Elektronikus Zeneműtár – koncepció és megvalósítás Iszály György Barna Nyíregyházi Főiskola, Matematika és Informatika Intézet
[email protected] Absztrakt A könyvtárosok hamar felismerték a számítógépekben rejlő lehetőségeket, így ezek alkalmazása igen gyorsan elterjedtek a könyvtárakban. Számos integrált könyvtári rendszer született az elmúlt évtizedekben, melyek képesek kielégíteni a különböző hagyományos könyvtártípusok igényeit. A különböző digitalizálási programok lehetővé tették, hogy mára már elérhetővé vált számos dokumentum digitális formátumban is az Interneten keresztül. A zenei dokumentumok speciális jellegükből adódóan általában kimaradtak a digitalizálási programokból, mivel digitalizálásuk, tárolásuk és feltárásuk is jóval nagyobb problémát jelent, mint a hagyományos nyomtatott dokumentumoké. A fenti problémák miatt a jelenlegi integrált rendszerek többsége sincs igazán felkészítve az ilyen jellegű dokumentumok kezelésére. Ezekre a problémákra próbál meg egy lehetséges megoldást nyújtani az általam kifejlesztés alatt álló Elektronikus Zeneműtár program, amely − digitális formátumban tárolja a hangzó dokumentumokat, − képes a hangzó dokumentumok feltárásánál keletkező speciális igények figyelembe vételére, − képes a digitális formátumban tárolt hangzó anyagok sokrétű visszakeresésére, − képes a visszakeresett dokumentumok azonnali visszajátszására, − lehetőséget biztosít a hangzó dokumentumhoz kapcsolódó egyéb multimédiás formátumok tárolására, visszakeresésére és megjelenítésére. Előadásomban felvázolom a rendszer kifejlesztésének alapvető koncepcióját, a felmerülő nehézségeket, és bemutatom az Elektronikus Zeneműtár jelenleg már megvalósított moduljait. Cikk
Az elektronikus és digitális könyvtárak ma már a könyvtáros világ mindennapjainak szerves része. A számítógép nyújtotta lehetőségek tovább szélesítették a könyvtári szolgáltatások sokrétű körét, melyekkel sikerült becsalogatni a könyvtárba a régi és új olvasókat egyaránt. Az újabb és újabb digitális formátumok, valamint a számítógépes hálózatok területén jelentkező új technológiák lehetővé tették, hogy az olvasó már ne csak a könyvtár épületén belülről, hanem otthonról is elérhesse a könyvtár nyújtotta szolgáltatásokat. A könyvtárak által üzemeltetett teljes szöveges elektronikus vagy digitális könyvtárak hamar a felhasználók szívébe lopták magukat. Ezekben a falak nélküli könyvtárakban, azonban legtöbb esetben csak a nyomtatott dokumentumok digitalizált változatai érhetőek el. Az olyan speciális dokumentumok, mint a hangzó dokumentumok is, csak ritkán jelennek meg ezekben a rendszerekben. Ennek több oka is van. Alap probléma, hogy a már a hangzó dokumentumok kezelése is problémákat vet fel a dokumentumhordozó miatt. Egy nyomtatott dokumentum esetében a dokumentumhordozó általában egy könyv, amelyből minden segítség nélkül információkat tudunk kinyerni. Ezzel szemben a hangzó dokumentumoknál - ahol a dokumentumhordozó egy lemez vagy CD – ez ilyen egyszerűen nem lehetséges. Ahhoz, hogy hozzáférhessünk a dokumentumhordozón tárolt információhoz, ahhoz rendelkeznünk kell egy megfelelő lejátszó berendezéshez, amely képes az adott hordozón tárolt információt visszajátszani számunkra. Problémát okoz az is, hogy a hangzó dokumentumok időfüggő médiák, ezért digitális változatukat jóval nehezebb előállítani, mint a normál nyomtatott dokumentumokét [1]. További nehézség forrása, hogy a hangzó dokumentumok digitális formátumai jóval nagyobb tárigénnyel rendelkeznek, mint egy nyomtatott dokumentumé. Míg Ady Endre összes versét tartalmazó PDF formátumú állomány nagysága körülbelül 1,5 Mbájt, addig egy öt percnyi zenét tartalmazó digitális tömörítetlen állományé megközelítőleg 50 Mbájt. Veszteséges
tömörítési eljárásokkal, – melynek következménye lehet bizonyos fokú minőség romlás az eredeti felvétel minőségéhez képest – elérhető ennek a méretnek a 10-12 szeres tömörítése is, de még így is egy hangzó dokumentum megközelítőleg 4-5 Mbájtnyi tárolókapacitást igényel. Az ilyen nagyobb méretű állományok tárolása, illetve hálózaton keresztül történő szolgáltatása nem egyszerű feladat, még a mai modern eszközök segítségével sem. További problémát okoz, hogy a hangzó dokumentumok feltárása meglehetősen sok munkát igényel. Míg egy könyv esetében jó esetben csak pár szerzőt és egyéb közreműködőt kell kezelnünk, addig egy hangzó dokumentum esetében ez a szám jóval nagyobb lehet. Egy klasszikus zenei alkotásnál a zeneszerző mellett megjelenhet közreműködőként a szövegíró, a karmester, a zenekar, a szóló hangszeren játszók, és a szólisták is. Ehhez járul még hozzá az is, hogy egy hanghordozón általában több hangzó dokumentum található, ezért ezek bibliográfiai leírása általában analitikusan kell, hogy történjen [2]. Mindezen problémák mellett nem elhanyagolható a szerzői jogi probléma sem. Szerencsére a jelenleg hatályban lévő szerzői jogi törvény szerint, a könyvtárnak lehetősége van arra, hogy a szerzői jogdíj kötelezettsége alá eső dokumentumait a könyvtár zárt hálózatán belül szolgáltassa. Ez lehetőséget biztosít egy olyan rendszer létrehozására, amely a zárt könyvtári hálózaton belül szolgáltathat digitalizált hangzó dokumentumokat is. Ugyanezen törvény szerint ez a szolgáltatás sajnos az Internet és a WAP irányába már csak igen súlyos anyagi terhek mellett valósítható meg, melyet nem valószínű, hogy bármely magyarországi könyvtár fel tudna vállalni [3]. Az előbb felvázolt nehézségek ellenére ma már a technikai és a jogi lehetőség is adott egy elektronikus zeneműtár kifejlesztésére. Az elmúlt években folytatott kutatásaim rávilágítottak arra a sajnálatos tényre, hogy bár a világon számos hasonló kutatás és fejlesztés indult, de Magyarországon ma még nem létezik olyan, kifejezetten a zenei könyvtárak számára fejlesztett elektronikus könyvtári integrált szoftver, amely képes a bedigitalizált hangzó anyagok tárolására, hatékony több szempontú visszakeresésére, valamint lejátszására. Ennek az alapvető hiánynak a pótlására fejlesztem ki az Elektronikus Zeneműtár programot. Előnyök
Az elektronikus zeneműtár számos előnnyel rendelkezik a hagyományos integrált rendszerekkel szemben. Nézzük meg melyek ezek az előnyök: − A dokumentumok feltárásakor számos információ kerül meghatározásra és tárolásra. Az ilyen adatbázisok egyik legnagyobb előnye, hogy egy ilyen rendszerben szinte kivétel nélkül bármilyen információ kereshetővé tehető. Ezáltal a legszélesebb körű információ visszakereshetőséget tudja biztosítani a rendszer. − A hagyományos könyvtári környezetben, ha az olvasó megtalálta a kívánt dokumentumot, akkor azt egy kérőlap segítségével ki kell kérnie a raktárból, és csak ez után lehetséges a hangzó dokumentum meghallgatása. Ez a várakozási idő megszüntethető a rendszer segítségével, hiszen a megtalált dokumentumok szinte azonnal az olvasó rendelkezésére állhatnak, azonnal meghallgathatóak. − A rendszer lehetőséget biztosíthat úgynevezett intrók, azaz rövid 10-20 másodperces bemutatók lejátszására is. Így az olvasónak lehetősége lehet a hangzó anyagok közötti „böngészésre”. Itt az egyetlen kérdés, hogy a dokumentum mely részét választjuk ki ilyen bemutatóra. A legegyszerűbb az, ha a mű elejét játsszuk vissza, azonban sok esetben ezek nem a legismertebb részeit adják vissza a műveknek. − Az egyik legnagyobb előnye a rendszerek, hogy az eredeti dokumentumot csak egyszer kell kitenni a fizikai sérülés veszélyeinek, amikor a hanghordozó digitalizálására kerül sor. Ezután már ez a digitalizált példány szolgáltatható, ha az olvasónak nincs olyan igénye, hogy mégis az eredeti hangzó dokumentumot szeretné
meghallgatni. Ezáltal jelentősen megnövelhetjük a hanghordozóink élettartamát, ami különösen a régi hanghordozók esetében lényeges szempont. − A régi vagy gyakran használt hanghordozók esetében jelentkezik az a probléma, hogy a rajtuk rögzített hangzó anyag minősége idővel jelentősen romolhat. Az ilyen hangzó dokumentumok minősége a digitalizálás után különböző szűrők segítségével bizonyos mértékig javítható, így a nem kívánatos zajok és zörejek jelentős része viszonylag egyszerű eljárásokkal elérhető. A rendszer pedig az így kapott jobb minőségű felvételt tudja majd az olvasók számára szolgáltatni. − A hagyományos zenei könyvtárak esetében külön vezetékrendszert kellett felszerelni a könyvtár lejátszó berendezései és a zeneműtár olvasótermében található olvasói helyek között. Ez a munka az elektronikus zeneműtár használatával egy egyszerű számítógépes hálózat kialakítására redukálódik, amely jó esetben már létezik is az adott könyvtárban. További lehetőséget jelenthet, ha a vezetékes hálózati kialakítás helyett vezeték nélküli, azaz WLAN hálózatot vezetünk be. − Az elektronikus zeneműtár kihasználja a számítógépes hálózat nyújtotta lehetőségeket. A hálózat segítségével egyszerre jóval több – elvileg tetszőleges számú, de ezt a számot természetesen behatárolja a hardver és szoftver elemek teljesítménye – olvasó használhatja a rendszert, és nem csak a zeneműtár olvasótermében, hanem akár az egész könyvtárban is. − Az elektronikus zeneműtár biztosíthatja az olvasóknak, hogy a műveket egymástól teljesen függetlenül hallgathassák meg. A hagyományos könyvtári környezetben erre nem volt lehetőség, hiszen a lejátszót a könyvtáros kezelte. A számítógépes rendszer azonban lehetővé teszi, hogy egymástól függetlenül hallgathassák ugyan azt a művet az olvasók úgy, hogy bármikor beleavatkozhatnak a lejátszás menetébe annak leállításával, előre vagy hátra pozicionálásával, vagy újraindításával. − A rendszer elvileg kiterjeszthető az Internetre is. Ebben az esetben az olvasók a rendszert egyedi azonosító és jelszó alapján érhetnék el az olvasójegyük érvényességének idejéig. A rendszer így függetleníthető lenne a helytől és az időtől is, hiszen a világon bárhonnan és bármikor el lehetne érni ezt a szolgáltatást. Ennek a lehetőségnek csak a Szerzői jogi törvény szab korlátokat. − A rendszer nem csak az Internetre, de akár a mobil telefonok világára is kiterjeszthető lenne. A WAP és a modern mobil telefonok már lehetővé tennék ennek a szolgáltatásnak a mobil eszközökről való elérését, hasonlóan az Internetes eléréshez. − A számítógépes rendszer egy nagyon hasznos tulajdonsága, hogy képes a rendszer használatáról automatikus statisztikák készítésére. Ennek egyik előnye, hogy ennek felhasználásával a könyvtáros az olvasói igényeknek megfelelően tudja a könyvtár állományát fejleszteni. Másik előnye, hogy ezáltal a könyvtáros nyomon tudja követni az egyes olvasók zenehallgatási szokásait, így lehetősége van felhívni az olvasó figyelmét az új beszerzett dokumentumokra, vagy az olvasó által kedvelt zenei műfaj egyéb alkotásaira, sőt a rendszer mindezt automatikusan is megteheti. A könyvtáros pedig a hallgatottsági statisztikák ismeretében tudja alakítani a könyvtári beszerzéseket. − Az elektronikus zeneműtár a hangzó dokumentumok szolgáltatása mellett képes lehet az adott művel kapcsolatos további információk szolgáltatására is. Megjelenítheti a lemezborító képeit, a mű partitúráját, a művel kapcsolatos fontosabb internetes oldalak címeit, az adott műnek a rendszerben található további feldolgozásait, vagy akár mozgóképes felvételt a mű egyik előadásáról. Az előbbiekből is kitűnik, hogy egy ilyen rendszer könyvtári alkalmazása jelentősen növelheti a könyvtári szolgáltatás minőségét [2].
Célok
Az Elektronikus Zeneműtár kifejlesztésének fő célja tehát létrehozni egy olyan integrált rendszert, amely képes a hagyományos zeneműtárakban megjelenő speciális dokumentumok kezelésére úgy, hogy a zeneműveket digitális formában tárolja és hálózaton keresztül szolgáltatja. A rendszernek képesnek kell lennie a különböző digitális zenei formátumok tárolására és visszajátszására, valamint a zenei dokumentumok feltárásakor keletkező speciális adatok tárolására és a minél szélesebb körű visszakeresésére. Biztosítania kell mind a hanghordozók, mind az egyes zeneművek szerinti visszakereshetőséget. A szerző és cím visszakereshetőségén kívül minimálisan biztosítani kell a közreműködők, a kiadók, a copyright, a raktári szám, a műfaj és a jegyzékek alapján való visszakereshetőséget is. A rendszernek képesnek kell lennie a MARC formátum kezelésére és abból adatok importálására az adatbázisba, valamint fel kell készíteni arra is, hogy az adatbázis adatait felhasználva képes legyen MARC formátumnak megfelelő leírást előállítani. A rendszer a digitalizált hangzó dokumentumokon kívül a hangzó dokumentumok audiovizuális formáit is tárolhatja, ezért alkalmasnak kell lennie arra, hogy ezeket megfelelő módon tudja tárolni és adott esetben lejátszani. A rendszernek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az eredeti dokumentumhordozót is azonosítani tudjuk, ezért amennyiben lehetséges a raktári jelzeteken kívül tárolni kell az első és hátsó borító digitalizált változatát is. A rendszernek tudnia kell a hangzó dokumentumokkal kapcsolatos irodalmi vonatkozásokat tárolni, valamint azt is, hogy az interneten fellelhető, az adott dokumentumhoz kapcsolódó weblapokat is elérhessük, azokat böngésző segítségével megnézhessük. Biztosítania kell a rendszernek a hangzó dokumentumhoz tartozó digitalizált kották, partitúrák, valamint a zenei dokumentumok szöveges tartalmának tárolását, kezelését. Az Elektronikus Zeneműtárt úgy kell kifejleszteni, hogy a tárolt adatok az Interneten, illetve a WAP-on is elérhetőek legyenek a szerzői jog előírásainak figyelembevételével. Az Elektronikus Zeneműtárnak képesnek kell lenni az olvasói adatok, illetve – a felmerülő szerzői jogdíj kifizetések, valamint a statisztikák elkészítése kapcsán – az olvasók által a rendszerben végzett tevékenységek tárolására. A rendszert lehetőleg fel kell készíteni arra, hogy más könyvtári integrált rendszerekkel kompatibilis legyen, így könnyen beilleszthető legyen egy már adott könyvtári intézmény rendszerébe. A rendszer magában foglalhatja a digitalizáló, a hangmanipulációs és a megfelelő digitális formátumra alakító eljárásokat is, azonban ez nem alapkövetelmény, hiszen ezekre már léteznek jól használható programok. A program kifejlesztése során fontos szempont volt, hogy felhasznált eszközök ingyenesen hozzáférhetőek legyenek, így ne jelentsenek plusz kiadási költséget a könyvtárak számára. Szintén fontosnak tartottam, hogy olyan programot hozzak létre, amely megfelel a mai kor követelményeinek mind megjelenésben, mind pedig platformfüggetlenségben. Az előbb említett okok miatt esett a választásom végül a fejlesztési eszközöknél a Java objektum orientált programozási nyelvre, valamint a MySQL adatbázis kezelő programra [4]. Digitális formátumok
A rendszer egyik alapkérdése, hogy milyen digitális formátumot használjunk a rendszerben a hangzó dokumentumok tárolására. Akár csak a képi formátumoknál, itt is dúskálhatunk a különböző formátumokban, így szükséges felállítani egy szempontrendszert, amely alapján lehetséges a különböző formátumok közül kiválasztani a rendszer számára legideálisabbat. A vizsgálataim során a felmerült szempontok a következők voltak: 1. Milyen hangzó minőséget képes előállítani az eredetihez képest a formátum?
A felhasználó és a könyvtár számára is az egyik fontos tényező, hogy az olvasó a lehető legjobb minőségben élvezhesse a számára szükséges dokumentum tartalmát. A minőség mérése egy bizonyos ponton túl viszont már csak nagyon nehezen mérhető, és rendkívül szubjektív. 2. Mekkora tárolási helyet igényel a formátum adott minőségnél? Az előző szemponttal szorosan összefüggő kérdés, hogy adott minőség mellett mekkora tárkapacitást igényel egy adott formátum. Általában igaz, hogy minél jobb minőségű egy digitális formátum, annál több helyet foglal el a háttértárolón. A rendszerek azonban csak véges tárolókapacitással rendelkeznek, így nem elhanyagolható a méretbeli kérdés. 3. Milyen hardveres igények merülnek fel a formátumnál, és milyen gyorsan képes a számítógép a kódolásra és visszajátszásra? A különböző formátumok különböző algoritmusokat használnak a hangzó dokumentumok kódolásához, melyek eltérő bonyolultságúak. Ebből adódik, hogy különböző mértékben és ideig veszik igénybe a számítógép erőforrásait a kódolás és visszajátszás során. Fontos egy olyan formátum megtalálása, amely gyorsan és kis erőforrás felhasználással képes adott minőségű hangzó dokumentumot produkálni. 4. Mekkora sávszélességet igényel az adott formátum, ha hálózaton szeretnénk szolgáltatni? Mivel a rendszer a dokumentumokat a hálózaton keresztül szolgáltatja, ezért nagyon fontos, hogy a formátum kis átviteli sebesség mellett is működni tudjon, hogy minél több felhasználó használhassa egyszerre a rendszert. 5. Tudunk-e információkat tárolni a hangzó dokumentummal együtt? Amennyiben a digitalizált dokumentumot máshol is fel szeretnénk használni, úgy érdekes, hogy az adott formátum lehetőséget biztosít-e arra, hogy információkat tároljunk benne a hangzó dokumentumról. Így lehetővé válik, hogy a hangzó dokumentum magával vigye ezeket az információkat. 6. Terheli-e valamilyen jogdíj az adott formátumot? Mivel a könyvtárak anyagi lehetőségei korlátozottak, ezért nem mindegy, hogy az adott formátumot terheli-e valamilyen jogdíj, amely növelheti a rendszer árát, illetve szűkítheti a felhasználási lehetőségeit [5]. Kutatásaim során öt jelentősebb formátumot vizsgáltam meg a fenti szempontok alapján, melyek a következők voltak: MP3 [6],OGG [7], VAW, VQF [8], WMA [9]. Vizsgálódásaim rámutattak arra, hogy mindegyik formátumnak megvannak az előnyei és a hátrányai. A VAW formátum adja a legjobb minőséget a tömörítettlensége miatt, de ez is igényli a legtöbb tárolókapacitást. A legismertebb és egyben legjobban támogatott formátumok az MP3 és a WMA, de közel sem ezek tömörítenek a legjobb százalékban és jogvédettek is. A VQF formátum tömörít a legjobb százalékban, azonban meglehetősen nagy hardveres igényű ez a formátum és szintén jogvédett. Kutatásaim során arra a végeredményre jutottam, hogy a könyvtári alkalmazásra leginkább az OGG formátum a megfelelő. Tömörítési aránya – bár alatta marad a VQF-ének, de - jobb mint az MP3 vagy WMA formátumoké, és minőségben is jócskán felveszi ezen formátumokkal a versenyt. Hardveres igénye teljesen átlagosank mondható. Képes tetszőleges információk tárolására a formátumon belül, és ami még nagyon fontos, hogy felhasználása teljesen jogtiszta [5, 10, 11, 12]. Ezen okokból az Elektronikus Zeneműtárat úgy készítettem el, hogy elsősorban az OGG formátumú hangzó dokumentumok kezelésére legyen képes. Természetesen a rendszer felkészíthető más formátumok kezelésére is, azonban akkor már számolni kell a szerzői jogdíjakból adódó többletköltségekre is.
Tárolandó adatok
Egy hangzó dokumentum formai és tartalmi feltárásakor sokkal több információ keletkezik, mint egy nyomtatott dokumentum esetében. A feltárás alapegysége a hanghordozó, azonban egy hanghordozón számtalan különböző hangzó dokumentum lehet. Az Elektronikus Zeneműtár elsődleges célja, hogy egy zeneműtár már meglévő állományát digitális formában is közvetíteni tudja az olvasói számára. Ez azt jelenti, hogy elvileg minden, a rendszerbe bekerülő hangzó dokumentum mögött egy fizikai hanghordozó is áll, amiről a digitalizált felvétel készül. Ezért a tárolandó adatok első nagyobb csoportját azok az információk adják, melyek a hanghordozóhoz, egyszerűbben az albumhoz kapcsolódnak. A tárolandó adatok meghatározásánál figyelembe vettem a zenei dokumentumok feltárásáról szóló MSZ 3424-9/1988 szabványt, valamint a Dublin Core ajánlásait is [13,14]. Így a következő adatok kerültek meghatározásra a rendszerben az albumok esetében: − Album azonosító − Cím − Szerző − Kiadó − Kiadási év − Copyright − Borító előlap − Borító hátlapja − Időtartam − Hanghordozó típusa − Raktári szám − Közreműködők − Műfaj − Felvétel adatai − MARC formátum − Jegyzékszám − Partitúra − Irodalmi kapcsolódás − Linkek − Megjegyzés. Az albumok rekordokból épülnek fel. A rekordok esetében a következő adatok tárolását tartom szükségszerűnek: − Sorszám − Cím − Szerző − Közreműködők − Forrásmező − Szöveg − Digitális formátumok − Videó − Partitúra − Műfaj − Nyelv − Időtartam − Linkek − Jegyzékszám − Irodalmi kapcsolódás
− Megjegyzés. Az Elektronikus Zeneműtár rendszerének képesnek kell lennie, hogy nyilvántartsa a felhasználók tevékenységét a rendszerben. A rendszer a használati adatok nyilvántartásával képes automatikus statisztikák készítésére. Ezzel lehetőség van a rendszer működésének vizsgálatára, valamint a felhasználók felhasználói szokásainak vizsgálatára is. Ez utóbbival még barátságosabbá tehető a rendszer a felhasználó számára. Így a felhasználó által leginkább kedvelt műfajba tartozó műveket ajánlhatnánk az olvasónak, vagy felajánlhatnánk a legutoljára hallgatott műveket is újbóli hallgatásra. Ha a rendszert kiterjesztjük az internetre, abban az esetben a szerzői jogi szabályozás értelmében nyomon kell követni, hogy ki, mikor és milyen rekordokat ért el az interneten keresztül a rendszerből. Az adatok tárolásával lehetőségünk van a szerzői jogi törvényben foglalt anyagi kötelezettségek pontos meghatározására. A fenti okokból először is tárolnunk kell a felhasználók adatait. Itt a következő adatokat kell számon tartanunk: − Olvasójegy száma − Felhasználó neve − Cím − E-mail − Jogosultság − Jelszó − Érvényesség. A rendszer működésével kapcsolatos információkat is tárolnunk kell az előbb vázoltak alapján. Itt azt kell számon tartanunk, hogy ki mikor és milyen digitalizált hangzó dokumentumot használt. Ennek érdekében a következő információkat kell tárolni a rendszernek: − Felhasználó azonosítója: Ki használta a rendszert. − Rekord azonosítója: Mely digitalizált rekordot játszotta le a felhasználó. − Időpont: Mikor történt a művelet. − Elérés: Itt azt kell tárolnunk, hogy a rendszert a felhasználó a belső hálózaton érte-e el, vagy az internetről használta a rendszert. Természetesen ennek csak akkor van jelentősége, ha a rendszert kiterjesztjük az internet irányába is. A fentiekből is látható, hogy az Elektronikus Zeneműtár kialakítása során nagyon sokfajta adatot kell integrálnunk a rendszerünkbe. Elkerülhetetlen ezért, hogy olyan adatbázis sémát alakítsunk ki, amely segítségével az adatbázis kezelő programunk hatékonyan tudja tárolni és visszakeresni az információkat.
1. kép: Adatbázis séma
A fejlesztés során különös figyelmet igényel a különböző multimédiás adatok használata. A programot különféle digitalizált képi, hangzó és mozgóképi adatok tárolására és kezelésére kell alkalmassá tenni. Ezen formátumok általában igen jelentős tárigénnyel rendelkeznek, ezért kezelésük és a hálózaton keresztüli továbbításuk legtöbb esetben nehézkes. Ezért meg kell oldani a tárolt hangzó dokumentumok hatékony elérését és lejátszását, lehetőleg úgy, hogy minél több formátumot felismerjen és lejátsszon a rendszer. Lehetőséget kell biztosítania felhasználónak, hogy maga állíthasson össze a találati halmazból úgynevezett lejátszási listát, és ezt szabadon tudja szerkeszteni. Hasonló kihívást jelent a mozgóképes formátumok megfelelő megjelenítése is, valamint a dokumentumokhoz tartozó képek kezelése. Fontos szempont az is, hogy olyan felhasználói felületet alkossunk meg a használók számára, amely kielégíti mind az egyszerű felhasználó, mind a könyvtáros igényeit. Ennek elérése csak úgy lehetséges, ha több könyvtáros és olvasó működik közre a program fejlesztésénél és tesztelésénél [4]. Modulok
A fenti követelményrendszernek megfelelően az Elektronikus Zeneműtár alapvetően négy modulból épülhet fel: − Könyvtáros modul − Olvasói modul − Internetes modul − WAP-os modul. Könyvtáros modul
A könyvtáros modulnak kell biztosítania a könyvtáros számára az alapvető munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges eszközöket. Ez a modul is több részre tagolódik: − Digitalizálás: Ez nem kötelező része a könyvtári modulnak, mivel az itt végrehajtható műveletek más programok segítségével is elvégezhetők. Amennyiben elérhető ez a funkció, úgy itt integrálva találhatja meg a könyvtáros a digitalizáláshoz szükséges
programokat. Itt van lehetősége az eredeti hangzó anyag digitalizálására, amennyiben szükséges, akkor manipulálására, valamint a digitalizált anyag megfelelő digitális audio formátumra hozására. − Dokumentum kezelés: Itt van lehetősége a könyvtárosnak az adatbázis tartalmának kezelésére. Részei a következők: o Új album felvitele A könyvtárosnak itt van lehetősége felvinni az albumra vonatkozó adatokat. Az alapvető adatokon felül feltöltésre kerülhetnek az album digitalizált borítólapjai, partitúrája, irodalmi kapcsolatai, jegyzékszáma. Megadhatja az album műfaját is, amelyet egy hierarchikus rendszerből választhat ki, melyet a könyvtáros a saját könyvtárában használt rendszer szerint építhet fel. Ugyanitt megadhatja a dokumentum és a hozzá kapcsolódó további dokumentumok raktári számát, amelyek megtalálhatóak a könyvtárban. Szintén megadhatja a dokumentumhoz tartozó MARC rekordot, sőt lehetősége van arra is, hogy egy már létező rekord alapján töltse ki az adatokat. Fontos lehetőség, hogy az adatbázisban tárolhat a dokumentumhoz kapcsolódó linkeket is.
1. kép: Új album felvitele
2. kép: Közreműködő felvitele
o Album adatainak módosítása A könyvtáros egy visszakeresés után itt módosíthatja az album adatait, amennyiben ez szükséges. o Új rekord felvitele A könyvtáros itt adhatja meg az albumon található rekordok alapadatait és magát a digitalizált rekordokat, valamint a videó felvételt is, ha létezik a felvételhez ilyen. A közreműködők megadásánál széleskörűen lehetősége van minden, a zenei felvétel elkészülésénél szerepet játszó közreműködő megadására. Amennyiben szöveg is tartozik a rekordhoz, úgy itt megadhatja a könyvtáros, hogy milyen nyelvű az adott szöveg, illetve lehetősége van jelölni azt is, hogy az adott rekordra van-e valamilyen szerzői jogvédelem, ami miatt a szolgáltatása nem lehetséges például az Interneten.
3. kép: Új rekord felvitele
4. kép: Műfajok kezelése
o Rekord adatainak módosítása A könyvtáros egy visszakeresés után itt módosíthatja az egyes rekordok adatait, amennyiben ez szükséges. − Felhasználók kezelése: A könyvtáros ebben a részben kezelheti az olvasói adatokat. Itt adhat meg új felhasználót, határozhatja meg jogosultságait, módosíthatja adatait vagy törölheti a felhasználót a rendszerből. A felhasználónak csak addig van jogosultsága használnia a rendszert, amíg beiratkozott olvasója a könyvtárnak.
5. kép: Felhasználók kezelése
− Keresés: Ez a rész nagyrészt az olvasói modul keresési részével azonos. Természetesen itt biztosítani kell a könyvtárosok számára olyan kereséseket is, amelyeket az olvasók nem használnak, de a könyvtárosok számára hasznosak lehetnek. Ilyen plusz keresési lehetőség lehet például a raktári számra keresés. o Album keresése Itt kereshetünk különböző szempontok szerint az albumokra.
6. kép: Album keresése
o Rekord keresése Itt kereshetünk különböző szempontok szerint a rekordokra. o Találatok
A keresés eredményei itt jelennek meg táblázatos formában a legfontosabb alapadatokkal. Itt lehetőségünk van megtekinteni az albumokhoz vagy rekordokhoz tartozó részletes adatokat. Albumok esetén lehetőségünk van megjeleníteni a hozzájuk tartozó rekordokat, ami fordítva is igaz, mivel minden rekordhoz megjeleníthetjük a hozzá tartozó albumot.
7. kép: Találatok megjelenítése
o Lejátszó Ez a rendszer alapértelmezett lejátszója, amely képes a rendszerben tárolt OGG formátumú rekordok visszajátszására, a lejátszókon megszokott alapfunkciókkal. A rendszer későbbiekben lehetőséget biztosíthat majd arra, hogy bármilyen külső lejátszó programot használjunk a digitalizált felvételek lejátszására.
8. lép: Lejátszó
Olvasói modul
Az olvasói modul fő feladatai közé az olvasó saját adatainak kezelése, illetve a dokumentum többszempontú visszakeresése tartozik. Főbb részei a következőek: − Adataim: Az olvasónak itt van lehetősége, hogy saját adatait a megfelelő módon beállítsa, jelszavát módosítsa. − Keresés: A rendszer szempontjából talán a legfontosabb rész. Ennek a résznek kell biztosítania a dokumentumok lehető legszélesebb körű visszakereshetőségét, valamint a visszakeresett dokumentumok rendezését és visszajátszását is. Internetes modul
Az Internetes modulnak kell biztosítania, hogy az olvasók a böngésző felületén keresztül is elérhessék az adatbázist, amennyiben a szolgáltatásunkat ki szeretnénk terjeszteni az Internetes eléréssel. WAP-os modul
Ma már lehetőségünk van arra, hogy a könyvtárak a WAP-on is megjelenjenek és OPAC-os keresési felületeket, vagy teljes elérésű adatbázisokat is szolgáltassanak a mobil eszközöket használók felé. A WAP modul biztosíthatja az ilyen jellegű elérését a rendszernek. Az adatbázisunk kialakításához fontos előre meghatározni, hogy milyen jellegű adatok fognak tárolásra kerülni [15].
9. kép: WAP portál Végeredmény
A végeredmény egy olyan elektronikus könyvtári program, amely hatékonyan tárolja és visszakeresi a zenei dokumentumok digitálisan tárolt változatait. Lehetővé válik ezáltal a hangzó dokumentumok mélységi feltárása és a többszempontú visszakereshetőség is. Mindezt a rendszer úgy teszi, hogy képes kielégíteni az integrált könyvtári programmal szemben állított követelmények nagy részét is. A program jelenlegi verziója további fejlesztési lehetőségeket tartogat magában. A jelenlegi verzió még nem tartalmazza sem az internetes, sem a WAP-os elérést sem, mivel a jelenlegi szerzői jogdíjak mellett ezen funkciók kihasználására napjainkban nem jelentkezne nagy igény. Ezen túlmenően még számos fejlesztési irány kínálkozik, melyek megvalósítása tovább növelhetné a program zenei könyvtárakban való alkalmazását. Ezek közül megemlítenék párat: − Visszakeresés kotta alapján: A képfelismerő programok lehetővé teszik, hogy megtaláljunk kottákat bizonyos kottarészek alapján. Ezáltal lehetővé válna például olyan zeneművek keresése, melyek tárolt partitúráiban fellelhető lenne egy bizonyos motívum vagy kottarészlet. Ehhez semmi másra nem lenne szükségünk, csak a keresett kottarészlet digitalizált változatára. − Visszakeresés dallam alapján: A programnak lehetne olyan funkciója, hogy egy zeneművet keresne meg az adatbázisában valamilyen dallam alapján. A dallam több formában is bevihető lenne, akár emberi ének, akár MIDI, akár valamilyen digitalizált hangfelvétel alapján. Ezek után a program megkeresné a leginkább a dallamra hasonlító zeneműveket. Bár számos kutatás folyik hasonló problémák megoldására a mesterséges intelligencia tudományterületén, azonban jelenleg még nem sikerült ezekre kielégítő megoldást találni, így a fent említett lehetőségek megvalósítására még várnunk kell.
További fejlesztési lehetőség, hogy a rendszert fel lehet készíteni arra, hogy kompatibilis legyen más integrált könyvtári rendszerekkel, így az Elektronikus Zeneműtár egy nagyon hasznos kiegészítésévé válhat más rendszereknek. A cikkben vázoltak alapján úgy vélem, hogy az Elektronikus Zeneműtár egy olyan elektronikus könyvtári alkalmazás, amely nagy segítséget jelenthet a zenei könyvtárak munkájában. A modern technológiák alkalmazásával elősegítheti az olvasók hatékonyabb információhoz jutását valamint a zeneműtári szolgáltatások színvonalának növelését. Mindezeken túl az Elektronikus Zeneműtár ennél is többet jelent, hiszen erre alapozva kidolgozhatóak olyan további programok is, amelyek képesek a mozgóképes, vagy más multimédiás dokumentumok digitális formátumainak a kezelésére és tárolására is. Referenciák [1] Gibbs, Simon J.: Multimedia programming, Workingham, England: Addison-Wesley Publishing Company, 1995 [2] Iszály György Barna: EZ a jövő! Az Elektronikus Zeneműtár megvalósíthatósága, Networkshop 2005. [3] Dr. Tóth Péter Benjamin: A szerzői jog könyvtárakra vonatkozó rendelkezései, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 48. évf. 2001/2., 64-70.o. [4] Iszály György Barna: Elektronikus Zeneműtár 1.0, Networkshop 2009 [5] Iszály György Barna: Digitális audió formátumok a könyvtárakban, Networkshop 2007 [6] Fraunhofer intézet - http://www.fraunhofer.de/fhg/EN/index.jsp [7] Ogg Vorbis - http://www.vorbis.com/ [8] Nippon Telegraph and Telephone Corporation - http://www.ntt.co.jp/index_e.html [9] Microsoft – http://www.microsoft.com [10] Bobulous central: Lossy audio formats comparison, http://www.bobulous.org.uk/misc/lossy_audio_2006.html [11] Sean Byrne: Audio formats, http://www.geocities.com/seanbyrneprogrammer/Audio_Formats.html [12] Jens Adrian: Comparison of Digital Audio Formats!, http://www.cdburner.ca/digital-audio-formatsarticle/digital-audio-comparison.htm [13] Dublin Core, http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm [14] Dublin Core, http://dublincore.org/ [15] Iszály György Barna: A WAP alkalmazásának lehetőségei a könyvtárakban, TMT, 53. évfolyam (2006) 7-8. szám
