Élet és művészet Világismeret fényképezőgéppel - Beszélgetés Kunkovács László etno-fotográfussal (Sághy Erna) 14

TARTALOM Editorial 1 Közművelődési koncepciók Lipp Márta: Elemzés a közművelődési feladatokat is ellátó összevont önkormányzati intézményekről 2 G . Furulyás Katalin: A z Altalános Művelődési Központ, az ÁMK, mint elnevezés és intézményi forma kialakulásának története 5 Török József: Kinek hasznos a kht? 8 Pordány Sarolta: Új gondolatok, új értékek az Első Felnőttképzés-kutatási Fórumon (Dunaújváros 1999. május 27-28.) 10 Pacsai László: Brüsszelben és Európa kulturális fővárosában jártam 12 Kitüntetettek augusztus 20. alkalmából Heleszta Sándor 13 Élet és művészet Világismeret fényképezőgéppel - Beszélgetés Kunkovács László etno-fotográfussal (Sághy Erna) 14 Könyvismertetés - könyvajánlás Jagasics Béla: Áttekinteni és megérteni Kuti Éva: Hívjuk talán non-profitnak...című könyvéről 16 D . Tóth Béla: A tudás kiteljesedése Durkó Mátyás: Társadalmi kihívások és a felnőttnevelés funkciói című könyvéről 17 Dr. Harsányi László: Egyre közelebb a tájhoz, a vidékhez. Tungli Gyula: Szülőföldünk, Kemenesalja c. könyvéről 19 Végvári Lajos: Kocsis Iván: Bevezetés a diaporáma technikába 20 Bóka Mária válogatása az 1999. első félévében megjelent könyvekből 21 Augusztus 20-i kitüntetettek listája

A SZÍN a Nemzeti Kulturális alap támogatásával jelenik meg. SZÍN 4/4 — 1999. augusztus

S Z I N - országos közművelődési folyóirat. Megjelenik kéthavonta. A Magyar Művelődési Intézet lapja. Szerkesztőbizottság: Bóka Mária (Székesfehérvár), G y u l a i Lajos (Miskolc), Jagasics Béla (Zalaegerszeg), Kary József (Eger), Romhányi András (Magyar Művelődési Intézet), Szabados Péter (Kaposvár) Főszerkesztő: M Á T Y U S A L I Z Kiadja a Magyar Művelődési Intézet. Felelős kiadó. F Ö L D I Á K A N D R Á S A szerkesztőség címe: 1011 Budapest, C o t v i n tér 8. Postacím: 1251 Budapest, Pf. 101. T e l : 201-5053; Fax: 201-5764 Megtendelhető a szerkesztőség címén. Évi hat szám áta áfával: 607 Ft + postaköltség Borítóterv: Szüts Eszter E számunkat Heitlet László (Pápa) festőművész rajzaival illusztráltuk. Készült a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár Kötészeti és Sokszorosító Műhelyében I S S N 1416-6925

EDITORIAL zárja le véglegesen egy-egy ismeret taglalását, hanem türelme­ sen fürkészi, mérlegeli, rendezgeti anyagát. H a egy gondolat iránt pillanatnyilag nem érez rokonszenvet, vagy az nem izgatja kellő mértékben, félretolja, de csak nagy ritkán egyszer s m i n ­ denkorra elutasító ítélettel. Egyik emlékezetes vonása ez: köz­ vetlen kapcsolatba tud lépni minden értékes impulzussal. Gaz­ dálkodik benső felkészültségével, és megtalálja azt a tudati vagy tudaton kívüli rekeszt, melybe még távoli idők s korok mon­ dandóit is elraktározhatja.

Európa kulturális fó'városa: W e i m a r . 250. évfordulóját ün­ nepeljük Johann Wolfgang Goethe születésének. „Johann Wolfgang Goethe 1749-ben született Frankfurt­ ban. A családi vagyont nagyapja, a szabó szerezte; apja tétlen, bogaras műkedvelő' volt. Ifjúságának döntő fordulata Strassburgban érte 1770-ben: itt találkozott Herderrel és a Sturm und Dranggal (a Sturm und Drang néven ismert irodal­ mi korszak - kb. 1770-1780 - gondolta legkövetkezetesebben végig a zseni-elméletet, egész világnézetet építve k i belőle: az ösztönökre, a szenvedélyekre alapított élet fölényét az ésszerű korlátok közé szorított nyárspolgári életmód fölött. Úgy kell élni, mondták, hogy érzéseink „a körmünk hegyéig" eltöltsenek bennünket.), és ez a találkozás eszméltette rá igazi alkotói réte­ geire. Ebben az önmagára találásban ráeszmélt népének ha­ gyományaira és belső törvényeire is, aminthogy a Sturm und Drang általában a német lélek magára találása francia konven­ ciókba merevedett századok után...

N e m elfordul a tapasztalattól, hanem távol tartott tenyér­ ben veszi szemügyre: Ez gyarapítja lényének szabadságát, meg­ őrzi életének s művészetének szeleprendszerét. Hiányzik belőle a dolgok elvakult szemlélete, nem találsz nála henye szólamot vagy egyeduralmi igénybejelentést...De találsz nála fegyelmet, megfékezett erőket, derűt és gúnyt, humanizáló tartózkodást és iróniát. Goethe emberré akarja tenni olvasóját. A szellemi készségeknek és visszatükröződésnek az a lánco­ lata, amely Goethe gondolkodásának állandó jegye, kezdettől fogva szilárdan összefüggő, látványos meglepetések nélküli és sokrétűen következetes... A k i Goethe műveibe és ötven kötet­ re rúgó levelezésébe apránként bele-belekóstolt, az ismeri en­ nek az írónak végül kitapinthatatlan, egyetlen közös nevezőre nem hozható tágasságát, amelyben jól megfér igen és nem, elvetés és elfogadás, megvetés és megfogadás, mindig egy cent­ rális meggyőződés erőterébe állítva.

1775-ben... Goethe... K a r i August herceg meghívására a weimari udvarba kerül, először mint a herceg mulató pajtása, később kamarai elnök, nemesember (1782) és mindenható miniszter lesz. A z európai kultúra még többet köszönhet neki, mint mű­ veit és emberi alakjának gyönyörű emlékét; neki köszönheti a művelődés eszményét is. Művelődésfogalmunk... humanista eredetű; a humanisták, részben osztályöntudatuk alátámasztásá­ ra, bevitték a köztudatba az olvasottság, az irodalmi ismeretek értékét. A racionalizmus és a Felvilágosodás kiszélesítette ezt a fogalmat, az olvasottság helyébe a tudást, a megismerést, az észbeli értékek primátusát tette, a természettudományokat egyenrangúsította a klasszikusokkal. De a felvilágosodás mű­ veltségfogalma mögött még a lapos utilítarizmus rejlik megokolás gyanánt: művelődjünk, hogy használjunk vele magunk­ nak, embertársainknak.

Goethe esetében nem beszélhetünk sem hagyományos ér­ telemben vett lineáris gondolati fejlődésről, sem koraérettség­ ről: fiatalkori műveitől s leveleitől fogva birtokolja azt a szem­ léleti szöget, amely a dolgoknak és nézeteknek egyensúlyos megragadására képesíti. A z az aggálytalan jövő-fele-sodródás, súrlódást kerülő engesztelődés a dolgokkal, amely megnyilatko­ zásait jellemzi, nem a diadalvevés vagy az alulmaradas szavait veszi kölcsön, hanem mindig valamely méltatlankodás nélküli, nem pusztán önérzetre épülő tökéletesedési igyekezetről tanús­ kodik.

A Goethe-kor,... de elsősorban és végérvényesen Goethe kapcsolta bele a művelődésfogalomba a tájat, a képzőművésze­ teket és a történelmet, és ő találta meg a művelődés mélyebb értelmét: szellemi élményeink révén építjük k i gazdag és har­ monikus személyiségünket. Goethe óta mindenki, aki kultúrembernek tartja magát, kicsiben, saját arányainak megfelelően, Goethe szerepét játssza meg: átélni, megérteni, és ha tehetsé­ günk adatott hozzá, kifejezni - ebből áll szellemi életünk." (Szerb A n t a l : A világirodalom története Magvető Könyvkiadó, Budapest 1980.)

...minden olvasója érzi, hogy ez az ember kezdettől fogva a kiegyensúlyozott tapasztalatszerzés igényével úszkál életének véletlenei közt, s igyekszik megőrizni azt a képességét, amely a kör közepébe vezetheti vissza." (Nagyvilág 1999. 7-8. Báthori Csaba: Goethe életgyakorlata) Jó találkozást a Weimarba utazóknak, és jó elmélkedést a már visszaérkezetteknek!

G o e t h e ..."műveit élettökéletesítésnek...tekintette. V o l t ereje esztendőkig nem írni verset, s hogy ennek a nem írás formájában történő művészi poroszkálásnak mégis benső, nem mindig tudatos célja volt, az utóbb többnyire bebizonyoso­ dott...

MÁTYUS ALIZ

...életének egyik szakaszában sem találunk nála olyan jele­ ket, amelyek egy tisztán intellektuális írásművészet felé mutat­ nának. Noha...nem használja a felelősség szót ilyen összefüg­ gésben, mégis azt mondhatjuk: mindig az olvasónak felel. Kerüli a nagy szavakat, óvakodik az orákulumszerű kinyilat­ koztatástól, gyanúval szemléli a profetikus, egész világot vagy nemzetet oktatgató modort. Fogalmazása inkább visszavesz, mintsem adakozik... N e m szolgáltatja k i magát a szavainak: uruk marad. Kedvenc fordulata: újra megszerezni a tudást. A z a gondol­ kodói magatartás, amely műveiben folyamatosan tükröződik, nem azt sugalmazza: túlestem valamely ismereten, hanem ezt: kapcsolatba léptem s kapcsolatban maradok vele. Sohasem 1

LIPP MÁRTA

ELEMZÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKAT IS ELLÁTÓ ÖSSZEVONT ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEKRŐL származó invencióit más logika alapján szerveződő intézmények szín­ v o n a l emelésének, vonzóbbá tételének szolgálatába állítja. Erre a kilencvenes évek eleje óta egyre fokozódó igény mutatkozik az egész humán szférában. Versenyhelyzetben lévő humán szolgáltatást végző intézmény n e m is tud helytállni közművelődési jellegű szolgáltatások nélkül. Valószínű, hogy a jövőben ez az egyik legfontosabb mozgatóru­ gója lesz az összevonásoknak, az Á M K - k és az iskolák tekintetében már most is az.

A közművelődésben elterjedt fogalomhasználat, amely főként a szakmai hagyományokra és az összevont intézményekről szóló 30/1989 M M rendeletre alapozódik, az összevont intézmények két kategóriáját különbözteti meg, az ún. "integrált" (többcélú) és a közös igazgatású intézményeket. A z elsőn az Á M K - t és újabban a klubkönyvtárt értik, a másodikba az összes többi, változatos összetételben megvalósuló összevont intézmény tartozik. A z összes közművelődési feladatot ellátó intézmény mintegy har­ mada összevont önkormányzati intézmény (1. számú táblázat)

Sajnálatos módon eddig ebből az igényből a m i szakmánk a rend-

1. sz. táblázat Közös igazgatású

Klubkönyvtár

AMK A z összes %-ában

A z összevont %-ában

A z összes %-ában

A z összevont %-ában

A z összes %-ában

A z összevont %-ában

9%

27%

18%

55%

7%

18%

Összevont önkormányzati intézmény A z összes intézmény %-ában 34% N = 2099

szerváltást követő lépéshátránya miatt semmit sem tudott profitálni, ellenkezőleg, átmenetileg visszavetette. N e m szorul magyarázatra, milyen nagy baj lenne, h a a közművelődés pont most, amikor - felis­ merten - különösen nagy szükség v a n rá, specifikus intézmények cél­ jainak alárendelve, saját arculatát elveszítve elsorvadna. Mindössze 3 megyét érint az átlagosnál kevésbé ez a probléma. Itt az összevont intézmények aránya kevesebb az egyötödnél: SzabolcsSzatmár 8%, Somogy 14%, Komárom 15%. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyét a 18% ellenére azért n e m sorolom ide, mert a közös igazgatású intézmények száma növekvő tendenciát mutat. A fentiek értelmében különösen veszélyeztetett 7 megye: 5 nyugat-dunántúli megyében v a n az összes összevont intézmény közel fele (45%): Zala 16%, V a s 10%, Veszprém 7%, Fejér 6%, T o l n a 6%, - s a két, m i n d e n összevont típus­ ban magas arányt mutató alföldi megyével kiegészítve (Jász-Nagykun-

Ez az önmagában is jelentős arány előre pontosan nem látható mértékben, de n ő n i fog. A közművelődési törvény ezt a tendenciát erősíti, ami már a múlt évben is érezhető v o l t . 1998-ban kb. 5-7%-kal nőtt az összevont intézmények aránya (becsült adat). Ebben az évben, ahogy a helyi rendeletek elkészítése szembesíti az önkormányzatokat a közművelődési feladatellátás kötelezettségeivel, további összevoná­ sokkal k e l l számolni: községekben inkább az Á M K - k , városokban az Á M K mellett a közös igazgatású intézmények szaporodnak. Míg a klubkönyvtár köztudottan falusi, az Á M K egyelőre arányosan repre­ zentált talun és városban (város 15%), a közös igazgatás inkább városi megoldás (város 2 4 % ) . T a l á n ez utóbbiak száma gyarapodik leginkább. A z összevont intézmények, összességükben és típusonként is, me­ gyénként rendkívül eltérően oszlanak meg (2. sz. táblázat), ami a jövőben súlyos problémákat okozhat.

2. sz. táblázat A z összevont intézmények típusonkénti megyei megoszlása (1998) ( A z összes megyei intézmény %-ában) Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Z. Csongrád Fejér Győr-MosoivSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Sz. Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Összes

AMK 15%

Klubkönyvtár

14% 32% 4% 10% 10% 3% 10% 12% 18%

4% 7% 2% 6% 29% 23% 7% 21% 20% 8% 22% 8% 6% 1% 28% 36% 50% 45% 1% átl. 1 8 %

4% 4% 7% 5% 5% 9% 7% 5% 5% 2% átl. 9 %

-

Közös igazgatás 5% 7% 10% 12% 14% 6% 7% 5% 4% 11% 3% 14% 5% 3% 2% 5% 5% 10% -

2% átl. 7 %

Összes összevont 25% 25% 49% 18% 30% 45% 33% 22% 37% 49% 15% 40% 20% 14% 8% 42% 48% 65% 50% 5% átl. 3 4 %

Szolnok 9%, Békés 8%) e hét megyében koncentrálódik az ország összevont intézményeinek kétharmada (63%). Ezen megyék egyiké­ ben sincsenek domináns helyzetben a „klasszikus" közművelődési intézmények - már most sem.

T ö b b megyényi „fehér folt" alakulhat k i , ahol eljelentéktelenedhetnek és el is tűnhetnek a tisztán közművelődési profilú intézmények. Ez sok nehézséget rejt magában, itt elég annyit megje­ gyezni, hogy az országban két részre szakadhat a közművelődés: a szakma saját logikája szerint szerveződő par excellance közművelődés­ re és az ún. „alkalmazott közművelődésre", amely az „alap-szakmából"

A közmú'veló'dés nemkívánatos, területileg is veszélyeztető ketté­ szakadásának elkerülése érdekében a rendeletnek megyei (esetleg

2

emlékeztet. A programok túlnyomó része az iskolás gyerekekre, a m i n d e n k i n e k szólóak pedig az alkalmi, jobbára ünnepekhez, akciók­ hoz kötődő rendezvényekre épülnek. Gyérebb a lakossági szolgáltatások aránya és egysíkúbb. A tendencia az, hogy egyre inkább a tanórák kiegészí­ tése és a diákok szabadidejének szervezése dominál. Ezt kár lenne lebe­ csülni, de szembe kell nézni azzal, hogy a A M K - k távlatilag inkább „szu­ per-iskolák" lesznek, mint közművelődési intézmények. Ez részint ennek az intézményfajtának a történetében, hagyományaiban leli magyarázatát.

regionális) szinten meg kellene határoznia az összevont intézmények arányának limitjét. (Emellett, a rendelettől függetlenül módot kelle­ ne találni a tisztán közművelődési intézmények fenntartásának ösztön­ zésére.) Ezzel a fenti problémát még n e m merítettük k i . Súlyosbítja a hely­ zetet a klubkönyvtárak ügye. A z aprófalvas dunántúli megyék egykori kulturális alapellátása a klubkönyvtárakra épült. Komárom és Somogy megye kivételével a dunántúli megyék intézményeinek jelentős há­ nyadát, negyedrésztől a fele részig a klubkönyvtárak adják. Ezt a hat­ vanas-hetvenes évek fordulójától elterjedő intézménytajtát a művelő­ dési otthonokról szóló 3/1979. M T rendelet, és annak végrehajtásával foglalkozó 1/1979. K M számú rendelet két évtizedre stabilizálta a közművelődési intézményrendszer részeként, m i n t a három alaptípus egyikét. Szerencsés konstrukciónak bizonyult, a klubkönyvtárak mára beépültek a települések életébe, saját karaktert alakítottak k i az i n ­ tézményhálózaton belül, amit idáig meg is tartottak. Ezt támasztja alá az 1997-ben végzett tevékenységszerkezet vizsgálatunk is (3. sz. táblá­ zat)

Miután a 16/1998 M K M rendelet ez év áprilisában hatálytalanította az összevont művelődési intézményekről szóló 30/1989. M M rendeletet, az általános művelődési központokra vonatkozóan csak az azokat közoktatási intézményeknek tekintő rendeleti szabályozás v a n érvényben már több mint egy éve. Ez rögzítette azt a - nyolcvanas évek második felétől felerő­ södő - tudatot, hogy az általános művelődési központok speciális oktatónevelő intézmények. A z Á M K - k , bár mára már nagymértékben az „iskola - szint" felé nivellálódtak, eredetükben sokfélék, s bizonyos fokig máig őrzik szár­ mazásuk sokszínűségét. Egyik ága nyugati, elsősorban h o l l a n d m i n t a

3. sz. táblázat Az intézménytípusok tevékenység-szerkezete (az összes tevékenységfajta %-ában) Tevékenység

Minden intézménytípus együtt városi

Alkotó műv. csop. Ismeretszer. kör, klub Tanfolyamok Lakossági szolgáltatás Alk. felnőtt rendezv. Alk. gyerek rendezv. Összesen

15% 28% 10% 20% 19% 8% 100% •

főállású falusi 19% 21% 7% 32% 15% 6% 100%

t.díjas falusi • 13% 23% 7% 17% 27% 13% 100%

N o h a még az „egész-állású" klubkönyvtárvezető is csak „félmunkaidó'ben" népművelő, a ház tevékenységszerkezete n e m a tiszteletdí­ jas, h a n e m a főfoglalkozású szakalkalmazottat foglalkoztató falusi művelődési házak profilját mutatja. Kevesebb ugyan az amatőr művé­ szeti csoportja, (ami falun főleg néptánc- vagy összetettebb hagyo­ mányőrző csoportot jelent), de több az eseti gyerekfoglalkozása. A „rendes" művelődési házakhoz hasonlóan jelentős, a programokban kevéssé megjelenő társadalomszervező munkát végez, amit bizonyos tokig jelez a rendkívül változatos lakossági szolgáltatások aránya is.

AMK főállású

Klubkönyvtár

ossz.

falusi

falusi

17% 25%. 9% 25% 18% 6% 100%

10% 20% 6% 22% 24% 18%, 100%,

11% 22% 3% 31% 16% 17% 100%

alapján „építészeti innovációként" jelent meg nálunk a hetvenes évek közepén, m i n t "nevelési központ", mely koncepcióban a közművelő­ dés eredetileg azonos fajsúlyú lett v o l n a , de n e m így lett. A z 1977-es "Irányelvek a kistelepülések kulturális ellátásának javítására és a' komplex művelődési intézmények létesítésére" című anyag külön fölhívja a figyelmet, hogy az Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció által az „alsófokú központ" kategóriába sorolt községek alapellátását n e m biztosíthatják a jobbára szerepkör nélküli kistelepü­ lésekre javasolt „nevelési központok", mely intézménytípus célja az Irányelv szerint, „hogy iskoláskorúak számára teremtsen optimális oktatási, nevelési és közművelődési lehetőségeket ..."

Miután a 3/1979. M T rendeletet a közművelődési törvény hatá­ lyon kívül helyezte, s a „közművelődési intézmény" a-d p o n t i g megha­ tározott kategóriáinak egyikében sem tesz említést a klubkönyvtárak­ ról, ez azt a gondolatot implikálja, hogy n e m számol vele, sem m i n t specifikusan, sem m i n t részlegesen közművelődési intézménnyel. E n n e k már most k o m o l y következményei vannak. Egyelőre n e m . tudjuk, hogy hány intézményt veszítettünk és fogunk veszíteni emiatt. Kedvezőtlen számunkra az is, hogy a közművelődési intézményekről nem, a nyilvános könyvtárakról a C X L törvény 54-§-a szerint az ille­ tékes minisztérium jegyzéket vezet. A közművelődésnél szervezettebb és akcióképesebb könyvtáros szakma köztudottan nagy gondot fordít rá, hogy egyetlen potenciális könyvtár sem vesszen el a könyvtárak számára, s eredménnyel szorgalmazzák is a klubkönyvtárak nyilvános könyvtárkénti lajstromba vételét. A m i szakmánk viszont enerváltan viselkedik, a klubkönyvtárak tisztán könyvtárjellegű intézménnyé válását éppen a legérintettebb megyékben magától értetődő tényként kezelik. A z v a n a köztudatban, hogy a törvény a klubkönyvtárakat a megyei könyvtárak illetékességi körébe utalta. Szerepet játszik ebben a tájékozatlanság, nevezetesen az a széles körben elterjedt tévhit, hogy a művelődési házzal ellentétben könyvtár „intézményt" m i n d e n önkor­ mányzat köteles önállóan fenntartani. A félreértések korrigálása persze n e m törvényhozói feladat. D e a rendeletben a klubkönyvtár státusát meg kellene jelölni "a közművelődési intézmény szerepét betöltő" típusok között, az a-d-ig terjedő pontok valamelyikében, s meg is kellene nevezni, az A M K - h o z hasonlóan.

A másik fő ág a Településhálózat Fejlesztési Koncepció hatásaként végbemenő központosítási hullám következménye, amely a település­ összevonásokkal párhuzamosan intézményösszevonásokkal is járt. E n n e k terméke a „komplex intézmény", mely az Irányelv szintjén az intézményösszevonásokat ily módon szentesítette. Fogalomhasználata szerint az iskolát, könyvtárat, művelődési otthont, filmszínházat, sportintézményt is magába foglalja, s m i n t „alapellátó intézmény ... egy-egy település közoktatási és közművelődési funkciójának egészét valósítja meg". A gyakorlatban ez a művelődési házaknak az iskolákkal (óvodákkal) való szervezeti összevonását, valójában az ennek való alárendelését jelentette. A „komplex" nyomán ezt a gyakorlat által létrehozott, leegyszerűsített változatot, ahol az iskola részeként köz­ művelődési egység is működik, kezdték el általános művelődési köz­ pontnak nevezni, ami kiterjedt a nevelési központokra is. A z általános művelődési központ terminust jogszabályban első íz­ ben a M u n k a Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1982. M M számú rendelet használja az l-es számú melléklet fogalommagyarázatában. ( A z összevont intézményekről rendelkező 119/1981 M M . sz. utasítás még nem használja.) A jogszabályt foga­ lomhasználat azóta némi metamorfózison ment keresztül. A z 5/1982es még általános művelődési központon inkább a m i fogalmunk szerin­ ti közös igazgatású intézményt érti. A,,tanácsi művelődési intézmények létesítését és megszüntetését szabályozó 34/1986. M T számú rendelet mellékletében már az általános művelődési központ kifejezést a „több­ célú művelődési intézmény" szinonimájaként használja. N y o m o n követhető, hogy az évek során az iskolával összevont művelődési ház, összekapcsolt közművelődés hogy tolódik el a feladatát szakmai t e k i n ­ tetben önállóan ellátó egység koncepciójától az egyre erősebb, a hatá­ rokat egyre inkább elmosó integráció irányába.

A klubkönyvtáraknak a közművelődési intézmények szempontjá­ ból lebegtetett, bizonytalan helyzetétől eltekintve a legproblematiku­ sabb összevont intézmény az általános művelődési központ. Ez a szakma csaknem egyöntetű véleménye is. Kétségtelen, hogy a közművelődési feladatot is ellátó intézmények közül jelenleg egyedül.az A M K - b a n gyakorlat az "alkalmazott közmű­ velődés". A falusi, főállású népművelőt foglalkoztató A M K - k tevé­ kenységszerkezete inkább a falusi tiszteletdíjas művelődési házakéra

A 34/1986-os szellemét átvevő 30/1986. M M rendelet az össze­ v o n t művelődési intézményekről a definíciójával nyomatékosítja ezt a 3

- A fogalmi tisztázás miatt (klubkönyvtár, Á M K , „többcélú intéz­ mény") - A közoktatásban érintett illetve nem érintett összevont intéz­ mények egységes szemléletű működési feltételeinekés kereteinek kialakítása miatt. - A z Á M K - k működésével kapcsolatban a gyakorlat által fölvetett anomáliák miatt. Ezek elsősorban szervezeti jellegű vagy annak folyo­ mányaként előállt problémák, s alapvetően a közművelődés presztízsét, de lehet úgy is fogalmazni, hogy távlatilag a fönnmaradását érintik. Arról a közismert tényről v a n szó, hogy az Á M K -val integráltan a köz­ művelődés súlyosan alárendelt helyzetben v a n . N o h a a jogszabá-lyok ezt lehetővé teszik, kivételnek számít, hogy az Á M K vezetője a népművelő, még akkor is, ha egyetemi pedagógus diplomával rendelkezik.

folyamatot. A többcélú művelődési intézményt úgy definiálja, m i n t amelyben „a művelődési o t t h o n és a nevelési - oktatási intézmény a feladatait egységes intézményként látja el", s ezt expressis verbis álta­ lános művelődési központnak nyilvánítja. A közoktatási törvény fogalmi zűrzavart eredményezett. A z abban használt „többcélú intézmény" fogalom e l l e n t m o n d az eddigi jogsza­ bályi- és a köztudatba is átment fogalom-használatnak, s ellentétes a tudtommal még érvényben lévő 9/1989 M M rendeletével is, melynek értelmében a többcélú intézmény az Á M K szinonimája, integrált intézményt jelent. A közoktatási törvényben azonban a többcélú intézmény a 30/1989-es és a 9/1989-es átfogó kategóriájának, az össze­ v o n t intézmény fogalmának felel meg. További, tartalmi különbséget j e l e n t ő fogalomzavart is okoz a közoktatási törvény, mely a "többcélú intézménynek" (ami az eddigi szóhasználat szerint az összevont intézményt jelenti) két kategóriáját különbözteti meg: - a közös igazgatású közoktatási intézményt, (ami n e m m o n d e l ­ lent az addig kialakult fogalomhasználatnak), - az általános művelődési központot, ami tartalmában megintcsak n e m azonos a közművelődésben használatos ÁMK-fogalommal, ha­ n e m sokkal tágabb annál. Eszerint a közoktatási intézménynek n e m k e l l feltétlenül közmű­ velődési egységet tartalmaznia ahhoz, hogy megillesse ez a név: „Az általános művelődési központ az önálló kulturális, művészeti, közmű­ velődési és sportfeladatok közül legalább egyet ellát". Eszerint p l . az iskola- és sportfeladatot ellátó intézmény is Á M K - n a k minősül. Ezt a tendenciát erősíti az "1998. évi L X X X V I törvény a miniszterek fela­ dat- és hatáskörének változásával, v a l a m i n t az Ifjúság és Sportminisz­ térium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosítások­ ról." Míg a közoktatási törvény fölsorolta azokat az önálló feladatokat, amelyeket a közoktatási intézmény alapfeladatként elláthat, addig ez a módosítás n e m korlátozza, hogy az alapfeladat mivel egészülhet k i , sem a közös igazgatású intézmények, sem az általános művelődési köz­ pontok esetében. Bármilyen, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegységet is működ­ tethet.

M i v e l a 16/1998-as sem rendelkezik az igazgatóhelyettesi státusról, (pláne n e m arról, hogy azt a közművelődési egység vezetőjének kelle­ ne betöltenie, a m i a szakmában erős igényként jelentkezik), a közmű­ velődés csak intézmény-egység vezetői szinten reprezentálódik a veze­ tésben. (De előfordul, hogy még úgy sem, h a megfelelő képesítéssel n e m rendelkező népművelőt foglalkoztatnak csak). A vezetési szerke­ zetben is megjelenő' alacsony presztízs annak a veszélynek teszi k i az Á M K - b a n dolgozó közművelődési szakembereket, hogy elszakadnak a szakma fő-vonalától, következésképp az intézmény is egyre jobban eltávolodik a közművelődési m u n k a logikájától, kikerül annak áram­ köréből vagy már bele sem kerül. Ez majdnem mindenütt probléma. A z Á M K - k igazgatói rendszerint n e m közművelődési szakemberek, a közművelődési továbbképzésekre n e m járnak el, (ez a „bón-rendszer" miatt n e m is érdekük), s sok esetben nem jutnak el a közművelődési szakalkalmazottak, még az egység-vezetők sem. A rendeletnek k i kellene terjednie - a kötelező továbbképzésen túlmenően - a továbbképzésnek majd n e m minősülő megyei /regionális/ országos információs jellegű, a szakmai vérkeringésbe bekapcsoló rendezvényeken, megbeszéléseken való részvételre is. Ezen kívül a rendeletbe garanciát kellene beépíteni arra, hogy az egyetemes közművelődési szempontok érvényesülése ne menjen a m i n i m u m alá. Biztosítani kellene, hogy az összevont intézmények igazgatói, alap­ diplomájuktól függetlenül, magas szintű tájékozottsággal rendelkezze­ nek ezen a területen is. A z elkövetkezendő évtizedben a közművelő­ désre háruló fokozott feladatok megvalósíthatósága érdekében, e szakma megnövekedett jelentősége miatt felvethető, hogy meg kelle­ ne követelni:

Ez tovább távolítja az ÁMK-fogalmat az eredetitől, s a közműve­ lődésben jelenleg is használatostól. Továbbá megszünteti a korábbi, az oktatási törvényben szereplő „önálló" kitételt (művészeti, kulturális, közművelődési, sport), a „nevelő és oktató munkához kapcsolódó" kifejezéssel helyettesíti. Oktatási részről egyértelművé teszi, hogy ezek az intézmények közoktatási célokat szolgálnak, s ezt szolgálja m i n d e n egyéb (már integrált vagy integrálandó) tevékenységi forma.

- az összevont intézmények igazgatói szerezzenek közművelődési másoddiplomát is, - meghatározott rendszerességgel vegyenek részt a megyei/országos szakmai tanácskozásokon, információszerzésben, - a szakfelügyelet szerepét, - amitől a szakma sokat vár-, hangsúlyo­ sabbá kellene t e n n i az összevont önkormányzati intézményekben, de kiváltképp az általános művelődési központokban. A közös igazgatású intézmények működése rendszerint kevesebb problémát vet föl, még a művelődési ház-iskola párosítás esetében is,

A névhasználatról szóló 9/1989. M M rendelettől eltekintve nincs semmiféle rendeleti hátterük a nem közoktatási intézménnyel közös szervezeti keretben működő összevont művelődési intézményeknek: sem a szempontunkból bizonytalan helyzetű klubkönyvtáraknak, sem a változatos összetételű közös igazgatású közművelődési intézmények 86%-ának, melynek fő típusai a következők: 4. sz. táblázat Közös igazgatású közművelődési intézmények

Falu

Város

Összes

Művelődési ház + könyvtár

63%

37%

57%

Művelődési ház oktatási-nevelési intézmény könyvtár­ ral, vagy anélkül

17%

6%

14%

Művelődési ház + m i n d e n egyéb (műv.ház, mozi, kiállí­

14%

50%

21%

Intézmény

tó, t o u r i n f o r m , h u m á n szolgáltató központ stb.) 6%

7%

8%.

100%

100%

100%

Művelődési ház + sportintézmény Összesen ( N = 133)

amit - legalábbis eddig - a közművelődés egyenrangúsága, sok esetben dominanciája biztosított

Fordított logikával: a közművelődési feladatokat is ellátó össze­ vont önkormányzati intézmények egyharmadát (30%) csak közok­ tatási szempontú rendelet szabályozza, ( A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998. M K M rendelete a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. M K M rendelet módosításáról.) Ez egyút­ tal hatályon kívül helyezi a közművelődési törvény meghozatala ide­ jén még érvényben lévő, az összevont művelődési intézményekről szóló 30/1989. M M rendeletet. A közművelődési feladatot is ellátó összevont önkormányzati i n ­ tézmények rendeleti szabályozása megfontolandó: - A z összevont intézmények területi kizárólagosságának elkerülése miatt.

4

G. FURULYÁS K A T A L I N

A Z Á L T A L Á N O S M Ű V E L Ő D É S I K Ö Z P O N T , A Z ÁMK, M I N T ELNEVEZÉS É S INTÉZMÉNYI F O R M A KIALAKULÁSÁNAK T Ö R T É N E T E sebb dologban, a hagyományos iskolától főként abban, hogy a délelőtt pusztán tanításra szolgáló terek délután m i n d e n korosztály számára nyitott, közösségi térré alakíthatóak át: ahol a szervezett programok és a spontán létrejött formák egyaránt helyet kaphatnak.

Kevés olyan intézményi torma létezik, amelynek viszonylag rövid története során annyi elnevezése lett v o l n a , m i n t ennek a „többfunk­ ciójú, komplex nevelési és művelődési intézménynek." Nevelési köz­ pont, komplex nevelési létesítmény, összevont intézmény, komplex- . integrált intézmény, alta, általános művelődési központ, Á M K . Ezek az időrendben egymás után következő, de egymás mellett is élő kifeje­ zések, amelyek ugyanazt a fogalmat szeretnék tükrözni, ugyanazt a gondolkodásmódot, szemléletet, miszerint a nevelés-oktatás, művelés­ művelődés egymástól térben és időben, legfőképpen tartalmukban elválaszthatatlanok.

A vándorútra induló építészek ilyen többfunkcióra kialakított, új építésű épületeket tanulmányoztak Nyugat-Európában. 1968-ban a komplex kutatócsoport a következő alapelvet fogalmazta meg: „A fejlesztés lényegét nagyon leegyszerűsítve úgy lehetne megfogalmazni, hogy az eddig szétaprózottan telepített alapfokú közintézményeinket (bölcsőde, óvoda, általános iskola, művelődési ház, könyvtár, sport- és szabadidő-létesítmények), az ország településhálózatának fejlesztésével összhangban összevontan telepítjük.. N e m egyszerű összevonásról v a n tehát szó, h a n e m új típusú közintézmény születik, ami tartalmában jelentősen többet ad, m i n t ami az intézmények egyszerű összevonásá­ val elérhető, itt tehát új funkcionális, tartalmi minőség j ö n létté." 1972-ben jelenik meg alapelvként, a Művelődési Minisztérium ál­ tal szervezett Művelődésotthon vezetők 111. Országos Konferenciájára kiadott „Irányelv a tanácsi művelődési otthonok fejlesztésére" című tetvezetben olvasható: "Népgazdasági szempontból kívánatos, hogy a h o l az alapvető funkciók sérelme nélkül megoldható, a művelődési o t t h o n o k épületében helyezzék el a könyvtárat, a filmszínházat és a helytörténeti gyűjteményt. Támogatni kell - egyedi jóváhagyás alap­ ján- azokat a kezdeményezéseket, amelyek a művelődési otthonok más kulturális, sport- vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó, egységekkel való közös létrehozására irányulnak."' Megjelenik tehát a közművelődésen belüli integráció gondolata is, emellett azonnal az oktatásé is. „Alapfokú központokban különös jelentőséggel bit a művelődési otthonnak és az általános iskolának egy épületkomplexumban történő elhelyezése." Hogy tartalmi egység létrehozása volt-e a cél, vagy a kellő elhelyezése két önálló tevékeny­ ségnek, ma már nehezen dönthető e l . A z M S Z M P K B 1974- március 20-i közművelődési határozata to­ vább erősíti a közművelődés és a közoktatás integrációs irányát. „ A folyamatos művelődés feltételeinek jobb megteremtése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a közművelődési intézmények tartós és rendszeres pedagógiai célokat is szolgáló együttműködésének a kialakítására." A Magyar Építőművészek Szövetségének Elnöksége 1974-ben a „Nevelési létesítmények tervezése, építése, üzemeltetése" címmel rendezett ankétot. A tanácskozás résztvevői az építészeken túl közmű­ velődési, közoktatási szakemberek voltak. Így ír erről Csorna G y u l a : „Sokan, sokáig úgy éreztük, hogy az építészek megelőzik a közművelő­ dési és közoktatási szakembereket, hiszen ők már épületterveket mu­ tatnak tel, építenek is, m i pedig azon vitatkozunk, hogy mit fejezzenek k i épületeik." V a n tehát egy párt-állami részről érkező koncepció, a közművelő­ dés, művelődés folyamatosságáról, a művelődés, oktatás, sport együtt­ működésének kialakításáról, v a n egy Nyugat-', Észak-Nyugat Európá­ ból importált építészeti, formai megoldás, és a szakemberek próbálják megtalálni ehhez a tartalmi egységet. 1974-ben Heves megyében, Füzesabony járásban Zay Béla irányí­ tásával elindult egy kísérlet. A kísérlet célja többek között az volt, hogy felmérje, a járásban k i k dolgoznak a közművelődésben, kik a szakma művelői. A vizsgálódás adatai azt mutatták, nincsenek igazán szakemberek. Ezért a munkacsoport (Vaikó Éva, Vészi János, Zay Béla) azt az elképzelést dolgozta k i , hogy 4 kiválasztott településen az iskolában, egy-egy fogékony, kiképezhető kollégát az iskolaigazgató-

A z elválaszthatatlanság lényegét j ó l példázza Trencsényi László kí­ sérlete, amelyet Kis kézikönyv az Á M K - r ó l című könyvében javasol elvégezni. Egyéni és társas (közösségi) tevékenységeket sorol fel egy­ más mellett (pl. szórakozunk, olvasnak, tanulnak, továbbképzik ma­ gukat, új szakmát tanulnak stb). Ezen fogalmak mellé kellett az iskola, óvoda, művelődési intézmény, könyvtár „történelmileg kialakult" intézmény fajtát párosítani. A tevékenységek tipizálásánál gyakran jövünk zavarba, hiszen ide is, oda is illenek. A tevékenységformák, a legtöbb esetben, n e m köthetőek egy konkrét intézményi típushoz. Tanulás folyik a tanórán az iskolában, de k i vonná kétségbe, hogy tanulás folyik a művelődési házban, a szakkörben vagy a könyvtárban. A művelődés-oktatás fogalma természetes egységet alkot. N e m kell „integrálni" ahhoz, hogy egymást kölcsönösen kiegészítve egységet alkosson.

1

Nézzük, hogy a valóság leképeződéseként j ö n - e létre az Á M K , vagy kényszerű integrációként, a hetvenes évekbeli pártdirektívák hatására, vagy nyugati m i n t a alapján. M o d e r n vagy ódivatú; hatásos, egymást erősítő vagy gyengítő belső erők együttélése; nagyobb szabad­ ságot ad vagy centralizál érőt és hatalmat; gazdaságos vagy olcsó; jól kihasznált vagy agyonterhelt? T a r t a l m i megoldás vagy szükségképpen létrejött szervezeti torma?

1

3

Hogy világosabban lássunk, nézzük a folyamat kialakulását idő­ rendben. „Időben talán legkorábban három magyar építész: Jeney Lajos, Kiss István, Szrogh György tanulmányútja meghatározó. O k hárman, állami megbízásból az U N E S C O segítségével, mintegy „fel­ osztva egymás között a világot" hordták haza az új nevelési létesítmé­ nyek építésének nemzetközi tapasztalatait, és másokkal: építésztársa­ ikkal, pedagógusokkal, könyvtárosokkal, és más népművelőkkel együt­ tesen togtak hozzá a hazai nevelési központok, az új intézménytípus szorgalmazásához és megalkotásához." 1

A z első elnevezés az Educational C e n t e r tükörfordításaként jele­ n i k meg, nevelési központként. Ez az elnevezés az országban egy helyen él még, Pécsett. A z Apá­ czai Nevelési Központ ugyan jogilag Á M K , nem is lehet más, de az intézmény vezetői és dolgozói, valamint a használók annyira ragasz­ kodtak ehhez a: elnevezéshez, hogy megtartották, és a mai napig szívesen használják. „ 1 9 7 8 - b a n született döntés Pécs városában egy komplex pedagógiai és művelődési szolgáltatórendszer építéséről Kertvárosban, egy vadonatúj lakótelep közepén.

6

1979. szeptember l - j é n nyitotta meg kapuit az 1. sz. általános is­ kola, majd 1983-ig folyamatos belépéssel kapcsolódott hozzá a többi egység. 1986-ban indulhatott meg a tanítás... A z intézmény bázisán 1980-90 között az O P 1 égisze alatt, dr. Mihály O t t ó kutatásvezető irányításával indult meg a magyar pedagógia egyik legnagyobb ívű kísérleti programja, melynek célja: „ az 1-19 éves gyermekek, fiatalok intézményes nevelésének és a felnőttek közművelődésének új mo­ dellje a többfunkciós ( k o m p l e x ) intézmény keretei között" 1

M i b e n különbözik egy magára sokat vállaló települési iskolától egy nevelési központ, egy Á M K ? A mai iskoláktól már egyre keve!

j e n e y Lajos: Integrált alapfokú közintézmények tervezési és megvalósítási

alapelvei Műszaki tervezés 1981. május 1

Vészi János: A l t a születik T a n k ö n y v k i a d ó , Budapest, 1980. 50 p.

* Vészi János: A l f a születik u.o. 5

Részlet az Apáczai Csere J á n o s Nevelési Központ pedagógiai-művelődési programjából

Vészi János: A l f a születik u.o.

° Vészi János : A l f a születik- C s o r n a G y u l a előszavával

5

nak alárendelve, közművelődési igazgatóhelyettessé nevezenek k i , hogy megindulhasson a két szaktetület együttműködése a gyakorlat­ ban. A kiválasztott négy település: Sarud, Füzesabony, Besenyőtelek és Nagyút. A Népművelési Intézet Oktatási osztálya, a munkacsoport döntése alapján, Sarudra helyezte kísérleti bázisát. Sarud speciális helyzetben lévő település volt, a községben az iskolában tanuló gyere­ kek 35 %-a , a: óvodások 42 %-a cigány volt. Váltott műszakú tanítás folyt, a könyvtár épülete szinte teljesen üresen, kihasználatlanul állt, közművelődési tevékenység szinte egyáltalán nem volt. Kézenfekvő­ nek látszott a: egyesítés gondolata. 1974- ben kísérleti jelleggel bein­ dul a; „a: egyesített művelődési intézmény" működése.' Evekig gyűjtötték az információkat, adatokat, amelyek hasznosít­ ható alapul szolgálhatnak egy hatástanulmányhoz. „Az 1973-ban épült, jó állapotban lévő emeletes iskolaépület tőszomszédságában adták át 1975. április 4-én a G o r k i j nevét viselő klubkönyvtárat. A község vezetőinek elképzelése szerint a két intézményt építészetileg, szervezetileg, igazgatásilag és funkcionálisan összekapcsolva, nevelési központként kívánják működtetni." 8

A klubkönyvtár önmagában is integrált torma, ehhez a könyvtárközművelődés kettőség mellé kapcsolódik az oktatás. A sarudi pedagó­ gusok rendszeres szakmai felkészítésben vettek részt, hogy az integrált formát felkészülten tudják fogadni. A továbbképzéseket a Népművelé­ si Intézet végezte. 1974. szeptember l-jén egy másik komplex is elkezdi a működését Besenyőtelken, a dátumból érezhető, tanévet kezdenek. 1979-ben avatják tel a: új, erre a célra átalakított épületet. A Minisztériumok lépéshátrányban vannak, ugyan a gyakorlatban már működnek komplexek, a szabályozó rendelkezés késik. A k k o r is külön működött a: oktatási és a kulturális tárca. Ez magával hozta a tárcaközi munkabizottság szükségszerű megjelenését. Igen sokáig adott munkát a: egyeztetés. 1981-ben lép érvénybe a 119/1981. M M utasítás „A tanácsok által

fenntartott óvodák, egyes alsófokú nevelési-oktatási és közművelődési intézmények, valamint sportintézmények szervezeti összevonásáról". Hogy a: új formáció, az alsótokú nevelési-oktatási és közművelő­ dési intézmény létrejöttének logikáját megértsük, az 1977-es hányel-

vek a kis települések kulturális ellátásának javítására és a komplex művelő­ dési intézmények létesítésére írást kell fellapoznunk. A : Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció alapján kis településen a: alsó fokú központ három kategóriáját és az "egyéb" településeket értették. (Itt élt akkor a lakosság 53 %-a, közülük 1,5 millió ember 1000 lélekszám alatti kisközségekben.) A nem fejlődő, "egyéb" településnek minősített mintegy 2000 kis­ község közművelődését a: iskolára, mint általában meglévő intéz­ ményre alapozva kívánták megoldani, ez volt a „részleges ellátás", ami azt jelentette, hogy az iskolában külön szobában könyvtárat és klub­ helyiséget hoztak létre. A fejlődő, növekvő népességű „alsó fokú központ" kategóriába sorolt községek feladatellátására komplex közok­ tatási-közművelődési intézmények létrehozását javasolja a koncepció. A komplex intézménynél három típust különböztet meg:

A rendelet az oktatási, a közművelődési és az egyéb intézmények esetében kimondja, hogy összevonás után az intézmény igazgatója csak tanító illetve tanár képesítésű lehet. A rendelet nem zárja k i egyéb intézményegységek integrációját, elvben két sport vagy két közművelődési egység integrációja is meg­ valósulhat. H a a közös igazgatású intézményeket nézzük, az ilyen integrációknak se szeri se száma, de az világos, hogy a később Á M K nak titulált tormák mindegyike oktatással kombinált intézmény. 1981-1984 között folyik a húsz kiemelt kísérleti intézmény megfi­ gyelése. A megfigyelés tapasztalatait dr. Eszik Zoltán könyve foglalta össze. A húsz intézmény kijelölésénél elsődleges szempont volt, hogy az ország különböző régióinak megtelelő és a magyar településformák eltérő sajátosságait a lehetőségekhez képest tükröző lista alakuljon k i . A z írás a már meglévő, folyamatban lévő vizsgálati eredményeket szerkeszti egységbe. A z akkori magukról legtöbbet publikáló A M K - k így jelennek meg előttünk: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. S.

Bakonyszombathely Komárom megye (1481 lakos) Csorvás Békés megye (5855 fő) Debrecen-Újkert Hajdú- Bihar megye (208449 fo) Dobsza Baranya megye Nagydobsza (658 fő) Esztergom Petőfi Sándor Á M K (28268 fő) Földes Hajdú- Bihar megye (4529 tő) Halásztelek Pest megye (6249 fő) Horvátzsidány Vas megye (854 fő)

9. 10. 11. 12. 13. 1415. 16. 17. IS. 19. 20.

Kecel Bács- K i s k u n megye (8833 tő) Kehidakustány Zala megye (1090 fő) Martonvásár Fejér megye (4895 fő) Mernye Somogy megye (1548 fő) Mezőlak Veszprém megye (1090 fő) Apáczai Nevelési Központ Pécs Baranya megye (161018 tő) Sarud Heves megye (1354 fő) Tengelic T o l n a megye (2454 tő) Vaja Szabolcs- Szatmár megye (3595 fő) Mezőhegyes Békés megye (6519 tő) Kölesd T o l n a megye (1535 tő) Besenyőtelek Heves megye (2962 tő)

A fenti felsorolásból jól látható, hogy a komplex inkább kis fal­ vakban és nagyvárosok lakótelepi, új városrészeiben kezd el működni. Ilyen szempontból nem veszi figyelembe az 1977-es irányelveket. A nyolcvanas évekre tebető az ÁMK-nak, mint intézményi for­ mának az elterjedése, több száz intézmény választja ezt a formát. A : elnevezés körül sok vita folyik. A Minisztériumok a komplexet szor­ galmazzák, a szakma érthetően hátrál, a nevelési központ ellen megint csak érthető szakmai kifogások lépnek tel. Felnőtt emberek nem szere­ tik, ha nevelik őket, sőt lehetőleg elkerülik azokat a helyeket, ahol ilyesmi fenyegeti őket. A szakma emlékezete szerint Vészi János az „ Általános Művelődé­ si Központ" kifejezés keresztapja. Ez alakul át hamarosan, rövidített tormában ámk-vá. A hivatalos statisztikai adatok szerint:

1. A : egyes intézmények egy épületben helyezkednek el, de szerve­ zeti különállásuk a tartalmi együttműködés, valamint a helyiségek és berendezések.közös használata mellett megmarad. 2. A z egyes intézmények közös gondnoksággal, illetve költségve­ téssel dolgoznak, de külön szakmai egységként. 3. A z egy épületegységben elhelyezkedő komplex intézmény szer­ vezetileg, tartalmilag és gazdaságilag is egy egységet képez. (Ezt a tormát újonnan épült intézményeknél javasolja.) Ezek a tormák a mai napig működnek, szabályosan vagy szabály­ talanul. A : 1981 -es 1 19-es rendelet tő logikája szerint összevonási rende­ letként értelmezhető. Összevonni a rendelet értelmében óvodát, általános iskolát, álta­ lános iskolai diákotthont, állami zeneiskolát, úttörőházat, művelődési o t t h o n t (klubkönyvtár, művelődési ház, ifjúsági ház, - kivéve a mű­ velődési központokat-), D illetőleg C könyvtárakat valamint sportin­ tézményt lehet..

Év 1987. 1989. 1990. 1994. 1997.

Á M K - k száma 311 356 364 324 364 10

í 9 8 7 előtt nincs adat az általános művelődési központokról, mert a statisztikai adatlapon nem szerepel ez a kategória. Igen gyorsan terjedő tormáról v a n tehát szó, ahhoz képest, hogy az első hivatalos összevonási lehetőség 1981 -es keltezésű, 1987-re már 311 működik belőle. A z általános művelődési központok száma a mai napig nehezen állapítható meg pontosan. Bár a statisztika 350 feletti számot tart nyilván, ha a Megyei Művelődési Központoktól kérünk adatokat, 250nél többel nem számolhatunk. Itt még nem is érintjük, hogy mennyi" D r . Eszik Zoltán Általános Művelődési Központok Magyarországon ( 1981-

' Vaikt'i Pálné információi alapján T ö r ö k L . Gáhor: Sarud adatbázis Népművelési intézet, Budapest, 1977.

1984) G a r d o v s z k y V i o l a adatai nyomán

1 0

sú intézmény: a tevékenységek közül többet - szakmai tekintetbenönállóan ellátó intézmény. Ezen az 1989-es rendeleten is észrevehető az 1977-es irányelv gondolkodásmódja. Már egészen más integrációról v a n szó ugyan, de érezhető az akkori csoportosítás logikája: teljesen integrált forma, költségvetésében közös, szakmailag önálló forma). A z t , hogy ezt milyen településtípusra kívánták alkalmazni, már fele­ désbe merül. A z 1989-es rendelet is lehetővé teszi, hogy több közmű­ velődési egység integrálódjon, de ezeket inkább a közös igazgatású intézmények között találjuk meg a gyakorlatban. A z 1989-es rendelet hatályát vesztette a 16/1998. M K M rendelet alapján. Ez azonban már csak azokról az intézményekről rendelkezik, amelyekben oktatási egység is van.

re problémás a tartalmi besorolás, itt csupán formális besorolásról v a n szó. A z általános nevelési központok, a nevelési létesítmények ügye, az építésből indult k i . Nézzük, hány épület épült meg e célra, tudatos tervezői m u n k a eredményeként: K e c e l (jelenleg már n e m működik Á M K - k é n t ) , Pécs, Debrecen (szintén szétválasztásra került), Mezőhegyes, Zalaegerszeg, Kunszentmiklós, Káposztásmegyer Budapest, Csepel Budapest, D u n a ­ újváros, Kecskemét, Veszprém, Baja (a Magyarországi Németek Álta­ lános Művelődési Központja tervezve bővítésként), Sarud, Halászte­ lek, Besenyőtelek, Kőrösszegapáti, Horvátzsidány, Baja Újvárosi ÁMK. "

A szabályozás itt is azt az alapelvet veszi figyelembe, hogy az ön­ kormányzatokra bízza az intézmények működésének szervezeti rendjé­ nek kialakítását, hogy mit tudnak és kívánnak fenntartani a kötelező­ en előírt m i n i m u m o n túl.

18 egység a több m i n t 300-ból. A következő meghatározó rendelet a 3 0 / 1989-es M M rendelet volt, amely az összevont művelődési intézményekről szól. Eszerint az összevont művelődési intézmény többcélú vagy közös igazgatású lehet. Értelmezése szerint: a többcélú művelődési intézmény az, amelyben több különböző tevékenységet folytató művelődési intézmény egységes intézményként látja el feladatát (nevezetesen Á M K ) ; a közös igazgatá

A z országban működő 2-300 Á M K működése igen különböző. Jellemzésük bővebb vizsgálatot igényel. 12

12

Jeney Lajos adatai alapján

A z M M I Művelődésszervezeti és Felnőttnevelési Osztályának teljeskörű

kérdőíves vizsgálata folyamatban v a n .

7

T Ö R Ö K JÓZSEF:

KINEK HASZNOS A KHT? Töprengő

kérdések

a közhasznú

A majdani műveló'déstörténészek számára nevezetes évvé tették a jogalkotók az 1993. évet. E k k o r született meg a C X 1 I . törvény, amely a Ptk. módosításaként, annak 57.-60. §-aiban megalkotott egy sajátos szervezeti formát: a közhasznú társaságot. Sorsom úgy hozta, hogy az utóbbi hónapokban - m u n k a h e l y i feladatként - kénytelen v o l t a m elmélyülni egy közművelődési kht napi gondjaiban. A z idő múltával egyre több olyan probléma került elő', amelynek a megoldására nem találtunk megtelelő jogszabályi választ. A z ezt követő kényszerű tájé­ kozódás világossá tette, hogy a szervezeti formával kapcsolatban sem­ milyen komolyabb összegző anyag n e m található, pedig legalább há­ romféle szempontból h a l l h a t u n k róla véleményeket.

M i t mondanak az önkormányzatok? Szerintük a kht pénzügyileg eló'nyösebb forma az intézménynél, hiszen a nonprofit törvény több kedvezményt ad, vállalkozási tevékenysége hatalmas forrásokat te­ remthet és ezért olcsóbb, gazdálkodása - kikerülve a költségvetési tormából - szabadabb és ezért hatékonyabb, a Kjt. helyett az M t . ha­ tálya alatt szabadabb munkaerőgazdálkodást végezhet stb., s különben is - állítólagos nyugati minták (?) alapján - ez a j ö v ő útja. A m i feltűnő és árulkodó tény: a szervezet alapfunkciójának - nevezetesen a közmű­ velődési feladatok ellátásának - minőségéről igazából semmit n e m mondanak. M i t mond a szakma? Furcsa, de semmi érdemit. A szakma hallgat. N e m elemez, n e m vitatkozik, n e m ír vitaanyagot - legalábbis n e m a szakmai nyilvánosságban. Pontosabban: a szakma - szerencsére elenyésző hányada tudomásul veszi és/vagy maga kéri - esetenként önként s „kéjjel" - intézményének kht-vé alakítását. E n n e k oka töb­ bek között lehet egzisztenciális félelem, a kellő érdekérvényesítés hiánya, tájékozatlanság a forma lényegét illetően, menekülés a helyi költségvetési és h i v a t a l i „szorításból", az egyéni tisztességre épített szabadabb tevékenység vágya, s valljuk be töredelmesen: a nálunk is meglévő kollaboráló hajlam.

Mit mond a szakmai szakszervezet? Tudatos következetességgel nyilvánosan tagadja ezt a formát, kiérlelt k r i t i k a i „ellenanyaggal" azonban n e m rendelkezik. M o n d o m ezt annak ellenére, hogy tudo­ másom szerint a mai napig csak az Érdek és Érték c. lapjuk közölt e témáról Kiss Ernő kollégám tollából megszívlelendő sorokat. A szak­ szervezeti ellenérveket egyébként a munkavállalók közalkalmazotti biztonságának és a tevékenység szakmai biztonságának védelme együttesen motiválják. Összegezve a helyzetet azt láttuk és látjuk, hogy a forma 1994. ja­ nuár 1-i életbe lépése óta - néhány helyi csetepatét leszámítva - az önkormányzatok érdemi elemzés, modellezés i l l . szakmai ellenállás nélkül szép csendben átalakítottak néhány kulturális intézményt közhasznú társasággá. Csongrádban ötöt is - V a s b a n egyet sem. ( L e n ­ gyel László nyomán: H u n n i a és Pannónia? Vagy valami más? Még n e m tudjuk.) M i v e l ennek '94-96 közötti első hulláma után ma újabb átalakítási hullám érzékelhető, úgy vélem, a szakmának föl kell adni eddigi struccpolitikáját - mármint: h a valamiről nem beszélünk, akkor az nincs is. Ez a taktika eddig talán bevált(?), mostantól azonban beszélnünk kell róla, akár azért, hogy összegyűjtsük ellenétveinket, akár azért, hogy szakmailag értelmezhető és kezelhető szervezetté tegyük - h a erre kényszerülünk. Erre már csak azért is szükség van, mert úgy látom, hogy n e m csak az önkormányzatok nem tudják, hogy valójában m i is a kht, h a n e m a szakma sem - s ez az igazi probléma. Jelen írásomban - első lépésként - mindössze arra vállalkozom, hogy elkezdem körbejárni ezt a „forró kását", s megpróbálom azt a sok-sok kérdést megfogalmazni - bevallom: még magamnak is -, amelyekre hiteles választ kellene a d n i a k h t értelmezéséhez. A feladat nehézsé­ gét jelzi, hogy egyelőre még azt sem tudjuk pontosan, m i k a lényegi problémák, és hogyan fogalmazhatók érre kérdések úgy, hogy megvá­ laszolásuk segítsen. Kezdjük hát az elején, de előtte egy pontosítás: önként vállalt feladatként elsősorban a közművelődési kht-k létezését próbálom értelmezni. H a felvetéseim egyéb műfajú társaságokra is igazak, az már külön haszon. 8

társasági

formáról

M i a közhasznú társaság lényege? A kht olyan gazdasági társaság, amely „a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül" (Ptk. 57. § / l / bek.) szolgálja. Ebből következően egyrészt napi működé­ sét illetően a G t . (1997. évi C X L I V . törvény a gazdasági társaságok­ ról) szabályozza, azon belül is a kft-kre vonatkozó szabályok érvénye­ sek azzal a különbséggel, hogy a k h t m i n d e n k o r köteles felügyelő bizottságot (fb) és könyvvizsgálót választani (Ptk. 59. § / 2 / bek.). Másrészt szellemiségét és működését meghatározza még az ún. nonprofit törvény (1997. évi C L V I . törvény a közhasznú szervezetekről), amely elsősorban a közhasznúság és a k i e m e l t e n közhasznúság kritériumainak - i l l . az ezekhez kapcsolódó előnyök - meghatározása miatt fontos. E három törvény ernyője alatt kell m i n d e n kulturális közhasznú társa­ ságnak működni, s ez azt sugallja, hogy e tiszta és világos jogi helyzet­ ben gazdaságilag és szakmailag hatékony tevékenység végezhető. Mindez azonban nem ilyen egyszerű. A helyzet korántsem tiszta és világos, s bizony, az általam ismert kht-król n e m mondható el, hogy kiugróan hatékonyabbak a környezetükben lévő hasonló funkciójú intézményeknél. Pontosabban: vannak jó kht-k, amelyek a jól műkö­ dő intézményekhez hasonlóan - de nagyságrendi különbségek nélkül (!) - jól működnek, és vannak - a rosszul működő intézményekhez hasonlóan - rossz kht-k, amelyek veszteségesen és alacsony szakmai színvonalon dolgoznak. M i hát a hiba? Mitől j ó a jó, és mitől rossz a rossz kht? Szűkítve: ve­ zetési vagy szervezeti kérdés ez? Vagyis: a kht m i n t forma rossz, és kizárólag a j ó vezetőn múlik a minőség, vagy a forma j ó , csak vezetője rosszul használja? Ez az a pillanat, amikor megkockáztatom, hogy - bizonyítandóként vagy cátolandóként - előre bocsássam válasz-feltevésemet: Felelős állami kulturális politika nem fogadhat el olyan szerevezetet műkö­ dési alternatívaként, amelynél semmilyen objektív garancia (értsd: jogszabály) nem védi a kultúraközvetítés minőségét, kizárólag a mindenkori vezető személyes minősége (szakmai és emberi tisztes­ sége, fölkészültsége) jelent szubjektív garanciát. (Örömmel teszem hozzá: állításommal több kht-ügyvezető is egye­ tért - igaz, hogy ők népművelőként s nem pénztermelő vállalkozóként értelmezik feladatukat, s teszik jól dolgukat. H a utánuk egy for-profit vállalkozó következne, jöhetne akár a szabadrablás is...) Miben nyilvánul ez meg? Válaszul egyszerűbb néhány empirikus tényt közreadnom - csak jelzésszerűen. V a n olyan kht, amelynek korábbi intézményi költségvetéséből kellett előteremteni egymilliós törzstőkéjét; ugyanitt 7 milliós támogatást ad, máshol 3o milliót ad az önkormányzat az előbbinél csak kétszer akkora szervezetnek; van, ahol bérleti díjat fizet a tulajdonos önkormányzatnak az ingatlan használa­ táért, miközben 2o%-ra lecsökkent a törzstőkéje, de a tulajdonos hallgat (egyelőre); az alkalmazottak egyik h e l y e n 15-2o%-kal maga­ sabb, másutt legalább ennyivel kevesebb bért kapnak a közalkalmazot­ ti bérekhez képest; a közhasznú feladatok szerződése egyik helyütt megfoghatatlanul általános, másik helyen dogmatikusan tételszerű; van ahol az fb tisztességes bért, máshol semmit n e m kap; v a n ahol három évig sincs béremelés, v a n a h o l évente; v a n ahol három évre nevezik k i az ügyvezetőt, v a n a h o l évente... stb. Vég nélkül lehetne sorolni azokat a példákat, amelyek létezésének egyetlen oka: a törvényi szabályozatlanság. E n n e k viszont vélhetően az a tévedés az oka, misze­ r i n t a jogalkotók azt hihették(?), hogy a ktt-séma „ráhúzása" a kht-ra alkalmas megoldás lesz. N o s , világosan látszik - márcsak a fenti felso­ rolásból is hogy a kultúrában ez n e m ad szakmai garanciákat.

Mondják persze az ellenpéldát is: az intézményi forma is ugyanolyan szubjektív, vagyis vezetőjének kiszolgáltatott. Kétségtelen, hogy a kultúraközvetítés - természete szerint - m i n d i g valamelyest szubjektív, hiszen közvetítőinek értékeitől sosem lehet mentes - de n e m is kell. Ezzel együtt állítom, hogy a pénzügyi gazdálkodás az önkormányzat költségvetési kontrollja által, a szervezet munkajogi világa a Kjt. által, s

most már a szakmai tevékenység a kulturális törvény által (ld. 78. § /5/

7. A nagyobb városokban általában több művelődési o t t h o n van. H a n e m mindegyik kht, hogyan lehet elkerülni azt a bérfeszültséget, amely kialakul, h a a közalkalmazotti és a társasági bérek között nagy különbség van? Etikus-e a kht-ban ugyanazon mennyiségű és minősé­ gű vezetői és alkalmazotti munkáért lényegesen többet k a p n i csak azért, mett gazdasági társaság?

bek.) olyan garanciarendszerrel bástyázta kötül az intézményi formát, amelyben elképzelhetetlen ilyen mértékű szabad(os)ság. Ez a három pillér olyan objektív garanciarendszert jelent(het), amely a fenntartó, a szervezet s n e m utolsó sorban a használók kulturális érdekeit egyaránt képes védeni. H a egy önkormányzat j ó l él a kulturális törvény által kapott jogosítványaival (szmsz és munkatetv elfogadása, az intézmény feladatainak és használati szabályainak meghatározása), a pénzügyi és a jogi k o n t r o l l segítségével olyan intézményt tud létrehozni, amelyben az igazgató csak e kereteken belül kap szabad mozgásteret. Egy triviális példával élve: a kulturális törvény eló'tt az igazgató olyan autóvezető lehetett, amelyben szinte teljes szabadsággal határozta meg autója konstrukcióját, sebességét, irányát; ma a törvényt megfelelően adap­ táló h e l y i közművelődési rendelet által az önkormányzat mindezt meghatározhatja, az igazgatónak „csak" vezetnie k e l l legjobb tudása szerint. Ilyen garanciarendszer hiánya tapasztalható ma a k h t - k műkö­ désében.

8. Elfogadható norma-e, hogy a k h t - b a n a vállalkozási tevékeny­ ség kizárólag a közhasznú tevékenység korlátozása nélkül, sőt, annak segítésére folytatható? 9. H o g y a n lehet az ügyvezetőt motiválni (kényszeríteni?), hogy a prémiumot hozó vállalkozási bevétel növelése helyett a kultúraközve­ títő tevékenység forrásaira fordítsa munkáját? 10. V a n - e valamilyen nagyságrendi előnye a kht-nak az intéz­ ménnyel szemben, amely n e m szorítja háttétbe az eredeti szakmai funkciókat? 11. Olcsóbb-e és hatékonyabb-e a kht (a hangsúly a kötőszón van)? H a igen: mennyivel? mitől? 12. M i történik, ha egy mai tisztességes népművelő-ügyvezető után egy ún. vállalkozó kerül egy kht élére? M a r a d a szakmai minőség, vagy j ö n valami más? Megakadályozható-e jelenlegi eszközeinkkel?

Kérdéseinket is ez a helyzet motiVíiíjn. Kezdjük hát el sorolni. 1. Hogyan lehet a közhasznú szerződés keretén belül a jog „ke­ mény" eszközeivel a kultúra „lágy" feladatait megfogalmazni? Lehet-e, érdemes-e? K e l l - e konkrétan, vagy csak általánosságban?

13. Ugyanez másképp: h a az ügyvezető „kőkemény kapitalista" mint ezt állítja magáról egyik budapesti „kollégánk" -, egytészt: h o ­ gyan egyeztethető össze ez a kultúraközvetítő személy értelmiségi tehát: érték-párti - szerepével; másrészt: m i történik a veszteséges, tehát haszontalan értékekkel? K i h u l l a n a k a profit-rostán?

2. H o g y a n lehet a szerződés teljesítését - vagyis a kultúraközvetítés minőségét - ellenőrizni a jog eszközeivel? H a a szerződés általános, mit ellenőrizzünk? 3. Nagyobb településen több oktatási és kulturális intézmény kö­ zött egy k h t inkompatibilis szetvezet. H o g y a n lehet elérni, hogy ezek az intézmények ne p i a c i alapon kapjanak helyet a kht-ban? Egyálta­ lán: m i l y e n alapon? Jogilag és mennyiségileg akarjuk-e, tudjuk-e ezt meghatározni (hiszen ez bevétel-ellenes lépés)?

14. H a a K j t . szerint - helyesen! - szakirányú végzettséggel lehet csak valaki igazgató, miért n e m érvényes ugyanez a kht-ra? Elég indok ehhez társasági léte? Változott netán a szervezet alapfunkciója? ( V i ­ gyázat! H a ezt a feltételt feloldjuk, nincs szükség sem népművelőkre, sem az azt képzőkre...)

4. Kell-e, meglehet-e határozni, hogy kitől, miért, mennyit kérjen a kht? Egyáltalán: az intézményekkel való viszony érték-tartalmát kell-e, lehet-e befolyásolni?

Kérdéseink még tovább szaporíthatok. Bizonyára sok kolléga szá­ mára sok kérdés n e m aktuális, mert úgy véli, az ő, vagy települése khtja jól működik. A kivétel azonban - természete szerint - épp' a szabályt erősíti, s ezekre a kérdésekre nem lehet egyedi válasz adni. M a g a m is válaszokat keresek, és csak remélem, hogy közösen mielőbb tudunk okos válaszokat mondani.

5. H o g y a n lehet befolyásolni, hogy a vállalkozási tevékenység ne menjen a közhasznú kultúraközvetítés rovására? Akarjuk-e, hogy ez norma legyen? V a n - e rá eszközünk? 6. H o g y a n lehet a munkavállalói biztonságot megtetemteni? H o ­ gyan lehet a szakképzettség védelmét megtetemteni?

A k k o r , s csak akkor el lehet dönteni: k i n e k hasznos a kht?

9

PORDÁNY

SAROLTA

Ú J G O N D O L A T O K , Ú J É R T É K E K A Z ELSŐ F E L N Ő T T K É P Z É S K U T A T Á S I F Ó R U M O N

(Duriaújváros 1999. május 27-28. DUNAFERR Rt. Humán Intézet) A z Első felnőttképzés-kutatási fórum helyszínére igyekezve megpil­

A konferenciák többségénél alkalmazott, már-már kötelezőnek mondható forgatókönyvnek megfelelően itt is köszöntővel és nagyelő­ adásokkal indult a program, majd három szekcióban kutatási beszá­ molókat, vagy a kutatással kapcsolatos előadásokat olvastak tel, vagy ismertettek a kutatók 15 percben. A vacsora, az esti közösségi élet, egy kevés kis séta és alvás után ismét plenáris előadások következtek, majd a fórum összegző beszélgetéssel fejeződött be.

lantottam a vonat ablakában egyik v o l t egyetemi tanáromat az E L T E ről. A konferenciák első udvariassági főszabályának megfelelően azon­ nal beszélgetni kezdtünk. Szóba kerültek a nyitott társadalmak, a m o d e m fizika törvényszerűségei, s úgy Pusztaszabolcs környékén elju­ tottunk a dunaújvárosi konferencia témájához kapcsolódó egyik alap­ problémához, történetesen ahhoz, hogy az ország legnagyobb és legte­ kintélyesebb egyetemén, az E L T É - n nincs felnőttképzési tanszék, tíz éve n e m tolyik felnőttképzési szakemberek egyetemi szintű oktatása Budapesten, s nincs felnőttképzésre specializálódott doktori képzés sem. A magyar tudományos elit elegánsan n e m akarja tudomásul v e n n i , hogy v a n egy új tudomány: a felnőttek képzésének tudománya.

A konferencia minőségéről, tartalmáról szóló szóbeli beszámolók vagy az írásos értékelések - a konferencia szervezési módja miatt nagyon eltérőek lehetnek, ugyanis a három szekció résztvevői több­ nyire végig abban a szekcióban tartózkodtak, ahol az előadásukat tartották, így sajnos senki sem tudhatja pontosan rekonstruálni a fórum teljes tartalmát. E cikk írója az úgynevezett elméleti szekció munkáját vezette, a két másik szekcióban elhangzó, további 26 kutatói beszámolóról n e m tud tájékoztatást adni az olvasóknak. A z úgyneve­ zett „nagyelőadók" közül is csak azoknak az előadására térek k i , akik végig jelen voltak a másfél napos fórumon, s jelenlétükkel is erősítet­ ték ezt a rendezvényt.

( A h e l y i buszon, a D U N A F E R R Oktatási Központját keresve, már egy kicsit tovább filozofáltam a problémákon, s az is megfordult a tejemben, hogy vajon h o l vannak a környezetvédő felnőttképzési kutatók, akik tömegközlekedési eszközökről vonatra szállva közelítik meg a különböző konferencia-helyszíneket? Erre a több m i n t n y o l c v a n fős rendezvényre ugyanis csak ketten-hárman érkeztünk vonattal.)

2

Paul Belanger nyitó előadásában a felnőttoktatás-kutatás új euró­ pai trendjeit mutatta be, s kitért a m i régiónk v a l a m i n t hazánk új szerepére is. Már nyitó mondataiban felhívta a figyelmünket arra, hogy fontos előrelépés lenne az autonóm tudományos kutatások meg­ jelenése, mert ezzel az ország jelezni tudná, hogy maga is eljutott az autonómia állapotába, képes önállóan problémákat felvetni és megje­ leníteni a nemzetközi tudományos közélet számára is. Belanger igazga­ tó úr konkrét javaslatokat sorolt fel az új nemzeti felnőttoktatáskutatási stratégiák kialakításához. Ezek közül az egyik legfontosabb a képzési szolgáltatókat bemutató térkép, adatbank létrehozása. E n n e k a javaslatnak a konkrét megvalósítására tett kísérletet a Dr. Heribert H i n z e n által vezetett kutatás, amely a hazai felnőttképzési szolgáltató intézmények helyzetfelmérését, feltérképezést kezdte e l . U g y a n i l y e n fontos lenne a képzéseket igénybevevők, s az azokat elkerülök maga­ tartásának kutatása, az okok felderítése. Pénzügyi, finanszírozási ada­ tok elemzésére is szükség lenne a felnőtt tanulók, a képző szervezetek, vállalkozások és a kormány szintjén.

Nos, miért v o l t fontos esemény ez a dunaújvárosi rendezvény? Először is, mert a hazai felnőttképzési kutatók jelentős része eljött a konferenciára. Így találkozhattunk azzal a szakembercsoporttal, amelyik ma Magyarországon a felnőttképzés kutatójának t e k i n t i ma­ gát. A megjelentek többsége ezen a tudományterületen „newcomernek" számít, azaz olyan újoncnak, a k i n e m túl régen „érkezett erre a tudományterületre", a rendszerváltozás előtt mást csinált, vagy más­ ként hívták azt, amit csinált. Nemzetközi trendekről, elvárásokról is lehetett tájékozódni, hiszen végig jelen v o l t Paul Belanger, az U N E S C O hamburgi intézetének igazgatója, valamint a fórum kitalálója és egyik szponzora, Prof. D r . Heribert H i n z e n , igazgató, a Német Népfőiskolai Szövetség Nemzet­ közi Intézete Budapesti Projektirodájának vezetője.

!

1

A készülő felnőttképzési törvényről is hallhattak a résztvevők az O k ­ tatási Minisztérium képviselőitől, s tájékozódhattak a törvényelőkészítés során felmerült főbb problémákról is. A rendezvényen mindhárom nagy szektorból, az államiból, a vállal­ kozóiból és a civilből is képviseltették magukat a meghatározó jelentő­ ségű intézmények, szervezetek. Eddig erre nem volt példa, ebből a szem­ pontból tényleg ez volt az első átfogó, rendszerváltozás utáni felnőttkép­ zés-kutatási konferencia. Érdemes szót ejteni a fórum szervezésének módjáról is. A konfe­ rencia tizennégy intézmény és szervezet kooperációjára épült, s ez a tény önmagában is kiemelkedő jelentőségű. Álljon itt az előkészítő bizottság tagjainak, azoknak a szakembereknek a neve, akik vállalták ezt a munkát: Dr. Benke M a g d o l n a tanácsadó, Nemzeti Szakképzési Intézet; Csorna G y u l a kutató, Országos Közoktatási Intézet; Eszik Zoltán, a fórum felelős szervezője, csoportvezető, Oktatáskutató Inté­ zet; Fésű József főtanácsos, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma; Földiák András igazgató, Magyar Művelődési Intézet; D r . Heribert H i n z e n igazgató, I 1 Z / D V V Budapesti Projektiroda; Kálmán Anikó tanársegéd, K L T E ; K o l t a i Dénes elnök, M T A Felnőttképzési A l b i z o t t ­ ság; Németh Balázs tanársegéd, J P T E / F E E F I ; Piróth Eszter igazgató, T I T ; S u m István főosztályvezető, Oktatási Minisztérium; Sz. T ó t h János ügyvezető elnök, Magyar Népfőiskolai Társaság; T , Kiss Tamás főiskolai docens, Jászberényi Főiskola, s magam is részt vettem ebben a bizottságban a N y i t o t t Képzések Egyesület képviseletében. A szervező bizottság rendszeresen ülésezett, és m i n d e n főbb kérdésben közösen döntött. E b b e n a több hónapos együttműködési helyzetben az egymás munkájáról korábban alig tudó, egymással szinte n e m is beszélő szak­ emberek vállalkoztak arra, hogy közösen készítsék elő a fórumot. J ó iskolája volt ez a kooperációnak, megtapasztalhattuk a kollektív dön­ téshozatal m i n d e n áldását és átkát is.

Kiemelte az előadó azt is, hogy a nemzetközi kutatásokban nagy szükség lenne a transznacionális elemzésekre, tovább kellene lépnünk arról a szintről, amikor egyik ország felnőttképzését hasonlítjuk össze egy másikkal. Legfontosabb kérdésként a kutatások területén az alapkutatások helyzetét, létét említette, v a l a m i n t felhívta a figyelmet 4

az úgynevezett fókuszált felnőttképzési stratégia jelentőségére. Ennek többek között olyan alap-problémákra kellene választ adnia, hogy miért csak kevesen vesznek részt a felnőttképzésben, s miért olyan nehéz b e v o n n i a felnőtteket a tanulásba. Beszélt a tanulási klíma tanulmányozásának jelentőségéről is. Központi fontosságot tulajdoní­ tott a képzésekhez való hozzáférés terén végzendő kutatásoknak. A z előttünk álló kihívások felsorolásakor a téma újbóli felfedezésének és finanszírozásának fontosságát, valamint a „tanulási életpálya" , és a csoportokra épülő tanulási igények feltárását hangsúlyozta. A jövő kulcsszava a felnőttképzésben nálunk még újszerűen hangzik, hiszen 1

alig jelent meg publikáció róla: az önvizsgáló életen át tartó tanulás (reflexive lifelong learning). Ennek a bonyolult szakkifejezésnek a tartalmát úgy tudnám röviden összefoglalni, hogy olyan komplex folyamatot jelöl, amelyben a tanár, a tanuló és a szolgáltató szervezet folyamatosan visszajelzéseket gyűjt és eleme: a tudáselsajátítás haté-

" Paul Belanger előadásának azokat a részelt emeltem ki, amehekkel a hasonló t é m á b a n publikált előadását kiegészítette a dunaújvárosi k o n l e r e n c t á n . (Paul B é t a n g e r / M a d e l a i n e Blais: W o r d perspectives m aduit edueation researeh. hl: Acíitlf E Í I H C M Í O I I Research 111 the Ninetks:

What Dn We Know - and W'here Ui> We Gu.' I-d.: Henbert I linzeii. 117/PYV,

1995. Bonn 1

Miről v o k szó? Miért volt érdemes elmenni Dunaújvárosba?

Bajusz Klára, Heribert Hinzen, H o r v á l h n é Bodnár Mária: Magyarország városainak

felnőttoktatási atlasza. - KÉK.

1998.4 - 1999. í.

^ Ebben a munkában Paul Belanger péklát is mulat, ugyanis .A. 1 ulininann.il közösen megjelentenék 1997-ben a hat országra kiterjedő összehasonlító lel női ikéjizési ku látásu­ !

Or. i íinzení ez óv szeptemberétől a Bonnban m ű k ö d ő 1 I Z / D V V N é m e l Népfőiskolai

kat. (Neic Pílirerus of Aduk

Szövetség Nemzetközi lnlézele igazgatójának is kinevezték.

3

10

Blographieily

Lc'íirnílio: A S ó - G u m t r v Ciilnjwatiye

Study)

elemét a szupervíziónak nevezett, a szakmai tapasztalatra való folya­ matos teflektálást az új tudás megszerzéséhez szükséges legfontosabb módnak tartja. A 90-es évek elejétől figyelhető meg a szupervízió professzio-nalizálódása hazánkban, amely a felnőttoktatási szakkifeje­ zések szótáraiból jól ismert probléma-központú tanuláshoz áll a legkö­ zelebb. Megismerhettük azokat a főbb kutatási irányokat is, amelyek a szociális felnőttképzésben szükségesek lennének.

konyságáról, módjáról, azzal a céllal, hogy segítse a felnó'ttek tanulá­ sát. A nemzetközi együttműködések kapcsán Paul Belanger hangsú­ lyozta a tétségi, regionális kutatási stratégiák fontosságát, s hangsú­ lyozta, hogy szervezni, ösztönözni k e l l a közép-kelet-európai felnőtt­ képzési kutatók közötti párbeszédet. (Talán a hazai főállású kutatók­ nak n e m kellett v o l n a annyira sietniük haza, érdemes és fontos lett v o l n a a szünetekben is, este is beszélgetni a fentiektől az előadóval, valamint a j e l e n l é v ő többi külföldi és hazai szakemberrel.)

Németh Balázs a J P T E kutatója Múít és jövő - A történetszemlékt felnőttképzési paradigmája címmel tartott előadást. Ez volt az egyetlen felnőttoktatás-történeti előadás. A hazai felnőttoktatási intézmények létrejöttét és fejlődését elemezte az előadó a modernitás szemszögéből, s kitért a J P T E keretében működő felnőttképzési hálózatra is, mint a 90-es évek új kihívásait legelőször telismerő, modern szervezeti megoldásra.

A továbbiakban csak az általam vezetett, úgynevezett elméleti szekcióban elhangzott tíz előadást ismertetem. Basel Petet Aktív polgárok ~ kö^össégorientnít /elnőttokttitós címmel, az I I Z / D V V Budapesti Projektiroda képviseletében számolt be egy olyan, jelenleg is folyó kutatásról, amely hat otszág részvételével, az E U S O C R A T E S programja keretében zajlik, s a polgárok aktivizálá­ sát, annak technikáit elemzi. A kutatás értékes adatokkal járul majd hozzá a nem-formális felnőttképzés jelenlegi és jövőbeli lehetőségei­ hez. Más hazai intézményekkel együtt a Magyar Művelődési Intézet is részt vesz e munkában.

Nos, a fentiekben ismertetett témák szerint m i n d e n k i letette a szekcióban a „szellemi névjegykártyáját", s utána az történt, ami m i n ­ dig: n e m matadt idő arra, hogy a felvázolt témákat mélyebben megbe­ széljük. A reflexió, a dialógus, a szupervízió, a vita, mindaz, ami a felnőttek képzésének legfontosabb eleme - elmaradt. Érdekes módon a dunaújvárosi fórum utolsó két órája sikerük a legjobban. Ügy látszik, igaz, hogy a türelem rózsát terem. M i n d e n ko­ moly konferenciájára már tapasztalatból tudja, hogy még a legunalma­ sabb találkozóknak is szépen k i kell várni a végét, valami érdekes bizto­ san történik valamikor. Nos, az utolsó két órában elkezdődött egy na­ gyon tartalmas, konstruktív beszélgetés a hazai felnőttképzés szabályozá­ sának hiányosságairól, arról, hogy miben tudna, és kinek tudna segíteni egy új felnőttképzési törvény, továbbá, hogy milyen helyet kellene kapnia a kutatásnak a jövőben.

Feketéné Szakos Éva kitűnő, érdekes és nagyon jól szemléltetett

előadást tartott A konstruktivizmus néhány alkalmazási lehetősége a mai hazai andragógiában címmel. Bevezetőjében bemutatta a neurofiziológia és az agykutatás eredményeire támaszkodó konstrukti' vista irányzatot, majd elemezte a pedagógia és az andragógia azonossá­ gainak és különbözőségeinek lényegéről végzett kutatása főbb ered­ ményeit, amelyet a D e l f i - t e c h n i k a alkalmazásával készített hazai felnőttoktatási szakemberek bevonásával. Erről az úttörő jelentőségű, felnőttoktatás-elméleti kutatásról az E D U C A T I O című folyóiratnak e konferenciára megjelentetett felnőttoktatási különszámában lehet részletesebben o l v a s n i .

A beszélgetésben először szinte mindenki az új felnőttképzési tör­ vény megalkotásának szükségességét, illetve feleslegességét mérlegelte. Vélemények hangzottak el arról is, hogy mire kell építeni az új tötvényt. V o l t aki a felnőtt tanuló, volt aki felnőttkori tanulás aspektusából vé­ gezné el a szabályozást. A témában a legfelkészültebbek, például Dr. Zachár László, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője egy új törvény lehetséges pénzügyi vetületét is elemezte. Papp Lajos és Zárka Dénes a Műegyetem Távoktatási Központjának munkatársai többek között a nyitott és távoktatásokban résztvevő felnőtt tanulók bizonytalan jogi státuszától beszéltek.

6

C s i b y Sándot a médiaszakemberek képzésének problémáiról adott nagyon tanulságos elemzést. Jelenleg mintegy 70 intézményben folyik újságíróképzés az országban.' A nagy tapasztalatokkal rendelkező szakember felhívta a figyelmet arra, hogy „az iskolarendszeren kívüli területen végzett média-szakembet-képzésnek elméleti, metodikai problémái vannak." Juhász E r i k a a K L T E kutatója Az andragógia oktatása és kutatása a magyar felsőoktatásban című vizsgálatot ismertette. Megtudhattuk, hogy jelenleg 19 felsőoktatási intézményben folyik 25 szakon valami­ lyen szintű, de legalább egy-két ótás andragógia oktatás hazánkban.

A z Első felnőttképzés-kutatási fórum fontos esemény volt a felnőtt­ képzés iránt elkötelezett szakemberek számára. A több m i n t n y o l c v a n jelentkező és a kiselőadást vállalók száma is mutatta, hogy nagy igény volt étre a szakmai fórumra. A jövőben megrendezendő Mosódik felnőttképzés-kutatási fórumot úgy kellene elkezdeni, ahogy ez az első befejeződött: a kutató intézetek, a felsőoktatási intézmények, a vállal­ kozások és a c i v i l szervezetek képviselőinek közös, egyenrangú, jó hangulatú beszélgetésével.

Benke M a g d o l n a az N S Z I kutatója egy új és nagyon étdekes, nem­ zetközi összehasonlító kutatás indításáról számolt be. A z 1500 fős mintá­ ra kiterjedő vizsgálat a hazai 16-62 éves népesség képzéshez való hozzá­ jutási lehetőségeit vizsgálja. A kutatás eredményei, és a záró tanulmány az év végére várható. Harangi László a felnőttoktatás tő fejlesztési irányairól tartott elő­ adást. A nemzetközi ttendek bemutatásával, azok felhasználásával a hazai felnőttoktatási kínálat rendszerezésére tett kísérletet a hazai és külföldi felnőttoktatói körökben is ismert szakember.^ Maróti A n d o r azt a több éve folyó, O T K A támogatásból finanszí­ rozott kutatását ismertette, amely a komparatív felnőttoktatás mód­ szertanára építve különböző országok felnőttoktatási elméletét és gyakorlatát dolgozza fel. Bemutatta azokat a kiadványokat, amelyek a dán, az osztrák, a svájci, a brit és a német felnőttoktatásról adnak átfogó elemzést. T ó t h Sándor a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kutatója a katonai oktatásról tartott előadást. A hadseregen belüli karrier-építés és a képzés összefüggéseit elemezte konkrét kutatási adatokra, felméré­ sekre építve. Kitért a NATO-kompatibilitáshoz szükséges képzési­ kompatibilitás problémáira és a hadseregen belül folyó n y e l v i képzé­ sekre is. T ö r ö k Iván a salgótarjáni Népjóléti Képzési Központ igazgatója A

szupervízió mint a szakmai felnőttképzés új paradigmájának hatékonysága címmel tartott előadást. A szociális felnőttoktatás egyik legfontosabb

" E D U C A T I O - F e l n ő t t o k t a t á s , Nyolcadik Évfolyam, i . száai, 1999. Tavasz - Vendégszer­ kesztő: Heribert Hinzen ' A M U O S Z Í999 januárjában végzett felméréséből kiemelt adat. s

Harangi László a téaráról több cikket is publikált. Egyik legátfogóbb összefoglalója a

S Z l N 1999 4/1. számában jelent ateg Rnfluxink ci? európai fdníhtnktatcusal foglalko-zó ncmret/«'i?r konferenciáim? c í m m e l . A kis példányszámban megjelentetett kiadványokai a Nyitott Képzések Egyesület árusítja.

11

PACSAI

LASZLO

B R Ü S S Z E L B E N ÉS E U R Ó P A K U L T U R Á L I S F Ő V Á R O S Á B A N J Á R T A M A Flamand Kulturális Központok Szövetsége koordinálja a 105

A Művelődési Intézmények M e g y e i és Regionális Kulturális Szer­ veződések Országos Szövetsége ( M I O S Z ) tanulmányutat szervezett a

nyilvántartott kulturális központ tevékenységét. Ösztönzőket, előírá­

kulturális E U - s rendszerek iránt érdeklődő népművelők részére.

sokat határoz meg, segíti munkájukat, tapasztalatcseréket szervez. Elképzeléseik szerint a 2005. évre már nem lesz többségi kultúra,

A 36 résztvevő tagjaként jutottam el így Brüsszelbe, az E N C C

mert ugyanúgy globalizálódik ez a terület is, m i n t a gazdasági élet.

(European N e t w o r k of C u l t u r a l Centres), az Európai Kulturális Köz­

Nagy élményt jelentett az Európai Parlament meglátogatása, és a

p o n t o k Szövetségéhez, több flamand kulturális központba (22 v a n

működéséről szóló előadás meghallgatása az impozáns 700 férőhelyes

Brüsszelben), s tanulmányozhattam tevékenységüket.

ülésteremben. (Strasbourg a központ, itt a pótlólagos ülések zajlanak.)

A csoportot l v o Peeters, az E N C C titkára fogadta, szervezte a he­ lyi programokat, ismertetett meg bennünket a flamand kulturális

A 626 parlamenti tag 15 ország képviselőiből kerül k i , akik saját

központok tevékenységével, sajátosságaival.

országuk anyanyelvén szólalhatnak föl, szimultán tolmácsolással. Magyarország, m i n t társult tagország vesz részt a parlament m u n ­

A tízmilliónyi belga lakosság két részre oszlik: flamand (57,8%) és

kájában.

francia anyanyelvűekre (32%). A német ajkú lakosság csak 65.000 főt

A kulturális bizottság elnökével azért n e m találkozhattunk, mert

számlál. A franciák és flamandok közti földrajzi választóvonal nagyjá­ ból Brüsszel magasságában húzódik keletről nyugat felé. A z északi

az E U tagországaiban június 10. és 14. közötti parlamenti választások

részen flamandul beszélnek, amely a holland nyelv egy dialektusa.

miatt épp a kampányban vett részt. Pedig neki szerettük v o l n a telten­

Délen a francia nyelv az uralkodó, s a kulturális kapcsolatok Francia­

n i a kérdést, hogy az Európai Parlament miért kezeli mostohán a

országhoz tűzik a térséget.

kultúrát. A z előadó szerint ma már belátják, hogy ez nem helyes állás­ pont, mert a kultúra j e l e n t i a nemzeti szintet (sokszínűséget), a gazda­

A kétnyelvűségnek megfelelően két kultúra létezik, a h o l l a n d és a francia, azaz a flamand és a v a l l o n . A két népcsoport n e m vitatkozik

ság pedig a nemzetközit. Céljuk, hogy a sokféleség megmaradjon, ez

állandóan, h a n e m csak egyszerűen egymás mellett él. Viszont külön

pedig csak a kultúra nagyobb támogatásával érhető el. Csak az esti órákban maradt időnk városnézésre. Napközben lát­

flamand és v a l l o n szárnyra oszlanak a pártok, a szakszervezetek, az egyesületek. Két külön oktatásügyi minisztérium és kettős kulturális

tuk, hogy az Európai Közösségek igazgatási épületei - m i n t szürke

költségvetés, egyetemi rendszer létezik.

kartondobozok - meredeznek Brüsszel m i n d e n pontján. Megfigyeltük, hogy sok régi városi ház és új irodahelyiség üresen tátong. A belváros

A Brüsszeli F l a m a n d Egyetemen előadás keféiében kaptunk tájé­ koztatást a flamand kulturális politikáról, amely a három régiónak

viszont elbűvölő. N e m is beszélve Európa talán legszebb főteréről, a

megfelelően alakult. így a kulturális intézmények a flamand, a v a l l o n

Grand-Place-ról, ahol egyébként is csak sötétedés után kezdődik az

és Brüsszel régiójához tartoznak. Ebből is látható, hogy a nyelv nagy

élet. Ez a tér gótikus gyöngyszem Brüsszel szívében az elegáns kávézók­

fontosságú a kultúra területén. ( A múzeumok nemzeti felügyelet alatt

kal, sörözőkkel, ahova m i is betértünk egy j ó hideg sörre. Belgiumban sok a történelmi város. Középkori kereskedővárosi ar­

v a n n a k . ) A szervezet egyik hátránya, hogy pénz nem áramolhat v a l l o n

culatát leginkább Brugge, az egykori Flandria fővárosa őrizte meg. A

területről flamandra és természetesen fordítva sem. N e m kötnek egy­

Brüsszeltől 90 km-re lévő várost sok turista látogatja. M i n k e t is elbű­

mással együttműködési megállapodást (Magyarországgal van).

völtek az óváros szép épületei, patríciusházai, templomai és csendes

A kulturális tevékenységet négy területre osztják: 1./ Képzőművé­

csatornái.

szet és a múzeumok 2./ Zene, költészet, előadóművészet 3./ Fiatalok

Belgiumból hazafelé, útközben megnéztük Kölnben a Dóm-ot,

kulturális tevékenysége 4./ Felnőttoktatás és könyvtári munka. A tanulmányúton résztvevő könyvtárosként jó érzéssel tapasztal­

amelynek építése 600 évig tartott. Valóban az egyik legimpozánsabb

tam, hogy az olvasást nagyon fontosnak tartják. M i n d e n önkormány­

gótikus épület egész Európában. Csipkeszerű díszítésű ikertornya 157

zat feladata, hogy önálló könyvtárat hozzon létre.

méter magasan emelkedik a város fölé. A tanulmányút befejezéseként egy napot töltöttünk W e i m a r b a n ,

B e l g i u m 320 önkormányzata közül 314 önálló könyvtárral rendel­

amely erre az évre elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet. Egy­

kezik.

ben fennállásának 1100 éves évfordulóját is ünnepli. Igaz, hogy már a

Korábban különböző bizottságok működtek, amelyek a támogatást megszavazták. U j szervezeti formaként hozták létre a : - Kulturális

18. században is Németország kulturális központja volt. Itt élt és alko­

Tanácsot, amelyhez m i n d e n művészeti ágazat tartozik - Művészetek

tott az európai kultúra számos óriása, köztük G o e t h e , Schiller, Bach,

Tanácsát, amely általános tanácsokat ad művészek számára - Felnőtt­

Liszt Ferenc, aki a város zeneigazgatója is volt. A városnézés során

oktatás Tanácsát. ( A tanácsokon belül bizottságok működnek. E

favázas házakkal, festett kőépületekkel, barokk palotákkal szépen

tanácson belül p l . A könyvtári bizottság.)

helyreállított várost találtunk. A b o n n i kormány, Türingia tartomány, W e i m a r városa és magánszemélyek több, m i n t egymilliárd márkával

A flamand kulturális központokat a 70-es években kezdték építe­ n i , vagy megvásároltak épületet. A kormány támogatásának mértéke

járultak hozzá a helyi infrastruktúra, kulturális létesítmények és egyéb

és az intézmény nyilvántartásba vétele függ a lakosok számától és a

épületek felújításához. Így W e i m a r kicsinosítva várja a látogatókat,

kulturális központ infrastruktúrájának fejlettségétől. ( A színházak

akiknek száma becslés szerint az év végéig elérheti az ötmilliót. A

támogatása eléggé konzervatív szemléletű, mert székenként történik.)

gazdag kulturális program még több hónapig tart. Hasznos és új ismeretekkel, nagyszerű élményekkel indultunk haza

Ezenkívül az önkormányzat ad támogatást, szponzorok is segítenek. Tevékenységük sokrétű: öntevékenység segítése, információs szolgál­

a Savaria Tourist autóbuszával Szombathelyre, és érkeztünk meg a

tatás, tanfolyamok, képzőművészeti kiállítások, színházi bemutatók,

Megyei Művelődési és Ifjúsági Központhoz. H a t nappal előtte is i n n e n

egyéb rendezvények.

indultunk, mert a tanulmányút szervezését a M I O S Z elnökének - és természetesen munkatársainak - köszönhetjük, aki ennek az intéz­

A négy kategóriába besorolt kulturális központok nyilvántartásba

ménynek igazgatója.

vételének feltételei elég bonyolultak. P l . : h a a lakosok száma 15.000 tőnél kevesebb, viszont az épület nagy, infrastruktúrája megfelelő, akkor alapkategória besorolást kap. Szintén ebbe kerül, h a a lakosok száma 3 5 . 0 0 0 - n é l több, de az épület n e m megfelelő. A k k o r jut maga­ sabb besorolásba az intézmény, h a a lakosok száma is több 35.000-nél, és az épület is nagy.

12

K I T Ü N T E T E T T E K A U G U S Z T U S 20. A L K A L M Á B Ó L szegénységére, biztos lemondás volt a közgondolkodásban igen becsült életsiker lehetőségéről. A k i folyamatos, olykor kétségbeesett erőfeszítéseket tesz a Világ megismerésére, a Sors szándékainak kitürkészése és megértésére, v o l ­ taképp a Teljességhez, a Kozmoszhoz kerül közel.

H E L E S Z T A SÁNDOR, a M a g y a r Művelődési Intézet Vizuális és Előadóművészeti Főosztályának közelmúltban e l h u n y t főosztályvezetője Posztumusz B e s s e n y e i György-díj Szakmánk jeles személyisége, hozzánk tartozó lélek volt. Szemé­ lyisége lényegét, tragikus döntésének magyarázatát Sütő Andtás költői sorai érzékeltethetik talán a leginkább: „Ne hagyj el pisztráng termé­ szet!/ V e l e m születtél, akár a sírás,/ Hogy ár ellen úszva/ Juttass föl újra, meg újra/ Forrásomig, h o l érintetlen/ Es romlatlan szándék,/ S a vállalt eszmény/ Reggeli fényben ragyog!" Lénye tiszta ellenkonvenció volt.

Ez a közelség ráébreszti az embert saját kicsinységére, C s o k o n a i szintű áldott magányosságára, a lét korlátaira. H a a felismerés n e m csüggeszti el, h a n e m erőfeszítésre sarkallja, akkor előbb-utóbb a K e ­ gyelem áramkörébe kerül. Néha, mellékes megjegyzésként panaszolta nehéz időszakait, me­ lyek szinte megbénították, elvették erejét, munkakedvét. Ez magyaráz­ za hallgatásait. Ideális munkatárs, végtelenül kedves kolléga volt. Udvariassága, figyelmessége szinte m i n d e n k i t lebilincselt. Nemcsak kérdezte, hallgatta, de szemlélte, szerette is társait. A z életpéldák szépségeit, drámáit szívszorító szolidaritással, érzék­ letességgel értelmezte, elemezte. Hűségesen őrzött értékeivel, lénye egészével átélten, személyes példán bizonyította az emberi lét auto­ nómiájának, az önmagára alapozott önérték megvalósításának töré­ keny lehetőségét.

Gondolkodóként a jelenség kiindulópontja érdekelte, a folyamat, az igazság keresése. E b b e n egész lénye tét volt. A megismert tudomá­ nyos publikációkkal, a klasszikus, a kötelező szakirodalmak szerzőivel egyetértve is vitatkozott, továbbfűzte, árnyalta következtetéseiket. Életértelme v o l t a gondolkodás, és gondolkodása tormálta a sorsát. Értékei k o n o k érvényesítésének folyamatában mert, tudott emel­ kedni, és m i n d e n t feladva b u k n i . G y a k r a n idézte apja eszmék iránti hűségének példáját. Kutatásai során a lét határhelyzeteivel: a szerelemmel, a halállal, a műveltség sorsfordító szerepével foglalkozott.

Tanítványok százainak vallomásaiból tudjuk, nagy tanár volt. A z ihletettek, az istenáldottak közül való. Aurája kötött, sugárzása sodort, hatása ösztönzött, dinamizált, nemzedékek sokaságát szabadította fel, késztetett diplomás szellemi alkalmazottság helyett értelmiségi létre.

N e m az e l v o n t általánosság izgatta, h a n e m az egyéni, a konkrét elevenség, a megélt egyszeriség. A tiszta ismeret ideája vezette, az egyértelmű fogalmak birtoklásának vágya. A megismerő folyamat félelmetes akadályait, nehézségeit telismer­ ve nem a kétségbeesés, a lemondás érzése kerítette hatalmába, hanem makacs szenvedéllyel az, hogy m i okozza az ismeretek töredékességét.

A tanítás felüdülést-kimerülést egyszerre adó, pusztító körforgásá­ ban adott és kapott, sugárzott, feltöltődött, az örömet és a szellemi m u n k a teremtő izgalmát élte át. Éthoszának üzenete az volt, hogy figyelj másokra és légy önmagad, magad valósítva, másokhoz viszonyulva lehetsz, azzá amivé lehetsz. Élete értelme volt a mérce és a kötés. O v o l t a m i Kishercegünk, aki kíváncsi v o l t ránk, aki folyamato­ san kötelékeket kívánt teremteni, csak ránk figyelt, időt, törődő szere­ tet ajándékozva szívesen találkozott, volt velünk.

A pontosság, a precíz elemzés, az okoskodó kétkedés fontos jellem­ zője volt, amely folyamatosan növelte a gondolkodásában a termé­ keny kétkedést. Aláírásának, jegyzeteinek kézírása, gyöngybetűi, melyet sokszor csodáltunk, érzékletesen tejezik k i ezt. Nagyon világosan látta, láttatta meg tanítványaival is a dolgokat. A z volt a szokatlan szemléletmódjában, hogy miközben felülről, na­ gyobb távlatokból közelítette meg a dolgot, ugyanakkor a hétköznapi jelenségekből modellértékű, gondolkodtató tényt tudott varázsolni.

Szelídített bennünket. Örült annak, hogy a kötelékek által barátokra, társakra lelt, széppé tette az életét. V a l l o t t a , hogy csak a kötelékek tévén értelmes az élet, s lesz az egész világon megismételhetetlenként, személyesen felelős szükségünk egymásra.

Normáit k o m o l y a n vette, értékrendjét semmiért n e m adta fel, idegen v o l t tőle a hierarchia tisztelete. M i n d e n beszélgetést alkalomnak tekintett arra, hogy kimutassa a másik tél iránti bizalmát, tiszteletét. Sokszor figyelmeztetett bennün­ ket adottságainkra, kíméletlenül pörölt szeretteivel, tanítványaival a lehetséges „én" ideális értékei, szépségei iránti személyes felelősség, az ösztönző lelkiismeret felkeltése érdekében.

Tudta, hogy az ember csak azokat a dolgokat ismeri meg, amelye­ ket megszelídített. Bántotta, hogy az emberek már nem érnek rá arra, hogy bármit is megismerjenek. Kész dolgokat vásárolnak a kereskedőknél. De mint­ hogy barátokat n e m árul egy kereskedő sem, az embereknek nincs barátjuk, nincsenek mély kapcsolataik.

Mélyen átérezte, hogy a küldetés a fontos, hogy az élet tövid, hogy szétfut az ember élete ... nem tud megfelelni... lekésik önmagáról...

Napjaink felnövekvő gyermekei kirepülve otthonról szinte csak az új kapcsolataikat, ismeretségeiket vélik igazán fontosnak, szüleikhez lazán, vagy alig kötődnek.

Szeretett túllépni a rendszereken, a szellemi divatok kötén. A z o n a senkitöldjén szeretett botorkálni, amely a lényeg feltátulkozását rejtő zóna. Ez a zóna azonban olyan, a h o l nincs mód repülni, itt lépésről­ lépésre jobban érezhető az ember súlya, tehetetlensége.

Heleszta Sándornak munkás szülei voltak a mintát, a biztonságot adó pontok. Sorsukhoz, létükhöz öt gyermekes családapaként is kisfiús szeretettel kötődött. Családjuk méltósággal teli és meghitt légköre, kölcsönös szeretete, az az együttélési gyakorlat, amelyben mindenestül elfogadták egymást, ideális volt.

Szívósan alkotta az emberi lét lényegi kérdéseivel foglalkozó szo­ ciológiai-esztétikai rendszerét, tudása végességén szorongva kérdései és kételygazdag válaszai esszéfolyamatát.

Édesapja halála fölötti megrendülését, döbbenetét Nemes Nagy Ágnes versével tudom érzékeltetni: " M i t kéne tennem: N e m tudom. / A kezem összekulcsolom./ Ülök az ágyon szótalan./ Hová is ejtettem magam?/ Összefonom ujjaimat./ E n n y i maradt: a mozdulat/ A hitből és gályára vont/ Őseimből maradt a csont./ Hová forduljon hát az ész?/ Pedig j ó v o l n a szégyenét/ A szóval, mely megsejteti,/ K i m o n d a n i , s elrejteni."

Különlegessége volt a hangsúlyozott nyitottság, a végső lezártság­ tól való idegenkedés. Tudjuk, aki feladatában elmélyül, az megfeledkezik önmagáról. Rengeteg dologra figyelt, sok m i n d e n megmozgatta képzeletét. S o h a n e m a leírás, h a n e m a személyes közlés, a közös okoskodás volt számára a.fontos. M i n d i g meglepően értelmezte a jelenséget, m i n t h a fátylat szakított v o l n a le róla. Egy m o m e n t u m értelmezése elegendő volt számára, hogy a jelenség lényegére, összefüggéseinek sokaságára következtessen, hívja tel a figyelmet.

A Kishetceg tudta, hogy ember csak a szívével lát jól. A lényeges a szemnek láthatatlan. Nézzetek sokszot éjjel az égre! Kérdjétek meg magatoktól, elég szelídek és felelősek, gondoskodók vagytok-e? Tegyetek annak érde­ kében, hogy legyen o k a mosolyogni, nevetni a Tanárunkból, Kollé­ gánkból, Barátunkból az Emlékezet és a Kozmosz Csillagává változott Heleszta Sándornak.

Remek érzékkel pontosította, világította meg az újabb tudomá­ nyos irányzatok látszólagos váratlanságait. N e m jól tűrte az evidenciá­ kat, becsülte a véletlenszerűen megjelenő elemeket. A dolgokhoz kialakított szellemi viszonya garancia volt a tudós

Gelencsér K a t a l i n

13

V I L Á G I S M E R E T FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL Beszélgetés Kunkovács László

- Miért hagyta ott ezt a munkát, ha szerette?

Nem csak művész, nem csak tudós, leginkább mindkettő. Mes­ tersége ötvözi a megismerés és a megmutatás lehetőségeit: vizuálantropológus, néprajzi fotós, tényképező. K u n kovács László tizen­ nyolc nép földjét barangolta be, főleg Magyarország szomszédságá­ ban és Szibériában. Tematikus fotókiállításait Európában és Ázsiá­ ban is láthatta a közönség. Magyar halászok - magyar pásztorok című gyűjteményét az ősszel Kínában állítja ki.

- Tíz év telt el így az M T I - b e n . R u t i n t szereztem a terepmunká­ ban. Éltem a lehetőséggel, bejártam az ország távoli zugait. Egy idő múlva aztán kezdtem kilógni a fotoriporterségből. A kötelező sablon kezdett terhes lenni, éreztem, hogy tovább kellene lépni. De hová? Nagyobb riportokat készítettem, e l v i t t e m lapokhoz, de ezt n e m nézték jó szemmel az M T I - b e n . Egyre inkább kettős életem lett. Külföldi kiállításaim voltak, konferenciákra jártam. A z utolsó évben öt hónap fizetetten szabadságot vettem k i . K i n t v o l t a m Mongóliában. M i k o r hazajöttem, el kellett gondolkoznom: azt a kettős életet már n e m lehetett tovább folytatni. A k k o r bementem a főnökömhöz: „Ne hara­ gudj, n e k e m már a lelkem sincs itt. Gyomlálom itt a munkatársak kéziratát, de m i lesz az enyémmel?" Így váltunk el, m i n d e n dráma nélkül. Azért is mentem szabad pályára, mert azt gondoltam: tudok írni, hatalmas képgyűjteményem v a n , a témákat megtalálom - lehe­ tetlen, hogy ne éljek meg. N e m tudhattam, hogy átalakul a sajtó szerkezete, megszűnnek lapok. M a már alig tudom elhelyezni azokat a riportokat, amelyekért valaha kapkodtak. M i n d i g érdekelte az embe­ reket, hogyan élnek távoli népek. M a nem. Erre n e m számítottam.

- Eiiííröfíöii született, ott nőtt fel. Milyen hatások érték? - Hetedik gyerek vagyok a családban, mint a népmesék hőse. Apám­ tól rengeteget tanultam. A z endrődi iskola igazgatója volt, polihisztor hajlamú tudós típus. H a betért hozzánk a koldus, akkor nem csak odave­ tett neki valami pénzt, hanem leültette és meséitette. A z t mondta: „ez az ember egy egész világot képvisel, fiam, hallgasd, amit mond". A sámániz­ mus iránti érdeklődésem i n n e n származik. Mert ez az ember táltos volt. Egy vén bolyongó, csodálatos, öntörvényű figura. Korábban marhahaj­ csárként dolgozott, aztán kiöregedett, megállapodni azonban nem tudott, csak ment, bolyongott folyvást. Hozzánk is sokszor betért. A gyerekkorom napjait leginkább egy Körös-menti ártéri erdőben töltöttem, ma már ez természetvédelmi terület. Madarásztam. A m i l y e n madártollakat találtam, beragasztottam egy füzetbe, könyvek segítségével meghatároztam, hogy milyen madár veszthette el, és a latin nevét is aláírtam. Még most is felis­ merem a madarakat.

- Hogyan kezdett néprajzi kutatással foglalkozni? - Diákkoromtól vásárolgatok néprajzi könyveket, arra m i n d i g volt pénzem. Hatalmas könyvtáram v a n szakirodalomból. Ezen kívül négy­ öt pesti könyvtárba rendszeresen bejárok. A n n a k , aki misztifikálja a tudást, csak azt tudom mondani: az én életemben olyan n e m volt, hogy egy könyvtárba ne engedtek v o l n a be. De az én néprajzom más, m i n t az elöregedett, öreguras néprajz.

-Megőrizte dokumentáló hajlamát. Hogyan találkozott a fényképezéssel? - Középiskolás k o r o m b a n volt egy fotószakkör, de csak egy évig működött. Ezután autodidakta módon tanultam. Szegedre kerültem tanítóképző főiskolára. A m i t akkor el lehetett olvasni a fotózásról, mindent elolvastam. A főiskolán volt egy labor, oda bejárogattam. Éjszakákon keresztül kísérletezgettem különböző totografikai eljárá­ sokkal. Sokszor azon k a p t a m magam, hogy megvirradt, s m e n n i k e l l a reggeli előadásra.

- M i t nevez „öreguras néprajznak"?

- Korábban azt mondta nekem: rengeteget alakított a személyiségén fotózás. Mondana erről valamit? - Ifjú titán k o r o m b a n jelentkeztem a Színművészeti Főiskolára rendező-operatőr szakra. Bekerültem a legutolsó válogatásra, s csak a legvégén estem k i . Ez bárkit arra ösztönözhetett volna, hogy a követ­ kező évben is megkísérli, aztán előbb-utóbb bekerül.

- És önt? - M e n t e m hazafelé a vonattal. Eszembe jutott, amit hallottam: mennyi mindenkitől függ a filmesek munkája. A r r a gondoltam, amit a költők szoktak m o n d a n i büszkén, hogy egy rágott végű ceruza elég, hogy remekmű szülessen. És n e m kell alkalmazkodni senkihez. T ö b b e t nem is jelentkeztem a főiskolára. Végiggondoltam, hogy a fotó egy szikárabb, célratörőbb, becsületesebb műfaj. Ehhez a mai napig ragasz­ k o d o m , m i n d e n nehézség ellenére.

etno-fotográfussal

- A z t , amelyik szűklátókörűén azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk láttatni magunkat. N e m lát túl például a nyelvhatáron. A környező népekről általában keveset tudunk. Ezért is, hogy a környé­ künkön szeretnek is bennünket, meg nem is. R e n d b e n v a n , hogy a Hermán O t t ó a múlt század végén megírta a magyar népi halászatot két kötetben, de v a n egy A n t i p a nevű román tudós, a k i 1914-ben kiadta ennek a párját. Ez semmivel n e m hátrább való, m i több, a két könyvet egymás mellett érdemes tanulmányozni, akkor értjük meg igazán. De mondhatnék mást is: a klasszikus néprajz elkap egy jelensé­ get, annál inkább örül, minél régebbit talál. H a én egy jelenséget megismerek, az egyszerre érdekel a múltban, jelenben, de még a jövő­ ben is, s m i v e l rengeteg helyen jártam, érdekel, hogy egy szokás, vagy ábrázolásmód fellelhető-e máshol is, más népeknél. Rájöttem: n e m az országhatárok a fontosak. Elkezdtem járni a Balkánt. A legarchaikusabb tartományok érdekelnek leginkább. A m a i ember tele v a n civilizációs ártalmakkal. Ezért is kellene visszamenni az origóhoz, megtudni, milyenek v o l t u n k természetes állapotunkban.

- H o l keresi az origót?

- Hogyan indult a fotós pályán?

- A z utóbbi években leginkább a sziklarajzok kötnek le. Ez az írás­ beliség előtti könyvtára az emberiségnek. A z o k b a n a térségekben, ahová k u t a t n i járok, rengeteget találni. Egész mitológiák vannak a sziklákra vésve. S n e m lehet késlekedni: egy kazah régészprofesszor kimutatta, hogy a savas esők pusztítják a köveket, mese nincs, kutatni, dokumentálni kell.

- Kitérővel. T a n í t ó k é n t végeztem, tanítottam is egy évig becsület­ tel. Közben írogattam, pályázatokon vettem részt. Sikerem volt, ettől önbizalmat nyertem. Budapestre utaztam, jelentkeztem az Magyar Távirati Irodába, ahová azonnal fölvettek. A k k o r i b a n dolgoztak ott szakfényképészek is, de a rovatunkban m i n d a n n y i a n egy személyben újságírók és fotóriporterek v o l t u n k . Nekünk kellett felkutatni a témát, lefotózni és megírni. Mielőtt besoroltak v o l n a olyan feladatkörbe, a m i nem érdekelt, kialakítottam magamnak egy műfajt, amit akkoriban teature-nek neveztek, a m i kis színest jelent. A z országnak apró csodáit, kultúrtörténeti érdekességeit kutattam fel. Kihasználtam a lehetősé­ get, hogy oda mehettem, ahová akartam.

- Egy cikkében azt írta: a néprajz feladata az egyes népek karakterének bemutatásán túl felkutatni az ember ősmagatnrtását, a népek kialakulása előtti idő közös kultúrkincse't. Kutatóútjain tizennyolc népet ismert meg. Mi az, ami az ön által keresett ősi kultúrkincsből megmutatkozik? - Hatalmas képarchívumom v a n , s ahogy bővül a gyűjtemény, egyre több egymásra rímelő motívumot fedezek tel. Sokszor megérint: itt vagyok az ember ó'smagatartásánál. A legfontosabb, hogy ne be­ csüljük le az ember képességeit. G y a k r a n , amikor egy régi kultúra csodálatos teljesítményével szembesülünk, n e m hisszük el, hogy képes az ember ilyesmit alkotni. Például a török nép lakta Hakasz-töldön, Nyugat-Mongóliától északra esik Szalbik-kurgán, a világ legnagyobb kurgánja, halomsírja. N e m messze i n n e n a sztyeppén két-három méte­ res szarvasos kövek állnak oszlopsorban - áldozóhelyek. Rajtuk madár­ szerű szarvasok repülnek a napkorong felé. A z ember meghatódik,

- Hogyan kutatta fel a témákat? - M i k o r megérkeztem valahová, első nap megkerestem ismerő­ seimet. Mindenütt voltak, s m i n d érdekes, különleges ember - bar­ langkutatók, madarászok, ásványgyűjtők--, afféle csodabogarak. Be­ szélgettünk, meséltek a munkájukról. N e m kellett a témák után ro­ h a n n o m , jöttek azok énhozzám. A kollégáim meg szenvedtek, hogy mit „tojjanak" aznapra, mert mindennapra kellett egy „tojás". Színes életet éltem.

14

mikor ilyet lát, hiszen ezek a népek vadásztak és gyűjtögettek. M e g ­ szenvedtek a napi betevő falatért. S mégis, hány ember munkáját áldozták arra, hogy hátrahagyják nekünk ezt az üzenetet.

kiszorítja a videó. Hallottam, hogy falusi lakodalmakra már n e m nagyon hívnak fényképészt, felveszik a videóval, mondván: legyünk korszerűek. Pedig a mozgókép kevésbé időtálló, rosszabb a képminősé­ ge, m i n t a fotónak. A fényképezés technikájáról is keveset beszélnek, de arról, hogy ez a világ megismerésének módja, a világhoz való viszo­ nyunk lehet, egyáltalán semmit.

- Mit ii jennek.' - Nehéz ezt megfogalmazni. Megtanítanak arra, hogy az állatot, a szarvast tisztelni kell. Nézze, ez a fénykép már a chantik között készült, egy vadászat után. Már leölték és kiterítették a szarvasokat. D e mielőtt megennék őket, szalagokat kötöttek rájuk, hogy a lelkük hadd szár­ nyaljon az égbe. Így lesznek egyszerre elpusztított állatok és angyalok.

- Mi lehet az oka? - Szerintem az emberiség n e m ismerte tel a fotó lényegét. A kez­ det kezdetén a festményekhez hasonlították, úgy kezelték, m i n t na­ gyon realisztikus festményt. Pedig nem a festészet tökéletesítésére, éppen annak ellenében született. H a szigorúan véve arra vagyunk kíváncsiak, hogy m i l y e n valami, akkor n e m a film, n e m a festészet, nem a rajz, h a n e m a fotó mondja meg. A totó a mai napig verhetetlen a nyersanyagaiban. M i n d e n más eljárásnál nagyobb részletpontosságot lehet elérni a nagyításnál. Kétszeresen megugorja a legközönségesebb fénykép-technika az embert szem érzékelő képességét. S ez már filozó­ fiai kérdés. Ugyanis a totó n e m emlékeztet a világra, h a n e m másolja, idehozza, bizonyítja a valóságot. A „megörökíteni" szó istenigazából csak a fotóra vonatkozik, a filmre kevésbé. A k k o r derül ez k i , ha leállí­ tom a mozgóképet: csak egy zavaros maszatot kapok. A mozgókép nem engedi, hogy megfigyeljük a részleteket. N e m engedi, hogy azt nézzem, ami engem érdekel, mert vezeti a szemem. A fotónál én vagyok a gazda. A fényképezőgép: megörökítő gép. A fotózás szerelmetes v i ­ szony, kötelező odafigyelés. N e k e m ez az életem. A totóimat magam dolgozom k i , o t t h o n laborálok. Ez azt jelenti, hogy mindennapos bensőséges viszonyban vagyok a saját gyűjteményemmel. Hiába mondja a Néprajzi Múzeum, hogy adjam be nekik, vagy adjam el. Megdöbbennek, hogy n e m akarom. N e m értik. Pedig el tudja képzel­ ni, hogy egy író ereje teljében eladja a noteszeit?

- Miért kezdett cl Szibériába járni? Miért éppen ott kutat? - Talán azért, mert alföldi vagyok. A z egész országot bejártam, de a lelkem mélyén alföldi maradtam. A falunk északi határa belenyúlik egy pusztába. N e k e m ez volt egyszerre a világ vége és a világ közepe. A hon­ foglalás előtt majd ezer évig sztyeppéi népek között éltünk, s ez határozta meg az életmódunkat. H a tudni akarjuk, hogy milyenek voltunk: el kell menni azokra a helyekre, ahol még ezt az ősi életmódot folytatják. Hogy rokon néphez-e, nem lényeges. Jakutföldön biztos, hogy nem jártak az őseink, de amit ott megismertem, hallatlan tanulságokkal szolgált. A jakutok a: évszázadok során északra költöztek, de vitték magukkal a lovai­ kat, és a ló-kultuszt. Szinte új állatfaj jött létre így, mert a lovak beszőrösödtek, mint a pézsmatulkok, máiképp nem bírták volna a hideget. A l i g pár hét a nyár arrafelé, mégis megtartották a kumisz ünnepét. Pedig két hétbe is beletelik, míg azon az éghajlaton megerjed a kancatej. Közben pedig az ott élő népektől, például a tunguzoktól, megtanulták az alkalmaz­ kodást. O l y a n állatszállások vannak, hogy az agrár szakma még most is tanulhatna belőle: nem fűtenek, mégsem fagynak meg az állatok. Érdemes lenne felhasználni ezeket a tapasztalatokat.

- Miért az archaikumot keresi a mai emberben? - Fotósként akármit fényképezek, az jelenkutatás. De a jelenben a múltat rögzítem.

- Megőrizné a múzeum...

- M i n t a szibériai táltosokról készített fotóin is...

- Legyenek nálam, tovább akarom fejleszteni a gyűjteményt, újabb és újabb összefüggéseket akarok keresni.

- N e m tartozom azok közé, akik misztifikálják ezt a jelenséget, ahogy m a divat. Inkább az embereket szeretném megismerni. Mongóliá­ tól északra él a tuva nép, többször jártam közöttük. Tanúja voltam an­ nak, ahogy a sámánnő egy gyászszertartást vezetett le a tajgán. Meghalt egy rénszarvaspásztor. A halál után negyven napra rendezik az ünnepet, a gyász első időszakának végén. A szertartás során a táltos asszony viszszahívta a halott szellemét, s mint közvetítő eltendezte a télbehagyott dolgait. Közvetített a halott és a felesége között. Figyeltem az özvegy tekintetét. Egyszerre csak megnyugodott. Egy pszichológia professzor nem csinálná jobban. Pedig fiatal n ő volt a táltos. De nagyon bölcs.

- írm is t'íikíioí: eljött Síit.

az ideje, hogy könyvekben is összegezze a tudá'

Készül-e valamivel?

- Még nem. Húzódozom még. M e r t ha például a halászat-vadászat anyagot összeállítom, kiderül: van, akinél tizenöt éve jártam utoljára. A mai eszemmel ha elmennék, lehet, hogy már n e m tényképeznék, csak magnóval rákérdeznék a dolgokra. N a g y o n munkaigényes ez, s ami gond, nincs autóm. Ez a munka nagyon költséges. Ez senkinek nem jut eszébe. Egy-egy kiállításra rámegy egy vagyon. Csináltam Magyarországon mintegy százhúsz kiállítást, hová is jutottam ezzel? Néha meg szokták köszönni.

- Mégis hisz a misztikumában?

- Mégis, hogyan tartja el magát és a családját?

- Ez érdekes kérdés. Sámán úgy lesz valakiből, hogy valamilyen testi rendellenességgel, mondjuk toggal születik, vagy harmadik csecs­ bimbója v a n - erre közeli példát is mondhatnék - , a társadalom pedig születésétől fogva különleges szerepet tulajdonít neki. Úgy n ő fel, hogy kiválasztott. A környezete alakítja táltossá. Egyébként lehet benne v a l a m i , inert a k i n ilyen atavizmus van, az talán ösztöneiben is hordoz v a l a m i l y e n érzékenységet. D e erről csak költőien szabad be­ szélni - aki akarja, érti.

- N e beszéljünk erről. Kegyetlen nagy ára volt az én munkámnak. A kiállításokért n e m fizetnek semmit. Legfeljebb az alapanyaganyag árát tudtam elszámolni. M o n d h a t o m : olyan vadászkutya vagyok, akit nem kellett megvenni kölyök korában, n e m kellett etetni, sem nevel­ n i , nem kellett megmutatni neki, hogy merre menjen, mégis hozza a szájában a kövér fácánt. - KíVfííosztottnnk

érzi magát?

- Ez egy nagyon kemény műfaj.

- Egyik írásában azt írta, „új ismeretelmélet kellene".

- Honníin meríti

~ N e k e m kifejezetten az a szakmám, hogy egy-egy tájegységnek, településnek vagy népnek bemutassam a karakterét. Nagyobb utakra m i n d i g felkészülök a könyvtárban, totókat nézek és egy-egy expedíció pontos dokumentációját. A valóság megismerésének alapműfaja a totó. A harmincas években voltak a nagy szociológiai falukutatások. A z irodalmi múzeumban volt egy kiállításom. A meghívó szövege egy valóságos kiáltvány volt, hogy emberek, hát csináljuk! A z t látom, hogy most teljesen visszaszorultak a dokumentáló műfajok. Épp most, amikor az emberek meg vannak zavarodva. Egy magnós, fotós, doku­ mentumokra épülő, szikár szociográfiai műfaj lehetne az annyi mani­ pulált információ között • hiteles kép. A vizualitást mára kisajátította a mozgókép. Pedig az állókép a törzsmú'taj, ebből ered amaz is. A kiállításokhoz készült katalógusaim címei: "Leletmentés fényképező­ géppel", „Fotók: manipulálatlan alapinformációk a látható világról". Alapvetően fontos. Vagy a másik, ami meghatározó: "Csinálj róla tényképet, ismerd meg!" M i n d e n t nem vihetünk haza a vitrinbe, mégis m i n d e n a mienk lehet. Én lemondtam a tárgyak gyűjtéséről, nem h a l m o z o m őket a lakásomban. Csak a dolgok fényképének a birtoklására törekszem, s ezzel a világ legnagyobb múzeuma lehet az enyém. Együtt élek a gyűjteményemmel, körülvesz engem. Sajnos a a totó nincs a közgondolkodásban. Még a hagyományos területekről is

az erőt?

- Dacból. Mondták nekem már h a r m i n c évvel ezelőtt: „Hermán O t t ó már leírta a népi halászatot. M i t akarsz még?" S e n k i n e m vállal­ kozott atra, hogy végiglátogatja a halászfamíliákat a Duna, a Tisza és a mellékfolyók mentén. Én egy évtizedet foglalkoztam ezzel. A m i t Hermán a század elején leírt, annak a hetvenöt százalékával még találkoztam. Ezzel a munkával, úgy érzem, megelőztem a koromat. Morális és filozófiai kérdés egyszerre, hogy mit tartunk fontosnak megörökíteni, felmutatni. - M i t tekintene

a munkássága betetőzésének?

- Szükség lenne egy kor-dokumentáló intézményre, amely a totóra épülne és nagy tematikus kutatásokat végezne. Kellene egy csapat. Egyelőre egymagam pótolom ezt az intézményt. Szeretném, ha lenne iskolája ennek a dokumentáló fényképezésnek, h a elfogadottá válna, mint önálló kutatási módszer. Lenne egy egészséges kultusza. Összeállí­ tottam egy vizuális antropológiai tananyagot, szívesen tanítanám egyszer, ha majd leállók a terepmunkával. A z t a szemléletet taníta­ nám, hogy ha már belepottyantunk ebbe a világba, akkor meg kell ismernünk. M i n d e n népmesében benne v a n a feladat: „Indulj el vilá­ got látni!" A beszélgetést készítette: Sr.gln E m i i

15

JAGASICS BELA

Á T T E K I N T E N I ÉS M E G É R T E N I H o l o t t nézetem szerint a 80-as évek első felének hallatlanul meg­ élénkülő közösségi mozgásában, töllazuló p o l i t i k a i légkörében történt meg a nonprofit szektor "rendszerváltása", megelőzve a politikai rend­ szerváltást. A z adekvát jogi rendezés valóban elcsúszott ettől időben, mint ahogy politikailag kevésbé föltöltött időszakokban is általános ez. A m i n t a szerző kimutatja, a változó jogi szabályozásban és a kap­ csolódó adórendelkezésekben mindig is ott rejlett annak igénye, hogy differenciált támogatási és kedvezményrendszer valósuljon meg, egy­ fajta „közhasznúsági tesztpróbát" tükröznek. Ez csúcsosodott k i az 1997 végi - 1998 eleji „paradigmaváltásban": a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi C L V I . Törvény megalkotásban. A jogszabály pozitív és negatív hatásai gazdag elemzésének összegzése szerint egyre nyilván­ valóbb és indokoltabb egy átfogó nonprofit szabályozás megteremtése (ezért n e m szerencsés, hogy a szerző többször nonprofit törvényként aposztrofálja a közhasznúsági törvényt, amely az előbbi helyett, annak semmit n e m pótló pótlókaként jött létre). A z új, megtelelő szabályozás megszületéséhez - a jelenlegi "kontrollálatlan agyonszabályozottság" helyett - n e m elégséges az esetleges kormányzati akarat. A nonprofit szektor szereplőinek is túl kell lépniük "a rivalizáláson, a sértődöttségen, a kicsinyes önzésen, a kölcsönös féltékenységen", s valóságos ernyőszervezeti képviseletet kellene kitermelniük az önjelölt képvise­ lők helyett. " A nonprofit törvény befejezetlen történetét érdemes lenne felhasználni a szektor önvizsgálatára." A szektor különböző fejleményeinek elemzése után két lehetséges „forgatókönyv" megvalósulását vázolja föl K u t i Éva. A kevésbé kedve­ ző az, amikor az állam a nonprofit szervezetek szűk körével alakít k i szerződéses kapcsolatokat, ahol befolyását erőteljesen érvényesíti, s ennek megfelelően a kedvezményeket erőteljesen differenciálja. S mutatkoznak jelek az ilyen irányú változásra. Ezzel szemben arra kell törekednünk, hogy valóságos partneri viszony alakuljon k i a nonprofit és a kormányzati szektor között, amelyben nagyfokú az állami támoga­ tás és ellenőrzés normativitása, s amelyben felelős partnerek lépnek kapcsolatba egymással és az állampolgárokkal. E n n e k megvalósulásá­ hoz a nonprofit szervezeteknek is alá kell vetniük magukat az átlátha­ tóság, a nyilvánosság előtti megmérettetés követelményeinek, növe­ kednie k e l l a szakmai kompetenciának, a menedzsment színvonalá­ nak, a belső szervezettségnek.

Nemrég nagyszerű kötet jelent meg a „Nonprofit kutatások" - son> zatban: „Hívjuk talán nónprofitnak ..." címmel. A szerző, K u t i Éva régóta ismerős a kultúraközvetítő szakma előtt. Ismerjük, mint kötelező irodalmat a kultúra gazdaságtanából, s úgy is, mint a nonprofit kutatások egyik legjelentősebb képviselőjét - bár h a itt lenne, amint írom ezeket a sorokat, a maga csöndes, szerény módján tiltakozna az epitheton ornans ellen. Különös jelentőségű számunkra ez a munka, hiszen m i , „művházasok" a magyar c i v i l társadalom, a közösségi kezdeményezés igen jelentős szeletét képviseljük fejlesztőként, animátorként, infrastruk­ turális háttérként, együttműködő partnerként. K u t i Éva mintegy tíz év kutatómunkája eredményeinek összefog­ lalására vállalkozott. A h o g y ő mondja: összegzési kísérlete „a magyar­ országi nonprofit szektor fejlődésének bonyolult, soktényezős folyama­ tát próbálja meg áttekinteni és megérteni". Érdekes és eredeti módon egy időről-időre fölbukkanó vitakérdésből - a szektor fogalmi tisztá­ zatlanságaiból - k i i n d u l v a fejti föl a szektor egészét meghatározó jelen­ tős problémaköröket. Érdemes egy pillanatra megállni a fogalmi, definíciós kérdéseknél. N e m csak azért, mert részben az én korábbi fölvetésemre is válaszol sajnálatos módon n e m azonosulva azzal -, h a n e m legfőképpen azért, mert e problémakör bizonyos szempontból a m i intézményrendszerün­ ket is érintheti. A következőkre gondolok: a nonprofit szektort a szerző is három fő kritérium alapján látja lehatárolhatónak, mégpedig: 1. a profitszétosztás tilalma, 2. az intézményesültség, az önálló jogi személyiség, valamint 3. a működési autonómia, a kormányzati szektortól való szervezeti elkülönülés alapján. A szektor elnevezése explicite csak az első kritériumot foglalja magába, az intézményesültség pedig beleérthető, belefoglalható a fogalom tartalmába. S e két első tényező alapján az önkormányzati intézményrendszer is vindikálhatná magának a nonprofit szektorba tartozás jogát. Lényegi különbség viszont a két szervezetrendszer kö­ zött, hogy az egyik - legalábbis döntő részében - közvetlenül közösségi, míg a másik kormányzati-önkormányzati alapítású, fönntartású és működtetésű, s autonómia-szintjük is eltérő (teljes és részleges). N e m ­ rég B e l g i u m b a n találkoztam ugyanezzel a problémával, ahol a fla­ mand, önkormányzati fönntartású kulturális központok a nonprofit szféra részének tételezik magukat, de elkülönítik maguktól az N G O - k rendszerét. E problémát próbáltam föloldani a nonprofit közösségi és a nonprofit intézményi szektor fogalmának bevezetésével. U g y a n a k k o r belátom, hogy a köztünk lévő nézetkülönbség pragmatikusan n e m jelentős, s a maga szempontjából igaza v a n a szerzőnek, amikor a togalomkeresés kudarcaira reagáló egyszerűsítést hozza föl magyarázat­ ként, s azt, hogy "a nonprofit szektor elnevezés ... a szektor definíció­ jának a legáltalánosabb érvényű elemét ragadja meg, amely ugyanak­ kor lényegében ideológiamentes".

Állam és nonprofit szektor viszonyának kifejtését adja a kötet, e tekintetben összegzés. A más kérdésföltevések is döntően e nézőpont­ nak rendelődnek alá, így szükségszerűen kisebb teret kap ezek taglalá­ sa. Különösen érzékelhető ez a viszonylagos elsúlytalanítás napjaink egyik leglényegesebb fejleményének elemzésében, mégpedig abban, hogy a nonprofit szektor - a települési hierarchiát, a centrum-periféria elvet is leképezve - esélyeiben már-már tragikusan szétszakad. Végülis érthető azonban ez a szűkítés, irányultság, hiszen a jelek szerint lehet­ séges, hogy a szektor válaszúton áll, új formában alakulhatnak kap­ csolatai a kormányzati szférával, megfelelőbb jogi és követő szabályo­ zása alakulhat k i . E komoly tét ellenére vagy mellett külön erénye a munkának a mértékkel és j ó érzékkel alkalmazott humor, tinóm iró­ nia. Álljon itt egyik kedvencem: „ahol még akad 11 térti, aki 90 per­ cen át képes kergetni egy labdát, ott többnyire működik sportegyesü­ let". Úgy hiszem, K u t i Éva alapművet alkotott. S o k a n , sokszor, sokat fogják forgatni, idézni, hivatkozni rá. Remélhetőleg elméleti, tudomá­ nyos előkészítése lesz a "partneri viszony forgatókönyve" megvalósítá­ sának. És semmi sem mentheti meg attól, hogy kötelező irodalommá váljon.

A nonprofit szerveződés történeti előzményeit taglaló fejezet a maga árnyaltságában is hallatlanul tömör, célirányos, imponálóan gazdag szak­ irodalmi hivatkozása, fölhasználása. Lényegileg egyház - világi társadalom - állam, majd állam és önkéntes szervezetek bonyolult viszonyát kíséri figyelemmel. S mint megállapítja, mindig is az együttműködés és a szem­ benállás hullámzása és ezek vegyülékei voltak a jellemzők. De minden korszakban meghatározó az egymásra utaltság, "a konfliktusokkal terhes együttműködés". A történeti elem oly módon is jelen van napjainkban, hogy "a mai együttműködési formák, technikák legtöbbje is majdnem egy évezredes múltra tekinthet vissza".

/

A kötetnek terjedelmében is k i e m e l t fejezete napjaink nonprofit szektora jogi és gazdasági szabályozásának áttekintése (tulajdonképpen a történeti elemzés is ennek révén történt meg). Nézetem szerint itt a szerző ellentmondásba keveredik önmagával. Megállapítja ugyanis: ' A z alapítványok és egyesületek jogi státusának rendezése ... megelőz­ te a p o l i t i k a i rendszerváltást, ami arra utal, hogy a c i v i l szféra fejlődése n e m annyira következménye, m i n t inkább előkészítője volt a bekö­ vetkezett változásoknak. A z egyesületek és egyéb autonóm társadalmi csoportok újjászerveződése és megerősödése már jóval 1989 előtt megkezdődött." U g y a n a k k o r mégis 1987-et, az alapítványrendelés új jogi lehetőségét t e k i n t i az új korszak nyitányának, a későbbiekben pedig jobbára egybecsúsztatja ezt az időpontot a politikai rendszervál­ tással.

K U T I É V A : Hívjuk talán n o n - p r o f i t n a k . . . A jótékonyság, a c i ­ v i l kezdményezések és az állami keretekből kiszoruló jóléti szolgáltatá­ sok szektorrá szerveződése Kiadó: N o n p r o f i t Kutatócsoport, Budapest, 1998. Nonprofit kutatások 7. 220 oldal

16

D. T Ó T H BÉLA

A TUDÁS KITELJESEDÉSE* „Csali a tudatlanság lehet veszélyes ..." ( T e l l e r E d e )

galmazott, s azóta alakuló, fejlődő gondolat is rendelkezett azokkal a • sajátosságokkal, amelyek lehetővé tették a flexibilitást. M e r t , ami igaz és állandó, az a körülmények változásától függetlenül is az. Durkó Mátyás csak leírni kezdte könyvét 1996-1997-ben. A z 1990 óta eltelt néhány év - forrongásaival, kialakulatlanságaival n e m kínált lehetősé­ get egy új elméleti gondolatsor kidolgozására. De erre n e m is volt szükség! A könyvből azt érezzük, hogy elméleti megállapításai a má­ nak is szólnak, azok a kilencvenes évek hétköznapjaiban is megvaló­ síthatóak. Ez csak annak köszönhető, hogy a korábbi rendszerben is „benne volt" mindez. Amíg lenyűgözve olvastam a könyvet, amíg - a szó pozitív értelmében - birkóztam a tömör gondolatok átvevésével, mindvégig az motoszkált a fejemben, hogy hatalmas munkásság az, amely e pár száz oldalba sűrítve jelenik meg. S az is ott bujkált gondola­ taim között, hogy milyen nagyszerű lenne, ha a mű a ma társadalom irányítóinak, a gazdasági élet résztvevőinek, a kultutális, lelki közösségek vezetőinek is a kezébe kerülhetne, mert nekik is adni tud, az ő közösség irányító szetepüket is egyszerűbbé tenné, ha megismerkednének a könyv gondolataival.

Néhány hónappal ezeló'tt a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és E m b e r i Erőforrás Fejlesztési Intézete jelentetett meg egy nagyon izgalmas könyvet: Durkó Mátyás: Társadalmi kihívások és a telnőttnevelés funkciói címmel. Talán paradoxonnak tűnik az a sommás megállapítás, hogy „izgalmas", mert m i izgalmas lehet egy tudományos igényességgel megírt, alapos elemzést, majd szintetizálást nyújtó könyvben? De a k i elolvassa ezt a rendkívüli teljesítményt felmutató könyvet, bizonyára osztani tudja nézetünket. N e a krimik, a megdöbbentő történetek izgalmára gondoljon a Tisztelt Olvasó, ha­ n e m a szeljemet felrázó, továbbgondolásra késztető izgalomra. A r r a az agysejtjeinket megmozgató belső pezsgésre, amelynek hatását talán leginkább így írhatjuk l e : ezért vagy azért a könyvért érdemes volt a szerzőnek hittel, tudással, folytonos megújulással, felfrissüléssel végig élni egy életet és töretlenül képviselni az általa megfogalmazott tanokat. Generációk nőttek k i Durkó professzor keze alól, olyan generációk, akik m i n d a mai napig elkötelezettjei, hívő prédikátorai a műveltség, a kultú­ ra terjesztésének, akik képesek töretlen hittel végezni a dolgukat azért, hogy minél szélesebb körben és minél változatosabb területeken hajtson virágot az elvetett mag.

A Dutkó Mátyásra jellemző precizitással elkészült fejezetek óriási irodalmi apparátusra, szakirodalmi ismeretre támaszkodnak. Valószínű,

Á Tátsadalmi kihívások ... című könyv negyven év tudósi és pe­

hogy az elméleti részek olvasmányossága, gördülékenysége is csak úgy

dagógiai munkájának a szintézise. Durkó Mátyást, a k i irodalomtörté­

jöhetett létre, h a a teljesnek mondható szakirodalom ismeretére tá­

nészként indult, az 1956 utáni, őt is érintő debreceni események más

maszkodva alakult k i . Szintetizálni is csak úgy lehet valamit, h a a rész­

pályára sodorták. U t a t keresve önmaga számára, felismerte, hogy a

letekkel, a lehetséges változatokkal teljes egészében tisztában v a n a tu­

művelt társadalom, a kultúrával élő és azt teremtő ember formálása

dós. A „Társadalmi kihívások ..." ilyen szintetizáló és - részben - gya­

n e m ér, n e m érhet véget az iskolai képzéssel. Felismerte, hogy vala­

korlati megoldásokat is kínáló munka. Nemcsak a tátsadalmi, h a n e m

milyen tehetség m i n d e n emberben ott bujkál, isten adta adomány­

az egyéni, m i n d a n n y i u n k személyiségét formálni akaró, a harmonikus

ként, csak a környezetnek bátorítania, buzdítania, segítenie kell ezek

emberi élet megvalósíthatóságát felkínáló kihívásokra is felhívja a

felszínre hozását, megmutatását, tudatos továbbfejlesztését. Felismerte,

figyelmet a szerző. A legszimpatikusabb vonása a műnek: m i n d e n

hogy az emberek az őket érdeklő témákban igenis tovább képezhetők,

sorából kiétződik, hogy "nekem akar segíteni", az én utamat, életemet

nevelhetők, s hogy a kultúrával való élés gazdagabbá, harmonikusabbá

szeretné eredményesebbnek, gazdagabbnak, szebbnek látni. Ehhez

teszi az életet. Erre a felismerés-sorozatra építette a népműveló'képzés

kínálja fel teljes fegyvertárat a nevelésnek, önnevelésnek, az önalakí-

egyetemi szintű tantervét, indította el a négy, majd öt éves képzési

tásnak. A kötet egyik kiemelkedő erényének érezzük, hogy a szakiro­

folyamatot, s v o n t a maga köré a legjobbaknak ítéltekből a tanári

dalmi hivatkozásokban mindazon munkáját figyelembe veszi, beépíti

gárdát.

gondolatai elemzései közé, amelyek a nevelés, a telnőttnevelés kérdé­

A l k a l m a m volt kb. 25 évvel ezelőtt megnézni egy fényképet. A z

sével foglalkoztak és a 20. század végén is mondanak valami jelentő­

1940-es évek második felében készült. Árnyas lombok alatti pulpitu­

set, függetlenül attól, hogy milyen korszakban és milyen tátsadalmi

son Szabó Lőrinc beszél, szép számú hallgatóság előtt. A hallgatóság:

rendszerben íródtak. így a polgári gondolkozású szerzők mellett éppen

békési parasztemberek, fiatalemberek. Köztük egy nyílt tekintetű,

úgy helyet kaptak a marxisták is, h a felismerésük beépíthető a szinté­

csillogó szemű fiú: Dutkó Mátyás. G y a k r a n megfordult a fejemben: az

zisbe, s n e m maradtak említetlenül csak azért, mert éppen n e m divatos

adottságain, a családi nevelésen túl vajon n e m ekkot kapta-e az indít­

az egyébként kitűnő szovjet, lengyel vagy német tudós nevét említeni.

tatást élete további munkásságához? A S o l i Deo Glória, az Exodus-nál

A társadalom szerkezetének, alrendszereinek a feltárásával, köl­

szerzett tapasztalatok, Karácsony Sándor pedagógiai munkássága vajon

csönhatásaik leírásával, az új társadalomelméletek bemutatásával fog­

hogyan rakódtak rá a később kibontakozó személyiségre, tudományos

lalkozik a könyv első fejezete, elsősorban a p o l i t i k a és az állam kapcso­

munkásságra? Negyven éven át tattó, szünet nélküli, munkás, kariz­

lódási pontjait kiemelve, s csak a későbbi fejezetekben esik bővebben

matikus, folytonosan izzó élet csak az elhivatottaknak adatik meg.

szó az állam - gazdaság, a gazdaság - politika és a társadalom - gazdaság

Durkó professzor ezzel a művével már sokadszorra bizonyította elhiva­

- p o l i t i k a hármas egységének az összefüggéseiről. Ezeknek az összefüg­

tottságát és elkötelezettségét nemcsak tanítványai, hanem a téma

géseknek a feltárása nagyon fontos m i n d e n közösséggel foglalkozó, azt

iránt érdeklődő olvasók előtt is.

irányító szakember számára, mert a kultúra ezeknek az ismerete nélkül

N e m előzmény nélküli természetesen az ő életműve sem, hiszen az ókor néhány bölcselőjétől kezdve, Apáczai Csere János, Karácsony Sándor, Németh László - hogy csak néhány hazai példát említsünk - , m i n d a n n y i a n alapvetően fontosnak tartották a művelt társadalom megteremtését. Talán n e m szerénytelenség, h a e fényesen csillogó nevek és alkotásaik mellé odahelyezzük Durkó Mátyás életművét is. M e r t megingás nélkül képviselte és képviseli a felnőttnevelés fontos­ ságát, a kultúrával való élés nélkülözhetetlenségét. Könyvében sike­ rült szakmailag alaposan alátámasztva, a változó és megváltozott éle­ tünkhöz igazodva a telnőttnevelés lehetőségeit a tendszerváltás utáni helyzet, a piaci társadalom építésének időszakára is kidolgoznia. Ez pedig csak úgy v o l t lehetséges, h a mát az eredeti, több évtizede megfő

n e m integrálódhat a társadalmi, politikai, gazdasági rendszer egészével. A z t már csak megjegyzésként fűzzük a fentiekhez, hogy a kultúta társa­ dalmi, gazdasági, politikai rendszert segítő hatásainak a figyelmen kívül hagyása nap, m i n t nap hozzájárul az emberi értékek lealacsonydásához, a h i t nélküliséghez, az erkölcsi talajvesztéshez, s végül az önmagunk és mások előtti hiteltelenséghez. Jelentős hangsúlyt kapott az egész könyvben a p o l i t i k a i kultúra szerepe, s talán csak ez jelzi, hogy a 20. század utolsó évtizedének olvasójához szól elsősorban ez a könyv. A személyi autonómitás alap­ vető feltétele a p o l i t i k a i kultúra megléte és milyensége, az alkalmazás minősége. S h a mindehhez hozzá tesszük a gazdasági versenyképesség és szakműveltség fontosságát is, amelyek legalább olyan nagy „kihí­

* Merrjeíent a Confcssio '99/l-es számában

vást" (hogy ezt a divatos szót használjuk!) jelentenek m i n d e n boldo17

gulni akaró ember számára, m i n t az emberi értékrend helyreállítására

válasza a környezet alakító, ösztönző, gátló, ingerlő, stb. szerepére. Ezt

irányuló belsó' és külső" (társadalmi) törekvések „beépítése" az egyén

szem előtt tartva, mindezekre figyelve segítse a család, az iskola, a

mindennapjaiba. Durkó Mátyás arra is felhívja is figyelmünket, hogy

környezet a személyiség fejlődését, az ifjú és felnőtt ember egyéniségé­

ma már korszerűen az emberről, annak alakításáról gondolkodni csak

nek, képességeinek, felkészültségének, kultúrájának, hitének és meg­

akkor és úgy lehet, h a róla, m i n t szomatikus, biogén lényről, mint

győződésének az alakulását. Ennek ismerete nélkül nem tudunk tartós,

társadalmi, lelki és pszichológiai lényről, m i n t természetes integrált­

a személyiségbe beépülő eredményeket elérni. A z o k , akik tanítványai

ságról beszélünk. „Az erkölcs, vallás, h i t " c. fejezetben keresi a választ

voltak a professzor úrnak, tudják, hogy munkásságának egyik legfonto­

ezekre a gondolatokra.

sabb területe az önnevelés, az önalakítás kérdésének a vizsgálata.

A könyv II. fő' fejezete bőséges elméleti és gyakorlati példatárát

E b b e n a könyvben ez a feladatcsoport is - végső konzekvenciák for­

kínálja a korábban felvetett kérdések megválaszolásának is, felhívja -

májában - helyet kapott. (Részletesen az önnevelés kérdéséről a szerző

mintegy summázatként - a figyelmet arra, hogy az autonóm felnőtté

a "Társadalom, telnőttnevelés, önnevelés" c , ugyancsak 1998-ban, a

válásban milyen jelentős szerepe lehet e kultúrák alkalmazni tudásá­

K L T E Kiadónál megjelent könyvében ír.)

nak. A III., I V . tejezet tovább lépve a felvetett és megválaszolt elméleti

Durkó Mátyás professzor életmű-összefoglaló könyve tehát eljut az elméleti alapvetéstől a feladatok megfogalmazásáig. Azok, akik használ­

kérdéseken, társadalmunk m i n d e n n a p i , a gyakorlatban is alkalmazott

n i akarnak a rájuk bízott nyájnak, közösségnek, azok jóleső érzésekkel és

tennivalóival foglalkozik. Sokrétű és elmélyült válaszokat kapunk

gondolatokkal zárják össze a könyvet. Nemcsak akarnak, de tenni is

olyan jelentős feladatok minél hatékonyabban megoldásához, mint p l .

tudnak embertársaik érdekében! Azok, akik restek túl nézni saját magu­

a menedzserképzés, a munkanélküliség kezelésének, a vállalkozások

k o n , s nem ismerik a mások segítésének örömét, azok vagy el sem olvas­

sikeresebbé tételének a problémája.

sák e könyvet, vagy fanyalogva teszik le az első oldalak után. Erősen

A könyv befejező kétharmada az alapvetések, a különböző helyze­ tek bemutatása után a művelődés, a kultúra értelmezésének hatalmas

bízom abban, hogy egyre kevesebb lesz az ilyen ember, s egyre több az olyan, aki úgy akar a másikon segíteni, hogy annak megismerésére

kérdéscsoportjától jut el az andragógiáig, a telnőttnevelésig. A m i k o r

törekszik; hogy a saját emberségéből, ismereteiből ad át társainak mindig

azt írtam, hogy sok, különböző szinteken tevékenykedő vezetőnek

egy-egy darabot. Durkó Mátyás negyven éves tapasztalata igazolja:

ismernie kell ezt a könyvet, aki emberekkel foglalkozik, akkor elsősor­

érdemes!

ban erre a 250 oldal elolvasására gondoltam. De ezentúl is fontos

N e m könnyű olvasmány e kötet! Néha-néha nehézkes stílusa arra

lenne, hogy a mai Magyarország m i n d e n polgára megismerkedjen

késztetett, hogy többször is elolvassak egy-egy mondatot, bekezdést. A

ezekkel a fejezetekkel. A leírtak megismerése és megértése, alkalmazá­

bosszantó n y o m d a i hibák is nyomot hagytak. S amit talán a bennem

sa nélkül ugyanis n e m érthetők sem a társadalomban, sem az egyén­

megfogalmazódó hiányként említhetnék: n e m mindig jut el a szerző a

ben végbemenő kultúra (műveltség) építő folyamatok. Leszámítva a

gyakorlati alkalmazhatóságig, vagy h a igen, akkor csak néhány fejezet

deviancia különféle változatainak megnyilvánulásait, m i n d e n k i építi

elolvasása után ismerjük tel, hogy milyen elméleti előzményekre

önmagát. (Hogy m i l y e n irányba, az más kérdés!) A másik emberrel,

vonatkoznak a most olvasott sorok. A b b a n az olvasóban azonban, aki

közösséggel foglalkozó, az önmagával törődő ember számára tehát - ha

felkészültsége, adottsága révén képes az elméleti ismeretek gyakorlati

sikeres munkára, kapcsolatépítésre törekszik - nagyon fontos, hogy

alkalmazására, ez a hiány, valószínű, hogy fel sem tűnik.

megismerje a másik ember céljait, szándékait motiváló, az ezek meg­

Ajánlom e könyvet mindazok figyelmébe, akik hisznek az ember

valósulását elősegítő vagy hátráltató, stb. tényezőket. A szerzővel

értékeiben, az emberi erkölcsök nagyszerűségében, akik tudják, hogy

együtt vallom: a másik ember kultúrájának ismerete nélkül nehezen

hit nélkül nincs teljes élet, akik hisznek abban, hogy a lélek gazdagsá­

tudunk vele szemben valós elvárásokat megfogalmazni, legyen az

ga, az elme fényessége többet ér m i n d e n materiális tehetségnél, akik

bármely területe az életnek. N e higgyük azt, hogy v a n az emberi életnek olyan szakasza, ame­

tudják, hogy az ember egész életében alakítható, formálható, nyitott a: értékekre, a szépre, és a jóra is.

lyet „üres edényként" kezelhetünk, azt gondolva, hogy csak tölteni kell belé az ismereteket, erkölcsi normákat, stb. N e m ! Már gyermek­ korban is az egyén meghatározó tényezője a saját öntevékenysége,

D U R K Ó M Á T Y Á S : Társadalmi kihívások és a felnőttnevelés funkciói. J P T E , Pécs, 1998. Ára: 2000,- Ft.

DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ

E G Y R E KÖZELEBB A T Á J H O Z , A V I D É K H E Z Hasztalamd vágyasz, ó sors, kínozni. Nem érzem. Nincs szívem. A haza, a lányka s a barátnak adám. (Petőfi Sándor, Ostffyasszonyfa, 1739. június 4.) Kemenesalja, 1839. Petőfi 16 évesen, nyári vakáció során kerül a módos r o k o n o k h o z Ostffyasszonyfára. O t t isméti meg a 17 éves föld­ birtokos lányt, Csáfordi T ó t h Rozáliát, aki iránt - n o h a talán n e m is beszélnek, - rögvest szerelemre gyullad. A kemenesaljai tartózkodás­ nak és Petőfinek is emléket állít a könyv. A szerzőnek n e m ez az első, reméljük, n e m is az utolsó könyve. A szülőtöld szeretete késztette Izsákta évszázadai című könyve megírásá­ ra. Fáradhatatlanul tevékenykedik a régió kulturális közéletében. A Pápai Művelődéstörténeti Társaságnak hosszú évek óta eredményesen munkálkodó elnöke. A könyvet kezembe véve, a címlap színes fényképei ragadnak meg: a rangos udvarház, a robusztus r o m t e m p l o m és a csendes, dom­ bos, lankás kemenesi táj. lllir, latin, szláv névtövek ( M a r c a l , Rába, Kemenes) a sokezer éves múlt fogódzót adó tájékoztatói. A z egyete­ men egy alsósági diáktárs a római kori castrum romjaival büszkélke­ dett, magát besenyő telepesek leszármazottjának tartotta. A könyvben a vidék vázlatos képe található, a három, összefüggő tájegység: Kemeneshát, Kemenesalja és a M a r c a l völgye. Egyházaskeszővel szemközt, mindössze két kilométerre fekszik Marcaltő. G y e r m e k k o r o m emlékei: utazás lovashintón Kenyéribe, később kerékpáron, a szentpéteri erdőn keresztapámhoz, a művelt, nyelveket tudó, zenekedvelő paphoz. A kenyéri templom, ahol édesapám és - 20 év múlva én is - orgonáltunk. Előttem v a n a kenyéri földszintes Cziráky grófi kastély képe, a vasút­ állomás, ahonnét gesztenyesor-allé vezetett a faluba. A z emlékeket hosszan sorolhatnám. N e m csoda tehát, hogy ilyen sok ifjúkori él­ mény mellett n e m tudtam távolságtartó közönnyel kézbe v e n n i a Kemenesaljáról szóló könyvet. A z ezredfordulóhoz közeledve örömmel tapasztalhatjuk, hogy a nemzeti önismeret igénye egyre szélesebb mértékben kibontakozik idehaza és külföldön is, s egyre közelebb hozva az olvasót ahhoz a földhöz, tájhoz, vidékhez, amelyből vétetett. T u n g l i G y u l a könyve a szülőföldnek, a kemenesaljai tájnak állít maradandó, szép emléket. H a r m i n c személyt fényképpel együtt mutat be, közülük Berzsenyi Dánielt, Weöres Sándort, Bettha Bulcsút, D u k a i Takách Juditot, Káldi Jánost sokan ismerik, m o n d h a t n i m i n d e n k i az irodalom kedvelői közül. A volt bencés diáknak sokat m o n d az ismer­ tetés Lancsics Bonitacról, K o p t i k Odóról, Jándi Bernardin Györgyről vagy a szerzetes Kresznerics Ferencről. Művészek, pedagógusok, lelké­ szek, újságírók, politikusok és más foglalkozások neves képviselői találhatók itt, akik a közösségért, a tájért, az emberekért sokat tettek, maradandóan beírták nevüket a vidék múltjába, történetébe.

A könyv a táj jelentős személyiségei közül azokat mutatja be - v i ­ lágnézetre való tekintet nélkül -, akik valami módon a vidék, a helyi közösségek művelésében, gazdasági fejlődésében, az o t t h o n maradot­ tak iránti szolidaritásban mutatkoztak érdemesnek az emlékük megőr­ zésére. A fényképes felsorolás után K i s l e x i l o n címmel több m i n t félszáz, a tájegységből származó, vagy annak fejlődésében sokat vállaló személy nevét találjuk, így szerepel földbirtokosok, pedagógusok, írók, művé­ szek és számos más foglalkozást űzők neve. A szerző a bevezetésben említi azokat a hírességeket, akik még életben vannak, s ezért n e m kerültek a már elhunyt személyek bővebb ismertetésébe. A könyv befejező részében a szerző dolgozatait, előadásait, cikkeit, tanulmányait találjuk. Közös jellemzőjük, hogy a tájegységről szólnak, e vidék emlékeit és emlékezéseit méltatják. Ez a tárgykör és a szándék fogja össze a kötetet, s ezzel válik a könyv becses olvasmánnyá. Amiként a címlap fényképei, a kötetben szetepeltetettek munkás­ sága megindítóan hatnak az olvasóra, ugyanúgy érzi az e tájat ismerő személy a gyermekkor távoli üzenetét, a még mindent szépnek tudó detűlátás hangulatát ezekben a kötet-végi írásokban. A Kresznerics Ferencről szóló írás népi szokásai, rigmusai, szólásai, találós kérdései visszavisznek bennünket a letűnt múlt kedves hangulatába. A Keme­ nesalja népi vallásosságáról szóló írás felkelti bennünk az akkori kor iránti szeretet érzését és az óhajt: bár minél több megmaradna a múlt kulturális, vallásos hagyományaiból. A celldömölki gimnázium jel­ lemformáló légköre, az iskola karakterére máig ható hajdani tanárok bemutatása jelzi, hogy a szerző egyénisége kialakulásában - miként mindnyájunkéban - az iskola az egyéniségtormáló erők között talán a legerősebb. Végül ne hagyjuk említés nélkül a kötet utolsó előtti lapján található kronológiát. A z olvasó, a kötetet kézbe vevő ifjú, a fiatalokat oktató pedagógus, de a magunkfajta egyszerű olvasó is hasz­ nosan egészítheti k i történeti ismereteit a tájról, a régióról. A támogatók felsorolása egész oldalnyi terjedelmet foglal e l . A támogatás az ott feltüntetetteket dicséri, mutatja egyben a korosztály­ ok elismerésre méltó érdeklődését szülőföldünk iránt, öntudatos tö­ rekvését a múlt megismerésére. Bíznunk kell abban, hogy a támogató községek iskolái, tovább­ menve Kemenesalja többi településének pedagógus- és diákkönyvtárai mielőbb megkapják a könyvet. De ugyanúgy el kell j u t n i a a könyvnek nemcsak Kemenesalja iskoláiba, gimnáziumaiba, de Pápára, Szombat­ helyre, s a többi iskolába is nemcsak ismeretterjesztő céllal, de példa­ mutató serkentésül is. Ezt nemcsak a szerző értékes, átfogó munkássága étdemli meg, de a jövendőnk formálásában szerepet vállaló vala­ m e n n y i honfitárs is. T U N G L I G Y U L A : Szulőfuldunk Kemenesalja. Celldömölk 1999. 183 oldal.

19

DIAPORÁMA „Mi a diaporáma? Ez a szó a dia(pozitív) + poly + ráma szavak­ ból tevó'dött össze. A dia, diapozitív, diakép szavak értelmét m i n ­ denki ismeri. A p o l i vagy poly görög szó, jelentése: sok - szóösszeté­ telekben a vele kapcsolt fogalom sokszoros, többszöri voltát jelöli. A -ráma kifejezés különböző szóösszetételekben szerepel (dioráma, panoráma stb ...) és általában a képnek valami látványos megjele­ nítését szokták jelölni vele. így a szót sokszorozott, vetített diakép­ nek lehetne értelmezni. Egész pontosan o l y a n művészi műfajt jelöl a szó, a h o l bizonyos dramaturgiai törvények figyelembe vételével megkomponált diaso­ rozatot úgy vetítünk le, hogy vetítés közben az egyik vetített kép több-kevesebb ideig kapcsolódik a másik azonos helyre vetített képpel (úsztatás), miközben a két képből egy montázs-kép alakul k i . Így a két diapozitív képen külön-külön meglévő informatív jelek egymásra vetítve, új jelentést hozhatnak létre. A folyamatos vetítés közben k i a l a k u l t asszociációk így zavartalanul fejlődhetnek k i egymásból. Ezt segíti elő, a mű hangulati hatásának fokozását szolgálja a képekhez komponált (vágott) zene, szöveg, zörej stb., melyet vetítés közben magnetofon szalagról, a képekkel szinkron­ ban h a l l a néző. A h h o z , hogy egy diavetítőből kivetített diaképre egy másik diavetítőből egy másik diaképet vetíthessek rá olymódon, hogy az első diavetítőből már kivetített kép lassan elhalványuljon, de ugyanakkor a másik ugyanazon a helyen kifejlődjön (ráússzon), egy ún. Á t t ü n t e t ő készülékre v a n szükség. Ezzel a készülékkel idézhető elő a vetített képi folyamat, mely vizuális alkotó része a diaporámának. E n n e k a készüléknek lényeges alkotóeleme a két azonos helyre irányuló és a vetített kép színeit, formáit tartalmazó fénynyaláb útjába helyezett fényrekesz (blende), mely egy kény­ szerkapcsolat révén szinkronban, de ellentétes módon mozog nyitódik-záródik - a vetítőgépek objektívje előtt. Vagyis miközben az egyik lassan elzárja a kivetített fénysugár útját, addig a másik, vele azonos mozgási gyorsasággal, a lezárt állapotból nyitódik és lassan kiengedi a vetítőfelületre a másik gép által vetített képet. Ezáltal az egyik kép áttűnik-átúszik a másik képbe, és ez így folyta­

tódik a képek váltása után a diasorozat végéig." Dr. Végvári Lajos a könyvről: A Magyar Diaporáma és Multivízió Egyesület, valamint a D u n a k a ­ nyar Fotóklub kiadásában megjelent könyvecske a műfaj leghivatottabb művelőjének, Kocsis Ivánnak a munkája. N e k i köszönhető a diaporámának, mint a vizuális kifejezési módszerek legfiatalabb ágának a Magyarországon való meghonosítása. Kezdeményezésére született meg a V á c i Nemzetközi Diaporáma bemutatók sorozata. A z általa kezdeménye­ zett műfaj kiterebélyesedett, s ma már az ország több városában rendez­ nek diaporáma bemutatókat. A rendezvényeken megerősödött és sajátos nemzeti jelleget alakító diaporámás tevékenysége sikeresen működik. Számos külföldi siker, a díjak hosszú sora igazolta Kocsis Iván kezdemé­ nyezésének helyességét. A diaporáma készítők tevékenysége átmenetileg lelassult. E b b e n részben a megfelelő t e c h n i k a i leírás, az újfajta technikai eszközök írásos ismertetésének hiánya is az okok közé sorolhatók. M e g ­ jelentek ugyan különböző ismertetések idegen nyelven, de ezek használ­ hatósága a bonyolult, és sok türelmet igénylő fordítás és fogalmazás miatt n e m voltak népszerűek. Kocsis Iván felismerve az efféle tájékoztató szükségességét egy olvas­ mányos, szemléltető stílusban írt t e c h n i k a i útmutatót adott. Írásának érdeme a műfaj világos definíciója mellett az eddig ismeretlen előzmé­ nyek bemutatása. Bevezet minket a legjobban használható t e c h n i k a i eszközök működésébe. A szemléletes leírások valószínűleg bíztatást adnak a kezdők számára is, hogy megismerjék és gyakorolják e fantasztikus és újszerű vizuális műfajt. K O C S I S I V Á N Bevezetés a diaporáma technikába című kiadvá­ nya három manuális áttüntető készülék leírását és az elkészítésükhez szükséges rajzokat tartalmazza. Ára: 700 forint. Megrendelhető a követ­ kező címen: Magyar Diaporáma és Multivízió Egyesület, Budapest I. C o r v i n tér 8. Postacím: M A D 1 M E - Magyar Művelődési Intézet - Egye­ sületi iroda 1251 Budapest, Pf. 101. T e l : (1) 2 0 1 - 3 7 6 6 / k e d d 15-17 óra között/.

20

B Ó K A M Á R I A V Á L O G A T Á S A A Z 1999. J A N U Á R - J Ú N I U S K Ö Z Ö T T M E G J E L E N T KÖNYVEKBŐL

B O J T Á R B . Endre: G a z d á t l a n b ű n ö k .

Tanulmányok a politikai liberalizmusról, demokráciáról, Ixisztmodem beállítódásról.

Bp., Palatínus- könyvek. Z09 o., 996 Ft írdsnk, ttinost'tíísok a kozép-einójwi rendszer-

K O E S T L B R , A r t h u r : Egy mítosz

t'dírdsról.

a n a t ó m i á j a . Bp., Osiris, 322 o., 1480 Ft

B O R B Á N D I G y u l a : A l k o n y és deren­

Esszék, tanulmányok a 40-es és 50-es évek világpolitikai helyzetéről.

H a g y o m á n y o s t é r s é g e k megélhetési

H O F M A N N , K ü r t i Beszélgetések

szerkezete. (Szerk. C s a n á d y A n d r á s ) ,

T h o m a s Bernharddal. Bp., Palatínus-

G ö d , A B A E T E R N O K . , 208 o., 620 Ft

könyvek, 134 o., 980 Ft

Tanulmánygyűjtemény a kistérségek társa­ dalmi, gazdasági átalakulásáról.

„Indulatos írások" az osztrákok ellen.

A jóléti á l l a m politikai gazdaságtana.

Gorombei A n d r á s , Kenyeres Z o l t á n ) ,

(Osiris könyvtár. Irodalom) gés. Lakttelek, A n t o l ó g i a K., 269 o.,

In h o n o r e m C z i n e M i h á l y . (Szerk.

1500 Ft hasuk a n\nfitifi diaszpord/ian c'ío magvarok

K O E S T L E R , A r t h u r : A t e r e m t é s . Bp.,

míi£\msri£liid£itíí}í>l.

Európa Kvk., 1017 o., 2900 Ft

D O L 1 N S Z K Y Miklós: A Mozart-űrhajó.

Tudományos elemzés az emlten kreativitás' ml, antropológiai alapkérdésekről.

Debrecen, Kossuth Egyetemi K., 338 o., 800 Ft

um, 378 o., 1800 Ft (Szemeszter) K Á N T O R Lajos: E r d é l y i s o r s k e r é k . Bp., K O Z M A Ferenc: A félperiféria. Külgaz­

Balassi K., 267 o., 1500 Ft

daság- stratégiai k i i n d u l ó p o n t

Szabédi László erdélyi költő, tanulmányíró elet- és pályara}za.

Magyaror­

szág s z á m á r a az ezredvégen. Bp., A u l a K.j

Pécs, leienkor K., U S o., 990 Ft L U H M A N N , N i k l a s : L á t o m azt, amit te

Zenei es irodalmi t d r ^ i í esszék.

(Szerk. Csaba István, T ó t h István G y ö r g y ) , Bp., O s i n s - L á t h a t a t l a n Kollégi­

334 o., 1990 Ft

nem látsz. Bp., Osiris, 271 o., 1120 Ft

K i r á l y és T a n d o r i . (Szerk. Zsoldos

F E R E N C Z G y ő z ő : H o l a költészet

(Horror Metaphysicae)

L á m p á s o k az a l a g ú t b a n . Bp., Pénzugyku-

m o s t a n á b a n ? Bp., Nagyvilág K., 198 o.,

Filozófiai esszék.

t a t ó Rt.-Perfekt R t , 413 o.,

M A C I N T Y R E , Alasdair: A z e r é n y

Interjúk ismert közgazdászokkal, {Klinikusok­ kal,

Tanulmányok Király István irodalomtörté­ nész és Tandon Dezső költő kapcsolatáról.

M Á T Y Á S A n t a l : A modern közgazda­

K O D O L Á N Y I J á n o s : Esti beszélgetés.

ságtan t ö r t é n e t e . Bp., A u l a K-, 671 o.,

3. kiad., Bp., Püski K . , 337 o., 1120 Ft

4890 Ft

Tanulmányok publicisztikai írások az 1920as és 40-es évek jrroblémáiról, szellemi életéről.

1 200 Ft (Nagyvilág k ö n y v e k )

Tíinn/utrínYo/í irodahmról. költészetről, eszmékről.

S á n d o r ) , Szeged, Gradus ad Parnassum, 86 o., 495 Ft

1550 Ft

n y o m á b a n . Bp., Osiris, 880 o., 1400 Ft

Tanulmány

erkolcselméleti kérdésekről.

K O N R Á D G y ö r g y : Ú t r a készen. Bp., Palatínus-könyvek, 456 o., 1J90 Ft

M a x Weber és a 20. század t á r s a d a l o m ­

Esszék az utöbbi évek világjnduikai, nodíiími

t u d o m á n y i gondolkodása. Bp., Nagyvilág

est'llie'in'L'irfj/.

K., 161 o., 700 Ft ( A k i k nyomot hagytak a

S I M O N András: Útmutató a

20. századon)

m a k r o o k o n ó m i á h o z . Bp., Osiris, 222 o.,

P O M O G Á T S B é l a : K é t választás k ö z ö t t .

t

L Ő R 1 N C Z Y H u b a : B ú c s ú egy k u l t ú r á ­

1700 Ft (Osiris t a n k ö n y v e k )

tól. M á r a i S á n d o r : A G a r e n n e k műve.

Miskolc, Felsó'inagyarország K., 244 o.,

M O L N Á R T a m á s : Századvégi mérleg.

850 Ft

Szentendre, Kairosz K., 336 o., 1780 Ft

V A R G A J ú l i a : O k t a t á s - gazdaságtan.

PolitiUi Imlilicisíiilíflli az 1994-1998 közötti

Tanulmányok

Bp., Közgazdasági Szemle Alapítvány,

napjaink világállapotáról.

idós'?flkj'öí.

(Műelemzés), Szombathely, B Á R Folyó­ 162

irat, 156 o., 560 Ft

o., 1200 Ft P O P P E R , K a r i : Szüntelen k e r e s é s . Bp.,

M O N O S T O R I Imre: A z Ú j F o r r á s

T A Y L O R , A . J . P . : E u r ó p a t ü n d ö k l é s e és

Á r o n K „ 229 o., 980 Ft

v o n z á s á b a n . T a t a b á n y a , lózset A t t i l a

b u k á s a . Bp., Scolar K „ 351 o., 1750 Ft

Egy filozófiai pálya „önéletrajza".

EurójKt 150 esztendeié Nci/)dleontdl a 20. századig. G Y I M E S I É v a , C s . : Colloquium

Megyei Kvt., 31S o., 1200 Ft ( Ú j Forrás A L B E R ' I Zsuzsa: Irodalmi legendák,

könyvek)

S E S Z T O V , Lev: T e r e m t é s a semmiből.

legendás irodalom. Pécs, Pro P a n n ó n i a

Bp., Osiris, 348 o., 1080 Ft (Horror

Kiadói A l a p í t v á n y , 232 o., 1200 Ft

Dokumentumok, emlékek a folyóirat hamunc évének történetéről.

Metaphysicae)

Torténetek, neves írók, költők, művészek életéről.

N Á D A S P é t e r : K r i t i k á k . Pécs, jelenkor

T r a n s s y l v a n í c u m . Marosvásárhely, M e n i o r K . , 251 o., 920 Ft

S T E I G E R K o r n é l : A lappangó ö r ö k s é g .

Esszék „a mai erdélyi ember, elsasorSwn a humán értelmiségiek körébe tartózd problé­ mákról" .

Fejezetek a p r e s z ó k r a t i k u s filozófia antik

A n y á m balladát t á n c o l . In m e m ó r i á m

h a g y o m á n y o z á s á n a k t ö r t é n e t é b ő l . Bp.,

Sinka I s t v á n . (Vál. Medvigy Endre), Bp.,

N é m e t h László i r o d a l o m s z e m l é l e t e

lószoveg Műhely, 240 o., 1198 Ft

Nap K„ 389 o., 1950 Ft

(Szerk. Gorombei A n d r á s ) , Debrecen,

K., 271 o., 1400 Ft

(]ószoveg k ö n y v e k )

Kossuth Egyetemi K . , 300 o., 650 Ft B A K A I s t v á n : A z idő térképjelei. Pécs,

B A R I H b S , Roland: A divat mint

T A M Á S G á s p á r M i k l ó s : T ö r z s i fogal­

jelenkor K., 124 o., 990 Ft ( É l ő irodalom)

rendszer. Bp., Helikon, 255 o., 1680 Ft

mak. Bp., Atlantisz, I. 383 o., II. 451

(Helikon Universitas. Szemiotika)

2695 Ft (East-european non-fiction)

A f/irat jelenségei mint filozófiai, nyelvészeti irányzatok.

Tanulmányok a konzervatív liberalizmusról, a filozófia klasszikus alapkérdéséről; az igazságosságról.

írások az orosz irodalom legiiagyohb alakjai­ ról. Visszaemlékezések a 70-es, 80- as évek magyar irodalmi életéről.

o.,

Tudományfilozófia.

Esszék, filozófiaelméleti írások.

(Szerk. Forral G á b o r , Szegedi P é t e r ) , Bp.,

Filozófiatörténeti s z ö v e g g y ű j t e m é n y .

zus a m o d e r n s é g r ő l . Bp., Helikon, 309 o., 19S0 Ft (Helikon Universitas. Filozófia)

Bíbor K . , 3 7 S o .

(

Miskolc,

1260 Ft

Szabó B. I s t v á n ) Bp., A n o n y m u s K., 198

A Nyugat megjelenésének 90. évfordulóján rendezett tudományos ülésszak előadásai.

mentum K . , 288 o., 1100 Ft P I L I N S Z K Y J á n o s : Publicisztikai

3300 Ft

E r ő l t e t e t t menet, l n m e m ó r i á m R a d n ó t i

írások. Bp., Osiris, 975 o., 2500 Ft (Osiris

A nyugati típusú tudomány kntiliája, az okkultizmus különböző ágazatainak bemuta­ tása .

M i k l ó s . (Vál. Réz P á l ) , Bp., Nap K., 417

klasszikusok)

o., 1950 Ft S Á N D O R I v á n : Rocinante n y o m á b a n .

H Á R S I N G L á s z l ó : A filozófiai gondol­ k o d á s T h a l é s z t ő l Gadamerig.

A N y u g a t - j e l e n s é g (1908-1998) (Szerk.

155 o., 980 Ft

József Attila költészetéről. Bp., A r g u ­ Bp., Széphaíom Könyvműhely, I. 536 o.,

H A B E R M A S , J ü r g e n : Filozófiai diskur­

Imre, D . ) , Bp., Magyar írók Egyesülete,

B E N E Y Zsuzsa: A gondolat metaforái.

V Á R K O N Y I Nándor: Varázstudomány.

(Tegnap és ma)

o., 7S4 Ft (Nyugat k ö n y v t á r )

Á r o n K . , 594 o., 2250 Ft

K, 64 o., 756 Fi

Pozsony, Kalligram Kvk. 218 o.. 1100 Ft Elet- és jmlyaraiz.

Szöveggyűjtemény.

(Összeáll. K m i k ó S á n d o r ) , Szeged, 1 G Y F

N É M E T H Marcell: Hajnóczy Péter.

•Bertha B u l c s ú e m l é k k ö n y v . (Szerk. Nagy

E C O , U m b e r t o : K a n t és a k a c s a c s ő r ű ' e m l ő s . Bp., Európa Kvk., 6S5 o., 2500 Ft

(Csokonai k ö n y v t á r )

Globalizáció és külföldi t ő k e b e r u h á z á s o k M a g y a r o r s z á g o n . Bp., Kairosz K . -

világáÍKui,

Novekedéskutató. 276 o., 1580 Ft

Bp., Kijárat K . , 2 1 7 o . , 796 Ft

lom. Bp., A k a d . K., 231 o., 1500 Ft

Regény elméleti irmok.

A 20. századi szovjet-orosz irodalom „újra­ értelmezése".

Á R V A La.«Ui- D I C Z H A Z i Bertalan:

„Oktatási segédlet" a filozófiatörténet

G E R E B E N Á g n e s : M ű v é s z e t és hata­

S I M O R A n d r á s : A z ismeretlen X I X . század avagy P e t ő f i holdudvara. Bp.,

G o r o m b a s á g o k k ö n y v e . (Vál. Nyerges

E ö t v ö s lózserK., 134 o., 971 Ft

A n d r á s ) , Bp., Helikon, 346 o., 1680 Ft H Á R S I N G László: Nyitott gondolko­

C S É F A L V A Y Z o l t á n : H e l y ü n k a nap

dás. Bp., Eoivos lózset Kvk., 255 o.,

a l a t t . . . M a g y a r o r s z á g és Budapest. Bp.,

1325 Ft

Kairosz K . - Növekedéskutató. 227 o.,

Eligazodás a filozófia klasszikus és modem alapkérdéseiben.

Ft ( M i é n k a 21. század)

G O R O M B E I András: Létértelmezések.

Elemzés korunk gazdasági, társadalmi jellemzőiről, a globalizáció következményei­ ről.

Miskolc, Felsőmagyarország K., 465 o.,

H E L L E R Á g n e s : Személyiségetika. Bp., Osiris. 285 o., 1580

Erkölcsfilozófiái

Kritikai munkák pályatársak alkotásairól az 1803-1945 közötti időszakból.

1600

ft

tanulmányok.

H U O R O N S Z K I Ferenc: Filozófia és utópia. Bp., Osiris, 259 o., 1 100 Ft

S Z A B Ó Magda: A csekei monológ. Bp., Európa K v k . , 263 o., 1100 Ft

Esszék, műelemzések a 19-20. század magyar irodalmaitól.

1100 Ft

T Ó T H A n i k ó , N . : Kísérlet megszólalás­

Tanulmányok az egyetemes magyar irodalom 20. századi folyamatairól.

ra és e l n é m u l á s r a . Pozsony, Kalligram

Gazdaságpolitika. (Szerk. Veress Józseí),

Kvk.,

191 o., 800 Ft

Olvasón kalandok a 20. század magyar prózájában,

B p . , A u l a K . , 3 7 4 o., 3300 Ft

G R E Z S A Ferenc: „ A mintaélet forra­

A hazai gaz.daság\x>litil
Tiszatáj A l a p í t v á n y , 262 o., 620 Ft

T Ö R Ö K Endre:

(Tiszatáj k ö n y v e k )

kora. 2. kiad., Bp., Liget K., 273 o „ 920 Ft

dalma" í r á s o k N é m e t h L á s z l ó r ó l . Szeged,

21

Szemfényvesztések

Esszék, tanulmányok a világirt tilalom és az orosz irodalom kiemelkedő'alkotóiról.

Tanulmányok az ezredvég kulturális szoká­ sainak átalakulásáról, a digitális társadalom " játél<szaltályairól".

T Ő Z S É R Á r p á d : A nemlétező t á r g y

C A S E T T I , Francesco: F i l m e l m é l e t e k

Kovászna Megyei Népi A l k o t ó k Háza,

1945-1990. Bp., Osiris, 309 o., 2290 Ft

64 ö., 1000 Ft

C R A R Y , Jonathan: A megfigyelő

B A L Á Z S G é z a : A magyar pálinka.

t a n u l m á n y o z á s a . Pozsony, Kalligram Kvk.,

H A N Á K P é t e r : A Kert és a M ű h e l y .

módszerei. Bp., Osiris, 190 o., 1310 Ft

B p . , A u l a K., 167 o., 3495 Ft

215 o., S90 Ft

2. bó'v. kiad., Bp., Balassi K., 318 o.,

(Osiris könyvtár. Pszichológia)

A iKÍlinkafő'zés és fogyasztás

K'rífi/aií írások gyűjteményi;.

1500 Ft

története, néprajzi vonatkozásai.

Bécs és Budapest a 19. században.

Filozófiai elemzés a látás, a látvány rene­ szánsztól napjainkig tartó átalakulásáról.

2. kiad., Pécs, Pro P a n n ó n i a A l a p í t v á n y ,

H A N K I S S E l e m é r i P r o l e t á r reneszánsz.

C H A N D L E R , Charlotte: É n , Fellini.

2Só a , 1200 Ft ( P a n n ó n i a k ö n y v e k )

Bp., Helikon, 279 o., 1780 Ft (Helikon

Bp., M a g v e t ő Kvk., 440 o., 2390 Ft

500 Ft (Balaton A k a d é m i a könyvek)

Monográfia Kodolányi Jánosról.

Universitas. E s z m e t ö r t é n e t )

Történet a moldvai csángókról.

T Ü S K É S T i b o r t Közelítések. Miskolc,

az európai civilizációról es a magyar társadalomról.

Fellini életét, életművét bemutató interjúsoro­ zat.

B A R T H A A n d r á s : Pusztina-Pustina.

T Ü S K É S Tibor: Kodolányi János.

Tanulmányok

a 20. század magyar irodalmá­

Ú j h o l d a k és régi mesterek. Lengyel

G A Z D A K l á r a - H A Á Z S á n d o r : Széke­ lyek ü n n e p l ő b e n . Bp., Planétás K.,

A X X . század k r ó n i k á j a . Bp., Officina

Bp., Európa, 363 o „ 1500 Ft

230 o., 3500 Ft ( j e l e n l é v ő múlt)

N o v a , 1462 o., 4950 Ft

Művészetelméleti

4500 szócikk, 20000 adat a jelen evsz.az.ad világtörténetéről, kultúrtörténetéről.

E I S E N S T E I N , Szergej Mihajlovics:

Balázs l e v e l e s k ö n y v e . (Összeáll. Buda Attila), Bp., Enciklopédia K., 335 o. 1200

H U S T I N G T O N , Sámuel P . : A civilizá­

Ft

c i ó k összecsapása és a világrend átala­

/ 937-1999 közi itt írt 3/0 levél ti magyar irodalmi elet változásairól.

k u l á s a . Bp., Európa Kvk., 650 o., 2300 Ft

t

tanulmányok. J U N G K á r o l y : Összefüggések és kap­ 1390 Ft

295 o., 1290 Ft

írások a jugoszláviai magyar néjnaizkutatásról.

te. Bp., Nemzeti T a n k ö n y v k i a d ó , 165 o.,

Z S A D A N Y I E d i t : Krasznahorkai

k ö d ő . Bp., Balassi K., 198 o., 1800 Ft

Laszlo. Pozsony, kalligram Kvk., 201 o.,

Hamm tanulmány a kultúráról, történelem­ ről, történetírásról.

csolatok. Újvidék, Forum Kvk., 265 o.,

V á l o g a t o t t t a n u l m á n y o k . Bp., Á r o n K.,

F A L V Y Z o l t á n : A magyar zene t ö r t é n e ­

H U 1 Z I N G A , Johan: Huizinga, a r e j t ő z ­

990 Ft (Tegnap es ma)

Balatonboglár, Balaton A k a d . , 12S o.,

E C O , U m b e r t o : Nyitott m ű .

Felsőmagyarország, 263 o., S50 Ft

Tanulmányok ról

magyarországi

690 Ft

K O S A Laszlo: Paraszti polgarosulás és a nepi k u l t ú r a taji megoszlása Magyaror­ szágon ( 1 8 8 0 - 1 9 2 0 ) . 3. bőv. kiad., Bp.,

Monogiafui.

K Á R P Á T I J á n o s : T a n c a mennyei

Planétás K., 454 o., 2900 Ft (Jelenlévő

barlang előtt. Bp., Kávé K., 230 o., 2650

muít)

Ft

Ajapan smtoista vaüas zenes, táncos szer­ tartásairól.

J O H N S O N , G o r d o n : A z indiai világ

li'-'M'.ll-WKÁ' l i ' M&MA

atlasza. Bp., Helikon K . - Magyar Könyv­

Jelent esek k ö n y v e , i^zerk. A r g i i o I;va),

Kultúrtörténeti összefoglalás India neminek, civilizációjának sok évezredes múltjából.

klub, 240 o., 3980 Ft

Bp., U j M a n d á t u m Kvk., 227 o., 890 Ft

Bp., Osiris, 651 o., 2680 Ft (Osiris tan­ könyvek)

Elemzések a magyar televízió- es rádióműsor' ok tájékoztatási rendszeréről az 1993-í 998 koyttti idoszakhan.

L A C R O I X , P a u l : K o r o k és e r k ö l c s ö k .

N y i l v á n o s s á g r e n d s z e r v á l t á s a . (Szerk.

A szerelmi erkölcsök az ókortól napjainkig.

K E S E R Ű Katalin: E m l é k e z é s a k o r t á r s

Bp., Kassák K . , 270 o., 2900 Ft ( A papi­

m ű v é s z e t b e n . Bp., Noran K., 198 o., 996

S A R O S I B a h n t : Hangszerek a magyar

Ft

nephagyomanyban. Bp., Planétás K., 238

Taniímian-y a 80-as es 90-es evek magyar képzőművészetéről, művészi törekvéseiről.

0. , 1900 Ft

rusz titkai)

S E P S I S Z E K I N A G Y B a l á z s : Székely­ K O L T A I T a m á s : Á r n y é k es képzelet.

Vásárhelyi Maria, H a l m i G á b o r ) , Bp., U j M a n d á t u m Kvk., 352 o., 1580 Ft

A magyar f o l k l ó r (Szerk. Voigt Vilmos),

Színházt í r á s o k . Bp., Osiris. 246 o., 9S0 Ft Magyar m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t . (Szerk. Kosa

told falvai a X X . sz. v e g é n . Bp., N a p K., 1. kot. Háromszék, Kovaszna megye, 354 o., 4500 Ft

Tanif Ima nvo/c az írott es elektronikus

László), Bp., Osiris, 569 o., 2900 Ft

M a g y a r o r s z á g építészetének t ö r t e n e t e .

saitonyilvanossag kérdéseiről.

Alapvető kézikönyv.

Bp., V i n c e K., 367 o., 3495 Ft

U N E S C O K o m m u n i k á c i ó s vilagjelentes.

M A G Y A R Z o l t á n : Szent László a

N é p t á n c kislexikon. (Val. Palty Gyula),

(Szerk. Varga Csaba), Bp.-Nagykovácsi

magyar nephagyomanyban. Bp., Osiris,

Bp., Planétás K., 229 o., 1500 Ft

Magyar U N E S C O Biz.. 283 o., 1650 F

333 o., 1200 Ft

,.}elentes' az információs társadalom forra­ dalmi átalakulásáról.

A Szent Laszlo'kultusz kialakulása Magya­

Oxford filmenciklopedia. (Szerk.

J A K A B István: Nyelvünkről - önma­

rországon.

Geoltrey Nowell-Smith), Bp., Glória K.,

gunkért. Pozsony, Kalligram Kvk., 308 o.,

896 o., 6500 Ft

1000 Ft

V A J K A I A u r é l : A magyar nep élet­ módja. Bp., Joszoveg Műhely, 238 o., 1198

ItUtTtíltAt CilVIlOlish

'

1

.<MMl

N E M E S K U R T Y , I s t v á n : A bibliai

Ft (loszoveg h i á n y p ó t l ó )

A világ filmtörténete a kezdetektol napjainkig.

ö r ö k s é g . Bp., Szabad T é r K., 221 o., 1100

M A T E Jakab: A 20. századi nyelvtudo­

B A L O G H Margit: A K A L O T és a

Ft

P A S S U T H Krisztina: A v a n t g á r d é

m á n y t ö r t e n e t é n e k tobb elmeletei és

katolikus t á r s a d a l o m p o l i t i k a 1 9 3 5 - 1 9 4 6 .

A magyar eredetmitosz keletkezese, a magyarságtudat alakulása.

kapcsolatok P r á g á t ó l Bukarestig, 1907-

irányzatai. Bp., Nemzeti T a n k ö n y v k i a d ó ,

1930. Bp., Balassi K., 381 o., 2500 Ft

359 o., 2053 Ft ( E l m é l e t i irányzatok és

N O V E Bela: Teny/Soros. A magyar

R I E G L , Alois: Művészettörténeti

C S A K Y , Moritz: A z operett ideológiája

Soros A l a p í t v á n y első tíz eve 1984-

t a n u l m á n y o k . Bp., Balassi K . , 322 o.,

N y e l v , hatalom, egyenlőség.

es a becsi m o d e r n s é g . Bp., Európa Kvk.,

1994. Bp., Balassi K., 605 o., 2500 Ft

1500 Ft

tikai írások. (Szerk. Szépe György,

Az operett mim a városi középpolgárság vagyainak kifejezője. Kultúrtörténeti tanul­ mány az osztrák identitásról, az osztrák életérzésről.

Szfinx. A t ö r t é n e l e m rejtélyei. (Szerk.

S I M H A N D L , Péter: Színháztörténet.

3000 Ft (Alkalmazott nyelveszet)

A (eseh)szlovakiai magyarok m ű v e l ő d é s ­

U T R Y Attila: K o m m u n i k á c i ó , szociál­

t ö r t é n e t e 1918-1998. (Szerk. Filep

pszichológia, k u l t ú r a . 4- kiad., Miskolc.

Famas Gusztáv, T ó t h Laszlo), 2. kot. Bp.,

R ó n a i Művelődési Kozp.. 99 o.. 670 Ft

Bp., M T A T ö r t é n e t t u d o m á n y i Intézet, 235 o., 920 Ft

módszerek)

343 o.. 2200 Ft

Derenyi A n d r á s ) , Bp., Corvina, 291 o., Hans-Cnstian Hut), Bp., Officina Nova,

Bp., Helikon, 560 o., 2980 Ft (Helikon

3. köt., 287 o„ 1990 Ft

Universitas. Színháztudomány)

N y e l v i s t r u k t ú r á k es az agy.

ll. Ramszesztol az első kmai császárig.

Kézikönyv az egyetemes színház- es dráma­ történet legújabb kutatásainak eredményeiről.

Neurohngvisztikai t a n u l m á n y o k . (Szerk. 3900 Ft ( Á l t a l á n o s nyelvészet)

g á c s o k . Bp., Osiris, 441 o., 1650 Ft

N y e í v m e n t e s vagy nyelvarulas (Szerk.

Önéletrajzi, elméleti írások a magyar filmmű­ vészet ürügyen.

458 o., 1320 Ft

A D O R N O , i h e o d o r \ V . : A művészet es

Vass Lajos e m l é k e z e t e . (Szerk. Berlasz

Értekezések, viták a Iiatarontiiíi magyar nyelvhasználatról.

a m ű v é s z e t e k . Irodalmi es zenei tanul­

Melinda), Bp., Püski K., 1 9 0 O . , 980 Ft

Oktatásügy, közművelődés, sajtó, radio.

MŰVÉSZET, MÚV&S7BlTÖ!VTÉNlTr

E O T V O S J ó z s e f ( V á l . Veliky János), Bp., U j M a n d á t u m K v k . , 247 o., 480 Ft (Magyar szabadelvűek)

m á n y o k . Bp., Helikon, 347 o., 1980 Ft

.

i

R O B I N S , R ó b e r t H e n r y : A nyelvészet rövid t ö r t e n e t e . Bp., Osiris, 294 o., 1680 Ft

B A Z I N , A n d r é : M i a film? Bp., Osiris,

sek. Bp., Osiris, 449 o., 1480 Ft (Osiris

c i ó es irodalmi újjászületés. Bp,, Balassi

493 o., 1480 Ft (Osiris könyvtar. Film)

könyvtár. Film)

K., 156o., 800 Ft

Bevezetés az egyetemes filmtörténet tanulmá­ nyozásához.

A nemet filmrendező írásai, interjúk.

Amazonkiratynok.

Boadicea szekere. Bp., Európa Kvk., 426

G Y Ö R G Y P é t e r : Digitális É d e n . Bp.,

T Ó T F A L U S I I s l v á n : Kiejtési s z ó t á r . Bp., A n n o K . , 238 o „ 825 Ft

W I T T K O W E R , Rudolf B Á L V Á N Y O S Huba: Esztétikai-

W I T T K O W E R , M a r g ó t : A Szaturnusz

A világ nyelvei (Szerk. Fodor I s t v á n ) , Bp.,

m ű v é s z e t i ismeretek, nevelés. Bp., Balassi

jegyében. A muvesz személyisege az

Akad. K., 1699 o., 7350 Ff

K . , 150+28 o., 1500 Ft (Vizuáliskultúra)

ó k o r t ó l a francia forradalomig. Bp.,

o „ 1300 Ft

A világtörténelem és a kultúra kiemelkedő nőegyéniségeinek, amazonkirálynőinek bemutatása.

Kontra Miklós, Saly N o é m i ) , Bp., Osiris,

W E N D E R S , W i m : Í r á s o k , beszélgeté­ E R D É L Y I Ilona, T . : Politikai r e s t a u r á ­

Kölcsey Ferenc minta társadalmi átalakulás szimbóluma.

Bánréti Z o l t á n ) Bp., C o r v i n a 467 o.,

S Z O T S I s t v á n : Szilánkok es gyalufor­

l s t e r K . , 4 3 0 o . , 1900 Ft,

F R A S E R , Antónia:

Nyelvpoli­

Osiris, 469 o., 1650 Ft (Osiris Könyvtár. B Í R Ó Yvette: P r o f á n mitológia. A film

Művészettörténet)

és a mágikus g o n d o l k o d á s . Bp., Osiris,

Tanulmányok szetéről.

B A R K Ó Endre: A kommunikatívdidaktika. Bp., Dinasztia K., 263 o.,

220 o., 1180 Ft (Osiris könytár. Film)

4075 Ft

a 60-as, 70-es évek filmművé­

A L B E R T E r n ő : Sok szép cigányleány. H á r o m s z é k i c i g á n y o k t ó l g y ű j t ö t t népdal­

M a g v e t ő Kvk., 371 o., 1490 Ft

ok és balladák. Sepsiszentgyörgy,

22

Tankönyv.

G Á S P Á R László - K E L E M E N

Elemén

Neveléstörténet problématörténeti

A kisebbségekből álló t á r s a d a l o m konf­

Parnassum Kvk., 126 o., 1000 Ft (Szegedi

M C L Y N N , Frank: C . G . Jung élete és

Európa T a n u l m á n y o k . M o n o g r á f i á k )

m u n k á s s á g a . Bp., Kossuth 1. köt 35S o. 2. (

liktusai. (Szerk. Gombos József, Kiss Mária Rita), 2. bőv. jav. kiad., Szeged,

köt. 337 o., 2980 Ft

alapon. Bp., O k k e r K . , 185 o., S40 Ft

J G Y T F K . , 19S o., 1279 Ft

Ö s s z e h a s o n l í t ó politológia. (Szerk. Gondolatok a n e v e l é s r ő l . P e d a g ó g i a i

Gábriel A . A l m o n d G . Bingham Powell),

M Ö N K S , Franz J . - K N O E R S , A l p h o n s

Tanulmányok a multiktiíturális

a n t o l ó g i a . (Összeáll. G á c s e r lózset)

Bp., Osiris, 827 o., 2980 Ft

M . P . : F e j l ő d é s l é l e k t a n . Szentendre, Fitt

különféle csojwrtjairól.

társadalmak

Image - Ego School, 350 o., 2240 Ft

Szeged, J G Y T F K . , 4. köt. A X X . század

M a g y a r o r s z á g t á r s a d a l o m t ö r t é n e t e III.

végi nevelés n é h á n y speciális témájáról.

R E C H N I T Z E R János: A területi

305 o., 995 Ft

s t r a t é g i á k . B p . - P é c s , Dialóg Campus K . ,

P L É H Csaba: H a g y o m á n y és újítás a

( 1 9 4 5 - 1 9 8 9 ) . Bp., Ú j M a n d á t u m K v k ,

348 o., 2689 Ft (Dialóg Campus szak­

pszichológiában. T a n u l m á n y o k . Bp.,

(Szerk. Fokasz Nikosz, Ö r k é n y A n t a l ) 1.

M É S Z Á R O S István - N É M E T H

könyvek. Studio Regionum)

Balassi K . , 462 o., 2000 Ft

köt, 404 o., 1500 Ft, 2. köt. 476 o., 1500

A n d r á s - P U K Á N S Z K Y B é l a : Beveze- •

A regionális politika, a területfejlesztés, a 20. századvégi változások irányai.

R A N S C H B U R G J e n ő : A z é r z e l e m és a

tés a pedagógia és az iskoláztatás t ö r t é n e ­

Ft ( N a g y í t á s )

jellem lélektanából. Fejlődéslélektani

M Á R K U S I s t v á n : P o l g á r o s o d ó paraszt­

A rendszerváltás forgatókönyve.

t a n u l m á n y o k . Bp., Okker K . , 304 o.,

ság. A magyar társadaíomfejló'dés egy

Kerekasztal - t á r g y a l á s o k 1989-ben.

1250 Ft

faluszociológus szemével. Bp., Dinasztia,

t é b e . Bp., Osiris, 479 o., 2780 Ft (Osiris rankonvvek)

221 o., 99S Ft (Magyarország felfedezése)

(Főszerk. Bozóki A n d r á s ) , Bp., M a g v e t ő , BA\

1;R Jozsel: A p o l i t i k a t u d o m á n y

alapjai. Bp., Nagyvilág K . , 431 o., 1S00 Ft B O R S O D Y I s t v á n : A z új K ö z é p - E u r ó p a .

1. köt. 609 o., 2. köt. 659 o., 3. köt. 653

S C H A C T E R , Dániel L . : Emlékeink

o.,4. köt. 557 o., 8000 Ft

n y o m á b a n . Bp., H á t t é r K . , 550 o., 1398 Ft

N E M É N Y I Mária: Csoportkép nőkkel.

Dokumentumgyűjtemény

(Lélek kontroll)

Bp., Ú j M a n d á t u m Kvk., 227 o., 1200 Ft

az Ellenzéki

Kerekasztal tárgyalásokról.

Tant(imán\ az emlékezet működéséről.

(Nagyítás) Tanulmány a nemi

Szombathely, Savaria University Press,

megkülönböztetésről.

302 a , 2200 Ft

S C H L E T T I s t v á n : A magyar politikai

Történeti, diplomáciatörténeti tanulmányok az első világ/ia'r>oní éveitől az í 990-es évekig.

g o n d o l k o d á s t ö r t é n e t e . Bp., Korona K . ,

A L L P O R T , G o r d o n W i l l a r ü : A z előité-

P A T A K I Ferenc: A t ö m e g e k évszázada.

2/1. köt. A liberalizmus Magyarországon.

let n y o m á b a n . Bp., Osiris, 629 o., 16S0 Ft

B e v e z e t é s a t ö m e g l é l e k t a n b a . Bp., Osiris,

350 D . , 2 3 0 0 Ft D U R A Y Miklós:

206 o 1900 Ft B E R G E R , Péter L . -

Önrendelkezési

LUCKMANN,

k í s é r l e t e i n k . Somorja, M é r y R a t í o , 425

S Z A B Ó Z o l t á n : D i a s z p ó r a n e m z e t . Bp.,

T h o m a s : A valóság társadalmi felépítése.

A politikai szocializáció. (Szerk. Szabó

o., 230 Ft

Osiris, 297 o., 19S0 Ft

Bp., jószöveg Műhely, 256 o „ 119S Ft

Ildikó, C s á k ó M i h á l y ) , Bp., Ú j M a n d á t u m

Dokumentumok a szlovákiai magyarság egyenjogúsításáért folytatott küzdelemről.

Tanulmányok

a magyarság szétszóródásáról.

Kvk.,

293 o., 13S0 Ft ( N a g y í t á s )

B Ő H M A n t a l : A X X . századi magyar S Z A C K 1 , Jerzy: Liberalizmus a k o m m u ­

t á r s a d a l o m . Bp., Korona K . , 250 o.,

E N Y E D I Zsolt: Politika a kereszt

nizmus u t á n . Bp., Balassi K . , 234 o.,

IS50 Ft

Ibolya, Solymosi Zsuzsa), Bp.,

j e g y é b e n . Bp., Osiris, 176 o., 920 Ft

1500 Ft

A magyar társadalom szerkezeti változása a

A l a p í t v á n y - U j M a n d á t u m Kvk., 231 o.,

A keresztény pártokhoz kapcsolódó speciális szubkultúrák elemzése.

90-es eveknen.

9S0 Ft ( N a g y í t á s )

T Ő K É C Z K I László: Történelem,

E u r ó p a i U n i ó - Regionalizmus - Szuve­

Hatodik

Síp

e s z m é k , politika. Szentendre, Kairosz K.,

A c i g á n y o k M a g y a r o r s z á g o n . (Szerk.

S Z Á L A I Júlia: Uraim! A jogaimért

361 o., 1900 Ft

Glatz Ferenc), Bp., M T A , 270 o., 700 Ft

j ö t t e m . Bp., Ú j M a n d á t u m Kvk., 414 o.,

renitás. I V . Országos Politológus V á n ­

Tanulmányok

d o r g y ű l é s . (Szerk. Beszteri Béla, H e r v a i n é

jiolitikai változásairól.

az. /990-es évek társadalmi,

(Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai

1S00 Ft ( N a g y í t á s )

kutatások a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é ­

Huszonkilenc tanulmány az elmúlt évtized

mián, I. 2. Rendszerváltozás: piacgazdaság,

szociálpolitikájáról, a szegénység kialakulása-

U R W I N , D e r e k W . : A közös E u r ó p a .

társadalom, politika.

nak okairól.

Bp., Corvina, 335 o., 2300 Ft

Az. életmód, az életvitel, a kultúra, a tudat átalakulása.

Szabó G ö n g y v é r ) , Székesfehérvár, Kodolányi J á n o s Fó'iskola, 379 o., 4167 Ft

A siker l é l e k t a n a . ( V á l . V á r i n é Szilágyi

H U N T 1 N G T O N , S á m u e l P . : A civili­

Egyetemi tankönyv az Euráfxt-gondolatról,

z á c i ó k ö s s z e c s a p á s a és a világ á t a l a k u l á ­

az európai integráció folyamatáról.

A szociológia k i a l a k u l á s a . (Szerk. Felkai G á b o r ) , Bp., Ú j M a n d á t u m Kvk., 474 o.,

E L I A S , Norbert: A szociológia

sa. Bp., Európa Kvk., 650 o., 2300 Ft V E Z É R E r z s é b e t : " S z e r e t n é m magam

lényege.

Bp., Napvilág K., 191 o.,980 Ft

1500 Ft ( N a g y í t á s ) Tanulmányok a szociológia törre'netenek főbb

korszakairól.

H U S Z Á R T i b o r : 1968. P r á g a - B u d a ­

megmutatni". Bp., Seneca K . , 190 o.,

pest - M o s z k v a . K á d á r J á n o s és a cseh­

980 Ft

F Á B I Á N Z o l t á n : T e k i n t é l y e l v ű s é g és

szlovákiai i n t e r v e n c i ó . Bp., Szabad T é r

Emlékezés, önvallomás az elmúlt ötven év közéleti, kulturális eseményeiről.

eló'ítéletek. Bp., Ú j M a n d á t u m Kvk., 166

K., 303 o., 1400 Ft

Í r a t o k a magyar - r o m á n kapcsolatok

Z á r t , bizalmas, s z á m o z o t t . (Szerk. Cseh

F O K A S Z N i k o s z : K á o s z és t r a k t á l o k .

o., 940 Ft ( N a g y í t á s )

Szociológiai lexikon. Bp., Corvina, 246 o., 2600 Ft

t ö r t é n e t é r ő l . Bp., Teleki A l a p í t v á n y . 1.

G e r g ő Bendegúz, K a l m á r Melinda, P ó r

Bp., Ú j M a n d á t u m Kvk., 310 o.. 1500 Ft

S Z U H A Y P é t e r : A magyarországi

köt., Revízió vagy autonómia.' (1944-56).

Edit), Bp., Osiris, 541 o., 1800 Ft

(Nagyítás)

cigányság k u l t ú r á j a : etnikus k u l t ú r a

482 o., 2500 Ft

Dohimentumok az i 956-1963 közötti időszak tájékoztatás- és irodalomlialitikájáról.

A káoszelmélet matematikai megközelítése,

vagy a szegénység k u l t ú r á j a . Bp., Medi­ cina K v k , 205 o., 2600 Ft

K É R I L á s z l ó : T í z év p r ó b a i d ő . A magyar

G A Z S Ó Ferenc - L A K I L á s z l ó : E s é l y e k

á t m e n e t politikai szociológiája ( 1 9 8 9 -

és o r i e n t á c i ó k . (Fiatalok az ezredfordu­

Í 9 9 8 ) , Bp., Helikon, 235 o., 14S0 Ft.

lón),

Bp., Okker K . . 1 5 0 o . , S 5 0 F t

T Á B O R I Z o l t á n : V a s m ű . Bp., Sík K . , 335 o., 990 Ft (Magyarország felfedezése)

A Dunai Vasmű története. K I S S G Y . Csaba: A szabadság k í s é r t é s e .

bizonytalannal. Bp., A k a d . K . , 159 o.,

G A Z S Ó Ferenc - G A Z S Ó T i b o r -

Bp., Széphalom K ö n y v m ű h e l y , 272 o., 980

13S0 Ft

L A K I L á s z l ó : Fiatalok a m u n k a e r ő p i a ­

T á r s a d a l m i riport, 1998. (Szerk. Kolosi

Ft

Válogatás a döntéselmélet terén végzett kutatásokból.

con. Bp., Okker K . , 124 o., 1250 Ft

T a m á s , T ó t h István György, V u k o v i c h

Tanulmányok, „jiolitikai lecke-szövegek" az 1983 és 1995 közötti időszak történéseiről.

G y ö r g y ) , Bp., T Á R K I , 570 o „ l S 5 0 F t G Y Á N I Gábor - K Ö V É R György:

Tudományos-elemző' áttekintés adatok,

E T K I N D , Aleszandr: A lehetetlen

Magyarország társadalomtörténete a

fények /jirroká/jan a magyar társadalom

K Ő B Á N Y A I J Á N O S : Hagyománysza­

Erosza. A pszichoanalízis t ö r t é n e t e

r e f o r m k o r t ó l a második világháborúig.

állajmtáröl.

k a d á s u t á n . Bp., Múlt és j ö v ő , 282 o.,

O r o s z o r s z á g b a n . Bp., Európa, 658 o., 2800

Bp., Osiris, 356 o., 2480 Ft

1450 Ft

Ft

Az írások ÍI zsidó azonosságtudat múltbeli gyökereit és jövőjét láttatják. Magyarország évtizedkönyve

1988-1998.

T ő k e f a j t á k : a társadalmi és k u l t u r á l i s

G O L E M A N , D á n i e l : É r z e l m i intelligen­

H i v a t á s és hitvallás. (Szerk. Fasang

e r ő f o r r á s o k szociológiája. (Szerk. Lengyel

Á r p á d (ifj.), Fodor A n d r á s ) , Bp., Mundus

György, S z á n t ó Z o l t á n ) , Bp., A u l a K.,

cia. Bp., H á t t é r K . , 453 o., 1200 Ft ( L é l e k

Magyar Egyetemi K . , (Az A n t a l l József"

320 o., 2495 Ft

kontroll)

Emlékbizottság és Baráti Társaság Év­

A z emberi tényező mint a hdturális tőke.

könyve)

Áttekintés egv iíj szemleletmód kialakulásá­

Bp., D e m o k r á c i a K u t a t á s o k Magyar

J U N G , C a r l G u s t a v : Szellem és élet.

Műszaki e's természettudományi értelmiségiek

ról.

Központja A l a p í t v á n y , 1. köt., 620 o., 2.

Bp., Kossuth, 122 o., 99S Ft

vallomásai társadalmi fnoblémákról.

(Szerk. Kurtán S á n d o r Péter, Vass László),

kör., 628-1023 o., 2500 Ft

Tíimííiiidnw/í a rendszerváltó évek társa­ dalmi közéletéről, gazdasági átalakulásáról, intézményekről, pártokról, p
K o l l e k t í v , t á r s a s , t á r s a d a l m i . (Szerk.

í r á s o k a k o r r u p c i ó r ó l . (Szerk. G o m b á r

A L M Á R í v a n : A S É T l hiepsögeV KuTa-

K ó n y a A n i k ó , Király Ildikó, Pléh Csaba,

Csaba, Hankiss Elemér, Lengyel László,

tás F ö l d ö n kívüli civilizációk u t á n . Bp.,

Bodor P é t e r ) , Bp., A k a d . K . , 650 o., 1104

V o í o s i n H é d i ) , Bp., Helikon - Korridor

V i n c e K . , 195 o., 1295 Ft ( T u d o m á n y ­

Ft

Politikai Kutatások Közp., 32S o., 1480 Ft

egyetem)

A „társas" szó tudományos értelmezéséről. J O H N S O N , P a u l : É r t e l m i s é g i e k . Bp.,

C S Á N Y I V i l m o s : A z emberi t e r m é s z e t .

540 o., 220 Ft ( N a g y í t á s )

L Á S Z L Ó J á n o s : T á r s a s t u d á s , elbeszé­

Európa K . , 6 1 7 o., 2500 Ft

H u m á n e t o l ó g i a . Bp., V i n c e K . , 308 o.,

A szöveggyűjtemény az antiszeműizmusról kialakított elméletek, kutatások tanulmányait tartalmazza.

lés, identitás. A t á r s a s tudás modern

„Vádirat" az értelmiségi magatartással szemben.

Tankönyv az emberi viselkedésről, a biológia

K o v á c s A n d r á s ) , Bp., U j M a n d á t u m Kvk.,

szociálpszichológiai elméletei. Bp.-

1495 Ft ( T u d o m á n y - e g y e t e m ) és a társadalmi rendszerek evolúciós modelíe-

Szentendre, Scientia Humana - Kairosz K., 132 o., 1300 Ft

K E R T E S I Gábor - K E Z D I Gábor: A

N A G Y László J . : A z e u r ó p a i i n t e g r á c i ó

c i g á n y népesség M a g y a r o r s z á g o n . Bp.,

politikai t ö r t é n e t e . Szegeti, Gradus ad

S o c i o - T y p o , 467 o., 2996 Ft

23

ze'se'ró'í,

E G E D Y Gergely: Nagy- Britannia

A magyarok k r ó n i k á j a . (Szerk. Glatz

S Z A K Á L Y Sándor: Volt-e alternatíva?

ő r i z z e . . . " Bp., Liget M ű h e l y A l a p í t v á n y ,

t ö r t é n e t e . Bp., A u l a K., 538 o., 2995 Ft

Ferenc), 2. kiad. Bp., Officina Nova, 816

M a g y a r o r s z á g a második v i l á g h á b o r ú b a n .

261 o., 1120 Ft (Liget k ö n y v e k )

( X X . század)

o., 5500 Ft

Bp., Ister K . , 193 o., 900 Ft

Esszék a környezet, az etika, a humánökoló­ gia kérdéskörébal.

G E R G E L Y Jenő - P R I T Z Pál: A

M a g y a r s á g k é p és t ö r t é n e t i változásai.

V Á R K O N Y I Ágnes, R.: A Királyi

trianoni M a g y a r o r s z á g . Bp., V i n c e K.,

(Szerk. Pataki Ferenc, R i t o ó k Zsigmond),

M a g y a r o r s z á g . Bp., V i n c e K., 207 o.,

207 o., 950 Ft ( T u d o m á n y - e g y e t e m )

Bp., M T A , 207 o., 560 Ft (Magyarország

Ft ( T u d o m á n y - egyetem. Magyar törté­

az ezredfordulón. Stratégiai kutatások az

nelem)

G E R Ő A n d r á s : Ferenc József, a magya­

MTA-n.

ENDREFFY

Z o l t á n : „ h o g y m ű v e l j e és

É v f o r d u l ó i n k a m ű s z a k i - és t e r m é s z e t t u ­ d o m á n y o k b a n 1999.

Bp., M T E S Z , 164 o.,

1120 Ft

1295

Műhelytanulmányok.)

rok k i r á l y a . Bp., Pannonica K . , 270 o., FERENCZI

Andrea: Genetika - géneti­

ka. Bp., Harmat K „ 149 o., 1480 Ft

B L A U Lajos: Zsidók es a v i l á g k u l t ú r a .

1600 Ft

M I K O Imre: A z erdélyi falu és a nemze­

Monográfia.

tiségi k é r d é s . Csíkszereda, Pro-Pnnt Kvk.,

Bp., Múlt és J ö v ő , 617 o., 2800 Ft (Zsidó

207 o., 860 Ft (Múltunk k ö n y v e k )

tudományok)

(Interjúk) H A H N E R P é t e r : T h o m a s Jefferson és a H Á M O R I J ó z s e f : A z emberi agy aszim­

francia forradalom. Bp.-Pécs, Osiris-

M O N O R Y M . A n d r á s - T I L L M A N N J.

C H A D W I C K , H e n r y : A korai egyház.

m e t r i á i . B p . - P é c s , Dialóg Campus K., 160

J P T E , 157 o., 880 Ft

A . : Ezredvégi beszélgetések. Bp., Kijárat

Bp., Osiris, 2S5 o., 1280 Ft (Osiris könyv­

o., 21S0 Ft (Dialóg Campus tankönyvek.

K., 372 o„ 980 Ft

tár. V a l l á s t ö r t é n e t )

Natura Delectans)

A monográfia eszmetörténeti adalékával a mai politikai, filozófiai elmélkedést gazdagítja.

Az emberi személyiség megértését segítő' újabb kutatás ismertetése.

Interjúk ismert tudósokkal, gondolkodókkal, művészekkel az élet nagy sorskérdéseiról.

Fiatal e g y h á z t ö r t é n é s z e k kollokviuma.

K Á K O S Y L á s z l ó : A z ó k o r i Egyiptom O G G E R , G ü n t e r : A Fuggerek. C s á s z á r i

M ű v e l ő d é s t ö r t . Tanszék, 220 o., 504 Ft

(Szerk. Kósa László), Bp., E L T E B T K

t ö r t é n e t e és k u l t ú r á j a . Bp., Osiris, 434 o., A nagy felfedezések atlasza. Bp., Magyar

és királyi b a n k á r o k . Bp., Európa Kvk.,

2480 Ft

420 o., 1800 Ft

Könyvklub, 248 o., 3800 Ft

F L U S S E R , D á v i d : A judaizmus és a

Tudománytörténeti összefoglalás az ókori utazásoktól napjaink tudományos jelentőségű felfedezéséig.

K I N G , Dávid: Retusált történelem. A

193 o., 6770 Ft

emelkedés és h a n y a t l á s , 1814-1945. Bp.,

H U N Y A D I L á s z l ó : A z emberiség .

A világ helyzete. Bp., Föld Napja A l a p í t ­

Osiris, 500 o., 2280 Ft (Janus/Osirts

vallásai. Bp., Lipták K., 393 o., 3590 Ft

vány. 256 o., 7S0 Ft

Az angol fotóművész albuma a szovjet történelem hamisításáról.

Könyvek)

Tanulmányoka Föld fenntartó kéjiességéről, ökológiai problémákról.

Eligazító mú a vallások és a vallástörténet világálian.

K I S Z E L Y Gábor: A

P É T E R László: A z Elbától keletre.

A Balkan-h.úiomk

k e r e s z t é n y s é g eredete. Bp., Múlt és lövő,

fotográfia és a m ű v é s z e t m e g h a m i s í t á s a

O R M O S Mária - M A J O R O S István:

Sztálin birodalmában, Bp., P o l g A R T K . ,

E u r ó p a a nemzetközi k ü z d ő t é r e n . Fel­

szabadkőművesség.

Bp., Korona K., 178 o., 2350 Ft

T a n u l m á n y o k a magyar és k e l e t - e u r ó p a i

Monográfia.

t ö r t é n e l e m b ő l . Bp., Osiris, 412 o., 1980 Ft

a nag> h a l á l u n k .

(Szerk. Krausz T a m á s ) , Bp., Nap K., 139

K O C S I S I s t v á n : A szakrális fejedelem.

Polgái'osodás és szakadás. (Szerk. Vehky

Bp., Püski K., 315 o., 980 Ft

J á n o s ) Bp., Nemzeti Tankvk., 311 o.,

B E R E N D T . I v á n : T e r e l ő ú t o n . Szocia­

A Szent Korona-tan újabb elmélete. A Szent Korona mint a szakrális királyok jogutódja.

I s t v á n ) , Bp., Eotvos lózset Kvk., 215 o.,

Dokumentumok a Mmds?enrv-iífr¥ teljesebb megértéséhez.

1221 Ft

A 19. század magyar társadalmának uralko­ dó eszméiről.

lista m o d e r n i z á c i ó s kísérlet K ö z é p - és K., 398 o., 249 Ft

K i volt Mmdszenty? ( V á í . Mészáros 616 Ft

o., 900 Ft ( P o l i t i k a t ö r t é n e t i füzetek)

K e l e t - E u r ó p á b a n 1 9 4 4 - 1 9 9 0 . Bp., V i n c e

558 o., 4500 Ft (Zsidó t u d o m á n y o k )

V E R M E S G é z a : A zsidó J é z u s vallása. Bp., Osiris, 284 o., 12S0 Ft (Osiris könyvtár. T ö r t é n e l e m )

K Ö T E L E S P á l : Lelkek f é l á r n y é k b a n . Bp., N o r a n Könyvek, 307 o., 1200 Ft

R O M S I C S Ignác: Magyarország történe­

Tanulmányok, esszék Erdély történelmi múltjáról, a nemzetiségi együttélés kérdéskö­ réről.

te a X X . században. Bp., Ostns, 662 o., 3480 Ft

24