Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz

Ellenőrző kérdések 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz 1.3. alfejezet 1. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés közben tartani? Tolatás közben állandóan, vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 2. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés szünetekben tartani? Közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 3. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tolatás közben hol kötelesek tartani? Tolatás közben állandóan maguknál kötelesek tartani. 4. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedés közben hol kötelesek tartani? Vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál kötelesek tartani. 5. A dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket vonatközlekedési szünetekben hol kötelesek tartani? Közlekedési szünetekben könnyen hozzáférhető helyen kötelesek tartani. 6. Hogyan lehet a jelzőket forgalmi szempontból csoportosítani? A jelzők forgalmi szempontból lehetnek: — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők. 7. Mely jelzők tartoznak a jelzők forgalmi szempontú csoportosításba? — főjelzők, — előjelzők, — ismétlőjelzők, — tolatási mozgást szabályozó jelzők és — egyéb jelzők.

5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont 8. Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)? A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) — ha van — szürke színű. 9. Van-e valamennyi központi állítású váltónak kézi állító készüléke (ellensúlya), ha igen, akkor milyen színű az? Nem minden központi állítású váltónak van kézi állító készüléke (ellensúlya), ha van szürke színű.

5.9.4. pont 10. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re — villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül — kell elhelyezni. 11. Hol kell a Tolatási határjelzőt a villamosított vonalakon elhelyezni? Villamosított vonalakon az állomás előtti szakaszoláson belül kell elhelyezni. 12. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzőt a nem villamosított vonalakon elhelyezni? A jelzőt a bejárati jelzőn belül legalább 50 m-re kell elhelyezni.

1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

1

5.15.3.2. és 5.15.4.2. pont 13. Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén mire vonatkozik az alsó szám? A Kettős lassúmenet előjelző alkalmazása esetén az alsó előjelző a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó alkalmazható sebességkorlátozást jelzi. 14. Mire vonatkozik az alsó szám, kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén? A Kettős lassúmenet eleje jelző alkalmazása esetén az alsó a motorkocsikra, motorvonatokra vonatkozó sebességkorlátozást jelzi.

6.2.1.1. pont 15. A következőkben felsorolt esetek közül a mozdonyvezetőnek mikor kell figyelj jelzést adni? „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor. 16. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor. 17. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbi felsorolások közül arra vonatkozóan, hogy mikor kell a mozdonyvezetőnek figyelj jelzést adni! „Figyelj!” jelzést kell adni: g) olyan útátjáróknál, ahol a vonatok menetrendjében a Menetrendi segédkönyv 3. táblázat 7., az 5. táblázat 2. rovatában, valamint a Szolgálati menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van és adását személy, vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi, i) „Vasúti átjáró kezdete”, „Két-vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” (András kereszt) jelző, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányáról történt értesítés esetén az útátjáróhoz való közeledéskor.


2

6.3.10.6. pont 18. Hogyan kell a rádióval történő bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül? Ha a tolatás irányítása rádión történik, akkor a mozdonyvezető részére az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 4.1.17.2. pontjában előírt közleményeket kell adni. Ha bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása rádión történik, akkor a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül fokozott figyelemmel kell végezni a mozgást és a mozdonyvezető részére adott minden egyes közleménynél a megállás helyétől való távolságot kell közölni a mozdonyvezetővel. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell állítani. 19. Mivel történik a bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása, akkor, ha a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül adott közleményekkel végzik? A tolatás irányítása rádión történik. 20. Mi a teendő a rádióval történő tolatás közben a rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén? A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell állítani.

7.1.2. és 7.1.4.1. pont 21. Melyik hálózaton alkalmazhatók a vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa, ha annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt-nél rendszeresített zárjelző tárcsával? Az F.2.sz Forgalmi Utasítás hatálya alá eső hálózaton. 22. Hogyan kell a motorkocsit tolatási mozgások esetén megjelölni? Amelyről a mozdonyvezető a tolatást végzi, a jármű műszaki kialakításától függően az azonos magasságban elhelyezett lámpák közül egy vagy kettő fehér fényű lámpával kell megjelölni. Ha lehetséges, akkor a jármű, illetve szerelvény mindkét végét meg kell jelölni.

7.2.2.1. és 7.2.2.3. pont 23. Hol és hogyan kell elhelyezni a zárjelző tárcsát a vonaton? A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon függőleges helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és a jármű valamely jelzést adó alkatrészét még részben se takarja.

8.3. alfejezet 24. Mikor kell a jelzőket érvénytelennek tekinteni? Az átmenetileg üzemen kívül helyezett főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és gurításjelző jelzést adó alkatrészére, illetve jelzőlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet — érvénytelenítő jelzést — kell erősíteni. Az ilyen jelzőket érvénytelennek kell tekinteni. 25. Mely jelzőket tekintjük érvénytelennek? Az átmenetileg üzemen kívül helyezett főjelző, előjelző, ismétlőjelző, tolatás- és gurításjelző jelzést adó alkatrészére, illetve jelzőlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet — érvénytelenítő jelzést — kell erősíteni.


3

3. sz. módosítás az F.2. sz. Forgalmi Utasításhoz 1.

fejezet

1.1.4. pont 26. A forgalmi utasítás előírásai szerint kell-e tartalmazni a Végrehajtási Utasításoknak a szolgálatban lévő dolgozók egészségvédelmét és testi épségének megóvását szolgáló, eltérő és kiegészítő biztonsági előírásokat? Nem.

1.1.5. pont 27. Kik jogosultak ellenőrizni a felügyeletük alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök évenként legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni, hogy a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteménye, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításai javítottak-e. 28. Ki köteles évenként legalább egy alkalommal ellenőrizni a felügyelete alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát? A szolgálati főnök, állomásfőnök. 29. Évenként legalább hány alkalommal köteles ellenőrizni a szolgálati főnök, állomásfőnök az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát? Évenként legalább egy alkalommal.

1.2.8. pont 30. Van-e átmenő fővágánya a megálló - rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? Nincs. 31. Mennyi átmenő fővágánya van a megálló – rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? Egy sem.

1.2.14. pont 32.

Válassza ki a „Csökkentett üzemvitel” fogalom helyes meghatározását?

Az elegyfeldolgozási tevékenységnek csökkentett létszámmal és eszközzel történő végrehajtása. Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni. 33. Milyen utasításban kell szabályozni az elegyfeldolgozási tevékenység mikénti végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat csökkentett üzemvitel esetén? Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni.


4

1.2.28. pont 34. Milyen kg/folyóméter rendszerű sínekhez alkalmas féksarut szabad alkalmazni a forgalmi utasítás előírásai szerint? A 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat sárgára, az 54 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat világoskékre, a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat vörösre kell festeni. 35.

Milyen színűre kell a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat festeni?

Vörösre.

1.2.30. pont 36.

Milyen szolgálati hely a Forgalmi kitérő?

Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi szolgáltatásra meg nem nyitott szolgálati hely. 37. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek az egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból az állomásokra vonatkozó előírások érvényesek. 38. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek a kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalomi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból? Kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen vágány, illetve a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai között, melyekre forgalomszabályozási szempontból a pályaelágazásokra vonatkozó előírások érvényesek.

1.2.31. pont 39.

Mely tevékenységek gyűjtő elnevezése a Forgalmi szolgálat?

A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység gyűjtő elnevezése. 40. Forgalmi tevékenységnek minősül-e a következő meghatározás? áruszállításhoz szükséges járműveknek megrendelés alapján történő mozgatása.

A

személy-

és

Igen. 41.

Mely munkavállaló végezhet forgalmi tevékenységeket?

A felsorolt forgalmi tevékenységeket csak az utasítás 1.3.1. pontjában előírt minden feltételnek megfelelő munkavállaló végezheti. 1.3.1. Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.


5

1.2.32. pont 42.

Hol rendszeresíthető forgalmi szolgálattevő vonat- és utasforgalmi ok miatt?

Vonat- és utasforgalmi ok miatt forgalmi szolgálattevő rendszeresíthető távkezelt, távvezérelt állomásra, forgalmi kitérőre, pályaelágazásra, megálló-rakodóhelyre, megállóhelyre és rakodóhelyre.

1.2.34. pont 43.

Mit nevezünk fővágánynak?

A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya.

1.2.36. pont 44. Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső, Kőbánya felső – Rákos fenti pálya és Bp. Déli – Kelenföld között a kezdő, vagy végpont felé tekintve helyes és helytelen vágánynak? Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli - Kelenföld között a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány.

1.2.55. pont 45.

Válassza ki a „Különvonat” fogalom helyes meghatározását!

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat. 46.

Mely vonatot nevezzük „Különvonat”-nak?

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett vonat.

1.2.60. pont 47.

Mely vágányt nevezzük „Mellékvágány”-nak?

A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya. Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük határozza meg.

1.2.64. pont 48.

Mely vonatot nevezzük „Motorvonat”-nak?

Olyan szerelvény, amely több motorkocsiból, vagy motorkocsi(k)ból és hozzákapcsolt személyszállító kocsi(k)ból áll. A zárt motorvonat a vonat mindkét végéről vezérelhető.

1.2.65. pont 49. Hány mozdonynak kell tekinteni vonatközlekedés és tolatás közben?

a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat

Egy. 50.

Mely esetben kell egy mozdonynak tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat?

A szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben egy mozdonynak kell tekinteni.


6

1.2.65.a) pont 51.

Milyen mozdony a rádió-távirányítású mozdony?

Olyan mozdony, melyet tolatás közben rádió-távirányítású üzemmódban a mozdonyvezető a rádiótávirányító segítségével a mozdonytól távolabbi helyről is irányíthat. 52. Milyen üzemmódba kell a mozdonynak lenni, hogy a tolatás közben a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani tudja? Rádió-távirányítású üzemmódban. 53. Mikor tudja a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani rádió-távirányító segítségével? Rádió-távirányítású üzemmódban.

1.2.65.b) pont 54.

Válassza ki a „Mozdonyvonat” helyes fogalmát!

A mozdonynak minősülő, utastérrel nem rendelkező, személyszállítást és árufuvarozást nem végző jármű közlekedése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.72. pont 55.

Milyen vonatnak minősül a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat. 56.

Milyen célból helyezhető forgalomba a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.84. pont 57.

Válassza ki a „Rendelkező állomás” fogalom helyes meghatározását!

Általában egy vasútvonal kezdő- és végpontjainak állomása. Hosszabb vonalakat a Forgalmi Főosztály több rendelkezési szakaszra is oszthat.

1.2.90. pont 58.

Milyen rögzítősarut kell használni a 48, 54, 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél?

A 48 kg/folyóméter, az 54 kg/folyóméter és a 60kg/folyóméter rendszerű síneknél egyaránt az 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. 59. Milyen rögzítősarut kell a járművek megfutamodásának megakadályozása céljából a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használni? 54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni. 60. Milyen színezésűre kell festeni a 48, 54 és 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használható rögzítősarukat? A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni.


7

1.2.92. pont 61.

Milyen vasúti forgalom lebonyolítására szolgáló vágány a sajátcélú vasúti pályahálózat?

Állomásból vagy nyílt vonalból kiágazó, egyes fuvarozó és fuvaroztató felek vasúti forgalmának lebonyolítására szolgáló vágány vagy vágányzat.

1.2.95.a) pont 62.

Válassza ki a „Szerelvényvonat” fogalom helyes meghatározását!

Személyszállítási célokat szolgáló járművek (motorvonat, motorkocsi, vontató+vontatott járművek) közlekedése céljából forgalomba helyezett, de személyszállításra meg nem hirdetett vonat.

1.2.97. pont 63.

Mely szervezeti egységek minősülnek szolgálati felsőbbségnek?

A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei. 64.

Mely szervezeti egységek tartoznak a szolgálati felsőbbség fogalmába?

A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei.

1.2.100. pont 65.

Mely vonatokat nevezzük szolgálati vonatnak?

Az üzemi vonat és a vállalkozó vasúti társaságok működtetése érdekében forgalomba helyezett, személyszállítást és árufuvarozást nem végző vizsga-, munka-, kémszemle-, mérő-, értesítő vonat. 66.

Mely vonatok nem minősülnek szolgálati vonatnak?

Nem minősül szolgálati vonatnak a mozdony-, szerelvény- és próbavonat.

1.2.108. pont 67. Mely munkavállalók gyűjtőelnevezése a „Tolatószemélyzet” a forgalmi utasítás fogalom meghatározásában előírtak szerint? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése. 68. Mely munkavállalók tartoznak a „Tolatószemélyzet” fogalmába munkaköri megnevezésük, vagy tolatásban végzett tevékenységük alapján? A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.

1.2.108.a) pont 69.

Mely dolgozók gyűjtő elnevezése a tolatócsapat?

A tolatószemélyzet közül a tolatásvezető és kocsirendező(k) vagy a vonali tolatásvezető és vonali kocsirendező(k) gyűjtőelnevezése. 70. Milyen körülményekre vonatkozóan és milyen utasításban kell meghatározni a tolatócsapat létszámát? A tolatócsapat létszámát a normál üzemi és attól eltérő körülményekre vonatkozóan az ÁVU-ban (VU-ban) kell meghatározni, figyelembe véve az Utasításban és Függelékeiben előírtakat is.


8

1.2.116.a) pont 71.

Mi az „Üzemi vonat”?

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől. 72.

Milyen esetben közlekedtethető „Üzemi vonat”?

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő szolgálati vonat. 73.

Milyen fuvarozási tevékenységet végező szolgálati vonat az „Üzemi vonat”?

Vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.

1.2.129.a) pont 74.

Mit nevezünk „Vonatfeloszlatás”-nak?

Közlekedő teher- vagy kivételes esetekben személyszállító vonatnak a mozdony lekapcsolásával járó leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen.

1.2.135. pont 75. A „Vonatkísérő személyzet” fogalomba tartoznak-e a sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti kiszolgálást végző vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező? Igen.

1.2.136. pont 76.

Válassza ki a meghatározások közül a „Vonatszemélyzet” helyes fogalmát!

A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérő- és mozdonyszemélyzet gyűjtőelnevezése.

1.2.137. pont 77.

Hol bonyolítható le vonatkeresztezés?

Lebonyolítható állomáson és egyvágányú pályák forgalmi kitérőin. 78. Mit nevezünk „Vonattalálkozás”-nak a forgalmi utasítás előírása alapján? Közlekedő vonatoknak a szolgálati hely más-más vágányán történő találkozása.

1.2.139. pont 79. Mit jelent „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés, ha az Írásbeli rendelkezést elektronikus úton továbbították? Elektronikus úton továbbított Írásbeli rendelkezést nem kell élőszóval közölni. Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani. 80. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kézbesítése „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés értelmében, ha a rendelkezés tartalma a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti? Közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdonyvezetővel és a vonatnál szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezetővel, vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezésen írásban és a nyomtatvány kézbesítésekor, élőszóval is közölni kell. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

9

81. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, … akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani. 82.

Mit kell érteni „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen?

„a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen kell érteni, hogy a bejegyzést a rendelkezésre álló (elektronikus vagy hagyományos papíralapú) Fejrovatos előjegyzési naplóba kell megtenni (Függelék 7.2. pont).

1.2.142. pont 83.

Mi a Páros féksaru?

Megfutamodott járművek megállítása céljából a vágány tengelyére merőlegesen a sínszálakra felhelyezhető féksarukból és az azokat összekötő rúdból álló szerkezet.

1.3.1. pont 84.

Mikor osztható be egészségi alkalmassági szempontból a dolgozó önálló szolgálattételre?

Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki: — rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal, — munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal rendelkezik, — az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett, — a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik. Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.

1.3.2. pont 85.

Mikor viselhetnek szolgálati jelvényt a forgalmi szolgálattevő jelöltek?

A forgalmi szolgálattevő jelöltek csak a felügyeletet ellátó forgalmi szolgálattevő személyes jelenlétében viselhetnek szolgálati jelvényt. 86.

Mikor végezhetnek gyakorlati munkát a forgalmi szolgálattevő jelöltek?

Az állomásfőnök által írásban megbízott dolgozók jelenlétében, azok irányítása és ellenőrzése mellett végezhetnek gyakorlati munkát.

1.3.3. 1.3.4. és 1.3.5. pont 87. Mi tartalmazza a forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket? A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza. 88.

Mit tartalmaz a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása?

A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza. 89. Mi tartalmazza a végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő alap- és időszakos vizsgák újabb letételére vonatkozó előírásokat a forgalmi utasítás előírásai szerint? (1.3.5.1.) A szakmai képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelet alapján a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

10

1.4.1. és 1.4.2.4 pont 90. Mikor kell a dolgozónak azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását úgy bevárni? Az állomás (szolgálati hely) területén a dolgozóknak lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy egyidőben két mozgásban lévő vonat, tolatási mozgás közé ne kerüljenek. Az a dolgozó, akit két vágány között az elsodrási határon belül egyszerre két irányból érkező vonat közrefog, köteles azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni.

1.4.4. pont 91.

Mi a teendője mozdonyvezető szolgálatképtelenné válása esetén segélyt nyújtó dolgozóknak?

A járművet, mozdonyt, vonatot megfutamodás ellen biztosítani és a történteket a forgalmi vonalirányítónak jelenteni kell.

1.4.9 pont 92. Ki jogosult a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket az érintett dolgozókkal Parancskönyvben közölni? A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket — legfeljebb kettő év időtartamra — az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni. 93.

Hogyan kell Parancskönyvet évente kezdeni a kiadott Parancskönyvi rendelkezések alapján?

A Parancskönyvet évente 1-es sorszámmal kell kezdeni. 94. Hogyan kell eljárni, ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt és még a tárgyévben újabb Parancskönyvi rendelkezést kell kiadni? Ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt, az érvényben lévő rendeleteket a következő Parancskönyv első rendeletében át kell vezetni a rendeletek számának felsorolásával. 95.

Ki köteles a Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit érvényteleníteni?

A Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit a szolgálati főnök, állomásfőnök vagy megbízottja áthúzással, a dátum feltüntetésével és aláírásával köteles érvényteleníteni.

1.4.10. és 1.4.10.1. pont 96.

Mit köteles a vonali tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni?

A vonali tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 97.

Mit köteles a tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni?

A tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni. 98.

Mit köteles a vonali kocsirendező szolgálati jelvényként viselni?

A vonali kocsirendező sárga színű védősisakot köteles viselni.

4.1.3. pont 99.

Hogyan engedélyezhető a tolatás?

Élőszóval, Írásbeli rendelkezéssel és élőszóval.


11

4.1.3.1. pont 100. Mikor kell a tolatást élőszóval engedélyezni? Élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson az állomási személyzet közül kijelölt, tolatás vezetésével megbízott dolgozó részére,  a szolgálati helyre érvényes vizsgákkal rendelkező tolatásvezető részére,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére,  más szolgálati ágak vágányzatán forgalmi személyzettel végzendő tolatás alkalmával. 101. Hogyan kell a tolatást a sajátcélú vasúti pályahálózatot a tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,  állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,  nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által.

4.1.3.2. pont 102. Mikor kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és élőszóval engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:  állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,  állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,  nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,  a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által. 103. Hogyan kell az állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére a tolatást engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval. 104. Hogyan kell a nyílt vonalon, vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető részére a tolatást engedélyezni? Írásbeli rendelkezésen és élőszóval.

4.1.6.2. pont 105. Ki a felelős a tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért? A tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért a váltók állításával megbízott munkavállaló a felelős.

4.1.12. pont 106. Mely esetben köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani tolatás alkalmával? Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.). 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

12

107. Milyen tolatás alkalmával köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani? Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.).

4.1.14. és 4.1.14.1. pont 108. Hogyan köteles a munkavezető a szerelvény fedezését biztosítani, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik? Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka megkezdését írásban köteles engedélyezni. A szerelvény fedezését a munkavezető a szerelvény vagy jármű végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel köteles biztosítani. Amennyiben a szerelvény vége és a Biztonsági határjelző között nincs 50 m távolság, akkor a Megállj! jelzőt a Biztonsági határjelzőnél kell a sínszálak közé tűzni. 109. Mikor végezhető a szerelvény fedezésének biztosítása, a szerelvény, vagy jármű végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel, engedélyezett javítási, tisztítási munkák esetén? Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka megkezdését írásban köteles engedélyezni. 110. Ki köteles az állomási személyzet értesítéséről gondoskodni és a váltók védőállásba állítására intézkedni, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik? Az állomási személyzet értesítéséről a forgalmi szolgálattevő köteles gondoskodni, és a váltók védőállásba állítására is intézkedni.

6.3. alfejezet 111. Kik kötelesek a kocsivizsgálók műszaki vizsgálatától függetlenül a vonatba sorozott kocsikat megvizsgálni azokon az állomásokon, ahol a vonatba kocsikat soroznak? Vonatkísérővel közlekedő vonatnál a vonatkísérők a kiindulási állomáson, illetve ahol a tartózkodás lehetővé teszi, továbbá azokon az állomásokon, ahol a vonatba kocsikat soroznak, kötelesek — a kocsivizsgálók műszaki vizsgálatától függetlenül — a vonatba sorozott kocsikat megvizsgálni.

7.1. alfejezet 112. Milyen vonókészülékkel történhet a járművek összekapcsolása? A járművek összekapcsolása történhet, középütközős önműködő kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal, kombinált ütköző- és vonókészülékkel, középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel (3.sz. Függelék), merev kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel.

7.2. alfejezet 113. Kik kötelesek középütközős önműködő kapcsolókészüléktől eltérő más rendszerű középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a járműveknél elvégezni? Más rendszerű középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a vállalkozó vasúti társaságok arra kiképzett dolgozói a vonatkozó előírások alapján kötelesek elvégezni.


13

7.2.1. és 7.2.1.1. és 7.2.1.2. pont 114. Hogyan kell meggyőződni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll. 115. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek szétkapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll. 116. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek összekapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll. 117. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek szétkapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen áll. 118. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek összekapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll. 119. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze- illetve szétkapcsolt állapotban vannak? A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll. 120. Mikor szabad kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolást elvégezni? A kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolás (össze-, illetve szétkapcsolás) csak akkor végezhető, ha a járművek álló helyzetben vannak és a kapcsolandó járművek ütközői összeérnek. 121. Hogyan köteles a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti kapcsolást végző munkavállaló a járművek közé menni, illetve onnan kijönni? A járműkapcsolás elvégzése céljából a kapcsolást végző munkavállaló minden esetben az oldalütközőkkel és hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű ütközői alatt lehajolva, a jármű mellgerendáján lévő fogantyúba megkapaszkodva köteles a járművek közé menni, illetve onnan kijönni. A járműkapcsolás során be kell tartani a 7.3. pont előírásait is.


14

7.3. alfejezet 122. Ki köteles a rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését elvégezni? A rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését az állomásfőnök vagy megbízottja köteles elvégezni. 123. Hol kell szabályozni?

rögzítősaruk

használhatóságának

ellenőrzésére

vonatkozó

rendelkezéseket

Részletes rendelkezéseket az ÁVU-ban kell szabályozni. 124. Mikor kell a mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését elvégezni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint? A mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését a vállalkozó vasúti társaság saját hatáskörben szabályozza. 125. Mi tartalmazza a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadására és rögzítősaruk kiadására, visszavételére vonatkozó rendelkezéseket az állomási személyzet részére? A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2. pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:  a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,  a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,  a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,  a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,  a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),  a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején. Sérült rögzítősarut használni tilos! 126. Hol kell részletes rendelkezésekkel szabályozni a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején, illetve a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról a forgalmi utasítás előírásai szerint? A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2. pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:  a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,  a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,  a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,  a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,  a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),  a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején. Sérült rögzítősarut használni tilos!


15

7.3.7. pont 127. Hogyan kell kapcsolni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járműveket csavarkapoccsal történő kapcsolásakor? Szorosan kell kapcsolni: — a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel; — élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel; — egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőkocsijukkal; — az utánfutó járművet a jelzőkocsival; — 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással, — kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor. 128. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Szorosan kell kapcsolni: …. Szorosan kell kapcsolni: — a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel; — élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel; — egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőko-csijukkal; — az utánfutó járművet a jelzőkocsival; — 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással, — kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor.

7.4.2. pont 129. Ki köteles a járműveket merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni? A járműveket mindenkor az erre kiképzett dolgozó köteles merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni, a D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. 130. Merev kapcsolórúddal történő össze- illetve szétkapcsolást mely Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni? A D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni.

7.7. alfejezet 131. Kinek kell a szolgálatképtelenné segélymozdonnyal összekapcsolni?

vált

motorvonatot

segély-vonókészülékkel

a

Középütközős önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt motorvonat, motorkocsi szolgálatképtelensége esetén, ha segély-vonókészülék alkalmazása válik szükségessé, akkor azt a segélymozdonnyal ún. segély-vonókészülékkel az arra kiképzett dolgozónak, vagy a mozdonyvezetőnek kell összekapcsolni.

7.10. és 7.10.1. pont 132. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével történő összeilletve szétkapcsolásáról gondoskodnia? A vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével, a továbbított járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolásáról a menetvonal tulajdonosa köteles gondoskodni. 133. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével a továbbított járműveknek egymással történő össze- illetve szétkapcsolását elvégezni? A kapcsolást a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles végezni. Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén az erre kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető az össze-, ill. szétkapcsolás elvégzésére. Kapcsolásra kötelezhető munkavállaló hiányában a szükséges kapcsolásokat a mozdonyon egyedül szolgálatot teljesítő mozdonyvezető köteles végezni. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

16

134. Mit kell meghatározni a Menetrendi segédkönyv 7. sz. táblázatában a járművek kapcsolására vonatkozóan? A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló. 135. Hol kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló? A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni. 136. Ki köteles a zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással össze- illetve szétkapcsolni? A zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással az arra kiképzett munkavállalók kötelesek össze- illetve szétkapcsolni. 137. Ki köteles a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, az átjáróhidakat, az átjáró védőkorlátokat, illetve a védőfalakat össze- illetve szétkapcsolni? Minden esetben az arra kiképzett munkavállaló köteles össze- illetve szétkapcsolni: a) a gőzfűtési tömlőket, b) villamos fűtőberendezés vezetékét, c) a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, d) az átjáróhidakat, e) az átjáró védőkorlátokat illetve a védőfalakat. Az ilyen berendezések kapcsolását elsősorban a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti társaság erre kiképzett munkavállalója köteles össze- illetve szétkapcsolni. Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére. 138. Mikor kötelezhető villamos fűtőberendezés vezeték, az átjáróhidak, gőzfűtési tömlők összeilletve szétkapcsolására a kiképzett pályavasúti munkavállaló? Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére.

8.1. fejezet 139. Mikor szabad egy vonatnál a vonómozdonyon kívül legfeljebb 1 előfogati és 1 tolómozdonyt alkalmazni? Ha egy vonómozdony a vonat továbbítására nem elegendő.

8.2.2. pont 140. Kinek az engedélye szükséges ahhoz, hogy a vonat mozdonya ne elől legyen? A pályahálózat működtetőjének engedélye. 141. Kinek az engedélyével szabad eltérni attól a szabálytól, hogy a vonat mozdonya elől legyen? A pályahálózat működtetőjének engedélyével.

8.2.4. pont 142. Mi alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni? Csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott végrehajtási utasítás alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni.


17

8.2.6. pont 143. Mi alapján szabad a vonatot továbbító két motorkocsi közé járműveket sorozni? A vonatot továbbító két motorkocsi, közé csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott Végrehajtási Utasítás alapján szabad járműveket sorozni. Nem szükséges ilyen engedély akkor, ha a két motorkocsi egy vezetőállásról vezérelhető (távvezérlés).

8.2.7. pont 144. Milyen mozdony sorozható be a személyszállító vonat végére? Személyszállító vonat végére kísért hideg mozdony is besorozható, illetve ingavonat szolgálatképtelenné vált mozdonya kísérés nélkül is továbbítható a vonat végén.

8.3.1. pont 145. Milyen módon szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozató mozdonyt továbbítani? Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos, használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad továbbítani. 146. Hogyan szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt továbbítani? Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos, használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad továbbítani.

11.1.1. pont 147. Milyen előírásokat kell a vonat szerelvényének összeállításakor figyelembe venni? A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést; b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket; c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék; A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell. 148. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést; b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket; c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék; A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell.


18

11.6. alfejezet 149. Milyen sorrendbe és csoportosítással kell besorozni a kocsikat a tehervonatokba a forgalmi utasítás előírásai szerint? Tehervonatokba a kocsikat a vállalkozó vasúti társaságok által előírt sorrendben és csoportosítással kell besorozni. Különleges járművek és rakományok besorozásakor figyelembe kell venni az Utasítást és az esetleg külön kiadott rendelkezéseket is. A vonatszámcserével közlekedő vonat vonat-összeállító állomásán úgy kell a vonatot összeállítani, hogy a besorozott kocsik mennyisége, a fékes kocsik elosztása, a kocsik vonatnemváltóinak állása, a vonat hossza és terhelése megfeleljen a vonatszámcsere utáni vonatra előírt értékeknek is.

11.7. alfejezet 150. Mely vonatokba kell poggyászkocsit besorozni a Forgalmi Utasítás előírásai alapján? Törölve, nincs olyan vonat, amelybe be lehetne sorozni.

11.9. alfejezet 151. A személyszállító- illetve szerelvényvonat mely kocsijának kell jól működő kézifékkel, légfékkel és vészfékváltóval felszereltnek lenni? A személyszállító- illetve szerelvényvonat első, valamint utolsó kocsijának jól működő kézifékkel, légfékkel és vészfékváltóval felszereltnek kell lenni.

11.12. alfejezet 152. Milyen vonatokkal szabad a robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes bárcával ellátott rakott kocsikat továbbítani? Robbanásveszélyes valamint tűzveszélyes bárcával ellátott rakott kocsikat, továbbá az üres edényés tartálykocsikat csak tehervonatokkal szabad továbbítani. A besorozásukra vonatkozó részletes szabályokat a 13.sz. Függelék tartalmazza.

11.14. alfejezet 153. Hogyan továbbíthatók a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsik? Merev kapcsolórúddal vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani. 154. Milyen vonatokkal szabad a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat továbbítani? Legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani.

11.15.2. pont 155. Ki köteles a kisiklott rakott kocsi külön menetben történő továbbításának feltételeiről gondoskodni? A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell gondoskodnia. 156. Hogyan szabad a kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe továbbítani? Kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe külön menetként is szabad továbbítani. A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell gondoskodnia. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

19

11.17. alfejezet 157. Mikor szabad olyan kocsit vonattal továbbítani, amelynél csapágymelegedés van? Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek minősíti, a kocsit a továbbítási útvonalon fokozott figyelemmel kell kísérni és a kocsivizsgálóval rendelkező szolgálati helyen történő tartózkodás alatt mindig meg kell vizsgálni.

11.19. alfejezet 158. Hogyan szabad hóekét továbbítani a forgalmi utasítás szabályai alapján? 7.8. Élével előreálló helyzetben szállított hóekét a vonat utolsó járművéhez merev kapcsolórúddal, a dolgozó hóekét pedig a hóeke csavarkapcsával kell a mozdonyhoz kapcsolni. 11.19. pont, törlésre került. 11.19.1. A hóeke szállításáról a vonatindító vagy rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője köteles a rendelkezési szakasz valamennyi állomását és megálló-rakodóhelyét értesíteni. 11.19.2. A forgalmi szolgálattevők a hóeke szállításáról kötelesek az állomási és a pályaszemélyzetet értesíteni. 15.1.10.2. Hóeke és hóeltakarító menet legfeljebb 50 km/h, a hókotróval felszerelt M62 sorozatú mozdony legfeljebb 60 km/h sebességgel közlekedhet.

13.1. alfejezet 159. Mely vonatok részére kell menetrendet készíteni, ha az nem vágányzárolt vonalrészen, vagy építés alatt lévő vágányon közlekedik? Minden vonat részére menetrendet kell készíteni, és a vonatközlekedést a menetrend betartásával kell lebonyolítani. 160. Mely vonatok képezhetnek kivételt a forgalmi utasítás azon előírása alól, hogy minden vonat részére menetrendet kell készíteni? A vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon, két szomszéd állomás között, vagy a nyílt vonal meghatározott pontjáig közlekedő és onnan visszatérő munkavonatok, munkagépek, valamint a segélymozdonyok és segélyvonatok.

13.2. alfejezet 161. Milyen célból készülnek a szolgálati menetrendek? A szolgálati menetrendek a vonatforgalom lebonyolításában résztvevő munkavállalók részére készülnek.

162. Mire szolgálnak a Közforgalmú menetrendkönyvek? Közforgalmú menetrendkönyvek az utasok tájékoztatására szolgálnak. 163. Milyen formában kell a többszöri alkalommal közlekedő különvonatok menetrendjét a forgalmi utasítás előírásai szerint a Forgalmi Főosztálynak kiadnia? A szolgálati menetrendkönyv mellékleteként a „Megőrzendő” forma megszűnt, így minden vonat részére külön-külön menetrendet kell készíteni.

13.3. és 13.3.1. pont 164. Hogyan kell a szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonos részére kiadni? A szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonosok részére a kapacitás-elosztó rendszerben, illetve nyomtatott formában kell kiadni. 165. Hogyan kell a szolgálati menetrendet a forgalmi személyzet részére kiadni? A pályavasúti informatikai rendszereken illetve nyomtatott formában kell kiadni. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

20

166. Hol kell kiadni a menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat? A menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat a kapacitás-elosztó rendszerben és a pályavasúti informatikai rendszerekben kell kiadni. 167. Milyen menetrendi módosításokat kell a kapacitás-elosztó rendszerben és pályavasúti informatikai rendszerekben kiadni? A menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat.

13.4. alfejezet 168. Mely vonatok közlekedésére vonatkozó adatait tartalmazza a Menetrendjegyzék? A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri, sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait. 169. Hogyan tartalmazza a Menetrendjegyzék a vonatok közlekedésére vonatkozó adatokat? A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri, sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait. Ezek: a vonatok száma, sebességi csoportja, előző állomásról való indulási idő, adott szolgálati helyre történő érkezési idő (áthaladási idő), tartózkodás, indulási idő, érkezési-indulási vágány száma, a következő állomásra történő érkezési idő, egyéb kiegészítő jellegű információk (közlekedési korlátozások, helytelen vágányon történő közlekedés stb.). 170. Mely szolgálati helyeken kell a Menetrendjegyzéket kifüggeszteni? Valamennyi forgalmi irodában (ahol a forgalom lebonyolítására kötelezett személyzet teljesít szolgálatot), továbbá vonatfogadásra kötelezett állomási és nyíltvonali dolgozó szolgálati helyiségében kell kifüggeszteni.

13.5. alfejezet 171. Milyen előírásokat tartalmaz a forgalmi utasítás az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények elhelyezésére vonatkozóan? Állomásokon, megálló-rakodóhelyeken, továbbá megállóhelyeken az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények elhelyezését külön utasítás szabályozza. 172. Melyik szervezeti egység kötelessége a Menetrendanyag szétosztása és kezelése a forgalmi utasítás előírásai alapján? A forgalmi utasítás nem szabályozza, következéskép meg sem nevezi a szervezeti egységet.


21

15.1.12.4. pont 173. Miről kötelesek gondoskodni a forgalmi szolgálattevők biztonságos be-, ki- illetve áthaladás érdekében a szükséges intézkedéseken kívül? A biztonságos be-, ki- illetve áthaladás érdekében a forgalmi szolgálattevők a szükséges intézkedéseken kívül kötelesek gondoskodni: a) a megerősítéshez szükséges személyszállító kocsiknak, a továbbítandó teherkocsiknak az induló, üzemváltó állomáson, az előfogati és tolómozdonyoknak megfelelő helyen való indulásra kész állapotban történő rendelkezésre állásáról; b) a végzendő tolatásokról; c) a D.4.sz. Utasításban előírtak biztosításáról; d) a tér megvilágításáról; e) arról, hogy a be-, ki- vagy áthaladó vonatok az utasok biztonságát ne veszélyeztessék; f) az induló személyszállító vonatok előfűtéséről, előhűtéséről, felállítás helyének és az érkező vonat megállási helyének kijelöléséről; A forgalmi szolgálattevők és a váltókezelői szolgálati helyeken dolgozók arról is kötelesek gondoskodni, hogy a vágányút idő előtti lezárása vagy időn túli zárva tartása ne gátolja az állomás tolatási munkáját, illetve ne zavarja más vonatok közlekedését.

15.17.1. pont 174. Ki hatalmazhatja fel a vonatok mozdonyvezetőit indulásra állomáson, ha az előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel történik? A forgalmi szolgálattevő vörös sapkát viselve.

15.17.1.1. pont 175. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni … — a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által megjelölt szolgálati helyeken valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló személyszállító vonatnál; — rendkívüli áthaladással közlekedő valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható; — közös vagy csoport kijárati jelző esetén valamennyi vonatnál (15.17.1.4. pontban foglaltak kivételével). 176. Hogyan kell felhatalmazni a mozdonyvezetőt az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző, vagy az előjelzést adó főjelző használhatatlansága, kezelhetetlensége miatt előjelzés nem adható? Előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni.

15.17.1.3. pont 177. Mikor kell a mozdonyvezetőt jelzőkezeléssel felhatalmazni a menetrend szerint áthaladó vonatnál? Az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható.


22

178. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Jelzőkezeléssel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni … — bejárati, térköz- és fedezőjelző előtt Megállj! jelzés miatt megállt valamennyi vonatnál; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható; — egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi induló és bármely más ok miatt megállás után induló vonali tolatásvezető nélkül közlekedő nem személyszállító vonatnál; — további kijárati jelző továbbhaladást engedélyező, illetve Hívó-jelzése esetén valamennyi vonatnál (15.19.1.1. pont). 179. Hogyan kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a menetrend szerint áthaladó vonatot, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelzővel, vagy az előjelzést adó főjelzővel előjelzés adható? Jelzőkezeléssel kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni.

15.17.1.5. pont 180. Ki végezheti a felhatalmazást a forgalmi szolgálattevővel nem rendelkező szolgálati helyeken és a nyílt vonalon nem továbbhaladást megtiltó jelzés, hanem bármely más ok miatt megállt valamennyi vezető jegyvizsgálóval vagy vonali tolatásvezetővel közlekedő vonatnál? Élőszóval, illetve ha a vezető jegyvizsgáló nem a mozdonyon vagy a mozdony mellett tartózkodik, Indulásra készen jelzés adásával a vezető jegyvizsgáló, vagy a vonali tolatásvezető.

15.17.2. pont 181. Hogyan végezheti a felhatalmazást a vonali tolatásvezető a vonat közlekedtetéséhez szükséges valamennyi biztonsági intézkedés megtétele után? A vonali tolatásvezető élőszóval.

15.17.2.5. pont 182. A forgalmi szolgálattevő az egyéni kijárati jelzőre mikor vezérelheti ki a továbbhaladást engedélyező jelzést, ha a személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazása a vezető jegyvizsgáló részéről élőszóval, vagy Indulásra készen jelzés adásával történik? A forgalmi szolgálattevő az érintett egyéni kijárati jelzőre csak akkor vezérelhet ki továbbhaladást engedélyező jelzést, ha a vonat biztonságos közlekedtetése érdekében valamennyi intézkedést megtett (F.1. sz. Jelzési Utasítás 2.3.1. pont).

15.17.3. pont 183. Hogyan kell kezelni az Indulásra készen jelzés adása előtt a vezető jegyvizsgáló, jegyvizsgáló felszállása céljára igénybe vett ajtókat, valamint a mozdonyvezető által kezelt távműködtetésű ajtókat? Nem kell az Indulásra készen jelzés adása előtt becsukni a vezető jegyvizsgáló (jegyvizsgáló) felszállása céljára igénybe vett ajtókat, valamint a mozdonyvezető által kezelt távműködtetésű ajtókat.

15.17.4. pont 184. Elindulhat-e a mozdonyvezető személyszállító vonatokkal a menetrendben előírt indulási idő előtt? A mozdonyvezető személyszállító vonatokkal a menetrendben előírt indulási idő előtt nem indulhat el. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

23

15.17.15. pont 185. Mit kell biztosítani a menetrend kialakításakor a csatlakozó vonatoktól a menetrend szerinti közlekedés érdekében? A menetrend szerinti közlekedés érdekében a menetrend kialakításakor a csatlakozó vonatoktól biztosítani kell az átszálláshoz szükséges időt. 186. Hol és miért kell az átszálláshoz szükséges időt biztosítani? Csatlakozó- és elágazó állomáson, továbbá azonos vonalon, azonos irányban közlekedő két vonat menetrend szerinti megelőzési állomásán, vagy pedig a vonalnak a menetrendben kijelölt más állomásán az induló személyszállító vonatoknak általában várniuk kell azokra a késett személyszállító vonatokra, amelyeknek menetrend szerinti érkezési ideje az induló vonat menetrend szerinti indulási ideje előtt van. 187.

Mi tartalmazza az általánostól eltérő – különleges – várakozási időket?

Az általánostól eltérő ― különleges ― várakozási időket a Menetrendi Utasításban évente meg kell határozni. 188. Az általánostól eltérő – különleges – várakozási időket hol és hogyan kell meghatározni? Az általánostól eltérő ― különleges ― várakozási időket a Menetrendi Utasításban évente meg kell határozni.

15.17.15.1. pont 189. Mely vonatok esetében kell megadni az általános várakozási időktől eltérő várakozási időket is? A Menetrendi Utasításban a vonatok fontossági sorrendjének meghatározására előírt kategóriák közül az 1. és 2. kategóriába sorolt személyszállító vonatokra vonatkozó általános várakozási időktől eltérő várakozási időket is meg kell adni. 190. Hol kell megadni az általános várakozási időktől eltérő várakozási időket is? A Menetrendi Utasításban. 191. Mikor, hogyan és kinek az engedélyével lehet utolsó személyszállító vonatoknál 30 percnél nagyobb várakozási időt alkalmazni? Ennél nagyobb várakozási időt a menetvonal tulajdonos vasúttársaság operatív irányító szolgálatának felkérése alapján a területi főüzemirányító határozhat meg.

16.2.10. pont 192. Kinek köteles a sérült pályarészről a Pályafenntartási Alosztály jelentést tenni? Az értesített pályamester illetve a Pályafenntartási Alosztály köteles a sebességkorlátozásról a PL Pályalétesítményi Főosztály illetékes alosztályának az Utasításban előírt módon jelentést tenni és gondoskodni a szükséges jelzők kitűzéséről.

20.1.2. pont 193. Válassza ki, hogy a Balesetről a jelentést vevő dolgozó kit köteles az értesíteni? A jelentést vevő dolgozó köteles az eseményről mindazokat a szolgálati helyeket illetve dolgozókat (forgalmi vonalirányítót, hatóságot, gépészeti telephelyet, Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt, távközlési- és blokkmesteri szakaszt, az érdekelt rendelkező állomásokat stb.) értesíteni, akiknek közreműködésére az akadály elhárítása szempontjából szükség van, és ezekkel együtt intézkedni az akadály megszüntetésére illetve a közlekedés zavartalanságának biztosítására. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

24

2. sz. módosítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 2.1.15., 2.1.27., 2.2.6 pont 194.

Milyen Utasításokkal van kiegészítve a Kiegészítő Utasítások jegyzéke?

O.1.sz. Oktatási (Képzési) Utasítás, E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére. 195. Mivel került kiegészítésre a forgalmi utasítás Segédkönyvek jegyzéke? Útvonalkönyv 196. A következőkben felsoroltak közül mely jegyzékben található az Útvonalkönyv? Segédkönyvek Jegyzékében. 197. A következőkben felsoroltak közül hol található E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére? Kiegészítő Utasítások Jegyzékében.

12.2.1. pont 198. Minek minősülnek az olyan kocsik, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaznak? Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek. 199. Milyen bárcával kell ellátni elegyrendezés szempontjából az olyan kocsikat, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz? Az ilyen kocsikat „Gurítódombra vinni tilos!” bárcával kell ellátni. 200. Hogyan szabad gurítani, szalasztani az olyan kocsit, amelynél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz? Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek. 201. Hány tonna tömegű árudarabot tartalmaz az olyan kocsi küldeménye, amelyet már a gurítódombra sem szabad felhúzni? 100 tonna.

12.2.2. pont 202. Hogyan gurítható szalasztható az ikermotorkocsi? Nem gurítható és nem szalasztható. 203. Gurítható, szalasztható-e olyan küldeménnyel rakott kocsik, amelynek rakománya a padlószinttől számítva 2 méternél magasabb? Nem gurítható és nem szalasztható.

12.3.2. pont 204. Hogyan gurítható szalasztható a 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik? Óvatosan guríthatók és óvatosan szalaszthatók. 205. A következőkben felsoroltak közül melyek az Óvatosan gurítható és óvatosan szalasztható kocsik? A 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik.


25

17. sz. függelék 206. Hány főcsoport van a vonat számozási számrendszerben? A számrendszerben 5 főcsoport van. 207.

Milyen főcsoportokra van felosztva a vonat számozási számrendszer?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 208.

Hogyan van felosztva az 5 főcsoport a vonat számozási számrendszerben?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, — fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999ig; — fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig; — mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig; — tehervonatok 40000 — 99999-ig. 209. Mely számtartományba sorolt vonatok tartoznak a fővonali személyszállító vonatok számcsoportjába? — fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig, 210. Mely vonatok tartoznak a 20000 - 29999-ig számtartományba a vonat számozási számrendszerben? Fővonali egyéb vonatok. 211. Milyen számtartomány tartozik a fővonali tartalék vonatszám számcsoportjába? 14000 — 14999-ig. 212. Mi tartozik a mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok számcsoportjába? 30000 ― 39999-ig; 213. Melyik utasítás, vagy Segédkönyv tartalmazza a vonatok számtani sorrend szerinti elosztását? Menetrendi Utasítás. 214. Hol található a vonatok számtani sorrend szerinti elosztása? Menetrendi Utasításban.

27. függelék 27.1. 215. Mit nevezünk rendkívüli küldeménynek? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg. 216. Mikor kell a küldeményt rendkívüli küldeménynek minősíteni? Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

26

27. függelék 27.2.1. 217. Hogyan vállalhatja el a rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaság? Rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el. 218. Mikor vállalhatják el a vállalkozó vasúti társaságok a rendkívüli küldemények fuvarozását? Rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el. 219. Hogyan jeleníti meg az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ? Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszerben jeleníti meg. Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja.

27. függelék 27.2.2. 220. Mi a teendő az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén az átvételi engedélyen kívül a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyt ad ki. 221. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyének kiadása. 222. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően? Semmilyen, mert az átvételi engedély egyben továbbítási engedély is. 223. Mely szervezet adja ki a továbbítási engedélyt, ha a rendkívüli küldemény csak egyedi engedéllyel továbbítható? Az Üzemirányító Központ.

27. függelék 27.2.3. 224. Kinek a kérésére ki és hogyan adja ki az egyedi engedélyt? Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak. 225. Mikor és hogyan kerül kiadásra az egyedi továbbítási engedély? Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak. 226. Az egyedi továbbítási engedélyt ki juttatja el a vállalkozó vasúti társaság részére? Az Üzemirányító Központ juttatja el. 227.

Hogyan értesül a vállalkozó vasúti társaság az egyedi továbbítási engedély kiadásáról?

Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

27

228. Az egyedi továbbítási engedélyt mikor és hol kell nyilvántartani? Az egyedi továbbítási engedélyekről külön erre a célra felfektetett nyilvántartást kell vezetni azokon az állomásokon, ahol pályavasúti informatikai rendszer nem áll rendelkezésre. 229. Mit kell tenni az egyedi továbbítási engedélyek külön erre a célra felfektetett nyilvántartásban lévő adatokkal a küldemény tényleges továbbítása után? A küldemény tényleges továbbítása után a nyilvántartásban a vonatkozó adatokat érvényteleníteni kell. 230. Mikor szabad az egyedi továbbítási engedélyekről vezetett nyilvántartásban az engedélyre vonatkozó adatokat érvényteleníteni? A küldemény tényleges továbbítása után.

27. függelék 27.3.1. 231. A rendkívüli küldeményt személyszállító vonattal lehet-e továbbítani? Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — személyszállító vonattal nem továbbítható. 232. Milyen vonattal szabad rendkívüli küldeményt továbbítani a Forgalmi Utasítás függelékében előírtak szerint? Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — tehervonattal továbbítható.

27. függelék 27.3.3. 233. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányoknak? A külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányok bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba; 234. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő, az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsiknak, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges? Az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges.

27. függelék 27.3.4. 235. Milyen sebességgel lehet tolatni rendkívüli küldeménnyel rakott kocsikat? A rendkívüli küldeménnyel csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy az esetleges akadályt jelentő eszközök, épületek, műtárgyak előtt meg lehessen állni.

27. függelék 27.3.5. 236. Hogyan történik az értesítés az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény tényleges vonatba sorozása után? Általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott rendelkező állomást.


28

237. Hogyan történik az értesítés az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény tényleges vonatba sorozása után? Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati helyet. 238. Mely szolgálati helyeket köteles értesíteni az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője? A továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati helyet. 239. Milyen módon köteles az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő rendelkező állomásokat? Általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül köteles értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott rendelkező állomást.

27. függelék 27.3.5.1. 240. Hogyan és hol kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést, ha az állomás rendelkezik megfelelő pályavasúti informatikai rendszerrel? Az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást erről vezetni nem kell, az értesítésekhez a hozzáférést a pályavasúti informatikai rendszerben kell biztosítani. Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező helyeken nyilvántartást vezetni nem kell. 241. Kell-e nyilvántartást vezetni az általános engedéllyel továbbított küldeményről kapott értesítésről, ha szolgálati helyen nincs pályavasúti informatikai rendszer? Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező helyeken nyilvántartást vezetni nem kell. 242. Hogyan kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést, ha az állomás nem rendelkezik pályavasúti informatikai rendszerrel? Az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást erről vezetni nem kell.

27. függelék 27.3.5.2. 243. Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő kit köteles értesíteni? Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő az értesítést köteles előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba. Az értesített forgalmi szolgálattevő köteles az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesíteni:  a (kommunikációs) körzetéhez tartozó, pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező állomások forgalmi szolgálattevőit, akik a 27.2.3. pontban foglalt nyilvántartást kötelesek kiegészíteni a vonatazonosítóval (vonatszám, közlekedési dátum),  az állomási személyzetet,  a vonatfogadásra kötelezett pályaszemélyzetet az ÁVU-ban (VU-ban) előírtak szerint. Az adott értesítésben közölni kell a forgalombiztonsági feltételeket is. 1.3.D különbözeti vizsgához KTI által kiadott kérdések alapján

29

244. Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő mi alapján köteles értesíteni az érdekelteket? Az értesített forgalmi szolgálattevő a közlekedő vonatról az egyedi engedély alapján köteles értesíteni az érdekelteket. 245. Mikor nem kell egyedi engedély alapján közlekedő vonatról kapott értesítést a forgalmi szolgálattevőnek előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba? Amennyiben az értesítéshez történő folyamatos hozzáférést a pályavasúti informatikai rendszer biztosítja, a Fejrovatos előjegyzési naplóban az értesítést előjegyezni nem kell. 246. Mikor köteles az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő a kapott értesítést előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba? Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő az értesítést köteles előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba, amennyiben az értesítéshez történő folyamatos hozzáférést a pályavasúti informatikai rendszer nem biztosítja.

27. függelék 27.3.6. 247. Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője kit köteles értesíteni? Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles értesíteni a területileg illetékes forgalmi vonalirányítót. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell megtenni. Amennyiben a rendkívüli küldemény továbbításánál az állomásokon vagy a nyílt vonalon pályafenntartási műszaki munkavállaló jelenléte is szükséges a H.6. sz. Utasításban előírt feltétel vagy előírás szerint, akkor a forgalmi vonalirányító a rendkívüli küldeményt továbbító vonat várható közlekedésének időpontjáról értesíti a területi pályagazdálkodási diszpécsert, aki köteles intézkedni a pályafenntartási műszaki munkavállaló folyamatos biztosításáról. 248. A forgalmi vonalirányítót miről kell a forgalmi szolgálattevőnek értesíteni az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedése esetén? Az értesítéseknek tartalmazniuk kell a szállítás napját, az engedély számát, a korlátozási kódot, és a továbbító vonat számát, valamint a pályafenntartási műszaki munkavállaló és a felsővezetéki korlátozások szükségességét. 249. Kit köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni, ha az több vonalirányítói szakaszon át közlekedik? Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője köteles értesíteni a területileg illetékes forgalmi vonalirányítót. Ha a küldemény továbbítási útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a forgalmi vonalirányítók kötelesek a szomszédos forgalmi vonalirányítókat értesíteni. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell megtenni. 250. Hogyan köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről értesített forgalmi vonalirányító eljárni, ha a vonat több vonalirányítói szakaszt érint? Ha a küldemény továbbítási útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a forgalmi vonalirányítók kötelesek a szomszédos forgalmi vonalirányítókat értesíteni. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell megtenni.


30

27. függelék 27.3.7. 27.3.8. 251. A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője a vonat személyzetét mikor köteles értesíteni a rendkívüli küldeményről? A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője a vonat személyzetét a rendkívüli küldeményről csak akkor köteles az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.16.2. pontjában foglaltak szerint Írásbeli rendelkezésen értesíteni, ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges forgalombiztonsági intézkedéseket követel (sebességkorlátozás, vonattalálkozás tilalma, kísérés stb.) Amennyiben a rendkívüli küldemény továbbítása villamosított vonalakon történik és a H.6. sz. Utasításban előírt felsővezeték feszültségmentesítése szükséges, akkor a forgalmi szolgálattevő köteles ezt a körülményt (a rendkívüli küldeményt továbbító vonat várható közlekedésének időpontját, Rk-sorszámát és az engedélyben foglalt korlátozását) előre bejelenteni a villamos üzemi diszpécsernek, aki köteles intézkedni a felsővezeték feszültségmentesítéséről, földeléséről, illetve a továbbítási engedélyben kiadott feltételek biztosításáról. 252. Mely állomás forgalmi szolgálattevője értesíti a rendkívüli küldeményt továbbító vonatszemélyzetet, ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges forgalombiztonsági intézkedéseket követel? A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője.

27. függelék 27.4.1. 27.4.2. 253. Mit kell közölni az engedélyben, ha az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldeményeket tartalmaz? Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza. Az általános érvényű engedéllyel továbbítható rakszelvényen túlérő típusküldemények méreteit és azok jelölését a H.6. sz. Utasítás tartalmazza. Az egyes típusméretekhez tartozó korlátozó előírások a H.6. sz. Utasításban állomások, vonalak, illetve rendelkezési szakaszok szerint vannak kidolgozva. 254. Mikor tartalmazhatja csak a küldeményre vonatkozó korlátozás kódot az átvételi engedéllyel továbbítható küldemények esetében az engedély? Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében. 255. Mit kell az engedélynek tartalmaznia általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében? Az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza.

27. függelék 27.4.3. 256. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb küldemények esetén a (00) kód megjelölés? Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni (00). 257. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb küldemények (06) kód megjelölése? Saját kerekein továbbított jármű, melynek futásjóságát Futási Bizonylattal kell igazolni (06).


31

258. Mit jelent az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (07) kód megjelölése? Nem rakszelvényen túlérő egyéb küldemény (pl. hosszú) (07). 259. Milyen általános érvényű engedéllyel továbbítható, egyéb küldeményt kell (08) kóddal megjelölni? A nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (08). (Műszaki Táblázatok II. 6.sz.Táblázat szerint engedélyezett) 260. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (65) kód megjelölése? Nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (65). (Műszaki Táblázatok II 6.sz. Táblázat vonalosztály oszlopában megadott határértékig, csak 2 és 4 tengelyes vasúti kocsikra). 261. Hogyan, milyen kóddal kell megjelölni azokat az általános érvényű engedéllyel továbbítható nemzetközi küldeményeket, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni? Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni (00).

27. függelék 27.4.5. 262. Honnan kötelesek az egyes típusméretekre vonatkozó korlátozásokat a forgalmi szolgálattevők megállapítani? A forgalmi szolgálattevők az egyes típusméreteknél, valamint a 27.4.3. sz. pontban felsorolt egyéb küldeményekre vonatkozó korlátozásokat az ÁVU-ból kötelesek megállapítani.

27. függelék 27.4.6. 263. Mit kell tartalmazni az engedélynek egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében? Az egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a rá vonatkozó korlátozás kódot, valamint a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételeket tartalmazza. A forgalmi szolgálattevők a továbbítási engedélyben rögzített állomási vágánycsoportra vonatkozó korlátozást az ÁVU-ból kötelesek megállapítani.

27. függelék 27.4.7. 264. Mely utasításba, segédkönyvbe kell bedolgozni az állomási vágányok rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K, A, B, C, D, E, F) megjelölést? Valamennyi ÁVU-ba be kell dolgozni a H. 6. sz. Utasítás állomási vágányok rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K,A,B,C,D,E,F) megjelölést.

27. függelék 27.4.12. 265. Mi tartalmazza a pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó előírásokat? A pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó előírásokat külön utasítás tartalmazza.


32

27. függelék 27.5.2. 266. Mi tartalmazza az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítására vonatkozóan a nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő fővágányokra vonatkozó korlátozásokat? A nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő fővágányokra vonatkozó korlátozásokat az éves vonalengedélyek tartalmazzák. 267. Mit tartalmaznak az éves vonalengedélyek az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítására vonatkozóan? A nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő fővágányokra vonatkozó korlátozásokat. 268. Milyen korlátozásokat tartalmaznak az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítására vonatkozó éves vonalengedélyek? A nyíltvonali, és az állomások átmenő és a közvetlen mellettük fekvő fővágányokra vonatkozó korlátozásokat.

27. függelék 27.5.3. 269. Milyen módon lehet az engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsikat továbbító vonatot fogadni, ha a szolgálati helyre vonatkozóan az általános korlátozáson túli korlátozás van érvényben? Amennyiben az általános korlátozásokon túli korlátozás van érvényben, akkor a vonatot csak a vonatszemélyzet előzetes értesítését követően lehet fogadni.

29. függelék 29.2.9. 270. Mi az eljárás, ha a mérőkocsit forgalmi okból nem lehetséges a bevezető rendeletben megadott vágányúton közlekedtetni? Ha forgalmi okból nem lehetséges a közlekedtetés lebonyolítása, akkor a mérőkocsit a szolgálati helyen meg kell állítani, és a legrövidebb időn belül biztosítani kell a megadott vágányúton való leközlekedtetését. 271. Milyen vágányúton kell a bevezető rendelet értelmében a mérőkocsit közlekedtetni, ha nincs egyéb forgalmi akadály? A mérőkocsik meghatározott vágányutat mérnek, ezért azokat a bevezető rendeletben megadott vágányúton kell közlekedtetni. 272. Mi a teendő, ha a mérőkocsit forgalmi ok miatt nem lehetséges a bevezető rendeletben megadott vágányúton közlekedtetni? A mérőkocsit a szolgálati helyen meg kell állítani, és a legrövidebb időn belül biztosítani kell a megadott vágányúton való leközlekedtetését.

29. függelék 29.2.10. 273. Milyen mérőkocsik végezhetik a vasúti pálya és tartozékainak mérését? A vasúti pálya és tartozékainak (alépítmény, felépítmény, felsővezeték) mérését önjáró mérőkocsik (vágánygeometriai-, videós pályafelügyeleti mérőrendszer) és vonatba sorozott mérőkocsik (vágánygeometriai-, síndiagnosztikai-, felsővezeték mérőrendszer) végzik.


33

30. függelék 274. Ki köteles a féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a megőrzésükre vonatkozó előírások betartását kétnapontként ellenőrizni? A féksaruk gondos kezelését és az előírt mennyiséget, továbbá a megőrzésükre vonatkozó előírások betartását az állomásfőnöknek vagy az általa megbízott dolgozónak kétnaponként ellenőrizni kell. 275. Hány naponként kell az állomásfőnöknek, vagy az általa megbízott dolgozónak a féksaruk gondos kezelését ellenőrizni? Kétnaponként.

33. függelék 33.2.4. 276.

Hogyan szabad a RO-LA kocsik egymás közötti kapcsolását végrehajtani?

Az alacsony rakfelületű RO-LA kocsik egymás közötti kapcsolásakor sohasem szabad a kocsik közé lépni. A kapcsolást csak a rakfelületről szabad elvégezni a kocsik összetolása után, azok álló helyzetében.

33. függelék 33.6.12. 277. Kit köteles az üzemveszélyes járműhibákról értesítést kapott területi főüzemirányító értesíteni? Az üzemveszélyes járműhibák felfedését a területi főüzemirányítónak haladéktalanul jelenteni kell, aki köteles értesíteni az érintett vállalkozó vasúti társaságot. A kisorozás utáni javításáról a sérülés mértéke alapján a vállalkozó vasúti társaság dönt. Előzetes egyeztetés nélkül a sérült kocsikat más állomásra feladni nem szabad.


34

Ellenőrző kérdések. 2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz

Recommend Documents