Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz

Ellenőrző kérdések 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz 1.3. alfejezet 1. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés közben tartani? Tolatás közben állandóan, vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 2. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés szünetekben tartani? Közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 3. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás közben hol kötelesek tartani? Tolatás közben állandóan maguknál kötelesek tartani. 4. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedés közben hol kötelesek tartani? Vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 5. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedési szünetekben hol kötelesek tartani? Közlekedési szünetekben könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 6. Hogyan lehet a jelzőket forgalmi szempontból csoportosítani? A jelzők forgalmi szempontból lehetnek: — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők. 7. Mely jelzők tartoznak a jelzők forgalmi szempontú csoportosításba? — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők.

5.2.2.1 pont és 5.2.2.2. pont 8. Hol található a szolgálati hely neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel? A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után. 9. Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 10. Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 11. Mit jelöl a Szolgálati menetrend 2. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 12. Hol és milyen jel van, ha az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási, és az állomás (szolgálati hely) első váltójától a nyílt vonal irányába mért Lv távolságon belül útátjáró van? A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van.

Különbözeti vizsga kérdés-válasz 1.12 munkavezető, vonalgondozó KTI-től kapott kérdések alapján 2013. 02.22.

1

13. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 14. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 15. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Szolgálati Menetrend 2. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi.

5.3.1. pont 16. Az Utasítás mely fejezete tartalmazza az útsorompók működését nem önálló jelzéssel ellenőrző főjelzőkre és az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőkre vonatkozó előírásokat? Az Utasítás 2. fejezete tartalmazza. 17. Forgalmi szempontjából mely jelzők csoportjába tartozik az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? A főjelzők csoportjába tartozik.

5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont 18. Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)? A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) — ha van — szürke színű. 19. Van-e valamennyi központi állítású váltónak kézi állító készüléke (ellensúlya), ha igen, akkor milyen színű az? Nem minden központi állítású váltónak van kézi állító készüléke (ellensúlya), ha van szürke színű.

5.9.4. pont 20. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re — villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül — kell elhelyezni. 21. Hol kell a Tolatási határjelzőt a villamosított vonalakon elhelyezni? Villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül kell elhelyezni. 22. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt a nem villamosított vonalakon elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re kell elhelyezni.

5.10.4. pont 23. Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a vonattal elhaladni, ha a „V” betűs jelzőnél nem adnak „Megállj!” jelzést? Ha a jelzőnél „Megállj!” jelzést nem adnak, mellette a vonat (tolt vonat kivételével) elhaladhat. A tolt vonattal való továbbhaladásra az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 16.2.14. pont előírásai a mérvadók. 24. Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a tolt vonattal elhaladni, ha a „V” betűs jelzőnél nem adnak „Megállj!” jelzést? A tolt vonattal való továbbhaladásra az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 16.2.14. pont előírásai a mérvadók. Különbözeti vizsga kérdés-válasz 1.12 munkavezető, vonalgondozó KTI-től kapott kérdések alapján 2013. 02.22.

2

5.15.2.6. pont 25. Hogyan történik a tolató személyzet értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről? A mellékvágányra elrendelt lassúmenetről az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapatot parancskönyvben, a mozdonyvezetőt élőszóban, ha pedig a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 26. Hogyan történik az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről? Parancskönyvben kell értesíteni. 27. Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről, ha az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat végzi a tolatást? A mozdonyvezetőt élőszóban kell értesíteni. 28. Hogyan kell a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről a tolató személyzetet értesíteni, ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi? Ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 29. Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a mellékvágányra elrendelt lassúmenetről, ha nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi a tolatást? Ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.

5.15.3.2. és 5.15.4.2. pont 30. Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén mire vonatkozik az alsó szám? A Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén az alsó előjelző a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó alkalmazható sebességkorlátozást jelzi. 31. Mire vonatkozik az alsó szám, kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén? A Kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén az alsó a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó sebességkorlátozást jelzi.

6.2.1.1. pont 32. A következőkben felsorolt esetek közül a mozdonyvezetőnek mikor kell figyelj jelzést adni? „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor.


3

33. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor. 34. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül arra vonatkozóan, hogy mikor kell a mozdonyvezetőnek figyelj jelzést adni! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor.

7.1.2. és 7.1.4.1. pont 35. Melyik hálózaton alkalmazhatók a vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa, ha annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt-nél rendszeresített zárjelző tárcsával? Az F.2.sz Forgalmi Utasítás hatálya alá eső hálózaton. 36. Hogyan kell a motorkocsit tolatási mozgások esetén megjelölni? Amelyről a mozdonyvezető a tolatást végzi, a jármű műszaki kialakításától függően az azonos magasságban elhelyezett lámpák közül egy vagy kettő fehér fényű lámpával kell megjelölni. Ha lehetséges, akkor a jármű, illetve szerelvény mindkét végét meg kell jelölni.

9.3 alfejezet 37. Mire figyelmeztet az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszög? Külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelzőre, illetve fedezőjelzőre figyelmeztető jel. 38. Milyen jelző árbocán kell elhelyezni az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jelet? A figyelmeztető jelet a külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző előtt lévő utolsó önműködő fény főjelző előtt 2 m-re, vagy annak árbocán kell elhelyezni. 39. Mit jelez a vonatszemélyzet részére az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jel? Arra hívja fel a vonatszemélyzet figyelmét, hogy a következő főjelző külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző lesz.


4

3. sz. módosítás az F.2. sz. Forgalmi Utasításhoz 1.

fejezet

1.1.4. pont 40. A forgalmi utasítás előírásai szerint kell-e tartalmazni a Végrehajtási Utasításoknak a szolgálatban lévő dolgozók egészségvédelmét és testi épségének megóvását szolgáló, eltérő és kiegészítő biztonsági előírásokat? Nem.

1.1.5. pont 41. Kik jogosultak ellenőrizni a felügyeletük alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök évenként legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni, hogy a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteménye, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításai javítottak-e. 42. Ki köteles évenként legalább egy alkalommal ellenőrizni a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök. 43. Évenként legalább hány alkalommal köteles ellenőrizni a szolgálati főnök, állomásfőnök az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát?

1.2.8. pont 44. Van-e átmenő fővágánya a megálló - rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? Nincs. 45. Mennyi átmenő fővágánya van a megálló – rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? Egy sem.

1.2.28. pont 46. Milyen kg/folyóméter rendszerű sínekhez alkalmas féksarut szabad alkalmazni a forgalmi utasítás előírásai szerint? A 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat sárgára, az 54 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat világoskékre, a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat vörösre kell festeni. 47.

Milyen színűre kell a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat festeni?

Vörösre.

1.2.30. pont 48.

Milyen szolgálati hely a Forgalmi kitérő?

Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi szolgáltatásra meg nem nyitott szolgálati hely.


5

49. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek az egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból az állomásokra vonatkozó előírások érvényesek. 50. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek a kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalomi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen vágány, illetve a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai között, melyekre forgalomszabályozási szempontból a pályaelágazásokra vonatkozó előírások érvényesek.

1.2.31. pont 51.

Mely tevékenységek gyűjtő elnevezése a Forgalmi szolgálat?

A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység gyűjtő elnevezése. 52. Forgalmi tevékenységnek minősül-e a következő meghatározás? A személy- és áruszállításhoz szükséges járműveknek megrendelés alapján történő mozgatása. Igen. 53.

Mely munkavállaló végezhet forgalmi tevékenységeket?

A felsorolt forgalmi tevékenységeket csak az utasítás 1.3.1. pontjában előírt minden feltételnek megfelelő munkavállaló végezheti. 1.3.1. Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.

1.2.32. pont 54.

Hol rendszeresíthető forgalmi szolgálattevő vonat- és utasforgalmi ok miatt?

Vonat- és utasforgalmi ok miatt forgalmi szolgálattevő rendszeresíthető távkezelt, távvezérelt állomásra, forgalmi kitérőre, pályaelágazásra, megálló-rakodóhelyre, megállóhelyre és rakodóhelyre.

1.2.34. pont 55.

Mit nevezünk fővágánynak?

A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya.

1.2.36. pont 56. Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső, Kőbánya felső – Rákos fenti pálya és Bp. Déli – Kelenföld között a kezdő, vagy végpont felé tekintve helyes és helytelen vágánynak? Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli - Kelenföld között a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány.


6

1.2.55. pont 57.

Válassza ki a „Különvonat” fogalom helyes meghatározását!

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat. 58.

Mely vonatot nevezzük „Különvonat”-nak?

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat.

1.2.59. pont 59.

Milyen szolgálati helynek tekintjük a megálló – rakodóhelyet?

Személy- és áruforgalmi szolgáltatásra megnyitott, vonattalálkozásra be nem rendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a fővágányon kívül egy vagy több mellékvágány is van.

1.2.60. pont 60.

Mely vágányt nevezzük „Mellékvágány”-nak?

A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya. Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük határozza meg.

1.2.64. pont 61.

Mely vonatot nevezzük „Motorvonat”-nak?

Olyan szerelvény, amely több motorkocsiból, vagy motorkocsi(k)ból és hozzákapcsolt személyszállító kocsi(k)ból áll. A zárt motorvonat a vonat mindkét végéről vezérelhető.

1.2.65. pont 62. Hány mozdonynak kell tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben? Egy. 63.

Mely esetben kell egy mozdonynak tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat?

A szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben egy mozdonynak kell tekinteni.

1.2.65.a) pont 64.

Milyen mozdony a rádió-távirányítású mozdony?

Olyan mozdony, melyet tolatás közben rádió-távirányítású üzemmódban a mozdonyvezető a rádiótávirányító segítségével a mozdonytól távolabbi helyről is irányíthat. 65. Milyen üzemmódba kell a mozdonynak lenni, hogy a tolatás közben a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani tudja? Rádió-távirányítású üzemmódban. 66. Mikor tudja a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani rádió-távirányító segítségével? Rádió-távirányítású üzemmódban.

1.2.65.b) pont 67.

Válassza ki a „Mozdonyvonat” helyes fogalmát!

A mozdonynak minősülő, utastérrel nem rendelkező, személyszállítást és árufuvarozást nem végző jármű közlekedése céljából forgalomba helyezett vonat. Különbözeti vizsga kérdés-válasz 1.12 munkavezető, vonalgondozó KTI-től kapott kérdések alapján 2013. 02.22. 7

1.2.72. pont 68.

Milyen vonatnak minősül a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat. 69.

Milyen célból helyezhető forgalomba a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.84. pont 70.

Válassza ki a „Rendelkező állomás” fogalom helyes meghatározását!

Általában egy vasútvonal kezdő- és végpontjainak állomása. Hosszabb vonalakat a Forgalmi Főosztály több rendelkezési szakaszra is oszthat.

1.2.90. pont 71.

Milyen rögzítősarut kell használni a 48, 54, 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél?

A 48 kg/folyóméter, az 54 kg/folyóméter és a 60kg/folyóméter rendszerű síneknél egyaránt az 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. 72. Milyen rögzítősarut kell a járművek megfutamodásának megakadályozása céljából a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használni? 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. 73. Milyen színezésűre kell festeni a 48, 54 és 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használható rögzítősarukat? A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni.

1.2.92. pont 74.

Milyen vasúti forgalom lebonyolítására szolgáló vágány a sajátcélú vasúti pályahálózat?

Állomásból vagy nyílt vonalból kiágazó, egyes fuvarozó és fuvaroztató felek vasúti forgalmának lebonyolítására szolgáló vágány vagy vágányzat.

1.2.95.a) pont 75.

Válassza ki a „Szerelvényvonat” fogalom helyes meghatározását!

Személyszállítási célokat szolgáló járművek (motorvonat, motorkocsi, vontató+vontatott járművek) közlekedése céljából forgalomba helyezett, de személyszállításra meg nem hirdetett vonat.

1.2.97. pont 76.

Mely szervezeti egységek minősülnek szolgálati felsőbbségnek?

A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei. 77.

Mely szervezeti egységek tartoznak a szolgálati felsőbbség fogalmába?

A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei.

1.2.100. pont 78.

Mely vonatokat nevezzük szolgálati vonatnak?

Az üzemi vonat és a vállalkozó vasúti társaságok működtetése érdekében forgalomba helyezett, személyszállítást és árufuvarozást nem végző vizsga-, munka-, kémszemle-, mérő-, értesítő vonat. Különbözeti vizsga kérdés-válasz 1.12 munkavezető, vonalgondozó KTI-től kapott kérdések alapján 2013. 02.22. 8

79.

Mely vonatok nem minősülnek szolgálati vonatnak?

Nem minősül szolgálati vonatnak a mozdony-, szerelvény- és próbavonat.

1.2.108. pont 80. Mely munkavállalók gyűjtőelnevezése a „Tolatószemélyzet” a forgalmi utasítás fogalom meghatározásában előírtak szerint? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése. 81. Mely munkavállalók tartoznak a „Tolatószemélyzet” fogalmába munkaköri megnevezésük, vagy tolatásban végzett tevékenységük alapján? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.

1.2.108.a) pont 82.

Mely dolgozók gyűjtő elnevezése a tolatócsapat?

A tolatószemélyzet közül a tolatásvezető és kocsirendező(k) vagy a vonali tolatásvezető és vonali kocsirendező(k) gyűjtőelnevezése. 83. Milyen körülményekre vonatkozóan és milyen utasításban kell meghatározni a tolatócsapat létszámát? A tolatócsapat létszámát a normál üzemi és attól eltérő körülményekre vonatkozóan az ÁVU-ban (VUban) kell meghatározni, figyelembe véve az Utasításban és Függelékeiben előírtakat is.

1.2.116.a) pont 84.

Mi az „Üzemi vonat”?

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől. 85.

Milyen esetben közlekedtethető „Üzemi vonat”?

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő szolgálati vonat. 86.

Milyen fuvarozási tevékenységet végező szolgálati vonat az „Üzemi vonat”?

Vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.

1.2.129.a) pont 87.

Mit nevezünk „Vonatfeloszlatás”-nak?

Közlekedő teher- vagy kivételes esetekben személyszállító vonatnak a mozdony lekapcsolásával járó leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen.

1.2.135. pont 88. A „Vonatkísérő személyzet” fogalomba tartoznak-e a sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti kiszolgálást végző vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező? Igen.


9

1.2.136. pont 89.

Válassza ki a meghatározások közül a „Vonatszemélyzet” helyes fogalmát!

A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérő- és mozdonyszemélyzet gyűjtőelnevezése.

1.2.139. pont 90. Mit jelent „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés, ha az Írásbeli rendelkezést elektronikus úton továbbították? Elektronikus úton továbbított Írásbeli rendelkezést nem kell élőszóval közölni. Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani. 91. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kézbesítése „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés értelmében, ha a rendelkezés tartalma a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti? Közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdonyvezetővel és a vonatnál szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezetővel, vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezésen írásban és a nyomtatvány kézbesítésekor, élőszóval is közölni kell. 92. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, … akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani. 93.

Mit kell érteni „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen?

„a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen kell érteni, hogy a bejegyzést a rendelkezésre álló (elektronikus vagy hagyományos papíralapú) Fejrovatos előjegyzési naplóba kell megtenni (Függelék 7.2. pont). 94.

Válassza ki a „Kémszemlevonat” helyes fogalmát!

Rendkívüli esemény, időjárási, műszaki vagy bármely vis major esetében a nyílt vonal (pálya) és berendezéseinek állapotát, közlekedésre való alkalmasságát vizsgáló szolgálati vonat.

1.2.142. pont 95.

Mi a Páros féksaru?

Megfutamodott járművek megállítása céljából a vágány tengelyére merőlegesen a sínszálakra felhelyezhető féksarukból és az azokat összekötő rúdból álló szerkezet.

1.2.143. pont 96.

Milyen szerkezet a Biztonsági betét?

Központi állítású, vagy központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, vagy a csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható szerkezet. 97.

Mire szolgál a Biztonsági betét szerkezet?

Központi állítású, vagy központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, vagy a csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható szerkezet.

1.2.144. pont 98.

Mit nevezünk Nyíltvonali vonattalálkozásnak?

Más-más vágányon azonos, vagy ellenkező irányban közlekedő vonatok nyílt pályán történő találkozása.


10

1.3.1. pont 99.

Mikor osztható be egészségi alkalmassági szempontból a dolgozó önálló szolgálattételre?

Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.

1.3.2. pont 100. Mikor viselhetnek szolgálati jelvényt a forgalmi szolgálattevő jelöltek? A forgalmi szolgálattevő jelöltek csak a felügyeletet ellátó forgalmi szolgálattevő személyes jelenlétében viselhetnek szolgálati jelvényt. 101. Mikor végezhetnek gyakorlati munkát a forgalmi szolgálattevő jelöltek? Az állomásfőnök által írásban megbízott dolgozók jelenlétében, azok irányítása és ellenőrzése mellett végezhetnek gyakorlati munkát.

1.3.3. 1.3.4. és 1.3.5. pont 102. Mi tartalmazza a forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket? A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza. 103. Mit tartalmaz a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása? A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza. 104. Mi tartalmazza a végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő alap- és időszakos vizsgák újabb letételére vonatkozó előírásokat a forgalmi utasítás előírásai szerint? (1.3.5.1.) A szakmai képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelet alapján a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza.

1.4.1. és 1.4.2.4 pont 105. Mikor kell a dolgozónak azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását úgy bevárni? Az állomás (szolgálati hely) területén a dolgozóknak lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy egyidőben két mozgásban lévő vonat, tolatási mozgás közé ne kerüljenek. Az a dolgozó, akit két vágány között az elsodrási határon belül egyszerre két irányból érkező vonat közrefog, köteles azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni.

1.4.4. pont 106. Mi a teendője mozdonyvezető szolgálatképtelenné válása esetén segélyt nyújtó dolgozóknak? A járművet, mozdonyt, vonatot megfutamodás ellen biztosítani és a történteket a forgalmi vonalirányítónak jelenteni kell. Különbözeti vizsga kérdés-válasz 1.12 munkavezető, vonalgondozó KTI-től kapott kérdések alapján 2013. 02.22.

11

1.4.9 pont 107. Ki jogosult a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket az érintett dolgozókkal Parancskönyvben közölni? A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket — legfeljebb kettő év időtartamra — az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni. 108. Hogyan kell Parancskönyvet évente kezdeni a kiadott Parancskönyvi rendelkezések alapján? A Parancskönyvet évente 1-es sorszámmal kell kezdeni. 109. Hogyan kell eljárni, ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt és még a tárgyévben újabb Parancskönyvi rendelkezést kell kiadni? Ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt, az érvényben lévő rendeleteket a következő Parancskönyv első rendeletében át kell vezetni a rendeletek számának felsorolásával. 110. Ki köteles a Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit érvényteleníteni? A Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit a szolgálati főnök, állomásfőnök vagy megbízottja áthúzással, a dátum feltüntetésével és aláírásával köteles érvényteleníteni.

1.4.10. és 1.4.10.1. pont 111. Mit köteles a vonali tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni? A vonali tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 112. Mit köteles a tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni? A tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 113. Mit köteles a vonali kocsirendező szolgálati jelvényként viselni? A vonali kocsirendező sárga színű védősisakot köteles viselni.

1.5.2. pont 114. Hol köteles az állomási és pályaszemélyzet a vágányzaton, váltókon, az értekező, hírközlő, jelző-, biztosító-, és védelmi berendezéseken megállapított hibákat és működési zavarokat előjegyezni? Az állomási és pályaszemélyzet köteles a vágányzaton, váltókon, az értekező, hírközlő, jelző-, biztosítóés védelmi stb. berendezéseken az általuk megállapított, továbbá a velük (pl. mozdonyvezető által) közölt hiányosságokat, hibákat és működési zavarokat a Hibaelőjegyzési könyvbe, vagy Hibanaplóba előjegyezni.

2. fejezet 2.8.1. és 2.8.2. pont 115. Mikor kell a váltók használhatóságáról meggyőződni? a) szolgálat átvételekor, b) ellenőrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után.


12

116. Mely esetekben kell a váltók használhatóságáról meggyőződni? a) szolgálat átvételekor, b) ellenőrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után.

2.11.4.1. és 2.11.4.2. és 2.11.4.4. pont 117. Kinek a részére adhatja ki a forgalmi szolgálattevő a nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait váltógondozás, váltójavítás és váltóvizsgálat alkalmával? Váltógondozás, váltójavítás és váltóvizsgálat alkalmával vonatmentes időben, pontosan meghatározott időre csak a pályamesternek és a biztosítóberendezési művezetőnek vagy megbízottjának, továbbá a váltó gondozását végző munkavállalónak adható ki. A váltózárkulcsok és a védelmi berendezések zárkulcsainak átvételét a Fejrovatos előjegyzési napló folytatólagos sorában kell az átvevő dolgozóval elismertetni.

4.1.3. pont 118. Hogyan engedélyezhető a tolatás? Élőszóval, Írásbeli rendelkezéssel és élőszóval.

13.1. alfejezet 119. Mely vonatok részére kell menetrendet készíteni, ha az nem vágányzárolt vonalrészen, vagy építés alatt lévő vágányon közlekedik? Minden vonat részére menetrendet kell készíteni, és a vonatközlekedést a menetrend betartásával kell lebonyolítani. 120. Mely vonatok képezhetnek kivételt a forgalmi utasítás azon előírása alól, hogy minden vonat részére menetrendet kell készíteni? A vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon, két szomszéd állomás között, vagy a nyílt vonal meghatározott pontjáig közlekedő és onnan visszatérő munkavonatok, munkagépek, valamint a segélymozdonyok és segélyvonatok.

13.2. alfejezet 121. Milyen célból készülnek a szolgálati menetrendek? A szolgálati menetrendek a vonatforgalom lebonyolításában résztvevő munkavállalók részére készülnek.

122. Mire szolgálnak a Közforgalmú menetrendkönyvek? Közforgalmú menetrendkönyvek az utasok tájékoztatására szolgálnak. 123. Milyen formában kell a többszöri alkalommal közlekedő különvonatok menetrendjét a forgalmi utasítás előírásai szerint a Forgalmi Főosztálynak kiadnia? A szolgálati menetrendkönyv mellékleteként a „Megőrzendő” forma megszűnt, így minden vonat részére külön-külön menetrendet kell készíteni.

13.5. alfejezet 124. Milyen előírásokat tartalmaz a forgalmi utasítás az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények elhelyezésére vonatkozóan? Állomásokon, megálló-rakodóhelyeken, továbbá megállóhelyeken az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények elhelyezését külön utasítás szabályozza.


13

125. Melyik szervezeti egység kötelessége a Menetrendanyag szétosztása és kezelése a forgalmi utasítás előírásai alapján? A forgalmi utasítás nem szabályozza, következéskép meg sem nevezi a szervezeti egységet.

15.1.6. pont 126. Mikor közlekedtethetők a vonatok előzetes értesítés nélkül a másik pályán? A vonatok nem közlekedhetnek előzetes értesítés nélkül. A vonatokat azon a pályán, vágányon, pályaudvarra kell közlekedtetni, amelyikre a menetrendjük készült. Egyéb esetekben a másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell. 127. Hogyan kell közlekedtetni a vonatokat több pályával rendelkező vonalrészen, a másik pályán? A másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell.

15.3.2. pont 128. Mikor szabad elindítani a vonatként közlekedő személy-vágánygépkocsit, egyedül vagy pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit, nappal az állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán, ha a forgalmi utasításban előírt egyéb feltételek adottak? Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán nappal vonatként közlekedő személy-vágánygépkocsit, munkagépet, továbbá egyedül vagy pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit, az Utasítás 15.21. alfejezetében előírtak alapján menetrend nélküli munkavonatként el szabad indítani a visszajelentés vétele előtt is, ha: — a kijárati jelző és a következő állomás bejárati jelzője között nincs szerkezeti függés; — a távolbalátás nem korlátozott; — az értekezés a következő állomás forgalmi szolgálattevőjével és a pályaszemélyzet valamennyi vonatfogadásra kötelezett tagjával lehetséges; — a következő állomás forgalmi szolgálattevője az elöl haladó vonatot követő egység részére is engedélyt adott; — a visszajelentés vétele előtti közlekedésről a pályaszemélyzet valamennyi vonatfogadásra kötelezett tagját értesíteni lehetett.

129. Mikor szabad elindítani az elől haladó vonat után a vonatként egyedül, vagy pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit nappal az állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán, ha az utasításban előírt egyéb feltételek adottak? Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán nappal vonatként egyedül vagy pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit, az Utasítás 15.21. alfejezetében előírtak alapján menetrend nélküli munkavonatként el szabad indítani a visszajelentés vétele előtt is, ha: — a kijárati jelző és a következő állomás bejárati jelzője között nincs szerkezeti függés; — a távolbalátás nem korlátozott; — az értekezés a következő állomás forgalmi szolgálattevőjével és a pályaszemélyzet valamennyi vonatfogadásra kötelezett tagjával lehetséges; — a következő állomás forgalmi szolgálattevője az elöl haladó vonatot követő egység részére is engedélyt adott; — a visszajelentés vétele előtti közlekedésről a pályaszemélyzet valamennyi vonatfogadásra kötelezett tagját értesíteni lehetett.


14

15.16.1. pont 130. Hogyan kell a vonatszemélyzettel a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket közölni? A mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel vagy vezető jegyvizsgálóval, vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál pedig a mozdonyvezetővel, a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket: a) Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon írásban és a kézbesítéskor élőszóval, b) elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésen, c) ha az utasítás a megfelelő helyen azt kifejezetten engedélyezi, csak élőszóval kell közölni. 131. Mivel kapcsolatos rendelkezéseket kell a mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel, vagy vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon közölni? A vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket. 132. Milyen rendelkezéseket kell a vonatszemélyzettel elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésen közölni? A vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket.

15.21.2.6. pont 133. Hogyan kell számozni a menetrend nélküli munkavonatot, ha visszatér az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik? A páros számú vonatokat indító állomás a páros számú (MRN 2, MRN 4…), a páratlan számú vonatokat indító állomás a páratlan számú (MRN 1, MRN 3…) menetrend nélküli vonatokat indítja, függetlenül attól, hogy a vonat visszatér az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik. 134. Hogyan kell számozni a menetrend nélküli munkavonatot, ha visszatér az indító állomásra? A páros számú vonatokat indító állomás a páros számú (MRN 2, MRN 4…), a páratlan számú vonatokat indító állomás a páratlan számú (MRN 1, MRN 3…)menetrend nélküli vonatokat indítja, függetlenül attól, hogy a vonat visszatér az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik. 135. A munkavonatok menetrend nélkül a kiinduló állomástól meddig közlekedhetnek? A munkavonatok menetrend nélkül a kiinduló állomástól legfeljebb a szomszédos állomásig közlekedhetnek.

16.2.10. pont 136. Kinek köteles a sérült pályarészről a Pályafenntartási Alosztály jelentést tenni? Az értesített pályamester illetve a Pályafenntartási Alosztály köteles a sebességkorlátozásról a PL Pályalétesítményi Főosztály illetékes alosztályának az Utasításban előírt módon jelentést tenni és gondoskodni a szükséges jelzők kitűzéséről.

18.1.2. pont 137. A felsoroltak közül kik jogosultak az előre nem látott (nem tervezett) ideiglenes lassúmenet elrendelésére? Előre nem látott (nem tervezett) ideiglenes lassúmenet elrendelésére jogosult: — a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály, illetve az építés és felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott kivitelező, — a pályamester, a vonalgondozó és — az erősáramú szakasz is.


15

138. Kiket köteles az építés és felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott kivitelező, az általa elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről értesíteni? Az építés és felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott kivitelező, az általa elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről köteles értesíteni a területileg illetékes Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt is.

18.1.3. pont 139. A felsoroltak közül kiket köteles a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya értesíteni a nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről? Nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya köteles értesíteni: a) a szomszédos állomást, állomásokat és a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt; b) a szomszédos rendelkező állomást, állomásokat a Pályavasúti Területi Központ Forgalomirányítási Alosztályát, és az érdekelt szakszolgálatok területi szervezeti egységeit; c) a rendelkezési szakasz vonatindító állomásait. Állomás vágányára (vágányaira) elrendelt lassúmenetről az előzőeken kívül az érintett állomást is értesíteni kell. Ha a lassan bejárandó pályarészen a mögöttes vagy több mögöttes rendelkező állomáson menetrend szerint áthaladó vonatok is közlekednek, akkor az ideiglenes lassúmenet elrendeléséről értesíteni kell az érintett vonatok kiindulási állomásait is. 140. Ki köteles értesíteni a szomszédos rendelkező állomásokat a nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről? Nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya köteles értesíteni:

18.3.1.1. pont 141. Hogyan kérhet engedélyt a munkavégzés megkezdésére a forgalmi szolgálat által bejelentett hiba elhárítására kiérkező MÁV Zrt. hibaelhárító személyzet? A forgalmi szolgálat által bejelentett hiba elhárítására kiérkező MÁV Zrt. hibaelhárító személyzet távközlő berendezésen is engedélyt kérhet a munkavégzés megkezdésére, ilyen esetben a forgalmi szolgálattevőnek kell a munkavezető nevét, elérhetőségét, a munkavégzés helyét, kezdetének és várható befejezésének időpontját a bejelentett hiba diszpécsernapló-sorszámára történő hivatkozással a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyeznie. 142. Hogyan szabad a nyíltvonalon vonatforgalmat érintő, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül szabad időzónában munkát végezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba tett előjegyzés után? Az előjegyzés alapján a forgalmi szolgálattevő köteles a másik forgalomszabályozó állomás forgalmi szolgálattevőjét értesíteni, aki a vett közleményt köteles a Fejrovatos előjegyzési naplójába előjegyezni. A jelzőeszközök kitűzéséért és a figyelőőri biztosításáért a munkavezető a felelős.

18.3.1.2. pont 143. Mikor nem kell a nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munkák során a munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel külön fedezni? Kétfős munkavégzés, valamint 3-4 fős ívkitűzés, vagy ellenőrző mérés esetén, ha egy-egy munkaterületen fél óránál rövidebb időtartamú munkavégzés folyik, a munkahelyet változónak kell tekinteni. A változó munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel nem kell külön fedezni.


16

144. Mikor nem kell a nyíltvonalon, alagútban, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munka esetén a munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel külön fedezni? Kétfős munkavégzés, valamint 3-4 fős ívkitűzés, vagy ellenőrző mérés esetén, ha egy-egy munkaterületen fél óránál rövidebb időtartamú munkavégzés folyik, a munkahelyet változónak kell tekinteni. A változó munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel nem kell külön fedezni. 145. Ki köteles kétfős munkavégzés esetén a figyelési kötelezettséget is ellátni a nyíltvonalon, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munka esetén? Kétfős munkavégzés esetén a munkairányító köteles a figyelési kötelezettséget is ellátni, e közben azonban munkát nem végezhet. Abban az esetben, ha a munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni, a figyelési kötelezettség ellátásával a beosztott munkavállalót kell megbízni. 146. Ki köteles kétfős munkavégzés esetén a figyelési kötelezettséget ellátni a nyíltvonalon, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munka esetén, ha a munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni? Abban az esetben, ha a munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni, a figyelési kötelezettség ellátásával a beosztott munkavállalót kell megbízni. 147. Ki bízható meg a figyelési kötelezettség ellátásával a nyíltvonalon, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzet munka esetén? Figyelési kötelezettség ellátásával megbízható valamennyi olyan munkavállaló, aki a pályán önálló munkavégzésre jogosult, vagy érvényes figyelőőri vizsgával rendelkezik.

18.3.3. pont 148. Hogyan végezhető a nyíltvonalon, vagy hídon az elsodrási határon belül munka, ha a munkavégzés során az űrszelvényből 5 s alatt nem eltávolítható tömegű, vagy méretű eszközt alkalmaznak és a munkaterület nem látható be? Ha a munkavégzés körülményei munkabiztonsági szempontból indokolják, (pl.: zajos gép használata, be nem látható munkaterület, az űrszelvényből 5 s alatt nem eltávolítható tömegű vagy méretű eszköz alkalmazása, 10 méternél hosszabb hídon végzett munka stb. amelyet az érdekelt munkát végző szervezet munkavezetője köteles megítélni), az elsodrási határon belül munkát végzők biztonsága érdekében a munka, csak vágányzár keretében végezhető (15.1.10.pont). 149. Hogyan történhet az elsodrási határon belül munkavégzés munkáscsapat esetén, ha a munkaterület 120 km/h legnagyobb sebesség feletti pályán van? Munkáscsapat esetén 120 km/h legnagyobb sebesség felett, az elsodrási határon belül munkát végzők biztonsága érdekében a munka, csak vágányzár keretében végezhető (15.1.10.pont).

18.4.1. és 18.4.1.1. pont 150. Ki engedélyezhet előre tervezett karbantartási, felújítási, fejlesztési munka elvégzése miatt szükséges vágányzárt, feszültségmentesítést, biztosítóberendezési kikapcsolást? Előre tervezett karbantartási, felújítási, fejlesztési munka elvégzése miatt szükséges vágányzárt, feszültségmentesítést, biztosítóberendezési kikapcsolást (pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást) a Központi Vágányzári Bizottság engedélyezhet. 151. Mi tartalmazza a Központi Vágányzári Bizottság által engedélyezett pályaműködtetői kapacitásigény benyújtására vonatkozó határidőket? A Központi Vágányzári Bizottság által engedélyezett pályaműködtetői kapacitásigény benyújtására vonatkozó határidőket a pályahálózat működtetője által kiadott hatályos „Kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” című utasítás tartalmazza.


17

18.4.8. és 18.4.8.1. és 18.4.8.2. pont 152. Ki köteles értesíteni a munkálatokban részt vevő szakszolgálatok idegen kivitelezők dolgozóit a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról? A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást kérő és a munkálatokban részt vevő szakszolgálatok, idegen kivitelezők érdekelt dolgozóit saját szolgálati főnökségük köteles értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról. 153. Ki köteles értesíteni a forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és pályaszemélyzetet a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról? A forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és pályaszemélyzetet az érdekelt állomásfőnök(ök) vagy megbízottja illetve forgalmi szolgálattevő (forgalomszabályozó) köteles értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról. 154. Hol kell értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás idejében közlekedő vonatok személyzetét, ha a munkálatok végzése nem az állomás területén történik? A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás idejében közlekedő vonatok személyzetét már a rendelkező illetve kiindulási állomáson kell értesíteni.

20.1.2. pont 155. Válassza ki, hogy a Balesetről a jelentést vevő dolgozó kit köteles az értesíteni? A jelentést vevő dolgozó köteles az eseményről mindazokat a szolgálati helyeket illetve dolgozókat (forgalmi vonalirányítót, hatóságot, gépészeti telephelyet, Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt, távközlési- és blokkmesteri szakaszt, az érdekelt rendelkező állomásokat stb.) értesíteni, akiknek közreműködésére az akadály elhárítása szempontjából szükség van, és ezekkel együtt intézkedni az akadály megszüntetésére illetve a közlekedés zavartalanságának biztosítására.

20.2. alfejezet 156. Ki köteles rendkívüli időjárás alkalmával a vonalat a legközelebbi vonat előtt bejárni? Rendkívüli időjárás alkalmával a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály által kijelölt dolgozó köteles a vonalat a legközelebbi vonat előtt bejárni. 157. Meddig nem indíthatnak vonatot rendkívüli időjárás alkalmával az erről értesített állomások? Az értesített állomások addig nem indíthatnak vonatot, amíg a pálya járhatóságáról az illetékes Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály dolgozójától értesítést nem kaptak.


18

2. sz. módosítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 8.4. pont 158. Hogyan kell a fedező jelzőket jelölni, ha az nem Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? A fedezőjelzőket az abc folytatólagos nagybetűivel kell jelölni és a jelölést ki kell egészíteni kis „f” betűvel. 159. Mely jelzőket kell az abc folytatólagos nagybetűivel és „f” betűvel kiegészítve jelölni? A fedezőjelzőket. 160. Hogyan kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket jelölni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket az útsorompó számával kell megjelölni (AS268). 161. Mely jelzőket kell az útsorompó számával jelölni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket az útsorompó számával kell megjelölni (AS268).

17. sz. függelék 162. Hány főcsoport van a vonat számozási számrendszerben? A számrendszerben 5 főcsoport van. 163.

Milyen főcsoportokra van felosztva a vonat számozási számrendszer?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 164.

Hogyan van felosztva az 5 főcsoport a vonat számozási számrendszerben?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 165. Mely számtartományba sorolt vonatok tartoznak a fővonali személyszállító vonatok számcsoportjába? — fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, 166. Mely vonatok tartoznak a 20000 - 29999-ig számtartományba a vonat számozási számrendszerben? Fővonali egyéb vonatok. 167. Milyen számtartomány tartozik a fővonali tartalék vonatszám számcsoportjába? 14000 — 14999-ig. 168. Mi tartozik a mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok számcsoportjába? 30000 ― 39999-ig; 169. Melyik utasítás, vagy Segédkönyv tartalmazza a vonatok számtani sorrend szerinti elosztását? Menetrendi Utasítás.


19

170. Hol található a vonatok számtani sorrend szerinti elosztása? Menetrendi Utasításban.

27. függelék 27.1. 171. Mit nevezünk rendkívüli küldeménynek? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg. 172. Mikor kell a küldeményt rendkívüli küldeménynek minősíteni? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg.

31. függelék 31.1.1. 173. Mikor nem kell a munkahely és a tároló állomás között közlekedő munkavonat, munkagép részére menetvonalat igényelni? Nem kell menetvonalat igényelni, ha a tároló állomás a vágányzárolt vonalrészen található. 174. Mely munkavonatok, munkagépek közlekedtethetők a vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon? Csak azok a munkavonatok és munkagépek közlekedtethetők, amelyek részére menetvonalat igényeltek, a forgalomba történő bevezetését és közlekedését a tároló állomásról a vágányzárolt vágányrészre és viszont viszonylatban a munkát végző szolgálati ág vagy külső vállalkozó vágányzárért felelős megbízott dolgozója az érdekelt állomások forgalmi szolgálattevőjétől írásban kérte.


20

Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz

Recommend Documents