Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás E L N Ö K E
Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás E L N Ö K E
ELİTERJESZTÉS
a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. szeptember 27-i ülésére
Tárgya: A tatabányai és az oroszlányi kistérség bemutatkozása, tájékoztató munkájukról és legfontosabb feladataikról Elıadók: Bencsik János, a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Elnöke Rajnai Gábor, az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás Elnöke Koordinátor: Petrikné Molnár Erika, osztályvezetı
Tisztelt Elnök Úr!
A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társuláshoz eljuttatott tájékoztatóból értesültünk arról, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. évi munka- és üléstervében többek között szerepel „A tatabányai és az oroszlányi kistérség bemutatkozása, tájékoztató munkájukról és legfontosabb feladataikról” tárgyú elıterjesztés is, melyet a testület a szeptember 27-én tartandó ülésén tárgyal. Az elıterjesztés megírására vonatkozó felkérést köszönettel vettük, és jelen levelünk mellékleteként csatoljuk a kért elıterjesztést, melyet elektronikus formában is az Önök rendelkezésére bocsátunk. Tatabánya, 2007. szeptember 10.
Tisztelettel
Bencsik János sk elnök
TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A Tatabányai kistérség önkormányzatai – a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 41. §. (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a, illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján – a kistérség összehangolt fejlesztésének elımozdítása és az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében – a képviselı testületek döntése alapján 2005. április 20-án társulási megállapodást kötöttek. A Tatabányai Többcélú Kistérség Társulás a Tatabánya és Környéke Területfejlesztési Társulás jogutódja. A Társulás tagja a kistérséghez tartozó összes – Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget, Szomor, Tarján, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszılıs – önkormányzat. A Társulás székhelye: 2800 Tatabánya, Fı tér 6.
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Társulás szervei: A Társulás vezetı polgármesterei.
Társulási Tanács Pénzügyi-Ellenırzı Bizottság Népjóléti Bizottság szerve a Társulási Tanács, tagjai a társult önkormányzatok mindenkori
A Társulás tisztségviselıi: - Elnök - Elnökhelyettesek - Pénzügyi-Ellenırzı Bizottság Elnöke - Munkaszervezet vezetıje A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás elnöki teendıit Bencsik János Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere látja el. A Társulás Tanácsa Nagy Györgyöt, Szomor Község polgármesterét és Beke Lászlót, Környe Község polgármesterét választotta meg a Társulás elnökhelyetteseinek. A három fıbıl álló Pénzügyi-Ellenırzı Bizottság elnöke Dékán János Héreg Község polgármestere, tagjai Jelli János Tarján Község polgármestere és Menoni Gabriella Várgesztes Község polgármestere. A Társulás Népjóléti Bizottságának elnöke Bencsik János Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere, alelnökei Beke László Környe Község település polgármestere és Hartdégen József Vértessomló Község polgármestere. A munkaszervezet vezetıje, Tatabánya Megyei Jogú Város Címzetes Fıjegyzıje, Dr. Bene Magdolna.
MIKRO-TÁRSULÁS A Társulás egyes tagjai – a Társuláson belül – egyes feladatok célzott ellátása érdekében mikro-társulást hoztak létre. -
Várgesztes és Vértessomló Község Önkormányzata a Társulás keretein belül iskola és óvodafenntartó társulást mőködtet. Az iskolafenntartó társulás neve: Vértessomló – Várgesztes Oktatási Intézményi Társulás.
-
Tarján Község Önkormányzata a Társulás keretein belül iskola és óvodafenntartó társulást mőködtet; Héreg Község és Vértestolna Község Önkormányzatával közös általános iskola és óvoda fenntartásáról gondoskodik. Az iskolafenntartó társulás neve: Tarján – Héreg – Vértestolna Intézményfenntartó Társulás, az óvodafenntartó társulás elnevezése: Tarján – Héreg – Vértestolna Óvodafenntartó Társulás.
-
-
Gyermely és Szomor Község Önkormányzata egészségügyi társulás keretében védınıi és háziorvosi, fogorvosi, gyermekorvos és fizikoterápiás szolgálatot lát el.
-
Várgesztes és Vértessomló Község Önkormányzata egészségügyi társulás keretében védınıi és háziorvosi szolgálatot lát el. Tarján és Héreg Község Önkormányzata egészségügyi társulás keretében védınıi és háziorvosi szolgálatot lát el.
A mikro-társulás mőködésének szabályait, az ellátandó feladatokat a társulásban résztvevık külön megállapodásban szabályozzák, azonban a mikro-társulás része a többcélú társulási rendszernek.
A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATAI A Társulás az alábbi térségi feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik: a. b. c. d. e. f. g.
oktatás és nevelés; közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység; sport; egészségügyi és szociális ellátás; gyermek-és ifjúságvédelem; területfejlesztés; igazgatási feladatok (építésügyi, honvédelmi hatósági, szabálysértési hatósági, belsı ellenırzési); h. mozgókönyvtári feladatok.
A területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló módosított 1996. évi XXI. törvény 10/G.§ (1) alapján a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás látja el.
OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADAT Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásában szakszolgálati feladatok ellátásán belül a logopédia és a gyógytestnevelés feladatok ellátását vállalta fel, 2006. februári kezdéssel. A feladat ellátását Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévı Pedagógiai Szakszolgálati Intézmények vállalta. A logopédiai ellátás és a gyógytestnevelés, mint közoktatási szakszolgálati feladatok ellátására megkötött megállapodás értelmében a Pedagógiai Szakszolgálati Intézmények igazgatója – mint a munkáltatói jogkör gyakorlója irányítja a kistérségi feladatellátásban részt vevı pedagógusokat, koordinálja, szervezi, ellenırzi a feladatellátást; évenként és a tanévben kétszer (félévkor és év végén) beszámol a Társulási Tanács ülésén az intézmény elmúlt évi szakmai tevékenységérıl. A Társulás az intézményfenntartó önkormányzatnak a feladatok megszervezésére a mindenkori társulási normatíva közoktatási szakszolgálati feladatra jutó állami támogatás 10 %-ának megfelelı összeget biztosít, melyet az intézményfenntartó a Pedagógiai Szakszolgálati Intézmények számára átutal.
A 2006/2007-es és a 2007/2008-as tanévben a logopédiát a legalább heti 1 alkalom/csoport, a gyógytestnevelés keretében az ellátását heti 2 alkalom/csoport rendszerességgel kell az általa fenntartott intézmény útján biztosítani. A logopédiai ellátást az Intézményfenntartó az általa fenntartott Pedagógiai Szakszolgálati Intézmények útján látja el. A feladat ellátására 9 fı fıállású logopédussal – 8 fı Tatabányán, 1 fı a 9 községben – és 20 óra/hét megbízással – 20 óra/hét a községekben – biztosítja a kistérségi települési önkormányzatok nevelési-oktatási intézményeiben a beszédhibás, fejlesztésre szoruló óvodások és általános iskolások logopédiai ellátását. A gyógytestnevelési feladatot az Intézményfenntartó szintén az általa fenntartott Pedagógiai Szakszolgálati Intézmények útján látja el. A feladat ellátására 2 fı fıállású gyógytestnevelıvel (Tatabánya) és 76 óra/hét megbízással (38 óra/hét Tatabánya, 38 óra/hét a községek) biztosítja a kistérségi települési önkormányzatok általános iskoláiban a fejlesztésre szoruló általános iskolások gyógytestnevelési ellátását. A 2007. évben várható ellátottak száma a logopédiai ellátásban 731 fı és a gyógytestnevelésben 900 fı.
KÖZMŐVELİDÉSI, KÖZGYŐJTEMÉNYI TEVÉKENYSÉG KULTURÁLIS KEREKASZTAL A Tatabányai kistérségben 2006. második felében elindult az együttgondolkodás kezdeményezése a kultúra, közkultúra területén, mely kezdeményezést a kistérség tagtelepüléseinek vezetıi egyöntetően hasznosnak ítéltek meg, és a folyamat elindítása mellé álltak. A felmerült közös fejlesztési irány hatékonyabb menedzselése szempontjából jókor adódott az a lehetıség, amit a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus ajánlott fel. A MMIKL 2006. ıszén valamennyi régió egy-egy kistérségében kezdeményezte modellértékő kulturális-tervezési program együttmőködésben történı megvalósítását. A KözépDunántúli Régióban a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulást kereste meg elsıként az Intézet, ahol a szakmai javaslat, kezdeményezés nyitottságra és fogadókészségre talált. A közös szándékok megerısítéseként a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 2006. december 14-én a modellprogramba való részvételrıl együttmőködési szándéknyilatkozatot adott ki a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus felé. Ezt követıen elindult a kistérségi kulturális-tervezési együttmőködés és a kistérségi kulturális-kerekasztal program elıkészítése. A nevezett program megvalósítása során a MMIKL regionális irodavezetıje és a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás munkatársai 2006. decemberében és 2007. januárjában szakmai megalapozó interjúkat készítettek a kistérség tagtelepülések polgármestereivel, majd 2007. február 6. és április 27. között települési szintő interjúkat készítettek. Ezeken a Kerekasztal megbeszéléseken a helyi civil és hagyományırzı szervezetek, csoportok vezetıi és a közösség kulturális életében meghatározó személyek vettek részt, akik vázolták közösségük, településük kulturális életét, jellemzıit és közösen beszéltek a tervezett fejlesztésekrıl, célokról, szükségletekrıl.
A települési szintő kulturális Kerekasztal programok lezárása és az addigi tapasztalatok összegzése, a további lehetıségek és a tervezett folyamat bemutatásaként, 2007. május 19-én, a Tatabányai Múzeumban került megrendezésre a kistérségi szintő kulturális kerekasztal találkozó. Erre az alkalomra készült el a kistérség kulturális helyzetfeltáró, összegzı anyaga, mely az addigi tapasztalatokat, igényeket is tartalmazta. A több mint 70 oldalas anyag részeként elkészült egy kistérségi kulturális érték-kataszter is, ami a tervek szerint tovább bıvíthetı, de már jelenlegi formájában is nagy segítséget nyújthat a jövıbeni közös, térségi szintő tervezéshez. A rendezvényen az eddigi eredmények, a települési Kerekasztal találkozók tapasztalatainak és az elkészült kistérségi kulturális helyzetfeltáró anyag bemutatása mellett, sor került a Tatabányai Kistérség Kulturális Kerekasztal alakuló ülésére, és a Kistérségi Kulturális Kerekasztal alapító levelének aláírására. A Kulturális Kerekasztal létrehozásának célja, hogy a Tatabányai kistérség településein mőködı önkormányzatok, közkulturális intézmények, civil szervezetek és más csatlakozni kívánó kulturális szereplık delegáltjainak együttmőködési fóruma legyen, biztosítva ezzel a térségi szintő szakmai párbeszéd, partneri együttmőködések és koordináció kereteit; részt vegyen a kistérségi szintő kulturális tervezési, fejlesztési folyamatokban, illetve kezdeményezzen folyamatokat, együttmőködéseket, programokat; részt vegyen a Tatabányai kistérség kulturális koncepciójának és stratégiájának elkészítésében; részt vegyen közös projektek kidolgozásában, kistérségi/mikrotérségi szintő pályázatok elkészítésében; részt vegyen a kistérségi kulturális érték-kataszter-, adatbázis további bıvítésében, technikai adatbázis- és szolgáltatásjegyzék készítésében. A modell-program szakaszainak szakmai tartalma Elıkészítı szakasz A települések kulturális életének vezetıi-, véleményformálói-, döntéshozóinévsorának összeállítása. Személyes interjú a települések polgármestereivel. Helyzetkép, elvárások, tervek, folyamatban lévı fejlesztések. Elıkészítı interjúk a települések kulturális életének meghatározó szereplıivel. (Személyes beszélgetés, elıkészítı kérdıív) Elıkészítést összegzı tanulmány készítése Program záró work-shop az érintett települések kulturális életének szereplıi, formálói részvételével. Kidolgozó szakasz (javaslat) Kommunikáció, együttmőködés, partnerség – tréning, melynek célja a hatékony együttmőködéshez szükséges emberi készségek, kompetenciák fejlesztése, a szervezeti keretek kialakítása, a szervezeti diagnózis modell bemutatása; a kulturális tervezési folyamat kistérségi modelljének megismerése. -
A települések és a kistérség kulturális SWOT-elemzése – workshop, melynek célja a települések saját helyzetelemzése; a kistérségre vonatkozó közös helyzetkép
-
megalkotása, az erısségek/lehetıségek, valamint a gyengeségek/veszélyek priorizálása; a közös jövıkép-elemek megfogalmazása. A kistérség lehetséges fı kulturális stratégiai fejlesztési irányainak feltárása, megfogalmazása; cselekvési programkidolgozása a 2007-2008 közötti idıszakra; közös projektek megfogalmazása – workshop, melynek célja olyan jövıorientált kulturális stratégia kidolgozása, amely - illeszkedve a különbözı szintő térségi fejlesztési programokhoz - valamennyi település hagyományaira, jelenbéli erısségeire és jövıbeli céljaira alapozva kijelöli a kistérség egésze számára a fı fejlesztési irányokat; kijelöli a 2007-2008 közötti idıszak prioritásait; megfogalmazza azokat a projekteket, amelyek megvalósítását elsıként kívánja megkezdeni.
Követı szakasz (javaslat) A projektek kidolgozása pályázati anyaggá való elıkészítése A projekt-gazdák képzése; a projektek fejlesztése, pályázatok kidolgozása és benyújtása
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyőlése a 130/2007.(IV. 26.) Kgy. számú határozatában, a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 34/2007 (V.22.) számú határozatában egyetértett azzal, hogy az Egyesített Szociális Intézmények ( továbbiakban: ESZI) egésze a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában mőködjön. A Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában mőködı ESZI a szociális alapszolgáltatásokat, a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátásokat, valamint a gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja az ellátást igénybe vevıknek. Az ESZI által eddig biztosított feladatokat a hatékonyabb mőködés, eredményesség, költséghatékonyság és a racionalitási szempontok figyelembe vételével a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás vette át, változatlan szervezeti struktúrában 2007. július 1-vel. A racionalitási szempont különösen az, hogy a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérıl szóló 2006. évi CXXVII. Törvényben, a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti ellátások állami támogatása átlagban 10 %-kal csökkent, ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások intézményi feladatainak támogatása mintegy 15 %k-al nıtt. A fenntartóváltás miatt az intézmény dolgozóinak jogi helyzetét a munkáltató személyében bekövetkezı jogutódlásra vonatkozó szabályok szerint, a Munka Törvénykönyvérıl szóló, módosított 1992. évi XXII. törvény ( továbbiakban: Mtv.) 85/A. és 85/B. §-ai alapján került rendezésre. Így a Társulás 2007. július 1-tıl az ESZI munkajogi jogutódává vált. Ennek értelmében a jogutód átvette, és változatlan feltételekkel továbbfoglalkoztatta a jogelıd munkáltatónál foglalkoztatott valamennyi közalkalmazottat. Az intézmény feladatai:
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Szociális alapszolgáltatás: - Étkeztetés - Házi segítségnyújtás
-
Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás Nappali ellátást nyújtó intézmények - Idısek klubjai - Fogyatékosok nappali intézménye - Szenvedély, pszichiátriai betegek nappali intézménye - Nappali melegedı
Szakosított ellátások: Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Idısek otthonai - Hajléktalanok otthona - Fogyatékos személyek otthonai Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Idıskorúak gondozóháza - Hajléktalanok átmeneti szállója - Hajléktalanok éjjeli menedékhelye Rehabilitációs járóbeteg szakrendelés Gyermekjóléti intézmények - Gyermekjóléti szolgálat/központ - Családok átmeneti otthona - Gyermekek átmeneti otthona Konduktív pedagógia
Szakfeladatok Idısek otthonai Idısek Otthona Mőködési területe: Tatabányai Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések (Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget, Szomor, Tarján, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszılıs, továbbiakban: kistérséghez tartozó települések) és Komárom-Esztergom megye. Feladata: Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes nyugdíjhatáron felüli, vagy 18. életévét betöltött –szenvedély-és pszichiátriai betegségekben nem szenvedı személyek teljes körő ellátása, akiknek állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, ellátásuk más módon nem oldható meg. Férıhely: 225 fı Emeltszintő Idısek Otthona - Idısek Otthona Mőködési területe: Tatabányai Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések és Komárom-Esztergom megye. Feladata: Alapfeladata megegyezik az Idısek Otthona alapfeladatával, illetve az intézmény az átlagot meghaladó minıségő elhelyezési körülményeket is biztosít. Férıhely: 67 fı, melybıl átlagos elhelyezést nyújtó férıhely 30 fı, átlagot meghaladó elhelyezést nyújtó férıhely 37 fı.
Idıskorúak Gondozóháza (integrált intézmény) Mőködési területet: Többcélú Kistérségi Társulás tartozó települések és Komárom – Esztergom megye területe. Feladata megegyezik az Idısek Otthona alapfeladatával. Átmeneti ellátást nyújtó intézmény, ahol egy, maximum két évig igényelhetı ellátás. Gondozóház férıhelye: 20 fı. Alapszolgáltatási Központok Mőködési területe: Tatabányai Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések. Férıhely: 60 fı Telephelyei: II. Számú Alapszolgáltatási Központ, Mentálhigiénés Klub, III. Számú Alapszolgáltatási Központ, IV. Számú Alapszolgáltatási Központ (integrált Intézmény), V. Számú Alapszolgáltatási Központ (integrált Intézmény), VI. Számú Alapszolgáltatási Központ, VII. Számú Alapszolgáltatási Központ, Jelzırendszeres Házi Segítségnyújtás. Feladatai: a.) Szociális étkeztetés feladata: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylıt, illetve eltartottat is, aki kora, vagy egészségi állapota vagy hajléktalansága miatt nem képes az étkeztetésrıl más módon gondoskodni. b.) Házi segítségnyújtás feladata: A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely a jogosult önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelıen lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. c.) Jelzırendszeres Házi Segítségnyújtás feladata: A gondozottaknak a segélykérés után (a házi gondozási idın túl is) szakszerő ellátást nyújtson saját környezetükben szükséges mértékő személyes, folyamatos gondoskodást azok számára, akik az életkoruk, egészségi állapotuk, vagy valamilyen fogyatékosságuk miatt erre rászorulnak. Ellátott: 140 db készülékkel felszerelt lakásban élı gondozott (2 szakmai központtal) d.) Mentálhigiénés Klub feladata: Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, olyan 18. életévét betöltött személyek ellátására szakosodott, akik mentális, egészségi és szociális állapotuk miatt napi életritmust biztosító közösségi ellátásra szorulnak. e.) Idısek klubja feladata: A szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozása, valamint azon 18. életévüket betöltött személyek ellátása, akik mentális és egészségi állapotukra való tekintettel szorulnak ezen ellátásra. Férıhely: Tatabánya 240 fı + Kistérségi települések 90 fı f.) Otthoni szakápolás feladata: A területi szociális gondozás keretében otthoni szakápolási szolgálat mőködtetése, OEP finanszírozásával. A lakosság (állampolgárok, biztosítottak) kórházi ellátását kiváltó, valamint azt megelızı és követı otthoni betegellátás.
A gondozásba vétel a rászoruló kérelme alapján vagy egyéb javaslat alapján történik. A területi szociális gondozásért az ellátottaknak térítési díjat kell fizetni, a mindenkori hatályos jogszabályok szerint. Közép-Dunántúli Regionális Módszertani Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Mőködési területe: Tatabányai Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések Családsegítı Szolgálat feladata: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszert mőködtet. A jelzés alapján a családsegítı szolgálat feltérképezi az ellátási területen élı szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdı családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja ıket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítja: a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, d) közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı, családokat segítı szolgáltatásokat. Regionális módszertani családsegítı szolgáltatás feladatai: Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyében alaptevékenységeként szociális szolgáltatásokat nyújt és a szolgáltatásokkal összefüggı kutató-, fejlesztı-, vagy képzı tevékenységet végez. Gyermekjóléti Központ feladata: A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében: a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, d) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, e) felkérésre környezettanulmányt készít,
f) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, g) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelıen vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, h) biztosítja a gyermekjogi képviselı munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, i) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum munkájában. A gyermekjóléti központ az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elısegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelı önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt: a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot. Hajléktalanokat Ellátó Szolgálat Mőködési területe: Tatabányai Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések és Komárom-Esztergom megye. Telephelyei: Hajléktalanok Otthona, Hajléktalan Átmeneti Szálló, Éjjeli Menedékhely, Népkonyha, Nappali Melegedı. a.)Hajléktalanok Otthona feladata: Ápolást, gondozást nyújtó intézmény idıs, beteg, mozgáskorlátozott, családból kiközösített hajléktalanok részére. Hajléktalanok Otthona férıhely: 40 fı b.) Hajléktalanok Átmeneti Szállója feladata: A hajléktalan személyek idıleges tartózkodására, átmeneti elhelyezésére szolgáló intézmény. Biztosítja az ellátottak szociális és mentális gondozását. Az ellátáshoz tartozik az egyénre szabott gondozás, az intézményen belüli közösségi élet szervezése, egyéni, csoport- és közösségi terápiák alkalmazása, a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése. Hajléktalanok Átmeneti Szállója férıhely: 28 fı (8 nıi, 20 férfi) c.) Éjjeli Menedékhely feladata: Éjszakára vehetı igénybe alvás és tisztálkodás céljára. Igénybevétele térítés mentes. Férıhely: 23 fı Idıszakos férıhelybıvítés: 15 fı. d.)Népkonyha feladata: Helyben fogyasztással napi egyszeri meleg ételt biztosít azoknak a szociálisa rászorult személyeknek. e.)Nappali Melegedı feladata: A hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetıséget. Férıhely: 70 fı. Családok és Gyermekek Átmeneti Otthona (integrált intézményben) Mőködési területe: Tatabánya Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések
a.) Családok Átmeneti Otthona feladata: Folyamatosan mőködı bentlakásos intézmény, mely alapellátás keretében alaptevékenységként biztosítja a Gyvt. 51.§.(2) bekezdése szerinti átmeneti gondozást átmeneti jelleggel krízisbe kerülı gyermekek és szülıje számára. Férıhely: 30 fı b.) Gyermekek Átmeneti Otthona feladata: Alapellátás keretében a családban nevelkedı, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körő ellátást biztosít. Férıhely: 12 fı Fogyatékkal Élı Személyeket Ellátó Szolgálat (a gondozottak korai fejlesztését és fejlesztı felkészítését biztosítja) Telephelyei: a.) Szent József Integrált Központ Mőködési területe: Tatabánya Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések. - Fogyatékosok Otthona: Feladata: fogyatékkal élı személyek ápolása gondozása Férıhely: 30 fı - Napközi Otthon és Foglalkoztató: Feladata: fogyatékkal élı személyek nappali ellátása Férıhely: 45 fı b.) Szent György Otthon Integrált Központ Mőködési területe: Tatabánya Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések Feladata: fogyatékkal élı személyek ápolása gondozása Férıhely: 40 fı V. Számú Alapszolgáltatási Központ Férıhely: 20 fı c.) Rehabilitációs Szakrendelı és Konduktív Pedagógia. Mőködési területe: Komárom –Esztergom megye Feladata: sérült egészségkárosodott gyermekek orvosi vizsgálata, rehabilitációja, segédeszközökkel történı ellátása. Feladata a korai fejlesztés, fejlesztı felkészítés. Integrált Központ a.) IV. Számú Alapszolgáltatási Központ: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - jelzırendszeres házi gondozás, - idısek klubja. b.) Idıskorúak Gondozóháza c.) Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat területi irodája d.) Gyermekek Átmeneti Otthona e.) Családok Átmeneti Otthona f.) Hajléktalanokat Ellátó Szolgálat - Hajléktalanok Otthona - Hajléktalanok Átmeneti Szállója
MOZGÓKÖNYVTÁRI FELADATOK Tatabányai Többcélú Kistérség Társulás és a József Attila Megyei Könyvtár könyvtárellátási szerzıdést kötött mozgókönyvtári feladatok ellátására a kistérség területén. E szerzıdés értelmében a Társulás a Könyvtár segítségével hét településen biztosítja a mozgókönyvtári feladat-ellátást. A Könyvtár, mint a kistérségi mozgókönyvtári ellátórendszer központja szervezi a települési és az ellátó könyvtár közötti dokumentum-és információcserét; biztosítja települési könyvtár győjteményének fejlesztését, feltárását, gondozását; folyamatosan tájékoztatást nyújt a József Attila Megyei Könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól; szakmailag segíti a szolgáltató hely kezelıjének munkáját; könyvtárközi kölcsönzést biztosít a tagkönyvtárak számára.
KONCEPCIÓK TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A kistérségi területfejlesztési koncepció fıleg a jövıbeni 8-12, bıvítve 15 éves idıszakra jelöli ki a kistérség általános és területfejlesztési céljait. A területfejlesztési koncepció feladata a kistérség elemzése, illetve az elérni szándékozott jövıkép és fı fejlesztési célrendszerek bemutatása. Rövidebben bemutatja a kívánt jövıbeli állapot eléréséhez szükséges megfelelı stratégiát, prioritásokat és a tervezett intézkedések irányát, melyek késıbbiekben a támogató rendszerek alapját képezhetik. A koncepció az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a helyi szereplık elvárásainak figyelembe vételével törekszik teljesíteni ezt a feladatot. Az 1997. évben kelt Tatabánya és Környéke Területfejlesztési Társulás Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója volt az elsı átfogó dokumentum, mely tartalmazta a tatabányai kistérség helyzetelemzését és jövıbeni terveit, elképzeléseit, fejlesztési irányait. A dokumentum azonban az idı haladtával részben aktualitását vesztette, részben az idıközben kialakult lehetıségek tették szükségessé az újabb, részletesebb dokumentumok elkészítését. A területfejlesztési koncepciót a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen, a több szempont alapján meghatározott érintettek bevonásával vélemények kinyilvánításra alkalmassá tettük, társadalmi vitára bocsátottuk. A szakmai és társadalmi egyeztetés során igazgatási, érdekképviseleti, gazdaság- és területfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, civil szervezetek küldték meg véleményüket. A fejlesztési koncepcióknak, így egy adott kistérség területfejlesztési koncepciójának is, hosszabb tervezési idıtávot kell felölelnie. Így a célok megvalósításához és a hatások jelentkezéséhez 8-15 éves idıszakot célszerő figyelembe venni. A megjelölt tervezési idıszak elsı részeiben a további, részletesebb stratégiai, operatív és projektterveket is ki kell dolgozni (3-7; és 1-2 év idıtávra). A koncepcióban felvázolt fı célkitőzések és várható eredmények megvalósulása közül több is hosszabb idıtávot követel meg (rendkívül nagy forrásigény és jelentısebb idıigény). Ezek elsısorban az infrastrukturális és a környezetvédelmi célok teljes realizálása. A fı
célkitőzések belsı részcéljainak ütemezése, fontosságuk összevetése alapos vizsgálatokat igényel. Hasonló idıbeli követelmények jelentkeznek a humán erıforrás fejlesztésének terén is. Ennek a területnek a céljai is, csak a teljes tervezési idıszakot felölelı, folyamatos munkával, alprogramok egymásra épülésével valósíthatóak meg. A kistérségi célok megvalósulásához elengedhetetlen a kistérségi intézményrendszer átalakítása és kiforrása, amihez szintén, legalább középtávú intézkedések szükségesek. A turizmus fejlesztése átmenetet képez az igazi hosszabb idıtávot és közepes/rövidebb idıtávot igénylı célok közt. Bizonyos intézkedéssel gyors hatások is elérhetık, de az ágazat átfogó, fenntartható, a kapcsolódó tevékenységeket, struktúrákat is magával húzó fejlıdése csak hosszabb távon oldható meg. A versenyképes gazdaság kialakítása és fenntartása a turizmusfejlesztéshez hasonló idıigénnyel jellemezhetı. Azonban leginkább itt kell számolni a különbözı résztvevık és szereplık tájékozottságával, aktivitásukkal. A célok megvalósításához szükséges alprogramokat és intézkedéseket folyamatosan kell figyelemmel kísérni. A hosszabb távon jelentkezı hatások fıleg a K+F tevékenység, vállalkozások fejlesztése és a befektetésösztönzés terén jelentkeznek. A legrövidebb idıtávon megvalósítható célok egyben a legsőrgetıbbek is. Az életminıséget javító beruházások folyamatos, gyors munkát igényelnek, de a hatásuk is szinte azonnal jelentkezik. Hasonló mondható el a helyi, térségi szolgáltatási-és közigazgatási potenciál fejlesztésérıl is. Ezeknél viszonylag rövidebb idı alatt valósíthatóak meg az alprogramok. A Koncepciót a társadalmi vitára bocsátást követıen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz is eljuttattuk.
PÁLYÁZATOK TURISZTIKAI-INFORMÁCIÓS TÁBLÁK A Társulás 2006-ban a „Turisztikai-információs táblák kihelyezése a tatabányai kistérség településein” címő pályázati kiíráson 3 218 200 Ft összköltségő projekthez 1 241 800 Ft támogatást nyert el. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás fejlesztési elképzelésének megvalósítását a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Terület-és Régiófejlesztési Célelıirányzat keretbıl támogatta. Az információs táblák a Tatabányai kistérség mind a tíz településén segítik a tájékozódást. A fa, illetve fém tartószerkezettel készült, kétoldalas turisztikai-információs táblák a települések frekventált helyein találhatók, így például Tatabányán a Turulnál, a Tatabányai Múzeumnál, a Szabadtéri Bányászati Múzeumnál, a Csónakázó-tónál. A táblák a községek központjában és a látogatott településrészeken állnak, többek között a Környei-tó partján, Vértesszılısön az Elıembertelepnél, a gyarmatpusztai kápolnánál. Az információs pontoknál a kistérség és a települések térképe, valamint bemutató oldaluk tekinthetık meg, mely tartalmazza az intézmények elérhetıségeit, a térség állandó
programjait és kirándulási lehetıségeket is, mindezt fotók teszik színesé. A táblákon található térképek a Kistérségi Társulás honlapjáról is elérhetık. KIADVÁNY A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Terület-és Régiófejlesztési Célelıirányzata által 2006-ban "A Tatabányai kistérség kulturális és természeti értékei" címő pályázati kiíráson a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás 458 400 Ft összköltségő projektjéhez, 247 500 Ft-ot nyert el. A színes, 2000 példányban kiadott prospektus célja, hogy a helybeliek és a környéket meglátogató kirándulók megismerjék a kistérség településeinek kulturális és természeti értékeit. A kiadvány tartalmaz helyi látnivalókat, kirándulási lehetıségeket, valamint a füzetben szereplı térségi állandó programok a szabadidı színesebb eltöltését segítik. A Társulás 2006. novemberben kezdte meg a tájékoztató füzet terjesztését, amely elérhetı a turisztikai célpontoknál, könyvtárakban, Tourinform irodákban, szálláshelyeken, továbbá példányokat juttattunk el civil szervezetekhez is. A kiadvány a kistérség honlapján is megtekinthetı. ÖSZTÖNZİ TÁMOGATÁS A többcélú kistérségi társulások 2005. évben a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésérıl és modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet alapján megalakulást ösztönzı támogatásban részesülhettek. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás 69 828 000 Ft-ot nyert el, mely összegbıl a sikeres beszerzési folyamat eredményeként a kistérség valamennyi települése részesülhetett. A pályázati forrásból a gyógytestnevelés, gyógyúszás feladatellátáshoz szükséges eszközök (úszó- és lovaglóbérletek, videokazetták, szakkönyvek, gépjármő), valamint logopédiai feladatellátáshoz szükséges eszközök (irodaszerek logopédiai programok és logopédiai szoftverek, diagnosztikai és mőszaki eszközök, szakkönyvek, gépjármő, bútorok) beszerezése valósulhatott meg. KÖZKINCS 2007. PROGRAM A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a Közkincs 2007. program keretében meghirdetett pályázati felhívásra, „a kistérségi kulturális-kerekasztal résztvevıinek képzése, a kistérségi kulturális stratégia hatékonyabb elkészítése érdekében” témában. A tervezett képzés részletei: A kistérségi kulturális koncepció kialakításának részeként háromszor egy napos képzés indult el 2007. szeptemberében a Tatabányai kistérségben, a kistérség székhelytelepülésén, Tatabányán, a kistérségi kulturális kerekasztal résztvevıi számára. 1. képzési nap - Kommunikációs, együttmőködési, partnerségi - tréning Célja: a hatékony együttmőködéshez szükséges emberi készségek, kompetenciák fejlesztése, a szükséges szervezeti keretek kialakítása. Továbbá a szervezeti diagnózis modell bemutatása, a kulturális tervezési folyamat kistérségi modelljének megismerése.
2. képzési nap - A települések és a kistérség kulturális SWOT-elemzésének elkészítése – workshop Célja: a kistérségi települések saját helyzetelemzésének összeállítása, a Tatabányai kistérségre vonatkozó közös helyzetkép megalkotása, az erısségek/lehetıségek, valamint a gyengeségek/veszélyek feltárása és priorizálása, a közös kulturális jövıkép-elemek megfogalmazása. 3. képzési nap - A Tatabányai kistérség lehetséges, fı kulturális stratégiai-fejlesztési irányainak feltárása, megfogalmazása, a cselekvési program vázlatos kidolgozása a 2007-2008 közötti idıszakra, közös projektek megfogalmazása – workshop Célja: segítségnyújtás olyan jövıorientált kulturális stratégia kidolgozásához, amely illeszkedve a különbözı szintő térségi fejlesztési programokhoz - valamennyi település hagyományaira, jelenbéli erısségeire és jövıbeli céljaira alapozva kijelöli a kistérség egésze számára a fı fejlesztési irányokat és a 2007-2008 közötti idıszak prioritásait, továbbá megfogalmazza azokat a projekteket, amelyek megvalósítását elsıként kívánja megkezdeni a térség. A tervezett projekt eredményeként a Tatabányai kistérség minden tagtelepülésérıl, a kistérségi kulturális kerekasztal létrehozásában aktívan résztvevık közül, 2-3 fınek megtörténik a képzése. A tervezett projekt a helyi kulturális élet aktív résztvevıinek, alakítóinak, a községek civil szervezeteinek képzésével és partneri együttmőködéseiknek elısegítésével hozzájárul a Tatabányai kistérség kulturális koncepciójának magasabb minıségi szintő elkészítéséhez. A képzés segítséget nyújt a kistérségi kulturális kerekasztal hatékonyabb mőködéséhez és szakmai tartalmának fejlesztéséhez. A koncepcióban, mint térségi szintő tervezési dokumentumban megfogalmazottak pedig elısegítik a kistérség kulturális stratégiájának kialakítását és középtávú megvalósítását. A tervezett képzés, a kialakítandó kistérségi kulturális koncepció és a kistérségi kulturális kerekasztal hosszú távon hozzájárul az alábbi területek kistérségi szintő fejlesztéséhez: Programszervezés területén: - közös fesztiválszerő nagyrendezvények - közös kulturális rendezvények - amatır mővészeti alkotók és csoportok szerepeltetése - kiállítások tájoltatása a települések között - hagyományırzés, feltárás, bemutatás, átadás - közös tanácsadó szolgáltatások (jogsegély, munkanélküli) Kulturális szolgáltatás területén: - a felnıttképzési lehetıségek és igények feltárása, közös fejlesztése (nık, munkanélküliek, szépkorúak, hátrányos helyzetőek, romák) - szakképzések, továbbképzések pl. népmővelı, közösségfejlesztı kollégáknak, leendı kollégáknak) - közös pályázatok készítése/pályázatfigyelés - közös technikai bázis kialakítása
- kistérségi kulturális adatbázis készítése, mőködtetése - kistérségi kulturális ajánló/hírlevél készítése, mőködtetés Szervezeti támogatás területén: - Kistérségi kulturális központ feladatellátása, szolgáltatási/együttmőködési megállapodás keretei között - Kistérségi kulturális-turisztikai és menedzseriroda felállítása, mőködtetése - Több település által közösen alkalmazott kulturális szakember
Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás 2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78. 2841 Oroszlány, Pf.: 9. (34) 361-015 Fax: (34) 361-182 www.oroszlany.hu e-mail:
[email protected]
Tisztelt Közgyőlés! Köszönjük a lehetıséget arra, hogy az oroszlányi kistérséget és többcélú kistérségi társulását bemutassuk. Az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban OTKT) 2005. október 10-én alakult meg az Oroszlány Városkörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (OVTÖT) jogutódjaként. Tagjai: Oroszlány város, illetve Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlıd, Szákszend községek önkormányzatai. A KSH kistérség települései 100%-ban vesznek részt a társulásban. A társulás szervezeti felépítése A Társulás szervei: - Társulási Tanács - Pénzügyi Bizottság - Társulási Mikro Bizottság - Bőnmegelızési és Közbiztonsági Bizottság A Társulás tisztségviselıi: - Elnök - Elnökhelyettes - Pénzügyi Bizottság Elnöke - Bőnmegelızési és Közbiztonsági Bizottság Elnöke - Munkaszervezet vezetıje A társulás szakmai munkaszervezete A többcélú társulás megalakulásakor a térségi központ (Oroszlány város) önkormányzatának polgármesteri hivatalát bízta meg a munkaszervezeti feladatok ellátásával. A Munkaszervezet vezetıje Oroszlány Város Jegyzıje. A polgármesteri hivatalon belül elkülönült szervezeti egységként (osztály) „Kistérségi és Okmányiroda” néven mőködik 2007. június 1-tıl. A munkaszervezetben 2 fı heti 20 órás, 2 fı pedig heti 40 órás köztisztviselıi státuszban dolgozik Oroszlány Város Polgármesteri Hivatalának alkalmazásában. 1 fı jogi, 1 fı pénzügyi, 1 fı területfejlesztési és 1 fı kommunikációs végzettséggel illetve szakértelemmel rendelkezik. Munkájuk a többcélú társulás által vállalt feladatok szervezése, a társulási tanács által hozott határozatok végrehajtása, a térség imázsának kialakítása, forráslehetıségek figyelemmel kísérése, pályázatok benyújtásának ösztönzése, projektek generálása és elıkészítése.
OTKT feladatai, tevékenysége
Az Oroszlányi Kistérség önkormányzatai a kistérség összehangolt fejlesztésének elımozdítása és az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében - az igények szerint folyamatosan módosított társulási megállapodás alapján - az oktatás - nevelési, közmővelıdési közgyőjteményi, szociális - egészségügyi, gyermek és ifjúságvédelmi, sport, belsı ellenırzési valamint területfejlesztési feladatokat lát el. A társulás a szervezı, koordináló, összehangoló szerepvállalás mellett a térségi feladat- és hatáskörök ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:
Oktatási és nevelési feladatok A Társulási Megállapodás III/2. pontja szerint: „A közoktatási intézményi feladat ellátását Oroszlány város és Dad község önállóan, Bokod és Szákszend községek, valamint Kecskéd és Kömlıd községek közösen mikro intézményi társulás útján biztosítják.” 2006. április 27-én alakult meg „Kecskéd-Kömlıd Községi Önkormányzatok Közoktatási Intézményfenntartó Társulása”, 2006. június 15-én pedig „Bokod-Szákszend Községi Önkormányzatok Közoktatási és Közmővelıdési Intézményfenntartó Társulása”. Elkészült a kistérség közoktatási intézkedési terve, mely kistérségi szinten tartalmazza a közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési elképzeléseket. A pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a társulás 2006. szeptemberétıl heti két alkalommal biztosít gyógytestnevelési ellátást. Ebbıl heti 1 alkalommal tornatermi foglalkozást, és 1 alaklommal gyógyúszást. A térség általános iskoláiban a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást eddig a KEM Önkormányzat Pedagógiai Intézete végezte el a társulással kötött megbízási szerzıdés alapján. A társulási tanács döntött iskolapszichológus foglalkoztatásáról 2006. október 1. napjától heti 10 órában. A társulás oktatási és nevelési feladatai között szakmai munkaközösségek (óvodavezetıi, iskola igazgatói, gyermek- és ifjúságvédelmi felelısi) mőködtetését is vállalta, melyek alakuló üléseire 2006. június 26-án került sor. Közmővelıdési és közgyőjteményi feladatok A társulás sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma térségi kulturális szolgáltatások (színház, irodalmi est, kiállítás, táborok, vetélkedık szervezése) biztosítását szolgáló KÖZKINCS-06/II. pályázatán. Így a 2005. évi nyertes pályázatból megvalósult felmérések folytatódtak, mely alapján a térség minden településére vonatkozóan azonos adatbázis áll rendelkezésre. A mővelıdési,- kultúrházak által végzett közmővelıdési tevékenységekhez hasonlóan, a könyvtárak és egyéb közgyőjteményi intézmények tevékenységének társulási szintő koordinálása is indokolt volt. A kistérség közmővelıdési intézményei részérıl igényként merült fel a közmővelıdési szakmai munkaközösség kistérségi szinten történı mőködtetése, amely 2007. február 22-én megalakult. Szociális – Gyermek- és ifjúságvédelmi , gyermekjóléti feladatok A társulás az Oroszlányi Önkormányzat Szociális Szolgálata útján látja el – Szákszend kivételével – a nappali melegedı, családsegítı és gyermekjóléti szolgáltatást, emellett házi segítségnyújtás szolgáltatást Oroszlány, Kecskéd és Kömlıd lakossága számára. Bokod és
Dad a házi segítségnyújtás feladatait mikro társulás útján látja el. 2007. január 1-jétıl a társulás biztosítja Környe község lakosai számára is a családsegítı és gyermekjóléti szolgálati feladatok ellátását. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120-122. §-ai alapján a Kömlıdi Református Egyházközséggel kötött ellátási szerzıdés útján, fogyatékos személyek nappali ellátása alapszolgáltatást biztosít a kistérség lakosai számára 2007. áprilistól. A társulás a kistérség területén élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében 2006-ban kistérségi szolgáltatástervezési koncepciót készített. Egészségügyi feladatok 2006. január 1-jétıl térségi központi orvosi ügyeleti szolgálat mőködik a Szakorvosi Rendelıintézetben. Az egészségügy területén a társulás döntött a kistérségre kiterjedı egészségfejlesztési terv elkészíttetésérıl, mely 2007. márciusban került elfogadásra. Sport feladatok A Társulási Megállapodás szerint összehangolja a hatáskörébe tartozó testnevelés és sport céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, segíti a sport népszerősítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sportszakmai felvilágosító tevékenységben, továbbképzéseken, közös sportrendezvényekben való együttmőködést, együttmőködik az utánpótlás nevelés, sport tehetséggondozás területén tevékenykedı szakmai- és civilszervezetekkel. Segíti a kistérségi települések sportértékeinek, sporthagyományainak feltárását, megismertetését, gondoskodik azok gazdagításáról. Kiemelt figyelmet fordít a kistérségben mőködı sportszervezetek társadalmi kapcsolatrendszerének, érdekérvényesítésének, az egymás közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítésére. Fenti célok megvalósítása érdekében együttmőködik az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggı önkormányzati feladatokban. A társulás 2007. májusban csatlakozott a kistérségi sportinformációs rendszerhez, melyet az ÖTM Sport Szakállamtitkárság kezdeményezett. Belsı ellenırzési feladatok A Társulási Megállapodás értelmében Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala a társulás munkaszervezeteként saját feladatellátásában Oroszlány, Kömlıd és Dad, 2007. januártól Bokod, Kecskéd és Szákszend Polgármesteri Hivatalainál is - belsı ellenırzési, az önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél felügyeleti és belsı ellenırzési feladatokat lát el, továbbá a társuláshoz tartozó költségvetési szerveknél kétévente szabályszerőségi és rendszerellenırzést végez. A belsı ellenırzések lefolytatására az egyes önkormányzatok által jóváhagyott belsı ellenırzési terv szerint került sor. A belsı ellenırzési feladatok ellátására 1 fı heti 40 órában foglalkoztatott felsıfokú végzettségő köztisztviselı mellett 2007-tıl további 1 fı részmunkaidıs alkalmazása vált szükségessé. Területfejlesztési tevékenység A területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló módosított 1996. évi XXI. törvény 10/G.§ (1) alapján a kistérségi fejlesztési tanács feladatait is a többcélú kistérségi társulás látja el.
2005-ben készültek el a kistérség területfejlesztési, turisztikai, közlekedésfejlesztési és környezetvédelmi programjai, melyek 2006-ban átdolgozásra kerültek. 2007. májusban fogadta el a társulás a térség vízrendezési programját, melynek szükségességére a megyei TFT hívta fel figyelmünket. Az elkészült térségi programok feldolgozásával, és a megfogalmazott célkitőzések rangsorolásával a jövıben közös fejlesztések, azok megvalósításához térségi szintő pályázatok benyújtása várható. A munkaszervezet kiemelt feladatának tekinti a hazai és uniós pályázatok figyelését. Folyamatos információgyőjtést és pályázatfigyelést, valamint továbbítást végez. Fontosnak tartja a települések önállóan, illetve térségi összefogással megvalósítható fejlesztési igényeinek folyamatos győjtését. Ezért aktualizálásra kerültek, kibıvültek a térség fejlesztésével foglalkozó dokumentumok operatív programjai. A munkaszervezet a KDRFÜ-nél alkalmazott kistérségi tanácsadóval közösen felméréseket végezett a tagönkormányzatok és intézményeik körében, amely elısegítette a projektgenerálás 2006-2007. évi munkáját. A KDRFÜ akciótervéhez közel 80 projekttervet készítettek elı „Kezdet Adatlapon”, ezek regisztrálása megtörtént, amelyek megjelennek a kistérség cselekvési programjában is. A regionális és megyei felméréseket elısegítve a társulás és a települések rangsorolták a feladatokat, és kiválasztásra kerültek azok a projektek, melyek elıkészítettsége elırehaladott stádiumban van, költségvetés készült hozzá, és megvalósításuk 2 éven belül realizálható. Ezek a következık: 1. 2. 3. 4.
Kistérségi sürgısségi ellátó központ kialakítása Majki Mőemlékegyüttes rekonstrukciója, hasznosítása Óváros rehabilitációja (Oroszlány) Kistelepülések történelmi részének rekonstrukciója, faluközpontok felújítása (mind a 6 településen)
A társulás sikeres pályázatot nyújtott be a Helyi Vidékfejlesztési Iroda cím elnyerésére, az iroda 2007. júniustól Oroszlány Város Polgármesteri Hivatalában mőködik 1 fı irodavezetıvel. Az iroda vezetıje szoros munkakapcsolatot alakított ki a térségben tevékenykedı kistérségi tanácsadóval és koordinátorral, valamint a munkaszervezettel, melynek eredményeképpen a feladatok megoszthatók a térség fejlesztése érdekében. A kistérség lakosainak tájékoztatását térségi honlap mőködtetése, valamint a társulás által kiadott „Térségi Tájoló” idıszaki lap kiadása szolgálja. A feladatellátás hiányosságai, anyagi vonzatai, A Társulás ezideig nem tart fenn önállóan sem oktatási-nevelési, sem közmővelıdésiközgyőjteményi, sem szociális-gyermek és ifjuságvédelmi, gyrmekjóléti, sem pedig egészségügyi feladatokat ellátó intézményeket. A fenti feladatokat vagy a székhely önkormányzat intézménye útján, vagy az önkormányzatok által létrehozott mikrotársulások útján, vagy szakemberek közös foglalkoztatásával látja el. Ezekhez csak a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérıl szóló 2006. évi CXXVII. Tv. 8. számú mellékletében szereplı normatívákat tudja megigényelni. Ezek alapvetıen a munkaszervezet mőködtetésére, illetve kisebb beruházások finanszírozására, az önkormányzatok alapnormatíváinak kiegészítésére, valamint a pályázati sajáterı biztosítására szolgálnak.
Természetesen emellett a térség települései tagdíjfizetéssel egészítik ki a támogatás összegét. A bevételek nagy része a mőködési kiadások teljesítését szolgálja, minimális összeget tud a Társulás fejlesztésre fordítani. Ezért is fontos a pályázatok figyelése, és az azok által nyújtott lehetıségek kihasználása. Az OTKT által 2007-ben benyújtott pályázatok Kiíró szervezet
Benyújtott pályázat címe
Beadás idıpontja
„EGÉSZSÉGPORTA „Partnerség az egészségért EGYESÜLET” Oroszlányi Kistérségben” FVM
Helyi Vidékfejlesztési Iroda létesítése
SzMM Közmunka Tanács
Oroszlányi kistérség közmunka programja
OKM - KÖZKINCS I Közkincs-kerekasztal mőködésének támogatása. OKM - KÖZKINCS Kistérségi II szervezése Sport Szakállamtitkárság Igazságügyi Rendészeti Minisztérium Bőnmegelızési Osztálya
kulturális
2007.
Bírálat eredménye
az 2007. március
Nyertes
2007. március
Nyertes
évi 2007. április Forráshiány miatt elutasítva
létrehozása, 2007. május
Bírálat alatt
programok 2007. május
Bírálat alatt
Kistérségi Sportinformációs 2007. május Rendszerhez csatlakozás és Oroszlány Városban és kistérségében 2007. június felügyelet nélkül csellengı gyermekek számára szabadidıs programok szervezése
Nyertes Bírálat alatt
Kapcsolatrendszer, együttmőködések A társulás a szomszédos kistérségek társulásaival folyamatos konzultációs kapcsolatot tart. Megküldtük nekik, illetve a megyei és regionális területfejlesztési tanácsnak valamennyi fejlesztési koncepciónkat, hogy minden érintett részére a kapcsolódási pontok láthatók, az együttmőködések kezdeményezhetık legyenek. A munkaszervezet folyamatos, jó kapcsolatot alakított ki a megyei és regionális fejlesztési tanácsokkal, a Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülıkörzet Fejlesztési Tanáccsal. A munkatársak a kistérségi megbízottal (koordinátorral), tanácsadóval közösen dolgoznak a térség hírnevének javításán, a fejlesztések elıkészítésében, auditok, cselekvési terv elkészítésében. Több készülı megyei, régiós fejlesztési programhoz küldtek véleményt. A munkaszervezet területfejlesztési szakembere a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Program elkészítését segítı „agrár és vidékfejlesztési munkacsoport” tagja. Térségünkbıl több szakember vesz részt más munkacsoportok munkájában is.
A projekttervek, pályázatok elıkészítése érdekében a Regionális Munkaügyi Központtal, ÁNTSz-szel, a városi Szociális Szolgálattal, Rendırséggel, Szakorvosi Rendelıintézettel, a városi Mővelıdési Központ és Könyvtárral, térségi intézményekkel és civil szervezetekkel tartunk kapcsolatot. Állami szférában a Mőemlékek Állami Gondnokságával (MÁG-) mélyült el a kapcsolat a Majki Mőemlékegyüttes rekonstrukciója és fejlesztése érdekében. A Vértesi Iskolaszövetség (Bokod) és a Pilis-Gerecse Iskolaszövetség (Kesztölc) elnökei a „Kistérségi és kistérségek közötti szakmai együttmőködés támogatása közOKA-V. pályázat” elıkészítése érdekében közös pályázat benyújtásáról határoztak, melyet a Pilis-Gerecse Iskolaszövetség nyújtott be, a Vértesi Iskolaszövetség partnerként csatlakozott. A kistérségi megbízottak feladata volt az un. Kistérségi Koordinációs Értekezletek összehívása a térség gazdasági, foglalkoztatási szereplıinek részvételével. Térségünkben ez jól mőködött, szükség esetén önálló kezdeményezésként is szerveztünk ilyen találkozókat, amelyen a kistérségi megbízott, a KDRFÜ tanácsadó, vidékfejlesztési menedzser, falugazdász, a társulás munkaszervezete, a munkaügyi kirendeltség és a Civil Érdekegyeztetı Fórum képviselıje volt általában jelen. Ezeken az értekezleteken tájékoztatták a résztvevık egymást az aktuális információkról, konzultáltak a problémák megoldásának lehetıségeirıl. A társulás mellett mőködı Kistérségi Civil Érdekegyeztetı Fórum (CEF) 2004. november 22én megtörtént alakuló ülésén 8 regisztrált civil szervezet volt tag. 2006-ban 1 szervezet kérte még felvételét, amely térségi ernyıszervezetként több kisebb egyesület érdekeit is képviseli. Komoly segítséget jelentett a projektgenerálásnál, és térségi feladatok összehangolásánál a 2006-tól munkába állított kistérségi tanácsadó. A KDRFÜ koordinálásával beindított „NFT Házhoz jön” hálózatnál foglalkoztatott munkatárs pótolta azt a hiányosságot, hogy ebben az évben a térségben nem volt vidékfejlesztési menedzser. Ez év júniustól ez a probléma a Helyi Vidékfejlesztési Iroda létrehozásával megoldódni látszik. A három, térségben dolgozó hálózati szakember Oroszlány polgármesteri hivatalában egy központi kistérségi koordinációs irodában közösen tevékenykedik majd a térség fejlesztése érdekében, együtt és külön-külön is fogadhatják az ügyfeleket pályázatokkal kapcsolatos tanácsokkal. Az új LEADER csoportok megalakítása érdekében a HVI vezetıje és a társulás tájékoztatót tartott. Megjelent többek között az Által-ér Szövetség, ahol már támogatott akciócsoport mőködik és a Vértesi Natúrpark képviselıje, ahol új akciócsoport létrehozását kezdeményezik. A kistérség településeinek a napokban kell döntenie, hogy mely LEADER csoporthoz kívánnak csatlakozni. Az eddigi együttmőködések és közös adottságok alapján mindkettınél szívesen fogadják az oroszlányi kistérség kistelepüléseit. Eddigi együttmőködések a Megyei Közgyőléssel és a KEM Területfejlesztési Tanáccsal Minden évben lehetıséget kaptunk – és éltünk is vele - javaslatot tenni a Közgyőlés munkatervéhez. Társulásunk a Megyei TFT-én keresztül tartja a kapcsolatot. Az elkészült koncepcióinkat, fejlesztési programjainkat átadtuk véleményezésre a KEM TFT munkaszervezetének. Ezek közül a Környezetvédelmi programot a Közgyőlés Környezetvédelmi Bizottsága is megvitatta. Az OTKT minden évben napirendre tőzi a megyei területfejlesztési tanács elnökének meghívását adott aktuális témában.
A KEM TFT lehetıséget biztosított az általa kiírt pályázati kiírásokra beérkezett pályázati kérelmek rangsorolására. Javaslatainkat társulási határozatban eljuttattuk. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda cím elnyerésére beadott pályázatunkat a megyei TFT elnöke is támogatta. A megyei felméréseket elısegítve társulásunk kiválasztotta azokat a célkitőzéseket, feladatokat, melyek elıkészítettsége elırehaladott stádiumban vannak, megvalósításuk 2 éven belül realizálható, ezért a megyei projektek közé javasolta felvételüket. A kiemelt megyei és régiós fejlesztések közül az oroszlányi kistérségben is igény jelentkezik: • Vízrendezési feladatok, beruházások megvalósítása (felszíni vízfolyások és tavak) • Külterületi lakott helyek vízellátásának fejlesztése (Kömlıd – Parmak-puszta) • Azbesztmentesítési program (Oroszlány) • Hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, mőködtetése • Szélerımő parkok létesítése (Dad - Kömlıd) • Megújuló energiák hasznosítása • Városokat elkerülı utak építése (Oroszlány – Ipari Park) • Településközi úthálózat fejlesztése • A 4 és 5 számjegyő mellékutak fejlesztése (Oroszlány-Környe) • Közlekedési rendszerek összehangolt fejlesztése, térségi szintő szolgáltatás kialakítása • A polgármesteri hivatalok, közintézmények épületállományának fejlesztése A megyében már több kistérség elkészíttette a vízrendezési programját. A megye javaslatára foglalkozott térségünk is ennek a tanulmánynak az elkészítésével. A tervezı kiválasztásánál az is szempont volt, hogy a környezı többi térségre is ık készítették el a vízrendezési programot, amely majd a késıbbiekben lehetıvé teszi a megyében az egységes szemlélető megvalósítást, esetleg a térségeken átnyúló nagyobb, közös pályázatok benyújtását. A külterületek vízellátásának megoldása a megyei területfejlesztési koncepciónak is kiemelt területe. Ez a mi térségünkben leginkább a Kömlıdhöz tartozó, közel 200 fı lakosú Parmak pusztát érinti. A 40-50 éve épült lakótelepek rekonstrukciójában, komoly gondot jelent az azbesztmentesítés. Ehhez kapcsolódik az oroszlányi igény is a panell felújítási program keretében. Az úthálózat korszerősítése, hiánypótlása, valamint a településeket tehermentesítı elkerülı utak megépítése is több megyei települést érint. Esetünkben az Ipari parkhoz kötıdı „keleti elkerülı út” megépítése, az „Oroszlány – Környe” út korszerősítése, járulhatna hozzá a megyei közlekedés korszerőbbé tételéhez. Másik példa Oroszlány-Majkpuszta, Várgesztes és Vértessomló turisztikai háromszög közúti kapcsolata. Jelenleg Majkpusztáról közúton 20 km-es kerülıvel lehet eljutni a szomszédos kistérségben lévı Várgesztesen lévı középkori várromhoz. Abban az esetben, ha lenne közvetlen kapcsolat az erdın keresztül a két település között, ez a távolság mindössze 6 km lenne. Ez a közlekedésen kívül a turizmusfejlesztést, a tematikus utak megvalósíthatóságát is javítaná.
A kistérség – és az északnyugatról érkezık - számára is fontos kapcsolat lenne a Szákszend – Kocs összekötıút megépítése, amely 20 km-rel rövidítené le az M1-es autópálya megközelítését, vagy a 8143. számú ök. út-8119. számú ök. út kecskédi repülıtér mellett lévı csatlakozásától induló új útkapcsolat, amely a Tatabánya Déli elkerülı úton keresztül rövidebb közúti kapcsolatot biztosítana az M1-es autópályához. A kecskédi repülıtér fejlesztése leginkább turisztikai jelentıségő, amely hosszú távon egyéb célokat is szolgálhat a megye közlekedésfejlesztésében. Az oroszlányi vasútállomás rekonstrukciójával összefüggı „közlekedési centrum létesítése” projektterv is azok közé tartozik, amely a megyei tömegközlekedés fejlesztéséhez biztosítanak jó alapokat. Megvalósításával a buszok az oroszlányi vasútállomást érintenék, amely a Budapest – Tatabánya között óránként induló elıvárosi vasút kihasználtságát növelné.
További együttmőködési javaslatok A megye és a kistérségek közötti eddigi jó kapcsolatokat erısítve a projekttervek megvalósításánál még szorosabb együttmőködésre, összefogásra van szükség. Az operatív feladatok végrehajtásában, a források megszerzésében a megyétıl koordináló szerep vállalását látnánk célszerőnek az alábbi területeken: -
kistérségi határokon összehangolása,
átnyúló,
-
megyei szintő projekttervek elıkészítése kistérségi egyeztetésekkel.
-
Együttmőködı, elısegítése.
konzorcionális
több
térséget
partnerek
érintı
egymásra
projektek
találásának
Fentiek megvalósíthatóságának érdekében információs adatbank létrehozását javasoljuk. Az év 2. felében elkészülı Kistérségi Cselekvési Tervek összegyőjtésével a megyei munkaszervezet olyan átfogó képet kaphat a kistérségek elképzeléseirıl, amelyekbıl a fent felsorolt koordináció lehetıvé válna. Az egyes térségek projektterveit szakmai szempontok szerint csoportosítva kezelhetné, amelybıl kiválasztásra kerülhetnének azok, melyek a szomszédos kistérségeknél franchise szerően megvalósíthatóak, együttmőködést igényelne, vagy egymás elképzeléseit kiegészítik. A térségi projekttervek gesztoraiból, a velük együttmőködı partnerekbıl olyan adatbázis állítható össze, amely a kezdetlegesebb stádiumban lévı, de megyei szempontból is fontos fejlesztések elıkészítését elısegíthetik. Mint ahogy az a KEM Területfejlesztési Koncepcióban is megjelenik, a hatékony, valódi igényekre támaszkodó együttmőködések kialakítását kell elısegíteni a feladatok felmérésével, az együttmőködések, integrációk megszervezésével. A kistérségekben elkészített terveket össze kell hangolni, és szintetizálni kell. Szükség esetén felmerülhet közös intézmény mőködtetése, amely a tanácsadáson túllépı, operatív feladatokat kidolgozó, megvalósító és pályázatokat elıkészítı feladatokkal jönne létre. Indokolt azért is a megye szerepvállalása e folyamatban, mert több olyan feladat van, ami túl lép a kistérségek határán, de még nem regionális szintő. Ezeket a kérdéseket, helyzeteket célszerő megyei szinten kezelni (pl.:infrasruktúra fejlesztések, Leader csoportok programjai, vízrendezés, közlekedés, idegenforgalmi törekvések.)
A regionális rendszer mellett a megyéknek továbbra is szerepet kell adni, hogy a kistérségi igények és a kormányzati elképzelések összehangolásában részt vegyenek, az információk összegyőjtésében, átadásában közremőködjön. Különösen igaz ez a jogszabályok elıkésztı folyamatában, a társulások feladatellátását és költségvetését érintı döntések meghozatalánál. A 2007-ben már érzékelt tendenciák, melyek a nem életszerő helyzetek létrehozását kényszerítik ki a többcélú társulásoktól a magasabb normatíva érdekében, a továbbiakban elızetes tájékoztatást igényelnének annak érdekében, hogy a munkaszervezet a társulás tagjaival közösen idıben tudja a rá váró feladatokat összehangolni, módosítani, átstrukturálni. Az Oroszlányi Kistérség folyamatosan fejlıdik, kisebb-nagyobb lépésekkel halad elıre. A szerkezetátalakítás megvalósítása félidejénél jár. Az Ipari Park létrehozása és folyamatos bıvülése eredményezte, hogy a térség munkanélküliségi mutatói kedvezı irányba változhattak. Több kereskedelmi cég is betelepült a térségbe, amely a lakosság ellátását javítja. Erısödı civil élet és a kulturális hagyományok ırzése jellemzı. Rendezvényeink közül több is megyei érdeklıdésre tart számot. Elmaradásaink az úthálózat fejlesztésnél, a kistelepülések munkahelyteremtéseinél, és a turizmusfejlesztés területén mutatkoznak. Ezek részbeni oka, hogy mind olyan mértékő beruházások, melyek magas forrásigényéhez a gesztorok önereje sem áll rendelkezésre, befektetık, késıbbi mőködtetık felkutatása szükséges a megvalósításhoz, melyekhez az NFT II intézkedései legtöbb esetben támogatást nyújthatnak. Oroszlány, 2007. augusztus 29.
Tisztelettel: Rajnai Gábor sk elnök
