Élet kioltásának egyéb kérdései • Eutanázia:
http://tasz.hu/betegjog/az-eutanazia-fogalma-esaltalanos-kerdesek
2013.03. 12.
PE GK GTT
Hollandia • Nem kritérium, hogy a betegség halálos vagy, hogy a szenvedés fizikai legyen. • 2004 óta legális – egy orvosi szakértői állásfoglalás nyomán – az eutanázia és az öngyilkossághoz nyújtott orvosi segítség olyan betegeknél is, akiknél „elviselhetetlen szenvedést okozó életuntságot” diagnosztizáltak. Két évvel később az eutanázia lehetőségét kiterjesztették a súlyos fejlődési rendellenességgel világra jött újszülöttekre, gyakorlásához szükséges a szülők hozzájárulása. PE GK GTT
2013.03. 12.
1
Belgium • A holland példa követője Belgium, ahol 2002ben fogadták el a törvényt, amely a 18. életévüket betöltött betegek esetén teszi lehetővé az önkéntes eutanáziát. További feltételek, hogy a beteg egészségi állapota reménytelen, gyógyíthatatlan betegségben szenved, és ez állandó szenvedést jelent a számára. Az első beteg, aki a törvénykezés óta halt meg ezzel a módszerrel, a 39 éves szklerózis multiplexben szenvedő Mario Verstaete volt, akinek halálát élőben közvetítette a televízió.
PE GK GTT
2013.03. 12.
Emberi méltóság • „Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől… – (Alkotmánybíróság, 1991)
2
• emberi méltóság, személy méltósága: megbecsülés, mely minden egyes embernek kijár személy volta miatt. – (Magyar Katolikus Lexikon)
• Legfontosabb részterületei: – – – – –
önazonossághoz való jog: identitás – öntudat? önrendelkezéshez való jog – szabad döntés cselekvési szabadság magánszféra védelme szociális biztonsághoz való jog, mint a megélhetési minimum állami biztosítása (senkit nem hagyhat az állam éhen halni, mert az ellentétes az ember méltóságával).
3
Példa • •
•
Egy esetben a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetésének megállapítása mellett – többek között – 3.000.000 Ft nem vagyoni kártérítés megítélését követelte. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság azt a körülményt értékelte, miszerint a felperes elbocsátása során a munkáltató alkalmazásában álló alkalmazott kritikán aluli viselkedést tanúsított, nagyképűen, lekezelően járt el, s mikor a felperes tájékoztatta, hogy a megállapodást (munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel) nem ő írta alá, vele szemben kifejezetten támadóan lépett fel. A munkavállaló továbbá azt is előadta, hogy a kirendeltség vezető is megjelent az irodában, aki ugyancsak lekezelő stílusban bánt vele. A szakértői véleményből kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a munkavállaló valósághű nyilatkozatot tett, ez pedig megalapozza a nem vagyoni kár iránti igényének a jogszerűségét az emberi méltósághoz való jog megsértése miatt. Az összegszerűség tekintetében azonban a bíróság eltúlzottnak találta a kereseti kérelemben megjelölt összeget, így 2009-ben e jogsértés miatt 300.000 Ft-ot ítélt meg (20/5-H-MJ-2009-2 sz. határozat). Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott, az összegszerűségben azonban nem történt változás (20-H-MJ-2009-3 sz. határozat és LB-H-MJ-2010147 sz. határozat).
A személyhez fűződő jogok • Név, jó hírnév, képmás, hangfelvétel védelme – Sértő közlés (nem csak beszéd) – feltétel: tényállítást tartalmazzon – ha nincs tény (csak értékítélet), akkor lehet becsületsértés, vagy emberi méltóság megsértése. – Híresztelés – Valóság hamis színben való feltüntetése – (elhallgatás…) • Közös elemek: valótlan tényt állít, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel ÉS ez sértő a jogosultra. • A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni
4
• Politikai szabadságjogok: – gondolat, lelkiismeret, vallásszabadság (vallás, lelkiismeretei meggyőződés szabad megválasztása, állam és egyház szétválasztása) • embereknek megengedett a hitük szerinti vallásos tevékenységek gyakorlása illetve ezek hirdetése, de a valláskritika is és vonatkozik a nem vallásos világnézetre is. Korlát a mások joga • Pozitív és negatív diszkrimináció kérdése • Ki jogosult eldönteni melyik szerveződés lehet egyház? (2013. febr.: AB másodszorra is megsemmisítette az egyházügyi törvényt) PE GK GTT
2013.03. 12.
Egyesülési jog (2011. évi CLXXV. törvény )
– Mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. – CIVIL SZERVEZET = NEM ÜZLETSZERŰ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG A FŐ PROFILJA – Persze: nem irányulhat bűncselekményre, Alaptörvénnyel összhangban kell lennie. Nem lehet fegyveres szervezet.
5
Gyülekezési jog – Békés, jogszabálynak megfelelően bejelentett, engedélyezett • Bejelentés 72 órával az esemény előtt legyen meg (rendőrségnek) – ha nincs bejelentés? • Bejelentési kötelezettség a szervezőt terheli. Nincs szervező – spontán gyülekezés • Megtiltani előzetesen csak akkor lehet, ha súlyosan veszélyeztetné bíróság, vagy népképviseleti szerv működését, vagy ha a közlekedést megbénítaná. • Mi a helyzet a forgalmat korlátozó gyülekezésekkel? Minimális tolerancia elve – mennyire akadályozza mások közlekedéshez való jogát? • Lehet-e kormányhivatalban tüntetni? • Sérelmesnek vélt rendőri intézkedés esetén 30 napon belül panaszt lehet tenni, alapvető jog korlátozása esetén 8 napon belül a FRP-nél. Jogellenesnek vélt feloszlatás esetén pert lehet indítani 15 napon belül.
Szólás és sajtószabadság – A véleménynyilvánítás szabadságának része. – Korlátozható, de csak alapos okból. Mások jogainak védelme. – Szólásszabadság hozzájárul a demokratikus, nyitott társadalom kialakulásához. – Sajtószabadság: az újságíró saját szakértelme, tudása alapján az állam által nem befolyásolt módon tárja elénk a híreket.
6
Az alapjogok csoportosítása • Gazdasági, szociális és kulturális jogok – – – – – – – – – PE GK GTT
munkához való jog foglalkozás szabad megválasztása szabadidőhöz való jog fizetett szabadság sztrájkjog testi-lelki egészséghez való jog egészséges környezethez való jog szociális biztonsághoz való jog művelődéshez való jog 2013.03. 12.
Térjünk vissza a jogalkotás kérdésére! • Belső jogforrás: jogszabályalkotásra feljogosított szervek. • Külső jogforrás: forma, amiben a jogszabály megjelenik.
PE GK GTT
2013.03. 12.
7
Jogszabálytan • A jogszabály törvény vagy rendelet - több típus nincs. • Az egyéb jogi normák (határozat, utasítás, stb.) nem jogszabályok. • Jogalkotói hatáskörrel felruházott szervek csak egyféle elnevezéssel bocsáthatnak ki jogszabályt.
PE GK GTT
2013.03. 12.
Ez micsoda? • Nem paragrafusnak mondjuk… • hanem szakasznak. • A paragrafus bekezdést jelent, azt meg nálunk számozni szokták.
PE GK GTT
2013.03. 12.
8
JOGSZABÁLYOK Általános helyzetben
Rendkívüli helyzetben
Belső (anyagi) jogforrások jogalkotók
Külső (alaki) jogforrások
Belső (anyagi) jogforrások
Külső (alaki) jogforrások
Országgyűlés
Alaptörvény, Törvények (egyszerű, és sarkalatos)
Honvédelmi Tanács
Honvédelmi Tanács rendelete
Kormány
Kormányrendelet
Köztársasági elnök rendelet
Miniszterelnök
Miniszterelnöki rendelet
Miniszter
Miniszteri rendelet
Önkormányzat Önkormányzati képviselőtestülete, rendelet közgyűlése MNB
MNB rendelet (2012-től) PE GK GTT
2013.03.12.
Még egy kis fogalom… • Jogszabály: egyetlen állami aktussal elfogadott jogi normák összessége. • Jogi norma: a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége, amelyik egy teljes, értelmezhető, alkalmazható magatartásszabályt alkot. PE GK GTT
2013.03. 12.
9
A jogi norma felépítése • Hipotézis (feltétel): „aki másnak kárt okoz.... • Diszpozíció (rendelkezés):..köteles azt megtéríteni”. • Szankció (jogkövetkezmény). Lehet pozitív és negatív. PE GK GTT
2013.03. 12.
Jogszabálytan • A jogszabály érvényessége:
PE GK GTT
– Jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv – az adott életviszony szabályozására felhatalmazva, – a jogalkotási eljárást betartva, – a jogforrási hierarchiába beilleszkedő – jogszabályt alkot és az kihirdetésre kerül. 2013.03. 12.
10
Jogszabálytan • A jogszabály hatálya: – alkalmazhatóságot jelent – Időbeli hatály: Mikortól és meddig? Visszaható hatály? – Területi hatály: mely földrajzi területen keletkeztetnek, módosítanak, vagy szüntetnek meg jogviszonyt? – Személyi hatály: kikre vonatkozik?
PE GK GTT
2013.03. 12.
Jogszabálytan • Jogszabály megjelölése: – 1994. évi LV. törvény a termőföldről, – 56/1999 (IV.2.) Korm. rendelet • Jogág: meghatározott életviszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogszabályok összessége • Jogrendszer: adott ország, adott időpontban létező, jogi normáinak összessége
PE GK GTT
2013.03. 12.
11
