Elsőbbségi rehabilitációt igénylő betegek ellátása
Dr. Horváth Katalin Harkányi napok, 2013.04.06.
Az egészségügyi rehabilitáció fogalma • Az egészségügyi törvény megfogalmazása az egészségügyi rehabilitációról (1997. évi CLIV. Törvény 100. § rendelkezései szerint): „ A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amelyet a társadalom nyújt az egészségében, testi, vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.” • European definition of Physical and Rehabilitation Médicine (PRM, 2003 Oct.) „ A fizikális és rehabilitációs medicina önálló orvosi szakma, amely a fizikai és kognitív funkciók, a tevékenységek (beleértve a viselkedést), a részvétel (beleértve az életminőséget) fejlesztésével, és a személyes és környezeti tényezők módosításával foglalkozik. Felelős tehát a fogyatékosságot okozó egészségügyi problémákkal és azok társ-betegségeivel élő személyek prevenciós, diagnosztikai, kezelési és rehabilitációs ellátásának irányításáért valamennyi életkorban.” (White book) www.euro-prm.org
Rehabilitációs alapfogalmak I/1. Rehabilitációs medicina
Orvosi rehabilitáció
• Teljes nevén: fizikális és rehabilitációs medicina • Csak a fizikálisan fogyatékos emberek rehabilitációjával foglalkozó diszciplina, azon esetekben, amikor a tevékenység az alapdiszciplinától elválik • Az orvostudomány önálló diszciplinája • Szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai szakterület
• Teljes nevén: orvos-egészségügyi rehabilitáció • Magában foglalja a rehabilitációs medicina teljes spektrumán felül a medicina azon diszciplináinak rehabilitációs részét, amelyek nem választhatóak el a szóban forgó diszciplinától (pl.: pszichiátriai és epileptológiai rehabilitáció, kis szubspecialitások ill. részterületek (látássérültek, F-O-G)
• Megjelennek benne a páciens szükségleteitől függően foglalkozási, pedagógiai és szociális rehabilitációs elemek is. http://www.rehab-kollegium.com
Rehabilitációs alapfogalmak
http://www.rehab-kollegium.com
Rehabilitációs alapfogalmak I/2. Rehabilitációs medicina
Orvosi rehabilitáció
•
•
•
Tevékenysége az egészségkárosodás miatt fizikailag (testileg) fogyatékos vagy a fogyatékosság szempontjából fokozottan veszélyeztetett személyek funkcióképességének optimalizálására irányul. A képességek fejlesztése – a környezettel való kölcsönhatás figyelembevételével – specifikus módszerek alkalmazásával – multiprofesszionális team munka formájában – reálisan kitűzhető rehabilitációs cél(ok) érdekében – építve a páciens tevőleges részvételére
http://www.rehab-kollegium.com
Az a tevékenység, orvostudomány
melyet
az
– saját eszközeivel (diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás) nyújt a fogyatékos személyeknek – hogy meglévő képességeik kifejlesztésével • önállóságukat részben vagy egészben visszanyerjék • képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre.
•
Lényege – a meglévő funkciók és a teljesítőképesség pontos megítélése (állapotfelmérés) – kompenzatórikus fejlesztése és tréningje.
Rehabilitációs alapfogalmak II/1. • Elsőbbségi rehabilitáció – Akut betegség vagy trauma – Progresszív krónikus betegség hirtelen rosszabbodása – Meglévő fogyatékosság váratlan szövődménye miatt szükségessé váló, szakmailag legfeljebb kevéssé halasztható rehabilitáció – Szinte minden esetben egyidejűleg az adott történés utáni első rehabilitáció is.
http://www.rehab-kollegium.com
– A felmerülés szükségességét követően azonnal, de legkésőbb egy hónapon belül kell elkezdődnie – Általában az akut ellátást követően (posztakut rehabilitáció) indul – Megkezdhető akár az akut ellátás tartama alatt is, amennyiben a rehabilitációs team rendelkezésre áll (akut rehabilitáció). – a teendők súlypontja a terápiás területről a rehabilitáció területére kerül
Rehabilitációs alapfogalmak II/2. • Programozható rehabilitáció – – – –
az időfaktor nem, ill. kevéssé fontos a szolgáltatás nyújtásának kezdési időpontja tervezhető fogyatékossághoz vezető krónikus betegség miatt akut betegség vagy baleset következtében tartósan fogyatékos személy számára • az eseménytől számított 3 hónapon túl • akár részesült az esemény után 3 hónapon belül rehabilitációs programban, akár nem.
http://www.rehab-kollegium.com
Rehabilitációs alapfogalmak II/3. • Első rehabilitáció – Az adott fogyatékosság miatt első alkalommal nyújtott rehabilitációs szolgáltatás – Jelentősége fogyatékossághoz vezető akut esemény (más szóval „egyszeri történés”) után van – Előfordulhat, hogy az első rehabilitáció nem egy, hanem több szakaszban zajlik • szövődmény vagy tervezett beavatkozás • műtét vagy rövid adaptációs szabadság ékelődik közbe • egyik rehabilitációs ellátóhelyről egy másikra helyezés történik. http://www.rehab-kollegium.com
Rehabilitációs alapfogalmak II/4. • Ismételt rehabilitáció – Az adott probléma miatt lezárult első rehabilitációt követő újabb rehabilitáció. – Az első rehabilitációtól való megkülönböztetésnek főleg fogyatékossághoz vezető akut események után van jelentősége.
http://www.rehab-kollegium.com
Rehabilitációs alapfogalmak II/5. • Rehabilitációs alaptevékenység – A rehabilitációs medicinán belül, rehabilitációs programok formájában nyújtott azon tevékenység, amely egy rehabilitációs ellátóhelyen szokványosnak tartható • a neuromuszkuloszkeletális (NMS) rehabilitációs tevékenység döntő hányada – – – –
stroke-betegek amputáltak ortopéd műtét után traumát szenvedett (kivéve súlyos agysérülés és gerincvelősérülés) – degeneratív mozgásszervi betegségben szenvedők rehabilitációja. http://www.rehab-kollegium.com
Rehabilitációs alapfogalmak II/6. • Neuromuszkuloszkeletális (NMS) rehabilitáció – Elsősorban, de korántsem kizárólag a neuromuszkuloszkeletális struktúrák és funkciók károsodása talaján fogyatékossá váló személyek funkcióképességeinek optimalizálására irányul, életkortól függetlenül. – Magában foglalja az esetlegesen kialakult, nem a mozgással kapcsolatos problémák (pl. aphasia, dysphasia, azaz a phasiás beszédzavarok; kognitív zavarok; viselkedési zavarok) megoldására irányuló tevékenységeket is. http://www.rehab-kollegium.com
Rehabilitációs ellátási programok • a rehabilitációs medicina tevékenységeit elsősorban a funkciózavarok határozzák meg, azonban a funkciózavart / fogyatékosságot okozó alapbetegség(ek) is befolyásolják a tennivalókat • 32 program – 1-18: összesen 51 alprogram és ennek megfelelő Rehabilitációs Ellátási Program (REP) – fekvőbeteg formában végezhető – 1-11: „rehabilitációs alaptevékenység”- az ellátórendszerben ezen programok végzésének feltételei bárhol megteremthetők és az ellátás szolgáltatása, legalábbis első ízben fekvőbeteg körülmények között jellemző – 12-13: kiegészítő rehabilitációs tevékenységek – 14-18: „speciális rehabilitációs programok” • állapot súlyossága – 14., 15.: központi idegrendszeri sérültek • speciális alapszakmához kötődés – 16.-kardiológiai, 17.-pulmonológiai, 18.-gyermek
– 19-32: jellemzően, de nem kizárólag járóbeteg ellátás keretében zajlanak • 19-25: a rehabilitációs medicina ellátórendszerében szolgáltatható programok • 26-32: az alapszakmákon belül szolgáltatható rehabilitációs programok
Elsőbbségi rehabilitáció • Célja: a rehabilitáció mielőbbi (már az akut osztályon indítva) elkezdése, különösen akkor, ha a késlekedés szövődmények kialakulását és / vagy a fogyatékosság súlyosbodását okozhatja. – Akut betegség vagy trauma – Progresszív krónikus betegség hirtelen rosszabbodása – Meglévő fogyatékosság váratlan szövődménye miatt szükségessé váló, szakmailag legfeljebb kevéssé halasztható rehabilitáció http://www.rehab-kollegium.com
– Szinte minden esetben egyidejűleg az adott történés utáni első rehabilitáció is. – A felmerülés szükségességét követően azonnal, de legkésőbb egy hónapon belül kell elkezdődnie. – Általában az akut ellátást követően (posztakut rehabilitáció) indul. – Megkezdhető akár az akut ellátás tartama alatt is, amennyiben a rehabilitációs team rendelkezésre áll (akut rehabilitáció). – a teendők súlypontja a terápiás területről a rehabilitáció területére kerül
Stroke I. • Lehetséges funkciózavarok – Paresis vagy egyéb mozgáskontroll zavarok, mint ataxia (tárgyakért nyúlás, fogás, dysphagia) – Szensoros funkciózavarok, fájdalom • tapintási, mélyérzés, hőérzet, fájdalom érzékelése • neglect • vizelet kontinencia zavarok
– Nyelvi megértés és a beszédprodukció zavarai (25%-ban!) – Gondolkodási és memória zavarok • tanulás, figyelem, tervezés, átfogó értelmezés
– Érzelmi funkció zavarok • félelem, szorongás, depressio, harag
Stroke II. • Rehabilitációs stratégia – Funkciófelmérés (FIM, Barthel, izomerő, stb.) – Rehabilitációs terv (célkitűzés) – TEAM: a beteg és családja, nővér, orvos, gyógytornász, ergoterapeuta, szoc. munkás, neuropszichológus, beszédterapeuta, ortop. műszerész, fizikoterapeuta, dietetikus, stb.
Stroke III. • A stroke által érintett végtagok működésének újraindítása vagy kompenzatórikus stratégiák – mobilitás / járás / erősítés – ortézisek (KO/KAFO) – botok, járókeretek, kerekesszék
• Önellátási és háztartási funkciók újratanulása • Otthoni környezet akadálymentesítése és egyéb jellegű változtatása • Beszéd -és nyelvi fejlesztés, kezelés (afázia tréning) • Nyelészavarok kezelése • Neuropszichológiai tréning (kognitív funkciók, memória, figyelem, viselkedés) • Foglalkoztatás előkészítése, orientálás • Rekreációs aktivitások (sport, szabadidő) • Másodlagos károsodások megelőzése (immobilizáció, contractura) • Stroke prevenció (doh., hypertonia, diabetes, életmód)
Gerincvelősérülés I. • Sérülés oka (baleset, tumor, infectio, stb.) • Sérülés szintje funkciókiesés meghatározza a rehabilitációs ellátást • Gerincvelősérült életmód megtanítása és begyakorlása – lehetőség szerint a neurológiai és mozgásszervi funkciók javítása mellett
• Cél: a sérült mindennapi önellátási képességeinek, a sérülés természetéből adódó maximális kifejlesztése, az életminőség javítása, figyelembe véve az egyén korát, nemét, előéletét, környezetét.
Gerincvelősérülés II. • Korai, petyhüdt bénulásos fázisban – Respiráció támogatása (C1-4) trachea kanül, rekesz stimuláló – Cardiovascularis, GI, húgyúti komplikációk
• Spasticus fázisban – – – – – – –
Feszes izomzat, hyperaktív reflextevékenység Vegetatív idegrendszeri labilitás Táplálási nehezítettség, GI komplikációk Neurogén hólyag, bélműködési zavarok Krónikus fájdalom Heterotop ossificatio Decubitusok
Koponya-agysérülés I. • Kognitív funkciók / észlelés, figyelem, memória, gondolkodás/ zavara • Érzékelés • Kommunikációs zavar (beszédzavarok, afázia, dysarthria) • Motoros funkció zavara – – – –
felső motoneuron károsodás (plégia-paresis) perifériás idegkárosodás koordinációs zavar / ataxia akaratlan mozgások / tremor
• Vegetatív zavarok (légzés, keringés, vizelet-székletürítés)
Koponya-agysérülés II. • Ellátás – intenzív osztály • idegsebészet • traumatológia • neurológia
– – – –
rehabilitációs osztály ápolási osztály otthonápolás rehabilitáció otthon
• Cél: – a lehető maximális önellátás, hazabocsátás – másodlagos károsodások megelőzése
Amputáció I. • Az amputáció lehet helyreállíthatatlan sérülés, tartósan fennálló ér-vagy anyagcsere betegség következménye de lehet egy sikertelen hosszú műtéti sorozat utolsó állomása is. • A csonkolás alapos egyéni mérlegelést igényel, hiszen bármely amputáció alapvetően befolyásolja a későbbi funkciót (av: járás/ fv: fogás, kézfunkciók).
Amputáció II. • A betegnek a posztamputációs időszakban több problémával kell szembenézni: – Funkciókárosodás – Esztétikai károsodás – Pszichés zavarok – Félelem – Aggódás, depresszió – Betegségbe való menekülés
Amputáció III. • Rehabilitációs cél: – a független járóképesség és önellátó képesség elérése – képesség a csonkolt végtag és a megmaradt végtag használatára – az érintett személy ösztönzése arra, hogy fizikai és emocionális képességei fejlesztésével képes legyen a protézis aktív használatára – segíteni a személyt abban, hogy fizikailag és mentálisan alkalmazkodni tudjon a végtag elvesztéséhez – a nem érintett végtagok funkcióképességének bemutatása
• A célok kétoldali amputáció, vagy más súlyos károsodás jelenlétének megfelelően módosulnak
Polytrauma I. • A sérült különböző testtájon ill. szervrendszerben egyidejűleg szenved el olyan sérüléseket melyek közül legalább egy, vagy ezek kombinációja életveszély kialakulásához vezet. • A polytraumatizáció során az esetek kb. 80%-ban kell koponyasérüléssel számolni. • A sérülések leggyakoribb kombinációi: -koponya + mellkas + végtag(ok) sérülése
-koponya + mellkas + has sérülése -koponya + mellkas + gerinc sérülése -gerinc + has + medencegyűrű + végtag(ok) sérülése
Polytrauma II. • Polytraumatizált intézeti ellátás fázisai – I. fázis: azonnali életmentő intézkedések (percek) – II. fázis: azonnali életmentő műtétek (órák) – III. fázis: élet- és szervmentő műtétek (24 óra) – IV. fázis: intenzív kezelés (2-4 nap) – V. fázis: szervek és végtagok működését megőrző műtétek (5-10 nap, vagy 3.hét után) – VI. fázis: rehabilitáció
Polytrauma III. • Rehabilitáció – Társszakmákkal szoros együttműködés – Mobilizálás nehezítettsége • csak egy terhelhető végtag, vagy egy sem (több végtag gipszben) • súlyos alapbetegség (pl. Heine-Medin) • ismételt műtét szükségessége
• Cél: – mielőbbi mobilizálás, önellátásra törekvés (segédeszközök, ROM helyreállítása, kondíció) – maximális biztonságra törekvés (ne siettessük!) – terhelhetőséghez való alkalmazkodás (ne kúraszerűen!) – beavatkozások és az adaptációs szabadság helyes ütemezése – társ.-i és szoc. helyzethez való alkalmazkodás
Sclerosis multiplex I. • Tüneteit a fehérállományának gócai okozzák
központi szétszórt
idegrendszer demyelinisatios
– Bénulás (paraparézis vagy –plégia, hemiparézis vagy – plégia) –gerincvelői folyamatok határozzák meg döntően. – Vizelési zavar, amely vizelettartási vagy vizelési képtelenség formájába léphet fel. – Nyúltvelői góc esetében: nyelészavar, félrenyelés, hányás, légzészavar – Hangulati élet zavarai
Sclerosis multiplex II. • • • • • •
„Lábon állás” megőrzése Antispasztikus terápia (per os, intrathecalisan) Kontraktúra megelőzés / kezelés Erőnlét fokozása Shub-ok után mozgásterápia újraértékelése GYSE szükséglet folyamatos monitorozása (ortézisek, mobilitást segítő eszközök, stb.) • Lelki egyensúly megtartása • Látászavar esetén vizuális tréning
Syringomyelia • Gerincvelősérülés késői szövődményeként • Állapotromlás miatt elsőbbségi rehabilitációt tehet szükségessé
Összefoglalás • Alkalmas ellátó helyen
• Alkalmas beteg
• Megfelelő időben
Köszönöm a figyelmet!