GONDOLATOK A SZABADSÁGRÓL AZ ÜNNEP FÉNYÉBEN

Dunasziget Község Önkormányzatának Lapja

2016. március

GONDOLATOK A SZABADSÁGRÓL AZ ÜNNEP FÉNYÉBEN Talán a március 15-ei ünnepen országszerte a legtöbbet emlegetett szó: a SZABADSÁG. A szent szó, amit Petőfi így jellemez a híres Csatadalban: „Hadd lássák és hadd olvassák! Rajta szent szó van, szabadság!” A szabadság, amiért az évszázadokon át olyan sokat küzdött a magyarság! Nem véletlenül írja Vörösmarty Mihály a Szózatban: „Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt!” A minap az iskolások műsorát hallgatva elgondolkodtam: Mit jelent a mai kor embere számára a szabadság? Vajon vágyunk-e valamilyen szabadságra? Tudatában vagyunk-e szabadságunknak? Megbecsüljük-e ezt a csodálatos értéket? Készek lennénk-e ma is harcba vonulni érte és életünk árán megvédeni azt? Tudnánk-e eleget tenni Petőfi hívásának? „Talpra Magyar hí a haza! Itt az idő most vagy soha!” Amikor fontos döntést kell hoznunk, minden azon dől el: félünk vagy nem. Valójában minden azon múlik, hogy kellően bátrak vagyunk-e az adott pillanatban cselekedni. Nekünk a XXI. század kényelméhez és biztonságához szokott embereknek igenis ijesztően hatna, ha a családot, gyerekeket hátra hagyva csatába kellene vonulnunk a haza védelme érdekében. Nagyon nagy szükségünk lenne a bátorságra!

„Sehonnai bitang ember” - folytatja Petőfi - ”Ki most ha kell, halni nem mer!” Minden történelmi eseményünket a bátorság tette emlékezetessé! Beszélnénk-e történelem nagy alakjairól? Beszélhetnénk-e ma Kossuthról és Deákról, ki ismerné Batthyány vagy Damjanich nevét, ha őket a félelem, vagy a meghunyászkodás parancsa vezette volna? A 48-as forradalmi ifjak, akik a szabadság eszméjét tűzték zászlójukra, küzdöttek érte utolsó leheletükig, útmutatást adtak nekünk arról, hogy miként lehet a politikai, és katonai megpróbáltatások ellenére is nehéz időszakában összefogással, a hazaszeretet erejét a szívünkben tudva nagy dolgokat véghezvinni. Példát mutattak abban, hogyan dolgozhatunk mindannyian a magunk helyén és a magunk lehetőségei szerint nemzetünkért, lakóhelyünkért, és családunkért, amivel egyúttal saját javunkat is szolgáljuk. Intő figyelmeztetésként hagyták ránk a szabadság igényének jogát, egyben kötelezettségét. Jókai Mór, aki 1848. március 19-én még hitt a vér nélküli forradalomban, az Életképek című lapban, így írja le a március 15-i eseményeket: “A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az isten beszél. A nép szava is megdördült és mondá: Föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az! Írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik!” Elődeink bátorságának köszönhetően az 1848-as szabadság harc megteremtetette egy új, szabad élet alapjait! Bízom benne, hogy az előttünk álló évszázadokban már nem kell újra karddal kivívni a szabadságunkat, nem kardforgatáshoz kell a bátorságunk! (folytatás a 2. oldalon)

2016. március

2. oldal

Március 15-e akkor is, és ma is az önvizsgálat napja. Ma megkérdezhetjük magunktól, elég bátrak vagyunk-e a jelenkor kihívásaira? Érdemesek vagyunk egyáltalán arra, hogy ünnepeljük azokat a férfiakat? Válaszoljunk igennel, és nézzünk szembe bátran a jelen kor kihívásaival! Rajtunk múlik, hogy megteszünk-e mindent, annak érdekében, hogy az elődeink vére árán kivívott szabadságot megőrizzük, és kellő bátorsággal példát mutatva továbbadjuk azt a minket követőknek! Ha ma, március 15-én el hisszük, hogy az emlékezet örömében nem vagyunk egyedül, és rajtunk kívül még sokakban élnek hasonló bátor és büszke érzelmek, akkor

elmondhatjuk, hogy nem kell félnünk, mert harcok nélkül, kard nélkül is nagyszerű dolgokat vihetünk véghez, melyek méltók elődeinkhez. Mit kíván a magyar nemzet? – kérdezhetnénk ma is 168 évvel a forradalom után? A híres 12 pont sorolása előtt ott áll a ma is az örökérvényű mondat: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” Kívánhatunk-e mást, ennél többet a nemzet ünnepén? Legyen béke, szabadság és egyetértés! Cseh Benjamin polgármester

„Ifjúság! És bölcs vének! Halljátok énekét a hős magyar népnek! Ne feledjétek e dicső napot! Ami milliók szívében emléket hagyott…” Megemlékezés az Emlékparkban 2016. március 15.

Dunasziget Község Önkormányzata által rendezett 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére tartott megemlékezésnek a SzigetKöz-Pont-Ikszt és az Emlékpark adott teret. A műsorban közreműködtek: Glaser István tanár úr, és a KOSZISZ-Timaffy Endre Általános Iskola tanulói. A diákok ünnepi műsora után az ünneplő közönség Cseh Benjamin polgármester úr ünnepi gondolatait hallgathatta meg. Ezt követően a harang zúgása után a falu elöljárói elhelyezték a megemlékezés koszorúját. Köszönetünket fejezzük ki a diákoknak, felkészítő tanáraiknak az ünnepi műsorért, vendégeinknek a részvételért!

IKSZT

2

2016. március

3. oldal

Vidám délután Családi és baráti játékdélután kicsiknek és nagyoknak! Társasjáték minden korosztálynak, kifestők, mozgásos, zenés játékok, közös mesefilm vetítése, tea és ropogtatnivaló ez jellemezte a rendezvényt. Célunk: Legyen a művelődési ház igazi közösségi hely, találkozások, beszélgetések és közös élmények háza! A jókedvről, az önfeledt játékról következő képek tanúskodnak: IKSZT

3

2016. március

4. oldal

A kerítés építésének szabályai Tavasszal sok telektulajdonos vagy használó építi meg vagy újítja fel kerítését. Mindenekelőtt egy jó tanács: a felesleges viták és költségek elkerülése érdekében,- főleg új kerítés építése esetén,- földmérővel tűzessük ki telkünk határait. A kitűzést úgy javaslom lebonyolítani, hogy a földmérő ajánlott levélben meghívja a telek szomszédjait is, bemutatva nekik a telek sarokpontjait jelölő karókat és jegyzőkönyvben rögzítve átveteti velük a telek kitűzési vázrajzát. A földmérő kitűzési munkájának szerves része a sarokpontok fizikai kitűzése, a kitűzési vázrajz, a helyszíni bemutatás és átvétel. A munkák megkezdése előtt célszerű megismerni vagy felfrissíteni a kerítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad. Az építmény elhelyezése, építése során gondoskodni kell - a település és a táj szerves kapcsolatáról, az építmény környezetbe illeszkedő elhelyezéséről, a település ökológiai rendszerének védelméről, - a település, a településrész értéket képviselő építészeti arculatának megőrzéséről, - a település építészeti értékeinek megóvásáról, és az építészeti minőség emeléséről, és - a településrendezési eszközökben meghatározottak szerint az építészeti és régészeti örökség, a tájrészletek látványának (rálátás), valamint a telekről feltáruló kilátás védelméről annak mértékéig, hogy az érintett telek szabályos beépítését ne akadályozza. A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak. A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat. A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni. A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg. Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani. Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út kö-

zött – a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál – meg volna osztva. Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja. Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít. Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni. Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli. Üdülőterületen – ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik – csak nem tömör kerítés vagy élősövény létesíthető. A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani. Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja A Helyi Építési Szabályzatkerítésekre vonatkozó rendelkezései Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 70%-nál nagyobb mértékben korlátozott. Külterületen a mezőgazdasági üzemi terület épületegyüttese körül 3 szintes takaró növénysáv létesítendő a kistájra jellemző őshonos fajokkal. Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető. Az általános mezőgazdasági terület - szántó övezetben, a 200 m2-nél nagyobb alapterületű épületek köré honos növényzet telepítendő. Az általános mezőgazdasági terület-gyep övezetben birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos fajokkal. A kerítésre vonatkozó részletes szabályokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint Dunasziget Község Önkormányzat Képviselő-testülete helyi építési szabályzatról szóló 4/2014.(II.26.) önkormányzati rendelet tartalmazza. A hivatkozott jogszabályok elérhetőségei a Nemzeti Jogszabálytárban: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=31189.318599 http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh1eg2ed3dr8eo3dt6ee7e m6cj7bx6bz9ce8cc5cc4cf3o Amennyiben a tárgykörrel kapcsolatos kérdése van, ügyfélfogadási időben, keressen fel. Telefon: 06/70/6022493, e-postafiók: [email protected] Dr. Papp László aljegyző.

4

2016. március

5. oldal

Az avar és növényi hulladék égetésének új szabályai Az új rendelet alkotásának igénye és véleményezése: A lakosság igényeit figyelembe véve és a Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya előzetes véleményét kikérve, Dunasziget Község Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotta 1/2016.(III.02.) önkormányzati rendeletét az avar és növényi hulladék nyílttéri égetéséről. A tárgykört szabályozó korábbi rendelet október 15-től március 15-ig engedélyezte az avar és növényi hulladék nyílttéri égetését. A lakosság részéről azt kérték, hogy tavasszal, a korábbiakhoz képest tovább, április 15-ig engedélyezze az önkormányzat az égetést. A Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya véleményében nem támogatta az égetési időszak (évente 5 hónapnyi idejének) növelését, ám nem zárkózott el annak április 15-ig való megváltoztatásától. Véleményében felhívta a figyelmet arra, hogy külterületen lábon álló növényzetet vagy növényi hulladékot égetni csak az Országos Tűzgyújtási szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendelet 226.§-a szerint tűzvédelmi hatósági engedély birtokában szabad. Arra is felhívta az önkormányzat figyelmét, hogy védett természeti területnek minősülő külterületen (Szigetközi Tájvédelmi Körzet) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 38.§ (1) bekezdés f) pontja alapján, nád és más vízinövények égetéséhez, valamint – kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével – erdőterületen tűz gyújtásához, a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A rendelet célja és hatálya A rendelet célja az avar és növényi hulladék nyílttéri égetésére vonatkozó olyan helyi szabálynak a megállapítása, amely a levegő tisztaságának védelmét biztosítja. A rendelet területi hatálya – a helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével –Dunasziget Község közigazgatási területére terjed ki. A rendelet személyi hatálya Dunasziget Község közigazgatási területén a természetes személyekre, a jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokra terjed ki. Részletes rendelkezések A község területén az avar és növényi hulladék kezeléséről elsősorban komposztálással kell gondoskodni. Az ingatlantulajdonos a nem komposztált avar és növényi hulladékot a község területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó közszolgáltatóval köteles elszállíttatni. Dunasziget Község közigazgatási területén, fő szabály szerint, az avar és növényi hulladékok nyílttéri égetése tilos.

A fő szabály alól kivétel: a kommunális hulladékszállítási közszolgáltatásba bevont és be nem vont ingatlanon - az alább ismertetett korlátozások figyelembe vételével - az avar és növényi hulladék nyílttéri égetése évente – vasárnap és ünnepnap kivételével – november 15. napjától április 15. napjáig naponta 08.00 - 19.00 óráig megengedett. • Tilos a nyílttéri égetés a hatóság által elrendelt általános tűzgyújtási tilalom idején, illetve a füstköd-riadó alkalmával elrendelt korlátozás időtartama alatt. Az avar és kerti hulladék égetése 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy által vagy felügyelete mellett, a tűzvédelmi előírások betartásával végezhető úgy, hogy az égetéssel, az égetés hősugárzásával környezeti, vagyoni kár nem okozható és az égetés az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, a tüzelőanyag az emberi egészségre ártalmas égés-terméket kibocsátó anyagot nem tartalmazhat. Az égetendő avar és növényi hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot. Az égetésre – a füstképződés csökkentése és a környező lakosok kímélete érdekében – száraz anyaggal, a meteorológiai viszonyokra figyelemmel, szélcsendes időben kerülhet sor. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tűz gyújtásával kapcsolatos költség és felelősség, külön jogszabályokban előírtaknak megfelelően, a tűz őrzőjét és gyújtóját terheli. Eljáró hatóságok és jogkövetkezmények A rendeletben foglalt előírások megsértőjét a települési önkormányzat jegyzői jogkörben eljáró aljegyzője, mint környezetvédelmi hatóság, a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2.§ (2) bekezdésében meghatározott jogkörében, hulladékgazdálkodási bírsággal sújtja. Az önkormányzati rendelet teljes szövege a Nemzeti Jogszabálytárban és www.dunasziget.hu községi honlapon olvasható. Dr. Papp László aljegyző

5

2016. március

6. oldal

A Tündérkert Óvoda téli programjai

A Tündérkert Óvoda gyermekei a téli, borongós időben is élvezetes eseményeken vettek részt: A kicsik és nagyok egyaránt izgatottan várták a Mikulást. Énekkel, verssel, ajándékkal várták megérkezését. A nagyobbak már megismerték a népszokás eredetét. Mint minden évben most is felelevenítettük a Lucázás hagyományát: A középsős gyerekek hangos regéléssel, ének és dobszóval tréfálkodtak, kedveskedtek a többi gyermekeknek és felnőttnek. Az óvodában az advent kezdetével megkezdődnek a karácsonyi előkészületek. Mesélünk az adventi szokásokról, a közelgő ünnepről. Díszbe öltöztetjük az egész óvodát. A "karácsonyváró délutánunkon" együtt ünnepeltünk a szülőkkel mindhárom csoportban.

"Maskarások, bolondok, Rázzátok a kolompot. Takarodjon el a tél, Örvendezzen, aki él." Télvégi, telet búcsúztató ünnepünk a Farsangi-délelőtt volt. A mókázás, a jelmezekbe öltözés sok vidámságot adott a kisgyermekeknek.

6

2016. március

7. oldal A szomorú esős időt elűzendő, a kiscsoportosok hangszerekkel ismerkedtek, majd egy vidám játékos tornán vezették le mozgásigényüket.

Macis hét a középső és nagycsoportban A gyerekek otthonról elhozták kedvenc macijukat, hogy egy hétig együtt legyenek kedvenceikkel, akikkel játszottak, tornáztak. Megismerkedtek életükkel, barlangot építettek, s különböző alkotásokat készítettek róluk. Versenyre is keltek egymással: ki a legszebb, ki a legkisebb, legnagyobb..., stb. A nyertesek még érmet is kaptak. Az óvodai dekorációk és a gyerekek alkotásai is mind azt tükrözik, hogy már nagyon várjuk a tavaszt és felelevenítjük a húsvéti népszokásokat.

Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

Kedves Szülők, Támogatóink! A " Napsugár" Alapítvány nevében kérem, hogy ebben az évben is ajánlják fel számunkra az szja 1%-t alapítványunk részére. Minden évben ebből az összegből kapnak az óvodás gyermekek karácsonyi ajándékot. Az elmúlt év támogatásából képességfejlesztő játékokkal és a középső csoportosok új baba-konyhájával leptük meg a gyerekeket. Bízunk abban, hogy továbbra sem feledkeznek meg rólunk! Napsugár Alapítvány adószáma: 18533536-1-08 Nagyné Oeller Veronika

7

2016. március

8. oldal

KOSZISZ-Timaffy Endre Általános Iskola Lezártuk a félévet, mindenki számot vetett az eredményével. Kinek elégedettséget, kinek szomorúságot hozott, de újult erővel vágtunk neki a következő félévnek. Februárban szentmisén vettünk részt, melyen minden tanulónk részesült a hamvazás szentségében. Történelemből a Titok versenyben a következő tanulók jutottak tovább a második fordulóba: -

Szabó Kristóf 8. osztályos Légrádi Szabolcs 7. osztályos Neválovits Timót 6. osztályos Tóth Hanna 6. osztályos tanuló.

Elküldtük a Harmatcsepp tanulmányi verseny, a Titok történelmi csapatverseny, és a Tudásbajnokság tanulmányi verseny következő fordulójának megoldásait, részt vettünk a Herman Ottó természetismereti verseny első fordulóján, várjuk az eredményeket. A Nyelvész Bendegúz- Gyermek- és Ifjúsági Akadémia által kiírt tanulmányi versenyre 4 tanulónk jelentkezett, melyből két tanulónk bejutott a megyei fordulóba, amelyet március 18-án rendeznek. Továbbjutott tanulóink: Gasparovics Liliána 4. osztályos Légrádi Róbert 3. osztályos tanuló. A Tündérrózsa KSE mazsorettesei Téten válogató versenyen vettek részt, amelyen ismét nagyon szép eredmények születtek: Midi mazsorett szóló bottal: Németh Kata 5. hely Cadett trio bottal: Csóka Viktória, Csóka Alexa, Kálmán Domonika 6. hely Midi szóló pomponnal: Németh Kata 4. hely Cadett szóló pomponnal: Stiefvater Emelie 4. hely Csóka Alexa 6. hely Csoportos eredmények: Cadett mini formáció I. bottal: 2. hely Cadett mini formáció II. bottal: 3. hely Junior mini formáció bottal: 2. hely Cadett mini formáció pomponnal: 2. hely Midi csapat pomponnal: 1. hely

Gratulálunk minden szereplőnek és a felkészítőnek, Lengyel Tibornénak. (folytatás a következő oldalon) 8

2016. március

9. oldal

Az 5. osztályosok Kitley Tiborné felkészítésében egy szívhez szóló műsorral emlékeztek meg az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiről az iskolai ünnepségen. Több diákunk a községi ünnepségnek is aktív szereplője volt. Széles Sándorné és Glaser István a gyerekekkel közös énekléssel emelték az ünnep színvonalát. Köszönet minden felkészítőnek és szereplőnek. A tavaszi szünet időpontja: március 24-29.

Mindenkinek Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánunk! Nagyné Giczi Zsuzsa TISZTELT OLVASÓK! Az egyesület hivatalos bejegyzése megtörtént: ÖTSZIGET FALUSZÉPÍTŐ EGYESÜLET DUNASZIGET Az „Ötsziget” a községrészek régi nevére utal: Galambossziget-Nagysziget-Cikolasziget-Sérfenyősziget-Doborgazsziget . A hagyományőrzés jegyében elkészült a fonott vesszőkerítés a Tündérrózsa Közösségi Háznál( Dózsa Gy.u.38.). A hivatalos átadás ideje az alpolgármester úr segítségével készülő kapu befejezése után várható. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN! Ötsziget Egyesület,2016.március

A Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal Dunaszigeti Kirendeltsége címe: 9226 Dunasziget, Sérfenyő utca 57. +36/ 96 /233 478 ügyfélfogadási ideje: hétfő: 8.00-12.00és13.00-16.00 szerda: 8.00-12.00és13.00-17.30 péntek: 8.00-12.00 Igazgatási, hatósági ügyek, anyakönyvvezető: Berényiné Farkas Klára [email protected]

Hivatali- és közérdekű információk Polgármester: Adóügyi ügyintéző: MENTŐK: 104 Cseh Benjamin Csaba Zalkáné Dittrich Mónika +36/ 96 /672 -019 [email protected] TŰZOLTÓK: 105 [email protected] fogadóórája: Település-fejlesztés, RENDŐRSÉG: 107 hétfő: 8.00-12.00 üzemeltetés: szerda:8.00-12.00 Polacsek Andrea, SEGÉLYHÍVÓ: 112 péntek: 8.00-12.00 [email protected] Aljegyző: Dr. Papp László Gazdálkodási ügyintéző: HIBABEJELENTÉS: +36/ 96/ 672 018 Litresits Imréné Edit, Víz: AQUA (0-24) [email protected] [email protected] 06-96-577-460 fogadóórája: Hétfő: 13.00-16.00 Gazdálkodási ügyintéző: Szerda: 8.00-12.00 Villany: E-ON (0-24) Kovács István Péntek: 8.00-12.00 06-80-533-533 [email protected] Tanyagondok: Falugazdász: Turner Zsolt Sziget-Köz-Pont IKSZT fogadóóra: Kovácsné Németh Szilvia 06-30/418-4350 +36/30/2002149 Hétfő: 8 – 12Szerda: 13 - 16 06-96-951-677 Főszerkesztő: Takács István Impresszum: Hír-Sziget +36/70/453-5047 [email protected] ISSN 2063-2118

Kiadja: Dunasziget Község Önkormányzata Felelős szerkesztő: Cseh Benjamin polgármester Munkatársak: Takácsné Pollák Rita, Hargitai Frigyes, Kovácsné Németh Szilvia, Nagyné Oeller Veronika, Nagyné Giczi Zsuzsanna, Némethné Szalay Herta

9

2016. március

10. oldal

Tisztelt Lakosság! A dunaszigeti ideiglenes zöldhulladék gyűjtőtelepünket 2016. április 2-án nyitjuk meg, ahol kizárólag Dunasziget község közigazgatási területén keletkezett szerves, lebomló hulladék elhelyezése, nyitvatartási idő alatt, felügyelet mellett engedélyezett. A lerakó nyitvatartási ideje: Csütörtök: 1500-1700, Szombat: 1000-1200 Kérem, a kertészeti munkálataikat szíveskedjenek ezen időpontokhoz igazítani, mert egyéb időben nincs módunk a hulladékudvar nyitva tartására! Tavalyi év tapasztalatait figyelembe véve, az átláthatóság, és a rend fenntartásának érdekében a lerakodás lehetőségei szigorításra kerültek. Zöldhulladék elhelyezése havonta, háztartásonként 1 m3ig ingyenes. A telepszolgáltatását igénybe vevőkről nyilvántartás készül, melyre szintén az átláthatóság és egyértelműség érdekében van szükség. Zöldhulladék elhelyezése lakcímkártya felmutatását követően lehetséges, Kollégánk utasítását követve a telep megadott parcellájára. A zöldhulladék lerakó használati díjáról Munkatársunk nyugtát állít ki, melynek értékét a helyszínen kell kiegyenlíteni.

A telepen csak és kizárólag feldolgozható zöldhulladék elhelyezése lehetséges, különböző anyagonként elkülönítetten. (Kérem ezt a felrakodásnál is tartsák szem előtt!) Fagyökeret, fatuskót és egyéb számunkra is feldolgozhatatlan anyagot díj ellenében sem áll módunkban átvenni! Háztartási és építési hulladék elhelyezése szigorúan tilos! A kiszállított anyag homogenitását Kollégánk ellenőrizni fogja, amennyiben a hulladék nem felel meg a fent leírt kritériumoknak, a lerakodást megtagadja! Az udvarral kapcsolatos esetleges új információkat a községi újságban, hirdetőkön és a honlapon tesszük közzé. Rendkívüli időjárás esetén érdemes a nyitva tartásáról meggyőződni a nyitvatartási időben hívató, alábbi telefonszámon: 30/591 593 2) A változtatás jogát fenntartjuk! Kérem fent leírtak szíves tudomásul vételét, illetve betartását! Dunasziget, 2016. március 16. Tisztelettel: Polacsek Andrea „Érték- Rend” Dunaszigeti Községüzemeltető Kft.

A Tündérrózsa Nyugdíjas Klub Hírei

Február 25-én színházlátogatáson vettünk részt Mosonmagyaróváron. „Húzzad csak kivirágos virradatig” című operett összeállítást tekintettük meg. Fergeteges hangulat volt, jó kedvvel nótázással tértünk haza.

Idén is megrendezésre került a Nőnapi Bál március 8-án. Ezen a kivételes napon a nyugdíjasklub férfi tagjai és meghívott támogatónk Zsidi Csaba igazán kitettek magukért. A férfiak gyűrűjében Kiss Zoltán verssel, Zsidi Csaba pezsgővel és a többi férfitagunk virággal köszöntötték a hölgyeket. Egész este a hölgyek körül legyeskedtek, kiszolgáltak, kedveskedtek és táncoltattak bennünket. Nagyon kellemes hangulat volt, nagyon köszönjük nekik. Beszélgetéssel, nótázással, jó hangulatban zárult az este. Sajnálatos módon többen nem tudtak részt venni, de legközelebb bepótolhatják. Lázasan készülünk a Szlovéniai utazásra, ahol egy orchidea farmot látogatunk meg. Ha valaki esetleg szeretne még csatlakozni, Kissné Erzsitől kaphat felvilágosítást. Polacsekné Éva

10

2016. március

aki adja: Svardáné Nagy Katalin postás

11. oldal Sorozatunkban olyanokkkal ismerkedhetünk meg, akik vagy dunaszigetiek, vagy valamiért erősen köötődnek a falunkhoz. Rovaatunk beszélgetései hangröggzítéssel készülnek, a lejegyyzés után az elfogadott irodalmi normáktól eltérő nyelvi formákat és tájnyelvi elemeket is tartalmaz talmaz a szöveg. Mindezt szándékosan nem hozom irodalmi formára, formára annak érdekében, hogy „élő” maradjon a beeszélgetés. Takács István

aki kapja: Nagy István nyugdíjas

Némethné Szelle Veronika - Kovácsné Németh Szilvia - Belovitz Károly - Dr.Papp László - Cseh József - Baranyai László - Cseh Benjamin - Kiss Sándor - Preiner Imre - Dr.Baranyai Judit - Varga Gizella - Földes Erzsébet és Czina Ferenc - Takácsné Pollák Rita - Vokálik Erzsébet és Glaser István - Takács István - Szabó Dezső - Meszlényi László - Livadni Tiborné - Cseh Gyöngyi - Csukáné Prikler Katalin - Zsidi Csaba - Czina Márton - Fűzfa űzfa Zoltán - Janics István - Csiba Barnabás Litresits József - Sebestyén-Szelle Viola - Wollákné Szikra Éva – Némethné Szalay Herta – Polacsek Lászlóné Éva - Svardáné Nagy Katalin – Nagy István…

Első kérdésem az lenne, hogy ugyebár a Nagy családnév az egyik leggyakoribb ribb a faluban, a ti családotokat hogyan „különböztet„különbözte ték” meg? Inkább csak volt sok. Amikor gyerkőc őc voltam, több mint 10 Nagy Istvánból volt a faluban. Ugye a mai napig is sok, egymással rokonságban nem álló Nagy család van. Különböző jelzőkkel különböztették meg őket ket (minket). Édesapám H. Nagy István volt, HuszárHuszár Nagy István, aztán például Nagyszigetben volt a Sánta-Nagy Sánta Pista. Azóta megfogyatkoztunk, ha minden igaz, akkor a „Kapitány” Pityu, a „Cipek” Pityu, meg én, mi vagyunk hárman Nagy István néven. Az édesapádról mesélnél nekünk? Miért kapta a Huszár előnevet? Mert valóban a huszároknál szolgált. Ő egyébként Alsó-Cikolában született, csak később őbb költöztek az István utcába, ahol én is születtem. Az utolsó időkben ő vadőr volt jó pár éven keresztül, előtte meg a vízügynél dolgozott munkavezetőként. De igazából az vadőrséget rséget szerette jobban, mert a terméterm szet szeretet volt neki a mindene! Napközben ritkán láttuk, mert ele ment korán, és csak este került haza. Amikor nagyobbak lettünk, mi is besegítettünk neki. ki. Szerencsére látom, hogy a mostani fiatalok között is vannak, akik kijárnak, de azért azt kell mondanom, hogy mi fiatalfiata ként sokkal jobban ismertük a szigetvilágot, mint a maiak. Édesapádtól indultunk, és az kérdés nélkül is kiderült, hogy az Ő nyomdokain in jártál, ami a természetszeretetet illeti. Igen, mindig mentünk vele, aztán érdekes módon nem én letle tem vadász, hanem a Robi öcsém. Ez valahogy úgy alakult nálam, hogy választani kellett, hogy foci, vagy a vadászat, mert ugye mindmin egyik általában vasárnaponként onként volt. Végül inkább a foci mellett döntöttem, ami mögött talán az is volt, hogy már nem olyanok voltak a vadászatok, mint régen. Valamikori családiasak voltak a vadászatok, kevesebb vadász, és több vad volt. Elkezdődött aztán a „hús„hús vadászat”, a kapzsiság került előtérbe, térbe, ez már nem annyira tetszett nekem. Úgy tudom, hogy az édesapádtól is nagyon sokat gyűjtött gy a Timaffy Laci bácsi. Te emlékszel még azokra az időkre? idő Persze! Még engem is rávett a Laci bácsi, hogy ilyen rabsicnak öltözve vigyek egy varsát, rsát, talán még a kép is megvan. Meg hát Apuval varsákat raktak le a fényképezés, dokumentálás kedvéért. Apu nagyon sokra emlékezett a „régmúltból”. Édesanyádék szintén szigetiek voltak?

A nagyapám székely származású volt, Erdélyből, Erdélyb talán Marosvásárhelyről jöttek. Sajnos őt már nem ismerhettem, mert a születészület sem előtt tt meghalt, és a nagymamám is nem sokkal később. kés Sajnálom, mert hát a gyereknek nagy élményt jelenthet, ha ismerheti a nagyszünagysz leit, it, sokat meríthet abból a kapcsolatból. Ti hányan vagytok testvérek? rek? Öten. Az apu elsőő házasságából van két nővérünk, n a másodikból meg mi hárman, Robi, Attila, meg én. A gyerekkorodról már édesapád kapka csán beszéltünk, de mégis mé mire emlékszel az óvodás, is iskolás éveidből? éveidb Óvoda akkor még nem volt, csak olyan nyári óvoda. da. Az iskolás i évekre meg persze már jól emlékszem. Mi még ugye a „Tündértó” „Tündé épületébe jártunk, ártunk, sőt ső 1 évet még a „Gazdabolt”-i iskolába is. Összevont osztályok voltak? Nem. Mi - csak Cikolából - 32-en voltunk az osztályban. Hogy került az életedbe a foci? foc Én téged eleve így ismerlek, a telefonomban is Foci-Nagy Nagy Pista néven szerepelsz… Akkoriban nem is igen volt más szórakozása szór a fiatalságnak. Iskolai szünetekben, meg iskola után mindig fociztunk. Akkor még szinte minden falurészen volt egy-egy egy pálya. Cikolában Cik itt a híd előtt, az úgynevezett Pap-réten réten volt egy kis pálya. De volt a CzveckCzve laposban is, Nagyszigetben is, Galambosban is. Akkor még nem úgy volt, mint ma, hogy bemegyek megyek ide, vagy oda focizni, vagy iskolába, a családoknál jó, ha egy, vagy két bicikli bic volt, autó meg szinte sehol. Szóval a fiatalság itt volt a faluban. Ez ide tapasztott bennünket. Aztán meg voltak a téli korcsolyázások. Voltak azok a fölcsatolható korcsokorcs lyák, a „cipőtalpleszedők” Egy-egy egy hétvégi korcsolyázás után lehetett menni a cipészhöz talpat megerősíteni, ősíteni, mert levette nagyon sokszor. Akkoriban sokszor be lehetett járni az egész árteret, olyan kemény telek voltak. Ma már nemigen van ilyen lehetőség. lehet Te! És milyen pályák voltak azok? Gondolom, nem rendes mai értelemben vett pályák! Nem. Csak olyan magunk által letaposott grundok. Annyit használtuk, hogy kitaposódott az annyira, hogy se fű, f se gyom nem nőtt tt ott. Szóval nem volt más szórakozás, még TV se igen volt, csak a foci, meg a falurészek közötti kard csaták. Mindenkinek volt egy e vára, ha más nem egy botlófűz, z, amit meg köllött védeni mondjuk a nagyszinagysz getiektől, vagy a galambosiaktól.

11

2016. március Rendben. Azt értem, hogy minden gyerek focizott, de ugye nem mindenkinél „fordult komolyabbra” a dolog. Nálad, hogy alakult ez? Akkoriban Cikolában nem volt foci csapat, de Sérfenyőben, a zátonyi pálya már megvolt, és csapatuk is volt. Akkoriban persze nem volt még ilyen, hogy pályahitelesítés, ha letettél két kaput, akkor az volt a pálya. Még iskolásként átjártunk megnézni a sérfenyői mecscseket. Akkor Sérfenyőnek volt egy egész jó csapata. Amikor már igazolt játékosok voltunk, akkor sokszor vittek minket a TSZ teherautójával. Délelőtt még disznót szállítottak vele, lemostuk délbe, aztán meg raktunk föl padokat, aztán azzal mentünk délután játszani. Nagyon jó társaság volt akkor, meg voltak eredményeink is. Mennyi idős voltál, amikor a „grund-fociból” leigazolt játék lett? Én a gimnáziumban másodikas voltam, amikor a tanév végén leigazoltam a MOFÉM csapatába. Ott voltam olyan másfél évig, 2 évig, és akkoriban alakult újra itt Cikolának a csapata, Cikolai Dózsa TSZ Sportkör néven. Ez hányban lehetett? Ez ’67-ben volt. Volt korábban is cikolai csapat, de anyagiak híján ez sokáig szünetelt. Azt sajnos nem tudom, hogy a sérfenyői, vagy a cikolai csapat mikor alakult, csak az öregek elbeszéléseire lehetne hagyatkozni, de azok, akik ez tudnák, sajnos már „elmentek”. Mindenesetre ’67-ben egyesült a három falurész három sportegyesülete. A faluegyesítésre ’68-ban került sor, 1969. január elsejétől létezik Dunasziget község. Visszatérve a korábbiakra, nagyon szerencsés kezdeményezés volt az akkor, mert egyrészt összefogta a három község sportolóit, másrészt az elengedhetetlenül szükséges anyagiak is rendelkezésre álltak, harmadrészt, nem csak a sportolókat, de a három falurészt is összehozta. Már előbb is mondtam, hogy az én fejemben Te, meg a foci összetartoztok, de hogy őszinte legyek, azt nem tudom, hogy te pontosan milyen szerepet játszol a sportegyesület életében. Na, kezdjük ott, hogy 68-ban eljöttem a MOFÉM-tól, mert nem kaptunk olyan lehetőségeket, amire vágytunk, és bár a gimiválogatottban játszottam még Óváron 2 évig, de ide igazoltam le Dunaszigetre. Akkor még a Molnár Jóska bácsi, az „Öregboltos” volt a sport elnök. Sokat járkáltam hozzájuk (egyrészt rokonsági viszonyba is voltunk), és sokat ellestem tőlük, Tamás Gyula bácsitól, Kéfer Aladártól – akik vitték tulajdonképpen a sportkört -, aztán egyre több mindent rám bízott a Jóska bácsi. Valahogy belekeveredtem, hogy szakosztályvezető lettem, sőt játékos edző is voltam abban az időszakban már. Talán az első komolyabb edző a Kránitz Pista bácsi volt – az „Öreg Pipás”. Ő volt, aki már komolyabb edzéseket tudott tartani, mert focizott a MOFÉM-ban, tehát volt valamiféle tapasztalata. Nagyon jó időszak volt. Bár sose nyertünk, de mindig ott voltunk a jó helyezések közelében. Amikor meghalt a Jóska bácsi, a Tamás Gyula bácsi lett az elnökünk, és én lettem a helyettese. A Gyula bácsit pedig én követtem az elnöki székben. És, azóta is te vagy az elnök? Igen. Ha jól emlékszem 2012. óta. A Gyula bácsival még együtt néztük a meccset, aztán hazament, leült egy kicsit, aztán egy hirtelen infarktus elvitte szegényt. Ugorjunk megint csak vissza! Vissza a tanulmányaidhoz. Az már kiderült, hogy az óvári Kossutba jártál. Feltételezem, hogy le is érettségiztél…

12. oldal Úgy van, ott érettségiztem Utána megpróbálta felvételizni Budapestre, a Jogtudományi Egyetemre (ELTE) de nem sikerült. Valamit kezdeni köllött magammal, így elmentem a KÜHNE-be, ahol kaptam egy ilyen csomagolói állást. Nem sokat ténykedtem ott, mert nem sokára behívtak a katonasághoz – „szívességi ellátásra” -, és ott voltam 26 hónapig, Pápán. Mint tervtábla kezelők voltunk ott a repülésirányítók mellett. Aztán megjártam a Szovjetuniót, lementünk Asztrahánig, de aztán a gyakorlat elmaradt, mert akkor kitört ott valami fertőzés, hazajöttünk. Nekem kimondottan jó emlékeim vannak a katonaságról. Nemigen toltak ki az emberrel, különben is nemsokára váltás parancsnok lettem, attól kezdve még jobb lett a sorom. Az utolsó hat hónapban meg igazából a legtöbb időt horgászattal töltöttem. Hol volt ez? Pápán. Ezek olyan gödrök, hogy senki nem telepített bele, mégis annyi hal van benne, hogy az csoda. Kárász, compó, csuka, dévér-félék. Onnan kezdve péntekenként vagy halsütés volt, vagy halászlé. Volt egy kis konyhánk, meg egy szökőkút, aztán abba raktuk bele a halakat, aztán péntekente megcsináltuk. Csináltunk magunknak egy tutajt, azon közlekedtünk. Az egyik tó, az nagyobb volt, mint ez a sérfenyői bánya. Utána visszamentem a KÜHNE-be. Aztán az akkori tanácselnök megkeresett, hogy megüresedett az adóügyi álláshely. Ugyan kevesebb lett az anyagi juttatás, mint a KÜHNE-be volt, de nem köllött korán kelni, buszozni, úgyhogy ’76. október elsejével lettem adóügyi előadó, aztán később én lettem a megbízott VB titkár (ugye nem volt hozzá végzettségem ezért csak megbízással). Aztán ’89ben elvégeztem az államigazgatási főiskolát, akkor neveztek ki, de nem sokáig voltam VB titkár, mert aztán jött a rendszerváltás, utána megszűntek a VB titkárok, onnantól kezdve avanzsáltam jegyzőnek. Nagyjából ugyan azt a munkát végeztük, csak más név alatt. Meddig voltál itt jegyző? ’98-ban megváltam az önkormányzattól – nem biztos, hogy önszántamból, de most már mindegy -, akkor 4-5 hónapig nem volt állásom, aztán megpályáztam a levéli jegyzői állást, amit szerencsémre meg is kaptam, ott dolgoztam egészen 2012-ig, amikor is nyugdíjba mentem. A családot még nem érintettük. Hol, hogy ismerkedtél meg feleségeddel? Volt egy időszak, amikor Halászin dolgoztam (adóügyesként), és Verával végül is a buszon ismerkedtünk meg, mert akkor ő ott volt Óvónő Halászin. Aztán ’80-ban házasság lett belőle, összekötöttük az életünket, itt éltünk az anyósomékkal. A két gyerünk itt született, a Bálint, az ’83-ban, a Lilla, 85-ben. Közben elkezdtünk építkezni, aztán, amikor befejeztük, akkor kiköltöztünk onnan. Egyedül maradtak „Anyuék”. Most meg mi is ugyanígy járunk lassan, mert a mieink is kiröpülnek már. Szóval ’80 óta kitartunk egymás mellett, jóban-rosszban. A jót a Vera csinálta, én meg a rosszat! Helyes a hozzáállásod, főleg, mivel Vera néni is olvasni fogja ezt az írást! Kinek adod tovább a stafétát? Sógornőmnek, Zsuzsának (Nagyné Giczi Zsuzsa) adom tovább. Takács István

12

2016. március

13. oldal

13