Elõször is, szemben a többi háziasított állatfajjal, a méheknél az egyedi megfigyelés és a kórok megállapítása az esetek többségében

MÉHÉSZET 2. Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanár SZIE ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék, Budapest

A mézelő méh vírusfertőzései és az atka-vírus kapcsolat A mézelõ méhnek (Apis mellifera L.) a természetben elõforduló többi állatfajhoz hasonlóan megvannak a saját specifikus vírusfertõzései. Tulajdonképpen már az elsõ rovarspecifikus vírusfertõzést, a lárvatömlõsödés vírusát (sacbrood virus, SBV) is méhekbõl mutatták ki 1917-ben. Mivel a mézelõ méh az egyetlen többékevésbé háziasított rovarfaj, melynek gazdasági jelentõsége rendkívül nagy és így a szakmai érdeklõdés középpontjában áll, a rovarokból kimutatott vírusfertõzések számában azóta is a méh vezet: jelenleg 18 különbözõ méhspecifikus vírus ismert. Noha e vírusfertõzések elõfordulása a különbözõ földrészeken széles körben és meglehetõsen régóta bizonyított, viszonylag keveset tudunk róluk, annak ellenére, hogy a gazdafaj mezõgazdasági és ökológiai jelentõsége a mérsékelt égövön kiemelkedõnek tekinthetõ. A köztudatban kevéssé terjedt el az a felismerés, hogy a méz-, viasz-, propolisz- és méhpempõtermelés mellett legalább ennyire fontosnak tekinthetõ az a jelenleg másodlagosnak tartott haszon, amely a vad- és kultúrnövények virágainak megporzásából származik, és amely révén a méhek az ökoszférában igen fontos szerepet játszanak.

Az ismeretek hiánya részben

Elõször is, szemben a többi

fikus ellenanyagok nem termelõd-

háziasított állatfajjal, a méheknél

nek, ezért az ezek kimutatására

az egyedi megfigyelés és a kórok

irányuló indirekt diagnosztikai

megállapítása az esetek több-

módszereket, azaz vírus-szeroló-

ségében nem lehetséges, méh-

giai

egészségügyi problémák jelent-

mazhatunk. A kórokozók sokszor

kezése esetén családot vagy egy

klinikai tünetekben nem megnyil-

egész méhészetet (vagyis egymás-

vánuló jelenlétét csak direkt mó-

sal élettani közösséget alkotó

don, a vírus, a vírus-antigén vagy

egyedek tömegét) kell kezelésben

a vírus-nukleinsav kimutatásával

részesíteni. A másik ok, hogy a

bizonyíthatjuk.

vizsgálatokat

nem

alkal-

méhek esetében a hagyományos

Az újabban alkalmazott mole-

állatorvosi vizsgálati módszerek

kuláris biológiai módszerek: a

közül sok nem használható: nincs

reverz-transzkripciós polimeráz-

lehetõség hõmérõzésre, vérvé-

láncreakció

telre, hallgatózásra és egyéb a

polimeráz-láncreakció

betegségek felismerését megköny-

megoldani látszanak az elõbb vá-

nyítõ vizsgálati módszerre. A

zolt nehézségeket, és nemcsak

klinikai vizsgálatok lehetõségének

a diagnosztikában használhatók

korlátozottsága mellett a célzott

fel eredményesen, hanem a pon-

virológiai-laboratóriumi diagnosz-

tos elkülönítésben és a vírusok

tika is meglehetõsen nehézkes.

klasszifikációjában is. A PCR tech-

A vírusok in vitro szaporításához

nika elméletileg lehetõvé tenné

szükséges

egymással

méheredetû

sejtte-

(RT-PCR)

közeli

és

a

(PCR)

rokonságban

nyészet nem áll rendelkezésre,

álló vírusok azonosítását és pon-

ezért a méh-vírusok csak kísérleti

tos elkülönítését is, feltételezve,

állatoltással (kifejlett méhek, méh-

hogy a vizsgált vírus nukleinsav

bábok vagy -lárvák oltásával)

állományának bázissorrendje leg-

magyarázható azzal, hogy állat-

szaporíthatók,

alább részben ismert. Ilyen ismert

orvosi

szempontból

idõ-

és

méhek

munkaigényes folyamat. A méhek

betegségei viszonylag nehezen

szervezetében a kórokozók ellen

felismerhetõk,

speci-

ami

vezethetõ vissza.

a

mely

több

okra

szekvenciák viszont a

li ugyanúgy (sõt még inkább), mint ahogy más állatfajok esetében is szükség van az állat gazdájának, tulajdonosának segítségére a betegséget elõidézõ ok

megállapítása,

azonosítása

(diagnózis), a gyógyszeres kezelések elvégzése (terápia) és a kezelés

hatékonyságának

fel-

mérése céljából. A méhek leg-

1. táblázat

gyakoribb kórokozóit a 2. táblázat sorolja fel.

méh-vírusok túlnyomó többsé-

csak nem állatorvosi feladat, itt

gének esetében nem állnak ren-

az állatorvos szerepe arra kor-

delkezésre. A PCR és RT-PCR

látozódik, hogy a mérgezést kö-

Tekintve, hogy a nem vírusos

technika relatíve gyors, kevés

vetõen az azt elõidézõ vegyszert

kórformákról viszonylag gyakrab-

virális nukleinsavat igényel és el-

kimutatja a méhekbõl a megfelelõ

ban esik szó, és az állatorvosok

kerülhetõvé teszi a vírusizolálást,

eszközökkel felszerelt intézetek-

és a méhészek is sokkal tájéko-

mely jelenleg a méh-specifikus

ben végzett vizsgálatokkal. A

zottabbak a többi kórokozó által

sejttenyészetek hiánya miatt ne-

károk megelõzése a mezõgaz-

elõidézett

hezen megoldható. A módszer

dasági

folytató

kozásában, a továbbiakban kizá-

egyéb elõnyei közé tartozik még,

gazdálkodók és a méhészek fela-

rólag a méheket megbetegítõ

hogy nemcsak az adott vírus kimu-

data.

vírusok, és az azokkal szoros

tatására, hanem egyben azonosítására is lehetõséget ad.

tevékenységet

betegségek

vonat-

Összességében tehát, hagyo-

kölcsönhatásban álló ázsiai nagy

mányos értelemben vett állat-

méhatka (Varroa destructor, ko-

A fentiekben vázolt nehézségek

orvosi munkáról csak a méhek

rábban V. jacobsoni) fertõzés köl-

okozhatták, hogy a méhek külön-

kórokozói által elõidézett károk

csönhatásával foglalkozunk.

bözõ vírusfertõzéseirõl a legutóbbi

esetében

amely

A világszerte több országban,

idõkig szinte alig tudtunk valamit.

csoportba a méheket megbetegítõ

és az elmúlt három-négy év során

Ahhoz, hogy a méhek vírusairól

vírusok is tartoznak. Ez a munka

az egyes hazai méhészetekben is

kicsit többet tudjunk meg, elõször

ugyancsak több részbõl áll, és a

elõforduló nagyarányú méhpusz-

is „helyükre kell tennünk” õket

méhész közremûködését is igény-

tulással kapcsolatos vizsgálatok

a méhészetekben tömeges pusztulást elõidézõ különbözõ okok között. Ehhez nyújt segítséget az 1. táblázat. A

méhek

kártevõi

elleni

védekezés nem állatorvosi feladat, ezek ellen a méhészek többé-kevésbé bevált riasztó módszerekkel, csapdákkal védekezhetnek.

A

méhmérgezések

által

okozott károk kivédése megint

2. táblázat

beszélhetünk,

A mézelő méh vírusfertőzései és az atka-vírus kapcsolat

fokú mérgezés, intenzív hordás, hiányos táplálkozás, parazitás fertõzöttség, stb.) és ehhez társul valamilyen vírusfertõzés, amely önmagában esetleg nem, vagy sokkal enyhébb károkat okoz, mint ezekkel a hajlamosító tényezõkkel társulva. A vírusok terjesztésében a

fertõzött,

más

kaptárakba

bekéredzkedõ méhek, a fertõzött termékek (viasz, méz) és a fertõzött eszközök (kaptár, keretek) játszhatnak szerepet. A

2.

vírusok

táblázatban közül

felsorolt

viszonylag

jól

felismerhetõ tüneteket okoz a lárvatömlõsödés vírusa. Ez a méhlárvákat, vagyis az ún. „fedetlen 1. ábra: Az ismertebb méh-specifikus vírusok és alapvetõ morfológiai sajátosságaik (a víruskapszid mérete, alakja, a burok jelenléte vagy hiánya)

fiasítást” megbetegítõ kórokozó Magyarországon is elõfordul. Noha vírusát még nem sikerült izolálni,

fokozottan irányították rá a figyel-

és rendszeresen kimutatható az

met a mézelõ méh (Apis mellifera)

ország különbözõ pontjain lévõ

vírusfertõzéseire. Ezek a 20-200

méhészetekbõl. Eddig a heveny

nm átmérõjû kórokozók a méhek

méhbénulás vírusát (acute bee

testét felépítõ sejtekben szaporod-

paralysis virus, ABPV), és a

nak és azokat mintegy szétrob-

szárnytorzulás vírusát (deformed

bantva okoznak sejtpusztulást és

wing virus, DWV) sikerült azono-

ezzel betegséget. A nemzetközi

sítani (izolálni), míg két további

szakirodalom

szerint

vírusfertõzés, a lárvatömlõsödés

méhekbõl eddig tizennyolc külön-

(SBV) és az idült méhbénulás

bözõ vírusfertõzést írtak le. Ezek

(chronic bee paralysis, CBPV) je-

közül a legszélesebb körben elõ-

lenléte a klinikai tünetek alapján

forduló kórokozókat és alapvetõ

valószínûsíthetõ.

morfológiai

adatai

sajátosságaikat

az

1. ábra mutatja be.

a betegséget az utóbbi 30 évben többször megállapították. A beteg lárva bõre alatt folyadék halmozódik fel, és teste is elfolyósodik, lárvaformáját elveszíti, és a

A méhekben a vírusfertõzések az ún. összetett kóroktanú

Az elmúlt négy évben végzett

betegségek közé tartoznak. Ilyen

hazai vizsgálatok eredményei be-

betegségek a többi állatfajban

bizonyították, hogy az eddig csak

és az emberben is ismertek. A

a környezõ országokban felismert

kórfolyamatot valamilyen gyen-

vírusfertõzések egy része a hazai

gítõ tényezõ indítja meg (anyát-

méhállományokban is jelen van

lanság okozta stressz, enyhébb

26

a jellegzetes elváltozások alapján

1. kép A lárvatömlõsödés jellegzetes képe.

állatorvosi PRAXIS

sejtbõl kiemelve tömlõszerûen lóg

ban igen magas az eltorzult vagy

a csipeszen (1. kép). A lárvatöm-

csökevényes szárnyú, röpképtelen

lõsödés vírusa által elõidézett

méhek

kórképet ritkán (3-5 évente) si-

mészetesen a hordásban sem

kerül megállapítani, az általa

tudnak részt venni. Az elmúlt

elõidézett

három évben felmérõ vizsgála-

kár

többnyire

nem

jelentõs.

aránya,

amelyek

ter-

tokat végeztünk önként jelentkezõ

Ugyancsak bizonyított hazánk-

méhészektõl kapott mintákon. A

ban a heveny méhbénulás vírus

heveny méhbénulás és a szárny-

(2. kép) jelenléte is. Az eddig

torzulás

végzett vizsgálatok során álta-

számos méhészetbõl kimutattuk,

4. kép) szerepét tekintik legfon-

lában csak egy-egy család hirtelen

az

tosabbnak.

„összeroppanása” (vagyis nagy-

fertõzöttség

arányú pusztulás a fiasításban és

találtunk eltérést. Vizsgálataink

megfigyelések

a kifejlett méhek között) jelezte a

alapján kijelenthetõ, hogy vírus-

szerepe van a méhek legyen-

fertõzöttséget, legtöbbször július

mentes méhészet csak elméletben

gítésében, természetes ellenálló-

végén, augusztusban. Más eset-

létezik, mint ahogy vírusmentes

képességük csökkentésében. Az

ben remegõ, röpképtelen méhek

tehenészeti telep vagy baromfi-

atka ezenkívül a vírusfertõzés

csoportosultak a kaptár közelében.

állomány sincs.

átvitelében is szerepet játszik: a

vírusát

egyes

országszerte

régiók

között

mértékében

a

nem

2. kép A heveny bénulás vírusának elektronmikroszkópos képe elpusztult bábokból. Eredeti átmérõjük mintegy 30 nanométer (dr. Dobos-Kovács Mihály felvétele)

Ennek a parazitának az eddigi szerint

fontos

való-

fertõzött méh testnedvét szívogat-

családok látszólag indokolatlan téli

színûleg más, méhekben beteg-

ja, majd utána egészséges méhre

elnéptelenedésérõl, pusztulásáról

séget okozó vírusok is elõfordulnak

mászik át, és fertõzött száj-

is beszámoltak. A vírusfertõzött

hazánkban, de ezek kimutatása

szervével abba is beoltja a vírust.

családok általában az ázsiai nagy

eddig még nem sikerült.

Tehát vektorként ugyanolyan fon-

Az erõs, táplálékkal jól ellátott

méhatkával is fertõzöttek voltak. Igazoltan elõfordul továbbá a

A

felsoroltakon

kívül

A méhek vírusfertõzéseinek megindításában

és

a

károk

tos szerepet tölt be a vírusfertõzés

terjesztésében,

mint

hazai méhészetekben a szárny-

fokozásában jelenleg az ázsiai

számos emlõs és madárfaj fer-

torzulás vírusa (DWV) is (3/a-b

nagy méhatka (Varroa destruc-

tõzõ betegsége esetében a kul-

kép), amelynek hatására a család-

tor, korábban Varroa jacobsoni,

lancsok és szúnyogok (kullancs-

3/a-b kép A szárnytorzulás vírusa által megfertõzött méh egészséges méhvel összehasonlítva.

27

4. kép Varroa destructor atkák méhen

A kórfejlõdés általában jól felis-

immunizálás (pl. itatásos vagy

merhetõ séma szerint zajlik. Az

permet formájában alkalmazható

áttelelõ tél végi méhek (egy

vakcina) sem kivitelezhetõ, hiszen

családban átlagosan 10 ezer méh

jelen tudásunk szerint keringõ

van február-márciusban) vírus-

ellenanyagok nem képzõdnek a

fertõzöttsége elsõsorban a fer-

szervezetükben

tõzést közvetítõ atkákkal átterjed

memóriájuk sincs, ezért a vé-

a fiasításra, és atkaellenes kezelés

dekezés során a legnagyobb fi-

hiányában június-júliusra a fia-

gyelmet a méhek kondíciójának

sítás mintegy fele már fertõzött

javítására, természetes ellenálló-

lesz (5/a-b kép). Az egyedszám

képességének fokozására, és ami

nem utal betegségre, tehát lát-

a legfontosabb, az atkaellenes

szólag (a méhész elmondása alap-

kezelésre kell fordítani. Atka-

ján) ilyenkor még minden rendben

mentes méhcsaládban a vírus-

van, a családban ugyanannyi a

fertõzések gazdasági szempontból

„bogár”, mint a nem fertõzött

érezhetõ veszteségeket nem tud-

családok esetében (30-40 ezer

nak okozni. Hangsúlyozni kell,

méh). A vírusfertõzött méhek élet-

hogy az atkaellenes kezelés mind

tartama azonban jóval rövidebb,

a betelelés elõtt, mind a fiasítás

mint egészséges társaiké, és ezért

alatt igen fontos, egyrészt õsz

a család vagy õsz elején el-

elején az áttelelõ méhpopuláció

néptelenedik („elfogy” a népesség,

atkafertõzöttségének csökkenté-

hiszen ilyenkor még kijárnak a

se, másrészt tavasszal, a fiasítás

méhek, és kaptáron kívül hul-

fertõzõdésének megelõzése érde-

lanak el), vagy jóval kisebb egyed-

kében.

számmal indul a télnek, és ezért tél végére pusztul ki (ilyenkor a

5/a-b kép Varroa destructorral fertõzött méhlárvák

babesiosis).

immun-

Külön figyelmet kell fordítani

kaptárban lehet megtalálni az el-

az atkaellenes szerek megfelelő

pusztult kis létszámú családot),

dózisban történő alkalmazására,

annak ellenére, hogy táplálék

hiszen a költségek kímélése

(mézzel töltött lép) bõven áll rendelkezésre.

encephalitis, sárgaláz, malária,

és

A fenti kórfejlõdés mind a heveny

méhbénulás,

mind

céljából túl kis adagban alkalmazott vagy rövid ideig tartó

a

kezelés (ugyanúgy, mint a nem

A jelenleg elfogadott nézet

szárnytorzulás vírus okozta fer-

megfelelő antibiotikumos kezelés

szerint a vírus és az atka csak

tõzésre jellemzõ lehet. A méhészek

együttesen vezet a méhcsalád

részérõl ilyenkor mindig felmerül a

a baktériumfertőzések esetében)

összeroppanásához, a populáció

kérdés, hogy hogyan lehet kivéde-

egyedszámának

visszafordít-

ni a jelentkezõ gazdasági károkat.

alakulásához vezethet, ami az

hatatlan csökkenéséhez. Önál-

A vírusfertõzés ellen jelenleg

atkaellenes szerek hatékonyságát

lóan sem a vírusfertõzés, sem az

nem áll rendelkezésre gyógyszer,

csökkenti.

atka nem képes ezt elõidézni.

és a méhek esetében a megelõzõ

28

az atkák rezisztenciájának ki-

állatorvosi PRAXIS