ELSZÁMOLÁS 2006. Biztonságosabb gyermekkor – biztonságosabb jövő Jelentés a kormány részére a gyermekek és a gyermeket nevelő családok támogatásának változásáról
„A gyermek az első. A Köztársaság kormánya eltökélt abban, hogy a gyermekeknek egyenlő esélyt biztosítson későbbi boldogulásuk érdekében” – határozta meg családpolitikájának legfontosabb hosszú távú célját programjában a Gyurcsány-kormány. E cél mielőbbi elérése érdekében biztosított a kormány növekvő támogatást minden gyermeket nevelő családnak és a nehéz helyzetben lévők kiemelt támogatásával harcot indított a gyermekszegénység leküzdésére. A gyermeket nevelő családok támogatását valamennyi eddigi kormány fontos feladatának tartotta, de a kormányzó pártok társadalom felfogásából fakadóan alapvető különbség volt abban, hogy a növekvő forrásokból kik milyen arányban részesedtek. A családok támogatására fordított összegek a Fidesz kormány idején is emelkedtek, 2002-ben mégis igazságtalanságokkal terhelt, torz helyzetet örökölt az MSZP-SZDSZ kormány. A Fidesz kormány négy évében a családi adókedvezménytől a lakáshitelezés rendszeréig a többletek elsősorban az átlagos és átlag feletti jövedelemmel rendelkező többgyermekes családok támogatását növelték, miközben romlott az alacsonyabb jövedelmű családokban élő gyermekek helyzete, nőttek a jövedelemkülönbségek és a gyermekszegénység. 2002-2006. között az MSZP-SZDSZ kormány nem csupán növelte, de egyben igazságosabbá is tette a gyermeket nevelő családok támogatását. A családtámogatási rendszer középpontjába a gyermeknevelés költségeihez történő hozzájárulás növelése és a legnehezebb körülmények között élők felzárkóztatása került. Ennek érdekében az adókedvezmény helyett ismét a minden gyermekhez eljutó, két és félszeresére növekvő családi pótlék vált a gyermeknevelés terheihez való hozzájárulás fő eszközévé. Az ingyenes tankönyvellátástól az ingyenes étkezésig támogatások sora biztosítja, hogy a növekvő forrásokból azoknak jusson több, akik anyagi gondokkal küzdenek. A megduplázódó lakásépítési kedvezmény és a Fészekrakó program azok számára is lehetőséget teremt gyermekeik számára az otthonteremtésre, akik átlagos vagy átlag alatti jövedelemmel rendelkeznek. A 2006-tól megszülető gyermekek pedig a baba-kötvény segítségével már önálló felnőtt életüket is nagyobb anyagi biztonságban kezdhetik majd meg. A jövedelmek gyors emelkedése mellett a családtámogatás új, igazságosabb rendszere is hozzájárult ahhoz, hogy nőtt a gyermeket nevelő családok biztonsága, mérséklődtek a jövedelemkülönbségek, s ha a szükségesnél kisebb mértékben is, de csökkent a szegénységben élő gyermekek száma.
2
1. A gyermekek neveléséhez nyújtott pénzbeli támogatások alakulása Az elmúlt 8 évben a gyermekek közvetlen pénzbeli támogatásának három fő formája volt: a minden gyermeknek járó családi pótlék, a legalacsonyabb jövedelműek támogatására még 1997-ben bevezetett rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a Fidesz-kormány által meghonosított családi adókedvezmény. A családi támogatások egy 0-18 éves gyermekre jutó átlagos havi összege (családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás és családi adókedvezmény együtt)
13 800 Ft 600 Ft 400 Ft
9 800 Ft 1 400 Ft
6 000 Ft
3 200 Ft
1 000 Ft
5 000 Ft
5 200 Ft
1998.
2002. családi pótlék
adókedvezmény
12 800 Ft
2006. rgyt (rgyk)
A gyermekeknek járó támogatások együttes összege mind a két kormányzati ciklusban jelentősen emelkedett, de a kormány céljaiból fakadóan az eltérő eszközök alapvetően más hatást gyakoroltak a gyermeket nevelő családok életkörülményeire. •
1998-2002. között a családi adókedvezmény vált a gyermekek támogatásának fő eszközévé, ami elsősorban a jobb módú, többgyermekes családok támogatását növelte. A Fidesz kormány a legalább átlagos keresettel rendelkező három és több gyermekes családok támogatását tekintette fő céljának, s ennek érdekében alakította át a családtámogatás rendszerét: ⇒ Négy éven keresztül nem emelkedett a minden gyermekhez eljutó családi pótlék összege, reálértéke 30%-kal csökkent. Változás csupán a következőkben volt: ∗
1999-ben az egy-két gyermekes családok legmagasabb jövedelmű 6%-a is visszakapta az 1995-ben tőlük megvont családi pótlékot.
∗
A tanköteles korú gyermekeknél iskoláztatási támogatásra nevezték át a családi pótlékot és – legalábbis elvileg – az iskolalátogatáshoz kötötték a folyósítását.
3 ∗
2001-ben a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek családi pótléka emelkedett 40%-kal, összhangban a bevezetésre került fogyatékossági támogatással.
⇒ Az alacsony jövedelmű családoknak járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás reálértéke négy év alatt ugyan 10%-kal emelkedett, ez azonban nem tudta ellensúlyozni a családi pótlék reálértékének csökkenését. Egyetlen lényeges változás volt: az 1997-ben bevezetett támogatást 2001-ben átnevezték kiegészítő családi pótlékká. Az új név új funkciót is takart: míg korábban ez a juttatás az alacsonyabb jövedelműek többlettámogatását biztosította, addig ezekben az években kiegészítő juttatásként már csupán mérsékelte a magasabb jövedelműek nagyobb támogatásához képesti hátrányt. ⇒ 1999-től a családi adókedvezmény lett a gyermekek támogatásának fő eszköze, amit teljes egészében, különösen a sokgyermekesek esetében csak a magasabb jövedelműek tudtak igénybe venni: ∗
A gyermekes családok mintegy 20%-ában egyáltalán nincs aktív kereső és adóköteles munkajövedelem (egyedülálló gyes-en, gyet-en lévő, nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, munkanélküli)
∗
Az alacsonyabb keresettel rendelkező gyermekes családok 20-30%-a is csupán részben tudta igénybe venni az adókedvezményt. Az átlag alatti keresettel rendelkező nagycsaládosok többsége csak töredékét kapta a magas jövedelműek támogatásának. Egy háromgyermekes szülőnek legalább átlagos keresettel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy hozzájusson a 30 ezer forintos adókedvezményhez. Mennyi családi adókedvezmény tudott igénybe venni egy háromgyermekes család 2002-ben? (adókedvezmény összege a különböző jövedelmű családokban)
30 000 Ft
30 000 Ft
Havi 120 000 Ft-ot kereső
Havi 700 000 Ft-ot kereső
20 000 Ft 14 400 Ft 11 600 Ft 6 000 Ft 0 Ft Munkanélküli, nyugdíjas, gyes-en lévő
∗
Minimálbért kereső
Havi 70 000 Havi 80000 Ft- Havi 100 000 Ft-ot kereső ot kereső Ft-ot kereső
A családi adókedvezmény nem többletként került a munkavállalókhoz, mivel annak forrását a munkavállalóknak járó adójóváírás drasztikus csökkentésével teremtették meg 1999-ben Két év alatt az állam 60 milliárd forinttal fordított kevesebbet a családi adókedvezményre, mint amennyit az adójóváírás csökkentésével megtakarított. Az adójóváírás és a családi adókedvezmény együttes összege csak 2002-ben érte el az 1998. évi szintet.
4 A munkavállalókat érintő adót csökkentő kedvezmények változása milliárd Ft-ban 1998
1999.
2000
adójóváírás
152,7
73,7
73,6
családi kedvezmény
-
33,3
44,8
152,7
107,0
118,4
Összesen •
2002-2006. között ismét a családi pótlék lett a gyermekek támogatásának fő eszköze, ami elsősorban az átlagos és átlag alatti jövedelmű családok támogatását növelte. A szocialista-liberális kormány fordulatot hozott a családtámogatás rendszerében. Miközben a családi pótlék folyamatos emelésével növekvő támogatást biztosít valamennyi gyermekes családnak, következetesen képviseli, hogy a közös adóforintokból annak kell többet segíteni, akinek erre szüksége van, a legmagasabb jövedelműeknek pedig nagyobb felelősséget kell vállalnia a közösség érdekében. ⇒ A kormányzati ciklus első időszakában nem történt érdemi változás a három elemű, a családokat megosztó támogatási rendszerben. Az igazságtalanság enyhítésére azonban már a kormányváltást követően 2002-ben 20%-kal emelkedett a családi pótlék összege, bevezetésre került a 13. havi családi pótlék, s évenként az inflációt követve nőtt a támogatás összege. ⇒ 2006-tól gyökeresen átalakult a támogatási rendszer. Az alacsony jövedelműeknek korábban járó segély és a magasabb jövedelműek adókedvezménye beépül a családi pótlékba, így az alacsony és a magas jövedelműeket eddig eltérő eszközökkel és mértékben támogató rendszer helyét a közel kétszeresére emelkedő, minden gyermeknek egyaránt járó családi pótlék veszi át. A családi pótlék új, emelt összege: ∗
az anyagi gondokkal küzdőknek alanyi jogon biztosítja az eddig pótlékként és segélyként kapott támogatás együttes összegét. A jövőben nem kell segélyért folyamodniuk, és attól sem kell félniük, hogy jövedelmük akár szerény emelkedése esetén máris elveszítik az eddig gyermekvédelmi támogatásként kapott összeget.
∗
a magasabb jövedelmű egy-két gyermekeseknél meghaladja a családi pótlék és az adókedvezmény címén eddig kapott támogatás összegét,
∗
annak érdekében, hogy a három és több gyermekesek a korábbi kiugróan magas adókedvezményükhöz képest ne szenvedjenek el veszteséget, kizárólag számukra, csökkentett mértékben, havi 4 000 Ft-os támogatásként, megmarad az adókedvezmény összege. A társadalom igazságérzetével összhangban azonban gyermekszámtól függően a havi 500 000 – 670 000 Ft-nál többet keresők – miközben ők is megkapják a családi pótlékot – már nem érvényesíthetik az adókedvezményt.
⇒ Az új, egységessé vált, minden gyermek számára azonos összegű és növekvő segítséget adó családi pótlék mellett az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekei többlettámogatásokra jogosultak. A rendszeres gyermekvédelmi
5 kedvezmény rendszerében biztosított támogatások minden olyan gyermeknek járnak, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 110%-át, illetve ha a szülő egyedülálló vagy tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevel a nyugdíjminimum 120%-át. (A jogosultsági határ a kormány által már elfogadott javaslat szerint az idén emelkedik meg az eddigi 100 illetve 110%--ról). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendszerében a gyermekek: ∗
Évente két alkalommal gyermekenként 5000-5000 Ft-os támogatásra jogosultak
∗
A 2003-ban megkezdett és 2005. őszére teljessé vált program keretében ingyen kapják a tankönyveiket a közoktatás mind a 13 évfolyamán. Ez a támogatás jövedelemhatártól függetlenül megilleti a nagycsaládosokat, a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelőket és az egyedülálló szülők gyermekeit is, így mintegy 6-700 ezer gyermek jut ingyen a tankönyveihez.
∗
2003. óta 50%-os normatív étkezési támogatásban részesülnek a közoktatásban (a nagycsaládosok gyermekei és a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek is)
∗
Ingyenesen kapják az étkezést 2003. szeptemberétől a bölcsődében, 2004. januárjától az óvodában és 2005. szeptemberétől az általános iskola 1-4 osztályában. Ennek révén mintegy 300 ezer gyermek jut minden nap ingyen meleg ételhez.
2005. szeptemberében indult útjára az Útravaló ösztöndíjprogram, amely a tehetséges, de nehéz körülmények között élő gyermekek számára teszi könnyebbé a középiskolába jutást és annak sikeres befejezését, a továbbtanulást, a szakma magas színvonalú elsajátítását. Már eddig 17 500 diák nyerte el a támogatást. A gyermekek pénzbeli támogatásának változása 1998-2006. Családi pótlék gyermekenkénti összege 1998. 2002. Házaspár-élettárs Egy gyermekesek Két gyermekesek három és több gyermekesek Egyedülálló szülő gyermeke Egy gyermekesek Két gyermekesek három és több gyermekesek Tartósan beteg, fogyatékos gyerek Családban Egyedülálló Saját jogon ellátást kapó nagykorú
2006.
3 800 4 700 5 900
3 800 4 700 5 900
11 000 12 000 14 000
4 500 5 400 6 300
4 500 5 400 6 300
12 000 13 000 15 000
7 500 7 500 7 500
10 500 10 500 10 500
21 000 23 000 18 000
6
Családi adókedvezmény gyermekenkénti összege 1998. 2002. egy gyerek 3 000 kétgyerekes gyermekenként 4 000 három és több gyermekes gyermekenként 10 000
1998. 2 740
•
2006.
4 000
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (2006-tól gyermekvédelmi kedvezmény) 2002. 2006. 4 200
gyermekenként évente kétszer 5000 Ft ingyen étkezés bölcsi, ovi, iskola 1-4. ingyen tankönyv a közoktatásban emelt összegű baba-kötvény
A gyermekek támogatásában használt eltérő eszközök hatására a különböző jövedelmű gyermeket nevelő családok helyzete eltérően változott a két kormányzati ciklus alatt ⇒ 1998-2002. között a magasabb jövedelmű családok, 2002-2006. között pedig az átlagos és alacsonyabb jövedelmű családok támogatása nőtt gyorsabban. A kétgyermekes családok gyermekenkénti támogatásának együttes összege (családi pótlék, rgyt, adókedvezmény együtt) 12 833
8 900
12 000 12 000
8 700 7 700
7 440
4 700
4 700
1998.
RGYT-s
2002.
minimálbéres
2006. RGYK-soknál évi kétszeri 5000 Ft-tal
magasabb jövedelmű
7
A háromgyermekes családok gyermekenkénti támogatásának együttes összege (családi pótlék, rgyt, adókedvezmény együtt) 18 000 17 100 15 900 15 900
14 883
14 000
10 100 8 640
14 000
10 700
7 900 5 900
5 900 5 900 5 900
1998.
2002.
2006. RGYK-soknál évi kétszeri 5000 Ft-tal
RGYT-s
minimálbéres
átlagkereset 65%-án
magasabb jövedelmű
magasabb jövedelmű havi 550 ezer Ft felett
⇒ 1998-2002. között a gyermekek közel egyharmadát kitevő nehéz anyagi körülmények között élők támogatásának reálértéke csökkent, miközben a magasabb jövedelműeké kiugróan emelkedett. 2002-2006. között az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű családok támogatásának vásárlóereje nőtt a leggyorsabban. 1998-2002. között az alacsony jövedelmű – akkor kiegészítő családi pótléknak nevezett támogatásra jogosult - kétgyermekes családok támogatásának reálértéke négy év alatt 14%-kal csökkent, a háromgyermekeseké pedig 16%-kal. Eközben a magasabb jövedelmű kétgyermekesek támogatásának reálértéke 33%-kal, az akár havi több százezer forintot kereső háromgyermekeseké pedig 94%-kal emelkedett. 2002-2006 között megfordult a helyzet, a támogatásnövekedés legnagyobb nyertesei az alacsony jövedelmű, az átlagosnál alacsonyabb keresetű gyermeket nevelő családok lettek, miközben érdemben nőtt valamennyi gyermek neveléséhez nyújtott támogatás összege. Az alacsonyabb jövedelmű – a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult - kétgyermekes családok támogatásának reálértéke négy év alatt 22%-al, a háromgyermekeseké 24%-kal emelkedik. A magasabb jövedelmű kétgyermekesek támogatásának vásárlóértéke is nő, 16%-kal és csupán az átlagkereset feletti háromgyermekesek támogatásának reálértéke mérséklődik mindössze 4%-kal, ami csak töredékét veszi vissza a korábbi 90% feletti előnyükből.
8
A családtámogatás reálértékének változásából fakadó éves nyereségveszteség a kétgyermekes családokban (családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás és adókedvezmény együtt) 33% 52 000 Ft 22% 54 800 Ft
16% 40 800 Ft
-14% - 34 300 Ft alacsony jövedelmű 1998-2002.
magas jövedelmű
alacsony jövedelmű 2002-2006.
magas jövedelmű
A családtámogatás reálértékének változásából fakadó éves nyereségveszteség a háromgyermekes családokban (családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás és adókedvezmény együtt) 94% 277 200 Ft
50% 167 000 Ft 24% 103 100 Ft
-16%
-4%
-4%
- 10 600 Ft
- 30 200 Ft
- 68 400 Ft alacsony jövedelmű
minimálbért kereső 1998-2002.
magas jövedelmű (átlagkereset felett)
alacsony jövedelmű
minimálbért kereső 2002-2006.
magas jövedelmű (átlagkereset felett)
9 ⇒ 1998-2002. között nőtt, 2002-2006. között pedig, ha a szükségesnél kisebb mértékben is, de mérséklődött a gyermekszegénység. Azoknak a gyermekeknek száma, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem érte el a mindenkori nyugdíjminimum szintjét 1998-2002 között 30-60 ezer fővel több volt, mint 1998-ban, 2005 szeptemberében viszont már 100 ezer fővel kevesebb. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma (ezer fő)
804
786
743
780
758 704
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
670
2004.
648
2005. szeptember
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra szoruló gyermekek számának csökkenése mellett a legújabb jövedelmi felvételek is igazolják a szegénység utóbbi években bekövetkezett mérséklődését. A TÁRKI legfrissebb vizsgálata szerint az elmúlt két évben mérséklődtek a jövedelemkülönbségek, csökkent a szegények száma, amiben az alacsonyabb jövedelmű családok munkajövedelmének gyorsabb növekedése mellett szerepet játszott a korábbinál célzottabb, igazságosabb családtámogatási rendszer is. A népesség legmagasabb jövedelmű felső tizedébe tartozók egy főre jutó jövedelme a legalacsonyabb jövedelmű tized jövedelmének arányában
8,1 7,5
1996.
7,6
2000.
7,7
2001.
Forrás: TÁRKI Háztartási Monitor 2005.
7,55
2003.
2005.
10 A TÁRKI vizsgálatát támasztja alá a KSH 2005. áprilisi jövedelem felvétele is, ami szerint a lakosság legmagasabb jövedelmű tizedének átlagjövedelme a legalacsonyabb jövedelműek átlagjövedelmének 7,5-szerese volt, annyi, mint 1995-ben. Vagyis a jövedelemkülönbségeknek a két időpont közötti növekedését követően – amit a TÁRKI vizsgálatai jeleztek – 2005-re mérséklődött, az 1995. évi szintre csökkentek a különbségek.
2. A gyermeket vállaló szülők támogatása A családpolitika feladata, hogy könnyítsen a gyermek megszületésével járó terheken és teremtse meg az édesanyák számára a kisgyermek otthoni gondozásához szükséges nyugodt feltételeket. Ennek eszközei a gyermekszülés költségeihez hozzájáruló anyasági támogatás, a gyermek három éves koráig járó, az édesanya jövedelmét pótló, alanyi jogú GYES, a csak előzetes munkaviszonnyal rendelkezőknek a gyermek két éves koráig járó – 2000-ben ismét bevezetett - GYED és a három és több gyermekesek esetén a legkisebb gyermek nyolcadik életévéig járó GYET. •
1998-2002 között a gyermeket vállaló édesanyáknak járó támogatások körében döntően a magasabb jövedelműek számára kedvező változások történtek: ⇒ 1999-től ismét jogosulttá vált a GYES és a GYET igénybevételére a családok legmagasabb jövedelmű 6%-a is. ⇒ 2000. januárjától ismételten bevezették a gyermekgondozási díjat, amelyik azoknak biztosít a GYES összegének átlagosan több, mint kétszeresét jelentő támogatást a gyermekgondozás első két évében, akik a gyermek születését megelőzően munkaviszonnyal rendelkeztek. ⇒ 2001-től megengedték, hogy a nagyszülők is igénybe vegyék a GYES-t a gyermek egyéves kora után, de csak akkor, ha nem volt nyugdíjuk. E megszorítás miatt csupán néhány száz nagyszülő tudott élni a lehetőséggel.
•
2002-2006. közötti intézkedések elsősorban a gyermek megszületésének terheit enyhítik, és szeretnék megkönnyíteni a kisgyermekes édesanyák mielőbbi munkába állását. ⇒ 2003-tól 50%-kal, a mindenkori nyugdíjminimum 150%-áról annak 225%-ra emelkedett az anyasági támogatás összege. Az ikergyermekeknek járó támogatás összege megduplázódott, a nyugdíjminimum 300%-ára emelkedett. ⇒ Az ikergyermekekkel járó jelentős többletterhek enyhítése érdekében 2003-tól az ikergyermeket szülő édesanyáknak dupla GYES jár méghozzá 6 évig, a gyermek iskolás koráig. ⇒ 2003 óta 5 munkanap fizetett szabadságra jogosultak az apák is gyermekük megszületésekor. Ennek költségét a munkáltatók részére a költségvetés megtéríti. ⇒ Számos intézkedés szolgálja, hogy a gyermeket vállaló édesanyák minél előbb visszatérhessenek a munkába:
11 ∗ A GYES-en lévő édesanyák részmunkaidős foglalkoztatásának lehetővé tételét, és kedvezményekkel való ösztönzését követően 2006-tól a gyermek egy éves kora után akkor is jár a GYES, ha a szülő teljes munkaidőben vállal munkát. ∗
A kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci hátrányának mérséklése érdekében 2005-től a GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről, vagy az ápolási díj igénybevételéről munkába visszatérő édesanyákat foglalkoztató munkáltatók 9 hónapig a társadalombiztosítási járulék 50%-át kitevő támogatásban részesülnek. A kisgyermekes szülők támogatásának havi összegei
Anyasági támogatás ikergyermekek esetén GYES ikergyermekek esetén GYET
1998. 20 550 Ft 41 100 Ft 13 700 Ft 13 700 Ft 13 700 Ft
2002. 30 150 Ft 60 300 Ft 20 100 Ft 20 100 Ft 20 100 Ft
2006. 58 050 Ft 154 800 Ft 25 800 Ft 51 600 Ft 25 800 Ft
3. Babakötvény – a jövő biztonsága A felnőtté váló gyermek, a fiatal számára önálló élete indulásakor egyszerre jelennek meg a továbbtanulás, a pályakezdés, az otthonteremtés, a családalapítás anyagi terhei. S hogy ehhez ki, mekkora segítséget kap, milyen helyzetből startol, az a számos támogatás mellett is ma jórészt azon múlik, hogy szüleik képesek-e, akartak-e gondoskodni gyermekük jövőjéről. Annak érdekében, hogy a jövőben minden gyermek nagyobb biztonságban kezdhesse meg felnőtt életét 2006. január elsejétől minden megszülető gyermek 40 ezer forintos „baba-kötvényre” vált jogosulttá, amely jelentős kedvezmények mellett egészülhet ki a szülők megtakarításával. Az állam és a szülők együttes erőfeszítésének eredményeképpen a jövőben minden felnőtté váló gyermek 18 éves korában rendelkezni fog egy olyan összeggel, amelyet továbbtanulására, pályakezdése, családalapítása, otthonteremtése megkönnyítésére fordíthat. A minden gyermeknek járó induló 40 ezer forintos „baba-kötvény” mellett az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekei - akiknek szülei, még ha akarják is, csak szerényebb összeggel tudják gyermekük számláját gyarapítani - 7. és 14. életévük betöltésekor további 42-42 ezer forint támogatást kapnak. Így akkor is érzékelhető összegű megtakarításra számíthatnak 18 éves korukba, ha szüleik egyáltalán nem tudtak hozzátenni az állam által biztosított támogatáshoz. Az állami gondozásban lévő gyermekek számláját pedig – akik egyáltalán nem számíthatnak szüleikre – az emelt összegű támogatás mellett még évente további 12-12 ezer forint állami támogatás fogja gyarapítani. A gyermek jövője állam és család közös felelőssége. A baba-kötvény nem csupán az állami támogatás egy új formája, hanem éppen a szülői gondoskodásnak kíván egyre szélesebb körben ösztönzést adni. Ennek érdekében évi 120 ezer forintig a szülők is kiegészíthetik a gyermek számláján elhelyezett összeget, ami - túl azon, hogy a jövőben is mentes lesz minden adó alól, - még kiegészül az államnak a szülői megtakarításhoz
12 kötődő közvetlen támogatásával is. Ez a támogatás éppen azért, hogy ne csupán azok részesüljenek belőle, akiknek adóköteles jövedelmük van, közvetlenül a megtakarítás összegéhez igazodik, annak meghatározott hányadát az állam támogatásként a gyermek számlájára utalja. Így azok gyermekei is részesülnek belőle, akik szüleinek nincs adóköteles jövedelme, de kisebb-nagyobb összeggel ők is szeretnének hozzájárulni gyermekeik biztonságos életkezdéséhez. Az állami támogatás összege: ⇒ A számlára befizetett összeg 10%-a, de legfeljebb évi 6 000 Ft ⇒ Az alacsonyabb jövedelmű családok nyilván nagyobb megterhelést jelentő megtakarításaihoz kétszeres összegű támogatás jár, a szülői befizetés 20%-a, legfeljebb évi 12 000 Ft. A „baba-kötvény” értéke a minden gyermeknek járó támogatás mellett Baba-kötvény hozammal növelt értéke a gyermek 18. életévének betöltésekor Szülői befizetéssel, ha annak összege havonta Nincs szülői 1 000 Ft 2 000 Ft 5 000 Ft befizetés 40 000 Ft-os állami támogatás Szülői befizetés Szülői befizetés állami támogatása (20%, legfeljebb 12 000 Ft) 18. életév betöltésekor felvehető összeg
122 222 Ft
122 222 Ft
122 222 Ft 404 709 Ft
122 222 Ft 809 418 Ft
122 222 Ft 2 023 546 Ft
38 004 Ft
76 009 Ft
190 021 Ft
564 935 Ft
1 007 649 Ft
2 335 789 Ft
A „baba-kötvény” értéke a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek emelt összegű támogatása mellett Baba-kötvény hozammal növelt értéke a gyermek 18. életévének betöltésekor Szülői befizetéssel, ha annak összege havonta Nincs szülői 1 000 Ft 2 000 Ft 5 000 Ft befizetés 124 000 Ft-os állami támogatás (három részletben 40-42-42 ezer Ft) Szülői befizetés Szülői befizetés állami támogatása (20%, legfeljebb 12 000 Ft) 18. életév betöltésekor felvehető összeg
256 663 Ft
256 663 Ft
256 663 Ft 404 709 Ft
256 663 Ft 809 418 Ft
256 663 Ft 2 023 546 Ft
76 009 Ft
152 017 Ft
380 043 Ft
737 381 Ft
1 218 098 Ft
2 660 252 Ft
A „baba-kötvény” értéke az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek évi 12 000 Ft-os állami támogatása mellett szülői befizetés nélkül Baba-kötvény hozammal növelt értéke a gyermek 18 életévének betöltésekor 124 000 Ft-os állami támogatás (három részletben 40-42-42 ezer Ft) Évi 12 000 Ft-os állami támogatás hozammal növelt összege 18. életév betöltésekor felvehető összeg.
256 663 Ft 380 043 Ft 636 706 Ft
13
4. A gyermekes családok otthonteremtése A boldog, biztonságos gyermekkorhoz a meleg étel, a tiszta ruha és a tudás megszerzésének lehetősége mellett biztonságot adó, békés otthon is kell. Hogy a fiatal párok hány gyermek megszületését vállalják, és hogy gyermekeik milyen otthoni környezetben nevelkednek az nem kis részben függ attól, hogy szüleik milyen lakást, otthont tudnak teremteni számukra. Ezért az otthonteremtés állami támogatása, ennek nagysága és eszközei egy kormány családpolitikájának szerves részét képezik, és egyben jellemzik is annak céljait. •
1998-2002. közötti intézkedések az átlagosnál magasabb jövedelmű családok lakáshoz jutási esélyeit javították: ⇒ A lakáshitelezés 2001-től bevezetett, majd 2002-ben a kampányban kiszélesített rendszere nem csupán megkönnyítette a jobb módúak számára a lakáshoz jutást – egy 60 millió forintos luxuslakás 30 millió forintos hiteléhez évente 1,5 millió forintos kamat-támogatást adva a közpénzekből -, hanem kiváló befektetési lehetőséget is kínált a gazdagoknak. A támogatás nem csupán egy, hanem akárhány lakás megvásárlásához járt. Az első lakáshoz biztosított 40 ezer forintos illetékkedvezmény, a 400 000 Ft-os ÁFA visszatérítés, de a lakáshitel törlesztő részletéhez nyújtott évi 240 000 Ft-os adókedvezmény is azoknak kedvezett, akik rendelkeztek az induláshoz szükséges több millió forintos önerővel. ⇒ Nem lett könnyebb az átlagos és az átlagnál kevesebbet kereső fiatalok és gyermeket nevelő családok otthonteremtése. Számukra egyre távolabbi céllá vált a lakásvásárláshoz, építéshez elengedhetetlen és növekvő összegű 50%-os önerő biztosítása. Az otthonteremtés esélyét a gyermekes családok számára is megteremtő – vissza nem térítendő és az önerőbe is beleszámító – szociálpolitikai támogatás összege ugyanis 1998-2002. között nem emelkedett, egyre kisebb hányadát biztosította egy lakás árának. Ennek következménye, hogy csökkent az új lakást építők között a családosok aránya, amit jelez, hogy míg 1998-ban 21 milliárd forintot fordítottak szociálpolitikai támogatásra, addig ennek az összege 2002-re 19 milliárdra mérséklődött. ⇒ Csupán 2001-ben kezdődött meg az alacsonyabb jövedelműek számára elérhető bérlakások építése és a panel-felújítások támogatása. ∗ A 2001-ben megkezdett és nem kis részben már az új kormány által finanszírozott bérlakásprogram keretében négy év alatt összesen mintegy 60 milliárd forintos állami támogatással 9 500 bérlakás épült fel. ∗
2001-2002-ben a Fidesz kormány 600 millió forintos támogatást ítélt meg mintegy 6 000 panel lakás energiatakarékos korszerűsítésére. (2002-ben megítélt 14 ezer támogatásból 10 ezret már az új kormány hozott meg).
14 •
2002-2006. közötti lakáspolitikai intézkedések az átlagos és átlag alatti jövedelmű fiatalok és gyermeket nevelő családok otthonteremtésének lehetőségeit javították. ⇒ Évről évre emelkedett a családok önerejébe beleszámító, vissza nem térítendő szociálpolitikai támogatás összege, ami 2006-ban már közel kétszerese a 2002. évinek. ⇒ Annak érdekében, hogy a fiatalok már új otthonukban vállalkozhassanak gyermekeik megszületésére, 2003-tól két gyermek után az állam a lakásépítési kedvezmény összegét megelőlegezi. A lakásépítési kedvezmény (szocpol) összegének alakulása 1998. 2002. 2006. Egy gyermek után 200 000 Ft 200 000 Ft 900 000 Ft Két gyermek után 1 200 000 Ft 1 200 000 Ft 2 400 000 Ft Három gyermek után 2 200 000 Ft 2 200 000 Ft 3 800 000 Ft Négy gyermek után 2 400 000 Ft 2 400 000 Ft 4 600 000 Ft
Két gyermek után járó szociálpolitikai támogatás összege 2 400 000 Ft 2 400 000 Ft
2 000 000 Ft
1 600 000 Ft
1 200 000 Ft 1 200 000 Ft 1 200 000 Ft 1 200 000 Ft 1 200 000 Ft
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
⇒ 2003-tól a korábbi évi legfeljebb 36 ezer Ft-ról 72 ezer Ft-ra emelkedett a lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatása. ⇒ Bár 2005-ben megszűnt a Fidesz kormány által az új lakást építőknek nyújtott 400 ezer forintos ÁFA visszatérítés lehetősége, az ÁFA kulcsának 2006. évi csökkentése ennél nagyobb támogatást jelent. Egy 15 millió forintos lakás ára idén az ÁFA csökkenés hatására 600 ezer forinttal, egy 12 millió forintosé is 480 ezer forinttal mérséklődik. ⇒ Továbbra is jelentős mértékű kamattámogatás kapnak a lakáshitelt felvevők, de 2003-ban igazságosabbá váltak a támogatás feltételei: ∗
A kormány a befektetők helyett az otthonteremtőket támogatja. Egy család csak egy lakáshoz kaphat kamattámogatást, új lakásnál 15, használt lakásnál 5 millió forintig.
15 ∗ Havi 10 ezer, évi 120 ezer forintra mérséklődött a lakáshitel törlesztés adókedvezménye, és csak azoknak jár, akiknek a jövedelme nem haladja meg az évi 3,4 milliót, illetve gyes-en lévő édesanya esetén a 4,4 milliót. Az előző kormány által a választási kampány hevében gerjesztett befektetési láz multával – aminek költségeit már az új kormánynak kellett állnia, hiszen 2001-ben és 2002. első félévében mindössze 38 ezer hitelt engedélyeztek, és 2002 második félévétől 2005. első félévéig került sor 280 ezer támogatott hitel felvételére és természetesen az ehhez párosuló kamattámogatás kifizetésére – várhatóan a jövőben is évente 50-60 ezren élnek majd az államilag támogatott lakáshitel lehetőségével. Az engedélyezett államilag támogatott lakáscélú hitelek száma
279 232
37 487
2001-2002.I.félév
2002.II.félév-2005.I.félév
⇒ A fiatal, gyermeket nevelő családok otthonteremtésében fordulatszerű változást a 2005-ben megindított Fészekrakó program hozott. Az ennek keretében nyújtott új támogatások lehetővé teszik, hogy a 35 év alatti fiatal párok, gyermeket nevelő családok immár önerő nélkül, átlagos vagy átlag alatti jövedelemmel is belevághassanak az otthonteremtésbe. ∗
A 35 év alatti fiatal párok lakáshiteléhez készfizető kezességet vállal az állam. Ennek segítségével minimális önerővel - vagy ha gyermekük van, illetve gyermeket vállalnak már önerő nélkül is - megszerezhetik életük első önálló otthonát.
∗
A 35 év alatti gyermeket nevelő családok már használt lakáshoz is igénybe vehetik a szociálpolitikai támogatás felét, az un. otthonteremtési támogatást.
2005 februárjától december végéig alig néhány hónap alatt már 21 ezer fiatal család élt az új lehetőségekkel, vette igénybe a hitelgaranciát – aminek életkori határa az év végén emelkedett 30-ról 35 évre -, vagy az otthonteremtési támogatást: ∗
7 930 hitelszerződést kötöttek állami kezességvállalással 40 milliárd Ft lakáshitel felvételére
∗
13 286-an igényelték és kapták meg az otthonteremtési támogatást használt lakás vásárlásához, 16 milliárd Ft állami támogatással.
16
Az otthonteremtés feltételeinek változása 2002-2006. Egy 12 millió forintos lakás felépítéséhez szükséges önerő egy 35 év alatti még gyermektelen fiatal házaspár számára 2002. 2006. Hitel: Bankhitel kamattámogatással 6 000 000 Ft 6 000 000 Ft Állami garanciával felvett kamattámogatásos hitel 3 120 000 Ft Hitel összesen 7 500 000 Ft 9 120 000 Ft Vissza nem térítendő állami támogatás: Szociálpolitikai támogatás 2 400 000 Ft ÁFA visszatérítés 400 000 Ft ÁFA csökkentés hatása 480 000 Ft Állami támogatás összesen: 400 000 Ft 2 880 000 Ft
Önerő
5 600 000 Ft
0 Ft
Egy 15 millió forintos lakás felépítéséhez szükséges önerő egy 35 év alatti háromgyermekes családban 2002. 2006. Hitel: Bankhitel kamattámogatással Állami garanciával felvett kamattámogatásos hitel Hitel összesen Vissza nem térítendő állami támogatás: Szociálpolitikai támogatás ÁFA visszatérítés ÁFA csökkentés hatása Állami támogatás összesen:
Önerő
7 500 000 Ft 7 500 000 Ft 2 200 000 Ft 400 000 Ft 2 600 000 Ft
4 900 000 Ft
7 500 000 Ft 3 100 000 Ft 10 600 000 Ft 3 800 000 Ft 600 000 Ft 4 400 000 Ft
0 Ft
Egy 8 millió forintos használt lakás megvásárlásához szükséges önerő egy 35 év alatti kétgyermekes családban 2002. 2006. Hitel: Bankhitel kamattámogatással 4 000 000 Ft 4 000 000 Ft Állami garanciával felvett hitel (ebből 1 millióra kamattámogatás is) 2 800 000 Ft 4 000 000 Ft 6 800 000 Ft Hitel összesen Vissza nem térítendő állami támogatás: Otthonteremtési támogatás (félszocpol) 1 200 000 Ft 0 Ft 1 200 000 Ft Állami támogatás összesen:
Önerő
4 000 000 Ft
0 Ft
17 ⇒ Az alacsonyabb jövedelmű gyermekes családok számára nyújt jelentős támogatást, hogy 2005-től a magánszemélytől bérelt lakásuk lakbérének kifizetéséhez normatív állami támogatást vehetnek igénybe, amelynek összege – felerészben állami, felerészben önkormányzati támogatással – elérheti a lakbér 60%-át, legfeljebb a havi 14 000 Ft-ot. ⇒ 2005-ben új lendületet kapott a panel lakások felújítása, ami szintén nagyon sok átlagos, vagy átlag alatti keresetű gyermekes család életkörülményinek minőségi javulását eredményezi. A panel program keretében a költségek egyharmadát az állam vállalja magára, ha hasonló arányban az önkormányzat és a lakóközösség is hozzájárul a lakóépület energiatakarékos felújításához. A kormány minden korábbinál nagyobb támogatást biztosított és 2005. júliusától a Panel Plusz hitelprogram keretében az önkormányzatok és a lakóközösségek kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek fel saját részük finanszírozására. (A két év türelmi idő után megkezdődő törlesztéshez az alacsony jövedelmű családoknál a kamatot az állam magára vállalja). A kedvezővé váló feltételek mellett minden korábbinál nagyobb az érdeklődés a lakóközösségek részéről a felújítás iránt. 2005. végéig 32 ezer lakás felújítására vonatkozó pályázat kapott kedvező elbírálást és további 50 ezer lakásról szóló döntés 2006. elején várható. 2003-2006. között több mint 100 ezer lakás felújítása fejeződik be, illetve kezdődik meg. Állami támogatásban részesülő panel lakások száma 50 000
32 358
14 877
14 292 5 930
1 913 2001.
Budapest, 2006. január 12.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
