ELÓTERJESZTÉS A képviselő-testület 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére A szociális ellátásokról szóló rendelet tervezet
A napirend előterjesztője: Balassa Balázs polgármester Az előterjesztést előkészítette: Kertész Mártonné vezető tanácsos Lutár Mária körjegyző Tisztelt Képviselő-testület! A szociális ellátásokról a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) rendelkezik, mely több helyen ad felhatalmazást az önkormányzatok részére a helyi rendeletben történő részletszabályok megállapítására. A képviselő-testület az Szt. felhatalmazása alapján 2007. évben alkotta meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletet, melyet jogszabályi változások miatt több alkalommal is módosított. A rendelet felülvizsgálatára egyrészt jogszabályi változások miatt, másrészt - egy a képviselő-testülettel a 2012. szeptember 12-én tartott ülésen ismertetett törvényességi észrevétel alapján – került sor. A képviselő-testület eddig két rendeletben biztosított támogatást a szociálisan rászorulók részére, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló rendeletében. A fentiekben ismertetettek miatt indokolttá vált a rendeletek átfogó újraszabályozása, mely során egy rendeletben kerül szabályozásra a szociális és gyermekvédelmi támogatás. A rendeletbe új elemként bekerült az átmeneti segélyezésnél az Erzsébet-utalvány, a temetési és az újszülöttek támogatásánál, hogy az anyakönyvezést követő 30 napon belül fizethető ki a támogatás. Módosítani javasoljuk a lakásépítési támogatás szabályait is. A rendelet tervezet a hatályos jogszabályoknak megfelelően készült, a támogatási összegek, illetve a feltételek megállapításában el lehet térni. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet megvitatás után jóváhagyni szíveskedjék.
Szigliget, 2012. szeptember 18. Balassa Balázs polgármester
1
Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (IX. 12.) rendelete a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról Szigliget Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdésében, és (5) – (6) bekezdésében, 20/C. § (4) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szigliget községben állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Szigliget községben élő magyar állampolgárokra, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre és e személyek gyermekeire. (2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Szt. 3. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre, valamint a Gyvt. 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre is. (3) A rendelet hatálya alá tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátások fedezetét az Önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni. 2. Értelmező rendelkezések 2. §. (1) A rendelet alkalmazásában: különös méltánylást érdemlő körülmény: a nagy összegű elemi kár, hosszan tartó súlyos betegség, magas gyógyszerköltség, felhalmozott, illetve magas összegű közüzemi díjhátralék, tandíj, gyermekintézmények térítési díja, hosszan tartó súlyos betegség gyógyításával összefüggő gyógyszer-, illetve utazási költség, tüzelő költsége, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, napi megélhetési gond, helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosának megfelelő összeg, krízis helyzet: kérelmező otthonát fenyegető végrehajtási eljárás az elmaradt hiteltörlesztés biztosítására, felhalmozódott közüzemi tartozás és egészségügyi hozzájárulás, illetve bármely körülmény, amelynek fennállásával kérelmező és családja szükségszerű életfeltételeinek a biztosítása átmenetileg veszélybe került.
2
A rendelet 10. §-ának alkalmazásában: hozzátartozó: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló többször módosított 1959. évi IV törvény 685. §. b) pontjában foglalt személyek.
3. A rendeletben szabályozott ellátási formák 3. §. (1) Együttműködés a rendszeres szociális segély esetében. (2) Pénzbeli szociális ellátások: a) ápolási díj b) átmeneti segély c) temetési segély d) temetési támogatás e) újszülöttek támogatása f) iskolakezdési támogatás g) lakástámogatás h) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (3) Természetben nyújtott szociális ellátások: a) köztemetés b) közgyógyellátás (4) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható ellátások: a) átmeneti segély b) temetési segély c) iskolakezdési támogatás d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (5) Szociális szolgáltatások: a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés (6) Gyermekvédelmi szolgáltatások: a) gyermekjóléti szolgáltatás b) gyermekek napközbeni ellátása
3
4. Eljárási rendelkezések 4. §. A szociális és gyermekvédelmi ellátás megállapítása iránti eljárás kezdeményezésére, az eljárás lefolytatására, illetve a jogorvoslati eljárásra az Szt., a Gyvt., a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet (továbbiakban Gyer.), a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) rendelkezéseit, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit - az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 5. §. (1) A hatáskörök gyakorlását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. (2) A 3. § (5) bekezdésében és (6) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatásokat a Lesencetomaj, Kossuth Lajos utca 91. szám alatti székhelyű „Együtt Egymásért” Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: szociális intézmény) biztosítja. (3) A 3. §. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását, a Szigligeti Közös Fenntartású Napközi-otthonos Óvoda (Szigliget, Kossuth Lajos utca 51.) és Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskola (Szigliget, Kossuth Lajos utca 53.) nyújtja. 6. §. (1) A 3. §-ban meghatározott ellátások iránti kérelmeket – az (2) bekezdés d) – f) pontjában és az (5) (6) bekezdésben meghatározott ellátásokon kívül - a képviselő-testület hivatalához, Szigliget és Hegymagas községek Önkormányzatának Körjegyzőjéhez (továbbiakban: Jegyző) 8264 Szigliget, Kossuth L. u. 54. kell benyújtani. (2) A Jegyző a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a személyi- és jövedelmi körülmények igazolásán túl felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni helyzetéről-, kiadásairól nyilatkozzék, azokat igazolja. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. Szükség esetén a körülmények alapos megismeréséhez környezettanulmányt készíthet. A környezettanulmány elkészítésére felkérheti a szociális intézmény Vezetőjét. (3) A 3. §. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekvédelmi szolgáltatás igénybevételét közvetlenül az oktatási intézmény Vezetőjénél kell kezdeményezni. (4) Ha a kérelmező életét, testi épségét veszélyeztető körülmény áll fenn, a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható. Ilyen esetben a Jegyző a határozat kiadását követően haladéktalanul megvizsgálja a nyilatkozat valódiságát, és a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére a hatáskör gyakorlójának javaslatot tesz, illetve a hatáskör gyakorlója követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől. (5) A 3. §. (5) bekezdésében meghatározott ellátások iránti eljárást a szociális intézmény Vezetőjénél kell kezdeményezni. (6) Az eseti ellátás kifizetése a jogosult részére a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 15 napon belül, közvetlenül az önkormányzat házipénztárából történő kifizetéssel, vagy közvetlenül a jogosult fizetési számlaszámára történő átutalással történik. (7) A 3. §. (2) bekezdés d) – f) pontjában meghatározott ellátások kifizetése, az anyakönyvi eseményről kiállított anyakönyvi kivonat bemutatásakor, illetve a hallgatói-, tanuló jogviszony fennállásáról kiállított oktatási intézményi igazolás bemutatásakor történik.
4
7. §. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére vonatkozó szabályokat az Szt. 17. §-a tartalmazza.
II. Fejezet PÉNZBELI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 5. Együttműködés a rendszeres szociális segély esetében 8. §. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy (továbbiakban: jogosult) együttműködésre kijelölt szerve: a szociális intézmény. 9. §. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításához szükséges kérelem, igazolások, nyilatkozatok benyújtására, a pénzellátás megállapítását követően a szociális intézménnyel történő együttműködésre, a jogosultság megszüntetésére, a szociális intézmény és a Jegyző közötti kapcsolattartásra vonatkozó, az Szt. 37. §. – 37/C. §-ban, és a Kormányrendelet 15. §. – 17/B. §-ban szabályozottakon túl: (1) a beilleszkedést segítő program típusai: a) munkavégzésre felkészítő és integráló programok b) álláskeresési technikák, jogi, pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkozás c) mentálhigiénés programok d) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok e) képzés, átképzés, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében f) más ellátásba juttatás. (2) A szociális intézmény 15 napon belül tájékoztatja írásban a jogosultat, az (1) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól. (3) A szociális intézmény haladéktalanul tájékoztatja írásban a Jegyzőt a) a jogosulttal kötött megállapodásról, illetve annak módosításáról, a megállapodás egy példányának megküldésével, b) a jogosult nyilvántartásba vételi kötelezettségének megszegéséről, és az azt követő vizsgálat eredményéről és arról, ha c) a jogosult együttműködési kötelezettségében történő akadályoztatásának vizsgálatáról, ha jogosult részére felróható magatartást állapított meg. d) A jogosulttal kötött írásbeli megállapodást követő egy év elteltével, a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról készített éves értékelést megküldi a Jegyzőnek.
5
(4) A jogosult: a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles személyesen megjelenni a szociális intézménynél, adatainak nyilvántartásba vétele céljából b) az együttműködési kötelezettségének teljesítésében történő akadályoztatása esetén, haladéktalanul, legkésőbb nyolc napon belül köteles bejelenteni személyesen vagy írásban a szociális intézménynél akadályoztatásának okát, és annak hiteles igazolását. (5) A jogosult együttműködési kötelezettsége megszegésének minősül, ha számára felróható okból a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a szociális intézménynél nyilvántartásba vétele céljából b) az együttműködési megállapodásban foglaltak bármely pontjának nem tesz eleget c) akadályoztatása okát az előírt időben nem jelenti, hitelt érdemlő módon nem igazolja, d) a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg, vagy e) a szociális intézménynél vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg. 6. Ápolási díj 10. §. (1) Ápolási díj állapítható meg - a jegyes kivételével - annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) Az ellátás tekintetében a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a. (3) Nem állapítható meg ápolási díj az Szt 42. §. (1) bekezdésében meghatározottakon túl, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési, életjáradéki vagy egyéb szerződésben vállalták. (4) Az ápolási díj havi összege az éves központ költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. (5) Az ápolási díj megállapítását a Kormányrendelet 4 – 5. mellékletében megjelölt nyomtatvány benyújtásával kell kezdeményezni, kérelmező és családja jövedelmi körülményeit az 1. 4 - 1. 5 és 3. pontokat nem tartalmazó 3. mellékleten kell igazolni, az abban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokkal együtt. A kérelemhez az előzőeken túl mellékelni kell az ápoló nyilatkozatát arról, hogy az ápolt gondozására szerződésből eredő kötelezettsége-, illetve tudomása szerint más személy kötelezettsége fennáll-e. 7. Átmeneti segély 11. §. (1) Átmeneti segélyben részesíthető a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg. (2) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. (3) Különös méltánylást érdemlő esetben jövedelemhatártól függetlenül átmeneti segélyt lehet megállapítani, ha az igényjogosult a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, illetőleg ha az, köztudomású.
6
(4) Az átmeneti segély megállapítása iránti szöveges kérelemben meg kell jelölni és lehetőség szerint igazolni az okokat, melyek miatt kérelmező létfenntartási gonddal küzd, és csatolni kell kérelmező és családja jövedelmi körülményeiről az 1. 4 - 1. 5 és 3. pontokat nem tartalmazó Kormányrendelet 3. mellékletét, az abban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokkal együtt. (5) Az átmeneti segély összegét a rászorultsághoz igazodóan, egyéni elbírálás alapján kell megállapítani, mely 3. 000 Ft-nál kevesebb nem lehet, és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. (6) A (3) bekezdésében meghatározott esetben a segély mértéke 100. 000 Ft-ig terjedhet. (7) Az átmeneti segély természetbeni ellátás formájában is biztosítható. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. (8) Közüzemi díjhátralék megfizetéséhez biztosított átmeneti segélyt, közvetlenül a szolgáltatónak kell utalni. (9) Amennyiben nincs lehetőség az átmeneti segély természetbeni ellátásként történő biztosítására, a segélyezett részére elszámolási kötelezettség írható elő. (10) A (7) bekezdésben foglalt természetbeni támogatás, megállapítás céljával egyező felhasználásának a biztosítására, a hatáskörrel rendelkező kérheti a támogatás felhasználása során, a szociális intézmény közreműködését. 12. §. (1) Az átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható a krízishelyzetbe került személy számára, fennálló krízishelyzetének hiteles igazolása mellett. A személyi- és jövedelmi körülmények igazolására csatolni kell kérelmező és családja jövedelmi körülményeiről az 1. 4 - 1. 5 és 3. pontokat nem tartalmazó Kormányrendelet 3. mellékletét, az abban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokkal együtt. (2) A kamatmentes kölcsön 350. 000 Ft összeghatárig állapítható meg. (3) A megállapított kamatmentes kölcsön összegének és a kérelmező szociális- és jövedelmi körülményeinek figyelembe vételével legfeljebb 36 hónap visszafizetési határidő állapítható meg, mely szükség esetén kérelemre, 12 hónappal meghosszabbítható. (4) Az első törlesztő részlet visszafizetése az ellátás kifizetésének hónapját követő második hónaptól esedékes. A törlesztő részleteket havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell az önkormányzat számlájára megfizetni, vagy házipénztárába befizetni. (5) Közüzemi díjhátralék megfizetéséhez biztosított kamatmentes kölcsönt közvetlenül a szolgáltatónak kell utalni. (6) 100. 000 Ft-ot meghaladó kamatmentes kölcsön megállapítása esetén, a kölcsön visszafizetésének a biztosítására, a hatáskörrel rendelkező az ingatlan-nyilvántartásban a kérelmező tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be, mellyel járó költségek kérelmezőt terhelik.
7
8. Temetési segély 13. §. (1) Az Önkormányzat temetési segélyt állapíthat meg annak a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban nem részesülő személynek, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (3) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát, nyilatkozatát arról, hogy az elhunyt és kérelmező között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés fennállt-e, valamint kérelmező és családja jövedelmi körülményeiről az 1. 4 - 1. 5 és 3. pontokat nem tartalmazó Kormányrendelet 3. mellékletét, az abban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokkal együtt. (4) A megállapított temetési segély összegét, az arról szóló határozat ügyszámával együtt, a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmezőnek, vissza kell adni. (5) Nem állapítható meg temetési segély annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése. (6) A temetési segély iránti kérelmet, a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani. (7) Temetési segély megállapítása természetbeni támogatásként is nyújtható. Természetbeni támogatásként történő megállapítása esetén, közvetlenül a temetkezési szolgáltatónak kell a támogatást kifizetni. 9. Temetési támogatás 14. §. (1) Temetési támogatásra jogosult a szigligeti elhunyt halálesetéről kiállított halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV törvény alapján temetési hozzájárulásban nem részesülő személy - jövedelmi viszonyaitól és rászorultságától függetlenül -, aki szigligeti lakos eltemettetéséről gondoskodott. (2) Az egyszeri temetési támogatás összege 10. 000 Ft. (3) A temetési támogatás a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül fizethető ki.
8
10. Újszülöttek támogatása 15. §. (1) Újszülöttek támogatására jogosult a szigligeti lakóhellyel rendelkező újszülött, vele azonos lakcímen lakó szülője, a gyermek születéséről kiállított anyakönyvi kivonat bemutatásával. (2) Az egyszeri támogatás összege 30. 000 Ft. (3) Az újszülöttek támogatása a születés anyakönyvezését követő 30 napon belül fizethető ki.
11. Iskolakezdési támogatás 16. §. (1) Iskolakezdési támogatásban részesíthető jövedelemhatártól és rászorultságtól függetlenül a középvagy felsőfokú tanintézet nappali tagozatán, illetve a Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskolában tanuló gyermek, illetve fiatal felnőtt. (2) A támogatás keretösszegét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben határozza meg. (3) A támogatás kifizetése az önkormányzat házipénztárából évi egy alkalommal, szeptember 1. és október 15. közötti időpontban történik, az általános iskolások kivételével, az iskolalátogatási igazolás bemutatásával. (4) A szociális hatáskört gyakorló döntése alapján a támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható, a tanulással összefüggő kiadások csökkentésére (pl. taneszközök megvásárlására, kollégiumi díj kifizetésére, tanulói bérlet megvásárlására stb.) fordítható. 12. Lakás-támogatás 17. §. (1) Szigligeten megvásárolt, vagy építeni kívánt lakáshoz vagy családi házhoz vissza nem térítendő, és visszatérítendő kamatmentes támogatás igényelhető. (2) Vissza nem térítendő támogatásra jogosultak azok a családok, akik megszerzendő első lakásuk építéséhez vagy vásárlásához kívánják azt felhasználni. (3) Szigligeti bővíteni vagy felújítani kívánt lakáshoz, vagy családi házhoz visszatérítendő kamatmentes támogatás igényelhető. (4) Vissza nem térítendő támogatás egy család részére egy esetben, maximum 100. 000 Ft összegben adható, visszatérítendő támogatás megállapítása egy család részére egy esetben 300. 000 Ft-ig terjedhet. A támogatás keretösszegét a Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg. (5) Visszatérítendő támogatás megállapítása esetén az önkormányzat a visszafizetés biztosítására az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogjog bejegyzését kezdeményezi az érintett ingatlan tulajdoni lapjára, melyből adódó költségek a támogatásban részesítettet terhelik.
9
(6) Visszatérítendő támogatás megállapítását követően az Önkormányzat a támogatás összegére kölcsönszerződést köt a jogosulttal, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével. Az ingatlannyilvántartási eljárásért fizetendő összeggel együtt a támogatást 36 hónap alatt kell visszafizetni, havonta egyenlő részletekben, a tárgyhónap 5. napjáig. A visszafizetés kezdete, a kölcsönszerződés megkötését követő 7. hónap. (7) A vissza nem térítendő támogatás kezdeményezéséhez be kell nyújtani a lakásvásárlási szerződést, illetve a kérelmezők nevére kiállított jogerős építési engedélyt, nyilatkozatukat arról, hogy a kérelemben megjelölt megvásárolt, illetve megépíteni kívánt lakás, családi ház az első lakásuk, családi házuk. (8) Visszatérítendő támogatás igénylése esetén a (7) bekezdésben megjelölt nyilatkozat kivételével mellékelni kell a lakásvásárlási szerződést, illetve a kérelmezők nevére kiállított jogerős építési engedélyt, valamint kérelmező és családja jövedelmi körülményeiről az 1. 4 - 1. 5 és 3. pontokat nem tartalmazó Kormányrendelet 3. mellékletét, az abban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokkal együtt, és kérelmezők nyilatkozatát arról, hogy hozzájárulnak ingatlanuk jelzálogjoggal történő megterheléséhez. 13. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 18. §. (1) Az Önkormányzat az időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő vagy létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, gyermeket gondozó családokat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti. (2) Elsősorban azokat a gyermeket nevelő családokat kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akik a gyermekük eltartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, illetve a gyermek életében alkalmanként jelentkező többletkiadások megfizetése, a család anyagi lehetőségeit meghaladja. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában többletkiadás különösen: a születendő gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, tankönyv-, gyógyszer-, iskolai rendezvény költsége, táborozás költsége, tanfelszerelés-, tanulói bérlet költsége, tanulmányi költség, kollégiumi díj, hosszan tartó súlyos betegség gyógyításával összefüggő költség, gyógyítás érdekében utazási költség, magas gyógyszerköltség, jövedelem igazolt elvesztése, napi megélhetési gond, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások. (4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban az a gyermeket nevelő család részesíthető, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható alkalmanként és havi rendszerességgel. (6) A támogatás összege alkalmanként, gyermekenként legfeljebb 10. 000 Ft, különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén sem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét. (7) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható, a (3) bekezdésben megjelölt kiadások kifizetésére, illetve Erzsébet-utalvány formájában is megállapítható. (8) A körülmények mérlegelése esetén a szülő részére elszámolási kötelezettség írható elő.
10
(9) A (7) bekezdésben foglalt természetbeni támogatás, megállapítás céljával egyező felhasználásának a biztosítására, a hatáskörrel rendelkező kérheti a támogatás felhasználása során, a szociális intézmény közreműködését. (11) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti szöveges kérelemben meg kell jelölni és lehetőség szerint igazolni az okokat, melyek miatt kérelmező létfenntartási gonddal küzd, és csatolni kell kérelmező és családja jövedelmi körülményeiről az 1. 4 - 1. 5 és 3. pontokat nem tartalmazó Kormányrendelet 3. mellékletét, az abban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokkal együtt. III. Fejezet TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 14. Köztemetés 19. §. Köztemetésként a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el. 15. Közgyógyellátás 20. § (1) Méltányosságból megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága annak, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem képes elviselni. (2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége, meghaladja az egy főre eső jövedelmének 10%-át. (1) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Kormányrendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Csatolni kell hozzá a rajta feltüntetett jövedelmekről az igazolást és a Kormányrendelet 10. mellékletében megjelölt háziorvosi igazolást. IV. Fejezet SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 16. Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés 21. §. A személyes gondoskodást a szociális intézmény külön rendeletben szabályozottak szerint biztosítja, a szolgáltatás igénybevételének kezdeményezése a 6. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint történik. A szolgáltatásért fizetendő térítési díj mértékéről, megfizetésének módjáról, külön rendeletben foglaltak az irányadók.
11
V. Fejezet GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK 17. Gyermekjóléti szolgáltatás 22. §. A szolgáltatást a szociális intézmény biztosítja. 18. Gyermekek napközbeni ellátása 23. §. (1) A gyermekek napközbeni ellátásának célja, biztosítani a gyermekek korának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését. (2) A szolgáltatást a Szigligeti Közös Fenntartású Napközi-otthonos Óvoda és a Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskola nyújtja, igénybevételének kezdeményezése a 6. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint történik. (3) Az étkeztetés rendjére, igénybevételének módjára és az intézményi térítési díj mértékére, és megfizetésének módjára, külön önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók. VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24. § (1) A rendelet 2012. ………………….. -én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 7/2007. (VIII. 21.) rendelete és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 10/2004. (VI. 15.) rendelet.
Balassa Balázs polgármester
Lutár Mária körjegyző
Záradék A rendelet kihirdetve: 2012. Lutár Mária körjegyző
12
Általános indokolás Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete a rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat, támogatásokat, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 7/2007. (VIII. 21.) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 10/2004. (VI. 15.) önkormányzati rendeletében szabályozta.
Jogszabályi változások következtében indokolttá vált a rendeletek átfogó újraszabályozása, egy rendeletben kerül szabályozásra a szociális és gyermekvédelmi támogatás. Részletes indokolás 1-2. §-hoz A rendelet hatályát, az értelmező rendelkezéseket határozza meg. 3. §-hoz A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások formáját nevesíti. 4-7. §-hoz Az általános eljárási rendelkezéseket, hatáskörök gyakorlására, a kérelmek benyújtására, a kifizetésekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. 8-9. §-hoz Az „Együtt Egymásért” Szociális és Gyermekjólési Szolgálattal való együttműködés részletes szabályait tartalmazza. 10. §-hoz A méltányossági jogcímen ápolási díjra való jogosultság feltételeit, az ápolási díj összegét, a kérelem benyújtásának módját, a csatolandó iratokat. 11-12. §-hoz Az átmeneti segélyre való jogosultság feltételeit, a segély folyósításának gyakoriságát, mértékét, a kérelem benyújtásának módját, a csatolandó iratokat, a kifizetés módját. Az átmeneti segély kamatmentes kölcsönként történő folyósításának feltételeit, a kérelem benyújtásának módját, csatolandó iratokat, a visszafizetés időtartamát, a kifizetés módját. 13. §-hoz A temetési segélyre való jogosultság feltételeit, a kérelem benyújtásának módját, csatolandó iratokat. 14. §-hoz A temetési támogatásra való jogosultság teltételeit, összegét, új rendelkezésként a kifizethetőség határidejét tartalmazza. 15. §-hoz Az újszülöttek támogatásának feltételeit szabályozza, annak összegét és a kifizetés határidejét.
13
16. §-hoz Az iskolakezdési támogatásban részesíthetők körét, a kifizetés időszakát, a benyújtandó igazolást, a kifizetés módját. 17. §-hoz A lakástámogatásra jogosultságot, a támogatás összegét, a kérelem benyújtásának módját, csatolandó iratokat. 18. §-hoz A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit, a támogatás folyósításának gyakoriságát, mértékét, a kérelem benyújtásának módját, a csatolandó iratokat, a kifizetés módját. 19. §-hoz A köztemetés költségeit szabályozza. 20. §-hoz A méltányossági jogkörben megállapítható közgyógyellátásra való jogosultság feltételeit a kérelem benyújtásának módját, csatolandó iratokat szabályozza. 21. §-hoz Az Önkormányzat a szociálisan rászorultak étkeztetéséről társulás útján gondoskodik. Az ellátás igénybevételének feltételeit, a fizetendő térítési díjakat Nemesvita Község Önkormányzata Képviselőtestületének önkormányzati rendelete tartalmazza. A házi segítségnyújtás és családsegítés továbbra is társulás útján történik. 22. §-hoz A gyermekjóléti szolgáltatás továbbra is társulás útján történik. 23. §-hoz A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények megnevezését tartalmazza. 24. §-hoz Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
14
HATÁSVIZSGÁLATI LAP
A szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról szóló …/2012. (IX …) önkormányzati rendelethez A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a értelmében a jogszabályok előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell lefolytatni. Az előzetes hatásvizsgálat megállapításai a következők: 1. Társadalmi hatások A képviselő-testület szociális tárgyú rendelete határozza meg az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokat, azok igénybe vételének szabályait. Elsődleges cél, hogy a szabályok egyértelmű megfogalmazásával – adott kereteken belül – lehetővé tegyük a rászorultaknak a támogatások igénybevételét. 2. Gazdasági, költségvetési hatások Nem cél az eddig is nyújtott ellátások megvonása, a költségvetésben tervezetthez képest nincs jelentős költségvetési kihatás. 3. Környezeti hatások A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása nincs. 4. Egészségi követelmények A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi követelményei nincsenek. 5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások A rendeletben foglaltak végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek. 6. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg az önkormányzat kötelezően biztosítandó szociális ellátásainak körét. A magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel való összhang biztosítása érdekében a törvénymódosítást követően szükséges az önkormányzati rendelet módosítása illetve indokolt új rendelet megalkotása. 7. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.
15
