Életciklus-elemzés a gyakorlatban. Hegyesi József

Életciklus-elemzés a gyakorlatban

Hegyesi József Gödöllő, 2012

Tartalom

1. Alapfogalmak 2. Az életciklus-elemzés felépítése 3. Életciklus-elemzés a gyakorlatban

Alapfogalmak

Életciklus-elemzés*: „Egy termék hatásrendszeréhez tartózó bement, kimenet és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése

annak teljes életciklusa során.”

* Simon-Tamaska alapján

Alapfogalmak Termékrendszer

Bemenő áram

Kimenő áram

Folyamategység Flow Flow

Flow Process

Flow

Flow

Flow Process

Flow

Flow

Rendszerhatár

Process

Flow Process

Production

Flow

Output

Provision

Plan

Output

Residues

Output

Flow

Conversion

Rendszerhatár

Az életciklus-elemzés felépítése

Az életciklus-elemzés lépései*:

Cél és tárgy meghatározása Életciklus-leltárelemzés Életciklus-hatásvizsgálat Életciklus-értelmezés

* Sára alapján

Az életciklus-elemzés felépítése 1. Cél és tárgy meghatározása: - funkcionális egység - referencia áram - rendszerhatár - figyelembe veendő életciklus-részek - adatforrások minősége - környezeti hatások elemzésének módszere - eredmények kiértékelésének módja - felmérés külső ellenőrzésének szükségessége


2. Életciklus-leltárelemzés: - anyag- és energiafogyasztás - kibocsátások összegyűjtése 3. Életciklus-hatásvizsgálat: - környezeti hatások számítása (mennyiségi mutatók)


4. Életciklus-értelmezés: - eredmények kiértékelése - minőség és megbízhatóság vizsgálata - következtetések levonása a célok figyelembevételével

Életciklus-elemzés a gyakorlatban Cél: A rövid vágásfordulójú fűz ültetvényekkel történő

aprítékelőállítás környezeti hatásainak számszerűsítése. Vizsgált technológia: Az ültetvény két éves vágásforduló esetén 40 t/ha 49,5%-s nedvességtartalmú hozamot produkál 50 kg/ha/N műtrágyázás és 12 éves élettartam mellett.

1., 3., 5., 7., 9., 11. év Betakarítás kétévente (összesen 6 alkalommal)

2., 4., 6., 8., 10., 12. év 12. évben végül

Életciklus-elemzés a gyakorlatban Rendszerhatár: „Bölcsőtől a kapuig” (cradle to gate) szemléletmód A dugvány előállítástól egészen a faaprítéknak a felhasználás helyére történő szállításáig (50, 100 és 150 km)

Életciklus-elemzés a gyakorlatban Funkcionális egység: Rövid vágásfordulójú fűz ültetvényeken átlagosan egy év alatt termelt faanyagból a betakarítás során készült faapríték, amit

meghatározott távolságokra (50, 100, 150 km) elszállítanak 20 tonna nyers faanyag Referenciaáram: 1 t frissen betakarított (49,5%-os nedvességtartalmú) faapríték

Életciklus-elemzés a gyakorlatban Környezeti hatások elemzésének módszere: - üvegházgáz-kibocsátási mérleg - energiamérleg

- savasodási potenciál Adatforrások minősége: Mért, tapasztalati adatok + Ecoinvent 2.2 adatbázis Külső ellenőrzés: Eredmények összehasonlítása korábbi szakmai publikációkkal

Életciklus-elemzés a gyakorlatban Életciklus-leltárelemzés: - Gabi4 nevű életciklus-elemző szoftver

- Ecoinvent 2.2 adatbázis A program fő elemei: 1. Áramok (flows) 2. Folyamatok (processes) 3. Tervek (plans)

Életciklus-elemzés a gyakorlatban 1. Áramok (flows): Olyan anyag- vagy energiaáramok, melyek vagy környezeti hatással kapcsolatos információkat hordoznak

vagy az egyes folyamatokat kötik össze.

Alapvető áramok Rendszeren belüli áramok

A fűz apríték előállítás életciklusának határai és fontosabb anyagáramai

Alapvető áramok (átlépik a rendszer határait: környezeti hatás) Rendszeren belüli áramok (kivétel az utolsó)

Életciklus-elemzés a gyakorlatban 2. Folyamatok (processes): - Az életciklus-elemzések alapvető egységei - Van bemeneti (input) és kimeneti (output) oldaluk, ahová az áramok csatlakoznak

- Két típusuk van:

Kiindulási folyamatok

Belső folyamatok


Kiindulási folyamatok: - Bemeneti oldalukon kizárólag alapvető áramok vannak, míg kimeneti oldalukon alapvető áramok és rendszeren belüli áramok is - A folyamatláncokból álló termékrendszerek kiindulópontjai

- Ezek hordozzák a környezeti hatással kapcsolatos információkat


Belső folyamatok: - A bemeneti és a kimeneti oldalukon mindig van legalább

egy-egy rendszeren belüli áram - Belső összekötő elemek a termékrendszerekben - Környezeti hatással kapcsolatos információkat általában nem tartalmaznak („üres vázak”)

Egy belső folyamat felépítése

Életciklus-elemzés a gyakorlatban 3. Tervek (plans): - Azok a felületek, ahol a kiindulási és belső folyamatok

összekapcsolódásából létrejönnek a (korábban meghatározott rendszerhatárral rendelkező) termékrendszerek - A folyamatok output-input oldalaikkal kapcsolódnak - A folyamatok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése:

Felfelé irányuló folyamatok

Lefelé irányuló folyamatok


Felfelé irányuló (upstream) folyamatok: - a termékrendszerben az adott folyamat előtt található folyamatok, melyekkel kimeneti oldaluk felől

szomszédos az adott folyamat Lefelé irányuló (downstream) folyamatok: - a termékrendszerben az adott folyamat után található folyamatok, melyekkel bemeneti oldaluk felől szomszédos az adott folyamat

Egy terv felépítése

Upstream

Downstream

Életciklus-elemzés a gyakorlatban Életciklus-hatásvizsgálat: Sokféle áram Különböző környezeti hatások Csoportosítás hatáskategóriákba „Közös nevezőre” hozás (jellemzési faktorokkal) Egyetlen számmal jellemezhető az adott környezeti hatás


A mi esetünkben: - üvegházgáz-kibocsátási mérleg (kg CO2egyenérték) - energiamérleg (energia output-input hányados) - savasodási potenciál (kg SO2egyenérték) Kidolgozott hatásvizsgálati módszerek (CML 2001) alkalmazása Bemenő és kimenő áramok együttes értékelése a vizsgálat tárgyát képező termékrendszer teljes terjedelmére vonatkozóan


Üvegházgáz-kibocsátási mérleg alakulása: -855 és -839 kg CO2egyenérték/t biomassza (ha a növények CO2-megkötését is figyelembe vesszük) 74 és 89 kg CO2egyenérték/t biomassza (a növények CO2-megkötése nélkül)

50 tkm szállítás 7,6 kg CO2egyenérték/t értékkel növeli az ÜHG-kibocsátást (ez a teljes kibocsátás 8-10%-a)


Energiamérleg alakulása: Egy GJ energiaráfordítással (amely már tartalmazza a biomassza betakarítását és az 50 km-re lévő hasznosító üzemhez való elszállítását is ) 7,9 GJ biomasszában kötött energia állítható elő. További 50 km szállítási távolság tonnánként 0,13 GJ-lal növeli meg az energiaigényt.


Savasodási potenciál alakulása: 50 km szállítási távolság esetében 0,55 kg SO2egyenérték/t biomassza További 50 km-es szállításkor 0,04 SO2egyenérték/t értékkel nő a kibocsátás (kb. 7%)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Életciklus-elemzés a gyakorlatban. Hegyesi József

Recommend Documents