ELTE sajtófigyelés Összefoglaló: 2008. március 18. – 2008. március 24. 12. hét (Készítette az Observer Budapest, Médiafigyelő Kft. Sajtófigyelése alapján az Alice Csoport) Megjegyzés: az aktuális téma mellett „Hírlevél” megjegyzés szerepel, ha a témáról az ELTE Hírlevelet, sajtóanyagot adott ki. Így mérhető, érzékelhető a Hírlevél témák megjelenése a sajtóban. A hírlevélben szereplő témák megjelenését a sajtóban az alábbi táblázat mutatja: Hírlevél megnevezése II. Sajtóhírlevél III. Sajtóhírlevél IV. Sajtóhírlevél V. Sajtóhírlevél 2008/1. Sajtóhírlevél 2008/2. Sajtóhírlevél 2008/3. Sajtóhírlevél 2008/4. Sajtóhírlevél
Hírlevélben szereplő hírek száma 9 hír 8 hír 7 hír 5 hír 5 hír 6 hír 5 hír 5 hír
Ebből hírként megjelent a sajtóban 8 db 8 db 5 db 4 db 5 db 5 db 4 db 4 db
A hét kiemelt eseményei Állásbörze az ELTE-n Széchenyi Nagydíjat kapott Lovász László, az ELTE Matematikai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki Cser László fizikust, az ELTE tanárát A világot látni egy roboton keresztül – ELTE Tudományos Sajtóklub „A múlt rekonstruálásához vezető úton” címmel április 2. és 6. között nemzetközi régészeti konferenciát rendeznek – a szervezők között az ELTE Régészettudományi Intézete is Szponzorált tanszékek Magyarok dolgoznak a pompei-i leleteken Az RFID-technológia üzleti hasznosítása
ELTE oktatók-kutatók, jelenlegi és volt hallgatók nyilatkozatai, cikkei Altbäcker Vilmos, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi docense a nyulak természetéről Hamar Imre, az ELTE Konfuciusz Intézetének vezetője Tibetről Kereszty Éva egyetemi docens az OEP ellen indított debreceni perindítási kezdeményezésről Magyarics Tamás, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docense az amerikai hadműveletekről Hanák András, az ELTE oktatója a nemzeti ünnephez kapcsolódó rendbontásokról
1
Bratek Zoltán az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa és kutatócsapata 2001-ben már megtalálta a kullancs természetes ellenségét, amely más rovart nem pusztít el, egy gombafajt Borhy László az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára az ókori római anfiteátrumokról Bodrogi József közgazdász (ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ) a gyógyszerpiac átalakításáról Horváth István Tamás, ELTE Szerves Kémiai Tanszékének egyetemi tanára a bioüzemanyagokról Hetesi Zsolt, az ELTE Csillagászati Tanszékének tanára a korai húsvét okáról Záray Gyula, az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékének vezetője a fővárosi vízminőségről Valki László, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi jogásza, valamint Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense Koszovóról Körösényi András politológus, az ELTE Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára az erősödő miniszterelnöki hatalomról Cisco-díjas az ELTE gigabites hálózata – Interjú Ritter Dáviddal, az ELTE informatikai igazgatójával Gerő András, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető professzora a népszavazásról Moszkvát zsarolják a közép-ázsiai kalifák – Gereben Ágnes, az ELTE tudományos főmunkatársának cikke Több százan haltak erőszakos halált Tibetben – az Este vendége Salát Gergely, az ELTE Kelet-ázsiai Tanszékének tanársegédje Csaplár-Degovics Krisztián (ELTE Kelet-Európa Története Tanszék) cikke az Élet és Irodalomban A legkevésbé sem veszélytelen hatalom – Fleck Zoltán (ELTE Jogszociológia Tanszék, tanszékvezető) cikke a Magyar Narancsban
Színes hírek Pataki Gábor, az ELTE hallgatója: Egyetemista napló Orchidea- és broméliakiállítás a reneszánsz jegyében - az ELTE TTK hallgatói is részt vesznek a szervezésben Ifjúsági Sajtódíjat kapott a HírExtra újságírója, az ELTE egykori hallgatója
2
A hét kiemelt eseményei Állásbörze az ELTE-n Sláger Rádió – 2008. március 23. Adó : *Sláger Rádió Műsor : Sláger Hírek () Dátum : 2008.03.23. 0000 Idén is lesz állásbörze az ELTE-n. Április első hétvégéjén 30 kiállító várja a végzős hallgatókat és a pályakezdőket. Ezelőtt felkészítő kurzusokat is tartanak annak érdekében, hogy az álláskeresők már felkészülten találkozhassanak a cégek képviselőivel. Ezek ingyenesek, a részvételhez azonban regisztrálni kell a www.karrier.elte.hu honlapon. Tavaly több mint kétezren vettek részt a rendezvényen. (FH) Dátum : 2008.03.23.
Adó :
Műsor :
További cikkek a témában: Metro.hu – 2008. március 23. http://www.metro.hu/cikk/221303 Hírextra – 2008. március 23. http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=4&article_id=59104 Hírextra – 2008. március 23. http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=4&article_id=59108 Magyar Nemzet Online – 2008. március 23. http://www.mno.hu/portal/550344 Piac és Profit – 2008. március 23. http://www.piacesprofit.hu/?r=18887 Hír TV – 2008. március 23. http://www.hirtv.hu/kultura/oktatas/?article_hid=205961
3
Széchenyi Nagydíjat kapott Lovász László, az ELTE Matematikai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára MR1, Szonda – 2008. március 23. Adó : MR1 Dátum : 2008.03.23. 1405 Szonda. Tudományos Magazin az MR1 Kossuth rádióban.
Műsor : MR1 - Szonda ()
Jó napot kívánok! Elek László vagyok. A Szonda többnyire a világ tudományos, technikai újdonságai közül válogat, és nem igen esik szó benne arról, hogy a gyógyszerek, matematikai formulák, ügyes készülékek mögött emberek vannak. A mai fél óra róluk szól, a tudósról, feltalálóról, gondolkodóról, ennek oka, részben örömteli, hiszen március 15.-ke alkalmából számosan kaptak magas állami kitüntetést, részben pedig szomorú, mert a héten elhunyt Arthur C. Clark, aki regényeivel, filmjeivel, vízióival, jelentősen befolyásolta gondolkodásunkat a jövőről. De kezdjük az örömmel. A Széchenyi nagydíjat idén egy matematikus Lovász László kapta. Egy mára már legendás matematikus nemzedék tagja, akinek kivételes képességei korán kiderültek, és akinek akkora szerencséje volt, hogy képességeit kiváló tanárok és olyan matematikusok segítettek kibontakozni, mint például Erdős Pál. 31 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1999-ben pedig megkapta a Matematikusok talán legnagyobb elismerését a Wolf díjat. Szakterülete a kombinatorika és a számítógéptudomány, évekig a Microsoft kutatója volt. Tanított egyebek között a Princeton-i egyetemen, ma az ELTE Matematikai Intézetének vezetője. Gímes Júlia most következő riportja, akkor készült vele, amikor hazatért Amerikából. Rip. - Mikor derült ki, hogy különleges érzéke van a matematikához? Lovas László: - Hatodik-hetedikben már azt tudtam, hogy nagyon szeretem, nagyon könnyen ment, és nagyon élveztem, amikor mondjuk szakkörön, mely érdekesebb feladatokat láttam, valahogy ilyen formán derült ki. azt hiszem, hogy igazából a gimnáziumban kezdtem el nagyon komoly matematikát csinálni. Rip. - Emlékszik-e, hogy mi volt, ami vonzotta a matematikában, mi az, ami gyerekként különösen izgalmas volt? Lovas László: - Azt hiszem, ez máig is így van, hogy ugye, amikor valami problémát sikerül megoldani, az olyan, hát olyan, mint amikor egy rejtvényt sikerül megoldani, vagy egy sakkjátszmában egy ember megtalálja a kulcslépést, hirtelen egyszerre minden világos lesz és tiszta és érthető, ez a legvonzóbb pillanata a matematikus életében. Ri. - Vajon a matematikai tehetség, vagy egy matematikusnak, mint tudósnak az élete, mennyiben más, mint egy másmilyen tudósnak? Itt csak az agy fontos, meg az ötletek? Mennyire fontosak egyéb tulajdonságok, hogy valaki hogy tud kapcsolatokat kiépíteni, ahogy manapság mondják, hogy tud nyomulni? Ez más? Lovas László: - Szeretném azt hinni, hogy azért itt elsősorban a szürkeállomány számít, ezen belül egyébként azért különböző tulajdonságok vannak, amik különböző mértékben de
4
szükségesek, jó memória, gyors gondolkodás, és hát leginkább valahogy, hogy az embert elkapja a tárgy szeretete, mert anélkül ez végképp nem megy. Nem hiszem, hogy a matematikában olyan nagyon sokra lehet menni, szervezőkészséggel, vagy nyomulással, ilyesmivel, azonban igaz, hogy ahol mondjuk sok pénz kell ahhoz, hogy egy sikeres kísérletre egyáltalán sor kerüljön, ott annak is nagy szerepe van, hogy ki az, aki ezt a pénzt sikeresen meg tudja pályázni, matematikában ennél kisebb a jelentősége. Az együttműködésre való készség az jobban előtérbe került az utóbbi egy-két évtizedben, részben talán a több utazás miatt, részben amiatt, ahogy minden tudományban az eredmények fele az utóbbi tíz évben született, tehát annyira nő a terület, és hát már ezért is több ember együttműködése segít, mert hát több ember több mindenről tud. Rip. - Ez vajon megváltoztatta-e a gondolkodásmódot, szóval egy görög matematikus, egészen másképp gondolkodott, mint önök? Lovas László: - Biztos, hogy változott a gondolkodásmód, hiszen egy jó görög matematikus azért azzal kezdte, hogy megtanult mindent, amit előtte csináltak. De talán még száz évvel ezelőtt is, egy jó matematikus, ha matematika eredményeinek a nagyrészét ismerte, vagy legalábbis tudott róla, ha nem is minden részletében. Ez ma egyszerűen lehetetlen. Nagyon sok olyan eredmény van, ami számomra biztos, hogy érdekes, hasznos, de nem tudjuk, hogy van. Ugyanakkor a matematikának egy, hogy is mondjam úgy érzem, ez egy büszkesége, hogy egy kétezer évvel ezelőtti bizonyítás, az ma is ugyanúgy bizonyítás, azt ma is ugyanúgy megértjük és látjuk benne a gondolatot, vagy a teljesítményt, míg hát mondjuk azért biológiából ezt nem lehetne elmondani. Ugyanakkor nagyon sok mindent próbál a matematika megragadni, tehát egyre növekszik a világban azoknak a dolgoknak a köre, amik matematikai eszközökkel próbálunk leírni. Ugye indult a térrel, a geometriával, folytatódott a fizikával, átterjedt a közgazdaságba, meg a nagyon izgalmas nagykérdés, hogy a biológiának mekkora részét tudja a matematika eszközeivel, valahogy egzaktabbul leírni az emberiség, még csak a kezdeteknél tartunk. Rip. - Amikor néhány évvel ezelőtt elszegődött a Microsofthoz, akkor voltak, akik itthon nagyon megrémültek, hogy te jó isten a Lovász is eladta magát, feladta a függetlenségét, mit kellett ott csinálni, mennyire adta el magát, vagy adta fel a függetlenségét? Lovas László: - Nem mentem volna el a Microsofthoz, hogyha nem garantálták volna, hogy azt kutatok, amit akarok, tehát, hogy lényegében. Rip: - 99-ben volt. Lovas László: - 99-ben, azt, hogy a Microsoft egy ilyen kutatóintézetet fenntart, ebben benne van az is, hogy hát a tudomány mecénásaként is szeretne szerepelni, mert a tudomány rá van szorulva, ilyenekre, ezzel együtt meg kell mondanom, hogy nem érdektelen az, ami ugye a szoftvergyártás élvonalában felvetődő problémákból eljut a matematikai csoporthoz. Rip. - Azért annyit megmondtak, hogy olyasmi problémákat kéne megoldani, amit valahogy a mai számítástechnika felvet? Lovas László: - Nem, nem kötötték ki ilyesmit, az úgy illik, hogy az ember, ha valaki egy kérdéssel jön, mondjuk egy fejlesztő, akkor egy matematikai jellegű kérdése van, akkor azt meghallgatni és tanácsot adni, ahol a tanács lehet az is, hogy ez igazából nem matematikai kérdés, én ehhez nem tudok hozzászólni, de néha vannak olyan kérdések is, amik tényleg
5
érdekesek matematikailag. Rip: - És akkor le kellett ülni azt megpróbálni megoldani? Lovas László: - Nem kellett, de hát az ember, hall egy érdekes matematikai kérdést, akkor azon gondolkodik, egyébként ez az időnek nagyon kis részét veszi el, tehát az idő nagy részében, hát a saját magunk problémáin, tehát a saját magunk kutatási tervén dolgozunk. Rip. Magyarul azt akarja mondani, hogy ült a Microsoftnál és azt csinált, amit akart? Lovas László: - Az idő nagy részében így volt, igen. Rip: - Minek kellett ön nekik, hogy elmondhassák, hogy mi ilyen nagyszerű matematikusokat foglalkoztatunk? Lovas László: - Lehet, hogy ez is benne volt, de azért ez így van, hogy amikor néha sikerült valahogy összehozni azt, hogy a matematikai kérdés, amivel jöttek, az tényleg olyan volt, hogy meg is lehetett válaszolni, meg nem is volt egészen egyszerű, de tudtunk segíteni, akkor nem egyszer-kétszer nagyhaszna volt a vállalat számára. Rip: - Most pedig fogta magát és hazajött, és itt dolgozik az Eötvös Lóránd Tudományegyetem számítógéptudományi tanszékén, azon a tanszéken ugye, amit végül is egykor a nyolcvanas években ön alapított, hát hogy mondjam így kívülállóként elég őrült gondolatnak tűnik hazajönni ma Magyarországra, amikor a felsőoktatás egyre nehezebb helyzetben van, egyre kevesebb a pénz, már fűtési meg világítási problémák vannak, nemhogy oktatási problémák. Szóval, miért, miféle kalandvágy ez? Lovas László: - Feleségem meg én soha nem éreztük magunkat igazán otthon Amerikában, tehát úgy gondoltuk, hogy azért öregkorunkra mindenképpen itt szeretnénk élni. Én azért úgy érzem, hogy én nagyon sokat kaptam a magyar matematika oktatástól, és egyrészt úgy érzem, hogy továbbra is itt a diákok nagyon jók, tehát, hogy itteni diákokat tanítsak, ez egy csábító és ugyanakkor fontos feladat. Rip. - Szeretne valamit visszaadni abból, amit kapott? Lovas László: - Így is lehet mondani, valamit visszaadni, vagy arra gondolok, hogyha mondjuk Erdős Pál nem vette volna magának a fáradtságot, hogy minden évben azért hosszú hónapokat itt eltöltsön, akkor én nagyon sokat vesztettem volna. Gímes Júlia riportjában a Széchenyi Nagydíj idei kitüntetettjét Lovász Lászlót hallották. Dátum : 2008.03.23.
Adó :
Műsor :
6
Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki Cser László fizikust, az ELTE tanárát Metro – 2008. március 20. 2008-03-20 11:08:39 | Természet
Cikk küldés Vissza
Díjazottak: Cser László fizikus "Az atomi holográfia felismerésére és megvalósítására vagyok eddigi tevékenységemből a legbüszkébb" - mondta Cser László fizikus, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, akit a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntettek ki Március 15. alkalmából. A közeljövőben a neutronholográfia alkalmazására keres új területeket Cser professzor. "Ezt az új tudományterületet az egész világon egyedül az általam szervezett, magyarországi központú, de nemzetközi csapat (osztrák, orosz kollégákkal együtt) műveli" - mondta. Cser László fő feladatának az intézet neutronspektroszkópiai kutatásaiban való részvételét tartja. Kutatásában a kondenzált közegekben elhelyezkedő atomok kölcsönhatását tanulmányozza, erre irányultak atomi felbontású neutronholográfiai vizsgálatai is. Ezt a jelenséget Cser ismerte fel, kísérletileg bizonyította és kidolgozta gyakorlati alkalmazási elveit. A tudós kibővítette a Gábor Dénes-féle optikai holográfia gondolatát. Míg a látható fény csak akkora részletek megkülönböztetését teszi lehetővé, melyek összemérhetők a fény hullámhosszával, azaz mikrométereket, addig a neutronok segítségével ennek tízmilliomod részét is sikerül észlelni. Ezzel a pontossággal egy fémkristályba beépült ötvözőatomot körülvevő környezet helyi torzulása is kimutatható. A módszer jelentőségét az adja, hogy az ötvözőanyag beépülésével a kristályrács szerkezete átalakul és ez az egész ötvözet mechanikus tulajdonságait megváltoztatja. Az új eljárással háromdimenziós kép formájában ismerhetik meg a kutatók a deformálódás mechanizmusát. Cser László kidolgozta a repülési idő módszerén alapuló kisszögű neutronszórás-vizsgálat alapjait. Ez a módszer oldott, vagy folyadékban lebegő molekulák viselkedésének tanulmányozására alkalmas. Egyebek közt az immunrendszerünk működésében nagy szerepet játszó immunglobulinok szerkezeti változásait vizsgálta így. A hatvanas évek elején egyetemi tanulmányai során Cser László plazmafizikusnak készült abban a reményben, hogy a tiszta magfúziós energiatermelés a közeljövőben megvalósul. Később Pál Lénárd akadémikus bíztatására a nukleáris módszerek szilárdtestfizikai kutatási alkalmazására tért át. Kutatómunkája során szabadalmai is születtek. Munkatársaival olyan eszközöket dolgoztak ki, melyek a rendkívül drága neutronforrások hatékonyságának megsokszorozását tették lehetővé. Szabadalmai között van radiográfiai eljárást, mellyel zárt és átlátszatlan falú edényekben, csőrendszerekben folyadékok, például kenőolaj, gépjármű üzemanyag, vagy a hűtőszekrények hűtőfolyadékának áramlása tehető láthatóvá. Cser László Sárisápon született 1936-ban. Tanulmányait a Lomonoszov Egyetemen végezte Moszkvában.1963-tól az MTA KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézetében dolgozik, 1986-tól tudományos igazgatóhelyettes. 1975 és 1978 között a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Neutronfizikai Laboratóriumának tudományos igazgatóhelyettese. 1987-től az ELTE egyetemi magántanára. A Fizikai Szemle, az Élelmiszerfizika és a Neutron News szerkesztő bizottságának tagja. A fizikai tudomány doktora (1983), az MTA doktora (1997). Három szabadalom tulajdonosa.
A teljes cikk: http://www.metro.hu/cikk/220273 További cikkek a témában: hírextra – 2008. március 20. http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=6&article_id=58517 7
A világot látni egy roboton keresztül - ELTE Tudományos Sajtóklub HVG.hu – 2008. március 20.
Környezeti intelligencia Világot látni egy roboton keresztül 2008. március 20. 16:39 Játszani képes mesterséges intelligenciát, fogyatékosok életét és beilleszkedését segítő megoldásokat mutattak be az ELTE Sajtóklubjának legutóbbi állomásán. Egy hónapja van még a gépi intelligenciának, hogy behozza az emberit, jegyezte meg a keddi megnyitón Bill Gates jóslatára utalva Lőrincz András, a Sajtóklub tudományos főmunkatársa, az ELTE Informatikai Karának tanára és kutatója. A Microsoft volt vezérigazgatója 1998 áprilisban jósolta meg, hogy az AI, azaz a mesterséges intelligencia 10 éven belül utoléri a természetest - míg ez a legutóbbi jóslat, amely a szingularitás közelségét vetíti előre, vélhetően ez legalább annyira nem igaz, mint az elmúlt két-három évtized számos hasonló jóslata sem. Míg az intelligencia pontos definíciója még mostanság is gyakran vitatott, az intelligencia hiányát jóval pontosabban tudjuk érzékelni és legalább ilyen könnyen értelmezhető az AML (ambient intelligence), azaz a környezeti intelligencia koncepciója is. A környezeti intelligencia olyan elektronikus eszközökkel átszőtt környezeteket jelöl, amelyek reagálnak a bennük lévő emberekre és olyan technikai megoldásokat vetít előre, amelyek kvázi rejtettek a felhasználók előtt, azok csak a kezelést lehetővé tevő felületeket látják az eszközökből. Az ilyen környezeti intelligenciára épülő fejlesztések jó példája a fogyatékosokat segítő technológiai apparátus. A Magyar Bliss Alapítvány Segítő Kommunikáció és Módszertani Központja (SKMK) tette lehetővé a kommunikációs rendszerekkel végzett kísérleteket. Az SKMK-beli gyerekek életkora 18 hónap és 25 év között mozog, olyan beszédképtelen, általában kerekesszékhez kötött fiatalokról van szó, akik súlyosan gátolt kommunikációs képességekkel bírnak, nem tudni, mit gondolnak, mit akarnak, illetve milyen kognitív képeségeik vannak. A fogyatékosok kommunikációs lehetőségeit már számos fejlesztés támogatja. Az egyik ilyen a fejegér vagy head tracker, amely révén a képernyőn lévő egérkurzort pusztán fejmozgatással lehet irányítani. Míg volt olyan diák, aki egy nap gyakorlás (és az ezalatt lefolytatott húsz különböző kísérlet) után után egészen gyorsan megtanulta a rendszer használatát, akadt olyan fiatal is, akinek a fejegér mozgatását három hónapig kellett tanulnia, ugyanis egészen addig nem kellett olyan életet élnie, aminek során mozgatnia kellett volna a fejét. A fejegér egyéb programokkal is összeköthető. A Cambridge-ben fejlesztett Dasher (amelynek egérrel működő demója böngészőkben is kipróbálható) prediktív módon kezeli a begépelendő szöveget nagyobb méretben jeleníti meg azokat a betűket, amelyek nagyobb eséllyel következhetnek a születő mondatban. A Dasherhez szemegér (eye tracker) is csatlakoztatható, azaz olyan rendszer, amely pusztán a szemmozgás érzékelésével és követésével váltja ki az egérmozgást. (lenti videonkban egér segítségével írja be a YouTube-ra feltöltött videó készítője a nevét, jól látható ebben a részletben, hogy a program miként sugallja a "várható", illetve gyakori válaszokat) Fejlettebb kommunikációt tesz lehetővé az a szemüveggel összekapcsolt fejmozgáskövető rendszer, amely a Sony AIBO robotkutyájával köti össze a fiatalokat. A kutya a rendszerbe ültett fiatalokkal egyezően forgatja a fejét, az általa látottakat pedig a különleges szemüveg veti az emberi retinára, így egy telepresence-hez hasonló megoldással a mozgásképtelen fiatalok akár egy általuk ismeretlen várost is bejárhatnának a robotkutyán keresztül, a WiFi-kapcsolat ugyanis ezt is lehetővé teszi. Kutatások folynak emellett mesterséges intelligenciák fejlesztésében is. A Scientific American januári számában jelent meg az a tanulmány, amely szerint Lőrincz András és társai úgy tanítottak meg egy számítógépet játszani, hogy a PacMan-ben a gép emberhez hasonló eredményt érjen el. 2007 júniusában egy olyan rendszert sikerült megalkotniuk, amely a Tetrist volt képes körülbelül egymillió sorig elvinni, erről a Neural Computation szaklap számolt be. A játékokkal trenírozott programokkal úgynevezett "sokügynökös" tanulórendszerekben kísérleteztek - a fejlesztők itt azonban azt tapasztalták, hogy az együttes tanulás már két résztvevő esetén is problematikus. Az alaphelyzet ideális esetben pedig az lenne, hogy a számítógép is tanul, miközben a felhasznáó is fejlődik. A kutatások jelenleg ott tartanak, hogy kisebb közösségek jelenségeit már lehet modellezni (ennek egy reprezentatív példája a délszaharai pásztorok közössége volt, akik az időjárás jellegzetességeitől függően változtatják helyüket,
8
illetve kötnek egymással időleges egyezségeket), valamint ennek révén elindulhatnak a számítógépember interakciót, illetve az előkészített alkalmazásokat érintő fejlesztések. Bari Máriusz
A teljes cikk: http://hvg.hu/Tudomany/20080320_elte_sajtoklub_kornyezeti_intelligencia.aspx
9
„A múlt rekonstruálásához vezető úton” címmel április 2. és 6. között nemzetközi régészeti konferenciát rendeznek – a szervezők között az ELTE Régészettudományi Intézete is Origó Múlt-kor – 2008. március 19. Régészeti szaktekintélyek tanácskoznak Budapesten 2008. március 19.
A múlt rekonstruálásához vezető úton (On the Road to Reconstructing the Past) címmel rendezik meg április 2. és 6. között azt a nemzetközi régészeti konferenciát, amelyre öt kontinens 33 országából érkeznek szakemberek Budapestre. A tanácskozás a számítógépes alkalmazások régészeti hasznosításával foglalkozik majd. A konferencia a CAA (Computer Applications and Quantitative Methods in Archaeology) nemzetközi szervezethez fűződik, amely 1973-ban alakult régészek, örökségvédelmi szakemberek, muzeológusok, matematikusok és informatikusok összefogásával. Mint Jerem Erzsébet egyetemi docens, az MTA Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója, a szervezőbizottság elnöke elmondta, a budapesti konferenciának Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke a fővédnöke. A tanácskozás szervezői között szerepel az MTA Régészeti Intézete, az ELTE Régészettudományi Intézete, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Közép-Európai Egyetem (CEU), az Archaeolingua Alapítvány és a Research Institute for Visualisation, Architecture and Archaeology (RIVAA). "Ez egy interdiszciplináris téma informatikai alkalmazások az örökségvédelemben. A különféle nagy ásatások dokumentálásáról, a múzeumi anyagok archiválásáról, nemzeti adatbázisok felállításáról, háromdimenziós tájrekonstrukcióról szól a tanácskozás" - hangsúlyozta Jerem Erzsébet, hozzátéve, hogy először kapta meg a CAA-tanácskozás rendezési jogát egy volt szocialista ország. Ismertetése szerint eddig 33 ország, az európai államok mellett Ausztrália, Bolívia, az Egyesült Államok, India, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Tajvan, Törökország, Ghána, Nigéria szakemberei jelezték részvételüket. Mint Jerem Erzsébet elmondta, a szervezők 200-250 résztvevőre számítanak. Az előadások hat párhuzamos szekcióban zajlanak, emellett lesznek workshopok és kerekasztal-beszélgetések. A Budapesten elhangzó előadások nyomtatott formában még az idén megjelennek. A konferencia meghívott díszelőadója Alonson C. Addison, az UNESCO Igazgatótanácsának különleges tanácsadója, a Berkeley's Center for Design Visualization megalapítója. "Előadásában világörökségi székhelyekkel foglalkozik. Ezek túlterheltek a turistáknak köszönhetően, s tönkremennek a levegőszennyezés miatt. Az előadás arról szól, hogy a modern eszközök segítségével mi tehető megóvásuk érdekében. Ide tartozik bizonyos lelőhelyek teljes védelme, amelyek többé nem lesznek majd látogathatók, valamint virtuális múzeumok létrehozása" - emelte ki Jerem Erzsébet. Raczky Pál, az ELTE Régészeti Intézetének igazgatója, aki a konferencia megnyitó előadását tartja, a régészet új kihívásairól beszél majd. "A konferencia nem annyira a régészetről szól,
10
mint inkább a leletek tudományos feldolgozásáról, az interdiszciplináris alkalmazásokról, másrészt a magyar régészet gyakorlati fejlődésének egyfajta prezentációja lesz. Azt mutatjuk be, hogy mi történt Magyarországon 1990 és 2008 között, amikor a magyar régészet teljesen átalakult köszönhetően a nagyberuházásokhoz - mindenekelőtt az autópálya-építéshez kötődő feltárásoknak. Ez egy teljesen újfajta hozzáállást igényelt, újfajta régészetet, amikor nem kis felületen folytak az ásatások, mint korábban, hanem több tíz- illetve százezer négyzetméteres felületeken, s hatalmas, statisztikai mennyiségű lelet került elő" hangsúlyozta Raczky Pál, aki új kihívásnak nevezte a régészeti emlékek sorsának további alakulását. Ismertetése szerint a feltárások során légi és műholdfelvételek készültek, számítógépes alkalmazásokat honosítottak meg, ezeket a módszereket már rutinszerűen alkalmazzák a magyar régészek. "Amikor az autópálya-építéshez kötődő régészeti feltárások elkezdődtek nem volt idő arra, hogy kitaláljuk a magunk sajátos útját, kénytelenek voltunk az európai szabványokat és eredményeket átvenni. Az lenne jó, ha ezt a folyamatos kommunikációt fenn lehetne tartani" - mondta Raczky Pál. (Múlt-kor/MTI) A teljes cikk: http://www.mult-kor.hu/nyomtatas.php?article=20090
11
Szponzorált tanszékek Heti Válasz – 2008. március 20. Szponzorált tanszékek A gyár kiválasztja a legtehetségesebbeket, és magas összegű ösztöndíjat fizet
[email protected] 8. évfolyam 12. szám, 2008.03.20 Kevés a természettudományos szakember a munkaerőpiacon, ezért a nemzetközi cégek saját egyetemi tanszékeket alapítanak az utánpótlás biztosítására. A Műegyetem költségvetésének már 30 százalékát ipari megrendelések teszik ki. "Az ipari vállalatok későn döbbentek rá, hogy nincs megfelelő utánpótlás a nyugdíjas korosztályú természettudományos szakemberek helyére" - mondja lapunknak Rábai Gyula, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézetének vezetője. Az izraeli hátterű Teva Gyógyszergyár Zrt. több évtizedes együttműködés után - az idén januárban életbe lépett megállapodás szerint - külön tanszéket hozott létre a gyógyszergyár területén. A gyár így bebiztosítja magát, hogy fogyó szakembergárdáját pótolni tudja. A cég figyelemmel kíséri a hallgatók fejlődését, akik konzulensük segítségével már tanulmányaik alatt szakemberekkel dolgoznak együtt, s ezzel gyakorlati tudást szerezhetnek. A gyár ki tudja választani a legtehetségesebbeket, őket pedig már tanulmányaik alatt magas összegű ösztöndíjakkal támogatja, s ezzel magához láncolja jövendő munkavállalóit. A tanszék fenntartását a Teva vállalta, a két-három docens és adjunktus bérét a cég fizeti, valamint a képzéshez szükséges eszközök, alapanyagok költségeit is ő állja. Ezzel az évi 500 millió forint körüli költségvetésű kémiai intézet 15 millió forintot takarít meg. Nem egyedülálló jelenség a Debreceni Egyetem életében, hogy a piac bekapcsolódik a képzésbe, hiszen a Biogal Gyógyszergyár Rt. is hasonló együttműködési javaslattal kereste meg az intézményt. Más helyen is van hasonló példa. Az Audi a győri egyetemen alapított Belső Égésű Motorok Tanszéket, amint pedig Sallai Gyula, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorhelyettese a Heti Válasznak elmondja, a Műegyetemnek 26 nagyvállalattal van megállapodása. Bizonyos esetekben a cég keresi meg az intézményt, máskor az egyetemnek vannak javaslatai, de előfordul, hogy az intézmény hívja fel magára a figyelmet valamilyen kutatási eredménnyel vagy szakmai világversenyen elért jó helyezéssel. "A szakirányok tematikájának kialakítására, az önálló laboratóriumi munka témaválasztására nagy hatása van az ipari kapcsolatoknak, a piaci igényeknek. Nem ritka az sem, hogy egy-egy nemzetközi nagyvállalat felméri a hazai szakemberképzést, és megnézi, hogy érdemes-e idetelepülnie, talál-e megfelelő kvalitású és mennyiségű munkavállalót. Az ipari megbízások, együttműködések, kutatásfejlesztési pályázatok a Műegyetem összköltségvetésének közel 30 százalékát alkotják" - mondja a rektorhelyettes. A műszaki, közgazdaságtudományi, természettudományi, orvosi-gyógyszerészeti terület szorosabb összefüggésben áll az ipari szereplőkkel, mint a bölcsészettudomány vagy társadalomtudomány, ám egyáltalán nincs kizárva, hogy ezek is találkozzanak a gyakorlattal: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Régészeti Tanszéke például az autópálya-építést megelőző régészeti feltárásokban vállal szerepet. A piaci szereplők felsőoktatási szerepvállalása nemzetközi tendencia. A bolognai folyamathoz csatlakozott országok oktatási miniszterei vállalták, hogy 10-12 éven belül a GDP két százalékát költik felsőoktatásra. Ez az arány Amerikában 2,5 százalék, melynek jelentős része a magánszférából érkezik. A kívánt összeget Európában sem lehet előteremteni a piac és a felsőoktatás együttműködése nélkül.
A teljes cikk: http://www.hetivalasz.hu/cikk/0803/szponzoralt_tanszekek
12
Magyarok dolgoznak a pompei-i leleteken Metro – 2008. március 18.
13
Az RFID-technológia üzleti hasznosítása Gazdasági tükörkép – 2008. március 18.
14
ELTE oktatók-kutatók, volt hallgatók nyilatkozatai, cikkei Altbäcker Vilmos, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi docense a nyulak természetéről MR1, Krónika – 2008. március 24. Adó : MR1 Műsor : MR1 - Krónika () Dátum : 2008.03.24. 1209 Mielőtt még otthoni nyúlunk megunt nyúllá válik, ismerkedjünk meg a nyulak valódi természetével. Rovó Attila összeállítása. "Gyorsan itt, annyira fürge tud lenni, hogy a legügyesebb vadász és ki tudja cselezni." Így látjuk a nyulakat mi emberek. Mivel a megszemélyesítések alapja, elsősorban népi megfigyelés, így sok igazság is van ezekben a jelzőkben, de szigorú értelemben véve a nyúl, sem nem gyorsabb, sem nem gyávább, és főleg nem ravaszabb, a hozzá hasonló méretű és táplálkozású állatoknál. - mondja Aldbecker Vilmos, az ELTE Etológiai Tanszékének tanára. "Nagyon gyorsan nem tud szaladni, de fürge és az is, hogy szalad és ebben hirtelen megtorpan vagy nagyon hirtelen tud indulni, ez is arra való, hogy a ragadozó ne tudja kiszámítani az ő mozgásának az irányát. A nyúl a biztonságot adó vártól nem megy messzire, ezáltal relatíve védett, igen ám, de hát az a túlzott óvatosság, ami olyankor is megnyilvánul, amikor a róka nem látszik, ennek alapján aggatták rá a jelzőt, hogy gyáva. A növényevőknek általában relatív kicsi az agya és ennek az agynak is a nagy részét az fogja el, hogy a szagokat elemzi." Van még egy jelző, amely eszünkbe juthat a nyulakkal kapcsolatosan, még ha kissé szentségtörőnek is tűnik így húsvétkor, ez pedig a szapora. Adbecker Vilmos azt mondja, a két dolognak, mármint a nyúl szaporaságának és a húsvétnak sokkal több köze van egymáshoz, mint azt elsőre gondolhatnánk. "Fészket rak, ez is a nyúlfészket készítünk és abban rejtjük el a tavaszi bőségnek a jeleit, a tojásokat például, amiket hát nyilván nem ő rak abba a fészekbe, évente ötször-hatszor szaporodik és egy szaporulatban négy-öt kisnyúl is lehet, és hát van még egy olyan, hogy hát a húsvét az általában március-áprilisban van, és több nyelven is van olyan kifejezés, olyan szólás, hogy "Őrült, mint a márciusi nyúl." Ez azt jelenti, hogy márciusban, amikor az elkezdenek ezek az állatok szaporodni, akkor kergetőznek és így akár nappal is találkozhatunk velük, mert akkor a szerelem az eszüket veszi és jóval kevésbé lesznek óvatosak."
15
Hamar Imre, az ELTE Konfuciusz Intézetének vezetője Tibetről Duna TV Heti Hírmondó – 2008. március 23. Dátum : 2008.03.23. 1843
Adó : Duna TV
Műsor : Heti hírmondó ()
Mv.: - A folytatásban egy kicsit távolabbra utazunk. A tibeti nép 1951 óta kínai megszállás alatt él. A kínai politikai vezetés számára kellemetlen az a nemzetközi bírálat, amelyet tibeti tüntetések leverése váltott ki. Mindennek nem lesz hatása a pekingi olimpiára, állítják. Az is tény, hogy nincs bizonyatéka Kínának arra, hogy a dalai láma és köre szervezte volna a múlt heti zavargásokat Tibetben. A dalai láma ugyanakkor bejelentette, személyesen tárgyalna a kínai vezetéssel a feszült helyzet rendezése érdekében. Kína erőszakos akciói ellen Budapesten is több százan tiltakoztak. R.: - Bár a Kína-ellenes tüntetés csütörtökön a budapesti nagykövetség épülete előtt békésen kezdődött, az indulatok mégis elszabadultak. Amit egy kétszáz tibeti lobogókkal érkező demonstráló szabadságot és emberi jogokat követelő jelszavakat skandált. Tibeti emigránsok köveket és piros festéket tartalmazó festékbombával dobálták meg a kirendeltséget, az épület egy ablaka betört. Az elkövetőket kisebb dulakodás után őrizetbe vette a rendőrség. Peking a dalai lámát vádolja a lhászai zavargásokba torkolló Kína-ellenes demonstrációk megszervezésével. Az erőszakhullámban legkevesebb tizenhárman haltak meg, de az emigráció ennél jóval több, kilencvenkilenc halottról tud. Név nélkül: - Lhászában szinte kézzel fogható a feszültség. A demonstrációk szervezőit elfogták és bebörtönözték. A korábban szabadon engedett politikai foglyokat szintén rács mögé dugták. Szóval gyakorlatilag ma senki sem mozoghat szabadon Lhászában. R.: - Időközben a dalai láma bejelentette: kész személyesen tárgyalni a kínai vezetéssel. A kínai külügy viszont feltételeket szabott a tárgyalások lefolytatásához mondván: a dalai lámának őszintén el kell vetnie Tibet függetlenségét és az erőszakot. A feltételekben az a meglepő és furcsa, hogy azok már jó ideje teljesültek. A tibeti emigráns kormány szándéka ugyanis csupán egy valós autonómia megteremtése Tibetben, a buddhizmus vagyis a béke jegyében. Mindebből az látszik, hogy Pekingnek esze ágában sincs tárgyalni a tibeti vezetővel. Az ellentétek az egymilliárdos lélekszámú Kína és az ötmilliós Tibet között korántsem újkeletűek. Hamar Imrs tanszékvezető, Kínai Tanszék, ELTE: - Mély problémáról van szó, amely a, hát a Kína és Tibet között hát már régóta felmerülő probléma. Ugye alapvető kérdés, hogy a tibeti kultúra az mennyire föggetlen a kínai kultúrától, illetve a politikailag mennyire tartozik Tibet Kínához. Kulturálisan ugye mindenképpen ugye hát Tibet az valahol az indiai és a kínai kultúra hatása alatt fejlődött ki. Jött létre egy sajátos tibeti kultúra, aminek a fő jellegzetessége a tibeti buddhizmus. Ugye vagy a más néven a lamaizmus. Politikailag azt kell mondanunk, hogy azért az utóbbi, mindig is erős volt a kapcsolat Tibet és Kína között, és hát természetesen mindig Kína Tibetet úgy tekintette, mint egy vazallus állam. R.: - Mivel az 57 éves kínai uralom elleni tibeti megmozdulások támogatására szimpátiatüntetéseket tartottak a fővárost körül vevő tartományokban is, a kínai hadsereg hatalmas területeket von ellenőrzése alá. Eközben a hatóságok figyelmeztetik a turistákat és a külföldi újságírókat, maradjanak távol Tibettől. Keddre virradóra ugyanis lejárt az a határidő, 16
ameddig a zavargások résztvevői feladhatták magukat, ezért a rendőrség több tucat olyan tüntető ellen adott ki letartóztatási parancsot, akiket a legveszélyesebbnek tekint. Polonyi Péter Kína-szakértő: - Igen sajátos helyzet alakult ki Tibetben illetve Tibet körül, mert hiszen az elmúlt századok során Tibet kétségtelenül bizonyos önállóságot élvezett. Ez az, az az önállóság, amelynek visszaszerzésére egyes politikai erők ma elsősorban a dalai láma körül Indiában tömörült erők találhatók. Nem lehet azt mondani, hogy bár a világon senki nem ismeri el az önálló Tibetet, ez egy teljesen megalapozatlan dolog lenne. R.: - Peking korábban elismerte, később kategorikusan cáfolta, hogy egyeztető tárgyalások folytak volna magas szintű kínai vezetők és a dalai láma közvetlen környezetéhez tartozó személyek között. A feszültség azért is nagy, mert mára Tibet lakosságának jelentős részét kínai betelepülők teszik ki. Nincs híján tehát a társadalmi feszültségeknek, ellentmondásoknak a mai Tibet. A híradásokban láthattunk, hogy a tüntetők boltokat támadtak meg a fővárosban, feltehetőleg kínai bevándorlók üzleteit tették tönkre. Ugyanakkor az is tény, hogy az elmúlt évek jelentős fejlesztései kizárólag Kínának köszönhetőek. Terjék József Tibet-kutató: - Jogilag a legfőbb probléma mindig abban mutatkozott, hogy Kína ugye autonómiát ígért a központi kormányzat, autonómiát ígért Tibetnek, ami azonban a valóságba nem következett be. Ha szívtelenek vagyunk és így kívülről nézzük, akkor is központi vezetésnek mindenféleképp megérné az a kis költséggel járó ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendő régi tibeti kultúrának a fölkarolása, uram bocsá, anyagilag is segítése, amit most pillanatnyilag egy kicsit el..., elmellőznek. R.: - Egyelőre kérdéses ugyan a nemzetközi bírálat eredménye, de az Egyesült Államok Daramszalában tárgyaló küldöttségének vezetője a száműzött tibeti közösség vezetőivel folytatott megbeszélései után felszólította a nemzetközi közösséget, ítélje el Kína tibeti kormányzását, és a kormányellenes tüntetések pekingi kezelését. Dátum : 2008.03.23.
Adó :
17
Kereszty Éva egyetemi docens az OEP ellen indított debreceni perindítási kezdeményezésről Klub Rádió, Megbeszéljük – 2008. március 20. Dátum : 2008.03.20. 1618 - Megbeszéljük.
Adó : Klub Rádió
Műsor : Megbeszéljük ()
Mv.:- A telefonnál Kereszthy Éva orvos, jogász, az Egészségügyi Minisztérium főcsoportfőnöke, jó napot kívánok! Kereszthy Éva orvos-jogász: - Jó napot kívánok, nem vagyok már főcsoportfőnök régóta. Mv.:- Húha! Akkor mondja, hogy pontosan micsoda. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Az ELTE-n tanítok, egyetemi docens vagyok. Egészségügyi jogot tanítok, úgy, hogy azért nem mentem messze. Mv.:- Tényleg már nincsen az Egészségügyi Minisztériumban? Kereszthy Éva orvos-jogász: - Már nem vagyok. Mv.:- Pedig volt ott államtitkár is, sokminden volt, majdnem a legrégebben ott dolgozók egyike, de ezek szerint már nem dolgozik ott, bocsánat. Kereszthy Éva orvos-jogász: -Nem baj... Mv.:- Szóval... akkor annál függetlenebbül tud nekünk nyilatkozni, hogy tudniillik mit szól ehhez a debreceni perindítási kezdeményezéshez az OEP ellen? Kereszthy Éva orvos-jogász: - Igazából azon csodálkoztam el, hogy azt nem nézték meg, hogy tulajdonképpen a szavak, a kifejezések, az erőfölény, a piaci versenyre való hivatkozás, hát az OEP nem piaci szereplő. Pont az a lényege a társadalombiztosításnak, hogy nem egy versenyhelyzet van, nem egy gazdasági szereplő az, aki a társadalombiztosításnak a legfőbb államigazgatási szerve, azaz az OEP, és ezért aztán a versenyjognak és a polgári jognak ezek az általános szabályai nem vonatkoznak rá, pontosabban más... Mv.:- Tehát az, hogy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés meg tisztességtelen piaci magatartás ez az egészségbiztosítási pénztárra nem lehet érvényes. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Persze, hát egy egységes társadalombiztosítási rendszerünk van, aminek minden szavát, minden betűjét törvények és központilag hozott jogszabályok szabályozzák, tehát itt szó nincsen arról, hogy valaki, egy bank vagy egy magánbiztosító csinálna olyan blanketta-szerződéseket, amikkel a vele szerződésben állókat, jelen esetben a debreceni per szerint a háziorvosokat egy olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozá, amelyik miatt a piaci erőfölény szavai vagy fogalmai lennének alkalmazhatók. Itt igazából ez a szerződés, amit az OEP köt a háziorvosokkal, ez minden pici részletében úgy alapszik jogszabályon, hogy minden kérdés, amit a szerződésbe bele kell foglalni, abban rendelkezik egy jogszabály és azt kell megnézni, hogy abban a körzetben mi alkalmazható ezekből. Tehát most példát
18
mondok, ha valaki a fővárosban háziorvos, akkor nyilván nem kell annyit utaznia gépkocsival látogatnia a betegeket, mint hogyha egy tanyás vidéken. Erre van egy ilyen területi finanszírozási szorzó. Nyilván háziorvosonként kell a szerződésbe külön belevenni azt, hogy valaki milyen körzetben van, hány betege van, mennyi közülük a gyerek, mennyi közülük a krónikus beteg, tehát ennek megvannak a szabályai. Annyiban egyediek csak ezek a szerződések, hogy ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével azt a jogszabályi helyet írják be, hogy az egyiket a 18. paragrafus szerint finanszírozom, a másikat a 22 szerint, de minden jogszabályra alapszik. Tehát ninsc benne valóban semmi alku, nem is kell, mert hogy nem polgárijogi szerződés. Mv.:- Igen. Itt nem tudom, hallotta-e, de ön előtt egy betelefonáló hallgató, orvos, elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt a családtagok számára recept felírási lehetőséget kért az OEP-től és erre mondták, hogy küldik a szerződést, mire mondta, hogy - illetve hogy alá kell írni a szerződést, mondta, hogy szeretné előbb látni, hogy megnézesse az ügyvédjével. Mondja, nem is értették a kérdést. Hát gondolom így szokott ez menni normálisan. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Így van. Így van. Így van. Tehát a... a dolognak a lényege a következő, egyébként nagyon jó példa rá ez a családtagoknak szóló úgynevezett pro familia receptírási jog. Ha én társadalombiztosítási támogatással szeretném írni a gyógyszert, akkor ennek a föltétele az, hogy én betartsam a társadalombiztosítási jogszabályok által előírt kereteket, beleértve ezt a lehetőleg az olcsóbb gyógyszert kell felírni, hogy csak három hónapra írhatom én is, tehát minden ilyen szabályt. Hogy ha én egyszerűen orvosként a receptírási jogommal 100 %-os támogatással valamilyen szert szeretnék felírni valakinek, az egy másik kérdés. Mv.:- Igen. Azt is említette ez a hallgatónk, hogy - ez már nem volt konkrét példa, inkább csak az előbbiekből levont következtetés, hogy szerinte az OEP ma úgy működik, hogy ha ő mint valamilyen egészségügyi szolgáltató felajánlaná a pénztárnak, hogy tíz %-kal olcsóbban végezne el egy beavatkozást, akkor ugyancsak értetlenség fogadná, hogy mi ez is, miért is és hogyan... Kereszthy Éva orvos-jogász: - Így van. Így van. Így van. Mv.:- Ugye? Kereszthy Éva orvos-jogász: - Így van. Mv.:- Ezen változtatna, jutottunk arra a következtetésre közösen vele ketten, ezen változtatna egy több-biztosítós, több-pénztáras rendszer, ahol valóban alkuk és szerződések alakulhatnának ki. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Hát azért ott is korlátozott lenne. Tehát ha megőrizzük a társadalombiztosítást és ahol van társadalombiztosítási rendszer egy országban, ott azért erre gondosan ügyelnek, hogy elég szigorú keretek közé szorítják azt, hogy miben van szabad mozgástér és miben nem. Jobb az alku pozíciója a szolgáltatóknak, mert több szempontot beengednek az alku pozícióba. Például bizonyos minőségbiztosítási feltételeket, betegelégedettséget, aminek kapcsán - ezt egyébként az elfogadott törvény szövege is megengedi, hogy bizonyosg szolgáltatókkal lehet 10 %-kal magasabb szerződési díjért kötni a szerződést, ez lehetőséget ad arra, hogy hiányszakmában vagy az igazán jó centrumokkal, ahová a betegek nagyon szívesen mennek, ott lehessen ilyen preferáltabb, nagyobb fejlődést,
19
nagyobb béreket biztosító szerződéseket kötni, de ez... Mv.:- De ott sem lenne teljesen szabad a gazda. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Így van. Tehát ott is ott van a 10 %, ott is ott van az, hogy nem teljesen szabad, hogy nem lehet aláígérni, mert ugye itt könnyen mondom én, mert hát így is van, hogy az egy darab OEP, ami egyébként egy államigazgatási köponti hivatal, tehát egy állami szerv, ennyire nem gazdálkodó a versenytörvény értelmében, na de hát az egészségügyi szolgáltatók egymással bizonyos értelemben versenyben vannak. Korlátozott versenyben, de azért versenyben. Mv.:- Igen. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Tehát ott már bizonyos versenyszabályok érvényesülnek, ott nem szabad az, hogy ők a mi pénzünkből, a mi befizetett járulékaink terhére kezdjenek el úgy aláígérni vagy olyan módon rossz szerződési feltételeket ígérni, amitől a... Mv.:- A betegellátás romlana - értem. Keresztha Éva orvos-jogász: - A betegellátás romolhat. Tehát miből tudom én 10 %-kal olcsóbban adni mondjuk a szolgáltatásomat, hogy ha egyébként azt mondjuk, hogy hát mindenütt, minden államban az állami finanszírozás az alulfinanszírozza az egészségügyet. Mv.:- Igen. Értem. Értem, értem, értem, értem. Akkor... Kereszthy Éva orvos-jogász: - De hát ettől még a bíróság majd megvizsgálja, hogy mit gondol polgárinak ebből a szerződésből. Énszerintem ez egy közszolgáltatásra vonatkozó szerződés, aminek azért messze nagyon távoli kapcsolatai vannak a... Mv.: - A jogi ... jogi esélyekről azonban térjünk vissza a dolognak az érdemi részére, hogy ön szerint mit kellene tennie az egészségügyi kormányzatnak a kieső vizitdíj ügyében. Nem az-e a legkézenfekvőbb megoldás, és furcsa módon én ezt még nem hallottam, hogy ugye annakidején, amikor bevezették a vizitdíjat, az volt az ellenért háziorvosok meg politikai elemzők részéről, hogy viszont elvettétek ezt az eszköztámogatási díjat és a vizitdíj alig több ennél. Hát akkor vissza kell állítani az eredeti állapotot, induljunk el a kályhától, visszakapjátok az eszköztámogatást és akkor ennyiben megegyezhetünk, a többi az már sajnos elveszett, a vizitdíj... nem mi döntöttünk róla. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Nyilván nem ennyire egyszerű a dolog, mert a vizitdíj az az egész.. tehát a járóbeteg ellátás, szakellátási részére a napidíj kapcsán, a fekvőbeteg ellátásra, tehát minden szegmensére kiterjedt az ellátásnak, szemben az amortizációval... Mv.: - Ez igaz, de szerintem le lehet választani a háziorvosok... Keresztha Éva orvos-jogász: - Szemben az amortizációval, amelyik csak a háziorvos kollégákat érintette. Meg lehet ugyan tenni, hogy ennek egy ilyen visszaállítása megtörténjen, de mondjuk elvi szempontból az is egy picit zavaros lenne, hiszen ez az amortizációs támogatás is meghatározott körülmények között nem mindenkinek járt, nem volt automatizmus, egyébként pedig a háziorvosok zöme az nem tulajdonosa a rendelőjének meg az eszközeinek, tehát hogy ő kapja-e az amortizációt, vagy az önkormányzat, amelyik őt
20
működteti, ez is egy picit zavaros volt. Tehát azért ez nem volt egy annyira jól kitalált jogintézmény... Mv.:- Na, akkor mit gondolna, hogy lehetne ebből jól kijönni? Kereszthy Éva orvos-jogász: - Én - tehát az egyik doldog, amit gondolok, hogy valóban nagyon aránytalanul oszlott szét az a vizitdíj, ami bekerült az egészségügyi ellátórendszerbe és a legsúlyosabban és a legdurvábban a háziorvosokat érinti ennek a kiesése. Mv.:- De hát a legjobban ... legjobban őket is érintette, hogy ez volt. Kereszthy Éva orvos-jogász: -Így van. Én saját ízlésem szerint keresnék valamilyen olyan megoldást, ami továbbra is megőrzi a vizitdíjnak egy nagyon-nagyon fontos előnyét, mégpedig azt,h goy ez a háziorvosokhoz mondjuk úgy, hogy teljesítmény arányában jutott. Tehát ez volt az egyik legfontosabb előnye. Azt biztos mindenki tudja, remélem, a hallgatók is, hogy a háziorvosok azok darabszámra, betegszámra kapják alapvetően a finanszírozást, ezt módosítja ez a mindenféle szorzószám, hogy milyen körzetben dolgoznak. Most ehhez képest az egyetlen olyan bevételük, ami azért jutott hozzájuk, mert ők aznap foglalkoztak a beteggel és náluk többen jártak vagy kevesebben, az a vizitdíj volt. Tehát én amit visszajuttatnék nekik, mindenképpen megőrizném ezt az elvet, hogy a ténylegesen elvégzett munkával, a teljesítményükkel arányosan kapjanak meg térítést. Én őszintén szólva az én ízlésem azt diktálja, hogy valamilyen módon kompenzálni kell őket és többek közt azért is, mert tényleg mindenki a saját vállalkozóiéves költségvetését úgy találta ki, úgy tervezte meg, úgy rendelte meg a nyári felújítási, festési és egyéb munkákat, hogy számított arra, hogy ez a jövedelem... Mv.:- Értem. Tehát azt mondja, hogy erre az évre nagyjából kompenzálni kellene, a jövő évre pedig ki kellene találni valamit, mert ugye az sem teljesen igazságos, hogy a háziorvosok kapnak egy plusz összeget a betegektől, ezt aztán a társadalom nem kis részben orvosi segédlettel leszavazza és aztán mégis mindenki tartja a kezét, hogy állam, állj helyt és add oda ezt a pénzt. Kereszthy Éva orvos-jogász: - A jövő évre egy újfajta finanszírozáson gondolkoznék, egy olyan újfajta finanszírozáson, amely megőrzi ezt a teljesítméynelemet továbbra is és amelyik hát mondjuk úgy, hogy helyzetbe tudja hozni ezeket a háziorvosokat, akiknek kiesett ez a bevételük, tehát ezt a kiesést valamilyen módon kompenzálja. De ez attól is függ ám, hogy mit lehet kitalálni, hogy mi lesz a másik törvénnyel, a biztosítás kapcsán a pénztári törvénnyel, amit én sosem szoktam egészségbiztosítási törvénynek hívni, mert hát nem a biztosítás tartalmáról szól, hanem csak a pénztári rendszerű elosztásról. Tehát ennek a szerevzeti ügyeiről. Itt azért nagyon sokminden múlik azon, hogy az megvalósul vagy nem. Tehát hogy ha a pénztári törvénynek a működéséhez kapcsolódóan lehet egy új háziorvosi finanszírozást találni, ugye ott is minden háziorvossal minden pénztárnak szerződnie kell, az egy más finanszrozási logikát igényel, mint hogyha mondjuk a mostani monolitikus szervezeti rendszer marad meg, amiben tulajdonképpen a háziorvosi finanszírozásnak millió variánsa képzelhető el, hogy hogyan lehet az ő havi rendelő fenntartási és jövedelem szintjüket olyan szintre hozni, hogy az egy tisztességes alapellátást tegyen lehetővé. Ugye itt van egy évek óta húzódó alapvita e mögött, hogy ma mi azt szeretnénk, hogy egy nagyon erős, nagyon ütős, nagyon jó alapellátásunk legyen, amelyik tényleg nem küldi fölöslegesen a beteget el a drágább ellátásokba, ahhoz kiemelten kellene a háziorvosokat, az alapellátást, háziorvost, alapellátó fogorvost, védőnőt finanszírozni.
21
Mv.:- Értem, tehát akkor ön ebből a mai ha tetszik, kicsinyes pénzügyi vitából kilépne, azt mondaná, hogy viszont próbáljuk áthelyezni az egészségügyi ellátás jóval nagyobb részét a háziorvosokra, mert ez sokkal olcsóbb országos szempontból, nem menne annyi a szakrendelőkbe és a kórházakba, nem menne annyi beteg, ott drágább az ellátás, de ehhez sokkal többet kellene adni a háziorvosok finanszírozására. Ezt találják ki valahogy és akkor ez megtérül a magasabbszintű ellátásokban. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Pontosan, tehát az alapellátási programot erősíteném meg és mondom, én azzal... azzal én nagyon-nagyon egyetértettem, hogy a vizitdíjnak az odafolyása az orvosokhoz az úgy ment, ezt én úgy szoktam mondani, hogy a beteg lábbal szavaz, amelyik orvosnak azt mondja, hogy én őhozzá fordulok bizalommal. Megjegyzem igazából a kórházak teljesítmény mérésének is van egy ilyen eleme, hogy azért látszik, hogy hová szeretnének menni a betegek és ez a lábbal szavazás ennek a jelzésére és a vizitdíjnak az eloszlása az országban az azért nagyjából alkalmas volt. Ezt ugye ki lehet számítani, és itt van a gond a vizitdíj ilyen nagyon gyorsan történő megszüntetésével, hogy technikailag eddig az történt, hogy ha nem kellett vizitdíjat fizetnie a betegnek, mert daganatos beteg volt, mert 18 éven alatti volt, mert az extra sürgősségi, tehát az életmentő sürgősségi ellátásokat vette igénybe, akkor ezeket lejelentették az őket ellátó orvosok és az OEP kvázi darabonként kompenzálta nekik azt, hogy ők úgy nyújtották az ellátást, hogy nem kaptak rá vizitdíjat. Mv.:- Igen. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Most ugye ez nekik is kiesik. Ez nekik is kiesik, tehát igazáb... a kompenzáció esik ki, mondjuk így. Tehát tulajdonképpen a mostani vitáknak a kérdése az az, hogy általában minden egyes betegellátásért fizetett díjat háromszáz forinttal meg akarunk-e emelni az országban, mert ... mert hogy ha nem, akkor vagy az az igazságtalanság lesz, hogy aki eddig kompenzációt kapott, az továbbra is kap, aki meg nem kap most vizitdíjat, az annyival kevesebb jut neki, annyival kevesebbe részesül, vagy pedig elveszünk emberektől olyat, amit eddig megkaptak. Mv.:- Világos. Tehát akkor egy átfogó megoldás mellett volna. Kereszthy Éva orvos-jogász: - Így gondolom, hogy ezt nem lehet úgy, hogy ... hogy kétszázezer pici törvényhelyet megváltoztatgatunk valamilyen átmeneti megoldással, hanem akkor egyszerűbb lenne egy átfogó koncepcionális finanszírozási módosítással megoldani ezt és mindenkinek megnézni, hogy az össz jövedelmi szintje, tehát nem a 300 forintja, hanem az össz jövedelmi szintje az ne romoljon a lehetőségek szerint. Mv.:- Igen. Igen. Köszönöm szépen, Kereszthy Éva orvos-jogász, egyetemi oktató, viszonthallásra! Kereszthy Éva orvos-jogász: - Köszönöm szépen én is, viszonthallásra! - A hírek után is lesz mit megbeszélni.
22
Magyarics Tamás, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docense az amerikai hadműveletekről MR1 – 2008. március 20. Adó : MR1 Műsor : MR1 - Magánhangzó () Dátum : 2008.03.20. 1231 A diktatúra megdőlt, demokrácia azonban nem érkezett el. Ebben a köztes állapotban van már évek óta Irak, s úgy tűnik, öt év után, egyre jobban süllyed a háborús mocsárba a Szaddamrezsimet megdöntő Amerika. Háborús összefoglaló Király István Dánieltől. Kisírtszemű anyukák, megtört családapák, több mint négyezer halott, és tízszer ennyi sebesült a koalíció oldalán. Az iraki civilek veszteségeire, egymástól eltérő becslések vannak, van, ahol 90.000-re, máshol több mint félmillióra teszik az áldozatok számát. Az interneten se szeri se száma a különböző halottszámláló és háborúellenes internetes oldalaknak. Ezek jelentős része percre lebontva közöl jelentéseket, mikor milyen összetűzések voltak az arabországban, hányan vesztek oda egyik-másik öngyilkos merényletben. Szinte hihetetlen, de a világ harmadik legnagyobb kőolaj-készletével rendelkező országában, ma még mindig napi probléma az üzemanyag-vásárlás, és az elektromos áram hiánya. A benzinkutaknál sokszor hosszú sorok kígyóznak, és még Bagdadban is csak a Szaddam rendszerben volt áramszolgáltatásnál alacsonyabb szintű jut osztályrészéül a helyieknek. A megtermelt elektromos áramnál két-két és félszer többre lenne szüksége a lakosságnak. A munkanélküliség 35 százalék körüli, a megélhetési lehetőségek pedig, igencsak sanyarúak, pedig öt évvel ezelőtt az iraki értelmiség egy része, szinte úgy érezte, itt a földi csoda, megérkeztek a reményhozók. Dr. Sad Kalib, Bagdad azon központi terén lakik, ahol 2003-ban a helyiek papucsaikkal püfölték a ledöntött hatméteres Szaddam Husszein szobrot. A BBC riporterének nyilatkozott. "Tudtuk, hogy jön a változás, de sajnos a lehető legrosszabb módon, az egész eljárás sértette az irakiak méltóságát és büszkeségét. És hogy mit vártunk ettől az egésztől? éjjáépítést, az egészségügyi ellátás jelentős javulását, az oktatás fejlesztését, de semmiképpen sem azt, hogy a terrorizmus elleni világháború a mi földünk zajlik majd." A helyzet a várakozásokkal ellentétben nem sokat változott. Az iraki vízügyi minisztérium szerint, a lakosság csak harmada jut tiszta vízhez, és például Bagdad külvárosaiban az emberek több mint fele a vízszükségletét a közeli folyókból elégíti ki, pedig George Bush, már hat héttel a hadművelet megkezdése után, 2003 május elsején felszabadultan nyilatkozott az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó anyahajó fedélzetén. "Amerikai polgártársaim a főbb iraki hadműveletek befejeződtek." - vagyis vége a háborúnak. Az igazi nem várt csata, azonban csak ekkor kezdődött meg. Magyarits Tamás, Amerika-szakértő, az ELTE docense: - -Az mindenképpen biztos, hogy az első képzelései nem jöttek be. Egyrészt nem jöttek be katonai téren, legalábbis abból a szempontból, hogy a katonai tervek egy hosszabb háborúra számítottak és egy rövidebb békére, ezzel ellentétben egy rövid háromhetes háború volt, és utána viszont egy ilyen hosszan elhúzódó gerillaháborúra senki nem számított annak idején. Másodszor a politikai elképzelések is különböztek attól, amelyek jelen pillanatban jellemzik a helyzetet. égy gondolták az Egyesült Államok egyfajta felszabadítóként fogják fogadni és a Szaddam
23
Husszein rezsim összeomlása után megtörténik a szunniták, síiták, kurdok közötti kiegyezés, és egyfajta nemzeti egységkormány jöhet létre rövid időn belül, de a törzsi, vallási és egyéb ellentétek úgy látszik mindezt felülírták és az Egyesült Államok egy olyan helyzetben találta magát, amikor nagyon nehéz politikailag megoldani a helyzetet. Katonailag, legalábbis taktikai szinten az úgynevezett Surger Marks talán sikerült javítani a helyzeten, de a legpesszimistább elemzések szerint is évekig az Egyesült Államoknak katonáinak jelen kell lenni Irakban, és voltak ennél hosszabb előrejelzések is. Rip: - A Magyarits Tamás által említett hadműveletet 2007 január 10.-n jelentette be Bush elnök. A manőver egy jelentős csapaterősítésre építő új és érezhetően sikeres stratégia volt. az is segítette a belső háborúskodás csökkentését, hogy az Egyesült Államok részben kiegyezett a korábbi ellenséggel a szunnitákkal, amit a síiták vezette bagdadi kormány még most is kicsit ferde szemmel néz. A BBC helyi tudósítójának, az egyik kurd parlamenti képviselő, a problémák fő okaként, továbbra is a jelentős széthúzást jelölte meg. "Sajnos a parlamentben képviseltetett mozgalmak és blokkok, a saját érdekeik alapján akarják meghozni a döntéseket, és úgy, hogy az mindenképpen az ő népüknek és az ő szimpatizánsaiknak a legjobb legyen, ezért lehetetlen néha olyan törvényeket elfogadni, mint például a költségvetés, vagy az olajtörvény. De hozzá kell tennem, hogy ez az első időszak, hogy demokrácia van Irakban, természetes, hogy a félreértések jellemzőbbek és nem a kompromisszumok, de nem reménytelen a helyzet. Egyszer közös nevezőre jutunk a legfontosabb kérdésekben." A háború megindításának egyik, akkor ki nem mondott oka, az energiahordozók, azon belül is az iraki olajkészlet feletti amerikai ellenőrzés megszerzése volt. hiába állomásoznak szövetséges csapatok immár öt éve az arab-országban, a nyersolaj ára rekordokat dönt. Magyarits Tamás, Amerika-szakértő: - Nem sikerültek azok a tervek, hogy az iraki olajtermelést nagyon gyorsan a világ olajtermelésébe tudják integrálni. Rip:- Ez éppen azért van ugye, merthogy ilyen helyzetben, ilyen polgárháborús szituációban, gyakorlatilag lehetetlen ilyen nagyköltségű ipart kialakítani, ha jól gondolom. "Igen, rendkívüli mértékben decentralizált Irak, tehát a Maliki kormánynak a hatalma nem terjed ki nyilvánvalóan az ország egész területére, és nagyon sok olyan helyi erő van, amely nem érdekelt abban, hogy az olajtermelés felfusson, illetve, hogyha már olajtermelésről van szó, akkor az olaj oda jusson, ahova kellene, a rengeteg olyan híradást lehet olvasni, hogy akár a kurd területeken, akár pedig a szunnita, vagy akár a síita területeken lévő olajkitermelésnek körülbelül egyharmada az a feketepiacon eltűnik és nagyon sok esetben az ellenálló csoportokat segítik az így kialakult profittal." De nemcsak az olajat használják fel az amerikaiak ellen, hanem saját fegyvereiket is. A CNN hírtelevízió nemrégiben bemutatott dokumentumfilmjéből az derült ki, hogy a térségben virágzik az amerikai fegyverek feketepiaca. Sok esetben maguk a katonák értékesítik harceszközeiket, amelyek kacskaringós úton, az őket támadók kezére kerülnek. A feketézők arra sem veszik a fáradtságot, hogy a fegyverek gyártási számát eltűntessék, a katonai vezetés pedig, legalábbis a tévések megkeresésére, nem volt hajlandó visszakeresni, kitől is származnak a lázadók kezére került géppisztolyok. Az iraki harcokat természetesen nem egyedül az amerikaiak vívják, bár számbelileg az Egyesült Államokból érkezett a legtöbb, jelenleg ott lévő katona, mintegy 160.000. a szövetséges országok szám, majd kéttucat,
24
közülük a legjelentősebb Nagy-Britannia a maga 4.500 katonájával, öt évvel ezelőtt tízszer ennyi brit indult Irakba. Tony Blair bukását jelentős részben Irak, pontosabban a Bush melletti kiállás számlájára lehet írni. A részleteket londoni tudósítónk, Tóth Vali mondja el. "Szokatlan vállalkozást kezdett a BBC egyik legkiválóbb politikai háttérműsora, a News Night az iraki háború évfordulójára készülődve. Az elemző vitaműsor megbízásából tíz darab tízperces televíziós minidráma készült az iraki háború egy-egy aspektusáról. Az eredeti dokumentumok alapján készült tévéjátékokban, mégis csak könnyebben lehet megvitatni kényes kérdéseket, mint egy dokumentumműsorban. A filmeket követő elemző háttérműsor pedig minden nap meghívja az aznapi epizód valóságos főszereplőit és tőlük kérdi meg, hogyan emlékeznek vissza ők a háború előtti feszült hónapokra. Az ENSZ nagykövettől az ügyvédig, a tábornoktól a miniszterekig, a nagy politika sok fontos szereplője beszélt arról, milyen nehéz volt akkor dönteni, hiszen még nem tudták mindazt, amit ma már tisztábban látunk. Tony Blair kabinetfőnöke egy másik hírműsorban, most először beszélt arról, hogy bizony a kormány nem tudta az iraki invázió minden következményét kellően átgondolni, nem készültek fel a fegyveres konfliktus utáni szakaszra, és talán nem is látták át igazán, mire is vállalkoznak. Jonathan Powell szerint, humanitárius katasztrófára, és például ivóvízhiányra készültek, ám döntésük hosszú távú politikai következményeivel, nem számoltak teljesen. A kabinetfőnök Powell most először ismerte be, még évtizedekig eltarthat, mire rendbe teszik Irakot. Közben a konzervatívok átfogó parlamenti vizsgálatot követelnek arról, hogyan döntött a brit kormány, az amerikai invázióhoz való csatlakozásról. William Hake szerint továbbra sem tisztázott az iraki brit részvétel jövőjének részletei sem, és hivatalos vizsgálatra már csak azért is szükség van, hogy az egész brit politika tanulhasson ebből a fiaskóból. A liberális demokrata párt vezetője egyenesen a brit külpolitika utóbbi néhány évtizedének legnagyobb stratégiai kudarcaként jellemezte Bush támogatását Irak ügyében, és a brit csapatok azonnali hazahívását sürgette. Londonban és Glasgowban a hétvégén több ezren tüntettek ugyanezt követelve. Irak kérdése továbbra is élesen megosztja a brit közvéleményt. Gordon Brown a legfrissebb hírek szerint hajlandó parlamenti vizsgálatot indítani Irakról. Az egykori főszereplők most sorban vallani kezdenek akkori dilemmáikról. Tony Blair viszont, már a kabinet éléről való távozása után adott egyik nyilatkozatában, nem volt hajlandó elnézést kérni, vagy elismerni, hogy bármiben hibázott volna, csak azt sajnálja - mondta -, hogy nem tudta világosan megértetni az emberekkel az iraki konfliktus valódi súlyát és azt, hogy a küzdelem ott legalább egy nemzedéken át tart majd." Belpolitikai nyomásra az elmúlt öt évben majdnem húsz ország vonta ki kisebb-nagyobb létszámú kontingensét. A legapróbb az izlandi egység volt, a maga két katonájával. Távoztak az olaszok, a spanyolok, a hollandok több ezres csapatai. A magyar szállító zászlóalj, amelyet 2003 nyarán érkezett Irakba, háromszáz főből állt, 2004 év végéig teljesítettek szolgálatot. A magyarok másfél év alatt ötvenezer tonna áruval, mintegy 2.5 millió kilométert tettek meg. Idehaza közben azon folyt a vita, vajon civiláldozatokat szedő fegyvereket szállítanak-e a magyarok, vagy jelentős részben humanitárius segélyeket? A magyar szerepvállalás nemcsak erre a misszióra korlátozódott, hazánk sok tucat T72-s harckocsit, csapatszállító autókat és több millió lőszert küldött az alakuló iraki biztonsági erőknek, nem mellesleg pedig 150 katonával vettünk volna részt abban a meghiúsult NATO misszióban, amely a helyi fegyveres erők kiképzését segítette volna. Ettől függetlenül a magyar katona ebben a pillanatban is szolgál Irakban, bár ezt a fél tucat embert, a NATO parancsnokság, vagyis nem Budapest küldte az Arab országba. Néhány nemzet, amelynek katonái most is Irakban szolgálnak: Románia, Litvánia, Észtország, Mongólia, Azerbajdzsán és Kazahsztán.
25
A háború a NATO-n belül minden eddiginél jobban előhozta a katonai szövetség oszlopos tagjai közötti politikai különbségeket. Franciaország és Németország ugyanis nem támogatta a szövetséges csapást, ami kisebb szakadást is okozott, illetve okoz a NATO-ban, a berlini távolmaradás érveit, tudósítónk Zentai Péter mondja el. Zentai Péter: - Irakban nincsenek és nem is lesznek német katonák. - ezt mondja pártállástól függetlenül minden német vezető politikus, ezt mondja most, és ezt mondta már az iraki diktatúra megdöntését célzó háború kitörésének előestéjén is öt évvel ezelőtt, ez az álláspont, mely tehát nemzeti konszenzust tükröz, melyet támogat a sajtó javarésze, a történelmi tanulság levonásokon alapuló külpolitikán nyugszik, hogy tudniillik Németországnak kötelessége távol maradni minden olyan katonai beavatkozástól, amelynek körülményei kiváltó okai nem egyértelműek, amely mögött nincs meg a nemzetek java része közötti egyetértés. Nos, kétségtelen, hogy az iraki háború és a legfőbb szövetségesek, Amerika, Anglia, iraki katonai jelenléte körül nincsenek meg ezek a feltételek. A háborúra nem adta áldását az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ez önmagában véve merőben más helyzet, mint az afganisztáni. - felelik az itteni döntéshozók, ha megkérdezik tőlük, hogy akkor mivel magyarázható a háromezer német katona, és a német légierő, masszív felvonulása, bevonulása, szükség esetén harcokba való bevetése Afganisztánban? Az iraki háború beindításával szembeni elutasításban, Németország akkori kormánya, olyan vehemensnek mutatkozott, hogy az 1945 utáni német-amerikai viszony példátlan elmérgesedését okozta, ugyanakkor időlegesen nagyon segítette Gerhard Schröder itteni népszerűségét, egyszerűen emiatt választották őt újra. Utódja, Angela Merkel a maga részéről inkább támogatója, mint ellenzője az amerikai közel- és közép-keleti politikájának, egy-egy elszólásából arra lehet következtetni, hogyha csupán tőle függne, akkor katonákkal is segítené Irakban az amerikai szövetségeseket, de hát ez egy demokráciában nem függhet tőle csupán. Persze nemcsak két NATO nagyhatalom ellenezte az iraki beavatkozást, mint most teszi Iránnal kapcsolatban, ellenérveit fejtegette akkor is Moszkva. Tudósítónkat, Nemes Gábort hallják. Oroszország kezdettől fogva egyértelműen és határozottan ellenezte az Irak elleni amerikai háborút és most utólag, öt évvel később sem tartja valami jó ötletnek. De az orosz diplomácia már nem siránkozik a múlton. Ha Irakkal kapcsolatban megszólal, akkor elsősorban mindig az iraki belső helyzet stabilizálását és az Irakon belüli dialógust sürgeti. Vagyis a különböző politikai, etnikai és vallási csoportok közötti megegyezést tartja a legfontosabbnak. Persze ugye általában Amerikát nem említve, mindig hozzáteszi, Oroszország meggyőződése, hogy az iraki nép saját maga külső beavatkozás nélkül is gyakorolni tudja jogait és megfelelő megoldást talál. Ehhez Moszkva annyival járult hozzá, hogy elengedte Bagdad meglehetősen nagy adósságait, kapni még nem kapott semmit cserébe, de feltehetően nem is fog, de már maga a tény, hogy az Egyesült Államok le van kötve Irakban, nyilvánvalóan kedvező az oroszok számára, arról nem is szólva, hogy az iraki háború óta, az egekbe szárnyalló olaj és gázár, egyik legfőbb haszonélvezője éppen Oroszország, amely ezzel gyakorlatilag nemcsak konszolidálta gazdaságát, hanem megfelelő bázist teremtett magának ahhoz, hogy érdemben visszatérjen a világpolitika színterére. Rop: - Abban minden szakértő egyetért, nehéz lenne megmondani, hova tart a konfliktus. Egy azonban biztos, ha a szövetséges csapatok egyik napról a másikra kivonulnának Irakból, darabokra hullana az ország. A bagdadi külügyminisztériumban néhány napja megkezdték az egyeztetéseket Irak és az Egyesült Államok jövőbeni hosszú távú kapcsolatairól, a tárgyalások
26
középpontjában természetesen az amerikai csapatok sorsa áll, maradjon-e és ha igen, hány katona Irakban, egyáltalán legyenek-e amerikai támaszpontok az arab-ország területén? Ez a kérdés azonban egyelőre inkább jelképes. Király István Dániel összefoglalóját hallották az öt éve tartó Iraki háborúról. Dátum : 2008.03.20.
Adó :
Műsor :
27
Hanák András, az ELTE oktatója a nemzeti ünnephez kapcsolódó rendbontásokról MR1 – 2008. március 19. Adó : MR1 Műsor : MR1 - 180 perc () Dátum : 2008.03.19. 0719 Rábai Balázs : Négy perccel múlt 1/4 8 A rendőri eszközökben 8 milliós kár, eljárás Budaházy György és fegyelmi a vétkes rendőr ellen. Mostanáig ez a nemzeti ünnep sajátos mérlege. Az országos rendőrfőkapitány szerint a Magyar Önvédelmi Mozgalom március 15-ei budapesti rendezvényének szervezői a felelősek a demonstráción okozott károkért. A rendőrség az ügyészséghez fordult, szakértők pedig arról vitáznak, mi a megoldás a rendbontók elleni hatékony fellépésre. A jelenlegi jog érvényesítése, vagy a jogalkotás? Azok a jogászok, akiket mi kérdeztünk, az előbbi mellett érvelnek. Kádár Dóra és Rovó Attila összeállításában először Hanák Andrást, az ELTE oktatóját hallják. Kádár Dóra : - Mit gondol a most érvényes jogszabályok adnak elég lehetőséget és eszközt a provokátorok elleni hatékony fellépésre, vagy újabb jogszabályok alkotásával, vagy a már meglévők módosításával lehetne, vagy kellene igazán a helyzeten javítani? Hanák András ( az ELTE oktatója ) : - Azt gondolnám, hogy a jelenleg meglévő szabálysértési és büntetőjogi szabályok elégségesnek kell, hogy legyenek, hogy legalábbis a durvább rendbontásokkal szemben el lehessen járni és olyan demonstráció megzavarásokkal szemben, amikor dobálnak, akár tojást, akár követ, szinte biztos vagyok abban, hogy kell, hogy legyen ma is olyan büntetőjogi jogszabály, tényállás, ami alapján biztos, hogy el lehet járni. Kádár Dóra : - Azt írja a Büntető Törvénykönyv 268. -a, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a köznyugalom megzavarására alkalmas módon törvény, vagy más jogszabály, vagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntettet követ el és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha ez így le van írva, akkor miért van vita Ön szerint a 15-ei eseményekről? Hanák András : - Igen. Hát ez kizárólag egy, vagy két embert érintene, mondjuk a Budaházyt. Feltételezem, hogy legalábbis alapos gyanú van és el lehet indulni az eljárással Budaházy ellen. Persze az egész dolog azért, azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy kultúra kérdése és én tudom, hogy ez nem megnyugtató és ez a helyzet ne fog gyorsan változni, ami mostanára kialakult, de más országokban is ilyen rendzavarók esetében azt szokta csinálni a rendőrség, hogy őrizetbe veszik őket, beviszik őket, másnap kiengedik, néhány ellen eljárás indul, valaki pénzbüntetést kap, ezekkel nem hiszem, hogy elejét lehet venni azért ezeknek a dolgoknak. Továbbra is abban kell bíznunk, hogy valamilyen módon ez a fajta háttérkultúra megváltozik. Kádár Dóra : - Ugye abban a javaslatban, amelyről Rogán Antal V. kerület fideszes polgármestere beszélt, szerepel egy olyan kitétel, hogy mellékbüntetésként a rendezvénytől való eltiltást is megoldásnak gondolná. Ez jogilag lehetséges megoldás lenne Ön szerint is? Hanák András : - Olyan országokban, ahol erős rendőrség van, sőt túl erős, mondok egy példát, Franciaország. Egészen biztos vagyok benne, hogy ott is alkalmazzák azt a módszert, kissé realisztikus, de cinikus módszer, hogy bevisznek előtte, vagy amikor nagyobb
28
demonstráció van, akkor valamilyen módon elterelik a figyelmét, hogy ne lehessenek ott. Bizonyára az eltiltás az, hogyha mellékbüntetésként szabják ki, felveti azt a kérdést, hogy ez alkotmányos-e. Elképzelhető, megindokolható, hogy ez egy arányos és szükséges korlátozás. Kádár Dóra : - Az arányosság és a szükségesség elve az mindig egy kulcsszó, de hát akkor ezek szerint tényleg az a helyzet, hogy nagyon bonyolult megtalálni azt a keskeny mezsgyét, amivel megmarad mindenkinek a szabadsága, ugyanakkor megfelelő szankciókkal is büntetik azokat, akik rendbontók. Hanák András : - Ezért a garázdaság, vagy annak különböző alakzatai azok talán a mai tényállásra is alkalmasak, vagy a kirívóbb jogsértésekkel szemben eljárás induljon. Kádár Dóra : - De az garázdaság, hogyha valaki kukákat borogat, vagy nem tudom én parkoló autókat (közbeszólás) Hanák András : - Alkalmasint részben lehet is, de például rongálás biztos, hogy lehet. Kádár Dóra : - Tömeget buzdít arra, hogy menjünk kukákat borogatni, vagy parkoló autókat arrébb tolni. Hanák András : - Az, hogy most mit mondott pontosan Budaházy nem hallottam, de természetesen az, hogy gyújtsuk fel, csináljuk ezt, csináljuk azt, az mindenképpen egy felbújtás. Budaházy György : Itt van ez a zászló nálam, kell valamit követnünk! Rovó Attila : Így szólította fel Budaházy György szombaton egy demonstráció résztvevőit, hogy vonuljanak végig a fővároson. Ebből a vonulásból alakultak ki aztán a zavargások. Randalírozók kövekkel, molotovkoktélokkal támadtak a rendőrökre, törtek, zúztak. A rendőrség megvizsgálta Budaházy beszédét és úgy döntött eljárásokat indít ellene. Egyet a gyülekezési jog megsértése, vagyis egy szabálysértés miatt, egyet viszont törvénysértés miatt, jelentette be Bencze József, országos rendőrfőkapitány. Bencze József ( országos rendőrfőkapitány ) : - A Fővárosi Főügyészségnél kezdeményeztük Budaházy György esetében az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészülete miatti eljárás bevezetését is, e vonatkozásban az ügyészségtől még választ nem kaptunk. Kádár Dóra : - Az ügyvédje azt mondja, hogy konkrétan nem derült ki, hogy arra hívta volna fel a jelenlévőket, hogy vonuljanak vele és ezután bármilyen erőszakos cselekedetet kövessenek el. - Igen, hát ilyenkor azt kell majd eldönteni. Kádár Dóra : - Hanák András, az ELTE oktatója. Hanák András : - És az ügyésznek azon kell gondolkodnia, és a bíróságnak dönteni, hogy amit mondott ténylegesen, az objektíve érthető volt-e úgy egy olyan csoport által, ami ott volt, amelynek mégiscsak az volt az értelme, hogy kövessék őt. Kádár Dóra : - Kérdés az, hogyha békésnek is indul egy vonulás, mennyire tekinthető az
29
továbbra is annak. Figyelembe véve, hogy a rendbontók mondjuk molotovkoktéllal indulnak el. Hanák András : - Már magában természetesen kétséges, hogy aki már ilyen molotovkoktélszerű anyagokat visz magával, az már alkalmat adhat valamilyen eljárásra. Kádár Dóra : Szabó Máté Dániel alkotmányjogász szerint megfontolásra érdemes az a javaslat, amiről Rogán Antal fideszes polgármester beszélt, vagyis, hogy a rendbontókat mellékbüntetésként akár el is tilthassák a rendezvényektől. Szabó Máté Dániel ( alkotmányjogász ) : - Az én szempontom az, hogy a szabadságot mennyire korlátozza és ebből a szempontból ez egy barátságos megoldás, mert nagyon direkt az összefüggés a tilalmazott magatartás, az elkövetett bűncselekmény és a szankció között is. A másik fontos pozitívuma a direkt összefüggésen kívül ennek a javaslatnak az, hogy ez annak a jogát érinti, aki a jogsértő volt, tehát nem úgy próbálja megelőzni a randalírozást, hogy eleve mindenkinek a gyülekezési szabadságát korlátozza úgy, hogy bizonyos helyekre nem engedi a gyülekezést, eltakart arccal nem engedi meg, vagy bizonyos céllal ne lehetne tüntetni, vannak ilyen megoldási javaslatok, itt kifejezetten azokat tartja távol a rendezvényektől, vagy akarja távol tartani a rendezvényektől, akik már egyszer bebizonyították, hogy nem tudnak megfelelő módon az alkotmányos keretek között élni ezzel a szabadságukkal. Kádár Dóra : - Az alkotmányjogász szerint az viszont nem lenne jó, hogyha egy-egy eltiltott ember miatt a többieket is szigorúbban ellenőriznék a rendezvényen. Kérdés, hogy akkor hogyan szűrnék ki azt, aki nem lehetne ott. Szabó Máté Dániel : - Akit járművezetéstől eltiltanak, annak az esetében sem úgy működik ez a dolog, hogy nem indul el az autó, hogyha beül és bedugja a sluszkulcsot a zárba. Ellenőrzés van és ezt nyilván lehet ellenőrizni, de hát ha valaki elmegy egy ilyen rendezvényre és ott újra randalírozik, igazoltatják, akkor kiderül, hogy ő nemcsak egyszerűen ott randalírozott, hanem már úgy ment el a rendezvényre, hogy nem is lett volna szabad oda elmennie. Ha elmegy a rendezvényre másodszor és csöndben marad, akkor megúszhatja ezt az ellenőrzést, de akkor tulajdonképpen a büntetés el is érte a célját, hiszen nyugis tüntetőt varázsolt a korábban randalírozó elkövetőből. Rábai Balázs : Mi a megoldás a rendbontók elleni hatékony fellépésre? A jelenlegi jog érvényesítése, vagy a jogalkotás? Erről vitáznak szakértők, ezt a vitát illusztráltuk mi is. Dátum : 2008.03.19.
Adó :
Műsor :
30
Bratek Zoltán az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa és kutatócsapata 2001-ben már megtalálta a kullancs természetes ellenségét, amely más rovart nem pusztít el, egy gombafajt MR1, Krónika – 2008. március 17. Adó : MR1 Műsor : MR1 - Krónika () Dátum : 2008.03.19. 1217 A régi szert betiltották, új még nincs. A kullancs irtására eddig használt vegyszert már nem engedélyezi az Európai Unió. Egyelőre marad az egyéni védekezés. Benkő Andrea információi. Március, április a kullancs elleni permetezés időszaka volt ez idáig, a megrendelést az önkormányzatok adták, a használt szer nagyon hatásos volt, ennek ellenére idén már nem használhatják. Ennek okáról kérdeztem Ranesics Csabát, a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének alelnökét. "Az uniós elvárások szerint átalakult az irtószereknek az engedélyezése és bizony elég sok rovarirtó szer kikerült az engedélyezett szerek listájáról, ez történt a Magyarországon kullancsirtársa engedélyezett irtószerrel is. A kullancsok sokféle betegséget terjesztenek. Én úgy gondolom, hogyha a kullancsok száma emelkedik és a fertőzött kullancsok aránya is emelkedik, ezeknek a rovaroknak az irtásával csökkentjük a megbetegedés veszélyét." Az Országos Epidemiológiai Központtól kapott tájékoztatás szerint, a kullancsirtó szer, legalább harminc éves és már nem felel meg a szigorú környezetkímélő technológiai elvárásoknak. A környező országokban nem is használták, az egyéni védekezést propagálták, nálunk egyébként tavaly, kullancs okozta agyhártyagyulladásban, körülbelül 65-n, Lymekórban 950-en betegedtek meg. környezetkímélő megoldás persze lenne, de arra jó esetben is éveket kell még várni. Bratek Zoltán az ELTE Biológiai Tanszékének mikológusa és kutatócsapata 2001-ben már megtalálta a kullancs természetes ellenségét, amely más rovart nem pusztít el, egy gombafajt. "Egyetlen egy olyan fajunk van, amelyet idáig csak kullancsokról találtak, izoláltak, ez meglehetősen komoly mortalitás mellett képes pusztítani a kullancsokat, megfelelő körülményekkel, adalékanyagokkal, két hét alatt gyakorlatilag teljes kullancspopulációkat sikerült megsemmisítenünk." A szer hamarosan magyar és európai szabadalom lesz, a gondot az azt jelenti, hogy mivel az úgynevezett biocid kategóriába tartozik, tehát élőlényeket tartalmaz, meg kell felelnie az unió nagyon szigorú biocid törvényének, vagyis éveken keresztül sokféle teszten kell igazolni, hogy más élőszervezetre nem jelent rizikót, ez a folyamat, nagyon sok pénzbe kerül és bár vannak olyan befektetők, akik küzdenek a szer sikeréért, az engedélyezési eljárás még nem kezdődött el. Dátum : 2008.03.19.
Adó :
Műsor :
31
Borhy László az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára az ókori római anfiteátrumokról MR1 – 2008. március 19. Dátum : 2008.03.19. 1610 Hétköznapi tudomány közelről.
Adó : MR1
Műsor : MR1 - Közelről ()
Köszöntöm a kedves hallgatókat. Arra a kérdésre hogy egy fazék aranyat szeretnénk-e inkább találni a földben vagy egy kődarabot hat latin nyelvű sorral, hát erre kétféle válasz adható. Aki a kődarabot választja az a régész. Borhi László az ELTE tanszékvezető professzora bizonyára nagyon örült ennek a Krisztus után a 3. század első feléből származó kőemléknek amelyik 2004 nyarán került elő Szőnyben csatornázási munkák közben fordította ki a földből a gép. És amelyik a megtalálójától Móric Lajostól került aztán a Klapka György Múzeumba. Borhi professzor hosszú évek óta folytat ásatásokat Komárom Szőnyben az egykori római brigéció területén. Neki sokat mondott ez a lelet. Nemsokára könyve is jelenik meg a témáról brigéciói anfiteátrumok címmel. Az anfiteátrum a római társadalom azt mondhatom sajátos alap intézménye volt, itt tartották a gladiátor és állat viadalokat. Borhi László pedig itt a szomszédban a Nemzeti Mézeumban éppen most tart előadást szakmai közönségnek arról, hogy hogyan történt a helykiosztás, a helyfoglalás a római kori anfiteátrumokban. De először arról a bizonyos Komáromi kőemlékrők kérdeztem. Borhi László: - Nagyon sok érdekes kifejezés volt ezen a feliraton. Először is említ egy épületrészt, egy pódiumot, amihez üléssorok tartoznak és ezt az üléssorokkal ellátott pódium részt hetven római láb hosszúságban építette a komáromi város elődjének Brigéciónak az egyik polgármestere. És nem is akárkinek, hanem a Brigécióban állomásozó nagyon szép hosszú nevű csapat katonái számára. Saját költségére és teljesen újonnan ezt tartalmazza a felirat. - Ez amire utal ez az üléssor, ez akkor utóbb kiderítették, hogy ez egy anfiteátrum. Borhi László: - Pódiummal és hozzá tartozó üléssorokkal cirkuszok és anfiteátrumok rendelkeznek. HÁt cirkusszal Pannóniának ebben a térségében nem igazán számolunk, sokkal jobban elképzelhető hogy itt egy anfiteátrumról van szó. Ez azért érdekes merthogy a város polgármestere vagy egy város polgármestere nem nagyon szokott katonák számára anfiteátrumot építeni, hiszen a katonáknak megvan a saját maguk anfiteátruma a légiótábor közelében. Brigécióban második anfiteátrumot eddig nem ismertük, de a felirat alapján következtettünk arra hogy itt egy másik anfiteátrum is kellett hogy legyen. - Az Ön előadása egyébként talán nem elsősorban erről szól, erről a kőről, meg hogy hogy azonosították az építményt, hanem arról hogy hogyan osztották ki a helyeket. TEhát mit mutat, milyen társadalmi rétegződést vagy gyakorlatot mutat az ahogy kiosztották a helyeket. Tehát ki hol ült gondolom. Borhi László: - HÁt a kiinduló ötletet azért mégiscsak az a szófordulat adta ugye a város polgármester katonák számára az ülőhelyeket egy római kori anfiteátrumban. Na most római kori anfiteátrum a római társadalmi életnek a színtere volt Rómában olyan szinten hogy ott találkozhattak a szenátus képviselőivel, ott ültek a veszta szüzek az első üléssorokban. Ott ült a császár, a dísz tribünön amit egyébként tribunának vagy szuggesztumnak neveznek latinul.
32
Tehát láthatták őket az anfiteátrumba látogatók akik a társadalom legszélesebb rétegeit képviselték. Az egyik legfontosabb kategorizálás a társadalmi hovatartozás volt. Az aréna körül azon a helyen ahonnét a legjobb és legnagyobb szögben belátást engedő rálátás volt az arénában történtekre. - Ahol a vérszag is érződött. Borhi László: - Igen és ami hát az egyik legveszélyesebb körzet volt, merthogy a vadállatok felugorhattak a pódiumra, védték is az első sorban ülőket. Tehát a legelőkelőbb hely természetesen a pódium volt, a pódium az arénafal mögötti első néhány üléssor volt, amit egy kis fal választott el az anfiteátrum összes többi részétől. És ez volt a legelőkelőbb hely, itt ültek a szenátus képviselői, egy kisvárosban itt ültek a városi képviselők, itt ültek azok az utazók szenátorok, vagy azok az úton levő lovagok vagy családtagjaik, hiszen a törvények ezt is szabályozzák hogy az ő számukra is fenn kell tartani minden játék alkalmával üléshelyeket a város vezető rétegének üléssoraiban. És ettől elkülönítve vannak még felsőbb üléssorok és minél feljebb haladunk annál alacsonyabb társadalmi rétegek kapnak elhelysezést. Aztán vannak nemek szerinti megosztások. Tudjuk azt hogy Augustus megelégelte azt hogy a férfiak és a nők együtt tekintik meg a gladiátor játékokat, együtt tekintik meg az állat küzdelmeket. - Mi volt a baj ezzel? Borhi László:- Valószínűleg az ő puritán szemlélete volt az akadálya ennek és törvényben szabályozta, hogy külön választotta a férfiakat és nőket, sőt még a nős és a nőtlen férfiakat is. De nagyon érdekes az hogy Svétónius aki Augustus életrajzát is megírta, leírja hogy Augustus nagyon gyakran a barátainak a lakásából lakásai ablakából feleségével együtt nézte a gladiátor játékokat, tehát ő maga azért nem általlotta átlépni a saját maga által felállított szabályokat. Nagyon érdekes hogy ismerünk olyan feliratokat is amelyek például a tizennégy alatti szenátori ifjak üléshelyeinek rendezéséről rendelkezik és mellettük találhatók a felügyelőik vagy nevelőiknek az üléshelyei. Tizennégy év alattiak csak nagykorú felügyelete mellett tekinthetik meg az antiteátrumban zajló látványosságokat. - A közönség ezt kívánta, élvezte ez ahogy mondta is a társadalmi találkozóhelynek számított, tehát ez egy fontos esemény volt. TEhát végül mégiscsak embereket öltek ott sorozatban meg vadállatokat kínoztak. Szóval amit a mai ember nem tart már egészen etikusnak vagy elfogadhatónak vagy talán kevésbé élvezi, az ugye egy állandó meghatározó program volt a rómaiak esetében. Voltak olyan hangok vagy olyan szemlélet, tudunk arról hogy ezt azért ne vagy pedig annyira más világ ez annyira durva volt az élet, hogy ez a legtermészetesebb dolognak számított. Borhi László:- Ez nem függ össze az élet durvaságával, sem a dolog durvaságával. Ez a római felfogásnak a római életnek római szórakozásnak a része és egyik formája volt. Nem feltétlenül kell azt gondolni hogy a gladiátor játék egy kegyetlen dolog volt, hiszen itt iskolákban tanították a gladiátorokat és nem feltétlenül arra ment ki a dolog hogy egymást ott nagy nyilvánosság előtt lemészárolják. Természetesen egy vadállat küzdelem ritka egzotikus állatokkal folytatott küzdelem egy provinciális városban igazán kuriózumnak számított, de erre is igényt tartott a lakosság. Most ez a dolog érdekessége, hogy egy mondjuk egy városi tisztviselő vagy egy gazdag felszabadított rabszolga aki előtérbe akarja magát helyezni, az igenis nagy pénzt, nagy összeget fordított arra hogy állatokat vásároljon és annak a közösségnek amelyiknek ő része volt ezt a játékot bemutassa és igényt formált arra is, hogy
33
ezt a szponzori tevékenységet nyugodtan nevezhetjük annak feliraton vagy falfestemény formájában megörökítsék. Vannak egyébként negatív felhangok az állat viadalokkal kapcsolatban, ez már a keresztény korszakhoz kapcsolódik. égy emlékszem Perturiánusnak van egy olyan leírása, hogy barátja elcipeli egy állatviadalra, pontosan egészen pontosan elefánt viadalra az arénába, és ő elhatározza azt hogy őneki ez nem fog tetszeni mert ellenkezik az ő felfogásával és leírja azt a lelki folyamatot ahogy egyre inkább ő is tapsol és átveszi a közönség tombolását. Tehát magával ragadja a lendület, megrészegíti a vér szaga és megundorodik magától ahogy az állatok lemészárlásán ő is fellelkesedik. Borhi László régész professzort hallották az ókori római anfiteátrumokról.
34
Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ, a gyógyszerpiac átalakításáról Hír Tv – 2008. március 18. Dátum : 2008.03.18. 1929
Adó : HírTV
Műsor : Hír tv-Riport ()
19:29:52 A magyar beteg Pataky Enikő.: - A kormány sikerként kommunikálja a gyógyszerpiac átalakítását, a tavalyi reformhatások súlyos feszültségeket generáltak a gyógyszerellátó rendszerben. Jó estét kívánok Kedves Nézőink, A magyar beteg 29. műsorát látják. Drámaian romlott a gyógyszertári vállalkozások anyagi helyzete, tavaly közel 600 patika volt veszteséges. Az Unió országai közül nálunk a legalacsonyabb a patikai árrés. Témafelvezetőnk röviden: A kormány szerint siker, patikusok szerint kudarc a gyógyszerpiac átalakítása. A gyógyszerészek anyagi helyzetük drámai romlásáról beszélnek. Hogyan jutottak el idáig? 2007 januárjában a kormány 50%-kal emelte a támogatott orvosságok árát, válaszként radikálisan csökkent a lakossági kereslet, az árak és a támogatások folyamatosan és hektikusan változnak, amihez sem a gyártók, sem a nagykereskedők, sem a patikusok és persze a betegek sem tudnak alkalmazkodni. A készletek folyamatos átrendezés miatt, sok a hiánycikk és romlott az ellátás biztonsága is. Ugyan 180 patika kapott tavaly működési engedélyt, ezek nem a vidéki gyógyszerellátást javítják, ráadásul egyre több gyógyszertár kerül egész láncot működtető befektetők érdekkörébe, amivel megkezdődött a szakmai és nemzeti kézben lévő gyógyszertárhálózhat leépülése. Az ágazat mindezek miatt, többmilliárdos veszteséget szenvedett el, tavaly a patikák közel 30%-a veszteséges volt. A kormány két és fél-hárommilliárd forintos kompenzációt tervez; kérdés, hogy ez mire elég? Pataky Enikő.: - A stúdióban pedig Kedves Nézőink, egy több mint tíz éve gyakorló patikus, Bölcs Judit, a Gyógyszerészi Kamara alelnöke Hankó Zoltán, és egy közgazdász, egészségügyi szakértő Bodrogi József. Jó estét kívánok, köszönöm szépen, hogy eljöttek. Judit, a saját tapasztalatairól kérdezem: Ön is azok közé tartozik, akik a tavalyi évben veszteséget produkáltak? Bölcs Judit gyógyszerész.: -Igen, sajnos ezt kellett nekünk is elkönyvelni, holott az én gyógyszertáram egy nagyon jó helyen helyezkedik el, egy orvosi rendelőhöz közel, ezzel együtt sajnos veszteségesekké váltunk mi is. Pataky Enikő.: - az elmúlt tizenegynéhány évben, nem tudom, mióta gyakorolja
35
Bölcs Judit gyógyszerész.: - Tizenhat éve. Pataky Enikő.: - Tizenhat éve. Bölcs Judit gyógyszerész.: - Az első évben nem volt ilyen rossz eredményünk, mint most idén. Pataky Enikő.: - Tehát ez ennyire nem volt Bölcs Judit gyógyszerész.: - Pontosabban tavaly. Pataky Enikő.: tehát ennyire nem volt jellemző, hogy veszteséggel zárja. Bölcs Judit gyógyszerész.: - Ennyire nem volt jellemző. Egy teljesen normál nyereséggel működtünk. Ez egy családi vállalkozás, tehát nem volt sem kirívóan gazdagodás, sem kirívóan elszegényedés, ez most idén bekövetkezik, úgy tűnik. Pataky Enikő.: - Ugye hát azt tudjuk a hírekből, hogy tavaly a hazai gyógyszerpiacot drámai hatások érték - így fogalmaznak újsághírek - és hogy minden szereplő nagyon komoly veszteséget realizált. Mennyire tudja alelnök úr ezt megerősíteni, tehát mennyire van baj, mennyire komoly ez a baj, és mennyire általános ez a baj? Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: - A mi megítélésünk szerint nagyon nagy a baj. Egyfelől azért, mert amit itt a kolléganő is említett, egy nagyon jelentős forgalomcsökkenés volt. A gyógyszertárakban a 2007-es árréstömeghez, a hetvenötmilliárdhoz képest, egy hatmilliárdos árréstömeg kisesés keletkezett. Ezzel párhuzamosan viszont ugrásszerűen megnőtt a működő gyógyszertáraknak a száma, a két adatnak, a két értéknek az együttes hatására az ágazatban durván egy 20%-os pozícióromlással lehet számolni. Pataky Enikő.: - Tehát a fő probléma a csökkenő árrés? A drasztikusan csökkenő patikai árrés? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Több folyamat eredményezte, okozta ezt az eredményt, egyik oldalról ténylegesen csökkent a piac, a tavalyi gyógyszerpiaci értékesítés Magyarországon majdnem 10%-kal csökkent. Pataky Enikő.: - Tehát kevesebb gyógyszert vásárolunk. Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Kevesebb gyógyszert vásároltunk, ebből következően, mivel a patikai szektorban, a gyógyszerkiskereskedelmi szektorban javarészt fix árrések vannak, forgalomarányosan csökken a patikai árbevétel. Ez egyik fő tényező. A másik tényező az volt, hogy a Magyarországon felszámítható patikai árrés az rendkívül alacsony, 16%, és a harmadik tényező pedig az volt az említett patikai versenytársak megjelenése mellett, hogy drámaian megemelkedtek a patika üzemeltetési költségei. Mindezen három, illetve négy tényező azt eredményezte, hogy üzemgazdasági értelemben nagyon veszélyessé vált a patikai szektornak egy nagyon jelentős része.
36
Pataky Enikő.: - Hány patika van összesen? - mert azt írják, hogy több mint száz patika ilyen értelemben veszteséges, a hány közül? Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: - Nem több mint száz, hanem több mint hatszáz. Pataky Enikő.: - Több, mint hatszáz. Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: - Több mint hatszázat számoltunk üzemgazdasági értelemben veszteségesnek. Azt, hogy pontosan hány gyógyszertár működik, azt tekintettel arra, hogy napról, napra változik ezeknek a száma, nem lehet tudni Pataky Enikő.: - Nincs pontos adat. Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: de durván kettőezer-kettőszáz gyógyszertár van jelen pillanatban Magyarországon. Pataky Enikő.: - Bodrogi úr egy előadásában én azt olvastam, hogy Ön azt mondta, hogy ilyen mértékű csökkenés csak válságzónákban fordul elő, például Argentínát vagy Brazíliát említette. Ez mit jelent? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - A gazdaság állapotának elég sok indikátora van, ezek közül egyet biztosan ki lehet emelni, a gyógyszerpiacnak, a gyógyszerforgalomnak az alakulását. Általában az 5-10, esetenként 12%kal nő a gyógyszerpiacnak az értéke, ennek teljes mértékben ellentmondott a tavalyi 2007-es magyar év, és általában azokban az országokban, ahol a gazdaság komoly bajban van, ott a gyógyszerpiac is jelentősen csökkenni szokott, és az előbb említett országok erre iskolapéldát jelentenek, 98-ban Oroszország komoly gazdasági válságnak nézett, komoly csökkenés volt a gyógyszerpiacon. Ugyanez Mexikóban, Brazíliában és Argentínában is megfigyelhető volt. Pataky Enikő.: - Tehát ennyire közvetlen lenne a hatás? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Hát, nem mondanám, hogy direkt a kapcsolat, de egy indikátora a gazdaság állapotának, hogy a gyógyszerpiac hogyan működik, hogy viselkedik. Pataky Enikő.: - És arra van-e adekvát válasz, hogy miért nálunk a legalacsonyabb a patikai árrés az uniós országok közül? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Hát erre pontos választ nem tudunk mondani. Akkor, amikor Magyarországon a patikai piacnak az átalakulása elindult a '90-es évek közepén a privatizációval, akkor ez az árrés ez jóval 20% fölött volt és évek sora alatt, a magyar gyógyszerpiaci intézkedések azt eredményezték, hogy ez a patikai árrés, ez 16% környékére süllyedt, és ez bizony nagyon sok esetben, könnyen bebizonyítható üzemgazdasági értelemben, hogy nem garancia arra, hogy gazdaságos lesz a tevékenység. Pataky Enikő.: - Közben a nézők látnak itt egy táblázatot pontosan erről az üzemgazdasági alaphelyzetről. Tegye már meg, hogy egy picit értelmezi. Ugye annyit látunk, hogy pirossal a
37
veszteséget és zölddel a nyereség csíkját emeltük ki. Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Egy kicsit ijesztőnek tűnhet ez az ábra, azt próbálja megmutatni, hogy minden vállalkozás során látnak a függvény alsó részében egy egyenes vonalat, ami a vállalkozások fix költségét mutatja. Ehhez kapcsolódik egy változó költség görbe, ez adja az összköltségét egy vállalkozásnak, és miután elindul az árbevétel generálása, adott éven belül az árbevétel görbe metszi az összköltség görbét, tehát a vállalkozás tud annyi árbevételt elérni a piacon, ami eléri a költségszintet, onnantól kezdve van lehetősége annak, hogy nyereség termelődjön. Pataky Enikő.: - Ez a közgazdasági magyarázat. Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Ez a közgazdasági alaphelyzet. Most Magyarországon az történt a gyógyszerpiacon, hogy rendkívüli módon megemelkedtek a költségek, mind a fix, mind a változó költségek, ugyanakkor az árbevétel elérésének az előtt említett okok miatti problémái pedig fennálltak és ez okozta azt, hogy adott éven belül nem sikerült a költségeket fedezni. Ez egy nagyonnagyon súlyos problémája az egészségpolitikának, nyilvánvalóan valamilyen intézkedéseket ki kell találni ezzel kapcsolatban. Pataky Enikő.: - Mindjárt megadom a szót alelnök úr, csak egy kérdés. Judit, akkor Ön, például Önök hogyan hidalják ezt át? Mihez nyúlnak? Saját tőkéhez nyúlnak? Bölcs Judit gyógyszerész.: - Saját magunkat zsákmányoljuk ki, akkor én ezt inkább így mondanám, saját magunk dolgozunk gyakorlatilag tizenkét órákat a gyógyszertárban, egyre kevesebb alkalmazottat tudunk megfizetni és ennek sajnos az a veszélye van, hogy egyre kevesebb időt tudunk a beteggel foglalkozni. Sokkal tovább állnak sorba a beteg, lassul Pataky Enikő.: - Na de közben csökken a betegforgalom. Nincs itt valami ellentmondás, hiszen pont erről beszéltünk, hogy csökkent a vásárlások száma. Bölcs Judit gyógyszerész.: - Hát ez kétélű dolog. Én mondom, egy szakrendelőnél dolgozom, tehát ez biztos, hogy változó, minden gyógyszertárban változó. Nálunk azért a betegszám nem annyira csökkent, mint az árrés, tehát jóval kisebb árréstömegből kell megfizetnem a diplomás gyógyszerészt, ne felejtsük el, diplomásokat fizetünk, akik tanulnak hat évet az egyetemen, szakvizsgával rendelkeznek, tehát nem egy kis fizetést kell nekik adnunk. Nem tudjuk megfizetni, saját magunkat zsákmányoljuk ki, csak így tudjuk áthidalni a dolgokat. Nem tudom, hogy például a gyógyszerészek munkáját nem kéne-e valamilyen módon honorálni, beépíteni az árréstömegbe, vagy egyáltalán, mint gyógyszerész szaktanácsadást honorálni. Nem tudom a megoldást, nem vagyok ennek a szakembere. Pataky Enikő.: - Alelnök úr, Önbe fojtottam a szót. Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: - Én még itt a Bodrogi Pataky Enikő.: - A saját tőkehátteréről azért kérdezném, hogy ez lehet a megoldás, hogy aki bírja, betesz pénzt a saját cégébe, aki meg nem, az értelemszerűen kiesik ebből?
38
Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: - Erre is mindjárt fogok reagálni, de előbb még a Bodrogi doktor által fölvetettekhez szeretnék egy mondatot hozzáfűzni. Ugye van a gyógyszereknek egy olyan köre, ahol a szó klasszikus értelmében gyógyszertári, gyógyszerkiskereskedelmi árrésről szinte már nem is beszélhetünk, mert ez az úgynevezett fix dobozdíjas árrésrendszer, ami azt jelenti, hogy az ötezer forint fölötti gyógyszereknél gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy ötvenezer, százezer vagy ötszázezer forint értékű gyógyszerről van szó, a gyógyszertár mindegyik gyógyszernél ugyanazt a nyolcszázötven forintot érvényesítheti csak. Ennek viszont az a következménye, hogy ezeknél a gyógyszereknél, ez a nyolcszázötven forint az esetek jelentős hányadában még a pénzügyi műveleteknek a költségére sem, vagy fedezetére sem elég. Innentől kezdve viszont azok az ellátási problémák, amelyek a drága gyógyszereknél évek óta a gyógyszertárakban megjelennek, azt kell mondanom, hogy ide vezethető vissza. Pataky Enikő.: - És mi a megoldás, hogyan lehet ebből kimászni? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Hát, egyik oldalról mindenféleképpen az árrés kérdést azt kezelni kell, mivel az árrés kérdés az az egészségpolitikának egy kiemelt területe, ezért ott kellene a támogatáspolitikával egyetemben valamilyenfajta központi egészségpolitikai intézkedést végrehajtani. Gyakorlatilag a felvezető számokban hallhattuk, hogy a patikai szektornak egy Waterlooja volt 2007-ben, körülbelül hat-hétmilliárd forintnyi árbevétel csökkenés volt, árréstömeg csökkenés volt, és az a két és fél-hárommilliárd forint az nem fogja kompenzálni a veszteségeket. Egy ilyen Pataky Enikő.: - De hát akkor egy ilyen helyzetben miért jönnek be új patikák a piacra? Nekik miért éri meg bejönni? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Hát egyik oldalról azt lássuk, vagyis a kedves tévénézők nagy többsége nem látja, hogy a magyar gyógyszerpiacnak az értéke ötszázmilliárd forint. Ötszázmilliárd forint az egy nagyon vonzó, fix, stabil piac, és ha figyelembe vesszük, hogy milyen a magyar populációnak az egészségi állapota, akkor arra tudunk következtetni, hogy ez az ötszázmilliárd nem fog csökkenni egészen biztosan, és hát kinn a - talán nem avatjuk be túlságosan nagy titkokba a nézőket, hogy kinn az előkészületek során beszéltünk arról, hogy bizony nagyon komoly tőkéscsoportok fenik a kést, a kaszát. égyhogy ez az ötszázmilliárd forint rendkívül vonzó a különféle pénzügyi befektetők szempontjából. Pataky Enikő.: - Most az EBRD, a londoni EBRD tőkebeszállására gondol itt? Ez is sajtóhír volt, hogy új patikahálózat jelenik meg, a Magyar Egészségház Kft irányításával. Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Többek között, de belföldön is vannak olyan pénzügyi befektetői körök, amelyek várják, hogy egy eddig nagyon jól működött, nagyon magas szakmai színvonalon működő rendszer kivérezzen, s utána bejönnek a kész piacra. Én nem tételezem fel, hogy bárkinek is van ilyen szándéka, hogy ez bekövetkezzen, de ez mint egy outcom, az lehetséges. Bölcs Judit gyógyszerész.: - És az előbb ugye szó volt, hogy mi lesz a kieső tőkével, vagy miből pótoljuk. Előbb-utóbb ezek a láncok fel fogják vásárolni ezeket a családi gyógyszertárakat, a nemzeti gyógyszerellátás, mint olyan megszűnik és ezek a láncok veszik át a gyógyszertárak feletti uralmat.
39
Pataky Enikő.: - De ez a magyar beteg számára jót fog jelenteni, tehát versenyképesebb áron, olcsóbban fogok én gyógyszerhez jutni? Túl azon, hogy szakmailag Önök felemelik ez ellen a hangjukat, ezt értjük. Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: - Az egyik probléma nyilván az, hogy abban a pillanatban, hogyha a magyar gyógyszerpiacon megjelennek, vagy dominánssá válnak egyrészt a nagybefektetők, másrészt ezek között nagyon sok külföldi lesz, akkor a gyógyszerellátással kapcsolatos döntési pozíciók, gyakorlatilag nagybefektetőkhöz és külföldre helyeződnek át. Ez az egyik része. És ez hát ugye mérlegelés kérdése, hogy a magyar betegnek az jó-e, hogyha Németországban, Angliában, Luxemburgban, Cipruson, az Amerikai Egyesült Államokban születnek azok a döntések, amelyek az ő gyógyszerellátását közvetlenül érintik. Ez az egyik része. A másik része, hogy a külföldi tulajdonosoknak a gyógyszerkiskereskedelemben való megjelenése azt jelenti, hogy az a járulék, amelyikből tulajdonképpen a gyógyszertámogatás finanszírozódik, ennek egy jelentős hányada úgyszintén külföldre vándorol. Pataky Enikő.: - Értem, kérdezek mást. Hozzáférhetőség szempontjából azt józan paraszti ésszel azt gondolnám, hogy ha több patika van, akkor legalább az ország teljes egésze, vidék, jobban el lesz látva. Ez nem lehet ennek az eredménye? Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: - Egészen biztosan nem, egyrészt a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy van egy átmeneti időszak, amikor a gyógyszertáraknak a száma elkezd növekedni, ezzel párhuzamosan a kistelepüléseknek a gyógyszertárai meg sorozatban mennek tönkre. Tehát egy viszonylag rövid átmeneti időszakot követően megmaradnak a gyógyszertárakban az újonnan létrehozott gyógyszertári vállalkozások, és a többi, tehát az, amelyikről itt a kolléganő is beszélt, hogy szakmai és nemzeti kézben lévő gyógyszertárak azok fognak elsorvadni. Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Visszatérve erre a problematikára, érdekes volt megfigyelni, hogy az a 180 új patika, amely létrejött az elmúlt évben, az milyen területekre koncentrálódott és bár nem tisztem, hogy én visszakérdezzek Pataky Enikő.: - Milyen területek? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: mit gondol, 1 500 fő alatti településen hány patika nyílt a 180-ból? Segítek Önnek: öt. Tehát jellemzően Pataky Enikő.: - Borzasztó kevés. Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: ezek a patikák a nagyvárosokba, jellemzően a fővárosra koncentrálódtak, ezáltal a gyógyszerellátásnak az egyenetlenségét ez továbbra is fenntartja. Most ha a kistelepüléseken tönkremennek a patikák, akkor ennek nagyon komoly klinikai, és hozzáférési, meg társadalmi költségproblémái lesznek. Klinikai azért, gondolja meg, hogy egy beteg gyereknek ki kell váltani a gyógyszert és kell autózni 30, 40 vagy 50 kilométert esetleg, másik oldalról milyen
40
klinikai hátrányai lehetnek annak - ezt közgazdászként hadd ne én ítéljem meg -, de a költségoldalát mindenféleképpen tudom jelezni, hogy eléggé drámaiak lesznek. Pataky Enikő.: - Tehát itt az a baj, hogy a klasszikus gyógyszerész szakmai szempontok cserélődnek fel valamiféle kereskedelmi centrikus szempontokra? Jól kapiskálom én ezt? És hogyha ez így van, akkor az tulajdonképpen miért baj? Nem a magyar beteg érdekében történik és más országokban is hasonló folyamatok játszódnak le, zajlanak le? Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: - Én egy mondatot hadd mondjak. Amikor ennek az új szabályozásnak a vitája folyt, illetve nem folyt, mert hát a vita végül is elmaradt, akkor a szakma úgy fogalmazott, hogy ezeknek a változásoknak a valószínűsíthető célja, új tőketulajdonosoknak minél gyorsabb és minél olcsóbb, és minél nagyobb arányú bevezetése a gyógyszertári piacra, és ezt látjuk most, egy-másfél évvel később beigazolódni. Bölcs Judit gyógyszerész.: - Egy gondolat jutott eszembe, hogy mi a fontosabb, a kereskedelem-e, vagy pedig a gyógyszerésznek a szakértelme? Nagyon érdekes volt most a vizitdíj alatt, hogy hány beteg jött be először a gyógyszertárba tanácsot kérni, és csak legvégső esetben ment el az orvoshoz, pontosan a vizitdíj miatt. Tehát igenis, hogy van egy olyan tendencia - rendben van, most a vizitdíj meg fog szűnni, de van egy olyan tendencia, és a beteg szereti, hogyha foglalkoznak vele többet, igenis a gyógyszertárban lenne lehetőség kiszűrni azokat az eseteket, akiknek nem kell elmenni feltétlenül orvoshoz, és ezzel az orvosok túlterheltségét lehetne csökkenteni. Például nagyon sok tanácsot tudunk adni, hogy akár életmódbeli tanácsot is a betegnek, aki bejön a patikába. Tehát én Pataky Enikő.: - És ezt az újonnan alakuló gyógyszertárak nem fogják tudni, vagy nem fogják akarni követni? Bölcs Judit gyógyszerész.: - Nem biztos, hogy akarják követni. Menjen be egy újonnan alakult budapesti gyógyszertárba, valamelyik bevásárlóközpontban nézzen körül, hogy gyógyszertár érzése van, vagy drogéria érzése van, hány gyógyszerész foglalkozik Önnel, és hány pedig inkább próbál eladni, hiszen őket is meg lehet érteni, a kozmetikumokon jóval nagyobb az árréstömeg, mint a gyógyszeren. Tehát lehet, hogy ezt is vissza lehet fordítani, hogyha érdemes lesz nekik is gyógyszert árulni. Pataky Enikő.: - A gyógyszerellátás szempontjából a magyar beteget veszélyezteti valami promt, hiszen ugye a Világgazdaságban olvastam egy mondatot, összeomolhat a gyógyszertári rendszer. Se pont, se kérdőjel nem volt utána, ezért kérdezem hogy akkor most ezzel mi a helyzet, és egyben azt, hogy Önök szerint milyen szakmapolitikai intézkedésekre lennének szükségesek most. Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Ha ezek a folyamatok állandósulnak, akkor a gyógyszerellátást elég komoly veszélyek fenyegetik, hiszen az a hely, ahol a beteg megvásárolhatja a gyógyszerét, az az ország nagy területén nem lesz hozzáférhető, hiszen veszteségesek lesznek, be fognak csukni a patikák. Tehát mindenféleképpen az egészségpolitikának ez a Pataky Enikő.: - De miért ne lenne hozzáférhető? - bocsánat.
41
Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Azért nem lesz hozzáférhető, mert egy jól meghatározható üzemméret alatt, a patikák egyszerűen nem lesznek nyereségesek, rákényszerülnek miután elfogyott a pénzük, hogy bezárják a patikákat. Pataky Enikő.: - Tehát nem tudnak készletezni adott esetben ezekből a gyógyszerekből? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Nem, nem fognak tudni működni. Működni nem fognak tudni, hiszen az előbb említett 16%-os árrés meg a piaci folyamatok azt eredményezik, hogy veszteséggel, tehát azért, vasárnap a klasszikus vicc szerint azért jó a vasárnap, mert abból élnek, hogy vasárnap be vannak zárva. Tehát veszteséget termelnek, és előbb-utóbb rákényszerülnek, hogy becsukják a patikájukat, tehát itt a gyógyszerpiacnak van néhány markáns szereplője. Ezek közül az egyik a gyártói szektor, a másik a kereskedelmi szektor, és tankönyvi példa, ami Magyarországon 2007-ben történt, a legkevésbé feltőkésített terület szenvedte először a komoly veszteségeket, és ez volt a gyógyszerkiskereskedelmi szektor. Tehát mindenféleképpen nagyon komoly veszélyt érezek a gyógyszerpiacon, ezen belül is a patikai kereskedelemben, mindenféleképpen részben szakmapolitikai lépések szükségeltetnek, részben egészségpolitikai döntések kell hogy megszülessenek. Pataky Enikő.: - Milyen típusúakra gondol? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Hát mindenféleképpen, ahogy a Hankó Zoli barátommal mi többször beszéltünk erről, a gyógyszertári privatizáció az egy iskolapélda volt, hogy hogyan lehet úgy megszervezni egy esszenciális szolgáltatást, hogy közben a minőség rendkívüli módon megemelkedik, közben nemzeti tulajdonban marad egy ilyen esszenciális piac, és ez most nagyon-nagyon nagy veszélyben van. Tehát Pataky Enikő.: - Már a piac vagy az eddigi színvonal, vagy az ellátási színvonal? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Az ellátási színvonal és a nemzeti tulajdon. A nemzeti tulajdon veszélyben van, itt vannak azok a befektetői körök, amelyek készek bejönni erre a piacra minden megfontolás nélkül. Pataky Enikő.: - Hogyan tudja a kamara védeni saját szakmaiságát, és a szakmai álláspontját? Hankó Zoltán alelnök, Magyar Gyógyszerész Kamara.: - Hát egyfelől különféle elemzéseket mutattunk be már az elmúlt időszakban is a politikai döntéselőkészítőknek és döntéshozóknak. Azok az adatok, folyamatok, amelyekről itt most beszéltünk, ezek az ő számukra is teljesen egyértelműek. Mindenképpen indokolt, hogy a gyógyszertári árrésrendszerhez valamilyen mértékben hozzányúljon a politika, és a mi megítélésünk szerint újra kell gondolni a gyógyszertári liberalizációnak néhány elemét is, erre vonatkozó javaslataink is elkészültek, az egyeztetéseket elkezdtük a döntéselőkészítő és döntéshozó szervezetekkel, személyekkel. Tehát azt látjuk, hogy egyfelől az árrésrendszerbe mindenképpen nagyon rövid időn belül szükséges a beavatkozás, másrészt újra kel gondolni hogy azok a célok, amelyeket nem sikerült teljesíteni, mert hiszen ugye mást fogalmaztak meg a gyógyszertári liberalizációkor
42
politikai célként, mint ami most megvalósul, azokat újra kell gondolni a politikának, és amíg lehet, a korrekciókat meg kellene tenni. Pataky Enikő.: - Azt a szakma tudja, meghatározta vagy ez Hány patikára lenne szükség az országban, hány patikusra lenne szükség? Ebben a szakma és a szakmapolitika egyetért, egyáltalán felmérte valaki? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Borzasztó nehéz választ adni, hogy hány patikára lenne szükség, elvileg nemzetközi sztenderdek azt mutatják, hogy ötezer főre, négy-ötezer főre jutó patika az képes biztosítani az ellátást. Pataky Enikő.: - És nálunk, hogy van ez? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: - Nálunk a korábbi lépések azt, a korábbi szabályozás azt tette lehetővé, hogy ötezer főre lehetett nyitni egy patikát és a Pataky Enikő.: - És a jelenlegi helyzet mi? Dr. Bodrogi József közgazdász, ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ.: gyógyszergazdaságossági törvény következtében a patikanyitás feltételei könnyebbé váltak, és ahogy említettük, jelen pillanatban van körülbelül kétszáz új patika. Tehát a patikák száma egyre több lesz és az a kíméletlen verseny nem biztos, hogy az ellátási színvonalat az erősíti. Pataky Enikő.: - Másfél percünk maradt az adásból, Judittal zárnánk. Hogyan látja ezt az évét, hogyan Tehát most mi jelenti a legnagyobb problémát túl az árrésen, meg amit eddig beszéltünk. Az állandó változásokat hogyan képes lereagálni? Hogy van ez, hetente, havonta változnak, vagy háromhavonta Bölcs Judit gyógyszerész.: - Nem, háromhavonta, háromhavonta változnak a gyógyszerárak, illetve a támogatások változnak. Nagyon nehéz ezt a gyógyszerésznek, hiszen nekünk készleteznünk kell, tehát nem tehetem meg a beteggel, hogy bejön és minden egyes doboz gyógyszerér visszarendelem másnapra vagy még aznap estére, és újra megrendelem a gyógyszerét. Nem tudok készletezni, mert minden három hónapban nagyon nagy mennyiségű gyógyszernek megváltozik a támogatási mérték, ezek általában, ezek a támogatások csökkennek az állam részéről, vagyis a betegnek többet kell fizetni, így azt a gyógyszerét, amit addig megvett, nem tudja megvenni a következőkben, nekem ott marad a raktárban és ez mind veszteségként könyvelhető el. Pataky Enikő.: - És Ön ezt nem tudja visszaadni a gyártónak. Teszem azt, hogy ilyen nincs. Bölcs Judit gyógyszerész.: - Hát én ezt megveszem. Pataky Enikő.: - Megveszi. Bölcs Judit gyógyszerész.: - Hát ez úgy működik, hogy a gyógyszerész megveszi a
43
gyógyszert, majd megpróbálja eladni. Na most ehhez körülbelül tudnunk kell az adott gyógyszernek a forgalmát. Háromhavonta változó ez a lista, változik a forgalom, gyakorlatilag böngésszük egyfolytában az internetet és az árakat. Pataky Enikő.: - És vélhetően úgy tervezi, hogy idén sem fog tudni nyereséggel zárni a cég. Bölcs Judit gyógyszerész.: - Én úgy tervezem, hogy zárjon nyereséggel, de ez sajnos nem rajtam múlik. Pataky Enikő.: - Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttek. Idáig jutottunk mag. Mindannyian.: - Köszönjük szépen. Pataky Enikő.: - Mint ahogyan köszönöm, hogy velünk tartottak. Jövő héten természetesen tovább kérdezünk, addig is vigyázzanak az egészségükre. Viszontlátásra! 19:54:20
44
Horváth István Tamás, ELTE Szerves Kémiai Tanszékének egyetemi tanára a bioüzemanyagokról MR1 – 2008. március 17. Dátum : 2008.03.17. 1551 Zöld övezet
Adó : MR1
Műsor : MR1 - Közelről ()
Czifra Szilvia: - Egy a napokban publikált hazai kutatás szerint a jövőben egy olyan vegyület és származékai válthatják ki a kőolajat és az üzemanyagokat, amelyek jelen pillanatban a gyümölcsökben felfedezhetők. A GVL nevű, azaz gamma valerolakton 2300-ban akár üzemanyagként is használható lesz, már hogyha a kísérletek továbbra is sikeresnek bizonyulnak. Az ELTE Kémiai Intézetéhez köthető kutatásra már több külföldi szaklap is felhívta a figyelmet. Horváth István Tamást, a kutatás vezetőjét a részletekről kérdeztem. Horváth István Tamás, kutatásvezető, ELTE Kémiai Intézete: - A gyümölcsben ebből az anyagból rettentően kevés van. De ugyanezt az anyagot elő lehet állítani szénhidrátokból, ami ugye jöhet kukoricából, jöhet másból és azt lehet aztán átalakítani gamma valero laktonná és ez az, amit az irodalom most hitelen elnevezett Angliában gyümölcsös laktomnak, mert ez gyümölcsökben megjelenik. Ennek azért van szerintem fontos szerepe, mert ha valami gyümölcsökben található, amit fogyasztunk, ill. az élelmiszeripar használja adalékként, az valószínűleg a környezetre nem lesz káros. Noha természetesen, amikor volument vált az ember, akkor a legáthatóbb dologból lehet káros valami. Ugye két pohár víz az kellemes, de 50 l vízbe bele lehet halni. Cz.Sz.: - Azt kell elképzelnünk, nagyon leegyszerűsítve, hogy a gyümölcsökben van egy olyan alapanyag, van egy olyan vegyület, ami alapja lehet a bio üzemanyagnak? Horváth István Tamás: - A gyümölcsökben található egy olyan vegyület, ami megengedné, hogy nagy volumenbe tároljuk, szállítsuk a földön és ha ezt elő tudjuk állítani megújuló alapanyagokból, akkor tulajdonképpen ez átveheti a szerepet, amit most a kőolaj pl. tart. Tehát a szíve a mi ötletünknek az, hogy növényi alapon előállítjuk ezt a gamma valero laktont, ezt tároljuk, szállítjuk globálisan és belőle vagy energiát vagy szén tartalmú anyagot próbálunk előállítani. Cz.Sz.: - Ezt a GVL rövidítési. Horváth István Tamás: - Igen? Cz.Sz.: - Anyagot ezt hogyan kellene elképzelni? Ezt folyékonyan lehet szállítani vagy szilárd állapotban? Horváth István Tamás: - Ugye mi elneveztük ideális folyadéknak. Márpedig az ember, ha idealizál, akkor ugye megpróbálja olyan tulajdonságokkal felruházni, ami az emberi és a földi használatra ideális, így feltétele volt, hogy magas legyen a forráspontja és az több, mint 200 fok. Cz.Sz.: - Tehát nem gyúlékony, nem könnyen gyullad.
45
Horváth István Tamás: - Nehezen gyúlékony, plusz nem nagyon párolog, theát kevés kerül ki a légkörbe. A fagyáspontja -31, ami azt jelentené, hogy akár az északi országokban is még folyadék marad. Emellett kellemes illata van, oxidációs és vizes környékbe nem történik reakció vele. Ami nagyon fontos és messze nagy előny az etanollal szemben, hogy nem képez egy olyan azerotrópot a vízzel, ami megnehezíti az elválasztást. Ugye köztudott, hogy az etalon egyik nagy problémája, hogy a 96% víz és 4% etanolt megbontani nagyon nehéz. Ehhez nagyon sok energia kell. Ez a vegyület szerencsére ezt a vízzel nem teszi. Nem képződik bele a levegő oxigénjébe az aránylag veszélyes robbanásszerű anyagok. Tehát a tulajdonságai egyenlőre úgy tűnnek, hogy nagyon alkalmassá tehetik arra, hogy nagy volumenbe előállítsuk és utána ebből a különböző szertartalmú vegyületeket szintetizáljuk vagy használjuk energiára. Nemrégiben pl. itt kipróbáltuk az égését és nagyon szépen égett füst nélkül. Cz.Sz.: - Próbálták-e már valóban üzeamanyagként? Horváth István Tamás: - Igen. 10% gamma valero lakton és 90% 90 oktános benzint összehasonlítottunk 10% etanol, bioetanol és 90% 90 oktános benzinnek a tulajdonságaival. Praktikusan egyformák. Tehát én úgy gondolom, hogy legalábbis üzemanyagadaléknak megfelelő. Cz.Sz.: - Ezt lehetne fokozni mondjuk fifti-fifti arányban is? Erre vannak számítások? Horváth István Tamás: - Ez még messze van. Ugye most volt egy ötletünk, az ötletünket most hoztuk a világ elé és most kezdődik, amikor megkezdődik a futás, hogy ki mit talál benne. Természetesen minden ilyen anyagnál rettentő fontos, hogy ha bármilyen olyan tulajdonság kerül elő, ami körülötte káros, mindjárt azt rögtön el kell mondani. Tehát lehet, hogy lesz olyan tulajdonság, ami megállítja az anyagot. Cz.Sz.: - Környezetvédők és nemzetközi szervezetek is már arról beszélnek, hogy a bioüzemanyagok térnyerése az élelmiszerelőállításra egy negatív hatással jár. Egyszerűen elvonja az élelmiszer alapanyagokat a bio üzemanyag. Ön is, mielőtt bekapcsoltam volna a mikrofont azt mondta, hogy hát azért itt nem gyümölcsből állítanák elő ezt az anyagot. Horváth István Tamás: - Igen. Kb. másfél évvel ezelőtt döbbentem én is rá arra, hogy pl. Mexicóban a kukoricaár növekedése miatt a szegény mexicói már csak fele annyit tud enni, mint 2 évvel ezelőtt. Mostmár egy harmadát csak, mert a kukoricaár annyira felment. Azóta én nagyon mélyen hiszek abban, hogy élelmiszert nem szabad és nem lehet üzemanyagnak használni. Falsnak érzem azt, hogy ülök egy autóba és úgy gondolom, hogy jót teszek a természetnek, amikor szegény emberek, akiknek nagyon kevés vagy nincs semmijük a világ másik csücskén vagy akár Magyarországon ugye nem kapják meg azt a kenyeret vagy azt a kukoricát, azt a tejet, amire szükésgük van. Természetesen kritizálni csak úgy szabad, ha az ember alternatívát ad. Az alternatíva lehet a ligno cellulóz, ami ugye növények és fáknak a része. Abban a cellulóz és a ligno cellulóz az, ami szénhidrát alapú és lehet használni bioetanol felé is és lehet használni erre a műanyagunkra is. Emellett a kitin az, ami nagyon érdekes anyag. A bogaraknak a kemény háta, amit senki nem eszik meg, viszont ugyanúgy alkalmas lehet, mint bioetanol felé, mint a mi anyagunk felé az algák még, amik megint egy olyan terület, hogy algát nem gyakran szoktunk enni vacsorára. Tehát én biztos vagyok benne, hogy a jövőben a tudósok nagy része ez irányba fog elmenni. Cz.Sz.: - Ennyi fért a mai Zöldövezetbe, de friss témákkal holnap is várom majd Önöket itt az
46
MR1 Kossuth rádióban háromnegyed 4-től. Környezet és természetvédelmi témákkal kapcsolatos hívásukat is várjuk az 1-es körzet 328-8082-es üzenetrögzítős telefonszámon. Köszönöm figyelmüket, a szerkesztőt Czifra Szilviát hallották. Most pedig folytatódik a Közelről Vizy Dorottyával.
47
Hetesi Zsolt, az ELTE Csillagászati Tanszékének tanára a korai húsvét okáról Privát Bankár – 2008. március 24. Korai ünnep: miért pont most van húsvét?
Nyomtatás 2008-03-24 10:20:00 A XXI. század legkorábbi húsvétját ünneplik 2008-ban; ennek a naptárban mozgó egyházi ünnepnek az időpontja március 22. és április 25. közé eshet, de március 22-én nem lesz húsvét ebben az évszázadban mondta az MTI-nek Hetesi Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének tanára. Húsvétkor Jézus kereszthalálból való feltámadását ünnepli a kereszténység, amelynek időpontját a Krisztus halála utáni néhány évszázadban sok vita övezte. Végül Kr. u. 325-ben a niceai zsinat döntött arról, hogy húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget, azaz március 21-ét követő első telehold utáni vasárnapra essen. Akkor, ha március 21-re, a tavaszi napéjegyenlőség napjára esik a telehold, akkor is az ezt követő vasárnap van húsvét - közölte Hetesi Zsolt. A csillagász szólt arról, hogy Jézus kereszthalála akkor történt, amikor a zsidók peszah ünnepére készültek, ezért a mai napig közel esik egymáshoz ez a két vallási esemény, ugyanakkor a húsvét és a peszah soha nem esik teljesen egybe. Ismertette, hogy a húsvét a hold járásához kapcsolódik, ahogy a zsidók is a hold fázisaihoz kötötték a különböző eseményeiket. Ennek megfelelően a zsidók peszah ünnepe az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztet, amely a tavaszi napéjegyenlőség utáni teleholdra esett. Ennek ünneplésével alakult ki az egyistenhiten alapuló izraeli identitástudat. A zsidó vallás szerint Isten parancsolatára ünneplik ebben az időszakban a peszahot, amikor a kivonulásra emlékeznek, és míg állt a templom Jeruzsálemben, bizonyos terményekből, így például árpából ilyenkor mutatták be az úgynevezett első áldozatot, mintegy hálaadásként az Egyiptomból történő szabadulásért. A holdhónapok számítása egyébként arra vezetett, hogy mintegy három évente egy-egy szökőhónapot kellett a naptárba iktatni, mert a holdhónapok csak 29 vagy 30 naposak, így egy idő után a 365 napból álló évhez képest lemaradásba kerülnek - folytatta. Megemlítette, hogy a zsidó naptár szerint Niszan hónap 14. napjára esett Krisztus keresztre feszítése, míg feltámadása Niszan 16-án, vasárnap történt. A kereszthalálkor a Biblia is ír arról, hogy nappali sötétség következett be, ami viszont nem lehetett napfogyatkozás, mert az csak újholdkor következhet be, Jézus halála azonban nem ekkor, hanem teleholdkor történt - tette hozzá Hetesi Zsolt. Miért
locsolkodunk?
A locsolkodás eredetének tisztázásában a husvetvaro.hu segít: a megöntözés pogány és keresztény elemeket, mondanivalót egyaránt tartalmaz. A locsolás kapcsolatban áll az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás napja húsvét hétfő, amelyet valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek neveztek, ami utal a locsolás egykori módjára, ugyanis gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödör vízzel zúdították rájuk a vizet. (Ez némileg humánusabb a negyvenkét forintos „kölnivel” történő bőséges locsolásnál.) Mi volt előbb? A nyúl, vagy a tojás? A húsvéti tojás, nyúl, csirke és bárány fogalma némileg zavarosabb a locsolkodásnál, pedig a csokoládéipar zsíros profitot hozó ünnepe ezekre a figurákra alapszik. A tojás és a nyúl az élet, az újjászületés és a termékenység szimbólumai. Ez utóbbi egyáltalán nem meglepő: a nyulak közismerten szaporák, gyakorlatilag professzionális tenyészállatok. A nőstények még terhesen is képesek újból teherbe esni – az utódok ilyenkor természetesen két hullámban születnek. A tavasz, a megújulás ünnepének kiváló szimbóluma a nyúl és a tojás is – a tojásrakó nyúl legendája miatt azonban jónéhány idióta szülőt felelősségre kellene vonni. A tojások miatt néhányan a homlokukra csaptak, így lett szimbólum a csirke is; a bárány pedig – amellett hogy könnyű csokoládéból megformálni – az ünnep vallási gyökereiből eredeztethető.
A teljes cikk: http://www.privatbankar.hu/html/cikk/kommentar.php?kommentar=22893 További cikkek a témában:
48
Index – 2008. március 19. http://index.hu/tudomany/tortenelem/husv190308/ Hírszerző.hu – 2008. március 19. http://www.hirszerzo.hu/cikk.az_evszazad_legkorabbi_husvetjat_unnepeljuk.60577.html Metro.hu – 2008. március 19. http://www.metro.hu/cikk/219841 Hírextra.hu – 2008. március 19. http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=10&article_id=58316 Gondola.hu – 2008. március 19. http://www.gondola.hu/hirek/64512
49
Záray Gyula, az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékének vezetője a fővárosi vízminőségről Vg.hu – 2008. március 21. Egy jó pohár szexhormon
Budapesten nyerő a csapvíz A vezetékes csapvizek szexhormonokat tartalmaznak - mutatták ki a vízminőséget mérő vizsgálatok az Egyesült Államokban. Amerikai kutatók 24 keleti-parti nagyváros vizében találtak hormontablettákból és más különbüző gyógyszerkészítményekből származó kémiai anyagot. Washington csapvizében pedig olyan gyógyszerszármazékokra bukkantak, amelyek antibiotikumból, antidepresszáns tablettákból és fájdalomcsillapítókból származtak. A kutatók elmondása szerint ezek az emberi emberi vizelettel először a folyókba, tavakba kerülnek bele, majd pedig ivóvizeket szennyezik. Az Egyesült Államokban és a fejlettebb államokban a gyógyszerfelhasználás növekedése csak még inkább felerősíti ezt a problémát. A jövőben ez a jelenség nemcsak a vezetékes csapvíz tisztaságára jelenthet majd veszélyt, hanem a palackozott ásványvizekre is. Ugyanis számos palackozó üzem a nagyobb haszon érdekben sokszor "sima" csapvízzel tölti fel üvegeit a tisztább, ásványi eredetű víz felhasználása helyett. Magyarországon ez nem jelenthet problémát, mivel csapvizeink legalább olyan jó minőségűek, mint palackozott ásványvizeink. Sőt,
Záray Gyula, az ELTE Környezettudományi Kutató Központjának elnöke több mint egy
évig tartó vizsgálatsorozat keretében elemezte a fővárosi Duna-szakaszt és budapesti ivóvizet, úgy véli, hogy jobb csapvizet inni, mint palackozott folyadékot. Elmondása szerint a PET-palackokat olyan anyagokkal kezelik, amelyek hosszú tárolás után antimon - arzénhez hasonló kémiai anyag - formájában beleoldódhatnak a folyadékba. Érdemes tehát inkább fővárosi vezetékes vizet fogyasztani, mivel az tiszta és egészséges, semmilyen, az egészségre, fizikai teljesítőképességre káros anyagot (például hormonmaradványokat) nem tartalmaz - állapították meg a vizsgálatosorozat eredményei. A Záray professzor vezette csapat mérései ugyan kimutattak a Duna vizében elhanyagolható mennyiségű fájdalomcsillapító-maradványt, de ezek a parti szűrésű technológiának köszönhetően a főváros ivóvizében már nincsenek jelen. Egyébként a főváros parti szűrésű kútrendszere sokkal jobb, mint például Olaszországban a Pó folyó mentén kiépített rendszerek. A Duna higítási mutatóinak és geokémiai szűrésének köszönhetően eltűntek a vízből a gyulladáscsökkentő készítmények. A csapvíz nitrát és higanytartalma olyan csekély, hogy szinte dunányit kellene belőle inni, hogy valamilyen egészségkárosító hatását érzékelje a fogyasztó nyilatkozta lapunknak Záray.
50
A Fővárosi Vízművek laboratóriumainak munkatársai egyébként a hét minden napján több mint 120 ezer paraméter figyelembevételével ellenőrzik a fogyasztókhoz eljutó ivóvizet. Az alapos vizsgálatok a rendkívül szerteágazó hálózat minden pontjára kiterjednek, a vízlelőhelyektől a hálózatba juttatáson át egészen a vízvezetékekig. Ennek köszönhetően a Budapesten és környékén szolgáltatott ivóvíz évek óta kiváló minőségű, s összetétele mind az uniós, mind a hazai szabványoknak messzemenőkig megfelel. Ez vonatkozik hazai ásványvizeinkre is. Igaz, ha nem vigyázunk ezekre az értékes forrásokra, akkor tönkremehetnek, hiszen az építkezéseknél vagy a rosszul elkészített emésztőgödrökből olyan mikrobiológiai anyagok mosódhatnak ki, amelyek szennyezhetik az ásványvizenket - hívta fel a figyelmet a Helyi Témában
Varga Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem adjunktusa.
Varga azt is hozzátette: a hazai ásványvizek kalciumtartalma nagyon jó hatású a csontok és fogak szilárdságának megőrzésére, de bizonyos esetekben, például bizonyos vesebetegségeknél, nem javasolt a fogyasztásuk.
A teljes cikk: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=214425&fr=rss
51
Valki László, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi jogásza, valamint Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense Koszovóról Stop.hu – 2008. március 20 Koszovó helyzete jogilag stabil - függetlenül attól, mit mond Szerbia 2008. március 20. 05:15 | Forrás: MTI
Jogilag már most stabil az egy hónappal ezelőtt függetlenné vált Koszovó helyzete mondták szakértők szerdán az MTI-nek. Valki László, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi jogásza, valamint Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense egyetértett abban, hogy a függetlenedési folyamat és annak elismerése elsősorban politikai és nem jogi kérdés. Valki László kiemelte: Koszovó jogi státusza már most stabil. A nemzetközi gyakorlatban ugyanis az, hogy egy állam megalakult-e vagy sem, nem annak elismerésétől függ, hanem attól, az érintett állam szervei képesek-e kormányozni az országot. Egy állam függetlenedése jogon kívüli folyamat, ez elsősorban politikai kérdés - húzta alá a szakember. Juhász József szerint a születendőfélben lévő új állam jól teljesít, a törvénykezési folyamat, a közigazgatási jogkörök kiépítésében eredményeket ért el a pristinai kormányzat. Megfelelő nemzetközi gazdasági és politikai támogatással sikeres ország lehet Koszovó - emelte ki a szakértő. Szerbia szerint azok az országok - így Magyarország is -, amelyek elismerik Koszovót, megsértik a rendezésről szóló 1244-es ENSZ BT-határozatot. Juhász József szerint ez formálisan igaz is, hiszen a határozat még életben van, de ennek csak mérsékelt jelentősége van. Ugyanakkor nincs semmilyen jel arra, hogy belátható időn belül az 1244-es határozatot hatályon kívül helyezéséről döntés szülessen a Biztonsági Tanácsban. Valki László úgy látja, nem sértik meg az ENSZ-határozatot az elismerő államok. A BT-határozat ugyanis annak idején, 1999-ben Koszovó "végleges státusáról" is szólt, amelynek tartalmát majd egy későbbi "politikai rendezésnek" kell meghatároznia. Megjegyezte: bármilyen feltételek között is jön létre egy állam, a többinek el kell döntenie, elismeri-e azt. A magyar kormány szerdán elismerte független államként Koszovót. Magyarország a tervek szerint néhány napon belül a diplomácia kapcsolatot is felveszi az új állammal. Magyarország a 17. uniós tagállam volt az elismerők sorában, a világban eddig több mint 30 ország tett hasonlóképpen Koszovó február 17-i függetlenségi nyilatkozata óta. STOP
A teljes cikk: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=295235#null További cikkek a témában: Hírszerző – 2008. március 19 http://www.hirszerzo.hu/cikk.koszovo_jogi_statusza_mar_most_stabil.60631.html
52
Magyar Nemzet Online – 2008. március 19 http://www.mno.hu/portal/549719 Híradó.hu – 2008. március 19 http://www.hirado.hu/akadalymentes/index.php?t=2&hirID=268161
53
Körösényi András politológus, az ELTE Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára az erősödő miniszterelnöki hatalomról Vg.hu – 2008. március 19.
Minden a politikától függ Magyarországon - Erősödő miniszterelnöki hatalom Körösényi András politológus szerint a rendszerváltás óta a miniszterelnöki hatalom egyre erősödik, a centralizáció következtében a közszféra és az intézményrendszer is egyre inkább politikai függésbe kerül. Az ELTE tanára az InfoRádiónak elmondta: a megoldást a köztársasági elnöki jogkör kiszélesítése, illetve a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének átalakítása jelenthetné. Már az Antall-kormány idején írtak a miniszterelnöki túlhatalomról, de 1990 óta a kormányfő szerepe és hatalma fokozatosan erősödött a politikai rendszeren és a kormányzaton belül is mondta a politológus az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciája után. Az ELTE tanára szerint erre utal a Miniszterelnöki Hivatal kiemelése a kormányzaton belül, az Orbán-kormány lépései, valamint a 2006 után hozott döntés a kormányzati rendszer átalakítására, amely formálisan is megvalósította, hogy a miniszterelnök a kormányon belül az első, a miniszterek a beosztottjai. Körösényi András közölte: a konstruktív bizalmatlansági indítvány megszüntetése némileg csökkentené a kormányfői hatalom kiemelését.
A teljes cikk: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=214075&fr=rss További cikkek a témában: Info Rádió – 2008. március 19. http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-188022
54
Cisco-díjas az ELTE gigabites hálózata – Interjú Ritter Dáviddal, az ELTE informatikai igazgatójával IT Cafe – 2008. március 20.
A Cisco Magyarország és az ELTE a Networkshop 2008 konferencián mutatta be az ELTENET-nél alkalmazott megoldásokat. Magyarország legnagyobb oktatási hálózata az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen működő ELTENET, amely az elmúlt közel két évtizedben végrehajtott számos jelentős fejlesztési lépcsőt követően napjainkban közel 40 ezer felhasználó számára biztosítja az oktatáshoz, a tudományos munkához és a kommunikációhoz szükséges szolgáltatásokat. A hálózati technológia innovatív alkalmazásáért és a technológiai fejlesztésért az ELTE megkapta a Cisco Magyarország által 2002-ben alapított Navigátor-díj Közszféra Innovációs Különdíját. Működtetni és fejleszteni – egy időben Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország egyik legrégebbi folyamatosan működő, s egyben több vonatkozásban is a legnagyobb egyeteme. Hallgatóinak száma 2007-ben elérte a 35 ezret, alkalmazottainak száma pedig közel 5 ezer. Az elmúlt években az informatikai hálózat révén elérhető lehetőségeket az ELTE-n működő minden tudományág messzemenően elsajátította és kihasználja az oktatáshoz és a tudományos munkához. Ennek köszönhetően az üzemeltetőknek gigabites sávszélességet igénylő kapcsolatokkal (például CERN-kapcsolat), több terabájt méretű adatbázis-mozgatásokkal és minden időpillanatban több ezer aktív felhasználóval kell számolni, amikor bármilyen karbantartási vagy fejlesztési munkálatot terveznek. „Ilyen nagy léptékű fejlesztéseket úgy tudunk végrehajtani, hogy a hálózat sokéves szerves fejlődése során felhalmozott tapasztalatainkat összehangoljuk a Cisco eszközök nyújtotta lehetőségekkel, a bővíthetőséggel, a megbízható működéssel” – magyarázza Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatóságának vezetője.
„Az ELTE és a Cisco csapata folyamatosan együttműködik az igények és a lehetőségek összehangolásában, a rugalmas hozzáállás és a tapasztalatok megosztása így évek óta gördülékeny és innovatív munkavégzést biztosít. Az ELTE szakemberei például több alkalommal tettek fejlesztési javaslatokat a Cisco nemzetközi fejlesztőcsapata számára, amelyet a vállalat minden alkalommal visszaigazolt” – tette hozzá. Fejlesztések napjainkban A korszerűsítés jelenleg is folyik, többek között a biztonság terén, ahol a feladat egy egységes, szigetrendszerektől mentes, de az eltérő biztonsági igényeknek megfelelő megoldás létrehozása. Szintén zajlik a virtuális magánhálózat (VPN) kialakítása, amellyel az egyetem a biztonságos kapcsolat mellett működő otthoni munkavégzést – a központ rendszerek elérését, sőt akár az intézmény IP-telefonos hálózatának kiterjesztését – szeretné lehetővé tenni. A vezeték nélküli kapcsolat nyújtotta előnyök sem kerülték el az intézmény figyelmét, így a jelenleg is folyó munkának köszönhetően néhány hónapon belül az intézmény teljes területén biztonságos és
55
autentikált vezeték nélküli hozzáférést fognak biztosítani a mintegy 40 000 hallgatónak és alkalmazottnak. Az ELTE-n jelenleg 600 Cisco IP-telefon és redundáns Call Manager, azaz híváskezelő segíti a hatékony és költségkímélő kommunikációt. Az egyetem tervei szerint ezek száma három éven belül elérheti a 4500-at, azaz a teljes telefónia IP-alapúvá válhat, kihasználva a szolgáltatásokban és a költségcsökkentésben rejlő összes lehetőséget. A tervek között szerepel továbbá a nemzetközi videokonferencia-rendszer megvalósítása, amelyhez az intézmény pályázati forrásokat szeretne felhasználni. Háttér: Giga hálózat – gigabites kapcsolatokkal Az ELTENET kiépítése 1991-ben kezdődött – már akkor is Cisco eszközök felhasználásával –, és az azóta tartó folyamatos korszerűsítésnek köszönhetően mindig lépést tudott tartani a technológiai fejlődéssel. Érdekesség, hogy a Magyarországon elsőként üzembe állított Cisco router, az egykori AGS (Advanced Gateway Server) is az ELTE hálózatában került telepítésre. A hálózat redundáns, 10 Gbit/sec sebességű kapcsolattal rendelkezik az akadémiai gerinchálózat felé, a teljes rendszer az intézmény 22 telephelyén több mint 600 menedzselt eszközt – kapcsolókat, útválasztókat, biztonsági modulokat – foglal magába. Ezek összesen mintegy 12 ezer végpontot szolgálnak ki, amelyek közül több mint 1000 a gigabites sávszélességű desktop kapcsolat. Az intézmény számításai szerint a rendszerben használt Cisco eszközöket egymásra rakva egy 34 méter magas torony jönne létre, amely meghaladja egy tízemeletes épület magasságát.
A teljes cikk: http://itcafe.hu/hir/cisco-dijas_az_elte_gigabites_oktatasi_halozata.html
56
Gerő András, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető professzora a népszavazásról Hírszerző – 2008. március 18.
Az ellenzék belekormányozta magát a 'ne változzon semmi' helyzetébe" InfoRádió
2008. március 18., 06:32
A Széchenyi-díjjal kitüntetett Gerő András történész szerint a népszavazás után csak látszólag van egymillióval több szavazója a Fidesznek. Gerő Andrást, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető professzorát március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal tüntették ki az Osztrák-Magyar Monarchia, Közép-Európa története, polgárosodása terén végzett kutatásaiért, publikációs munkásságáért.
Az egyetemi tanár szerint a kormány vereséget szenvedett a népszavazáson, ugyanakkor az ellenzék belekormányozta magát a "ne változzon semmi" furcsa helyzetébe. A szavazás után bárki kormányozzon is - nem tud majd lefaragni a szociális kiadásokból, vagy nem tud felvetni olyan reformkérdéseket, mint a tandíj. Igaz ez a Fideszre is, ha kormányra kerül. Megbénítja a később is szükséges reformokat ez a döntés - fogalmazott a történész. Arra a kérdésre, miszerint a kormánynak milyen következtetéseket kellene levonnia a népszavazásból, Gerő András azt felelete, hogy a konvergencia-program és az egészségügyi reform racionális elképzelések, de a hozzájuk vezető út teljesen rossz. A kormány ugyanis sok terhet rátett az állampolgárokra úgy, hogy azok nem érzik: ebből előnyük is származhat a későbbiekben. Az egyetemi professzor úgy vélte: a kormány a következő országgyűlési választásokig kilábalhat ebből a válságból, hiszen még a ciklus felénél sincs a kabinet. Az ellenzékről szólva azt mondta: most csak látszólag van egymillióval több szavazója a Fidesznek, hiszen ezek az emberek, ha pártra kell majd szavazniuk 2010-ben, akkor valószínű, hogy az MSZP mellett döntenek.
A teljes cikk: http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.60355 További cikkek a témában: Info Rádió – 2008. március 18. http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-187419
57
Moszkvát zsarolják a közép-ázsiai kalifák – Gereben Ágnes, az ELTE tudományos főmunkatársának cikke Vg.hu – 2008. március 18.
Moszkvát zsarolják a közép-ázsiai kalifák Március 11-én a Gazprom moszkvai székházában a türkmén, az üzbég és a kazah állami földgázkitermelő vállalat vezetője – nem egészen váratlanul, de szokatlan egységben – közölte Alekszej Miller Gazprom-főnökkel, hogy 2009-től a három közép-ázsiai ország európai áron adja Moszkvának a földgázt. Mivel a felek a Szovjetunió felbomlása óta minden árváltozást a lehető leghosszabb ideig üzleti titokként kezeltek, már az is az új idők szelét sejteti, hogy a messzi földről érkezett vendégek demonstratív ünnepélyességgel, rögtön Miller dolgozószobájából távozva közölték a sajtóval: január elsejétől a szállítási útvonal hosszától és az áru átadásának helyétől függően ezer köbméterenként 200 és 230 dollár közötti árat kérnek a Gazpromtól. A jövőt illetően nem sok jót ígér a türkmén topmenedzser távozóban odavetett mondata: „250 és 270 dollár között lenne igazságos…” A Gazpromtól követelt összeg azért még nem egészen „európai ár”, hiszen például Szlovákia és Románia körülbelül 330 dollárt fizet az orosz exportőrnek a „kék fűtőanyagért”. De ha belegondolunk, hogy alig másfél éve az ukrajnai Gazprom-szállítások részét képező türkmén földgáz 70, majd a 2006 decemberében elhunyt Nyijazov – a „türkménbasi” – országlásának végén 100 dollár volt – amelyet Nyijazov utóda, Gurbanguli Berdimuhammedov elnök is csak 140 dollárra növelt, kilátásba helyezve a 170 dolláros árat –, nos, mindezt figyelembe véve elég kemény és messze ható döntésről van szó. Annál is inkább, mert a Közép-Ázsiában vásárolt, évi mintegy 58 milliárd köbméter földgázt a Gazprom már csak hálózat hiányában sem tudja máshonnan beszerezni (42 milliárd köbméter érkezik Türkmenisztánból, 8-8 milliárd pedig a másik két középázsiai országból). Nem csoda, hogy az energetikai bevételeit tervszerű politikai befolyásszerzésre használó Oroszországban az elemzők „diktátumot”, „zsarolást”, „puccsot”, „ultimátumot” emlegetnek. Nem egészen jogtalanul, hiszen az idei év első felében a Gazprom 130-140, de a második fél évben is csak 150-160 dollárért kapja a közép-ázsiai földgázt. A Gazprom-vezetők presztízsokokból siettek kijelenteni, hogy az új fejlemény őket nem érinti, legfeljebb anynyival drágábban exportálják a Gazprom égisze alatt külföldre eladott földgázt. A moszkvai Kommerszant idézi az orosz mamutcég egyik topmenedzserét: „Közép-ázsiai kollégáink már régóta mondogatják nekünk, hogy mi az ő kontójukra támogatjuk az ukrán gazdaságot.” Ez nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű: Ukrajna visszavághat a tranzitdíj máris kilátásba helyezett radikális emelésével. Ám az tény, hogy a 2005 januárja óta az olcsó türkmén és drága orosz földgáz vegyítésének köszönhetően talpon maradt, rendkívül energiaigényes, de éppen ezekben az ágazatokban jól teljesítő ukrán gazdaság jövőre padlóra kerülhet. Magával rántva a – 314,6 dolláros Gazprom-árral szemben az import Türkmenisztánból származó részéhez közeli – 179,5 dolláros ezer köbméterenkénti árhoz körömszakadtáig ragaszkodó Julija Timosenko miniszterelnök mögött álló gazdasági csoportokat és velük az amúgy is roppant törékeny ukrán politikai kompromisszumokat. (Jókora adag, naivitásba csapó jóindulattal persze nem elképzelhetetlen az sem, hogy a drámai áremelés traumája tényleg rákényszeríti az orosz és az ukrán gazdasági elit érdekelt csoportjait, hogy kihagyják az orosz–ukrán földgázkereskedelemből a busás hasznot lefölöző közvetítő cégeket.) Moszkvának tehát, amely legalább két éve igyekszik sakkban tartani Európát a főleg Algériával és Iránnal létrehozandó – az OPEC-hez hasonló – földgázkartell lehetőségével, most magának kell szembenéznie egy ilyen kartell teremtette feltételrendszerrel. A kazah, türkmén, üzbég vezetés elszántsága olyan komoly, hogy Taskentben és Asgabatban általános meglepetésre még a két ország között etnikai, területi, vízelosztási okokból elmérgesedett nézeteltéréseket is félretették. A „posztkommunista kalifák” a Szovjetunió felbomlása óta tehát most először szövetkeztek, hogy szembeszálljanak a közép-ázsiai térségben makacsul kétoldalú energetikai megállapodásokat erőltető Moszkva „oszd meg és uralkodj!” politikájával. Az újsütetű kartell mozgásterét azonban erősen szűkíti a Gazprom hálózatával párhuzamos szállítási útvonal hiánya: Iránon kívül máshová egyelőre nem tudják exportálni a kék fűtőanyagot. Alekszej Millerék ráadásul jó előre gondoskodtak arról, hogy a türkmén, üzbég, kazah földgázvállalatokat hosszú távú szerződések
58
kössék az orosz partnerhez. Ezt a stratégiát azonban zátonyra futtathatja a március 11-i ultimátum mögött sejtett washingtoni és brüsszeli nyomás. Steven Mann, a fáradhatatlan amerikai főtárgyaló hónapok óta minden erejét latba vetve igyekszik rávenni a három közép-ázsiai ország és Azerbajdzsán hol ide, hol oda sasszézó vezetőit, hogy végre kötelezzék el magukat a Kaszpi-tenger mélyén, Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül – tehát Oroszország megkerülésével – a Balkánra irányuló vezetékbe szánt földgázmennyiség biztosítása mellett. Mann már elfogadta, hogy az új türkmén elnök éppúgy nem hajlandó részt venni a vezeték megépítésében, mint elődje. Hogy beleegyezése fejében hatalmas türkmenisztáni tározók finanszírozását követeli az Egyesült Államoktól – és minden rábeszélés ellenére sem járul hozzá, hogy amerikai szakemberek részt vegyenek a türkmén gázkincs régóta aktuális felmérését tervező csoport munkájában. Steven Mann-nek egyébként nemcsak a ravasz, időnként álnok közép-ázsiai politikusokkal van nehéz dolga, hanem a Türkmenisztánnal való gazdasági kapcsolatokat az emberi jogok ottani sárba taposása miatt tiltó Európai Unióval is. A főtárgyaló azonban Brüsszellel könnyebben elbír, mint türkmén tárgyalópartnerével: már ki is építette azt a „csatárláncot”, amelynek végén nem a „közép-ázsiai kalifák”, hanem Azerbajdzsán adná el Európának a türkmén földgázt. Addig azonban még nagyon hosszú, nagyon göröngyös az út. A szerző az ELTE tudományos főmunkatársa
A teljes cikk: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=213702&fr=rss
59
Több százan haltak erőszakos halált Tibetben – az Este vendége Salát Gergely, az ELTE Kelet-ázsiai Tanszékének tanársegédje Híradó.hu – 2008. március 18. 2008-03-18 08:18 Veszélyben az olimpia? Több százan haltak erőszakos halált Tibetben Mv.: - Tibeti tüntetőket vett őrizetbe a rendőrség New Yorkban, az ENSZ székházánál. A 21 embert, köztük két buddhista szerzetest azt követően vitték el, hogy az úttestre feküdve akadályozták a forgalmat, így tiltakozva a Tibetet sújtó kínai elnyomás ellen. Pekingben is voltak tüntetők, egyemisták tartottak gyertyás ülősztrájkot. R.: - Ők a Dalai Láma zsoldjában álló szakadárok. Legalábbis a hivatalos kínai közlések szerint és így folyik ellenük a népi háború. A tüntetések és a zavargások az 1959. március 10-i tibeti felkelés évfordulóján kezdődtek és a kínai hatóságok gyorsabban rendezték a helyzetet, mint 49 éve. Akkor több mint 200-an haltak meg. Ma a hivatalos közlések szerint 13-an. Tibet Kína által kinevezett kormányzója, aki egyébként maga is tibeti nemzetiségű, azt állítja, hogy a rendfenntartók most nem használtak fegyvert Lhasában. Szerinte a felkelők végeztek 13 emberrel, és 60 rendőrt megsebesítettek. Az indiai számüzetésben lévő tibeti parlament szóvivője azonban szemtanúkra hivatkozva még korábban azt mondta, hogy Lhasában legalább 80-an haltak meg és 70-nél is többen megsebesültek. Ma már összecsapások törtek ki Katmanduban is, a Tibet mellett tüntetők és a nepáli rendőrség között. A mintegy 100 tiltakozó, köztük buddhista szerzetesek, tibeti emigránsok az ENSZ katmandui kirendeltségére akartak bejutni, amikor a rendőrök rájuk rontottak. Ebben a kínai városban Khsziáéban is tüntettek Tibet függetlenségéért. A külföldi újságírókat és turistákat a hatóságok nem engedik a régióba. Ezek a felvételek is titokban készültek. A szombati lhásai zavargások áldozataiért forog a szent kerék. Tibetiek ezrei indultak el Khsziáéből a közeli Labrank felé, hogy ott imádkozzanak az elhunytakért és a sebesültekért. Ez az egyik a buddhizmus hat nagy híres tibeti kolostora közül. Ez a férfi is ott volt Lhasában szombaton. Azt mondta, hogy a kínai katonák fegyvereket és mérgesgázokat is bevetettek a Tibet felszabadítását és az emberi jogok tiszteletben tartását követők ellen. De tüntetések vannak világszerte a kínai nagykövetségek előtt, az Egyesült Államokban is. Az amerikai külügyminiszter azt mondta, nagyobb nyomás alá kell helyezni a pekingi vezetést. A német kormány emberi jogi biztosa is ugyanígy nyilatkozott. A Dalai Láma pedig a terror uralmának és kulturális népirtásnak nevezte azt, amit a kínai hatóságok Tibetben folytatnak. Felkérte a nemzetközi közösséget, hogy próbáljon meg valamilyen vizsgálatot lefolytatni az utóbbi napok eseményeinek tisztázására. Sólyom László magyar köztársasági elnök közben március 15-én táviratban fejezte ki jókívánságait Hu Sing-taonak, akit éppen újraválasztottak a Kínai Népköztársaság elnöki posztjára. De a posrtdiplomácia sem akar ujjat húzni a pekingi vezetéssel. az Európai Unió sportminiszterei valamint a Nemzeti Olimpiai Bizottságok ellenzik a tibeti tüntetők által követelt pekingi olimpiai bojkottot. Mv.: - Kínában van Trebitsch Péter, a Magyar Rádió tudósítója, ő foglalja össze a kínai véleményeket. Trebitsch Péter, Magyar Rádió tudósítója: - Errefelé az a kérdés, hogy Tibet Kína része-e fel sem merül. Nemcsak a hivaalos politikusi megnyilatozásokban, hanem bárhol és bármelyik korosztály körében egyértelmű rá a történelmileg igazolt válasz. Ezért azt a szóösszetételt, hogy Free Tibet itt nem is tudják értelmezni. Sokan hallottak arról is, hogy ahhoz a mostanában gyakran 60
emlegetett 1959-es felkeléshez bizony kellett a CIA segítsége, és az általa kiképzettek közreműködése. A '90-es évek második felében nyilvánosságra került amerikai dokumentumok és az érintettek visszaemlékezései szerint tibetiek az '50-es években amerikai kormányzati pénzből a Dalai Láma idősebb bátyja szervezésében Okinaván és Guam szigetén kaptak kiképzést. Továbbá az amerikai Colorado állam katonai bázián tibetiek százait okították gerillaharcra, és szabotázsakciókra. Magam is olvasam az egyik visszaemlékező ügynöktől, aki kertelés nélkül kijelentette, a kampány célja az volt, hogy Kína drágán fizessen meg Tibetért. És ez egy darabig sikerült is.Bár mint tudjuk, 1959-ben a felkelést leverték, a Dalai Láma emigrációba kényszerült Talán nem kell mondanom, hogy Peking nem bízik a 72 éves Nobel-békedíjas Dalai Lámában. És, ha az '59-es felkelés 49. évfordulóján elkezdenek gyújtogatni, kocsikat borogatnik, boltokat fosztogatni, betörni iskolákba, bankokba, kórházakba, akkor a pekingi vezetés gyanakodni kezd. Nem tartja spontán a kínai elnyomás elleni tiltakozásnak a hátizsákjukban kövekkel, kezükben fahusángokkal, vasrudakkal, hosszú pengéjű késekkel, korbácsokkal és gyúlékony folyadékokkal teli palackokkal az utcára vonuló emberek megmozdulását. Azt gondolják, hogy a békés tibetieket, akiket nem korlátoznak vallásuk gyakorlásában a tibeti szerzetesek bírták rá tetteikre és őket pedig, ahogyan itt mondják, a dalai klikk irányította, szervezete. Hogy mit szól mindehhez egy átlag kínai? Ma például azt mondta nekem egy idősebb férfi és attól tartok a véleménye elég általános, hogy nem érti, amikor a kínai kormány órási összegekkel támogatja a térséget, áldoz a helyi gazdaságra, az infrastruktúrára az életkörülmények eddig soha nem látott mértékben javultak, a szerzetesek ugyancsak állami pénzből imádkozhatnak naphosszat, akkor mi a problémájuk? Mv.: - Az Este vendége Salát Gergely, az ELE Kelet-Ázsiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, jó estét kívánok. Elég sommás véleményt fogalmazott meg az a kínai ember, akit megkérdezett a tudósító kolléga. Ez mennyire általános vélekedés Kínában? Salát Gergely, egyetemi adjunktus, ELTE BTK. Kelet-Ázsiai Tanszék: - Ez teljesen általános. Tehát szerintem nincsen kínai, aki nem értene egyet ezzel, egyszerűen nem értik, hogy mi a tibetiek problémája. Mv.: - A kínai vezetés most a Dalai Lámát vádolja a feszültség szításával, aki azt mondja, hogy nem ő van a háttérben, ő csak azt szeretné, ha az emberek nagyobb önállóságot élvezhetnének. S.G.: - Nem valószínű, hogy a Dalai Láma lenne a háttérben. Sokkal inkább arról van szó, hogy a Dalai Láma egyfajta középúton jár, egy Kínán belüli valós autonómiát képzel el Tibet számára. Míg az újabb nemzedéke a tibetieknek főleg azok, akik már Indiában nőttek fel, ők sokkal harcosabbak és sokkal inkább a teljes függetlenséget pártolják. Tehát a Dalai Láma mögött sem egységes a tibeti, illetve az emigráns tibeti társadalom. Mv.: - Hogyan lehet ezt a konfliktust lezárni? Ha egyáltalán le lehet? S.G.: - hát ezt lezárni nem lehet, ugye itt egy több évtizedes problémahalmazról van szó, ami nem olyan egyszerű, hogy a csúnya kínaiak elfoglalták a tibetieket, hiszen az elfoglalással és a megszállással párhuzamosan modernizációt és a modern világot is elvitték Tibetbe. Tehát Tibetnek most nagyon kettős arculata van, hogy egyrészt sokan még középkori körülmények között élnek, másrész pedig a modern technika vívmányai is jelen vannak, amelyeket sok tibeti szívesen használ. Mv.: - Más kérdés, hogy a modern technika vívmányait most nem nagyon tudják használni, merthogy teljes hírzárlatot rendeltek el, vagy, ha nem is rendelték el, mindenesetre lehetetlenné tették azt, hogy információk kijusssanak Tibetből. De mégis megoszlanak a vélemények arról,
61
hogy mennyi halálos áldozata, mennyi sebesültje lehet a zavargásoknak. Hol lehet a valós szám? S.G.: - Ezt egyelőre senki nem tudja, hiszen két ellenérdekelt fél szivárogtat, illetve ad ki információkat a helyzetről, egyrészt a pekingi kormány, amely 13 ártatlan civil áldozatról beszél, másrészt pedig az emigráns tibeti kormány, amely igyekszik a kínaiakat minél rosszabb színben feltüntetni és minél magasabb számokat mondani. Most itt több száznál tartanak éppen. Mv.: - Az előbbi összeállításban elhangzott, hogy sokan azt mondják, hogy a korábbi felkelésnél, tehát a 49 évvel ezelőttinél, a CIA ott volt a tibetiek oldalán, a CIA végezte a tibetiek katonai kiképzését. Ennek lehet valóságalapja vagy ez csak egy legenda? S.G.: - Hát én ezt inkább legendának tartom. Mv.: - Akkor a tibetiek teljesen magányosan készültek akkor, illetve most sincs senki, aki a háttérből segítené őket, adott esetben pénzzel vagy adott esetben fegyverekkel? S.G.: - Meglehetősen kiterjedt nemzetközi hálózata van a tibetieknek, minden országban működnek, különösen a fejlett nyugati demokráciákban nagy anyagi eszközökkel rendelkező ilyen Free Tibet mozgalmak és csoportok, ők nyilván támogatják a tibetieket. Fegyverekkel nem biztos, hiszen a képeken is látszik, hogy fegyvere a tibetieknek nincsen. Mv.: - Pekingben is volt, ugyan csak ülősztrájkot tartottak egyetemisták, de azért ez mégis sokakat, sok elemzőt meglepett, mert erre nagyon régen nem volt példa. Nem sokáig tartott, de mégis jelez valamit arról, hogy azért Pekingben vannak mégis csak más vélemények a tibet kínai felfogással kapcsolatban? S.G.: - Hát elképzelhető, nem tudom pontosan, hogy kik voltak ezek az egyetemisták. Nagy esélyt látok rá, hogy ezek Pekingben tanuló tibeti egyetemisták voltak, vagy pedig olyan kínai egyetemisták, akik Nyugatról jöttek vissza vagy nyugati erőteljes nyugati hatás alatt állnak. Mv.: - Ugyan önt nem sportdiplomataként hívtuk meg, de mégis érdekelne a véleménye hiszen nagyon sok honlapon megjelent az, hogy vannak sportolók, akik már most felvetették, hogy nem vesznek részt a pekingi olimpián a tibeti események miatt. Ön elképzelhetőnek tart egy nagy nemzetközi bojkottot, az olimpiánál? S.G.: - Csak akkor, ha nagyon eldurvul a helyzet Tibetben és tényleg látványos mész árlásokról érkeznek képek. Egyébként mindenki megerősítette, hogy nem akarják bojkottálni a pekingi olimpitá, tehát a NOB elnöke, az EU sportminisztereinek konferenciája és maga a Dalai Láma se kérte, hogy bojkottálják az olimpiát, hanem azt mondta, hogy a kínaiak megérdemlik, mint a világ legnagyobb népe, hogy házigazdái lehetnek az olimpiának, csak legyenek jó házigazdák. Mv.: - Úgy fogalmazott, hogy csak akkor, ha látványos mészárlások lesznek, lehet erre számítani avagy sem? S.G.: - Nem hinném, mert a kínaiak annyi energiát fektettek az olimpiába, hogy nem fogják kockáztatni. Mv.: - Köszönöm szépen, hogy itt volt nálunk és tájékozatta az Este nézőit. Ez volt Az Este. Riportjainkat elolvashatják és meg is nézhetik az interneten. www.azeste.hu. Itt várjuk véleményüket is. Utánunk mindjárt jön a Kultúrház, köszönjük figyelmüket, viszontlátásra! A teljes cikk: http://www.hirado.hu/akadalymentes/index.php?t=2&hirID=267640
62
Csaplár-Degovics Krisztián (ELTE Kelet-Európa Története Tanszék) cikke az Élet és Irodalomban Élet és Irodalom – 2008. március 21. A médiafigyelést az OBSERVER Bp Kft. készítette Wed Mar 26 13:04:50 2008
2008.03.21.
Élet és Irodalom
9. oldal
OBSERVER KFT
A koszovói konfliktus kezdete CSAPLÁR-DEGOVICS KRISZTIÁN
"Haj medet Áka me kallxue / K353ta ballkana níkam353 jan353 Áue, / N353 Berlin don353 me u bashkue / K353t Shipni p353r me e coptue. / Shpejt u hap ky lajm i zi, / Prej Kosove deri níToskni, / Nítana fiset bytevi, / An353 e mían353 n353p353r Shipni." (A szerző történész, ELTE BTK, KeletEurópa Története Tanszék) Ha Koszovóról esik szó, mind az albán, mind a szerb interjúalanyok több száz éves etnikai szembenállásról és történelmi szenvedésről nyilatkoznak. A két egymásnak feszülő oldal minden lehetséges érvet, ideológiát, történeti forrást stb. felhasznál saját nemzeti céljainak igazolására. A külvilág Koszovó-képe emiatt jócskán tele van mítoszokkal és a valósághoz nem köthető elemekkel. Túl azon, hogy mindkét nép történelmének szerves részévé vált a terület, arról eddig nem sok szó esett, hogy a napjainkban fordulóponthoz érő konfliktus valójában mikor is kez dődött. Az albánság és a szerbség egymás mellett élése visszanyúlik legkésőbb a VII-VIII. századig (a két nép korai történelméről sajnos nagyon kevés adat maradt fenn). Kapcsolatuk természetesen nem volt konfliktusmentes, de túlzás lenne állítani, hogy folyamatos összetűzések sorozatából állt volna. Az egymásról alkotott képet egészen a nemzetté válások koráig, azaz a XIX. századig nem terhelte semmi, ami viszszafordíthatatlanul szembeállította volna a két népet. Sőt, egészen az 1860-as évek végéig még az is lehetséges opció volt, hogy közösen vegyenek részt az Oszmán Birodalom elleni felkelésben. Levéltári forrásokkal igazolható, hogy az autonóm Szerbia és Montenegró uralkodói és politikusai (Milos Obilics szerb fejedelem, Ilija Garasanin szerb belügyminiszter; illetve I. és II. Petar Pet rovics-Njegos montenegrói vladikaejedelmek stb.) jó kapcsolatokat ápoltak a mai Koszovó, Macedónia és Észak-Al bánia területén élő albán előke lő kkel, katolikusokkal és muszlimokkal egyaránt. A kapcsolattartásnak részben az információáramlás, részben pedig a közös függetlenedés gondolatának ébrentartása volt a célja. A belgrádi szerb politikai elit tudatában volt az albánok jelentőségének: elsősorban egy Konstantinápoly-elle nes felkeléshez akarták megszerezni támogatásukat, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legalább a jóindulatú semlegességüket kívánták kijárni. Az 1875-ös hercegovinai felkelés a bolgárok lakta vidékeken is fegyveres összecsapásokhoz vezetett. Ez olyan lavinát indított el a Balkánfélszigeten, amely hatással lett az albán-szerb-viszony további alakulására is. A hercegovinai és bulgáriai események hatására a két szláv fejedelemség, Szerbia és Montenegró úgy érezte, eljött az idő az általános felkelésre, itt az ideje annak, hogy az Oszmán Birodalmat ki szorítsák az európai kontinensről. A szerb hadsereg 1876-ban kezdte meg a hadműveleteit az évtizedek óta áhított cél, Bosznia-Hercegovina megszerzésére. Míg a szerb csapatok többsége ebben az oszmán vilajetben harcolt, addig egy kisebb hadtestet déli irányba vezényeltek, hogy a niöi szandzsákban elterelő hadműveletbe kezdjen. A szandzsákot túlnyomórészt muszlimok lakták, akik többségükben szláv nyelvűek, kisebb részben albánok voltak. A koszovói konfliktustörténet legelső mozzanata érdekes módon itt, a tartomány határain kívül kezdődött. 63
Szerbia 1876-ban elfoglalta és annektálta a niöi szandzsákot, és a belgrádi utasításnak megfelelően kegyetlen, célzott etnikai tisztogatásba kezdett. Mintegy hatszáz vegyes szlávalbán (egyszersmind muszlim) falut és kétszázezer embert érintett a támadás. A szerb hadsereg a falvakat lerombolta, és súlyos vérengzést vitt végbe a civil lakosság körében. Nehéz megbecsülni azoknak a számát, akik menekültként mindenüket elveszítették, és örökre elhagyták a szandzsák területét. A szerb történetírás harminc-harmincötezer főről tud, az albán nyolcvanezer elűzött muszlimról. A valóság az utóbbihoz állhat közelebb, bár az albán történetírás adata feltehetőleg túlzó. Az embe rek kisebb részben dél felé, az Égeitenger irányába menekültek, többségükben azonban az éppen szerveződő Koszovó vilajetet választották (a vilajetet 1875 és 1878 között szervezték meg). Körülbelül ötvenezren lehettek, férfiak és nők, öregek és fiatalok vegyesen. Etnikailag főleg albánok, kisebb részben szlávok voltak. Nincstelenül, kisemmizve érkeztek meg, és az őket ért károkat sohasem térítette meg senki. A menekültek magukkal vitték a mészárlások hírét, a szerb katonai közigazgatás diszkrimináló politikájának tapasztalatát, a pánikot, a fizikai megsemmisülés rémképét. A bekebelezett szandzsákban folytatott (kat ona)polii káról egy ide küldött belgrádi hivatalnok számolt be könyvében (M. Gy. i i csevics: Kraljevina Szrbija. Novi krajevi. Belgrád, 1884). Érdekes módon az akkori Koszovó vilajet keleti felén élő szerb nemzetiségű lakosság rokonszenvvel és szolidárisan fogadta az elűzötteket. Ebben az időszakban sem itt, sem az auto nóm Szerbia területén élők között nem volt jellemző a nacionalista túlfűtöttség. A menekültek haragja és kompenzációs kényszere idővel mégis ellenük fordult. Ennek azonban csak részben volt oka a menekülés kiváltotta boszszúvágy; ugyanilyen motivációs erőnek bizonyult az is, hogy miután az állam nem gondoskodott róluk, lehe tetlen egzisztenciális helyzetbe kerültek. A családjuk éhezett, földönfutó volt; házuk, földjük, vagyonuk nem maradt. Miután a szerb hadsereg űzte el őket, dühük a támadásban teljesen vétlen helyi szerb lakosság ellen fordult. Megtámadták a szerb portákat, idővel pedig lakóikat is elűzték. A szerb paraszti családok elűzése nem közvet lenül a háborús években zajlott le, hanem jellemző volt az 1878 utáni teljes időszakra is (1912-ig). A korszakkal foglalkozó történészek ezt a folyamatot - az 1690-es évhez kötődő "nagy szerb menekülés" emlékére - "kis szerb menekülésnek" nevezték el. Ennek során mintegy hatvanezer ember hagyta el Koszovó területét. A tartomány etnikai arányai így végleg eltolódtak az albánság, vallási szempontból a muszlimok javára. A muszlim menekültek páni félelme az itt élő albánságra is maradandóan hatott. A szerb-oszmán háború ugyanis idővel kiszélesedett, és a katonai ese mények alakításába az orosz hadsereg is beavatkozott az éppen vereségre álló Szerbia és Montenegró védelmében. A fegyveres konfliktusban így résztvevőkké váltak a kor nagyhatalmai. A félszigetet érintő területi és nemzetközi jogi változásokról végül is ők hozták meg a "végső" döntést 1878-ban, a berlini kongresszuson. Az Osztrák-Magyar Monarchia ekkor kapott engedélyt Bosznia-Hercegovina és a novipazari szandzsák okkupációjára. Szerbia és Montenegró függetlenné válása, illetve Bosznia de facto elcsatolása nyomán a félszigeten élő albánok me rőben új helyzetben találták magukat: minden általuk lakott vidék az Oszmán Birodalom határtartománya lett. Az 1876-1878-as évek másik nagy tapasztalata az volt, hogy a török állam immár nem képes saját erejéből meg védeni területi integritását, azaz nem tudja garantálni, hogy az albán lakta területeket a szomszédos országok ne foglalják el. Szerbia katonai támadása és a Monarchia csapatainak megjelenése a novipazari szandzsák területén ily módon - történelmi távlatban - egybeesett a niöi szandzsákból elűzöttek tragédiájával. A háromfelől is táplálkozó fenyegetettség-érzésre - a szerb paraszti családok megtámadásával párhuzamosan - ekkor példátlan módon reagált a számtalan szempontból megosztott albánság (itt nyelvi-nyelvjárási, vallási, néprajzi és társadalmi különbségekre kell elsősorban gondol ni): a muszlim albánok etnikai területeik védelmében összefogtak a mai Észak-Albániában és Nyugat-Koszovóban élő katolikus albánokkal. A szövetséget Prizrenben kötötték meg 1878 júniusában (Prizreni Liga). A liga ha marosan felállította saját hadseregét is, amelyben együtt
64
harcoltak a hegyi törzsek harcosai a koszovói alföldről érkező falusi és városi önkéntesekkel. Az eddig a történelmi pillanatig összefogásra képtelen albánság megszervezte saját közigazgatását, és eredményesen szállt szembe Szerbia és Montenegró támadó hadseregeivel. Az Oszmán Birodalom eleinte szimpátiával - és titokban fegyverrel, illetve pénzzel támogatta a ligát. 1881-ben azonban a nagyhatalmak kikényszerítették, hogy a konstantinápolyi kormányzat végül is fellépjen a birodalmi érdekekért harcoló albán szabadcsapatokkal szemben. A ligát leverték, vezetőit pedig kivégezték vagy száműzték. A liga bukását követően új világ köszöntött be. A tartomány területén maradtak a niöi szandzsák menekültjei. Jelenlétük tartóssá tette a nyugtalanságot, és segített életben tartani a fenyegetettség-érzését is. A határvilajetté vált Koszovóban a muszlim lakosság árgus szemmel követte a következő évtizedek külpolitikai eseményeit, és minden, a birodalmat vagy a muszlimokat ért sérelemre erőszakosan reagált (ilyen esemény volt többek között az 1897ben, Kréta kapcsán kitört görög-oszmán háború). Fontos azonban újfent hangsúlyozni, hogy az iszlám itt élő hívei folyamatos fenyegetettség-érzésben éltek, hiszen tisztában voltak azzal, hogy a birodalom fegyveres ereje már kevés az ő védelmükre. Szintén megjegyzendő, hogy a vilajetben 1878 és 1912 között rendszeressé vált erőszakos cselekményeket nem lehet leszűkíteni az albán-szerb etnikai vagy muszlim-ortodox vallási konfliktusra. Ezek is létező feszültségek voltak, de ugyanilyen mértékű erőszakos szem benállás volt tapasztalható a katolikusok és a muszlimok (többségében mindkét csoport albán nemzetiségű!), a muszlimok és muszlimok (pl. albántörök, albán-albán), illetve a városlakók és a vidékiek, hivatalnokok és alattvalók stb. között is. Azaz: számtalan törésvonal létezett. Az említettek közül az 1890-es évek végén lassanként kiemelkedett az albán-szerb ellentét, és idővel ez adta meg a koszovói konfliktus legfontosabb ismérvét is. Az 1878-as válság másik következménye az lett az albánság életében, hogy útjára indult az albán nemzeti mozgalom. A szűk albán értelmiségi réteg választ kívánt adni a szomszédos népek területi követeléseiben testet öltő modernizációs kihívásra, és muszlim többségű népének olyan jövőt képzelt el, amelyben egyenrangú félként léphetnek be a Balkánon élők békétlen közösségébe. A koszovói konfliktus kiindulási eseménye tehát az 1876-1878-as szerboszmán háború volt: a szerb terjeszkedéssel átpolitizálódott az etnikai hovatartozás kérdése, és ez hosszú távon vetélkedő albán és szerb igényekhez vezetett. Koszovó életében a XIX. század lényegében 1878-cal ért véget; megkezdődött "a hosszú XX. század", amely sajátos konfliktustörténetté vált a tartomány történelmében. "Ó jaj mit beszélnek / Felkeltek ezek a balkániak / Berlinben egyesülve akarják / Fedarabolni ezt az Albániát. / Gyorsan terjed a sötét hír, / Koszovótól Toszkföldig, / törzseinkben éppígy / Mindenütt egész Albánián át" Avdyl Frash353ri dhe Mic Sokoli [népdal]. In: K353ng353 popullore t353 Rilindjes komb353tare (A nemzeti újjászületés népdalai). Tirana, 1978. 169. o. Csaplár-Degovics Krisztián fordítása. Varga Zsófi: Játékok planétákkal I.
65
A legkevésbé sem veszélytelen hatalom – Fleck Zoltán (ELTE Jogszociológia Tanszék, tanszékvezető) cikke a Magyar Narancsban Magyar Narancs – 2008. március 20. 2008.03.20.
Mancs
48. oldal
OBSERVER KFT
A legkevésbé sem veszélytelen hatalom Fleck Zoltán A bíróságok reformjáról
n Tavaly nyáron néhány kollégámmal olyan kutatásba kezdtünk, amely a bíróságok igazgatásának valóságát tárja fel, hogy kicsit oszlassuk a ködösítést és képmutatást, ami a hazai jogszolgáltatást jellemzi. Tapasztalataink szerint már régen mérlegre kellett volna tenni, hogy a tíz évvel ezelőtt a semmiből létrehozott bírósági igazgatás beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Gyökeres fordulatot persze már akkor is illúzió lett volna várni akár a legradikálisabb intézményi változásoktól is. Az igazságszolgáltatás területén azonban a jogállami új modell éppen a legrosszabb hagyományokat erősítette. 1997ben a jogalkotó úgy gondolta, hogy az Európa néhány déli államában működő önigazgató jellegű szervezet felszámolja a politikai elit visszaélési lehetőségét, és hatékonyabban juttatja igazához az állampolgárt. Ezért a bírói hatalom igazgatását leválasztotta a másik két hatalmi ágtól, és elvette az igazságügyi kormányzattól a bíróságok adminisztratív kezelését. Jóllehet az európai tapasztalat és a magyar Alkotmánybíróság szerint sem alkotmányellenes a végrehajtó hatalom igazgatási jogosultsága a bíróságok ügyeiben, a diktatúrák keserű tapasztalata a radikális megoldások felé irányította a jogalkotókat. Ahogy ez lenni szokott ezen a tájon, a működőképességet veszélyeztető végletekig radikalizáltak bizonyos szervezeti garanciákat. A kétharmad részben bíró tagokból álló testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) minden, a bírói hatalomra vonatkozó kérdést egyszerű többséggel dönthet el, egyedül a parlamentnek maradt meg a költségvetési fejezet feletti szavazás lehetősége. A döntési hatáskörök kizárólag az OIT és a megyei elnökök között oszlanak meg. Szervezeti ellensúly lényegében nincs, az Állami Számvevőszék vizsgálataiban megfogalmazott kifogások jámbor óhajok, az eredménytelenségnek semmi következménye. Azokban a felvilágosultabb jogállamokban, ahol hasonló rendszerrel próbálkoznak, de ismerik az alkotmányos ellensúlyok jelentőségét, a hatáskörök egy részét más szervek kezében hagyják. De még csak nagyon felvilágosultnak sem kell lenni ahhoz, hogy felmérjük: ha a megyei el nökök tevékenységét az ellensúlyok nélküli OIT irányítja és ellenőrzi, ebben a testületben pedig azok alkotnak többséget, akiket ellenőrizni kéne, akkor ez nem fog működni. Inkább lesz elszabadult hajóágyú, mint modern jogszolgáltatás. Ez utóbbi hiánya pedig a köztársaság alapjait veszélyezteti. Az viszont már korántsem volt törvényszerű, hogy a második demokratikusan megválasztott parlament ciklusának végén a rendszerváltó radikalizmus mozgassa a reformálókat. Ennél valóban többről volt szó. A kilencvenes évek közepén több tényező szerencsés (?) találkozása teremtett reális lehetőséget egy olyan szervezet megalkotására, amely semmilyen hazai előzménnyel nem rendelkezett. Az első szabad választás utáni évek két tapasztalatot ültettek el az illetékes fejekben: a miniszter a megyei bírósági elnökök kinevezésével politikai szempontokat vihet a rendszerbe, és ezt jobb megakadályozni egy ilyen politikai kultúrával rendelkező államban. Másrészt a minisztérium hatásköreinek folyamatos csökkenésével a tényleges igazgatás egyre eszköztelenebb lett, a 66
maradék lehetőségek is elvesztették legitimitásukat, a bíróságok lényegében központi igazgatás nélkül maradtak. Olyan helyzet állt tehát elő a kilencvenes évek közepére, amelyben a végrehajtó hatalom szabadulni igyekezett a bíróságokkal kapcsolatos feladataitól, a bírósági vezetés, jelesül a megyei elnökök pedig lassan maguk vették kezükbe saját irányításukat. Nem kellett volna hozzá különösebb jogtörténeti ismeret, hogy a jogalkotó felismerje: ez legalább akkora veszély, mint a végrehajtó hatalom expanziója. A létezett szocializmus hazai változatában (a Legfelsőbb Bíróság mellett) a megyei vezetés politikailag megbízható káderei voltak a tényleges politikai befolyásolás legfőbb ágensei. Ennek ellenére a Horn-kormány Igazságügyi Minisztériuma egy gyenge pillanatában az előző miniszter, Balsai István által kinevezett megyei elnökökből hozott létre bizottságot az új törvény kodifikációjának előkészítésére. Ki is maradt minden felelősségi elem az igazgatás rendszeréből - az ilyen öszszetételű bizottság számára a számonkérhető ség értelmezhetetlen volt. Amikor egy minisztériumi beosztott felvetette, hogy szabályt kéne arra az esetre is alkotni, ha a megyei vezető alkalmatlannak bizonyul, úgy replikáztak, hogy teljesen kizárt, hogy aki eljutott az elnöki székig, alkalmatlan legyen. E felfogásnak megfelelően működtetik azóta is a később OIT-taggá megválasztott elnökök a bíróságokat, történjen bármi is. Minden kockázat nélkül: "felettesük", az OIT 10 bíró tagjából 6 megyei elnök. E ponton a súlyosan elhibázott szervezeti megoldásoknál még súlyosabb kérdésekhez jutottunk: a jogi és szervezeti kultúra sajátosságaihoz. A jogszolgáltatás által meghurcolt Pusoma Dénes tragédiája után az illetékes bíróság vezetője azzal állt a nyilvánosság elé, hogy az eljárás törvényesen és szakszerűen folyt le, az eljáró bíró semmilyen szakmai hibát nem követett el. A móri ügy ítéletében a bűnösség megállapításának téves volta áldozatot a bíróból csinált, aki biztosította kollégáit, hogy a lényegét tekintve ma is ezt az ítéletet hozná; gátat csak az igazságszolgáltatást érintő támadások gátlástalanságának kell vetni. Egy megyei elnök azért fordult a sajtó felelőseihez, mert a jogerős bírósági döntést néhány nyilatkozó megkérdőjelezte, pedig azt a legmagasabb bírói fórum hozta. Hosszan lehetne sorolni a hibákkal és a kritikákkal való szembenézés teljes képtelenségének a megnyilvánulásait. E képtelenséget erősítette az a szervezeti rendszer, amelyben kevés tere van a felelősségnek, és támadásnak érződik minden külső kritika. Egy évtizede olyan eszközt adtak a bírói kar igazgatási vezetőinek, amely a magyar hagyományok legkártékonyabb elemeit fokozta a végsőkig: az elvtelen konformizmust, a felelőtlen provincializmust, a döntések és hibák titkosítását, a nepotizmust és a személyes kapcsolatokon múló kijáró, érdekbeszámító mechanizmusokat, amelyek így együtt alig hagynak levegőt a közérdek érvényesülésének: a hatékony, átlátható és minőségi bírósági működésnek. Egyetlen személyes és aktuális példa: kutatásunk egy OBSERVER KFT Mancs 49. oldal 2008.03.20.
A legkevésbé sem veszélytelen hatalom kéziratát a Heti Világgazdaság ismertette (Fordított ítélet, HVG, 2008. január 12.). Olyan dokumentumokat dolgoztunk fel, amelyek arról szóltak, mit tesz a központi igazgatás, ha kiderül, hogy nem működik megfelelően a megyei elnök. Az derült ki, hogy lényegében nincs következményük a legsúlyosabb igazgatási hibáknak sem, sőt. E tény nyilvánosságra kerülése azonban az érintettek szándékai szerint súlyos következményekkel kell járjon. Nemcsak perek indultak az újság és a tanulmány szerzője ellen, de a cikk főszereplője a renitens kívülállók munkahelyi főnökeinél (a laptulajdonosnál, a jogi egyetem dékánjánál és rektoránál, az Akadémia elnökénél) is panasszal élt. Még az is felmerült, hogy szolgálati titkokat sértettünk. A tanulmányozott dokumentumok között természetesen nem volt titok, de minden érintett azt gondolta, hogy az ilyen tartalmú iratok titkosak. És valóban: az OIT hatályos titokköri jegyzéke szerint bármit titokká minősíthettek volna, ha bárki számított volna arra, hogy ezeket 67
a dokumentumokat kutatók valaha bogarászni fogják. Időközben a hírek szerint megtalálták a pecsétet. Ezért talán érdemes lenne a titokköri jegyzék alkotmányosságát górcső alá venni, mielőtt olyan helyzet áll elő, hogy a következő kutatásnak legelőször is ki kell perelnie az iratokat. Jó lenne, ha egyre többen lennének tisztában azzal: olyan, más ellensúlyok által nem ellenőrzött hatalomról van szó, amelynek belső torzulásait csak a nyilvánosság képes fékezni. Sőt a hivatalos, gyenge és formális kontrollok (a parlamentnek benyújtott beszámoló, az Állami Számvevőszék, az OIT külső tagjai) is csak akkor érnek valamit, ha támogatást kapnak a közfigyelemtől. Eddig ez nem következett be, és a nyilvánosság kérdésében nem is történt nagyon más, mint porhintés. Az egy évtized alatt egyre sűrűbbé váló porfelhőből csak két példát adok most. A hivatalos PR szerint onnan lehet tudni, hogy rendben mennek a dolgok, hogy a bíróságok az egyre nagyobb terhelést egyre jobb hatékonysággal kezelik. Hiszen az új igazgatást, amely ötször akkora költségvetéssel és 30 százalékkal több bíróval működik, csak azzal lehet legitimálni, hogy az állampolgár jobban jár: gyorsabban jut jó ítélethez. A valós mérleg azonban mást mutat. A régi rendszer utolsó évében, 1997-ben 400 ezer peres ügy érkezett a bíróságokra, és ebből 398 ezret fejeztek be. Ám tarthatatlannak értékelték a döntéshozók a több mint 200 ezer folyamatban maradt ügyet, amelyből 48 ezer volt 1 évnél régebbi és mintegy 14 ezer két évnél is öregebb. 2006-ban 384 ezer, tehát kevesebb peres ügy érkezik, de csak 184 ezerre sikerült ledolgozni a folyamatban maradt ügyeket és 40 ezerre az éven túliakat, 11 ezerre a két éven túliakat. A rendszer sokkal több forrás sal sem tudott úrrá lenni a hátralékokon. Szinte minden bírósági szintet és ügyszakot óriási aránytalanság terhel. A hatékonyság azért nem javul és az aránytalanságok azért maradnak fenn, mert hiányzik a hatékony központi igazgatás. Ehhez képest a hivatalos nyilatkozatok töretlenül sikerről számolnak be, no meg óriási tehernövekedésről. Sajtótájékoztatók pótolják a számokkal való szembenézést - ám abban, hogy ez így alakulhatott, nemcsak a porhintők felelősek, hanem a tudomány és a sajtó is. A másik komoly legitimációs erő a bíróságok politika- és korrupciómentessége lenne. A helyzet evvel is hasonló: onnan tudjuk, hogy mondják. Pedig jogállamokban ezeket nem hozomra hisszük el, hanem működő jogi garanciák biztosítják, meg a nyilvánosság figyelme. Ezért szükséges nemcsak az ítéletek nyilvánossága, hanem a lehető legszélesebb körben a bírósági igazgatásé is. Különben oda a társadalom bizalma, ami nélkül nehéz modern jogszolgáltatást képzelni is. De a bizalom sem ráolvasással keletkezik, mint ahogy nem is a kritikák rombolják. Néhány évvel ezelőtt az OIT megrendelt egy közvélemény-kutatást, amelyből kiderült: az állampolgároknak csak 29 százaléka véli úgy, hogy a bíróságok politikától függetlenül működnek, 35 százalék szerint függenek tőle. A társszakmák sem voltak sokkal barátságosabbak a bíró kollégákkal, leginkább a nyomozók feltételeznek politikai hatást, de ez még az ügyészek körében is számottevő. A megkérdezett állampolgárok majdnem fele (46 százaléka) úgy vélekedett, hogy lehetséges ma korrupcióval befolyásolni bírósági döntést, csak 19 százaléka mondja azt, hogy nem; a többi nem tudja. A megkérdezett ügyészek 15-16 százaléka szerint a fővárosban, 12-13 százaléka szerint vidéken lehetséges ítéletet "vásárolni", a többi jogászszakma még nagyobb arányban vélelmezi ezt a borzalmat. Az így nyilatkozó szakmabeliek 41 százaléka személyes vagy közvetlen környezetében előfordult tapasztalatról számolt be. És mi történt azután, hogy a vezetés ezekről az eredményekről értesült? Egy sajtótájékoztatón a főbíró "tájékoztatta" a közvéleményt arról, hogy több felmérés szerint a megkérdezetteknek kevesebb mint harmada vitatja a függetlenséget, a túlnyomó többség tehát bízik bennük. Ennyi. Az elmúlt években óriási energiával folyt a bíróságok PR-jának előállítása - mintha a közbizalmat koszorúzásokkal, reprezentációval, nyilatkozatokkal, faliújsággal, középiskolás versennyel és szappanoperák forgatókönyvével (!) lehetne megteremteni. A szervezet áttekinthetőségét senki nem feszegette. A főbíró lecserélése nem azért elkerülhetetlen, mert elvesztette a bizalmat (ennek néhány okáról lásd:A főbíró és a nyilvánosság: Védő kar,Magyar Narancs, 2006. szeptember 21.),hanem azért, mert
68
hivatalának hat éve alatt az abszurditásig fokozta ezt az alap nélküli fényezést. A belső hatalmi játszmákat szinte mindig a rendszer legrosszabb elemeinek erősítésével zárta le: a hivatal és az OIT, a megyei elnökök és a hivatal közötti feszültségeket saját helyzetének erősítésére használta, a központi igazgatási érdek pedig egyre reménytelenebb helyzetbe süppedt. De az OIT elnöke összes személyes gyengeségével együtt is a rendszer terméke volt. Cseréje nem elégséges, bár szükséges feltétele a változásnak; és az intézményi anomáliák kiterjedt rendszere is csak a felszín. A mélyben mentalitás, szemlélet és nehezen befolyásolható emberi gyengeségek rejlenek. Ma a hatalmat gyakorlók tevékenységének megméretésére nincs reális esély. A központi vezetésben domináns szerepet játszó megyei elnökök nem pusztán a helyi érdekek alkurendszerét működtetik. Az elmúlt tíz évben az igazságszolgáltatás egészét hozták mind lehetetlenebb helyzetbe. Ezért lehetetlen rájuk bízni saját szervezetük reformját - a hazai hagyományoknak nem része az önkorlátozás. A bíróságok "felelősei" teljesen elszakadtak a valóságtól, a közvélemény torz információkat kap; és a rendszer arra is sok energiát pazarol, hogy a bírói kar és a külső kritika viszonyát ellenségessé tegye. Márpedig a bírák kiválasztásán, munkájuk értékelésén, előmenetelükön, a belső szocializációt alapvetően meghatározó szervezeti kultúrán keresztül az igazgatás betegségei a bírói ítélkezésen fognak megmutatkozni. Ami, ne tévedjünk, mindannyiunk bőrére megy. A szakmának és a jogalkotónak ezért intenzív munkába kell kezdenie az igazságszolgáltatás reformjának következő, korrigáló szakaszával. Nem hozhatjuk a lelkiismeretes, gondolkodó, tanulni vágyó és felelős bírókat abba a helyzetbe, hogy a modern jogszolgáltatás feltételeit biztosítani képtelen, atavisztikus hatalmi rendhez kelljen idomulniuk, mert ők fogják elhagyni először a szervezetet. A kormányzattól, az ellenzéktől, sőt a köztársasági elnöktől azt kell követelnünk, hogy ne elégedjen meg a személy cseréjével, hanem szakmai konzultációk után készítsen elő egy olyan törvénymódosítást, amely képes lesz korrigálni a bírósági szervezet néhány alapvető hibáját. Mérje fel a lehetséges alternatívákat, azok hazai működési feltételeit. Szinte reménytelen kis szervezeti foltozásokkal próbálkozni. Legnagyobb sikere annak az elvnek lehetne, hogy az igazgatási hatékonyság krónikus hiányában szenvedő megyei érdekkijáró klub, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszabadul hatáskörei némelyikétől, és a hatalmi ágon belül ellensúlyokat képeznek. Bármilyen nehéz is, "kétharmados" konszenzust kell erről kialakítani; és minél több közfigyelem kíséri ezt a folyamatot, annál nagyobb az esélye a sikerre. A szerző jogszociológus, az ELTE ÁJTK oktatója.
69
Színes témák Pataki Gábor, az ELTE hallgatója: Egyetemista napló 24 óra – 2008. március 26.
Egyetemista napló - XXXIV. ZH péntek hajnalban Manapság, amikor mindenki félig-meddig magának állítja össze az órarendjét, a péntek kvázi szabadnap lett - no persze kivételekkel. Szinte az összes ismerősöm csütörtök este fogja magát és a bőröndjeit, hogy pénteken már odahaza ébredjen. Bezzeg nekünk immár harmadik szemesztere, mindig van egy kötelező szemináriumunk pénteken déltől kettőig. Szeminárium, tehát ott kell lenni. Ezzel nagy nehezen már megbarátkoztunk, ám jött a következő meglepetés: pénteken reggel nyolctól is lett egy'' Ha ez még mindig nem lenne elég, akkor "természetesen" érkezett az újabb örömforrás: közigazgatás jogból minden héten ZH-t írunk. Oké-oké, ez is a mi érdekünk. De ez már tényleg sok(k): a ZH mindig 7:45-kor kezdődik. Ez például azt jelenti, hogy ha a csütörtök estét otthon töltöm, akkor péntek reggel az 5:28-as vonattal kell elindulnom (amihez háromnegyed 5-kor kell kelni), mert az egy órával későbbivel nyolcra ugyan beérek, de a ZH-ról pont lekések Tehát míg az egyetem 80%-a alszik odahaza a saját ágyában, mi ZH-t írunk. Minden pénteken. Hogy a Bikinit idézzem: "Veri az élet, veri hepi " Pataki Gábor (A szerző Vértesszőlősön él, az ELTE hallgatója)
A teljes cikk: http://www.24ora.hu/index.php?apps=cikk&d=2008-03-22&r=1152&c=666522
70
Orchidea- és broméliakiállítás a reneszánsz jegyében - az ELTE TTK hallgatói is részt vesznek a szervezésben Stop.hu – 2008. március 19. Orchidea- és broméliakiállítás a reneszánsz jegyében 2008. március 19. 14:55 | Forrás: MTI
A reneszánsz időszakában, a XV. században jelent meg az első orchidea Spanyolországban - e csodálatos növény tehát már évszázadok óta hódít Európában. A Reneszánsz Évében ennek jegyében rendezik meg - április 4-6. között - a hagyományos orchideakiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Utazás Mátyás király udvarába! - ezzel a jelszóval hívogatnak az idén a rendezők, akik a Vajdahunyadvárat reneszánsz udvarrá alakítják át a rendezvény idejére. A virágok annak idején nem csupán díszítőelemek voltak, annál jóval több jelentéssel bírtak: bókolni lehetett velük, üzeneteket kézbesíteni, vallomásokat tenni - olvasható a szervezők tájékoztatójáéban. A középkor sötét évszázadai után a virágok a szabadságot szimbolizálták és az élet élvezetére bátorítottak. Egy elképzelt reneszánsz uralkodói udvar és kert akkori világát idézik majd fel a tavaszi pompában virító broméliák és orchideák és más növények a kiállításon. Ebből az alkalomból a Schönbrunni Botanikuskert vendégeskedik majd a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, de jelen lesznek német és olasz kertészetek, és visszatér különleges kínálatával a Peru Flora is. A kiállítást és vásárt az idén szakmai szimpózumok kísérik majd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának és a Corvinus Egyetem oktatóinak és hallgatóinak részvételével.
A teljes cikk: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=294905 További cikkek a témában: Metro.hu – 2008. március 19. http://www.metro.hu/cikk/219769 Hírextra.hu – 2008. március 19. http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=7&article_id=58272
71
Ifjúsági Sajtódíjat kapott a HírExtra újságírója, az ELTE egykori hallgatója Hírextra – 2008. március 19. Ifjúsági Sajtódíjat kapott a HírExtra újságírója
Díjat ért a szenvedély „Minden írás egyedi”
2008. 03. 19. 18.57 Malina Adrienn
Eddig is tudtuk, hogy hírportálunknál sok tehetséges fiatal dolgozik, de erre most már bizonyítékunk is van. Kollégánk, Mohai Szilvia a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete által létrehozott Ifjúsági Sajtódíjban részesült. A szerkesztőség nevében gratulálunk neki.
A DUE két létrehozója, Balázs Géza és Szayly József 1997-ben Ifjúsági Sajtódíjat alapított, amelyet évente egy diákújságíró kaphat meg. A díjat 1998-ban Györe Balázs, 1999-ben Gyetvai Alexandra, 2001-ben Prusinszki István, 2002-ben Takács András, 2003-ban Iván Anita, 2004-ben Égő Áron, 2005-ben Kóczán Bálint, idén pedig Mohai Szilvia nyerte el. A díjra idén is február 15-ig lehetett jelentkezni életrajzzal, pályamunkákkal, illetve mások is jelölhettek fiatal, tehetséges újságírót a kuratórium figyelmébe. A pályamunkákat, ajánlásokat Balázs Géza és Szayly József közösen nézték át és értékelték. Mindketten egyetértettek abban, hogy 2008-ban a HírExtra újságírója vihesse haza az oklevelet és a jutalmat.
Szilvia elsősorban az ELTE bölcsészkarának újságjában és különböző honlapokon végzett újságírói teljesítményéért, különös tekintettel művelődéstörténeti, nyelvi írásaira kapta az elismerést. „Témaválasztása nagyon érdekes és színes, fogalmazása kifinomult, gazdag tapasztalattal rendelkezik, ezt cikkei is alátámasztják. Tavalyi pályázati anyagait az ideivel összevetve nagy fejlődést figyelhettünk meg” - fogalmazott Balázs Géza, a DUE egyik alelnöke. A pályadíjat - a pénzjutalommal együtt - a március 15-i, a MÚOSZ-székházban megrendezett sajtónapon Dr. Tomszer Miklós, a DUE alapító elnöke adta át. Szilvivel, annak ellenére, hogy a szerkesztőségben csupán pár méterre ülünk egymástól, nem volt egyszerű időpontot egyeztetni interjúkészítés ügyében. Hiába, a sok munka. Szakmai díj ide vagy oda, főszerkesztőnk nem tűri a lazsálást.
Gyerekkorukban sokan tanárnak, orvosnak, színésznőnek készülnek. Te mindig újságíró akartál lenni? Orvos én is szerettem volna lenni egy időben, de az írás volt az első, ami bekerült az életembe. Apukám tanított meg írni ötéves koromban. Emlékszem, még óvodába jártam, de már írtam egy mesét. Persze, akkor még nem gondoltam arra, hogy újságíró lesz belőlem. Kisgyerekkoromban is írtam verseket, novellákat, de még egy saját „újságot” is készítettem. Lapokat fűztem össze, és vidéki nagyszüleimnél nyaralva a falusi életről írtam „cikkeket”, képzeletbeli interjúkat. Valójában mindig tudtam, hogy írással szeretnék foglalkozni, bár volt egy rövid kitérő. Nagyon érdekelt a biológia, így az orvosi szakma is komolyan megfordult a fejemben, de aztán csak visszatértem az íráshoz. Láttam, hogy az írás szépirodalmi vonulatából nem lehet megélni, így egyenes út vezetett az újságíráshoz.
Régebben is nyertél már valamilyen díjat? 72
Igen, többet is, de ilyen rangosat még soha. Mindig is imádtam ezeket a kihívásokat. Állandóan pályáztam már az iskolában is, legyen az helyesírási vagy versíró verseny.
A felsőfokú tanulmányaidat is már az újságírás határozta meg? Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarára jártam, magyar szakra. Amikor jelentkeztem, a kommunikáció még B szakként indult, és úgy terveztem, hogy felveszem a magyar mellé. Később azonban felvételihez kötötték. Emlékeim szerint akkoriban kezdődött ez a „média-láz”: mindenki kommunikáció szakra jelentkezett, tehetségtől és elkötelezettségtől függetlenül. Nekem ez el is vette a kedvemet az egésztől. Inkább írtam egy levelet a Nők Lapja egyik újságírójának, hogy ő mit javasolna, mit tegyek ebben a helyzetben. A válasz tőle is az volt, hogy ne média szakra menjek, hanem tanuljak valami olyat, amit szeretek. Az írással úgyis tudok amellett is foglalkozni.
Gondolom az ELTE évei alatt az egyetemi lap tárt karokkal fogadott. Ez érdekesen kezdődött. A lap akkori főszerkesztője elhívott színházba, és közölte, hogy szeretné, ha írnék a darabról egy cikket. Megijedtem, mert azelőtt még sosem írtam „igazi” cikket. Szerencsére jól sikerült, és így elkezdtem oda írogatni. Közben folyamatosan küldözgettem különböző lapoknak írásokat, és a Pesti Esttől visszajeleztek, hogy tetszik nekik, amit csinálok, tegyünk egy próbát. Ez annyira jól sikerült, hogy két és fél éve külsős munkatársként náluk dolgozom. Közben pár hónapig voltam a Hírnöknél és a Zassa Cafe Online Magazinnál, majd szintén külsősként a Független Hírügynökségnél is. Az ottani munka inkább fordításból állt, amit bár szívesen csináltam, azért jobban szeretem a saját ötleteimet megvalósítani. Szerencsére erre a HírExtránál minden lehetőségem megvan.
Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy te nyerted ez Ifjúsági Sajtódíjat? Nagyon meglepődtem. Egy ideig nyomon szoktam követni, ha valamire pályázok, főleg az eredményhirdetés környékén. Most teljesen kiment a fejemből. Tavaly is pályáztam, de akkor végül nem osztották ki a díjat. Viszont emlékeztek rám, és jó volt hallani, hogy látják a fejlődést a munkáimon. Nagyon örültem, mert ez az első komoly díjam, és úgy látom, hogy ez a saját korosztályomban tényleg komoly elismerésnek számít.
Nem kaptál azóta állásajánlatokat, nem kezdtek el megrohamozni a különböző szerkesztőségek? Nem, bár még csak pár nap telt el a díjátadó óta.
Milyen témákban érzed igazán otthon magad? A nyelvtudomány, az orvostudomány, a jog közel áll hozzám. Az egyik ok, amiért szeretem az írást, és szerintem nekem való, hogy nagyon széles az érdeklődési köröm, írni pedig bármiről lehet. Egy témába nem tudnám beszorítani magam, mert biztos, hogy megunnám.
Mit jelent számodra az írás? Az, hogy írhatok, az állandóságot képviseli az életemben; az pedig, hogy bármiről írhatok, a változatosságot. Magát az írást, a fogalmazást, a mondatok összerakását szeretem. Egy adott témáról mindenki másképp írna, így, amit megírok, abban én is benne vagyok. Mindig is olyasvalamit szerettem volna csinálni, amit csak én tudok - nem azért mert, mert olyan nagy dolog, hanem, mert egyéni. Szerintem minden írás egyedi.
El tudnád magad képzelni más szakmában? Szívesen lennék kutató, biológus, de a vegyészet is érdekel. Mindenképp valami
73
természettudományos dolog jöhetne szóba. Amikor ilyesmiről írok, mindig az jut az eszembe, hogy ott is jól érezném magam.
Továbbra is keresgélni fogod a pályázati lehetőségeket? Igen, ebben biztos vagyok. Most is vannak még függőben, illetve egy újabb díjkiosztó előtt állok, ahol harmadik helyezést értem el.
Gratulálok ahhoz is. Megtudhatjuk, hogy az mi volt? Egy kriminovella-pályázat, az Ügyészek Országos Egyesülete írta ki, és az Ügyészek Lapjában fog megjelenni az írásom, amit beküldtem.
Családod, hozzátartozóid szokták olvasni az írásaidat? Eleinte, amikor még nem írtam ennyit, rendszeresen összegyűjtöttem nekik, és elolvasták. Amióta a HírExtránál dolgozom, megszaporodtak az írásaim, és ezt már nehezebben tudják követni. A szüleim reál pályán dolgoznak, így kevésbé látnak bele ebbe a szakmába, de érzem, hogy nagyon büszkék rám.
A teljes cikk: http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=7&article_id=58303
74