: rendszertani besorolástól függetlenül minden olyan állat, amelyet nem tudományos kutatás, állati eredető termék elıállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – kutya és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, Készítette: dr. Ózsvári László Harsányi Krisztián dr. Nógrádi Eszter

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


tenyésztenek, forgalmaznak. Kedvtelésbıl tartott állatnak minısül az az állat is, amelyet más állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak. Kedvtelésbıl tartott állatnak minısül a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, továbbá a vadászatra használt és a kóbor állat is. g) Tenyésztı: olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, akinek tenyésztési célra kedvtelésbıl tartott állat van a tulajdonában. h) Veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló rendeletben felsorolt fajok egyedei. 3.§ Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását, állat vagy ember egészségét, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztetheti. Állatkereskedés 4. § (1) Kedvtelésbıl tartott állat csak az üzletek mőködésének rendjérıl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] meghatározott üzletben, továbbá állatkiállításokon és -árveréseken, valamint tenyésztı által közvetlenül forgalmazható. Mezıgazdasági haszonállatnak is minısülı fajok egyedei – jogszabály eltérı rendelkezése hiányában – forgalmazhatók állatvásárokon és piacokon is. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével állatok közterületen történı forgalmazása, valamint házaló kereskedelme, továbbá mozgó vagy alkalmi árusítása tilos. (3) Fıemlıs nem forgalmazható, valamint állatkerteken kívül nem tartható. (4) Fogvatartást nem tőrı, illetve az ország növény-, illetve állatvilágára ökológiai okokból veszélyes faj egyede nem forgalmazható, nem ajánlható fel eladásra és nem tartható olyan helyen, ahol állatokkal kereskedelem zajlik. A fogvatartást nem tőrı, illetve az ökológiailag veszélyes faj egyedének minısül az 1. számú mellékletben meghatározott faj egyede. 5. § (1) Állatkereskedésnek mőködési engedély csak akkor adható ki, ha a) a kereskedı vagy alkalmazottja – gazdasági társaság esetén a társaság tagja – (felelıs személy) rendelkezik az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott hobbiállat-tenyésztı és -forgalmazó szakirányú képesítéssel, vagy ezt elismerı egyéb végzettséggel, vagy legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, b) a kereskedı az állomány ellátására állatorvossal szerzıdést kötött, valamint c) rendelkezik jóváhagyott mőködési szabályzattal. Készítette: dr. Ózsvári László Harsányi Krisztián dr. Nógrádi Eszter

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


(2) A mőködési engedély iránti kérelemben a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottakon kívül meg kell jelölni: a) az értékesíteni kívánt állatcsoportok megnevezését, b) a kereskedésben egyidejőleg tartani kívánt állatok számát állatcsoportonkénti bontásban. (3) A mőködési engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt felelıs személynek a felelısség vállalására vonatkozó, nevét, lakcímét és végzettségét tartalmazó nyilatkozatát, valamint a szakirányú végzettségét, illetve állatkereskedıi gyakorlatot igazoló okiratok másolatát, b) az ellátó állatorvossal kötött szerzıdés egy hiteles példányát, c) a kereskedésnek a mőködési szabályzatát, amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenırzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására, a takarításra, a fertıtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi elıírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó szabályozást. 6. § (1) Az állatkereskedés mőködésének engedélyezésében minden esetben közremőködı szakhatóság a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervének (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosa. (2) Az MgSzH területi szervének illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosa hagyja jóvá a kereskedés mőködési szabályzatát. (3) Az MgSzH területi szerve a kereskedıtıl az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott körben további adatokat kérhet be. (4) Ha az engedélyezési eljárás során helyszíni szemlét kell tartani a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének fa) alpontja alapján a jegyzı értesíti az MgSzH területi szervének illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosát. Ebben az esetben 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 4. §-ának (4) bekezdése alapján az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos szakhatóságként jár el. (5) Az MgSzH területi szervének illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosa megtagadhatja a hozzájárulást a 4. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott okok mellett olyan állatcsoport tartására, amely esetében a kereskedı nem tudja biztosítani a tartási körülményeket, az adott fajok jólétét. 7. § (1) A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. §-ának (1) bekezdése alapján az MgSzH területi szervének illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosa szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ellenırzi az állatkereskedés engedély szerinti mőködését és az állatkereskedésre vonatkozó Készítette: dr. Ózsvári László Harsányi Krisztián dr. Nógrádi Eszter

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályok betartását, illetve jogosult hatósági jogkörét gyakorolni, továbbá a jegyzınél kezdeményezni a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. §-ának (2)-(4) bekezdésben foglalt intézkedések megtételét. A kedvtelésbıl tartott állatok forgalmazására vonatkozó alapvetı szabályok 8. § (1) Forgalmazni kizárólag egészséges állatot szabad. Forgalmazható továbbá az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzıkönyvben forgalmazhatónak nyilvánított állat is. A kereskedı köteles tájékoztatni a vevıt a helyszíni jegyzıkönyvben foglalt állatorvosi leletrıl és véleményrıl. (2) A forgalmazni kívánt állat nem állhat állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt. (3) Amennyiben a kedvtelésbıl tartott faj tartását, tenyésztését, jelölését és nyilvántartását külön elıírások szabályozzák, csak az abban foglaltaknak megfelelıen tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint egyedileg tartósan megjelölt állat hozható forgalomba. (4) A kereskedı szavatolja az általa közölt adatok hitelességét. 9. § Nem forgalmazható az az állat, amely saját szülıjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre, illetve még nem szokott hozzá a faj(ta) jellegének megfelelı táplálék fogyasztásához, kivéve más állat táplálása céljából tartott takarmányállatok fejletlen egyedei. 10. § (1) A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élı állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérıl szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet], valamint a vadon élı állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása révén biztosított védelmérıl szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelete (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor származási igazolást, tenyésztıi bizonylatot, a korábban nyilvántartásba vett példányok esetében a 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. §-ának (4) bekezdésében meghatározott Igazgatási Hatóság által kiállított eredet igazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 10. cikkében meghatározott esetekben a vonatkozó cikk szerinti bizonylatot át kell adni a vevı részére. (2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésbıl tartott állatfaj esetében kötelezı immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor értékesíthetı vagy hozható más módon forgalomba, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelı igazolt kötelezı immunizálással.


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


11. § (1) A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, ha ismert az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat az állatkereskedésben vagy állatkiállításon, -árverésen történı forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni. (2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározottakat, a kötelezı immunizálásra vonatkozó adatokat és dokumentumokat, egyedi tartós megjelöléssel rendelkezı állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokat és dokumentumokat, valamint az állatfaj – a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család – tartásának minimális feltételeit. (3) Az állatfaj – a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család – tartásának minimális feltételeit tartalmazó írásos ismertetınek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jóllétének biztosításához szükségesek. Az írásos ismertetı minimális tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet foglalja össze. 12. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére értékesíthetı vagy adható át, aki bemutatja az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedélyt. (2) A veszélyes állat értékesítıje vagy forgalmazója az engedély másolatát köteles az eladást követı 5 évig megırizni, illetve annak másolatát a kiállító hatóság részére 30 napon belül megküldeni. 13. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 14-16. §-ban meghatározottakat kell megfelelıen alkalmazni. (2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az üzlet eladóterében is biztosított legyen. A kedvtelésbıl tartott állatok tartására vonatkozó általános rendelkezések 14. § (1) A kedvtelésbıl tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetıvé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környezı lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és indokolatlanul ne zavarja. (2) Az állatok elhelyezése nem veszélyeztetheti más állatok és az ember biztonságát.


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


15. § (1) A kedvtelésbıl tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tulajdonosának vagy a tulajdonos által megbízott személynek, illetve a kereskedınek vagy alkalmazottjának naponta legalább egy alkalommal ellenırizni kell. (2) A kedvtelésbıl tartott állat tartási helye olyan mérető legyen, hogy az állat fajára jellemzı mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és kutya esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthetı, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetıvé teszi az állat kedve szerinti mozgását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. (4) Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad. (5) Az állatok számára a táplálékot az adott fajnak megfelelı minıségben, mennyiségben és lehetıség szerint az adott faj táplálkozási szokásaihoz leginkább alkalmazkodó idıközönként kell biztosítani úgy, hogy az állatok közepes kondícióban legyenek. (6) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekbıl más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed egy idıben hozzáférjen az etetı-, itató-, illetve a pihenıhelyhez. (7) A talajszinten élı állatok hálós aljzaton nem tarthatók. Ez alól kivételt jelent, ha füves területen, illetve közvetlenül a földön helyezik el a ketrecet. A kedvtelésbıl tartott állatokkal való bánásmód általános szabályai 16. § (1) A kedvtelésbıl tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad. (2) A kedvtelésbıl tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során az Ávt-ben meghatározottakon túl a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni, b) az állatot a jóléte érdekében szakszerően gondozni, c) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelıen olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


(3) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, mőködésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható. (4) Az egymásra veszélyt jelentı állatokat egymástól el kell különíteni. (5) Különbözı fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá, ha az egyes fajok egymástól elkülöníthetık, valamint ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedéső állatokat tilos más állatokkal együtt tartani. (6) Azokat az állatokat, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elı, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve, nem szabad tenyésztésbe venni. Átmeneti és záró rendelkezések 17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követı tizenötödik napon lép hatályba. (2) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozás nem vonatkozik e rendelet hatálybalépésekor már tartott fıemlısökre. Ezen állat tartásának tényét, az állattartó és a tartási hely adatait az állattartó köteles bejelenteni az MgSzH területi szervének e rendelet hatályba lépését követı három hónapon belül. (3) A hatályba lépés napján már mőködı állatkereskedés 2009. június 30-ig köteles az e rendelet szerinti mőködési engedély iránti kérelmét benyújtani, üzletében, állattartó helyén a rendeletnek megfelelı módosításokat elvégezni, ellenkezı esetben mőködési engedélye visszavonásra kerül. (4) A kereskedı mőködéshez szükséges képzettség, vagy szakmai gyakorlat hiánya esetén a képzettség szakiskolában történı megszerzését igazoló okmányokat legkésıbb 2012. június 30-ig köteles a jegyzınek eljuttatni. 18. § A rendelet tervezetének a mőszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében elıírt egyeztetése megtörtént.


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


1. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez Fogvatartást nem tőrı, illetve ökológiailag veszélyes fajok 1. Aligátorteknıs (Macroclemmys temminckii), 2. Argentín teknıs (Geochelone chilensis), 3. Barna teknıs (Manouria emys), 4. Boulunger-bozótteknıs (Homopus boulengeri) , 5. Cafrangos teknıs v. matamata (Chelus fimbriatus), 6. Csipkés zsanérteknıs (Kinixys erosa), 7. Ékszerteknısök (Trachemys spp, Chrysemys picta) összes faja, 8. Fokföldi bozótteknıs (Homopus areolatus), 9. Főrészes bozótteknıs (Homopus signatus) , 10. Halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis), 11. Hátsó-indiai teknıs (Manouria impressa), 12. Indiai csillagteknıs (Geochelone elegans) , 13. Keselyőteknıs (Chelidra serpentina), 14. Kígyófejő halak (Channa spp.) összes faja 15. Kirgíz teknıs (Testudo horsfieldii), 16. Közönséges zsanérteknıs (Kinixys belliana), 17. Mosómedve (Procyon lotor), 18. Natali zsanérteknıs (Kinixys natalensis), 19. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides). 20. Ökörbéka (Rana catesbeiana), 21. Prérikutyák (Cynomys spp.) összes faja, 22. Púpos sátorteknıs (Psammobates tentorius), 23. Púpos zsanérteknıs (Kinixys homeana), 24. Rojtos sátorteknıs (Psammobates oculiferus), 25. Sárgalábú teknıs vagy táblás erdeiteknıs (Geochelone denticulata), 26. Sarkantyús bozótteknıs (Homopus femoralis) , 27. Szürke mókus (Sciurus carolinensis), 28. Tarajosteknısök (Graptemys spp.) összes faja, 29. Vörös pirája (Serrasalmus nattereri),


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


2. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez A 11. § szerinti írásos ismertetı tartalmi elemei Az írásos ismertetınek legalább a következıket kell tartalmaznia: 1. az állat faja és tudományos neve, 2. az állat neme, amennyiben ez külsı jegyek vagy egy egyszerő vizsgálat alapján megállapítható, 3. a faj származási országa és természetes elıfordulási helyei, 4. a fajra jellemzı kifejlett kori méret, 5. a fajra jellemzı elérhetı életkor, 6. a fajra természetes körülmények között jellemzı aktivitás és szociális szervezıdés, 7. hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni, 8. hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni, 9. hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni, 10. hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani, 11. bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


Elıterjesztı rész Az elıterjesztés tárgya a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet tervezete. A hazai állatvédelmi jogszabályok többsége a haszonállatok jólétét szolgálja vagy általános jellegő. Manapság azonban a legtöbben a kedvtelésbıl tartott állatokkal kerülnek közvetlen, napi kapcsolatba, amely tartási formára eddig nem vonatkoztak speciális rendelkezések. A kedvencként tartott háziállatokon kívül a kedvtelésbıl tartott állatok jelentıs része trópusi országokból, hosszú úton érkezik hazánkba. Bár a hobbiállat-kereskedésekben az állatok többsége viszonylag rövid idıt tölt, az állatok jólétére gyakorolt mégis meghatározó. Ha a kereskedelem során az állatoknak megfelelı körülményeket biztosítunk, akkor egészségesek, jó kondíciójúak maradnak, ami mind a kereskedıknek, mind a leendı tulajdonosoknak alapvetı érdeke. Ezen túl szükség van néhány állatcsoport hazai kereskedelmének természetvédelmi célú korlátozására, illetve tiltására, mivel egyes agresszív módon terjedni képes, faunaidegen állatfajok könnyen kiszoríthatják élıhelyükrıl az értékes hazai fajokat, illetve a fıemlısök mind állatvédelmi, mind etikai szempontból alkalmatlanok a kereskedelemi célú forgalmazásra és a házi körülmények között történı tartásra. A hatályos hazai jogszabályok nem tartalmaznak speciális rendelkezéseket sem a kereskedelemben forgalmazott állatok védelmére, sem a kedvtelésbıl tartott állatok tartási körülményeire. Ezért az általános állatvédelmi elıírások és a vadon élı állatokat védı nemzetközi egyezmények érvényesítésén túl szükség van a kedvtelésbıl tartott állatok tartásának és forgalmazásának külön szabályozására is. A civil állatvédelmi szervezetek rendszeres, figyelemfelhívó akciói mellett az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvény felhatalmazása is e joghézag betöltését szorgalmazza. Kérem a Kormányt, hogy fogadja el a mellékelt határozati javaslatot. Budapest, 2008. július „…”

Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós

Elıterjesztés. a Kormány részére. a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletrıl

Recommend Documents