Előszó az abortuszról Magyarországon ma minden harmadik várandósság végződik abortusszal [1]. A pontos százalékarány az Európai Unió tagországai között a 3., világviszonylatban a 8. legmagasabb [2]. Az abortuszt jogszerűvé tevő első rendelet kihirdetése óta [3] Magyarországon a megfogant gyermekek 44%-‐át, összesen mintegy 5 821 000 gyermeket abortáltak el [4]. Azonos idő alatt a megszületni engedett gyermekek száma közel 7 431 000 [4] volt. A magyarországi abortuszok 97%-‐át azért végzik el, mert az állapotos nő a kötelező indoklásában „súlyos válsághelyzetre” hivatkozik [5]. Az abortuszok 3%-‐a történik a fennmaradó három indok valamelyike alapján: az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok áll fenn; a magzat súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved; a fogantatás bűncselekmény következménye. A „súlyos válsághelyzet” törvényi meghatározása logikailag hibás, fogalmi elemeiben alkalmazhatatlanul általános [6]. Az anya „súlyos válsághelyzete” (az egyetlen) olyan indok, amelyet az abortuszt engedélyező egészségügyi szolgálat az anya önbevallására hagyatkozva, a válsághelyzet mibenlétének vagy jellegének ismerete nélkül köteles elfogadni [7,8]. Az önbevallás megalapozottságának előzetes vagy utólagos vizsgálatát a jogszabályok részben nem teszik lehetővé [7], részben nyíltan megtiltják [8]. E körülményeket a magyar Alkotmánybíróság 1998-‐ban alkotmányellenesnek minősítette [9]. Az alkotmányjogi kifogásokat a törvényhozók mostanáig nem orvosolták. Az abortusz engedélyezési folyamatában az apának érdemi szerepe nincs, az abortusz az ő tájékoztatása nélkül is kivitelezhető. Az érvényes jogszabályok és gyakorlat az anya önrendelkezési jogát a várandósság ideje alatt korlátlanul fölé helyezik a gyermek életéhez való jogának [9], valamint az apa gyermekéhez fűződő jogainak [10]. A világ legnagyobb egy főre jutó bruttó nemzeti össztermékével bíró országaiban, a Magyarországéhoz hasonló jogi szabályozás mellett, ma minden negyedik vagy ötödik megfogant gyermek élete végződik abortusszal (pl. Norvégia [11], USA [12]). Azon európai országok állampolgáraira, ahol a jogszabályok nem teszik lehetővé az abortuszt az anya „súlyos válsághelyzetére” hivatkozással, ez az arány minden huszadik* (Írország [13]), minden nyolcvanadik** (Málta [14]), illetve minden hatszázadik (Lengyelország [15]). Az abortusz törvényes lehetőségeinek szűkítése valószínűsíthetően megnöveli a törvénytelenül vállalt abortuszok, és az ennek következtében sérülő anyák számát. Ennek kevés dokumentált példája közül a leghivatkozottabb (pl. [16]) a Romániában 1966-‐1990 között hatályos „Decree 770” törvény [17], amely egyszerre tiltotta be az anya döntésére végzett abortuszt és valamennyi fogamzásgátló eszközt. A hatályos időszakban évente 300-‐500 fővel nőtt az abortusz következtében elhunyt anyák száma [16]. Az élveszületett gyermekek száma ezalatt évi 50 000-‐180 000-‐rel nőtt meg [18]. A szigorítás egy év alatt 78%-‐ról 28%-‐ra csökkentette az abortusszal végződő várandósságok arányát, a törvény hatályon kívül helyezésekor ugyanez az arány egy év alatt 34%-‐ról 76%-‐ra nőtt fel [18]. Magyarországon az anya „súlyos válsághelyzete” indokával naponta több, mint 100 megfogant gyermek életének vetnek véget abortusszal [1,3], a magyar állam együttműködésével.
Hivatkozások [1]
http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/ab-‐hungary.html
[2]
http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/wrjp334pd.html
[3]
1043/1956. számú minisztertanácsi rendelet; Kihirdetve: 1956. június 4-‐én.
[4]
Lásd 1956-‐2012: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html
[5]
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/terhesmegsz06.pdf (1.9. táblázat)
[6]
“Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.” (1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről, 5. § (2) pont) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200079.TV
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6Amjq8fZr
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkI6wmz
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkK4h0q
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkMgLXU
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkPNLoD
[7]
1992. évi LXXIX. törvény, 12. § (6) pont; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200079.TV
[8]
32/1992. (XII. 23.) NM rendelet, 9. § (2) pont; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200032.NM
[9]
48/1998. (XI. 23.) AB Határozat; http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/7EB8D121E43C3D93C1257A2500477346
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkRbz18
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkYECIr
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6Amka3H8Q
[10] 1982. évi 10. törvényerejű rendelet az 1979. december 18-‐án New Yorkban elfogadott nemzetközi egyezmény alapján; IV. rész, 16. Cikk 1/d) e) és f) pontjai http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98200010.TVR Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6Amkc3IXD
[11] http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/ab-‐norway.html Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkeMOMl
[12] http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/ab-‐unitedstates.html Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkfvsoK
[13] http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/ab-‐ireland.html
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkhVd7m *Az ír állampolgár anyákra az adatbázisban szereplő valamennyi abortuszt külföldön végezték el.
[14] http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/ab-‐malta.html
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkjBuV2 **A máltai állampolgár anyákra az adatbázisban szereplő valamennyi abortuszt külföldön végezték el.
[15] http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/ab-‐poland.html Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmklD45c
[16] http://abortusz.info/tenyek-‐az-‐abortuszrol/tevhitek-‐es-‐tenyek-‐az-‐abortuszrol Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkmroZS
[17] http://en.wikipedia.org/wiki/Decre%C5%A3ei
Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkomvGJ
[18] http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/ab-‐romania.html Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkqNgkq
Állampolgári kiáltvány Alulírott Raffai Péter a továbbiakban az alábbi célok megvalósítása mellett kötelezem el magam.
Jogszabályreform 1. Érvényt kívánok szerezni a magyar Alkotmánybíróság 48/1998. (XI. 23.) számú határozatának [1]. A határozat kimondja, hogy a jogalkotónak meg kell szüntetnie a magzati élet kiszolgáltatottságát, amelyet az 1992. évi LXXIX. törvény [2], valamint a 32/1992. (XII. 23) NM rendelet [3] okoz azáltal, hogy súlyos válsághelyzetre hivatkozással korlátlanul teszik lehetővé az abortuszt. A törvényt a 2000. évi LXXXVII. törvény [4], a rendeletet pedig a 18/2000. (VI. 29.) EüM rendelet [5] módosította. Az AB alkotmányjogi kifogásait érdemben ezek egyike sem orvosolta. A jogalkotó alkotmányellenes mulasztást követ el akkor, amikor sem a súlyos válsághelyzet ellenőrizhetőségéről nem rendelkezik, sem új szabályozással nem szünteti meg a törvénnyel való szabad és korlátlan visszaélés lehetőségét. A határozat értelmében a jogalkotó továbbra is nyílt alkotmánysértést követ el azzal, hogy a súlyos válsághelyzet vizsgálhatóságát a 32/1992. (XII. 23) NM rendelet 9.§ (2) pontjában nyíltan megtiltja. 2. El kívánom érni, hogy az anya súlyos válsághelyzetére hivatkozást töröljék az abortusz lehetséges indokai közül. Ez jogszabályi módosítások tekintetében a következőket jelenti. Az 1992. évi LXXIX. törvényből [2] töröljék a következő pontokat: 5.§ (2), 6.§ (1)/d, 12.§ (6); valamint módosítsák a törvény 5.§ (1) pontját a következőkre: "A terhesség csak veszélyeztetettség esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg." A 32/1992. (XII. 23) NM rendeletből [3] töröljék a következőket: a 4. számú melléklet A/1. jelű kérőlap első mondatából az "és d)" rész, valamint a 3. pontból a "*súlyos válsághelyzet" rész; az A/2. jegyzőköny első mondatából az "és d)" rész, valamint a 4/a. számú melléklet egésze. Egyúttal valamennyi jogszabályból töröljék az esetlegesen előforduló hivatkozásokat is a felsoroltakra.
Normareform 3. El kívánom ismertetni az apák és anyák egyenlő jogát a döntésre a közös gyermekeik sorsát érintő kérdésekben. E célkitűzés keretében a) fel kívánom hívni a figyelmet a törvényes apák anyákkal szembeni kiszolgáltatottságára és hátrányos megkülönböztetésére a terhességmegszakítás joggyakorlatában; b) érvényt kívánok szerezni az 1979. december 18-‐án New Yorkban elfogadott nemzetközi egyezmény [6] IV. rész, 16. Cikk 1/d) e) és f) pontjainak a terhességmegszakítás jogi szabályozásában és gyakorlatában; c) érvényt kívánok szerezni az 1979. december 18-‐án New Yorkban elfogadott nemzetközi egyezmény [6] I. rész, 5. Cikk pontjainak, annak érdekében, hogy minden formájukban megszűnjenek azok az előítéletek és gyakorlatok, amelyek a gyermeket az anya birtoktárgyának tekintik, valamint amelyek az abortuszt az állapotos nő kizárólagos döntési körébe utalják. 4. El kívánom ismertetni az apák és anyák egyenlő felelősségét a közös gyermekeik sorsát érintő döntésekben. E célkitűzés keretében a) fel kívánom hívni az apák figyelmét a felelősségükre a terhességmegszakítás döntési folyamatában; b) el kívánom érni, hogy az anya és apa egyenlő felelőssége érvényesüljön a terhességmegszakítás jogi szabályozásában és gyakorlatában; c) érvényt kívánok szerezni az 1979. december 18-‐án New Yorkban elfogadott nemzetközi egyezmény [6] I. rész, 5. Cikk pontjainak, annak érdekében, hogy minden formájukban megszűnjenek azok az előítéletek és gyakorlatok, amelyek a gyermeket az anya birtoktárgyának tekintik, valamint amelyek az abortuszt az állapotos nő kizárólagos döntési körébe utalják.
Anya-‐ és gyermekvédelem 5. Minden lehetséges eszközzel segíteni kívánom az anyákat, hogy társadalmi vagy megélhetési okok miatt ne kényszerüljenek a várandósságuk megszakítására. 6. Felül kívánom vizsgálni az anya-‐ és gyermekvédelem, az örökbefogadás, és az intézményi gyermekgondozás gyakorlatát, és szükség esetén elő kívánom segíteni, hogy ezek az abortusszal szemben méltányos alternatívát jelentsenek.
Az elkötelezettségemet a felsorolt célok mellett a szerzett ismereteim alapján, szabad akaratomból, a lelkiismereti meggyőződésemet követve vállalom. A célok megvalósításában az igazságkeresés, az igazságkövetés, és a jobbító szándék motivál. A motivációimnak megfelelően a célok megváltoztatását fenntartom, ha a józan belátás vagy méltányosság erre indít. A célok megvalósításában tettben, szóban, és szándékban egyaránt tartózkodni kívánok a kényszerítés és erőszak minden formájától. A célok megvalósításának eszközeiként a meggyőzést, a személyes áldozatvállalást, és a korlátlan együtt-‐nem-‐működést választom. Raffai Péter Email:
[email protected] Kelt: 2012. szeptember
Hivatkozások [1] 48/1998. (XI. 23.) AB Határozat; Közzétéve a Magyar Közlöny 1998. évi 105. Számában; Budapest, 1998.11.18.; http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/7EB8D121E43C3D93C1257A2500477346 Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmktiXBb
[2] 1992. évi LXXIX. törvény; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200079.TV Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkvCjGD
[3] 32/1992. (XII. 23) NM rendelet; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200032.NM Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6Amkx3j9q
[4]
2000. évi LXXXVII. törvény; http://www.complex.hu/kzldat/t0000087.htm/t0000087.htm Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6AmkyyxuQ
[5] 18/2000. (VI. 29.) EüM rendelet; http://www.webdoki.hu/dokumentumok/18_2000Eumr.rtf Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6Aml0phBF
[6] 1982. évi 10. törvényerejű rendelet az 1979. december 18-‐án New Yorkban elfogadott nemzetközi egyezmény alapján; Kihirdetve: 1982.V.30.; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98200010.TVR Tárolt változat: http://www.webcitation.org/6Aml2Drvc
