elõadó edupress nagyító áthallgató diákkor lapszél büfé kultúra életmód melléklet

tartalom elõadó

Fair vagy nem fair, kell vagy nem kell?

impresszum országos felsõoktatási magazin

Politikus kontra hallgató

Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.edupress.hu

Interjú Hiller Istvánnal és Ekler Gergellyel.

Kiadja: a MESE Közhasznú Társaság Felelõs kiadó: a Kht. ügyvezetõje Horváth Ágnes fõszerkesztõ Neltz János kulturális szerkesztõ Dobos Szilvia olvasószerkesztõ, korrektor Munkatársak: Bondár Péter, Király Bernadett, Magyar Ottó, Székely Szabolcs, Tóth Mariann Lapterv és tördelés: Kun Dávid és Mayer Bálint Szerkesztõbizottság: Hornyák Tibor a Szerkesztõbizottság elnöke a MESE Közhasznú Társaság Campus Print Média – Oktatási Médiaügynökség ügyvezetõje Csépányi Zsolt a Líceumi Paletta, az Eszterházy Károly Fõiskola közéleti lapjának lapmenedzsere Durbák Ildikó a MERt, a Miskolci Egyetem lapjának szerkesztõje Gyõrffy Zoltán a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, és az UnivPécs fõszerkesztõje Hamvas László a Debreceni Campus Kht. ügyvezetõ igazgatója Jancsák Csaba az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztõ és Kommunikációs Központ igazgatója Kelen Károly a Népszabadság Diploma mellékletének felelõs szerkesztõje Neltz János a Menza, a Petõfi Rádió felsõoktatási mûsorának felelõs szerkesztõje Pató Sándor az Egyetemünk, a Veszprémi Egyetem lapjának lapigazgatója Szabó Mónika a Gyõri Kredit, a Széchenyi István Egyetem hallgatói lapjának fõszerkesztõje Szabó Zsolt a Mûhely, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Hallgatói Képviselet hallgatói lapjának fõszerkesztõje

4-5

Hogy a hallgatóknak fizetniük kell az oktatásban, hamar kiderült a parlamenti választások után. Utánajártunk mennyit és hogyan.

6-7

edupress Az Educatio Press hírei

8

nagyító „Tûzoltó leszek...”

10

Megnéztük hol tanulnak a tûzoltók.

A pszichológus válaszol

12

Új rovatunkban a szakember, dr. Szalai László pszichológus válaszol hónapról hónapra a hallgatók kérdéseire.

Nekünk a Balaton...

14-15

EFOTT-oltunk Zamárdiban.

Amit még nem tudsz önmagadról

16

Az OFIK önismereti tesztjeirõl dr. Kiss István szakpszichológust kérdeztük.

áthallgató Ha Hollandiában akarsz tanulni...

18

Tudnivalók a holland felsõoktatásról.

diákkor

Karafiáth Orsolya egyetemi éveirõl

18

Az Aktív Szemeszter az ELTE-n szerzett élményeirõl kérdezte az írónõt.

lapszél

Összefogás

20

Publicisztika.

büfé

Mi a véleményed a fer bevezetésérõl?

20

A hallgatókat kérdeztük.

Címlapfotó: Deák Zsuzsa Villõ ISSN: 1786-0253 Terjeszti: a MESE Kht.

1956

Szerkesztõség: 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel.: (06-1) 273-3376 Fax: (06-1) 273-3373 E-mail: [email protected]

1956. október 21-én a soproni fõiskolai és egyetemi ifjúság elhatározta, hogy csatlakozik a budapesti mûszaki egyetemisták követeléseihez.

Értékesítés: MESE Kht – Campus Print Média Oktatási Médiaügynökség Tibenszky Móni Lisa Pr- és ügyfélkapcsolati igazgató 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel: (06-1) 273-33-70 Fax: (06-1) 273-3373 E-mail: [email protected] www.edupress.hu/mesekht

Soproni egyetemisták ‘56-ban

kultúra

Pályázatok, fesztivál, koncertajánló

21

22

Dee Dee Bridgewater szeptember 28-án ad koncertet a MüPa-ban.

Thomas Glavinic: Hogyan éljünk?

22

Könyvajánló.

Foglalkozása: riporter

23

DVD ajánló.

Jambalaya: I Just Wanted To Say

23

CD ajánló.

életmód A történelem és a kereszténység fõvárosa.

melléklet Pénzügyes

24

2006. szeptember

Róma

3

elõadó Hogy a hallgatóknak fizetniük kell a felsõoktatásban, hamar kiderült a parlamenti választások után: elõbb az utólagos képzési hozzájárulás, majd a fejlesztési részhozzájárulás (fer) ötlete merült fel. Végül ez utóbbit bocsátotta parlamenti vitára a kormány, amelyet július 24-én – a kormánytöbbség támogatásával – el is fogadott az Országgyûlés. EGYENLÕTLEN ESÉLYEK Gábor Kálmán szociológust kérdeztük: Várható-e, hogy kevesebben jelentkeznek a felsõoktatásba amiatt, hogy fizetni kell érte? Nem valószínû, hogy ilyen hatása lesz a tandíjnak, mert már ma is létezik a költségtérítéses képzés. Miért annyira erõs a tiltakozás a tandíj bevezetésével szemben? Azért, mert a felsõoktatás állami támogatásai eddig is a privilegizált társadalmi csoportoknak kedveztek, és a tandíj ezt csak erõsíteni fogja. A kilencvenes évek felsõoktatási expanziójával nem tudott lépést tartani a támogatási rendszer, de a fer talán erre is rá fogja irányítani a figyelmet.

Fair vagy nem fair, Mindenki tandíjköteles Egy kis szemantika A pártpolitikai vitasorozat kezdetben egy szójáték körül forgott: a Fiatal Baloldal szerint nem tandíj a fer, a Fidelitas szerint nem fair a tandíj, a Fidesz szerint tandíj, ha fizetni kell az oktatásért, az SZDSZ Új Generációja úgy gondolta, felesleges jelentéstani vitát folytatni az ügyben. Végül a szocialisták kampánya, mely a megszorításokat indokolja, már arra válaszol a többi között, hogy miért szükséges a „tandíj” bevezetése.

Mi mennyi A fejlesztési részhozzájárulás 2007-tõl lép életbe, és 2008-ban kell elõször fizetni az akkori másodéveseknek, vagyis azoknak, akik még csak most fognak érettségi-felvételizni. A fer összege alapképzésben 105 ezer, mesterképzésben 150 ezer forint évente. Ettõl az intézmények az egyes szakok esetében 50 százalékkal

térhetnek el felfelé vagy lefelé. A befolyt összeg az intézményeknél marad, egy részét fejlesztésekre, más részét ösztöndíjakra kell fordítani.

Érvek mellette… A kormányoldal, valamint az intézkedést támogató rektori konferencia érvei az igazság és a versenyképesség köré csoportosulnak: a fer bevezetésével ugyanis átjárhatóvá válik a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés. A legjobban teljesítõ 15 százalék tandíjmentességet élvez majd, sõt, ösztöndíjra is jogosult lesz. A mennyiségi oktatás után a minõségnek kell teret nyernie, ezt célozza a fer is – fogalmaz a miniszter. Másrészt, ezentúl a hallgatók ösztöndíját maguk az egyetemisták finanszírozzák, nem pedig a többi adófizetõ, akik nem járnak felsõoktatási intézménybe.

4

A tandíj nemhogy segítené, de inkább hátráltatja a hátrányos helyzetûeket? Lényegében eltereli a hangsúlyt arról, mennyire egyenlõtlen a rendszer. De optimista vagyok: rá is irányíthatja a figyelmet arra, mekkora az esélyegyenlõtlenség. És a szelekció már a középiskolában elkezdõdik. Épp ezért lenne szükség tudatos, egymásra épülõ oktatáspolitikára, nem pedig arra, hogy négyévente újat kezdjünk.

Fotó: Bondár Péter

2006. szeptember

Miért szorulnak ki a hátrányos helyzetûek a felsõoktatásból? Több szempontból is hátrányba kerülnek. Egyrészt az expanzió – hogy egyre több hallgatót vettek fel – csak a jobb helyzetben lévõknek kedvezett. A társadalom a kilencvenes évek közepén felismerte, hogy áldozatokat kell hozni a továbbtanulásért, de ezt felvállalták, akik tudták. Másrészt, ma a diplomásnak kihívás bekerülni a munkaerõpiacra. Itt megint azok lesznek elõnyben, akiknek megvan a családi hátterük, kapcsolataik, például orvosdinasztiából jöttek. Eközben az elsõ generációs orvosok egy része külföldön próbál szerencsét. Ilyen szempontból a levelezõ tagozatos hallgatók kedvezõ helyzetben vannak, mert szakmai tapasztalatot is tudnak szerezni. Harmadszor pedig, minden pályán fontos a külföldi szakmai tapasztalat, amire a legszegényebbeknek megint csak nincs esélyük.

KB

A hallgatók 15 százaléka lehet ösztöndíjjal tandíj mentes

www.edupress.hu

elõadó

kell vagy nem kell? lesz a felsõoktatásban?

Legutóbb 1995-ben volt hallgatói megmozdulás, akkor szintén a tandíj ellen tüntettek, melyet a Bokros-csomag vezetett be. SzékelySzabolcs BLÖFF A PIACORIENTÁLT KÉPZÉS Fábri György szociológust kérdeztük:

Nincs tandíj Van tandíj

Tandíj az Európai Unió országaiban Ország Szlovénia Izland Csehország Szlovákia Németország Franciaország Olaszország Portugália Belgium

Euro/év 1-145 314 0-412 11-55 66-113 137-398 változó 475 79-712

Ország Hollandia Írország Ausztria Lengyelország Észtország Anglia Magyarország Lettország Litvánia

Euro/év 0-1363 601 29-717 25-1774 0-2970 0-4200 400-5600 44-6910 0-7488

Forrás: HVG, Európai Bizottság (2005)

…és ellene Ellenzi viszont a fer bevezetését a parlamenti ellenzék és több civil szervezet, így a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a nagycsaládosok, a szülõk egyesülete, és a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete is. A legtöbben a tandíj – átfogó reformok nélküli – bevezetését róják fel, valamint a szakmai és társadalmi elõkészítést hiányolják. Mint mondják, míg a választások elõtt minden párt tagadta a tandíj tervét, addig nyáron úgy hoztak errõl gyors döntést, hogy a hatástanulmánynak csak jóval késõbbre kell elkészülnie. Gyakran elhangzik: arra sincs valós garancia, hogy a fer bevezetésével idõvel nem csökken az intézmények állami finanszírozása. Emellett sokan szûk sávnak tartják a tandíjmentességet élvezõ 15 százalékot a jelenlegi nagyjából 50 százalékhoz képest, és vitatják a tandíj motiváló erejét is. Az EduPress kiszámolta, hogy egy pécsi kollégistának, egy debreceni diákhotelesnek és egy budapesti albérlõ diáknak ma mennyibe kerülne átlagosan az alapvetõ megélhetés a tandíjjal együtt. A kalkulá-

Ismét lesz tandíjtüntetés A minisztérium és a HÖOK között zajló tárgyalásokon Ekler Gergely elnök tájékoztatása szerint az a javaslat is elhangzott a szaktárca részérõl, hogy a hökök munkatársai kapjanak 20 százalék tandíjmentességet. Ezt a HÖOK nem fogadta el, mondván, nem magukat, hanem a hallgatókat képviselik. A fer megszavazása után így az érdekképviselet demonstrációt helyezett kilátásba, amely szeptember 21-én, délután öt órakor lesz. A Kossuth térre várják a hallgatókat, valamint azokat, akik nem értenek egyet az intézkedéssel.

www.edupress.hu

Be fog válni a jóslat, hogy a legszegényebb családok gyermekei kiszorulnak a felsõoktatásból? Már leszakadtak, hiszen a felsõoktatásba bekerülõk csoportja a hetvenes évek óta folyamatosan szûkül. A kilencvenes évek közepén ez kicsit mérséklõdött, de az elit szakokra ma is a jó családi háttérrel rendelkezõk kerülnek be. A rászorulóknak és a legjobb tanulmányi eredményt elérõknek viszont tandíjmentességet ígér a kormány. A jó tandíjrendszernek növelnie kell a szociális igazságosságot is. Ehhez egyrészt megfelelõ szempontrendszert kell kialakítani. Másrészt nem lehet kizárólag tanulmányi eredmény alapján dönteni a tandíjmentességrõl, hiszen a jó anyagi helyzetben élõknek nagyobb esélyük van arra, hogy jó eredménnyel érkezzenek, és késõbb is azt érjenek el. Lesz-e hatása a „fizetõs” felsõoktatásnak a munkaerõpiacra? Sok egyetem és fõiskola hirdet piacorientált képzést. Ez egy blöff. Nem tudjuk, mik a munkaerõ-piaci igények. Nemcsak a gazdaság szerkezete alakul át, hanem a közszféra is, nem lehet megmondani, mire lesz szükség öt év múlva. Ráadásul a közszolgáltatások mindig is sok diplomást vettek fel, pedagógusokat, orvosokat, de most ez is változni fog. Hogy milyen végzettségû diplomásra lesz szükségük, még a nagyvállalatok sem tudják megmondani, csak annyit, hogy beszéljen nyelveket, értsen az informatikához, és legyen rugalmas. KB

2006. szeptember

Számok a megélhetésrõl

ció kizárólag a fejlesztési részhozzájárulás, a lakhatás, az adott városi közlekedés és az étkezés költségeivel számolt. Attól függõen, hogy a legkisebb alapszakos vagy a legmagasabb mesterképzéses tandíjat kell-e fizetnie, az elképzelt pécsi diák 35 és 54 ezer, a debreceni hallgató 45 és 64 ezer, a budapesti tanuló 63 és 82 ezer forint közötti legminimálisabb havi kiadásokra számíthat. Az összegek nem tartalmazzák a szórakozás, a kultúra, a sport, a távolsági közlekedés vagy az egyetemi jegyzetek költségeit.

Milyen hatással lesz a tandíj bevezetése a jelentkezésekre? Eddigi kutatásaim alapján nagymértékben nem fogja befolyásolni a jelentkezési kedvet. A társadalmi csoportok közötti különbség, hogy ki kerülhet be a felsõoktatásba, eddig sem itt dõlt el. Annyi változást hozhat, hogy a leendõ hallgatók még jobban megnézik, hol akarnak tovább tanulni. Azaz mérlegelni fogják, hogy érdemes-e fizetni olyan szakokon, ahol a cél nem az elit diploma megszerzése, hanem az idõeltöltés. Emiatt a szakterületek népszerûsége változhat, de ez nem lesz számottevõ.

5

elõadó Bevezetik a fer-t, változik a felsõoktatási törvény, az érettségi-felvételi eljárásban a pontszámítás… A sok változtatás az elõzõ oktatási kormányzat munkáját kritizálja? Inkább folytatja az átalakításokat, amelyeket az oktatás egészében érdemes és szükséges megvalósítani. Én a minõségben hiszek. A durván egy évtizedig tartó mennyiségi szemlélet korszaka a magyar felsõoktatásban véget ért. Ezért kezdeményeztem egy új egyeztetõ fórumot, hogy a felsõoktatás szereplõi, a piac szereplõi és a felsõoktatásban érintett szakszervezetek rendszeresen egy asztalhoz üljenek, és elképzeléseiket megvitassák. A kezdeményezést augusztus elején tettem közzé, amelyet minden érintett örömmel fogadott. Az elsõ összejövetel szeptemberben lesz. Ezen szó lesz a bevezetendõ fer-rõl is? Igen, de többrõl, mert nem önmagában a fer a felsõoktatási reform. A fer része egy minõségen alapuló, a versenyt jobban elõtérbe helyezõ és a teljesítményt ösztönzõ magyar felsõoktatás megteremtésének. Túl sok felsõoktatási intézmény van ma Magyarországon, és sem ez, sem pedig a párhuzamos képzési struktúrák nem szolgálják a minõséget.

Bevezetik a tandíjat, ez már biztos. Tudják a hallgatók is, ám reménykednek, hátha mégis meg lehet gyõzni az oktatási minisztert, a kormányt, hogy változtassa meg elképzeléseit. 1995 óta elõször gondolják úgy, hogy együtt nyilvánítják ki véleményüket, és utcára vonulnak. A hallgatók legnagyobb érdekképviselete próbálkozik a saját elképzeléseit keresztülvinni. Az oktatási miniszter az új rendszert próbálja megértetni a diákokkal, és nak átalakítása azért is szükséges, mert a jelenlegi éppen a mennyiségi szemléletet tükrözi, ahol a fejkvóta alapú felsõoktatási finanszírozás teljesen megfelelõ. Én a minõségben hiszek, ez a szemlélet viszont egy másfajta finanszírozást igényel. És ennek része a bevezetendõ fer? Van köze hozzá, de ez nem az egész. A törvényhozási folyamatra most kellett sort keríteni ahhoz, hogy a rendszer valójában éljen 2008 õszétõl. A fer rendszere több olyan tabut bontott meg, amelyek a magyar oktatásügyben, sõt a magyar közgondolkodásban el voltak bújtatva, és nem folyt róluk tényleges és érdemi vita. Ennek az oka nem más, mint a politika. Ez a kérdés politikai tabunak számított. A jelenlegi rendszer nem biztosítja az átjárhatóságot a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés között. Ezt én igazságtalannak tartom, ezért megváltoztattuk. Én a fer rendszerét egy igazságos és teljesítményösztönzõ rendszernek tartom. Biztos vagyok benne, hogy durván egymásfél egyetemi ciklus alatt (5-7 év) a felsõoktatás minõségére már kimondottan húzóerõvel fog hatni. „Magasabb jövedelemre számíthatnak majd életpályájuk során, ezért most ne az adófizetõk közössége finanszírozza a tanulásukat” – hallhattuk. Ám a diplomás fizetéseknél más az adókulcs, ez többletbevét e l t okoz

6

az államnak, ugyanígy a fogyasztási adótöbblet és a vállalati nyereségadó is. Ez nem kompenzálja-e az állam invesztálását, nem tekinti-e befektetésnek a hallgatók finanszírozását? Ez a rendszer a felsõoktatás intézményrendszerén belül hagyja a befolyó összeget, ebbõl a magyar költségvetésnek bevétele nem lesz. Lehetségesnek tartom, hogy a 2007-es költségvetési évben a magyar felsõoktatás költségvetési támogatása valamivel nõ. Az állam költségvetési támogatása pedig nem fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy a felsõoktatás abszolút prioritás a kormány számára. A hallgató megrendelõvé válhat az új rendszerben – szól az indoklás. Ám hiába van megrendelõi öntudata, nincs megrendelõi pozícióban, hiszen hiába reklamál a hallgató, az intézmény fennmaradása nem az õ elégedettségétõl függ. Elindulhat-e mégis a piaci mechanizmus? Ebben a kérdésben sokkal több egyetértés van a hallgatóság és kormányzat között, a hallgatók ebben partnerséget vállaltak. Nevezetesen abban, hogy ha a hallgató megrendelõként lép fel, akkor joga és lehetõsége legyen olyan színvonalú szolgáltatást rendelni, amely neki megéri, és hosszú távon hasznot hajt. Én ezt teljes mértékben támogatom. De emellett egyetértést látok a felsõoktatási intézmények számának, a párhuzamos képzési struktúrának, valamint a felsõoktatás finanszírozása átalakításának kérdésében is. Mit mondana egy hallgatónak, miért jó neki a felsõoktatás átalakítása, beleértve a fer-t? Értéke lesz a diplomájának. Nem egyszerûen csak egy papír lesz, ami azt bizonyítja, hogy az illetõ egy felsõoktatási intézményt látogat. A tudás, amit megszerez, és amit egy diploma bizonyít, az a munkaerõpiacon értékkel fog bírni. A hallgatók nemcsak elégedetlenkednek, hanem láthatóan szervezkednek, tüntetni fognak… A hallgatóság természetes jogának és lehetõségének tartom, hogy törvényeinket betartva, mint bármely más állampolgár, kifejezze a véleményét. A tárgyalások folynak, a megbeszéléseken – mint eddig is – szívesen látom és várom a hallgatók véleményét. Stratégiai partnerséget ígértek, és én komolyan veszem a szavukat.

Fotó: Bondár Péter

Lehet ezt szabályozni az intézmények finanszírozásával? Az intézmények finanszírozásában várható változás? Igen. A felsõoktatás finanszírozásá-

Politikus kon

HorváthÁgnes

www.edupress.hu

elõadó

ntra hallgató elmondta, mindenre nyitott a minisztérium, a HÖOK elnöke szerint viszont semmiféle tárgyalások nem zajlanak a minisztérium és hallgatói szervezet között. A két legilletékesebb személyt, Hiller István oktatási és kulturális minisztert, illetve Ekler Gergelyt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökét kérdeztük.

Az tehát a cél, hogy egyáltalán ne legyen tandíj a felsõoktatásban? A valódi reform a célunk. Márpedig pusztán az, hogy a hallgatók fizetnek, nem reform. A tandíj mostani formáját, amit egyébként sem velünk, sem más szakmai szervezettel nem egyeztettek, egyértelmûen elutasítjuk. Júliusban benyújtottunk egy javaslatcsomagot a minisztériumnak, és úgy véljük, elõször ezeknek a lépéseknek kellene megvalósulni. Többek között csökkenteni kell az államilag támogatott létszámot, mert jelenleg túlképzés folyik a felsõoktatásban – volt olyan év, amikor 150 ezren íratkoztak be. A követeléseink között szerepel az is, hogy egy oktatónak maximum egy fõ- és egy mellékállása legyen. Meg kell szüntetni az intercity-professzorságot, nem lehet valaki úgy tanszékvezetõ két helyen is, hogy csak pár órát tölt az intézményben. Ha összeszámoljuk a jogi karokon oktatókat, három, három és fél karra lenne elég a létszámuk. Ehhez képest Magyarországon nyolc helyen, plusz egy kihelyezett tagozaton folyik jogászképzés. Ha ezek és ezekhez hasonló lépések megvalósulnak, utána lehet és kell megvizsgálni, ki hogyan járuljon hozzá a felsõoktatás finanszírozásához. Tehát maga a tandíj bevezetése kevés... – Olyan ez, mintha a minisztérium fordítva ülne a lovon: a struktúrát változatlanul hagyja, de azt szeretné, hogy még

több pénz folyjon be egy pazarló rendszerbe. Pedig változtatni kellene a keretszám-eloszláson és a normatív finanszírozás rendszerén is. Vagy akár megvizsgálhatnánk a rektorok fizetését, ami az Európai Unió átlagához viszonyítva – figyelembe véve az ország gazdasági teljesítõképességét és jövedelmi viszonyait is – magas. Az államilag támogatott felsõoktatásban a forráselosztás felelõssége a kormányé, pontosabban az oktatási miniszteré. Meg kell vizsgálni, hogy jelenleg felelõsen történik-e a pénzek szétosztása, és azt is, van-e minõségi alapja annak, hogy minden Magyarországon mûködõ felsõoktatási intézményben van államilag finanszírozott keret – miért kapjon ilyet minden kisebb-nagyobb magán- vagy alapítványi fõiskola? Szükség lenne állami minõségbiztosításra: elég, ha csak a félszáz közgazdászképzést nézzük, világos, hogy nem mindenhol egyforma a színvonal. Ezeket a minõségi problémákat a tandíj önmagában nem oldja meg, hiszen eddig is volt költségtérítéses képzés, amitõl nem változott a felsõoktatás színvonala, sõt. Megvalósítottuk azt a piacgazdasági nonszenszt, hogy amiért fizetni kell, rosszabb minõségû, mint az ingyen hozzáférhetõ. Nem ritkák az olyan álláshirdetések sem, ahol kikötik, hogy melyik, legtöbbször fizetõs helyrõl nem várnak jelentkezõket.

Több szervezet is támogatja a tandíjtüntetést, köztük az FDSZ (Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Magyar Szülõk Országos Egyesülete. Az õ képviselõik is felszólalnak majd? Még egyeztetünk arról, hogy részt vesznek-e a tüntetésen, de tárgyalunk a PDSZ-szel (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) és a Liga Szakszervezettel is. Mindenesetre legalább tízezer embert várunk a demonstrációra. KirályBernadett

Az elõkészületek közben a minisztériummal is tárgyaltok? A tandíj bevezetésérõl jelenleg nem folynak tárgyalások az OKM és a HÖOK között. Gólyatáborokban is toboroztatok hallgatókat a tüntetésre. Sikerült meggyõzni õket? Nem toboroztunk, hanem tájékoztattunk. A reakciók egyébként minden várakozásunkat felülmúlták, a frissen fel-

www.edupress.hu

Fotó: Bondár Péter

Technika, hangosítás, színpad, transzparensek – készül a hallgatói önkormányzat a szeptemberi tüntetésre. Miért éppen szeptember végére esett a választás? Nem tartotok attól, hogy politikai felhangja lesz a tüntetésnek? Kilenc nappal az önkormányzati választás elõtt lesz a tandíjtüntetés. Éppen azért választottuk ezt az idõpontot, hogy ne közvetlenül a szavazás elõtt legyen. Októberben már nem lett volna szerencsés demonstrálni, mert akkor kezdõdnek a zh-k, a hallgatók inkább a tanulásra koncentrálnak. Ami pedig a politikai felhangokat illeti, ha a mindenkori kormánynak nézeteltérése volt az országos hallgatói szervezettel, mindig az volt a vád, hogy az politikailag motivált. Most is számítunk arra, hogy többen majd elkönyvelnek minket ellenzékinek, a tüntetés azonban nem a kormány ellen fog szólni, hanem a szerintünk rossz döntés ellen.

vettek nagyon lelkesek voltak. Átlagban több mint kilencven százalékuk azt mondta, eljön a Kossuth térre. Külön siker, hogy a tájékoztatók elõtt magukat tandíjpártinak valló fiatalok nagy részét is sikerült meggyõznünk. Nekik is elmondtuk, hogy nem tandíjellenesek vagyunk, hanem az ilyen formában történõ bevezetését nem támogatjuk, és valódi reformot szeretnénk.

7

edupress Rövid hírek A KSH adatai alapján növekedett Magyarország K+F ráfordítása. 2005-ben a GDP 0,95 százalékát fordítottuk kutatásfejlesztésre. A kormány innovációpolitikájának és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázati programjainak is köszönhetõen a legnagyobb növekedést a vállalatok produkálták. A tavalyi évhez képest 2005-ben 20 százalékkal többet költöttek kutatás-fejlesztésre. Nyolc európai felsõoktatási intézmény hallgatói és oktatói vettek részt az Európai Digitális Média Menedzsment Nyári Egyetemen augusztus 24. és szeptember 14. között, a BMF-en. A fõ témakörök a legújabb digitális nyomdatechnikák és a nyomdaipari környezetés vállalkozásmenedzsment voltak. Felszámolja az Ajtósi Dürer sori telephelyét az ELTE, amelyhez az uszoda is tartozik. A befolyt pénzt a Trefort-kert fejlesztésére kívánják majd fordítani.

Második alkalommal vett részt a Budapest Parádén a gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola. A fõiskola idén Gyöngyösre is elvitte a Budapest Parádé hangulatát: augusztus 25-én, a Parádé elõestéjén a város utcáira varázsolta a fesztivál atmoszféráját. Ez az esemény része volt az intézmény gólyatábori programsorozatának, így a kamionra a városban szabadon fel lehetett szállni, bulizhattak rajta a szórakozni vágyó fiatalok – nem csak fõiskolások. A kamion a Budapest Parádén is sikeres volt.

Ismeretlenek összefirkálták a Budapesti Corvinus Egyetem Ybl Miklós által tervezett mûemlék épületét. Tekintettel arra, hogy a fõváros kiemelt jelentõségû, 150 éves mûemlékét rongálták meg vandál módon, az egyetem ismeretlen tettes ellen büntetõ feljelentést tett. Emelkednek a hallgatói támogatások az új szemeszterben. A hallgatói normatíva 116500 forint lesz új tanévben, az eddigi évi 91 ezer forint helyett, a kollégiumi támogatás 80 ezer forintról szintén 116500 forintra emelkedik, a jegyzettámogatás pedig 7820 forintról 11650 forintra nõ. Az Eszterházy Károly Fõiskola három oktatója is részt vett Japánban, Kobe városban a XI. International Congress of Pesticide Chemistry elnevezésû nemzetközi konferencián augusztus 5-13. között. A dr. Kiss Attila által prezentált poszterelõadás nívódíjban részesült.

Összesen háromszáz résztvevõ, huszonhárom országból: ez a mérlege a tizedik Pécsi Nemzetközi Kultúrhétnek (ICWiP). Közép-Európa és az Alpok–Adria térség egyik legismertebb és legnagyobb tematikus ifjúsági fesztiválján idén a fõ téma illeszkedett az Európa Kulturális Fõváros a 2010 felvezetõ évek programjához, hiszen 2006 a kulturális örökség éve Pécsett, az ICWiP résztvevõi pedig azt járták körül, hogy a kulturális örökség hogyan lehet ösztönzõje a jövõépítésnek.

Elindul az eljárás az érettségi sms-ek ügyében. A Fõvárosi Fõügyészség szóvivõje elmondta, a férfi beismerte tettét, és pénzbüntetésre számíthat. Tavaly összesen 524 sértett 532 emelt díjas sms-t küldött, egyenként 990 forintért, amit végül a vádlott által vezetett betéti társaság kapott meg.

2006. szeptember

A Debreceni Egyetem fõépületének bejárati ajtaját augusztus végén ismeretlen tettesek gyúlékony anyaggal locsolták le, majd meggyújtották. Senki sem sérült meg, a kár azonban százezer forint.

8

Az eddigi 120 plusz 24 pontos rendszer helyett jövõre egy 500 pontos skálát vezetnének be az érettségi-felvételi vizsgán. Az oktatási tárcánál készülõ rendelet szerint 200 hozott pont, 200 szerzett pont és 100 többletpont összege alapján számolják majd a végeredményt.

Átadták a Budapesti Mûszaki Fõiskola (BMF) új épületét augusztus 29-én, a Józsefvárosban. Az újabb beruházást az intézmény képzési struktúrájának szélesítése és a gazdasági igényekhez illeszkedõ bõvülése, a növekvõ hallgatói létszám tette szükségessé. A beruházás a Tavaszmezõ utca 14-18. szám alatt található telken foghíj-beépítéssel valósult meg.

www.edupress.hu

nagyító „Tûzoltó leszek...” Riasztás után 120 másodperccel már laktanyán kívül vannak Sokat emlegetjük õket az utóbbi idõben, ami azt jelenti, sok a munkájuk. Kettõs érzés lehet, hiszen szeretnek dolgozni, ám mégsem örülnek a sok esetben áldozatokat követelõ tûznek, balesetnek. Megnéztük, hol tanulnak a tûzoltók. Ketrecben dõl el, hogy bírják a stresszt

Fotó: KOK

Ablaktalan betonterem, labirintussá alakított többszintes ketrec – itt is tesztelik a tûzoltók stressztûrõ képességét. Végig kell mászni a csapóajtókkal és létrákkal nehezített szûk helyen, sõt, feladatokat is kell végrehajtani: kihozni a helyiségbõl a „sérültet”. Kezdetben védõruha nélkül

tûzvédelmi technikus szakot kell elvégezni. A legmagasabb lépcsõfok a tiszti rendfokozattal is együtt járó katasztrófaés tûzvédelmi szervezõ szak. „Ide olyan diplomásokat iskoláznak be, akik máshol fõiskolai, egyetemi diplomát szereztek, majd bekerülve a „testületbe”, munkakörükhöz szükség van „tûzoltós” szaktudásra is” – mondja Müller Róbert

Tûzoltók gyakorlat közben mennek végig a pályán, késõbb akár összesen harminc kilós ruhában, légzõkészülékkel és a 17 kilós tûzoltókészülékkel. A helyiség 60-80 fokra fûthetõ „csak” föl, de van füstgép, villódzó fények és hangok: sikoly, kiabálás, recsegés-ropogás. Nem ez lesz az egyetlen eszköz, ahol gyakorolhatnak a tûzoltók: a Katasztrófavédelmi Oktatási Központba (KOK) hamarosan egy tûzszimulációs konténer érkezik. Ezt már Moldován László tûzoltó alezredes, a KOK oktatási igazgatóhelyettese meséli. A konténerben tüzet gyújtanak, így még jobban tudják modellezni az éles helyzeteket.

2006. szeptember

Óvodapedagógus diplomával is jönnek

10

A KOK-ban tûzoltókat és civileket is képeznek: tûzvédelmi és katasztrófavédelmi elõadókat, akik nagyobb cégeknél, gazdálkodó szerveknél láthatnak el tûzvédelmi feladatokat. A beosztott tûzoltó már négy hónapos alapképzés után munkába állhat. A gépjármûfecskendõn a szerparancsnoknak azonban kell, hogy legyen középfokú, technikusi képesítése. Ehhez már a tíz hónapos katasztrófa- és

tûzoltó alezredes. Hozzáteszi, talán a szervezõket a legnehezebb tanítani, olyan sokféle végzettséggel rendelkeznek. „Vannak, akik mûvelõdésszervezõ vagy óvodapedagógusi diplomával jönnek, nekik a mûszaki tantárgyak okozhatnak gondot.” „Tûzoltónak a helyi, városi tûzoltó-parancsnokságokon lehet jelentkezni, van olyan város, ahol tízszeres a túljelentkezés” – mondja Moldován László. Hozzáteszi, száz jelentkezõbõl 70-80 embert fizikai alkalmatlanság miatt kell elutasítaniuk. „Ugyanolyan kondicionális feltételeknek kell megfelelniük, mint a katonának vagy rendõrnek készülõknek” – teszi hozzá. Az érettségi vagy legalább szakiskola is kötelezõ, és a fizikai alkalmassági vizsga mellett pszichológiai megmérettetés is vár a jelentkezõkre.

Hétköznapi hõsök Vannak tüzek, amiket nem lehet elfelejteni. Például az elsõt. „Ahogy felszereltem a négy hónapos tanfolyam után, szinte másnap jött a riasztás: ég az avar” – mondja a Szegeden dolgozó Árendás Péter. „Idegességemben a kesztyûmet is alig találtam, majd amikor odaértünk, lát-

www.edupress.hu

tuk, hogy alig két négyzetméteren lángol az avar, lapáttal oltottuk el.” Vannak más miatt felejthetetlen esetek. „Emlékszem egy trabantos balesetre, ahol a nagymama és a két unoka bennégtek. Még most is álmodom néha az arcukkal” – meséli a szintén szegedi tûzoltó, Igaz István. A kérdésre, hogyan tudják mindezt feldolgozni, csak a vállát vonja meg. „Hiába beszéled ki magadból, az sem mindig segít.” Árendás Péter szerint az õ csoportjuk nagyon összetartó, „bevetéskor elég, ha ránézünk egymásra, és tudjuk, mit kell tenni”, gyakoriak a közös sörözések, egy-egy eset után pedig átbeszélik, mit lehetett volna másképp.

Kevés a tûz, több a mûszaki mentés A tûzoltók feladata a mûszaki mentés is egy balesetnél, és ellátnak tûzvédelmi feladatokat is, készülõ vagy már kész épületeket néznek át. Fontos feladata van a laktanyában maradó ügyeletesnek, õ a kapcsolat a lakosság és a csapat között. „Lehetõség szerint ki kell szûrni a rosszindulatú hívásokat, de minden risztásra ki kell menni” – mondja Rozsi Gábor, aki a Fejér megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik. Egybehangzóan állítják, hogy manapság kevesebb a tûzeset, több a baleseti riasztás, hiszen egyre több az autó, és felelõtlenebbek az emberek. „Azt könnyebb feldolgozni, ha valaki a saját hibájából hal meg egy balesetben” – mondják. Sokkal rosszabb, amikor a szülõ él, a gyermek pedig halott, vagy ha ártatlanok halnak meg. Mindannyian állítják, a halált nem lehet megszokni.

Negyed évszázados szolgálat után nyugdíj „Az igazi tûzoltó legalább egyszer elválik” – vonja le a következtetést saját példájából Tót Zoltán. Ami sarkítás, de tény, hogy kevesen bírják ki, ha a párjuk az egynapi szolgálat után 48 órát nem a munkahelyén tölt, hanem másodállásban. Egy kezdõ beosztott tûzoltó pótlékokkal együtt is alig kilencvenezer forintot visz haza. 25 év hivatásos szolgálat után azonban akár nyugdíjba is mehet, ha pedig elmúlt ötvenéves, teljes nyugdíjat kaphat. Kérdezem, babonásak-e. Azt mondják, egyetlen „szokásuk” van: riasztás után 120 másodperccel már a laktanyán kívül vannak. KirályBernadett A LEGTRAGIKUSABB OLTÁS Magyarország tûzoltó-történetének legtragikusabb oltása zajlott a Mûegyetemen 2006. augusztus 8-án. Kigyulladt a pincében mûködõ lõtér területén a lõszerfogó gumifal. A helyszínre érkezõ tûzoltók három civil személyt mentettek ki. Három tûzoltó életét vesztette a mentésben, hét tûzoltót a mentõk kórházba szállítottak, közülük kettõt súlyos állapotban, öten könnyebb füstmérgezést szenvedtek. Az elhunytakat hõsi halottá nyilvánították.

nagyító A pszichológus válaszol Új rovatunkban a szakember, dr. Szalai László pszichológus válaszol hónapról hónapra a hallgatók kérdéseire. Elsõ alkalommal az iskolakezdés nehézségeirõl faggattuk. Okozhat-e fizikai-lelki nehézséget az elsõ szemeszter a gólyáknak? Nyereség, ha felvesznek valakit egy egyetemre, de veszteség is, hiszen még jobban izgul, mi lesz vele. Ennek akár fizikai tünetei is lehetnek a fejfájástól az alvászavarig, csökkenhet a tûrõképesség másokkal, de lehet nagyképû, lenézõ is azzal, aki nem „Egyetemista”. Ez nem törvényszerû, egyéntõl függ, hogy milyen a pszichés állapota, tûrõképessége, milyen környezetbõl hova kerül valaki, vidékrõl városba, albérletbe vagy kollégiumba stb. Meglátja, hogy nemcsak erkölcsi, hanem anyagi terhek is léteznek. Az egyetemen ráadásul máshogy kell tanulni, mint a gimnáziumban, és a vizsgán sem pátyolgatják. Tudatos önfegyelemmel elejét lehet venni a majdani vizsgán bekövetkezõ hatalmas váltásnak. Eddig egy zárt közösségben élt a diák, ahol megvoltak a szerepek, az egyetemen pedig egy egészen más szerepet foglal el.

Meddig tarthatnak a kezdeti nehézségek? Nagyjából október végéig, akkor már belerázódik egy hallgató, és megfogalmazza céljait is.

Reagálhatok rosszul az elsõ benyomásokra? Ez egy krízishelyzet, és mint minden ilyen helyzet, magában hordozza ennek lehetõségét. Akár az otthon maradtakkal, szülõkkel, barátokkal is lehetnek nézeteltérések. Minél távolabbra kerül valaki a lakóhelyétõl, annál nehezebb kezelni a kapcsolataiban ezt az új élethelyzetet.

Lehet ez egy választóvonal a kapcsolataimban? Igen. Még a régi barátságok is elhalványulhatnak, szélsõséges esetben akár meg is szakadhatnak. A párkapcsolatokban is okozhat eltávolodást, az esetleges elhidegülés szakításhoz is vezethet. Ritkábban, de elõfordulhat, hogy ez a szituáció szorosabbra fûzi a viszonyt, esetleg mélyebb érzelmek kerülhetnek felszínre.

Mit tegyek, ha túl idegennek érzem ezt az új világot? Nem kell pánikba esni, nincs mitõl félni, célszerû barátoktól, ismerõsöktõl, bárkitõl beszerezni a szükséges információkat, tájékozódni az új közösségek felõl, és a lehetõségekhez képest gyorsan szerepet vállalni valamilyen testhezálló formában. Kérdéseiteket várjuk a szerkesztõségbe, a [email protected] e-mail címre.

III. Országos Oktatási Konferencia 2006 független szakmai rendezvény A Felvételi Információs Szolgálat meghív minden pedagógust országos konferenciájára, ahol nemcsak a legaktuálisabb témákról lesz szó – a felvételi pontszámítás változásairól, a fejlesztési részhozzájárulás rendszerének gyakorlati alkalmazásáról –, hanem a következõ aktuális kérdésekrõl is: 1. Az oktatási miniszter négyéves programja. 2. Nézze és hallgassa meg a másik oldalt! 3. Középiskolai kutatások – hogyan vélekednek a diákok? 4. Helyzetelemzés a kétszintû érettségirõl. 5. A fejlesztési részhozzájárulás. 6. Bolognai folyamat – hol tartunk és hová megyünk?

Az Országos Oktatási Konferencia rendezvényén közvetlen forrásból – oktatáspolitikusoktól, szakemberektõl – tájékozódhat a legaktuálisabb döntésekrõl. A független szakmai fórum keretében a résztvevõk megtárgyalhatják a tapasztalatokat és a tervezett változtatásokat, illetve meghallgathatják a rendszer szabályaira vonatkozó javaslatokat. Minden résztvevõ hallgathat, kérdezhet, vitatkozhat, konzultálhat kedve és tájékozottsága szerint.

Résztvevõk: középiskolai igazgatók, igazgatóhelyettesek, továbbtanulási vezetõk és szaktanárok; felsõoktatási intézmények vezetõi, tanárai, továbbá tanulmányi és marketingmunkatársai; oktatási magánintézmények vezetõi

Szerepeljen Ön is a

Keretlétszám: legfeljebb 300 fõ számára tudjuk biztosítani a részvételt (megállapodás szerint egy intézménybõl több jelentkezést is elfogadunk)

Felkért elõadók: címû gyûjtemény 2007-es kiadásában!

Még nem szerepel önéletrajza a közel négyezer meghatározó oktatási szereplõé között? Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy 2007ben immáron harmadik alkalommal jelenik meg a Ki kicsoda a magyar oktatásban címû gyûjteményes mû. A könyv célja, hogy bemutassa Magyarország pedagógustársadalmát, megismertesse munkásságát, rangot, megbecsülést és presztízst adva mindazoknak, akik a magyar oktatás szereplõi. 2005-ben közel kétezren, 2006-ban már majd’ négyezren tisztelték meg önéletrajzukkal a gyûjteményes mûvet, mely limitált példányszámban, bõrkötésben jelent meg már két kötetben. 2007-re a növekedésnek köszönhetõen már három kötetben jelenik meg a gyûjtemény, ABC szerinti bontásban, továbbra is ragaszkodva a formai megjelenéshez.

vagy közvetve érintettek a hazai oktatásban, alakítói, jelenlegi vagy volt szereplõi annak. Emellett ismerõsét, munkatársát is ajánlhatja a mûben való szereplésre, ezt egy ajánlórendszer segítségével teheti meg, melynek útján a FISZ névre szóló felkérést küld az Ön által megadott személynek, az Ön ajánlásával.

Helyszín: Budapesti Kommunikációs Fõiskola (1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1–9.)

Idõpont: 2006. október 19., csütörtök

Idõtartam: A részvétel minden oktatási szereplõ számára ingyenes, a jelentkezéshez egy adatlapot szükséges kitölteni. Az adatlap és a bõvebb tájékoztató igényelhetõ a [email protected] e-mail címen, a 06 1 266 7601/127-es telefonszámon, vagy letölthetõ a www.kikicsodakonyvek.hu oldalról, ahol on-line is megteheti jelentkezését.

9.00–15.20

A jelentkezési határidõ 2006. október 20.

Jelentkezés, további információ:

Számítunk mindenkire, aki a felsõoktatás aktív vagy passzív szereplõje, vezetõkre, oktatókra, akik közvetlenül

12

Hiller István, oktatási és kulturális miniszter Pongrácz László, az OKÉV fõigazgató-helyettese Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke Sió László, a Fidesz–MPP oktatási mûhelyének vezetõje Vass László, a Budapesti Kommunikációs Fõiskola fõigazgatója További elõadó: Csikesz Tamás, a Felvételi Információs Szolgálat elnöke

(X)

www.edupress.hu

Részvételi díj: 19 900 Ft/fõ – 1 fõ/intézmény, 17 900 Ft/fõ – 2 fõ/intézmény, 15 900 Ft/fõ – 3 vagy több fõ/intézmény (+áfa) A részvételi díj tartalmazza az elõadásokat és a konzultációkat, a szendvicstálas ebédet, frissítõt, továbbá a részletes prezentációs anyagot. telefon: (36-1) 473-0769, (36-1) 473-0770 Fax: (36-1) 312-1515 E-mail: [email protected]

nagyító

Nekünk a Balaton... EFOTT-oltunk Zamárdiban Napfény, zene, vízpart, éjjelente a kivilágított tihanyi apátság a túlparton, egyhetes regeneráló sörkúra és hullámverés. Bevillanó képekbõl, azt hiszem, mindenki

Fotó: Edupress

Republic és mozdulatmûvészet, I Wayne és világbéke, Nagy Feró és tandíj, Havas Henrik és vécépapír, miniszterelnök és tandíjellenes petíció, áhítat és fegyveres erõk, és legfõképp innivaló és zene az egyetemisták legnagyobb fesztiválján. De kié volt a leghosszabb fûszál?

2006. szeptember

Mozdulatmûvészet a színpadon

14

Szervusztok kedves Egyetemisták és Fõiskolások Országos Turisztikai Találkozója! – köszönti az egybegyûlteket Lukács László, majd két szám között megjegyzi: „Nehogy azt higgyétek, hogy sört ittam az elõbb a színpad mögött, mások elõtt soha nem tennék ilyet.” Ezt a hû, de durva, alkoholt is iszunk pubertáskori hangulatot így huszonöt felé már nem nagyon tudjuk hová tenni, de a publikumnak szemmel láthatóan bejön az azért sem rakok rendet a szobámban, mama! életérzése.

Szarkazmus ide vagy oda, a Tankcsapda korrekt koncertet ad. Ahogy az EFOTT egész zenei kínálatára is a korrekt jelzõ a legtalálóbb, vagyis fesztiválhangulatnak megfelelõen, egyenletesen jó színvonalon gördültek a koncertek. Egy igazi mélypontot (Queen emlékzenekar) és több kiugróan jó hangversenyt (Raul Paz, PASO) leszámítva nem éri meglepetés az érkezõket, aminek fõleg hasznát látjuk. Vagyis idén elmaradtak a szervezés hiányosságaiból fakadó kínos helyzetek, a Pannon Egyetem és a rendezõk megoldottak minden megoldhatót.

Fotó: Bondár Péter

Fotó: Bondár Péter

Hallgatók a tandíjfórumon

50 ezren látogattak el a rendezvényre

www.edupress.hu

EFOTT MÁR HARMINC ÉVE Az EFOTT a nyár legnagyobb múltú diákrendezvénye. Története pontosan harminc évvel ezelõttre, 1976-ra nyúlik vissza. Ekkor volt az elsõ találkozó a Pécs melletti Abaligeten. A szervezõ KISZ akkor az ideológiai alapot is megteremtette: azt a célt tûzte ki, hogy az egész ifjúságot átfogó turisztikai rendszert kell létrehozni. Az elsõ rendezvényen huszonöt fõiskola, illetve egyetem háromszázötven hallgatója találkozott. Az EFOTT állandó jellemvonása, hogy mindig más helyszínen rendezik meg. Az eddigi 29 találkozónak 24 helység adott otthont. A harminc év alatt a rendezvény bejárta az országot. Természetesen voltak és vannak változások, a legszembetûnõbb minden bizonnyal a látogatók száma. Az 1981-es EFOTT-on már ezerötszáz résztvevõ volt jelen, és a kétezres határ is hamar megdõlt. 1987-ben, a 12. EFOTT négyezer fiatal részvételével zajlott, 2004-ben pedig ez a szám már harmincezer fõ fölé emelkedett, most elérte az ötvenezret.

Rolling Stones-dalok is szóltak számára rekonstruálható a fesztivál. Gólem, a hatalmas méretû és hatalmas szívû biztonsági õr, akit minden fotós a CKM-es csajokkal próbált egy képkivágásba pozícionálni. Havas Henrik, aki a Debreceni Egyetem sátrában osztja az észt, és két Nagyon Laza Káromkodás kö-

zött elmondja: a köztévé reggeli mûsorának stúdiójában sosem volt vécépapír. Cipõ, aki a Republic-koncert közben mozdulatmûvészeti elemekkel operál, de belegabalyodik a lába a mikrofon zsinórjába. Nagy Feró, aki egyetlen szóba tudja sûríteni árnyalt véleményét a tandíj bevezetõirõl. Ladánybene 27, akiknek koncertjén olyan az érzésünk, mintha Jamaica megnyerte volna a focivébét, és ezt magyar nemzeti ünneppé avatták volna. I Wayne, a raszta világsztár, aki interjú közben halkan beszél, keveset, de azt legalább jamaicai szlengben, viszont végig a világbékérõl. Eszméletlen mennyiségû ingyencsokoládé az EduPress Médiafalujának légkondis konténerében. Vizes pólós sörhasverseny és „Kié a leghosszabb fûszál?” vetélkedõ a Szent Istvánról elnevezett egyetem sátrában, amirõl végül lemaradtunk, így a kérdés továbbra is rejtély marad. Roy és Ádám meglepõen jó koncertje, hogy aztán egy Lagzi Lajcsifeldolgozással zárjanak – te jó ég! Nyakbaakasztós randikártyák piros-sárgazöldje, amelyek párkapcsolati attitûdünket jelzik. Gyurcsány Ferenc, aki valamiért nem írja alá a tandíjellenes petíciót, viszont lepöccint egy szöszt Hiller István zakójáról a miniszter sajtótájékoztatója közben. Raul Paz, aki az egyik legjobb koncertet adja, fellépése után elvegyül a nagyszínpad elõtt a közönségben, sörrel a kezében viccelõdik. Terepszínû fegyveres haderõk a terület egyik, zenés áhítat a másik végén.

WOODSTOCK, AZ ÕSFESZTIVÁL A hatvanas évek hippimozgalmának egyik csúcspontja a Woodstockban megrendezett fesztivál volt. A legmerészebb elõzetes számolásokat is túlszárnyalva, négyszer annyi ember látogatott el a fesztiválra, mint amire korábban számítottak. A három napra érvényes 18 dolláros belépõjegyet csaknem félmillió fiatal vásárolta meg. Annak ellenére viszont, hogy hatalmas embertömeg gyûlt össze, az összes rendezvény erõszakmentesen zajlott le. A woodstocki fesztivál azóta fogalom, így 1994-ben ismét megrendezték, ezúttal második Woodstock Fesztivál néven, majd 1999-ben harmadik Woodstock Fesztiválként. Az 1969. augusztus 15. és 17. között tartott rendezvényen olyan világhírû sztárok léptek fel, mint a Grateful Dead, Canned Heat, a Who, Janis Joplin, Jefferson Airplane, Joe Cocker, Joan Baez, Santana, a Rolling Stones. A háromnapos fesztivál hétfõn hajnalban Jimi Hendrix fellépésével ért véget. Siófokon vasárnap délelõtt két fiatal arról kérdezi a kalauzt, hogy mikor indul a gyorsvonat Pestre, az illetékes kitérõ választ ad: tök mindegy, úgysem lehet felszállni rá, megtelt Zamárdiban. Csak amikor Székesfehérvárra ér a vonat, akkor kezd el szakadni az ég. SzékelySzabolcs

Több mint 90 koncert várta a fesztiválozókat

www.edupress.hu

2006. szeptember

Fotó: Bondár Péter

Fotó: Bondár Péter

nagyító

15

nagyító Amit még nem tudsz önmagadról És amit tudtál, csak megfeledkeztél róla Szerelmek és barátságok, célok és motivációk, értékek és viszonyítási pontok, tanulási stratégiák és életpálya-tervezés. Az elsõ egyetemi vagy fõiskolai évet élmények és információk kereszttüzében éli végig a hallgató – a választás szabadságához és felelõsségéhez pedig jó, ha ismerjük önmagunkat. Az Országos Felsõoktatási és Információs Központ (OFIK) honlapján található önismereti tesztek összeállítóját, dr. Kiss István szakpszichológust kérdeztük.

egyik forrásának is számíthat, pedig a rendszeres testmozgás a szorongás és a depressziós hangulat oldásának is eszköze lehetne. A mélypontot a vizsgaidõszak jelenti, mikor teljesen a biológiai szükségletek „ellenében” mûködünk: rendszeres táplálkozás helyett alkalmanként fogyasztott, nagy kalóriatartalmú élelmiszerek, dohányzás, koffein, kialvatlanság a jellemzõ, és a könyvek felett átélt magányt is tapasztalják a diákok.

Fotó: Bondár Péter

Ha már vizsgaidõszak: megtanulnak tanulni az elsõéves hallgatók? Akit felvesznek az egyetemre, a középiskolában elvileg „jó tanulónak” számított.

Az Educatio kiállításon is lehet tájékozódni

Kialakultnak tekinthetõ-e egy érettségizõ személyisége? 18 évesen még a legtöbb ember nincsen „készen”. A késõi serdülõkor pontosan arról szól, hogy a fiatal keresi az utat, azokat az értékeket, ideálokat és lehetõségeket, amelyeket leginkább el tud fogadni. Valahol 21 éves kor tájékán aztán a legtöbben rájönnek arra, hogy most már élesben megy a dolog, és az eddig csak próbálgatott felnõttszerep fontos elemeit már tényleg gyakorolniuk kell: például a felelõsségvállalást, tervezést, a kapcsolatok intimitásának szabályozását. Ezen a ponton még lehet, de már nem elegáns arra hivatkozni, hogy kinek milyen gyermekszobája volt. Ha nehéz, bonyolult háttér áll valaki mögött, akkor itt az idõ, hogy megtanulja önmagát érzelmileg függetleníteni a körülményektõl.

2006. szeptember

Kapható valós és reális visszajelzés az önismereti teszteken keresztül?

16

A tesztek eredménye mindig viszonylagos. Az önbecslõ kérdéssorok kitöltésével nyerhetõ információk nem lehetnek „objektívek”: a kérdések inkább gondolatébresztõként szolgálnak. Néha ez az iránytûszerep fontosabb, mint az, hogy

valaki hány pontot ért el valamelyik kategóriában. Az életpálya-tervezéssel kapcsolatos pszichológiai munka során a legtöbb tanácskérõnek egyfajta aha-élménye van. A meglepetés abban áll, hogy õ magáról valamikor, valahol már tudta az eredményt, de elfeledkezett a fontos dolgokról, szem elõl vesztette a célt. Vagy csak egyszerûen nem gondolt arra, mi minden lehetne belõle.

„Az egyetemista és fõiskolás populációban a népesség átlagát jelentõs mértékben meghaladó arányban találkozunk különféle lelki és testi betegségekkel” – olvasható az egyik tesztnél. Utóbbiak mibõl adódhatnak? A testi-fizikai problémák forrása a helytelen életmód. A hallgatók túlzásoktól sem mentes életvezetése során az alvásidõ csökkenése mellett a kávé és alkohol, illetve a cigaretta használata egyre elterjedtebb. Az illegális szerekkel kapcsolatban a különféle vizsgálatok a hallgatók mintegy tizedénél beszélnek a függõség kialakulásának veszélyérõl. Problémát jelent továbbá a mozgásszegény életmód, amely többek között a hangulati zavarok

www.felvi.hu

A középiskolai „jó tanulók” komoly sokkot élhetnek át a felsõoktatási rendszerben. Az, hogy valaki középiskolában szépen meg tudta tanulni a tankönyv vastagon szedett részeit, és fel tudta idézni az órán elhangzottakat, az egyetemi és fõiskolai tanulmányok idején már kevés. Ami hiányzik: a lényeges és lényegtelen információk kiválasztásának készsége, a pontos jegyzetelés technikájának ismerete. A tananyag ismételgetése több ezer oldalas irodalmak esetén már nem eredményes módszer. További problémát jelent az idõbeosztás. Könnyû a félév során idõnként tovább aludni, és nem bejárni az elõadásokra, vagy kihagyni egyetegyet a kötelezõ irodalmak részletes tanulmányozásából. Ilyenkor viszont sokszor elvész az értelmezési keret, amelybe a teljes félévet illeszthetnénk. A megoldás a tanulási stratégiák fejlesztése, illetve a saját tanulási stílushoz igazodó munkamódszerek alkalmazása. Az OFIK honlapjának pályaorientációs rovata idõrõl idõre foglalkozik a hallgatói élet nehézségeivel, tanácsokat adva a jellemzõ problémák megoldásához. SzékelySzabolcs TESZTEK A FELVI.HU-N Az önismereti teszteket az OFIK honlapján, a www.felvi.hu portálon tölthetjük ki. A weblap „Hallgató vagyok” csatornáján keresztül a „Karrier” rovatba lépve többfajta területet illetõen kaphatunk magunkról visszajelzést. Az önismeret kategóriában három kérdésre adnak választ a tesztek: „Miben fejlõdhetnék a nyáron?”, „Mennyire irányítom hatékonyan az életem?”, illetve „Hogyan tudok bánni az érzelmeimmel?”. A hallgatói életet érintõ kérdõívek a tanulási stílusról, a vizsgaidõszakról, a vizsgaszorongásról és a tanuláshoz való viszonyról szólnak. A pályaválasztás kapcsán a foglalkozási területek, a munkatevékenység, a pályamotiváció, érettség a pályaválasztásra és az érdeklõdés részletein keresztül tájékozódhatunk saját magunkról. A tesztek a karrierépítésben is segíthetnek: a foglalkozással kapcsolatos információk kezelése, az álláskeresési készség és a döntéshozás kérdõívei ebben a rovatban találhatók.

Aktív Szemeszter keresztrejtvény:

Az Aktív Szemeszter és az Edupress.hu közös játéka: Az elõzõ keresztrejtvény megfejtése: A változás mindig kényelmetlenséggel jár, még akkor is, ha jobbat hoz. Az elõzõ keresztrejtvény nyertesei: Hollendus Ágnes Linda, Mészáros Etele, Szalóczy Éva, Váradi Márta, Vincze Kálmán Zoltán A következõ megfejtés Oscar Wilde mondása. A helyes megfejtõk között kisorsolunk 2 db jegyet Dee Dee

Bridgewater koncertjére, 5 db Thomas Glavinic: Hogyan éljünk címû könyvet. A megfejtéseket a www.edupress.hu oldalon a bal oldali játék ablakra kattintva és a mezõket kitöltve lehet elküldeni a szerkesztõséghez.

áthallgató

Fotó: Marnix Scholman

Ha Hollandiában akarsz tanulni...

Az egyetem épülete Bredában

Számtalan külföldi diák tanul a sokak által kedvelt országban. Az alábbiakból kiderül, milyen Hollandia oktatási rendszere, és mit nyújt látogatóinak. Hollandiában két típusú felsõoktatás létezik. Egyik az egyetemi oktatás, a másik a felsõfokú professzionális képzés. Az egyetemek kutatás jellegû független gyakorlatot követnek, míg a másik esetben az intézmények meghatározott szakmákra, karrierre készítik fel hallgatóikat. A holland oktatási intézmények mintegy ezer kurzust kínálnak a külföldi diákoknak, az oktatás nyelve angol. A 14 államilag támogatott egyetem közül van, ahol a beíratkozottak száma 6000, míg másutt ez a szám eléri a 30 ezret. Összesen mintegy 185 ezer hallgató befogadására képesek. Hollandia is a bolognai folyamat szerint szervezi felsõoktatását, ahol az alapképzés három évet, a mesterképzés témától függõen 1-2 évet, a doktori képzés pedig legalább négy évet vesz igénybe. Egy

akadémiai év tandíja kb. 1470 eurótól kezdõdik, de ez változik attól függõen, milyen oktatási intézményben és szakon tanul az illetõ. Általában érdemes már egy évvel a tanulmányok megkezdése elõtt elkezdeni a kint tartózkodás megszervezését. A cserediákoknak, illetve a nemzetközi kurzusokra beíratkozott hallgatóknak megkönnyítik a dolgát, hiszen a legtöbb esetben szállást is felkínálnak nekik. Hasznos azonnal elfogadni, mert nem egyszerû dolog szobát vagy apartmant találni. Érdemes felkeresni a Nuffic nevû nonprofit szervezetet, amely sok hasznos tanáccsal szolgálhat (www.nuffic.nl). A Nuffic 2005 februárjában indította útjára ösztöndíjkeresõ portálját (www.grantfinder.nl), ahol a külföldiek a különféle pénzügyi támogatási lehetõségek között böngészhet-

diákkor Karafiáth Orsolya egyetemi éveirõl

18

Fotó: www.sote.hu

2006. szeptember

Költõ és minden más. Újságíróként recenziói, kritikái, interjúi és tárcái jelennek meg rendszeresen. Az Aktív Szemeszter az ELTE-n szerzett élményeirõl kérdezte. Nagyon szívesen emlékszem erre az egész idõszakra. Vidám, kedves idõszak volt, fõleg a Sárkányfû miatt. Csak hát utána aztán az történt, hogy engem az egyetemrõl, a bölcsészkarról kirúgtak, ami már kevésbé volt szimpatikus ügy.

nek, ezzel is megkönnyítve tanulmányaikat. A magyar diákoknak ezenkívül még érdemes megnézni, mit kínálnak a Leonardo, a Socrates, illetve a HSP Huygens programok. Körülbelül 700-1000 euróból lehet megélni egy hónapban. Ez éppen fedezi a szállást, a rezsiköltségeket, az étkezést, illetve a tandíjat. Az Európai Unió diákjai kivételes helyzetben vannak, mert lehetõségük nyílik arra, hogy általános diáktámogatásban részesüljenek, illetve bizonyos mértékig visszatérítsék tandíjukat. Bõvebb felvilágosítást az Informatie Beheer Groep nyújthat (www.ib-groep.nl). A költségek fedezésére részmunkaidõben lehet dolgozni, de a magyar diákoknak 2006 végéig még szükségük van munkavállalási engedélyre. Bõvebb információ: www.studyin.nl. ZelnikEmese

Megérdemeltem egyébként, a mai napig azt gondolom, hogy ezt magamnak köszönhetem. Volt egy csomó elhagyott tanegységem, fõleg könyvtár szakon, mert azért nem nagyon rajongtam. Közben pedig volt az a kis tréfás idõszakunk, amikor a barátnõmmel embereket fenyegettünk, mindenféle szinten. Az volt a baj, hogy ebbe a szórásba az egyetem akkori dékánja is beleesett. Egyszer részegen a telefonvicc közben elárultam magam, mert megkérdezte, hogy hát mégis kicsoda maga? Hát ki lennék, a Karafiáth, válaszoltam. Aztán nyilvánvalóan nem kaptam meg a méltányosságot. Ezt csak azért sajnálom, mert így az észt szakot sem tudtam befejezni. MTV Aktív Szemeszter

www.edupress.hu

lapszél

Összefogás

Néha úgy viselkedünk, mint az õsember. Aki öntörvényû volt, és gyûjtögetõ életmódot élt.

Azt hallottam a TV-ben, hogy beteg az egészségügy. Komor lettem, de nem azért, mert beteg az egészségügy, hanem mert arra gondoltam, van más is, ami néha betegeskedik Magyarországon. A politika, a hangulat, a vidék, a város, a felnõttek és fiatalok, az emberek. Azt hiszem, nem élünk teljesen egészséges életet. Sok az indulat és komorság körülöttünk. Nem várunk türelmesen sem a gyógyszertárban, sem a boltban, sem az orvosnál. Ha a buszon valakit véletlenül meglökök, gorombán visszataszít. Ha beszállok a metróba, belekönyökölnek a hasamba a helyekért folytatott élet-halál harc miatt. Kirázzuk a szõnyeget a tizediken, és nem törõdünk vele, hogy alul éppen akkor ruhák száradnak. Rosszul lesz valaki az utcán, és senki meg sem kérdezi tõle, mi a baj, végül csak a hatodik ember hívására viszi el a mentõ. Lezúdul a vihar augusztus 20-án a városra, pánik tör ki, egyesek az életükért küzdenek, míg mások tolvajjá válnak, és utcai árusokat fosztogatnak. Tömegrendezvényeken óvatosan vagy kritikán aluli színvonalon kiabálunk.

Egy katolikus esküvûn néhány napja azt mondta a pap, hogy bizony sokszor kerülünk akár a szeretteinkkel, akár mással olyan szituációba, hogy veszekszünk, röpködnek a szitkok, és azt mondjuk, „bezzeg te...” és „neked azt kellett volna tenned”. Az azonban ritkán, egyeseknek soha nem jut eszükbe, hogy saját maguknak mit kellett volna, vagy mit lehetett volna tenni. Annyira rohanunk a saját boldogulásunkért, hogy nem törõdünk embertársainkkal. Akkor sem, ha magyar. Ilyenkor nem állunk ki egymásért, és nem hangoztatjuk, hogy “segítek rajtad, mert egy nemzet vagyunk”. Tüntetésnek kell ahhoz történnie, hogy emberek egynek érezzék magukat, az akaratukat. Így nem fogja õket össze más, mint az indulat. Most egynek érzi magát a hallgatók jelentõs része, tüntetnek hát õk is, mert igazságtalannak érzik a kormány döntését, miszerint a felsõoktatásban tandíjat kell fizetni. A verbális impotencia azon-

büfé

Végzõsként engem már az alapképzésben nem érint a tandíj bevezetése, és a továbbtanulásomat sem befolyásolja, mert így is, úgy is fizetnem kell, csak nem mindegy, mennyit. A leendõ hallgatók viszont nem egyenlõ eséllyel indulnak, mert nem mindenki lesz képes kifizetni a tandíjat, hiába tehetséges. Itt most azokra a családokra gondolok, akik még nem tartoznak a nagyon szegények közé, de éppen csak annyit keresnek, amennyibõl megélnek, ezért nem kapnak túl sok támogatást. Így marad a diákhitel, a diákmunka, és a sok tanulás az ösztöndíjért, hogy valamibõl fenntartsák magukat. De akkor mi lesz azzal a hangulattal, amiért érdemes fõiskolára vagy egyetemre járni?

2006. szeptember

Joó Ede Levente, Széchenyi István Egyetem, nemzetközi kapcsolatok szak:

20

Ha körülnézünk az Európai Unióban, azt látjuk, mindenhol fizetni kell, ha az ember tanul. Magyarországon eddig volt rá lehetõség, hogy nem kellett fizetni a tanulásért, ez jó dolog, de az országnak sajnos el kell indulnia ezen az úton; ez áldozattal jár. A fer-rel kizárják a felsõoktatás-

Az EFOTT-on tartott fórumon a hallgatók lehetõséget kaptak, hogy a változásokért felelõs vezetõkkel párbeszédet folytassanak, elsõsorban a tandíjról, ám véleményem szerint eredményes dialógus nem valósult meg, nemcsak az egyik fél hibájából. Talán több alkalom, több platform kellene, hogy a változásokat közvetlenül érintõ és kezdeményezõ fél valódi, eredményeket felmutatni tudó, indulatoktól mentesebb egyeztetéseket folytathasson. Talán itt is oda kellene figyelni a másikra. SzakácsAnna

Uszanov Péter, Gábor Dénes Fõiskola, mûszaki informatikus szak:

Mi a véleményed a fer bevezetésérõl? Beck Dóra, Kaposvári Egyetem CSVMPFK, könyvtár–kommunikáció szak:

ban érvényes mindkét táborra, akik a bevezetés mellett és ellen érvelnek. Bár néhányan értik, miért van szükség a felsõoktatás reformjára – beleérve a tandíj valamilyen formájának és módjának bevezetését is – sok diák nem is tudja, miért lenne fontos a változás, nem tudja, hogy mik a valós hibái a magyar felsõoktatásnak, és hogy min változtatna a reform. A kormány pedig hivatalból az ország érdekeit nézi, nem árt azonban valóban odafigyelni a hallgatókra, õk tudják csak igazán, mit kapnak a pénzükért.

ból azokat, akiknek elképzelésünk sincs, merre induljanak el, és nem tanulnak. Õk ne vegyék el másoktól a lehetõséget. Így nõhet a színvonal. Ha az amerikai mintát nézzük, ahol egy „nem túl okos” fiatal bemegy az egyetemre, és vezetõ szakemberként jön ki, nem biztos, hogy rossz minta. Jobban értékeli a tanulás lehetõségét. Ennek ellenére a hallgatók igenis álljanak ki a véleményük mellett, támogatom azt is, hogy tüntetnek, sõt én is ott leszek.

Nagy Gábor, ELTE BTK, magyar–történelem szak: A választások elõtt még mindenki tagadta a tandíj bevezetésének tervét, de nem is ez a legfontosabb. Egyrészt, az az érvelés, hogy „ne a szakmunkások és a többi adófizetõ finanszírozza a hallgatók tanulmányait”, meglehetõsen demagóg. Másrészt cinizmusra vall, mikor arról beszélnek, hogy a tandíjjal csak a lusták kerülnek nehéz helyzetbe. Nem gondolom, hogy ha egy orvostanhallgató nincs a legjobb 15 százalékban, az feltétlen lusta lenne. Ráadásul egy szegény családból származó diák így azt is meggondolja már, hogy jelentkezzen-e egyetemre. Mondják azt is, hogy ha fizetõssé válik, akkor megkövetelhetjük a minõséget a felsõoktatásban. Gondolom úgy, ahogy a MÁV-on és a BKV-n is.

www.edupress.hu

Nem ellenzem a tandíj bevezetését, ha megvalósul a szándék, amiért elindították. A szülõk egy részének továbbra sem okoz majd gondot a tandíj, valamint azoknak, akik eddig is önerõbõl finanszírozták az iskolájukat, a munka fogalma nem új keletû. A támogatási rendszert úgy kell beállítani, hogy az a rászorulókat segítse. Nem a tanulmányi eredmények alapján adnék például kollégiumi elhelyezést, hanem valós rászorultság esetén. Én is dolgozom a fõiskolám mellett, összeegyeztethetõ a kettõ. Aki szeretne dolgozni, talál munkát, bár nem mindig olyat, amire vágyik. Persze számos olyan ember van, aki nem szeret sem tanulni, sem dolgozni. Talán így jobban meg fogja becsülni diplomája értékét az, aki megdolgozik érte.

Vikuk Katalin, ELTE PPK, pszichológia szak: A felsõoktatási intézményeknek valóban több pénzre van szükségük az oktatás színvonalának növeléséhez, de nem hiszem, hogy ez volna az egyetlen módja. A hallgatói önkormányzatok kidolgoztak egy alternatívát a költségek fedezésére, ami szerintem megfontolandó, ugyanis elkerüli azt, hogy a hallgatók mélyen a zsebükbe nyúljanak, vagy munkát vállaljanak, ami rontaná az esélyeiket arra, hogy igazán jól tanuljanak. Ha a diákhitelt használnánk fel a fer megfizetésére, a tankönyveket már nem tudná minden hallgató beszerezni, ami szintén megnehezíti a bejutást abba a bizonyos 15 százalékba.

1956 Soproni egyetemisták ’56-ban 1956. október 21-én a soproni fõiskolai és egyetemi ifjúság elhatározta, hogy csatlakozik a budapesti mûszaki egyetemisták követeléseihez. Minden kar és szak – erdész, bányász, földmérõ – képviseltette magát október 22-én az Ideiglenes Intézõ Bizottság vezetésével lefolytatott nagygyûlésen. A gyûlésen jelen voltak az oktatók, a városi pártbizottság és a fegyveres testületek meghívott képviselõi is. Ismertették a budapesti egyetemisták pontjait, majd saját pontjaikat vitatták meg és foglalták írásba. Követeléseik általános, egyetemi és soproni elvárásokat tartalmaztak. Kimondták, hogy Szeged és Budapest példáját követve kilépnek a DISZ-bõl, és megalakítják saját ifjúsági szervezetüket, a MEFESZ-t. Követelték a soproni karok és a fõiskola egyetemben történõ egyesítését. A MEFESZ irányításával elõkészítõ bizottság alakult, majd az egyetemi kertben álló Õrtüzek emlékmûnél fellobbant a láng. A fiatalok pontosították követeléseiket 16 pontban, és A Soproni MEFESZ követelései! címmel 30 ezer példányban nyomtatták ki. 1600 fõiskolai és egyetemi hallgató a lengyel nép iránti szolidaritásuk kifejezéseként – a fõvárossal egy idõben – méltóságteljes néma tüntetést rendezett Sopronban. Egyetlen transzparenst vittek magukkal, rajta a felirat: „Együtt a lengyelekkel”. A városon végigvonulva megkoszorúzták az 1848-as emlékmûvet. Az esti Gerõ Ernõ-beszéd a hallgatóságból elkeseredést és haragot váltott ki Sopronban is. A MEFESZ a pártbizottságtól küldötteket kért a helyzet tisztázására. Az ifjúság a rádióból, illetve telefonon értesült arról, hogy Budapesten kitört a forradalom. A fõvárosból érkezõ fegyveres harcok hírére és a kihirdetett statárium ellenére október 24-én a bányászhallgatók tömegtüntetést helyeztek kilátásba. A IV. éves erdõmérnök-hallgatók azonban kordont vontak

az egyetem köré, és – egyelõre fegyvertelenül – megkezdték a kapuk õrzését. A nap folyamán a hallgatók követeléseiket röplapokon terjesztették a vállalatoknál és az üzemeknél, és csatlakozásra hívták fel a munkásságot. 14 órakor egyetemi hallgatók kisebb csoportja a Széchenyi téren megkoszorúzta a legnagyobb magyar szobrát. A karhatalom a város több pontján erõszak nélkül feloszlatta a tömeget. A fõiskola és a diákotthonok épületeire kitûzték a nemzeti lobogót. A parlamenti véres sortûz és más atrocitások miatt október 25-én a közhangulat a városban felforrósodott. Az erõszak-szervezeteknél (rendõrség, határõrség) a teljes elbizonytalanodás jelei mutatkoztak, az MDP befolyása rohamosan csökkent. Sopron több pontján megkezdõdött a szovjet elnyomás jelképeinek eltávolítása, és üzemi sztrájkok vették kezdetüket. A MEFESZ a városi pártbizottsággal megszakította kapcsolatát. A mosonmagyaróvári vérengzés hírére október 26-án 400-500 fõs munkás tömeg a Kis Várkerületen ledöntötte és szétverte a szovjet hõsi emlékmûvet. A ledöntésnél Katona Sándor rendõrkapitányt és beosztottait a tömeg tapsviharral éltette. Általános sztrájkba kezdtek a soproni üzemekben. A határõrség és a rendõrség azonosult az ifjúság követeléseivel, és átállt a forradalom oldalára. A MEFESZ hangos híradója felhívta a város lakosságát, hogy álljanak az ifjúság mellé, határozataik meghozataláig tartózkodjanak a rendzavarástól, a csoportosulástól, és közölték, hogy a közellátásban nem lesz akadály. A határ-

õrség biztosította arról a várost, hogy a nyugalom megõrzése esetén a szovjet csapatok nem vonulnak be Sopronba. A rendõrséggel való sikeres megállapodás után a hallgatók mint karszalagos segédrendõrök kapcsolódtak be a rend fenntartásába. A MEFESZ Bizottság tájékoztatta a város dolgozóit, hogy október 27-én délelõtt 10 órakor megválasztják Sopron Város Ideiglenes Nemzeti Tanácsát. A MEFESZ javaslatára tíztagú Intézõ Bizottság állt fel. Az Erdõmérnöki Fõiskolát és az egyetemi karokat Gyulai Zoltán és Sébor János professzorok képviselték. A bizottság a fõiskolán megfogalmazta a Nemzeti Tanács kiáltványát. A hallgatók a soproni nyomdában elkészítették 17 pontos kiáltványukat A soproni egyetem karai állást foglaltak népünk szabadságharcának szent ügyében címmel. A Soproni MEFESZ a közigazgatás biztosítására, az ügyrendek lebonyolítására és a segítségnyújtásra spontán csoportokat és bizottságokat szervezett. A Nemzetközi Vöröskereszt segélyszállítmányainak továbbítására szállító csoport kezdte meg mûködését, a soproni fõiskola központi raktárrá és elosztó központtá vált. Erdész-, bányász- és geodétahallgatók, valamint tanáraik kísérték az életet jelentõ szállítmányokat a rendeltetési helyükre. Egy héten át éjjel-nappal folyt a közúti és vasúti szállítás, mely a fennmaradt dokumentumokból napról napra rekonstruálható. A soproni fõiskolások és egyetemi fiatalok áldozatvállalásának nagyon sok sebesült az életét köszönhette. Az utókornak örök példát mutattak tenni akarásból, emberségbõl és tisztességbõl. Áldozatos, felelõsségteljes munkájuk nem merülhet feledésbe! Ifj. Sarkady Sándor nyomán Tóth Mariann

21

kultúra Dee Dee Bridgewater, Grammy-díjas énekesnõ a MüPa-ban Dee Dee Bridgewater jazzénekes, díva azon kevesek közül való, akik kétszer is kiérdemelték a legnagyobbaknak járó kitüntetést, a Grammyt, majd ugyanabban az évben a legrangosabb francia zenei díjat is, a Victoire de la Musique-ot. Emellett broadwayi musicalalakításainak köszönhetõen a Tony-díjat is elnyerte, majd jelölték a londoni színház legrangosabb díjára, a Laurence Olivier-díjra is. Most elõször látogat el hazánkba, és ad koncertet a Mûvészetek Palotájában szeptember 28-án. Jegyek a Concert&Media jegyirodáiban, a Libri könyvesboltokban és a www.jegyelado.hu oldalon kaphatók.

Vízenjárás – nemzetközi amatõrfilm-szemle A Faludi Ferenc Akadémia újra megrendezi a nemzetközi amatõrfilm-szemlét november 10-11-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A szemlére még mindig lehet pályázatokat küldeni kisjáték-, kísérleti és dokumentumfilm kategóriában, a témát feldolgozó, legfeljebb 16 perces alkotásokkal. A nevezési és filmleadási határidõ október 20. A filmegyetemi hallgatók szekciójának díjnyertes alkotása a Port.hu különdíját kapja. A zsûri tagjai lesznek: Gelencsér Gábor filmesztéta, Hajdu Szabolcs rendezõ, Lázár Kovács Ákos esztéta, Mispál Attila rendezõ. Díjakat 1500000 forint értékben osztanak ki. Info, pályázati feltételek, nevezési lap található a www.faludiakademia.hu címen. Olyan alkotásokat várnak, amelyek szakmailag igényesek, kimunkáltak, ugyanakkor alkalmasak arra, hogy fórumot teremtsenek különbözõ vélemények dialógusához.

Megjelentek a Kaleidoszkóp VersFesztivál versenyfelhívásai Új kategóriákkal bõvül a tavalyi versenyprogram a 8. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválon. A versenyekre szeptember 20-ig várják a jelentkezéseket. A programban a megszokott kategóriák várják a jelentkezõket: versmondó verseny, énekelt és megzenésített versek versenye és Pódiumi Estek Fesztiválja. A fesztiválon elsõ ízben önálló kategóriában versenyeznek majd az elmúlt egy év aranydíjas kisszínházi és versprodukciói, ugyanitt, a Kalliopé Színpadon kap helyet a Magyar

Thomas Glavinic Hogyan éljünk? Mindig bepörgök, ha átvernek. Gyûlölöm, ha nem azt kapom, amit kérek, vagy ha azt is kapom, de az rossz minõségû, nem felel meg a funkciójának. Most mégis megbocsátó hangulatom lett. Mert átvertek, bizony. Kezembe vettem egy könyvet, amely nem ígért mást, mint hogy megtudom belõle, hogyan kell élnem. Illetve, hogyan kellene. Mert azt, hogyan kell, tökéletesen determinálja szûkebb és tágabb környezetem, azt meg, hogyan szeretnék, olyan titok, amit magamnak is csak néha merek bevallani. Vagyis pont úgy vagyok vele, mint a könyv fõhõse. Mégis hol kezdõdött az átverés? Már a borítónál. Tipikus „tanácsadó könyv, amelyik megmondja a tutit” kinézete van. A címe sem túl regényes: Hogyan éljünk? Bár gyanút foghattam volna, az alcím – Egy félsikertörténet – olvastán, de hát végre egy õszinte szerzõ, gondoltam. Talán ezen a nyomon kellett volna elindulnom, és utánanéznem az interneten, hogy vajon hol is szerezhette Thomas Glavinic világmegváltó tapasztalatait, de én helyette inkább olvasni kezdtem. És jött a döbbenet. Tanácsadó

22

www.edupress.hu

Mûvek Szemléje is. A fesztivál nyolcadik évében más újdonság is lesz: a hivatásos színészek, elõadómûvészek, valamint a Magiszter Versmondók saját kategóriában nevezhetnek elõadóesttel, performanceszal vagy monodrámával. A Merlin Színházban október 7-tõl 14-ig tartó versenysorozat 4 millió forint összdíjazású, fõdíjai egy-egy svédországi, finnországi és erdélyi turné. A fesztiválprogramban vers- és világzenei koncertek, író–olvasó találkozók, élõ irodalmi kiállítások, bohócok, élõszobrok, utcazene, könyvbemutatók és rádiójátékok is helyet kapnak. Október elején egy hétre birtokba veszi Budapest belvárosát a vers, a Városháza tértõl a Merlin Színházig. A versenyfelhívások megtekinthetõk a www.versfesztival.hu oldalon, de érdemes a rendezvényt nézõként is figyelemmel követni.

Jókai-díj – irodalmi pályázat A Jókai Közmûvelõdési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány meghirdeti a Jókai-díj elnevezésû irodalmi pályázatot, melyre bárki küldhet pályamûvet október 30-ig. Idén a téma Jókai Mór és szülõvárosa: Komárom. Pályázni nyomtatásban meg nem jelent szépirodalmi írással vagy tanulmánnyal lehet, melynek terjedelme nem haladhatja meg a 25 A4-es oldalt, 12-es betûmérettel és normál sortávolsággal. Az elismerést 2007. február 18-án, Jókai Mór születésnapján Rév-Komáromban adják át. Információ: www.alkotohazak.shp.hu, E-mail: [email protected]

könyv helyett egy fiatal osztrák szerzõ szatirikus regényét tartottam a kezemben. Bár jómagam már átestem a felnõtté válás traumáján, mégis nagy élvezettel olvastam az ifjú sógor hányattatásait ez ügyben. A fõhõs 16 évesen a tanácsadó könyvek minden tudásával felvértezve vág neki az életnek, hogy szembesüljön vele, mindaz, amit összegyûjtött, a fix receptek semmit sem érnek. Az élet nem olyan. Sõt nagyon más. Még csak nem is hasonlít. S hogyan lehet mégis túlélni? Ez a FELADAT. Tizenhat évet fog át életébõl a regény. A háttérben tombol a történelem, de az õ mikrovilágában abból alig érzékelni valamit. Tipikus közép-európai sors, akár nálunk is élhetne. Nõ, életpálya, önmaga keresése kabarisztikus kalandok során. (Bár megjegyzem, a második tévedésbõl elkövetett gyilkosság megúszása már kissé megviselt, egyébként is olyan deus ex machina szaga volt a dolognak, de ez annyira mellékes a történetben, hogy igazából kár is szót vesztegetni rá.) S olyan kalandok ezek, amelyek minden abszurditásuk ellenére bármikor velünk is megeshetnek, tehát jó lesz felkészülni. Például úgy, hogy elolvassuk Thomas Glavinic könyvét, hátha segítségével a mienk egy egész sikertörténet lesz. NeltzJános

kultúra Foglalkozása: riporter

a forgatókönyvíróé – angol, francia, német, spanyol és holland felirat választható hozzá.

Ahogy a könyveknek, a filmeknek is megvan a sorsuk. Ahogy annak idején, most, a DVD-megjelenés kapcsán is rajongás és fanyalgás fogadta Antonioni filmjét.

The Passenger, 1975 * 121 perc * Warner Home Video NeltzJános

Én hajlamosabb vagyok osztozni a New York Times kritikusának a borítón is olvasható lelkesedésében, de azoknak a véleményében is lehet némi igazság, akik néhol lassúnak találják a filmet. Mert lássuk be, a film is akkor él, ha van nézõje, mi befogadók pedig mind másként látjuk ugyanazt. A történet egyszerû, bár nem hétköznapi. Valahol Dél-Afrikában, egy szállodai szobában David Locke (Jack Nicholson), a kiégett riporter szomszédja holttestére bukkan. Úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életébõl. Felölti a halott férfi személyazonosságát, és magához veszi határidõnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nõhöz (Maria Schneider) vezeti. Locke hamar rájön: hiába szökött meg elõzõ életébõl, új bõre egyre szûkebb, és nem biztos, hogy meg tud szabadulni tõle. Az identitáscsere mûvészfilmes motívumait Antonioni meneküléssel, emberrablással és gyilkossággal megtûzdelt, rafinált road movie-vá gyúrja össze, lehetõséget teremtve Nicholsonnak, hogy zse-

nialitását bizonyítsa. A film végére kitalált egy snittet, amely talán az egész filmtörténet legjelentõsebb felvétele lett. Egy hosszú, lassú pásztázó svenk, mely egy szobában kezdõdik, áthalad az ablakra szerelt vasrácsok között, körbejár az udvaron, majd visszatér, hogy benézzen az épületbe, ahol a szereplõ, akinek nézõpontját a svenk kezdetben érvényesítette, most holtan fekszik: titokzatos fegyveresek ölték meg, akiket futólag mutatott a kamera, miközben körbejáratta tekintetét az udvaron. Ha másért nem is, ezért az egy jelenetért minden filmszakosnak ismernie kell ezt a mûvet. De cáfolatul a fanyalgásra egy civil véleményt idézek a Kritikus Tömeg címû honlapról: 2006-06-23 11:12:20 Daemiaen (5) #1 Micsoda film! Ilyen az, ha egy egyéni látásmód találkozik a mainstream sztorival. Kár, hogy nagyon kevés európai rendezõ próbálkozott hasonlóval. Kiadás: Angol mono hang; magyar felirat. Két viszonylag érdekes audiokommentár: az egyik Jack Nicholsoné, a másik Mark Peploe-é,

banda nevét adó étel receptje. Mert a Jambalaya a rizses hús New Orleans-i megfelelõje:

Jambalaya I Just Wanted To Say Egy barátom adta kezembe a CD-t azzal, hogy ezt feltétlen meg kell hallgatnod, és mivel ez a barátom igen hosszú idõt töltött már el blues-zenészként, nem is kételkedtem ítéletében egy pillanatig sem. Használati utasításnak annyit adott hozzá, hogy az egyik zenekarának zongoristája újabban éneklésre adta a fejét. Többet nem is fogadtam volna el, mert úgysem hagyom befolyásolni magam, szeretem én megtapasztalni a zenét. Meghallgattam. A zene csúcs, de a frontember miért nem zongorázik inkább? Biztos, hogy jó döntés volt, hogy énekelni kezdett? Nem csinálja rosszul, csak valahogy nincs benne erõ, hiányzik a dinamika, nem sodor el az ének. De a zene, az tényleg elképesztõ. Na persze, hiszen a Spo-Dee-O-Dee-ben, a Palermo Boogie Gangben, a Muddy Shoes-ban, a Paid Holiday-ben vagy a Hiperkarmában edzõdött muzsikusokról van szó, hogy csak néhányat említsek azok közül a formációk közül, amelyekben játszottak. De nem hagyott nyugodni a dolog. Valahogy újra meg kellett hallgatnom, és újra és újra. És máig sem értem, hogy történt, de az erõtlenség, a dinamika hiánya jól átgondolt és megkomponált visszafogottsággá változott. Tényleg nem tudom

Jambalaya csípõs kolbásszal és garnélarákkal megmagyarázni, mi söpörte el kezdeti idegenkedésemet, és tett Nemes Zoltán fanné, de minél többet hallgatom, egyre jobban tetszik, ahogy énekel. Merthogy Nemes Zoltánról és a 2005 áprilisában

alakult Jambalaya zenekarról van szó. A zenét bárki meghallgathatja a CD-rõl, én nagyon ajánlom, és ha véletlen rájön, mi a titok, írja meg a szerkesztõségbe! De hogy még teljesebb legyen az élmény, most következzen az UNIVPÉCS egy három évvel ezelõtti interjúja nyomán a

www.edupress.hu

Hozzávalók: 75 dkg csípõs kolbász szeletekre vágva ½ nagy fej hagyma apróra vágva 5 dkg petrezselyemgyökér 1 gerezd fokhagyma apróra vágva (vagy fokhagymapor) ½ liter víz 1 dl paradicsomsûrítmény ¼ teáskanál kakukkfû só ízlés szerint 40 dkg rizs ½ kg garnélarák Tegyük a kolbászt egy vastag aljú edénybe, és kezdjük sütni, majd adjuk hozzá a hagymát, és dinszteljük, amíg a hagyma üveges nem lesz. Adjuk hozzá a petrezselymet és fokhagymát. Addig dinszteljük, hogy a petrezselyem puha legyen. Adjuk hozzá a vizet, a paradicsomsûrítményt, a kakukkfüvet és a sót. Forraljuk fel. Adjuk hozzá a rizst és a garnélarákot. Keverjük meg egyszer, és fedjük le. Takaréklángon a rizst kb. 30 percig fõzzük, amíg megpuhul. Ne keverjük újra! Az állagát ellenõrizhetjük villával, hogy nem túl rágós-e. Ha szükséges, adhatunk hozzá még vizet. Jó étvágyat! NeltzJános

23

életmód

Róma

A Szent Péter-bazilika

Négy napot töltettem Rómában. Akik már jártak ott, azt mondták, kevés. Én úgy voltam vele, biztosan elég lesz. Hát nem lett. Fõleg, mert Rómában az ember elgondolkozik azon, hogy milyen jó lenne ott élni. Így maradtam volna még egy „kis” idõt, de biztosan visszamegyek. A történelemórákat nem padban kellene tartani, hanem jó lenne utaztatni a diákokat. Persze ez elég költséges megoldás, így azt is el tudnám képzelni, hogy a legjobban érettségizõk megnézhetik azokat a történelmi helyeket, amelyekrõl négy évig tanultak. Egy kicsit megkésve, de én is így voltam ezzel. Róma minden túlzás nélkül csodálatos, lenyûgözõ és fantasztikus. Arra egy kisebb könyv sem lenne elég, hogy leírjam az összes látnivalót, csak néhány ízelítõt nyújthatok.

Forum Romanum A Forum Romanum az õsi Róma központja. Itt éltek valaha a császárok, itt voltak a fõ templomok és a hivatalok. Róma „fõutcája” a gladiátorküzdelmek központjának épített, ma is lenyûgözõ Colosseummal kezdõdik, és a Capitolium- dombbal ér véget. Itt sétálva el tudtam képzelni, hogy milyen lehetett, amint a hadvezérek végigvonultak, hogy a Capitolium téren a császár elismerésében részesüljenek. Elvonultak

a hatalmas Maxenitus-bazilika elõtt – sokan úgy vélik, hogy errõl az épületrõl formázta Bramante a Szent Péter-bazilikát –, valamint Castor és Pollux temploma, Julius Caesar temploma, a Vestaszûzek háza és számos más, romjaiban is lenyûgözõ építmény elõtt. Az elõkelõ polgárok lakóhelyükrõl, a közeli dombra épített Palatinusról nézhették az eseményt, és ha átsétáltak a városrész másik felére, máris ráláthattak a Circus Maximusra. Itt rendezték a bigák, a két lovas kocsik versenyét. A hadvezérek felvonulásnak végcélja a római élet központjának számító Capitolium-domb volt. A teret a XIV. században Michelangelo tervezte újjá. Õ állította ide Marcus Aurelius aranyozott bronzszobrát, az egyetlen bronzszobrot, ami megmaradt a Római Birodalomból. Ma a téren az alkotás másolata áll, az eredeti a közeli múzeumban tekinthetõ meg.

Közöttük azonban a legérdekesebb a világ legnagyobb székesegyháza, a Szent Péter-bazilika. A templom az 1921 óta független, egy négyzetkilométeres városállam élén, a Vatikánban áll. Méretei monumentálisak, kupolájának magassága 120 méter, az épület 210 méter hosszú, és két hektár alapterületû. Az Esztergomi bazilika majdnem kétszer beleférne ebbe a hatalmas székesegyházba. A bazilika a tizenkét apostol fejedelme, azaz Szent Péter sírja fölé épült. Sokáig nem voltak biztosak abban, hogy a bazilika baldachinos oltárja alatt valóban Szent Péter sírja áll. Azonban tíz évig tartó ásatások után 1949-ben, mélyen az oltár alatt megtalálták a sírt.

Hogy juthatsz ide? A fapados légitársaságok szinte mindegyike indít járatot Budapestrõl Rómába. Idõben foglalva akár húsz ezer forintból megúszható egy oda-vissza út. Szállások bõven vannak Rómában, ám a magyarok egyik nagy kedvence a kertvárosban található, a magyar apácák Szent István Vendégháza. HornyákTibor

Fotó: www.sote.hu

A történelem és a kereszténység fõvárosa

Róma a kereszténység központja. Szinte megszámolhatatlan mennyiségû templom és bazilika áll a városban.

Pénzügyes

TARTALOM: Rendezd be az életed!

2

Induljunk el a pénz nyomában…

4

Ötéves a Diákhitel

5

A sikeres munka és elõrelépés lehetõsége

6

pénzügyes Rendezd be az életed! Saját lakás: mit tehetsz érte egyetemistaként?

Fotó: Gerõ Tamás

Kisgyerekként elõször leköltözöl az emeletes ágyról. Külön sarkod lesz a tesóddal közös szobában. Késõbb a családoddal új lakásba költöztök, ahol saját szobád is lesz végre, olyan zene szól, amilyet te szeretsz, azok a poszterek a falon, amelyeket te raktál ki. Egyre nagyobb a függetlenséged, akkor érsz haza, amikor szeretnél, már fel is viszel magadhoz valakit néha-néha. Aztán felvesznek az egyetemre, és jó esélylyel egy kollégiumi szobába költözöl. Fel, az emeletes ágyra.

Ez is kollégium – diákhotel Debrecenben Amikor kipakolod a cuccaid, valószínûleg mégsem az lesz a legnagyobb bajod, hogy újra össze leszel zárva másod-, harmad-, negyedmagaddal. Az egyetemi és fõiskolai évek függetlensége elõször – jó esetben – pozitívumait mutatja. A havonta befizetett 5-10 ezer forintért cserébe ugyan a folyosó végébe jársz majd tusolni reggelente, és nincs garancia, hogy nem esznek bele a nagyitól kapott meggyes pitédbe, de saját magad szervezed az életed. Egy diákhotelben, vagyis az elmúlt években egyre-másra felhúzott minõségi kollégiumokban 10-20 ezer forintot is elkérnek havonta. Ezért cserébe viszont kétszemélyes apartman is járhat, saját konyhával, fürdõszobával, az alagsorban fitneszteremmel és szoláriummal. A viszonylagos függetlenségért pedig sokszor azok is fizetnek, akiknek egyeteme nem esik messze lakhelyüktõl. Egy-egy albérlet saját szobával viszont biztosan nem úszható meg 30-40 ezer forint alatt, ha a rezsit is hozzászámolod.

hoz elegendõ, arra már kevésbé, hogy félre is tegyél belõle, vagy hogy már majdani lakásod részleteit fizessed. A fixlakás.hu program tulajdonképpen a Kolumbusz tojása effektusra épül. Vagyis adott egyfelõl egy öt éve jól mûködõ hallgatói hitelrendszer, a Diákhitel, amelyet évrõl évre rengetegen felhasználnak. Másrészt adott egy OTP-lakástakarék-pénztár, amely révén saját otthonhoz juthatunk. A legtöbb hallgató azonban eleve reménytelennek találja, hogy lakáshitelbe szálljon, sokan ugyanis nem látnak garanciát arra, hogy fizetni tudják a részleteket. A fixlakás.hu gyakorlatilag nem tesz mást, mint összekapcsolja a kettõt: havonta felvett diákhitelünkbõl finanszírozhatjuk majdani lakásunk törlesztéseit. A félévente felvett diákhitelt a hallgató befekteti a lakástakarékpénztári szerzõdésbe, amelyhez az állam támogatást nyújt. A konstrukció alapján egy húszéves diák huszonnyolc évesen már saját lakásában lakhat, 45 éves korára pedig már tehermentes tulajdonosa lehet az ingatlannak. Ha az egy tanév alatt felvehetõ 300 ezer forintos diákhitelbõl 20 ezer forintot fizet be a hallgató havonta, akkor több mint 2 millió 600 ezer forintos megtakarítása lehet – az évi 72 ezer forintos állami támogatással együtt. Az ehhez társuló 3 millió 600 ezer forintos kedvezményes lakáshitellel pedig mintegy 6 millió 330 ezer forint áll rendelkezésre. A lakáshitel és a diákhitel 127 hónapos futamidejû törlesztése együttesen 43 ezer forint – ha a 75600 forintos diplomás minimálbérrel számolunk. Ez a 43 ezer forint pedig – akárhogy is nézzük – jóval kevesebb, mint egy átlagos lakás bérleti díja. Ráadásul, ha belevágsz a programba, nem kell a fõbérlõ-végrehajtó Marika nénit kerülgetned hó elején, befizetett pénzed pedig saját otthonodra költöd. Saját otthonodra, amelybe egyszer talán egy emeletes ágyat is venni kell majd – a többi gyerekbútor mellé. MagyarOttó Az Ifjúság 2004 kutatás adatai szerint a megkérdezett fiatalok kétharmada szüleivel él. Egyötödük saját vagy házas-, élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 14 százalék bérelt lakásban, kollégiumban, ismerõsöknél lakik az év legnagyobb részében. A fiatalok mintegy 80 százaléka elégedett lakáskörülményeivel. A saját otthonban vagy szüleikkel élõk lényegesen elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, házastárs szüleinél vagy ismerõsöknél, rokonoknál laknak. Azok közül, akiknek szilárd elképzelésük van az életük elkövetkezendõ öt évében megvalósítandó céljaikról, egyharmadnyian (32 százalék) említettek lakással kapcsolatos célokat.

Kevesen vannak, akik lakáskulcsot kapnak a diplomához szüleiktõl. Ha van is spórolt pénz a bankszámlán, a legtöbb hallgatónak így is csak a távoli, ködös jövõben körvonalazódik a pesti garzon vagy a verandás családi ház. Marad tehát a visszaköltözés a szülõkhöz, vagy az albérlet, amelyre hónapról hónapra ráköltöd elsõ állásod fizetését. A problémát leginkább az jelenti, hogy a különbözõ lakáshitelekhez tetemes önrész szükségeltetik, amelyet azonban egyetemi évei alatt aligha teremthet elõ egy átlagos hallgató. Ha vállalsz is diákmunkát, ez többnyire az önfenntartás-

2

Fotó: Bondár Péter

Ahogy pedig telik az idõ, és belátható idõn belül kezedben tartod a diplomád, egyre többször jut majd eszedbe: hogy lesz ebbõl saját lakás? Ha kezdesz is belefáradni a két- vagy háromlaki életbe, az utolsó, ami eszedbe jut, hogy visszaköltözz a családodhoz. Nem azért, mert nem hiányoznak szüleid és testvéreid, a rendes napi meleg étel és a garantált tiszta ruha, hanem mert négy-öt évnyi szabadság után kialakul a saját életritmusod, és az önállóság egy idõ után természetes igénnyé válik.

Kevesen rendezhetik be saját lakásukat

pénzügyes Induljunk el a pénz nyomában… A Magyar Nemzeti Bank tanulmánypályázata felsõoktatási intézmények hallgatói számára Mai modern világunk megköveteli a gazdasági-pénzügyi éberséget. Újságcikkek, tévémûsorok százai szólnak a magyar gazdaság helyzetérõl és kilátásairól. A különféle pénzügyi szolgáltatók hirdetései szakkifejezések egész sorát vonultatják fel. THM, EBKM, tõketörlesztés… Az ismeretlen fogalmak folyamatosan szaporodnak, ahogy a piaci szereplõk újabb és újabb konstrukciókkal rukkolnak elõ. Szükséges, hogy ismereteink lépést tartsanak a piaccal: pénzügyi-gazdasági kultúránkat mûvelni, gondozni kell.

A jelentkezõknek a jegybank által meghirdetett három téma közül egyet kell kiválasztaniuk, majd egy rövid tanulmány keretében megvizsgálniuk. A legjobb tanulmány írója 300000 forint pénzjutalomban részesül, míg a második helyezett 200000 forint, a harmadik

Az MNB a tanulmánypályázattal egy 2004-ben megkezdett sorozatot folytat. A bank oktatási programja – a Stúdium program – keretében korábban már két alkalommal írtak ki pályázatot. Nem csak gazdasági képzésen tanuló diákok jelentkeztek a pályázatra: a közgazdászhallgatók mellett a gazdaság és a pénzügyek iránt aktívan érdeklõdõ, azonban más szakon tanuló hallgatók is képviseltették magukat a több száz fõt megmozgató versenyen. A részvétel és a jelentkezés feltételeirõl a Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontjának honlapján olvashatnak az érdeklõdõk. Fotó: MNB

A Magyar Nemzeti Bank idén újra meghirdeti „A pénz nyomában” tanulmánypályázatot. A pályázat célja, hogy a felsõoktatásban tanuló hallgatók megismerkedjenek az aktuális gazdaságipénzügyi kérdésekkel. A pályázaton részt vehet minden hazai és határon túli magyar felsõoktatási intézményben tanuló nappali tagozatos, elsõ diplomáját megszerzõ hallgató.

helyezett 100000 forintot vihet haza. A korábbi évekhez hasonlóan az MNB szakértõibõl álló zsûri idén is megajánlhat különdíjat a legeredetibb pályamunkát készítõ diák, a legjobb pályamunkát benyújtó diákot felkészítõ oktató és a legtöbb pályázót felvonultató felsõoktatási intézmény számára.

A Magyar Nemzeti Bank épülete

www.lk.mnb.hu A jelentkezés határideje: 2006. október 1.

pénzügyes Ötéves a Diákhitel Az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy a magyar Diákhitel a világon egyedülálló módon, több feltételnek megfelelve számos célt tud együttesen szolgálni – derült ki a Diákhitel Központ jubileumi sajtótájékoztatóján. Öt évvel ezelõtt sokan kételkedtek a rendszer fenntarthatóságában, mára azonban bebizonyosodott, hogy a magyar modell életképesen, az eredeti célkitûzéseknek megfelelõen önfenntartó módon, állami források nélkül tud mûködni – hangzott el a jubileumi ünnepségen. A diákhitelrendszer stabil alapokon áll, széles körben népszerû, és az eredeti célkitûzéseknek megfelelõen önfenntartó módon mûködik. Fél évtizeddel ezelõtt még nem volt kitaposott út, az akkori kormányrendelet szerint a cél az volt, hogy anyagi helyzete miatt senki ne maradjon ki a felsõoktatásból. Ezeket a célokat nagyban segítette a Diákhitel, amelyet fõleg a szegényebb családokból, hátrányosabb helyzetû régiókból származó hallgatók igényelnek – mutatott rá Csillag Tamás. A vezérigazgató szerint érdemes volt vállalni a kockázatot: a hitelforma népszerûségét jól mutatja, hogy az indulás óta folyósított összes Diákhitel összege mára már megközelíti a 107 milliárd forintot. Eddig összesen mintegy 210 ezer hallgató vette igénybe a hitelt. A közelmúltban életbe lépett új jogszabály következtében a diákhitelrendszer jelentõsen megújul. A változások nyomán a jogosultak köre és az általuk igénybe vehetõ lehetõségek lényegesen kibõvülnek, további könnyítések jelennek meg a törlesztés területén, és egyszerûsödik az ügyintézés is. EduPress

pénzügyes A sikeres munka és elõrelépés lehetõsége Vállalati ösztöndíjak és pályázatok hallgatóknak

Karrier a MOL-nál „Mit tennél, ha te lennél a MOL vezérigazgatója?” – ez volt a címe a magyar olaj- és gázipari vállalat által kiírt esszépályázatnak, amelyet májusban hirdettek meg honlapjukon. Az egyetemisták feladata az volt, hogy a társaság 2006-tól 2010-ig szóló stratégiája ismeretében dolgozzanak ki általános koncepciókat, illetve tegyenek javaslatokat az egyes üzletágak továbbfejlesztésére. Az esszéíró pályázat elsõ helyezettje 3000 euró, a többi helyezett 500-500 euró díjazásban részesült, és a díjazott csapatok tagjai állásinterjúkon vettek részt. A még egyetemeken tanuló diákok – a hátralévõ tanulmányi idõszakukban – gyakornoki szerzõdésre számíthatnak. Az elsõ helyezést Christopher Glover, a budapesti Közép-Európai Egyetem hallgatója kapta. A további díjazottak holtversenyben lettek másodikak. „A MOL-nál csináltunk egy „business projektet” abban a félévben néhány egyetemi társammal, és ennek kapcsán hívták fel a figyelmünket a HR-esek a pályázati kiírásra, amelyet egy diákszervezeti e-mail-listán is megkaptam” – mondta el az Aktív Szemeszternek Tóth Tünde, aki egyéni indulóként ért el helyezést. „Az esszéíró versenyre benyújtott pályázatomban a MOL-csoport stratégiájának megvalósítására a Balanced Scorecard módszert használtam. Négy nézõpontból – pénzügyi, vevõk, mûködési folyamatok, tanulás és fejlõdés – vizsgáltam meg a fõ stratégiai célkitûzéseket, és azokból próbáltam a megvalósításhoz szükséges konkrét akciókat, lépéseket levezetni.”

„Nem kell feltétlenül a 46 ezredik közgazdásznak tanulni” Miért ajánlaná egy tehetséges végzõs egyetemistának, hogy a MOL-t válassza munkahelyül? – tettük fel a kérdést Szõcs Lászlónak, a vállalat HR-igazgatójának. „Az ország legnagyobb cégérõl van szó, amely régen túllépte az ország határait, és már a régióban is fontos multinacionális tényezõnek számít. Így magyar vállalaton keresztül van lehetõsége karriert építenie egy hazai pályakezdõnek” – fejtette ki Szõcs László, és hozzátette: „A MOL-nál a vállalat sikerei miatt olyan források is rendelkezésre állnak, melyek máshol nem. Ha itt valakinek van egy jó és megvalósítható ötlete, akkor kap rá pénzt.” Szõcs László szerint ugyanakkor kevés olaj- és gázipari szakembert bocsát a munkaerõpiacra a felsõoktatás, bár a vállalat tesz lépéseket ez ügyben: „Kevesen mennek vegyészmérnök-, olajmérnök- vagy geológusképzésekre, pedig a MOL-nál komoly

6

karriert lehet befutni, nem kell feltétlenül a 46 ezredik közgazdásznak tanulni.” A MOL jövõre az egész régióban meghirdeti a pályázatot, amelyen bármely felsõoktatási intézmény hallgatója részt vehet. Mint Szõcs László fogalmazott: „Nem valószínû, hogy rengeteg jogász fog olajipari esszét írni, de érhetik az embert meglepetések. Nem azt akarjuk megtudni, hogyan is kell csinálni az olajipart, de találkozni szeretnénk a hallgatókkal, szeretnénk megismerni a gondolkodásukat.” GE: pályázatok középiskolától a posztgraduális képzésekig Nemzetközi ösztöndíjprogramja van a General Electric-nek, melynek keretében a legtehetségesebb diákok ismerhetik meg egészen közelrõl a multivállalat mûködését. A GE Foundation Scholar Leader ösztöndíjprogramja az Institute of International Educationnel (IIE) megvalósult együttmûködés révén jött létre 2002 szeptemberében. A programot öt magyar egyetemen (Budapesti Diákok a GE nyári egyetemén Corvinus Egyetem, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Veszprémi Egyetem) hirdetik meg. Az ösztöndíjra közgazdasági, menedzsment, mérnöki vagy mûszaki területen tanuló harmadéves diákok jelentkezhetnek. Az idõközben nemzetközivé bõvült programba Csehországban és Lengyelországban is 5-5 egyetem legkiválóbb diákjai kerülhetnek be. Évenként rendezik meg azt a regionális szemináriumot, ahol diákok bepillantást nyernek a munka világába, megismerik a GE mûködését. A GE más projektekkel is jelen van az oktatásban: az ózdi Nyíló világ középiskolai tehetséggondozó program a vállalat és kilenc további partner együttmûködésével zajlik. A GE-vezetõk itt a részt vevõ diákok mentorálását vállalják 2002 óta. 2004-tõl a programot két újabb kelet-magyarországi városban is bevezették, ahol a GE-nek gyára van: Kisvárdán és Hajdúböszörményben, majd 2005-ben Ózd és a szomszédos Putnok valamennyi középiskolájára kiterjesztették. Ezzel a négy városban összesen 168 diák és 35 tanár vesz részt a programban. Az Aschner Lipót mûszaki egyetemi kutató és PhD-ösztöndíj 2000 óta segíti a hallgatókat a Consumer & Industrial üzletág támogatásával és irányításával. A GE Healthcare 2005-ben hirdette meg „Öveges József” hallgatói és PhD-ösztöndíját egészségügyi projektek iránt érdeklõdõ leendõ mérnökök számára. Fotó: GE

Két nagyvállalat, a MOL és a GE is jelentõs lépéseket tesz, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki azokkal az egyetemistákkal, akik késõbb már esetleg a cég dolgozói lehetnek. A magyar gáz- és olajipari vállalat jövõre az egész régióra kiterjeszti pályázatát, a GE nyári szemináriumot is tart.

A programokról bõvebben a www.mol.hu, illetve a www.ge.hu oldalakon lehet tájékozódni. SzékelySzabolcs

A GE egy olyan sokoldalú technológiai, média- és pénzügyi szolgáltató cég, mely szándéka szerint a világ legégetõbb problémáira kínál megoldásokat termékeivel és szolgáltatásaival, a repülõgép-hajtómûvektõl, az áramfejlesztõ, víztisztító, biztonságtechnológiai és egészségügyi képalkotó berendezésektõl a vállalati és lakossági pénzügyi szolgáltatásokig, a televíziós mûsorkészítésig vagy akár a csúcstechnológiájú anyagokig. A GE több mint 100 országban tevékenykedik, és több mint 300000 embert foglalkoztat világszerte.