Elemzések és javaslatok a Nemzetbiztonsági Szolgálatok tevékenységével, szervezésével, hatékonyságának növelésével kapcsolatban

Elemzések és javaslatok a Nemzetbiztonsági Szolgálatok tevékenységével, szervezésével, hatékonyságának növelésével kapcsolatban

Az anyagot Várhalmi Miklós, az MSZP Biztonságpolitikai Tagozat Nemzetbiztonsági Munkacsoportjának vezetője, mint témafelelős szervező, összefogó, meghatározó kidolgozó, szerkesztő és további, közel tíz tagja készítette valamint a munkacsoport mintegy 30 tagja véleményezte és hagyta jóvá, a címben megfogalmazott szándékkal és ajánlja megfontolásra, további feldolgozásra annak érdekében, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálatok működtetése az ország, a kormány, a lakosság komplex biztonságához, a jogbiztonság - a létbiztonság - a közbiztonság érvényesüléséhez minél magasabb szinten hozzájárulhasson.

2003.09.21./4. verzió/Várhalmi Miklós

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

2/40

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 6 1.1. Az anyag két fő nézőpontja ....................................................................................... 6 1.1.1. a nemzetbiztonsági törvény módosításának (elméleti) lehetőségei ............... 6 1.1.2. az érvényben lévő nemzetbiztonsági törvény keretein belüli lehetőségek .... 6 1.2. Az anyagban foglalt javaslatok részletesebb szempontjai ..................................... 6 1.3. A kidolgozás körülményei ......................................................................................... 7 1.4. Az anyag hivatalos és nem hivatalos információkra épül ....................................... 7 1.5. Az anyag informatikai részeinek rendvédelmi, nemzetbiztonsági magyarázata ... 7 1.6. Az anyagban foglaltak feldolgozása csapatmunkában ........................................... 7 1.7. Az anyag feldolgozásához módszertani javaslat ..................................................... 8 2. A NEMZETBIZTONSÁGI TÖRVÉNY ILLETVE SZABÁLYOZÁSOK MÓDOSÍTÁSÁNAK (ELMÉLETI) LEHETŐSÉGEI .............................................................................................. 8 2.1. A törvénymódosítás felvetésének fő célja ............................................................... 8 2.1.1. A Szolgálatok összevonásának irányultsága ................................................... 8 2.1.2. A hírszerző és az elhárító Szolgálatok összevonásának előnyei .................... 9 2.2. Törvénymódosítási lehetőségek a jelenlegi jogi szabályozáshoz kapcsolódóan .............................................................................................................. 9 2.3. Lehetőségek a nemzetbiztonsági törvény korlátozott módosítására .................. 10 2.3.1. Ellenzéki pártokkal történő konszenzus esetén. ............................................ 10 2.3.1.1. Ellenzéki pártok egy részével történő konszenzus esetén. .......................... 10 2.3.2. Ellenzéki támogatás nélkül, a koalíciós pártok egyöntetű támogatása esetén. ................................................................................................................ 10 2.3.2.1. Teljes körű, részletes módosítás. ................................................................. 10 2.3.2.2. Részletes szabályozásnak nem minősülő változatás. .................................. 10 2.3.2.3. Kormányrendelet szintű módosítás. ............................................................. 11 2.4. Pártpolitikai teendők a törvényi szabályozásmódosítás előkészítéséhez ........... 11 3. AZ ÉRVÉNYBEN LÉVŐ NEMZETBIZTONSÁGI TÖRVÉNY KERETEIN BELÜLI LEHETŐSÉGEK ............................................................................................................... 11 3.1. A nemzetbiztonság tudat szolgálati és társadalmi erősítése ............................... 12 3.2. A nemzetbiztonsági törvényünk nem a nemzetbiztonságról szól ........................ 12 3.3. A nemzetbiztonsági törvény eredeti feladata, szándéka, szerepe........................ 12 3.4. A jelenlegi szervezeti keretek között kell a szolgálatok és más bűnüldöző szervek közötti együttműködést hatékonyabbá tenni ........................................... 13 3.5. Titkosszolgálatok a fejlett demokráciákban .......................................................... 13 3.6. A politikai garanciák a hatályos Nb.tv-ben jól rögzítettek és hellyel közzel működnek is. ............................................................................................................. 13 3.7. A nemzetbiztonsági törvényből közvetlenül kiinduló, a törvényhez szorosabban kapcsolódó javaslatok ....................................................................... 13 3.7.1. Minden törvény annyit ér, amennyit az alkalmazók kihoznak belőle ............ 13 3.7.2. A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait a politikai döntéshozó szervek határozzák meg ................................................................................................. 14 3.7.3. A hírszerzés információi nemcsak veszélyek megelőzésére, megoldására használhatók, hanem a politika, a társadalom legtöbb folyamataira............ 14 3.7.4. A Nb.tv. 4.§ az IH feladatait sorolja fel ............................................................. 14 3.7.5. A Nb. törvényhez kapcsolódó további általános gondolatok ........................ 15 3.7.5.1. Az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak felsorolásában feltűnően sok a párhuzamosság ................................................................. 15 3.7.5.2. A hír és információs anyagok szervezett feldolgozásának szükségessége, tudásbázis létrehozása. .............................................................................. 15 3.7.5.3. A szolgálatok központilag koordinált tevékenységének szükségessége ...... 16 3.7.5.4. A nemzetbiztonsági törvény rendszeres aktualizálásának szükségessége.. 17

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

3/40

3.8. A nemzetbiztonsági törvényhez közvetetten, a Szolgálatokhoz közvetlenül kapcsolódó javaslatok .............................................................................................. 18 3.8.1. Általános témák ................................................................................................. 18 3.8.1.1. A Szolgálatainkat érintő kérdéseknél, módosításoknál minden esetben vizsgálni kell a NATO és az EU idevonatkozó ajánlásait. ........................... 18 3.8.1.2. Magyarország komplex védelmi struktúrájának és költségvetésének felülvizsgálata. ............................................................................................ 18 3.8.1.3. A Szolgálatok vezetését, irányítását, működtetését sokkal határozottabbá, keményebbé és szigorúbbá kell tenni. ....................................................... 18 3.8.1.4. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok struktúrája, illetve működésük hatékonysága alapításuk (1990. 03. 01.) óta vitatott. ................................. 18 3.8.1.5. Az öt nemzetbiztonsági szolgálat működésében már a törvény által is „kódolt” átfedések vannak. ......................................................................... 18 3.8.1.5.1. A Miniszterelnök vagy a Kancellária miniszter közvetlen környezetében létrehozandó szerveződésről ...................................... 19 3.8.1.5.2. Felül kell vizsgálni az ország jelenleg érvényben lévő Nemzeti Biztonsági Stratégiáját......................................................................... 20 3.8.1.5.3. El kell készíteni a Nemzetbiztonsági (Szolgálatok) (rész)Stratégiát. ..... 20 3.8.1.5.4. A polgári és katonai szolgálatok hatékonyabb együttműködtetése ....... 21 3.8.1.6. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működésében is elfordulnak átfedések, illetve koordinációs zavarok. ..................................................... 21 3.8.1.7. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok társadalmi megítélése. .................. 21 3.8.1.8. Az előzőek figyelembevételével a nemzetbiztonsági szolgálatok zavartalan és szakszerű működésének bemutatására, a személyi állomány megbecsültségére és szakmai támogatására kell helyezni a hangsúlyt. ................................................................................................... 22 3.8.1.9. Új, komplex, nemzetközi színvonalú felvételi és rendszeres állomány ellenőrzési rendszer. .................................................................................. 23 3.8.1.10. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek belső elhárítási szervezeti egységeinek munkáját sokkal szorosabban kellene kezelni. ...................... 23 3.8.1.11. Az államigazgatási és közigazgatási informatikai rendszerek és adatbázisok fokozottabb védelme. ............................................................. 24 3.8.1.12. Az előző témához kapcsolhatóan ma az állam és szolgálati titkok fizikai védelmének helyzete .................................................................................. 24 3.8.1.12.1. A szolgálati titok mindent átfogó országos hatáskörű terület .............. 24 3.8.1.12.2. Az adathordozók kezelése, tárolása, feldolgozása. ............................ 25 3.8.1.12.3. A titokvédelem 1989 utáni újra szabályozásának törvényi alapját az államtitokról és szolgálati titokról szóló - többször módosított - 1995. évi LXV. törvény adja. ......................................................................... 25 3.8.1.12.4. Magyarországon ténylegesen hatékony és szigorú, mindenre kiterjedő titokvédelem tulajdonképpen a NATO és Nyugat-Európai Unió iratainak védelménél valósul meg ............................................... 25 3.8.1.12.5. Az előírások alapján látható, hogy az európai integrációs szervezetek a titokvédelemre nagy hangsúlyt helyeznek. ................... 26 3.8.1.12.6. A fentiek alapján célszerű volna központilag meghatározni a különböző szintű nemzeti minősített adathordozók, illetve információk fizikai védelmének minimális szintjét, illetve módját. ........ 26 3.8.1.12.7. A külképviseleteink védelmével kiemelten kell foglalkozni. ................. 27 3.8.1.13. A fedővállalkozások lehetőségeinek kihasználása rendvédelmi szerveknél. ................................................................................................. 27 3.8.1.14. A Szolgálatok állományának 45 éves korhatárát felül kell vizsgálni. .......... 28 3.8.1.15. A Szolgálatok szakemberképzési rendszerét felül kel vizsgálni. ................ 28 3.8.1.16. Az állami tulajdon gazdaságvédelmének korszerűsítése. .......................... 28

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

4/40

3.8.1.17. A (polgári) Szolgálatok hatékonyságának növeléséhez szükséges és célszerű feladatkezelések .......................................................................... 28 3.8.2. IH témák ............................................................................................................. 29 3.8.3. NBH témák ......................................................................................................... 30 3.8.4. NBSZ témák ....................................................................................................... 31 3.8.5. KFH témák .......................................................................................................... 32 3.8.6. KBH témák ......................................................................................................... 33 3.8.7. A rendvédelmi szervek együtteséhez kapcsolódó témák .............................. 33 3.8.7.1. A rendvédelmi szervek gyors, rugalmas, célirányos együttműködése jelenleg nem biztosított megfelelő mértékben ............................................ 33 3.8.7.2. Jelentős, csökkenthető és feltétlenül csökkentendő átfedések vannak a szolgálatok (NBH, IH) munkája és a Rendőrség, a Határőrség, APEH és a VPOP munkaterületei között is. ............................................................... 34 3.8.8. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központhoz kapcsolódó javaslatok ........................................................................................................... 34 3.8.8.1. A SZBEKK-ot létrehozó szándék, a kiinduló gondolat az alábbi volt ............ 34 3.8.8.2. Deklarálni kell, hogy ma már a szervezett bűnözés nem elsősorban és nem alapvetően rendőrségi ügy, hatáskör, hanem nemzetbiztonsági ........ 35 3.8.8.3. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ létét, hatékonyságát, irányítását, kapcsolódásait felül kell vizsgálni............................................. 35 3.8.9. Nemzeti Infrastruktúra Biztonsági Koordinációs Központ létrehozása ........ 35 3.9. A nemzetbiztonság operatívabb jellegű tevékenységei körébe sorolható javaslatok ................................................................................................................... 35 3.9.1. Bevezetés ........................................................................................................... 35 3.9.2. Konspiráció ........................................................................................................ 36 3.9.2.1. A konspiráció teljes körű megerősítésének szükségessége, területei .......... 36 3.9.2.1.1. Objektumok ........................................................................................... 36 3.9.2.1.2. Személyi állomány ................................................................................ 36 3.9.3. Oktatási, továbbképző központok (hivatásos állomány részére) .................. 36 3.9.4. Kapcsolatrendszer ............................................................................................ 37 3.9.4.1. A kapcsolattartás, a kapcsolatrendszer foglalkoztatása. .............................. 37 3.9.4.2. Tanulmányozó, tippkutató, kapcsolatlétesítő munka .................................... 38 3.9.5. Munkamódszerek .............................................................................................. 39 5. MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA .................................................................................... 40

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

5/40

Elemzések és javaslatok a Nemzetbiztonsági Szolgálatok tevékenységével, szervezésével, hatékonyságának növelésével kapcsolatban 2003.09.21./4. verzió/Várhalmi Miklós 1. Bevezetés Az előző verziók érvényüket vesztik, mivel ezen anyag bővebb és tartalmasabb, mint az előzőek. 1.1. Az anyag két fő nézőpontja 1.1.1. a nemzetbiztonsági törvény módosításának (elméleti) lehetőségei 1.1.2. az érvényben lévő nemzetbiztonsági törvény keretein belüli lehetőségek A jelenleg érvényben lévő nemzetbiztonsági törvényi szabályozás keretein belül (egyéb alacsonyabb szintű jogszabály módosítás vagy kiadás lehetséges: kormány és/vagy miniszteri rendelet, stb) milyen (át)szervezési, vezetési, módszerbeli változásokat lenne célszerű végrehajtani ahhoz, hogy a magyar védelmi struktúrán belül, az öt szolgálat egymásközti valamint más rendvédelmi szervekhez fűződő továbbá az államigazgatási – közigazgatási - civil(jogi és természetes személyek) munkakapcsolatában minőségi változás következzen be és ezáltal a hatékonyság érezhetően javuljon. Milyen napi – rövid - középtávú feladatokkal, igényekkel, kvázi megrendelésekkel lehetne a szolgálatok teljesítményét célirányosan növelni, hatékonyságukat érezhetőbbé tenni a kormány, a társadalom, a bel-külpolitika, a gazdaság és a társadalom komplex fejlődése érdekében. 1.2. Az anyagban foglalt javaslatok részletesebb szempontjai 1.2.1. A Szolgálatok egymás közötti együttműködése 1.2.2. A Szolgálatok szerepe a komplex magyar védelmi struktúrában 1.2.3. A Polgári Szolgálatok együttműködése a Katonai Szolgálatokkal 1.2.4. A polgári és katonai Szolgálatok együttműködése a fegyveres erőkkel (Magyar Honvédség, Határőrség) és a rendvédelmi szervekkel(Rendőrség, VPOP, APEH, Ügyészség, Bíróságok, Büntetés végrehajtás, stb) 1.2.5. A Szolgálatok a Kormány szolgálatában 1.2.6. A Szolgálatok és az államigazgatás-közigazgatás együttműködése, különös tekintettel a Honvédelmi Minisztériumra, a Külügyminisztériumra, a Belügyminisztériumra, az Igazságügy Minisztériumra, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumra, a Pénzügyminisztériumra, a Hírközlési és Informatikai Minisztériumra. 1.2.7. A Szolgálatok együttműködése a civil szférával, ezen belül a jogi(cégek) és természetes személyekkel(magánszemélyek), non-profit szervezetekkel, stb 1.2.8. A Szolgálatok nemzetközi együttműködései: 1.2.8.1. NATO 1.2.8.2. EU 1.2.8.3. „keleti irányban” 1.2.8.4. „nyugati irányban” 1.2.8.5. egyéb relációkban 1.2.9. A Szolgálatok lehetőségeinek közvetlen és közvetett felhasználása a társadalmipolitikai-gazdasági fejlődésünk gyorsítása, magasabb színvonalra emelése, biztonsága szempontjából 1.2.10. A Szolgálatok hatékonysága az erőforrásaik (személyi, tárgyi, tapasztalati, szervezettségi, stb „vagyonuk”) és a működési forrásaik tükrében, azokhoz viszonyítva 1.2.11. Egyéb a fentiekben fel nem sorolt szempontok Várhalmi Miklós

2003.09.21.

6/40

1.3. A kidolgozás körülményei Az anyagot Várhalmi Miklós, az MSZP Biztonságpolitikai Tagozat Nemzetbiztonsági Munkacsoportjának vezetője, mint témafelelős szervező, összefogó, meghatározó kidolgozó, szerkesztő és további, közel tíz tagja készítette a címben megfogalmazott szándékkal és ajánlja megfontolásra, további feldolgozásra annak érdekében, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálatok működtetése az ország, a kormány, a lakosság komplex biztonságához, a jogbiztonság - a létbiztonság - a közbiztonság érvényesüléséhez minél magasabb szinten hozzájárulhasson. 1.4. Az anyag hivatalos és nem hivatalos információkra épül Egyéni, de felelősségteljes asszociációkat tartalmaz. A szerzők értelemszerűen nem rendelkeztek a Szolgálatok minden működési elemét tekintve pontos, naprakész ismeretekkel. 1.5. Az anyag informatikai részeinek rendvédelmi, nemzetbiztonsági magyarázata Az anyagban vannak infokommunikációs (informatikai + távközlési) biztonsági részek is, amelyek egyértelműem és meghatározóan (nemzet)biztonsági, rendvédelmi vonatkozásúak, emiatt semmiképp nem sorolhatók például informatikával foglalkozó kormányszervekhez: IHM vagy KITKH, mivel mások az érdekviszonyok is. Ennek indoklása az, hogy az adat – információ - objektum biztonság alapvetően és jellegéből fakadóan (rend)védelmi kérdés és csak másodsorban informatikai – távközlési – vagyonvédelmi, ami rendvédelmi szemléletet igényel a napi munkában, az irányításban és az ügyek kezelésében. Nem lehet elvárni és reálisan feltételezni, hogy a felhasználó, üzemeltető, fejlesztő, karbantartó, szervizelő szakemberek, vezetők önmaguk ellenőrzését is ellássák, ugyanolyan biztonsággal, mint egy más szervezetben lévő rendvédelmi orientáltságú infokommunikációs szakember gárda, vezetés. Mindemellett a mai kor kihívásaiban és veszélyeiben éppen az üzemeltető informatikusok a leggyengébb láncszemek, a célpontok az illetéktelen és jogtalan támadásoknál, ami a tématerülettől függően már nemzetbiztonsági kockázat, rendvédelmi feladat. 1.6. Az anyagban foglaltak feldolgozása csapatmunkában Az anyagban felvetett gondolatok minősítéséhez, megvalósíthatósági vizsgálatához, kidolgozásához és a megvalósítás előkészítéséhez, bevezetéséhez feltétlenül tudatosan és jól szervezett csapatmunka szükséges. A csapatmunka hierarchikus és témakörönként differenciált illetve szelektív is lehet, például: szakemberek, szakmapolitikusok, politikusok, de egyszintű vegyes összetételű csapat is működtethető (kb.10 fő), akár témánként differenciálva. Alapelvek a csapatmunkában célszerűen résztvevők körének kiválasztásához, akik a munka valamelyik fázisaihoz illetve témaköréhez kapcsolódhatnak: 1.6.1. a polgári és katonai Szolgálatok még aktív kiválasztottjai 1.6.2. a Szolgálatoktól eltávozottak 1.6.3. más rendvédelmi szervek jelenlegi vagy volt munkatársai (Rendőrség, VPOP, APEH, Ügyészség, stb) 1.6.4. külső tanácsadók, szakértők 1.6.5. politológusok 1.6.6. politikai és nemzetbiztonsági szakértők 1.6.7. szakmapolitikusok 1.6.8. politikusok 1.6.9. állam-közigazgatási jogász(ok), nemzetbiztonsági jártassággal 1.6.10. az állami költségvetési rendszerben járatos pénzügyi-gazdasági szakember 1.6.11. az előzőekben fel nem soroltak

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

7/40

1.7. Az anyag feldolgozásához módszertani javaslat 1.7.1. A hierarchizált szerkezet egyes pontjai és/vagy célszerű alpontjai szerint dolgozható fel az anyag 1.7.2. Az egyes sorszámok alapján kategorizálni kell az anyagot: 1.7.2.1. további foglalkozást nem igénylő vagy alapjaiban elvetendő pontok 1.7.2.2. további foglalkozást igénylő pontok 1.7.2.2.1. bizonytalan ideig lebegtetendő pontok, amit az anyag rendszeres felülvizsgálataikor(havonta, negyedévente, félévente, évente) lehet törölni vagy a végrehajtási vizsgálatba beemelni 1.7.2.2.2. egy később, adott, fix időpontig elhalasztott pontok, melyet valakinek feladatként követni kell és a dátum elérésekor napirendre vetetni 1.7.2.2.3. azonnal vagy rövid időn belül (maximum néhány hét) feldolgozásra (végrehajtási vizsgálat) szánt pontok, melyeknél meg kell határozni további feldolgozásuk körülményeit: ki, mit, mikor, hol, hogyan, miért, mivel, stb. 1.7.2.2.4. azonnal vagy rövid időn belül (maximum néhány hét) konkrét végrehajtásra szánt pontok: ki, mit, mikor, hol, hogyan, miért, mivel, stb. 1.7.3. Az anyagból, a maradó és perspektivikusnak ítélt témák alapján egy programot célszerű készíteni, amely a továbbgondozását szolgálja. 2. A nemzetbiztonsági törvény illetve szabályozások módosításának (elméleti) lehetőségei A hazánkban jelenleg működő titkosszolgálati tevékenységet folytató szervezetek jelenlegi struktúrájának kialakításával, törvényi szabályozása elfogadásával szinte egy időben, a politikai és a szakmai élet területén felszínre került, ma is még élő kérdések:  Kell-e ennyi titkosszolgálat ennek az országnak  Jó-e ez a többpárti konszenzussal létrehozott struktúra  Milyen átalakítási, módosítási lehetőség áll a kormányzat rendelkezésére ahhoz, hogy akár olcsóbb, de hatékonyabban működő, a szuverenitásunkat és a koalíciós igényeket egyaránt a kor színvonalának megfelelően biztosító titkosszolgálatokat működtessünk A fenti kérdések megválaszolása külön-külön is egy-egy önálló, mélyreható elemző munkát igényelne. Ezért most csak arra vállalkozhatunk, hogy a címben megfogalmazott kérdés megválaszolásának lehetőségeit, a megoldás módjait kutassuk azzal az igénnyel, hogy annak eredményeként profil tiszta, a kor szellemének megfelelő, hatékonyan működő, a költségvetést kevésbé terhelő titkosszolgálati struktúra jöjjön létre vagy a jelenlegiek ennek érdekében alakuljanak át. 2.1. A törvénymódosítás felvetésének fő célja A törvénymódosítás felvetésének fő célja (a kisebb jelentőségűek mellett) az, hogy a katonai szolgálatok a polgáriakba beépíthetők legyenek olymódon, hogy a polgári hírszerzés összevonható legyen a katonaival(a KFH jelenlegi főigazgatója külön, önálló főigazgató helyettesként a saját szervezetével beépül az IH-ba) és a katonai elhárítás összevonható legyen a polgárival(a KBH jelenlegi főigazgatója külön, önálló főigazgató helyettesként a saját szervezetével beépül az NBH-ba). Nem elképzelhetetlen, hogy ez az ellenzékkel is esetleg elfogadtatható, mivel az előző időszakban voltak ilyen szándékaik(ennek kiderítésében részt tudok vállalni, ha szükséges). Ennek a törvénymódosítási elemnek a rövid, előzetes indoklása: 2.1.1. A Szolgálatok összevonásának irányultsága A szervezet összevonások irányultságának indoklásául deklarálható, hogy a (nemzet)biztonság ma már meghatározóan nem katonapolitikai kérdés, hanem annál sokkal szélesebb körű és az életünk, mozgásterünk, állam- és közigazgatási részterületeink valamennyiét átfogja (lásd a Nemzeti Biztonsági Stratégia című melléklet anyagait). Emiatt a katonai, katonapolitikai vonatkozásokat kizárólag az esetleges új szolgálatok ilyen jellegű szervezeti alegységeinél, tevékenység Várhalmi Miklós

2003.09.21.

8/40

elemeinél, feladatainál célszerű meghagyni olymértékben, mint amilyen mértékben erre igény, szükség van. Az összevonás egyik célja az, hogy a felszabaduló hírszerzői és elhárítói kapacitások más „polgáribb” területeken legyenek hasznosíthatók, rugalmasabban, költségtakarékosabban és eredményesebben. 2.1.2. A hírszerző és az elhárító Szolgálatok összevonásának előnyei A szolgálatok összevonásánál a funkcionális megosztást (hírszerzés és elhárítás) a célszerűbb, nem pedig külön a katonai hírszerzés és elhárítás valamint a külön a polgári hírszerzés és elhárítás összevonása, mivel a hírszerzés és elhárítás célja, módszerei, eszközei eltérőek, működési területe is eltérő (belföld és külföld), stb. A polgári és katonai jellege a tevékenységeknek nem jelent olyan különbséget, mint a funkcionális jelleg, sőt a polgári és katonai jellegű tevékenységek összhangjának, szakértői átfedésének, módszereinek, és eszközrendszerének célszerűségei is erősítik a közös irányítást, összefogást. Természetesen a polgári és katonai területeknek egy szervezeten belüli elkülönítése egyértelmű, például a szervezet vezetőjének helyettesei szintjén. Továbbá nem feltétlenül kell egy katonai jellegű szervezetnek közvetlenül a honvédelmi minisztert informálni, hanem ez is a Kormány felé kellene, hogy történjen, mint a polgári szolgálatok esetében, hiszen a Kormánynak tagja a honvédelmi miniszter is. Az összevonásokkal kapcsolatos túlhatalmi aggályokat a történelem, az elmúlt tíz év már lelépte, túlhaladottak. 2.1.3. Az összevonással a magyar hírszerzés és elhárítás komplexitása, szakmai eredményessége, költség hatékonysága jelentősen megnőne. Nem lenne célszerű az összevonással a szakmai létszámot csökkenteni és lefaragni, de az eddig párhuzamos ellátó, kiszolgáló szervezetek és személyek költsége biztosan átcsoportosítható esetleg (minimálisan) csökkenhető is. 2.1.4. Megszűnne a legtöbbször értelmetlen és költséges rivalizálás a polgári és katonai hírszerzések és elhárítások között. 2.1.5. Ugyancsak megszűnnének a felesleges párhuzamosságok és átfedések, sőt a „munkacsúcsoknál” a két szakterület gyorsabban, egyszerűbben és rugalmasabban kisegítheti egymást, mint most. 2.1.6. Az összevonással felszabaduló költségmegtakarítások a szakmai munka hatékonyságának növelésére fordíthatók, de egy kisebb rész még visszaadási szándékkal is felmutatható lenne. Előzetes becslés alapján milliárdos nagyságrendű lehetne a megtakarítás (az öt Szolgálat nagyberuházások nélküli összköltségvetésének kb. 10%-a), melyet a szinten tartásra és a fejlesztésre kellene fordítani, mert az előző kormányciklushoz képest a visszafogás jelentős. 2.1.7. Az új összevont szolgálatok célszerű elnevezései:  hírszerzés: MK Hírszerző (Információs) Szolgálat (Hivatal)  elhárítás: MK Elhárító (Biztonsági) Szolgálat (Hivatal)  az NBSZ, mint Szolgálat és mint elnevezés maradhatna 2.2. Törvénymódosítási lehetőségek a jelenlegi jogi szabályozáshoz kapcsolódóan Az érintett terület sajátosságai, közé tartozik, hogy annak speciális volta, az államélet egészére kiható, a politikai életre is befolyásoló lehetőséget hordoz magában. Ezért bár nem önálló fejezetben - maga az alkotmány rendelkezése az államélet demokratizmusának megőrzése, biztosítása érdekében e területet érintő jogszabályok megalkotását az országgyűlés kétharmados szavazati aránnyal elfogadásra kerülő joganyagok közé sorolja. Az Alkotmány VIII. fejezet 40/A § (2) bekezdés szerint „ .... A rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Ha ezen alkotmányi előírás követelményeinek meg akarunk felelni, akkor jól látható; hogy az a kormány, kormány-koalíció, amely nem birtokol a választások eredményeként az országgyűlésben kétharmados szavazati arányú többséget, a Várhalmi Miklós

2003.09.21.

9/40

nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokra vonatkozó törvényt alkotni, meglévőt módosítani csak az alkotmányi előírások megsértésével képes. Érdemes azonban egy kicsit részletesebben elmélyedni e kérdésben. Az alkotmányi előírás e területen csak a részletes szabályok, elfogadását rendeli a kétharmados szavazási körbe. Másrészt nem a megválasztott képviselők kétharmadának jelenlétéhez köti a jogszabály a kétharmados többségű elfogadását, hanem a jelenlévő képviselők számához. Azaz, ha az országgyűlés határozatképessége fennáll, tehát a megválasztott képviselők több mint 50 %-a jelen van, a jelenlévők kétharmadának megegyező szavazatával a részletes szabályokat tartalmazó joganyag elfogadható. E területet érintő olyan jogszabály tervezet, amely nem sorolható a részletes szabályozást tartalmazó joganyag közé, az csak az országgyűlés egyszerű többségű szavazati arány amellett fogadható el. A későbbi alkotmányossági aggályok elkerülése érdekében célszerű e kérdésben alkotmányjogi szakértő véleményének meghallgatása is. A titkosszolgálatok, illetve nemzetbiztonsági szervek tevékenységének átfogó, részletes szabályait az 1995. évi CXXV. törvény tartalmazza. A hivatásos állomány szolgálati viszonyával összefüggő szabályokat; - a többi fegyveres és rendvédelmi szerv állományával együtt - a 1996. évi XLIII. törvény foglalja magában: E jogszabályok megváltoztatása a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmados többségű szavazati kötöttsége mellett valósulhat meg. Az ellenzéki pártok törvényhozásban tapasztalható jelenlegi magatartásának ismeretében a konszenzus kialakításának lehetőségére, így a kétharmados szavazati arányú elfogadásra, legyen az bármilyen, a társadalom érdekét szolgáló, előremutató kezdeményezés, kevés esély van. 2.3. Lehetőségek a nemzetbiztonsági törvény korlátozott módosítására Az alkotmányi előírás figyelembevételével, a nemzetbiztonsági törvény módosítását, a tartalmi változtatás szándékától függően az alábbi esetekben lehet jogszerűen megvalósítani: 2.3.1. Ellenzéki pártokkal történő konszenzus esetén. Bármilyen mélységű, tartalmú, teljes körű módosítás lehetséges. 2.3.1.1. Ellenzéki pártok egy részével történő konszenzus esetén. Az ellenzéki és koalíciós pártok együttes létszámától függő, várható szavazati fegyelem alapján prognosztizálható esetben teljes körű, részletes módosítás érhető el. 2.3.2. Ellenzéki támogatás nélkül, a koalíciós pártok egyöntetű támogatása esetén. 2.3.2.1. Teljes körű, részletes módosítás. Ha a jelenlévő képviselők számához viszonyítva a koalíciós pártok képviselőinek száma a kétharmados szavazati arány megteremtéséhez elegendő, úgy teljes körű, részletes módosítás valósítható meg 2.3.2.2. Részletes szabályozásnak nem minősülő változatás. Ha a jelenlevő képviselők számához viszonyítva a koalíciós pártok képviselőinek száma a kétharmados szavazati arány kialakításához nem elegendő, úgy csak egy-egy elem, azaz részletes szabályozásnak nem minősülő változtatás érhető el. Ennek megfelelően a törvénytervezet kialakításának előkészítése során előzetes normakontrollal, a tervezet alkotmányi előírásnak megfelelősségét ellenőrizni kell. Így nem zárható ki, hogy a feladatok változatlanul hagyása mellett, esetleg nemzetbiztonsági szervek összevonhatóvá válhatnak, s a titkosszolgálati munka jelenlegi megosztottságát, annak alapvető három sajátos eleméhez lehet igazítani: Várhalmi Miklós

2003.09.21.

10/40

  

Hírszerzésre Elhárításra Szakszolgálatra tagolja

2.3.2.3. Kormányrendelet szintű módosítás. Másik lehetőség, hogy olyan területekre vonatkozóan alkot törvényi szabályozást vagy hoz kormányzati döntést rendelet formájában, amely e speciális tevékenység egy-egy részterületét érinti csak: Ilyen terület lehet:  Az oktatás, képzés  Specializálás (tevékenységek részelemekre bontásával: pl. tanulmányozó, tippkutató, beszervező, kapcsolattartó, feldolgozó, értékelő elemző, adatkezelő stb. csoportok, specialisták szervezeti struktúráinak kialakítása;)  Kormányzati hírigényt kielégítő koordinációs, adatelemző központ létrehozása  Akció központok kialakítása  A belső engedélyhez kötött módszerek tárházának szélesítése (pl.: titkos őrizetbe vétel, idegen zászló alkalmazása a hírforrások ellenőrzésében stb.)  egyéb Mindezek, a többpárti konszenzus nélkül megvalósítható olyan változtatásokat tennének lehetővé, amely a jelenlegi struktúra hatékonyságának, eredményesebb működtetésének lehetőségeit hordoznák magukban. 2.4. Pártpolitikai teendők a törvényi szabályozásmódosítás előkészítéséhez A titkosszolgálatokat érintő változtatások céljának, területeinek pontos behatárolása, meghatározása. A változtatás társadalmi elfogadtatása érdekében azok indokoltságának konkrét meghatározása, a koalíciós és ellenzéki pártokkal történő elfogadtatása, konszenzus kialakítása. A szakmai érvek mentén folyó elemző-, kutató-, tudományos munka megszervezése, egyeztető fórumok tartása, ahol egyfajta ötletbörzeként a felvetett, hasznosítható gondolatok összegzésére kerülhetne sor. Folyamatos konzultációk biztosítása a hivatás aktív művelői, a jogszabály tervezet megalkotói és e területhez kapcsolódó kutató, elemző munkát végző aktivisták, volt nemzetbiztonsági tisztek között. Cél: A változtatás ne legyen öncélú, ne a szervezeteknek a nyilvánosság középpontjába állítását, más problémákról a figyelem elterelését szolgálják, hanem a titkosszolgálati munkának, a kor szellemének megfelelőek legyenek. 3. Az érvényben lévő nemzetbiztonsági törvény keretein belüli lehetőségek A nemzetbiztonsági törvény végrehajtási mozgásterének korlátjai, problémái, megoldási lehetőségei. A jelenleg érvényben lévő nemzetbiztonsági törvényi szabályozás keretein belül (egyéb alacsonyabb szintű jogszabály módosítás vagy kiadás lehetséges: kormány és/vagy miniszteri rendelet, stb) milyen (át)szervezési, vezetési, módszerbeli változásokat lenne célszerű végrehajtani ahhoz, hogy a magyar védelmi struktúrán belül, az öt szolgálat egymásközti továbbá más rendvédelmi szervekhez fűződő valamint az államigazgatási – közigazgatási - civil(jogi és természetes személyek) munkakapcsolatában minőségi változás következzen be és ezáltal a hatékonyság érezhetően javuljon. Milyen napi – rövid - középtávú feladatokkal, igényekkel, kvázi megrendelésekkel lehetne a szolgálatok teljesítményét célirányosan növelni, hatékonyságukat érezhetőbbé tenni a kormány, a társadalom, a bel-külpolitika, a gazdaság és a társadalom komplex fejlődése érdekében.

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

11/40

3.1. A nemzetbiztonság tudat szolgálati és társadalmi erősítése A mai magyar nemzetbiztonsággal kapcsolatban felmerülő politikai, politológiai probléma a nemzetbiztonság hazai felfogásában és az érte való törekvésekben, felfogás hiányában van. A felfogási hiányosság mind politikai, mind szolgálati szinten tetten érhető. A nemzetbiztonság ma nincs megfelelően jelen a társadalom politikai, még kevésbé a köz oldalán. A fogalom tartalmilag a NEMZET BIZTONSÁGÁT jelenti és nem elsősorban a nemzetbiztonsági szolgálatok működési hatékonyságát. Ez a két dolog helytelenül az elmúlt tizenegynéhány évben felcserélődött, átfedésbe került. Ma minden eredmény ellenére sem beszélhetünk tudományos módon művelt (általánosan a társadalmi működés minden területét beleértve, természetesen így a bűnmegelőzést és a NEMZETBIZTONSÁG-ot is) megelőzésről, a pozitív és negatív események időbeli feltárásának, azok lereagálásának (számításba vételének) magas szintű képességéről. E képesség hiánya az, ami miatt a NEMZET BIZTONSÁGA és a nemzetbiztonság elválik egymástól. A felfogási hiányosság abban van, hogy a NEMZET BIZTONSÁGA, egy NEMZET BIZTONSÁGA, vagyis minden olyan politikai, gazdasági, összességében társadalmi jelenség, ami előnyösen, vagy hátrányosan érhet egy nemzetet, az NEMZETBIZTONSÁGI KÉRDÉS. Az más dolog, hogy az adott tárgyban milyen szervezeteknek, milyen szerveknek és milyen felügyelet mellett kell az eredményeket, a kudarcokat vagy az előzetes elemzés alapján felállítható trendeket beépítenie a mindennapi tevékenységbe. Lásd napjaink politikai " botrányait", párpolitikai vitákat, pénzügyi botrányokat, nemzetközi pénzügyi vagy akár társadalmi megítélésünket, a magyar társadalomról alkotott sokszor szélsőséges képet, az állampolgári hangulatot, az értelmiség térvesztését és kiábrándultságát, a tudás és a tudatlanság konvertálásának lehetőségeit, a bűnügyi helyzetet, az állami tulajdon és az állam működésének megítélését, az erkölcsösség alacsony fokát, stb. A felsoroltakról összességükben, de egyenkénti elemzésük alapján is állítható, hogy részét képezi a NEMZET BIZTONSÁGÁNAK. E rövid polémia is rámutathat, hogy nincs ma Magyarországon egységes nemzetbiztonsági szemlélet, aminek hiánya miatt nem is beszélhetünk egységesen értelmezhető NEMZETBIZTONSÁG-ról. Akkor nem, amikor Magyarország számára egy jelentősen változó világban a legnagyobb szükség lenne egy ilyen alapelv érvényesítésére, ami nem más, mint a NEMZET BIZTONSÁGA, a fogalom tartalmának megvalósítása. Az e cél megvalósításának igénye nem idealizmus, hanem minden szuverén állam és nemzet elidegeníthetetlen önálló joga, ennél fogva az államot működtető kormány (ok) mindenkori alapvető hivatása és kötelezettsége. 3.2. A nemzetbiztonsági törvényünk nem a nemzetbiztonságról szól Az érvényben lévő nemzetbiztonsági törvényünk nem a nemzetbiztonságról szól, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatok, kvázi titkosszolgálatok működéséről. A nemzetbiztonság ma már sokkal szélesebb, átfogóbb fogalom és biztonsági kihívás komplexum, mint, amit az azonos nevű Szolgálataink tevékenységeikkel lefednek. 3.3. A nemzetbiztonsági törvény eredeti feladata, szándéka, szerepe A törvénynek a rendszerváltozás utáni időszak politikai helyzetből adódó feladata volt a korábbi erősen koncentrált, hierarchikus titkosszolgálatok dekoncentrálása, önálló működésük - jogszabályi, személyi és anyagi feltételeinek – megteremtése. (lásd: 1990. évi X. törvény a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról, és az alapján létrehozott négy, majd később 5 titkosszolgálat megalakulásáról szóló jogszabályok). A jogállami működés jogszabályi alapjainak megteremtése a Nb. tv megalkotásával valósult meg. Azonban az átmeneti időszak alatt úgy szakmai mint politikai-anyagi elismertség tekintetében meggyengült szolgálatok megerősítése, hosszú ideig váratott magára. A széttagoltság hamarabb valósult meg, mint annak sajátos körülményei közötti hatékony együttműködés feltételeinek megteremtése és a politikai hatalom azon felismerése, hogy a Várhalmi Miklós

2003.09.21.

12/40

szolgálatokat ne saját politikai céljai, hanem az ország valós érdekei szerint hatékonyan használja fel. 3.4. A jelenlegi szervezeti keretek között kell a szolgálatok és más bűnüldöző szervek közötti együttműködést hatékonyabbá tenni Ennek jogszabályi kereteit kell megteremteni, melynek egyik szintje a Kormány rendelet, mint jogszabályi szint, mely egyaránt kötelezettségeket róhat a polgári és katonai titkosszolgálatokra. Jó példák (160/1996. (XI.5.) Kormány rendelet a védett személyek és kijelölt létesítmények védelméről, a 75/1998. (IV.24) Kormány rendelet a távközlési feladatokat ellátó szervezetek és titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről és szabályairól). Ugyanakkor nincs kormányrendelet a védendő területekkel (pl: Vám és Pénzügyőrség szervezeteivel, stb.) és csak törvényi szintű utalás és nem eléggé jogszabályszerű az együttműködés rendje és szabályai a titkosszolgálatok és más bűnüldöző szervek között. Az adatvédelmi jogszabályok szigorú figyelembevételével megalkotott együttműködési szabályok megteremthetik a hatékonyabb működés feltételeit. A széttagoltságból és a hatékony együttműködés hiányából adódó előnyöket az ellenérdekű titkosszolgálatok és a bűnözői körök jól ki tudják használni (jóllehet együttműködési megállapodások léteznek, de tudható a jogszabályi kötelezettség és megállapodáson alapuló kötelezettség közötti különbség). 3.5. Titkosszolgálatok a fejlett demokráciákban A fejlett demokráciákban igen jól fizetett, magasan kvalifikált, a politikai elit által elismert, ugyanakkor a jogszabályokban rögzített módon és a sajtó által is szigorúan kontrolált titkosszolgálatok működnek és ők sem tévedhetetlenek. Fontos hogy a titkosszolgálatok személyi állományával szemben kategorikusan és következetesen érvényesüljön az a közszolgálati követelmény, hogy a mindenkori kormányhoz és nem azok egyes személyeihez való lojalitás a jogszerű és jogállami működés alapja, a politikának kiszolgáltatott és bizonytalan állomány képtelen hatékony feladat végrehajtásra. (Ennek egyik segédeszközeként jön csak számba, az ismereteink szerint még hiányzó ETIKAI KÓDEX kidolgozása.) 3.6. A politikai garanciák a hatályos Nb.tv-ben jól rögzítettek és hellyel közzel működnek is. Azonban a jogállami működés tekintetében, a titkosszolgálati eszközök alkalmazása elleni jogorvoslat jelenlegi kétszintű megoldása és elsősorban a közigazgatási vagy a speciális jogosítványokkal rendelkező bírák előtti jogorvoslati út hiánya aggályos. 3.7. A nemzetbiztonsági törvényből közvetlenül kiinduló, a törvényhez szorosabban kapcsolódó javaslatok (a 3.7. pont szerzője Dr. Jávor Endre) 3.7.1. Minden törvény annyit ér, amennyit az alkalmazók kihoznak belőle A nemzetbiztonságról szóló, - 1995. évi CXXV. törvény - a nemzetbiztonság vonatkozásában mindent – egy-két később megemlítendő dolog kivételével tartalmaz, lefed, esetenként legalább egy egymondatos utalással, vagy ha máshol nem, akkor a törvény indoklásában. Ebben az értelemben tehát a törvény szinte bírálhatatlan, és annyit ér, amennyit a végrehajtók kihoznak belőle. Ez tehát az a pont, ahol az első korlát megjelenik. Aki nincs benne a rendszerben, a napi tevékenységben, az nem tudja pontosan felmérni, mi is történik valójában, hogy a törvény hogyan realizálódik, mely területeken milyen hatékonysággal működik, hol vannak súlyponteltolódások, és a törvény életbelépése óta milyen újabb igények, szükségletek, módszerek jelentek meg. Emiatt csak olyan együttműködésben lehet hatékony szakértői csapatot létrehozni, amelyben „belső” és „külső” szakemberek és szakmapolitikusok is részt vesznek.

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

13/40

3.7.2. A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait a politikai döntéshozó szervek határozzák meg Az Nb.tv. 3.§ foglalkozik a nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetésével, feladataival. A feladatok meghatározásánál azt is meg kellene fogalmazni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata a politikai és katonai döntéshozatalhoz szükséges, más eszközökkel meg nem szerezhető információk megszerzése, illetve a más eszközökkel megszerzett információk hitelességének megerősítése, ellenőrzése. A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait a politikai és katonai döntéshozó szervek határozzák meg és ugyanezen szervek biztosítják a feladatok végrehajtásának politikai, jogi, költségvetési és egyéb feltételeit. 3.7.3. A hírszerzés információi nemcsak veszélyek megelőzésére, megoldására használhatók, hanem a politika, a társadalom legtöbb folyamataira Az információszerzés nemcsak a fenyegetésekre, veszélyeztetésekre, hanem érdekérvényesítésre, tapasztalatszerzésre, a partneri együttműködés minőségére, a partnerek rólunk alkotott véleményére, a más területeken szerzett információk ellenőrzésére és a nemzetközi együttműködés egyéb területeire is irányul. Ezért szükséges, hogy az információszerzés mindenfajta politikai, biztonságpolitikai, gazdasági, pénzügyi, tudományos és egyéb döntéshozatali folyamat természetes és szerves részévé váljon, függetlenül attól, hogy a döntés nemzetközi, egy esetleges veszély, fenyegetés elhárítására, megelőzésére vagy belpolitikai, társadalompolitikai jellegű, esetleg kedvezmények megadására vagy megvonására irányul. 3.7.4. A Nb.tv. 4.§ az IH feladatait sorolja fel 3.7.4.1. Itt fontos lenne tisztázni, mit kell azalatt érteni, hogy „a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat”? Jelentheti ez akár a saját, akár más országok törvényeinek megsértését? Tény, hogy a törvény későbbi szakaszaiban és az indoklásban is történik utalás a törvények által szabott határok betartására, de egy dolog mégis hiányzik. Meg kellene határozni, hogy az információszerzés terültén hol vannak a korlátok és határok. Vannak a világon nagyhatalmak, illetve saját magukat nagyhatalomnak tartó országok, melyek totális hírszerző tevékenységet folytatnak, tehát minden a tudomány és a technika, valamint anyagi-pénzügyi lehetőségeik által lehetővé tett módszerrel, és mindenkivel szemben. Más, kisebb – hazánkkal összehasonlítható nagyságú - országok politikai és hatékonysági megfontolások alapján csak meghatározott módszereket alkalmaznak és azokat is csak meghatározott országok felé. A hírszerző tevékenység egyik jellegzetessége, hogy esetenként információk megszerzése csak egy adott ország törvényeinek megsértése útján lehetséges. Ezt a kockázatot különböző országok különbözőképpen kompenzálják. Ebben a vonatkozásban azt kell vizsgálni, hogy egy adott ország milyen befolyással van a nemzetközi viszonyokra, illetve a nemzetközi viszonyok milyen befolyással vannak az adott országra. Teljesen világos, hogy egy nagyhatalom, még egy másik nagyhatalommal szembeni, hírszerzési konfliktusát másképp oldja meg és fel, mint egy kisebb ország, amelyiknek azt kell vizsgálni, hogy az adott információ megszerzésével járó kockázat milyen fokon kockáztatja nemzetközi megítélését, kapcsolatait, politikai és gazdasági érdekeit. Másképpen fogalmazva a törvénynek meg kellene fogalmaznia, hol van az a korlát és határ, amelyet nem szabad túllépni az információszerzés módszereinek alkalmazása során. Ez annál is fontosabb, mert vannak olyan módszerek és eljárások, melyeknek alkalmazása úgy módszertanilag, mint pénzügyileg tervezhetetlen. 3.7.4.2. A Nb.tv. 4.§ d. pont szerinti tevékenység egy olyan szakterület, amelynek a felderítéséhez, értékeléséhez, elemzéséhez magas szintű szakmai ismeretekre Várhalmi Miklós

2003.09.21.

14/40

és a napi gyakorlattal való közvetlen kapcsolatra van szükség. Itt, csakúgy, mint az előző pontnál, helyesebb a „közreműködik” meghatározás alkalmazása. 3.7.5. A Nb.tv. 5.§ h. i. és j. pont felsorolja, hogy az NBH milyen Btk. szerint meghatározott bűncselekmények esetén folytat felderítést. Ezen feladat szerves része kellene, hogy legyen a felsorolt bűncselekmények megelőzésére vonatkozó intézkedések megtervezése és végrehajtása is. 3.7.6. A Nb.tv. 6.§ a KFH feladatait sorolja fel. A felsoroltakon túl a KFH feladatrendszerét az alábbiakkal kellene kiegészíteni. 3.7.6.1. közreműködés: a Magyar Honvédség nemzetközi feladatai, tevékenysége előkészítésében, megtervezésében 3.7.6.2. koordináció: a Magyar Honvédség nemzetközi feladatai során keletkezett, továbbá a hivatalos nemzetközi kapcsolatok – fegyverzetellenőrzés, cserelátogatások, konferenciák, tanfolyamok, közös gyakorlatok, stb. - során keletkezett információk összegyűjtése, feldolgozása és a felhasználók részére történő rendelkezésre bocsátása 3.7.6.3. kapcsolattartás és együttműködés: a NATO, valamint a szövetséges országok illetékes szervezeteivel, részvétel a közösen meghatározott feladatok végrehajtásában. 3.7.5. A Nb. törvényhez kapcsolódó további általános gondolatok 3.7.5.1. Az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak felsorolásában feltűnően sok a párhuzamosság A párhuzamosság azonban ebben az esetben elkerülhetetlen. Az egyes szolgálatok, de még inkább az információszerzésben közvetlenül résztvevő munkatársak nem tudják, nem is tudhatják, hogy a társ-szolgálatok milyen információkkal rendelkeznek. Ilyen esetben a helyes lépés a kérdéses információ megszerzése. Éppen ezért lehetetlen, de kimondottan káros is lenne adminisztratív úton szabályozni, korlátozni, hogy ki, mikor mit ne derítsen fel vagy hagyjon figyelmen kívül. Azzal, hogy a törvény minden egyes nemzetbiztonsági szolgálat részére külön felsorolja azokat a feladatokat is, melyek azonosak, vagy értelemszerűen közel állnak egymáshoz, azt a szemléletet képviseli, hogy az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok önállóan, egymástól függetlenül teljesítik feladataikat. A koordinált együttműködés szemléletét az szimbolizálná, ha az azonos vagy értelemszerűen egymáshoz közelálló feladatokat egy közös felsorolás mutatná be azzal a kitétellel, hogy az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok ezeket a feladatokat saját működési területükön, sajátos rendező elveik és módszereik alkalmazásával hajtják végre. Ezt követhetné az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok egyedi feladatainak felsorolása. Ebben az esetben tisztán meg lehetne határozni a feladatokat, és nyilvánvalóvá válna az a szükséglet, hogy az azonos, vagy egymáshoz közelálló feladatok végrehajtását egy koordináló funkciót ellátó szervezetnek kellene összefogni. 3.7.5.2. A hír és információs anyagok szervezett feldolgozásának szükségessége, tudásbázis létrehozása. Nagyon fontos lenne annak tudatosítása, hogy hírszerző tevékenység mindig valamilyen meghatározott – politikai, katonai, gazdasági, pénzügyi, tudományos, nemzetbiztonsági, bűnügyi, stb. - szakterületről származó információs igényhez, szükséglethez kötődik. Az egyes szakterületek információinak megszerzéséhez a szakmai ismeretekből kiinduló, szakmailag megalapozott módszerekre van szükség. Ahhoz, hogy a személyes kapcsolattartás során szakmailag, tartalmilag megalapozott kérdéseket tudjunk feltenni, hogy saját magunkat egyenrangú partnerként elfogadtassuk vagy a megszerzett információ elsődleges értékelését elvégezzük, megalapozott, az Várhalmi Miklós

2003.09.21.

15/40

adott szakterülethez kötődő ismeretekre, jártasságra és gyakorlati tapasztalatokra van szükség. Az elmúlt 10-15 év során a kapcsolatok építése, az információk információs hálózatokon keresztüli elérhetősége, az információs hálózatok sokoldalú felhasználhatósága és így az információk megszerzése is szinte korlátlanná vált, hatékonysága pedig az információ megszerzésében résztvevő munkatársak szakterülethez kötődő ismereteitől függ. Ez tehát azt jelenti, hogy az igények, szükségletek, továbbá a feladatok végrehajtása – ebből következően a végrehajtás, az információ megszerzésnek módszerei is és a megszerzett információk elsődleges elemzése, értékelése is az adott szakterülethez kötődő ismeretek függvénye. Az egyes szakterületeken beszerzett információk egymást kiegészítik, módosítják, árnyalják, vagy esetenként akár ellentmondóak is lehetnek. Ezért szükség van egy olyan értékelő, elemző szervezetre, mely az egyes szakterületekről beérkezett információkat, koordinálja, összegezi, feldogozott formában a politikai, katonai döntéshozók rendelkezésére bocsátja, illetve a feldolgozott információk alapján további feladatokat határoz meg. Politikailag, társadalmilag teljesen érthető, hogy a törvény egyik alapvető motívuma az állampolgári szabadságjogok védelme, az esetleges visszaélések megakadályozása. Ezért a törvény, mindenekelőtt a titkosszolgálati módszerek alkalmazására koncentrál, ennek következtében információszerzés-centrikus, és aránytalanul keveset foglalkozik az információigény, az információszerzési feladatok meghatározásával, a feladatok megosztásával az egyes információszerző szervek között, a feladat-végrehajtás feltételeinek biztosításával, az elemző értékelő munkával szemben támasztott követelményekkel valamint az információ felhasználásával. Márpedig napjainkban a hírszerző tevékenység területén nem az információk megszerzése a fő probléma, hanem a nagytömegű információból a releváns információk kiválasztása, értékelése, elemzése, felhasználása, illetve annak a tudatosítása, hogy a hatékony információszerző tevékenység kiinduló alapja a rendelkezésre álló információk adekvát feldolgozása. Erre vonatkozóan a törvény 11.§ 6. pont és a 29.§ tartalmaz ugyan utalást, de valójában jelentőségének, fontosságának megfelelően, vagy inkább az azt megközelítő formában csak a törvény indoklásának a 10-13.§ magyarázó része fejti ki a koordinált elemző, értékelő és döntés-előkészítő munka indokoltságát. Ezen a helyen szó esik egy erre a célra létrehozott intézményről is, mely azonban – ismereteink szerint - nem létezik, illetve nem vagy csak formálisan működik. Az a kitétel, hogy „a szervezet konkrét működtetése a mindenkori kormányzat felépítéséhez és működéséhez igazodik”, lehetővé teszi az önkényes értelmezést a szervezet működtetésének, jelentőségének, fontosságának vonatkozásában. 3.7.5.3. A szolgálatok központilag koordinált tevékenységének szükségessége 3.7.5.3.1. A központilag koordinált tevékenységre azért is szükség van, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok operatív tevékenységük során érinthetik, átfedhetik vagy keresztezhetik egymás működési- és feladatterületeit. Ennek lehetnek negatív következményei, ami az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok közötti kompetencia vitához vezet, de lehet egy, a feladat természetéből eredő szükségszerűség, amikor az egyes nemzetbiztonsági szakterületek speciális képességeinek együttes alkalmazására van szükség. 3.7.5.3.2. A nemzetbiztonsági szolgálatok közötti központilag koordinált együttműködés szükségességét a nemzetközi tapasztalatok is messzemenően alátámasztják, illetve bizonyítják, hogy az elmúlt időszak jelentősebb politikai baklövései, az indokolatlan veszteségekkel járó és nem elegendő információ birtokában előkészített katonai műveletek, a terrortámadások megelőzésnek sikertelenségei a különböző területekért Várhalmi Miklós

2003.09.21.

16/40

felelős szolgálatok közötti elégtelen együttműködésre vezethetők vissza. További érvek, tevékenységi területek – a teljesség igénye nélkül - a nemzetbiztonsági szolgálatok központilag koordinált tevékenysége mellett: 3.7.5.3.2.1. a politikai, nemzetbiztonsági és katonai döntéshozók által meghatározott politikai, nemzetbiztonsági és katonai célkitűzések információ – szerzési – igényeinek, szükségleteinek, feladatainak és a feladatok prioritásának folyamatos meghatározása, az információszerzési feladatok feltételeinek biztosítása 3.7.5.3.2.2. a politikai, nemzetbiztonsági és katonai döntés-előkészítés támogatása más forrásokból be nem szerezhető, feldolgozott, értékelt információk adásával, szolgáltatásával 3.7.5.3.2.3. az összes többi állami intézménynél, hivatalnál beszerezhető, a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó információk összehangolása, koordinált értékelése, feldolgozása 3.7.5.3.2.4. az információszerzés irányelveinek kidolgozása 3.7.5.3.2.5. koordináló szerep a politikai, nemzetbiztonsági és katonai döntéshozó szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok között 3.7.5.3.2.6. részvétel a nemzetbiztonsági szolgálatok működése jogi szabályozásának kidolgozásában; 3.7.5.3.2.7. részvétel a nemzetbiztonsági szolgálatok adminisztratív és támogató tevékenysége feltételeinek megteremtésében 3.7.5.3.2.8. a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének, forrásainak, módszereinek, elemző-értékelő eljárásainak védelme illetéktelen nyilvánosságra hozataltól vagy hozzáféréstől 3.7.5.3.2.9. a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttműködésének koordinálása, és közreműködés az azt megalapozó egyetértési memorandumok elkészítésében. 3.7.5.4. A nemzetbiztonsági törvény rendszeres aktualizálásának szükségessége. A Nemzetbiztonsági Törvény létrejötte egy hosszadalmas egyeztetési folyamat eredménye volt. A törvény értéke létrejöttén túl mindenekelőtt az, hogy megfogalmazza a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszerét és kodifikálja jogaikat és kötelességeiket. Az időközben bekövetkezett változások óhatatlanul megkövetelik a törvény korszerűsítését, felfrissítését, továbbfejlesztését, de legalább ilyen fontos a korábbi értékek megőrzése is. Nem lehetséges azonban az összes felmerülő problémát egyszerre megoldani. A törvény korszerűsítése akkor hatékony, akkor tölti be szerepét, ha nem egy egyszeri akció, hanem egy folyamat formájában történik. A fentiekben a teljesség igénye nélkül vetettünk fel néhány gondolatot, éppen azért, hogy jelezzük a változtatások folyamatjellegét, annál is inkább, mert a javasolt változtatások esetleg további változtatásokat generálnak. A felvetett gondolatok is csak mintegy egységes folyamat részeiként értelmezhetők. Nem arról van szó tehát, hogy, ami eddig történt az alapvetően hibás lenne vagy, hogy akik csinálták hibáztak, tévedtek, hanem arról, hogy a működő rendszereket folyamatosan felül kell vizsgálni, és a változások figyelembe vételével módosítani, fejleszteni, korszerűsíteni kell. (Szemben azzal a magyar szokással, hogy nem fejlesztünk, hanem minden előzőt megtagadunk, majd jobb híján kitaláljuk és folytatjuk ugyanazt.) Annak következtében, hogy a törvény lényegében véve átfogó jellegű, szinte mindenre van utalás benne, lehetővé válik, hogy az itt említett, illetve a továbbiakban szükségessé váló módosítások túlnyomó többsége végrehajtási utasítások vagy egyéb, alacsonyabb szintű, nem politikai szinten jóváhagyható rendelkezésekben kerüljenek megfogalmazásra (kormányrendelet, miniszteri rendelet, főigazgatói utasítások, stb)

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

17/40

3.8. A nemzetbiztonsági törvényhez közvetetten, a Szolgálatokhoz közvetlenül kapcsolódó javaslatok 3.8.1. Általános témák 3.8.1.1. A Szolgálatainkat érintő kérdéseknél, módosításoknál minden esetben vizsgálni kell a NATO és az EU idevonatkozó ajánlásait. Várható viszont az, hogy az egyes nemzetek belső, hírszerzésére és elhárítására vonatkozóan semmi olyant nem találunk, ami az ilyen vonatkozású nemzeti érdeket sérti vagy érezhetően korlátozza. Minden szövetség vigyáz arra, hogy főleg az ilyen vonatkozású nemzeti érdekek ne oldódjanak fel a szövetségekben. 3.8.1.2. Magyarország komplex védelmi struktúrájának és költségvetésének felülvizsgálata. Az ország védelmi költségvetés hányad keretének sokkal hatékonyabb felhasználása lenne elérhető, ha a teljes és komplex védelmi struktúrát (fegyveres erők és rendvédelmi szervek) felülvizsgálnánk és átalakítanánk a mai kor igényeinek. 3.8.1.3. A Szolgálatok vezetését, irányítását, működtetését sokkal határozottabbá, keményebbé és szigorúbbá kell tenni. Egyrészt azért, mert fellazultak, kissé liberalizálódtak, lelassultak, hatékonyságuk romlott. Másrészt azért, mert a bel- és külföldi nemzetbiztonsági kockázatok, veszélyforrások jelleg is „látensséggel párosulva is keményebb”, ami még fokozódni fog. Harmadrészt a komplex ráfordítási és ezen belül a költségvetési hatékonyság és eredményesség kívánnivalót hagy maga után. Ide tartozó gondolat, hogy bár a nemzetbiztonsági törvény keretein belül kell mozognunk, mégis a Hivatalok vezetőinek államtitkári jogállása és a Szolgálatokat felügyelő és/vagy irányító(?) államtitkár hatáskörei, jogkörei hogyan hierarchizáltak, azaz kellő hatáskörrel, jogkörrel és részben ebből fakadó tekintéllyel rendelkezik-e a vezető? Azt vélelmezzük, hogy ez nem a demokrácia és a hatáskörök „játszótere”, hanem egy igen kemény, összehangolt csapatmunka, amely egy országért van, mellyel szemben sokkal keményebb, szervezettebb, nagyobb „költségvetéssel” rendelkező bűnözői és egyéb ellenérdekelt körök állnak szemben. Nem hivatalosan érződik ezen probléma, amit kezelni célszerű, ha reálisnak ítélhető. 3.8.1.4. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok struktúrája, illetve működésük hatékonysága alapításuk (1990. 03. 01.) óta vitatott. Több koncepció is készült szakmai és politikai megközelítéssel, de előre lépés, alapvetően a Nemzetbiztonsági Törvény kétharmados jellege miatt nem lehetséges. Igaz ez annak ellenére, hogy a mindenkori kormányzat és ellenzék között szakmai alapon a konszenzus megteremthető lenne, de a változtatáshoz szükséges „politikai engedékenység”-re nem lehet számítani. Ugyanakkor a szolgálatok működését valós politikai viták, belső problémák, társadalmi vagy egyéb nyílt támadások nem zavarják. A folyamatos korszerűsítés viszont, a szolgálatok együttes, szervezetenkénti, illetve a rendvédelmi szervezetekkel közös munkájának hatékonysága számos kérdést vet fel. 3.8.1.5. Az öt nemzetbiztonsági szolgálat működésében már a törvény által is „kódolt” átfedések vannak. Az öt nemzetbiztonsági szolgálat működésében már a törvény által is „kódolt” átfedések vannak, amelyek a két hírszerző és a két biztonsági szolgálat közti rivalizálást eredményezik és költségvetési szempontból, éppen az átfedések miatt többlet-kiadást jelentenek. Ez a kérdés csak akkor lenne Várhalmi Miklós

2003.09.21.

18/40

rendezhető, ha a mindenkori irányító miniszterek nem az alájuk rendelt szolgálatok érdekeit, hanem a kormányzati információs-biztonságiköltségvetési szempontokat vennék figyelembe. Lényeges előrelépést jelenthetne az is, ha a Nemzetbiztonsági Kabinet töltene be koordináló szerepet, illetve a kabinet mellett vagy miniszterelnök környezetében (MeH) létrehozni egy olyan kb. 5-10 főből álló elemző és feladatszabó nemzetbiztonsági munkacsoportot, amely összegyűjti a legmagasabb vezetői szint tájékoztatására alkalmas információkat, elemzi ezeket, tájékoztatja a megfelelő vezetési szinteket, majd a felmerülő igények alapján, célirányosan feladatot szab az egyes Hivataloknak, kiküszöböli az átfedéseket, párhuzamosságokat (a briteknél jó példát találunk erre). 3.8.1.5.1. A Miniszterelnök vagy a Kancellária miniszter közvetlen környezetében létrehozandó szerveződésről A létrehozás jogalapját a nemzetbiztonsági törvény és a törvény indoklása is megadja: 3.8.1.5.1.1. 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról: „11§. (6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés előkészítést támogató munkát.” 3.8.1.5.1.2. 1995. évi CXXV. törvény indokolása a nemzetbiztonsági szolgálatokról (A Nemzetbiztonsági Szolgálatok irányítása és vezetése című fejezetben a 10-13. §-hoz): „A minisztereknek lehetőségük van arra, hogy irányítási jogkörükben rendeletet, normatív utasítást adjanak ki, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladatot határozzanak meg, illetve egyedi ügyekben is adjanak utasítást.” „A miniszterek hagyják jóvá a nemzetbiztonsági szolgálatok legfontosabb belső szabályzatait; ellenőrizhetik a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működését, hatékonyságát, illetve a meghatározott feladatok végrehajtását.” „A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az állami szervektől származó, a nemzetbiztonságra vonatkozó információkkal kapcsolatos elemző és döntés-előkészítő munkát. Feldolgozhatatlan és átfoghatatlan mennyiségű információ zúdul napjainkban a döntéshozókra, ami már a hatékonyságot veszélyezteti. Az információk összesítése, egybevetése és elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzet biztonságát alapvetően érintő döntések valós folyamatokra támaszkodva, megfelelő előkészítés után, időben szülessenek meg. Az intézmény (tevékenység) kialakítására a fejlett demokráciák ez irányú tapasztalatainak felhasználásával került sor; a szervezet konkrét működtetése a mindenkori kormányzat felépítéséhez és működéséhez igazodik.” Ez lehetőséget ad sok mindenre, amit ki kell használni, ha van hozzá ország és kormányérdekből felismert valamint elég erős politikai akarat, szándék. 3.8.1.5.1.3. Alapelv, hogy a Szolgálatokkal kapcsolatos változásokat „kívülről” sokkal célszerűbb befolyásolni, mint „belülről”. Ezt egyrészt alátámasztja az a „bölcsesség”, hogy „senki nem lehet próféta a saját hazájában”, másrészt „egyféle farkas vakság”(azaz egy szervezet belső megszokottsága „csőlátóvá” teheti a belül lévőket, a szakmaiságuk értékei mellett is), harmadrészt meghatározó befolyásoltságot jelent a megélhetést biztosító munkahelyet érintő változások kezdeményezése, fogadtatása, végrehajtása a „belül” lévőknek. A funkcióját meghatározó Várhalmi Miklós

2003.09.21.

19/40

elnevezése szerint a csoport lehetne, nemzetbiztonsági jelzővel ellátva: önálló szervezeti egység, koordinációs iroda vagy hivatal vagy csoport, elemző és/vagy értékelő és feladatszabó vagy koordináló munkacsoport, stb. Tehát a csoport fő funkció választéka: tanácsadó, koordináló, értékelő-elemző, feladatszabó. A vezetője nemzetbiztonsági (fő)tanácsadó vagy miniszteri biztos is lehetne. Mindezekre szinte minden országban van nemzetközi példa! 3.8.1.5.1.4. Megvizsgálandó az is, hogy egy megfelelően, azaz szinte alapjaiban és létszámilag szinte teljesen átalakított, átnevezett, a közvetlen kancellária miniszterhez tartózó SZEBEKK legyen az új koordináló, elemző, értékelő, feladatszabó, tanácsadó, stb. szervezet. Ennek egyik változat lehet az is, hogy a megváltozott SZEBEKK legyen a koordináló, feladatszabó és emellett lesz egy nemzetbiztonsági értékelő-elemzőtanácsadó (munka)csoport. 3.8.1.5.2. Felül kell vizsgálni az ország jelenleg érvényben lévő Nemzeti Biztonsági Stratégiáját. 2002-ben a külügynél indították el az új Nemzeti Biztonsági Stratégia című anyag elkészítését, mely vagy még készül vagy már elkészült. Ezen anyagnak a készítését át kellene venni a MeH-hez és megfelelő szakembercsoporttal kidolgoztatni. Amennyiben már elkészült, úgy feltétlenül és meghatározóan nemzetbiztonsági szemlélettel is át kell nézni valamint véleményezni, mert az ország biztonságát befolyásoló, veszélyeztető kockázati elemek súlyozása és szerkezete 1990 óta jelentősen megváltozott, különös tekintettel a többszörösen fedett, jelentős nemzetközi forrásokkal támogatott, „nem egyenruhával és fegyverrel” kezelhető fenyegetettségekre. Donald H. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szerint: „A bizonytalanság világában, amelyben az ismeretlen, a bizonytalan, a láthatatlan, a váratlan ellen kell megvédeni magunkat.” A Nemzeti Biztonsági Stratégia témájú anyagot két MSZP vonatkozású szakmapolitikai csoport is elkészítette már első verzióban, melyekből egyegy példányt mellékelek azzal a szándékkal, hogy értékeiket feltétlenül hasznosítani kellene. Természetesen mindehhez az előző, FIDESZ kormány ilyen témájú és kormányhatározattal elfogadott anyagát is hasznosítani lehet bizonyos mértékig (vannak benne használható részek is). Ezen anyag mellékletét képezi egy három fő fejezetből álló melléklet, mely kb. 70 oldal. 3.8.1.5.3. El kell készíteni a Nemzetbiztonsági (Szolgálatok) (rész)Stratégiát. Amennyiben az előző pontban érintett anyag már készül vagy már valamilyen formában elkészült, úgy erre az ideiglenes vagy véglegesített anyagra alapulva mielőbb el kell készíteni a Nemzetbiztonsági (Szolgálatok) Stratégi(áj)át, egyértelműben a titkosszolgálati stratégiánkat is, mint részstratégiát. Ebből kiindulva célszerű meghatározni a Nemzetbiztonsági Szolgálataink tevékenységét, működését, hatékonysági mutatóit, a nemzetbiztonsági törvény keretein belül. Egy ilyen alapelv csomag, egy ilyen kiinduló illetve támpont komplexum nélkül nem nagyon lehet érdemben kiindulási alapot adni, viszonyítani, értékelni, célokat, feladatokat szabni. Kapcsoltan megvalósítható az önálló nemzeti érdekek érvényesítése céljából egy átfogó, a korszerűsítés célját kitűző felülvizsgálat a teljes nemzetbiztonsági működés területeire. A Nemzetbiztonsági (Szolgálatok) Stratégiája - hoz is rendelkezünk már előkészítő anyagokkal, amelyeket szintén ezen anyag mellékleteként csatoltam (kb. 20 oldal).

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

20/40

3.8.1.5.4. A polgári és katonai szolgálatok hatékonyabb együttműködtetése A polgári és katonai elhárító és hírszerző szolgálatainkat a szakmai hasonlósági elv alapján úgy kellene működtetni, hogy az indokolatlan átfedések, beruházások, stb csökkenjenek és az együttműködések folytán hatékonyságuk nőjön, ennek lehetőségei: 3.8.1.5.4.1. a hírszerzési és elhárítási tevékenységnek és feladatoknak közös munkaprogram polgári és katonai valamint közös címkézésekkel 3.8.1.5.4.2. egy hírszerzői és egy elhárítói elvi irányítói vagy koordinátori személy, aki napi kapcsolatot tart a polgári és katonai vonallal 3.8.1.5.4.3. közös feladatok és akciók 3.8.1.5.4.4. a legcélszerűbb munkamegosztás kialakítása 3.8.1.5.4.5. közös beszerzések és célszerű fellépések 3.8.1.5.4.6. a gyors információcsere és az operatív együttműködés biztosítása 3.8.1.6. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működésében is elfordulnak átfedések, illetve koordinációs zavarok. Az IH is foglalkozik a szervezett bűnözéssel, a gazdaságbiztonsággal és a terrorelhárítással. A gyakorlatban nem mindig valósul meg a határon túl és belül elv szerinti különválás, nem beszélve a nemzetközi együttműködésben jelentkező „kettősségi” problémáról. Az NBSZ technikai fejlesztései mellett a másik két szolgálat is végez operatív technikai fejlesztéseket, illetve az eszközparkok közti átfedés nem minden esetben indokolt, (ez főként az NBSZ sokirányú leterheltségéből adódik). 3.8.1.6.1. A Szolgálatok munkamegosztását felül kell vizsgálni és megfelelően határozott koordinációval egyértelművé tenni, például a főigazgatói testületen keresztül vagy egyéb módon: önálló nemzetbiztonsági koordinációs iroda 3.8.1.6.2. Létrehozni az egyes Hivatalok között egy olyan információs rendszert (átjárható nyilvántartási rendszert), mely segítségével megakadályozható, hogy egy emberre ne 2-3 Szolgálat dolgozzon egy időben és indokolatlanul, illetve ha egy Szolgálatnak szüksége van valakire, akkor megkapja a másik Szolgálattól a megfelelő információt. 3.8.1.6.3. Átvilágítani a Szolgálatokat és szükség esetén megszüntetni azokat a szervezeti egységeket, melyekre nincs szükség, vagy megerősíteni azokat, melyek az adott politikai helyzet miatt megerősítésre szorulnak. A létszámcsökkentéseket ne százalékos irányelvek, a "fünyíró-elv" alapján hajtsák végre, hanem a fenti átvilágítás eredményét figyelembe véve. 3.8.1.6.4. Éves munkaprogramokat kell készíttetni és ezeket harmonizálni egymással, amennyibe nincs még ilyen vagy ennél jobb megoldás. Ezek a munkaprogramok egyrészt a törvényi szabályozások alapján, a végzendő tevékenység elemeket tartalmazzák, a kormány kiszolgálását, az államközigazgatás ellátását, a civil szféra kapcsolódásait, nemzetközi kapcsolatokat, stb. 3.8.1.7. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok társadalmi megítélése. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok társadalmi megítélése jelentősen elmarad a szolgáltató állami intézményrendszer minden egyes szervétől elvárható szinttől. Ez különösen azzal magyarázható, hogy bár parlamenti viták nem folytak a témakörben, a Nemzetbiztonsági Bizottság közvéleménybefolyásoló nyilatkozatai pedig kifejezetten pozitív hangvételűek voltak, de a média többször is inkább negatív képet formált (pl. ügynöktémáknál, az iraki háborút megelőző taszári híradásokban, egy szír állampolgár kiutasítása, a K&H Equitis problémában, valamint a gazdaságbiztonság kapcsán felbukkant információkban). Érzékelhetően csökkent a szolgálatok általános tekintélye az Várhalmi Miklós

2003.09.21.

21/40

államigazgatási szervek körében is, különösen az előző kormányzati ciklus alatti látványosabb és az állami, valamint a gazdasági szervezetek belső biztonsági helyzetében történt javulása összefüggésében. 3.8.1.7.1. Egy tárcaközi bizottság vagy más szerveződés formájában rendszeres kapcsolatot kell tartani a minisztériumokkal, hatóságokkal, más érintett szervezetekkel. Ez lehetőséget adhat az igények és szolgáltatások(kínálat) összhangjának folyamatos kezelésére is. 3.8.1.7.2. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról összességében elmondható, hogy az elmúlt egy évben sokszor indokolatlanul kerültek reflektorfénybe és társadalmi, illetve politikai megítélésük inkább csökkent a korábbi évekhez képest. A szolgálatok nemzetközi megítélése részben erősödött, ami az iraki háborúval kapcsolatos műveletekkel és az EU-tagságból adódó szorosabb kapcsolatépítésből, ugyanakkor műveleti lehetőségeink, a korábbiakhoz képest önzetlenebb, egyes esetekben vitatható célú, átengedéséből adódik. 3.8.1.7.3. A szolgálatok hatékony működését, általános megítélését gyakran hátrányosan befolyásolják olyan politikai s egyes esetekben szakmai nyilatkozatok, amelyek következtében ügyek kerülnek nyilvánosságra (pl. iraki együttműködés, szíriai állampolgár kiutasítása), vagy a szakszerű eljárás indoklása tűnik magyarázkodásnak (pl. neonáci csoport rendezvénye). A nyilatkozatok általában is túl gyakoriak, sokszor politikai célokat és nem a felvilágosító tájékoztatást, illetve a megelőzést szolgálják. 3.8.1.7.4. Meg kell tervezni a szakmapolitikai terület média programját, melyben lehetnek a nyilvánosságra is tartozó, „napi” eseményeknek megfelelően „kötelező” megjelenések, megszólalások és lehetnek a Szolgálatokat, azok munkáját rendszeresen bemutató, népszerűsítő műsorok, megfelelő közönségkapcsolatra alkalmas személyiségekkel (jó példa erre az angoloknál volt, MI6). Sőt nem elképzelhetetlenek (nemzet)biztonsági, biztonságpolitikai fórumok is, mint például a Közgazdaságtudományi Egyetemről közvetített tárcatükör műsor. Esetleg a telefon tanú mintájára egy-két ingyenes telefonvonal működtetésével nagyobb nyilvánosság megteremtése. 3.8.1.8. Az előzőek figyelembevételével a nemzetbiztonsági szolgálatok zavartalan és szakszerű működésének bemutatására, a személyi állomány megbecsültségére és szakmai támogatására kell helyezni a hangsúlyt. 3.8.1.8.1. Mind a három szolgálatnak legyen a tevékenységüket bemutató internetes honlapja (jelenleg csak az NBH, az IH és a KFH rendelkezik ilyennel, de több gondoskodást kell fordítani ezekre is.) 3.8.1.8.2. Időnként kerüljön sor háttér beszélgetésre a sajtó képviselőivel és keresni kell a lehetőséget a szolgálatok bemutatására különböző rádió, illetve televízió műsorokban, illetve újságcikkekben. 3.8.1.8.3. A kormányzati szerveket segíteni kell az EU biztonsági követelményeinek megtanulásában, személyi és technikai felkészítésében. 3.8.1.8.4. Hatékonnyá és bemutathatóvá kell tenni a szolgálatok és a rendvédelmi szervek együttműködését (pl. schengeni felkészülés, közös EU- kül- és biztonságpolitikai megfelelés). 3.8.1.8.5. Keresni kell az új kihívások, főként az infokommunikáció, a gazdaságbiztonság és az ökológia veszélyek terén a szolgálatok feladatait és az illetékes hatóságokkal való együttműködésének a formáit. 3.8.1.8.6. Támogatni kell a szolgálatok technikai fejlődését és az állomány szakmai színvonalának emelését. 3.8.1.8.7. Élni kell az állomány kiemelt teljesítményt nyújtó tagjainak akár állami szintű elismerési lehetőségével.

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

22/40

3.8.1.8.8. Gyakoribbá kell tenni a szolgálatok parancsnoki állományának az illetékes kormányzati vezetőkkel (miniszter, államtitkár) történő értekezletét. 3.8.1.8.9. Legyen lehetősége a Szolgálatok állományának lehetősége a kancellária miniszterhez vagy nemzetbiztonsági főtanácsadójához bejelentkezni vagy fogadónap szerűen találkozni. 3.8.1.8.10. A Szolgálatoktól kikerült illetve eltávozott és erre igényt tartó munkatársak összefogására, sorsuk követésére, programok szervezésére létre kellene hozni például a Magyar Hírszerzők és Kémelhárítók Országos Szövetségét(egyesület, klub, stb formában). A téma sajátsága, érzékenysége, jellege miatt alaposabb körbejárást igényel, de szakmapolitikai előnyei is lehetnének. Egy gondolatkísérletnyi anyagot mellékelek, mely még 2002. augusztusából származik (kb. 2 oldal). Megjegyzés: azóta 2003.05.26.-án megalakult a Hírszerzési Tanulmányok Társasága, melynek jelentős mértékben ezen anyagomra, annak alapötleteire épül, de nem tölti be ugyanazon szerepet, mivel például nem foglalkozik a kémelhárítók (NBH) és az NBSZ érintett munkatársaival. 3.8.1.8.11. A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjához hasonlóan létre kell hozni egy tudományos nemzetbiztonsági kutató „műhelyt”, melynek célja a vonatkozó tématerületeknek a nemzetközi kitekintésű és színvonalú hátteret biztosítani. A szerveződés elhelyezésének lehetséges területei: a Szolgálatok környéke vagy a nemzetbiztonság oktatásával foglalkozó egyetemi, főiskolai oktató központok vagy más erre alkalmas politikai-történeti kutatóbázis. Ehhez kapcsoltan ki kell alakítani egy nemzetbiztonsági szakértői névsort, amely biztosíthatná egyes kérdések, döntések, ügyek esetén a bevonás lehetőségét. 3.8.1.9. Új, komplex, nemzetközi színvonalú felvételi és rendszeres állomány ellenőrzési rendszer. A szolgálatok teljes, a főigazgatókat is beleértő állománya komplex felvételi és rendszeres ellenőrzési módszerét felül kell vizsgálni és képességvizsgálati, szellemi és fizikai, nemzetbiztonsági aspektusú, stb szempontok alapján újat, a lehető legkorszerűbbet, a széleskörű nemzetközi gyakorlatot is figyelembe vevő (nem csak amerikai és/vagy nem csak német), a mai kor szellemének megfelelőt kell kidolgozni és bevezetni. Ezzel a kontraszelektálódás, a célszerűtlen elnőiesedés (az NBH-nál állítólag már kb. 40%), meggátolható. 3.8.1.10. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek belső elhárítási szervezeti egységeinek munkáját sokkal szorosabban kellene kezelni. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek(mindet beleértve) belső ellenőrzési, belbiztonsági, belső elhárítási szolgálataik illetve szervezeti egységeik munkáját sokkal szorosabban kellene kezelni az alábbiak érdekében, az alábbiak szerint: 3.8.1.10.1. 1990 óta megváltoztak a biztonsági kockázatok, fedettek, összetettek, kiszámíthatatlanabbak és emiatt, hatásuk méreteit tekintve veszélyesebbek is lettek. 3.8.1.10.2. a rendvédelmi szervek munkatársai a legnagyobb biztonsági kockázati tényezők, a leggyengébb láncszemek, mivel szubjektumok, így megváltozhatnak és befolyásolhatók 3.8.1.10.3. a belbiztonsági szervezetek az egyes (rendvédelmi) szervezetek, minisztériumok, főhatóságok, stb vezetőihez tartoznak, ezért minden szervezetnek megvan az elkülönült, önálló, saját felfogása, szokása, kezelési módszere, értékítélete, ami igen eltérő is lehet. A mai élet „keményebb” kockázatai miatt is célszerűbb lenne ezen belbiztonsági szervezetek működtetését egységes szemlélettel és ezzel az egyes

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

23/40

szervezetek vezetőit is ellenőrizve kezelni, azaz az alábbi változatok egyike vagy kombinációi javasoltak: 3.8.1.10.3.1. összevonni valamennyi fegyveres erő és rendvédelmi szervezet belbiztonsági szolgálatát egy központi szervezetbe és a miniszterelnök közvetlen vagy közvetett hatáskörébe utalni, hogy ne „letisztított” információkat kapjon csak, mely igen kockázatos is lehet! 3.8.1.10.3.2. a MeH keretében a jelzett kör belbiztonsági szervezetétől minden jelentést és jelzést párhuzamosan bekérni, a felettese mellett. A belbiztonsági irányítói körnek rendszeresen munkamegbeszéléseket tartani, célokat, szándékokat, feladatokat koordinálni. Ezzel megindul egy valós kontroll és célszerű kommunikáció, kapcsolat, ami jelzés mindenki számára. 3.8.1.10.3.3. egyéb variációk 3.8.1.10.3.4. ez a kvázi központosítottabb belbiztonsági szervezet vagy módszer kaphatna olyan megbízást is, hogy a szolgálatok együttműködését, hatékonyságát, komplexebb feladatellátását is ellenőrizze a sajátos eszközeivel és lehetőségeivel. Így fel lehetne tárni a fedett, lappangó problémákat, személyi kérdéseket, a Szolgálatok eredményességét kedvezőtlenül befolyásoló jelenségeket, hatásokat. Egy ilyen jelzőrendszer mindenképp a kormánystabilitást segítené elő. 3.8.1.10.3.5. A belbiztonság költségei jelentősen csökkenthetők lennének, például azzal az aprósággal is, hogy a (nemzet)biztonsági ellenőrzést nem csinálná meg minden szolgálat külön-külön, amennyiben például egy személy többnél is foglalkoztatva van, mivel ma ez a gyakorlat. Ugyanis egy közös nyilvántartással ez egyszeresen is megoldható lenne. 3.8.1.11. Az államigazgatási és közigazgatási adatbázisok fokozottabb védelme.

informatikai

rendszerek

és

3.8.1.11.1. Az államigazgatási és közigazgatási informatikai rendszerek és adatbázisok igen sérülékenyek különböző jellegű és szintű informatikai visszaélésekkel és támadásokkal szemben. Egységes szemléletű, kezelésű megoldást igényelnek, sokkal határozottabb, meghatározóan rendvédelmi, nemzetbiztonsági szemléletű irányítással, az informatikai aspektus másodlagossága mellett. Ezzel kapcsolatban egy részletesebb anyagot már átadtam (kb. 4 oldal). 3.8.1.11.2. A MeH Informatikai Koordinációs Iroda Informatikai Tárcaközi Bizottsága több hasznos szakmai anyagot készített az előző években, így többek között az Informatikai Rendszerek Biztonsági követelményei című kb. 200 oldalas ajánlást (1996-ban, mely természetesen aktualizálásra szorul). 3.8.1.11.3. a MeH-en belül célszerű lenne ezen tématerület éltetése, amennyiben nincs már(még) ilyen szervezeti elem, mivel ezen témának a teljes államés közigazgatást átfogó jellege miatt ezen szinten van a helye. 3.8.1.12. Az előző témához kapcsolhatóan ma az állam és szolgálati titkok fizikai védelmének helyzete 3.8.1.12.1. A szolgálati titok mindent átfogó országos hatáskörű terület Ma a témagazda a Belügyminisztérium, ami a múltnak még megfelelt, de a jövőnek már nem felel meg, mivel átfogóbb személetet, kezelést és érdekeket jelent (pl. MeH vagy más központi szervezet). Egyébként is óhatatlan és természetesnek mondható folyamat, hogy bármelyik relatíve homogén tevékenység összetételű minisztérium alatt van egy téma, úgy arra a sajátos érdekei rátelepszenek, azaz az átfogó, bevonó jelleg nem Várhalmi Miklós

2003.09.21.

24/40

érvényesül megfelelően. Ez a többi, ezen anyagban szereplő és hasonló témára is igaz! 3.8.1.12.2. Az adathordozók kezelése, tárolása, feldolgozása. Magyarországon az állam és szolgálati titkokat tartalmazó adathordozók kezelése több szintű, korszerű szabályozással rendelkezik. Azonban az azok tárolására és feldolgozására szolgáló területek védelmére, illetve a védelem kialakításának módjára vonatkozó minimális követelmények nincsenek központilag szabályozva. Ennek eredményeként egyazon irat, adathordozó különböző példányait, az egyes intézmények más-más fizikai védelmi körülmények – így eltérő védelmi szintek - biztosításával tárolhatják, illetve kezelhetik. 3.8.1.12.3. A titokvédelem 1989 utáni újra szabályozásának törvényi alapját az államtitokról és szolgálati titokról szóló - többször módosított - 1995. évi LXV. törvény adja. Ez amellett, hogy meghatározza az alapfogalmakat, a titok fajtákat, a titkos iratkezelés módját, az ezzel kapcsolatos jogosultságokat, stb., mellékleteiben részletesen tartalmazza – szervenkénti bontásban – a szolgálati és államtitoknak minősülő információk listáját. Az adatok védelmének módjáról a törvény külön nem intézkedik, arra csak a titokbirtokos szerv vezetőjének feladatait és hatáskörét taglaló fejezetben tesz utalást. Az ezzel foglalkozó 19.§ (1) a. pontja szerint a titok birtokos szerv vezetője gondoskodik a……. “minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működtetéséről”. Ez a paragrafus csak a védelemmel kapcsolatos felelősség kérdését tisztázza, annak módját nem. A törvény 25. §-a a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletét a belügyminiszter hatáskörébe rendeli. A törvény alapján a kormány kiadta a 79/1995. (VI.30.) Korm rendeletet a minősített adat kezelésének rendjéről. Ennek a rendeletnek a 27. §-a foglalkozik a minősített adathordozók őrzésével. Ezek az előírások azonban még mindig csak az általánosságok szintjén mozognak és nem adnak tényleges iránymutatást a különböző titkosságú adatok tárolási helyének és védelmének fizikai kialakításához. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kormány rendelet 27. § (7) bekezdésében előírtak – mely szerint számítástechnikai rendszerben minősítette adatok csak rejtjelezve tárolhatók – nem csak itthon, de külképviseleteinken sem kerülnek minden esetben betartásra, egyes esetekben ezzel ellentétes, alacsonyabb szintű állásfoglalások is kerülhetnek kiadásra. (Ebből a szempontból tévedésnek kell tekinteni azt, hogy - normál Windows használatakor - ha csak floppyra történik az anyag mentése, akkor az a gép winchesterén nem lesz megtalálható.) 3.8.1.12.4. Magyarországon ténylegesen hatékony és szigorú, mindenre kiterjedő titokvédelem tulajdonképpen a NATO és Nyugat-Európai Unió iratainak védelménél valósul meg Magyarországon ténylegesen hatékony és szigorú, mindenre kiterjedő titokvédelem tulajdonképpen a NATO és Nyugat-Európai Unió iratainak védelménél valósul meg, a NATO előírások magyarországi életbeléptetésével, illetve adaptálásával (56/1999.(IV.2.) Korm. rendelet). Ennek a tevékenységnek az irányítására és ellenőrzésére hozták létre a hatósági jogkörrel is rendelkező Nemzeti Biztonsági Felügyeletet (NBF). A Kormány rendelet már önmagában is foglalkozik a minősített információ Várhalmi Miklós

2003.09.21.

25/40

fizikai védelemével, melyet az NBF - a kapott jogkörök felhasználásával további pontosításokkal és ellenőrzésekkel tehet, illetve tesz teljessé. A NATO-NYEU előírásokhoz hasonló szintű biztonsági előírásokat tartalmazó Biztonsági Szabályzatot fogadott el az Európai Unió, a 2001/264/EC Tanácsi Döntéssel. Ennek magyarországi adaptációját a 2003. évi LIII. törvény tartalmazza. 3.8.1.12.5. Az előírások alapján látható, hogy az európai integrációs szervezetek a titokvédelemre nagy hangsúlyt helyeznek. Ez nem csak az adminisztratív és szervezeti kérdések pontos szabályozásában, hanem az egyes minősítési fokozatokba tartozó információk részére szükséges fizikai védelem kialakításának központi előírásokban történő részletes rögzítésében is megnyilvánul. Ezek az előírások ezentúl nagy teret szentelnek az elektronikus adatok (számítógépek, számítógépek és hálózatok kisugárzása, stb.) védelmének és külön foglakoznak a lehallgatás elleni védelemmel is. Ezzel szemben a nemzeti minősített adathordozók fizikai védelmének módjáról eddig nem készült egységes szabályozás. 3.8.1.12.6. A fentiek alapján célszerű volna központilag meghatározni a különböző szintű nemzeti minősített adathordozók, illetve információk fizikai védelmének minimális szintjét, illetve módját. Ennek mindenképpen szinkronban kellene lennie a NATO-NYEU és EU előírásokkal és iránymutatásokat kellene adnia a nemzetközi és nemzeti minősített adatokat kezelő szervek részére a különböző adathordozók tárolási és kezelési módjának kialakításához. (pl.: milyen mértékben lehet egységes az irattár, a nemzetközi szervezetek ellenőrzési igényeit és a nemzeti adatok védelmét figyelembe véve, stb.). Az egységes védelmi szabályok kialakítását az is sürgeti, hogy a nemzetközi minősített információk tartalma, illetve azok egy része megjelenhet nemzeti minősítéssel rendelkező dokumentumokban is. 3.8.1.12.7. Fentiek megvalósításához célszerű volna nemzeti minősített információkat kezelő szervek épületeit, illetve a épületrészeit a kezelt és tárolt információ minősítésének megfelelően kategóriákba sorolni. Ezen belül az államtitoknak minősített adathordozókkal foglalkozó helyeknek - a legmagasabb személyi biztonsági ellenőrzéshez hasonlóan – C típusú, illetve C védelmi fokozatú besorolást kellene adni. 3.8.1.12.8. Meg kell jegyezni, hogy a Belügyminisztérium 2000. augusztusában készített egy kormány előterjesztés-tervezetet a vagyonvédelemről, mely rendkívül részletes – műszaki - előírásokat tartalmazott a különböző védelmi szintek kiépítésnek módjáról is. Ez az előterjesztés azonban a közintézmények (oktatási intézmények, sport létesítmények, kórházak, közhivatalok, stb.) és fegyvert, lőszert, kábítószert, biztonsági okmányt, különleges értékeket, stb. tároló, készítő intézmények köztörvényes bűncselekmények elleni védelmével foglalkozott. A szolgálati és államtitkok fizikai védelmének központi szabályozására vonatkozó előírásokat ez a tervezet nem tartalmazott. 3.8.1.12.9. A központi szabályozás szempontjából az állam és szolgálati titok tárolásával és feldolgozásával foglalkozó helyekkel, illetve intézményekkel három csoportra bontva lenne célszerű foglalkozni. 3.8.1.12.9.1. Az első csoportba az ilyen jellegű tevékenységet végző hazai szerveket és szervezeteket kellene sorolni, a fegyveres erők és testületek kivételével. Ezek részére nem csak a klasszikus értelembe vett biztonságtechnika kialakítására vonatkozó előírásokat lenne célszerű Várhalmi Miklós

2003.09.21.

26/40

megtenni, hanem részletesen foglalkozni kellene az építészeti kialakítással és az őrzés feltételeivel is. Külön előírásokat kellene tenni az ilyen jellegű beruházások pályáztatásának, kivitelezésének, dokumentálásának és a berendezések üzemeltetésének biztonsági feltételeire. Ezzel elkerülhetőek lennének azok az esetek, amikor egy kis biztonságtechnikai Kft rendelkezik valamelyik országos hatáskörű hatóság vagy minisztérium valamennyi biztonsági adatával, dokumentációjával és kódjával, azokat ellenőrizhetetlen helyeken és módon tárolva. A Kft, vagy megbízásának megszűnésekor ezek az adatok jobb esetben ismeretlen módon megsemmisítésre kerülnek, rosszabb esetben kidobják, vagy másoknak tovább adják azokat. A megbízó pedig az sok esetben - dokumentáció hiányában - kényszer helyzetbe kerül. 3.8.1.12.9.2. A második csoportba a fegyveres erőket és testületeket célszerű sorolni, önálló szabályozási jogkörrel. Számukra - ha szükséges - a szabályozás céljának megfelelő részletes előírások megalkotása kerülhet előírásra. 3.8.1.12.9.3. Harmadik csoportként a külképviseletekkel kell foglalkozni. Ezt a külképviseletek fokozott környezeti veszélyeztetettsége indokolja. Ez a veszélyeztetettség nem csak az állandó vagy ideiglenes jelleggel megtalálható minősített adathordozókra vonatkozik. Ezért az államtitokköri jegyzék (1995. évi LXV törvény melléklet) 96. pontja alapján államtitoknak minősül a külképviseletek biztonságára vonatkozó valamennyi adat. Ezt az előírást a mai külügyi gyakorlatban rendszeresen figyelmen kívül hagyják. Ennek eredményeként a külképviseletek egy részének pillanatnyi biztonsági helyzete megkérdőjelezhető. 3.8.1.12.9.4. A külképviseletek védelmét alapvetően két részre lehet bontani. Az egyik a minősített adatok tárolására és rejtjelzésre használt helyiségek önálló védelme, melynek kialakítási módja elvileg részletekbe menően szabályozott. A másik rész a külképviseletek és az ott dolgozók védelmét szolgáló általános védelem (behatolásjelzés, video, beléptető, stb.) Ezek kialakítására jelenleg sem műszaki, sem pedig alapelveket tartalmazó előírás nincs, ilyen még belső utasítás szintjén sem került kiadásra, így ezek kiépítése eseti jelleggel, részben a kivitelezőtől függően történik, időnként külső-, esetenként helyi biztonságtechnikai vállalkozások bevonásával. 3.8.1.12.7. A külképviseleteink védelmével kiemelten kell foglalkozni. A fentiek alapján vagy az állam és szolgálati titkok fizikai védelmének kialakítását tartalmazó általános rendelkezés részeként, vagy önálló rendelkezésben mindenképpen szükséges lenne a külképviseleti védelem módjának meghatározására. A külképviseletek esetén kiemelten kellene foglalkozni a tervezés és kivitelezéssel, valamint a dokumentációkkal kapcsolatos biztonsági kérdésekkel. Ennek előkészítésére egy a mostani helyzettel foglalkozó tanulmány szolgálhatna, melynek segítségével fel lehetne tárni azokat a biztonsági szempontból alapvető fontosságú témaköröket, melyek szabályozása elengedhetetlen. A témára vonatkozó felvetések egy külön anyagban mellékelten megtalálhatók (6 oldal). 3.8.1.13. A fedővállalkozások szerveknél.

lehetőségeinek

kihasználása

rendvédelmi

A rendvédelmi szerveknél, ezen belül hangsúlyozottan a nemzetbiztonsági szolgálatoknál a fedővállalkozások alacsony száma miatt felül kell vizsgálni ezen módszer kihasználatlanságának okát és kidolgozni hatékonyabb és Várhalmi Miklós

2003.09.21.

27/40

szélesebb körű felhasználását, mivel a mai kor visszaéléseinek felderítésénél ez az egyik legcélszerűbb eszköz. 3.8.1.14. A Szolgálatok állományának 45 éves korhatárát felül kell vizsgálni. A Szolgálatok állományában felvehető új belépők korküszöbe 45 év, ami igen hátrányos feltétel annak a tükrében, hogy a 45 év feletti tapasztalatra is, megfelelő alkalmasság mellett még igen nagy szükségünk van, hacsak arra gondolunk, hogy a rendszerváltás óta hányan estek indokolatlanul is áldozatul a pártpolitikai váltásoknak. Felül kellene vizsgálni ezen korhatár emelhetőségét, ugyanis a Szolgálatoknál az ésszerűtlen mértékű és jellegű fiatalítás a teljesítmény, a hatékonyság rovására megy. A világon mindenütt maximálisan kihasználják az erre még alkalmas idősebb szakemberek tapasztalatának átadhatóságát. 3.8.1.15. A Szolgálatok szakemberképzési rendszerét felül kel vizsgálni. A szakemberképzést felül kell vizsgálni, államilag elfogadottá tenni, olyan irányba kell fejleszteni, hogy szükség esetén a Szolgálatok "átjárhatók" legyenek és egy rövidebb szakmai átképzés után, szükség esetén, a személyi állomány átcsoportosítható legyen. A Szolgálatok állományának képzésével kapcsolatban az MSZP BPT Nemzetbiztonsági Munkacsoportja ezzel kapcsolatban már átadott egy részletesebb elemző és javaslattevő anyagot, ami ezen anyag melléklete is egyben (kb. 8 oldal). 3.8.1.16. Az állami tulajdon gazdaságvédelmének korszerűsítése. Az állami tulajdon gazdaságvédelmének, az állam működése védelmi lehetőségeinek (tudományos-kutatás, piacszerzés, profittermelési üzleti hírszerzés - elhárítás, pozíció teremtés és információs bázis megalapozás okán, stb.) teljes felülvizsgálata és a korszerűsítés pozícióinak vizsgálata is javasolt. Például: MOL, OTP, Nemzetközi tenderek, az ÁPV RT és a Befektetési Bank portfoliójába tartozó társaságok és a nemzetbiztonsági érdekek összefüggései, stb. Politikai döntést kell hozni a kettős állampolgárságú (vagy idegen állampolgárságú személlyel szoros kapcsolatban álló) személyek biztonsági megítéléséről, alkalmazásuk korlátjairól, területeiről, hozzátartozóik esetleges folyamatos, fokozott ellenőrzéséről. 3.8.1.17. A (polgári) Szolgálatok hatékonyságának növeléséhez szükséges és célszerű feladatkezelések 3.8.1.17.1. A Szolgálatoktól be kell kérni az ez évre és emellett évenkénti bontásban 2005. 12.31.-ig előre látható, tervezett és programozott illetve programozható feladataikat, strukturáltan, feladat kategóriánként és azon belül alkategóriánként illetve feladat elemenként. Ezek elsősorban a nemzetbiztonsági törvényből fakadhatnak, másodsorban az eddigi munkagyakorlatból, harmadsorban az eddig igényelt egyéb feladatokból. 3.8.1.17.2. Ugyanígy be kell kérni a szolgáltatás kínálatukat egy minisztériumi illetve Tárcaközi Bizottsági igénygyűjtéshez. 3.8.1.17.3. Szolgáltatás kínálat és igénygyűjtés a Szolgálatokon kívülről, 2003, 2004, 2005, 2006 vonatkozásaiban: 3.8.1.17.3.1. Szelektíven és differenciáltan meg kell ajánlani a Szolgálatok szolgáltatás kínálatát és egyúttal a Kormány tagjaitól be kell kérni igényeiket a Szolgálatok vonatkozásában, azzal együtt, hogy ebben lehetnek majd nem kimondottan a Szolgálatokat érintő kérdések is. Összességében azért inkább kereslet orientált legyen a rendszer! 3.8.1.17.3.2. Szelektíven és differenciáltan meg kell ajánlani a Szolgálatok szolgáltatás kínálatát és egyúttal a Minisztériumoktól, Főhatóságoktól, Várhalmi Miklós

2003.09.21.

28/40

államigazgatási-közigazgatási szervezetektől, állami cégektől be kell kérni igényeiket a Szolgálatok vonatkozásában, azzal együtt, hogy ebben lehetnek majd nem kimondottan a Szolgálatokat érintő kérdések is. 3.8.1.17.3.3. Szelektíven és differenciáltan meg kell ajánlani a Szolgálatok szolgáltatás kínálatát és egyúttal a civil szervezetektől be kell kérni igényeiket a Szolgálatok vonatkozásában, azzal együtt, hogy ebben lehetnek majd nem kimondottan a Szolgálatokat érintő kérdések is: 3.8.1.17.3.3.1. non-profit szervezetek 3.8.1.17.3.3.2. cégek 3.8.1.17.3.3.3. természetes személyek 3.8.1.17.3.3.4. egyéb 3.8.1.17.3.4. egyéb 3.8.1.17.3.5. megfontolandó, hogy ez az igénygyűjtés részben nyílt is lehet, hiszen ezzel erősíthető a Szolgálatok társadalmi szerepe, súlya, közönségkapcsolata 3.8.1.17.4. A begyűjtött igényeket rendszerezéssel fel kell dolgozni és az arra alkalmasakat feladatokká konvertálni, majd összevetni a Szolgálatok feladatterveivel és harmonizálni azokkal(súlyozás, sorrendezés, ütemezés, költségvonzatok, stb). Ezen feldolgozási folyamatot egy (esetleg többszintű) jól összeválogatott szakértői testület(ek)re, mint döntés előkészítő(k)re kell bízni. 3.8.1.17.5. A Szolgálatok tevékenységének, rövidtávú-középtávú-hosszútávú feladatainak meghatározásánál már célszerű lenne igazodni egy Nemzeti Biztonsági Stratégiára alapuló Nemzetbiztonsági (Szolgálatok) Stratégiára, mint részstratégiára is. Megjegyzem, hogy a közép és hosszú távú fogalmak ezen a területen fenntartással kezelendők, mert a biztonsági folyamatok jellegének változásait rövidtávon lehet prognosztizálni viszonylag pontosan, középtávon kevésbé és hosszútávon legkevésbé. Emiatt is szükségszerűek a gyors, operatív, rugalmas védelmi módszerek, technológiák, melyekhez megfelelőbb jogi, szervezeti, hatásköri, együttműködési, költségvetési, stb megoldások kellenek. 3.8.1.17.6. Nem lehet megkerülni a Szolgálatok különböző szintű vezetőinek komplex alkalmassági minősítését, különös tekintettel egy Nemzetbiztonsági Stratégia megvalósításának eredményessége szempontjából (képzettség, szakmai ismeret-gyakorlat, vezető készség, személyes-emberi tulajdonságok, sokoldalú megbízhatóság, eredmény orientáltság, dinamizmus, együttműködési készség, szakmai elfogadottság, stb). 3.8.2. IH témák 3.8.2.1. Az Információs Hivatal intenzív, az állami intézményekkel és a gazdasági szervezetekkel is, a korábbi időszakoknál jóval aktívabb kapcsolatépítő munkája kezdetben egyértelmű elismerést váltott ki mind az állomány, mind a partnerek körében. Azonban a vezetési koncepció, illetve a műveleti súlypontok egyes elemei még mindig bizonytalanok és az egy évvel korábbi „nyitásnak” egyelőre nincsen hozadéka, azaz a felhasználók nem jutottak olyan mértékű információs többlethez, amilyen várakozás, éppen az egyeztetések alapján alakult ki. A Hivatal széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszere a NATO-n belüli megítélésünket segíti, de információs téren kevés a hozadéka. 3.8.2.1.1. Az előzőekben jelzett tárcaközi bizottság erősítheti a Hivatal célirányosabb, hatékonyabb munkáját is 3.8.2.1.2. A kormány részéről, kiemelten a külügy munkáját is segítendően, strukturált feladatokkal kell ellátni a Hivatalt és nemkülönben a többi Szolgálatot is 3.8.2.2. Az IH vonatkozásában is újra kellene gondolni a teljesítmény mérhetőségét. Ez a kérdés a döntéshozatalhoz felhasználható információk mennyisége és Várhalmi Miklós

2003.09.21.

29/40

minősége, valamint a költségfelhasználás összefüggésében fontos. Át kell gondolni, hogy a jelenlegi irányok mindegyike szükséges-e kül- és biztonságpolitikai hírigényeinket, illetve szövetségi rendszerünket figyelembe véve. Kérdés az is, milyen mértékben vagyunk képesek a magyar gazdaság érdekérvényesítésére a hírszerzés módszereivel, továbbá, hogy a nemzetközi együttműködésben kellő hozadéka van-e a költség és humánerő ráfordításunknak 3.8.2.3. A jelenlegi keretek között folytassa a "polgári" hírszerzést úgy, hogy belső átszervezésekkel fejlessze azokat a területeket, melyek a magyar érdekeket figyelembe véve előtérbe kerülhetnek. 3.8.2.4. A nemzetbiztonsági törvénynek megfelelően, a határon túli politikai, gazdasági hírszerzésre összpontosítson, az információcsere érdekében tartson napi kapcsolatot a KFH-val és az NbH-val. 3.8.2.5. Erősítse jelenlétét a Közép- és Közel-Keleten, Ennek érdekében szervezze át a nyelvoktatás és az egyéb operatív helyzet értékelő és kiképző rendszerét. 3.8.2.6. A belföldi hírigényt a legális pozícióból folytatott illegális, illetve ügynöki hírszerzés eszközeivel elégítse ki. 3.8.2.7. Jövőbeni feladata szerves részét képezze a nemzetbiztonsági stratégiának. Munkája értékelésénél, a KFH-hoz hasonlóan, a "hosszú megtérülési időt" kell figyelembe venni. 3.8.3. NBH témák 3.8.3.1. A Nemzetbiztonsági Hivatal munkája elszürkült, egyes területeken az elbizonytalanodás jelei érzékelhetők, amelyek éppen a megelőzés, a társadalmi átláthatóság és a nélkülözhetetlen partnerség vonatkozásában jelent hátrányt illetve visszaesést. A mindenkori politikai vezetésnek kell döntenie arról, hogy milyen " fordulatszámon" és milyen feladatokkal működteti a Hivatalt (az is meggondolandó, hogy a Hivatal tevékenysége egyáltalán politikafüggő-e). A fentiek ismeretében át kell világítani az intézményt, meghatározni a szükséges igazgatóságokat (ha egyáltalán - más külföldi példákhoz hasonlóan szükség van ilyen merev keretrendszer fenntartására), szervezeti egységeket. Az új irányítási szinteket egyeztetni kell a közigazgatási reform által létrehozandó új irányítási rendszerekkel és szintekkel ( megye?, régió ismét?). 3.8.3.2. A jelenlegi és a következő években ezen Hivatal feladatai kiemelten fontosak a fedetten, lappangóan megjelenő átstrukturálódott, sokrétű, belföldi és nemzetközi veszélyek miatt 3.8.3.3. A jövő „kemény” magyar elhárítást igényel a mind alattomosabb és szövevényesebb veszélyek és ügyek miatt: pénzügyi-gazdasági témák, korrupció, informatikai katasztrófák esélyei, ökológiai veszélyek, gazdaságbiztonsági kérdések, az ellenérdekelt országok befolyásai, vallási köntösbe burkolt jelenségek, gazdasági társaságok formájában megjelenő nemkívánatos tevékenységek. Sürgető feladatnak tartom ezen területek strukturált áttekintését és az ebből fakadó feladatok megfogalmazását, a Nemzetbiztonsági (Szolgálatok) Stratégiájára alapulva. 3.8.3.4. A Rendőréggel és más rendvédelmi szervvel(VPOP, APEH, Ügyészség, stb) egy operatív testületet létesíteni a gyors, rugalmas, hatékonyabb együttműködés és koordináció biztosítására. Ezt a feladatot betöltheti a több helyen javasolt operatív koordinációs bizottság is, mely a Nemzetbiztonsági Kabinet mellett is működhet, de a MeH is egyik alternatíva. 3.8.3.5. Az NBH működési hatékonysága részben összefügg a rendvédelmi szervek munkájával való átfedések kiküszöbölésének és az egyes szakterületek (kémelhárítás és migráció, terrorelhárítás és szélsőségek, nemzetbiztonsági ellenőrzések, objektum- és személyvédelem, gazdaságbiztonság) közti humán Várhalmi Miklós

2003.09.21.

30/40

és költség ráfordítási arányok megfelelőségének. Elemezni kellene, hogy az NBH mennyire felel meg az új kihívások (schengeni kritériumok, ökológiai védelem, stb.) elemzési és elhárítási követelményeinek. 3.8.3.6. Kiemelt figyelmet kell fordítani a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére és az információcserére. 3.8.3.7. Készüljön fel arra, hogy állományából nagyobb létszámú műveleti tisztet foglalkoztasson fedett beosztásban. 3.8.3.8. A hivatásos állomány képzését a más intézményekkel azonos alapképzést követően saját felkészítő bázison tegye alkalmassá a Hivatal speciális feladatainak megoldására és gondoskodjon a folyamatos továbbképzésről. 3.8.3.9. Munkavégzéséhez alakítson ki egy olyan hátteret, melyet magasan képzett, más intézményekben dolgozó szakemberek alkotnak (pl. egyetemi tanárok, jogi gazdasági, pénzügyi szakemberek, stb.) és őket, mint egy konzultatív testületet szakértésre, tanácsadásra használja. Ugyanezen háttérbázis egyébként más szolgálataink számára is szükséges lehet. 3.8.4. NBSZ témák 3.8.4.1. Belső, szakmai értékelés alapján kijelenthető, hogy a legjobb teljesítményt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nyújtja, amelynek előző ciklusbeli megítélése messze elmaradt a Nemzetbiztonsági Hivatalétól és az Információs Hivatalétól. Az NBSZ munkája részben a jelenlegi főigazgató szakszerű és határozott irányításával magyarázható, részben a néhány éve kezdődött fejlesztéseknek, a Kormány idei költségvetési támogatásnak köszönhető további műszaki fejlesztéseknek, és az Európai Unió biztonsági követelményrendszeréhez felzárkózásában vállalt szerepének (pl. biztonsági okmányok) tudható be. 3.8.4.2. Egy objektíven végrehajtott belső átvilágítás kimutathatja az erősítendő és háttérbe szorítható, esetlegesen meg is szüntethető szervezeti egységeket. 3.8.4.3. Munkáját, a korábbi elképzelésekhez igazítva, "üzleti" alapon végezze, a megrendelő fizesse ki a végzett munkát. Ezzel segíti az NBSZ gazdálkodását, valamint csökkenti és a fontosabbakra koncentrálja tevékenységet (ha a megrendelőnek fizetnie kell akkor alaposabban meggondolja a megrendelések számát, mélységét, mérlegeli a saját hatáskörben való végrehajtását). A jövőben ugyanis az várható, hogy jelentősen megnő az NBSZ szolgáltatásokra a rendvédelmi szervek igénye. 3.8.4.4. Fel kell készíteni a Szolgálatot az információ-védelmi tevékenység fokozottabb végzésére, ezen belül az egyes állami intézményekből való, technikai úton történő információ-kiáramlás szükség szerinti ellenőrzésére és megakadályozására, ennek egységes kialakítására és irányítására. 3.8.4.5. Az NBSZ-nél a legnagyobb kérdés, hogy mennyire tud lépést tartani a technikai fejlődéssel és fejlesztési irányai valóban az igényeknek (számítástechnika a bűnözésben, kommunikáció-technológia, stb.) megfelelőek-e. Elemezni kell, hogy a technikai fejlesztések és a technológiai-technikai átvétel aránya, különösen, ami a „lépéstartást” illeti, helyes-e: 3.8.4.5.1. Fontos, hogy ne 11 titkosszolgálati eszközök használatára jogosított szervezet fejlessze önállóan az eszközparkját, mert ez nem lehet így egyenszilárdságú és beruházás hatékony 3.8.4.5.2. Mindenképp és legalább a közös beszerzést kell megvalósítani 3.8.4.6. Hatékonysági kérdést vet fel az is, hogy az NBSZ 11 különböző szervezetet szolgál ki és munkájának csak töredéke kapcsolódik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz. Tárca- és szervezeti, illetve politikai presztízs-érdekek miatt az NBSZ hatékony működtetése megoldatlan, amely például és részben a Kabinet koordinatív munkája révén lenne javítható: 3.8.4.6.1. Felül kell vizsgálni azt, hogy mi indokolja a 11 szervezet titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására vonatkozó szabályozást. Várhalmi Miklós

2003.09.21.

31/40

3.8.4.6.2. Az NBSZ erre szakosodott, költségvetésileg erre támogatott. 3.8.4.6.3. Itt értenek ehhez a legjobban. 3.8.4.6.4. Minél inkább csökkenne a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának jogosítványa, annál inkább kézben tarthatóbb lenne ezek felügyelete, egységes szemléletű kezelése, az esetleges botrányok elkerülhetősége. 3.8.4.6.5. A felesleges átfedésben lévő beruházások megszüntethetők lennének, a technikai fejlesztések egyöntetűen és egy helyen történnének. 3.8.5. KFH témák 3.8.5.1. A Hivatal a rendszerváltozás óta megváltozott feladatait továbbra is a korábbi évtizedek során kialakult szervezeti keretek között oldja meg, olyan minőségben, hogy a MH összes szervezeti egysége közül ez az egyetlen, mely munkája eredményeként nemzetközi elismerést kapott és szövetségi szinten feltétel nélkül számítanak rá. 3.8.5.2. Az új szervezet kialakításakor alapvetően figyelembe kell venni, hogy: a Magyar Köztársasággal határos országok részéről (bár a Horvát Köztársaság katonai doktrínájában még szerepel ez a megfogalmazás) sem hagyományos sem tömegpusztító eszközökkel végrehajtandó támadásra nem kell számítani, csökken a hagyományos "honvédelmi" tartalmú feladatok jelentősége és előtérbe kerülnek a nemzetközi viszonyok között, szövetségi rendszerben, honi területektől távol végrehajtandó, expedíciós jellegű feladatok megoldása 3.8.5.3. A fentiek alapján fenn kell tartani a dél-szláv irányban (SzerbiaMontenegro, Bosznia-Hercegovina, Macedonia, Horvátország) és Ukrajna vonatkozásában (a legnagyobb instabilitást jelentő térség) a felderítés minden formáját. A dél-szláv irányban még nem fejeződött be az 1991-ben kezdődött polgárháború, melynek ismételt fellángolása (akár egy szerbhorvát-bosnyák, akár szerb-albán, akár albán-macedon vagy ezek bármely keveredése) destabilizálhatja a DK-EU-i térséget és határkonfliktusokat okozhat 3.8.5.4. Fel kell készülni a szövetséges erők egy részének kiváltására a Balkánon. Ez a hatékonyabb szerepvállalás nem létszámnövelést, hanem a fedéssel való jelenlét erősítését jelenti. A szövetségesek évek óta elismerik a KFH ezen a területen elért eredményeit, bíznak tevékenységében. Ezen az úton nem a hivatalos kapcsolatok sok esetben téves tájékoztatásán alapuló, hanem saját szakemberek valós információi alapján hozhatók meg a döntések 3.8.5.5. Figyelembe kell venni, hogy pl. Bulgáriáról alig vannak katonai jellegű információink 3.8.5.6. Azokkal a szomszédos országokkal szemben, melyek vagy már a NATO és/vagy az EU tagjai, vagy rövidesen azok lesznek, a legális pozícióból folytatott legális hírszerzést (pl. katonai attasé hivatalok) kell előnyben részesíteni 3.8.5.7. Az elkövetkező évek feltehetően az iszlám, arab nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmet fogják hozni, melynek kiindulópontja a közép- és közelkeleti országok térsége. Ezért fel kell készíteni (főleg nyelvileg) az állományt arra, hogy pl. külügyi fedéssel, legális pozícióból való illegális hírszerzés módszerével gyűjtsön katonai fontosságú információkat az olyan országokról, melyekben magyar katonai kontingens is teljesíthet szolgálatot (pl. jelenleg Afganisztánban és Irakban vannak katonáink, de az ottani operatív helyzetre nézve hiányosak az ismereteink) 3.8.5.8. Belső átszervezéssel, létszám-átcsoportosítással kell segíteni a fontos szervezeteket, a feleslegeseket felülvizsgálni és meg kell szüntetni (pl. operatív eszközök készítésével, stb. foglalkozzon az NBSz, az erre hivatott, alig foglalkoztatott osztály megszüntethető, vagy pl. mivel az állomány Várhalmi Miklós

2003.09.21.

32/40

többsége betegség estén a katonai rendelőintézetekhez fordul, a meglévő orvosi rendelő létjogosultsága is megkérdőjelezhető, hasonlóan a gépjárműszolgálathoz, az indokolatlanul nagy létszámú belső-ellenőrzést is át kell világítani, stb) 3.8.5.9. Létszámában és jelenlegi dandár szervezésében felülvizsgálni, de technikájában erősíteni kell a rádió-felderítést, feladataiban az orosz-ukrán illetve közel-keleti irányra átállítani, illetve erősíteni a dél-szláv irányban lévő katonai mozgások követését 3.8.5.10. Információcsere vonatkozásában napi kapcsolatot tartani az IH és a HörOP megfelelő szerveivel 3.8.5.11. Feladat végrehajtását legális pozícióból folytatott illegális, ügynöki és rádió-felderítés módszereivel oldja meg 3.8.5.12. Erősíteni kell a nemzetközi kapcsolatokat és információcserét 3.8.5.13. Készüljön fel arra, hogy saját erőből, a ZMNE keretein belül, oldja meg a középszintű operatív állományának képzését 3.8.5.14. A vele szemben támasztott követelmények meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a ma befektetése csak hosszabb idő (kb.4-5 év) után hozza meg eredményét, azaz kb. 4-5 év kell ahhoz, hogy egy tehetséges kezdőt, felelősséggel ki lehet helyezni 3.8.5.15. Követelmény a vidéki irány-kirendeltségek tevékenységének erősítése, létszámban, vezetésben és kiképzettségben való megerősítése, a kirendeltségek számának igény szerinti csökkentése 3.8.6. KBH témák 3.8.6.1. A jelenlegi és a tervezett 25.000 fős MH létszámhoz viszonyítva arányosítani kell a létszámát oly módon, hogy minden értékes és képzett munkatársat a szakmában kell elhelyezni. 3.8.6.2. Az NBH-ba való beolvasztása célszerű lenne, de a kétharmados törvény módosítás esélytelensége erre nem ad lehetőséget. 3.8.6.3. Amennyiben még feladata a Hivatalnak a szomszédos országok harcászati mélységében végrehajtandó támadólagos elhárítás, úgy ezt fel kell függeszteni, mert az állomány sem nyelvileg, sem szakmailag nem képzett erre a feladatra. Ezt a feladatot a KFH is el tudja látni. 3.8.6.4. Fel kell készíteni az állományt arra, hogy a Honvédség nemzetközi szerepvállalási kötelezettségéből adódóan, a külföldi szolgálatot teljesítő kontingensek keretében képes legyen elhárítói feladatok végrehajtására. Ehhez mindenekelőtt nyelvi és a környezet operatív helyzetének megismertetésére szolgáló képzést kell szervezni. 3.8.6.5. Kiemelt feladatot jelenthet a szerződéses szolgálatra jelentkezők ellenőrzése, a szolgálatra nem egészségügyi okok miatt alkalmatlanok megbízható kiszűrése. 3.8.6.6. Szervezeti felépítését minden vonatkozásban a Honvédség új diszlokációjához kell igazítani. 3.8.7. A rendvédelmi szervek együtteséhez kapcsolódó témák 3.8.7.1. A rendvédelmi szervek gyors, rugalmas, célirányos együttműködése jelenleg nem biztosított megfelelő mértékben 3.8.7.1.1. mivel különböző tárcákhoz tartoznak(amellett, hogy minisztereik nagyrészt párt és cél-érdek azonosak), 3.8.7.1.2. a működésük szabályozásai nincsenek kellően harmonizálva (honvédelmirendőrségi-nemzetbiztonsági, stb törvények és szabályozások), 3.8.7.1.3. évtizedes hagyományok és (rossz) beidegződések, 3.8.7.1.4. az 1990 óta jelentősen megváltozott biztonsági kockázataink szerkezetének, jellegének eltérő megítélése, Várhalmi Miklós

2003.09.21.

33/40

3.8.7.1.5. (kis)csoport illetve személyi érdekek, stb: „az én házam az én váram” 3.8.7.1.6. személyes igazságügyi szakértő tapasztalataim vannak arról, hogy egy tízmilliárdos ÁFA csalás gyanújánál a résztvevő hatóságok (rendvédelmi szervek) nem adtak át egymásnak adatokat és ezzel a vizsgálat szinte leállt, meghiúsult 3.8.7.2. Jelentős, csökkenthető és feltétlenül csökkentendő átfedések vannak a szolgálatok (NBH, IH) munkája és a Rendőrség, a Határőrség, APEH és a VPOP munkaterületei között is. A legtöbb konfliktust az NBH és a rendőri szervek közti átfedések (szervezett bűnözés, terrorelhárítás, szélsőségek, gazdasági bűnözés) idézik elő. A régi problémát pontosabb szabályozással (pl. kormányrendelet) lehetne feloldani: 3.8.7.2.1. Felül kell vizsgálni a fegyveres erők és rendvédelmi szervek működésének szabályozásait és a kétharmadosak kivételével vagy azokon belül alacsonyabb szintű szabályozásokkal (kormány-miniszteri, stb) csökkenteni a diszharmóniákat, a felesleges átfedéseket, meghatározni a célszerűen kötelező együttműködéseket, a gyors és operatív megoldásokat, mert az „ügyek” nem várnak! 3.8.7.2.2. Jogszabályi környezetben kellene kimondani, hogy a szervezett bűnözés elleni harc nemzetbiztonsági kérdés, ezért ebben a feladatkörben a titkosszolgálatok jelentős szerepet kapnak a jövőben 3.8.8. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központhoz kapcsolódó javaslatok 3.8.8.1. A SZBEKK-ot létrehozó szándék, a kiinduló gondolat az alábbi volt A szervezett bűnözés elleni megelőző, illetve bűnüldöző (felderítő) feladatok több szerv között oszlanak meg, amelyek nagyon gyakran a munkát zavaró, esetenként egy-egy szerv konkrét feladat-végrehajtását akadályozó átfedéseket idéznek elő, sőt előfordul a titkos nyomozások dekonspirálódása is. A megfelelő hatékonyság alapvető feltétele a szervezetek közti koordináció, amely az általános feladatok szintjén viszonylag megfelelően működik is, de a konkrét személy- és objektum-feldolgozás vonatkozásában jelentős problémák mutatkoznak. A Szervezet Bűnözés Elleni Koordinációs Központ gondolatának felmerülése, majd az intézmény megalapítása alapvetően azt a koordinációt kellett volna, hogy szolgálja, amelyet már az előkészítő szakaszban (a vonatkozó jogszabályok) megalkotásakor is tárca- és egyéni presztízs érdekek térítettek el. Mindenek előtt a belügyminiszter szeretett volna nagyobb betekintést a szervezett bűnözős elleni munkába, de egyidejűleg a tényleges koordináció helyetti, politikailag és szakmailag is nehezen értelmezhető, elemző munkára kívánták helyezni a hangsúlyt. Ezek alapján előre látható volt és a mai napig igaz, hogy a SZEBEK önmaga is egy diszfunkcionális, nagyon alacsony hatékonysággal működő, leginkább a küldő szerveknél nem megfelelő „szakemberek” gyűjtőhelye. A fentiek alapján indokolt, illetve szükséges visszatérni az eredeti cél újbóli értelmezéséhez és a Központ újraszervezéséhez. A működési koncepció középpontjába a különböző nyomozati jogú és azzal nem rendelkező, de titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel dolgozó szervezetek adatainak összefogását, rendszerezését és az egyes szervekhez (adatkezelési) jogosultság szerint eljuttatását kell állítani. Ebből adódóan a szervezett bűnözés elleni harcban résztvevő szervezetek jelenleg is meglevő adatközlési kötelezettségét megtartva az elektronikusan érkező adatokat számítógépes úton kell feldolgozni, illetve kezelni és más szervnek illetékesség és jogosultság szerint továbbítani. A fenti elv szerinti bűnüldözési koordinációs alapelv legjobb példáját az Egyesült Királyságban alakították ki, ahol különböző bűnelkövetések (pl. futball-huliganizmus, pénzmosás, kábítószer-kereskedelem) ellen egy központon belül, de Várhalmi Miklós

2003.09.21.

34/40

szakáganként elkülönítve történik az adategyeztetés és -továbbítás. A koordinációs szerv létszámigénye a jelenleginél kevesebb (a felesleges elemző részleget eleve nem számítva), de számítástechnikai és biztonság-technikai háttere jelentős, igaz, alapvetően egyszeri beruházást igényel, amelynél nyílván a jelenlegi eszközparkot kell és lehet alapul venni. Amennyiben a számítástechnikai háttér az igényelt szinten biztosítható, a jelenlegi apparátus egy része alkalmatlan, képzettsége szerint pedig felesleges lenne, helyettük számítástechnikai szakemberekre van szükség. 3.8.8.2. Deklarálni kell, hogy ma már a szervezett bűnözés nem elsősorban és nem alapvetően rendőrségi ügy, hatáskör, hanem nemzetbiztonsági 3.8.8.3. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ létét, hatékonyságát, irányítását, kapcsolódásait felül kell vizsgálni A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ létét, hatékonyságát, irányítását, kapcsolódásait felül kell vizsgálni és a legnagyobb hatékonyság alapján kezelni, különös tekintettel a Szolgálatokkal kapcsolatos együttműködésekre. Ez indukálja azt a javaslatot, hogy: 3.8.7.3.1. vagy át kell alakítani ezen szervezetet olyanná, hogy nem Belügyminisztériumi hatáskörben és nem csak a szervezett bűnözéssel szemben, hanem minden jelentősen „ÜGY” esetén operatíven koordináljon, kooperáljon a teljes védelmi struktúrát hasznosítva. Tehát képletesen kifejezve, minden nagyobb ügy esetén egy asztal mellé ültetné valamennyi rendvédelmi szervnek és fegyveres erőnek, egy épületben székelő, megfelelő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkező képviselőjét és ott osztanák szét az egyes szervezetek részfeladatait, majd ugyanitt értékelnék folyamatosan az ügy feldolgozását, a hangsúlyok célszerű és szükségszerű áthelyezését. 3.8.7.3.2. vagy létre kellene hozni az előző pontokban megfogalmazott célokra és módon működő szervezetet, mely „felette állna” az egyes szakminisztériumoknak, Miniszterelnök közelben, például MeH. 3.8.9. Nemzeti Infrastruktúra Biztonsági Koordinációs Központ létrehozása 3.8.8.1. KIDOLGOZÁS ALATT! 3.8.8.2. x 3.9. A

nemzetbiztonság javaslatok

operatívabb

jellegű

tevékenységei

körébe

sorolható

3.9.1. Bevezetés 3.9.1.1. Az egypártrendszerű, monolitikus társadalmi rend megváltoztatása, a békés hatalomátadás, a társadalom intézményrendszerének különösen titkosszolgálatainak - pártpolitikai tevékenységtől való mentesítése óta, kormányzati ciklusonként más-más erővel, de visszatérő kritikaként jelenik meg a titkosszolgálati tevékenység eredményességének bírálata. 3.9.1.2. A valós vagy kevésbé megalapozott, sok esetben önös pártcélokat szolgáló, botrányoktól sem mentes bírálat, a titkosszolgálati tevékenységet, vagy e hivatás gyakorlóit ért támadások, kreált médiahírek, a titkosszolgálati módszerek nyilvánosság elé tárása, a hírforrásrendszer támadások középpontjába állítása a titkosszolgálati tevékenység eredményességére, évekre, évtizedekre visszaható kárt okozott. 3.9.1.3. A kárenyhítés folyamatának részeként, a titkosszolgálati tevékenység eredményessé tétele elősegítése érdekében, a műveleti munka területén szerzett évtizedes (harminc éves) tapasztalatokra építve, a teljesség igénye Várhalmi Miklós

2003.09.21.

35/40

nélkül összegződtek azon gondolatok, ötletek, melyek törvényi módosítás nélkül, a napi gyakorlat elemeivé téve elősegíthetnék a titkosszolgálatok tevékenységének erősítését. 3.9.2. Konspiráció A titkosszolgálati munka egyik legfontosabb eleme; tartó pillére a tevékenység titkosságának, konspiráltságának megőrzése. A rendszerváltás óta, talán éppen e terület szenvedte a legtöbb sérülést. Ügynöklisták kikerülése, a titkos állomány nyílttá válása, fedőcégek megbukása, módszerek, eszközök alkalmazásának nyilvánosság elé tárása, objektumok, személyi állomány ismertté tétele, gazdasági megfontolásokra hivatkozva találkozási lakások rendszerének felszámolása, stb. 3.9.2.1. A konspiráció teljes körű megerősítésének szükségessége, területei 3.9.2.1.1. Objektumok A titkosszolgálati tevékenységet folytató szervek objektumait nyílt, fedett és titkos kategóriába sorolhatók. E három besorolás meghatározza az ott szolgálatot teljesítő személyi állomány besorolását is. Sajnálatos módon a mai gyakorlat szerint az erre vonatkozó szabályok betartása sok esetben megsérül. Nyílt objektumban szolgáló állomány tagjai látogatják a fedett, titkos objektumokat, az alapvető konspirációs szabályok betartása nélkül. Ezzel bárki számára egyértelművé téve az adott objektum jellegét, felszámolva annak rejtettségét. 3.9.2.1.1.1. Teendők 3.9.2.1.1.1.1. Felül kell vizsgálni a titkosszolgálati objektumok kategóriájuknak megfelelő minősítési szint állapotát 3.9.2.1.1.1.2. Újra kell szabályozni a fedett és titkos objektumban dolgozó és a nyílt objektum állománya közötti kapcsolattartás, személyes érintkezés, konzultáció módjait 3.9.2.1.1.1.3. Meg kell tiltani a nyílt objektumok állománya és gépjárműveik fedett és titkos objektumok környezetében történő megjelenését 3.9.2.1.2. Személyi állomány A személyi állomány vonatkozásában nyílt és titkos állománykategóriákat különböztetünk meg. Attól függően, hogy mely kategóriába tartozik az érintett személy, környezete előtt nyíltan vállalhatja, vagy teljes körű titokban kell tartania a megélhetését biztosító élethivatását, titkosszolgálati állományba tartozását. Ennek betartását különböző módszerek alkalmazásával folyamatosan ellenőrizni kell. Egy-egy munkafázis végrehajtása során, megfelelő legenda alkalmazásával, idegen környezetben a nyílt állományba tartozók is fedhetik, leplezhetik valós hovatartozásukat. E tevékenység során azonban nagyon körültekintően kell eljárni, hogy a tényleges hovatartozásra a feladat végrehajtása ideje alatt, de azt követően sem derüljön fény. Anélkül, hogy az egyes területeket illetően részletesen kifejtenénk a konspiráció betartásának, biztosításának fontosságát, a teljes körű megerősítés szükségességének e néhány gondolat is megfelelő indokoltságot ad. 3.9.3. Oktatási, továbbképző központok (hivatásos állomány részére) Az oktatás, képzés, továbbképzés vonatkozásában a szakmai ismeretek felsőfokú elsajátítását követő, az aktualitások, speciális fogások időközönkénti ismeretszint növelő felkészítést is magában foglaló, átfogó rendszer kialakítását és működtetését teszi szükségessé. Az állománykategóriáktól - nyílt, titkos, vagy

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

36/40

hírforrás - függően, az adott állománykategóriák konspirációs védelmét is biztosító képzési intézmények, formák kialakításáról is gondoskodni kell. 3.9.3.1. Titkos állomány A képzésük megvalósítható úgy is, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer képzésében vesznek részt a leendő munkatársak úgy, hogy róluk ott senki nem tudja a képzés egész időszaka alatt, hogy leendő nemzetbiztonsági, titkosszolgálati állományú személy képzését folytatják. Az adott szakterület diplomájának megszerzését követően, az állományba vétel után kapja meg a feladatához szükséges speciális kiképzést, erre szolgáló speciális fedett, kiképző központban. A kiválasztás ebben az esetben az egyes felsőoktatási intézmények felvételi rendjébe integrált specialista, kiválasztó személy, tagtoborzó révén kerül végrehajtásra a középszintű iskola utolsó évfolyamában lévők közül. A kiválasztás valós ténye, a jelölt alkalmasságát, megbízhatóságát, kockázati tényezőit megállapító alapellenőrzésének időszaka alatt előtte és környezete előtt titokban marad. A lehetőség felfedésére, a felvételi eljárás során vagy az első év elvégzését követő egyéni beszélgetés során kerülne sor. 3.9.3.2. Nyílt állomány Kiválasztásuk a jelenlegi felsőoktatási jelentkezési rendnek megfelelő jelentkezés, vagy az érintett pontokban rögzített kiválasztási folyamat eredményeként valósulna meg. Ebbe a kategóriába a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai közül történő jelentkezés, felvétel lehetőségét is biztosítani kell, akik 2-3 éves szolgálati gyakorlattal rendelkezve kerülnének állományba. Képzésük a Nemzetbiztonsági Egyetem biztonságvédelmi karán, vagy más felsőfokú intézmények biztonságvédelmi karán folyna. 3.9.3.3. Specializált szakképzés A titkosszolgálati tevékenység egy-egy részterülete felsőfokú elsajátításának, specialistájának képzésére szolgáló felkészítő, gyakorlati ismeretet adó és a megszerzett ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának szintjéről, képességéről bizonyosságot szerző képzési forma kialakítása szükséges. Ez megvalósulhatna:  Fedett, a cég által létrehozott kiképző központban  Iskolarendszeren kívüli, felnőttképzést folytató vállalkozás keretében  Szervezeti egységek keretein belül folyó továbbképző központokban A gyakorlati munka során, az állományban lévők közül egy-egy résztevékenység folytatásában kimagasló érzékkel rendelkezők esetén, számukra egyfajta előmeneteli lehetőséget biztosítva az adott munkafázis specialistájává válás lehetőségét ingyenes, a cég által finanszírozott módon kell a képzés elvégzését biztosítani. 3.9.3.4. Továbbképzések A hírigény, minél jobb kiszolgálása érdekében minden szervezeti egységnél, állandó rendszerességgel, meghatározott időközönként továbbképzést kell végrehajtani. A képzés helyét, módját úgy kell megválasztani, hogy az állományt érintő konspirációs feladatok betartására maximális figyelmet fordítsanak. A továbbképzéseken az elméleti ismeretközlés helyett, a gyakorlati fogások készségszintű fejlesztésére kell a hangsúlyt fektetni. 3.9.4. Kapcsolatrendszer 3.9.4.1. A kapcsolattartás, a kapcsolatrendszer foglalkoztatása. A titkosszolgálati tevékenység legveszélyeztetettebb területe a konspiráció sérülékenysége szempontjából. A kapcsolatrendszer foglalkoztatás: A kapcsolatrendszer állhat nyílt és titkos hírforrásokból. Foglalkoztatásuk alapvető eleme a rendszeres beszámoltatáson, feladat meghatározáson, ellenőrzésen, a személyes vagy személytelen Várhalmi Miklós

2003.09.21.

37/40

összeköttetési rendszer fenntartásán nyugszik. Ha ennek bármely eleme, bármilyen okból sérülést szenved, úgy az a titkosszolgálati tevékenység eredményességét ássa alá. A foglalkoztatás során másik fontos szabály, melyet érvényre kell juttatni, hogy kívülállók előtt sosem válhat ismertté a foglalkoztatók által meghatározott hírigény, maga a foglalkoztatás ténye.A kapcsolattartás: A megvalósítás módja szerint személyes és személytelen összeköttetés különböztethető meg. A konspiráció szempontjából - főleg ha a környezete előtt ismert, nyílt állományba tartozó műveleti személy kötelezett ennek végrehajtására - a személyes kapcsolattartás rejti magában a legtöbb veszélyt. Mindemellett a foglalkoztatás szempontjából pedig ez a legeredményesebb módszer. Éppen ezért a konspiráció biztosítása a találkozó megtartásának egyik legalapvetőbb feltétele. Nyílt helyen, szórakozóhelyen a legnehezebb a részletes beszámoltatást biztosító körülményeket megteremteni. Mégis a rendszerváltás óta ez a kapcsolattartási mód vált uralkodóvá, holott igazán ez csak pillanattalálkozók, gyors egyeztetés megtartására lehet alkalmas. A személyes találkozók igényes, követelményszintű, eredményes végrehajtása találkozási helyen, találkozási lakásban biztosítható. Ennek egyik megvalósítási módszere lehet az, hogy ismeretlen környezetben lévő azonos szálláshelyen, egymástól független, más időpontú és időtartamú megjelenésünk. A cég által titkosan létesített találkozási lakásban történő megjelenés, mely megközelítésének előirt konspirációs szabályait mindkét félnek maradéktalanul be kell tartania, a környezethez igazodó normákra, szokásokra épülő az ott történő megjelenés legendáját ismerni, rendkívüli esetben alkalmazni kell. A személyes kapcsolattartás területén elengedhetetlen e klasszikus elveken nyugvó gyakorlat alkalmazásának megerősítése. A személytelen összeköttetés alkalmazásának jól kiképzett, jól felkészült, a művereti munkában megbízhatóságát bizonyított hírforrás, vagy egy konkrét hírigény, egyszeri kielégítésére alkalmazott, létesített forrás vonatkozásában van igazán létjogosultsága. A kialakított személytelen összeköttetés módjának megvannak a külön konspirációs szabályai, melyre a forrásokat részletesen ki kell képezni. A műholdas, Internetes, kódszöveges, mikropontos, személyi és tárgy postaládák alkalmazásán túl, egyre bővülő lehetőség kínálkozik a személytelen összeköttetés fenntartásra. A forrás és kapcsolattartó közti közvetlen kontaktus jól rejthetősége, így a konspiráció fokozottabb biztosítása mellett éppen a személytelenségében rejlik hátránya. Nem biztosít lehetőséget a felvetődő hír, adat részletre menő kifejtésére, csak utólagosan, így a gyors reagálás esetenként csorbát szenved. 3.9.4.2. Tanulmányozó, tippkutató, kapcsolatlétesítő munka A titkosszolgálati tevékenység elképzelhetetlen jól pozícionált, jól felkészült, kiképzett hírforrásrendszer nélkül. A kormányzati, a szövetségesi, a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme határozza meg azokat a hírigényeket, melyeket a titkosszolgálatok csak a számukra biztosított speciális eszközök és módszerek alkalmazásával képesek kielégíteni. A célorientált tevékenység folytatásának alapvető követelménye hogy annyi és olyan minőségű hírforrás, ott álljon a szolgálatok rendelkezésére, ahol a hírigényekben megfogalmazott adatok, információk megszerezhetőek. Ez csak céltudatos és eredményes tanulmányozó, tippkutató munkával biztosítható. Sajnálatos módon - személyes tapasztalatokra alapulva - jelenleg e tevékenység sok kívánnivalót hagy maga után. Ha az elmúlt időszakok statisztikai számadatai közül összevetjük a tanulmányozás alá vontak számát a létesített források számával, a meglévő forrásokra eső, titkos forrásból származó minőségi (ügyindító, kormányzati tájékoztatásra alkalmas) információk számával siralmas képet kapnánk. A tanulmányozó, tippkutató munkában egyes területeken sablonosság, „látszat" tevékenység folyik, s az Várhalmi Miklós

2003.09.21.

38/40

alkalmazott eszközök és módszerek nem szolgáltatnak a személy teljes megismerését biztosító, a kapcsolatlétesítést, s a majdani eredményes foglalkoztatást megalapozó információkat. Sok esetben az alapvető konspirációs szabályok sérülnek azzal, hogy egy-egy rosszul leplezett, vagy célirányos feladat végrehajtással a tanulmányozás alatt álló előtt válik nyílttá tanulmányozása, a kapcsolatteremtési szándék. A konspirációs szabályok maradéktalan érvényre juttatását tippkutató, tanulmányozó, kapcsolatlétesítő tisztek, személyek alkalmazása, rendszerbe állítása biztosítaná. Míg a foglalkoztatást a hírforrás szakterületéhez értő, magasan kvalifikált személy folytatná. A konspiráció megerősítése tekintetében e néhány fontos munkafázis kiemelésével, e területen a konspiráció fokozottabb érvényre juttatásával már eredményesebbé fog válni a titkosszolgálati munka. Természetesen konspiráció szigorítását e tevékenység teljes vertikumában érvényesíteni kell, az elemzőértékelő, feldolgozó, tömegkommunikációs munkától a nyílt információszerzésen át, az információk felhasználásáig, realizálásáig. 3.9.5. Munkamódszerek A jelenlegi törvényi szabályozás és szervezeti struktúra keretei között, a tevékenység eredményessé tételének egyik lehetséges útjaként mutatkozik az alkalmazható módszerek új kelléktárának bővítése. A megnevezett módszerek nem ismeretlenek a titkosszolgálati tevékenység kelléktárában, mindössze ezek napi gyakorlatban történő alkalmazásától - a belső szabályzók hiányai, a vezetői felelősségvállalás kockázata miatt - óvakodnak. 3.9.5.1. Idegen zászló alkalmazása az ellenőrző, tanulmányozó munkában 3.9.5.2. E kifejezés alatt azt a célszemélyt megtévesztő magatartást és tevékenységet kell érteni, amikor a személyt abban a tévedésbe helyezzük, hogy ő egy más, külső hatalom képviselőjével tárgyal, hírigényét elégíti ki, működik vele együtt. Ebben a helyzetben kontrolálni tudjuk, hogy az eseményről számot ad-e kapcsolattartójának, s milyen részletességgel. Illetve megkereséséről értesíti az arra hivatott hatóságot vagy sem. A módszer alkalmazására titkos állományú, az adott ország nyelvét anyanyelvi szinten beszélő műveleti tiszt jogosult, részletes akcióterv kidolgozását és engedélyezését követően. A tervben foglaltaktól a végrehajtás során eltérni tilos! 3.9.5.3. Eseményorientált akciócsoport működtetése Egy adott műveleti terület, műveleti biztosítottság szintjének ellenőrzése céljából, a titkos állományba tartozó, központi csoport által kidolgozott és engedélyezett terv alapján, az adott műveleti területen, közveszély okozással nem járó akciót hajtanak végre. Az engedélyezett tervben foglaltaktól a végrehajtás során eltérni tilos! Az akciót a műveleti terület biztosításáért felelős titkosszolgálati szervnek észlelnie kell, az elhárítására, felszámolására a megfelelő műveleti intézkedéseket meg kell tennie. A reagálás gyorsasága, szakszerűsége és eredményessége minősíti az adott műveleti terület, műveleti biztosítottságának szintjét. 3.9.5.4. A műveleti meghallgatások fedett alkalmazásának szélesítése Az ügyindító, elsődleges információk valóságtartalma ellenérzésére során, a fedett műveleti meghallgatások szélesebb körben való alkalmazását kell szorgalmaznunk. A műveleti meghallgatást olyan nyílt információszerző tevékenységnek tartom, mely során a műveleti tiszt a meghallgatás alanya előtt nem fedi fel biztonsági szolgálathoz tartozását vagy érdeklődésének valós célját, azaz fedett marad. E módszer az érintettel szemben folyó nyílt vizsgálatok, államigazgatási, idegenrendészeti eljárás meghallgatásainak keretében, vagy más az adott információ, adott környezet egyes valós elemeire épülő legenda kidolgozásával jól alkalmazható. A végrehajtás során az engedélyezett tervtől eltérni tilos! A műveleti meghallgatás alá vont személy környezetében foglalkoztatott forrás segítségével a meghallgatás során Várhalmi Miklós

2003.09.21.

39/40

alkalmazott legenda elfogadottságát, a személy magatartását ellenőrizni kell. Nem érintettük a műveleti munka végzése során jelenleg is alkalmazható, külső engedélyhez nem kötött módszerek mindegyikét, azok esetleges felfrissítésének szükségességét. Elgondolkodtató, hogy a jelenlegi Büntető eljárásjogi szabályok a műveleti szerveknek lehetőséget adnának-e megalapozott gyanú esetén a személyek titkos őrizetbe vételére, személyes szabadságuk korlátozására, maximum 72 óra időtartamban. 4. Ezen anyagban foglaltak alátámasztására, indoklására felhasználható a szerzőnek 2002-ben, nyílt terjesztésben megjelent, a magyar Nemzetbiztonsági Szolgálatokról másként és mindenkinek (1990-2002) című könyve. 5. Mellékletek felsorolása 5.1. Nemzeti Biztonsági Stratégia három változatban(70 oldal) 5.2. Nemzetbiztonsági (Szolgálatok) (rész)Stratégia előkészítő anyagok(20 oldal) 5.3. A Szolgálatok állományának oktatásával, képzésével kapcsolatos előkészítő anyag (7 oldal) 5.4. A teljes magyar államigazgatás és közigazgatás információbiztonságának megoldási lehetőségei (4 oldal) 5.5. Magyar Hírszerzők és Kémelhárítók Országos Szövetsége egyesület, alapötletek (2 oldal) 5.6. A magyar külképviseletek biztonsági helyzete (6 oldal)

Várhalmi Miklós MSZP Biztonságpolitikai Tagozat Nemzetbiztonsági Munkacsoport vezető www.nemzetbiztonsag.lap.hu www.nemzetbiztonsag.com

Várhalmi Miklós

2003.09.21.

40/40