ÉLETKÉPEK I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM MÁRCIUS. 29

ÉLETKÉPEK I . ÉV F OLYA M 2. S Z Á M



2 0 1 1 . M ÁRC IU S . 2 9 .

R Á K O S P A L O T A

Karinthy Frigyes

PETŐFI-FÉLE



P E S T Ú J H E LY



Ú J P A L O T A

A SZABADSÁG ÜNNEPE

Szólék magamhoz: Nos, mi lesz? Felelj! A kérdésre, mely át és áthevít Valóban érzed-é a lángsugárt Amely pezsgésbe hozza véredet? Valóban érzed homlokod felett A szellemajkak érintéseit Elbírod-é viselni a világ Legborzasztóbb fájdalmát, legnagyobb Szörnyüségét, mely e szóban van Mind összeforrva: „Költő?!” Óh e név Nem azt jelenti, hogy talán csupán A rythmusérzék bennek megfogant Nem költő még, ki verset írni tud S lehet költő, ki nem tud írni azt. Ő a legtisztább emberszeretet A legnemesebb ember-érzemény Világ lelkének indulatja ő Mely lángra gyújt és elragad mikép Az egri bor, avagy Vezúv heve Elég nemesnek érzed-é magad Elég szeplőtlen-é ahhoz szived Hogy érdemesnek tartsd magad e nagy E véghetetlen névre, mely eget Földet hasítva, mint egy égi fény Keresztül zúg az éj sötétiben. Elég magasra száll-e szellemed Hol ég és föld egy lángfelhőbe fúl Vagy csillagoknak szende fényei Utad szelíden meghatárolák? Ha úgy vagyon: előre! Mit törődsz E földi zajjal, mely körüldonog Röpülj a napba s fördjél benne meg És burkolózz a felhők árnyival Aztán dalolj magadnak lángolón Ahogy szivedből, lelkedből telik S ne várd az élet szebb jutalmait. De hogyha szíved csak a vágy viszi E szentelt csarnok oltárképihez Hogy a dicsőség myrtus ágait Rakják fejedre embertársaid Akkor maradj közöttük és alant Akkor dalolj vakondokéneket Kimérve és tökéletes rimek Igája mellett és dalold nekik Üres szívvel álérzeményeid, De jól vigyázz, - ne közelíts a nap Lángfényihez, mert megbosszulja az A méltatlan merészséget s lesujt A föld porába, honnan feljövél S ne közelíts hitvány lantod megül A költő lelke égi trónusát Körülvevő dicsfénynek lángihoz.

S aranybetükkel följegyezve lész Történelemnek órjás lapjain Mig fönt az aether költőlelkei Kiket nem ért, nem lát a nagyvilág Lenéznek rád a megvetés sulyos Tekintetével ... Oh felelj szivem Mit érzel ettől, óh mit érezel E pillanat nagyságát érezed Költő vagy-é? felelj tehát ... Ne még Majd megfelel rá a jövő. Elég.

Nagyon erős a meggyőződés bennünk, hogy boldogságot csak az adhat számunkra, ha valamit megszerzünk, birtokolunk. Ezért van az, hogy a bevásárlás nem csupán a szükséges dolgok megvétele a számunkra, hanem valamiféle örömszerző, pontosabban pót-örömszerző cselekedet lett az életünkben. Magamon is észreveszem, hogy egy nagyobb beszerző út után, amikor kibontok mindent, és az asztalra helyezem a megszerzett tárgyakat, ételt, jóleső érzéssel „legeltetem rajtuk a szemem”. Így azután egyre gyakrabban vásárlunk, és törekszünk megszerezni, a talán nem is szükséges dolgokat, hogy önmagunkat boldoggá tegyük. De valahogy nem tudunk „betelni”, valódi jó érzésekkel megtelni. Minden lemondást azonban veszteségként élünk meg, boldogtalannak érezzük magunkat. Ami már egyszer a miénk, arról nehezen mondunk le, magunkhoz szorítva ragaszkodunk hozzá. Felháborodunk, ha valaki, valakik elkérnek, vagy talán elvesznek tőlünk, de még akkor is sértettség van ben-

nünk, ha önszántunkból mondunk le valamiről, mert annyira mélyen rögzült a tudatunkba, a szívünkbe, hogy csak akkor vagyok, csak akkor lehetek boldog, ha kapok, ha megszerzek, és a lemondás pedig egyenlő a boldogtalansággal, a kifosztottsággal. Ezek a napok, hetek a keresztyén-keresztény egyházakban a nagyböjt ideje. A böjt lehetősége pontosan arra mutat rá, hazugság, hogy csak a szerzés által történik valami jó az életünkben, és lehetünk boldog emberek. A böjt többek között arról is szól, hogy felfedezhetjük az elveszített nagy igazságot, hogy az örömmel való lemondás boldoggá tesz, és sok mindennel megajándékoz. A böjt visszaadja az ember szabadságát. Sajnos, ahogy a szép, teremtett élővilág pusztul és tűnik el a környezetünkből, úgy vesz bennünket körbe egyre több tárgy, amelyek egy idő után nem csupán részei a környezetünknek, hanem hihetetlen erős befolyást szereznek felettünk, rabtartóinkká válnak. Laptop, mp3 lejátszók, internet, egyre vékonyabb plazma televíziók,

hosszan sorolhatnám. Nem csupán tárgyak, amelyek megszerzése az életünk elsődleges céljává vált, hanem az időnket, az életünket elrabló tárgyak, rabtartóink. A böjt a szabadság ünnepe! Ráeszméltet az elveszett szabadságunkra, az összezavarodott életcéljainkra. A böjtben, a lemondás mozdulatában, tettében kinyilvánítjuk, hogy szabadok vagyunk a tárgyaktól, a tárgyiasult értékvilágtól. Nem ők az urai az életünknek, hanem csupán eszközök. A lemondás egyben helyet ad, hogy valódi értékekkel teljünk be. A lemondás ugyanis időt ad a számunkra, hogy valami mást tegyünk, valami másnak helyet adjunk. A böjt legfőbb területe természetesen az étel szabad megvonása önmagunktól. A lemondás mozdulata kifejezi egyrészről, hogy bizalmunk van az életünket megtartó Istenben. Kifejezzük benne szabadságunkat, uralmunkat a testünk felett. Azonban nem csak az étkezés területén élhetjük át a böjtöt. Íme, néhány példa.

Az ünnep

Alkotmányozás

Az én újságom

Mi mennyi?

Maradj e földön, hogyha nem tudod Megérezni szivednek lángjait És hadd viruljon kikelet virány Ne gondolj azzal, élj, s nyugodt lehetsz „Dicsőségedre írnak költeményt”,

2. oldal



3. oldal

5. oldal

5. oldal

Fogyasztás böjtje. Gondoljuk át, mire mennyi pénzt költünk. Hol van olyan terület, ahol a szükséges és méltó örömet adó kiadásokon túl feleslegesen és túlzóan pazarolunk. A fennmaradó összegnek keressünk olyan célt, amellyel a szükséget szenvedőknek segíthetünk. Fogjuk vissza a fogyasztásunkat! A böjtöt ökológiai téren is éljük meg! A víz, az áramfogyasztásunk terén legyünk óvatosabbak. Legyenek napok, amikor a gépkocsit nem használjuk! Szem böjtje. A külső látásunk túlzó hangsúlyát váltsa fel a „belső látás” erősítése. Szakadjunk el napokra a televíziótól, a számítógéptől, az internettől! Csak a legszükségesebbek elvégzésére használjuk az internetet! Használjuk fel a szabaddá váló órákat olyan beszélgetésekre, találkozásokra, amelyekre már régen sort kellett volna kerítenünk. A virtuális kapcsolatok helyébe a valódi találkozások, beszélgetések lépjenek! Gondoljunk Alexandriai Philón szavaira: „Mindenkivel légy szeretetteljes, mert bárkivel találkozol, mindenki nagy belső küzdelmet vív”. Vegyük elő azt a régen megvásárolt könyvet, amit idő hiányában félre tettünk. A szó, a hang böjtje. Törekedjünk elcsendesíteni a saját világunkat, hogy megteremtődjön a „belső csend” lehetősége. Fiataloknak azt ajánljuk, tegyék félre kis időre az mp3 lejátszójukat. Idősebbek a folyamatos rádióhallgatásban tartsanak nagyobb szüneteket. A megteremtődő csendben figyeljünk oda a körülöttünk élők valódi szükségleteire. Ha lehetséges, kérjük meg a családunkat, hogy esténként legyen félórás, egyórás teljes csend. Jegyezzük föl, hogy milyen gondolatok támadtak bennünk a személyes csendességünk során. Vasárnaponként családi közösségben megoszthatjuk egymással egy jóízű beszélgetés során mindezt. Az akaratosság böjtje. Tudatosan figyeljünk oda, hogy önző, rossz értelemben vett önérvényesítésünk hol jelentkezik. Családunkban, szűkebb köreinkben, engedjünk nagyobb teret a másik meghallgatásának, szólásának, véleményének. Gondoljuk át, mely területeken váltunk „urakká, zsarnokká” a másik élete felett. Legyünk ismét a szeretet szolgái az életükben! A böjt így nem csak bennünket tesz szabaddá, de másokat is, a mi zsarnokoskodásunk alól. Fogarasi Gábor református lelkész (Újpalotai Református Missziói Egyházközség)

Futottunk

8. oldal

 2  ÉLETKÉPEK 

2011. március 29.

Ünnepel a kerület Márciust ismét egy rendkívüli április követi majd A történelem tele van párhuzamokkal. Vagy legalább is az utókor hajlamos arra, hogy a múltban a jelen előzményeit észlelje. 1848-ban bajban volt az ország, mint most 2011-ben. Ugyanúgy és mégis másképpen. Akkor a megoldás érdekében még idejében sikerült összefogásra biztatni a nemzetet, most is erre van szükség. S még egy párhuzam a két dátum között: ahogy 1848-ban egy termékeny április követte a forradalmi márciust, úgy remélhetőleg, a 2011-es ünnepi március is hasonlóképpen fog majd folytatódni.

Pestújhely

A hagyományokkal ellentétben a pestújhelyi 48-as emlékműnél idén, március 15-én nem a késő dél-

utáni órákban, hanem már a délelőtt folyamán megemlékeztek az ünneplők. A rendezvény szervezője ezúttal is a Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület volt. A közeli általános iskola diákjainak rövid műsora után Illés Ferenc pedagógus, az egyesület tagja mondott ünnepi beszédet: – Március 15. ünnepléséhez a fővárosban könnyű történelmi helyszínt találni. Pestújhelyen ez nehezebb, mert fiatal a városrész, hiszen tavaly még „csak” százéves volt. Mégis azt mondom, történelmi helyszínen vagyunk, a Pestújhelyi téren felállított emlékmű az első a kerületben, amely az 1848as forradalom emlékére létesült. Ez is mutatja elődeink hazaszeretetét, lokálpatriotizmusát. A Pátria Egyesület évente ünnepli itt e jeles napot. A magunk eszközeivel igyekszünk méltó módon megemlékezni, és folytatni az elődeink által megkezdett hagyományt. Illés Ferenc ünnepi beszédében szintén a történelmi párhuzamokra hívta fel a figyelmet. Hittük volna, hogy 20 évvel az oroszok kivonulása után újabb veszély fenyegeti a magyar szabadságot? Az államadósság és annak következményei. Miközben az ál-

lam dolgozik a problémák megoldásán, szuverenitásunk megőrzésén, nehezen tud segíteni minden rászorulón. A szegények szabadságáról szóló történetek keserédes mesék. Aki szegény, az kiszolgáltatott, helyhez kötött, tehát nem szabad. Nehéz időkben kölcsönözzünk egymásnak egy kis optimizmust! Ismét nemzeti összefogásra van szükség! A mai felnőtt generációk feladata e probléma megoldása, hogy unokáink gondtalanul és szabadon ünnepelhessenek és emlékezhessenek majd. Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet. A pártok és civil szervezetek mellett az önkormányzat koszorúját László Tamás polgármester és Bitvai Nándor alpolgármesterek helyezték el.

Rákospalota

A kerület legidősebb városrészében hagyományosan a Fő utcai Kossuth-szobornál zajlottak a megemlékezések. Az itteni rendezvény házigazdája a Gazdakör és a Szilas Néptáncegyüttes volt. A lassan 15 esztendős együttes ezúttal is látványos műsorral emlékezett a 163 évvel ezelőtti eseményekre. A Dűvő Együttes zenéjére a Szilas valamennyi csoportja bemutatkozott a nagyszámú érdeklődőnek. A rendezvényen dr. Pintér Gábor önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet. A szónok elsősorban az önkéntesekből alakult nemzetőrség szerepét és fontosságát hangsúlyozta: – A haza számára rendkívüli jelentőséggel bírt az önálló nemzeti őrsereg megalakítása. A vértelen forradalom után megalakuló első felelős minisztérium ezt az egyik legfőbb feladatának tekintette. A nemzetőrség megalakulásához a legnehezebb feladatot a szükséges fegyverek biztosítása jelentette, melyet nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a későbbi szabadságharc idejére sem. A külföldi szállításokat az osztrákok akadályozták, és a hazai fegyvergyártás beindítása is akadozott. A szabadságharc végére a magyar hadseregből 20000 katona fegyverét csak a lándzsa vagy a kiegyenesített kasza jelentette. A szabadságharc leverésével az önálló magyar, nemzeti hadsereg sem maradhatott fenn. Ám a forradalom eme vívmánya sem tűnt el örökre. A kiegyezést követően 1868-ban állították vissza az általános hadkötelezettséget Magyarországon. A békeidőben alkalmazott sorozás és sorkatonai szolgálat intézménye egészen 2004-ig fennállt. A honvéd kifejezés nemzetté válásunk idején, a reformkorban született. Először Kisfaludy Károly használta 1821-ben „Az élet korai” című versében. 1848 tavaszától Kiss Károly hadtudós szorgalmazta használatát a magyar hadsereg katonáinak megnevezésére, mely a mai napig a közlegény

magyar megfelelője lett. Ehhez hasonló kifejezést egyetlen más nemzet hadseregében sem találhatunk. Miután az ünneplők megkoszorúzták a palotai 48-as emlékművet, a résztvevők hazatértek. A párhuzamoknál maradva, így volt ez 1848 március 15-én is, miután a Márciusi Ifjak kinyomtatták és szétszórták a 12 pontot, hazamentek, hogy megebédeljenek, és erőt gyűjtsenek a délutáni – a Nemzeti Múzeumnál kezdődő – eseményekhez.

zet 1848. március 15-én született. Volt egy nemzedék, az ötvenhatosok, akik az életüket, a munkájukat, emberi kapcsolataikat kockáztatták azokért a napokért, amikor átélhették, hogy van szavuk az elnyomók ellen, amikor kiállhattak az országért. Számukra a sikert az elnyomók bukása, a nehézséget a menekülés és a megtorlás jelen-

ti Alkotmány a lehető legszélesebb nyilvánosság mellett, a magyar emberekkel folytatott konzultáció alapján születik: mind a 8 millió választópolgárt megkérdeztük arról, hogy melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyek mindenképpen szerepeljenek az alkotmányban. A mai napig már csaknem egymillió válasz érkezett. Az 1949-ből szárma-

tette. Volt egy nemzedék, aki az ő március 15-jén a közelgő szabadságot remélte, kiállását a remény és munka jelentette. Ők a nyolcvankilencesek, akiknek hitéből jöhetett létre a magyar demokrácia, és akiknek a sikert a távozó megszállók, a nehézséget a mindenhová beszivárgó múlt jelenthette, amit itt is átélünk mindennapi harcainkban. A mi nemzedékünknek másfajta nehézségekkel kell szembenézni, mint elődeinknek. A mi március tizenötödikénken, a szabadságért, nem idegen erőkkel kell hadakoznunk. Nekünk a minket gúzsba kötő adóssággal kell megküzdenünk. A helyzet szinte napra hasonló ama március-áprilisi történésekhez: az egy évvel ezelőtti választás tette kötelezővé az alkotmányozást, mert alkotmányozási kényszer nincsen, de alkotmányozási kötelezettség van. A mai ünnep előestéjén nyújtotta be a Fidesz-KDNP-frakciószövetség Magyarország Alaptörvényét. Az új és végleges alkotmány Húsvéti Alkotmány lesz, hiszen a parlament nagyhét hétfőjén szavazhat róla. Minden közép-európai ország új alkotmányt fogadott el a kommunista diktatúrák bukása után, a ’90-es évek elején. Magyarország mindmáig az egyetlen, amelynek a diktatúra időszakából – 1949-ből – származó átmeneti alkotmánya van. A rendszerváltáskor paktumalkotmány jött létre, a pártok egymással megkötött titkos paktumai és rossz kompromisszumai alapján. A Húsvéti Alkotmány végleg kimondja a kommunista diktatúrával való szakítást, és világossá teszi, hogy a magyar emberek mai szabadságának alapjait az 1956-os forradalom hősei rakták le. A Húsvé-

zó átmeneti alkotmány nem tudta megvédeni hazánkat attól, hogy a hivatalukkal visszaélő vezetők kétszer is elkövessék a legnagyobb politikai bűnt. Kétszer is a végletekig eladósították Magyarországot: először a ‚80-as évek végén, utána pedig a Gyurcsány-korszakban. 2002 és 2010 között. Az új és végleges alkotmány megvédi Magyarország gazdasági függetlenségét, mert alkotmányos védelmet biztosít az eladósítással szemben. Közpénzügyi fejezetében rögzíti: az államadósság szintjét a jelenlegi 82%-ról 50%-ra kell csökkenteni, és az évről évre elfogadott költségvetések soha nem növelhetik az államadósságot. Az átmeneti alkotmány nem tudta Magyarországot megvédeni attól, hogy közvagyonát magánérdekek alapján elherdálják, ellopják. A Húsvéti Alkotmány teljesíti a magyar emberek jogos elvárását, és megvédi a nemzeti vagyont, biztosítja annak megőrzését. Megvédjük a magyar földet és kulturális örökségünket is. Az új és végleges alkotmány biztosítja, hogy a magyar gazdaság az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapul. A munka és a munkát végző emberek ezzel visszakapják megbecsülésüket. Az alaptörvény benyújtása március 15-re, jóváhagyása a 2010-es választás második fordulójára esik. A Húsvéti Alkotmány a feltámadás, a magyar feltámadás jegyében kel életre. Magyarország Alaptörvénye a nemzeti egység jegyében születik, nem véletlenül kezdődik a Himnusz kezdő sorával: „Isten, áldd meg a magyart” és nem véletlenül végződik a 48-as 12 pont záró sorával: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” Riersch Tamás

Újpalota

Amióta megépült a Boldog Salkaházi Sáráról elkeresztelt újpalotai templom, ismét erősödni látszik a közösségi élet a legfiatalabb városrészben. Ennek egyik jele, hogy rendszeresen telt ház mellett zajlanak a templomban rendezett közösségi események. A létesítmény története során első ízben adott otthont a Március 15-i ünnepségnek. A XV. kerületi önkormányzat vezetése úgy gondolta, hogy a templom udvara kiváló helyszín egy ilyen fontos ünnep lebonyolítására. A szervezők pedig rendhagyó a helyszínhez rendhagyó ünnepi programot választottak. A XV. kerületben többször is fellépő KOMA Társulat (és a Mező Együttes) tagjai ugyanis a helyszínhez kiválóan alkalmazkodva – egy kicsit a közönséget is bevonva – emlékeztek meg a magyar történelem egyik legfontosabb eseményéről. A fiatal színészek a „játékba” a polgármestert is bevonták, így László Tamás a rögtönzött darab részeként mondhatta el ünnepi beszédét: „Volt olyan bátor nemzedék, mint a 48-as, amely a nemzetért úgy állt ki. hogy utcára vonulva szabadságot kiáltott. Megfogalmazta céljait, nemzeti kormányt alakított, hozzáfogott az ország gazdaságitársadalmi-politikai rendszerének átszervezéséhez. A magyar nem-

 3  ÉLETKÉPEK 

2011. március 29.

Hitvallás és vallomás Felszólalás az Alaptörvény Nemzeti hitvallás fejezetéhez 2011. március 22-én ÉRTÉKVÁLLALÁSUNK ÉS KIINDULÁSI PONTJAINK címmel Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! István király Intelmei az első szabadon választott kormány belső alkotmánya volt, amelyben az áll: sis honestus. Pápai Páriz Ferenc híres szótára szerint: honestus – tisztes, becsületes, emberséges. Jordánszky Elek 1808-ban István király mondatát így fordítja: légy ember becsülő. Szép fordítás. A becsület erényét emberszeretettel s cselekvő magatartással kapcsolja egybe. Amikor István király, háta mögött egy elporladt pogány évezreddel, 1015ben papírra vetette – vagy tudós szerzetesével megíratta – intelmeit, amikor latin nyelven megalkotta erkölcsi testamentumát, amelyben Imre herceget életre, uralkodásra, emberségre akarta atyai szóval tanítani - így szólt: sis honestus, cselekedj tisztességgel, becsülettel, emberséggel. Ennek a mondatnak a kifejtett dokumentuma áll előttünk, XXI. századi formában. Egy évezred van a hátunk mögött. És ebben az Alaptörvényben benne van ez az ezer év is, benne vannak István király intelmei – sokak szerint ez az első alaptörvényünk; de benne van gróf Széchenyi István Intelmei is Béla fiához, amelyben leírja, hogy mivel tartozik az ember önmagának, családjának, nemzetének. Mert ettől lesz az Alaptörvény valóban alap, aminek a biztonsága nélkül nem húzható fel épület – ez a bibliai sziklára épült ház, amit nem sodor el zápor, zúduló szökőár sem… Mivel tartozom önmagamnak, családomnak, nemzetemnek. Ennyi – se több, se kevesebb, a hívő ember hozzáteszi, hogy mivel tartozom Istennek. Erről szól ez a dokumentum, felemelkedésünk dokumentuma. Tisztelt képviselőtársaim! Az Alaptörvény ritka megszólalás. Nem mondjuk el mindennap magunkról, hogy kik is vagyunk, mit vállalunk, mit vallunk, mit ismerünk, mit ismerünk el és mit nem ismerünk el. Ehhez hosszú előkészület, kellő sűrűsödés kell, alkalmas pillanat, amire sokáig, türelmesen kell várni és készülődni – bátran várakozva (mert a várakozáshoz bátorság is kell), bensőnkben építkezve, hogy a mondatok kikristályosodjanak. Ez a mostani „pillanat” régen elkezdődött, öszszesűrűsödött 1956-ban, 1989-90ben, de leginkább 2010-ben, húsz évvel 1990., az első szabadon választott népképviselet megalakulása után. Sokan azóta várnak erre az Alaptörvényre, aminek olyannak kell lenni, mint egy kiszakadó kiáltásnak. Egy kiáltást nem előzhet meg hosszú, esetleg terméketlen vita, egyszerre kell kiszakadnia belőlünk. Hiszen már régen elkészült bennünk, teljesen készen van, csak a pillanat kellett, annak kellett eljönnie, a kiszakadás pillanatának. És sokan, nagyon sokan érezzük azt, hogy ez a pillanat eljött. És ez átüt, átsüt fanyalgáson, gúnyon, kisstílű, szégyenteli pártoskodáson is. Aki sokat és hosszan szeretne vitatkozni ezen az Alaptörvényen,

nem érti e pillanat nagyszerűségét, különlegességét, abban nem érett meg semmi… Átüt halálon is, mert Arnóth Sándor is itt van közöttünk, aki készült az Alaptörvény kikiáltására, aki engem – és másokat is – testvérként szólított mindig: Szervusz, testvér! Ez a testvériség is itt van az Alaptörvény első részében, a Nemzeti hitvallásban. Átölel minden magyart, halottat és élőt és majd megszületőt is. Tisztelt képviselőtársaim! A megvallás, a vallomás is ritka pillanata az életnek, olyan ez, mint az életünk egy szóval történő öszszefoglalása, ennek a pillanatnak is meg kell érni. Olyan ez, mint a forma kiszakadása a kőből, amit véstünk, az a darab már nem lehet soha ott, a kialakult, kivésett forma viszont mindig ott marad. Ilyen mondatokat olvasunk a Nemzeti hitvallás 3. részében, hétszer teszünk vallomást az emberről, a közösségekről, az élet értelméről, céljáról, rész és egész, egyén és állam kapcsolatáról. Megfogalmazzuk az origópontjainkat, ama arkhimédeszi fix pontokat is, amikre szükségünk van az újrakezdéshez, a felemelkedéshez. Vannak ilyen origópontjai a magyar történelemnek, amiktől új időszámítás kezdődhet, ki kell mondani azt, amit el akarunk hagyni, de nem a múltat végleg eltörölni hamis, álságos lelkületével, hanem annak a deklarálásával, hogy mi évül el, és mi nem, mi jogfolytonos és mi nem az, mi vezethet a nemzet megújulásához és mi az a ballaszt, amitől meg kell szabadulni, hogy felemelkedhessünk. Erről van szó és éppen nem történelemhamisításról, hanem éppen a történelmünk mély ismeretéről. Pontosan meg kell fogalmazni, hogy mi ártott a magyarságnak és mi gyógyított és gyógyít a mai napig. Az ’56-os forradalom szabadsága és nemzeti összefogása gyógyító, mozgósító erő ma is, ez biztos origópont, helye van az Alaptörvényben. Az erkölcsi züllés és megrendülés évtizedei utáni lelki és szellemi megújuláshoz el kell választani a jót a rossztól, enélkül nincs megújulás, enélkül marad a mocsár. Halljuk a vádat: az Alaptörvény múltba révedő. Tévedés, éppen hogy jövőbe tekintő és a gyermekeinket és unokáinkat szólítja meg, akiknek hiszünk a tehetségében, kitartásukban és lelkierejükben… Én a feleségemmel együtt a hetedik unokámat várom ezzel a hittel, nagypapaként átélem a fogantatás, a születés, az élet csodáját. Ez is benne van az Alaptörvényben. Egyetlen szót javaslok kicserélni – ne szerződést kössünk a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, ahogyan a Nemzeti hitvallás mondja, hanem szövetséget. Sokkal többet jelent: egyszerűen mindent. Végezetül: hálás vagyok a sorsnak, hogy a mi nemzedékünknek jutott ez a rendkívüli megtiszteltetés, hogy megalkothatjuk és jóváhagyhatjuk a magyar nemzet első és egységes Alaptörvényét. Istenem, köszönöm különleges ajándékodat! László Tamás országgyűlési képviselő, polgármester

Ady Endre

A márciusi Naphoz (részlet) …verje meg az Isten a verejtékünket, Verje meg veréssel egész életünket, Ha tovább tengődünk ilyen kábult-árván, Csókunkat a szánkban, álmunkat a párnán, Gyermeket igérő legszebb ingerünket, Verjen meg az Isten, verjen meg bennünket, Verje meg a tettünk, verje meg az álmunk, Dunai-tiszai régi megállásunk, Verje a multunkat, verje a jövőnket S betyáros magunkból elkövetkezőket, Ha el nem tiporjuk, kik utunkat állják…

Az új alkotmány történelmi alapvetéséhez Ezeknek a soroknak az írója nem alkotmányjogász, hanem hajdani történelemtanár. Nem veszi a bátorságot, hogy nyilvánosan hozzászóljon az új alkotmánytervezet érdembeli közjogi alapvetéseihez, de a tervezet preambulumának jellege olyan, amit a laikus is bízvást véleményezhet. Amikor arról folyik a vita, hogy van-e ma alkotmányozási kényszer vagy nincs, és amely vitában elég bizarr módon egy oldalra kerül a mai parlamenti ellenzék ballibberális társasága az alkotmányjogászok ama táborával, amely az elmúlt húsz év alkotmánybíráskodási gyakorlatát egy „láthatatlan alkotmányozási” folyamatnak értékeli, azaz nem hajlandó elszakadni az 1989es „ideiglenes” alaptörvénytől, nos akkor éppen a folytonosságot kell hangsúlyozni. Csak egy nagyon is másfajta folytonosságot. A történelmi folytonosság viszszaperlését és visszaállítását. Azt hogy az új alkotmány tudatosan és látványosan kinyilvánítsa: nem érvényesek, jobban mondva történelmileg „felülírandók” azok a tragikus történelmi pillanatok, amikor felfüggesztődött a magyar nemzet alkotmánya. Miért? Mert ezek a történelmi esetek minden alkalommal a nemzetet kívülről ért támadások következményei voltak. Ezért kell szilárdan állítanunk: igen is van alkotmányozási kötelessége annak a parlamentnek, amelyet példátlan törvényalkotói jogosult-

sághoz juttattak az állampolgárok a 2010-es választáson. A magyar történelmi alkotmányosság folytonosságát kell hangsúlyozni, amely nem szakadt meg 1849-ig. Ez lényegében még történelmi alkotmány volt – jogszokások, szokásjogok, törvények, szabályok századokon át összegeződő, belső harmóniába érlelődő joganyaga. Ennek kell majd helyét átadnia a polgári korszakban az ún. kartális alkotmánynak, tehát annak a szerkesztett és rögzített alaptörvénynek, amely minden jogforrás csúcsszövege. Az alkotmányos legitimitású Magyar Királyság fennállt a török hódoltság idején, és később a Habsburg dinasztia államvezetése alatt is. (Jellemző „ellenpélda”: II. József megkoronázatlanságát kirívó alkotmánysértésként élte meg a magyarság.) 1849-ben tehát és még két alkalommal szakadt meg a magyar alkotmányosság folytonossága: 1919ben és 1944/1949-ben. A magyar parlamentnek 1920-ban első dolga volt, hogy visszaállítsa a folytonosságot 1867-utántól, és 1989-ben ez lényegében újra megtörtént. De csak félig (és félszeg módon). Itt az alkalom tehát, ismételjük meg, hogy egy majdnem össznemzeti felhatalmazással bíró parlament deklarálja a magyar alkotmányosság több mint ezer éves folytonosságát. Hangsúlyozva a megszakítottság eseteit, szükségszerűen kitérve a nemzet és

állam fogalmainak pontos definiálására, ami természetesen magába foglalja az „államnemzet” és a „kultúrnemzet” distinkcióját is – ez a jelenlegi határokon kívül élő (utódállamokbeli és emigrációs) magyarok „kartális” visszaemelését jelentené a nemzettestbe. Úgy gondolom, nem elégséges a futó hivatkozás a Szent Koronára, de 2011-ben – magánvélemény ez is - az sem volna helyes, ha az alkotmányosságot a jogalkotó a Szent Korona-tanból vezetné le. A Szent Koronára úgy kellene hivatkozni, mint a „magyar történeti alkotmány” legfontosabb históriai elemére, amihez társulnak – ha alárendelten is - a koraközépkori királyi törvénykezésnek (a Tripartitumban később egybeszerkesztett) esetei és elemei („törvények és törvényerőre emelkedett szokások”) visszamenőleg egészen a törzsszövetséget mintegy „államosító”, a főhatalmat legitimáló pusztaszeri vérszerződéshez. Ne hallgassuk el, hogy ez az új parlament némileg gátlásosan, szervezési zavaroktól sem mentesen fogott hozzá az alkotmányozáshoz. Mintha maga sem lett volna igazán tudatában erejének és jogosítványának. És ne feledjük az ellenzék hallatlanul erős pártpolitikai demagógiáját, sőt bojkottját, ami mindenféle demokratikus alkotmány szerint is elemi jogsértésnek minősül… Minden jel szerint – és a jelek legfőbbjének az egymilliós állampolgári „írásos népszavazást” tekintsük -, minden jel szerint tehát a 2011. év húsvétját a nemzeti feltámadás ünnepének is fogja tekinteni mindenki, aki a magyar nemzet tagjának tartja magát. Alexa Károly

 4  ÉLETKÉPEK 

Padláshőszigetelések Mivel a hagyományos magastetős épületek esetében a padlásszigetelés a leggyorsabban megtérülő beruházás, ezért a kerület vezetése úgy döntött, hogy pályázati formában lehetőséget ad azoknak is, akiknek nincs meg a teljes költség fedezésére a lehetősége. Figyeljék a pályázati kiírásokat! Vége a télnek, és sokan dönthetnek úgy, hogy a következő télen már nem szeretnének ennyit fizetni a fűtésért. A falak hőszigetelése, az ablakok javítása esetleg cseréje költséges, a padlások hőszigetelése hatékonyabb. Egy 100 m2-es földszintes családi ház padlásfödéme 100 m2, külső falai az ablakokkal és ajtókkal együtt mintegy 120-150 m2 felületet tesznek ki. A falak utólagos külső oldali hőszigetelése nem olcsó, legtöbb esetben ha megfelelő vastagságban ké-

szítjük a költségek elérhetik a 15 ezer forintot négyzetméterenként. Sokszor, ha a külső vakolat jó állapotú, esetleg díszes homlozatunk van, sajnáljuk is beborítani hőszi-

getelő anyaggal. Az ablakok cseréje pedig újabb problémákkal jár, és még drágább. Egy jó minőségű faablak négyzetméter ára ugyanannyi mint a műanyag ablaké, és általában 50 ezer forint négyzetméterenként, sőt típustól függően még drágább is lehet. Könnyen átláthatjuk, hogy egy átlagos családi ház esetében a homlokzat jó hőszigetelése és ablakcseréje elérheti a 3 millió Ft-ot is. A homlokzat szebb lesz, a falak nem lesznek olyan hidegek, de a megtérülés több mint 15 év. (Ez persze ne szegje kedvünket akkor, ha különben is neki kell esni a külső homlokzatnak, mert olyan elöregedett a vakolat már rajta. Ha már állványozni és vakolni kell, akkor mindeképpen tegyünk alá hőszigetelést.) A falszigetelésnél sokkal költséghatékonyabb az üres padlások hőszigetelése, hiszen sokkal olcsóbban elvégezhető. A hőszigetelő anyagok közül nem szükséges a legdrágábbakat alkalmazni, nem szükséges a vakolás, állványozás költsége sem. A 100 m2-es padlásfödém hőszigetelése legrosszabb esetben sem kerület többe mint 1 milló Ft, de ennél lényegesen olcsóbban is megoldhatjuk egy kis odafigyeléssel. Ráadásul ez az a helyzet, ahol a házilagos megoldások is elfogadhatóak, mert kevesebb szakértelem kell a hőszigetelő paplanok vagy táblák lefektetéséhez, mint a homlokzavakoláshoz.

Ezért a tapasztalatok alapján a padláshőszigetelés már 4-5 év alatt is megtérül, nem beszélve arról, hogy nyár hőségben is jobb a belső klíma, nem kell légkondi sem a megfelelő belső hőmérséklethez. Családi házaknál a padlásfödém lehet fafödém, vagy az ötvenes évektől vasbeton födém. Fafödém esetében jó megoldás a fagerendák közé fújt cellulóz hőszigetelés, a mindegyik födémnél alkalmazható a födémre felülről ráfektetett kőzetgyapot tábla, és a járható felü-

let staflivázon történő kialakítása. Jó megoldás a járófelülettel ellátott hőszigetelő tábla is. Mindeképpen kérjük ki szakértő véleményét is mielőtt a munkákba belekezdünk. Mivel a hagyományos magastetős épületek esetében a padlásszigetelés a leggyorsabban megtérülő beruházás, ezért a kerület vezetése úgy döntött, hogy pályázati formában lehetőséget ad azoknak is, akiknek nincs meg a teljes költség fedezésére a lehetősége. Figyeljék a pályázati kiírásokat!

2011. március 29.

Civilek – közösségi terek – pályázattal Civilek és félig-meddig-civilek együtt mire mennétek? Sokra! A városvezetés kiírta a helyi civil szervezetek számára az ez évi pályázati lehetőségeket. Többek között az alábbi pályázatokat is: C/III: Közösségi terek megnyitása vagy továbbfejlesztése, melyek a városban élők számára szabadon hozzáférhető találkozóhelyként kreatív programokon, találkozókon keresztül megvalósuló együttléthez biztosítanak helyszínt és keretet. C/IV: Lakóközösségek bevonásával egy-egy társasházban, közös tulajdonban lévő ingatlanterületen közösségi találkozópontok létrehozása A mi lakásszövetkezetünk egyik házában, amely éppen igen szerencsés fekvésű, ugyanis elől-hátul park veszi körül, egyik lakótársunk (sajnos, már elköltözött) többször javasolta, hogy a kapunkkal szembeni parkban létrehozhatnánk közösen egy kis közösségi helyet, pa-

Dr. Novák Ágnes okleveles építészmérnök alpolgármester

Tervpályázat az újpalotai Az első fa már célba ért Főtér fejlesztésre 2010. március elején jelent meg az újpalotai Főtér rendezésére és fejlesztésére, valamint az ott található Közösségi Ház bővítésére irányuló országos ötletpályázat. Az építészeti pályázatot azért írta ki az új képviselőtestület, mert a lakótelepnek erre a területére már a hetvenes években elkészültek egy kulturális és szolgáltató központ tervei, de sajnos ez a tervezett központ azóta sem épült meg. A tér azonban hiába maradt szabadon, parknak sem volt megfelelő, a gyalogutak találkozásánál elhelyezett szökőkút és padok jelentették az egyetlen változást az elmúlt 40 évben. 70-es évek

A Boldog Salkaházi Sára templom alatti közösségi tér, és az ahhoz csatlakozó udvar ugyan helyet ad egyes közösségi eseményeknek, azonban a lakótelep egészét érinthetné az új Főtér kialakítása. A lakótelepen élők számára a központ hangsúlyosabb megjelenése, egy megfelelő és kellemes találkozóhely kialakítása és a Közösségi Ház bővítése elkerülhetetlen. A fő közlekedési utak által határolt tér részben fásított, ezért a pályázatban a tervezőknek tekintettel kell lenniük a megfelelő zöldfelület kialakítására, sőt a tervlapok között szerepeltetni kell egy tavaszi-nyári és egy őszi-téli környezeti állapotot bemutató tervlapot is. A pályázat kiírása felkerült az építész szakma leglátogatottabb honlapjára, a www.epiteszforum. hu-ra, és a Magyar Építész Kamara is közzétette a www.mek.hu honlapon. A pályaművek díjazása során a legnagyobb díj összege 6 millió Ft lehet, a megvétel legkisebb összege 0,5 millió Ft. A tervező csopor-

tok nagyszámú pályázatát várják a város vezetői. A pályázati terület helyszíni bejárásán március 16.-án szerdán délelőtt mintegy 80 érdeklődő vett részt, akik különböző építész irodákat képviseltek. A helyszínen a legtöbb kérdést a Közösségi Ház jelenlegi funkciójával kapcsolatban tették fel Kelemen Árpádnak, aki a Közösségi Ház vezetője. Többen kérdeztek rá a tervezési területtel határos közlekedési területen a jövőben építhető villamos vagy metró helyzetére is. Több kérdés felmerült a Zsókavár utcai rendelő és lakóházak terveivel kapcsolatban, ezekre a kérdésekre Dr. Novák Ágnes alpolgármester és Németh Tibor a Városgazdálkodási Iroda vezetője adott válaszokat. A résztvevők a friss, napos tavaszi időben fotókat készítettek a környezetről, és a téren áthaladó gyalogosokkal is beszélgettek. A pályázattal kapcsolatban tisztázó kérdéseket lehet feltenni március 23.-ig levélben, faxon a 3083378 vagy emailen a foepitesz@ bpxv.hu címen. A válaszokat a Bíráló Bizottság együttesen adja meg, 2011

és küldi el minden regisztrált résztvevőnek. A Bíráló Bizottság neves építészeket és helyi döntéshozókat felsorakoztató tagjai között található az újpesti főépítész, Berényi András is, akinek munkájára a sikeres újpesti Szent István tér tervezésének és építésének tapasztalatai alapján is számít a kerület vezetése. A tervekből az Újpalotai Napok során nyilvános kiállítás lesz a helyszínen, és az eredményhirdetést is erre az időszakra tervezi a pályázatot lebonyolító főépítészi iroda. (tudósítónktól)

A képviselő-testület a költségvetés elfogadásával nem csak a takarékos gazdálkodás, hanem egy egészen új szemlélet kialakítása mellett is letette a voksát. Ennek egyik jó példája az a program, melyet a László Tamás polgármester vezette önkormányzat februárban meghirdetett. Ebben a kerületben tavaly mindössze 100 fát ültettek, pedig mind a lakótelepi, mind pedig a családi házas övezet olyan adottságokkal rendelkezik, melyek megfelelnek egy zöld város kritériumainak. Mi szeretnénk ezeknek a kritériumoknak megfelelni, ezért ebben az esztendőben ezer fát fogunk elültetni a kerületben. A nagy faültetési akcióra természetesen az erre legmegfelelőbb időszakban, októberben kerül majd sor. Az ezerből egy fát azonban már márciusban jelképesen elültettek a XV. kerületben. Március 20-án rendezték a 15. Palota Kupa futóversenyt a Pólus mögötti zöld területen. Az esemény védnöke László Tamás volt, aki kihasználva az alkalmat, az ünnepélyes megnyitón Bitvai Nándor alpolgármesterrel, Korompai Péterrel, a Budapesti Atlétikai Szövetség elnökével és Gereben Mátyással, a Pólus Center igazgatójával közösen egy fát ültetett el a céltól nem messze. A polgármester egy emléktáblát is elhelyezett a fa mellett, mely a verseny jubileumának és a nagy faültetési programnak is emléket állít. A tavalyi évben mindössze 600 gyerek született a kerületben – mondta László Tamás. – Mi szeretnénk a faültetési programot ezekkel az újszülött kerületi polgárokkal összekötni. A 2010. októbere és 2011. októbere között született gyerekek családját felkeressük, és arra kérjük őket, hogy legyenek gazdái az új fáknak. Ezek a fák ugyanis, akkor lehetnek majd a kerület tüdei, ha már csemetekorukban odafigyelünk rájuk. (Riersch)

dokkal, asztallal, lugasszerűen körbevéve, ahol a nyári délutánokon, estéken összejöhetnének a beszélgetésre vágyók, a magányosok. Sok volt az ellenvetés, főleg arra hivatkoztak az ellenzők, hogy tönkretennék éjszakánként a csavargók, rátelepednének a hajléktalanok, összepiszkítanák stb. Ha lenne egy mozgásérzékelő lámpa a kapu fölé

téve, talán nem annyira – volt a válasz azok részéről, akik szívesen vettek volna igénybe ilyen társasá-

gi helyet a szabadban. A mi házukban egyébként is sokan gondozzák az úszótelket, ahol bokrok, virágok, futónövények virulnak, illatoznak. De sok ilyen társasház és lakásszövetkezet van Újpalotán. És sok civil szervezet is működik itt, amelyek szívesen felvállalnának ilyen közösségi kezdeményezést egy ilyen vagy hasonló pályázaton. A Nyírpalota Társaság és az Újpalotai Szabadidő Központ 2005ben meghívta eszmecserére Bécs Augarten városrészéből Uschi és Dieter Schreibert, két építészt, akik akkor már 15 éve dolgoztak a közösségi alapú városfejlesztésen. Első sikerük egy elhanyagolt tér, a Gaussplatz – egy Mária Terézia korabeli barokk park – átalakítása volt. Leveleket dobtak be a környező házak postaládáiba, s meghívták az ott élőket a tér jövőjéről való beszélgetésre. Azokkal a kevesekkel, akik megjelentek és érdeklődtek, megalapították a közösségi alapú városfejlesztési társaságot. Mi kell egy ilyen közösségi alapú városfejlesztéshez? A helyi lakosság kezdeményezése, akarata, jó szándéka, tettre készsége. Mi lenne, ha mi is megpróbálnánk? A kerületi civil pályázat jó kiindulópont lenne ehhez. Rajta hát! Akiknek máris van ötletük, kérjük, írják meg az Élet-képeknek, esetleg rajzzal vagy fotókkal - a tőlünk nyugatabbra fekvő, szerencsésebb országok civil szervezeteinek példájára. Báthory Béla

Menni vagy maradni? „Gyere haza”, kérték telefonon a közeli családtagot Budapestről. “Féltünk, itthon van a helyed.” A vonal másik végén a 23 éve Tókióban élő magyar pszichológus kis csönd után azt mondta: „Itt is biztonságban vagyok. A földrengést nem lehet megszokni, de már átéltem néhányat. A ház ahol élek, nem sérült meg most sem, a favázas egyemeletes épület a park mellett biztonságos. A lakásom a földrengés napján úgy nézett ki, mintha egy barátságtalan házkutatás lett volna benne – minden a földön. De

már rendet csináltam, vár a munkám.” A Japánban élő magyarok facebook oldala hasonlóan mutatja be a kint élő magyarok helyzetét, pánik nélkül, de egymást segítve reagálnak a nehézségekre. Egy Tókióban élő magyar építész blogja http:/tokyoreloaded. blogspot.com is hasonlóan írja le a helyzetet. Nincs ebben nagy tanulság, mindenkinek ott és abban kell helyt állnia, ahová sorsa veti. B. A.

2011. március 29.

 5  ÉLETKÉPEK 

Megalakult a Cívis-kör Mi tart össze egy kerületet? Mit jelent nekünk, rákospalotaiaknak, újpalotaiaknak, pestújhelyieknek, hogy épp ide vetett a sors,vagy ide születtünk? Mitől válik sajátunká egy földdarab, egy ház, egy lakás, a környező utcák, terek? Általában akkor döbbenünk rá, hogy a mienk, hogy közünk van hozzá, amikor veszély fenyegeti, vagy amikor valami minőségi romlás jelei mutatkoznak. A veszteséget észrevesszük, de ami adott, azt mindenki természetesnek tartja. Érezzük-e, hogy ez a térség és a lakossága egy közösség? Érezzük-e a felelősséget egymásért, utódainkért? 2008 októberében László Tamás megálmodta, majd megszervezte a Százak Tanácsát, ahol a kerületben élő, dolgozó lakosok évente egyszer összegyűlhetnek, hogy kiválaszthassák maguk közül azt a három személyt, aki tett és tesz valamit ezért a közösségért. A Cívis Honoratus díjat, ami annyit jelent: Tiszteletreméltó polgár. Hermann Zsolt bronz plakettje a három városrész összetartozását fejezi ki három különböző korú és tartású kéz ábrázolásával. Talán mások is úgy érezték, mint mi, mikor átvettük a díjat, hogy érdemtelenül jutottunk hozzá, nem szolgáltunk rá, megelőlegezték a bizalmat… Így Borda Lajosnak, a férjemnek jutott eszébe, hogy összehívja a Cívis Honoratus díjazottjait és elgondolkodjunk arról, mit is tehetnénk, hogy legalább utólag rászolgáljunk kicsit a kitüntetésre. 2011 februárjában hívtuk össze a csapat elérhető tagjait, és elkezdődött egy izgalmas együtt-gondolkodás tágabb közösségünk kultúrális, szellemi felemelkedésért, ugyanakkor a mindennapok gyakorlatiasabb kérdései is felmerültek. Asztaltársaságunk havonta találkozik a Csokiban, hogy megbeszélje a minket, XV. Kerületi lakosokat érintő ügyeket. Célunk, hogy szakmailag, morálisan állást foglaljunk a közös ügyekben, nyitott szemmel és szívvel járjunk kerületünk utcáin, hogy ne csak passzív élvezői, de cselekvő részeseivé váljunk a három városrész – alkotta szűkebb hazánknak és erre bíztassunk mindekit, korra, nemre, végzettségre való tekintet nélkül, aki nemcsak maga szeretne jobb körülmények között élni, hanem a módszert megosztaná másokkal is. Néhány, Cívis-körben felmerülő kérdés, javaslat: – Cikkekkel, riportokkal felhívni a figyelmet közügyeinkre.

– Az ifjúság hazafias nevelése játékok, vetélkedők szervezésével. Érdekelté tenni őket (is) a köz ügyeiben, amit nem lehet elég korán kezdeni, de legfőbb az emberi példa. – A helyi hagyományok ápolása, felelevenítése, esetleg adaptálása a mai korra, interaktív bemutató formájában. A témában nagy segítség lehet a városrészek évente megjelenő Kalendáriuma. (Cikkek a Toronyhír című internetes portálon) – Fotópályázat során bemutatásra kerülhetnének a környék régi, lepusztult, de megmentésre érdemes épületei. Néhány elrettentő példát is bemutatva, ahol stílusromboló módon oldották meg az épület bővítését, ablak-ajtócseréjét, tetőfedését. A negatív példa haszna, hogy tudatosítja bennünk, milyennek nem szabad lennie egy épületnek… – Keresni az új pályázati lehetőségeket, hogy pl. egy ablakcserét stílusosan lehessen megoldani. Mondjuk: aki az eredeti ablakot állítja vissza, kap rá támogatást. (Több faluban van erre példa) – A betelepült új lakók és az őslakosok közti kapcsolatteremtést segíteni rendezvényekkel, közös alkalmakkal. – A rákospalotai „főtér” kérdése, ami meghiúsult a benzinkút és a Penny építésével, az ügy jogi hátterének kivizsgálása. – Kis tereink elhanyagolt állapota, ahol összefogással, szorgalommal pénz nélkül is csodás parkot lehetne létrehozni, de legalább öszsze lehetne szedni a szemetet, virágot ültetni, padokat átfesteni. – A trafóházak eltüntetésének, vagy álcázásának megoldási variációi. – Az „Úgyse szólhatunk bele”, vagy „nem az én asztalom” beidegződéseiből kimozdítani a lakosságot. – A lomtalanítás kultúráltabb megoldása. (A palotai határban szétdobált szemét kérdése.) Javaslat: Vissza kellene állítani a mezőőrséget, mozgósítani a közmunkásokat, hogy védjék a határt. – Közös nagytakarítás az utcákon, tereken. – Fotózni kellene a várost, a szeméthalmokat; bemutatni a változást kiállításon. Érezzen mindeni nagyobb felelősséget a környezetéért. – Iskolai népművelő tanárok hatékonyabb foglalkoztatása, okosabb szabadidő- kihasználás elősegítése a gyerekeknél. Ehhez meg kellene hívni az iskolák vezetőit, elbeszélgetni a lehetőségekről.

– A tervezett helytörténeti órák beépítési lehetőségei az iskolai tantervi keretbe. – A civil lakosság élő kapcsolata a kerület vezetésével, a tervezett Civil Együttműködési irodákban,vagy/ és más lehetőségek felvetésével, ahol a lakosok elmondhatják a személyes véleményüket, panaszukat, vagy meglátásaikat a kerület ügyeivel kapcsolatban. – Javaslat a helytörténeti továbbképzésre, pályázatokkal motiválni az ifjúságot. – Az iskolai hon- és népismeret modul valós beépítése, kitérve a helyi hagyományokra. A helyi múzeumban régi foglalkozásokat bemutató napokat tartani. – Újpalotai kiserdő borzalmas állapota. Kb. százötven hajléktalan él ott nájlon sátrakban, bódékban. (Tulajdonos a Pilisi Erdőgazdaság) – Felvásárlási gondok, a kerületi növény-és gyümölcstermesztés gondjainak enyhítése, megoldási javaslatok. – A mezőgazdasági és az ipari épületek adózását össze kell hangolni. Tehát asztaltársaságunk célja az együtt-gondolkodás, a közös felelősség kialakulása. Ha bárkinek van észrevétele, vagy szívesen elmondaná, szívesen látjuk. B. Tóth Klári A CIVIS HONORATUS DÍJ EDDIGI JUTALMAZOTTJAI: Alexa Károly irodalomtörténész, író, egy. professzor Báthory Béla hangmérnök Borda Lajos gépészmérnök B. Tóth Klára festő-restaurátor Borda Mátyás szobrászművész – restaurátor Borda Noémi Blanka textiltervező Borda Panna Boróka keramikus Chikány Judit, Chikány Dániel Szilas Néptáncegyüttes képviseletében Gyulai Líviusz grafikusművész Juhász Sándor elektrotechnikus, nyugdíjas kisiparos Kelemen Árpád népművelő, az Újpalotai Közösségi Ház igazgatója, Páljános András, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója Péterff y Ferenc közösségfejlesztő, a Művelődéskutató Intézet osztályvezetője Repcsik Gyula katolikus pap, a Boldog Salkaházi Sára templom képviseletében Szlacsányi Judit nyugalmazott tanítónő Tóth Lajos művelődésszervező, A Csokonai Művelődési Ház igazgatója

Élet-képek Egy új lap kéri az Olvasó figyelmét. Az Olvasó a XV. kerület polgára. Ha azt állítanánk, amit a látszat sugall, hogy az Élet-képek folytatása volna a Városházi Naplónak, éppen a lényeget lepleznénk el. Az az újság megszűnt, ez a lap megszületett. Az a lap a városháza üzenő füzete volt, ez az újság azt akarja tükrözni, amit a tavalyi parlamenti és önkormányzati választás kötelezővé tesz a nemzet számára: folyamatosan, napról-napra meg kell újítani a szerződést az állam és a polgár között. Ennek éppen itt az ideje. Egy ilyen nyolc év után. Amihez még hozzátehetünk négyet, meg több mint negyvenet… Itt az idő, amikor egy időben kell a romokat takarítani és építkezni, rablókat kergetni és kárvallottakon segíteni. Építeni, rendbe tenni minden kívül és bent: a nemzet életterét és a lelkünket. Ez azt is azt jelenti, hogy az az „állampolgár”, akit négy évente a „válaszópolgár” címkével tüntet ki az állam, az legyen „polgár” élete minden napján. Polgár – felelősséggel, jogokkal és kötelességekkel. Aki élete minden pillanatában választásra kényszerül és csak úgy tud jó döntéseket hozni, ha az elérhető információk birtokában van. Ezt kell biztosítania a jó politikának. Ami attól jó, hogy nem felejti: szerződött a polgárral. Szerződött arra is, hogy nem titkolja el előle a híreket, az információkat. Hogy támogatja a szabad sajtót. Szabad sajtó… Mennyiszer és hányan éltek már vissza ennek hangoztatásával! A szabadság – hisszük – csak azok között a korlátok között érvényesülhet, amit magunk állítunk magunknak, amit tehát elfogadunk, amikről biztosak vagyunk, hogy a javunkra vannak. Mik ezek a meghatározók? A személyes tisztesség és a közösség érdekeire is figyelő erkölcs, azaz: a hit, a tisztelet és a méltóság. Amikor a XV. kerület vezetése, majd a képviselő-testülete úgy dön-

tött, hogy a polgárok kéthetenként megjelenő tájékoztató lapját mintegy „kiviszi” a városháza falai közül, korántsem valami formális, netán szimpla gazdaságszervezési elhatározást követett. Jelzésértékű ez a gesztus. Az Élet-képek nem az önkormányzat tulajdona, hanem polgári magazin, közösségerősítő fórum. A beszélgetés, és remélhetőleg, a szóértés tere. Amelyben egymás mellett fognak megjelenni a közélet, a hivatal és a civil élet hírei, üzenni lehet benne, tehát figyelmet felhívni, javasolni és számon kérni. Az lenne a jó, ha minél több kerületi polgár látná benne leírva a nevét fontos információk alatt és mind több ismerős arc nézne vissza az olvasóra. Jó, színvonalas, érdekes, olvasmányos újságot csinálni csak akkor lehet, ha a szerkesztőséget nem hagyja magára az olvasó. Az olvasó, aki nyíltan vállalja, hogy ő fogyasztó is. Aki tehát joggal várja el, hogy ne csak a közélet híreivel szolgálják ki és ne csak közéleti észrevételeinek jusson lapfelület, hanem azt is, hogy magánélete szervezésében is kapjon ötleteket, híreket, segítséget. A sportolástól a főzésig, az utcakép gondozásától a kisállattartásig… Volt valaha egy újság Magyarországon, amely 55 éven keresztül jelent meg, minden történelmi fordulatot túlélve – csak a II. világháborút, meg ami erre következett, azt nem – az volt a címe: Az én újságom. Csodálatosan gazdag gyereklap volt, de nem ezért emlegetem, hanem a címe miatt. Amióta úgy alakult, hogy közöm lesz a kerület új újságjához, ez a régi lapcím jár a fejemben. Azaz a remény: olyan idők jöttek el, amikor egy tisztességes, igyekvő újságot előbb-utóbb úgy veszi kezébe olvasója – és társszerzője… – „No, itt az én újságom…” Alexa Károly ügyvezető XV. kerület – Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Kommunikációs és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.

MI MENNYI? Kérdés: Mennyi? Válasz: Hetven. Kérdés: Mi hetven? Válasz: Mi mennyi? Éppen hogy megalakult a XV. kerületi Kommunikációs Társaság, feltették a kérdést leginkább azok kérdeztek, akik az eddigi médiumokat fenntartották -, hogy mi szükség volt az új Társaság létrehozására, amikor a régi kiválóan és olcsón működött. Lássuk a számokat, a három médium – a Városházi Napló című újság (amit a nyomda sem szívesen vállalt már a színvonala miatt), a Közösségi televízió (amely naponta rendkívül rövid ideig sugároz csak műsort és az átlagnéző nemigen tudja, hogy mit is lehet nézni aznap a Közösségi Tvben), a XV. kerületi honlap (www. bpxv.hu) – évente mennyibe is került (évente Ft): 2006 2007 2008 2009 2010 összesen

73.933.603,75.606.878,72.187.514,78.873.622,69.689.363,370.290.980,-

2010-ben azért csökkent jelentősen a médiumok költsége, mert az új kerületvezetésnek köszönhetően megindult a takarékos gazdálkodás

az év utolsó három hónapjában. Az előző kerületvezetés két tucat – eléggé átláthatatlan tartalmú és felelősségű – szerződéssel bástyázta körül a médiahálózatát. Az összesen egy ciklus alatt több száz millióból jutott a Népszabadságnak, a Klubrádiónak és más, nehezen indokolható kiadások is találhatók a számlák között. Az „udvari” fotós öt év alatt csaknem 25 millió Ft-ot, azaz havi csaknem 500 ezer Ft-ot keresett. A Közösségi Televízió 2006-2010 között, öt év alatt 143 millió Ft-ba került. A Városházi Napló főszerkesztője – aki vonalazott lapokon – kőkorszaki módszerekkel – állította össze az újság lapjait, egy ciklus alatt csaknem 43 millió Ft-ot keresett, 2010-ben havi átlagban 832 ezer Ft-ot fizetett neki az önkormányzat. Mi mennyi? Hát ennyi! Az újonnan alakult XV. kerületi Kommunikációs Társaság, amely valamennyi kerületi médiumot egy szervezeten belül készíti első – azaz alakuló - évében lényegesen kevesebbe kerül majd. Tudomásunk szerint az utóbbi években sehol nem jelent meg beszámolás a helyi médiumok költségeiről, ezzel szemben az újonnan alakult cég évente beszámolási kötelezettséggel tartozik majd. F. F.

Életfa program kerületünkben

Akkreditált Kiváló Tehetségpont minősítést kapott a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Az erről szóló táblát a Pedagógiai Hét keretében Vizér Klára alpolgármester avatta fel. Jobbján Dr. Duró Zsuzsa tehetség koordinátor és Dr. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár.

Az Önkormányzat 2011. évi költségvetésében „a ZÖLD fejlesztés”-t kiemelt célként határozta meg. A program keretében egy-egy névre szóló fa ültetésével tisztelgünk Budapest XV. kerület újszülöttei előtt. 2011. évben avatási ünnepség keretében mintegy 600 gyermek neve kerül fel az „Életfákra”. Kérjük a tisztelt lakosságot és a civil szervezeteket, hogy tegyenek javaslatot az ültetés helyszíneire és az ültetendő fák fajtájára az alábbi e-mail címen: [email protected]. Leadási határidő: 2011. április 08.

 6  ÉLETKÉPEK 

Együttműködésben a kerülettel Közművelődési megállapodást írt alá a XV. kerületi önkormányzat a KOMA Színházzal, a Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttessel és a MÁV Szimfonikus Zenekarral. A március 10-én, a városházi eseményen részt vettek az együttesek első emberei, valamint a kerület vezetése. Az egy évre kötött, de hosszú távra tervezett megállapodások értelmében a felkért művészeti formációk anyagi támogatást és szereplési lehetőséget kapnak, amitől a kerület közösségi kultúrájának gyarapodása remélhető. Az együttműködés továbbá azt is szolgálja, hogy a XV. kerület mecénásként lépjen fel, és ugródeszkát biztosítson ezeknek az együtteseknek. „Érzékeltem a szerződés aláírásakor bizonyos meghatottságot, valami olyasféle reményt, amire az illetők talán nem is számítottak” – értékelte az eseményt László Tamás polgármester, kihangsúlyozva a megállapodás megkötésének gesztusértékét, ami – ahogy ő fogalmaz – „elindítja ezeket a csapatokat arra, hogy egymásra és a kerület-

re figyelve egy egészen új módon kezdjenek el gondolkodni.”

KOMA Színház A KOMA Színház hivatásos színészekből álló társulat, akik függetlenül dogoznak, tehát nem kötődnek épülethez, és az ún. profi színházi működés mellett mindig is fontosnak tartották a társadalmi jelenlétet, a színház erejével erősíteni a közösséget. Ezt az elvüket összpontosíthatják mostantól a XV. kerületre. Az idáig lezajlott féléves együttműködés megmutatta, hogy egy nagyon izgalmas feladat előtt áll a társulat. Vezetőjük, Zrínyi Gál Vince kifejtette, hogy az eddigi tapasztalatok alapján úgy érzik, nagyon befogadó mind a kerület vezetése, mind az itt lakó fiatalság. „Nagyon izgalmas egy olyan kerületét „megtámadni” a városnak, ami egy kicsit kijjebb esik a központtól. Mi mindannyian nagyon szeretnénk erősíteni az embereknek a lakóhelyükhöz való kötődését, elhitetni velük, hogy nem kell mindenért bebuszozni a „városba”, ha-

MÁRCIUS 15. - másképp „Hihetetlen meló lesz a fiatalokat megmozgatni.” – ezekkel a szavakkal foglalta össze Zrínyi Gál Vince, a KOMA Színház vezetője az előttük álló városrehabilitációs offenzíva egyik fő kihívását, amire a kerülettől felkérést kaptak. Ennek egyik állomása volt az idei március 15-i önkormányzati ünnepségen való megmutatkozásuk is. Az újpalotai plébániatemplom közösségi terében tartott megemlékezésen lendületes előadással előrukkoló csapat a hagyományostól eltérően igyekezett megszólítani a közönséget, hiszen produkciójukban szerepelt rappelés, filmvetítés, de még bábozás is. Az eddig lezajlott három utcai performansz tapasztalatait összegezve a „komások” úgy látják, hiába kerültek a kerületi iskolákban jó kapcsolatba a fiatalokkal, és a beszélgetéseken hiába sikerült őket aktivizálni, ezekre az eseményekre nem jönnek el. „Ami tök normális” – teszi hozzá a társulat vezetője, kiemelve annak fontosságát, hogy

CSOKONAI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1153 Eötvös u. 64-66. T: 307-7285 II. RETRO VIDEO- ÉS KVARCJÁTÉK KIÁLLÍTÁS Április 2-3. 10-18 óra A kiállításon a 70-es, 80-as és 90-es évek közkedvelt és kevésbé ismert játékgépei, videojáték konzolok, hobbyszámítógépek, kézben tartható kvarcjátékok és cserélhető kazettás készülékek láthatók. A helyszínen számos régi játékmasina kipróbálható! Belépő: felnőtt 500 Ft, gyermek 300 Ft, családi jegy (3 fő) 1200 Ft „ANYÁM FEKETE RÓZSA” – magyar nyelvű nemzetközi vers és prózamondó találkozó Budapesti elődöntő Április 9. szombat 10 óra APRÓK TÁNCA – magyar táncház és játszóház gyerekeknek Április 9. szombat 16-18 óra Belépő: 400 Ft BRILLANTIN TÁNC PARTY Április 9. szombat 20-24 óra Belépő: 1200 Ft KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ Április 11. hétfő 17.30 óra BORONKAI MÁRTA és VÁLYI CSABA képzőművész házaspár kiállítása Megnyitja: Dr. Feledy Balázs, művészeti író Megtekinthető április 31-ig az intézmény programjaihoz igazodóan.

először a fejekben kell megváltoztatni a megemlékezésekről, a hivatalos ünnepségekről kialakult negatív képet, „hogy a március 15. az valami borzasztó avítt dolog, beszélni fognak, meg énekelni, de nem érdekel, nem szól nekem. A fiatalok egyik nagy problémája, hogy rengeteg az alternatíva a psp-től a facebook-on át a 3D-s moziig, tehát az már nem érdekli őket, hogy kimegyünk az utcára, és ott álldogálunk és vagy történik valami vagy nem” „Ez a mai március 15. azt próbálta elérni, hogy ne menjen el egyetlen ember sem anélkül, hogy ne érintette volna meg valami személyesen a saját sorsában, a saját életében” – összegezte a látottakat László Tamás polgármester, kihangsúlyozva: „A KOMA Színház ezt az igényt messzemenően kielégítette, és voltak egészen megrázó pillanatai ennek a megemlékezésnek.” Tóth Lajos, a Csokonai Művelődési Központ igazgatója így foglalta

CSOKI-MOZGÓ – nyugdíjas filmklub Április 14. 15 óra Eldorádó Belépő 300 Ft ARANYSZAMÁR SZÍNHÁZ: A CSODASZARVAS MESÉJE Gyerekszinház Április 17. vasárnap 10.30 óra Belépő: elővételben váltott jegy: 700 Ft, családi jegy (3 fő) 1800 Ft, előadás előtt váltott jegy: 850 Ft, családi jegy (3 fő) 2100 Ft. KOZÁK TÉRI KÖZÖSSÉGI HÁZ 1154 Gábor Á. u. 58/c T: 410-5536 HÚSVÉTI KÉZMŰVES ALKOTÓHÁZ Április 15. péntek 15-19 óra Tojásdíszítés, ajtódíszek, húsvéti kosarak, lakásdekorációk készítése. További részletek a honlapon: www.csokonaimk.hu/kozak

PESTÚJHELYI KÖZÖSSÉGI HÁZ 1158 Szűcs I. u. 45. T: 419-2006 LANTOS GYÖRGY FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJA Április 2. 16 óra Megtekinthető május 4-ig. KÖLTÉSZET NAPJA Április 11. 18 óra Költészet Napi összejövetelünkre várunk mindenkit, aki legkedvesebb versét elmondja. Itt jutalmazzuk az irodalmi totó (megtalálható honlapunkon) helyes megfejtőit.

nem itt is jó és érdemes élni, mert itt is izgalmas dolgok történhetnek velük” – foglalta össze gondolatait Zrínyi Gál, majd hozzátette: „Talán a legnagyobb feladat az lesz, hogy a fiatalokat bevonjuk a valódi közösségi életbe, hogy ne csak a virtuális valóságban akarjanak létezni.” A KOMA Színház elsősorban az ifjúságot szólítja meg, ezért is esett rájuk a választás. „A fiatalság más nyelven beszél, másképpen reagál dolgokra, ha nem találunk hozzájuk, a szívükhöz, a lelkükhöz irányt, akkor elvesznek.” – indokolta László Tamás a társulat kiválasztását, kiemelve, hogy a mai ifjúságra jellemző elveszettség tudatot szeretnék enyhíteni. „Ez a társulat képes arra, hogy itt a kerületben olyan mozgást indítson el, amire talán mi, idősebb nemzedék, nem vagyunk képesek.” A kerület vezetésének felkérésére a KOMA csapata készített egy városterápiás projektet, ami igazodik XV. kerületet jellemző állapotokhoz, és az ittlévő szerencsétlen adottságokat igyekszik kitágítani, olyan dolgokat behozva, melyekkel egy ehhez hasonló „közösségi hely hiányos” környezetében is új, izgalmas események hozhatók létre. „Egy olyan helyszínre állítottak össze hosszú távú progössze a KOMA Színház és a kerületi művelődésszervezés egybecsengő célkitűzését: „Lepjük meg az embereket, kapják föl a fejüket és nézzenek egymás szemébe, hogy tényleg, szabadok vagyunk – most már elég régóta –, de éljen is az ember a szabadsággal, a szabadság felelősségével, hogy ne leszegett fejjel menjünk, hanem akarjunk is valamit csinálni, mert attól polgár valaki, hogy felelősséggel ő is akar tenni valamit.” Majd utalva az előadásra hozzátette: „az a felelősség, hogy van-e közöm hozzád, akarlak-e meggyőzni valamiről vagy legalább beavatni valamibe.” „Az biztos, hogy ebbe nagy erőt kell fektetnünk, hogy a fiatalokkal megértessük, hogy a közös ünneplés ereje az jó és izgalmas. Nyilván ehhez az kell – amiért már most is harcolgattunk – hogy egy kicsit megpróbáljuk feszegetni a határokat” – mondta el Zrínyi Gál, hozzátéve: „nagy feladat lesz úgy megszerettetni a fiatalokkal „ezt az egészet”, hogy közben azért az idősebbektől se vegyük el ezeket az ünneplési lehetőségeket.” Várhegyi András

GYEREKSZÍNHÁZ Április 15. 10 óra Tarkabarka dalok: A Katáng együttes koncertje. Belépő: 700 Ft ÚJPALOTAI KÖZÖSSÉGI HÁZ 1158 Zsókavár u. 15. T: 410-0836 ZSÓKAVÁR GALÉRIA Kovács Sándor fotókiállítása megtekinthető április 15-ig TÁRSASJÁTÉKOS KLUB április 2. szombat 14.30-20 óra Belépő: 6-18 éveseknek 100 Ft, 18 év felettieknek 200 Ft, családi jegy 400 Ft CSALÁDI KÉZMŰVES JÁTSZÓHÁZ április 16. szombat 10-12 óra Húsvéti készülődés ZENÉS IRODALMI MŰSOR GYEREKEKNEK Április 9. szombat 11 óra A Zsókavár utcai könyvtárban a Sajtkukacz zenekar vendége Galkó Balázs Benedek Elek meséit adja elő. Belépődíj nincs. NOSZTALGIA KLUB minden pénteken 17-21 óráig Élő zene (Hangulat trió), belépő 600 Ft A programokról részletes információ:410-6304 Részletes program: www.csokonaimk.hu

2011. március 29.

ramot, ahol igazodnak azokhoz a szociokulturális helyzetekhez, amelyek itt a kertvárosban és a lakótelepen fordulnak elő és olyan szabadtéri és zárttéri programokat, rendezvényeket javasoltak, amik az itt élő fiatalokat célozzák meg, és már az eddigi programjaikkal is bizonyították, hogy képesek erre” – mondta a polgármester. Egy független társulat esetében felmerülhet a kérdés, miért akarja magát megkötni, illetve nem tartanak-e attól, hogy elvész a függetlenség maga? Zrínyi Gál Vince erről a következőket gondolja: „Vannak a „kőszínházak”, amik épülettel rendelkeznek, és vannak a függetlenek, amik pedig csak társulatok. Ilyen szempontból függetlenek vagyunk, és én azt remélem, hogy ez jelent valami olyat is, hogy azt csinálunk, amit akarunk – természetesen nem anarchiát –, tehát ilyen értelemben a státusunk párosul bizonyos fokú szabadsággal.” Zrínyi

Gál fontosnak tartja még, hogy a független szóba beletartozik az is, hogy nem lehet köze a politikához. „Ez nagyon fontos, pláne Magyarországon, ahol minden „ilyentől” ódzkodnak az emberek. A színháznak nem lehet közvetlenül köze a politikához, annak tehát bizonyos értelemben mindig függetlennek kell tudnia maradni.”

Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes A Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes 1997-ben kezdte meg működését, akkor még nem hivatalos keretek között. 2004-től működnek egyesületként, és már a rákövetkező évtől önkormányzati támogatásban részesültek. A mostani megállapodás megkötésével úgy érzik, sok év munkája kapott megbecsülést. Idéntől az eddigihez képest háromszor akkora támogatás kerül az együtteshez, amivel azt is szeretnék segíteni, hogy minél több művészük jusson el a minősített szintre. Varga Sára alelnök elmondta, hogy tervezik táncházak szervezését, és folytatják a kerületi iskolák bejárását egy rendhagyó néprajz óra keretében, ahol egy negyvenöt perces tanóra alatt az érdeklődést felkeltő, szórakoztató, de mégis ismeretterjesztő foglalkozást tartanak élőzenével, tánccal, beszélgetéssel. Mint elmondta, gyakrabban szerepelnek Rákospalotán, mint a többi kerületrészben – az együttes tagjai is főként innen származnak –, de többször léptek már fel Újpalotán is, és nyáron Pestújhelyen tartják a gyermekkorosztály számára szervezett napközis tábort, az ottani közösségi házban. A Csokonai Művelődési Központ igazgatója, Tóth Lajos a három kerületrész kapcsán úgy fogalmaz, „olyan nincs, hogy XV. kerületi, de olyan van, hogy összetartozó rákospalotai-pestújhelyiújpalotai.” Tóth Lajos kiemelte, hogy a Csokonai Művelődési Központ olyan szituációkat igyekszik teremteni, ami kellemes meglepetéseket szerez annak, akinek „része van” benne. Igyekeznek minél több kerületiben jó benyomásokat kelteni a KOMA Színházzal, a MÁV Szimfonikusokkal és a Szilas Néptáncegyüttessel, hogy az egyébként eltérő körülmények között élő,

más-más városrészben lakó kerületi emberekben elkezdjen kialakulni valamiféle együvé tartozás.

MÁV Szimfonikus Zenekar A MÁV Szimfonikusok komoly hagyományt képviselő együttes, aminek a gyökerei a XV. kerületbe is vezetnek. Lendvai György, a zenekar ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kerülettel régi jó viszonyban állnak. „A MÁV-telep alapításának 100. évfordulóján felkérést kaptunk, hogy egy templomi kórussal és egy godspell kórussal hangversenyt adjunk. Ekkor derültek ki azok a régi kapcsolatok is, amik minket ide fűznek.” Lendvai a zenekar igazgatójaként nagy figyelmet fordít arra, hogy ne veszszenek feledésbe az együttes hagyományai. 1945-ben még vasutas egyenruhában játszottak, a MÁV

struktúrájának részét képezték, de mára a zenekar alapítványként működik, és egyre távolodik a vasúttól. „Újra kell fűznünk ezeket a szálakat,” – hangsúlyozta Lendvai, hozzátéve: „ebben Rákospalota egy nagyon fontos helyszín.” A mostani próbaév keretén belül három koncertre szerződő zenekar vezetője úgy látja, ezen kívül is sok lehetőségük van a jelenlétre: „részt tudunk venni a zeneoktatásban, rendhagyó ének órákat tudunk tartani, ki tudjuk vinni az egyes hangszercsoportokat a helyszínekre, óvodás programjaink és kismama programjaink vannak, idősek otthonába is el tudunk menni.” Az együttműködést aláírt három együttes által képviselt műfajok, és az azok iránt érdeklődő közönség kapcsán a Csokonai Művelődési Központ vezetője hangsúlyozta, hogy a kerületrészekben is eltérőek az igények: „nagyon nagyok a különbségek ízlésben, értékrendben egyaránt. Itt is sokan élnek például, akik még nem hallottak nagyszimfonikus zenekart játszani élőben. Most adunk rá lehetőséget az önkormányzat támogatásával, hogy megszólaljon egy nyolcvanfős nagyzenekar a kerületben.” A megállapodások létrejöttét összegezve László Tamás hangsúlyozta: „rengeteg párbeszédet lehet elindítani. Fontos, hogy történjen interakció, induljon el egy olyan diskurzus, amitől az emberek kívülállókból résztvevők lesznek. A közművelődésnek a lényege, hogy az embereket ne fogyasztóvá, hanem jelenlévővé tegye, akik maguk is benne vannak ezekben a programokban, maguk is tovább tudják építeni, tovább tudják ajándékozni.” Várhegyi András

MEGHÍVÓ 75 éves a Magyar Sáfárság Temploma

Ebből az alkalomból a Bp. RákospalotaÚjvárosi Református Egyházközség gyülekezete 2010. április 2-án szombaton délután 4 órakor ünnepi istentiszteleten ad hálát templomáért. Az ünnepre a Szabó Miklós Alapítvány a templom- és gyülekezetépítés korai szakaszának dokumentumaiból és tárgyaiból kiállítást rendez, amelyet László Tamás, Rákospalota, Újpalota és Pestújhely polgármestere nyit meg. Minden kerületi polgárt szeretettel várnak. A hálaadó ünnepség és kiállítás helyszíne: 1152 Bp., Arany János u. 49.

 7  ÉLETKÉPEK 

2011. március 29. PSZICHIÁTRIAI, ADDIKTOLÓGIAI

AUTÓSZERVIZ Karosszéria javítás biztosítási ügyintézéssel. Kipufogó és kisebb javítások is. Autóelektronika. VIZSGÁZTATÁS 1 nap alatt.

magánrendelô Rákospalotán.

Cím: XV. Obsitos u. 30. Tel.: 306-9596, +36-70/392-4843

Rendelési idô: kedd és csütörtök 16-20 ó.

Bejelentkezés: +36 - 30 - 502 - 2693

H-P: 8-17h

DR. PETI ERZSÉBET FÔORVOS

BÉRELHETŐ ÉS ELADÓ

Közgyűlési Meghívó

ipari telephelyek, raktárak, műhelyek, irodák közvetítése a IV. és XV. kerületben. : 06 30 949 1835, 06 70 317 0777 w w w. m e d a i l l e . h u KONYHABÚTOR, (/ĝ6=2%$%Ô725 GARDRÓB

készítés, felújítás, szállítás, szerelés, ingyenes felmérés és árajánlat

81,9(56=(59,=.)7 1157 Budapest, Zsókavár u. 47.

Tel.: 410-9798, +36-30-343-3512

INGATLANIRODA

V É KERESÜNK ELADÓ T HÁZAKAT, LAKÁSOKAT! E L HÁZAK TELKEK LAKÁSOK Tulajdoni lap kiadása, ALBÉRLETEK házhozszállítása is!

306-66-88

ÉRTÉKBECSLÉS, w w w. n e x u s t e a m . h u HITELEK A XV. kerületi LQJDWODQN|]YHWtWĞ

0670-369-6897

Napirendi pontok: 1. Igazgatósági tagok választása 2. Alapszabály módosítása a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezéseinek megfelelően 3. 2100 Gödöllő, Szabó Pál u. 37. és Szent István tér 2. szám alatti telephelyek megszüntetése Határozatképtelenség esetén a 8 napon belül azonos napirenddel megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja: 2011. április 13. 19 óra, helyszín: 1158 Budapest, Drégelyvár u. 6. Az Eurodiák Szövetkezet Igazgatósága

Dajka, gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelô képzés.

‡ 0ĦV]DNLYL]VJD ‡ (UHGHWLVpJYL]VJiODW ‡ ,GĘV]DNRVV]HUYt]JDUDQFLDLGĘQ  EHOOLJpSMiUPĦYHNUHLV ‡ 0ĦV]HUHVPRWRUGLDJQRV]WLND  KLEDNyGROYDViV ‡ $XWyYLOODPRVViJ ‡ .OtPDUHQGV]HUMDYtWiVW|OWpV ‡ %pUDXWyV]ROJiODW

KASZA SZAKKÉPZÉS TÖRT ARANY-EZÜST felvásárlás a napi legmagasabb áron készpénzért.

Üzleteink: ZSAZSA GALÉRIA XIII. Hollán Ernő u. 4., Tel.: 350-4308 1077 Wesselényi u. 19. (Régiségbolt) Tel.: 317 9938

TÉVÉ JAVÍTÁS

V&V

Villamosmérnök végzettséggel

GARANCIÁVAL! Tel.: 06-20-542-3529 KONTÉNERES SITT SZÁLLÍTÁSA INGYEN RAKODÁSSAL

ÉPÜLETBONTÁS

a rendszeres dohányzás egyre elterjedtebb. A mozgásszegény életmód és az ebből adódó elhízásból is kialakuló cukorbetegség népbetegségnek számít Magyarországon. Ezek és mellettük a magas vérnyomás és koleszterinszint mind-mind károsítja szervezetünket tápanyaggal és oxigénnel ellátó ereink állapotát. Az egyre hamarabb romló memóriát, szédülést ráfogjuk a fáradságra. A végtagi hidegérzésnél, zsibbadásnál, görcsnél, fájdalom esetén, a járástávolság rövidülésénél ízületi gondra gyanakszunk. Pedig ezek

Tel.: 276-5918 /Ny.sz.: 01-0064-04/

%XGDSHVW3HVW~MKHO\ ÈUYDYiUXWFDE ZZZSDODXWRKD]KX 7HO

AZONNAL, HELYSZÍNEN

Egészségünk mindennél fontosabb. Ennek a mondásnak igazságtartalmát akkor hisszük el, ha már bekövetkezett a baj. Sajnos sok ember nem fordít elég figyelmet, időt egészségi állapotára. Figyelmeztetések ellenére káros szenvedélyeknek hódolunk, melyek romboló hatására csak akkor figyelünk fel, amikor már súlyos problémákat okoznak. A hívogató gyorséttermek állati zsírokban gazdag falatjai az szabadidő szűkessége miatt csábítóak. A folyamatos stressz hatásaként, vagy megszokásból

Az Eurodiák Szövetkezet meghívja tagjait a 2011. április 12-én 19 órai kezdettel tartandó Közgyűlésére. Helyszín: 1158 Budapest, Drégelyvár u. 6.

PÁL AUTÓHÁZ

0Ħ6=$.,9,=6*É/ÐÉ//20É6

AZ ÉRSZŰKÜLET A MOZGÁS ÉS AZ OPTIMIZMUS SZŰKÜLETÉT IS JELENTI

Szorongásos állapotok, pánikbetegség, depressziós panaszok, alkoholprobléma, stb. kezelésére.

A 20 kezelés naponta 30-40 percet vesz mindössze igénybe.

e56=ţ.h/(7 e5(/0(6=(6('e6

gyógyítása. Érfalak tisztítása kardiológus vezetésével.

FOGTECHNIKAI LABOR

S O N O7 + ( 5 É P I A Bp. XIV. Örs vezér tér 16. 7HO

3UHFt]LyVNLYHKHWĘ rögzített fogpótlások készítése - mérsékelt árakon. Nyugdíjasoknak kedvezmény! Bp. XV. Madách u. 35. Tel.: 417-1276

LAKATOS

VÉDÔRÁCS BEJÁRATI AJTÓRA, ABLAKRA KAPUK, KORLÁTOK, KERÍTÉSEK KÉSZÍTÉSE. Tel.: 259-0511, (06-20) 568-4373

AUTÓJAVÍTÁS A nálunk vásárolt motorolajat ingyen kicseréljük.

VIZSGÁRA FELKÉSZÍTÉS, VIZSGÁZTATÁS TEL.: 416-3163 és +36-20-946-9467 www.viraghautoszerviz.hu

FOGÁSZATI kis és panoráma

RÖNTGEN

BEUTALÓ NÉLKÜL IS! 1152 Bp. Szilaspark 5. sz. fsz. (Pólus mellett) 5HQGHOpVLLGĘ+3K

7HOpV

VÖRÖS AUTÓRUGÓ®

V]~Q\RJKiOyQDSHOOHQ]Ę

AUTÓRUGÓ JAVÍTÁS SZERELÉSSEL 1 nap alatt

J\iUWiVDpVV]HUHOpVH

FÉKJAVÍTÁS, SZÁMÍTÓGÉPES FÉKHATÁSMÉRÉS

További felvilágosítás: www.medhungary.com vagy telefonon 06-72/551-714 06-30/249-9289 06-20/327-6835 06-70/620-4121 (x)

)DPĦDQ\DJDOXPtQLXP

5('ĝ1<

XV. Neptun u. 40. sz.

a panaszok akár érszűkület eredetűek is lehetnek, ami infarktushoz, vagy végtagnál súlyos esetben amputációhoz is vezethet. Cukorbetegeknél különösen veszélyes ez a betegség, hisz a cukor által okozott érzéketlenségből adódóan nem érzékelik úgy a sérüléseket, és nehezebben is gyógyulnak be a sebek. Könnyen fertőzéshez, üszkösödéshez vezethet. Ilyen panaszok esetén fontos mihamarabb orvoshoz fordulni. A érszűkület kezelésének hatékonysága annál nagyobb, minél korábbi stádiumban kezdik. Dr. Khaled Nashwan forradalmi találmányának eredményességét a betegek javulása valamint tudományosan is igazolták. A feltaláló a szervezet önregenerációját hívja segítségül a kór kezelésére. Vagyis serkenti a beszűkült érszakasz mellett áthidaló erek funkcióátvételre. A sebész feltaláló az érszűkületet kezelő Nashwan-Parasound készülékért több, mint 30 nemzetközi Nagydíjat, többek közt Taiwan Nagydíját nyerte el. A hatékony kezeléshez mindöszsze 20 alkalomra van szükség. A kúra minden hétköznap kb. 30 percet vesz igénybe. Teljesen fájdalom és szövődménymentes és ami fontos, járó betegellátásban elvégezhető.

6]iQWDL6iUN|]L$PEUXV $UDQ\-iQRVX

306-01-09 +36-30/438-4272

ALAPÍTVA 1947

SPIRÁLRUGÓK, LAPRUGÓK 1151 Budapest, XV. ker. Taksony sor 3. Tel.: 329-0279, 06-70/371-9927

VÖRÖS AUTÓRUGÓ KFT. www.autorugojavitas.hu

 DDO Y RO ²Y ²U

] QJ \V

KDI¨Q  H Q

06 30 9447-987

U Q HV [H

R

L

W E OH ¨V

RÁVISZ

¨ UH N µ HU

O

W

L PRVHK

1158 Bp. Drégelyvár u. 57-63.

$NiFYHJ\HVKiUVVHO\HPIĦPp] OpSHVSURSROLV]RVPp]

0D]GDPRGHOOHN)W W²O

Q XV UH J P ] DQ

TV, VIDEO, HIFI, DVD, PLNURVWĘ -AVÍTÁS SZÁMÍTÁSTECHNIKA

T(50(/ė, MÉZEK

] GV

0 UFLXV¨Q PHJQ\¬OWD/HLWROG $XW²%XGDSHVWOHJ¹MDEE 0D]GDP UNDNHUHVNHG¨VH

QD% L ' D



]G

0

D

3 KG FELETT ,1*<(1(6+È=+2=6=È//Ë7È6 Árpádföldi Méhészet Tel.: 06-30-424-9329 wwwDUSDGIROGLKX

Hirdetésfelvétel: Tel./fax: Mobil.: E-mail:

259 0511 06 20 9341257

[email protected]

†n _YjYf[aY P^]G^

"9^]dl—fl]l]ll^g_qYkrlajYZ]fraf]kEYr\Y.K]\Yf)&0;=^]dkr]j]dlk†_akraflj]ngfYlcgrac& 9rYbfdYl*())&()&()%(+&+)&c’r’ll†jn†fq]k&9c†haddmkrlj[a& ÝldY_^g_qYkrlk2-$-%0$)d')((ce$;G*%caZg[klk2),/%)1+_'ce&

/HLWROG$XW².IW

)).+:m\Yh]kl$N]j]kH†l]j”l+& L]d&2 (.)!,(+%,1(($ooo&eYr\Yd]algd\&`m

 8  ÉLETKÉPEK 

A jégpálya beváltotta a hozzá fűzött reményeket

A tavaly októberben megválasztott önkormányzat önmagán kezdte a költségvetés racionalizálását. Drasztikus módon csökkentette a képviselő-testület, majd a bizottságok és a bizottsági tagok létszámát. Ezzel gyakorlatilag havonta több millió forintot spórolt meg a kerületnek. László Tamás polgármester már több fórumon is elmondta, hogy az önkormányzat minden egyes megtakarított forintot fejlesztésekre kíván fordítani. Így történt a létszámcsökkentésből keletkezett bevétellel is: ebből ugyanis az önkormányzat Újpalotán, a Pattogós utcai iskola udvarán egy jégpályát alakított ki, melyet egészen március 15-ig ingyen használhatott a lakosság. A mobil jégpálya ötletgazdája Bitvai Nándor alpolgármester volt. A pályát egy több fővárosi referenciával rendelkező cég építette és üzemeltette egészen február 28-ig, majd a szerződés módosításával március 15-ig. A mobilpálya felépítésében a RÉPSZOLG munkatársai is részt vettek. Homokot hordtak és ők rakták le a pálya alatti szigetelést. A létesítmény körüli

fémkordont a Városligeti Műjégpálya ingyenesen adta a kerületnek. A pálya és a többi létesítmény őrzését pedig a kerületi polgárőrök térítésmentesen vállalták. A pálya világítását a Budai II László Stadion nagy teljesítményű lámpáival sikerült megoldani. Az első XV. kerületi jégpálya (a Pólus Centerben található pálya ugyanis ritkán elégít ki közösségi célokat) minden nap 9.00 – 21.00 között állt a lakosság rendelkezésére. Januártól délelőttönként az iskolák – a Hartyán, a László Gyula, a Czabán, a Kolozsvár és a Száraznád NOK – foglalták el a jégfelületet. Az önkormányzat a kerületi diákok korcsolyáztatását a gyerekek szállításával is támogatta. A jégpályát pedig mindennap 16.00 – 21.00 között, illetve hétvégén és ünnepnapon reggeltől estig a lakosság előtt is megnyitották. A mobiljégpálya mellett egy fedett és fűtött öltözőt is kialakítottak, ahol büfé és korcsolyakölcsönző is működött, illetve a fűtött illemhelyiségek is komfortérzetet biztosítottak a sportolni, mozogni vágyók számára.

A téli időszakban mindig csökkennek a szabadban űzhető sportolási lehetőségek – értékelte az újpalotai jégpálya három hónapját Bitvai Nándor alpolgármester. – Úgy gondolom, hogy az Önkormányzat vezetése nagyon jó döntést hozott, amikor 2010 novemberében elhatározta, hogy meglepi a kerület sportolni és mozogni vágyó lakóit egy időjárástól függetlenül üzemeltethető műjégpályával. 2010 december 19-én sikerült a kerület első mobil jégpályáját megnyitni s közel 150 napig üzemeltetni. Ez idő alatt 15.000 látogatója volt hétköznap délután, ill. hétvégén. Délelőttönként szervezetten a kerület iskolásai és óvodásai használhatták. Nagyon sok gyermek itt tanult meg korcsolyázni. A létesítményt térítésmentesen lehetett igénybe venni. A nyitva tartás alatt korcsolya kölcsönzés és oktatás is volt. Köszönöm a sok támogató levelet és e-mailt s nagyon boldog vagyok, hogy sok gyermeknek és felnőttnek örömet tudtunk szerezni. Úgy látom, hogy a következő téli idényre indokolt lenne (a lakosság és az iskolák kérését figyelembe véve), hogy ne csak Újpalotán, hanem a rákospalotai kerületrészen is üzemeljen műjégpálya. Remélem ezt a feladatot is sikerülni fog majd megoldani. Végül szeretnék köszönetet mondani a pályát üzemeltető „4 évszak” Kft-nek, a RÉPSZOLG- és az Ifjúsági és Sport Központ munkatársainak, valamint a pestújhelyi polgárőrségnek, hogy példaértékű munkájukkal lehetővé tették a zökkenőmentes üzemeltetést. Külön köszönöm az intézmények igazgatóinak és testnevelő tanárainak a pozitív hozzáállását és munkáját, mellyel közösen bizonyítottuk, hogy az egészség alapja a sport. R. T.

Jubileumi futás a Pólus Center mögött Március 20-án szó szerint versenyt futottak az időjárással a 15. Palota Kupa futóverseny szervezői. A március 15-i nemzeti ünnepet követően ugyanis drasztikusan megváltozott az időjárás, és a meteorológusok március 20-ra nem csak hideget, szelet, hanem havas esőt is jósoltak. Szerencsére mindez csak jóslás maradt. Legalábbis a XV. kerületet elkerülte a rossz idő, így a versenyzők, ha nem is napsütésben, de ideális körülmények között futhattak. De nézzük a részleteket! Ezt a futóversenyt, mely a szabadtéri atlétikai versenyszezon nyitórendezvényének is számít, immár hosszú évek hárman rendezik. Egyrészt a Pólus Center, mely a 90-es évek második felében még egy reklámkampány miatt hirdette meg az első futóversenyt, ám azóta is a rendezvény egyik fő szponzora maradt. Másrészt a Budapesti Atlétikai Szövetség, mely a verseny megszervezését és lebonyolítását vállalta. Harmadrészt pedig a XV. kerületi önkormányzat, mely szintén komoly támogatást és segítséget ad a résztvevőknek. A verseny résztvevői egyrészt a kerületi iskolák diákjai, másrészt pedig a profi és amatőr sportolók voltak. Idén 23 korcsoportban több mint hatszázan álltak rajthoz – mondta Ziegner Károly főszervező. – A legfiatalabbak a 9-10 évesek voltak, akiknek egy 1500 méteres táv lett kijelölve, míg a felnőttek (nők

és férfiak külön) már 6000 és 9000 métert futottak. A verseny egyik nyertese a Szent Korona Általános Iskola volt, mely Szöllősné Patinszki Andrea testnevelő tanár és atlétika szakedző vezetésével a legnagyobb létszámmal, 87 fővel képviseltette magát a versenyen. Az iskola diákjai ráadásul nem csak részt vettek, hanem jól

is szerepeltek a versenyen, melyért az önkormányzat kupáját is hazavihették. Egyesületi szinten pedig messze az Ikarus BSE volt a legjobb. A mátyásföldi egyesület versenyzői ugyanis több mint tíz első, és számos dobogós helyezést gyűjtöttek be. A felnőtteknél Papp Ildikó (Salgótarján) és Kiss Tamás (Vác) lett a bajnok, a junioroknál Gyürkés Viktória (Ikarus) és Vízi Attila

(Bp. Honvéd), az ifjúságiaknál pedig Hargitai Henrietta (Villám) és Radics Csaba (Bp. Honvéd) győzött. A rendezvényen polgármesterünk mellett részt vett Bitvai Nándor alpolgármester, aki nem csak a szervezésből, hanem a versenyzésből is kivette a részét azzal, hogy lefutotta az 1500 méteres távot. A díszvendégek között említhetjük még Korompai Pétert a Budapesti Atlétikai Szövetség elnökét, és Sátor Lászlót, a BASZ főtitkárát, illetve Gereben Mátyást, a Pólus Center igazgatóját. Ő elmondta, hogy a XV. kerületi üzletközpont hosszú távon is támogatni kívánja a sportot. Egyrészt a futóverseny szponzorálásával, másrészt más jelentős sporteseményeknek a kerületbe hozásával. A verseny egyik sztárja Gyürkés Viktória, az Ikarus BSE atlétája volt, aki nem csak a korosztályában (a juniorok között), hanem a felnőtteknél is a legjobbnak számít. Viktória az egyike azon magyar atlétáknak, akinek esélye lehet a londoni olimpia kvalifikációs szintjét teljesíteni. A másik sztárversenyző Gajdos Tamás sportriporter volt, aki köztudottan komoly atlétamúlttal rendelkezik, és, aki senior korosztályban is kiváló sporteredményekkel büszkélkedhet. Az idei verseny krónikájához hozzátartozik, hogy az önkormányzat a 2011. évi környezetvédelmi programjának keretében rendbe tette a verseny helyszínét. R. T.

2011. március 29.

Újabb hatalmas BLF siker! Aki még nem tudja, hogy április 7-10. között mit csináljon (egy hétvége is beleesik), annak máris ajánlani tudnánk egy programot. A Budapesti Legyőzhetetlen Feketék Kosárlabda Klub junior csapata ugyanis az elmúlt hétvégén történelmi tettet végrehajtva bejutott az országos bajnokság döntőjébe. A nyolccsapatos fináléra pedig április második hétvégéjén, Nyíregyházán kerül majd sor. A BLF-nél még ma is beszélnek arról a legendás csapatról, mely 2005-ben Kecskeméten megnyerte az országos junior bajnokságot. Abból az együttesből ma már Hanga Ádám az Albacomp, Hajmássi Péter a Falco, Medve Máté pedig a Kaposvár csapatának erőssége. A 2005-ös aranycsapat már egy évvel korábban is bejutott az országos bajnokság döntőjébe, ahol még túl

előtti korosztályos bajnok Kecskemét, a házigazda Sopron, illetve a nagy kosárlabdamúlttal rendelkező Baja. Az első mérkőzésen 17 ponttal kaptunk ki a Bajától – értékelte a szenzációs eredményt az edző. – Méghozzá úgy, hogy az első negyedet követően még 10 ponttal mi vezettünk. Innen kellett felállnunk, ami viszont szenzációsan sikerült. A Kecskemétet 12 ponttal vertük, majd a házigazdákat is legyőztük. A csoport második helye pedig azt jelenttette, hogy bejutottunk a nyíregyházi döntőbe. Farkas László elmondta, hogy ettől a gárdától már év elején is a döntőbe jutást várták, ám a mezőny erősségét és kiegyenlítettségét látva mindenképpen sikerként kell elkönyvelni ezt a sikert. A BLF ugyanis sok tekintetben kis csapat-

fiatalok és rutintalanok voltak, ennek köszönhetően meg kellett elégedniük a hetedik hellyel. Most egy ahhoz a gárdához hasonló, hanem jobb csapat van alakulóban – mondta Farkas László edző. – A csapat nagy részét 1994-es születésű fiúk alkotják, csak két 93as srác van a keretben. Ők viszont azért, mert erősségei az együttesnek. A csapat nagy része tehát jövőre is ebben a bajnokságban szerepel majd, s ha esetleg most nem sikerülne túl jól a döntő, akkor egy évvel múlva már jóval rutinosabbak lesznek. Én azonban azt mondanám, hogy a mostani keretnek az adottságai jobbak a 2005-ben nyertes csapatunkénál. Magasságban mindenképpen jobban állunk, hisz már hat 2 m-teres vagy annál nagyobb játékosunk van. A Borkúty Lóránt, Budai Márk, Dankó Tamás, Gál Bence, Hajnis Bálint, Kardos Márton, Könye Viktor, Mészáros Bence, Mészáros Csaba, Pintér Zalán, Solymosi Tamás, Soós Olivér, Tökölyi Kornél, Ungi Keve alkotta csapat ősszel kezdte meg a nagy menetelését. Először megnyerve az alapszakaszt biztosította a helyét a 32-es főtáblán. Aztán januárban és februárban is megnyerték a soron következő tornájukat, így a március eleji újabb fordulónak már a döntőbe jutás volt a tétje. Ez a forduló azonban nem úgy sikerült, ahogy azt a csapat tagjai szerették volna, a BLF csak negyedik lett, így a döntőért folytatott harcban vigaszágra kényszerült. Erre március 19-20án Sopronban került sor, ahol olyan komoly ellenfelek vártak a XV. kerületi csapatra, mint a két évvel ez-

nak számít, és a klub életében minden korosztályos siker fontos mérföldkő. Kadet korosztályban már több országos döntős helyezéssel büszkélkedhet a BLF, ám a juniorok között ez az idei siker még csak mindössze a harmadik döntős helyezés. Nagyon várjuk a döntőt, nagyon készülünk, és ahogy hallottuk, a szülők is nagy számban fognak majd bennünket elkísérni. A döntőben minden biztatásra, minden támogatásra szükségünk lesz ahhoz, hogy a célunkat, a négy közé kerülést elérhessük. Fiatal srácok révén azt még nem tudni, hogy Nyíregyházán melyik arcát mutatja majd a csapat: a Baja elleni első negyedben mutatottat, vagy a másik három negyedben megtapasztaltat. Remélhetőleg inkább az előbbit, amiben nagy szerepe lehet Dankó Tamásnak, aki tagja az 1993-as válogatott keretnek, és már az elődöntőben is a BLF legjobb játékosának bizonyult. R. T.

ÉLETKÉPEK 

R Á K O S P A L O T A



P E S T Ú J H E LY

  Ú J P A L O T A



A XV. kerület polgárainak kétheti, ingyenes lapja. Kiadja a XV. kerületi Tömegkommunikációs és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.  Ügyvezető igazgató: Alexa Károly  Szerkesztőség: 1153 Budapest, Bocskai u. 1-3.  HU ISSN 2061-4497 Nyomtatás: Ringier Kiadó Kft., 1222 Budapest, Campona u. 1.