Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. május 29. napján tartott ülésén 7. napirendi pont Tárgy: Gyermekvédelmi beszámoló Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készít, amit a Képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Szociális- és Gyámhivatalnak. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalják meg és fogadják el. Határozati javaslat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról 1. Vámosszabadi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadja a 2013. évi átfogó értékelést az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. 2. A Képviselő-testület felkéri Réti Csaba polgármestert, hogy az átfogó értékelésben foglaltakról tájékoztassa a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Szociális- és Gyámhivatalát. Felelős: Réti Csaba polgármester Határidő: 2014. május 31.
Vámosszabadi, 2014. április 30.
Réti Csaba polgármester Az előterjesztés készítette: dr. Torma Viktória jegyző Medey-Szabó Anna családgondozó
1.) A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra vonatkozóan Év
0-3 évesek
4-7 évesek
8-14 évesek
15-18 évesek
0-18 évesek
lakosság összesen
2012. december 31. 2013. December 31.
79
103
177
65
421
1638
54
115
159
81
409
1678
A községben a születések száma a 2013. évben 14 fő volt, 2012. évben 19 gyermek született. Vámosszabadira sokkal inkább jellemző a beköltözés, mint az innen való elköltözés. A lakosságszám évek óta emelkedik, a 2001–es népszámlálási adatok szerint Vámosszabadi lakossága 1072 fő, 2010. január 1-jén 1528 fő volt, 2011. január 1-én 1554 fő, 2012. január 1-én 1603 fő, azaz kb. 50 % -al emelkedett tíz év alatt. A lakosságszám emelkedése országos viszonylatban is kiemelkedő, községünk előkelő helyen áll a leggyorsabban növekvő lélekszámú települések rangsorában. Győr-Moson-Sopron megyében a Kisalföld c. napilap cikke szerint a második helyen áll a népességszám növekedés tekintetében. 2.) Az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli vagy természetbeni ellátások biztosítása a.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A fenti pénzbeli ellátásban a 2013. év folyamán 4 személy részesült. Minden kérelmet beadó megfelelt a jogszabályi feltételeknek, így megkapta a segélyt. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra senki nem nyújtott be kérelmet. A kérelmezők minden esetben a nehéz anyagi helyzetükre hivatkoztak a kérelem benyújtásakor. Több esetben egyedülálló szülő volt a kérelmező. b.) Egyéb, a Gyvt-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok Az Önkormányzat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjban 6 fiatal részesített, a rászorultság mértékétől függően változó mértékű támogatást kaptak, 2.000-5.000 Ft összegben. c.) Gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 148. § (5) bekezdése kimondja, hogy gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani (az a)-d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény). Az óvodába járó gyermekek a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a.) pontja alapján 100% térítési díjkedvezményre jogosult nem volt. A Gyvt. 148. § (5) bekezdés c.) és d.) pontja alapján 50%-os térítési díjban senki nem részesült. Az alsó tagozatosok közül a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a.) pontja alapján 100%-os térítési díjkedvezményre 1 fő volt jogosult. A Gyvt. 148. § (5) bekezdés c.) pontja alapján fő volt jogosult 50%-os térítési díjkedvezményre. Felső tagozatosok közül 100% térítési díjkedvezményre senki nem volt jogosult 50%-os kedvezményben egy tanuló sem részesült. 3.) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások a.) Gyermekjóléti Szolgáltatás biztosításának módja, a működésének tapasztalatai A Gyermekjóléti Szolgálat a Győri Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Ikrény Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Intézménye keretein belül működött egészen 2012. decemberig. Ezt követően az Önkormányzat – működési engedéllyel – látja el a feladatot. A 2013. évben 2 hátrányos helyzetű gyermek gondozása történt két családból. A gondozott gyermekek megoszlása a kapcsolatfelvétel szerint: - 1 fő több éve folyamatosan gondozott - 1 fő alapellátott A problémák megoszlása típusuk szerint: - fogyatékosság és eü.: - anyagi problémák, lakhatási nehézségek:
1 gyermek 1 családból 1 gyermek 1 családból
A családoknál egyidejűleg több probléma is jelentkezik, melyek ok-okozati összefüggésben vannak egymással és nem is választhatók szét a gondozás során. Több család is küzd anyagi gondokkal, de kizárólag e miatt nem került gyermek gondozás alá. Az anyagi problémák kezelésére a szociális támogató rendszerek ellátásaihoz való hozzájutás biztosított volt. E mellett a hátrányos helyzetek egyéb okai: a válásból eredő állandósult konfliktusok a szülők, illetve a szülők és a nagyszülők között, a szülők alacsony iskolázottsága, szerény lakáskörülmények, tartósan beteg szülők és gyermekek, vagy sérült gyermek a családban. A gyermeknevelési problémák hátterében a mai rohanó világ áll, a szülők nagyon kevés időt töltenek együtt gyermekeikkel, nincsenek közös programjaik, a gyermekek sok esetben céltalanok, a szülők pedig eszköztelennek érzik magukat a gyermekük problémáival szemben.
A jelzőrendszer kéthavonta ülésezett, melyen az óvodai és az iskolai gyermekvédelmi felelősök és a védőnő is részt vett. Százalékosan kifejezve az effektív családgondozás a már meglévő problémás ügyekben, illetve az állandó segítés a Gyermekjóléti Szolgálat munkájának 60%-át alkotja. A családgondozó korrigálja a családi torzulásokat. A megelőzésre, prevencióra nagy figyelmet fordít, ami a faluban szervezett kulturális rendezvények szorgalmazásáról, természeti ismeretek bővítéséről, egészséggel kapcsolatos feladatok megvalósításáról szól. Ennek keretében egészségnapokat szervez, ami a gyümölcsök fogyasztásának minél szélesebb körű terjesztéséből áll, illetve a gyermekek, szülők, testi és lelki egészségének folyamatos ápolását célozza, továbbá hangsúlyozza a természetvédelem fontosságát, az általa szervezett fa és növényültetések megszervezésével a Föld napja alkalmából. A víz napján az óvodások és az iskolások ásványvizet kaptak, illetve a karácsonyt váró adventi ünnepség sorozat keretében kukoricát pattogtatott és gesztenyét sütött a gyermekeknek. A gyors segítségadást elősegíti a helyi jelzőrendszer jó működése, az intézmények vezetői, gyermekvédelmi felelősei és a védőnő hamar jeleznek, ha problémát észlelnek a családokban. Az egész országban sok szociálisan rászoruló van, így számszerűleg sok anyagi eredetű ügy kezelése történt. Sok olyan eset volt továbbá, ahol halmozódtak a szociális problémák. A 2013-as évben a Gyermekjóléti Szolgálat csatlakozott az iskolában szervezett ádventi készülődéshez. A családgondozó a helyi civil szervezetekkel, polgárőrséggel, rendőrséggel, helyi alapítvánnyal, vállalkozókkal igyekezett jó kapcsolatot kialakítani, a településen lakó családok érdekében. b.) Gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok A gyermekek napközbeni ellátásának célja a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás és étkeztetés biztosítása. Településünkön a napközbeni ellátás az óvodában és iskolai napközis és tanulószobai foglalkozás keretei között valósul meg. Az óvoda 3 csoporttal működött, 73 fővel. A Vámosszabadi tagiskolába 37 fő járt, akik közül 25 fő vette igénybe a napközis foglalkozást. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a teljes körű ellátásról kell gondoskodni, ami megszervezhető gyermekek átmeneti otthonában és családok átmeneti otthonában is. Ilyen intézmények a településünkön nem működnek. 4.) A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása A jegyzői gyámhatósági, illetve a gyámügyi munka jellemzően nem egyszeri döntéssel lezáruló, hanem folyamatos intézkedéseket magában foglaló eljárások sorozata. Mindig mérlegelésen alapuló döntéssel zárul, és egyedi indokolással (nem biankó) ellátott határozatot kell kiadni. A 2013. évben a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ellenőrzést végzett a Gyermekjóléti szolgálatnál, mely során a működés tárgyi feltételeit ellenőrizték, amelyet rendben találtak.
5.) A jövőre vonatkozó célkitűzések a problémák hatékonyabb kezelése érdekében A jövőre vonatkozó legfontosabb célkitűzés a problémák hatékonyabb, gyorsabb kezelése, a krízishelyzetbe került családok minél gyorsabb megsegítése. Fontos a Jelzőrendszer hatékony működése, valamint a gyermekintézmények látogatása, a folyamatos együttműködés. A gyermekvédelem legfontosabb feladata a prevenció, megelőzés. Ennek érdekében megpróbálunk még több szabadidős program lehetőséget felkínálni a családok számára, a szabadidő hasznos eltöltése céljából. Ebben a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa aktív szerepet vállal. Így csökkenhet a bűnözés, tehát ezzel a bűnmegelőzést is elősegíthetjük. Folyamatos a kapcsolattartás a rendőrséggel és a polgárőrséggel azért, hogy a szórakozóhelyeket rendszeresen ellenőrizzék, különös tekintettel a fiatalkorúakra. A szülőkkel történő kapcsolattartás során fel kell hívni a figyelmüket a szülői felelősségre a gyermek és fiatalkorúakat érintő veszélyek megelőzésében, kiemelten a szórakozásból adódó veszélyekre. Fel kell kelteni a fiatalok érdeklődését a természetjárás, környezetvédelem és a sport iránt. A gyermekek, és a rájuk ható körülmények hatékonyabb megismerése érdekében minden olyan megmozdulásban szívesen részt vállal a gyermekjóléti szolgálat, amely a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését, és értékítéletük helyes irányba terelését szolgálja. Saját lehetőségeinkhez és a gyermekek- családok részéről felmerülő szükségletekhez mérten igyekszünk önállóan is programokat szervezni.
6.) A Bűnmegelőzési Program bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása Bűnmegelőző program nincs a településen. Az iskolai nevelés keretében vannak prevenciós előadások, melyeknek témáját az iskolai védőnővel, az ifjúságvédelmi felelőssel közösen határozzuk meg. Eddigi években elsősorban a testi egészséggel, serdülőkori változásokkal, illetve a dohányzással, drogok használatával és az alkohollal volt kapcsolatban. Általános tendencia azonban a fiatalkorúak bűnelkövetésének növekedése, és magas számú a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma is, ezért fontos célkitűzés, hogy a prevenciós előadások témakörébe a bűncselekmény elkövetés és áldozattá válás megelőzése is kerüljön be. 7.) Az Önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés A településen Polgárőr Egyesület, Horgászegyesület, Faluépítő Közösség működik, melyek a programjaikkal igyekszenek megszólítani a fiatal korosztályt is, illetve az Önkormányzatunk által szervezett rendezvényeken is részt vesznek. Célunk az, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat által tartott esetkonferenciákon is részt vegyenek a jövőben.
Vámosszabadi, 2014. május
Réti Csaba polgármester
