BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:…………./2008 Előkészítő: Répásy Ildikó/Földesiné Hamar Éva ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. november 27-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2009. évi költségvetési koncepciója Tisztelt Képviselő-testület! Az Államháztartási törvény szerint a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármesternek november 30-ig kell benyújtani a képviselő-testületnek. Ennek a törvényi kötelezettségnek teszünk eleget a 2009. évi költségvetési koncepció előterjesztésével. A koncepció készítésekor még nem állt rendelkezésünkre a 2009. évi költségvetési törvény, ezért jogszabályi háttérrel megalapozott számításokat még nem tudunk az előterjesztéshez mellékelni, csak a törvény-javaslat alapján végzett előzetes számításokat. I. A helyi önkormányzatok támogatása 2009. évben: A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó források – az állami hozzájárulások és támogatások, az átengedett személyi jövedelemadó–együttesen határozzák meg. 2009. évben a helyi önkormányzatok közel 3 300 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez az állami hozzájárulások és támogatások, az átengedett SZJA 1.275,6 milliárd forinttal járulnak hozzá. Az EU és fejezeti támogatások – ez utóbbiba beleértve a társfinanszírozást is – 312 milliárd forinttal bővítik az önkormányzatok lehetőségeit, ebből 270 milliárd forint fejlesztési célú. Az önkormányzatok támogatása és az átengedett személyi jövedelemadója együttesen 7 milliárd forinttal csökken. Az átengedett személyi jövedelemadó 2009-re 14,7 %-kal (84,1 milliárd forinttal) nő a 2008. évi előirányzathoz viszonyítva. A 2007. évi adóbevallások lakóhely szerint kimutatott személyi jövedelemadójából változatlanul 40% illeti meg együttesen a helyi önkormányzatokat. 32 % normatívan elosztva és 8% lakhelyen hagyva. A normatívan elosztott személyi jövedelemadóból 2009. évben a jövedelemkülönbségek mérséklésére 95,8 milliárd forint szolgál, mely 12 %-kal kevesebb az előző évi előirányzatnál. A keresetek alakulása A makrogazdasági prognózisok szerint a költségvetési szférában a nettó átlagkeresetek 5,5%-kal csökkennek. Ami a szabályozást illeti: marad a 2008-ban hatályos közalkalmazotti illetménytábla és pótlékalap, valamint a köztisztviselői illetményalap, a közszféra bértörvényeiben felfüggesztésre kerül a 13. havi illetmény jogintézménye,
a bérrendszerekben a soros előmenetelek hatása jövőre is érvényesül. A 2009-es évre a tapasztalati adatok alapján: egyrészt beépül a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaiba és támogatásaiba a szakszervezetekkel 2007. decemberében kötött megállapodás alapján hozott 2008. évi bérfejlesztés hatása, másrészt levonásra kerül a 13. havi illetmény elmaradásának hatása. Közoktatás A közoktatási célú hozzájárulások, támogatások főösszege a 464,9 milliárd forint 2008. évi előirányzatról 462,5 milliárd forintra mérséklődött. Az összességében 2,4 milliárd forint előirányzat-csökkenés alapvetően:
– – –
a 2008. évi bérpolitikai intézkedés – központosított előirányzatként kezelt – összegének (21,8 milliárd forintnak) normatívákba való beépítésével a 13. havi juttatás jövő évi elmaradásával (-41,0 milliárd forint) és ezeknek az intézkedéseknek az eredményeként a 2009/2010. tanév első 4 hónapjára számos normatíva fajlagos összege csökkent. a Kormány „Új Tudás - Műveltség Mindenkinek” programjához kapcsolódó új feladatok (11,9 milliárd forint) forrásigényével függ össze.
A közoktatáshoz kapcsolódó változások: • Folytatódik a szociális rászorultság-alapú ingyenes étkeztetés kiterjesztése. 2009. január 1-jétől –a bölcsődék, óvodák és az általános iskolák 1-5. évfolyamai mellett – a 6. évfolyamos rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők is ingyenesen vehetik igénybe az intézményi étkeztetést. • 2009. január 1-jétől az intézményi étkeztetésben a kedvezményezett rész után is alkalmazni kell az ÁFA törvény 14. §-ának előírását, vagyis a kedvezményesen étkezők után ÁFÁ-t kell fizetni, mivel az élelmezéssel összefüggő beszerzések, igénybe vett szolgáltatások ÁFÁ-ja – továbbra is – levonható. Az étkeztetési normatíva emiatt 4 milliárd forinttal emelkedik. • Az „Új Tudás – Műveltség Mindenkinek” program közoktatási részének közvetlenül az önkormányzati fenntartókat érintő elemei: – óvodáztatási támogatás előirányzatból 2009-től ösztönző támogatásban részesül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője, ha gyermekét már négy éves korától óvodába járatja, – Az esélyegyenlőség javítását szolgáló képesség-kibontakoztató felkészítéshez, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programokhoz nyújt lehetőséget az új támogatás, – a többcélú kistérségi társulások keretében az iskola-pszichológusi-hálózat fejlesztésének támogatása 2009. szeptemberétől (4 hónapra), – pedagógusok ösztönzését szolgáló új támogatások bevezetése egész évre (az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógusok támogatása, az osztályfőnöki feladatot ellátók támogatása ), – pedagógus teljesítményeket ösztönző támogatás növelése, – komprehenzív iskola-modellek támogatása (az egységes iskolák elterjesztését ösztönzi), A szociális ágazatot érintő változások:
•
A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához 2009-ben összesen 286,1 milliárd forint – az előző évivel lényegében azonos szintű – költségvetési hozzájárulással és támogatással számolhatnak a helyi önkormányzatok. Ezen belül a többcélú kistérségi társulások szociális és gyermekvédelmi feladataihoz 7,0 milliárd forint költségvetési támogatás kapcsolódik.
•
A szociális ágazat súlyponti feladata 2009-ben az új közfoglalkoztatási program beindítása, a segélyezési rendszer átalakítása, amelyhez igazodóan alakult ki a finanszírozás több szempontból is új struktúrája. • A helyi önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi szolgáltatási feladataihoz 2009. évben összesen mintegy 102,1 milliárd forint normatív hozzájárulás és támogatás kapcsolódik. Mind az alapellátás, mind a szakellátás normatív hozzájárulásainak 2009. évi előirányzatába beépül a 2008. évi bérintézkedések hatása, valamint figyelembevételre került a 2009. évi 13. havi bér elmaradása. • A szociális alapszolgáltatások szerkezetében 2009-ben fontos változást jelent, hogy a támogató szolgálathoz és a közösségi ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulás kikerül a normatívák köréből, mivel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2007. évi módosítása következtében megszűnik, mint kötelező önkormányzati feladat. • Ugyancsak az alapszolgáltatások körében fontos finanszírozási változás, hogy megszűnik a korábban a kapacitásszabályozás alá vont ellátásokra vonatkozó szabály, amely szerint az új ellátottakra alanyi jogon a normatív hozzájárulás 50%-a járt, és a kiegészítésre pályázati lehetőség volt (pl. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás). • 2008. ében szociális rászorultsági szabályok kerültek bevezetésre, és az ellátást igénylő jövedelmi helyzetének vizsgálata szükséges a szociális étkeztetésnél, a házi segítségnyújtásnál és az idősotthoni ellátásnál. 2009. évtől már minden ellátottra vonatkozóan a különböző jövedelemsávok szerint differenciált normatív hozzájárulást veheti igénybe a fenntartó. Egyéb ágazati feladatok:
•
A helyi önkormányzatok közművelődési és kulturális feladataira 2009-ben a központi költségvetés összesen 34 milliárd forint támogatást biztosít, figyelembe véve a többcélú kistérségi társulások keretében szervezett ágazati feladatellátást is. • 2008. évhez hasonlóan a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása címen központosított előirányzatból pályázati úton juthatnak támogatáshoz az önkormányzatok a könyvtárak állománygyarapításához és a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a fenntartott múzeumok szakmai fejlesztéséhez. • A globális – a helyi önkormányzatok működését általánosságban segítő - normatív állami hozzájárulások szerkezete a 2008. évi finanszírozási konstrukciót követi. • A többcélú kistérségi társulások ösztönzése 2009. évben is folytatódik. A 2008. évi szabályozáshoz képesti változások elsősorban a többcélú kistérségi társulások közvetlen feladatellátásának és a valós együttműködések ösztönzését szolgálják. • A 2009. évre az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásának feltételrendszerében erősödik – a 2008. évi költségvetési törvényben már elfogadott szabályok alapján – a társult feladatellátás ösztönzése. • A települési és területi kisebbségi önkormányzatok működését segítő, előző évivel közel azonos összegű 2008. évben bevezetett feladatarányos differenciált támogatás biztosítja. • A helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása 4 milliárd forinttal kevesebb az előző évi összegnél, mivel az elmúlt években a jelentős szerkezeti átalakulások már megtörténtek. • Az ágazati saját forrás kiegészítésének támogatása címen 2,5 milliárd forinttal több támogatás áll rendelkezésre az előző évhez viszonyítva. Ez az előirányzat az Európai Unió támogatásai iránt benyújtott egyes önkormányzati fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítését segíti elő a rászoruló önkormányzatok részére. • A helyi közösségi közlekedés normatív támogatásának 2009. évi összege megegyezik a 2008. évi előirányzat összegével, a támogatás rendszere változatlan marad. • A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása támogatásának 2009. évi összege a 2008. évivel megegyező összegű, támogatás törvényi szabályozása változatlan maradt.
•
A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése előirányzat 750 millió forinttal meghaladja az előző évi összeget, ez egyrészt a bölcsődék, óvodák, általános iskolák infrastukturális fejlesztését, a férőhely bővítést szolgálja, másrészt a közösségi buszok beszerzésének folytatását támogatja a kistérségi feladatellátáshoz kapcsolódóan. II. A helyi önkormányzatok fejlesztési célú állami támogatásai
•
A 2009. évben címzett támogatással továbbra sem indul új beruházás, a költségvetési törvényjavaslat ugyanakkor biztosítja a fedezetet a korábbi évek kötelezettségvállalásainak, illetve maradványainak kifizetéséhez. A céltámogatással újonnan induló fejlesztésekhez 200 millió forintot biztosít a költségvetés, amelyet a regionális fejlesztési tanácsok kezelnek. A céltámogatás működő kórházak és szakrendelők bizonyos egészségügyi gép-műszer beszerzéseire fordítható. • A 2008. évhez képest új elem, hogy a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása, illetve a vis maior feladatok 2009-ben külön címként jelennek meg. A változás oka, hogy a fejlesztési feladatok támogatása programszerű, míg a vis maior keret ettől eltérő szabályok mentén – előre nem látható feladatokra – kerül felhasználásra. • A budapesti 4-es metró megépítésének első szakasza nagyobb részben uniós támogatásokból épül. • A hazai decentralizált támogatásoknál a projektfinanszírozás helyett a programfinanszírozásra való áttérést a források hatékonyabb felhasználása és az uniós támogatásokkal való összhang teszi szükségessé. III. Saját bevételek várható alakulása Bár a központi költségvetési kapcsolatokból származó állami hozzájárulások és támogatások valamint a személyi jövedelemadó együttes súlya kis mértékben visszaesik, még így is a bevételi források közel 40 %-át képviselik. 1. Adóbevételek A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. adta felhatalmazással élve Balatonfüred Város Képviselőtestülete az alábbi helyi adókat vezette be: • iparűzési adó: Az adó mértékének felső határa az adóalap 2 %-a, mely megegyezik a balatonfüredi adómértékkel, tehát ennél az adónemnél további emelésre nincs lehetősége az önkormányzatnak. építményadó esetében a törvény által engedélyezett maximális mérték 1169,9 Ft/m2 (inflációval emelt), az Önkormányzat által bevezetett mérték adótárgyanként és földrajzi elhelyezkedés szerint eltérően 220-990 Ft/m2. idegenforgalmi adó személyek után a törvényi felső határ 389,9 Ft/fő/vendégéjszaka (inflációval emelt), az Önkormányzat által bevezetett mérték 2009. évre vonatkozólag 370 Ft/fő/vendégéjszaka. A bevételek növelése érdekében a helyi adók adómértékének felülvizsgálata – személyek utáni idegenforgalmi adó kivételével - szükséges, melyre vonatkozóan a decemberi képviselő-testületi ülésen teszünk javaslatot figyelembe véve a lakosság teherviselő képességét, valamint a várható inflációt. A bevételek további növelése érdekében fokozottan törekedni kell az adótartalékok feltárására és az adóhátralékok behajtására. 2. Intézményi saját bevételek
Az intézményi saját bevétek legnagyobb hányadát a térítési díjak teszik ki. A gyermekvédelmi ellátások körében a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők ingyenes étkeztetése a 6. évfolyamos tanulókra is kiterjed, mely a térítési díj bevétel csökkenésével jár. 3. Fejlesztési bevételek Az önkormányzat fejlesztési céljainak meghatározását, az erre irányuló döntések meghozatalát alapvetően a fejlesztési források rendelkezésre állása és a megszerezhető támogatások határozzák meg. A 2009. év tervezésekor figyelembe kell venni a folyamatban lévő beruházásokat, korábbi képviselőtestületi döntéseken alapuló elkötelezettségeket, és a már konkrétan tervezhető fejlesztési forrásokat. Ezután lehet meghatározni a költségvetésben a fejlesztési célok megvalósításának sorrendjét. Vagyonértékesítésből jelentős bevétel akkor származhat, ha nagyobb értékű ingatlant tud az önkormányzat értékesíteni. A költségvetés tervezése során mindenképpen arra kell törekedni, hogy a 2009. évi költségvetés működési többlettel zárjon, ami a fejlesztési célok megvalósítására fordítható. Balatonfüred Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetési koncepciója készítésénél az alábbi fő szempontok érvényesülnek: A bevételek tervezésénél az állami támogatásokat a költségvetési törvényjavaslat alapján számítottuk, ezek nem végleges adatok a törvény elfogadása után még változhatnak. A normatív állami támogatások tájékoztató jellegű adatait a 2. számú melléklet tartalmazza. Az így számított állami támogatás szinte megegyezik a 2008. évi eredeti előirányzattal. Amennyiben a fenti összeget korrigáljuk a 2009. évre számolt idegenforgalmi adó növekmény utáni állami támogatás változással, a házi segítségnyújtásnál jelentkező feladatnövekedéssel (kistérségi feladat ellátás), a támogatószolgálat megszűnése miatti csökkenéssel, továbbá figyelembe vesszük, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál jelentkező többlet normatíva előző évben pályázati formában került leigénylésre, mintegy 26 millió forintos csökkenéssel számolhatunk. Az szja helyben maradó része 185.150 eFt, mely 30.896 eFt-tal több az előző évi összegnél. Az szja kiegészítés összegére a rendelkezésünkre álló információk alapján végeztünk előzetes számításokat, mely a költségvetési törvény elfogadása után még szintén változhat. Ez alapján jövedelemdifferenciálódás mérséklése címen 97.267 eFt-ot számoltunk, ami mintegy 14 millió forinttal kevesebb a 2008. évi eredeti előirányzatnál. A szociális blokknál az állami támogatásokat az előző évi szinten állítottuk be, mivel a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátáshoz 2009. évben az előző évivel szinte azonos szintű költségvetési támogatással számolhatnak az önkormányzatok. A közoktatási normatíváknál a tanulói létszámok változása valamint a teljesítménymutatók éves alkalmazásának kiterjesztése (zeneművészeti oktatás, napközis foglalkoztatás), illetve a teljesítésmutató fajlagos összegének 2009/2010. tanévre vonatkozó 100 eFt-os csökkenése miatt mintegy 15 millió forintos állami támogatás csökkenés várható. Összességében elmondható, hogy a normatív állami támogatások és a személyi jövedelemadó együttesen 17 millió forinttal több az előző évi eredeti előirányzatnál, a fenti korrekciókat figyelembe véve pedig összességében közel 10 millió forintos csökkenéssel számolhatunk. Az adóbevételek jelentős súllyal szerepelnek az önkormányzati saját bevételek között, az összes bevétel mintegy 18 %-át teszik ki. A működési bevételek és a helyi adó bevételek meghatározásánál a 2008.évi várható bevételekből indultunk ki (adómérték emeléssel a koncepció szintjén nem számoltunk). A koncepció készítésénél felhalmozási és tőke jellegű bevételek vonatkozásában csak a konkrét szerződésben foglalt bevételekkel számoltunk. A működési célú pénzeszköz átvételnél számoltunk a kistérségi normatívával és a pécselyi tagintézmény fenntartói támogatásával. A fejlesztési célú pénzeszköz átvételnél a már elnyert pályázati pénzeszközökkel számoltunk, így az Ékkő II. projekt, a Fürdő u. felújítása, a Rendelőintézet akadálymentesítése, a Köztársaság u. burkolat felújítása, a Norvég Alap: Népház és posta rekonstrukció 2009. évi ütemével.
Támogatási kölcsön visszatérülése magában foglalja a lakáskölcsönök, a viziközmű hozzájárulás, a privatizáló orvosok részére nyújtott kölcsönök 2009. évre ütemezett visszatérülését. Az intézményi saját bevételek tervezésénél a térítési díjak számításánál még nem állt rendelkezésünkre adat a vásárolt élelmezés várható áremelkedéséről. A szociális intézménynél a térítési díjakra vonatkozó rendelet elfogadása után tudjuk a térítési díj bevételeket pontosítani. Az OEP-től átvett pénzeszközök vonatkozásában az intézmény kereteiben működő rendelések 2008. évi teljesítmény és pontértékeivel számoltunk. A Városi Rendelőintézetnél számoltunk az igénybe vevők által fizetendő díj miatti bevételekkel a 2008. évi tapasztalati adatok alapján. Az így számolt bevételek összege 4.414.863 eFt, ami 328.847 eFt-tal haladja meg az előző évi eredeti előirányzatot, ennek oka a pályázati pénzek 2009. évi ütemének jelentős emelkedése. A felhalmozási bevételek összességében mintegy 600 mFt-tal emelkedtek, míg a működési bevételek 272 mFt-tal csökkentek az előző évi eredeti előirányzathoz képest. Az intézményi működési kiadások tervezésénél a koncepcióban két változattal számoltunk. Személyi juttatások vonatkozásában a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat béremeléssel, pótlékalap emeléssel nem, viszont a 13. havi juttatás elmaradásával számol. A fentieknek megfelelően személyi juttatásoknál számoltunk: • a 2008. évben végrehajtott létszámcsökkentések hatásával, • a kötelező átsorolásokkal, • a törvényi előírásnak megfelelően a minőségi bérre 5.250 Ft/fő, a pedagógus szakvizsga, továbbképzésre 11.700 Ft/fő, szociális továbbképzésre 9.400 Ft/fő, a szakkönyvvásárlásra 14.000 Ft/fő összeggel, továbbá • tizenharmadik havi illetmény elmaradásával. A tizenharmadik havi illetmény elmaradásával a koncepció szintjén számolva az előző évi személyi juttatások előirányzatához viszonyítva összességében mintegy 160 MFt-os csökkenés mutatkozik. Az intézményi létszámkeretek felülvizsgálatát a képviselő-testület döntésének megfelelően a következő évben is el kell végezni. A költségvetés készítésénél a létszám előirányzat a személyi juttatások megállapításának alapja. Ezért fontos az intézményi létszámkeretek ellátandó feladatokkal arányos megállapítása. Továbbá az egyes állami támogatásokra való jogosultság megőrzésének érdekében a társult feladatellátás esetén az intézményi átszervezés terén is előrelépésre van szükség. A dologi kiadásokat két változatban számoltuk, az első változatban az intézményi keretösszeget a bázis előirányzat szintjén számoltuk, korrigálva a gyereklétszám változás miatt várható élelmezési kiadások változásával, nem számolva a vásárolt élelmezés várható áremelkedésével. A második változatba beépítettük az intézményi igényeket –elsősorban közüzemi díjak, szakmai kiadások előirányzatának emelésére vonatkozóan -, ami mintegy 21 MFt-os növekményt jelent az első változathoz viszonyítva. A bázis szinten történő tervezés évről évre nehezebb helyzetbe hozza az intézményeket, különösen a közüzemi díjak emelkedése miatt. A dologi kiadásokon belül legnagyobb hányadot az élelmezési kiadások és a közüzemi díjak teszik ki, ezeket az előirányzatokat továbbra is kötött előirányzatként kezeljük. Az élelmezési kiadások emelése még nem ismert, a szolgáltatóval való egyeztetést követően alakul ki. Az intézményhálózat hatékony működtetése a fokozódó terhek miatt egyre nehezebb. A végleges előirányzatok a szakmai felülvizsgálat és az egyeztetések során alakulnak ki. A Polgármesteri Hivatal igazgatási és a szakfeladatok, szociális juttatások kiadási előirányzatainak tervezésénél az intézményekhez hasonlóan két változattal számoltunk. Első változatban a 2008. évi eredeti előirányzathoz képest nem számoltunk emelkedéssel, a második változatnál pedig a szakosztályi javaslatokat állítottuk be. Az egyeztetések során a konkrét feladatokkal összhangban a költségvetési egyensúly biztosításával kell kialakulni a tényleges előirányzatoknak. A személyi juttatásoknál béremeléssel és tizenharmadik havi illetménnyel nem, csak a kötelező átsorolásokkal számoltunk. (itt a két változat megegyezik)
A sportszervezetek, társadalmi, kulturális és más szervezetek támogatását az előző évi szinttel terveztük. A Cigány kisebbségi önkormányzat előirányzatát az előző évi eredeti előirányzattal állítottuk be. A költségvetési törvényjavaslat szerint az állami támogatás éves összege még nem ismert, az előző évi támogatás 555 eFt/ kisebbségi önkormányzat volt. Az intézményi felújítások esetében a 2008. évben megkötött keretszerződésből 2009. évre fennmaradó összeggel számoltunk. A lakásfelújításnál az előző évi előirányzattal számoltunk. Az intézményi igények felmérése alapján 97.400 eFt lenne az intézményi felújítási igény, ami mintegy duplája a koncepció szintjén számított összegnek. Az intézményi igények szakosztályi felülvizsgálata, rangsorolása alapján kell kialakulni a tényleges keretnek. A fejlesztések esetében kizárólag azokkal az elkötelezettségekkel számoltunk, amelyekre Képviselőtestületi döntés van, illetve korábbi évek áthúzódó kötelezettségvállalásai. A pályázati forrásból megvalósuló fejlesztések vonatkozásában csak a nyertes pályázatokkal számoltunk, tehát a támogatási szerződést már megkötöttük, illetve a támogatási szerződés megkötése folyamatban van. Így nem állítottuk be a fejlesztések közé azokat a pályázott beruházásokat, amelyeknél még nincs döntés (Rendelőintézet fűtéskorszerűsítés, Szociális komplexum építése, Városrehabilitáció). Tartalékkal a koncepció szintjén nem számoltunk. A költségvetés első fordulós tárgyalására ki kell dolgozni a céltartalék összegét, a helyi rendeleteknek megfelelően. A fentiek alapján állítottuk össze a tájékoztató mellékleteket. Az 1. számú mellékletből látszik, hogy az összkiadáshoz viszonyítva az első változat szerint 11,7 %os, a második változat szerint 13,7 %-os hiány mutatkozik. A működési bevételek és kiadások mérlegéből (6.sz. melléklet) megállapítható, hogy egyik változat alapján sincs működési forráshiány. A felhalmozási kiadásokhoz viszonyítva a felhalmozási forráshiány mintegy 33,1 %, tehát a felhalmozási bevételek a kötelezettségekre sem nyújtanak fedezetet. A fejlesztési igények megvalósítása érdekében meg kell határozni a bevételi forrásokat ingatlan értékesítés bevételéből, hitel felvételből, illetve a működési kiadások csökkentésével, ami a jelenlegi intézmény szerkezettel jelentős mértékben nem valósítható meg. A költségvetés készítése során arra kell törekedni, hogy a működési bevételek terhére a korábbi gyakorlatnak megfelelően fejlesztési alapot tudjunk képezni. Összességében elmondható, hogy a gazdálkodás feltételei tovább romlanak 2009. évben, ezért szükség van a feladatok további felülvizsgálatára, racionalizálására. Gazdálkodásunknak elsősorban a kötelező feladatok ellátását, az intézmények megfelelő szintű működtetését kell biztosítania, az elnyert pályázati források felhasználása mellett, úgy hogy megőrizzük a költségvetésünk stabilitását. A konkrét intézményi és szakfeladati igények ismeretében, valamint az egyeztetések során arra kell törekedni, hogy biztosítani lehessen a költségvetési egyensúlyt a fejlesztési célok megvalósítása mellett. Tisztelt Képviselő-testület kérem, szíveskedjenek az előterjesztést megvitatni és a határozati javaslatot elfogadni.
Balatonfüred, 2008. november 19.
Dr. Bóka István Polgármester
Határozati javaslat …………/2008. (XI.27.) számú határozat: A Balatonfüred Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat 2009. évi költségvetési koncepcióját megtárgyalta, és a költségvetése készítésénél az alábbi szempontokat határozza meg: 1. A költségvetési terv összeállításánál alapvető szempont a pénzügyi egyensúly megteremtése. 2. A költségvetés készítése során a személyi juttatások és a munkáltatói kötelezettségek megállapításánál az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormány rendelet 58-59 §-ban rögzített tervezési elveket kell figyelembe venni. Az intézményi költségvetések egyeztetésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a személyi juttatások jogszabályi előírásoknak megfelelő tervezésére. 3. Az intézményeknél a dologi kiadások vonatkozásában meg kell vizsgálni a bázis előirányzatok emelésének lehetőségét, különösen a közüzemi díjak, és a vásárolt élelmezés esetén az eredeti előirányzat tervezésénél. 4. A Polgármesteri Hivatal szakfeladatainál a feladatokkal összhangban kell meghatározni az eredeti előirányzatot. 5. A fejlesztési kiadások tervezése során: • Elsőséget élvez a fejlesztési célú hitel és kamatainak visszafizetése, a korábbi képvelő-testületi elkötelezettségek, a folyamatban lévő beruházások 2009. évi üteme, valamint a pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések. • A költségvetés tárgyalásának első fordulójáig meg kell határozni a 2009. évi fejlesztési célokat a fejlesztési forrásokkal összhangban. 6. Felül kell vizsgálni az egyes állami támogatásokra való jogosultság megőrzésének érdekében a társult feladatellátás esetén az intézmény-hálózat rendszert. Felelős: Dr Bóka István polgármester Határidő: 2009. január 31.
PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY Balatonfüred Városi Önkormányzat 2009. évre készített költségvetési koncepciójához A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a 2009. évi költségvetési koncepciót 2008. november 26-án megtárgyalta. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság az önkormányzat könyvvizsgálójával egyeztetve alakította ki a véleményét. A képviselő-testület elé kerülő írásos anyag alapján az önkormányzat költségvetési koncepciójára vonatkozó bizottsági vélemény: o
Az államháztartásról szóló XXXVIII. törvény 70. §-a előírja, hogy a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármesternek november 30-ig –a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig- kell benyújtania a képviselő-testületnek. Ennek a kötelezettségnek a 2008. november 27-i képviselő-testületi ülésen eleget tesznek.
o
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm.rendelet 28. §-a a helyi önkormányzatok költségvetési koncepciójának összeállításával kapcsolatosan előírja: „ A költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani. A koncepció összeállítása előtt át kell tekinteni az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait. A polgármester a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét kikéri, a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepció tervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. A pénzügyi bizottságnak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.” Az önkormányzat a 2009. évi költségvetési koncepcióját az Ámr. előírásainak eleget téve állította össze. A bevételi források valamint a tervezett kiadási előirányzatok reális alapokra helyezése érdekében felmérték a helyben képződő bevételeket, a várható kötelezettségeket. A koncepció összeállításához figyelembe vették a költségvetési törvényjavaslat szempontjait, a megadott – nem végleges – normatívákat, a változó adó- és járulék terheket, az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények következő évre vonatkozó feladatait. A költségvetési tervezéshez meghatározták a fő szempontokat. A koncepció összeállítása során még sok bizonytalansági tényező van: a 2009. évi költségvetési törvényt még nem fogadta el a parlament, a költségvetési törvénytervezet főszámait 2008. november 25-én fogadta el, így a törvényjavaslat alapján végzett számítások még nem végleges adatokat jelentenek, az adó- és járulékterhek is változhatnak még 2009. évre, az inflációs hatás kiszámíthatatlansága, a pénzügyi és a gazdasági világválság negatív hatása az önkormányzatokat is érinti, az állami támogatások csökkenése mellett a saját bevételek alakulására is várhatóan kihat, ezért a tervezésnél szem előtt kell tartani az óvatosság elvét. A városi önkormányzat 2009. évi költségvetési koncepciójának összeállításánál alapvető szempont a pénzügyi egyensúly jövő évi megteremtése, a költségvetés I. fordulós tárgyalásáig meg kell szüntetni a forráshiányt felhalmozási bevételek meghatározásával, fejlesztési célú hitelfelvétellel figyelemmel a város eladósodottságára, a működési kiadások csökkentésével, előző évi pénzmaradványból. A költségvetés tervezése során arra kell törekedni, hogy a működési mérleg többlettel zárjon, ami fejlesztési célok megvalósítására fordítható.
o
o
o
o
Összességében a Balatonfüred Városi Önkormányzat 2009. évi költségvetési koncepcióját o határidőre, o a jogszabályi elvárásoknak megfelelően állították össze. o Koncepció szintjén fő szempont, hogy az egyensúlyt mind a működési, mind a felhalmozási mérleget tekintve a költségvetési tervezés során megteremtsék. Veszprém, 2008. november 26. Pethőné Schulcz Ágnes sk. elnök
A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT VÉLEMÉNYE Balatonfüred Városi Önkormányzat 2009. évre készített költségvetési koncepciójához A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a 2009. évi költségvetési koncepciót megtárgyalta. A képviselő-testület elé kerülő írásos anyag alapján az önkormányzat költségvetési koncepciójára vonatkozó vélemény: o Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm.rendelet 28. §-a a helyi önkormányzatok költségvetési koncepciójának összeállításával kapcsolatosan előírja: „A polgármester a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét kikéri, a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepció tervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. A pénzügyi bizottságnak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.” Ennek az előírásnak megfelelően a Cigány Kisebbségi Önkormányzat megtárgyalta a költségvetési koncepciót. o A kisebbségi önkormányzatok támogatása változott 2008. évben, mely szerint az eddigi egységes támogatás megosztásra került feladatarányos és általános működési támogatásra. Az általános működési támogatást minden működő kisebbségi önkormányzat megkapja a feladatarányos támogatást pedig igényelni kell. A 375/2007. (XII.23.) Korm. rendelet szabályozza a kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszerét és elszámolásának rendjét. A feladatalapú támogatás igénylését megvizsgálva, megállapítottuk, hogy az önkormányzatunknak feladatalapú támogatás igénylésére nincs lehetősége. Így csak az általános működési támogatásra jogosult, ami a tavalyi évben 555 eFt volt. A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójában a cigány kisebbségi önkormányzat költségvetése az előző évi szinten 1.800 eFt összegben szerepel. Szeretnénk, hogy a végleges költségvetés készítése során lehetőleg ne csökkenjen a kisebbségi önkormányzat előirányzata.
Horváth József Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke
