Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz

Ellenőrző kérdések 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz 1.3. alfejezet 1. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés közben tartani? Tolatás közben állandóan, vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 2. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés szünetekben tartani? Közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 3. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás közben hol kötelesek tartani? Tolatás közben állandóan maguknál kötelesek tartani. 4. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedés közben hol kötelesek tartani? Vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 5. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedési szünetekben hol kötelesek tartani? Közlekedési szünetekben könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 6. Hogyan lehet a jelzőket forgalmi szempontból csoportosítani? A jelzők forgalmi szempontból lehetnek: — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők. 7. Mely jelzők tartoznak a jelzők forgalmi szempontú csoportosításba? — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők.

2.2.1. pont 8. Hol alkalmazható bejárati jelző? Bejárati jelző alkalmazható állomások, nyíltvonali pályaelágazások, deltaelágazások, pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat kiágazások előtt.

2.2.2. pont 9. Hol kell egyéni kijárati jelzőt alkalmazni? Egyéni kijárati jelzőt biztosított állomások, vonatindításra kijelölt sajátcélú vasúti pályahálózat kijárati oldalán, a fedezendő pont előtt minden olyan vágány mellett kell alkalmazni, amelyről rendszeres vonatindítás történik.

2.4.2.5. pont 10. Milyen sebességgel haladhat az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig a helyből, vagy megállás után induló vonat, jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén? Helyből, vagy megállás után induló vonat a kijárati jelző jelzésének megfelelő sebességgel haladhat ki a szolgálati helyről és az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén a kijárati jelzőn kapott előjelzésnek, illetve a vezetőállás jelző jelzésének megfelelő sebességgel haladhat tovább.

Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

1

11. Milyen sebességgel haladhat az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig a helyből, vagy megállás után induló vonat, jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén? Helyből, vagy megállás után induló vonat a kijárati jelző jelzésének megfelelő sebességgel haladhat ki a szolgálati helyről és az utolsó kijárati váltó elhagyása után a következő jelzőig jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén a kijárati jelzőn kapott előjelzésnek megfelelő sebességgel haladhat tovább.

2.5.23. pont 12. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra engedélyezett sebességet, ha a Hívójelzés feloldása jelzés kivezérelhető volt? ha:  

a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.

2.5.26. pont 13. Milyen főjelző az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző olyan biztosított fény főjelző, amely az útsorompó működésének ellenőrzésére szolgál. 14. Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőt hol kell felállítani? A fénysorompóval felszerelt útátjáró előtt 30 m távolságra kell felállítani. 15. Milyen jelzéseket lehet az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzővel jelezni, ha a főlapja csak két lámpahelyes kialakítású? Megállj! Egy vörös fény a főlapon. Azt jelzi, hogy a fénysorompón a megtévesztő fehér villogó fény megmaradt. Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. A következő jelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható. Egy zöld fény a főlapon. Hívójelzés Villogó fehér fény a főlap alatt külön jelzőlapon és egy vörös fény a főlapon. A Hívójelzés azt jelzi, hogy a fénysorompó használhatatlan (sötét). Hívójelzés feloldása Külön jelzőlapon fordított helyzetű, zöld fénnyel világító V-betű. A Hívójelzés feloldása jelzés a közlekedő vonat részére azt jelzi, hogy ha a vonat első járműve a Hívójelzés feloldása jelzést meghaladta, a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel haladhat tovább. 16. Mi a rendeltetése az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőnek, ha a főlapja három, vagy négy lámpahelyes kialakítású? Az általa fedezett útsorompó(k) működésének ellenőrzésére vonatkozó jelzéseket mutat és egyben sebességjelzést (előjelzést) ad a következő főjelzőre az Utasítás 2.4. és 2.5. fejezetében foglaltak szerint. 17. Kell-e előjelzést adni, és ha igen, milyen módon az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre? Igen. Az útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre külön előjelzővel vagy főjelzővel előjelzést kell adni. 18. Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője előtt mit kell elhelyezni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző külön előjelzője előtt az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni. 19. Mit kell elhelyezni az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre előjelzést adó főjelző előtt az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jelet kell elhelyezni. 20. Milyen jelzések alkalmazhatóak a Megállj! és a továbbhaladást engedélyező jelzéseken kívül az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőn, illetve az ellenkező irányú jelző hátoldalán? A jelzőn alkalmazható Hívójelzés, az ellenkező irányú jelző hátoldalán pedig a Hívójelzés feloldása jelzés. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

2

5.2.2.1 pont és 5.2.2.2. pont 21. Hol található a szolgálati hely neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel? A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után. 22. Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 23. Mint jelöl a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 24. Mit jelöl a Szolgálati menetrend 2. rovatában található „۸” jel? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 25. Hol és milyen jel van, ha az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási, és az állomás (szolgálati hely) első váltójától a nyílt vonal irányába mért Lv távolságon belül útátjáró van? A Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van. 26. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 27. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Menetrendi segédkönyv 5. táblázat 2. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. 28. Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Szolgálati Menetrend 2. rovatában az állomás neve után lévő fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló jel „۸”? A jel fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt „Figyelj!” jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi.

5.3.1. pont 29. Az Utasítás mely fejezete tartalmazza az útsorompók működését nem önálló jelzéssel ellenőrző főjelzőkre és az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőkre vonatkozó előírásokat? Az Utasítás 2. fejezete tartalmazza. 30. Forgalmi szempontjából mely jelzők csoportjába tartozik az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? A főjelzők csoportjába tartozik.

5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont 31. Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)? A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) — ha van — szürke színű. 32. Van-e valamennyi központi állítású váltónak kézi állító készüléke (ellensúlya), ha igen, akkor milyen színű az? Nem minden központi állítású váltónak van kézi állító készüléke (ellensúlya), ha van szürke színű.


3

5.9.4. pont 33. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re — villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül — kell elhelyezni. 34. Hol kell a Tolatási határjelzőt a villamosított vonalakon elhelyezni? Villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül kell elhelyezni. 35. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt a nem villamosított vonalakon elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re kell elhelyezni.

5.10.4. pont 36. Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a vonattal elhaladni, ha a „V” betűs jelzőnél nem adnak „Megállj!” jelzést? Ha a jelzőnél „Megállj!” jelzést nem adnak, mellette a vonat (tolt vonat kivételével) elhaladhat. A tolt vonattal való továbbhaladásra az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 16.2.14. pont előírásai a mérvadók. 37. Hogyan lehet a „V” betűs jelző mellett a tolt vonattal elhaladni, ha a „V” betűs jelzőnél nem adnak „Megállj!” jelzést? A tolt vonattal való továbbhaladásra az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 16.2.14. pont előírásai a mérvadók.

5.15.2.6. pont 38. Hogyan történik a tolató személyzet értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről? A mellékvágányra elrendelt lassúmenetről az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapatot parancskönyvben, a mozdonyvezetőt élőszóban, ha pedig a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 39. Hogyan történik az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről? Parancskönyvben kell értesíteni. 40. Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről, ha az állomásra rendszeresített pályavasúti tolatócsapat végzi a tolatást? A mozdonyvezetőt élőszóban kell értesíteni. 41. Hogyan kell a szolgálati hely mellékvágányára elrendelt lassúmenetről a tolató személyzetet értesíteni, ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi? Ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 42. Hogyan történik a mozdonyvezető értesítése a mellékvágányra elrendelt lassúmenetről, ha nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi a tolatást? Ha a tolatást nem az állomásra rendszeresített tolatócsapat végzi, akkor Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.

5.15.3.2. és 5.15.4.2. pont 43. Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén mire vonatkozik az alsó szám? A Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén az alsó előjelző a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó alkalmazható sebességkorlátozást jelzi.


4

44. Mire vonatkozik az alsó szám, kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén? A Kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén az alsó a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó sebességkorlátozást jelzi.

6.2.1.1. pont 45. A következőkben felsorolt esetek közül a mozdonyvezetőnek mikor kell figyelj jelzést adni? „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor. 46. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor. 47. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül arra vonatkozóan, hogy mikor kell a mozdonyvezetőnek figyelj jelzést adni! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor.

6.3.10.6. pont 48. Hogyan kell a rádióval történő bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül? Ha a tolatás irányítása rádión történik, akkor a mozdonyvezető részére az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 4.1.17.2. pontjában előírt közleményeket kell adni. Ha bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása rádión történik, akkor a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül fokozott figyelemmel kell végezni a mozgást és a mozdonyvezető részére adott minden egyes közleménynél a megállás helyétől való távolságot kell közölni a mozdonyvezetővel. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell állítani. 49. Mivel történik a bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása, akkor, ha a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül adott közleményekkel végzik? A tolatás irányítása rádión történik.


5

50. Mi a teendő a rádióval történő tolatás közben a rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén? A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell állítani.

7.1.2. és 7.1.4.1. pont 51. Melyik hálózaton alkalmazhatók a vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa, ha annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt-nél rendszeresített zárjelző tárcsával? Az F.2.sz Forgalmi Utasítás hatálya alá eső hálózaton. 52. Hogyan kell a motorkocsit tolatási mozgások esetén megjelölni? Amelyről a mozdonyvezető a tolatást végzi, a jármű műszaki kialakításától függően az azonos magasságban elhelyezett lámpák közül egy vagy kettő fehér fényű lámpával kell megjelölni. Ha lehetséges, akkor a jármű, illetve szerelvény mindkét végét meg kell jelölni.

7.2.2.1. és 7.2.2.3. pont 53. Hol és hogyan kell elhelyezni a zárjelző tárcsát a vonaton? A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon függőleges helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és a jármű valamely jelzést adó alkatrészét még részben se takarja.

8.2. alfejezet 54. Hogyan kell a mozdonyvezetőnek az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelzőtől közlekedni akkor, ha a térközjelző egy fedezőjelző, vagy bejárati jelző előjelzője is egyben? Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egy fedezőjelzőre, vagy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben, akkor a térközjelzőtől a mozdonyvezetőnek úgy kell továbbhaladnia, mintha azon „Megállj!” állásra kapott volna előjelzést.

8.3. alfejezet 55. Mikor kell a jelzőket érvénytelennek tekinteni? Az átmenetileg üzemen kívül helyezett főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és gurításjelző jelzést adó alkatrészére, illetve jelzőlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet — érvénytelenítő jelzést — kell erősíteni. Az ilyen jelzőket érvénytelennek kell tekinteni. 56. Mely jelzőket tekintjük érvénytelennek? Az átmenetileg üzemen kívül helyezett főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és gurításjelző jelzést adó alkatrészére, illetve jelzőlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet — érvénytelenítő jelzést — kell erősíteni.

8.4.2. pont 57. Ha a tolatás és mérlegelés a vonat személyzetével és mozdonyával történik, a tolatásjelző érvénytelenségéről a személyzetet milyen módon kell értesíteni? Ha a tolatás és a mérlegelés a vonat személyzetével és mozdonyával történik, a tolatásjelző érvénytelenségéről a személyzetet Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell.

8.5. alfejezet 58. Milyen jelzőnek kell minősíteni azt a jelzőt, amely olyan mértékben megsérül (pl. baleset vagy egyéb ok miatt kidől, összetörik stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni? Használhatatlannak kell minősíteni a jelzőt. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

6

9.3 alfejezet 59. Mire figyelmeztet az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszög? Külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelzőre, illetve fedezőjelzőre figyelmeztető jel. 60. Milyen jelző árbocán kell elhelyezni az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jelet? A figyelmeztető jelet a külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző előtt lévő utolsó önműködő fény főjelző előtt 2 m-re, vagy annak árbocán kell elhelyezni. 61. Mit jelez a vonatszemélyzet részére az álló téglalap alakú táblán fehér mezőben csúcsával szembehelyezett 2 tömör fekete háromszöget ábrázoló figyelmeztető jel? Arra hívja fel a vonatszemélyzet figyelmét, hogy a következő főjelző külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelző, illetve fedezőjelző lesz.


7

3. sz. módosítás az F.2. sz. Forgalmi Utasításhoz 1.

fejezet

1.1.4. pont 62. A forgalmi utasítás előírásai szerint kell-e tartalmazni a Végrehajtási Utasításoknak a szolgálatban lévő dolgozók egészségvédelmét és testi épségének megóvását szolgáló, eltérő és kiegészítő biztonsági előírásokat? Nem kell tartalmaznia.

1.1.5. pont 63. Kik jogosultak ellenőrizni a felügyeletük alá tarozó szolgálati hely utasításgyűjteményének javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök évenként legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni, hogy a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteménye, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításai javítottak-e. 64. Ki köteles évenként legalább egy alkalommal ellenőrizni a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök. 65. Évenként legalább hány alkalommal köteles ellenőrizni a szolgálati főnök, állomásfőnök az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát? Évenként legalább egy alkalommal.

1.2.8. pont 66. Van-e átmenő fővágánya a megálló - rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? Nincs. 67. Mennyi átmenő fővágánya van a megálló – rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? Egy sem.

1.2.14. pont 68.

Válassza ki a „Csökkentett üzemvitel” fogalom helyes meghatározását?

Az elegyfeldolgozási tevékenységnek csökkentett létszámmal és eszközzel történő végrehajtása. Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni. 69. Milyen utasításban kell szabályozni az elegyfeldolgozási tevékenység mikénti végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat csökkentett üzemvitel esetén? Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni.

1.2.28. pont 70. Milyen kg/folyóméter rendszerű sínekhez alkalmas féksarut szabad alkalmazni a forgalmi utasítás előírásai szerint? A 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat sárgára, az 54 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat világoskékre, a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat vörösre kell festeni.


8

71.

Milyen színűre kell a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat festeni?

Vörösre.

1.2.30. pont 72.

Milyen szolgálati hely a Forgalmi kitérő?

Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi szolgáltatásra meg nem nyitott szolgálati hely. 73. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek az egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból az állomásokra vonatkozó előírások érvényesek. 74. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek a kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalomi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen vágány, illetve a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai között, melyekre forgalomszabályozási szempontból a pályaelágazásokra vonatkozó előírások érvényesek.

1.2.31. pont 75.

Mely tevékenységek gyűjtő elnevezése a Forgalmi szolgálat?

A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység gyűjtő elnevezése. 76. Forgalmi tevékenységnek minősül-e a következő meghatározás? A személy- és áruszállításhoz szükséges járműveknek megrendelés alapján történő mozgatása. Igen. 77.

Mely munkavállaló végezhet forgalmi tevékenységeket?

A felsorolt forgalmi tevékenységeket csak az utasítás 1.3.1. pontjában előírt minden feltételnek megfelelő munkavállaló végezheti. 1.3.1. Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.

1.2.32. pont 78.

Hol rendszeresíthető forgalmi szolgálattevő vonat- és utasforgalmi ok miatt?

Vonat- és utasforgalmi ok miatt forgalmi szolgálattevő rendszeresíthető távkezelt, távvezérelt állomásra, forgalmi kitérőre, pályaelágazásra, megálló-rakodóhelyre, megállóhelyre és rakodóhelyre.

1.2.34. pont 79.

Mit nevezünk fővágánynak?

A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya.


9

1.2.36. pont 80. Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső, Kőbánya felső – Rákos fenti pálya és Bp. Déli – Kelenföld között a kezdő, vagy végpont felé tekintve helyes és helytelen vágánynak? Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli - Kelenföld között a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány.

1.2.55. pont 81.

Válassza ki a „Különvonat” fogalom helyes meghatározását!

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat. 82.

Mely vonatot nevezzük „Különvonat”-nak?

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat.

1.2.57. pont 83.

Milyen feltételnek megfelelő dolgozó láthatja el a mozdonyvezető mellett a figyelő szolgálatot?

Az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 12.3.9. pontja alapján a mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán szolgálatot teljesítő, érvényes forgalmi vizsgával rendelkező, a vonat megállítására kioktatott, figyelésre kötelezett dolgozó.

1.2.59. pont 84.

Milyen szolgálati helynek tekintjük a megálló – rakodóhelyet?

Személy- és áruforgalmi szolgáltatásra megnyitott, vonattalálkozásra be nem rendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a fővágányon kívül egy vagy több mellékvágány is van.

1.2.60. pont 85.

Mely vágányt nevezzük „Mellékvágány”-nak?

A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya. Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük határozza meg.

1.2.64. pont 86.

Mely vonatot nevezzük „Motorvonat”-nak?

Olyan szerelvény, amely több motorkocsiból, vagy motorkocsi(k)ból és hozzákapcsolt személyszállító kocsi(k)ból áll. A zárt motorvonat a vonat mindkét végéről vezérelhető.

1.2.65. pont 87. Hány mozdonynak kell tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben? Egy. 88.

Mely esetben kell egy mozdonynak tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat?

A szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben egy mozdonynak kell tekinteni.

1.2.65.a) pont 89.

Milyen mozdony a rádió-távirányítású mozdony?

Olyan mozdony, melyet tolatás közben rádió-távirányítású üzemmódban a mozdonyvezető a rádiótávirányító segítségével a mozdonytól távolabbi helyről is irányíthat. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

10

90. Milyen üzemmódba kell a mozdonynak lenni, hogy a tolatás közben a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani tudja? Rádió-távirányítású üzemmódban. 91. Mikor tudja a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani rádió-távirányító segítségével? Rádió-távirányítású üzemmódban.

1.2.65.b) pont 92.

Válassza ki a „Mozdonyvonat” helyes fogalmát!

A mozdonynak minősülő, utastérrel nem rendelkező, személyszállítást és árufuvarozást nem végző jármű közlekedése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.72. pont 93.

Milyen vonatnak minősül a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat. 94.

Milyen célból helyezhető forgalomba a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.80. pont 95.

Mely dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét?

Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra, állomási tolatószolgálatnál az adott állomásra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonal-, illetve állomásismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető. 96.

Milyen feltételeknek megfelelő dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét?

Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra, állomási tolatószolgálatnál az adott állomásra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonal-, illetve állomásismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető. 97.

Mely dolgozó töltheti be a Pilóta szerepét vonattovábbítás közben?

Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal (vonalismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető.

1.2.84. pont 98.

Válassza ki a „Rendelkező állomás” fogalom helyes meghatározását!

Általában egy vasútvonal kezdő- és végpontjainak állomása. Hosszabb vonalakat a Forgalmi Főosztály több rendelkezési szakaszra is oszthat.

1.2.90. pont 99.

Milyen rögzítősarut kell használni a 48, 54, 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél?

A 48 kg/folyóméter, az 54 kg/folyóméter és a 60kg/folyóméter rendszerű síneknél egyaránt az 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

11

100. Milyen rögzítősarut kell a járművek megfutamodásának megakadályozása céljából a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használni? 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. 101. Milyen színezésűre kell festeni a 48, 54 és 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használható rögzítősarukat? A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni.

1.2.92. pont 102. Milyen vasúti forgalom lebonyolítására szolgáló vágány a sajátcélú vasúti pályahálózat? Állomásból vagy nyílt vonalból kiágazó, egyes fuvarozó és fuvaroztató felek vasúti forgalmának lebonyolítására szolgáló vágány vagy vágányzat.

1.2.95.a) pont 103. Válassza ki a „Szerelvényvonat” fogalom helyes meghatározását! Személyszállítási célokat szolgáló járművek (motorvonat, motorkocsi, vontató+vontatott járművek) közlekedése céljából forgalomba helyezett, de személyszállításra meg nem hirdetett vonat.

1.2.97. pont 104. Mely szervezeti egységek minősülnek szolgálati felsőbbségnek? A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei. 105. Mely szervezeti egységek tartoznak a szolgálati felsőbbség fogalmába? A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei.

1.2.100. pont 106. Mely vonatokat nevezzük szolgálati vonatnak? Az üzemi vonat és a vállalkozó vasúti társaságok működtetése érdekében forgalomba helyezett, személyszállítást és árufuvarozást nem végző vizsga-, munka-, kémszemle-, mérő-, értesítő vonat. 107. Mely vonatok nem minősülnek szolgálati vonatnak? Nem minősül szolgálati vonatnak a mozdony-, szerelvény- és próbavonat.

1.2.108. pont 108. Mely munkavállalók gyűjtőelnevezése a „Tolatószemélyzet” a forgalmi utasítás fogalom meghatározásában előírtak szerint? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése. 109. Mely munkavállalók tartoznak a „Tolatószemélyzet” fogalmába munkaköri megnevezésük, vagy tolatásban végzett tevékenységük alapján? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.

1.2.108.a) pont 110. Mely dolgozók gyűjtő elnevezése a tolatócsapat? A tolatószemélyzet közül a tolatásvezető és kocsirendező(k) vagy a vonali tolatásvezető és vonali kocsirendező(k) gyűjtőelnevezése.


12

111. Milyen körülményekre vonatkozóan és milyen utasításban kell meghatározni a tolatócsapat létszámát? A tolatócsapat létszámát a normál üzemi és attól eltérő körülményekre vonatkozóan az ÁVU-ban (VUban) kell meghatározni, figyelembe véve az Utasításban és Függelékeiben előírtakat is.

1.2.116.a) pont 112. Mi az „Üzemi vonat”? A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől. 113. Milyen esetben közlekedtethető „Üzemi vonat”? A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő szolgálati vonat. 114. Milyen fuvarozási tevékenységet végező szolgálati vonat az „Üzemi vonat”? Vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.

1.2.129.a) pont 115. Mit nevezünk „Vonatfeloszlatás”-nak? Közlekedő teher- vagy kivételes esetekben személyszállító vonatnak a mozdony lekapcsolásával járó leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen.

1.2.135. pont 116. A „Vonatkísérő személyzet” fogalomba tartoznak-e a sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti kiszolgálást végző vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező? Igen.

1.2.136. pont 117. Válassza ki a meghatározások közül a „Vonatszemélyzet” helyes fogalmát! A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérő- és mozdonyszemélyzet gyűjtőelnevezése.

1.2.137. pont 118. Hol bonyolítható le vonatkeresztezés? Lebonyolítható állomáson és egyvágányú pályák forgalmi kitérőin. 119.

Mit nevezünk „Vonattalálkozás”-nak a forgalmi utasítás előírása alapján?

Közlekedő vonatoknak a szolgálati hely más-más vágányán történő találkozása.

1.2.139. pont 120. Mit jelent „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés, ha az Írásbeli rendelkezést elektronikus úton továbbították? Elektronikus úton továbbított Írásbeli rendelkezést nem kell élőszóval közölni. Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani.


13

121. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kézbesítése „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés értelmében, ha a rendelkezés tartalma a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti? Közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdonyvezetővel és a vonatnál szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezetővel, vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezésen írásban és a nyomtatvány kézbesítésekor, élőszóval is közölni kell. 122. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, … akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani. 123. Mit kell érteni „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen? „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen kell érteni, hogy a bejegyzést a rendelkezésre álló (elektronikus vagy hagyományos papíralapú) Fejrovatos előjegyzési naplóba kell megtenni (Függelék 7.2. pont).

1.2.140. pont 124. Mikor tekintendő a vágányút lezártnak a vonatközlekedés, vagy tolatási mozgás által használt vágányútban? Lezártnak tekintendő a vágányút, ha a vonatközlekedés vagy tolatási mozgás által használt vágányútban a váltók (érintett és védő) a kijelölt állásban, rögzített (lezárt) állapotban vannak.

1.2.141. pont 125. Válassza ki a „Kémszemlevonat” helyes fogalmát! Rendkívüli esemény, időjárási, műszaki vagy bármely vis major esetében a nyílt vonal (pálya) és berendezéseinek állapotát, közlekedésre való alkalmasságát vizsgáló szolgálati vonat.

1.2.142. pont 126. Mi a Páros féksaru? Megfutamodott járművek megállítása céljából a vágány tengelyére merőlegesen a sínszálakra felhelyezhető féksarukból és az azokat összekötő rúdból álló szerkezet.

1.2.143. pont 127. Milyen szerkezet a Biztonsági betét? Központi állítású, vagy központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, vagy a csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható szerkezet. 128. Mire szolgál a Biztonsági betét szerkezet? Központi állítású, vagy központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, vagy a csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható szerkezet.

1.3.1. pont 129. Mikor osztható be egészségi alkalmassági szempontból a dolgozó önálló szolgálattételre? Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

14

1.3.2. pont 130. Mikor viselhetnek szolgálati jelvényt a forgalmi szolgálattevő jelöltek? A forgalmi szolgálattevő jelöltek csak a felügyeletet ellátó forgalmi szolgálattevő személyes jelenlétében viselhetnek szolgálati jelvényt. 131. Mikor végezhetnek gyakorlati munkát a forgalmi szolgálattevő jelöltek? Az állomásfőnök által írásban megbízott dolgozók jelenlétében, azok irányítása és ellenőrzése mellett végezhetnek gyakorlati munkát.

1.3.3. 1.3.4. és 1.3.5. pont 132. Mi tartalmazza a forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket? A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza. 133. Mit tartalmaz a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása? A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza. 134. Mi tartalmazza a végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő alap- és időszakos vizsgák újabb letételére vonatkozó előírásokat a forgalmi utasítás előírásai szerint? (1.3.5.1.) A szakmai képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelet alapján a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza.

1.4.1. és 1.4.2.4 pont 135. Mikor kell a dolgozónak azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását úgy bevárni? Az állomás (szolgálati hely) területén a dolgozóknak lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy egyidőben két mozgásban lévő vonat, tolatási mozgás közé ne kerüljenek. Az a dolgozó, akit két vágány között az elsodrási határon belül egyszerre két irányból érkező vonat közrefog, köteles azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni.

1.4.4. pont 136. Mi a teendője mozdonyvezető szolgálatképtelenné válása esetén segélyt nyújtó dolgozóknak? A járművet, mozdonyt, vonatot megfutamodás ellen biztosítani és a történteket a forgalmi vonalirányítónak jelenteni kell.

1.4.9 pont 137. Ki jogosult a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket az érintett dolgozókkal Parancskönyvben közölni? A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket — legfeljebb kettő év időtartamra — az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni. 138. Hogyan kell Parancskönyvet évente kezdeni a kiadott Parancskönyvi rendelkezések alapján? A Parancskönyvet évente 1-es sorszámmal kell kezdeni. 139. Hogyan kell eljárni, ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt és még a tárgyévben újabb Parancskönyvi rendelkezést kell kiadni? Ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt, az érvényben lévő rendeleteket a következő Parancskönyv első rendeletében át kell vezetni a rendeletek számának felsorolásával. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

15

140. Ki köteles a Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit érvényteleníteni? A Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit a szolgálati főnök, állomásfőnök vagy megbízottja áthúzással, a dátum feltüntetésével és aláírásával köteles érvényteleníteni.

1.4.10. és 1.4.10.1. pont 141. Mit köteles a vonali tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni? A vonali tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 142. Mit köteles a tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni? A tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 143. Mit köteles a vonali kocsirendező szolgálati jelvényként viselni? A vonali kocsirendező sárga színű védősisakot köteles viselni.

1.5.2. pont 144. Hol köteles az állomási és pályaszemélyzet a vágányzaton, váltókon, az értekező, hírközlő, jelző, biztosító-, és védelmi berendezéseken megállapított hibákat és működési zavarokat előjegyezni? Az állomási és pályaszemélyzet köteles a vágányzaton, váltókon, az értekező, hírközlő, jelző-, biztosító- és védelmi stb. berendezéseken az általuk megállapított, továbbá a velük (pl. mozdonyvezető által) közölt hiányosságokat, hibákat és működési zavarokat a Hibaelőjegyzési könyvbe, vagy Hibanaplóba előjegyezni.

2.8.1. és 2.8.2. pont 145. Mikor kell a váltók használhatóságáról meggyőződni? a) szolgálat átvételekor, b) ellenőrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után. 146. Mely esetekben kell a váltók használhatóságáról meggyőződni? a) szolgálat átvételekor, b) ellenőrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után.

2.11.4.1. és 2.11.4.2. és 2.11.4.4. pont 147. Kinek a részére adhatja ki a forgalmi szolgálattevő a nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait váltógondozás, váltójavítás és váltóvizsgálat alkalmával? Váltógondozás, váltójavítás és váltóvizsgálat alkalmával vonatmentes időben, pontosan meghatározott időre csak a pályamesternek és a biztosítóberendezési művezetőnek vagy megbízottjának, továbbá a váltó gondozását végző munkavállalónak adható ki. A váltózárkulcsok és a védelmi berendezések zárkulcsainak átvételét a Fejrovatos előjegyzési napló folytatólagos sorában kell az átvevő dolgozóval elismertetni.


16

148. Hol kell nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait és védelmi berendezések zárkulcsainak visszavételét a vonali tolatásvezetővel elismertetni? A vonali tolatásvezető az átvett kulcsokat visszatérés, illetve a következő állomásra való érkezés után azonnal köteles leadni a forgalmi szolgálattevőnek a Fejrovatos előjegyzési napló következő sorába történő bejegyzés mellett. A kulcsok átadásának, átvételének tényét a vonali tolatásvezető és a forgalmi szolgálattevő is köteles aláírni. 149. Hogyan köteles a vonali tolatás vezető a nyíltvonali rakodóhelyek és sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait és a védelmi berendezések zárkulcsait a forgalmi szolgálattevőnek leadni? A vonali tolatásvezető az átvett kulcsokat visszatérés, illetve a következő állomásra való érkezés után azonnal köteles leadni a forgalmi szolgálattevőnek a Fejrovatos előjegyzési napló következő sorába történő bejegyzés mellett. A kulcsok átadásának, átvételének tényét a vonali tolatásvezető és a forgalmi szolgálattevő is köteles aláírni.

2.12.5. pont 150. Hol kell a helyszíni állítású le nem zárt váltók helyes állásáról történő meggyőződés tényét előjegyezni? A második személy az ÁVU-ban kijelölt helyen tartandó könyvbe vagy Fejrovatos előjegyzési naplóba köteles: „.... óra .... perc váltóellenőrzés a ...........sz. vonat részére a .....sz. vágányra (vágányról)” szöveget írni és a váltó állításával megbízott dolgozó is köteles ezt a bejegyzést aláírni.

3. fejezet 3.3.3. pont 151. Miről kell az első, a beállított menetiránnyal szemben állomástávolságú követési rendben közlekedő vonat személyzetét a nyíltvonali fénysorompókra vonatkozóan értesíteni az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? Önműködő térközbiztosító berendezéssel felszerelt vonalakon a térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az első, beállított menetiránnyal szemben állomástávolságú követési rendben közlekedő vonat személyzetét az Utasítás 3.6.3. pontjában előírtak szerint értesíteni kell:   

a fénysorompó használhatatlanságáról, a villogó fehér fény megmaradásáról, az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti.

152. Miről kell a beállított menetiránnyal szemben állomástávolságú közvetési rendben nem első vonatként közlekedő vonat személyzetét értesíteni a nyíltvonali fénysorompókra vonatkozóan, ha az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlan? A beállított menetiránnyal szemben állomástávolságú követési rendben közlekedő és a nyíltvonali fénysorompók használhatatlanságáról az Utasítás 3.6.3. pontjában előírtak szerint értesített első vonat után indított követő vonat(ok), illetve a beállított menetiránynak megfelelően állomástávolságú követési rendben közlekedő valamennyi vonat személyzetét az Utasítás 3.6.2. pontjában előírtak szerint értesíteni kell a nyíltvonali fénysorompó használhatatlanságáról. 153. Mikor szabad a nyíltvonali fénysorompók zavarfeloldását megkísérelni az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságának időtartama alatt? A térközbiztosító berendezés használhatatlanságának időtartama alatt a nyíltvonali fénysorompók zavarfeloldását megkísérelni nem szabad.


17

3.4. alfejezet 154. Kit köteles a nyíltvonali fénysorompó berendezés zavarjelzése esetén a felügyeletével és ellenőrzésével megbízott dolgozó értesíteni, ha annak visszajelentő készüléke a forgalomszabályozást végző állomáson nem a forgalmi irodában, hanem az állomás más szolgálati helyén van? Ha a nyíltvonali fénysorompó visszajelentő készüléke valamely szomszédos forgalomszabályozást végző állomáson nem a forgalmi irodában, hanem az állomás más szolgálati helyén (pl. váltókezelői őrhely) van, akkor a felügyeletével és ellenőrzésével megbízott dolgozó köteles a zavarról a forgalmi szolgálattevőt értesíteni. 155. Hogyan kell nyíltvonali fénysorompó berendezés zavarjelzéséről kapott értesítést a forgalmi szolgálattevőnek előjegyezni? Az értesítést a Fejrovatos előjegyzési naplóban időpont megjelöléssel kell bizonylatolni. 156. Mit köteles a nyíltvonali fénysorompó berendezés zavarjelzéséről kapott értesítést követően a forgalmi szolgálattevő tenni? Ezt követően az értesített forgalmi szolgálattevő köteles a zavarról a szomszédos forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevőjét értesíteni.

3.5. alfejezet 157. Az alábbi meghatározások használhatatlannak?

szerint

mikor

tekinthető

az

állomási

fénysorompó

Használhatatlan a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó, ha: — a berendezés zavarának észlelése után — a Kezelési Szabályzatban előírtak betartása mellett — nem lehet a zavart megszüntetni, — a berendezést kikapcsolták, — bármely esetben a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény a fénysorompón megmarad, — a helyhez kötött jelző (Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést ad, — az értekezés lehetetlensége esetén a szomszédos forgalomszabályozást végző állomásra, vagy nyíltvonali szolgálati helyre visszajelentett fénysorompó, amennyiben helyhez kötött jelző használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést nem ad, — olyan mértékben megsérül (pl. fénysorompó berendezés jelzőjének összetörése, kidőlése stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni. 158. Mikor tekinthető a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó használhatatlannak? Használhatatlan a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó, ha: — a berendezés zavarának észlelése után — a Kezelési Szabályzatban előírtak betartása mellett — nem lehet a zavart megszüntetni, — a berendezést kikapcsolták, — bármely esetben a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény a fénysorompón megmarad, — a helyhez kötött jelző (Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést ad, — az értekezés lehetetlensége esetén a szomszédos forgalomszabályozást végző állomásra, vagy nyíltvonali szolgálati helyre visszajelentett fénysorompó, amennyiben helyhez kötött jelző használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést nem ad, — olyan mértékben megsérül (pl. fénysorompó berendezés jelzőjének összetörése, kidőlése stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni.


18

159. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! Használhatatlan a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó, ha: — a berendezés zavarának észlelése után — a Kezelési Szabályzatban előírtak betartása mellett — nem lehet a zavart megszüntetni, — a berendezést kikapcsolták, — bármely esetben a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény a fénysorompón megmarad, — a helyhez kötött jelző (Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző, Mellékvonali ellenőrző jelző) használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést ad, — az értekezés lehetetlensége esetén a szomszédos forgalomszabályozást végző állomásra, vagy nyíltvonali szolgálati helyre visszajelentett fénysorompó, amennyiben helyhez kötött jelző használhatatlanságra utaló, vagy továbbhaladást tiltó jelzést nem ad, — olyan mértékben megsérül (pl. fénysorompó berendezés jelzőjének összetörése, kidőlése stb.), hogy funkcióját nem képes betölteni. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni.

3.6.2. és 3.6.3. pont 160. Miről kell a közlekedő vonatok vonatszemélyzetét értesíteni, ha a nyíltvonali fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér – megtévesztő – fény nem szüntethető meg? Ha a nyíltvonali fénysorompón a kézi kezelés ellenére a villogó fehér — megtévesztő — fény nem szüntethető meg, akkor a közlekedő vonatok vonatszemélyzetét értesíteni kell: — a fénysorompó használhatatlanságáról, — a villogó fehér fény megmaradásáról, — az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti.

3.6.5. pont 161. Mely szervezetek kötelesek a nyíltvonali útátjárók helyét és biztosítási módját tartalmazó kimutatáshoz szükséges adatokat megadni? A kimutatáshoz szükséges adatokat a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály illetve a blokkmesteri szakasz köteles az érintett állomás részére megadni.

3.7. 3.7.1. és 3.7.2. pont 162. Hogyan és ki köteles a közlekedő vonatok személyzetét az állomási fénysorompó használhatatlanságáról értesíteni a forgalmi személyzettel nem rendelkező szolgálati helyeken? Forgalmi személyzettel nem rendelkező szolgálati helyeken az állomási fénysorompó használhatatlanságáról (a közút felé sötét, illetve megtévesztő villogó fehér fénnyel jelzést adó) a közlekedő vonatok (be-, illetve kijáró vonatokat egyaránt) személyzetét élőszóval köteles a forgalomszabályozást végző forgalmi szolgálattevő értesíteni.

3.7.3. pont 163. Mikor nem kell a közlekedő használhatatlanságáról értesíteni?

vonatok

személyzetét

az

állomási

fénysorompó

Nem kell a vonatszemélyzetet értesíteni, ha: — az útátjárót jelzőőr fedezi, aki értesíthető volt, — a Kezelési Szabályzatban előírtak szerint a villogó fehér fényjelzés megszüntethető (a fénysorompó sötétre kapcsolható) és a vonat Hívójelzéssel bejáratható, — az útátjárót a közúti forgalom elől lezárták.


19

3.9. és 3.9.1. pont 164. Miről kell a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni a nyíltvonali teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig? Nyíltvonali teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig — ha a kezelés helyétől távol van az útátjáró, vagy ha a jelzőőri feladatok ellátására igénybe vehető dolgozó helyből nem biztosítható — a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni kell: — a teljes sorompó használhatatlanságáról, — a sorompórudak nyitott helyzetéről, — az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti. Ha a nyíltvonali teljes sorompó használhatatlanságakor az állomásközben a sorompó felé már olyan vonat van útban, melynek személyzete nem volt értesíthető a sorompó használhatatlanságáról, akkor a sorompókezelő köteles a vonatot élőszóval történő értesítés végett megállítani, illetve a pályaszemélyzet valamely tagja által megállíttatni. 165. Miről kell a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni az állomási teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig? Állomási teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig — ha a jelzőőri feladatok ellátására igénybe vehető dolgozó helyből nem biztosítható — a bejáró vonat személyzetét élőszóval, a kijáró vonat személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell: — a teljes sorompó használhatatlanságáról, — a sorompórudak nyitott helyzetéről, — az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti. 166. Hogyan kell a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni az állomási teljes sorompó használhatatlansága jelzőőr kiérkezéséig? Állomási teljes sorompó használhatatlansága esetén a jelzőőr kiérkezéséig — ha a jelzőőri feladatok ellátására igénybe vehető dolgozó helyből nem biztosítható — a bejáró vonat személyzetét élőszóval, a kijáró vonat személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell: — a teljes sorompó használhatatlanságáról, — a sorompórudak nyitott helyzetéről, — az útátjáró előtti megállásról, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti.

3.9.2. pont 167. Mikor nem kell a közlekedő vonatok személyzetét a teljes sorompó használhatatlanságáról értesíteni? Teljes sorompó használhatatlansága esetén nem kell a vonatszemélyzetet értesíteni, ha: — az útátjárót jelzőőr fedezi, aki értesíthető volt, — az útátjárót a közúti forgalom elől lezárták.

3.10.2. és 3.10.3. pont 168. Mit köteles a fénysorompó használhatatlansága esetén a hibaelhárítást végző személy az illetékes szolgálati hely Fejrovatos előjegyzési naplójába bejegyezni, ha a hibát megjavítani nem tudja (a fénysorompót előre nem láthatóan kikapcsolja)? Ha a hibaelhárítást végző személy a hibát megjavítani nem tudja a fénysorompót előre nem láthatóan kikapcsolja): a hiba okát, a javítás előírt időn belüli elmaradását, valamint „…….dátum .... óra .... perctől ……………-………… állomások között (…………állomáson) a(z) ……sz. szelvényben lévő útátjáró fedezéséről gondoskodni kell” szöveget köteles bejegyezni az illetékes szolgálati hely — a vonali önműködő fénysorompók esetében azon szolgálati hely, ahová a fénysorompó távvisszajelentését kiépítették ― Hibaelőjegyzési könyvébe és Fejrovatos előjegyzési naplójába.


20

169. Milyen szöveget köteles a hibaelhárítást végző személy az illetékes szolgálati hely Hibaelőjegyzési könyvébe az útátjáró fedezésére vonatkozóan bejegyezni, ha a hibát a javításra előírt időn belül megjavítani nem tudja (a fénysorompót előre nem láthatóan kikapcsolja)? Ha a hibaelhárítást végző személy a hibát megjavítani nem tudja a fénysorompót előre nem láthatóan kikapcsolja): a hiba okát, a javítás előírt időn belüli elmaradását, valamint „…….dátum .... óra .... perctől ……………-………… állomások között (…………állomáson) a(z) ……sz. szelvényben lévő útátjáró fedezéséről gondoskodni kell” szöveget köteles bejegyezni az illetékes szolgálati hely — a vonali önműködő fénysorompók esetében azon szolgálati hely, ahová a fénysorompó távvisszajelentését kiépítették ― Hibaelőjegyzési könyvébe és Fejrovatos előjegyzési naplójába. 170. Ki köteles a fénysorompó előre nem látható módon történő kikapcsolásakor a hiba okát, a javítás előírt időn belüli elmaradását, valamint az útátjáró fedezésére vonatkozó szöveget bejegyezni a távviszajelentés nélküli fénysorompók esetében? Távvisszajelentés nélküli fénysorompó esetében ― Fénysorompót ellenőrző útátjárójelzővel, Mellékvonali ellenőrző jelzővel vagy Útsorompót ellenőrző fedezőjelzővel ellátott sorompó ― a fentieket a hibaelhárítást végző kérésére ott kell bejegyezni, ahol a meghibásodást bejegyezték (Függ. 11.2.7.)

3.10.6. pont 171. Ki köteles a Hibaelőjegyzési könyvben bejegyzett időpontra Jelzőőr kirendeléséről gondoskodni? A forgalmi vonalirányító, területi főüzemirányító a kapott jelentés (távirat, fax stb.) alapján értesíti a területi biztosítóberendezési diszpécsert, aki köteles a Hibaelőjegyzési könyvben bejegyzett időpontra jelzőőr (jelzőőrök) kirendeléséről gondoskodni.

3.11. alfejezet 172. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a helyes állítást! Jelzőőrt kell alkalmazni: Jelzőőrt kell alkalmazni: a) teljes sorompó használhatatlansága esetén vonatközlekedés és tolatás közben (3.9.1.p.), b) útsorompóval fel nem szerelt útátjárónál, továbbá a fénysorompó használhatatlansága esetén tolatás közben, c) csökkentett szolgáltatási szintű vasúti pályán (ahol a vasúti személyszállítási közszolgáltatás szünetel), a sajátcélú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, valamint sajátcélú vasúti pályahálózat összekötő-, vagy csatlakozó vasúti pályán lévő olyan útsorompóval fel nem szerelt útátjáróknál vonatközlekedés és tolatás közben, ahol az útátjáró biztosítását (fedezését) a közlekedési hatóság előírta, d) tolt menetben történő sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálás esetén valamennyi útsorompóval fel nem szerelt útátjárónál vonatközlekedés és tolatás közben, e) előre látható okból kikapcsolt fénysorompónál a vágányzári utasításban illetve Végrehajtási Utasításban elrendelt esetben, f) a fénysorompó használhatatlansága esetén, ha a hiba megszüntetésének ideje meghaladja a miniszteri rendeletben meghatározott határidőt (11.sz. Függelék).

3.11.1. pont 173. Mely vasúti pályák jelzőőrrel fedezendő útátjáróihoz, illetve helyből kezelt útsorompóihoz kell kiszolgáló menettel a jelzőőrt (sorompókezelőt) a helyszínre szállítani? Ha a csökkentett szolgáltatási szintű vasúti pályán (ahol a vasúti személyszállítási közszolgáltatás szünetel), a sajátcélú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, a sajátcélú vasúti pályahálózat összekötő- vagy csatlakozó vasúti pályán jelzőőrrel fedezendő illetve helyből kezelt útsorompó van, de a helyszínen vasutas dolgozó nem végez szolgálatot: jelzőőrt (sorompókezelőt) a kiszolgáló menettel kell a helyszínre szállítani. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

21

4.1.3. pont 174. Hogyan engedélyezhető a tolatás? Élőszóval, Írásbeli rendelkezéssel és élőszóval.

4.1.3.1. pont 175. Mikor kell a tolatást élőszóval engedélyezni? Élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson az állomási személyzet közül kijelölt, tolatás vezetésével megbízott dolgozó részére,  a szolgálati helyre érvényes vizsgákkal rendelkező tolatásvezető részére,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére,  más szolgálati ágak vágányzatán forgalmi személyzettel végzendő tolatás alkalmával. 176. Hogyan kell a tolatást a sajátcélú vasúti pályahálózatot a tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,  állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,  nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által.

4.1.3.2. pont 177. Mikor kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és élőszóval engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,  állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,  nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által. 178. Hogyan kell az állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére a tolatást engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval. 179. Hogyan kell a nyílt vonalon, vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a tolatást engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval.

4.1.5.2. pont 180. Mely esetben vezetheti a tolatást mozdonyvezető? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető. 181. Mikor vezetheti a tolatást mozdonyvezető? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető.


22

182. Mely esetekben vezetheti a tolatást a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezető.

4.1.6.2. pont 183. Ki a felelős a tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért? A tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért a váltók állításával megbízott munkavállaló a felelős.

4.1.6.3. pont 184. A Forgalmi Utasítás mely szabályai érvényesek a tolatásvezetői vizsgával rendelkező mozdonyvezetőre, a Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával? Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező mozdonyvezetőre az F.2. sz. Forgalmi Utasításban a mozdonyvezetőre és a tolatásvezetőre (vonali tolatásvezetőre), valamint a tolatás végrehajtására vonatkozó szabályok egyaránt érvényesek, de a tolatást vezető mozdonyvezető önmagának engedélyt, jelzést nem ad, önmagát nem értesíti, nem hatalmazza fel, nem utasítja.

4.1.12. pont 185. Mely esetben köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani tolatás alkalmával? Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.). 186. Milyen tolatás alkalmával köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani? Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.).

4.1.14. és 4.1.14.1. pont 187. Hogyan köteles a munkavezető a szerelvény fedezését biztosítani, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik? Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka megkezdését írásban köteles engedélyezni. A szerelvény fedezését a munkavezető a szerelvény vagy jármű végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel köteles biztosítani. Amennyiben a szerelvény vége és a Biztonsági határjelző között nincs 50 m távolság, akkor a Megállj! jelzőt a Biztonsági határjelzőnél kell a sínszálak közé tűzni. 188. Mikor végezhető a szerelvény fedezésének biztosítása, a szerelvény, vagy jármű végeitől 50 mre a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel, engedélyezett javítási, tisztítási munkák esetén? Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka megkezdését írásban köteles engedélyezni.


23

189. Ki köteles az állomási személyzet értesítéséről gondoskodni és a váltók védőállásba állítására intézkedni, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik? Az állomási személyzet értesítéséről a forgalmi szolgálattevő köteles gondoskodni, és a váltók védőállásba állítására is intézkedni.

4.1.17.2. pont 190. Mit kell a tolatásvezetőnek a mozdonyvezetővel a tolatási mozgás megkezdése előtt a tolató vágányútra és az érintett váltókra vonatkozóan közölnie? A tolatásvezető a mozdonyvezetőt a mozgás megkezdése előtt köteles felhatalmazni a mozgásra és utasítani annak mikénti végrehajtására, melynek során közölni kell a mozdonyvezetővel, hogy a tervezett mozgást:  honnan, mely vágányról, mely váltókon (amelyek egy vágányutat meghatároznak és a tolatási mozgás során a vágányútban érintett legutolsó váltó száma), vágányúton keresztül, mely tolatási, gurítási mozgást szabályozó jelzők és azok milyen jelzési képe mellett,  milyen sebességgel,  hová, mely szabad vagy foglalt vágány felé vagy vágányra, foglalt vágány esetén a járható vágányrész hosszának közlésével végzik. A mozdonyvezető felhatalmazása a mozgásra történhet élőszóval, előzetes szóbeli felhatalmazást követően jelzésadással vagy a biztosított tolatásjelző jelzésével (4.1.3.3. p.).

5.1.3. és 5.3.1. pont 191. Milyen eszközt kell a megfutamodott járművek megállítása céljából nyíltvonali szolgálati helyeken kéznél tartani? A 2,5‰-nél nagyobb esésű nyíltvonali szolgálati helyeken 1 db páros féksarut kell könnyen hozzáférhető helyen kéznél tartani. Az 1 db páros féksaru helyett 2 darab féksaru is alkalmazható.

7.1. alfejezet 192. Milyen vonókészülékkel történhet a járművek összekapcsolása? A járművek összekapcsolása történhet, középütközős önműködő kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal, kombinált ütköző- és vonókészülékkel, középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel (3.sz. Függelék), merev kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel.

7.3. alfejezet 193. Ki köteles a rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését elvégezni? A rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését az állomásfőnök vagy megbízottja köteles elvégezni. 194. Hol kell rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket szabályozni? Részletes rendelkezéseket az ÁVU-ban kell szabályozni. 195. Mikor kell a mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését elvégezni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint? A mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését a vállalkozó vasúti társaság saját hatáskörben szabályozza.


24

196. Mi tartalmazza a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadására és rögzítősaruk kiadására, visszavételére vonatkozó rendelkezéseket az állomási személyzet részére? A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2. pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:  a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,  a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,  a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,  a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,  a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),  a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején. Sérült rögzítősarut használni tilos! 197. Hol kell részletes rendelkezésekkel szabályozni a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején, illetve a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról a forgalmi utasítás előírásai szerint? A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2. pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:  a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,  a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,  a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,  a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,  a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),  a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején. Sérült rögzítősarut használni tilos!

7.3.7. pont 198. Hogyan kell kapcsolni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járműveket csavarkapoccsal történő kapcsolásakor? Szorosan kell kapcsolni: — a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel; — élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel; — egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőkocsijukkal; — az utánfutó járművet a jelzőkocsival; — 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással, — kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor. 199. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Szorosan kell kapcsolni: …. Szorosan kell kapcsolni: — a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel; — élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel; — egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőko-csijukkal; — az utánfutó járművet a jelzőkocsival; — 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással, — kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor.


25

7.4.2. pont 200. Ki köteles a járműveket merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni? A járműveket mindenkor az erre kiképzett dolgozó köteles merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni, a D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. 201. Merev kapcsolórúddal történő össze- illetve szétkapcsolást mely Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni? A D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni.

7.10. és 7.10.1. pont 202. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével történő összeilletve szétkapcsolásáról gondoskodnia? A vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével, a továbbított járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolásáról a menetvonal tulajdonosa köteles gondoskodni. 203. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével a továbbított járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolását elvégezni? A kapcsolást a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles végezni. Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén az erre kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető az össze-, ill. szétkapcsolás elvégzésére. Kapcsolásra kötelezhető munkavállaló hiányában a szükséges kapcsolásokat a mozdonyon egyedül szolgálatot teljesítő mozdonyvezető köteles végezni. 204. Mit kell meghatározni a Menetrendi segédkönyv 7. sz. táblázatában a járművek kapcsolására vonatkozóan? A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló. 205. Hol kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló? A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni. 206. Ki köteles a zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással össze- illetve szétkapcsolni? A zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással az arra kiképzett munkavállalók kötelesek össze- illetve szétkapcsolni. 207. Ki köteles a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, az átjáróhidakat, az átjáró védőkorlátokat, illetve a védőfalakat össze- illetve szétkapcsolni? Minden esetben az arra kiképzett munkavállaló köteles össze- illetve szétkapcsolni: a) a gőzfűtési tömlőket, b) villamos fűtőberendezés vezetékét, c) a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, d) az átjáróhidakat, e) az átjáró védőkorlátokat illetve a védőfalakat. Az ilyen berendezések kapcsolását elsősorban a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles össze- illetve szétkapcsolni. Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére. 208. Mikor kötelezhető villamos fűtőberendezés vezeték, az átjáróhidak, gőzfűtési tömlők összeilletve szétkapcsolására a kiképzett pályavasúti munkavállaló? Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

26

8.2.2. pont 209. Kinek az engedélye szükséges ahhoz, hogy a vonat mozdonya ne elől legyen? A pályahálózat működtetőjének engedélye. 210. Kinek az engedélyével szabad eltérni attól a szabálytól, hogy a vonat mozdonya elől legyen? A pályahálózat működtetőjének engedélyével.

8.2.4. pont 211. Mi alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni? Csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott végrehajtási utasítás alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni.

8.2.6. pont 212. Mi alapján szabad a vonatot továbbító két motorkocsi közé járműveket sorozni? A vonatot továbbító két motorkocsi, közé csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott Végrehajtási Utasítás alapján szabad járműveket sorozni. Nem szükséges ilyen engedély akkor, ha a két motorkocsi egy vezetőállásról vezérelhető (távvezérlés).

8.2.7. pont 213. Milyen mozdony sorozható be a személyszállító vonat végére? Személyszállító vonat végére kísért hideg mozdony is besorozható, szolgálatképtelenné vált mozdonya kísérés nélkül is továbbítható a vonat végén.

illetve

ingavonat

8.3.1. pont 214. Milyen módon szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozató mozdonyt továbbítani? Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos, használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad továbbítani. 215. Hogyan szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt továbbítani? Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos, használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad továbbítani.

9.1. alfejezet 216. Mit nevezünk rendes vonatterhelésnek a forgalmi utasítás előírásai szerint? Megszűnt a rendes vonatterhelés és az azokhoz kapcsolódó előírások. Csak vonatterhelésről beszélünk. 217. Mi az alábbi meghatározás? A mozdonnyal (vontatójárművel) továbbítható elegytömeg tonnákban kifejezve. A vonatterhelés. 218. Mikor szabad a Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A. és 2.B. táblázataiban a mozdony sorozatokra megengedhető legnagyobb vonatterheléseket túllépni? Nem szabad túllépni.


27

9.2. alfejezet 219. Ki köteles a vonatok menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokat a pályakapacitás-elosztó szervezet részére szolgáltatni? A vállalkozó vasúti társaság a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé a menetvonal-igényt a tervezett vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési adatai, sebesség) együtt köteles beadni. A pályakapacitás-elosztó szervezet ezen adatok, valamint a Műszaki Táblázatok I. kötet 1. és 2. táblázatainak figyelembe vételével határozza meg a vonat menetrendjét. 220. Hogyan kell a vállalkozó vasúti társaságnak a menetvonal-igényt a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé beadni? A vállalkozó vasúti társaság a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé a menetvonal-igényt a tervezett vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési adatai, sebesség) együtt köteles beadni. 221. Milyen adatok alapján határozza meg a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet a vonat menetrendjét? A tervezett vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési adatai, sebesség) együtt köteles beadni. A pályakapacitás-elosztó szervezet ezen adatok, valamint a Műszaki Táblázatok I. kötet 1. és 2. táblázatainak figyelembe vételével határozza meg a vonat menetrendjét.

9.3. alfejezet 222. Mikor kell a vonókészülék teherbíró képessége szempontjából megállapított legnagyobb terheléseket a vonatterhelés megállapításakor figyelembe venni? Mivel az utasításból a vonókészülék teherbíró képességére vonatkozó előírás törlésre került, így nincs mit figyelembe venni.

9.5. alfejezet 223. Mikor szabad a vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani? A vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani nem szabad. 224. Hogyan kell eljárni, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik? Amennyiben a menetvonal-igényben foglalt adatokban a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik, új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti pályakapacitás-elosztóhoz beadni. 225. Mi a vállalkozó vasúti társaság teendője, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik? Akkor új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti pályakapacitáselosztóhoz beadni a vállalkozó vasúti társaságnak.


28

11.1.1. pont 226. Milyen előírásokat kell a vonat szerelvényének összeállításakor figyelembe venni? A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést; b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket; c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék; A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell. 227. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést; b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket; c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék; A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell.

11.14. alfejezet 228. Hogyan továbbíthatók a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsik? Merev kapcsolórúddal vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani. 229. Milyen vonatokkal szabad a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat továbbítani? Legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani.

11.15.2. pont 230. Ki köteles a kisiklott rakott kocsi külön menetben történő továbbításának feltételeiről gondoskodni? A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell gondoskodnia. 231. Hogyan szabad a kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe továbbítani? Kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe külön menetként is szabad továbbítani. A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell gondoskodnia.

11.17. alfejezet 232. Mikor szabad olyan kocsit vonattal továbbítani, amelynél csapágymelegedés van? Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek minősíti, a kocsit a továbbítási útvonalon fokozott figyelemmel kell kísérni és a kocsivizsgálóval rendelkező szolgálati helyen történő tartózkodás alatt mindig meg kell vizsgálni.


29

11.19. alfejezet 233. Hogyan szabad hóekét továbbítani a forgalmi utasítás szabályai alapján? 7.8. Élével előreálló helyzetben szállított hóekét a vonat utolsó járművéhez merev kapcsolórúddal, a dolgozó hóekét pedig a hóeke csavarkapcsával kell a mozdonyhoz kapcsolni. 11.19. pont, törlésre került. 11.19.1. A hóeke szállításáról a vonatindító vagy rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője köteles a rendelkezési szakasz valamennyi állomását és megálló-rakodóhelyét értesíteni. 11.19.2. A forgalmi szolgálattevők a hóeke szállításáról kötelesek az állomási és a pályaszemélyzetet értesíteni. 15.1.10.2. Hóeke és hóeltakarító menet legfeljebb 50 km/h, a hókotróval felszerelt M62 sorozatú mozdony legfeljebb 60 km/h sebességgel közlekedhet.

12.3. alfejezet 234. Hogyan közlekedhetnek a vonatok a mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma előírásai szerint? a) csak mozdonyvezetővel; b) mozdonyvezetővel és egy vagy több vonatkísérővel; c) mozdonyvezetővel, és második figyelésre kötelezett dolgozóval; d) mozdonyvezetővel és pilótával. 235. A mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma forgalmi utasítás szerinti előírások alapján milyen módon közlekedhetnek a vonatok? a) csak mozdonyvezetővel; b) mozdonyvezetővel és egy vagy több vonatkísérővel; c) mozdonyvezetővel, és második figyelésre kötelezett dolgozóval; d) mozdonyvezetővel és pilótával.

12.3.3. pont 236. Mikor és mely vonatok közlekedhetnek kizárólag egy állomásközben tolatási üzemmóddal? Minden a 12.3.1. pont szerint közlekedő vonaton az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén. A mozdonyvezető a mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán egyedül teljesíthet szolgálatot 12.3.1. Minden vonaton akkor, ha van: — jól működő INTENDON vagy azzal azonos biztonságot nyújtó éberségi berendezés, — folyamatos, szakaszos vagy pontszerű jelfeladásra berendezett vonalon jól vonatbefolyásoló berendezés, — értekező berendezés (pályatelefon vagy mozdonyrádió vagy mobiltelefon).

működő

12.3.9. pont 237. Mikor alkalmazható a vonatnál 120 km/h sebesség jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén? Jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya miatt a mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozóval a vonat legfeljebb 120 km/h sebességgel közlekedhet.


30

12.3.10. pont 238. Mikor nem alkalmazható a csak mozdonyvezetővel történő közlekedés munka- és forgalombiztonsági szempontból? Azon mozdonyoknál, azokon a vonalakon és állomásközökben, ahol a jelzőkre történő előírt rálátási távolság a mozdony vezetőállásának menetirány szerinti jobb oldaláról nem biztosított. Ilyen esetekben a vonatnál második dolgozó köteles a mozdonyon figyelő szolgálatot ellátni a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által a KH-ban kijelölt vonalakon illetve állomásközökben. A vállalakozó vasúti társaság ezen vonalak és állomásközök kimutatásával köteles ellátni az érdekelt személyzetüket, akik a Szolgálati menetrend mellett kötelesek azt megőrizni. 239. Ki köteles az érdekelt személyzetet ellátni azon vonalak és állomásközök kimutatásával, ahol a jelzőkre előírt rálátási távolság a mozdony vezetőállásának menetirány szerinti jobb oldaláról nem biztosított? A vállalkozó vasúti társaság ezen vonalak és állomásközök kimutatásával köteles ellátni az érdekelt személyzetüket, akik a Szolgálati menetrend mellett kötelesek azt megőrizni.

12.4.1. pont 240. Mikor kell vonali tolatásvezetőt vezényelni a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatokhoz? A sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatokhoz csak akkor kell vonali tolatásvezetőt vezényelni, ha a vonatközlekedés vagy a kiszolgálás lebonyolítására készített végrehajtási utasításokban foglaltak és az elvégzendő feladatok a vonali tolatásvezető jelenlétét szükségessé teszik.

13.1. alfejezet 241. Mely vonatok részére kell menetrendet készíteni, ha az nem vágányzárolt vonalrészen, vagy építés alatt lévő vágányon közlekedik? Minden vonat részére menetrendet kell készíteni, és a vonatközlekedést a menetrend betartásával kell lebonyolítani. 242. Mely vonatok képezhetnek kivételt a forgalmi utasítás azon előírása alól, hogy minden vonat részére menetrendet kell készíteni? A vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon, két szomszéd állomás között, vagy a nyílt vonal meghatározott pontjáig közlekedő és onnan visszatérő munkavonatok, munkagépek, valamint a segélymozdonyok és segélyvonatok.

13.2. alfejezet 243. Milyen célból készülnek a szolgálati menetrendek? A szolgálati menetrendek a vonatforgalom lebonyolításában résztvevő munkavállalók részére készülnek.

244. Mire szolgálnak a Közforgalmú menetrendkönyvek? Közforgalmú menetrendkönyvek az utasok tájékoztatására szolgálnak. 245. Milyen formában kell a többszöri alkalommal közlekedő különvonatok menetrendjét a forgalmi utasítás előírásai szerint a Forgalmi Főosztálynak kiadnia? A szolgálati menetrendkönyv mellékleteként a „Megőrzendő” forma megszűnt, így minden vonat részére külön-külön menetrendet kell készíteni.

13.3. és 13.3.1. pont 246. Hogyan kell a szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonos részére kiadni? A szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonosok részére a kapacitás-elosztó rendszerben, illetve nyomtatott formában kell kiadni. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

31

247. Hogyan kell a szolgálati menetrendet a forgalmi személyzet részére kiadni? A pályavasúti informatikai rendszereken illetve nyomtatott formában kell kiadni. 248. Hol kell kiadni a menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat? A menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat a kapacitás-elosztó rendszerben és a pályavasúti informatikai rendszerekben kell kiadni. 249. Milyen menetrendi módosításokat kell a kapacitás-elosztó rendszerben és pályavasúti informatikai rendszerekben kiadni? A menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat.

13.4. alfejezet 250. Mely vonatok közlekedésére vonatkozó adatait tartalmazza a Menetrendjegyzék? A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri, sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait. 251. Hogyan tartalmazza a Menetrendjegyzék a vonatok közlekedésére vonatkozó adatokat? A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri, sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait. Ezek: a vonatok száma, sebességi csoportja, előző állomásról való indulási idő, adott szolgálati helyre történő érkezési idő (áthaladási idő), tartózkodás, indulási idő, érkezési-indulási vágány száma, a következő állomásra történő érkezési idő, egyéb kiegészítő jellegű információk (közlekedési korlátozások, helytelen vágányon történő közlekedés stb.). 252. Mely szolgálati helyeken kell a Menetrendjegyzéket kifüggeszteni? Valamennyi forgalmi irodában (ahol a forgalom lebonyolítására kötelezett személyzet teljesít szolgálatot), továbbá vonatfogadásra kötelezett állomási és nyíltvonali dolgozó szolgálati helyiségében kell kifüggeszteni.

13.5. alfejezet 253. Milyen előírásokat tartalmaz a forgalmi utasítás az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények elhelyezésére vonatkozóan? Állomásokon, megálló-rakodóhelyeken, továbbá megállóhelyeken az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények elhelyezését külön utasítás szabályozza. 254. Melyik szervezeti egység kötelessége a Menetrendanyag szétosztása és kezelése a forgalmi utasítás előírásai alapján? A forgalmi utasítás nem szabályozza, következéskép meg sem nevezi a szervezeti egységet.

14.3. alfejezet 255. Kinek a feladata a vonatok személyzetének menetrenddel történő ellátása? A kiutalt menetvonalhoz vonatszám és menetrend tartozik. (13.1.) A vonatok menetrenddel történő ellátása ― a vonatszám közlése ― a menetvonal tulajdonos feladata. 256. Melyik szervezet köteles a vonatszámot közölni a vonatok személyzetével? A kiutalt menetvonalhoz vonatszám és menetrend tartozik. (13.1.) A vonatok menetrenddel történő ellátása ― a vonatszám közlése ― a menetvonal tulajdonos feladata. 257. Hogyan kell közölni a vonatszemélyzettel Operatív tehervonatoknál az alapvonat számát? Sehogyan sem kell kezelni, mert az utasítás nem ismer operatív/alapvonat fogalmat. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

32

15.1.6. pont 258. Mikor közlekedtethetők a vonatok előzetes értesítés nélkül a másik pályán? A vonatok nem közlekedhetnek előzetes értesítés nélkül. A vonatokat azon a pályán, vágányon, pályaudvarra kell közlekedtetni, amelyikre a menetrendjük készült. Egyéb esetekben a másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell. 259. Hogyan kell közlekedtetni a vonatokat több pályával rendelkező vonalrészen, a másik pályán? A másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell.

15.1.10. pont 260. Válassza ki az alábbi mondat helyesnek tartott befejező részét! Menet közben sohasem szabad túllépni: a) a pályára és a vonatban levő járművekre engedélyezett legnagyobb sebességet; b) a jelzések, valamint az Utasítás rendelkezései alapján alkalmazható sebességet; c) a Szolgálati menetrendben előírt legnagyobb sebességet; d) a vonat tényleges féksúlyszázalékának megfelelő sebességet; e) a sebességkorlátozásoknak megfelelő sebességet; f) jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén — második figyelésre kötelezett dolgozóval történő közlekedéskor — a 120 km/h sebességet; g) a szolgálati helyek nem átmenő fővágányain közlekedő vonatoknál a bármely irányból odavezető váltó kitérő irányára engedélyezett — Műszaki Táblázatok II. kötet 7.C. sz. táblázatában meghatározott — és a vonatkozó biztosított főjelzők jelzési képével is kifejezett sebességet. h) a váltón kitérő irányban haladó Ro-La vonatnál a 30 km/h sebességet, kivéve, ha a vonatkozó főjelző jelzési képével kifejezett parancs 40 km/h-nál nagyobb sebességet engedélyez. Ebben az esetben a vonat kitérő irányban is a vonatkozó főjelző jelzési képe alapján alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhet. 261. Mikor nem szabad menet közben a 120 km/h sebességet túllépni a vonatok sebességére vonatkozó előírások alapján? Jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén — második figyelésre kötelezett dolgozóval történő közlekedéskor — a 120 km/h sebességet;

15.3.2. pont 262. Mikor szabad elindítani a vonatként közlekedő személy-vágánygépkocsit, egyedül vagy pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit, nappal az állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán, ha a forgalmi utasításban előírt egyéb feltételek adottak? Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán nappal vonatként közlekedő személyvágánygépkocsit, munkagépet, továbbá egyedül vagy pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit, az Utasítás 15.21. alfejezetében előírtak alapján menetrend nélküli munkavonatként el szabad indítani a visszajelentés vétele előtt is, ha: — a kijárati jelző és a következő állomás bejárati jelzője között nincs szerkezeti függés; — a távolbalátás nem korlátozott; — az értekezés a következő állomás forgalmi szolgálattevőjével és a pályaszemélyzet valamennyi vonatfogadásra kötelezett tagjával lehetséges; — a következő állomás forgalmi szolgálattevője az elöl haladó vonatot követő egység részére is engedélyt adott; — a visszajelentés vétele előtti közlekedésről a pályaszemélyzet valamennyi vonatfogadásra kötelezett tagját értesíteni lehetett.


33

263. Mikor szabad elindítani az elől haladó vonat után a vonatként egyedül, vagy pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit nappal az állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán, ha az utasításban előírt egyéb feltételek adottak? Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán nappal vonatként egyedül vagy pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsit, az Utasítás 15.21. alfejezetében előírtak alapján menetrend nélküli munkavonatként el szabad indítani a visszajelentés vétele előtt is, ha: — a kijárati jelző és a következő állomás bejárati jelzője között nincs szerkezeti függés; — a távolbalátás nem korlátozott; — az értekezés a következő állomás forgalmi szolgálattevőjével és a pályaszemélyzet valamennyi vonatfogadásra kötelezett tagjával lehetséges; — a következő állomás forgalmi szolgálattevője az elöl haladó vonatot követő egység részére is engedélyt adott; — a visszajelentés vétele előtti közlekedésről a pályaszemélyzet valamennyi vonatfogadásra kötelezett tagját értesíteni lehetett.

15.4.2. pont 264. Meddig kell a követő vonatokat térközben közlekedtetni az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán? Az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a követő vonatokat a beállított menetiránynak megfelelően térközben kell közlekedtetni mindaddig, amíg a térközbiztosító berendezés a 15.4.2.1. pont szerint nem minősül használhatatlannak (18.sz. Függelék). 265. Hogyan kell a követő vonatokat közlekedtetni az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán? Az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a követő vonatokat a beállított menetiránynak megfelelően térközben kell közlekedtetni mindaddig, amíg a térközbiztosító berendezés a 15.4.2.1. pont szerint nem minősül használhatatlannak (18.sz. Függelék).

15.4.2.1. pont 266. Hogyan kell a vonatokat használhatatlansága esetén?

közlekedtetni

az

önműködő

térközbiztosító

berendezés

Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a vonatokat az adott vágányon mindkét közlekedési iránynak megfelelően állomástávolságban kell közlekedtetni. 267. Milyennek kell tekinteni az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? Az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni. 268. A közlekedő vonat személyzete közül kit kell értesíteni az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a vonat mozdonyvezetőjét értesíteni kell: — az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről, — arról, hogy az állomásközben az alkalmazható sebesség legfeljebb 40 km/h lehet (az Írásbeli rendelkezés ― vonatbefolyásoló berendezéssel felszerelt vontatójármű esetén ― a mozdonyvezetőt kötelezi a berendezés tolatási üzemmódba történő kapcsolására), — az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompók használhatatlanságáról, — az állomásközben lévő önműködő térközjelzők melletti közlekedésről, — az állomásközben lévő nyíltvonali bejárati-, fedezőjelző melletti közlekedésről.


34

269. Mire kötelezi a mozdonyvezetőt az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről Írásbeli rendelkezésen történő értesítés? — arról, hogy az állomásközben az alkalmazható sebesség legfeljebb 40 km/h lehet (az Írásbeli rendelkezés ― vonatbefolyásoló berendezéssel felszerelt vontatójármű esetén ― a mozdonyvezetőt kötelezi a berendezés tolatási üzemmódba történő kapcsolására), 270. Hogyan kell kezelni az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? Az állomásközben lévő nyíltvonali fénysorompókat használhatatlannak kell tekinteni.

15.4.2.2. pont 271. Milyennek kell tekinteni az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a mozdonyvezetőnek, ha az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről kapott értesítést? Ha a mozdonyvezető önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán értesítést kapott a térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről, akkor az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során köteles figyelmen kívül hagyni. 272. Az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről értesítést kapott mozdonyvezetőnek hogyan kell továbbhaladnia a fehér árbocú térközjelzőtől, ha az egy fedezőjelzőre, vagy egy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben? Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egy fedezőjelzőre, vagy egy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző egyben, akkor a térközjelzőtől a mozdonyvezetőnek úgy kell továbbhaladnia, mintha azon „Megállj!” állásra kapott volna előjelzést. Az állomásközben lévő vörösfehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepét is betöltő jelzőkre Hívójelzést kivezérelni nem szabad. 273. Mikor kell az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságban történő közlekedésről kapott értesítés utána mozdonyvezetőnek a fehér árbocú térközjelzőtől úgy tovább haladnia, mintha az állomásközben lévő fedező jelzőn „Megállj!” jelzés lenne? Ha az állomásközben lévő használhatatlan fehér árbocú térközjelző egyben egy fedezőjelzőre, vagy egy bejárati jelzőre előjelzést is adó jelző. 274. Hogyan kell az állomásközben lévő vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepét is betöltő jelzőket kezelni, az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén? Az állomásközben lévő vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepét is betöltő jelzőkre Hívójelzést kivezérelni nem szabad. A fehér árbocú térközjelzők és azok jelzéseinek figyelmen kívül hagyásáról, illetve a vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepet is betöltő jelzők melletti közlekedésről (15.19.1.2. pont) a közlekedő vonatok személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell. 275. Hogyan kell értesíteni a közlekedő vonatok személyzetét önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén a vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati, vagy fedezőjelző szerepet is betöltő jelzők melletti közlekedésről? A fehér árbocú térközjelzők és azok jelzéseinek figyelmen kívül hagyásáról, illetve a vörös-fehér árbocú nyíltvonali bejárati vagy fedezőjelző szerepet is betöltő jelzők melletti közlekedésről (15.19.1.2. pont) a közlekedő vonatok személyzetét Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.

15.5. alfejezet (törlésre került) 276. Mikor kell a forgalmi utasítás előírásai alapján a vonatokat időközben közlekedtetni? Nem kell közlekedtetni, mert nincs időközi közlekedés. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

35

15.8.1. pont 277. Ki köteles a vonatok indítása, illetve áthaladtatása előtt a következő forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevőjétől indításra, áthaladtatásra engedélyt kérni? Vonat indítása, illetve áthaladtatása előtt a forgalmi szolgálattevő, illetve a forgalomszabályozó az indításra, áthaladtatásra köteles engedélyt kérni. 278. Kitől lehet a vonat indítása, illetve áthaladtatása előtt indításra, áthaladtatásra engedélyt kérni? Engedélyt kérni a következő forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevőjétől. szolgálatszünetelés esetén a szolgálatban lévő következő forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevőjétől, illetve forgalomszabályozótól lehet engedélyt kérni. 279. Kitől kell a vonat indítása, illetve áthaladtatása előtt az indításra, áthaladtatásra az engedélykéréssel egyidőben hozzájárulást kérni? Az engedélykéréssel egyidőben hozzájárulást kell kérni a két állomás között lévő pályaelágazáson, illetve megálló-rakodóhelyen váltózárkulcsot őrző dolgozótól, valamint a két állomás között lévő távkezelt, távvezérelt pályaelágazás esetén a távkezelést, távvezérlést végző forgalmi szolgálattevőtől, illetve forgalomszabályozótól. 280. Mikor kell a vonat indítása, illetve áthaladtatása előtt az indításra, áthaladtatásra hozzájárulást kérni? Az engedélykéréssel egyidőben hozzájárulást kell kérni. 281. Ki köteles a vonat indítása, illetve áthaladtatása előtt az indításra, áthaladtatásra engedélyt kérni, illetve adni? Engedélyt mindenkor a forgalmi szolgálattevő, illetve forgalomszabályozó köteles kérni illetve adni. Ettől eltérést a Forgalmi Főosztály engedélyezhet.

15.8.2.1. pont 282. Hogyan kérhető engedély az állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán a visszajelentés vétele előtt indítandó egység és az elöl haladó vonat részére? Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán a visszajelentés vétele előtt indítandó egység és az elöl haladó vonat részére egyszerre is kérhető engedély. 283. Mikor kérhető engedély a visszajelentés vétele előtt indítandó egység és az elöl haladó vonat részére egyszerre? Állomástávolságú közlekedésre berendezett pályán a visszajelentés vétele előtt indítandó egység és az elöl haladó vonat részére egyszerre is kérhető engedély.

15.8.3. pont 284. Hogyan kérhető engedély az indítandó vonat részére? Engedély kérhető élőszóval vagy gépi úton. 285. Milyen távközlő berendezések használhatók elsősorban az élőszóval történő engedélykérésre – adásra? Élőszóval engedélyt elsősorban az állomásközi távbeszélőn, a 6. sz. Függelék hatálya alá vont vonalakon az abban meghatározott értekező berendezésen kell kérni és adni. Ha az engedélykérésre használt értekező berendezés használhatatlan, továbbá akkor, ha az engedélyadás bizonyítására nem vonható be nyíltvonali vagy állomási dolgozó, a vonali vagy forgalmi vonalirányítói távbeszélőn kell engedélyt kérni és adni. Rendkívüli esetben rádión, közcélú telefonon is kérhető engedély.


36

286. Milyen távközlő berendezésen kell engedélyt kérni és adni, ha az engedélykérésre használt állomásközi távbeszélő használhatatlan? Ha az engedélykérésre használt értekező berendezés használhatatlan, továbbá akkor, ha az engedélyadás bizonyítására nem vonható be nyíltvonali vagy állomási dolgozó, a vonali vagy forgalmi vonalirányítói távbeszélőn kell engedélyt kérni és adni. 287. Milyen távközlő berendezések használhatók engedélykérésre rendkívüli esetben? Rendkívüli esetben rádión, közcélú telefonon is kérhető engedély.

15.8.3.1. pont 288. Hogyan kell az engedélykérés-adás dokumentálását mind élőszavas, mind gépi úton történő engedélykérés-adás esetén végezni? Az engedélykérés –adás dokumentálását mind élőszavas, mind gépi úton történő engedélykérés-adás esetén a Függelék 7.2 pontja szerint kell végezni. 289. Hogyan kell az engedélykérés-adás dokumentálását gép úton történő engedélykérés-adás esetén végezni? Az engedélykérés –adás dokumentálását mind élőszavas, mind gépi úton történő engedélykérés-adás esetén a Függelék 7.2 pontja szerint kell végezni.

15.8.4. pont 290. Hogyan vonható be tanú az engedélyadás bizonyítására? A tanú az engedélyadás bizonyítására közvetlen vagy közvetett módon vonható be. 291. Milyen módon vonható be tanú az engedélyadás bizonyítására? A tanú az engedélyadás bizonyítására közvetlen vagy közvetett módon vonható be. 292. Hogyan kell a közvetett módon bevont tanú részére az engedélyadás tartalmát ismertetni? Ha a tanú az engedélyadás bizonyítására közvetlenül nem vonható be, akkor részére az engedélyadás tartalmát az engedélyt kérő és adó részéről külön-külön ismertetni kell. 293. Kit kell az engedélyadás bizonyítása végett tanúként bevonni rendkívüli esetben, közcélú telefonon (mobil telefonon) történő engedélykéréskor? Rendkívüli esetben, közcélú telefonon (mobil telefonon) történő engedélykéréskor harmadik állomás forgalmi szolgálattevőjét vagy a forgalmi vonalirányítót kell bevonni. 294. Hogyan és hol kötelesek az engedélyt kérő és az engedélyt adó forgalmi szolgálattevők a tanúra vonatkozó szöveget előjegyezni, ha a tanút az engedélyadás bizonyítása végett csak közvetett módon lehetett bevonni? A közvetlen módon bevont tanú köteles az engedélyadást meghallgatni, és a Fejrovatos előjegyzési naplójába, vagy a forgalmi vonalirányítói munkagrafikonra „Engedély a ...........sz. vonat részére .................. állomástól .................. állomásig .... ó .... p. (Engedélyt adó neve).” szöveggel előjegyezni. A szöveg felolvasása után az engedélyt kérő és az engedélyt adó forgalmi szolgálattevők a Fejrovatos előjegyzési naplójuknak egyéb megjegyzések című rovatába: „Tanú X.Y.” szöveget kötelesek bejegyezni. 295. Hol köteles az engedélyadás bizonyítása végett tanúként bevont forgalmi vonalirányító az engedélyadás bizonyításául szolgáló szöveget előjegyezni? A forgalmi vonalirányítói munkagrafikonra.


37

15.8.8. pont 296. Hogyan lehet vonatot indítani a forgalmi utasítás előírásai alapján, ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik? Ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik, (ha nem lehet engedélyt kérni, előjelentést, visszajelentést adni) vonatot indítani csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 297. Mely állomás forgalmi szolgálattevője indíthat vonatot, ha nem lehet engedélyt kérni, előjelentést, visszajelentést adni? Egyik állomás sem, mert ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik, (ha nem lehet engedélyt kérni, előjelentést, visszajelentést adni) vonatot indítani csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 298. Hogyan lehet vonatot indítani értekezés lehetetlensége esetén a forgalmi utasítás előírásai szerint? Ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik, (ha nem lehet engedélyt kérni, előjelentést, visszajelentést adni) vonatot indítani csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 299. Hogyan lehet vonatot indítani, az az értekezés lehetetlenségének beállta után páros számú vonat hiányában első ízben páratlan számú vonatot kellene indítani? Sehogyan sem lehet vonatot indítani, csak az értekezési lehetőség helyreállítása után lehet. 300. Milyen közlekedésre berendezett pályán szabad a vonatot engedély nélkül elindítani, ha két állomás között az értekezés lehetetlenné válik? Semmilyen közlekedésre berendezett pályán nem szabad az értekezés lehetetlenségének ideje alatt vonatot indítani. 301. Mikor lehet vonatot indítani értekezés lehetetlensége esetén a forgalmi utasítás előírásai szerint? A forgalmi utasítás előírásai alapján nem lehet vonatot indítani az értekezés lehetetlensége esetén.

15.9.1. pont 302. Milyen adatokat kell külön közleménnyel közölni a vonatnak állomásról való indítása (áthaladása) előtt a vonat fogadására kötelezett nyíltvonali dolgozóval, jelzőőrrel? Vonatnak állomásról való indítása (áthaladása) előtt a vonat számát, az előrelátható indulási idejét, legnagyobb sebességét külön közleménnyel közölni kell. 303. Kikkel kell külön közleménnyel közölni a vonat számát, az előrelátható indulás idejét, és legnagyobb sebességét a vonatnak állomásról való indítása (áthaladása) előtt? a) a vonat fogadására kötelezett nyíltvonali dolgozóval, jelzőőrrel, valamint a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által kijelölt dolgozókkal, továbbá a következő állomás területéről nyíltvonali útsorompót kezelő dolgozóval; b) sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonat indítása előtt a sajátcélú vasúti pályahálózaton vonatfogadásra kötelezett dolgozókkal.

15.9.2. pont 304. Milyen szöveggel köteles a közleményt adó forgalmi szolgálattevő közölni az indítandó vonat számát és az előrelátható indulási idejét? „A ...........sz. vonat kb. .... ó .... p-kor indul (rendkívüli módon áthalad), a vonat legnagyobb sebessége .... km/h Név.” szöveggel köteles közölni az indítandó vonat számát és az előrelátható indulási idejét. 305. Milyen szöveggel kell nyugtázni a közölt indítandó vonat számát és előrelátható indulási idejét vevő dolgozónak? A közleményt: „A ...........sz. vonat kb. .... ó .... p-kor indul (rendkívüli módon áthalad) .... km/h legnagyobb sebességgel. Értettem. Szolgálati hely és Név.” szöveggel kell nyugtázni. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

38

15.16.1. pont 306. Hogyan kell a vonatszemélyzettel a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket közölni? A mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel vagy vezető jegyvizsgálóval, vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál pedig a mozdonyvezetővel, a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket: a) Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon írásban és a kézbesítéskor élőszóval, b) elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésen, c) ha az utasítás a megfelelő helyen azt kifejezetten engedélyezi, csak élőszóval kell közölni. 307. Mivel kapcsolatos rendelkezéseket kell a mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel, vagy vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon közölni? A vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket.

15.16.2.5. pont 308. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kiállítása? Az Írásbeli rendelkezés kiállítása történhet: — a nyomtatványra kéziratilag vagy informatikai rendszer felhasználásával írt szöveggel, — a nyomtatványra ragasztott fedvénnyel, — a nyomtatványra tett bélyegző lenyomattal. 309. Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha a pályavasúti informatikai rendszerben történt az előállítása? A pályavasúti informatikai rendszerben előállított Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét elektronikus úton fel kell tüntetni. 310. Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha annak előállítása nem a pályavasúti informatikai rendszerben történt? Akkor az előállított Írásbeli rendelkezést állomási névbélyegzővel kell ellátni. 311. Hol kell előjegyezni a forgalmi utasítás előírásai alapján az értesítés felkérőjének állomását, nevét, a felkérés időpontját, továbbá az értesítés időpontját és az értesítést vevő nevét, az Írásbeli rendelkezésen? A forgalmi utasítás ennek helyét nem határozza meg, így előjegyzése nem kötelező. 312. Hogyan kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni, ha annak kiállítása fedvény alkalmazásával történik? A fedvény szövegének elkészítésére csak olyan technikai eszközöket lehet alkalmazni, amelyek a magyar abc-nek megfelelő és a személyi számítógépeken alkalmazott 12-es méretarányú ékezetes betűk írására is alkalmasak. Az így elkészített fedvény mérete nem haladhatja meg az „Írásbeli rendelkezés” nyomtatványon az Írásbeli rendelkezés szövegének fenntartott, bekeretezett területet. Abban az esetben, ha a fedvény szövegezése meghaladja az előbbiekben említett kijelölt szövegterületet, akkor egy vonat részére több Írásbeli rendelkezést kell kiállítani és kézbesíteni. Szigorúan tilos a fedvény formájában elkészített Írásbeli rendelkezést a nyomtatvány hátoldalán elhelyezni. 313. Milyen sorrendben kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni, ha a kiállítása elektronikus eszköz alkalmazásával történik? A rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra a haladás irányának megfelelő sorrendben kell írni.


39

314. Milyen technikai eszközöket lehet alkalmazni az „Írásbeli rendelkezés” szövegének elkészítésére, ha az Írásbeli rendelkezés kiállítása nyomtatványra ragasztott fedvénnyel történik? A fedvény szövegének elkészítésére csak olyan technikai eszközöket lehet alkalmazni, amelyek a magyar abc-nek megfelelő és a személyi számítógépeken alkalmazott 12-es méretarányú ékezetes betűk írására is alkalmasak. 315. Hogyan kell Írásbeli rendelkezést kiállítani és kézbesíteni, ha a fedvény szövegezése meghaladja a rendelkezés szövegének fenntartott bekeretezett szövegterületet? Abban az esetben, ha a fedvény szövegezése meghaladja az előbbiekben említett kijelölt szövegterületet, akkor egy vonat részére több Írásbeli rendelkezést kell kiállítani és kézbesíteni.

15.17.1. pont 316. Ki hatalmazhatja fel a vonatok mozdonyvezetőit indulásra állomáson, ha az előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel történik? A forgalmi szolgálattevő vörös sapkát viselve.

15.17.1.1. pont 317. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni … — a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által megjelölt szolgálati helyeken valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló személyszállító vonatnál; — rendkívüli áthaladással közlekedő valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható; — közös vagy csoport kijárati jelző esetén valamennyi vonatnál (15.17.1.4. pontban foglaltak kivételével). 318. Hogyan kell felhatalmazni a mozdonyvezetőt az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző, vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható? Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni.

15.17.1.3. pont 319. Mikor kell a mozdonyvezetőt jelzőkezeléssel felhatalmazni a menetrend szerint áthaladó vonatnál? Az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható. 320. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Jelzőkezeléssel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni … — bejárati, térköz- és fedezőjelző előtt Megállj! jelzés miatt megállt valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló vonali tolatásvezető nélkül közlekedő nem személyszállító vonatnál; — további kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve Hívó-jelzése esetén valamennyi vonatnál (15.19.1.1. pont).


40

321. Hogyan kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel, vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható? Jelzőkezeléssel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni.

15.17.1.5. pont 322. Ki végezheti a felhatalmazást a forgalmi szolgálattevővel nem rendelkező szolgálati helyeken és a nyílt vonalon nem továbbhaladást megtiltó jelzés, hanem bármely más ok miatt megállt valamennyi vezető jegyvizsgálóval vagy vonali tolatásvezetővel közlekedő vonatnál? Élőszóval, illetve ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával a vezető jegyvizsgáló, vagy a vonali tolatásvezető.

15.17.2. pont 323. Hogyan végezheti a felhatalmazást a vonali tolatásvezető a vonat közlekedtetéséhez szükséges valamennyi biztonsági intézkedés megtétele után? A vonali tolatásvezető élőszóval.

15.18.4.1. pont 324. Mely vonatok járathatók foglalt vágányra? Foglalt vágányra bejáratható: a) a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F” betűvel megjelölt vonat, illetve b) indokolt esetben az a vonat, melynek személyzetét értesítették (15.16.2.1. p.), ha elfér a 20 méterrel csökkentett járható vágányhosszon. 325. Mely vonatok járathatók még a Szolgálati menetrend „A bejárat” c. rovatában „F” betűvel megjelölt vonaton kívül foglalt vágányra? Indokolt esetben az a vonat, melynek személyzetét értesítették (15.16.2.1. p.), és elfér a 20 méterrel csökkentett járható vágányhosszon.

15.18.5.4. pont 326. Hol kell a teher-, és szerelvényvonatot a szolgálati helyen legkésőbb megállítani, ha a vágány mellett egyéni kijárati jelző van? A Megállj! jelzést adó egyéni kijárati jelző előtt olyan távolságban, hogy a jelzési kép folyamatosan látható legyen. 327. Hol kell a teher- és szerelvényvonatot a szolgálati helyen legkésőbb megállítani, ha a bejárati vágány mellett nincs egyéni kijárati jelző? Egyéni kijárati jelző hiányában a vágányút végén levő Biztonsági határjelző előtt kell megállítani még akkor is, ha a vonat vége még nem érkezett a Biztonsági határjelzőn belül.

15.19.1.4. pont 328. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra alkalmazható legnagyobb sebességet az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a Megállj! jelzést adó kijárati jelző után, ha a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették a térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról? Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a Megállj! jelzést, adó kijárati jelző után a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a kijárati váltókat.


41

329. Az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a Hívójelzést adó kijárati jelző után a mozdonyvezető mikor alkalmazhatja a vonatra alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették a térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról? Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán Hívójelzést adó kijárati jelző után a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a kijárati váltókat.

15.19.1.4.1. pont 330. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha az ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején Hívójelzést adó állomásköz fedezőjelző van, és a Hívójelzés feloldása jelzés kivezérelhető volt? Hívójelzést adó állomásköz fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 331. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatra engedélyezett legnagyobb sebességet az önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha az ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején alkalmazott állomásköz fedezőjelző Hívójelzést ad, és a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve? Hívójelzést adó állomásköz fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját. 332. Önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán az ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt állomásközök elején alkalmazott Megállj! jelzést adó állomásköz fedezőjelző esetén, mikor lehet a mozdonyvezetőknek a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekednie? Megállj! jelzést adó állomásköz fedezőjelző esetén a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját.

15.19.1.4.2. pont 333. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet a nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt alkalmazott sorompó fedezőjelző esetén, ha az útsorompó használhatatlansága miatt a fedezőjelző Hívójelzést ad, és a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt? Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 334. A nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt alkalmazott és az útsorompó használhatatlansága miatt Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető, vagy az ellenkező oldali fedezőjelző nincs Hívójelzés feloldása jelzővel felszerelve? Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

42

vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját. 335. Nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt alkalmazott fedezőjelző van és az útsorompó használhatatlansága miatt Megállj! jelzést ad. Ilyen esetben mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet? Megállj! jelzést adó sorompó fedezőjelző estén a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldásajelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját.

15.19.1.4.3. pont 336. Hogyan köteles a mozdonyvezető eljárni azokon a nem biztosított szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére fedezőjelzőt alkalmaznak, a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették az állomási útsorompó használhatatlanságáról, továbbá a Hívójelzés és a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt? Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 337. Hogyan lehet az állomási útsorompó használhatatlanságáról Írásbeli rendelkezésen értesített mozdonyvezetőknek a vonattal közlekedni azokon a nem biztosított szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére alkalmazott fedezőjelzőre a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető? Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját. 338. Azokon a nem biztosított szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére egy fedezőjelzőt alkalmaznak a Megállj! jelzést adó sorompó fedezőjelző esetén mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni, ha a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen értesítették az állomási útsorompó használhatatlanságáról? Megállj! jelzést adó sorompó fedezőjelző estén a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldásajelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 339. Mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni, ha a szolgálati helyeken az állomási útsorompó fedezésére fedezőjelzőt alkalmaznak, és a mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezésen értesítést az állomási útsorompó használhatatlanságáról, de a Hívójelzés és a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt? Hívójelzést adó állomáköz fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető volt, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 340. Azokon a szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére egy fedezőjelzőt alkalmaznak, és a mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezésen értesítést az állomási útsorompó használhatatlanságáról, mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni Hívójelzést adó sorompó fedezőjelző esetén, ha a Hívójelzés feloldása – jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve? Hívójelzést adó állomáköz fedezőjelző estén, ha a Hívójelzés feloldása-jelzés nem volt kivezérelhető, vagy a Hívójelzés feloldása jelző nincs felszerelve, a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján 43

341. Mikor lehet a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedni azokon a szolgálati helyeken, ahol az állomási útsorompó fedezésére fedezőjelzőt alkalmaznak, a mozdonyvezető nem kapott Írásbeli rendelkezésen értesítést az állomási útsorompó használhatatlanságáról, és sorompó fedezőjelző Megállj! jelzést ad? Megállj! jelzést adó állomásköz fedezőjelző esetén a mozdonyvezető csak akkor alkalmazhatja a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet, ha a vonat utolsó járműve is elhagyta már a váltókörzet utolsó váltóját.

15.19.1.4.4. pont 342. Mikor közlekedhet az önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán a vonat az alkalmazható legnagyobb sebességgel, ha olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető? Önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető, a vonat akkor közlekedhet az alkalmazható legnagyobb sebességgel, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldásajelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját. 343. Milyen sebességgel közlekedhet a mozdonyvezető a vonattal az önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt, a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása - jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása - jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját? A vonatra alkalmazható legnagyobb sebességgel.

15.19.1.8. pont 344. A mozdonyvezető mikor növelheti a csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebességet az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán, ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés és a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető? A vonat a következő térközjelzőig a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhet, ha a vonat első járműve is meghaladta már a kijárati Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját; 345. Mikor közlekedhet a mozdonyvezető a vonattal a következő térközjelzőig a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán, ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés és a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása – jelzés kivezérelhető volt? A vonat a következő térközjelzőig a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhet, ha a vonat első járműve is meghaladta már a kijárati Hívójelzés feloldása-jelzést és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját;

15.19.2.2. pont 346. Mikor lehet Megállj! jelzést adó, vagy jelzést egyáltalán nem adó önműködő biztosított térközjelzőt megállás nélkül meghaladni? Jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén a Megállj! jelzést adó vagy jelzést egyáltalán nem adó önműködő térközjelzőt megállás nélkül csak olyan, legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad meghaladni, hogy a jelentkező akadály előtt a vonat minden körülmények között megállítható legyen. A továbbhaladásra vonatkozó előírás csak akkor alkalmazható, ha a fehér árbocú önműködő térközjelző előtti előjelzést is adó főjelző egy vagy két sárga fénnyel megállásra utaló előjelzést adott.


44

347. Mikor lehet Megállj! jelzést adó, vagy jelzést egyáltalán nem adó önműködő térközjelzőtől a megállástól számított 2 perc eltelte után elindulni? Ha nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés és ha a térköz foglaltsága bármely ok miatt (sötétség, távolbalátás vagy szabadlátás korlátozottsága) nem állapítható meg és a megállástól számított 2 percen belül a térközjelzőn nem jelenik meg továbbhaladást engedélyező jelzés, akkor a mozdonyvezető a megállástól számított 2 perc eltelte után a következő főjelzőig — függetlenül annak jelzésétől — figyelmesen közlekedhet olyan sebességgel, hogy a vonatot a jelentkező akadály előtt minden körülmények között meg tudja állítani. A továbbhaladásra vonatkozó előírás csak akkor alkalmazható, ha a fehér árbocú önműködő térközjelző előtti előjelzést is adó főjelző egy vagy két sárga fénnyel megállásra utaló előjelzést adott.

15.21.2.6. pont 348. Hogyan kell számozni a menetrend nélküli munkavonatot, ha visszatér az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik? A páros számú vonatokat indító állomás a páros számú (MRN 2, MRN 4…), a páratlan számú vonatokat indító állomás a páratlan számú (MRN 1, MRN 3…) menetrend nélküli vonatokat indítja, függetlenül attól, hogy a vonat visszatér az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik. 349. Hogyan kell számozni a menetrend nélküli munkavonatot, ha visszatér az indító állomásra? A páros számú vonatokat indító állomás a páros számú (MRN 2, MRN 4…), a páratlan számú vonatokat indító állomás a páratlan számú (MRN 1, MRN 3…)menetrend nélküli vonatokat indítja, függetlenül attól, hogy a vonat visszatér az indító állomásra vagy a szomszéd állomásig közlekedik. 350. A munkavonatok menetrend nélkül a kiinduló állomástól meddig közlekedhetnek? A munkavonatok menetrend nélkül a kiinduló állomástól legfeljebb a szomszédos állomásig közlekedhetnek.

15.21.3.3. pont 351. Hogyan kell a segélyvonatot a nem kezelt helyhez kötött jelzők mellett közlekedtetni? A segélyvonatot illetve segélymozdonyt a nyíltvonalon segélyre szoruló vonat előtt fekvő állomáson meg kell állítani. A forgalmi szolgálattevő köteles a vonat részére a segélyre szoruló vonaton túl fekvő állomás forgalmi szolgálattevőjétől engedélyt kérni és az indulási időt vele közölni. A vonat részére nem kell a helyhez kötött jelzőket kezelni. A nem kezelt helyhez kötött jelzők melletti közlekedésről a vonat személyzetét Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. 352. Hogyan kell a helyhez kötött jelzőket a segélyvonat részére kezelni? A vonat részére nem kell a helyhez kötött jelzőket kezelni. A nem kezelt helyhez kötött jelzők melletti közlekedésről a vonat személyzetét Írásbeli rendelkezésen kell értesíteni.

16.2.10. pont 353. Kinek köteles a sérült pályarészről a Pályafenntartási Alosztály jelentést tenni? Az értesített pályamester illetve a Pályafenntartási Alosztály köteles a sebességkorlátozásról a PL Pályalétesítményi Főosztály illetékes alosztályának az Utasításban előírt módon jelentést tenni és gondoskodni a szükséges jelzők kitűzéséről.


45

16.6.1. pont 354. Kik jogosultak a mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán a szolgálatot végző dolgozókon kívül utazni? Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az alább felsoroltak jogosultak utazni: a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján; b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek; c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk (Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján; d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói; e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai; f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó; g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai; h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján. 355. A mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül kik jogosultak ott utazni? Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az alább felsoroltak jogosultak utazni: a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján; b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek; c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk (Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján; d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói; e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai; f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó; g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai; h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján.

17.1. pont 356. Mi szolgáltat egyidejűleg adatokat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a vonatközlekedés tényleges lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli eseményekről, tovább az anyagvételezésről? A menetokmány adatokat szolgáltat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a vonatközlekedés tényleges lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli eseményekről, továbbá az anyagvételezésről.

17.2. pont 357. Kik kötelesek menetokmány vezetésére? A menetvonal tulajdonosok menetokmány vezetésére kötelezettek. 358. Mikor köteles a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője menetokmányt vezetni? A vonatok közlekedése során a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője menetokmányt köteles vezetni.

17.3. és 17.3.1. pont 359. Mi tartozik a menetokmány mellékleteihez? A menetokmányok mellékletei a tehervonatok Vonatterhelési kimutatása, valamennyi kézbesített Írásbeli rendelkezés mozdonyvezetői példánya és a Fékpróba-bárca.


46

360. Milyen mellékletei vannak a menetokmánynak? A tehervonatok Vonatterhelési kimutatása, mozdonyvezetői példánya és a Fékpróba-bárca.

valamennyi

kézbesített

Írásbeli

rendelkezés

17.4. alfejezet (áthúzva) 361. Mikor kell Menetlevél nyomtatványt használni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint? A Forgalmi Utasítás előírásai szerint menetokmányt kell használni.

18.1.2. pont 362. A felsoroltak közül kik jogosultak az előre nem látott (nem tervezett) ideiglenes lassúmenet elrendelésére? Előre nem látott (nem tervezett) ideiglenes lassúmenet elrendelésére jogosult: — a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály, illetve az építés és felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott kivitelező, — a pályamester, a vonalgondozó és — az erősáramú szakasz is. 363. Kiket köteles az építés és felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott kivitelező, az általa elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről értesíteni? Az építés és felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott kivitelező, az általa elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről köteles értesíteni a területileg illetékes Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt is.

18.1.3. pont 364. A felsoroltak közül kiket köteles a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya értesíteni a nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről? Nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya köteles értesíteni: a) a szomszédos állomást, állomásokat és a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt; b) a szomszédos rendelkező állomást, állomásokat a Pályavasúti Területi Központ Forgalomirányítási Alosztályát, és az érdekelt szakszolgálatok területi szervezeti egységeit; c) a rendelkezési szakasz vonatindító állomásait. Állomás vágányára (vágányaira) elrendelt lassúmenetről az előzőeken kívül az érintett állomást is értesíteni kell. Ha a lassan bejárandó pályarészen a mögöttes vagy több mögöttes rendelkező állomáson menetrend szerint áthaladó vonatok is közlekednek, akkor az ideiglenes lassúmenet elrendeléséről értesíteni kell az érintett vonatok kiindulási állomásait is. 365. Ki köteles értesíteni a szomszédos rendelkező állomásokat a nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről? Nyílt vonalra elrendelt előre nem látott ideiglenes lassúmenetről a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya köteles értesíteni:

18.1.6. pont 366. Meddig érvényes a Szolgálati menetrendekhez tartozó az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről összeállított kimutatás? A Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya által összeállított, a Szolgálati menetrendekhez tartozó kimutatás érvénytartama általában egy hónap (a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig). Ettől eltérni csak az éves menetrend váltás időpontja miatt lehet, továbbá akkor, ha a rövidebb időtartamra történő kiadását a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya indokoltnak tartja. A kimutatás a Szolgálati menetrend mellékletét képezi.


47

367. Mikor szabad attól a szabálytól eltérni, hogy a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről” érvénytartama általában egy hónap (a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig)? Ettől eltérni csak az éves menetrend váltás időpontja miatt lehet, továbbá akkor, ha a rövidebb időtartamra történő kiadását a Pályavasúti Területi Központ illetékes osztálya indokoltnak tartja.

18.3.1.1. pont 368. Hogyan kérhet engedélyt a munkavégzés megkezdésére a forgalmi szolgálat által bejelentett hiba elhárítására kiérkező MÁV Zrt. hibaelhárító személyzet? A forgalmi szolgálat által bejelentett hiba elhárítására kiérkező MÁV Zrt. hibaelhárító személyzet távközlő berendezésen is engedélyt kérhet a munkavégzés megkezdésére, ilyen esetben a forgalmi szolgálattevőnek kell a munkavezető nevét, elérhetőségét, a munkavégzés helyét, kezdetének és várható befejezésének időpontját a bejelentett hiba diszpécsernapló-sorszámára történő hivatkozással a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyeznie. 369. Hogyan szabad a nyíltvonalon vonatforgalmat érintő, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül szabad időzónában munkát végezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba tett előjegyzés után? Az előjegyzés alapján a forgalmi szolgálattevő köteles a másik forgalomszabályozó állomás forgalmi szolgálattevőjét értesíteni, aki a vett közleményt köteles a Fejrovatos előjegyzési naplójába előjegyezni. A jelzőeszközök kitűzéséért és a figyelőőri biztosításáért a munkavezető a felelős.

18.3.1.2. pont 370. Mikor nem kell a nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munkák során a munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel külön fedezni? Kétfős munkavégzés, valamint 3-4 fős ívkitűzés, vagy ellenőrző mérés esetén, ha egy-egy munkaterületen fél óránál rövidebb időtartamú munkavégzés folyik, a munkahelyet változónak kell tekinteni. A változó munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel nem kell külön fedezni. 371. Mikor nem kell a nyíltvonalon, alagútban, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munka esetén a munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel külön fedezni? Kétfős munkavégzés, valamint 3-4 fős ívkitűzés, vagy ellenőrző mérés esetén, ha egy-egy munkaterületen fél óránál rövidebb időtartamú munkavégzés folyik, a munkahelyet változónak kell tekinteni. A változó munkahelyet „A pályán dolgoznak” jelzővel nem kell külön fedezni. 372. Ki köteles kétfős munkavégzés esetén a figyelési kötelezettséget is ellátni a nyíltvonalon, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munka esetén? Kétfős munkavégzés esetén a munkairányító köteles a figyelési kötelezettséget is ellátni, e közben azonban munkát nem végezhet. Abban az esetben, ha a munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni, a figyelési kötelezettség ellátásával a beosztott munkavállalót kell megbízni. 373. Ki köteles kétfős munkavégzés esetén a figyelési kötelezettséget ellátni a nyíltvonalon, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munka esetén, ha a munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni? Abban az esetben, ha a munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni, a figyelési kötelezettség ellátásával a beosztott munkavállalót kell megbízni. 374. Ki bízható meg a figyelési kötelezettség ellátásával a nyíltvonalon, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzet munka esetén? Figyelési kötelezettség ellátásával megbízható valamennyi olyan munkavállaló, aki a pályán önálló munkavégzésre jogosult, vagy érvényes figyelőőri vizsgával rendelkezik.


48

18.3.3. pont 375. Hogyan végezhető a nyíltvonalon, vagy hídon az elsodrási határon belül munka, ha a munkavégzés során az űrszelvényből 5 s alatt nem eltávolítható tömegű, vagy méretű eszközt alkalmaznak és a munkaterület nem látható be? Ha a munkavégzés körülményei munkabiztonsági szempontból indokolják, (pl.: zajos gép használata, be nem látható munkaterület, az űrszelvényből 5 s alatt nem eltávolítható tömegű vagy méretű eszköz alkalmazása, 10 méternél hosszabb hídon végzett munka stb. amelyet az érdekelt munkát végző szervezet munkavezetője köteles megítélni), az elsodrási határon belül munkát végzők biztonsága érdekében a munka, csak vágányzár keretében végezhető (15.1.10.pont). 376. Hogyan történhet az elsodrási határon belül munkavégzés munkáscsapat esetén, ha a munkaterület 120 km/h legnagyobb sebesség feletti pályán van? Munkáscsapat esetén 120 km/h legnagyobb sebesség felett, az elsodrási határon belül munkát végzők biztonsága érdekében a munka, csak vágányzár keretében végezhető (15.1.10.pont).

18.4.1. és 18.4.1.1. pont 377. Ki engedélyezhet előre tervezett karbantartási, felújítási, fejlesztési munka elvégzése miatt szükséges vágányzárt, feszültségmentesítést, biztosítóberendezési kikapcsolást? Előre tervezett karbantartási, felújítási, fejlesztési munka elvégzése miatt szükséges vágányzárt, feszültségmentesítést, biztosítóberendezési kikapcsolást (pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást) a Központi Vágányzári Bizottság engedélyezhet. 378. Mi tartalmazza a Központi Vágányzári Bizottság által engedélyezett pályaműködtetői kapacitásigény benyújtására vonatkozó határidőket? A Központi Vágányzári Bizottság által engedélyezett pályaműködtetői kapacitásigény benyújtására vonatkozó határidőket a pályahálózat működtetője által kiadott hatályos „Kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” című utasítás tartalmazza.

18.4.2. pont 379. Ki és milyen módon használhat fel pályaműködtetői kapacitásigényt? Pályaműködtetői kapacitásigényt csak a MÁV Zrt. szervezeti egységének munkavezetője, illetve az adott munkaterületre belépési-és a munka végzésére írásbeli engedéllyel rendelkező külső vállalkozó használhat fel.

18.4.3. pont 380. Mit köteles figyelembe venni a Területi Vágányzári Bizottság a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás engedélyezése előtt? A Területi Vágányzári Bizottság a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás engedélyezése előtt köteles figyelembe venni a pályahálózat működtető által kiadott, hatályos „Kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” című utasításban előírtakat. 381. Kiket kell név szerint kijelölni a vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolási utasításban? A vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolási utasításban név szerint ki kell jelölni az előírt érvényes vizsgákkal rendelkező, pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásáért felelős személyt, személyeket.


49

18.4.4. és 18.4.4.1. és 18.4.4.2. pont 382. Kik kötelesek a kapott vágányzári utasítás átvételét azonnal nyugtázni és gondoskodni arról, hogy a bennük foglaltakról valamennyi érdekelt tudomást szerezzen? Az értesített állomásfőnökök vagy megbízottjuk kötelesek a kapott vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolási utasítás és a Végrehajtási Utasítás átvételét azonnal nyugtázni és gondoskodni arról, hogy a bennük foglaltakról valamennyi érdekelt tudomást szerezzen. 383. Kik kötelesek a kapott feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolási utasítás átvételét azonnal nyugtázni? Az értesített állomásfőnökök vagy megbízottjuk kötelesek a kapott vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolási utasítás és a Végrehajtási Utasítás átvételét azonnal nyugtázni és gondoskodni arról, hogy a bennük foglaltakról valamennyi érdekelt tudomást szerezzen.

18.4.5. és 18.4.6. és 18.4.6.1. és 18.4.6.2. pont 384. Mi minősül nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásnak? Nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának minősül a vasúti pályának, illetve pályaszakasznak valamely vis maior esemény, baleset következményeinek felszámolása miatti vagy annak megelőzése érdekében történő lezárása. 385. Minek minősül a vasúti pályának, illetve pályaszakasznak valamely vis maior esemény miatti lezárása? Nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának minősül a vasúti pályának, illetve pályaszakasznak valamely vis maior esemény, baleset következményeinek felszámolása miatti vagy annak megelőzése érdekében történő lezárása. 386. Minek minősül a vasúti pályának, illetve pályaszakasznak baleset következményeinek felszámolása miatti, vagy annak megelőzése érdekében történő lezárása? Nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának minősül a vasúti pályának, illetve pályaszakasznak valamely vis maior esemény, baleset következményeinek felszámolása miatti vagy annak megelőzése érdekében történő lezárása. 387. Meddig tarthat a nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás? Ilyen pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás a veszélyhelyzet megszűnéséig tart. 388. Mikor és kinek kell jelenteni a nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást? Az ilyen pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást az igény felmerülésének pillanatában haladéktalanul be kell jelenteni a területi Pályalétesítményi diszpécsernek és a területi főüzemirányítónak is. 389. Hova és mit kötelesek előjegyezni a pálya járhatatlanságáról értesítést kapott forgalmi szolgálattevők? Az értesítés időpontját és a pálya járhatatlanságát az értesített forgalmi szolgálattevők kötelesek a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyezni. 390. Hova és mit kell előjegyezni forgalmi szolgálattevőnek, ha értesítést kap, hogy a vágány a két állomás között járhatatlanná válik? Az értesítés időpontját és a pálya járhatatlanságát az értesített forgalmi szolgálattevők kötelesek a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyezni. 391. Nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meddig tarthat? Ilyen pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás a veszélyhelyzet megszűnéséig tart.


50

392. Mikor és kinek kell jelenteni a nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást? Az ilyen pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást az igény felmerülésének pillanatában haladéktalanul be kell jelenteni a területi Pályalétesítményi diszpécsernek és a területi főüzemirányítónak is.

18.4.7. pont (és alpontjai) 393. Kinek és kiktől kell valamennyi (előre tervezett és előre nem tervezhető pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának tényleges megkezdéséhez engedélyt kérni, ha a munkálatokat az állomás területén végzik? Valamennyi (előre tervezett és előre nem tervezhető) pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának tényleges megkezdéséhez a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért felelősnek minden esetben engedélyt kell kérni a forgalmi szolgálattevőtől (forgalomszabályozótól). 394. Kinek és kiktől kell valamennyi (előre tervezett és előre nem tervezhető pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának tényleges megkezdéséhez engedélyt kérni, ha a munkálatokat a nyíltvonalon végzik? Valamennyi (előre tervezett és előre nem tervezhető) pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának tényleges megkezdéséhez a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért felelősnek minden esetben engedélyt kell kérni a forgalmi szolgálattevőtől (forgalomszabályozótól), nyíltvonali pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás esetén pedig a szomszédos állomások forgalmi szolgálattevőitől (forgalomszabályozótól). 395. Mikor adhatja meg a forgalmi szolgálattevő a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás megkezdéséhez az engedélyt? A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás megkezdéséhez az engedélyt a forgalmi szolgálattevő a szomszédos állomással (a forgalomszabályozó a szomszédos forgalomszabályozóval) vagy irányított vonalakon a forgalmi vonalirányítóval való előzetes megállapodás után adhatja meg.

18.4.8. és 18.4.8.1. és 18.4.8.2. pont 396. Ki köteles értesíteni a munkálatokban részt vevő szakszolgálatok idegen kivitelezők dolgozóit a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról? A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználást kérő és a munkálatokban részt vevő szakszolgálatok, idegen kivitelezők érdekelt dolgozóit saját szolgálati főnökségük köteles értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról. 397. Ki köteles értesíteni a forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és pályaszemélyzetet a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról? A forgalmi szolgálat lebonyolításában részes állomási és pályaszemélyzetet az érdekelt állomásfőnök(ök) vagy megbízottja illetve forgalmi szolgálattevő (forgalomszabályozó) köteles értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról. 398. Hol kell értesíteni a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás idejében közlekedő vonatok személyzetét, ha a munkálatok végzése nem az állomás területén történik? A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásról a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás idejében közlekedő vonatok személyzetét már a rendelkező illetve kiindulási állomáson kell értesíteni.


51

18.4.9. 18.4.9.1. 18.4.9.2. pont 399. Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője kiket köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról értesíteni, illetve a meghosszabbítás tényét jelenteni? Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról a rendelkezési szakasz valamennyi érdekelt állomását értesíteni, a forgalmi vonalirányítónak és a pályaműködtető diszpécsernek távbeszélőn jelentést tenni. 400. Kiknek köteles az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbítását jelenteni? Az elzárt vonalrész felé páros számú vonatokat indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás meghosszabbításáról a rendelkezési szakasz valamennyi érdekelt állomását értesíteni, a forgalmi vonalirányítónak és a pályaműködtető diszpécsernek távbeszélőn jelentést tenni.

18.4.10. pont 401. Hogyan kell az állomási, és a pályaszemélyzetet értesíteni az új, bővített vagy átalakított továbbá hozzáépítés miatt megváltoztatott vágányzatról, illetve jelző- és biztosítóberendezések üzembe helyezéséről? Az új, bővített vagy átalakított továbbá hozzáépítés miatt megváltoztatott vágányzatról illetve jelző- és biztosítóberendezések üzembe helyezéséről az állomási, a vonat- és a pályaszemélyzetet kimutathatóan, a vonatszemélyzetet pedig még ezen kívül a rendelkező és vonatindító állomásokon 14 napon át — az érintett szakágakkal történt előzetes egyeztetés alapján a személyzeti forduló sajátosságai miatt több napon át — Írásbeli rendelkezéssel is értesíteni kell. 402. Milyen módon kell a vonatszemélyzetet értesíteni az újonnan épített, vagy átalakítás során megváltoztatott felsővezetéki berendezés üzembe helyezéséről? Az újonnan épített vagy átalakítás során megváltoztatott felsővezetéki berendezés üzembe helyezéséről az állomási, a vonat- és a pályaszemélyzetet kimutathatóan, a vonatszemélyzetet pedig még ezen kívül a rendelkező és vonatindító állomásokon 14 napon át — az érintett szakágakkal történt előzetes egyeztetés alapján a személyzeti forduló sajátosságai miatt több napon át — Írásbeli rendelkezéssel is értesíteni kell.

18.4.11. pont 403. Hogyan kell az állomásokon a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásra vonatkozó (vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolás) utasítás tartalmát nyilvántartani? Állomásokon a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásra vonatkozó (vágányzári, feszültségmentesítési, biztosítóberendezési kikapcsolás) utasítás tartalmát az erre a célra rendszeresített könyvben elő kell jegyezni. A pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásra vonatkozó mindennemű utasítást szolgálatátadáskor írásban és ténylegesen is át kell adni.

20.1.2. pont 404. Válassza ki, hogy a Balesetről a jelentést vevő dolgozó kit köteles az értesíteni? A jelentést vevő dolgozó köteles az eseményről mindazokat a szolgálati helyeket illetve dolgozókat (forgalmi vonalirányítót, hatóságot, gépészeti telephelyet, Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt, távközlési- és blokkmesteri szakaszt, az érdekelt rendelkező állomásokat stb.) értesíteni, akiknek közreműködésére az akadály elhárítása szempontjából szükség van, és ezekkel együtt intézkedni az akadály megszüntetésére illetve a közlekedés zavartalanságának biztosítására.


52

20.2. alfejezet 405. Ki köteles rendkívüli időjárás alkalmával a vonalat a legközelebbi vonat előtt bejárni? Rendkívüli időjárás alkalmával a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály által kijelölt dolgozó köteles a vonalat a legközelebbi vonat előtt bejárni. 406. Meddig nem indíthatnak vonatot rendkívüli időjárás alkalmával az erről értesített állomások? Az értesített állomások addig nem indíthatnak vonatot, amíg a pálya járhatóságáról az illetékes Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztály dolgozójától értesítést nem kaptak.

20.4.1. pont 407. Milyen intézkedések megtételére jogosult a hálózati főüzemirányító hosszabb ideig tartó üzemzavar esetén? Hosszabb ideig tartó üzemzavar esetén a hálózati főüzemirányító a vonatforgalmat szüneteltetheti, a kiutalt menetvonalakat visszavonhatja, melyről a hálózat érdekelt dolgozóit, valamint az idegen vasutakat és az érintett vasútvállalatokat is értesíteni kell. 408. Mi a kötelessége a hosszabb ideig tartó üzemzavarról értesített vállalkozó vasúti társaságoknak az üzemzavarról történt értesítést követően? Az értesítést követően az érintett vállalkozó vasúti társaságok kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni.


53

2. sz. módosítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 2.1.15., 2.1.27., 2.2.6 pont 409.

Milyen Utasításokkal van kiegészítve a Kiegészítő Utasítások jegyzéke?

O.1.sz. Oktatási (Képzési) Utasítás, E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére. 410. Mivel került kiegészítésre a forgalmi utasítás Segédkönyvek jegyzéke? Útvonalkönyv 411. A következőkben felsoroltak közül mely jegyzékben található az Útvonalkönyv? Segédkönyvek Jegyzékében. 412. A következőkben felsoroltak közül hol található E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére? Kiegészítő Utasítások Jegyzékében.

4.1.4. pont 413.

Mit tartalmaz az ÁVU 6. számú melléklete?

Az Állomási Végrehajtási Utasításból vizsgát (helyismereti vizsga) tett munkavállalók névjegyzéke. 414.


PASS2 utasítás és kapcsolódó mellékletei. 415.


Kimutatás az állomás technológiai folyamatairól a „Megállapodás”-sal nem rendelkező vállalkozó vasúti társaságok részére. 416. Hol található a PASS2 utasítás és kapcsolódó mellékletei? Az ÁVU 18. sz. mellékletében. 417. Hol található a kimutatás az állomás technológiai folyamatairól a „Megállapodás”-sal nem rendelkező vállalkozó vasúti társaságok részére? Az ÁVU 19. sz. mellékletében.

4.2. pont 418. Ki köteles Végrehajtási Utasításban szabályozni a KÖFI, MEFI és MERÁFI vonalakon, vonalszakaszokon, a távkezelt, távvezérlet szolgálati helyeken, vonalszakaszokon a szolgálat végzését? A Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya az általa készítendő Végrehajtási Utasításban 419. Ki köteles Végrehajtási Utasításban szabályozni a távkezelt, távvezérelt szolgálati helyeken, vonalszakaszokon a szolgálat végzését? A Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya az általa készítendő Végrehajtási Utasításban

5.1.5, 5.1.6. pont 420. A KÖFI vonalon közlekedő mozdonynak a következőkben felsoroltak közül melyik értekező berendezéssel kell rendelkeznie? — mozdonyrádió és pályatelefon, vagy — mobiltelefon és pályatelefon, vagy — mozdonyrádió és mobiltelefon


54

421. A KÖFI vonalon közlekedő vonatként közlekedő munkagép vagy vágánygépkocsi a következőkben felsoroltak közül melyik értekező berendezéssel kell rendelkeznie? — mozdonyrádió és pályatelefon, vagy — mobiltelefon és pályatelefon, vagy — mozdonyrádió és mobiltelefon 422. KÖFI vonalon mozdonyrádió és mobiltelefonnal a következőkben felsoroltak közül melyik közlekedhet? Mozdony, vonatként közlekedő munkagép vagy vágánygépkocsi.

5.2.7. pont 423. Mely vonalakon, mikor köteles a mozdonyvezető a távolbalátás korlátozottságát bejelenteni? Köteles a mozdonyvezető bejelenteni a távolbalátás korlátozottságát a forgalomirányítónak azokon a vonalakon, ahol a KÖFI állomásokon jelenlétes forgalmi szolgálattevő nem teljesít szolgálatot. 424. Kinek köteles a mozdonyvezető a távolbalátás korlátozottságát bejelenteni a KÖFI vonalon? A forgalomirányítónak azokon a vonalakon, ahol a KÖFI állomásokon jelenlétes forgalmi szolgálattevő nem teljesít szolgálatot. 425. Ki köteles a távolbalátás korlátozottságát bejelenteni KÖFI vonalakon, ha a KÖFI állomásokon jelenlétes forgalmi szolgálattevő nem teljesít szolgálatot? A mozdonyvezető köteles bejelenteni.

5.3. pont 426. Mely előírásokat köteles a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztály Végrehajtási Utasításban szabályozni a KÖFI állomásokon történő tolatási mozgások végrehajtására vonatkozóan? — a tolatási mozgások engedélyezésére, végrehajtására, megszüntetésére, újbóli folytatására, — az Írásbeli rendelkezés kiállítására, kézbesítésére. 427. Milyen nyomtatványon kell a tolatást engedélyezni KÖFI állomásokon? Írásbeli rendelkezés nyomtatványon.

5.4.3. pont 428. A következőkben felsoroltak közül melyik értekező berendezéssel kell rendelkezni a Távkezelt, távvezérelt vonalakon és a csatlakozó állomásközök között közlekedő mozdonyoknak? — mozdonyrádióval és pályatelefonnal, vagy — mobil telefonnal és pályatelefonnal, vagy — mozdonyrádióval és mobiltelefonnal kell ellátni. 429. Távkezelt, távvezérelt szolgálati helyeken és a csatlakozó állomásközök között közlekedő mozdonynak a következőkben felsoroltak közül melyik értekező berendezéssel kell rendelkeznie? — mozdonyrádióval és pályatelefonnal, vagy — mobil telefonnal és pályatelefonnal, vagy — mozdonyrádióval és mobiltelefonnal kell ellátni.

5.4.4. pont 430. Milyen értekező berendezéssel felszereltnek kell lennie a távkezelt, távvezérelt vonalon, szolgálati helyeken és a csatlakozó állomásközök között közlekedő mozdonynak, munkagépnek? Mozdonyrádió és pályatelefon vagy mobil telefon és pályatelefon, vagy mozdonyrádió és mobiltelefonnal felszereltnek kell lennie.


55

5.5.6. pont 431. Mit köteles még a mozdonyvezető a vonat mozdonyának szolgálatképtelensége, vagy bármely más ok miatt nyíltvonalon történő megálláson kívül a forgalomszabályozó részére bejelenteni a távkezelt, távvezérlet szolgálati helyen? Ugyancsak köteles a mozdonyvezető a forgalomszabályozó forgalmi szolgálattevőnek bejelenteni a távolbalátás korlátozottságát.

5.6. pont 432. Mit köteles még a mozdonyvezető a vonat mozdonyának szolgálatképtelensége, vagy bármely más ok miatt nyíltvonalon történő megálláson kívül a forgalomszabályozó részére bejelenteni a távkezelt, távvezérelt szolgálati helyen? Ugyancsak köteles a mozdonyvezető a forgalomszabályozó forgalmi szolgálattevőnek bejelenteni a távolbalátás korlátozottságát. A vonatok védelmét fedezését a vonatszemélyzet az Utasításban előírt módon köteles elvégezni.

6.7.1. pont 433. Mikor kell Írásbeli rendelkezésen utasítani a mellékvonalakon egyszerűsített forgalmi szolgálatra berendezett vonalakon közlekedő vonatok személyzetét az Útsorompók helyszíni kezelésére? A szolgálatszünetelés tartama alatt közlekedtetett vonat személyzetét Írásbeli rendelkezéssel kell utasítani az állomási útsorompó helyszíni kezelésére vagy az útátjáró fedezésére.

6.13.3.2. és 6.13.4.1.1. pont 434. Hol kell előjegyezni a vonatszemélyzetnek az egyszerűsített szolgálatra berendezett vonalon a személyzet nélküli állomáson a vonat részére kapott engedélyt? A kapott engedélyt a menetokmányba be kell jegyezni.

6.13.7.1. pont 435. Hol kell a mozdonyvezetőnek a mobil telefonon, vagy rádión (pályatelefonon) kapott rendelkezés szövegét előjegyezni? A menetokmányba.

7.2. pont 436. A fejrovatos előjegyzési napló melyik rovatában kell az operatív tehervonatnál az alapvonat számát előjegyezni? Egyikben sem, mert megszűnt az operatív tehervonat elnevezés. 437. Hol kell elektronikus fejrovatos előjegyzési naplót vezetni? Elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplót kell vezetni azokon a szolgálati helyeken, ahová azt rendszeresítették. 438. Az elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplónak milyen rovatai vannak, és hogyan történik a vezetése? Rovatai, és vezetése megegyezik a hagyományos papíralapú Fejrovatos előjegyzési naplóéval. 439. Hogyan kell az elektronikus Fejrovatos előjegyzési napló rovatait kitölteni? Az elektronikus Fejrovatos napló rovatait a pályavasúti informatikai rendszer automatikusan, illetve a naplót vezető munkavállaló „begépeléssel” tölti ki.


56

440. A következőkben felsorolt esetek közül az elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplóban mit kell biztosítani a közlemények előjegyzésénél? Az elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplóban is biztosítani kell a közlemények következő (külön) sorban történő előjegyzésének lehetőségét. 441.

Mi az eljárás, ha az elektronikus Fejrovatos előjegyzési napló nem működik?

Abban az esetben, ha az elektronikus Fejrovatos előjegyzési napló nem működik, azt a hagyományos papíralapú Fejrovatos előjegyzési naplóban kell megtenni. 442. Mikor kell a hagyományos Fejrovatos előjegyzési naplót alkalmazni azokon a szolgálati helyeken, ahová Elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplót rendszeresítettek? Abban az esetben, ha az Utasítás előírásai értelmében valamely tevékenységet aláírással kell igazolni vagy elismerni (pl. váltózárkulcsok és védelmi berendezések átadása-, visszavétele, rögzítősaru visszavétele, hiba kijavításának elmaradása, munkavégzésre adott engedély elismertetése, a munka megkezdésének engedélyezése stb.), azt a hagyományos papíralapú Fejrovatos előjegyzési naplóban kell megtenni. 443. Mi a teendő elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplóval rendelkező szolgálati helyen, ha az Utasítás előírásai értelmében valamely tevékenységet aláírással kell igazolni? Abban az esetben hagyományos papíralapú Fejrovatos előjegyzési naplóban kell megtenni. 444. Hogyan kell eljárni az elektronikus Fejrovatos előjegyzési naplóval rendelkező szolgálati helyen, ha valamely hiba kijavításának elmaradása, munkavégzésre adott engedély elismertetése, vagy munka megkezdésének engedélyezése válik szükségessé? Abban az esetben hagyományos papíralapú Fejrovatos előjegyzési naplóban kell megtenni.

8.4. pont 445. Hogyan kell a fedező jelzőket jelölni, ha az nem Útsorompót ellenőrző fedezőjelző? A fedezőjelzőket az abc folytatólagos nagybetűivel kell jelölni és a jelölést ki kell egészíteni kis „f” betűvel. 446. Mely jelzőket kell az abc folytatólagos nagybetűivel és „f” betűvel kiegészítve jelölni? A fedezőjelzőket. 447. Hogyan kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket jelölni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket az útsorompó számával kell megjelölni (AS268). 448. Hogyan kell az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket megjelölni? Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőket az útsorompó számával kell megjelölni (AS268).

15.2. pont 449. Hol található a szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot? A Menetrendi segédkönyv 7. táblázatában.

17. sz. függelék 450. Hány főcsoport van a vonat számozási számrendszerben? A számrendszerben 5 főcsoport van.


57

451.

Milyen főcsoportokra van felosztva a vonat számozási számrendszer?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 452.

Hogyan van felosztva az 5 főcsoport a vonat számozási számrendszerben?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 453. Mely számtartományba sorolt vonatok tartoznak a fővonali személyszállító vonatok számcsoportjába? — fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, 454. Mely vonatok tartoznak a 20000 - 29999-ig számtartományba a vonat számozási számrendszerben? Fővonali egyéb vonatok. 455. Milyen számtartomány tartozik a fővonali tartalék vonatszám számcsoportjába? 14000 — 14999-ig. 456. Mi tartozik a mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok számcsoportjába? 30000 ― 39999-ig; 457. Melyik utasítás, vagy Segédkönyv tartalmazza a vonatok számtani sorrend szerinti elosztását? Menetrendi Utasítás. 458. Hol található a vonatok számtani sorrend szerinti elosztása? Menetrendi Utasításban.

23. függelék 459. Mely szervezet köteles megvizsgálni a pályán, a vágányzaton és tartozékain, a felsővezetéki hálózaton, továbbá a jelző- és biztosítóberendezésen végzendő építési, átalakítási és fenntartási munkák engedélyezése előtt, hogy az engedélyezendő munka hol, milyen mértékben érinti az irányító és a végrehajtó forgalmi szolgálatot? A Területi Vágányzári Bizottság valamennyi érdekelt szolgálati ág bevonásával köteles megvizsgálni.

23. függelék 23.2. 460. Mi tartalmazza a pályaműködtetői kapacitásigény tervezési irányelveire, tervezésének vasútüzemi és műszaki feltételeire, az engedélyezési, jóváhagyási folyamatokra, típusaira és az azokra vonatkozó igénylési határidőkre, forgalmi technológia és koordinációs intézkedési terv készítésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó részletes szabályokat? Mindenkor a pályahálózat működtető által kiadott, hatályos „Utasítás kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” című utasítás tartalmazza.


58

461. Mely utasítás tartalmazza a pályán, a vágányzaton és tartozékain az építési, átalakítási munkálataira vonatkozóan a pályaműködtetői kapacitásigény tervezési irányelveire, tervezésének vasútüzemi és műszaki feltételeire, forgalmi technológia és koordinációs intézkedési terv készítésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó részletes szabályokat? Mindenkor a pályahálózat működtető által kiadott, hatályos „Utasítás kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” című utasítás tartalmazza. 462. Mely szervezeti egység adja ki az „Utasítás a kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” című utasítást? A pályahálózat működtető.

24. függelék 5. táblázat 463. A Közlekedési Határozmányok mely táblázatában található Vonattalálkozásra kijelölt megállórakodóhelyekre vonatkozó adatok? Egyikben sem. Törölve lett a KH 5. táblázatából ezen adatok. 464. Vonattalálkozásra kijelölt táblázatában vannak felsorolva?

megálló-rakodóhelyek

a

Közlekedési

Határozmányok

mely

Egyikben sem. Törölve lett a KH 5. táblázatából ezen adatok.

27. függelék 27.1. 465. Mit nevezünk rendkívüli küldeménynek? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg. 466. Mikor kell a küldeményt rendkívüli küldeménynek minősíteni? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg.

27. függelék 27.2.1. 467. Hogyan vállalhatja el a rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaság? Rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el. 468. Mikor vállalhatják el a vállalkozó vasúti társaságok a rendkívüli küldemények fuvarozását? Rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el. 469. Hogyan jeleníti meg az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ? Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszerben jeleníti meg. Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja.

27. függelék 27.2.2. 470. Mi a teendő az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén az átvételi engedélyen kívül a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyt ad ki. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján 59

471. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyének kiadása. 472. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Semmilyen, mert az átvételi engedély egyben továbbítási engedély is. 473. Mely szervezet adja ki a továbbítási engedélyt, ha a rendkívüli küldemény csak egyedi engedéllyel továbbítható? Az Üzemirányító Központ.

27. függelék 27.2.3. 474. Kinek a kérésére ki és hogyan adja ki az egyedi engedélyt? Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak. 475. Mikor és hogyan kerül kiadásra az egyedi továbbítási engedély? Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak. 476. Az egyedi továbbítási engedélyt ki juttatja el a vállalkozó vasúti társaság részére? Az Üzemirányító Központ juttatja el. 477.

Hogyan értesül a vállalkozó vasúti társaság az egyedi továbbítási engedély kiadásáról?

Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja. 478. Az egyedi továbbítási engedélyt mikor és hol kell nyilvántartani? Az egyedi továbbítási engedélyekről külön erre a célra felfektetett nyilvántartást kell vezetni azokon az állomásokon, ahol pályavasúti informatikai rendszer nem áll rendelkezésre. 479. Mit kell tenni az egyedi továbbítási engedélyek külön erre a célra felfektetett nyilvántartásban lévő adatokkal a küldemény tényleges továbbítása után? A küldemény tényleges továbbítása után a nyilvántartásban a vonatkozó adatokat érvényteleníteni kell. 480. Mikor szabad az egyedi továbbítási engedélyekről vezetett nyilvántartásban az engedélyre vonatkozó adatokat érvényteleníteni? A küldemény tényleges továbbítása után.

27. függelék 27.3.1. 481. A rendkívüli küldeményt személyszállító vonattal lehet-e továbbítani? Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — személyszállító vonattal nem továbbítható. 482. Milyen vonattal szabad rendkívüli küldeményt továbbítani a Forgalmi Utasítás függelékében előírtak szerint? Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — tehervonattal továbbítható. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

60

27. függelék 27.3.3. 483. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányoknak? A külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányok bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba; 484. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő, az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsiknak, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges? Az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges.

27. függelék 27.3.4. 485. Milyen sebességgel lehet tolatni rendkívüli küldeménnyel rakott kocsikat? A rendkívüli küldeménnyel csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy az esetleges akadályt jelentő eszközök, épületek, műtárgyak előtt meg lehessen állni.

27. függelék 27.3.5. 486. Hogyan történik az értesítés az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény tényleges vonatba sorozása után? Általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott rendelkező állomást. 487. Hogyan történik az értesítés az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény tényleges vonatba sorozása után? Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati helyet. 488. Mely szolgálati helyeket köteles értesíteni az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője? A továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati helyet. 489. Milyen módon köteles az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő rendelkező állomásokat? Általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül köteles értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott rendelkező állomást.

27. függelék 27.3.5.1. 490. Hogyan és hol kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést, ha az állomás rendelkezik megfelelő pályavasúti informatikai rendszerrel? Az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást erről vezetni nem kell, az értesítésekhez a hozzáférést a pályavasúti informatikai rendszerben kell biztosítani. Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező helyeken nyilvántartást vezetni nem kell. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

61

491. Kell-e nyilvántartást vezetni az általános engedéllyel továbbított küldeményről kapott értesítésről, ha szolgálati helyen nincs pályavasúti informatikai rendszer? Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező helyeken nyilvántartást vezetni nem kell. 492. Hogyan kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést, ha az állomás nem rendelkezik pályavasúti informatikai rendszerrel? Az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást erről vezetni nem kell.

27. függelék 27.3.5.2. 493. Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő kit köteles értesíteni? Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő az értesítést köteles előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba. Az értesített forgalmi szolgálattevő köteles az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesíteni: o a (kommunikációs) körzetéhez tartozó, pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező állomások forgalmi szolgálattevőit, akik a 27.2.3. pontban foglalt nyilvántartást kötelesek kiegészíteni a vonatazonosítóval (vonatszám, közlekedési dátum), o az állomási személyzetet, o a vonatfogadásra kötelezett pályaszemélyzetet az ÁVU-ban (VU-ban) előírtak szerint. Az adott értesítésben közölni kell a forgalombiztonsági feltételeket is. 494. Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő mi alapján köteles értesíteni az érdekelteket? Az értesített forgalmi szolgálattevő a közlekedő vonatról az egyedi engedély alapján köteles értesíteni az érdekelteket. 495. Mikor nem kell egyedi engedély alapján közlekedő vonatról kapott értesítést a forgalmi szolgálattevőnek előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba? Amennyiben az értesítéshez történő folyamatos hozzáférést a pályavasúti informatikai rendszer biztosítja, a Fejrovatos előjegyzési naplóban az értesítést előjegyezni nem kell. 496. Mikor köteles az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő a kapott értesítést előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba? Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő az értesítést köteles előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba, amennyiben az értesítéshez történő folyamatos hozzáférést a pályavasúti informatikai rendszer nem biztosítja.

27. függelék 27.3.6. 497. Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője kit köteles értesíteni?

vonat

tényleges

Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles értesíteni a területileg illetékes forgalmi vonalirányítót. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell megtenni. Amennyiben a rendkívüli küldemény továbbításánál az állomásokon vagy a nyílt vonalon pályafenntartási műszaki munkavállaló jelenléte is szükséges a H.6. sz. Utasításban előírt feltétel vagy előírás szerint, akkor a forgalmi vonalirányító a rendkívüli küldeményt továbbító vonat várható közlekedésének időpontjáról értesíti a területi pályagazdálkodási diszpécsert, aki köteles intézkedni a pályafenntartási műszaki munkavállaló folyamatos biztosításáról.


62

498. A forgalmi vonalirányítót miről kell a forgalmi szolgálattevőnek értesíteni az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedése esetén? Az értesítéseknek tartalmazniuk kell a szállítás napját, az engedély számát, a korlátozási kódot, és a továbbító vonat számát, valamint a pályafenntartási műszaki munkavállaló és a felsővezetéki korlátozások szükségességét. 499. Kit köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni, ha az több vonalirányítói szakaszon át közlekedik? Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles értesíteni a területileg illetékes forgalmi vonalirányítót. Ha a küldemény továbbítási útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a forgalmi vonalirányítók kötelesek a szomszédos forgalmi vonalirányítókat értesíteni. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell megtenni. 500. Hogyan köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről értesített forgalmi vonalirányító eljárni, ha a vonat több vonalirányítói szakaszt érint? Ha a küldemény továbbítási útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a forgalmi vonalirányítók kötelesek a szomszédos forgalmi vonalirányítókat értesíteni. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell megtenni.

27. függelék 27.3.7. 27.3.8. 501. A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője a vonat személyzetét mikor köteles értesíteni a rendkívüli küldeményről? A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője a vonat személyzetét a rendkívüli küldeményről csak akkor köteles az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.16.2. pontjában foglaltak szerint Írásbeli rendelkezésen értesíteni, ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges forgalombiztonsági intézkedéseket követel (sebességkorlátozás, vonattalálkozás tilalma, kísérés stb.) Amennyiben a rendkívüli küldemény továbbítása villamosított vonalakon történik és a H.6. sz. Utasításban előírt felsővezeték feszültségmentesítése szükséges, akkor a forgalmi szolgálattevő köteles ezt a körülményt (a rendkívüli küldeményt továbbító vonat várható közlekedésének időpontját, Rk-sorszámát és az engedélyben foglalt korlátozását) előre bejelenteni a villamos üzemi diszpécsernek, aki köteles intézkedni a felsővezeték feszültségmentesítéséről, földeléséről, illetve a továbbítási engedélyben kiadott feltételek biztosításáról. 502. Mely állomás forgalmi szolgálattevője értesíti a rendkívüli küldeményt továbbító vonatszemélyzetet, ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges forgalombiztonsági intézkedéseket követel? A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője.

27. függelék 27.4.1. 27.4.2. 503. Mit kell közölni az engedélyben, ha az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldeményeket tartalmaz? Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza. Az általános érvényű engedéllyel továbbítható rakszelvényen túlérő típusküldemények méreteit és azok jelölését a H.6. sz. Utasítás tartalmazza. Az egyes típusméretekhez tartozó korlátozó előírások a H.6. sz. Utasításban állomások, vonalak, illetve rendelkezési szakaszok szerint vannak kidolgozva.


63

504. Mikor tartalmazhatja csak a küldeményre vonatkozó korlátozás kódot az átvételi engedéllyel továbbítható küldemények esetében az engedély? Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében. 505. Mit kell az engedélynek tartalmaznia általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében? Az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza.

27. függelék 27.4.3. 506. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb küldemények esetén a (00) kód megjelölés? Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni (00). 507. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb küldemények (06) kód megjelölése? Saját kerekein továbbított jármű, melynek futásjóságát Futási Bizonylattal kell igazolni (06). 508. Mit jelent az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (07) kód megjelölése? Nem rakszelvényen túlérő egyéb küldemény (pl. hosszú) (07). 509. Milyen általános érvényű engedéllyel továbbítható, egyéb küldeményt kell (08) kóddal megjelölni? A nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (08). (Műszaki Táblázatok II. 6.sz.Táblázat szerint engedélyezett) 510. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (65) kód megjelölése? Nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (65). (Műszaki Táblázatok II 6.sz. Táblázat vonalosztály oszlopában megadott határértékig, csak 2 és 4 tengelyes vasúti kocsikra). 511. Hogyan, milyen kóddal kell megjelölni azokat az általános érvényű engedéllyel továbbítható nemzetközi küldeményeket, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni? Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni (00).

27. függelék 27.4.5. 512. Honnan kötelesek az egyes típusméretekre vonatkozó korlátozásokat a forgalmi szolgálattevők megállapítani? A forgalmi szolgálattevők az egyes típusméreteknél, valamint a 27.4.3. sz. pontban felsorolt egyéb küldeményekre vonatkozó korlátozásokat az ÁVU-ból kötelesek megállapítani.

27. függelék 27.4.6. 513. Mit kell tartalmazni az engedélynek egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében? Az egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a rá vonatkozó korlátozás kódot, valamint a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételeket tartalmazza. A forgalmi szolgálattevők a továbbítási engedélyben rögzített állomási vágánycsoportra vonatkozó korlátozást az ÁVU-ból kötelesek megállapítani. Különbözeti kérdések-válaszok TEB, PFT egysz. forg. vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

64

27. függelék 27.4.7. 514. Mely utasításba, segédkönyvbe kell bedolgozni az állomási vágányok rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K, A, B, C, D, E, F) megjelölést? Valamennyi ÁVU-ba be kell dolgozni a H. 6. sz. Utasítás állomási vágányok rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K,A,B,C,D,E,F) megjelölést.

27. függelék 27.4.12. 515. Mi tartalmazza a pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó előírásokat? A pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó előírásokat külön utasítás tartalmazza.

27. függelék 27.5.2. 516. Mi tartalmazza az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítására vonatkozóan a nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő fővágányokra vonatkozó korlátozásokat? A nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő fővágányokra vonatkozó korlátozásokat az éves vonalengedélyek tartalmazzák. 517. Mit tartalmaznak az éves vonalengedélyek az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítására vonatkozóan? A nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő fővágányokra vonatkozó korlátozásokat. 518. Milyen korlátozásokat tartalmaznak az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítására vonatkozó éves vonalengedélyek? A nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő fővágányokra vonatkozó korlátozásokat.

27. függelék 27.5.3. 519. Milyen módon lehet az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsikat továbbító vonatot fogadni, ha a szolgálati helyre vonatkozóan az általános korlátozáson túli korlátozás van érvényben? Amennyiben az általános korlátozásokon túli korlátozás van érvényben, akkor a vonatot csak a vonatszemélyzet előzetes értesítését követően lehet fogadni.

28. függelék 28.3. 520. Milyen szám a hibajelentéskor közvetlenül az illetékes területi diszpécser részéről adott kódszám? Ez a kódszám a hiba sorszáma, melyet a diszpécser naplójában havonta 1-től kell kezdeni, és a bejelentések sorrendjében növelni.

29. függelék 29.2.9. 521. Mi az eljárás, ha a mérőkocsit forgalmi okból nem lehetséges a bevezető rendeletben megadott vágányúton közlekedtetni? Ha forgalmi okból nem lehetséges a közlekedtetés lebonyolítása, akkor a mérőkocsit a szolgálati helyen meg kell állítani, és a legrövidebb időn belül biztosítani kell a megadott vágányúton való leközlekedtetését.


65

522. Milyen vágányúton kell a bevezető rendelet értelmében a mérőkocsit közlekedtetni, ha nincs egyéb forgalmi akadály? A mérőkocsik meghatározott vágányutat mérnek, ezért azokat a bevezető rendeletben megadott vágányúton kell közlekedtetni. 523. Mi a teendő, ha a mérőkocsit forgalmi ok miatt nem lehetséges a bevezető rendeletben megadott vágányúton közlekedtetni? A mérőkocsit a szolgálati helyen meg kell állítani, és a legrövidebb időn belül biztosítani kell a megadott vágányúton való leközlekedtetését.

29. függelék 29.2.10. 524. Milyen mérőkocsik végezhetik a vasúti pálya és tartozékainak mérését? A vasúti pálya és tartozékainak (alépítmény, felépítmény, felsővezeték) mérését önjáró mérőkocsik (vágánygeometriai-, videós pályafelügyeleti mérőrendszer) és vonatba sorozott mérőkocsik (vágánygeometriai-, síndiagnosztikai-, felsővezeték mérőrendszer) végzik.

30. függelék 525. Ki köteles a féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a megőrzésükre vonatkozó előírások betartását kétnapontként ellenőrizni? A féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a megőrzésükre vonatkozó előírások betartását az állomásfőnöknek vagy az általa megbízott dolgozónak kétnaponként ellenőrizni kell. 526. Hány naponként kell az állomásfőnöknek, vagy az általa megbízott dolgozónak a féksaruk gondos kezelését ellenőrizni? Kétnaponként.

31. függelék 31.1.1. 527. Mikor nem kell a munkahely és a tároló állomás között közlekedő munkavonat, munkagép részére menetvonalat igényelni? Nem kell menetvonalat igényelni, ha a tároló állomás a vágányzárolt vonalrészen található. 528. Mely munkavonatok, munkagépek közlekedtethetők a vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon? Csak azok a munkavonatok és munkagépek közlekedtethetők, amelyek részére menetvonalat igényeltek, a forgalomba történő bevezetését és közlekedését a tároló állomásról a vágányzárolt vágányrészre és viszont viszonylatban a munkát végző szolgálati ág vagy külső vállalkozó vágányzárért felelős megbízott dolgozója az érdekelt állomások forgalmi szolgálattevőjétől írásban kérte.


66

Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz

Recommend Documents