Elıszó...3 Bevezetı gondolatok: az ügy, a társak és a vezetı...4 Az ügy...4 A társak...7 A vezetı...10 Az akció lépésrıl lépésre

01

Elıszó .....................................................................................................3 Bevezetı gondolatok: az ügy, a társak és a vezetı...........................4 Az ügy .................................................................................................4 A társak ...............................................................................................7 A vezetı ............................................................................................10 Az akció lépésrıl lépésre ...................................................................12 Állandó feladatok...............................................................................12 Bevonás és elkötelez(ıd)és, közösségépítés ...............................12 Dokumentáció ...............................................................................18 Megosztás .....................................................................................26 1. Az ügy megszületése ....................................................................29 2. Elıkészítés ....................................................................................29 Vízió...............................................................................................30 Potenciális résztvevık...................................................................30 Találkozók .....................................................................................31 Helyzetfelmérés.............................................................................33 Helyzetelemzés .............................................................................38 3. Tervezés........................................................................................41 A célok és elvárt eredmények meghatározása .............................45 Ellenırzés és nyomon követés .....................................................46 Eszközök és felelısök, költségek és források meghatározása.....48 Feltételezések és kockázatok .......................................................49 Ütemezés ......................................................................................51 Az akcióterv véglegesítése ...........................................................52 Visszamutatás, korrigálás .............................................................54 4. Akció indul! A végrehajtás.............................................................56 5. Ellenırzés......................................................................................58 6. Ismétlés, fenntartás .......................................................................58 Akciónapok, közösségi versenyek, életmódprogramok, tanáccsal és gyakorlati segítséggel szolgáló civil szervezetek.......................66 Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata ............................................66 További segédanyagok, információforrások, útmutatók ................68

Elıszó A kézikönyv célja, hogy pontról pontra segítse a közvetlen lakókörnyezethez kapcsolódó öntevékeny állampolgári akciók megvalósítását, valamint, hogy támogassa a környezeti nevelık munkáját, gyakorlati óráik és foglalkozásaik levezénylését. Nem elsısorban nagy múltú, profi civil szervezeteknek és mozgalmároknak készült: ık munkájuk során már elsajátították mindazokat az ismereteket és készségeket, amelyek szükségesek az általuk végzett helyi környezetvédelmi akciók megvalósításához. Ne feledjük: a ma már nagyhírő és jelentısebb tömegeket megmozgató kezdeményezések, mozgalmak, szervezetek is kis léptékő, egyéni kezdeményezésekként indultak. Minden, az aktív környezetvédelem mellett elkötelezett kezdeményezésben is ott van annak a lehetısége, hogy jelentıs közösségformáló erıvé váljon, s hogy nagy dolgokat tegyen le az asztalra. Bármennyire is szeretnénk, egy mindenkor és általánosan is érvényes útmutató kidolgozása nem lehetséges. A helyi környezetvédelmi akciók természete, léptéke, témája, kulturális és társadalmi beágyazottsága oly mértékben különbözhet egymástól, hogy végsı soron minden akció egyedi utat kell, hogy kövessen. A következıkben mindössze arra vállalkozhatunk, hogy felvázoljuk a legfontosabb szempontokat és ismertessük a leggyakrabban elıforduló szakaszokat, tennivalókat, szempontokat. A felvázolt modellt ugyanakkor minden esetben az adott lehetıségek és igények szerint kell alakítani. Elképzelhetı, hogy nem szükséges minden itt megnevezett lépés és eszköz használata, másokat pedig meg kell ismételni, vagy épp változtatni kell sorrendjükön. De az is lehet, hogy teljesen máshogy érdemes eljárni. Bízunk benne azonban,hogy útmutatónk ilyen esetben is haszonnal forgatható és hozzájárul számos jövıben megvalósuló helyi környezetvédelmi akció sikeréhez.

Bevezetı gondolatok: az ügy, a társak és a vezetı Az ügy A környezetvédelem sohasem öncél, mindig a természeti értékek és ökológiai tıke megırzésre kapott és csorbítatlanul tovább adandó közös örökségének védelmét jelenti. Mivel ezek az adottságok egyaránt meghatározzák a jelenlegi és a következı generációk közösségeinek életminıségét, fontos, hogy mind magatokban, mind pedig mások fele tisztázzátok: bármiféle környezetvédelmi akció magánügy helyett közügy. Ha nem sikerült ennek tudatosítása, elképzelhetı, hogy hamar irigység és gáncsoskodás akadályozza majd a munkát, rosszabb esetben pedig a kritikusabb pillanatokban még magatok számára is megkérdıjelezıdhet a fáradozásotok értelme.

A környezet védelméért számos módon és számos területen lehet tenni az egyszerőbb és gyorsan megvalósítható akcióktól az összetettebb és hosszú idıt, illetve komolyabb forrásokat igénylı programokig bezárólag.

Az alábbi táblázat ehhez nyújt némi – bár korántsem teljes körő – áttekintést Terület

Témák

• Életmód

• • Klímaváltozás megelızése és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

• • • •

Köztérhasználat, közlekedés

Köztérzöldítés

• • • • • • •

a környezettudatos életmód népszerősítése, terjesztése, támogatása (pl. ökokör, energiaés karbontudatos fızıtanfolyam szervezése) szívességkör szervezése

Eszközök Információs eszközök (Zöld Térkép, plakát, szórólap, matrica, graffiti, flash mob, reklám, média, happening, performansz és egyéb mővészeti akciók, rendezvény, tanfolyam stb.)

klíma munkacsoport indítása, helyi szintő klímastratégia kidolgozása fák és szárazságtőrı növényfajok ültetése települési zöldfelületek létrehozása és gondozása krízishelyzetekre való közös felkészülés, kockázatok és lehetıségek azonosítása a városi autóhasználat csökkentése

Gazdasági és a vásárlói nyomásgyakorlás/ösztönzés eszközei (bojkott, buycott, carrot mob stb.)

Jogi eszközök (védetté nyilvánítás, ügyfélnek való bejelentkezés, per stb.)

tömegközlekedés forgalomlassítás és autómentes közterületek létesítése car sharing és car pooling kerékpáros közlekedés támogatása (pl. új kerékpárutak és biztonságos kerékpártárolók létesítése) parkosítás és parkgondozás fa- és virágültetés gerilla kertészet

Politikai eszközök (aláírásgyőjtés, petíció, nyílt levél, tüntetés, aktív részvétel a közmeghallgatásokon és az önkormányzat egyéb ülésein stb.)

Infrastrukturális eszközök (építés és bontás, felújítás és átalakítás, ültetés és irtás,

Terület

Helyi gazdaság

Témák

• • • • • • •

• Természeti értékek védelme

• • • • • •

Hulladék

• • • • •

helyi termékek

Eszközök eszközök kihelyezése és eltávolítása stb.)

helyi szolgáltatók és szolgáltatások piac és kiskereskedelem közvetlen kereskedelmi lehetıségek közösség által támogatott mezıgazdaság ıshonos fák ültetése értékes fák és egyéb tájértékek védelme, környezetük rendszeres megtisztítása, karbantartása (pl. hagyományos jeles napokhoz kapcsolódóan) a természeti értékekhez kapcsolódó identitás erısítése pl. kapcsolódó történetek összegyőjtésével és közreadásával erdı-, mezı- és medertisztítás monitoring adatok győjtése (víz- és levegıminıség, meteorológiai adatok, élıvilág stb.) a környezetvédelem jeles napjainak (pl. Föld Napja, Víz Világnapja, Környezetvédelmi Világnap) nyilvános megünneplése madáretetık kihelyezése hulladékmentesség illegális hulladéklerakók felszámolása használt sütıolaj begyőjtése hulladéktárolók kihelyezése hulladékudvar létesítése kutyapiszok elleni fellépés kiskerti és közösségi komposztálás

Közösségi eszközök (önkéntes akciónapok, specializált csoportok, közösségi szolgáltatások és fogyasztói közösségek szervezése – watch dog hálózatok, ırszolgálatok, CSA, kaláka körök, tárgymegosztó hálózatok stb.) ..

Ha nincs még meg a konkrét ügyünk, csak érezzük, szívesen csinálnánk valamit, bátran nézzünk körül a különbözı környezetvédelmi szervezetek háza táján, a jó gyakorlatokat bemutató kiadványokban, nézzünk utána az interneten vagy a sajtóban, mások mivel foglalkoznak. A társak A környezetért ugyan egymagunk is tehetünk (pl. az utcán egyedül is felszedhetjük a szemetet), ám hatékonyabb és célravezetıbb, ha összefogunk másokkal és közösen csinálunk valamit. Bár magánakció esetén nem kell másokat is meghallgatni, másokra is figyelemmel lenni, és annak a veszélye sem áll fenn, hogy nem az lesz a dologból, amit

eredetileg szerettünk volna, a partizánmunka könnyen magánüggyé válhat, ami miatt nem csak, hogy gyorsan ellenzıkre találhat, de hamar rá is lehet unni, fel lehet adni. De ha még meg is valósítottuk, az eredmény csak a miénk lesz. Büszkék ugyan lehetünk rá, ám nem csak, hogy az érte való felelısségben, de lehet, hogy a felette érzett örömben sem osztozik velünk senki. Ráadásul másokat sérthet, ha valaminek az ügyében egyedül akarunk fellépni, jóllehet, ık is szívesen tennének valamit, ık is magukénak érzik a problémát.

Valódi változások egyébként is csak másokkal együtt érhetıek el. Persze, egyszerőbb akció esetén nem érdemes a szükségesnél tágabbra nyitni a kört: elegendı néhány jóbarátot, kollégát, szomszédot, érdekelt felet bevonni. Abban az esetben azonban, ha valamilyen összetettebb és nagyobb szabású akciót szeretnénk megvalósítani, a megfelelı és tettre kész személyek összehívása és bevonása a környezetvédelmi akciók egyik legfontosabb (és így legelsı) sikerfeltétele. A környezeti problémák a legtöbb esetben társadalmi problémák – legalábbis abban az értelemben biztos, hogy a nem megfelelı könyezethasználatban gyökereznek. Ennek hátterében egyszerre állhatnak a környezetvédelem szempontjából káros magatartásminták, fenntarthatatlan fogyasztási és életviteli szokások, vagy egyszerően csak alulinformáltság, közöny, a felelısségvállalás és az érintettség felismerésének hiánya. Ami azonban igazán rossz hír, a problémák ebben a vonatkozásban sokszor egymást generálják. Az oda nem figyelés elıbb-utóbb igénytelenséget szül, ami elıbb-utóbb akár a terület teljes leromlásához, elszlömösödéhez is elvezethet. Ha a norma nem az odafigyelés és a törıdés, lakóhelyünk elıbb-utóbbi élhetetlenné válhat. Fontos, hogy felismerjük: a kulcs részben nálunk van; ha mi nem teszünk semmit, azt mástól – de még az önkormányzatoktól, hatóságoktól és egyéb szervektıl – sem várható.

A „betört ablak” elmélet Az amerikai pszichológus Philip Zimbardo 1969-ben a következıvel kísérletezett: két hasonló, mindkét esetben rendszámtábla nélküli és láthatóan nem lezárt személygépkocsit hagyott egy-egy híresen rosszés jó hírő városrészben. A hírhedt New York-i Bronx-ban 10 perc után megkezdıdött, és egy nap alatt be is fejezıdött az autó kifosztása, amit az autó „szabadidıs” használata (gyerekek játszottak benne, az arra járók szórakozásból betörték ablakait, felhasogatták a kárpitot stb.) és fokozatos lepusztítása követett. A jómódú kaliforniai Palo Alto-ban hagyott autóhoz ugyanakkor egy hétig nem nyúlt senki. Ekkor a kísérletet végzı Zimbardo egy kalapáccsal betörte az ablakát. Hamarosan az arra járó járókelık követték a példáját, sıt, néhány órán belül a kocsit teljesen lepusztították, még fel is fordították. Az ennek alapján kidolgozott, majd elsısorban a kriminológiában és szociológiában ismertté vált betört ablak elmélet szerint a kísérlet tanulsága az, hogy ha egy betört ablakot nem javítanak meg idıben, hamarosan további ablakok fognak a sorsára jutni. A betört ablak ugyanis egyértelmő üzenet: a dolgokkal itt nem törıdik senki, a rombolásnak nincs következménye. Vandalizmus és az állapotok elhanyagolása ott következik be – függetlenül attól, jó vagy épp rosszhírő kerületben vagyunk –, ahol a viselkedési normák ezt láthatóan megengedik. Az elméletet kidolgozó James Q. Wilson és George L. Kelling szerint azonban ezzel még koránt sincs vége. A betört és kijavítatlan ablaktól, az eldobott és fel nem szedett szeméttıl, az elgazosodó és elhanyagolt növényzettıl egyenes út vezet a közösségi kontroll és normák erodálódásához, ami idıvel akár a bőnelkövetési gyakoriság fokozódásához, az erıszakos viselkedés elterjedéséhez, valamint az adott település/városrész elszlömösödéséhez is elvezethet.

A vezetı Fontos, hogy valaki kézbe vegye az irányítást! Sokan csak azért nem tesznek semmit, mert bár látják a problémákat maguk is, úgy gondolják, másokat nem érdekel, s hogy egyedül úgysem mennek semmire. Esetleg fogalmuk sincs, hogy kéne nekiállni a dolognak, de az is lehet, egyszerően bátortalanok. Határozott vezetés, koordináció nélkül még a legjobb ötletek is hamar elenyészhetnek, szükség van hát az akció egészét átlátó és átfogó koordinátorra, vezetıre akár úgy is, ha a vezetıséget többen vállalják magukra (egymás között persze tisztázva a feladat- és felelısségi köröket). Ha tehát azt szeretnéd, hogy végre történjen valami, és van benned elég kurázsi ahhoz, hogy élére állj a dolgoknak, ne habozz. Tedd meg az elsı lépéseket magad, a többiek majd jönnek utánad!Nem mindenki született persze vezetınek. Kezdeményezni úgy is tudsz, ha a közösséged „természetes vezetıi” közül nyersz meg az ügyednek valakit. İk aztán mozgósítani tudják még azokat is, akik esetleg a Te közvetlen meghívásodra nemet mondanának.

Kik azok a természetes vezetık? A természetes vezetık a közösség olyan tagjai, akik viszonyítási pontnak számítanak: ık azok, akikre személyes adottságaik révén szinte mindenki hallgat, akik könnyen követıkre találnak, akik a helyi közvéleményt formálják, és akik könnyen mozgósítani tudnak másokat. Bár általában ott találjuk ıket a közösség központjaiban, a természetes vezetık személye sokszor nem egyezik meg a tényleges tisztséget is viselı (választott vagy kinevezett) vezetık személyével, s amennyiben adottságaik nem párosulnak a formális hatalom utáni vággyal, nem is akarnak azokká válni. Ha egyedül vagy az ötlettel, érdemes lehet valamilyen már létezı csoporthoz csatlakozni, és velük megvalósítani az elképzelést. Ennek elınye, hogy nem kell a társak toborzásával bajlódni, illetve hogy egy új közösség szervezése, egy civil szervezet létrehozása önmagában is rengeted idıt és energiát igényel, amit jobb megspórolni és valódi cselekvésre fordítani. Hátránya ugyanakkor, hogy egy létezı közösség/szervezet az elképzelést – már amennyiben egyáltalán felkarolja azt – esetleg a maga szempontjai szerint és a maga érdekében akarja felhasználni. Ráadásul érdemes alaposabban tájékozódni az adott szervezeteket és közösségeket illetıen, tudtunkon kívül nehogy egy kompromittálódott, sokakból automatikusan ellenségeskedést kiváltó, illetve más szempontból süllyedı félben lévı hajóra szálljunk fel. Utóbbi szempontok miatt kerülendıek a politikusokkal és politikai pártokkal való együttmőködések, bár bizonyos ponton és bizonyos helyzetben lehet, nem lesznek megkerülhetıek, és olyanra is volt példa már, hogy egy ügyet csak a pártpolitikai erıtérben lehetett sikerre vinni.

Az akció lépésrıl lépésre az ügy megszületése elıkészítés tervezés megvalósítás ellenırzés és következtetések levonása ismétlés, fenntartás, ellenırzés








dokumentáció és megosztás, bevonás és elkötelezés

Állandó feladatok A környezetvédelmi akciók és projektek életciklusa léptéktıl függetlenül meghatározott szakaszokra bontható. Vannak, amelyek többé-kevésbé idırendi és logikai sorrendben követik egymást, vannak azonban állandó és visszatérı elemek. Ezek között a legfontosabbak a bevonás, elkötelezés és a közösségépítés szempontjainak figyelembevétele, valamint a dokumentáció és a megosztás. Bevonás és elkötelez(ıd)és, közösségépítés Sose feledjük: akciónkat nem légüres térben valósítjuk meg. Annak érdekében, hogy • lehetıleg ne sértsük meg mások érdekeit (hacsak kifejezetten nem ez a célunk…), • felismertessük a közös érdekeket (ilyen lehet például a javuló környezetminıség és közbiztonság, az ingatlanok értékének növekedése, a jó hírnév és büszkeség), • ne akarjuk egyedül megoldani és képviselni a másokat is érintıérdeklı problémákat és ügyeket,

•

megismerjük és érvényesítsük az érintettek sokszor egymástól nagyon is eltérı elvárásait (azaz fair módon járjunk el), • kiaknázhassuk a közösség tagjainak szerteágazó ismereteit, készségeit és lehetıségeit, a közösségben rejlı szinergiákat, • széleskörő felelısségvállalást alakítsunk ki, a tágabb közösség bevonása és elkötelezése, a közösség építése az akciófolyamat minden lépcsıfokán fontos szempont. Ilyen módon biztosítható, hogy a kezdeményezés megértésre, támogatásra, valamint barátságos – de legalábbis elnézı – fogadtatásra találjon mind a helyi közösség, mind pedig a többi érintett érdekcsoport részérıl. Mert ha vannak is érdekellentétek, azokat a tervezés részét képezı konzultációs folyamat részeként el lehet simítani, a konfliktusokat ki lehet beszélni, a megoldást illetıen konszenzusra lehet jutni. Amennyiben minderre nem törekedünk, támogatás helyett könnyen közönnyel és kritikával, rosszabb esetben ellenállással és gáncsoskodással találhatjuk magunkat szemben. Egy elhanyagolt, rendszeresen megrongált, esténként a helyi fiatalok csoportjainak gyülekezı helyéül szolgáló (akár játszó-) tér felújítása esetén például célszerő megszólítani és bevonni a fiatalok széles körét. Ha sikerül a teret velük együtt újragondolni és az ı igényeiket-elvárásait is figyelembe véve, az ı aktív részvételükkel felújítani, biztosak lehetünk benne, hogy arra immáron ık is vigyázni fognak, hogy a megfelelı szintő fenntartásban ık is érdekeltek lesznek, s hogy eredményeink hosszan tartóak lesznek. Az ilyen hozzáállásnak ráadásul az önmagán túlmutató jelentısége épp a bevont csoportok közösségi kapacitásainak fejlesztése, ami a fenntarthatóság egyik záloga.

Kapacitásépítés Az elkötelezés egyik legfontosabb vetülete a kapacitásépítés. Az akció során nem elegendı pusztán a végeredményre fókuszálni, de még az sem elegendı, hogy valós vagy tettetett figyelemmel meghallgatjuk az érintettek véleményét. Arra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy az érintett közösség és tagjai az akció során megszerezzék azokat a készségeket és képességeket, amelyekkel a jövıben hatékonyan fel tudnak lépni a hasonló problémák megoldásában és még inkább megelızésében. A bevonás szempontjából meg kell különböztetni az akció átfogó koordinálásáért és megvalósításáért felelıs akció- vagy alapcsapat tagjait és vezetıit, valamint a tágabb értelemben vett közösség tagjait, az érintett és érdekelt feleket. Az akció helyszínéül szolgáló terület tulajdonosát, lakóit, használóit, szomszédait, a területileg illetékes önkormányzatot, hatóságokat és egyházi felekezeteket, a területen mőködı vállalkozásokat, a helyi szakértıket, civil szervezeteket és oktatási intézményeket egyaránt érdemes lehet megszólítani és bevonni mind a tervezésbe, mind pedig a megvalósításba. Amennyiben célunk valóban a közös felelısség kialakítása, annál jobb, ha minél több érintett fél érez felelısséget, ha minél többüket sikerül az ügy mellett elkötelezni. Külön szót érdemes ejteni a szövetségesekrıl. İk olyan szereplık, akik ugyan nem vesznek részt az akcióban, ám akik szimpátiáját sikerül elnyerni, s akik támogatólag lépnek fel – akár a hivatalos ügyintézést segítve, akár pedig a helyi közvéleményt pozitívan befolyásolva. Lehetnek az ügyintézést segítı hivatalnokok és hivatalos személyek, mindent tudó utcabeli nénikék, befolyásos, vallási vezetık vagy akár üzletemberek is. Azon is érdemes elgondolkodni, van-e olyan helyi híresség, közkedvelt személyiség, akit meg tudunk nyerni, és aki már pusztán személyes

kiállásával is támogatni tudja ügyünket. Akinek a nevére sokan felkapják a fejüket; akire – függetlenül attól, mit mond – sokan hallgatnak; s akinek személye miatt hamar ismertté válhat (a várható médiaérdeklıdés miatt), illetve aki miatt ügyünk szimpátiát keltve másokban hamar támogatást kaphat. Fontos persze, hogy lehetıleg hiteles személyt válasszunk: egy a bulvárhírekben is gyakran megforduló „celeb” ugyan kellıen népszerő lehet, ám lehet, sokakban inkább visszatetszést, mintsem szimpátiát fog kelteni.

Hírességek bevonása: centivágás a Tubesért A Pécs feletti Tubesre tervezett lokátor elleni küzdelem 2005 végén kezdıdött, azt követıen, hogy az eredetileg a Zengıre tervezett, ám a széleskörő tiltakozás és természetvédelmi szempontok miatt ott nem felépíthetı NATO radar új helyszíneként a Pécs feletti Tubest jelölte ki a kormány. Az évekig elhúzódó, számos érdeket és szereplıt megmozgató, változatos eszközzel és széles fronton véghezvitt, majd 2010 tavaszán a Legfelsı Bíróság ítéletével sikerrel záródott ellenállási mozgalom sikerének egyik legfontosabb záloga az volt, hogy a szervezık hamar meg tudták nyerni maguknak a helyi közvéleményt, illetve mozgósítani tudták az azt nagymértékben befolyásoló helyi hírességeket, közéleti személyiségeket. A lokátor elleni fellépés egyik kiemelkedı eseménye volt a 2007 márciusában tartott helyi népszavazás, amelyet a kezdeményezı civilek a városban szinte mindenki által ismert helyi hírességek, közéleti szereplık, magas rangú tisztségviselık bevonásával népszerősítettek, akik személyükkel egyszerre hitelesítették és népszerősítették a népszavazáson való részvételt és a lokátor állomás elutasítását. Az ügy népszerősítésére vállalkozó hírességek a kampány részeként többek között a népszavazást megelızı egy hónap során minden nap egy-egy egy darabot levágtak a Pécs fıterének számító Széchenyi téren kihelyezett, és a szavazásig hátra levı napok számát mutató óriáscentibıl, illetve mondták el nyilvánosan véleményüket. A

centivágásban olyan – részben országos népszerőségnek is örvendı – hírességek vettek részt, mint Piláry Gábor bábmővész, Dévényi Sándor építész, Nagy Bandó András humorista, Lovasi András énekes, vagy Rátgéber László kosárlabdaedzı. Fotódokumentáció: http://lokator.uw.hu/2007/centivagas/index.html A bevonás és elkötelezés eszközei lehetnek egyszerőbb nyilvános vagy privát rendezvények és információs alkalmak, de interaktív közösségi fórumok, facilitált konzultációk, workshopok is. Jó kiindulási alapot adhatnak a már létezı csoportok találkozói is, amin felvethetjük a problémát és bemutathatjuk elképzeléseinket, kikérdezhetjük véleményüket, kérhetjük közremőködésüket. A személyes találkozók különösen jó alkalmat adnak az elkötelez(ıd)ésre, hiszen megfelelı eszközök használata és kellı nyitottság esetén itt a személyes ismeretségen és közvetlenségen alapuló közös identitás hozható létre. Ne csüggedjünk azonban akkor se, ha az ilyen alkalmakra csak kevesen jönnek el: a közösség felé már puszta megrendezésük is gesztus értékő. A bevonást és elkötelezés szolgálják továbbá a helyzetfelméréshez és a megosztáshoz használt eszközök. Akár kérdıíves és interjús felmérésekrıl, akár pedig információs anyagokról/kommunikációról van szó, egyaránt törekedjünk arra, hogy kellıen motiválóak legyünk. Érzékeltessük a közösséggel, hogy nem pusztán tájékoztatni szeretnénk, hanem tényleg kíváncsiak vagyunk a véleményükre, valóban szeretnénk, ha mindenki részt venne az akcióban és felelısséget vállalna az ügyért, amely rá éppúgy tartozik, mint ránk. Hangsúlyozzuk, hogy egy közösség tagjai vagyunk, közösen tehetünk valamit, s hogy együtt nem csak sírhatunk, de nevethetünk is. Mindig arról beszéljünk, amit meg lehet csinálni, lehetıleg kerüljük el, hogy mi magunk fogalmazzunk meg kétségeket, ellenvéleményt. Összességében a pozitív végénél kell megfognunk a dolgokat: mindenben a lehetıséget kell meglátnunk és megláttatnunk, egy bíztató és biztonságos, konfliktusok helyett konszenzusokra épülı, mosolygós

nap által megsütött jövıképet kell felvázolnunk, bármi is legyen az elérendı cél.

Közösségépítés ısi eszközökkel Az akcióban részt vevık közösséggé kovácsolásában, a már létezı közösségek erısítésének, a bevonásnak és elkötelezésnek leghatékonyabb eszközei az ısidıkbıl származnak. A közös ünnepség és étkezés, a tábortőz, kályha vagy egy terített asztal körülülése, a közös élmények idırıl idıre való felelevenítése egyaránt a közösségépítés céljait szolgálják. Ha azt szeretnénk, hogy akciónk sikeres legyen, a résztvevıkkel jöjjünk össze minél gyakrabban, fızzünk együtt, együnk jókat, ünnepeljünk és meséljünk sokat, s figyeljünk rá, hogy mindaz, amit csinálunk, egyben közösségi élmény is legyen.

Dokumentáció Alapvetı fontosságú, hogy a kiinduló állapotot, az akció megvalósítását és a létrejött eredményt egyaránt dokumentáljuk. Ha nincs dokumentálva

• •

•

a kiinduló állapot, akkor még a végén elfelejtjük, honnan is indultunk; az akció megvalósítása, akkor sok szép emléktıl esünk el (nem is beszélve unokáinkról és a jövıbıl visszatekintı történészekrıl, akik mind nagyon fogják sajnálni, hogy nem maradt fel hıstetteinkrıl semmi); a végeredmény, akkor pedig nem fogunk tudni elbüszkélkedni vele másoknak és nem tudunk számot adni ez eredményekrıl támogatóinknak.

A dokumentációnak ráadásul önmagán túlmutató jelentısége is van: az így létrejövı dokumentumok megteremtik a közösség számára oly fontos közös emlékezet alapját (vagyis, lesz mit nézegetni, lesz mit felemlegetni a késıbbi tábortüzek és közös ünnepek alkalmával).

Igaz ez mindhárom idıbeli szakaszra: még ha a jelenben és a megvalósítás adott szakaszában a dolgok megszokottságuk okán nem is tőnnek érdekesnek, a múltra visszatekintve minden egyes dokumentum nagy fontossággal bír. Annak érdekében, hogy a dokumentáció lehetıleg teljes körő legyen, s hogy késıbb akár az elızményeket is bemutató prezentációs anyagok (dia, film, blog) kerülhessenek összeállításra, már az akció elıkészítését, azaz a legelsı lépéseket is dokumentálni érdemes. Azaz, tervezéskor számolni kell a dokumentációval is, de nem külön szakaszként, hanem állandó, illetve visszatérı feladatként. Tervezéskor azzal is számolni kell, hogy milyen dokumentációs technikákat és módszereket kívánunk és/vagy tudunk alkalmazni. Ehhez néhány szempont:

• • • •

az egyes dokumentációs technikák más és más elınnyel bírnak, ezért lehetıségeinkhez mérten érdemes akár több dokumentációs típust is választani, azokat egymással kombinálni; a rendelkezésre álló eszközöket és az akcióban résztvevık körében meglévı készségeit, ismereteit, dokumentációs jártasságát; a dokumentációra felkérhetünk akár külön specialistákat is (ezzel tovább bıvítve az akcióba bevontak, illetve az ügy mellett elkötelezettek körét); mindig törekedjünk az egyszerőségre.

A dokumentációs eszközök közül elterjedtsége miatt kiemelkedik a fotóés videotechnika, de ne feledkezzünk meg az olyan hagyományosabb eljárásokról sem, mint a napló (ennek nyilvános és mai formája lehet a blogkészítés), valamint a kapcsolódó tárgyi emlékek (plakátok, szórólapok, matricák, a felavatáson használt díszszalag stb.), szöveges és audio-vizuális anyagok győjtése (pl. a helyi médiában megjelenı híradások). Mindezeket archívumba rendezve akár kiállítás is rendezhetı (újabb közösség építı esemény!), vagy megırzésre

átadható a helyi múzeum, illetve egy magángyőjtı számára. Törekedjünk az egyszerőségre és közérthetıségre, a pozitív hangvételre, valamint, hogy lehetıleg senkit se provokáljunk, maradjunk tárgyszerőek és lehetıleg elfogulatlanok. Hangrögzítés, fénykép- és videókészítés Pár évtizeddel ezelıtt a fénykép- és filmkészítés keves(ebb)ek kiváltsága volt. Ma azonban szinte mindenkinek van fényképezıgépe és/vagy kamerája – ha másképp nem, mobiltelefonjába építve. Sıt, a technikai fejlıdés eredményeként újabban már a középkategóriás mobiltelefonokba is egész jó (több megapixel) felbontású optikák kerülnek, amelyekkel megfelelı minıségő amatır felvételek készíthetıek.

Bár a komolyabb készülékeket a mobiltelefonok nem minden szempontból váltják ki, azonban ha nem törekedünk a maximumra, akciónkat bátran rögzítsük mobiltelefonnal. Ennek mindenképp elınye, hogy telefonunk nagy valószínőséggel egyébként is nálunk van, azaz nem kell külön fényképezıgépet és/vagy kamerát magunkkal hurcolni, sıt, meg sem kell ıket venni. Mindez elmondható a hangrögzítésrıl is: bár professzionális hangminták győjtésére komolyabb készülékek szükségesek, interjúk készítésére a mobiltelefonokba épített hangrögzítı eszközök is alkalmasak.

Fontos azonban, hogy annak érdekében, hogy mások számára és késıbb is élvezhetı minıségő felvételek készüljenek, használat elıtt alaposan ismerjük meg, próbáljuk ki és gyakoroljuk be

•

•

a használni kívánt készülék adta technikai lehetıségeket (pl. zoom és fókusz, fénymérés, fényérték és fehéregyensúly beállítása, beépített motívumprogramok, mikrofonok, lámpák, objektívek, szőrık és egyéb kiegészítık használata); az alapvetı interjúkészítési, képrögzítési és szerkesztési fogásokat (fény- és hangviszonyok, megvilágítás, háttér, kompozíciós technikák, idızítés, fókusztávolság, állvány használata, a szerkesztési-vágási szempontok figyelembevétele stb.).

A technikai know-how elsajátításához egyaránt segítséget adnak a készülékek használatához írt útmutatók, a széles körben hozzáférhetı szakkönyvek és folyóiratok, de az interneten is rengeteg anyag található a témában. A legeslegjobb pedig, ha be tudunk vonni olyan szakértıt, aki személyesen tudja elmagyarázni és bemutatni a legfontosabb fogásokat, és akinek a segítségével gyorsan elsajátíthatjuk a legszükségesebb ismereteket.

Utómunkálatok: szerkesztés és vágás Ha megvan a rögzített anyag, a következı feladat a szerkesztés, illetve vágás. A rögzített anyag típusától függetlenül fontos, hogy az elkészülı dokumentum élvezhetı minıségő, kellıen megnyerı és dinamikus legyen. Minden típus esetén a legfontosabb szempont az érthetıség és a fókuszáltság, a megfelelı szín-, fény- és kontraszt, a vágás, a feliratozás, a zenei aláfestés, az epizódok közti átkötések, valamint az is, hogy a megosztók számára is megfelelı legyen a minıség.

Minderre már a kép- és hangrögzítésnél is figyelemmel kell lenni, azonban a különbözı kép- és hangszerkesztı programok segítségével javíthatunk, illetve tovább fokozhatjuk a már rögzített anyagok minıségét. Ajánlott ingyenes (vagy operációs rendszerekbe épített) szerkesztı programok: hang

Audacity WavePad

kép

videó

Picasa Photoscape

Microsoft Movie Maker Apple iMovie Wax Zwei-Stein Videospin

Mindezek használatával kapcsolatban az interneten és nyomtatott formában is bıven található útmutatás akár a gyártók, akár a szakújságírók és oldalak révén.

Eszközök, felszerelések A megfelelı minıségi fénykép- és filmkészítéshez szükség lehet további eszközökre is. A legfontosabbak:

•

•

állvány, hogy a kép- és videófelvételek kellıen élesek legyenek, kevésbé világos fényviszonyok között hosszabb expozíciós idıket használhassunk, illetve hogy a mozgókép ne váljon élvezhetetlenné amiatt, mert remegett a kezünk; külsı mikrofon (hangfelvételek és videófilmek készítéséhez egyaránt), mert a készülékekbe épített mikrofonok sokszor nem biztosítanának elég jó hangminıséget, a felvételen hallani lehet a készülék saját üzemzaját, valamint mivel a beépített mikrofon nem helyezhetı el elég közel a beszélıhöz, ami miatt a környezetbıl beszőrıdı zajok is rontják a hangminıséget.

Emellett szükség lehet majd a rendelkezésre álló fényviszonyok módosítására is, aminek alapvetı eszközei a lámpák és reflektorok, illetve a derítı ernyık és lapok. Akkor sem érdemes azonban csüggedni, ha nem állnak rendelkezésre profi, gyakran még bérelni is drága felszerelések. Némi ötletességgel könnyen kiválthatóak néhány egyszerő, mondhatni „fapados” trükkel, megoldással. Például: • az állvány helyettesíthetı szinte bármivel – nézz körül, milyen egyéb állvány van a háztartásotokban, s hogyan oldható meg átalakítása, célszerő használata (pl. festıállvány, diavetítı állvány), de az is lehet, hogy mindig helyben oldod meg a stabilizálást (pl. ablakpárkányra, kerti asztalra, felfordított virágkaspóra, táskára helyezve a kamerát); • az interjúkhoz, beltéri felvételekhez szükséges világítás megoldható olvasó- és állólámpákkal, a derítéshez pedig szinte minden világos, fényt visszaverı felület használható; • a kamera egyenletes mozgatásához sín helyett szinte bármi használható, aminek vannak kerekei, és amin megoldható akár állvánnyal, akár máshogy a kamera rögzítése (gördeszka, roller, bicikli, kerekesszék, kiskocsi stb.).

Szerzıi, személyiségi és tulajdont érintı jogok Annak érdekében, hogy elkerüljünk bármilyen további kellemetlenséget, nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy milyen szabályok vonatkoznak a dokumentumfilmek és felvételek készítésére. Alapszabály, hogy ne készítsünk senkirıl se felvételt úgy, hogy arról nincs tudomása és ahhoz nem járul hozzá (18 év alatti gyermekek esetén a szülık hozzájárulása szükséges). Ugyanez vonatkozik a magánterületeken végzett dokumentációra, a jogvédelem alá esı márkák és logók felvételére, szerepeltetésére, valamint a más alkotások felhasználására is: a tulajdonosnak minden esetben hozzá kell járulnia ahhoz, hogy tulajdonát rögzítsük – különösen, ha a felvételeket nyilvánosan is megosztjuk. Ha pedig nem rendelkezünk hozzájárulásukkal, jobb elkerülni ıket: ne nyilatkozzon például senki felismerhetı márkájú ruhában, forgassunk közterületen, ne legyen a háttérben reklámplakát, az asztalon felismerhetı ital, a rendszámtáblák ne legyenek olvashatóak, stb. Külön kell szólni az aláfestı zenérıl: ennek alkalmazása ugyan mindenképp javasolt, hiszen a tárgyhoz illı zene pörgıssé teheti az alkotást és az elmondottakat nyomatékosíthatja, de nem szabad még véletlenül sem a jogszerőtlenség hibájába esni és olyan zenemővet felhasználni, amihez nincs jogunk. Ha mások létezı alkotásait szeretnénk felhasználni, a következı lehetıségeink vannak: • engedély kérése közvetlenül az alkotóktól/jogtulajdonosoktól; • royalty-free vagy • creative commons licensz alá tartozó alkotásokat használata.

Royalty free (RF) vagy Creative Commons (CC)? A RF jogvédett alkotások és termékek felhasználásának olyan engedélyezését jelenti, amikor a jogtulajdonos a felhasználó számára nem a szerzıi jogot, hanem csak a törvényes felhasználás jogát engedi át. Így a felhasználó a RF alkotást nem értékesítheti vagy engedheti át más számára, ugyanakkor a jog-, illetve licenszdíjért sem a hagyományos módon (tehát például meghatározott idıközönként vagy az eladott példányok után) kell fizetnie. A RF ennek megfelelıen a hagyományos licensz díjaknál olcsóbb is: általában egy kisebb összeg befizetése esetén jogot nyerünk a felhasználásra, vagy amint arra is van példa, elıfizetési dj fejében meghatározott idın keresztül szabadon tölthetıek le és használhatóak fel a jogtulajdonos által kínált alkotások. A CC licensz ezzel szemben meghatározott esetekben és kikötésekkel (ilyen pl. a non-profit cél vagy az alkotó egyszerő feltőntetése) a legtöbbször lehetıvé teszi az ingyenes felhasználást is – így ez a lehetıség mindenképp elınyösebb. Fajtáit részletesen bemutatja a http://creativecommons.org/licenses/ weboldal, a http://creativecommons.org/music-communities oldalon pedig számos lehetıség található, hol érhetıek el a CC licensz alá tartozó zenei alkotások.

Fontos, hogy a hozzájárulásokat, engedélyeket és megállapodásokat minden esetben írásban kérjük el, győjtsük össze és archiváljuk.

Megosztás Újabb fontos és állandó/visszatérı feladat a megosztás, a jó értelemben vett híresztelés. Annak érdekében, hogy

• •

a felmerülı probléma széles körben ismertté váljon; mozgósítsuk és elkötelezzük a közvéleményt és/vagy a közösséget; • munkatársakat, szövetségeseket találjunk munkánkhoz; • visszacsatoljuk eredményeinket, illetve hogy megosszuk és elbüszkélkedjünk velük; • kiaknázzuk a kommunikáció közösség építı erejét; • egyszerően csak tájékoztassuk az érintetteket (akik egyébként joggal formálhatnak erre igényt); egyaránt fontos, hogy kommunikáljunk, megosszuk másokkal is gondolatainkat, dokumentumainkat, eredményeinket. Minderre számos hagyományosabb (plakát, szórólap stb.), rendhagyóbb (pl. a gerilla marketing eszközei) és a legújabb kommunikációs technológiák kínálta lehetıség (pl. blogok és mikroblogok, közösségi oldalak) létezik. Alapszabály azonban, hogy elsısorban a helyi közössége(ke)t jellemzı, az általuk leginkább használt kommunikációs sajátosságokat figyelembe véve, az általuk leggyakrabban használt kommunikációs csatornákat használjuk – a tervezés és megvalósítás során erre is legyünk tekintettel! Végsı soron csak a saját ötletességünk, bátorságunk, anyagi és technikai lehetıségeink szabnak határt annak, hogy kellı meggyızı erıvel és megfelelı eredménnyel kommunikáljunk.

Akciónk kommunikációjához használható csatornák és eszközök (ugyan a teljesség igényével, de biztos, hogy van, amire nem gondoltunk):

Típus

Csatorna

média kommunikáció

hagyományos és internetes rádió, TV nyomtatott és webes újságok, magazinok

közvetlen kommunikáció

hagyományos szó- és írásbeli csatornák (beszélgetés és írásos anyagok eljuttatása közvetlenül)

elektronikus kommunikáció

internet (web és email), mobiltelekommunikációs csatornák (címzéssel vagy anélkül)

nyilvános kommunikáció

a közterület maga intézmények faliújságjai házfalak hirdetıoszlopok lámpaoszlopok ---bármi, ami az emberek látómezıjében van és üzenet helyezhetı el rajta..

Eszköz, mőfaj cikk és cikksorozat (sajtó)közlemény nyílt levél hirdetés rádió- és tévémősor témaajánlók rovat(ok) elıadás, elıadássorozat klub tanfolyam kerekasztal beszélgetés vitafórum bemutató terepbejárás direkt marketing eszközök aláírásgyőjtés szájpropaganda weboldal blog, mikroblog nyilvános galériák megosztott audio-vizuális anyagok elektronikus hírlevelek közösségi oldalak internetes csoportok, fórumok nyilvános beszéd bemutató felvonulás, tüntetés flash mob mővészeti performance happening információs pont plakát szórólap graffiti és aszfaltrajz matrica „gerilla marketing” fotó- és poszterkiállítás

Ajánlott megosztók: blog és mikroblog Twitter Blogger/Blogspot Blog.hu

hang

fényképek

videó YouTube SoundCloud Flickr Vimeo YourListen Picasa CivilJutub.hu Chirbit Fotki Indavideo.hu DropShots Photobucket Wikimedia Commons Közösségi oldalak: Lmv.hu Facebook

Egyes megosztók funkcionálnak mikroblogként is (pl. Facebook), a Google viszont azt az elınyt nyújtja, hogy egyetlen felhasználói fiókkal külön regisztráció nélkül, ugyanazzal a felhasználó névvel, integráltan használhatjuk a Blogger, a Picasa, a YouTube és a többi Google szolgáltatást, amelyek szintén kiaknázhatóak munkánk során (pl. Gmail és GoogleDrive). A megosztásra és kommunikációra is vonatkozik, hogy minden egyes kommunikációs megnyilvánulásunkat alaposan mérlegelni és tervezni kell. Gondoljuk végig, lehet-e negatív következménye, s ha igen, készüljünk fel az esetleges konfliktusok kivédésére, illetve kezelésére. Figyeljünk végül arra is, hogy kommunikációs igyekezetünkkel ne zaklassunk másokat. Mielıtt bárkit elárasztatnánk például leveleinkkel, kérjük engedélyét. A kéretlen reklámanyagok és a spammelés amellett, hogy idegesítı és ügyünktıl pont, hogy elfordíthat másokat, jogszabályi tiltás alá is esik, így akár fel is jelenthetnek érte!

1. Az ügy megszületése Az akciófolyamat elsı lépése gyakran az, amikor egy problémával szembesülve valakinek a fejébıl kipattan egy ötlet, mit kellene csinálni, mire lenne szükség. De az se baj, ha nincs ilyen, s egyszerően csak tenni szeretnénk valamit: az aktív (helyi) környezetvédelem általában és önmagában is egy ügy. A konkrét beavatkozási lehetıségek aztán késıbb, másokkal közösen kerülhetnek meghatározásra. 2. Elıkészítés Amint megvan az ügy és/vagy a tenni akarás, elı kell készíteni a projektet. Tekinthetjük ezt egyfajta programozásnak, ami kellıen biztos alapot teremt az akció számára. Ekkor tudjuk felvázolni és tudatosítani magunkban azokat a minimum feltételeket, amiket elvárun az akciótól. Az elıkészítés fıbb részei:

• • • • • •

elızetes tájékozódás, a probléma és a lehetséges megoldás felvázolása; akciófolyamat megtervezése; potenciális társak, partnerek, munkatársak azonosítása és meghívása; elıtalálkozó(k); helyzetfelmérés: a probléma, a lehetıségek, korlátok és kockázatok feltárása; helyzetelemzés és a következtetések levonása.

Az elıkészítés lényegében mindaddig tart, amíg meg nem valósul a részletes és teljes körő tervezés. Akciónk sikere nagymértékben függ attól, mennyire jártunk el körültekintıen és alaposan az elıkészítés során: ennek részeként kerül sor a közösségi igényeinek tisztázására és ennek során kerülnek bevonásra az akcióban résztvevık is. Ekkor határozzuk meg a tervezési folyamat részeit is, és ekkor készítjük elı az akció elsı tervét.

Vízió Amennyiben tılünk származik a kezdeményezés, fontos, hogy mindenek elıtt tisztázzuk magunkban, mi a problémánk és miben látnánk a megoldást, valamint, hogy elızetesen már hitelt érdemlı forrásokból tájékozódjunk. Ezt várjuk másoktól is, ha megkeresnek minket –vagy nem fárasztó egyszerően csépelni a szót, miközben tudjuk, hogy sem mi magunk, sem pedig a másik nincs teljesen képben, csak álmodozunk és tépjük a szánkat? Ezen a lépcsıfokon érdemes azt is számba venni, mivel jár egy környezetvédelmi akció megvalósítása. Vegyük számba az akció életciklusának elemeit, nem feledkezve el a dokumentációról sem. Képzeljük el, hogyan tudnánk benne részt venni, azt irányítani, és azt is, kik és milyen szinten és módon lehetnek a szövetségeseink. Az akció folyamatának részletes átgondolása és elızetes, lépésrıl lépésre történı megtervezését ugyan nem szabad kıbe vésett szabályként kezelni, ám jó kiindulási alapot teremt – valahol a tervezést is meg kell tervezni. Végül, szintén ebbe a körbe tartozik a jó példák győjtése, illetve a kapcsolatfelvétel azok megvalósítóival. Azon túl, hogy a gyakorlatban már kipróbált, életképes ötleteket szerezhetünk, megvalósítóik számos gyakorlati tanáccsal szolgálhatnak a számunkra. Felhívhatják például figyelmünket a buktatókra és ötleteket adhatnak az egyes részkérdések megoldásához. Potenciális résztvevık Amint van már legalább egy kicsinyke elképzelésünk arról, mit és hogyan szeretnénk csinálni, hacsak nem valamilyen egy vagy kétszemélyes akciót képzelünk el, meg kell keresnünk azokat, akikkel összefoghatunk, s akik szívesen részt vennének az akció megvalósításában. A sikeres megvalósításhoz rajtuk kívül valószínőleg további szereplıkkel is együtt kell majd mőködni, de ne akarjunk már

rögtön és egyszerre mindenkit mozgósítani. Minden esetben szükség van ugyanis egy jól szervezett, elkötelezett és kitartó alapcsapatra, amelynek átlátható, hatékony munkavégzése az akció sikerének egyik elıfeltétele. Fontos azonban, hogy ez a mag ne alakítson ki magáról egy exkluzív énképet, hanem mindig kellı nyitottsággal és természetességgel viszonyuljon az újabb és újabb résztvevıkre, s biztosítson lehetıséget a munkában való részvételre, a sikerekben és kudarcokban való osztozásra. Ellenkezı esetben az akció sokakat elriaszthat, ami rossz esetben akár kudarcra is ítélheti. Hacsak az alapcsapat nem adott eleve például egy baráti vagy kollegiális társaság okán, a legegyszerőbb, ha elsıként papíron vagy egyszerően csak magunkban listázzuk, ki az, akit érdemes lenne bevonni. İket a legjobb közvetlenül meghívni, amit követıen ötletünket akár közös, akár külön-külön folytatott személyes beszélgetéseken vitathatjuk meg velük. Az alapcsapat felállítását és az akció immáron közös átgondolását, illetve felvázolását követıen tisztázni szükséges, kik lehetnek még érintettek, kiket lesz még fontos bevonni. Amint ez megvan, szükséges lesz majd természetes és hivatalos képviselıik azonosítása is, akiket a késıbbiekben megszólítani, illetve tájékoztatni és bevonni lehet majd. Ez történhet már akár informális (pl. szóbeli meghívás), akár formális eszközökkel is (pl. írásos meghívó).

Találkozók Attól függıen, mekkora léptékő, milyen összetettségő akciót-akciókat szeretnénk megvalósítani, egyre bıvülı körben lehet érdemes találkozókat tartani, amelyeken

•

az alapcsapat tagjai, valamint további résztvevık, a közösség hangadó tagjai és egyéb érdekelt felek bevonásával körbe lehet járni, tapogatni a problémá(ka)t;

• • • •

ötleteket lehet győjteni a megvalósítás lehetıségeit, korlátait és kockázatait illetıen; ki lehet alakítani a konkrét akciókban résztvevık és az ıket keretezı támogatók-szövetségesek körét; meg lehet tervezni az akciót; a közösség jóváhagyását lehet kérni az akció tervével kapcsolatban.

Photo: Deror Avi wikimedia commons

Amennyiben több találkozót tartunk, ezek sorozata szép lassan átalakulhat akár a megvalósításhoz szükséges munkaértekezletekké, de akár egyszerő közösségi eseményekké is, ahol ugyan mindig szó esik az adott és újabb akciók megvalósításáról, de amelyeken szerepet kaphatnak más dolgok is. De akárhogy is ragozzuk: a közösen véghezvitt akciók találkozók nélkül egyébként sem lehetségesek.

Fontos viszont, hogy magát az eseményt is alaposan tervezzük meg, gondoljuk ki – nincs annál lehangolóbb, mint egy sehova nem vezetı, látszólag értelmetlen, gittegylet szagú találkozó néhány önjelölt világmegváltóval a porondon. Az sem szerencsés, ha nem készülünk fel elıre a várható, illetve lehetséges támadások kivédésére, viták levezetésére, összeszólalkozások és konfliktusok kezelésére: számítsunk a legrosszabbra, ilyenek elı fognak fordulni. Míg az alapcsapattal rendszeres találkozókra lesz szükség, a megvalósításba közvetlenül nem kapcsolódó, de érintett csoportokat elegendı lehet néhányszor, a helyzetfelmérés, a megvalósítás és az értékelés mérföldköveinél összehívni saját belátásunk, illetve az akció jellege által megszabottak szerint. Szintén fontos szempont, hogy míg a munkaértekezleteket vezetheti a koordinátor vagy bármely akciócsapat tag, összetettebb és többféle érdekeltséget érintı ügyek esetén a nyilvános találkozókat jó, ha külsı – azaz az akcióban nem érintett, így mindenféle érdekeltségtıl mentes – és tapasztalt facilitátor vezeti. Ilyen módon biztosítható a pártatlanság, s hogy az esemény végére valódi konszenzus jöjjön létre, ami mindenki számára elfogadható. Végül: az egyes találkozók között megfelelı idınek kell eltelnie. Ennek oka egyrészt az, hogy az egyes kapcsolódó feladatok elvégzéséhez idıre van szükség, másrészt pedig az, hogy a túl gyakori és nagyszámú összejövetel csökkentheti a részvételi hajlandóságot. Helyzetfelmérés Az elıkészítı szakaszban az egyik legfontosabb feladat, hogy megértsük a tervezett akció ok-okozati összefüggéseit, illetve annak a problémának a hátterét, amelyen változtatni szeretnénk. Lehetséges, hogy hamar azon kapjuk magunkat, egy egész problématárat hoztunk össze, koncentráljunk azonban mindvégig a jelenlegi állapotra, az azt kialakító kiváltó okokra, a társadalmi, gazdasági, kulturális és jogi-

adminisztratív környezetre, a korlátozó tényezıkre és az esetleges lehetıségekre, kitörési pontokra. A problémák azonosítására, feltérképezésére összegyőjtésére egyaránt alkalmasak az általunk vagy más szervezetek (hatóságok, önkormányzat, kutatóintézetek, média stb.) által győjtött és közölt adatok, megállapítások, de a közösség által megfogalmazott igények és problémák is. Utóbbiak megismerése alapvetı jelentıségő ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható/fennmaradó eredményeket érjünk el. A közösség bevonása a helyzetfelmérés szakaszába különösen jó eszköz ahhoz is, hogy még precízebben járjuk körül a problémát: az eltérı ismeretek és tapasztalatok megismerésére és összegyőjtése ezért érdemes kiemelt figyelmet szentelni. Ráadásul a közösség és az érintettek igényeinek megismerése egyben már a bevonást és elkötelezést is szolgálja. Azon túl, hogy azzal, hogy megkérdezzük a véleményüket, gesztust gyakorolhatunk az érintettek felé, egyben fel is hívhatjuk a figyelmüket a problémára, ismeretségeket és szövetségeket alakíthatunk ki. A felmérés eszközei lehetnek:

• • • • • • •

adatgyőjtés (nyilvános adatbázisokból, médiából), kérdıív (beleértve a háztartási cenzust is), interjú (személyesen vagy a közösségek vezetıivel, egyenként vagy csoportosan), valamilyen közösségi workshop (pl. vitafórum) terepbejárás megfigyelés, vizuális dokumentáció, térképkészítés.

Nem kell persze mindenáron tudományos alaposságú kutatást folytatnunk – ehhez sok idı, energia és megfelelı szakmai ismeretek is szükségesek. A helyzetfelmérés a fenti szempontok alapján

egyszerősített módon és eszközökkel is lefolytatható. A lényeg, hogy elegendı információt és ismeretet győjtsünk hiteles forrásokból ahhoz, hogy kiindulópontunk kellıen árnyalt, pontos és mások számára is elfogadható legyen. Külön kell szólni a közösségi igények és elképzelések megismerésének céljával összehívott találkozókról, workshopokról. Bár sokféle lehetıség és módszer létezik ezek lebonyolítására – amelyek közül érdemes a céljainknak megfelelıen választani –, általánosan elmondható, hogy segítségükkel

• • • •

• •

gyorsan és nagy eredményességgel mérhetıek fel a közösségre jellemzı egyéni igények, konfliktusok, várakozások és elvárások; ötletek és információk győjthetıek a tervezéshez, ill. a megvalósításhoz; dinamizálhatóak a közösségek (hangsúlyozható az összetartozás, új ismeretségek alakíthatóak ki stb.); fejleszthetıek a közösség demokratikus és toleranciával kapcsolatos készségei (tagjai bátorítást és lehetıséget kapnak, hogy elmondják és megvitassák véleményüket, ugyanakkor arra kényszeríti ıket, hogy másokat is meghallgassanak, s még vita esetén is mérlegeljék az ı szempontjaikat is); a közösség tagjainak figyelme felhívható a mindenki életét befolyásoló problémákra és lehetıségekre, valamint ösztönözhetıek a részvételre, jó esetben pedig el is kötelezhetıek az ügy mellett.

A közösségi események szervezésének legfontosabb szempontjai:

•

Meghívás és meghirdetés: o Amennyire csak lehetséges személyesen szólítsuk meg azokat, akiknek számítunk a jelenlétére. Ez történhet személyes szóbeli meghívás alapján is (amivel akár megbízhatunk másokat is, nagyban építve

•

• •

•

•

a személyes ismeretségekre és kapcsolatokra), de egyéb bejáratott kommunikációs csatornákon keresztül is. Emellett persze használhatunk egyéb eszközöket (szórólap, plakát, email-es felhívás stb.), de sose bízzunk csak ezekben. o Meghívónk legyen inspiráló, keltse fel a meghívottak figyelmét. Olyan „horgot” kell használnunk (téma, megszövegezés, egyéb körülmények), amelyre ráharapnak, s amely kellıen motiválja ıket a részvételre. Ehhez feltétlenül szükséges, egy egyszerőbb, könnyen érthetı üzenetet is beleépítsünk. Helyszín: A találkozó helyszínéül válasszunk lehetıleg olyan magánlakást vagy nyilvános helyet, ami a meghívott kör számára egyaránt könnyen elérhetı és amely világnézeti szempontból mindenki számára elfogadható (azaz, lehetıleg ne rendezzünk széles kört megcélzó találkozót pl. kocsmában, a rendırırs szociális helységében, stb.). Szintén fontos, hogy a résztvevık komfortosan érezhessék magukat, ezért nem jó, ha a térben közben valami tılünk független is történik (pl. egy üvegfalú terembe ugyan lehet, hogy nem szőrıdnek be kinti zajok, ám a jelenlévıket zavarhatja, hogy kintrıl láthatóak). Idızítés: A találkozónak meg kell találni az adott közösség életvitelének megfelelı idıpontot. Ez kemény dió. Van, amikor a reggel, s van, amikor az este 9 óra bizonyul jó választásnak. Ehhez kapcsolódik, hogy lehetıleg ne raboljuk sokat az emberek idejét, szabjuk inkább egy kicsit rövidebbre és a meghívóban jelezzük is az esemény idıtartamát. Téma, struktúra, folytatás: Egy ilyen találkozó megvalósítása maga is egy külön akció. Annak érdekében, hogy valóban legyen értelme, s hogy elérje a célját, elıre ki kell dolgozni a legapróbb részleteket is a témával, az esemény felépítésével és utóéletével, illetve folytatásával kapcsolatban egyaránt. Facilitáció: Ki kell elıre gondolni, o ki és milyen módon, milyen eszközökkel fogja levezetni a találkozót (abban az esetben, ha szélesebb kört és

•

•

•

népesebb számú résztvevıt szeretnénk meghívni, érdemes lehet olyanra bízni az esemény levezetését, aki jártas ennek tudományában és kellı tapasztalattal bír); o hogyan kezdıdik majd az esemény és hogyan lesznek bevonva, aktivizálva a jelenlévık; o milyen módszerrel történjen a résztvevık bemutatkozása; o mitıl lesz az esemény pörgıs és dinamikus; o hogy lesznek betartva az idıkeretek; o hogyan lesznek kezelve az esetleges konfliktusok, viták; o hogyan kap mindenki egyenlı esélyt a megszólalásra; o hogyan lesznek leszerelve a túl lelkes hozzászólók és önjelölt véleményvezérek; o hogyan lesz lezárva a találkozó stb. Elrendezés és eszközök: Ajánlatos, hogy a székeket körben helyezzük el, s hogy a résztvevık között ne legyen asztal. Ilyen módon eleve rákényszerítjük ıket, hogy nézzenek egymással szembe, s megfosztjuk ıket attól a lehetıségtıl, hogy el tudjanak „bújni”. Ajánlatos továbbá olyan eszközök használata is, amelyek hozzájárulhatnak az esemény hatékonyságához (pl. játékok, vizualizációs eszközök – ld. Találkozók rész, vagy a sokakat megszólaltató témák megvitatásánál használt beszélı bot – az beszélhet, akinél épp a bot van). Közösségépítés: Készüljünk olyan apró, gesztusértékő mozzanatokkal is, amelyek a résztvevık közösségépítését szolgálják (pl. legyen egy kis házi sütemény, aminek az elkészítésére elızetesen megkérhetünk egy-két biztos résztvevıt; kezdjük az estet valamilyen bensıséges, helyhez/közösséghez kötıdı történet elmesélésével stb.). Dokumentáció és megosztás: Az eseményen rögzítettek alapján készüljön valamilyen egyszerőbb emlékeztetı, összefoglaló is, amit a résztvevıknek el tudunk juttatni utólagosan. Erre hívjuk fel a figyelmet már az elején.

Helyzetelemzés A szükséges adatok és egyéb információk összegyőjtése után ezeket ki kell elemezni és le kell vonni a szükséges következtetéseket. Mindenképp szükséges, hogy világos, átfogó és kellıen körültekintı képet kapjunk a problémá(k)ról, s hogy artikulált módon tudjuk bemutatni mások számára is. Ennek érdekében rendezzük és elemezzük az összegyőjtött anyagokat, s válasszunk megfelelı dokumentum típusokat az áttekintésre, a következtetések levonására, összegzésére és megjelenítésére. Az írásos tartalmak mellett számoljunk a táblázatok, ábrák, grafikonok, térképek, fényképek, filmek és hanganyagok adta lehetıséggel is. Ideális esetben ezeket kombinálni is sikerül, amellyel nagyban emelhetjük dokumentációnk és a végsı helyzetelemzés értékét. Tartsuk szem elıtt, hogy a kiindulópont megfelelı dokumentációja nélkülözhetetlen a végsı értékelés elkészítéséhez, de szükséges ahhoz is, hogy kellıen alátámasztott közleményeket, cikkeket, elıadásokat, információs és egyéb kommunikációs anyagokat tudjunk készíteni (tetszésünk szerint) a további részvevık mozgósításhoz, a közösségi szimpátiájának és támogatásának elnyeréséhez, nem is beszélve az esetlegesen szükséges erıforrások mozgósításához (pl. szponzorok megkeresésekor vagy pályázatok benyújtásakor). A helyzetelemzés ugyanakkor az érintettek összegyőjtött igényeinek kielemzéseirıl is szól, és feltárja az ezek közt feszülı valós és lehetséges konfliktusokat egyaránt. A következtetéseknek tartalmazniuk kell azokat a javaslatokat, amelyek révén a feltárt konfliktusok megelızhetıek és orvosolhatóak.

Térképkészítés A különbözı környezetvédelmi témájú, a környezeti problémákat, vagy épp a természeti értékeket és a fenntartható életmód lehetıségeit bemutató információs térképek önmagukban is képezhetik környezetvédelmi akciók tárgyait, egyben pedig számos lehetıséget rejtenek magukban. A térképkészítés révén akár szélesebb résztvevıi kört megmozgatva hozhatunk létre a problémákat és lehetıségeket egyaránt bemutató látványos és jól használható dokumentációt, amely jól használható késıbbi munkánk során. Közösségi szempontból ilyenek például az „öröm és bánat térképek”. A természeti környezettel kapcsolatos, térben megjelenı, a helyi közösség tagjait örömmel vagy épp bánattal eltöltı büszkeségek és szégyenfoltok térképen való megjelenítésének eddig legjobb hazai példája egy pályázat eredményeként összegyőjtött, egész országot lefedı diákmunkákból összeállított, 1995-ben ezzel a címmel megjelentett látványos atlasz volt, az ország sajátos tükre. Az atlaszban a diákok által összegyőjtött és megyénként összeszerkesztett térbeli pontok nagymértékben szubjektív adatgyőjtésrıl árulkodnak – amint lakóhelyünk környezetének összetevıi és összességük sem elsısorban elvont és objektív tudományos fogalmakkal jellemezhetı jelenségek, hanem az életünket s így közérzetünket leginkább meghatározó lételemek. (ld. Magyarország öröm és bánat térképe. Természetbúvár Kiadó, 1995.) Hagyományos papír alapú térképeket gyakorlatilag akárki készíthet némi ötletességgel még akkor is, ha nincsenek különösebb térképészeti-térinformatikai ismeretei, illetve, ha nem is jártas a térkép készítı szoftverek használatában. Van azonban más lehetıség is: az internet elterjedésével, valamint a számítástechnika fejlıdésével és demokratizálódásával ma már hatékonyabb és ingyenes lehetıségek is rendelkezésre állnak. A Google webalapú térképalkalmazása az átlagfelhasználók számára nyújt ingyenes és hatékony megoldásokat egyszerőbb térképes

megjelenítésekhez, és integrált módon használható a Google képszerkesztı és –megosztó platformjával, a Picasa-val is. Felhasználói fiók birtokában saját térképeket is tudunk létrehozni, tárolni és megosztani, de az alaptérkép akár weboldalunkba is beágyazható. http://maps.google.com/, ill. http://maps.google.hu/ Meghatározott területek feltérképezéséhez azonban, illetve amennyiben nem érhetı el jogtiszta forrásból és ingyenesen alaptérkép kiadványok készítéséhez, a nyílt forráskódú Open Street Map ajánlható inkább, amely mögött egy világszerte több millió tagot számláló térképész mozgalom áll, s amely felhasználása a Creative Commons licenszhez hasonló Open Datababes License-hez kötött. Az Open Street Map ráadásul olyat is tud, amit a Google Maps nem: a „walking papers” térképünk kinyomtatott, a terepbejárás során (pl. fontos pontokkal) kiegészíthetı papír alapú változata. A térképre rajzol pontok, információk szkennelést követıen gyorsan digitalizálhatók és térképünk részeivé tehetıek. Weboldal: http://www.openstreetmap.org/ Végül pedig szólni kell a Zöld Térképrıl is, ami szintén különösen jól használható eszköz a környezeti problémák, a természeti értékek, akár pedig a fenntartható életmód lehetıségeinek összegyőjtésére egyaránt. Az 1992 óta készített Zöld Térképek a nemzetközi Zöld Térkép Hálózat által kidolgozott egységes piktogramokat használják függetlenül attól, milyen (pl. nyomtatott, internetes, házfalra festett) formában készülnek. További információ: www.greenmap.org, Magyarország Zöld Térképe: www.zoldterkep.hu

A helyzetelemzés eredményeként hozzunk létre mások számára is érthetı, áttekintı, logikusan felépített és meggyızı dokumentumokat, amelyekben egyaránt

• • • • •

ismertessük a kiinduló állapotot/problémát, győjtsük össze és állítsunk fontossági sorrendbe a beavatkozási lehetıségeket, becsüljük meg, milyen anyagi eszközökre van szükség és honnan teremhetıek elı, milyen szintő támogatásra számíthatunk a közösség, illetve a helyi önkormányzat részérıl, milyen szinten vonhatjuk be a tágabb közösség tagjait, s hogy kik lehetnek (még) mobilizálhatóak.

A helyzetelemzésünket és a belıle levont következtetéseket végül vitassuk meg másokkal is – akár újabb találkozók, akár pedig már a konkrét tervezés részeként.

3. Tervezés A tervezés az elérni kívánt célok hatékony és sikeres, valamint a közösség által is elfogadható elérésének elıfeltétele. Lehet persze, hogy végül másképp sikerülnek, illetve nem úgy valósulnak meg a dolgok, mint ahogyan azt korábban terveztük, ez azonban nem teszi feleslegessé a tervet. Sıt, ha a végeredményt összehasonlítjuk a tervünkkel, legalább pontos képet kapunk arról, mi miért következett be. A terv a megvalósítás során mindvégig fontos szerepet tölt be: azzal, hogy rögzítettük a célokat, nehezebb lesz eltérnünk tılük. Minden egyes lépés elıtt biztosítja annak lehetıségét, hogy felmérjük, mi van hátra, mit szükséges még megtennünk annak érdekében, hogy teljesítsük küldetésünket és megvalósítsuk azt, amit célunkként tőztünk ki.

Fontos azonban leszögezni: az akcióterv nem egyszerően különbözı események elıre meghatározott, bedátumozott sorozata, és nem is pusztán azoknak a feladatoknak a jegyzéke, amiket meg kell csinálni ahhoz, hogy megvalósítsunk valamit. Bár az akcióterv ezeket a kérdéseket is meg kell válaszolja, az akcióterv elsısorban a következı kérdésekre adott válaszokból áll: 1. Mi a probléma, a kiinduló helyzet? Mire van a leginkább szüksége a közösségnek? Mi áll az akció hátterében, miért fontos megvalósítani 2. Mit szeretnénk hosszú távon elérni? 3. Mit szeretnénk csinálni, mik a konkrét akció közvetlen céljai? 4. Milyen kisebb részekre osztható az akció? 5. Kik vesznek benne részt? 6. Ki fogja koordinálni az akciót és kik lesznek az egyes részek felelısei? 7. Mikor kell elkezdeni és mikorra kell befejezni? Mennyi idıt szánunk rá? Vannak közbülsı szakaszok, mi a végsı határidı? 8. Milyen eszközök kellenek hozzá? Honnan lehet ezeket beszerezni/biztosítani? Milyen forrásokat tudunk mozgósítani? 9. Mennyibe fog kerülni? 10. Honnan lesz rá pénzünk? 11. Hogyan fogjuk karbantartani, felújítani, megismételni? Az akcióterv elkészítéséhez különösen hasznos eszköz a projektek tervezéséhez és menedzseléséhez széles körben használt logikai keretmátrix módszer, ami egyaránt segít:

• • • •

tisztázni az akció céljait, világosan meghatározni az akció elemeit, feltárni a projekt kontextusát, meghatározni, hogyan mérhetı a siker és ellenırizhetı az eredmény; s amely egyetlen táblázat segítségével teszi áttekinthetıvé

• • • • •

a projekt céljait, a hozzájuk rendelt mutatókat, az ellenırzés módjait és forrásait, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és az azt veszélyeztetı kockázatokat, valamint a lehetséges eredményeket.

A logikai keretmátrixot többféle változatban is használják, kísérletezzük ki bátran, mi magunk milyen elrendezést és kategóriákat tartunk a legszerencsésebbnek. Mi a következı struktúrát javasoljuk:

Akció leírás és logika

Mutatók, ellenırzı kérdések

Ellenırzés módjai, információforrások

Eszközök és felelısök

Költségek és források

Kockázatok és feltételezések

Átfogó cél

Közvetlen cél

Eredmény (output)

Tevékenységek (input)

A logikai keretmátrix részletes kidolgozása elsısorban a projektterv véglegesítéséhez lesz szükséges, azonban már a tervezéskor is kapaszkodókkal szolgál. Nem csak abban segít, hogy magunkban rendezzük, milyen kérdéseket kell tisztázni az akcióhoz, de végsı soron segíthet abban is, hogy egy közösségi tervezési alkalmat strukturáljunk és megfelelı eredménnyel zárjuk. A mátrix egyes szintjeinek és

részleteinek közös megvitatása segíthet benne, hogy ne sikoljunk el a legkisebb részletek felett se, hogy a probléma együttes sötétebb sarkait is bevilágítsuk, s hogy valóban azonosítani tudjuk a szükséges feltételeket, eszközöket, költségeket épp úgy, mint a rendelkezésre álló lehetıségeket, valamint a megvalósítást veszélyeztetı tényezıket és esetleges kockázatokat. Vizualizáció Akár magunk, akár nagyobb közösség bevonásával dolgozunk, minden esetben érdemes egy nagyobb, könnyen átlátható felületen (pl. flipchart papír, fal) cédulák és gyurmaragacs vagy post it cetlik segítségével vizuálisan is felépíteni, illetve áttekinthetıvé tenni az összefüggésrendszert. Ennek legnagyobb elınye, hogy az egyes cetlik szabadon mozgathatóak mindaddig, amíg nem sikerül kellıen letisztázni a részleteket. Ugyan erre a célra használható számítógép és egy hozzá csatlakoztatott kivetítı is, ám ez kevésbé bensıséges és kevésbé mozgatja meg a tervezésben résztvevıket is. A következıkben a logikai keretmátrix legfontosabb elemei szerint tekintjük át a tervezéskor tisztázandó kérdések körét, ám akkor is ezek a legfontosabb témák, ha nem a keretmátrixszal tervezünk.

A célok és elvárt eredmények meghatározása Különbséget kell tenni hosszú távú és konkrét célok között:

Hosszú távú cél

Konkrét/rövid távú célkitőzés Eredmény

Meghatározás a hosszú távú változások, amelyekhez az akció révén hozzá szeretnénk járulni azok a kézzelfogható változások, amelyeket az akció végére elérünk az akció konkrét eredményei

Példa - jobb levegıminıség - a település karbon lábnyomának csökkentése - kisebb autóforgalom - több biciklista - bicikliút kialakítása - kerékpártárolók létesítése

A célok és eredmények meghatározásánál legfontosabb szempontok:

•

•

•

Megvalósíthatóság: Csak olyan célt és eredményt tőzzünk ki magunk elé, ami reális, amit a magunk eszközeivel és lehetıségeivel el tudunk érni, és ami nem tiltott hatóságilag, illetve nem tartozik valamilyen kizárólagosan hatósági-szakszolgálati feladatkörbe. Ha a tervezés során kiderül, gyakorlatilag lehetetlen lenne a cél elérése, ne ragaszkodjunk hozzá, adjuk egy kicsit alább vagy válasszunk más célt. Fontosság, relevancia: Olyan célokat és eredményeket válasszunk, amelyek valóban fontosak közösség számára, és amelyek a kiinduló problémára megfelelı megoldást jelentenek. Senkit sem érdeklı és sehova nem vezetı ügyekre nem lehetséges széleskörő támogatás elnyerése. (Az már egy más kérdés, hogy idıvel a helyi közvélekedést és közvéleményt befolyásolhatjuk – ez azonban elızetes munkát igényel.) Amennyiben van például a településünknek hivatalosan is elfogadott környezetvédelmi, fenntarthatósági vagy bármilyen egyéb – akár szektorális – fejlesztési stratégiája, akciónkat elhelyezhetjük annak logikai

•

• •

keretrendszerében is. Ha bizonyítható és levezethetı, hogy a mi elképzelésünk a hivatalos koncepciókban lefektetett célkitőzéseket támogatja, könnyebb lesz a helyi vezetés képviselıinek támogatását elnyerni és az esetlegesen szükséges külsı forrásokat (pl. anyagi támogatás, eszközök, munkaerı) mozgósítani. Világosság, egyértelmőség: Céljaink és eredményeink, illetve ezek logikai illeszkedésének meghatározásakor és megfogalmazásakor arra kell törekednünk, hogy az átlagos mőveltségő emberek is megértsék, ık is azonosulni tudjanak vele. Azaz, alapvetı elképzeléseinket addig kell csiszolni és ülepíteni, amíg pár egyszerő tımondattal is megfogalmazható, mit szeretnénk csinálni. Mérhetıség, ellenırizhetıség: Minden célnak és eredménynek mérhetınek és/vagy ellenırizhetınek kell lennie (bıvebben lásd alább). Fokozatosság: Ha több mindent szeretnénk elérni/megvalósítani, illetve amennyiben eredeti elképzeléseink összetettek, mérlegeljük az egyes célkitőzések és eredmények fontosságát és logikai hierarchiáját, s rendezzük ıket megfelelı sorrendbe.

Ellenırzés és nyomon követés Annak, amit el szeretnénk érni, és amit meg szeretnénk csinálni, ellenırizhetınek és – lehetıleg számokkal is kifejezhetı módon – mérhetınek kell lennie. A menedzsmenttel foglalkozó szakemberek körében gyakran idézett mondás, hogy „ami nem mérhetı, az nem is megvalósítható”, vagy másként fogalmazva: honnan tudjuk, hogy mit sikerült elérni, ha a siker feltételeit nem tisztáztuk elıre?

Mutatók,

kifejezhetı mennyiségi és minıségi értékek

Példa

- cenzus - mérés

Továbbra is probléma, hogy a kukákba nem fér be az egy hét alatt összegyőlı hulladék?

kérdıív/megfigyelés

hulladékmegelızés

- a komposztáló háztartások száma - a komposztált háztartási hulladék térfogata/tömege adott idıszakban

légszennyezés

légszennyezettségi adatok (pl. CO kibocsátás különbözı idıintervallumokban)

TÉMA

Meghatározás

Ellenırzés módjai, információforrások hiteles információforrások, az eredmények amelyek lehetıvé teszik hatékonyságával az elırehaladás kapcsolatos, nem mérhetı összemérését a tervezett eredményekre kérdezı célokkal és kérdések eredményekkel monitoring állomások (pl. Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat) adatai - Történt változás a bútorokra lerakódó porral kapcsolatban? Még mindig annyira kormos-olajos az kérdıív összetétele? - Lehet már szellıztetni napközben? ellenırzı kérdések

A sikert és teljesülést igazoló célmutatók (indikátorok) meghatározása abban is segít, hogy céljainkat és a megvalósítani kívánt eredményeket pontosítsuk, valamint, hogy figyelmünket ezekre tudjuk összpontosítani. Az ellenırzı kérdések pedig olyan esetekben nyújtanak segítséget, amikor a számszerő mutatók nem használhatóak vagy nem állnak rendelkezésre (azaz fıként a hosszú távú és a közvetlen célok esetében), és fıként az akció hatékonyságára kérdeznek rá visszatekintı módon (pl. probléma-e még ez vagy az). Így tehát olyan tervet kell készítenünk, ami egyben tartalmazza az eredmények ellenırzését szolgáló mutatókat és az ellenırzés módjának meghatározását, illetve a mutatók forrását is. A logikai keretmátrixban erre szolgál a második oszlop.

Az ellenırzés és nyomon követés forrásait és módjait általában már a helyzetfelméréskor megismerjük – ilyenkor nincs másra szükség, mint ugyanazon mőveletek elvégzésére és kiértékelésére, amelyek eredményeként világos képet kapunk arról, mit sikerült elérnünk mind rövid, mind pedig hosszú távon. Más esetekben viszont a beavatkozás módja, az akció mikéntje határozza meg, milyen módon lehet ellenırizni (pl. megvannak-e kihelyezett madáretetık, milyen fajta madarak járnak oda). Alapszabály azonban, hogy minden esetben érdemes a legegyszerőbb módot kiválasztani, valamint az olyan megoldásokat, amelyek egyszerre több dolog ellenırzésére is alkalmasak (pl. háztartásokra vonatkozó kérdıívek egyaránt győjthetnek konkrét adatokat és véleményeket). Eszközök és felelısök, költségek és források meghatározása A tervezés részeként részletesen meg kell határozni, mire van szükség az akcióhoz, mind az eszközök, mind pedig a további források vonatkozásában. Ha pl. fát szeretnénk ültetni, honnan szerezzük be a facsemetét? Ki fog elmenni érte és a helyszínre szállítani? Ki fogja kiásni a gödröt, elültetni, utólag pedig rendszeresen öntözni? Ki hoz az ültetés helyszínére vizet? Ki fogja fizetni a kapcsolódó költségeket? Ezernyi hasonló kérdés merül fel, amelyeket mind elıre kell tisztázni, mert csak így biztosítható a gördülékeny megvalósítás. Hiába bizonyulhat hosszadalmasnak és unalmasnak ez a lépcsıfok, az alapos átgondolást semmiképp nem érdemes elhanyagolni. Ekkor derülhet ki ugyanis, hogy nincs például senkinek sem ásója a házban és még szerezni kell egyet, vagy az is, hogy fogalmunk sincs, a környékbeli faiskolákban egyáltalán kapható-e a kiszemelt fafajta csemetéje és hogy honnan lenne beszerezhetı, és azzal sem vagyunk tisztában, egyáltalán milyen gondozási igénye van az adott fajnak. Ugyanilyen nagy jelentısége van annak is, hogy még a tervezés szakaszában kijelölésre kerüljenek az egyes feladatok – és esetleg azon belül a részfeladatok – felelısei. Nem érdemes továbbá

egyszerően csak rájuk hagyni a feladatok kitalálását és megoldását: sok problémát elızhetünk meg azzal, hogy a felelısökkel részletesen átbeszéljük feladataikat. Különösen igaz ez akkor, ha a feladatokat olyanok vállalják el, akiket még csak nem ismerünk, s akiket napi szinten nem tudunk ellenırizni, számon kérni. Végül pedig azt is át kell gondolni, van-e anyagi következménye az akciónak, és ha igen, a szükséges költségeket ki fogja kifizetni? Ha nincs pénzünk rá, honnan tudunk szerezni? Ez ugyanis alapvetıen meghatározza, hogy egyáltalán bele tudunk-e vágni az akcióba; hogy szükséges-e újra úgy átgondolni elképzeléseinket, hogy a megvalósítás senkinek ne jelentsen különösebb anyagi megterhelést; hogy szükséges-e kiegészítı és elızetes lépéseket tenni támogatók toborzására, pályázati források kiaknázására.

Feltételezések és kockázatok A feltételezések azon tényezıkre vonatkoznak, amelyek teljesülését feltételezzük, s amelyek nélkül a kitőzött célok nem elérhetıek. Például, feltételezzük, hogy az emberek tudnak olvasni, mert ha nem, hiába teszünk ki tájékoztató táblákat. Sokszor ezekkel a feltételezésekkel nem tudunk mit kezdeni a puszta ráhagyatkozáson kívül. Ugyanakkor, ha a tervezési folyamat során kiderül, feltételezéseink nem állják meg a helyünket, meg kell fontolni, érdemes-e egyáltalán nekikezdeni az akciónak, illetve át kell gondolni, hogyan igazíthatjuk terveinket a valósághoz. Ebbe a körbe tartoznak a jogi kérdések is: tisztázni kell, a tervezett eredményeknek, illetve a hozzájuk vezetı tevékenységeknek vannak-e jogi-adminisztrációs akadályai, illetve milyen kiegészítı intézkedések szükségesek ahhoz, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot.

Feltételezések, a célok eléréséhez szükséges, feltételezett körülmények

Példa

légszennyezés

[átfogó célkitőzés szintje] az utca légszennyezését az átmenı autóforgalom okozza [konkrét célkitőzés szintje:] az autósokat zavarják a kitett virágládák, ezért nem fognak behajtani az utcába

[eredmények szintje:] a házunk elé jogszerően teszünk ki virágládákat

TÉMA

Meghatározás

kockázatok az eredmények hatékonyságával kapcsolatos, nem mérhetı eredményekre kérdezı kérdések

a kitett virágládákat ellopják

a kitett virágládák balesetet okozhatnak

A feltételezések mellett számolni kell a kockázatokkal is: az elıbbi példánál maradva ilyen, ha az emberek nem olvassák el az általunk kitett információs anyagot, vagy az hamar vandalizmusnak esik áldozatul. Annak érdekében, hogy az ilyen kockázati tényezıket ki tudjuk küszöbölni, az akciótervben szükséges belefoglalni azokat az intézkedéseket is, amelyekkel a kockázatok megelızhetıek, de legalábbis csökkenthetıek (pl. nem pusztán hagyományos információkat közlünk a megszokott módokon, hanem rendhagyó, meghökkentı vagy különösen népszerő stílust és eszközöket alkalmazunk; esténként az információs tábla felé sétáltatjuk a kutyáinkat). Abban az esetben pedig, ha a célok és eredmények elérése, illetve megvalósítása túlságosan kockázatos vagy épp jogi-szabályozási

akadályokba ütközik, célravezetıbb alacsonyabb kockázatú célokat, illetve tevékenységeket választani. Ütemezés A tervezés során figyelemmel kell lenni az akció idıbeli sajátosságaira is. Ennek egy része a szezonális sajátosságok figyelembevételét jelenti, így

• • • •

az évszakok sajátosságait (különösen az ültetés és szabadban végzendı akcióelemek miatt); az emberek szezonális viselkedésének jellemzıit (közösségi fórumokat nem érdemes a nyári és téli szabadságolások idejére tervezni); a hivatalok mőködési rendjét; a helyi kulturális szokásokat;

de ugyancsak figyelemmel kell lenni

• • •

a szabad- és ünnepnapokra (a közösség nagyobb arányú részvétele ilyenkor lehetséges, ugyanakkor egyes ünnepnapokon biztos, hogy nem számíthatunk senkire); arra, mennyi idınk áll az akció megvalósítására rendelkezésre, s hogy van-e valamilyen konkrét határidı, amire tekintettel kell lenni (pl. jeles nap, vagy akciónap esetén).

Végül pedig, különösen fontos, hogy a megvalósítás lépcsıfokainak kialakítása, a részhatáridıket megállapítása jól felépített legyen logikailag. Azaz, ne kezdıdjön meg semmi sem úgy, hogy elıfeltételei nem állnak még rendelkezésre, a szükséges intézkedéseket még nem lépte meg senki (legyen meg a szükséges anyagi forrás, álljanak rendelkezésre az eszközök és a szükséges engedélyek stb.). Szintén

vegyük figyelembe a célok hierarchiáját: a fokozatosság elve alapján kezdjük az egyszerőbbekkel, amelyek arra is megfelelıek lesznek, hogy összekovácsolják a közösséget és gyorsabb sikerélményekhez juttassák a résztvevıket. Az akcióterv véglegesítése Amint túl vagyunk az elıkészítés folyamatán és a találkozók és megbeszélések, valamint a helyzetfelmérés és meghatározás révén meghatároztuk mind a közösségi igényeket, mind pedig a beavatkozási lehetıségeket és ezek körülményeit, mindezt rendszerbe kell foglalni. Ennek eredményeként jön létre a részletes, világosan és pontosan megfogalmazott akcióterv, ami az akció sikerének, egyáltalán megvalósíthatóságának feltétele. Attól függıen, hogy milyen eszközökhöz nyúlunk, lehet részleteiben is kidolgozni, majd véglegesíteni tervünket. Mindenekelıtt a logikai keretmátrixot tisztázzuk le (már amennyiben használjuk), de amennyiben infrastrukturális beavatkozásról (építés, bontás, felújítás stb.) van szó, ekkor kell például a tervezési folyamat részeként meghatározott igények alapján elkészíteni a látvány- és kiviteli terveket, amennyiben pedig kommunikációs eszközöket szeretnénk bevetni, ez a tervezett akció részletes forgatókönyvének megírását is jelenti. Amennyiben a kitőzött célok elérését több tevékenység is támogatja, illetve amennyiben az akció több részbıl áll, a tervet tevékenységekre lebontva kell elkészíteni, különösen figyelve logikai és idırendi sorrendjükre. Szintén fontos, hogy amennyiben az elızetes tervezés során több alternatíva is meghatározásra került, s ha az elızetes tervezés nem döntött kizárólag az egyik mellett, a tervezı úgy dolgozzák ki a tervet, hogy az egyes alternatívák elınyei és hátrányai, illetve a megvalósításukhoz szükséges tevékenységek és erıforrások világosan elkülönüljenek egymástól, s hogy a közösség a visszamutatás során

képes legyen a kidolgozott terv alapján a számára legmegfelelıbb változat mellett dönteni. A részletes terv magában foglalja

• • • • •

az egyes tervezési szintek és szempontok szöveges kifejtését, a különbözı nézıpontok és elvárások közti esetleges ellentmondások, konfliktusok feloldását, a szükséges teendık összegyőjtését és felelısökhöz társítását, a kapcsolódó költségek becslését (költségvetési terv) és a forrásokkal való párosítását, a megvalósítási ütemterv elkészítését és a megvalósítási szakaszok mérföldköveinek meghatározását.

A részletes tervezés végezhetı közösen, munkacsoportokban és egyegy személyre bízva is. Fontos azonban, hogy ennek a fázisnak is legyen felelıse, akinek feladata az összeállított terv véglegesítése – az esetleges illeszkedési problémák megoldása, egységesítése stb. A részletes terv fontos, hogy

•

•

•

kellıen részletezett legyen: annak érdekében, hogy ne essünk az általánosítás és felszínesség hibájába, valamint hogy késıbb és mások számára is érthetı legyen a táblázat, a lehetı legtöbb részletet érdemes megadni – az ésszerőség határain belül persze (nagyobb és összetettebb projektek esetén minden fıbb célra/eredményre érdemes kidolgozni egy-egy külön táblázatot); valóban kifejezze a közösség igényeit: a közös tervezési alkalmakon elhangzottak alapján készítsük, azaz egyszerősítéskor ne essünk abba a hibába, hogy a magunk szájíze szerint fogalmazzuk át a dolgokat; logikus felépítettséget és következetességet tükrözzön: az ütemezés során figyelni kell arra, hogy az egyes lépések mennyiben feltételezik elı egymást, s hogy az egyes eredmények

•

valóban a kívánt célt szolgálják, az pedig valóban hozzájáruljon a hosszú távú cél eléréséhez; rövid, lehetıleg tımondatokban legyen megfogalmazva annak érdekében, hogy mindenki számára érthetı legyen.

Visszamutatás, korrigálás A részletes projekttervezet jelenti a megvalósítás kiindulópontját, ezért fontos, hogy a legfontosabb szereplık számára legalább még egyszer visszamutassuk, s hogy lehetıséget adjunk az utolsó kérdések tisztázására. Ugyancsak ekkor lehet eldönteni, az esetleges alternatívák közül melyik – a közösség számára – leginkább megfelelı és elfogadható változat. Mindaddig nem érdemes belekezdeni a megvalósításba, amíg nem biztosított a kellı szintő részvétel és támogatás.

Egyszerő példa a logikai keretmátrixos tervezésre Az akció leírása és logikája Átfogó cél Mit szeretnénk elérni? Közvetlen cél Mi a közvetlen célunk?

Tiszta, rendezett lakókörnyezet, közterületek. Ne legyen kutyaszaros a járda.

Mutatók, ellenırzı kérdések

Ellenırzés módjai, információforrások

Jobb érzés az utcán sétálni? Mi változott? Csak a mi utcánkban vagy máshol is?

körkérdés, a közvélemény megszondázása, kérdıív

Kockázatok és feltételezések

Látunk még kutyapiszkot az utcán? Jobb lett terepszemle (piszkok megszámolása) a helyzet? A kutyásoknak el kell olvasniuk és meg kell szívlelniük

Eredmény (output) Mi lesz az akció konkrét eredménye?

A kutyasétáltatókat szellemes, mégis udvarias módon emlékeztetjük rá, hogy szedjék össze kutyájuk után a kutyapiszkot.

Az utca mindkét oldalán 100-100 méterenként, azaz összesen 16 helyen felfújt figyelmeztetı szöveg.

terepszemle (feliratok ellenırzése)

Lennie kell szemetesnek, ahova kidobhatják az összeszedett kutyagumit és azt rendszeresen üríteni is kell. Olvashatónak kell lennie a feliratoknak. Kockázat: valaki bepipul és lefesti

Tevékenységek (input) Mit és ki fog csinálni?

Kockázat kezelésére tett intézkedések, elágazási pontok új akciókhoz

Nem tudunk mit kezdeni vele, csak bízhatunk benne, hogy kellıen normális emberek ık is. 1. az önkormányzattól kell igényelni (Judit), de addig is 2. ki kell tenni néhány erre alkalmas zsákot és rendszeresen üríteni kell
ÚJ AKCIÓ! (felelıs: Gábor) próbafújás, szükség szerint javítás (közösen) szükség esetén javítás, újrafújás (Géza és Juci)

Eszközök és felelısök Költségek és források Mennyibe fog Mi kell hozzá és honnan szerezzük be? kerülni és honnan lesz rá - sablon (Géza) pénzünk? A felfújt szövegeknek olvashatónak és Felfújjuk a járdára több helyen, hogy - 1 tubus fehér akril (Juci) jól látható, rendszeresen „Mővelt ember kutyája nem piszkít - elbeszélgetés és engedélykérés az érintett - festék: kb. 1000 Ft, kutyaszaros helyre kell lenniük. a járdára.” házak tulajdonosaival/közös - karton: kb. 200 Ft, képviselıivel (Gábor) - olló - söprés fújás elıtt (közös) (Géza és Juci veszik meg) - felfújás (közösen) - seprő (Gábor) Az utcában (majdnem) mindenki Ha nem történik semmi, új Az önkormányzatnál elérjük, legyen - aláírásgyőjtés az utcában (Judit) aláírja. akciót indítunk az egy pár szemetes az utcában a - kérelem a polgármesternek címezve A polgármester/ jegyzı/üzemeltetési önkormányzat kutyapiszok számára. (Judit) bizottság támogatja a lakossági meggyızésére. kérést. - szemetes győjtı zsákok (Gábor) - lámpapóznák tulajdonosától engedélyt Az utcában nem fogja senki megfúrni, Ha valaki tiltakozik egy konkrét - zsákok és rögzítı eszközök (spárga, Átmenetileg néhány kutyapiszok győjtı kérni, hogy felszerelhessük rá a mert ez még mindig kevésbé zsákhely miatt, alternatív drót, ragasztószalag): kb. 1000 Ft zsák kihelyezése. zsákokat (Judit) idegesítı, mint kerülgetni a lehetıségek/megoldások (Gábor) - zsákok felszerelése a lámpapóznákra és kutyapiszkot. választása. feliratozása (Gábor)

4. Akció indul! A végrehajtás Most, hogy végre felállt a csapat, hogy közösen meghatároztátok mit és hogyan kellene csinálni, valamint elkészült és az utolsó részkérdések tisztázását követıen kiválasztásra és/vagy jóváhagyásra került a terv, indulhat a megvalósítás. A legfontosabb szempontok:

•

•

•

• •

•

Tartsátok magatokat a tervhez: Az elkészült terv szolgáljon fix térképként. Lehetıleg ne térjetek el tıle, mert az olyan lehet, mintha letérnétek a térképrıl – hirtelen nehéz lesz tájékozódni és akár el is lehet tévedni. Rugalmasság: Sose tekintsetek azonban úgy a tervre, mintha az kıbe lenne vésve. Ha menet közben új szempontok merülnek fel, váratlan problémákkal és lehetıségekkel találkoztok, legyetek készek változtatni rajta. Sıt, az sem árt, ha idırıl idıre összejöttök, és megnézitek, hol kéne igazítani az eredeti elképzeléseken Kompetenciahatárok betartása: Mindenki a rá bízott, illetve a saját maga által vállalt feladattal foglalkozzon, ne a másokéval. Más az persze, ha valaki segítséget kér tılünk, de bízzunk egymásban annyira, hogy ne osztogassunk kéretlen jótanácsokat és ne is akarjuk megcsinálni valaki helyett a dolgát még szívességbıl se. Kitartás és következetesség: Fontos, hogy mindenki, aki elkötelezte magát az akció végrehajtásában, azt részesítse elınyben – akár még a saját szabadidejének és más elfoglaltságainak kárára is. Koordináció, felügyelet, coaching: Amint arról a bevezetı gondolatokban írtunk, fontos, hogy valaki átfogó szemlélettel közelítsen az akció egészéhez és vezetıként lépjen fel (ehhez kell persze a többiektıl kapott mandátum is). A résztvevıket folyamatosan felügyelni és motiválni, szükség esetén pedig segíteni is kell annak érdekében, hogy a megbeszéltek szerint és sikeresen oldják meg a rájuk bízott feladatokat. Támogatás, új specialisták behívása: Amennyiben a megvalósítás folyamán váratlan kihívással találkozunk és nincs meg a szükséges speciális szaktudás az akcióban résztvevık körében, a lehetı

•

•

leggyorsabban próbáljuk meg azonosítani, ki segíthet a megoldásban. Bevonás lehetıség a megosztásra, a feladatok újra elosztására: Amennyiben közös akcióról van szó, lehetıleg minden résztvevıt vonjunk be a menet közben való értékelésbe, és adjunk lehetıséget arra, hogy igény szerint újraosztásra kerüljenek a szerepek és feladatok. Ezek kialakításánál mindig a konszenzusra kell törekedni jól ismert dumas-i „egy mindenkiért, mindenki egyért” alapon. Folyamatos dokumentáció, megosztás, közösségépítés: Amint arról fentebb bıvebben írtunk már, fontos, hogy ne sikkadjon el se a dokumentáció, sem pedig a megosztás – ezekre mindig gondoljunk.

Ünnepeljünk! Az akció végén a résztvevık büszkén pillanthatnak az elért eredményekre. Nem csak, hogy valami fontosat tettek, értéket mentettek vagy hoztak létre, de személyes fejlıdésen is keresztülmentek és megerısítették közösségüket is. Ha teret adtak a nyilvánosságnak, akkor ráadásul közösségük megítélése is pozitív irányba mozdul el, ami tovább erısítheti ıket.

Fotó: Andreas Duess from Toronto, Canada wikimedia commons

5. Ellenırzés Az akciót követıen érdemes ellenırizni is, mit valósítottunk meg a tervezettekbıl, hosszabb távon pedig, hogy mit sikerült elérnünk vele. Elképzelhetı ugyanis, hogy bár fantasztikus eredményeket értünk el és mindenki a csodájára jár pl. a közösségi komposztálónknak, az eredeti célt (azaz a hulladékok mennyiségének csökkentését) mégsem sikerült elérni. Ilyenkor nem érdemes letudni egyszerően annyival, hogy „mi megpróbáltuk…”, hanem a tanulságok fényében érdemes az akciót – akár módosított formában is – megismételni, illetve új akciót indítani. Ugyanígy, az ellenırzés segít abban is, hogy szükség esetén korrigáljuk a karbantartás és fenntartás szükséges lépéseit, eszközeit, személyi és anyagi feltételeit. Az ellenırzés során ráadásul olyan dolgokra derülhet fény, amelyek tanulságul szolgálhatnak nem csak a mi, de az egész közösség, valamint más helyben aktív közösségek, csoportok számára is. Tanulságainkat ezért ne tartsuk meg magunknak – legyenek ezek is a megosztás tárgyai. Végül, az ellenırzés azt is szolgálja, hogy hitelesek maradjunk mind a saját magunk, mind pedig mások szemében is. Ennek alapvetı elıfeltétele az ıszinteség és átláthatóság: az erıfeszítésekkel, eredményekkel és nehézségekkel kapcsolatban egyaránt ıszintének kell lenni. 6. Ismétlés, fenntartás Az akciófolyamat utolsó – bár korántsem végsı – lépése az akció megvalósulását, a szükséges intézkedések lezárását követıen kezdıdik. Bármi is legyen akciónk tárgya, szinte biztos, hogy legalább céljaink hosszú távúak, azaz biztos, hogy nem csak a pillanatnyi hatáskeltés a célunk. Ha valamit építünk, létrehozunk, az rendszeres karbantartást igényel majd; ha fát ültetünk, azt öntözni kell; az akció során megerısödött közösség további részvételt és közösségépítı alkalmakat igényel; de ha csak valamilyen szimbolikus akciót hajtunk is végre a döntéshozók, a lakosság vagy valamilyen más csoport befolyásolásának érdekében, biztosan érdemes lesz ráerısítenünk, idıvel megismételnünk.

Esettanulmányok és ötletek helyi környezetvédelmi akciókhoz PARK(oló) Nap A nemzetközi PARK(oló) Nap célja az, hogy kifejezze az élhetıbb városok kialakításának, illetve az ehhez szükséges utca fogalom újragondolására vonatkozó társadalmi igényt, szimbolikus módon tiltakozva az autóközpontú gondolkodás és az ellen, hogy a köztereket a városokban autók foglalják el. Az akció középpontjában ebben az esetben egy vidám és kreatív köztéri happening áll: a résztvevık bejelentett demonstráció keretében (azaz jogszerően!) vonulnak ki és foglalnak el egy parkoló autónyi, 2,5x5 méteres parkolóhelyet, amelyet tetszésük szerint használnak fel erre a napra például játékra, piknikre, nyilvános irodalmi estre, esküvıre, oktatásra, beszélgetésekre, vitafórumra, illetve az ehhez szükséges minipark létrehozására – mindarra, aminek a helyét a parkolóhelyek és autók elfoglalják. 2008-ban és 2009-ben Magyarországon is megrendezték. Bár szervezett keretek között akciónapra az utóbbi években Magyarországon nem került sor, de a http://www.parkolo.eoldal.hu/ weboldalon továbbra is megtalálható a szervezési útmutató és kedvcsinálóként a korábbi évek akciónapjain készült felvételekbıl összeállított galéria. Nemzetközi akció oldal, további információk és ötletek: http://parkingday.org/

Átalakuló Város(rész): Wekerletelep Budapest XIX. kerületének sajátos része az 1908 és 1926 között megépült, eredetileg munkáskolóniának szánt Wekerletelep. A környezetébıl markánsan kiemelkedı, a leginkább Kós Károly nevével fémjelzett, nagyrészt a népi építészet (különösen az erdélyi faépítészet) formavilágához visszanyúló szecessziós stílusban megépült városrészt ma leginkább építészeti értékei miatt ismerik és tartják számon. A Wekerletelep ugyanakkor az ipari város problémáira és lehetetlen

életkörülményeire választ keresı, a nagyvárosi és vidéki életforma elınyeit egyaránt érvényesíteni kívánó, 19. sz. második felében megszületı európai kertváros mozgalomnak is kiemelkedı (hazai viszonylatban legkiemelkedıbb) példája pezsgı társadalmi élettel, erıs helyi identitással, nem utolsó sorban pedig jó adottságokkal a fenntartható városi életmód megvalósítására. Itt lakó magánszemélyek 2008-ban kezdeményezték, hogy a városrész értékeiért és az itt élık érdekeiért 1992 óta hivatalos formában is tevékenykedı Wekerlei Társaskör Egyesület indítson klímabarát programot (az egyesület hamarosan a 2007-ben alakult Klímabarát Települések Szövetségének tagjává is vált). A program részeként eleinte fıként szemléletformáló eseményeket és információs megmozdulásokat szerveztek (pl. a havonta megrendezésre került Zöld Szombat családi napokat), valamint beindították a Zöld Hajtás Klubot és a Kertbarát Kört, amelyek hamar a klímabarát mozgalom bázisává váltak. A rendszeresen és legkülönbözıbb témákban szervezett különbözı tanfolyamok, elıadások, workshopok (komposztálás, biokertészkedés, napelemes aszaló építés stb.) mellett dobozrendszert is beindítottak egy Budapest környéki biogazdaság és a helyi vásárlók összekötésével, szakértı tagjai pedig energiahatékonysági munkacsoportot alakítottak, amely közösségi részvétellel egyedülálló javaslatcsomagot dolgozott ki a helyi építési szabályzat módosítására a városrész különleges és védett épített környezetében is megvalósítható energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatban. Mindezeken a konkrét és nagyon is kézzelfogható eredményeken túl azonban a kezdeményezés legnagyobb sikere azonban az, hogy a környezetkímélı, klímabarát és közösségi életmód népszerősítésével és gyakorlatias megközelítésével valóban elindította a városrészt a változás útján. Az utóbbi években olyan aktivista álmok valósultak meg már itt a legkülönbözıbb szereplık révén, amelyeket mindeddig leginkább csak a sokat irigyelt külföldi példákból ismertünk. Ilyen az országban úttörı kezdeményezésként a helyi közkönyvtár által felállított, mindenki számára hozzáférhetı és ingyenes, köztéri könyvtároló szekrény; a maga nemében nem csak az országban, de régiós szinten is elsı fecskéknek számító magánkertben létrehozott

ehetı díszkert; vagy épp a városrész 2012 márciusában megnyílt piaca. Mindezek a példák azt mutatják, hogy az állóvizet fel lehet kavarni, valamint, hogy az egyes kezdeményezések egymást táplálva tudnak egyre nagyobb és komolyabb dolgokat megvalósítani. Az Átalakuló Wekerle blogja: http://atalakulowekerle.blogspot.hu Energiahatékony Wekerle: http://energiahatekonywekerle.blog.hu/

Carrotmob A vásárlói nyomásgyakorlás egyik legújszerőbb változata 2008-ban San Fransisco-ban született meg a villámcsıdület (flash mob) és a pozitív piaci magatartást vásárlással jutalmazó – az alapvetıen büntetı jellegő bojkottal ellentétes irányú – „buycott” keresztezéseként. A carrotmob (ha úgy tetszik, „villámvásárlás”) célja az, hogy a vásárlók egy idıpontra való összecsıdítésével gyors hasznot generáljon egy olyan kereskedelmi vállalkozás számára, ami ennek fejében társadalmi szempontból haladó intézkedéseket tesz. Neve is innen származik: az angol „carrot and stick” (azaz répa és bot) kifejezés eredetileg a csökönyös szamár elıre haladásra ösztönzı eszközre utal: egy bot segítségével az állat elé lógatott répára. Az eredeti recept a következı volt:

•

• •

a szervezık a környékbeli üzletek körében felmérték, egy délután során szerzett bevételük mekkora részét szánták klímabarát beruházásra abban az esetben, ha jelentıs számú vásárlót csıdítenek oda; a legmagasabb százalékot megnevezı bolt esetében szakértık bevonásával megvizsgálták, milyen kiadások révén érhetı el a legnagyobb széndioxidkibocsátás-csökkentés; résztvevıket toboroztak szórólapok, internetes oldalak és közösségi oldalak, valamint szájpropaganda révén (a felhívást

•

eleve egyfajta buliként határozták meg, pl. egy közeli parkban ingyenes koncertet is szerveztek); a villámvásárlást követıen a bevétel fényében a bolt tulajdonosaival és az energetikai szakértıkkel közösen meghatározták és megvalósították a pontos energetikai beruházást.

Az elsı carrotmob eredményeként az érintett bolt mintegy 2000 dollárt fordított energiatakarékos világításrendszer kialakítására. A Gasztrohıs által szervezett elsı magyarországi carrotmob eredményeként pedig egy budapesti étterem 44 ezer forintból nagytermének lámpáiban cserélte ki az izzókat energiatakarékosra. Forrás: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/carrotmobcarrotmob-–-ujfajtaetikus-vasarloi-akcio, http://gasztrohos.blog.hu/2012/11/17/energiatakarekos_izzoka_carrotm oboltunk Nemzetközi akcióoldal, szervezési útmutató, ötletek: https://carrotmob.org/

Magyar kerékpárutak szégyenfala A kezdeményezés a http://bringaut.freeblog.hu weboldalon győjtötte 2005 és 2006 során a veszélyes vagy használhatatlan kerékpárútszakaszokat. Ezeket a weboldalon a hely megjelölésével és fotóval dokumentálták. Az oldal célja nem az öncélú panaszkodás, hanem a közlekedı kerékpárosok figyelmének felhívása a veszélyes helyekre, az illetékesek figyelmének felhívása a beavatkozási szükségletekre. Nem utolsósorban az oldal kezdeményezésére számos bringaút-takarító gerillaakciót is végrehajtottak. Az eredeti kezdeményezésbıl mára szélesebb körő tevékenységet ellátó egyesület nıtte ki magát.

Te Szedd! Mozgalom Bár nem civil, hanem kormányzati kezdeményezésrıl van szó, fontos megemlíteni a mozgalmat, amely jelenleg Magyarországon a legszélesebb körő összefogást tudja megvalósítani a szemétszedési akciók területén. A mozgalom ereje, hogy egy napon zajlik országosan a szemétszedés a legkülönbözıbb intézmények, szervezetek és magánszemélyek bevonásával. A szükséges infrastruktúrát és logisztikát a szervezık biztosítják, és az esemény rendszeresen széleskörő médianyilvánosságot kap. Egy ilyen országos akció szemléletformáló ereje nagyon nagy lehet, így érdemes ezekhez csatlakozni, de ne feledjük szem elıl, hogy a helyi problémák ismerete helyben van meg, és nem kell országos akcióra várni ahhoz, hogy pár zsák szemetet összeszedjünk. http://www.teszedd.hu/

HuMuSz Közösségi komposztálás Nagyvárosi környezetben is lehet komposztálni. Bár ez egyénileg, akár egy erkélyen is megvalósítható, ilyen esetekben célszerő közös komposztálót létrehozni. Erre jó példa a Hulladék Munkaszövetség által létrehozott közösségi komposztáló Budapest 11. kerületében, ahol a helyi lakosok valamelyik létezı komposztálóponthoz csatlakozva, vagy újat kialakítva részt vehetnek a közös komposztálásban. http://humusz.hu/komposztalj/

Közösségi kertek A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2010. óta foglalkozik a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintı community gardening,

valamint az egyre népszerőbb urban gardening magyarországi meghonosításával. A városi kertészkedés különbözı korú és hátterő embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülı lakói a városnak. A kertek közösségteremtı erejük és nevelı funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, főszernövénnyel látják el az ıket gondozó városlakókat. A KÉK célja, hogy mintakertek kialakításával, és átfogó tudástár létrehozásával segítse a városi kertészkedés önszervezıdı mozgalommá fejlıdését. http://kozossegikertek.hu/

Helyi természeti értékek védelme: Dunakeszi tızegláp 2009-2010 talán legnagyobb figyelmet kiváltó hazai természetvédelmi tiltakozása a Dunakeszi tızegláp megmentéséért indított tiltakozás volt. A Nemzeti Ökológiai Hálózat részét is képezı tızeglápra az ingatlanfejlesztés árnya vetült: a szomszédos hipermarket szerette volna területén áruházát, illetve autóparkolóját bıvíteni. A különösen nagy médiafigyelmet kapott megmozdulás legnagyobb sikere kétségkívül az, hogy a féltett természeti értéket mindmáig sikerült megmenteni (bár az ügy hivatalosan egyelıre nem került lezárásra) annak ellenére is, hogy a lápvédıknek komoly anyagi érdekekkel kellett szembeszállnia, s hogy nem csak egy tıkeerıs és nagy befolyású nemzetközi kereskedelmi vállalkozással, de egyes esetekben a hazai hatóságokkal és a helyi hatalom képviselıivel szemben is fel kellett venniük a kesztyőt.

Sikerük legfontosabb kulcstényezıi a széleskörő összefogás (számos más helyi és országos civil szervezetet is meg tudtak nyerni az ügynek, de egyes esetekben még médiaügynökségek is támogatták ügyüket), az intenzív és sokszor szórakoztató eszközökkel is operáló médiajelenlét (a tiltakozáshoz kifejezetten szórakoztató, a vírusmarketingre alkalmas kisfilmeket is használtak, amelynek révén még az egyik legnagyobb nézettséggel bíró, kereskedelmi csatornán fımősoridıben látható talk-show-ba is bekerült), a megalapozottság és tudományos alaposság (az ügyet kezdetektıl tudományos bizonyítékokkal tálalták), valamint a stratégiai megközelítésmód és a kitartás volt. Mindezek nélkül a tiltakozás nem tudott volna országos szintővé válni, s lehet, ma már a tızeglápról csak múlt idıben lehetne beszélni. Az üggyel foglalkozó tematikus weboldal: http://www.tozegto.freeweb.hu/

Akciónapok, közösségi versenyek, életmódprogramok, tanáccsal és gyakorlati segítséggel szolgáló civil szervezetek Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata http://kothalo.hu/ Tudatos Vásárlók Egyesülete http://tudatosvasarlo.hu Anthropolis Egyesület – „Digitális történetmesélés” projekt http://storycenter.hu/ Humusz Szövetség http://www.humusz.hu/ Védegylet http://vedegylet.hu/ Klímabarát Települések Szövetsége http://www.klimabarat.hu/ TeSzedd! http://www.teszedd.hu/ Az Év Fája http://evfaja.okotars.hu/ Szomszédünnep http://szomszedunnep.hu/ PARK(oló) Nap http://www.parkolo.eoldal.hu/ Virágos Magyarországért http://www.viragosmagyarorszag.hu

Autómentes Nap (szeptember 22.) és Európai Mobilitási Hét http://emh.kormany.hu/ http://www.mobilityweek.eu EnergiaKözösségek http://www.energyneighbourhoods.eu ÖkoKörök http://okokorok.hu Zöldövezet Program A MOL-csoport és az Ökotárs Alapítvány 2006 óta futó környezetvédelmi támogatási programja, amelyen zöldfelület megújítási vagy kialakítási közösségi akciók nyerhetnek támogatást. Ha nincs is aktuális pályázati kiírás, a program sikertörténeteit mindenképp érdemes áttanulmányozni ötletekért és inspirációért! http://zoldovezet.okotars.hu/

További segédanyagok, információforrások, útmutatók A Tudatos Vásárlók kampány- és bojkottszervezési kézikönyve. Budapest: Tudatos Vásárlók Egyesülete, 2006. letölthetı: www.tudatosvasarlo.hu/bojkott Állampolgári részvétel a környezetvédelmi döntéshozatalban. Budapest: Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ, 1994. Letölthetı: http://www.kothalo.hu/doksik/aarhus/1994.pdf Helyi közösségek a mezıgazdasági sokféleségért Magyarországon. Budapest: Védegylet, 2012. Letölthetı: http://vedegylet.hu/kepek/201208tajfajtaskiadvany.pdf Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? Kézikönyv jól mőködı közösségi terek létrehozásához. Budapest: Ökotárs Alapítvány, 2008. Letölthetı: http://zoldovezet.okotars.hu/system/files/hogyan_varazsoljunk_ujja_egy _kozteret_okotars.pdf Kié itt a tér? http://ittater.hu/tudastar A mi utcánkban – környezeti szemléletformálás a helyi környezetben http://amiutcankban.hu Közösségi önsegítı rendszerek. Budapest: Védegylet, 2009. Letölthetı: http://www.vedegylet.hu/doc/korwebre.pdf Közzététel, hirdetmények környezeti ügyekben (szórólap). KÖTHÁLÓ, 2008. Letölthetı: http://kothalo.hu/kiadvanyok/19.pdf Magyarország Zöld Térképe. Felhasználói kézikönyv. Budapest: Tudatos Vásárlók Egyesülete, 2010. Letölthetı:

Mielıtt odaláncolod magad. Útmutató a városi zöldfelületek és fák védelméhez. Budapest: Védegylet, 2006. Letölthetı: http://www.vedegylet.hu/ftp/fasfuzet.pdf Rajtunk múlik! Budapest: Közösségfejlesztık Egyesülete, 2006. Letölthetı: http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/99b0698cd023d101 8525670c0080e328/46550f17dd9b2740c12570770036872d/$FILE/Rajt unk múlik.pdf Helyi gazdaságfejlesztés. Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. Budapest: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., 2010. Letölthetı: http://www.rtop.hu/TF_fuzet_%282%29_Helyi_gazdasagfejlesztes_k.pdf Gyakoroljuk a demokráciát! Az Állampolgári Tanács, mint a közösségi összetartozás erısítésének eszköze. Az állampolgári részvétel lehetséges területei. Budapest: Cromo Alapítvány, 2010. Letölthetı: http://cromo.hu/files/Gyakoroljuk_a_demokraciat_Cromo_Alapitvany_20 10.pdf

[email protected]