Előadó: Blazsovszky László MMK nyilvántartási szám: , Lezárva: október 20

Gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szabályzatának módosulása tervezői és kivitelezői szemszögből Kötelező szakmai továbbképzés törzsanyaga. Elfogadta az MMK Továbbképzési Bizottsága.

Budapest, 2016. X. 21. Előadó: Blazsovszky László MMK nyilvántartási szám: 01-2021, 01-59506 Lezárva: 2016. október 20.

A témakörrel kapcsolatos jogszabályok és azok időbeni változásai az 1969. évtől

1969. évi VII. törvény a gázenergiáról végrehajtására kiadott 1/1977. (VII. 6.) NIM rendelet

1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet

2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról végrehajtására kiadott 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 899 helyen módosítva 2016. október 20. napjáig.

végrehajtására kiadott 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 554 helyen módosítva 2016. október 20. napjáig.

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed a) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására, felhasználására, b) az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására, c) a telephelyi szolgáltatásra, d) a célvezeték létesítésére, üzemeltetésére, e) az infrastruktúrafejlesztésre, g) a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra,

Főbb gázipari fogalmak Elosztóvezeték – 2015. III. 11-től GET 3. § 12. Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja - Magyarország államhatára, - a gázátadó állomások kilépő pontja, - a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig Magyarország államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára. 2015. Január 01.

GET 3. § 12. Elosztóvezeték: az a csővezeték a tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja - a gázátadó állomás kiadási pontja, - vagy a földgáztároló vagy a földgáztermelő üzem elosztói betáplálási pontja, végpontja pedig - a felhasználási hely telekhatára mint elosztói kiadási pont, ahol a földgáz a felhasználó részére átadása kerül.

Főbb gázipari fogalmak Elosztóvezeték Ipartelepi hálózat átminősítése esetén (több különálló, külön helyrajzi számú ingatlanokra osztott, átadóállomáshoz csatlakozó ipartelep) „A gázelosztó vezeték kezdőpontja: az átadóállomás kiadási pontja, végpontja: az ipartelepen belüli felhasználási helyeknél lévő nyomásszabályozó és mérőegység előtti elzáró szerelvény.”

Főbb gázipari fogalmak Részleges szigetüzem

GET 3. § 52b. Részleges szigetüzem Olyan elosztóvezeték, amelybe - földgáztermelői vezetékről és - szállítóvezetékről együttesen biztosítható a földgáz betáplálása.

fizikai

Főbb gázipari fogalmak Felhasználási hely – 2015. III. 11-től GET 3. § 16. Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol - a felhasználói berendezés, - a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, - a gázmérőhely, vagy - a fogyasztói főcsap van.

GET 3. § 16. Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol - a csatlakozóvezeték, - a felhasználói berendezés, - a gázmérőhely, - a fogyasztói főcsap vagy - a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó van, ide nem értve a közvetlen szállítóvezetéki felhasználó ellátását szolgáló gázátadó állomást.

Főbb gázipari fogalmak Fogyasztói főelzáró

GET 3. § 20.

Fogyasztói főelzáró a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.

Főbb gázipari fogalmak Célvezeték

GET 3. § 2. Célvezeték (Mint új fogalom a 2003. évi XLII. törvényben jelent meg.) = a földgáztermelőhöz, = határon túli földgázrendszerhez, = a szállító-, = elosztóvezetékhez vagy = a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál.

Főbb gázipari fogalmak Csatlakozóvezeték

GET 3. § 4. GET 3. § 4. 2015. V. 08. napjáig 2015. V. 08. napjától a felhasználási hely a felhasználási helyet telekhatárától magába foglaló ingatlan a fogyasztói főcsapig telekhatárától, terjedő vezeték. mint elosztói kiadási ponttól a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

Főbb gázipari fogalmak Felhasználói berendezés

GET 3. § 18. = a fogyasztói vezeték, = a gázfogyasztó készülék és = a gázfelhasználó technológiák, valamint = az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. (Pl.: égéstermék-elvezető)

Főbb gázipari fogalmak Fogyasztói vezeték

GET 3. § 21. Az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed. Megjegyzés: flexibilis csatlakozás!

Főbb gázipari fogalmak Gázfogyasztó készülék

GET 3. § 37. Földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék.

Főbb gázipari fogalmak Égéstermék-elvezető nélküli gázfogyasztó készülékek

Főbb gázipari fogalmak Gázfogyasztó készülék „A” típus

„A” típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható [CEN/TR 1749 A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere].


Meggondolatlan előírás, súlyos hiba a 2016. március 1. napjától hatályos Műszaki Biztonsági Szabályzatban! Az MBSZ 2014. évi revíziója 2014. december 12. napján került be az NGM-be közzétételre.


MBSZ 4.3.2. Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő- ellátása, szellőzése  Az „A” típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza.


Már a 2004. január 1-ig hatályos Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GOMBSZ) 75. §-a a következő előírást tartalmazta: „(1) … gondoskodni kell: … a kéménybe nem kötött gázfogyasztó berendezések esetén a helyiség olyan légcseréjéről, amely az égéstermékeknek, valamint a használat során keletkező egyéb szennyező anyagoknak a helyiségben kialakuló koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza.”


A Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat érvényességi idején

az előírt légcserét az akkor alkalmazott nyílászárók légáteresztése biztosította, a korszerű szerkezetek megjelenésével ez a lehetőség megszűnt.


MBSZ 4.3.2. folytatása A lakossági fogyasztóknál (?) felszerelt legfeljebb 11 kW névleges hő-terhelésű gáztűzhely esetében, ha  a felszerelési helyiség 10 m3-nél nagyobb légtérfogatú  és legalább egy szabadba nyíló és nyitható ablak Felület? Légzárás?  vagy (?) ajtó van rajta, Felület? Légzárás?

akkor a helyiség levegő ellátása és szellőzése megfelelőnek tekintendő.


MBSZ 4.3.2. folytatása • Egyéb esetekben a szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hő-terhelésére vonatkoztatva legalább 12 m3/h/kW legyen…. Kérdés: Elfogadja-e a tervfelülvizsgáló/Hivatal, ha a Tervező a ≤ 11 kW névleges hő-terhelésű gáztűzhely esetén figyelembe veszi az „egyéb esetekre” előírt feltételeket?

A Gázipari Műszaki Szakbizottság Közleménye közzétéve az MKEH honlapján file:///D:/SZERZŐDÉSEK%202016/27%20Fórum%20Média%20Kiadó%20Előadás%202016_09 _21/Közlemény.pdf

„Közlemény!

A Gázipari Műszaki Szakbizottság 2016. április 14-én megtartott ülésén egyhangú döntést hozott a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. számú mellékletét képező Műszaki Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) módosítására vonatkozó javaslat sürgősséggel történő kidolgozására.


„A döntést a Szabályzat - égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő ellátására, szellőzésére vonatkozó szakmailag hibás rendelkezései, továbbá - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) vonatkozásában történt téves hivatkozásai indokolják.” (Hatályba lépett: 2015. III. 5. napjával – MBSZ hatályba lépett: 2015. III. 1.!)


MBSZ Pl.: 3.2.7.2. A 100 m3/h-nál nagyobb névleges térfogatáramú membrános (lemezházas) gázmérők elhelyezésének további követelményei c) A gázmérők helyiségeit „A” „Fokozattan tűz- és robbanásveszélyes” tűzveszélyességi osztályba kell sorolni, és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak szerint kell kialakítani. Megjegyzés: A megváltozott OTSZ szerint nem a helyiségeket, hanem az anyagokat kell tűzveszélyességi osztályba sorolni!


„A Szakbizottság által közzétételre megküldött Szabályzatban végrehajtott módosítások a Szakbizottsággal való egyeztetés nélkül kerültek be a rendeletbe. Budapest, 2016. április 14.

Gázipari Műszaki Szakbizottság”

Főbb gázipari fogalmak Égéstermék-elvezetők, gázfogyasztó készülékek, gázfelhasználó technológiák

Főbb gázipari fogalmak Égéstermék-elvezető A kéményseprő - ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény

A kéményseprő - ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény

1. § 3. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezés tűzterében keletkezett égésterméket

1. § 2. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti 2016. VII. 01-től

a szabadba vezeti 2016. VI. 30-ig

Főbb gázipari fogalmak Égéstermék-elvezető

A törvény fogalom meghatározás égéstermék-elvezetővel felszerelt tüzelőberendezésről szól, ami nem azt jeleni, hogy minden égéstermék-elvezető a tüzelőberendezés/gázfogyasztó készülék része!


A törvény szerinti definícióból következik, hogy nincs átfedés • tüzelőberendezések/gázfogyasztó készülékek és az égéstermék-elvezetők definíciója, • és a forgalomba hozatalukra vonatkozó jogszabályok között, mert a törvény ütközne az európai joggal.


Az európai jog egyértelműen szétválasztja a) az európai Gázkészülék irányelv és b) az európai Építési termék rendelet hatálya alatt forgalomba hozott termékeket.

Főbb gázipari fogalmak Gázfogyasztó készülék „B” típus

„B” típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez való csatlakozásra alkalmas, vagy olyan meghosszabbító részegységgel rendelkező gázfogyasztó készülék, amely a gázfogyasztó készülék felállítási helyiségéből az égésterméket a szabadba vezeti. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. [CEN/TR 1749 A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere].

Főbb gázipari fogalmak Gázfogyasztó készülék „C” típus

„C” típusú gázfogyasztó készülék: amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt.

[CEN/TR 1749 A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere].

Főbb gázipari fogalmak Gázfelhasználó technológia

2. Gázfelhasználó technológia: ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási eljárásokra tervezett berendezés - a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszerrel, - a tűztér-munkatérrel, - az égéstermék-elvezetéssel és - az irányítástechnikai tartozékokkal együtt, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék, gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia, védőgáz hatásának van kitéve, továbbá a gázfáklya, valamint az energetikai célra szolgáló gázturbina és gázmotor.

A gázfogyasztó készülékekről A magyar tagállami jogrend felosztása szerint a felhasználói berendezések, ezen belül a gázfogyasztó készülékek telepítési szabályait az állam az 1969. évi VII. törvény hatályba lépése óta - a gáztörvényekben, - a hozzájuk tartozó végrehajtási rendeletekben, - műszaki biztonsági szabályzatokban, - szabványokban konzekvensen szabályozta (GOMBSZ VII. fejezet A gázszolgáltató műszaki-biztonsági tevékenysége),

szabályozza (MBSZ).

A gázfogyasztó készülékekről A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/142/EK IRÁNYELVE (GAD: gas appliances directive) a gázüzemű berendezésekről (Hatályos változata: 2009. november 30.)

Magyar jogrendbe átültető jogszabály: 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról

A gázfogyasztó készülékekről Az IKIM rendelet hatálya alá azok a gázfogyasztó készülékek tartoznak, amelyeket • gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal fűtenek és • a gázfogyasztó készülékek, amelyek o főzésre, sütésre, fűtésre, o melegvíz-előállításra, hűtésre, világításra, o mosási célokra szolgálnak, és amennyiben o a hőcsere víz közvetítő közeggel történik, o legfeljebb 105 °C vízhőmérsékleten üzemel, valamint o ezen feltételeknek megfelelő légbefúvásos égővel összeépített hőcserélők. Nem tartoznak az IKIM rendelet hatálya alá az ipari hő-technikai eljárások berendezései.

A gázfogyasztó készülékekről

Az égéstermék-elevezető fogalma 1998-ban megváltozott. A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelettel megtörtént a Gázkészülék irányelv (GAD) honosítása, amely szerint már nem csak a homlokzati kivezetésű gáztüzelő berendezéseknek képezhetik részét az égésterméket szabadba kivezető szerkezetek. A kéményseprő-ipari szolgáltatók vagy nem ismerik, vagy nem akarják tudomásul venni a GAD és a CPR honosításával bekövetkezett változást.


A tüzelőberendezések/gázfogyasztó készülékek fizikai határait a rájuk vonatozó szabályozás szerint kell értelmezni. Az égéstermék-elvezető ott kezdődik, ahol a tüzelőberendezés/gázfogyasztó készülék véget ér, de az EU szabályozás lehetővé tette, hogy műszakilag hasonló tartozékokat/szerkezeteket azok gyártói két különböző eljárással is megfelelőnek minősíthessenek. (Így lett a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető a gázfogyasztó készülék tartozéka.)


A gyártó maga döntheti el, hogy a termék megfelelőségét melyik európai előírásrendszer szerint kívánja igazolni, amely alapján a termék viselheti a CE jelet. A gyártó mindkét lehetséges eljárás szerint igazolhatja egyazon termék megfelelőségét, de a tagállam nem kötelezheti a gyártót arra, hogy a termék megfelelőségét mindkét eljárásrend szerint igazolja.


Égéstermék-elvezető szükségessége csak akkor értelmezhető, ha a tüzelőberendezés/gázfogyasztó készülék kialakítása olyan, hogy a tervezési célja szerint - égéstermék-elvezetővel kell felszerelni, - azaz égéstermék-elvezetőt kell hozzá csatlakoztatni, a telepítés helyén.

A gázfogyasztó készülékekről Az építési termék irányelv (CPR) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról (Construction Products Regulation – CPR) (2011. március 9.) és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Magyar jogrendbe átültető jogszabály: Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM –GKM - KvVM együttes rendelet

e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg 2013. július 1-jén hatályát vesztette.

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

A gázfogyasztó készülékekről Az építési termék irányelv (CPR) Mit jelent a C3 C5 típusok eseteiben a kéményseprő-ipari vélemény?

A kéményseprő-ipari szolgáltató • helytelen gyakorlatot folytat, • egy CE jelet viselő gázfogyasztó készüléket minősít • egy európai gázkészülék szabványnak való megfelelőség alapján CE jelet viselő termék megfelelőségét az MSZ 845 szerinti megfelelőséget követelve felülbírálja, • és esetenként kikényszeríti a CE jelet viselő termék illegális átalakítását.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) Ismerni és tudni kell, hogy

- mitől válnak a gázfogyasztó készülék részegységek, tartozékaik gázfogyasztó készülékké, - vagy mitől válik egy vállalkozás gázfogyasztó készülék gyártójává, - mi az az esemény, amitől egy gázfogyasztó készülék részegységeiből gázfogyasztó készülék lesz, - mi az, amitől a jogi státusza megváltozik?

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR)

Ez az esemény az üzembe-helyezés.

A GAD kimondja, hogy a részegységeket a gyártók abból a célból helyezik el az EU piacain, hogy - a részegységekből, - a szakemberek, - az üzemeltetés helyszínén, egy kész gázfogyasztó készüléket állítsanak össze.


Arra jogosult szakember által végzett üzembehelyezés hiányában nem beszélhetünk használatba vehető gázfogyasztó készülékről, mert • üzembe-helyezés hiányában az nem tekinthető gázfogyasztó készüléknek, és • nem igazolt, hogy azt szakemberek állították össze, • addig az csak az üzemeltetés tervezett helyszínére szállított részegységek halmaza.


A GAD értelmében a gázfogyasztó készülék megfelelőségét csak a gázkészülék gyártója igazolhatja, az a szakember, aki a helyszínen összeszerelt gázfogyasztó készülék megfelelőségét igazolja, (30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról)

a) csak a gázkészülék gyártójával szerződéses viszonyban lévő személy lehet, b) aki az üzembe-helyezéskor a gyártó nevében jár el.


Az üzembe helyezett megkövetelése garancia arra is,

állapot

hogy a teljes gázfogyasztó készüléket

felkészült szakemberek állították össze, illetve igazolták a helyszíni összeszerelés megfelelőségét.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) A szakemberek személye, mint felelős üzembe helyező később – szabályos kivitelezés és/vagy beüzemelés esetén, beleértve az egyszerűsített készülékcserét is – - a gázipari engedélyes nyilvántartásában visszakereshető, - aki egyidejűleg ismeri a gázfogyasztó készülék épületben történő elhelyezésének szabályait (MBSZ), - rendelkezik = felhatalmazással, = felkészültséggel, = felszereléssel, és = a kivitelezésre jogosultsággal.


Egy gázfogyasztó készülék engedélyesnek történő átadása - műszaki biztonsági ellenőrzésen*, - üzemszerű állapotában**, nem részegységek, hanem kész gázfogyasztó készülék állapotában történik, és rendelkeznie kell az EU-típusvizsgálati tanúsítványa szerint előírt összes részegységével.

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 1. § (1) A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. 2. § (1) A jótállás időtartama 1 év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez17 3. gázkészülékek 10.000 Ft eladási ár felett, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa; (2014. április 9-től)

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) Figyelem!

A gázfogyasztó készülék átalakítását, módosítását is (pl. annak égéstermék elvezető tartozékát) kizárólag csak az adott azonosító számú, a gázfogyasztó készüléket tanúsító szervezet hagyhatja jóvá. Indok: A gázfogyasztó készülék egyes részegységeit olyan elemekre cserélik, amelyek használatát az egyedül illetékes tanúsító szervezet hagyta jóvá.


Az európai tanúsítási és forgalomba hozatalai rendből következik: a) a gyártó döntése meghatározó a típus kiválasztása tekintetében, b) a gyártó eldöntheti, hogy milyen készüléktípusra kéri a tanúsítótól a tanúsítást.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) Ha pl. a gyártó C33 típusra kér tanúsítványt

„C3” típus: olyan „C” típusú gázfogyasztó készülék, amelyet úgy terveztek, hogy a készülék részét képező függőleges kitorkolláshoz a saját csatlakozó csöveivel csatlakozzék, amely friss levegőt vezet az égőhöz, és egyidejűleg elvezeti az égésterméket, olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) Az égéstermék-elvezetőt és annak dokumentációit is

- mellékelnie kell a tanúsítási vizsgálatokhoz, és - ennek az égéstermék-elvezetőnek szerepelnie kell a készülék gépkönyvében. Ha az égéstermék-elvezető és levegő ellátó szerkezeti elemek mérete változtatható, akkor a gyártónak a gépkönyvben kell meghatároznia a szerkezeti elemek megengedett - leghosszabb és - legrövidebb méretét,

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) - a légellátó és égéstermék elvezető elemek felsorolását, - a tanúsított készüléknek megfelelő helyszíni összeszerelés leírását. Sok esetben egy gázfogyasztó készüléket olyan égéstermék-elvezető rendszerrel tanúsítanak össze, amely rendszer - önállóan is forgalomba kerül, - rendelkezik az építési termékek irányelv (CPR) szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal is, - és a gyártó kéri egy adott gázkészülék részeként történő vizsgálatot is.


Például A C33 típusú készülék tanúsítványa csak a részeként bevizsgált égéstermék-elvezetővel együtt érvényes, csak ezzel az égéstermékelvezetővel együtt képez gázfogyasztó készüléket. Idegen égéstermék-elvezetővel a C33 típusú készülék nem építhető össze, mert ilyen esetre a tanúsítás nem terjed ki.


A részeként történő tanúsítás további ismérve: az adott készülék típus és a részének minősülő légellátó és égéstermék-elvezető terek • megengedhető leghosszabb elvezetései az adott éghajlatnak megfelelően • a gyártó gépkönyvében meghatározottak, ezért • az égéstermék- elvezető külön méretezésére az installáció során nincs szükség.


Azok az égéstermék-elvezetők, amelyeket a készülék tartozékaként tanúsítottak, készülékcsere esetén cserélni kell, - nem az épület részei - és nem az épület égéstermék-elvezetői, azok az épületen elhelyezett, a GAD/GAR hatálya alá tartozó épületgépészeti berendezések!

A gázipart érintő fogalmak 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (Hatályos: 2016. VII. 1-től)

1. § E törvény alkalmazásában 2. égéstermék-elvezető: a) az épített kémény, b) az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti;

A gázipart érintő fogalmak 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről

A törvény szövege égéstermék-elvezetővel felszerelt tüzelőberendezésről szól, és nem mondja ki, hogy ez az égéstermék-elvezető a tüzelőberendezés része!

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) és az ATB

Gázfogyasztó készülékeket forgalmazó, de különösen a különféle égéstermék elvezető rendszereket gyártó és/vagy forgalmazó hazai vállalkozások több esetben un.

Alkalmazástechnikai Bizonyítvány (ATB) kiállításával igazolják (?) / igazolták a készülék részegységét képező égéstermék elvezető megfelelőségét.


Az ÉMI Építésügyi Innovációs Nonprofit Kft.

Minőségellenőrző

az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 305/2011/EU rendelet szerint rendelkezik kijelöléssel és bejelentéssel!


Az ÉMI által kiállított C6x típusú gázkészülékekre vonatkozó ATB önmagában nem lehet feltétele - a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalának, - és a gázipari engedélyesnek a terv felülvizsgálata során ellenőriznie kell, hogy a gázfogyasztó készülék EK típusvizsgálati tanúsítványa tartalmazza-e a C6x típust.

De mit is tartalmaz(hat) az Alkalmazástechnikai Bizonyítvány, az ATB?


Az ATB nem helyettesíti a termék • • • •

forgalmazásához, felhasználásához, beépítéséhez, használatához szükséges egyéb engedélyeket, • tanúsítványokat, illetve • javasol igazolásokat.


Az égéstermék elvezető, mint termék (ATB) forgalmazásának feltételei Az égéstermék-elvezető rendszer harmonizált európai szabványokkal lefedett építőelemeinek forgalmazási feltételeit a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) és az ATB A termékek alkalmazástechnikai feltételei többek között „Az ATB-ben nem szabályozott kérdésekben - az OTÉK, - az OTSZ, - a MBSZ (Megjegyzés: Tartalmazza az OTÉK → → OTSZ → MSZ 845:2012 → gyártó vonatkozó előírásait), - az MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése és

- a gyártó előírásai érvényesek.”


Figyelem! Az égéstermék-elvezetők keresztmetszetét úgy kell megválasztani (Méretezni kell!), hogy az égéstermék minden rendeltetésszerű üzemállapotban a szabadba távozzon.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) és az ATB „Különböző gyártók égéstermék vezető szerelvényeinek összekapcsolása esetén nem biztosított a megfelelő égéstermék tömörség.” A CEN/TC 109 „Gázkészülékek” és a CEN/TC 166 „Kémények” európai műszaki szabványosító bizottság 2016. október közepén közösen fogja tárgyalni a fenti problémakört. Érintettek - az MSZT/MCS 309 Gázkészülékek és - az MSZT/MB 114 Kémények műszaki bizottságok.


Különböző gyártók égésterméket vezető szerelvényei csak akkor lennének megbízhatóan összekapcsolhatók, ha lenne egy olyan európai szabvány, amelynek tárgya az ilyen csatlakozások geometriájának szabványosítása.


Az ATB-k jellemzői • csak követelményeket fogalmaznak meg, • azok teljesítését elvárják, • de nem nyilatkoznak a megfelelőségről.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) és az ATB A hő- és áramlástechnikai méretezés

a) MSZ EN 13384-1:2002 + A2:2008 Egy tüzelőberendezés esetén, b) MSZ EN 13384-2:2003 + A1:2009 több tüzelőberendezés esetén szabványok előírásai szerint kell elvégezni, a) diagram alapján történő méretezés esetén a tüzelőberendezés biztonságos üzemét igazolni kell az MSZ EN 13384-3:2006 számú szabvány előírásainak megfelelőn.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) és az ATB Csak olyan tüzelőberendezésnél alkalmazható, melynek minden tüzeléstechnikai paramétere, beleértve a ventilátor által biztosított nyomáskülönbség és a hozzátartozó térfogatáram adatait is, rendelkezésre állnak. Beépítés előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell a felhasználandó elemek épségét. Az égéstermék elvezető rendszerbe csak hibátlan elemek építhetők be.


A gázipar felelősségi mátrixában a gázfogyasztó készülék szerelők és a kéményseprők tevékenységét annak alapján célszerű szétválasztani, hogy a kérdéses tartozékot a GAD vagy a CPR hatálya alatt hozták forgalomba.


Indoklás:

Az elv megfelel a jelenleg hatályos jogi szabályozásnak, és olyan egyszerű szétválasztási elvet ad, amely mindenki számára érthető és világos.


• A GAD és CPR hatálya alá való tartozás elvének alkalmazása szükséges a szabályzatok készítése, módosítása során. • Nagy segítséget nyújt(hat) akkor, ha egy határterülettel kapcsolatos kérdésben kell állást foglalni. • Ennek az elvnek a felrúgása még a kéményseprők tevékenységének szabályaival sem fér össze.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) és az ATB • Egy, a CPR hatálya alá tarozó égéstermékelvezetőnek sem szabad a részeként nevesíteni olyan elemeket, amelyek megfelelősége nem az adott égéstermék-elvezető részeként tanúsított. • A kérdéses elemeket egy olyan meghosszabbított gázfogyasztó készülék (mint rendszer) részeként hozták, forgalomba, amelynek megfelelősége a GAD hatálya alatt igazolt. • Egy ilyen elképzelés a CPR hatálya alatt is nonszensz.


A GAD és CPR hatálya alá tarozás szerinti szétválasztás elve, figyelemmel a CEN/TR 1749 előírásaira is, lehetőség arra, hogy a szakterületünkön megszüntessünk egy nagyon régóta húzódó, két hatóság (Belügyminisztérium és Nemzetgazdasági Minisztérium)

felügyeleti jogköreinek átfedése miatti szabályozási ellentmondásokat, konfliktust.

A C6 típusú készülékekről


• A C6 típusú készülékek bármely olyan, az építési termékek irányelv szerint tanúsított égéstermék-elvezetővel összeépíthetők, amelyek megfelelnek a gázfogyasztó készülék gépkönyvében megadott további feltételeinek is. • A C6 típus elrendezés sémája egyebekben a C3 típusnak felel meg.


A C6 típusú gázfogyasztó készülék idegen égéstermék-elvezetőkkel is összeépíthető, de a nemzeti installációs eljárás keretében igazolni kell, hogy ez a két külön tanúsított tartozék egymással összeépíthető!


Új! Gas Appliances Regulation (GAR) 2018. április 32.


A GAD kiváltására készült EU rendelet (GAR) egyértelműen kimondja, hogy az olyan gázfogyasztó készülékrészegységek, amelyeket a gyártó arra tervezett, hogy az üzemeltetés helyszínén ezekből a részekből egy gázfogyasztó készüléket állítsanak össze, nem CE jellel jelölendők, hanem részegység megfelelőségigazolással kell ellátni.

A gázkészülék irányelv (GAD/GAR) és az építési termék irányelv (CPR) és az ATB • Ebből következik: A CE jel a teljes meghosszabbított gázfogyasztó készülék megfelelőségét igazolja. Indok: az előbbiek szerint kizárható annak feltételezése, hogy a CE jel valamely részegység megfelelőségét igazolja.

• Az uniós szabályozás szerint kizárt továbbá az is, hogy egy nemzeti szabályozás a CE jelet viselő meghosszabbított gázkészülékkel szemben további követelményeket támasszon.


• Kizárt annak megkövetelhetősége is, hogy például a meghosszabbított gázfogyasztó készülék égéstermék-vezető szerelvényei feleljenek meg az MSZ 845 szabványnak is, és • kizárt az is, hogy a használatba vétel feltétele további vizsgálatoknak való megfelelés legyen.

A CEN/TR 1749 A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere

Az éghető gázzal üzemelő készülékeknek az égéstermékek elvezetési módszere szerinti osztályba sorolását írja elő. Az osztályba sorolás csak az épületben való elhelyezésre alkalmas gázfogyasztó készülékekre vonatkozik. A CEN/TR 1749 dokumentum, műszaki jelentés, nem szabvány, minden gázfogyasztó készülék szabványosító műszaki bizottságára nézve kötelező rendező elv.

CEN/TR 1749 A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere

A rendszer elsődleges célja  a gázfogyasztó készülék típusok osztályba sorolása harmonizálásának elősegítése, valamint  a különféle típusok egyértelmű értelmezése és  a típusok egyes műszaki bizottságok által eltérő módon való meghatározásából eredő zavarok elkerülése

A témához kapcsolódó jogszabály: 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról


• Az MBSZ szerint a kiviteli terven és a helyszínen is azonosítani kell a gázfogyasztó készülék helyszíni szerelésnek megfelelő egyetlen CEN/TR 1749 szerinti típust, amelynek ismeretében - a kéményseprőnek - és a gázkészülék szerelőnek is tudnia kell, hogy a helyszínen található készülék mely részei tartoznak hozzá.


Azok az égéstermék elvezetők, amelyek olyan gázfogyasztó készülék típushoz kapcsolódnak, amelynek az égéstermék-elvezetőjét nem annak részeként tanúsították,

 az építési termék direktíva (CPR) hatálya alá tartoznak,  az épület részének,  az épület égéstermék elvezetőjének, minősülnek.


Ebből következik, hogy a CEN/TR 1749 ismerete nemcsak az épületgépész mérnökök, gázkészülék szerelők, kéményseprők, gázipari engedélyesek számára elengedhetetlen, hanem az építési- hatósági eljárásokban közreműködők számára is.

Következmény, hogy a típustól függően eltérőek a jóváhagyási eljárások.


Figyelem!

Ha a teljes égéstermék-elvezető rendszert a gázfogyasztó készülék részeként tanúsították, akkor a gázipari engedélyes tervfelülvizsgálatra vonatkozó kötelezettsége kiterjed e részek kivitelezésére is. Ez azt jelenti, hogy az égéstermék-elvezető berendezés és annak kitorkolló idomdarabjainak elhelyezését az épületen a gáztörvény szerint a gázipari engedélyesnek kell ellenőriznie. A gázipari engedélyes a műszaki-biztonsági ellenőrzést az MBSZ-ben meghatározott kritériumok szerint végzi.


A készülék részeként tanúsított égési levegő ellátó és égéstermék elvezető rendszerek esetén a készülék gyártójának üzemeltetnie kell azt a rendszert, amely biztosítja a több darabban helyszínre szállított gázfogyasztó készülék (ide értve a készülék szerves részének minősülő égéstermék-elvezető részeket is) tanúsítási dokumentumok szerinti összeszerelését.


A gyártó határozza meg a helyszíni összeszerelésben szereplők felelősségi köreit, többek között  a gázfogyasztó készülék égéstermékelvezető tereinek (ide értve az égéstermékelvezetőt is) égéstermék-tömör összeépítését  és hogy az összeépítés megfelelőségének tanúsítását kiktől fogadja el.


• A gázfogyasztó készülék részének minősülő égéstermék-elvezetők  időszakos ellenőriztetése és  karbantartatása a gáztörvény hatálya a tulajdonos feladata.

alá

tartozva,


• A tulajdonos a karbantartást az MBSZ szerint a gyártó által előírt gyakorisággal, általában évente egyszer köteles elvégeztetni!

• Az ellenőrzés és a karbantartás végrehajtásához a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet szerint gázkészülék-szerelői végzettség szükséges

Égéstermék-elvezető felelősségi mátrix Tervköteles létesítés, bővítés vagy gázfogyasztó készülék cseréje 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet

Előzetes kém. ipari szolgáltató nyilatkozata

Kéményseprő ipari szolgáltató

Tervező

X1

X

Tervezés

X2

Gázfogyasztó készülék üzembe helyezése

30/2009. (XI. 26.) NFGM r.

Üzembe helyező

X

X4

X

X4

Üzemeltető Felhasználó

Gázkészülék karbantartó 30/2009. (XI. 26.) NFGM r.

X4

X

Üzemeltetés Égéstermékelvezető karbantartása

Gázszerelő

X

Égéstermékelvezető szerelése Égéstermékelvezető ellenőrzése

Kéményszerelő és a műszakibiztonsági ellenőrzést végző

X

X X3

X4

X1 Ha az égéstermék-elvezető részben épületszerkezet (B3 C2 C4 C8), valamint a C6 C9 kéményjáratban szerelendő C3 típus esetén. X2 Az égéstermék-elvezető épületszerkezeti szakaszaira (B3 C2 C4 C8) és a C6 típus esetében. X3 Sormunka: az épületszerkezeti elemek (B3 C2 C4 C8) és a C6 típus, továbbá a gázfogyasztó készülék karbantartási jegyzőkönyv érvényességének ellenőrzése. 4 X A gázfogyasztó készülék részeként tanúsított elemekre (C1 C2 C3 C4 C5 C7 C8 C9)

X1 Ha az égéstermék-elvezető részben épületszerkezet (B3 C2 C4 C8), valamint a C6 C9 kéményjáratban szerelendő C3 típus esetén.

„C6” típus: az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető külön-külön tanúsított és forgalmazott rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas, „C” típusú készülék. A „C6” típushoz azért nem tartoznak ábrák, mert ezeket a készülékeket az égéstermék-elvezető rendszer nélkül hozzák forgalomba. Az ilyen készülékek a „C” típusú készülékek valamelyik elrendezéséhez hasonló elrendezéssel építhetők be.

„C3” típus: Kéményjáratban történő elhelyezés esetén. ←

X2 Az égéstermék-elvezető épületszerkezeti szakaszaira (B3 C2 C4 C8) és a C6 típus esetében.

A „C6” típushoz azért nem tartoznak ábrák, mert ezeket a készülékeket az égéstermékelvezető rendszer nélkül hozzák forgalomba.

X3 Sormunka: az épületszerkezeti elemek (B3 C2 C4 C8) és a C6 típus, továbbá a gázfogyasztó készülék karbantartási jegyzőkönyv érvényességének ellenőrzése.

„C6” típus: az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető külön-külön tanúsított és forgalmazott rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas, „C” típusú készülék. A „C6” típushoz azért nem tartoznak ábrák, mert ezeket a készülékeket az égéstermék-elvezető rendszer nélkül hozzák forgalomba. Az ilyen készülékek a „C” típusú készülékek valamelyik elrendezéséhez hasonló elrendezéssel építhetők be.

X4 A gázfogyasztó készülék részeként tanúsított elemekre (C1 C2 C3 C4 C5 C7 C8 C9)

Égéstermék-elvezető felelősségi mátrix Egyszerűsített gázfogyasztó készülék csere 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet

Felelős Folyamat

Előzetes kéményseprő nyilatkozat

Kéményseprőipari szolgáltató

Gázkészülék üzembe helyezése

X

X

Gázkészülék karbantartó 30/2009. (XI. 26.) NFGM r.

X

X

X

Üzemeltetés

Üzemeltető Felhasználó

X

X4

X2

Üzembe helyező

X

X4

Égéstermékelvezető szerelése

Égéstermékelvezető karbantartása

Kéményszerelő

X1

Tervezői közreműködés

Égéstermékelvezető szerelése

Tervező

Gázszerelő 30/2009. (XI. 26.) NFGM r.

X X3

X

X5

X1 Ha az égéstermék-elvezető részben épületszerkezet (B3 C2 C4 C8), valamint a C6 C9 kéményjáratban szerelendő C3 típus esetén. 2 X Az égéstermék-elvezető épületszerkezeti szakaszaira (B3 C2 C4 C8) és a C6 típus esetében. X3 Sormunka: az épületszerkezeti elemek (B3 C2 C4 C8) és a C6 típus, továbbá a gázfogyasztó készülék karbantartási jegyzőkönyv érvényességének ellenőrzése. X4 Ha a gázszerelő igényli. X5 A gázfogyasztó készülék részeként tanúsított elemekre (C1 C2 C3 C4 C5 C7 C8 C9)

Főbb gázipari fogalmak Felhasználó

GET 3. § 17. Felhasználó Aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol.

Főbb gázipari fogalmak Lakossági fogyasztó

GET 3. § 47. Lakossági fogyasztó a lakóépület, mint felhasználó (?) a közös fogyasztás vonatkozásában, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol földgázt a földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

Főbb gázipari fogalmak Lakossági fogyasztó

Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

Főbb gázipari fogalmak Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a GET szerint.

- a lakossági fogyasztó és - a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint - az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat.

Főbb gázipari fogalmak Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet alapján

3. a) b) c) d)

e) f)

Általános rendelkezések § (1) A szolgáltató az egyetemes szolgáltatás keretében a következő árszabások szerint értékesíti a földgázt: < 20 m3/h gázmérővel rendelkező lakossági felhasználók árszabása, kivéve a fogyasztói közösségeket, < 20 m3/h gázmérővel rendelkező nem lakossági felhasználókat, < 20 m3/h gázmérővel rendelkező fogyasztói közösségek árszabása, ≥ 20 m3/h gázmérővel rendelkező lakossági felhasználók árszabása, 20 m3/h gázmérővel rendelkező nem lakossági felhasználók árszabása, és a gázmérővel nem rendelkező felhasználók árszabása.

Főbb gázipari fogalmak Telephelyi felhasználó

GET 3. § 56. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó.

Főbb gázipari fogalmak Telephelyi vezeték

GET 3. § 58. 2015. V. 09. GET 3. § 58. napjáig! az egybefüggő telephelyen belül lévő az egybefüggő földgázt vételező telephelyen belül lévő fogyasztók (?) telephelyi felhasználók földgázellátását vagy szolgáló vezeték. telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték.

Főbb gázipari fogalmak Egybefüggő telephely GET 3. § 7. 2015. május 9. napjáig! A gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, vagy bérlemény, ahol - a gázfelhasználók felhasználói berendezése(i), és - a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), - a gázmérőhely(ek) - vagy a fogyasztói főcsap van.

Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat.

GET 3. § 7. telephelyi szolgáltatás esetén a gázfelhasználó tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, ahol - a csatlakozóvezeték, - a felhasználói berendezés, - a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, - a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.

Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat.

Főbb gázipari fogalmak Telephelyi szolgáltatás 2015. V. 09-től

20. § (1) A telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak (de nem kötelezettek!) a Hivatalhoz a 2005. augusztus 1-jét megelőzően - általuk létesített - vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelmet benyújtani.


• 2005. augusztus 1. mint mérföldkő annyit jelent (szeretne jelenteni) jogi szempontból, hogy a földgáz engedély nélküli továbbadása csak ezen időpontot megelőzően létesített-üzemeltetett vezetéken lehetséges, ameddig a vételezők nem panaszkodnak. • 2005. augusztus 1. után elvileg csak kifejezetten telephelyi vezetékként létesült rendszeren lehet ilyen tevékenységet folytatni és csak „telephelyi szolgáltató” (engedélyes) engedély birtokában!!!!!!


• Az ÜKSZ (a VHR rendelkezéseihez kapcsolódva) erre a tevékenységre kiterjesztette az elosztókra vonatkozó szabályokat (együttműködési megállapodás, stb.) az összes bürokratikus előírással együtt. • Megállapítható az is, hogy a GET 114. § alapján a telephelyi szolgáltatás - nem engedélyköteles tevékenység, - az egyfajta jogosultság, illetve - a MEKH által alkalmazható szankció, vételezői panasz esetén.


A GET definíció nem beszél engedélyről, és magáról a vezetékről sem mond sokat, csak azt, hogy kiket lát el. (56. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó. 57. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása.)


• A GET nem definiálja, hogy mit „telephelyi szolgáltató”,

jelent pontosan a

• A GET rendelkezéseiből az következik, hogy ez a fogalom - csak az engedélyest jelenti (azokat, akik jelenleg nem is léteznek), - a többire, akik léteznek, a GET a "telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek” elnevezést használja (de csak a 2005. aug. 1. előttiekre) akik a GET 20. § (1a) szerint ha nem kérnek engedélyt akkor kizárólag az elosztó hozzájárulásával végezhetnek ilyen tevékenységet .


• Továbbra is kérdés, hogyan értelmezendő, és kezelendő a 2005. augusztus 1. után létesült ilyen típusú vezeték, amelyre nem kértek engedélyt. A GET 20. § (1) bekezdése szerint ilyen vezetékre nem kérhetnek engedélyt, de a Vhr. (6.sz. melléklet) megengedi a fogyasztói, illetve csatlakozóvezeték telephelyi vezetékké történő átminősítését, és erre telephelyi szolgáltatói engedély kiadását.


• A GET rendelkezéseinek egyértelműen ki kellett volna mondani, hogy 2005. augusztus 1. után létesített vezetéken továbbadás tiltott, csak akkor lehet ellátni a benn lévő vételezőket, ha - átminősítést - és szolgáltatói engedélyt kértek rá. Mivel ez nem történt meg, és feltételezhető, hogy számos ilyen vezeték létesült, ezért a GET módosítása szükségesnek és indokoltnak tűnik.


Ha az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal - a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó kérelmére, - vagy ha a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet nem tartja be az (1b) bekezdés rendelkezéseit, hivatalból telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelem benyújtására kötelezheti a telephelyi vezeték tulajdonosát.


25. § A telephelyi szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

Előzmények 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 2. melléklet Műszaki Biztonsági Szabályzat Hatályos: 2013. 04. 20. – 2016. 02. 29. GMBSZ 2012 – érvényes: 2012. 09. 19. – 2013. 04. 19. (Lezárva: 2012. 09. 04.) GMBSZ 2009 – érvényes 2009.05.06.- 2012.09.18. (Lezárva: 2008.12.03) GMBSZ 1. módosítás - érvényes 2006. 10. 11. – 2009. 05. 05. (Lezárva: 2006. 06. 26.) GMBSZ – érvényes 2005. 12. 12. – 2006. 10. 10. (Lezárva: 2005. 11. 23.) GOMBSZ 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat A gázszolgáltató műszaki – biztonsági tevékenysége VII. fejezet (Hatályos: 1977. VII. 01. – 2005. 12. 11.)

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a földgáz, - a földgáz minőségű biogáz - biomasszából származó gázok, - valamint egyéb gázfajták, - PB-gáz (a továbbiakban együtt: éghető gázok) tartályban és vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott - csatlakozóvezetékekre, - telephelyi vezetékekre és - felhasználói berendezésekre, valamint az ezek - üzemeltetésével, - üzembe helyezésével, - karbantartásával, - javításával, - átalakításával, - ellenőrzésével, - felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, továbbá az e tevékenységeket végzőkre.

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amely a felhasználói berendezés eredeti funkciójának, műszaki kialakításának, technológiai paramétereinek megváltoztatását eredményezi. 3.

Javítás: minden olyan beavatkozás, amely a felhasználói berendezés eredeti állapotának visszaállítását célozza, és amelynek eredményeként a biztonsági jellemzők nem változnak.


4. Melegüzemi biztonsági ellenőrzés: a gázfelhasználó technológia használatbavételi jóváhagyása előtt elvégzett ellenőrző vizsgálat, melynek során a szabályozóés biztonsági berendezések működésének, az égő és a hőhasznosító együttes üzemének, az égéstermék elvezetésének, valamint az égés minőségének ellenőrzése történik meg. A melegüzemi biztonsági ellenőrzés során elvégzendő vizsgálatok terjedelmét az e rendelet 2. mellékletét képező szabályzat tartalmazza.


5. Műszaki Biztonsági Szabályzat: az e rendelet 2. mellékletét képező, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések létesítésének, használatbavételének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, áthelyezésének, felülvizsgálatának, megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye.


6. Rendkívüli esemény: a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározottakon felül a felhasználói helyen a gázfelhasználással kapcsolatos szénmonoxid mérgezés.

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 2. Értelmező rendelkezések 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, berendezések üzemeltetője az azok üzemeltetése, tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak.


A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett a) a létesítmény, berendezés sérülése, b) robbanás, c) tűzeset, d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében bekövetkezett személyi sérülés, e) egyéb súlyos üzemzavar. f) a mérgezés!

gázfelhasználással

kapcsolatos

szénmonoxid

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 3. Hatósági eljárások

3. § (1) Az éghető gázok csatlakozóvezetékei, telephelyi vezetékei és felhasználói berendezései, továbbá azok üzemeltetése (A 4. § előírásainak ellentmond!) a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben előírt hatósági felügyeletet első fokon a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.


4. § (1) A Hatóság a műszaki biztonsági felügyelete keretében: a) kérelemre jóváhagyja a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák használatbavételét és átalakítás utáni ismételt használatbavételét, b) kérelemre alkalmassági nyilatkozatot ad ki a csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és felhasználói berendezés kiviteli tervének műszaki biztonsági szempontból történő alkalmasságáról,

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 3. Hatósági eljárások c) évente ellenőrzi a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a telephelyi szolgáltató – e rendelet szabályozási körébe – tartozó műszaki-biztonsági tevékenységét, d) a helyszínen ellenőrzi a gázfelhasználó technológiák létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági előírások betartását, e)

kivizsgálja a rendelet hatálya alá tartozó csatlakozóvezetékekkel, telephelyi vezetékekkel és felhasználói berendezésekkel kapcsolatos rendkívüli események bekövetkezésének körülményeit és a hasonló esetek megelőzése érdekében intézkedik.

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 3. Hatósági eljárások (2) A Hatóság a felhasználó csatlakozó vezetékét és a felhasználói berendezés létesítését és használatát – a 70 kW együttes hő-terhelést meghaladó gázfelhasználó technológia, valamint a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a telephelyi szolgáltató szolgáltatási körébe nem tartozó csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés kivételével – a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi szolgáltató bevonásával ellenőrizheti. A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a telephelyi szolgáltató térítésmentesen működik közre a hatósági ellenőrzésen.


(3) A Hatóság az (1) bekezdés d) pontja szerinti (> 70 kW gázfelhasználó technológia) ellenőrzés gyakoriságát a gázfelhasználó technológia vagy tevékenység veszélyessége alapján határozza meg, és ellenőrzi, hogy a rendelet hatálya alá tartozó gázfelhasználó technológiák és azok üzemeltetése megfelel-e az e rendelet szerint meghozott hatósági döntésben foglaltaknak, a jogszabályokban előírt műszaki biztonsági követelménynek.


(4) Amennyiben a Hatóság az ellenőrzés során a 70 kW együttes hő-terhelést meghaladó gázfelhasználó technológia további üzemelésre való alkalmatlanságát állapítja meg, a használatbavételi jóváhagyást visszavonja, ……(?).

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 4. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói berendezés létesítése, használatbavétele

4. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói berendezés létesítése, használatbavétele 5. § (1) A csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés kiviteli tervét az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott, az építmények gépészeti tervezés szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel.


(2) A kivitelezési terv kivitelezésre való alkalmasságának megítélésére indított eljárás során a Hatóság részére benyújtott kérelemhez mellékelni kell - a kiviteli tervet - és a földgázelosztó elutasító nyilatkozatát.

Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással


6. § (1) Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető: a) az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű, b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél, c) a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával,


d) az új készülék besorolása: da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, - a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá - kéménybe kötött készülék esetében = az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami = megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek;


db) ha az új készüléket - a készülék részeként tanúsított - égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel, - a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és - a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe, vagy


dc) ha az új készülék EK típusvizsgálati tanúsítványa szerint alkalmas - nem a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel történő szerelésre - és az alkalmazott égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer gyártójának e rendelet 2. mellékletében megadott részletekre kiterjedő utasítása alapján szerelik, - valamint a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe.


(2) Az egyszerűsített gázfogyasztó készülék cserét az illetékes földgázelosztó vagy telephelyi szolgáltató, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a vezetékes PB-gáz szolgáltató minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti.


(3) a (2) bekezdésben feljogosított gázszerelő a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGM rendelet) 2. melléklet 3. vagy 4. sor szerinti tevékenység végzésére történő jogosultság (műszaki biztonsági felülvizsgálat) mellett (2016. III. 1. napjával lényegesen módosult!) a) az NFGM rendelet 2. melléklet 1.sora, vagy b) az NFGM rendelet 2. melléklet 2. sora szerinti tevékenység végzésére történő jogosultsággal végezheti.

30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 2. melléklet Végezhető tevékenység Csatlakozó(telephelyi vezeték?) és fogyasztói vezetékek

Végzettség, szakképzettség/szakképesítés

1.1. - gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga, - gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő mestervizsga, - épületgépész technikus szakképesítés vagy - gázipari technikus szakképesítés

- létesítése, -üzembe helyezése, - karbantartása, - üzemzavar elhárítása, -felhagyása,

1.

gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok -létesítése és - felhagyása

1.2. Az 1.2.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és az 1.2.2. pont szerinti végzettség

1.2.1. - épületgépész mérnök, - gázipari mérnök, - gépészmérnök, - gázipari szakmérnök, - épületgépész üzemmérnök vagy - gázszolgáltatói szak-üzemmérnök,

Gyakorlati idő (év)

-

-

3 1.2.2. - központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítés

30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 2. melléklet Végezhető tevékenység

2.

Gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok - létesítése, - üzembe helyezése, - karbantartása, - üzemzavar elhárítása, -felhagyása


2.1. - gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga, - gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mestervizsga, - épületgépész technikus szakképesítés vagy - gázipari technikus szakképesítés

2.2. A 2.2.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és a 2.2.2. pont szerinti végzettség

2.2.1. - épületgépész mérnök, - gázipari mérnök, - gépészmérnök, - gázipari szakmérnök, - épületgépész üzemmérnök - gázszolgáltatói szak-üzemmérnök

2.2.2. gáz- és hőtermelőberendezés szerelő szakképesítés


-

-

3

Végezhető tevékenység

Csatlakozóvezeték (telephelyi vezeték?)

és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata

3.

(a felhasználói berendezés tartozékát képező gázfelhasználó technológia együttes hő-terhelése legfeljebb 70 kW)

Végzettség, szakképzettség/szakképesítés 3.1. A 3.1.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és a 3.1.2. pont szerinti végzettség


3.1.1. - gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga, - gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő mestervizsga, - gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga, - gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mestervizsga


-

3.1.2. gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés 3.2.1. - épületgépész mérnök, - gázipari mérnök, - gépészmérnök, - gázipari szakmérnök, - épületgépész üzemmérnök, - gázipari szak-üzemmérnök, - épületgépész technikus, - gázipari technikus

3

3.2.2. gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés

3.3. A Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában szereplő - G-építmények gépészeti tervezése szakterület – tervező vagy - SZÉS 3 Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület építmények gépészeti szakértői részszakterület – szakértő.

-

Végezhető tevékenység

Csatlakozóvezeték (telephelyi vezeték?) és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata 4.

(a felhasználói berendezés tartozékát képező gázfelhasználó technológia együttes hő terhelése nagyobb mint 70 kW)



4.1.1. - épületgépész mérnök, - gázipari mérnök, - gépészmérnök, - gázipari szakmérnök, - épületgépész üzemmérnök, - gázipari szaküzemmérnök, - épületgépész technikus, - gázipari technikus 4.1.2. gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés

4.2. A Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában szereplő - G-építmények gépészeti tervezése szakterület – tervező vagy - SZÉS 3 Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület építmények gépészeti szakértői részszakterület – szakértő.



(4) Az egyszerűsített gázkészülék cserét a Műszaki Biztonsági Szabályzat 5.3. pontjában előírtak szerint kell elvégezni és a Műszaki Biztonsági Szabályzat 7.7. pontja szerinti szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat megküldésével kell a földgázelosztónak, a vezetékes PB-gáz szolgáltatónak, a telephelyi szolgáltatónak bejelenteni.

Üzemeltetés

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 5. Üzemeltetés

5. Üzemeltetés 8. § (1) A felhasználó köteles az e rendelet hatálya alá tartozó csatlakozóvezetéket, telephelyi vezetéket felhasználói berendezést  rendeltetésszerű állapotban tartani,  rendeltetésszerűen üzemeltetni,  a szükséges ellenőrzéseket és karbantartásokat a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni,  a műszaki biztonsági előírásokat betartatni, valamint  a Hatóság, a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit biztosítani.


(2) Ha a felhasználó az (1) bekezdésben foglalt tevékenysége során rendellenességet észlel, köteles minden szükséges intézkedést megtenni.


9. § (1) A gázfelhasználó technológia kezelését az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet melléklet 2. táblázat 1. pontjában előírt képzettséggel rendelkező kezelő végezheti. A gázfelhasználó technológia biztonságos üzemeltetését lehetővé tévő kezelők létszámát a helyi adottságok figyelembevételével a felhasználónak kell meghatároznia és biztosítania.


2. ENERGETIKAI BERENDEZÉS KEZELÉSE, SZERELÉSE, ÜZEMELTETÉSE A) Tevékenység

1.

B) Választható szakképesítések (a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerinti Országos Képzési Jegyzék alapján)

C) Korábbi jogszabályban előírt szakképesítés

290 kW és az ezt meghaladó Ipari gázés teljesítményű gázés Ipari olaj- és gáztüzelőolajtüzelőolajtüzelő-berendezések berendezés kezelő berendezés kezelő kezelése*

1. § (2) A rendelet mellékletében * jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott szakképesítés helyett elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is.


(2) A gázfelhasználó technológiát üzemeltető felhasználónak a gyártó előírásait figyelembe véve üzemeltetési utasítást kell készítenie, mely tartalmazza a gázfelhasználó technológia indítására, normál üzemmódjára, leállítására, vészleállítására vonatkozó eljárásokat és az esetleg bekövetkező rendkívüli események esetében szükséges teendőket, illetve köteles minden szükséges intézkedést megtenni a rendellenesség elhárítása érdekében.


10. § (1) A felhasználó köteles a gázfelhasználó technológia műszaki-biztonsági felülvizsgálatát - az üzembe helyezés évét követő első évben és - ezt követően évente elvégeztetni.

(2) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM 2. melléklet 3. (≤ 70 kW) és 4. pontja (> 70 kW) szerinti, műszaki biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő végezheti. (2016. évi revíziónál jelezni kell!)


(3) A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során - az üzembe helyezéskor hatályos műszakibiztonsági szabályoknak való megfelelését,

-

továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni.


(4) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról a Műszaki Biztonsági Szabályzat 7.9. pontjában meghatározott tartalommal a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak 1 példányát a felhasználónak igazolható módon át kell adni, 1 példányát pedig a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató részére 8 napon belül megküldeni. A jegyzőkönyvet a felhasználó köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni.

19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet Hatályos: 2014.10.15 -

2. § (4) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a helyszíni vizsgálat időpontjában fennálló helyzet szakszerű megállapításáért felelős.


A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató a jegyzőkönyvet köteles nyilvántartani. Amennyiben a műszaki biztonsági felülvizsgálat a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia további üzemelésre való alkalmatlanságát állapította meg, a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató a telephelyi szolgáltató az ellenőrzési jegyzőkönyv másolatának megküldésével soron kívül értesíti a Hatóságot.


(5) A sziget üzemmódban működő biogáz üzemek esetében nem kell a földgázelosztó, a vezetékes PBgáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató részére megküldeni a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyveket a felhasználó köteles a felhasználói berendezés üzemeltetésének teljes időtartama alatt megőrizni.

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 6. Eljárás rendkívüli esemény alkalmával

11. § (1) A csatlakozó vezetékkel, telephelyi vezetékkel és felhasználói berendezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményeket lakossági fogyasztó esetében a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató, más esetben a felhasználó köteles a Hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, majd a bejelentést 24 órán belül írásban megerősíteni.

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 6. Eljárás rendkívüli esemény alkalmával

11. § (2) A felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy a rendkívüli esemény vizsgálatáig a helyszín érintetlen maradjon. A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi szolgáltató és a felhasználó rendkívüli esemény esetében köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a veszélyeztetést és a kár mértékét a legkisebbre korlátozza. Ezek során az emberi élet vagy testi épség, továbbá jelentős érték megóvása érdekében engedélyt adhat a helyszín megváltoztatására, ez esetben a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételt kell készíteni. A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őriznie.

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 7. Műszaki biztonsági követelmények

7. Műszaki biztonsági követelmények 12. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó csatlakozó vezetékeket, telephelyi vezetéket, felhasználói berendezéseket, technológiákat úgy kell megtervezni, létesíteni, telepíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni és rendszeresen karbantartani, hogy az megfeleljen a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek.


(2) A Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól, a hivatkozott szabványoktól a tervező eltérhet, ha a Műszaki Biztonsági Szabályzat 3.1.2. pontja alapján igazolja a Hatóság előtt, hogy a Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítani tudja. A megfelelő műszaki biztonsági szint eléréséről, fenntartásáról a tervezőnek, a kivitelezőnek, a berendezés üzemeltetőjének a hatósági eljárás során írásban nyilatkoznia kell.


13. § E rendeletben hivatkozott vagy e rendelet hatálya alá tartozó tevékenység során alkalmazott szabványokat a nemzeti szabványosításról szóló törvényben foglaltak szerint kell alkalmazni.

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet Hatályos: 2015.04.01-től és főbb változásai 1. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez

Tervezői nyilatkozat a 7. § (1) bekezdése szerint kérelemre indult használatbavételi jóváhagyási eljárásban A tervező neve: A tervező címe (telefonszáma): A tervezett létesítmény megnevezése és címe: E nyilatkozathoz tartozó munkához a ...................................................................................... rajzszámú dokumentáció tartozik.


Alulírott nyilatkozom, hogy tervezésre jogosultsággal rendelkezem, névjegyzéki (nyilvántartási) számom: ……………….. Nyilatkozom továbbá, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet- és vagyonbiztonság, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét.


o Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltaktól való eltérés nem vált szükségessé. o Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltaktól való eltérés esetében: Az alkalmazott megoldás biztonsági szintje eléri a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott biztonsági szintet.* o Szabványtól való eltérés nem vált szükségessé. o Szabványtól való eltérés esetében: Az alkalmazott megoldás eléri a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szintet. Aláírás


*Amennyiben a Műszaki Biztonsági Szabályzattól eltértek, a nyilatkozatnak ki kell térnie az eltérés lényeges elemeire, valamint mellékelni kell a dokumentumot, amely alapján az eltérés történt. Megjegyzés: A Tervezői nyilatkozat (R. 1. melléklete) tartalma nincs összhangban az MBSZ 3.1.3.1. pont egyes előírásaival!

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez Műszaki Biztonsági Szabályzat 3. Követelmények

3.1. Általános tervezési követelmények

3.1.1. A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik: a) a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért, b) a műszaki biztonsági szempontok érvényesítéséért, c) a kapcsolódó műszaki-biztonsági szabályzatokban és jogszabályokban előírtak betartásáért, d) a hivatkozott szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldások alkalmazásáért, e) az egészségvédelmi előírások betartásáért,


f) a tűzvédelmi előírások betartásáért, g) a munkavédelmi előírások betartásáért, h) a környezetvédelmi követelmények kielégítéséért és betarthatóságáért, i) a tervdokumentáció előírt tartalmi követelményeinek teljesítéséért, j) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatásáért,


k) a földgázelosztó vagy pébégáz forgalmazó által a tervegyeztetés során kötelezően megadott szerelvényezés (gázmérő és nyomásszabályozó típusai, fogyasztói főelzáró helye és típusa) alkalmazásáért, l) a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért (ErP), m) azért, hogy a tervezett létesítmény kialakítása ne rombolja az építmény, különös tekintettel a műemléki védettség alatt álló épületek homlokzati megjelenítését.


3.1.2. A Szabályzattól eltérő műszaki megoldások követelményei 3.1.2.1. A Szabályzatban szereplő műszaki megoldásoktól az e rendeletben foglaltak szerint el lehet térni, ha a Szabályzat alapvető műszaki biztonsági követelményei igazoltan teljesülnek. Az alapvető műszaki biztonsági követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a tervezett műszaki megoldásra nemzeti szabvány vonatkozik és az teljesül.


3.1.3. A tervdokumentáció tartalmi követelményei 3.1.3.1. A tervezői nyilatkozat (több tervező esetében a tervezett részre vonatkozó) tartalmazza: a) a létesítmény megnevezését, helyszínét, b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok előírásainak és a földgázelosztó, a telephelyi szolgáltató vagy a pébégázforgalmazó által műszaki biztonsági szempontok alapján felülvizsgált tervvel érintett technológiai utasításainak betartását,


c) a Szabályzattól való eltérés esetén az eltérés indokolását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolásait a 3.1.2.3. pont szerint, d) a tervnek tervezési célra való megfelelőségét, e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét, f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette,


g) A felhasználási hely kialakítására, vagy átalakítására vonatkozó tervnek a betervezett gázfogyasztó készülékek és a működésükhöz szükséges tartozékaik vonatkozásában legalább az alábbiakat egyértelműen kell tartalmaznia: - a betervezett gázfogyasztó készülék és tartozékainak megfelelőségét igazoló tanúsítványokat kiadó szervezet nevét és azonosítószámot tartalmazó felsorolását, a gázfogyasztó készülékek és tartozékainak összeszerelésre, üzembe helyezésére vonatkozó technológiai leírását vagy hivatkozását,


h) a tervben szereplő, illetve a betervezett gázfogyasztó készülékek a Magyarországra érvényes tanúsítványokkal, illetve a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával rendelkeznek, és azok megfelelnek a gázfogyasztó készülékek tanúsított típusa egyikének a típus megjelölésével, i) a gázfogyasztó készülék tartozékának minősülő, beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító- és ellenőrző idomokat a kiviteli terv tartalmazza,


j) az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak, k) a gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz, l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban [az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet]előírtaknak megfelelően].


3.1.3.2. A műszaki leírás tartalmazza

a) a tervezési célt, b) a szállított gáz jellemzőit, c) a mérés-elszámolás műszaki megoldását, d) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait, e) a gáztüzelő berendezések MSZ 12623 [Gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása] szabvány szerinti kezelési osztályba sorolását,


f) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat, g) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, h) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását, i) a tervezési határokat, j) a csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték jellemző paramétereit, k) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat,


l) a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit, m) a tervtől való bármely eltérés vagy a terv megváltoztatásának feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket, n) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével, o) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermékelvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, együttműködést a meglévő felhasználói berendezéssel,


p) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt tervmagyarázatokat, q) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését, r) a biztonsági értékelés eredményét (szükséges és indokolt esetben), s) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben,


t) a kivitelezett csatlakozó vezeték/telephelyi vezeték és felhasználói berendezés korrózióvédelmét és állagmegóvását, u) az érintésvédelem megoldását, v) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását, w) a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, x) a környezetvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, y) az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait,


z) a meglévő felhasználói berendezéshez való csatlakozás körülményeit, műszaki megoldását az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján, aa) az üzemelő csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték és felhasználói berendezés átalakítását, ideiglenes vagy végleges üzemen kívül helyezését az engedélyessel/telephelyi szolgáltatóval történt előzetes egyeztetés alapján, ab) a külső térbe mesterséges kifújással rendelkező berendezéseket, depressziót létrehozó eszközöket, légkezelőket.


3.1.3.3. A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmaznia: a) Helyszínrajz, amely a szükséges méretarányban tartalmazza: aa) a gázellátással érintett ingatlan/felhasználási hely (ingatlanok) címét, helyrajzi számát, ab) a tervezés határát, meglévő rendszerhez (elosztóvezetékhez, telephelyi vezetékhez, csatlakozó vezetékhez, fogyasztói vezetékhez) történő csatlakozás pontját,


ac) ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlant (ingatlanokat) is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság), annak/azoknak helyrajzi számát, ad) az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit, ae) a tervezett csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték/fogyasztói vezeték nyomvonalát, méretét, anyagát, af) a felhasználási helyen lévő közművek vezetékeinek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését,


ag) a nyomásszabályozó, gázmérő helyét, ah) a földalatti ismert létesítmények helyét, ai) a védelem szükségességét, méretét, anyagát, műszaki megoldását, aj) az égéstermék kivezetést, a környezetében lévő objektumokat, épületeket.


b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban tartalmazzák a gázzal ellátott épület (létesítmény) csatlakozó vezetékének, a telephelyi vezetéknek és felhasználói berendezésének elhelyezésével érintett és azzal kapcsolatban lévő részeit, ezen belül részletesen: ba) a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét, bb) az egyes helyiségek megnevezését, bc) a vizes berendezési tárgyak alak- és mérethű helyét,


bd) a meglevő és beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek helyét, rendeltetését, a CEN/TR 1749 [A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere] dokumentum szerinti típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését, be) fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben elhelyezett gázfogyasztó készülék esetében annak villamos védettségét, bf) a meglévő és tervezett csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezetékek (adott esetben az épületre szerelt telephelyi vezeték, vagy elosztóvezetékké átminősített telephelyi vezeték) nyomvonalát, méretét, anyagát,


bg) a szerelvények (anyagátmenetek) helyét, típusát, méretét, bh) a nyomásszabályozó, gázmérő helyét, típusát, méretét, teljesítmény adatait, bi) a légellátás, szellőzés légmennyiség adatait, szerkezeteit, típus, teljesítmény megjelöléssel, bj) az égéstermék-elvezetés szerkezeteit, bk) az égéstermék-elvezető berendezés helyét, méretét, a kitorkolás helyzetét a saját és a szomszédos épületekhez képest,


bl) a hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek helyét, méretét, bm) a gázérzékelők, beavatkozó szerkezetek elhelyezését, típusát, üzemi paramétereit, bn) a bontás, átalakítás esetében az elbontásra kerülő, a megmaradó és az új vezetékek, gázfogyasztó készülékek egyértelmű megjelölését, és bo) minden olyan adatot, ami a terv felülvizsgálatához szükséges.


c)

Függőleges csőterv, amely általában 1:50 méretarányban tartalmazza: ca) a szinteket és belmagasságukat, cb) térszint alatt elhelyezett csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek takarási mélységét, cc) a tervezett gázfogyasztó készülékeket és típus jelölésüket, cd) a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő/mérési rendszer helyét típusát, méretét, teljesítményadatait,


a csővezetékek, szerelvények anyagát, méretét, kötésmódját, kapcsolását, cf) a gázfogyasztó készülékek, csővezetékek, égéstermékelvezető szerkezetek szerelési magasságát, cg) az égéstermék elvezető berendezések méretét, anyagát vagy azonosítását, és ha értelmezhető, a hatásos magasságát. ce)

d) Részletrajzok az értelmezéshez szükséges méretarányban mindazon esetben, amikor nem minősített vagy gyártói nyilatkozattal rendelkező szerkezetek kerülnek beépítésre – a legyártáshoz szükséges méretekkel.


3.1.3.4. A tervhez csatolni kell: a) a tervvel érintett területen található közművek üzemeltetőinek nyilatkozatait, b) a meglévő égéstermék elvezető berendezés (berendezések) esetében a területileg illetékes kéményseprő-ipari szolgáltató nyilatkozatát, a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított égéstermék elvezető berendezések kivételével abban az esetben, ha az nem a már meglévő épülethez tartozó égéstermék elvezető berendezésben került kialakításra.

Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) Hatályos 2015. március 05. napjától.

OTSZ 9. § (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik c) az éghető gáz e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. „A” Fokozottan tűz és robbanás-veszélyességi osztály: az anyag heves égése, robbanása indító gyújtásra bármely halmazállapotban bekövetkezhet. „B” Tűz- és robbanás-veszélyességi osztály: az anyag por formában a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.


OTSZ 9. § (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy„D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. „C” Tűzveszélyességi osztály: az a szilárd anyag, amely gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 0C „D” Mérsékelten tűzveszélyességi osztály: az a szilárd anyag, amely gyulladási hőmérséklete legalább 300 0C


OTSZ 9. § (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. „E” Nem tűzveszélyes osztály: nem éghető anyag


3.2.6.1.6. Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások kibocsátási forrásainak zónabesorolása - Középnyomású házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások esetében robbanás-veszélyes övezetet nem értelmezünk, helyette a 3.5. sz. ábra szerinti távolságokat védőtávolságokként kell értelmezni és ezen távolságokon belüli térrészben nem kell az MSZ EN 6007910-1 [Robbanóképes közegek. 10-1 rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek (IEC 60079-10-1)] szabvány szerinti feltételeket biztosítani.


A zónák meghatározását definíciószerűen a következő táblázat mutatja meg, megadva a rajzokon alkalmazandó zóna jelöléseket is. Zónabesorolás az MSZ EN 60079:10-1 szerint Zóna

Meghatározás

0-s zóna

Olyan térségek (övezetek), ahol a veszélyes robbanóképes gázközeg állandóan, vagy hosszú ideig jelen van.

1-es zóna

Olyan térségek, ahol azzal kell számolni, hogy a veszélyes robbanóképes gázközeg a technológia velejárója, előfordulása esetleges.

2-es zóna

Olyan térségek, ahol azzal kell számolni, hogy a veszélyes robbanóképes gázközeg csak ritkán és akkor is csak rövid ideig fordulhat elő.

Jelölés

MBSZ 4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei 4.1. Általános előírások

4.1.2. A gázfogyasztó készülékek osztályozása 4.1.2.1. Az égéstermék-elvezetés és égési levegőellátás szempontjából: a) A1, A2, A3, B1, B2, B4, B5 típusú gázfogyasztó készülékek levegőellátása felállítási helyiség légteréből történik. A felállítási helyiségbe a gázfogyasztó készülék üzemeltetéséhez szükséges levegő mennyiséget az épület részét képező szerkezeteken keresztül vezetik.

„A” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható készülékek. A1, A2, A3

Ventilátor nélkül

Ventilátor az égő után

Ventilátor az égő előtt

„B” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. Az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. „ B1” típus: égéstermék áramlás-biztosítóval ellátott „B” típusú gázfogyasztó készülékek

Természetes huzattal

Ventilátor a tűztér után

Ventilátor a tűztér előtt

Ventilátor az égéstermék áramlás-biztosító után

„B” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. Az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. „ B2” típus: égéstermék áramlás-biztosító nélküli „B” típusú gázfogyasztó készülékek




„B” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. Az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. „ B4” típus: a készülék szerves részét képező fali szerelvényhez a saját csatlakozó csöveivel való csatlakozásra alkalmas, égéstermék áramlásbiztosítóval ellátott, „B” típusú készülék.

Természetes huzattal Ventilátor a tűztér után Ventilátor a tűztér előtt Ventilátor az égéstermék áramlás-biztosító után

„B” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. Az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. „ B5” típus: a készülék szerves részét képező kitorkolláshoz saját csatlakozócsöveivel való csatlakoztatásra alkalmas, égéstermék áramlásbiztosító nélküli, „B” típusú készülék





b) B3 típusú gázfogyasztó készülék részét képezi a helyiség légterén áthaladó égési levegő vezető szerkezetek, amelyek az égési levegőt a felállítási helyiségből veszik, annak a pontnak a közvetlen közelében, ahol az égéstermékek a gázfogyasztó készülék felállítási helyiségét elhagyják.

„B” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. Az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. „B3” típus: közös égéstermék-elvezető berendezéshez való csatlakoztatásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosító nélküli „B” típusú készülék. - A közös égéstermék-elvezető berendezés egy egycsatornás kémény. - A készülék nyomás alatti égésterméket tartalmazó minden részegysége az égési levegőt tartalmazó részegységgel van körülvéve. - A készülék az égési levegőt koncentrikus csőrendszeren keresztül – amely körbeveszi az égéstermék-elvezető csővezetéket -, - a készülék telepítési helyiségének a levegőjéből szívja.

„B32” – Ventilátor a tűztér után „B33” – Ventilátor a tűztér előtt


Ettől a ponttól a tűztérhez égési levegőt vezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét képezik, amelyek a felállítási helyiség irányából, teljesen körülveszik a gázfogyasztó készülék égéstermék vezető tereit. A felállítási helyiségbe a gázfogyasztó készülék üzemeltetéséhez szükséges levegő mennyiséget az épület részét képező szerkezeteken keresztül vezetik.


c) C1, C3, C5, C8, típusú gázfogyasztó készülékek az égési levegőt egy szabadban elhelyezendő égési levegő terminálon keresztül a szabadból veszik. Az égési levegő terminál, valamint a terminált és a gázfogyasztó készülék tűzterét összekötő égési levegőt vezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét képezik.

„C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzárt

-

„ C1” típus: olyan „C” típusú készülék, amely a készülék részét képező, vízszintes elrendezésű kitorkolláshoz saját csatlakozó csöveivel csatlakozik. E csövek friss levegőt vezetnek az égőhöz, és egyidejűleg elvezetik az égésterméket olyan nyílásokon keresztül, = amelyek koncentrikusak, vagy = elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.


„ C1” típus




„C” típusú gázfogyasztó készülékek Homlokzati kivezetések Szabályozási ellentmondások

1.

2.

3. 4.

Ellentmondásos szabályozás Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeleten (OTÉK) belül: - 79. § (1) bekezdése, - 80. § (1) bekezdése, - 80. § (2) bekezdése között; Az MSZ EN 15278-2:2008 Égéstermék-elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése, és az OTÉK előírásai között; A 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 3. § 18. és az OTÉK, valamint a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. mellékleteként közzétett Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai között.


OTÉK 79. § (1) A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés1) építményben alkalmazni csak - a vonatkozó jogszabályok2, - szabványok3 és - ágazati előírások4 szerint szabad.

„C” típusú gázfogyasztó készülékek Homlokzati kivezetések Szabályozási ellentmondások 1(gázberendezés)

–

Nem szabatos megnevezés. Helyesen alkalmazandó a GET 3. § 18. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. Megjegyzések: a) Ilyen tartozék az „égéstermék elvezető” is. b) Az „égéstermék elvezetőt” nem önmagában kell vizsgálni, hanem mint a „felhasználó berendezésnek”, mint rendszernek a tartozékát, melynek üzeme összefügg a felhasználói berendezés üzeméhez egyidejűleg szükséges légellátástól, szellőzéstől és az égéstermék elvezetésétől . c) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 1. § 3. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezés tűzterében keletkezett égésterméket a szabadba vezeti,

„C” típusú gázfogyasztó készülékek Homlokzati kivezetések Szabályozási ellentmondások 2vonatkozó

jogszabályok (A teljesség igénye nélkül.) Összehangolásuk

szükséges és indokolt. 1. 2008. évi törvény a földgázellátásról 2. 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról 3. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 4. 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 5. 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről 6. 99/2016. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló tv. végrehajtásáról 7. 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról

„C” típusú gázfogyasztó készülékek Homlokzati kivezetések Szabályozási ellentmondások 8. 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról 9. 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 10. 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 3Szabványok

Az égéstermék-elvezető berendezés, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem és a gázfogyasztó készülék együttesét az MSZ EN 13384-1:2002+A2:2008 [Égéstermék elvezető berendezések. Hő-, és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések] vagy az MSZ EN 13384-2:2003+A1:2009 [Égéstermék elvezető berendezések. Hő-, és áramlástechnikai méretezés. 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több tüzelőberendezéshez.], illetve

„C” típusú gázfogyasztó készülékek Homlokzati kivezetések Szabályozási ellentmondások az EN 15287-2 [Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék elvezető berendezései] szabvány, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint tervezni és méretezni kell, illetve a gyártó előírásai szerint kell kiválasztani. 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása 6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. (2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.

„C” típusú gázfogyasztó készülékek Homlokzati kivezetések Szabályozási ellentmondások 4Ágazati

előírások

Műszaki Biztonsági Szabályzat „2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez A Szabályzat a rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a rendelet hatálya alá tartozó csatlakozó vezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, javításának, átalakításának, áthelyezésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit és módját tartalmazza. A Szabályzat konkrét szabványokra hivatkozik.

A 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 12. § (2) A Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól, a hivatkozott szabványoktól a tervező eltérhet, ha a Műszaki Biztonsági Szabályzat 3.1.2. pontja alapján igazolja a Hatóság előtt, hogy a Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítani tudja.


OTÉK 80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. Általános tiltással indul. OTÉK 80. § (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m (A kivétel „ökölszabályként” adott! Ellentétes a legkisebb költség elvével, a mérnöki számítást, mérést nélkülözi.) távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő


a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán, b

többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hő-teljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.


Az OTÉK előírásaiban az építészek homlokzati égéstermék kivezetésekkel kapcsolatos esztétikai, építményre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi aggályai [OTÉK 79. § (2)] köszönnek vissza. A homlokzati kivezetésekkel kapcsolatos peremfeltételek helyességét sem mérések, sem számítások nem igazolják, legalábbis szakmai körökben ilyenek nem ismertek. Még az ablak alatt elhelyezett kivezetéssel rendelkező gázkonvektorok esetében – mérésekkel igazoltan - sem alakul ki határérték feletti káros anyag koncentráció a lakótérben, ha a nyílászárók hagyományos, nem fokozott légzárású kivitelűek.


Az EU tagországaiban forgalmazható gázfogyasztó készülékek káros anyagkibocsátása, a szabályozás (Műszaki Biztonsági Szabályzat) szerinti beépítés mellett nem lépi túl az egészségvédelmi előírásokban előírt határértékeket.

Az EU szabályozásaihoz képest is túlzott szigorítás jellemzően lehetetlenné teszi a régebbi építésű, többszintes lakóépületek lakásaiban üzemelő, kéménybe kötött, elavult, gazdaságtalan, környezetszennyező gázfogyasztó készülékek korszerűbbre cserélését is, továbbá a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelettel közzétett Műszaki Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) előírásaival ellentétes követelményeket fogalmaz meg.


Tekintettel arra, hogy a felhasználói berendezéssel (GET 3. § 18.), mint „együttműködő rendszerrel” (légellátás, szellőzés, égéstermék elvezetés) kapcsolatos követelményrendszert a GET hatálya alá tartozóan a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelettel közzétett Szabályzat az európai gyakorlattal összhangban tartalmazza, továbbá az OTÉK 79. § (1) bekezdése meghivatkozza és elfogadja a „vonatkozó szabványoknak” való megfelelést, ezzel az OTÉK vonatkozó követelményei is teljesülnek. Ez azt jelenti, hogy a Szabályzatban nevesített szabványok követelményeinek megfelelő műszaki megoldásokat úgy kell tekinteni, hogy azok kielégítik az OTÉK követelményeit is.


Az OTÉK a 2015. szeptember 26. napján életbe lépett 813/2013/EU és 814/2013/EU energiahatékonysági rendeletekben, illetve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendeletben megfogalmazott előírások, a korszerű és energia-hatékony gáztüzelő berendezések felszerelését akadályozza, pedig számos esetben a homlokzati égéstermék elvezetés nyújtja költségviselés szempontjából is az optimális megoldást.

A műszaki-biztonsági kérdésekkel kapcsolatos követelményeket az OTÉK esetében a Szabályzatra történő hivatkozással felülvizsgálni [74. § (1), 79. § (1)], illetve törölni [79. § (2) – (7), 80. § (1) – (3)] szükséges.


• Az MSZ EN 15287-2 szabvány előírásit tartjuk követendőnek a homlokzati kivezetések elhelyezése tekintetében. • Egy európai szabvány honosítására vonatkozó tagállami kötelezettség nem csak abból áll, hogy a szabványt nemzeti szabványként meg lehet vásárolni a szabványboltban. • Az európai szabványok alkalmazásának teret kell biztosítson a tagállam, és ez a homlokzati kivezetések területén is igaz. • Magyarországon nem teljesül a gyakorlatban.


• A szabványok alkalmazását a BM sajátosan értelmezi, és nem veszi figyelembe a szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (2) bekezdésének azon előírását, mely szerint: „Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.”

„C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzárt „ C3” típus: olyan „C” típusú készülék, amelyet arra terveztek, hogy - a készülék részét képező függőleges kitorkolláshoz - a saját csatlakozó csöveivel csatlakozzék, - amely friss levegőt vezet az égőhöz, - és egyidejűleg elvezeti az égésterméket, olyan nyílásokon keresztül, amelyek = koncentrikusak vagy = elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek. „C31” – Természetes huzattal műk. „C32” – Ventilátor a tűztér után „C33” – Ventilátor a tűztér előtt

„C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzárt „ C5” típus: az égési levegő és az égéstermék elvezetésére saját különálló csatlakozó csöveivel különálló csatlakozásokhoz csatlakoztatható készülék. A kitorkollások különböző nyomású terekben lehetnek.





„ C8” típus: olyan „C” típusú készülék, amely - az egyik csatlakozó csövével - egy egyedülálló közös járathoz kapcsolódik. Ez a közös járatrendszer, amely - az épület része és - nem a készülék szállítási tartozéka, - az égéstermék elvezető = egyedülálló, = természetes huzatú járat (nincs ventilátor). A készülék - másik csatlakozó csövével = egy kitorkolláshoz csatlakozik, amely = az égési levegőt az épületen kívülről szívja.

„C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzárt „ C8” típus


Ez a készülék típus nem része az európai gázkészülék szabványok alkalmazási területének.




- C2, C4, C9, típusú gázfogyasztó készülékek az égési

levegőt egy épület részét képező épületszerkezeten keresztül a szabadból veszik. Az égési levegőt vezető épületszerkezethez csatlakozatott és a felállítási helyiség légterén átvezető, a gázfogyasztó készülék tűzteréhez égési levegőt vezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét képezik. - C7 típusú gázfogyasztó készülék az égési levegőt a gázfogyasztó készülék részét képező égési levegő vezető szerkezetein keresztül, egy átszellőzött padlástérből vesz.


„ C2” típus

- Egynél több készülék - égéstermékeit elvezető - közös járathoz - saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas készülék, - az épület részét képező, - nem a készülék szállítási tartozékát jelentő - közös járat - a készüléket friss levegővel ellátó, - egyidejűleg az égésterméket elvezető, - egycsatornás rendszer.


„ C2” típus





- egynél több készülék - égéstermékeit elvezető közös rendszerhez - saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas készülék, - az épület részét képező, - nem a készülék szállítási tartozékát jelentő - közös rendszer , - két járatból áll, amelyek = egy kitorkolláshoz csatlakoznak, amely = egyidejűleg szolgáltatja a friss levegőt és biztosítja az égéstermék elvezetését = olyan nyílásokon keresztül, amelyek - koncentrikusak vagy - elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.






„ C9” típus Az égési levegőt vezető épületszerkezethez csatlakozatott és a felállítási helyiség légterén átvezető, a gázfogyasztó készülék tűzteréhez égési levegőt vezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét képezik. -



-

„ C7” típus: olyan készülék, amelynek az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető, két függőleges külön csatlakozó csöve van, az égést a padlástérből szívott levegővel táplálja, az égéstermékeket a tető fölé vezeti, az égéstermék-elvezető csatlakozó csövön, az égési levegőt bevezető nyílás felett, egy égéstermék áramlás-biztosító van.


„ C7” típus




A C6x típusú gázfogyasztó készülékek tanúsításának jogszabályi előírásai és az Alkalmazástechnikai Bizonyítvány (ATB)


A „C6X” típusú gázfogyasztó készülékek olyan „C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyeket külön engedélyezett és megjelölt égési levegő bevezető és égéstermék-elvezető rendszerbe kívánnak bekötni. Fontos! A kiválasztott gázfogyasztó készüléknek ettől függetlenül a vonatkozó jogszabály* szerinti engedéllyel rendelkeznie kell! *Az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (továbbiakban: Rendelet) vezette be.


A Rendelet 2. § d) pontja szerint tanúsító szervezet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: kijelölő hatóság) által külön jogszabály előírásai szerint - a gázfogyasztó készülékek vagy - részegység vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a 90/396/EGK tanácsi irányelv 9. Cikke szerint bejelentett szervezet.


A Rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a készülék vagy részegység akkor hozható forgalomba, ha megfelel az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

A Rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a sorozatban gyártott készülék vagy részegység megfelelőségének értékelése során - a gyártó - vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője


EK típusvizsgálatot végeztet, és választása szerinti a) típusazonossági vizsgálaton alapuló, b) a gyártás minőségbiztosításán alapuló, c) a termék minőségbiztosításán alapuló

EK megfelelőségi nyilatkozatot tesz, vagy d) kezdeményezi, hogy a tanúsító szervezet termékellenőrzésen alapuló

EK megfelelőségi tanúsítványt állítson ki. Megjegyzés: A Rendelet 2. § d) pontja szerinti kijelölt és bejelentett tanúsító szervek jogosultsága ellenőrizhető az Európai Bizottság NANDO rendszerében.


A NANDO rendszerben szereplő adatok szerint a gázüzemű berendezésekről szóló 2009/142/EK irányelv (korábban a 90/396/EGK tanácsi irányelv) alapján történő - típusvizsgálatra, - az ellenőrzésre és - a tanúsításra kijelölt szervezet Magyarországon a TÜV Rheinland InterCert Kft. (1132 Budapest, Váci út 48/a - b.).


Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 305/2011/EU rendelet szerint rendelkezik kijelöléssel és bejelentéssel. Az általa kiállított C6x típusú gázkészülékekre vonatkozó ATB nem lehet feltétele - a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalának, - a földgázelosztó a tervfelülvizsgálat során nem kérheti ennek a dokumentumnak a meglétet, de azt ellenőriznie kell, hogy az EK típusvizsgálati tanúsítványa tartalmazza a C6x típust.


12. § (5) Az EK típusvizsgálati tanúsítvány tartalmazza - az EK típusvizsgálat eredményét, - érvényességének feltételeit, - a típusminta azonosításához szükséges adatokat. Az erre vonatkozó műszaki dokumentációt, a részlet- és összeállítási rajzokat a tanúsítványhoz mellékelni kell. A fentiek értelmében az EK típusvizsgálati tanúsítványnak egyebek mellett tartalmaznia kell a gázkészülék égéstermék elvezetési módja szerinti osztályozását/osztá1yozásait is. Az adott gázfogyasztó készülék levegő bevezetés és égéstermék elvezetés vonatkozásában csak akkor szerelhető C6 típus szerint, ha az EK típusvizsgálati tanúsítványa ezt tartalmazza.

813/2013/EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek/készülék és rendszer-energiacímke

Energia-hatékony épületgépész rendszerek, rendszerelemek és alkalmazásuk Az EU energiahatékonysági rendeletének hatása a hazai gázkészülékek installációs eljárására


BIZOTTSÁG 813/2013/EU RENDELETE (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról. A BIZOTTSÁG 814/2013/EU RENDELETE (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról.


II. MELLÉKLET A környezettudatos tervezés követelményei 1.

SZEZONÁLIS HELYISÉGFŰTÉSI VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

HATÁSFOKRA

a) 2015. szeptember 26-tól a fűtőberendezések hatásfoka és szezonális helyiségfűtési hatásfoka az alábbi értékeknél nem lehet alacsonyabb: a ≤ 70 kW mért hő-teljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánok és a ≤ 70 kW mért hő-teljesítményű kombinált tüzelőkazánok, kivéve a ≤ 10 kW mért hő-teljesítményű B1 típusú kazánokat és a ≤ 30 kW mért hő-teljesítményű B1 típusú kombinált kazánokat A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 86 % alá. (Minden típusú készülékre)


II. MELLÉKLET A környezettudatos tervezés követelményei (folytatás) A ≤ 10 kW mért hő-teljesítményű B1 típusú kazánok és a ≤ 30 kW mért hő-teljesítményű B1 típusú kombinált kazánok: A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 75 % alá. (Ez a megfogalmazás maga a kéménybe kötött, hagyományos készülék.)

A > 70 kW és ≤ 400 kW mért hő-teljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánok és a > 70 kW és ≤ 400 kW mért hő-teljesítményű kombinált tüzelőkazánok: A 100 %-os mért hő-teljesítményen mért hatásfok nem csökkenhet 86 % alá, a 30 %-os mért hő-teljesítményen mért hatásfok pedig nem csökkenhet 94 % alá.

813/2013/EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek/készülék és rendszer-energiacímke A NITROGÉN-OXID-KIBOCSÁTÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

a) 2018. szeptember 26-tól a fűtőberendezések nitrogén-oxid mennyiségben kifejezett nitrogén – oxid kibocsátása nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

gáznemű tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 56 mg/kWh tüzelőanyag-felhasználás GCV értékben kifejezve, folyékony tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 120 mg/kWh tüzelőanyag-felhasználás GCV értékben kifejezve

BIZOTTSÁG 813/2013/EU és 814/2013/EU RENDELETEI Ecodesign követelmények Hatékonyság és emisszió Gáz- és olajkazánok

813/2013 EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek/készülék és rendszer-energiacímke 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet

65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség-értékelésének általános feltételeiről - Kivonat Hatályos: 2015. 09. 22. napjától


R. 10/A. § (2) 2016. július 1-ét követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem vehető használatba egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre vonatkozó előírásoknak nem felel meg.


R. 10/A. § (3) 2017. szeptember 26-át követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem helyezhető üzembe olyan melegvíztároló tartály, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt hőtárolási veszteségre vonatkozó előírásoknak nem felel meg.

(4) 2018. szeptember 26-át követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem helyezhető üzembe a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt nitrogénoxid-kibocsátásra, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt nitrogénoxid-kibocsátásra vonatkozó előírásoknak nem felel meg.


R. 7. Piacfelügyelet R. 9. § (1) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a 7. § szerint CE-jelöléssel ellátott, energiával kapcsolatos termék rendeltetésszerű használat mellett nem felel meg a harmonizációs szabályozás valamennyi rendelkezésének, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott felhívás határidejének eredménytelen elteltét követően a gyártót, meghatalmazott képviselőjét vagy – amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel az EGTmegállapodásban részes állam területén és nincs meghatalmazott képviselője – az importőrt kötelezi a termék forgalomból történő kivonására, a piacról vagy a felhasználóktól történő visszahívására.

813/2013 EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek/készülék és rendszer-energiacímke A 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet gyakorlati végrehajtásának anomáliái

a) Az új irányelvek alapvetően a gyártóknak határozzák meg a piacra helyezhető termékek műszaki, gyártási feltételrendszerét és a 813/2013/EU rendelet, valamint a 814/2013/EU rendelet az ehhez tartozó határidőket állapítja meg. b) Ennek megfelelően a tagállamok – Magyarországot kivéve – a nemzeti szabályozásaikban korlátozást nem írtak elő a már piacra került berendezések vonatkozásában. c) A már piacra helyezett berendezések a normál értékesítési struktúrában „maguktól” kifogynak a kereskedelmi láncból, így a jogszabályi korlátozás az alapvelő szabadpiaci termékmozgást fölöslegesen akadályozza.


d) A már piacon lévő berendezések forgalmazásának korlátozása, vagy a határidő leteltével a forgalmazás tiltása, a CE tanúsított termék visszahívása csak a hatályos és vonatkozó jogszabályok előírásai alapján megengedett. e) Az elmúlt évek értékesítési adataiból következtethetően a hazai értékesítési láncban szereplők raktáraiban jelenleg nincs jelentős mennyiségű, nem ErP-kompatibilis berendezés, azok nagyságrendje mintegy 20.000 darabra becsülhető.


f) A nem ErP - kompatibilis berendezések (melyeket a gyártók többségében a 2015. évig gyártottak) - nem elavult, - nem rossz hatásfokú kazánok, mert a jelenleg üzemben tartott, mintegy 20 évre becsült átlag életkorú berendezésekhez képest jelentősen jobb hatásfokkal üzemelhetnek, mindössze az időközben előírt emelt műszaki követelményrendszer szintjét nem tudják teljesíteni.


g) A 65/2011. (IV. 25.) Korm. rendelet felhasználói kategóriákhoz rendelt időpontokkal limitálja a korábban jogszerűen forgalomba hozott, CE jelöléssel ellátott készülékek használatba vételét, beleértve a felhasználói megbízás alapján már betervezett, vagy felszerelt kondenzációs üzemű készülékeket is. Kijelenthető, hogy ezek a már betervezett kazánok tüzeléstechnikai paramétereit tekintve környezetvédelmi szempontból is megfelelnek a gyártáskor hatályos ErP direktíva által elvárt szintnek.


Tekintettel arra, hogy ezek a berendezések nem az új rendeletek szerint tanúsítottak, nem vehetők használatba annak ellenére, hogy az előbbiekben részletezett rendeletek értelmében azok használatba vétele, üzembe helyezése része a forgalmazásnak.


Az egyetemes szolgáltatásra jogosultak, a már kereskedelmi forgalomba hozott gázfogyasztó készüléket a Kormányrendelet értelmében, az adott határidőn belül üzembe helyeztethetik.

Ezekre a gázfogyasztó készülékekre a gyártóknak vagy képviselőiknek, a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott, minimális kötelező időre jótállást kell vállalniuk.


Ennek időtartama nem korlátozható az üzembe helyezés határidejére adott időkorláttal, azaz az esetleges és indokolt készülék-csere kötelmet a határnap után is fenn kell tudni tartani. Nincs sem jogszabályi rendelkezés, sem szankcionálás arra vonatkozóan, ha a gázfogyasztó készülék üzembe helyezése 2016. július 1. napjáig nem történik meg. i) A nem ErP - kompatibilis gázkészülékek többségét a gyártók továbbra is gyártásban tartják, mert azokra komoly érdeklődés van az EU-n kívüli piacokon. Ez jó hír az elmúlt időszakban készüléket cserélő végfelhasználóknak is, mert az alkatrészutánpótlás sokkal biztosabb egy még szériában gyártott termék esetében.


A 2009/125/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV tagállami feladatkörbe rendeli a megfelelő hatáskörrel rendelkező, a termék-megfelelőségi vizsgálatok lefolytatására jogosult piacfelügyeletért felelős hatóság kijelölését.

A rendeletben előírt kötelezettségek betartásának ellenőrzésére kijelölt piacfelügyeleti hatóság az MKEH. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. Rendelet 7. Piacfelügyeleti hatóság kijelölése címszó alatt a 8. § (3) bekezdése értelmében:


„A Kormány piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki többek között a külön jogszabály szerinti egyes gazdasági célfelhasználásra (a felhasználó gazdasági tevékenységi körébe eső célokra) szánt 8. § (3) szerinti c) gázfogyasztó készülékek kialakításának és megfelelőség tanúsításának, g) egyes az energiával kapcsolatos termékek ga) környezetbarát tervezési követelményeinek, gb) energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásának ellenőrzésére.”


Tervezői felelősség: A rendelet nem tiltja az érintett gázfogyasztó készülékek betervezését, csak az üzembe helyezését! Kivitelezői felelősség: A rendelet nem tiltja az érintett gázfogyasztó készülékek kivitelezését, felszerelsét, csak az üzembe helyezését!


A Földgázelosztási Szabályzat 9. Bekapcsolás, üzembe helyezés fejezetének 9.4. pontja értelmében „A gázkészülékek üzembe helyezésére a földgázelosztó, a készülék gyártója vagy jogszabály szerinti nyilvántartásban szereplő gázszerelő jogosult.” A földgázelosztók gyakorlatilag nem élnek a 9.4. pontban biztosított lehetőséggel, ezért előttük sem a beüzemelés időpontja, sem az egyes gázfogyasztó készülékek beüzemelői nem ismertek, részükre nincs jogszabályi kötelezés.


Gondot jelent a társasházak gyűjtőkéményeire kötött gázfogyasztó készülékek cseréje, mert azok esetében műszaki okok miatt nem lehetséges az új ErP - kompatibilis kazánok felhasználónkénti (egyenkénti) felszerelése. A rendelet értelmében gyűjtő kéményekre csatlakoztatott, a helyiség levegőjét használó, huzatmegszakítóval ellátott, kizárólag B1 típusú, nyitott égésterű kazánok továbbra is cserélhetők, ezért erre a speciális cserepiacra szabad olyan gázfogyasztó készüléket forgalmazni majd beüzemelni, amelynek szezonális hatásfoka (ηs) nem felel meg az új rendeletekben előírt követelményeknek.

813/2013 EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek Összefoglalás 2013. augusztus 2. 813/2013/EU (Bizottság Határozata, megjelent az EU hivatalos lapjában Forgalomba hozatali feltétel a CE jelzés 2015. szeptember 26. – hatályba lép az 1. szigorítási fok = CE jelzés + Szezonális hatásfok (ηs ) és az energia-címke 2016. július 1. – türelmi időszak vége az egyetemes gázszolgáltatásra jogosult fogyasztók esetében 2018. szeptember 26. – hatályba lép a 2. szigorítási fok = CE jelzés + Szezonális hatásfok (ηs ) és az energiacímke + káros anyag kibocsátás (NOx ) <56 mg/kWh (Hf)

MBSZ 4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei 4.3. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének szellőzése, az égéstermék elvezetése

4.3. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének szellőzése, az égéstermék elvezetése 4.3.1. A nyílt égésterű, „A” vagy „B” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátásával kapcsolatos általános előírások A helyiség légterével közvetlen kapcsolatban lévő (nyitott) égésterű gázfogyasztó készülékek biztonságos, egészségügyi és energetikai szempontból kifogástalan üzeme érdekében biztosítani kell a gázfogyasztó készülék helyiségének szellőzőlevegő-ellátását. A szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramot és a bejutását biztosító nyomás feltételeket meg kell tervezni.


A légellátás, szellőzés, a gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezésénél figyelembe kell venni a helyiségben már meglévő más tüzelőanyaggal, akár csak ideiglenesen üzemelő tüzelőberendezések működését, kialakítását, légellátási megoldását, igényeit. A nyílt égésterű, kéménybe nem kötött („A” típusú) és kéménybe kötött („B” típusú) gázfogyasztó készülék valamelyikével ellátott, vagy azzal légtér összeköttetésben lévő helyiségek esetén tervköteles átalakításnak minősül:


- Fokozott légzárású nyílászárók beépítése, vagy a meglévő nyílászárók tömítése, - Elszívó/szellőző ventilátorok, konyhai páraelszívók beépítése. A már üzemelő gázfogyasztó készülékek légellátási feltételeinek megváltozása esetén a készülékek megfelelő légellátását jelen Szabályzatban előírtak szerinti mértékben kell biztosítani.

Az „A” és a legfeljebb 140 kW egység- és/vagy 1400 kW együttes hőterhelésű, „B” típusú gázfogyasztó készülékek üzeméhez szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramot a következő módok valamelyikén kell a gázfogyasztó készülék helyiségébe juttatni:


a) a gázfogyasztó készülék helyiségének külső határoló szerkezetén elhelyezett levegő-bevezető szerkezetekkel, amelyek a jelleggörbéjük alapján a tervező által kiválasztott szerkezetek legyenek; b) a közvetlenül szomszédos helyiségen keresztül, ha annak külső határoló szerkezetén a tervező által kiválasztott levegőbevezető szerkezetek vannak, és ezt a szomszédos helyiséget a gázfogyasztó készülék helyiségével összeszellőztetik; a gázfogyasztó készülék helyiségében az összeszellőztető nyílások eltakarásának tilalmát jelezni kell a fogyasztó felhasználó részére; ezt a tilalmat a tervben is elő kell írni;


c) A szabadból nyíló légcsatornával, amelyen keresztül a tervezett szellőzőlevegő térfogatáram gravitációs vagy ventilátorral létrehozott nyomáskülönbség hatására a gázfogyasztó készülék helyiségébe áramlik; a légcsatorna szabadba nyíló végén el nem zárható zsalu, huzalháló vagy rács legyen. Ha a szellőzőlevegő útvonalán a légcsatornában szabályozó- vagy zárószerkezet van, akkor biztosítani kell, hogy a gázfogyasztó készülék csak a szerkezet nyitott állapotában üzemeljen.


Ha a szellőzőlevegő bejuttatására tervezett légtechnikai berendezésben nagy áramlási ellenállású elemek (szűrő és/vagy fűtő/hűtőkalorifer és/vagy hő-visszanyerő) találhatók, a tervező vizsgálja, és szükség esetén oldja meg a tervezett ventilátor és a gázfogyasztó készülék reteszelését.


4.3.2. Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése Az „A” típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyező anyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza.


A lakossági fogyasztóknál felszerelt legfeljebb 11 kW névleges hőterhelésű gáztűzhely esetében, ha a felszerelési helyiség 10 m3-nél nagyobb légtérfogatú és legalább egy szabadba nyíló és nyitható ablak vagy ajtó van rajta, akkor a helyiség levegő ellátása és szellőzése megfelelőnek tekintendő. ??????????????? Egyéb esetekben a szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább 12 m3/h/kW legyen. A lakossági fogyasztónál felszerelt gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelését [kW] az adattábla szerinti névleges hőterhelés [kW] és az alábbi egyidejűségi tényezők szorzataként kell kiszámítani:


a) 2-nél több főzőhelyet tartalmazó tűzhely: 0,5 b) 1-2 főzőhelyes gázfőző: 0,65 c) egyéb gázfogyasztó készülék: 1,0 d) nem lakossági felhasználó készülékeknél az egyidejűségi tényező: 1,0

Ha az előzőek szerint meghatározott szellőzőlevegő térfogatáram bejuttatását a tervező gépi elszívó szellőzéssel biztosítja, nyilatkozzon arról, hogy a gépi elszívás a konyhával légtér összeköttetésben lévő „B” típusú gázfogyasztó készülék vagy egyéb tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére nincs káros hatással.


4.3.3. Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése. E gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell: a) áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékeknél az égéshez szükséges levegő (az égési levegő), valamint az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből kiáramló levegő (hígító levegő) pótlásáról, b) áramlásbiztosítóval nem rendelkező készülékeknél legalább az égéshez szükséges levegő (az égési levegő) pótlásáról.


Áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékek esetében a szellőzőlevegőnek a helyiségbe való beáramlásához szükséges nyomáskülönbséget lehetőleg a kémény huzatának kell biztosítania. Amennyiben a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram bejuttatását a légbevezető elemeken keresztül a kémény természetes huzatával nem lehet megoldani, akkor: a) vagy a szabadból befúvó (túlnyomásos) szellőzést kell létesíteni, amelynek üzeme a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelt, b) vagy szívott rendszerű égéstermék-elvezetést kell létesíteni, a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramhoz alkalmas bevezetéssel.


B típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő ellátására, szellőztetésére kiegyenlített szellőztetés nem alkalmazható. A tervező a „B” típusú készülék légellátásának tervezésénél köteles minden, az égéstermék elvezetés üzemét befolyásoló berendezést és üzemeltetési körülményt figyelembe venni. A tervező a tervben hívja fel a felhasználó figyelmét a légellátási feltételek mindenkori biztosítására.

MBSZ 4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei 4.3.4. A helyiség légterétől nem független „B” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetése

4.3.4. A helyiség légterétől nem független „B” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetése A gázfogyasztó készülékek égéstermékét minden lehetséges esetben a szabadba, a tetőhéjazat fölé kell kivezetni. Az épület égéstermék-elvezető berendezése, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem [MSZ EN 1443 Égéstermék-elvezető berendezések. Általános követelmények.] és a gázfogyasztó készülék együttesét az MSZ EN 13384-1:2002+A2:2008 [Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések] és az MSZ EN 13384-2:2003+A1:2009 [Égéstermék elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezés. 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több tüzelőberendezéshez.] szabvány,

vagy

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei 4.3.4. A helyiség légterétől nem független „B” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetése

azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint tervezni és méretezni kell. Égéstermék elvezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vonatkozó előírás [az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet]

szerint minősített égéstermék-elvezető szerkezetet szabad. Az épület égéstermék elvezetője feleljen meg az MSZ EN 1443 [Égéstermék-elvezető berendezések. Általános követelmények.] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásainak (B1, B2, B3 típusú készülékek).


A gázfogyasztó készülékkel részeként tanúsított (szerves részének minősülő) égéstermék elvezető, és égési levegő ellátó elemek a gyártó előírásainak feleljenek meg (B3 B4, B5 típusú készülék). Az égéstermék elvezető maximális hossza a gyártó előírása szerinti legyen. Az égési levegő hozzávezetést méretezni kell. Az égéstermék-elvezető berendezés átjárható, könnyen és biztonságosan tisztítható, megfelelő gáztömörségű, illetve a szabad keresztmetszete teljes hosszában ellenőrizhető legyen. Az ellenőrzéshez biztosítani kell a szükséges tisztítóellenőrző és mérőnyílásokat, valamint a kitorkollás biztonságos megközelíthetőségét.


Az összekötő elem feleljen meg a vonatkozó műszaki, biztonsági és minőségi követelményeknek, az adott üzemmódra alkalmas, szükség szerint kiszerelhető, bontható, javítható, ellenőrizhető és tisztítható legyen. Merev vagy hajlékony fém béléscsővel bélelt épített vagy fémből készült szerelt, a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított hajlékony vagy merev fém béléssel rendelkező, illetve rendszer jellegű égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése az MSZ EN 15287-1 [Égéstermék-elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései.] szabvány

szerinti legyen.


A kitorkollás elhelyezésekor a szélhatást is figyelembe kell venni a vonatkozó MSZ 845 [Égéstermék- elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése] szabvány 11.2.1. pontja vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint. Az épület égéstermék elvezetőjét igénybe vevő gázfogyasztó készülékek esetében - az új gázfogyasztó készülékek felszerelését megelőzően, - vagy meglévő készülékek cseréje esetén a tervezőnek be kell szerezni a kéményseprő-ipari szolgáltató égéstermék-elvezető berendezésre vonatkozó, érvényességi időn belüli nyilatkozatát.

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei 4.3.5. A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű (zárt égésterű), „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetése

4.3.5. A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermék-elvezetésű (zárt égésterű), „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetése

4.3.5.1. Az égéstermék-elvezetés, illetve levegő bevezetés kialakításának általános feltételei Égéstermék elvezetésre és égési levegő hozzávezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vonatkozó előírások az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. Rendelet], vagy az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló [22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet] szerint minősített szerkezetet szabad.


A C1, C3, C5, C7, és C9 típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetése, ide értve a szélfogó egységeket, valamint a C1 C3, C5, C7 típusú készülék levegő ellátó szerkezeti a készülék alkotórészét képezik. Ezekhez csak a gázfogyasztó készülék 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerinti típustanúsításának megfelelő, eredeti alkatrészeket szabad felhasználni, és azokat a gyártó beépítési utasításai alapján kell beszerelni.


Az égéstermék-elvezető berendezés, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem és a gázfogyasztó készülék együttesét az MSZ EN 133841:2002+A2:2008 [Égéstermék elvezető berendezések. Hő-, és áramlástechnikai méretezés. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-

elvezető

berendezések.]

és

vagy az MSZ EN 13384-

2:2003+A1:2009

[Égéstermék elvezető berendezések. Hő-, és áramlástechnikai méretezés. 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több

szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint tervezni és méretezni kell, illetve a gyártó előírásai szerint kell kiválasztani. tüzelőberendezéshez.]


Az égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése az MSZ EN 15287-2 [Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései.] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti legyen.


A C2, C4 és C8 típusú gázkészülékek égéstermék elvezetése és égési levegő ellátása részben a készülékhez tartozó égési levegő ellátó és égéstermék elvezető berendezéseken keresztül, részben - az épület égéstermék elvezető berendezésén - és épületszerkezetnek minősülő égési levegő ellátó berendezésen keresztül történik, ezért a készülék résznek minősülő szerkezeti elemek tekintetében a gyártó beépítési utasításai alapján, továbbá az épületszerkezetnek minősülő égéstermék elvezetők esetében az építési engedély előírásainak megfelelően kell kialakítani.


Az épület égéstermék elvezetőjének használatba vétele a „B” típusú készülékeknél leírtak szerint a kéményseprő-ipari szolgáltató közreműködésével történik. A C6 típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetését a CEN/TR 1749 [A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermékelvezetés módja (típusok) szerinti osztályozási rendszere] szabványban szereplő, bármelyik C típusú kialakításra megadott elrendezésben kialakítható, amennyiben a gázfogyasztó készülék gyártója a kialakítható C típusok körét nem korlátozza.


A gázfogyasztó készülék, az összekötőelem és az égéstermék-elvezető együttesét, a gázfogyasztó készülék és az égéstermék-elvezető gyártójának előírásai, valamint az építési engedély előírásai alapján kell kialakítani. A létesítéshez be kell szerezni a kéményseprőipari szolgáltató nyilatkozatát. Az égési levegőellátás és az égéstermék elvezetés méretezése a terv részét képezi.


4.3.5.2. Zárt égésterű gázfogyasztó készülékek homlokzati kivezetésének elhelyezése

A zárt égésterű gázfogyasztó készülékek égési levegő beszívó és égéstermék kivezető tartozékát a külső falsíkon kell elhelyezni. A kivezetéseket tilos a külső falsíkhoz képest kifejezetten besüllyeszteni/például kúpok vagy lépcsős felületek kialakításával. A kivezetések környezetében ablakpárkányok és a kivezetés egyik szélétől 200 mm-nél távolabb lévő díszítési célú 5 cm-t meg nem haladó falvastagság-változások megengedettek.


Egyebekben gyártó előírását kell betartani. Ha gyártói előírás nem áll rendelkezésre, akkor: - a külsőfali égéstermék kivezetés 0,5 m-es környezetében csak legalább 300 °C hőállóságú anyagok alkalmazhatók, - a C11 típusú készülékek teleszkópos rendszerű levegő be- és égéstermék elvezető tartozékai esetében vakolatnál jobb légáteresztő képességű anyagok alkalmazása csak akkor megengedett, ha ezt a gyártói előírás megengedi, - a homlokzati hőszigetelési munkák idejére a gázfogyasztó készüléket le kell választani a fogyasztói vezetékről.


Az utólagos hőszigetelési munkákat követően a külsőfali gázfogyasztó készülékek - megfelelő összeszerelését - és a beépítését, - a gyári előírások betartását arra jogosult szakembernek dokumentáltan igazolni kell.


4.3.5.3. A 70 kW-nál nem nagyobb hőterhelésű „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-kivezetésének épület homlokzatán (külső falán) való elhelyezésére vonatkozó feltételek A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati (külső fali) kivezetése az MSZ EN 15287-2 [Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető

szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelően létesíthető. berendezései.]

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei 4.3.6. Gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezések

4.3.6. Gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezések a) Az új, több építményszintről igénybe vett, gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezések csak zárt rendszerűek lehetnek, amelyekre csak „C” típusú gázfogyasztó készülékek csatlakoztathatók. b)

Az égéstermék-elvezető és a levegő bevezető járatot valamennyi rá csatlakozó készülék figyelembevételével tervezni és méretezni kell.


Nyitott rendszerű gyűjtőkémény: Huzat hatása alatt álló, cső a csőben rendszerű, nyomáskiegyenlítő nyílással ellátott, több épületszintről csatlakoztatott tüzelőberendezés közös égéstermék elvezető rendszere.


c) Az új, azonos építményszintről igénybe vett, kaszkád elrendezésű égéstermékelvezető berendezés kialakítása nyitott és zárt rendszerű egyaránt lehet.


d) Amennyiben a gyűjtőkéményben túlnyomás alakulhat ki, akkor az ahhoz csatlakoztatott készüléknél az égéstermék visszaáramlását megakadályozó szerkezetet kell alkalmazni. Az égéstermék-elvezető és a levegő bevezető járatot valamennyi rácsatlakozó készülék figyelembevételével tervezni és méretezni kell. Túlnyomásos gyűjtőkéményre csak olyan gázfogyasztó készülékek csatlakoztathatók, amelyek a gyártó által megadott műszaki paramétereik szerint a gázfogyasztó készülékek bármely részterhelésénél is alkalmasak a gyűjtőkéményben előforduló túlnyomások elviselésére.


A gyűjtőkéményben kialakuló túlnyomás a gázfogyasztó készülékek dokumentációjában megengedett értéknél nem lehet nagyobb. A túlnyomásos gyűjtőkéményre kapcsolt gázfogyasztó készülékek egymás üzemét kedvezőtlenül nem befolyásolhatják, a gyűjtőkéményben nyomáslengések kialakulása nem megengedett.

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.1. Általános kivitelezési követelmények

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.1. Általános kivitelezési követelmények 5.1.1. A kivitelezővel szemben támasztott követelmények Kivitelezni csak kivitelezői jogosultság birtokában szabad. Jogszabályban [az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] meghatározott esetekben a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie.

A kivitelezést a földgázelosztó által műszaki biztonsági szempontokból felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján kell végezni.


Kivételt képez az 5.3. pont szerinti „egyszerűsített készülékcsere”, amelyet a területileg illetékes földgázelosztóval vagy pébégáz fogyasztó készülék esetében a pébégázforgalmazóval előzetesen létrejött megállapodás alapján feljogosított, a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában [a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] is szereplő gázszerelő végezhet.


Meglévő csatlakozóvezetékre, fogyasztói vezetékre vagy telephelyi vezetékre történő szintetikus földgáz (SNG) vagy csúcsfedező gáz (PSG) csatlakoztatás létesítéséhez a földgázelosztó hozzájárulása szükséges. A felülvizsgált tervtől eltérni csak a tervező dokumentált engedélyével szabad. Amennyiben a tervtől való eltérés műszaki biztonsági kérdést is érint, úgy a tervező által módosított terv szerinti munka a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó előzetes hozzájárulásával, és az ismételt tervfelülvizsgálatot követően kivitelezhető (ld. a 3.1.5. pont alatt).


A szerelési munkák elvégzésére a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában [a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] szereplő gázszerelő jogosult. Ez nem zárja ki, és nem helyettesíti a hegesztővel szemben támasztott minősítési követelmények teljesülését, ha - a kivitelezési munka ezt ezen előírás 5.1.2.1. pontja szerint szükségessé teszi, - továbbá ha a létesítésre vonatkozó előírások további követelmények teljesülését is megköveteli.


5.1.1.1. A kivitelező felelőssége

A kivitelező köteles a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon a vonatkozó jogszabályokban előírtak betartásával, valamint a felhasználó jogos igényeinek figyelembevételével végezni munkáját. A kivitelező a gázszerelési és gázfogyasztó készülékcsere munkáját csak az arra vonatkozó jogosultságok birtokában végezheti. Azok hiányában végzett munka jogszerűtlen munkavégzésnek minősül, amelyért a kivitelező felelősséggel tartozik.


A kivitelező köteles a szerelési munkát – az egyszerűsített készülékcsere esetének kivételével – a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó által kivitelezésre alkalmasnak minősített kiviteli terv szerint elvégezni. Attól kizárólag a tervező előzetesen dokumentált hozzájárulásával térhet el. Az a gázszerelő, aki az egyszerűsített készülékcserét – külön, a készülék cserére vonatkozó külön megállapodás szerint – végzi, a készülékcserével járó munkája mellett (a kiviteli terv hiányára tekintettel) felelős:


a) az új gázfogyasztó készüléknek a meglévő fűtési és/vagy használati melegvíz rendszerhez, valamint az égéstermék elvezető berendezéshez való szakszerű illesztéséért, amennyiben végzettsége és szakképesítése szerint szükséges és indokolt, arra jogosult tervező/szakértő [az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet] bevonásáért;


b) a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez szükséges engedélyek, nyilatkozatok, tanúsítványok és egyéb dokumentumok meglétének ellenőrzéséért; c) a felhasználó biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségeiről történő szakszerű tájékoztatásáért; d)

a kivitelezési munka műszaki biztonsági ellenőrzéséért (a területileg illetékes földgázelosztó illetve pébégáz készülékek esetében a pébégáz forgalmazó feljogosítása alapján);


e) a megtörtént gázfogyasztó készülék cseréről a 7.7. szakasz szerint szerelési nyilatkozat és bejelentő lap kiállításáért, továbbá a földgázelosztóhoz vagy pébégáz forgalmazóhoz a munka elvégzését követő 2 napon belül történő – dokumentált – átadásáért; f) a gázfogyasztó készülékbe, annak tartozékaiba beépített szerelvények, tartozékok és a gázfogyasztó készülék megfelelőségét igazoló dokumentumok másolatainak – amelyeknek egy példányát a készülék üzemeltetőjének ad át – 10 évig történő megőrzéséért.


5.1.2. Felépítményi munkák

Csatlakozó- és fogyasztói vezeték körvezetékként nem alakítható ki. A felhasználási helyre részegységekben szállított gázfogyasztó készülék esetén az összeszerelési műveletek során kizárólag olyan gyári alkatrészek, részegységek építhetők a gázfogyasztó készülékbe, amelyeket annak gyártója a 22/1998. (IV. 17) IKIM rendelet szerint a gázfogyasztó készülék részeként, a megfelelőséget értékelő tanúsítónál azonosított és ezzel összhangban, kiadványaiban dokumentált.


5.1.2.1. Nem oldható kötések

A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek csőkötéseinél nem oldható kötéseket kell alkalmazni. Oldható kötések csak szerelvényekhez, idomokhoz, mérőelemekhez, szigetelő közdarabokhoz, készülék bekötésekhez, műszerekhez és csővég lezárásokhoz alkalmazhatók. Amennyiben a cső anyaga, mérete vagy a szerelési körülmények megváltoznak, vagy azokat módosítani kell, a szerelési technológia előírásaira vonatkozóan a tervező által új technológiai követelményrendszer megadása szükséges, és a munkálatokat ennek megfelelően szabad folytatni.


a) Acél anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetékek szerelése Szerelés hegesztett kötéssel Hegesztési eljárás (technológia) 4,5 mm falvastagságnál nem nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomokat – tompa illesztéses – lánghegesztési eljárással is szabad hegeszteni. A 4,5 mm-nél nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomok bevont elektródás – az üzemi hőmérsékletnek megfelelő hideg ütőmunkára bizonylatolt elektródával – kézi ívhegesztéssel kell hegeszteni.


Mindazon acél vezetékeknél, ahol minősített hegesztő végezhet csak hegesztést, azt az MSZ EN ISO 156141:2004/A1:2008 [Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztés-technológia vizsgálata. 1. rész: Acélok ívés gázhegesztése, valamint nikkel és ötvözetei ívhegesztése. 1. módosítás (ISO

szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti eljárásvizsgálattal igazolt hegesztési utasításnak (WPS) megfelelően kell végezni. 15614-1:2004/Amd 1:2008).]


Technikai feltételek

Hegesztett kötések készítésére olyan eszközök használhatók, amelyek megfelelnek az acélhegesztő eszközök időszakos felülvizsgálatára vonatkozó előírásoknak [a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet]. A hegesztésnél alkalmazott berendezések, gépek, készülékek, szerszámok, segédeszközök, védőeszközök (a továbbiakban együtt: berendezések) feleljenek meg a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendeletben előírt követelményeknek.


Személyi feltételek

Ezen előírás hatálya alá tartozó, DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép nyomású, DN 50-nél nagyobb méretű közép- és a DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezeték hegesztésére csak a minősített ív-, és/vagy lánghegesztő jogosult. Ez esetben a hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell az MSZ EN ISO 14731 [Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség.] szabvány szerinti követelményeket kielégítő hegesztési koordinációs személyzettel (hegesztési felelőssel, hegesztő műszaki szakemberrel) és az MSZ EN 287-1 [Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés. Acélok.] szabvány előírásai szerint

alábbi szabványok alapján minősített hegesztőkkel:


- az MSZ EN 287-1:2012 (hatályos 2015. október 1. napjáig), - MSZ EN ISO 9606-1 Minden más esetben a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában [a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] szereplő gázszerelő is jogosult a csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték kivitelezésére.

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei

5.1. Általános kivitelezési követelmények

Technikai feltételek A PE hegesztést csak olyan hegesztő berendezéssel szabad végrehajtani, amely érvényes és megfelelőnek minősített felülvizsgálati dokumentációval rendelkezik. Személyi feltételek PE anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetéken hegesztési munkálatokat csak az adott hegesztési eljárásra érvényes minősítéssel rendelkező műanyaghegesztő végezhet.


Műanyaghegesztők tanúsítása és a minősítés megújítása A műanyaghegesztők tanúsítása - az MSZ EN 13067 Műanyaghegesztők. A hegesztők minősítővizsgája. Hegesztett, hőre lágyuló műanyag szerkezetek, vagy - a 15/2012. MHT - MHtE közlemény a műanyag hegesztők minősítési rendszeréről és az elméleti tesztkérdésekről szerint történhet.


A minősítés érvényességi ideje az okirat kiállítása napjától számított 3 év. A műanyaghegesztő minősítését minősítő vagy tanúsító szervezetnél 3 évente egy alkalommal további három év időtartamra, az érvényességi időtartamán belül, meg lehet újítani (hosszabbítani). A minősítés érvényessége megújításának (meghosszabbításának) feltétele a hegesztési eljárásra vonatkozó hegesztőminősítés 6 havonta történő érvényesítése, melyre a minősítő/tanúsító szervezet jogosult.


A PE anyagú csatlakozó-, telephelyi és fogyasztói vezetékek hegesztési munkálatainak helyszíni irányítására és ellenőrzésére PE vezetéképítés irányítói képesítéssel rendelkező felelős személyt kell megbízni, akinek feladatát munkaköri leírásban kell szabályozni. A PE vezeték hegesztését eljárásvizsgálattal igazolt hegesztési utasításnak (WPS) megfelelően kell végezni. Sajtolt vagy más mechanikai kötések alkalmazását a kötési rendszer tulajdonosa vizsgához kötheti.


A hegesztési varratok vizsgálata

A csatlakozó-, telephelyi- és a fogyasztói vezetékek hevítő elemes tokos- vagy hevítő elemes nyeregidom hegesztéssel készült varratait szemrevételezéssel 100%-ban kell ellenőrizni. A fenti vezetékek varratainak roncsolás mentes vizsgálatát a tervező által előírt, vagy a földgázelosztó által meghatározott esetekben kell elvégezni.


Amennyiben a szemrevételezéssel vizsgált varratok közül valamelyik, az MSZ EN 14728 Eltérések a hőre lágyuló műanyag hegesztésekben. Osztályozás c. szabvány alapján nem megfelelőnek bizonyult, a nem megfelelő kötés kivágását és újra hegesztést követően a varratokat ismételten szemrevételezéssel kell ellenőrizni.


Az értékelésnél az FprEN 16296 Eltérések a hőre lágyuló műanyag hegesztésekben. Minőségi szintek c. szabvány előírásait kell figyelembe venni. Amennyiben a roncsolás mentes vizsgálat alapján a varrat nem megfelelőnek bizonyult, akkor a nem megfelelő kötés kivágását és újra hegesztést követően ismételt roncsolás mentes vizsgálatot kell elvégezni. A nem megfelelőség okait ki kell vizsgálni, ha az ismételt vizsgálat is nem megfelelőséget mutat.


A hegesztőgépet felülvizsgálatra kell küldeni, ha működése nem megfelelő. A fűtőszálas idomokkal végzett hegesztéseket szemrevételezéssel 100%-ban kell ellenőrizni. Amennyiben a szemrevételezéssel vizsgált varratok közül valamelyik nem megfelelő minősítést kapott, a nem megfelelő kötés kivágását és újra hegesztést követően a varratokat ismételten szemrevételezéssel kell ellenőrizni. A nem megfelelőség okait ki kell vizsgálni, ha az ismételt vizsgálat is nem megfelelőséget mutat.


A hegesztőgépet felülvizsgálatra küldeni, ha működése nem megfelelő.

kell

A vizsgált varrat vizsgálati számát/jelét a varrat mellett maradandóan fel kell tüntetni. A vizsgálati szám és a hegesztő azonosító jelének feltüntetése kötelező a varrat vizsgálati jegyzőkönyvben és a roncsolás mentes vizsgálat felvételén is.

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.2. Az elkészült csatlakozóvezeték és/vagy fogyasztói vezeték kivitelezést követő ellenőrzése

5.2. Az elkészült csatlakozóvezeték és/vagy fogyasztói vezeték kivitelezést követő ellenőrzése 5.2.1. Nyomáspróba Módszere A csatlakozó- és a fogyasztói vezeték minőségének és szerelésének megfelelőségét készre szerelt állapotban szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbával ellenőrizni kell. A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték tömörsége, a nyomáspróba terv szerinti elvégzése, dokumentálása és értékelése a kivitelező feladata és felelőssége. A nyomáspróba gyakorlati végrehajtását a földgázelosztó, a telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó képviselője vagy megbízottja jogosult ellenőrizni.


A nyomáspróba megkezdésének feltétele legalább: a) a csatlakozó vezeték, telephelyi vezeték és a fogyasztói vezeték készre szerelt állapota, b) az összes kötés legyen hozzáférhető és festéstől, takarástól mentes, c) valamennyi beépített tartozék és kötés feleljen meg a kivitelezésre alkalmasnak minősített tervben előírt feltételeknek,


d) a nyomáspróba időpontjában elvárható tartalmú megvalósulási dokumentáció (ld. 7.3. szakasz) kivitelező által a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó részére történő átadása, e) a földgázelosztó, telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó tervtől történt eltérés esetén az eltérés jogosságának, műszaki biztonsági szempontból megfelelőségének, és a kivitelezett állapothoz történt hozzájárulások dokumentált igazolása.


A szilárdsági és a tömörségi nyomáspróba értékét, időtartamát és a szükséges műszerezettséget a tervező által a műszaki leírásban meghatározott módon kell biztosítani. A szilárdsági és tömörségi nyomáspróba levegővel vagy semleges gázzal végezhető el. A szilárdsági vizsgálat előzze meg a tömörségi vizsgálatot. A nyomáspróba során kerülni kell minden hirtelen nyomásnövekedést a vizsgált létesítményben. Meglévő vezeték rendszer bővítéseként épült csővezetékeket is szilárdsági és tömörségi nyomáspróbának kell alávetni.


A meglévő és annak bővítéseként megépült vezetékek összekötő hegesztési varratát, vagy más összekötő elemét, szerelvényét (haszon gázzal) csak tömörségi próbának kell alávetni. A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:


a) a nyomáspróba helyét és időpontját, b) a létesítmény megnevezését és főbb adatait, a „D” terv azonosítóját, c) a nyomáspróbán résztvevő személyek nevét, d) a műszerezettségre vonatkozó adatokat, e) a nyomáspróba kezdetén és végén mért adatokat, amelyek a nyomáspróba minősítéséhez szükségesek és indokoltak, f) a nyomáspróba minősítését.


5.2.1.1. Szilárdsági nyomáspróba

Értéke nem haladhatja meg a tervezési nyomást. Szükséges és indokolt esetben a csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és/vagy felhasználói berendezés egyes tartozékait, amelyek nem viselik el a megválasztott vizsgáló nyomást, a vizsgálat időtartamára ki kell szerelni vagy ki kell szakaszolni. A szilárdsági nyomáspróba értéke a legnagyobb üzemi nyomástól (MOP) függ az MSZ EN 12007-1 [Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek 1. Rész: Általános műszaki előírások.] szabványban vagy azzal egyenértékű

műszaki megoldásban meghatározottak szerint (ld. 5.2. sz. táblázat).

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.2. Az elkészült csatlakozóvezeték és/vagy fogyasztói vezeték kivitelezést követő ellenőrzése A próbanyomás időtartama az állandósult állapot elérését követően 15 min. 5.2. sz. táblázat Legnagyobb üzemi nyomás (MOP) [bar]

Szilárdsági próbanyomás (STP) [bar]

4,0 < MOP ≤ 16

legalább 1,3 x MOP

2 < MOP ≤ 4

legalább 1,4 x MOP

0,1 < MOP ≤ 2

legalább 1,75 x MOP, de legalább 1

MOP ≤ 0,1

legalább 1


Amennyiben a csatlakozó vezeték üzemi nyomása nagyobb, mint 16 bar, a szilárdsági próbanyomás értékét a csatlakozó vezeték üzemi nyomásától függően a 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet vagy a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet előírásai szerint kell meghatározni. 5.2.1.2. Tömörségi nyomáspróba ≤ 0,1 bar üzemi nyomás esetében a tömörségi próbanyomás értéke 150 mbar, > 0,1 bar üzemi nyomás esetében legyen legalább akkora, mint a legnagyobb üzemi nyomás (MOP), de ne haladja meg annak (MOP) 150 %-át.


5.2.2. Az acél hegesztett kötések vizsgálata és dokumentálása

A hegesztett kötések ellenőrzését az MSZ EN 12732 [Gázellátó rendszerek. Acélcsövek hegesztése. Műszaki követelmények.] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásai szerint kell elvégezni és dokumentálni. A hegesztési naplót - DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép-nyomású, - DN 50-nél nagyobb méretű közép- és a - DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték hegesztése esetén naprakészen kell vezetni.


A hegesztési naplónak az alábbiakat kell tartalmazni: a) a hegesztő neve, jele, b) a vizsgabizonyítvány száma, kelte és érvényessége, c) a varrat sorszáma, neme, d) a varrat minősítése


e) a varraton végzett javítások, f) a javítások eredménye, g) varrattérkép. 5.2.3. A polietilén hegesztett kötések vizsgálata A polietilén cső hegesztések vizsgálatát MSZ EN 12007-2 [Gázinfrastruktúra. Legfeljebb 16 bar

az

üzemi nyomású csővezetékek. 2. rész: A polietilénre vonatkozó különleges műszaki előírások (MOP legfeljebb 10 bar-ig).] vagy azzal

egyenértékű műszaki megoldás szerint kell elvégezni és dokumentálni.

5.2. Az elkészült csatlakozóvezeték és/vagy fogyasztói vezeték kivitelezést követő ellenőrzése


5.2.4. A gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetésének, illetve levegő bevezetésének vizsgálata 5.2.4.1. A „B” típusú gázfogyasztó égéstermék elvezetésének vizsgálata

készülékek

A gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató az égéstermék-elvezetés megfelelőségét műszaki felülvizsgálatról szóló nyilatkozattal igazolta.


A földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó, illetve üzembe helyező csak érvényességi időn belüli kéményvizsgálati nyilatkozatot fogadhat el. A „B” típusú gázfogyasztó készülék - a 4.1.1. pont szerint – részeként tanúsított égéstermék elvezető rendszer kivitelezésének felülvizsgálatát a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személynek kell elvégeznie vagy elvégeztetnie és dokumentálnia.


5.2.4.2. A „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata


5.2.4.2.1 Általános feltételek

a) Abban az esetben, ha az égési levegő bevezetés és az égéstermék elvezetés elemeit, vagy azok egyes szakaszait a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerinti tanúsító szervezet a gázfogyasztó készülék részeként tanúsította (C1, C3, C5, vagy C₇ típusok esetében a teljes rendszerre vonatkozóan; C2, C4, C8, vagy C9 típusok esetében a készülék részekét tanúsított szakaszokra vonatkozóan),

akkor a gázfogyasztó készülék felszerelőjének ezen légbevezető és égéstermék elvezető csőrendszer vonatkozásában a szerelési nyilatkozat részét képezően írásban kell dokumentálnia a gázfogyasztó készülék gyártója által előírt szerelési technológia betartását.


b) Abban az esetben, ha az égési levegőellátás és az égéstermék elvezetés nem képezi a gázfogyasztó készülék részét, akkor az ilyen berendezéshez kizárólag olyan gázfogyasztó készülék csatlakoztatható, amelyet a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerinti tanúsító szervezet a gázfogyasztó készülék gyártójának kérésére C6 típusúként tanúsított. Ezen égési levegőellátó és égéstermék elvezető berendezés vonatkozásában a gázfogyasztó készülék felszerelését végző szakembernek a szerelési nyilatkozat részét képezően írásban kell dokumentálnia:


- az égési levegő bevezető és az égéstermék elvezető elemek gyártója által előírt szerelési technológia betartását, - valamint a gázfogyasztó készülék és az égési levegő-ellátó és égéstermék elvezető berendezés megfelelő kapcsolatát.


c) Abban az esetben, ha az égési levegőellátás és az égéstermék elvezetésnek csak egy része képezi a gázfogyasztó készülék részét, akkor az épület részét képező égési levegő bevezető és égéstermék elvezető berendezés (C2, C4, C8 típusú létesítések) megfelelőségét a kéményseprő-ipari szolgáltató jogosult igazolni. A C9-es típus esetében kéményseprő-ipari szolgáltató létesítés előtti szakvéleménynek beszerzése szükséges az épületszerkezeti járat égési-levegőellátás céljára történő felhasználhatóságáról, ha egy eddig kéményként, vagy tartalék kéményként használt járatot kívánnak erre a célra felhasználni.


• A gázfogyasztó készülék felszerelését végző szakembernek a szerelési nyilatkozat részét képezően írásban kell dokumentálnia a gázfogyasztó készülék és az égési levegőellátó és égéstermék elvezető berendezés megfelelő kapcsolatát.


d) Abban az esetben, ha az égési levegő bevezetés és az égéstermék elvezetés, vagy egyes szakaszai a gázfogyasztó készülék típusbesorolása szerint nem képezik a gázfogyasztó készülék részét, az épületbe csak akkor építhetők be, ha azok kizárólag egy CE jellel rendelkező égési levegőellátó és/vagy égéstermék-elvezető rendszer részeit képezik, minősítésük a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet [az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól] szerint történt.


e) A C2, C4, C6, vagy C8 típusok esetében az égési levegő-bevezető és égéstermékelvezető berendezés csak a területileg illetékes kéményseprő-ipari szolgáltató felülvizsgálata után és nyilatkozata birtokában helyezhető üzembe.


5.2.4.2.2 Tömörségvizsgálat:

Az égési levegő-bevezető és égéstermék-elvezető rendszer tömörségéről tömörségvizsgálattal kell meggyőződni. A tömörségvizsgálat dokumentált elvégzése, illetve elvégeztetése a gázfogyasztó készülék felszerelőjének, vagy – az égési levegőben mérhető O2 vagy CO2-tartalom ellenőrzésével történő tömörségvizsgálat esetében – a gázfogyasztó készülék üzembe helyezőjének a kötelessége és felelőssége, akik a vizsgálat elvégzésére a kéményseprő-ipari szolgáltatót is felkérhetik.


A C1, a C3 és a C9 típusok létesítése esetében, amikor az égési levegő bevezető és égéstermék elvezető csőrendszer teljes hosszában olyan koncentrikus elemeket tartalmaz, amelyekben az égéstermékelvezető cső van belül, valamint a) a koncentrikus égéstermék-elvezető és égési levegő bevezető berendezéshez csak egy gázfogyasztó készülék csatlakozik, b) a gázfogyasztó készülék az égési levegő megfelelő áramlását érzékelő, beavatkozó szerkezettel rendelkezik,


a belső égéstermék-elvezető cső esetleges tömörtelenségének szén-dioxid vagy oxigén koncentrációméréssel való ellenőrzésére a gázfogyasztó készüléken, vagy annak égési levegő bevezető cső csatlakozásánál az erre szolgáló mérőcsonk rendelkezésre áll, akkor a tömörségvizsgálatot a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személy az égési levegőben mérhető O2 vagy CO2 tartalom ellenőrzésével is elvégezheti. c)

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.3. Egyszerűsített készülékcsere

5.3. Egyszerűsített készülékcsere

Az egyszerűsített gázkészülék csere eljárás alkalmazási feltételeit a 11/2013. (II. 21.) NGM rendelet 6. §-a tartalmazza. A „B” típusú gázfogyasztó készülék beépítése azonban csere esetében is kizárólag a Szabályzat 4.2.4.1. c) pontjában előírt feltételek megvalósításával történhet. A gázfogyasztó készülékhez csak olyan, nem a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer csatlakoztatható, amely az építési termék rendelet szerinti teljesítményigazolással rendelkezik, CE jellel ellátott és


az adott rendszer gyártója által kiadott dokumentációból egyértelműen azonosíthatóak az égési levegő rendszer és az égéstermék-elvezető rendszer felhasználható elemei, továbbá b) a gázkészülék gyártója, vagy az égési levegő bevezető és égéstermék elvezető rendszer gyártója nyilatkozik, hogy az adott égési levegő bevezető és égéstermék-elvezető rendszer az adott gázkészülékkel a rendelkezésre álló előírások szerint külön szaktervezői égési levegőellátás és égéstermékelvezető méretezés nélkül összeépíthető, mert a)


• a gázkészülék gyártója, vagy az égési levegő bevezető égéstermék-elvezető rendszer gyártója által elvégzett méretezés alapján a berendezések a megadott határok között Magyarországon megfelelően működnek.


Az égési levegő-bevezető és égéstermék elvezető berendezések kialakítása és megfelelősége vonatkozásában a „B” és „C” típusú gázfogyasztó készülékek egyszerűsített cseréje esetén a Szabályzat 5.2.4. pontja szerinti feltételeket kell biztosítani, és az abban leírt eljárásokat kell követni.


A gázfogyasztó készülék cserét végző kivitelezőnek az egyszerűsített gázfogyasztó készülék csere után el kell végeznie a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági ellenőrzését, és eredményét a 7.7. szakasznak megfelelően dokumentálnia kell.

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.4. Műszaki biztonsági ellenőrzés

5.4. Műszaki biztonsági ellenőrzés

5.4.1. Műszaki biztonsági ellenőrzés feltételei földgáz esetében Az elkészült, tervköteles csatlakozóvezetéketek és felhasználói berendezések létesítését, bővítését, átalakítását, felhagyását követően műszaki biztonsági szempontból a földgázelosztó, telephelyi szolgáltató vagy megbízottja köteles ellenőrizni. A műszaki biztonsági ellenőrzést végző személy az ellenőrzésről jegyzőkönyvet állít ki, amelynek egy példányát a kivitelezőnek, egy másik példányát a megrendelőnek (beruházóknak, felhasználóknak) átadja.


5.4.1.1. A kivitelezés készre jelentése

Az elkészült létesítmény készre jelentésére – szerelési nyilatkozat (ld. 7.6. szakasz) benyújtásával – az ingatlantulajdonos, vagy megbízása alapján a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kivitelezője jogosult. A szerelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kivitelező jogosultságának igazolását (igazolványa számát, érvényességét).


5.4.1.2. Sikeres a műszaki biztonsági ellenőrzés akkor, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a) a kivitelező az ellenőrzésnél jelen van; b) a kivitelező a szerelési nyilatkozathoz csatolta a 7.4. szakasz szerinti megvalósulási dokumentációt; …


c) a megépült rendszer

– az MSZ EN 1775 [Gázellátás. Fogyasztói gázvezetékek. Legnagyobb üzemi nyomás ≤ 5 bar. Műszaki előírások.] vagy az MSZ EN 12007-1 [Gázinfrastruktúra. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 1. rész. Általános üzemeltetési követelmények.] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint

– elvégzett szilárdsági és tömörségi nyomáspróbája sikeres volt;


d) a kivitelező az anyagok és tartozékok megfelelőségét (beleértve az RB-s berendezéseket is) igazoló dokumentumokat a megvalósulási dokumentációhoz csatolta; e) a kéményseprő-ipari szolgáltató műszaki vizsgálatáról szóló nyilatkozata épület égéstermék elvezető megfelelőségéről rendelkezésre áll; f) a felhasználási helyre részegységekben szállított gázfogyasztó készülék helyszínen történt megfelelő összeszerelésének igazolása az összeszerelést/beüzemelést végző szakember kötelessége;


g) a kivitelező csatolta a zárt égésterű gázfogyasztó készülékek gyárilag, a készülék tartozékaként szállított égéstermék elvezető és égési levegő bevezető rendszereinek gyárilag előírt technológia szerinti szerelésére vonatkozó nyilatkozatát; h) a kivitelező csatolta a tömörségvizsgálatra kötelezett égéstermék elvezető berendezés tömörségvizsgálatának az MSZ EN 1443 [Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti jegyzőkönyvét;


i) a nyílt égésterű („A” vagy „B” típusú) gázfogyasztó készülékek esetében a légellátás-szellőzés az égéstermék elvezetés is a terv szerint valósult meg; j) az arra jogosult szakember [az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet] által kiadott, szükséges

érintésvédelmi igazolás rendelkezésre áll; k) a szükséges egyéb szakvélemények rendelkezésre állnak;


l) a felszerelt gázfogyasztó készülékek az e rendeletben vagy az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendeletben foglalt előírásoknak megfelelnek; m) a csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés a földgázelosztó, telephelyi szolgáltató, pébégázforgalmazó által műszaki biztonsági szempontból alkalmasnak minősített terv szerint valósult meg.


5.4.2. A műszaki biztonsági ellenőrzés eltérései pébégáz esetében a) A műszaki biztonsági ellenőrzés során a pébégáz forgalmazó képviselője a kivitelezett létesítményt a létesítési hozzájárulással rendelkező tervdokumentáció alapján műszaki biztonsági szempontból minősíti annak eldöntése céljából, hogy alkalmas-e használatba vételre. b) A pébégáz forgalmazó a műszaki átadáson történő képviseletére szakirányú végzettségű [a földgázellátásban jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet]

adhat megbízást.

mérnöknek vagy technikusnak


c)

Alkalmas minősítést az a kivitelezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés kaphat, amely a tervdokumentáció minden követelményének a 3.1. szakaszban foglaltaknak megfelelően, bizonylatokkal alátámasztottan megfelel.

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.5. Üzembe helyezés

5.5. Üzembe helyezés

A csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték fogyasztói vezeték első üzembe helyezését a földgázelosztó/telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó által - műszaki biztonsági szempontból felülvizsgált és - kivitelezésre alkalmasnak nyilvánított tervdokumentáció alapján megvalósított és - az üzembe helyezést gátló hiányosságot meg nem állapító műszaki biztonsági ellenőrzési eljárást követően szabad elvégezni.


Kizárás vagy más okból történő, 6 hónapnál hosszabb idejű szolgáltatás-szüneteltetés utáni ismételt üzembe helyezés megfelelő minősítésű műszaki-biztonsági felülvizsgálatot követően végezhető. A gázfogyasztó készülék üzembe helyezését és beüzemelését kizárólag a gyártó nevében eljáró, feljogosított személyek végezhetik el, amennyiben a gyártó ezt előírta.


A gázfogyasztó készülékek gáz alá helyezése csak abban az esetben történhet, ha - a Szabályzat 3. fejezet 3.1.3.2. pontjában előírtak teljesültek, valamint - a földgázelosztónak/telephelyi szolgáltatónak vagy a pébégáz forgalmazónak a felhasználói berendezésre vonatkozó műszaki-biztonsági ellenőrzése megfelelő eredményű volt.


A gázfogyasztó készülékek gáz alá helyezése csak abban az esetben történhet, ha a Szabályzat 3. fejezet 3.1.3.2. pontjában előírtak teljesültek, valamint a földgázelosztónak/telephelyi szolgáltatónak vagy a pébégáz forgalmazónak a felhasználói berendezésre vonatkozó műszaki biztonsági ellenőrzése megfelelő eredményű volt.


5.5.1. Csatlakozó-, telephelyi és fogyasztói vezeték gáz alá helyezése földgáz esetében A csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és/vagy fogyasztói vezeték gáz alá helyezésére a műszaki biztonsági szempontból sikeres ellenőrzést követően kerülhet sor. Ezt a műveletet csak a földgázelosztó/telephelyi szolgáltató vagy megbízottja végezheti el.


A csatlakozó vezetékek, telephelyi vezeték és a fogyasztói vezetékek gáz alá helyezése során gondoskodni kell a bennük lévő nyomáspróba közeg (levegő vagy inert gáz vagy víz) eltávolításáról. A gáz alá helyezést a földgázelosztó/telephelyi szolgáltató e műveletekre vonatkozó technológiai utasítása szerint kell elvégezni.


A gáz alá helyező köteles meggyőződni a csővégek biztonságos, csak szerszámmal bontható gáztömör lezárásáról. Az üzemen kívül helyezett csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, fogyasztói vezeték újbóli gáz alá helyezésére a tömörségi, hat hónapon túli üzemszünet esetében a szilárdsági és tömörségi vizsgálat eredményes elvégzését követően kerülhet sor.


5.5.3. Gázfogyasztó készülékek üzembe helyezése A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére a gyártó 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 2. mellékletében megjelölt képesítéssel, végzettséggel rendelkező képviselője, vagy a gyártó által megbízott gázszerelő jogosult. 5.5.3.1. Gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:


a) A gázfogyasztó készülék megfelel a 4.1.1. pontban előírtaknak. b) A gázfogyasztó készülékhez a megfelelő elektromos csatlakozás kiépítésre került, a megfelelő feszültség rendelkezésre áll, és a csatlakozás érintésvédelmi megfelelősége dokumentált. c) A gázfogyasztó készülék csatlakozási pontjában a készülék számára előírt minőségű gáz az előírt nyomáson rendelkezésre áll. d) A gázfogyasztó készülék a Szabályzatban foglaltaknak, a gyártó előírásainak és a tűzrendészeti utasításoknak megfelelően került elhelyezésre.


5.5.3.2. Nem szabad üzembe helyezni a gázfogyasztó készüléket, illetve meg kell tagadni annak üzembe helyezését, amennyiben: a) az 5.5.3.1. pont feltételei nem teljesülnek,

b) a beüzemelő élet- és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető körülményt tapasztal, c)

akkor is, ha az élet- és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető körülmény az üzembe helyezés folyamata során, annak megkezdése után merül fel (például tartós égéstermék visszaáramlás tapasztalható),


d) indokolt esetben az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül nem veszélyeztető szakszerűtlenség fennállása esetén is megtagadható a gázfogyasztó készülék üzembe helyezése.

A gázfogyasztó készülék beüzemelés bármely okból történő megtagadása esetén ennek tényét írásban rögzíteni kell, a tapasztalt hiányosságok, szabálytalanságok és a kijavításhoz szükséges intézkedések megadásával.

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.6. Csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetékek felhagyása, megszüntetése

5.6. Csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetékek felhagyása, megszüntetése 5.6.1. Általános előírások A csatlakozó-, telephelyi- és a fogyasztói vezetéket átalakítani, üzemen kívül helyezni és elbontani - tervköteles tevékenységek - csak a földgázelosztó/telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó hozzájárulásával szabad. Gáz alatt lévő csővezetékek és tartozékaik gázmentesítését, a gázmérő bármilyen okból történő leszerelését csak a földgázelosztó/telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó vagy azok megbízottja végezheti.


A munka megkezdése előtt értesíteni kell azokat a felhasználókat, akiknek a gázellátását ez a művelet érinti vagy korlátozza. A művelet elvégzésének fő szabályait az MSZ EN 12327 [Gázinfrastruktúra. Nyomáspróba, üzembe helyezési

és

üzemen

kívül

helyezési

eljárások.

szabvány vagy azzal műszaki megoldás határozza meg. követelmények.]

Üzemeltetési

egyenértékű


5.6.2. Üzemen kívül helyezés műszaki biztonsági körülményei Minden üzemen kívül helyezni szándékozott vezetékszakaszt le kell választani a gáz utánpótlást biztosító csőszakaszról. Az üzemen kívül helyezést a földgázelosztó/telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó technológiai utasítása alapján készült műveletterv szerint kell elvégezni.

5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 6. Az üzemeltetés követelményei

6. Az üzemeltetés követelményei 6.1. Üzemeltetés A felhasználó, illetve az üzemeltető (a továbbiakban együtt: üzemeltető) köteles a csatlakozóvezetéket és a felhasználói berendezést: a) rendeltetésszerű állapotban tartani, b) rendeltetésszerűen üzemeltetni, c) a szükséges ellenőrzéseket és karbantartását a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni, d) minden vonatkozó biztonsági előírást betartatni,


e) a hatósági, illetve a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit biztosítani, f) műszaki biztonsági szempontból időszakonként felülvizsgáltatni. Az üzemeltető a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés biztonságos üzemét veszélyeztető körülmény észlelése esetén annak kijavítására, a kijavítás megtörténtéig a használat szüneteltetése mellett haladéktalanul intézkedni tartozik. A felhasználói berendezés üzemeltetésének műszaki biztonsági feltételeit befolyásoló üzemeltetési körülményeinek megváltoztatása (nyílászárók cseréje vagy tömítése, elszívó szellőzés létesítése, stb.) tervezői felülvizsgálatot követően történhet.


Gázfogyasztó készülékek átalakításának tilalma A gázfogyasztó készülék irányelv hatálya alá tartozó és üzemben tartott gázfogyasztó készülékek üzemeltetésük során is feleljenek meg az üzembe helyezés időpontjában érvényes feltételeknek. A gázfogyasztó készülék átalakítása, ide értve a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított levegő be- és égéstermék kivezető tartozékokat is, kizárólag a gázfogyasztó készülék gyártójának előírásai szerint történhet, amelyet a gyártó kizárólag a gázfogyasztó készülék megfelelőség értékelésével megbízott európai gázfogyasztó készülék tanúsító intézethez benyújtott azonosítási dokumentáció szerint adhat ki.


A gázmérő üzemeltetése és a vonatkozó jogszabályok [a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény; a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet] szerinti időszakos hitelesíttetése eltérő

megállapodás hiányában a mérő tulajdonosának kötelezettsége. A földgázelosztó/telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó a már üzembe helyezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés üzemét részben vagy egészben – a kizárás alapjául szolgáló állapot fennállásáig – letilthatja:


a) ha az üzemeltető a csatlakozóvezetéket és a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a biztonságra veszélyes módon, nem rendeltetésszerűen használja, b) ha a nyomásszabályozó vagy a gázmérő működését befolyásolja, c) ha a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés ellenőrzését, illetve

d) ha a gázmérő leolvasását a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó megbízottja részére nem teszi lehetővé.


6.2. Karbantartás, javítás Az ingatlan tulajdonosa, használója, tartályos pébégáz ellátás esetében az üzemeltető, eltérő megállapodás hiányában köteles gondoskodni a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés rendszeres karbantartásáról, javításáról, szükség szerinti cseréjéről. A tulajdonos köteles a létesítményre vonatkozó kezelési és karbantartási utasításokat, a karbantartások előírt gyakoriságával, a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés tartozékainak gyártói előírásai és a létesítményre vonatkozó tervezői előírások szerint végrehajtani. Ezt a kötelezettségét az ingatlan bérlőjére, használójára, üzemeltetőjére átháríthatja.


Javítás során a gáz csatlakozóvezetéken vagy felhasználói berendezésen: a) annak valamely elemét (szerelvényét, vagy alkatrészét) – funkcióját nem változtatva – meghibásodás, illetve elavultság miatt részben vagy egészben cserélik, vagy

b) a gyártó által előírt alkalmassági idő lejárta miatt azt cserélik, vagy c) a szerelvény kötésének meghibásodását, elemi csőszakasz gáztömörtelenségét megszüntetik.


A beavatkozás végeztével a javított vagy cserélt szerelvényt funkcionális ellenőrzésnek és kötéseivel együtt, üzemi nyomáson, haszongázzal tömörségi próbának kell alávetni. A funkcionális ellenőrzés eredményét és a gáztömörséget dokumentálni kell.

A javítás nem tervköteles beavatkozás. A gázfogyasztó készülék karbantartását, javítását jótállási időtartamon belül a gyártó vagy megbízottja, azt követően a vonatkozó jogszabály (30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet) szerinti gázszerelő végezheti.


A csatlakozó- és fogyasztói vezeték karbantartását, javítását a vonatkozó jogszabály (30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet) szerinti gázszerelő végezheti. A karbantartás terjedjen ki a gázfogyasztó készülék 4.1.2.1. szakasz d) bekezdése szerint meghatározott valamennyi részegységére. A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó kötelessége saját költségén. A gyártómű karbantartásra vonatkozó előírásaitól eltérni a hibaelemzések eredményeire figyelemmel lehetséges.

7. Egyéb műszaki követelmények, adatok, bizonylatok 7.6. Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei 7.6. Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei Műszaki-biztonsági szempontot nem érintő („D” tervesíthető) eltérések a felülvizsgált dokumentumban foglaltaktól 1.

Földi gázvezeték védőcső anyagának változása.

2.

Földi gázvezeték nyomvonal változása, ha védőövezetet nem érint, a nyomvonal rövidebb, és/vagy az iránytörések száma kevesebb, az átmérő a felülvizsgált terv szerinti.

3.

Gázvezeték mechanikai védelem kiépítése szükséges.

4.

Gázmérőhöz szigetelőfal beépítése, ha a mérőtől a gázkészülék távolsága vízszintes vetületben 0.5-1.0 m között van.

5.

G10 alatti gázmérő szerelési magassága 900 és 1600 [mm] között változik.

6.

Gázmérő helye a helyiségen belül változik.

7.

Lakossági gázfelhasználás esetében acélvezeték helyett a méretnek megfelelő rézvezeték kerül beépítésre.

7. Egyéb műszaki követelmények, adatok, bizonylatok 7.6. Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei Műszaki-biztonsági szempontot nem érintő („D” tervesíthető) eltérések a felülvizsgált dokumentumban foglaltaktól 8.

Rézvezeték helyett a méretnek megfelelő acélvezeték kerül beépítésre.

9.

Fogyasztói gázvezeték bontható, kiszellőztetett elburkolása.

10.

Lakossági felhasználás esetében a gázvezeték nyomvonala helyiségen belül változik.

11.

Háztartási tűzhely típusának változása, ha a beépített készülék rendelkezik magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel, és teljesítménye nem nagyobb a felülvizsgált tervben szereplő készülékénél.

12.

Parapet konvektor típusának változása, ha a beépített készülék rendelkezik magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel, és teljesítménye nem nagyobb a felülvizsgált tervben szereplő készülékénél.

13.

A gázvezeték a tervezett nyomvonalon, nagyobb átmérővel valósult meg.

14.

A vezeték épületbe lépésénél hiányzik a szakaszolási lehetőség.

15.

KÖGÁZ-idom helyett a fali felállástól 1[m]-rePE-acél anyagváltás van vagy fordítva. Szabadon szerelt menetes acél - PE- idom helyett a fali felállástól 1 m-re PE - acél anyagváltás van vagy fordítva.

7. Egyéb műszaki követelmények, adatok, bizonylatok 7.6. Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei Műszaki-biztonsági szempontot nem érintő („D” tervesíthető) eltérések a felülvizsgált dokumentumban foglaltaktól 16.

Ha a tervezett hosszcsavar helyett karimapár kerül beépítésre.

17.

Ha menetes gömbcsap helyett karimás kerül beépítésre.

18.

Gázvezeték pára elleni szigetelése szükség esetén.

19.

Háztartási tűzhely légellátását biztosító légbevezető típusa változik, és a tervező a „D” tervhez mellékeli a légbevezető jelleggörbéjét, ezzel igazolja a megfelelőséget.

20.

Lakossági gázfogyasztó készülék (tűzhely, konvektor, 36 kW-ig kazán stb.) bekötése fix helyett nem éghető flexibilis vagy fordítva.

21.

36 kW-ig kazán csere, amennyiben van hozzá végleges kéményseprő szakvélemény és kéményméretezés, illetve tervező igazolja a megfelelőséget.

22.

Gázmérő helyisége és alvás céljára szolgáló helyiség közé beépítendő ajtó helyett a gázmérőt és a csatlakozóvezetéket szabad térbe kiszellőztetett szekrénnyel kirekesztik a helyiség légteréből.

7. Egyéb műszaki követelmények, adatok, bizonylatok 7.6. Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei

Műszaki-biztonsági szempontot nem érintő („D” tervesíthető) eltérések a felülvizsgált dokumentumban foglaltaktól

23.

Készülék részeként tanúsított koncentrikus füstelvezető rendszer 60/100 méret helyett 80/125 mérettel épül meg, és végleges kéményseprő-ipari szakvélemény műszakibiztonsági ellenőrzésre történő benyújtása nem szükséges.

24.

Amennyiben az égéstermék elvezető, égési levegő bevezető rendszer típusa, anyaga, nyomvonala változik, és erről van végleges kéményseprő szakvélemény és kéményméretezés, illetve tervező igazolja a megfelelőséget.

25.

A kivitelezés ütemezhetősége miatt, az eredeti tervhez képest a fogyasztói vezetékszakasz csak részben valósult meg.

7. Egyéb műszaki követelmények, adatok, bizonylatok 7.7. Egyszerűsített készülékcsere bizonylat adattartalma

7.7. Egyszerűsített készülékcsere bizonylat adattartalma Szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat az egyszerűsített gázkészülék cseréről Kérjük, hogy az alábbi nyomtatványt olvashatóan, nyomtatott betűkkel töltse ki!

Bejelentem, hogy a Felhasználói hely adatai rovatban megjelölt felhasználónál nem tervköteles gázkészülék cserét végeztem a Gázfogyasztó készülék adatai rovatban rögzítettek szerint.


Regisztrált kivitelező adatai • gázszerelő neve: • földgázelosztó által adott azonosító: • gázszerelői ig. száma: • lakcíme: • irányítószám: • település: • utca: • hsz.: • telefon:

Kivitelező cég adatai • • • • • • • • • • •

cégnév: cégjegyzékszám: adószám: székhely: irányítószám: település: utca: hsz.: telefon: fax: e-mail:


Felhasználói hely adatai • • • • • • • •

cég/név: egyedi (POD) azonosító: gázmérő gyári száma: cím: irányítószám: település: utca: hsz.:

Gázfogyasztó készülékek adatai leszerelt gázkészülék - gyártó/gyártmány/típus: - hőterhelés: … (kW) - gázkészülék beépítés MSZ CEN/TR1749 szerinti főcsoport: A/B/C alcsoport: felszerelt gázkészülék - gyártó/gyártmány/típus: - hőterhelés: … (kW) - gázkészülék beépítés MSZ CEN/TR1749 szerinti főcsoport: A/B/C alcsoport:


Légellátás biztosításának módja ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… A fenti módon biztosított légellátás megfelel a létesítéskori előírásoknak, vagy a készülék csere időpontjában hatályos MBSZ vonatkozó előírásainak. Égéstermék elvezetés Kéménybe kötött B típusú gázkészülék csere esetében rendelkezésre áll a kémény használatával összefüggő megfelelő minősítésű kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozata, melynek száma:

7. Egyéb műszaki követelmények, adatok, bizonylatok 7.7. Egyszerűsített készülékcsere bizonylat adattartalma Közreműködő tervező vagy szakértő van / nincs név: kamarai azonosító száma: lakcíme: irányítószám: település: utca: hsz.: telefon: e-mail: aláírás


Alulírott gázszerelő (kivitelező) kijelentem, hogy a beépített anyagok, tömítő- és segédanyagok, készülékek, tartozékok az érvényben lévő műszaki-biztonsági előírásoknak és a földgázelosztó műszaki utasításrendszere szerint kerültek beépítésre, azok az érvényes minőségi követelményeknek megfelelnek, a minőséget igazoló dokumentumokat, bizonylatokat a felhasználónak átadtam.


A gázfogyasztó készülék és a lezárására szolgáló elzáró szerelvénytől a készülékig terjedő fogyasztói vezetékszakasz tömörségi nyomáspróbáját/szivárgás mentességét üzemi nyomáson elvégeztem, tömörtelenséget/gázszivárgást nem tapasztaltam. A felhasználói berendezés műszaki – biztonsági ellenőrzését elvégeztem, üzembe helyezést és üzemeltetést gátló tényező nem áll fenn. Kelt: …, … év … hó … nap .....……………………………. regisztrált kivitelező aláírása

7. Egyéb műszaki követelmények, adatok, bizonylatok 7.7. Egyszerűsített készülékcsere bizonylat adattartalma A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján tanúsítom, hogy a felszerelt gázfogyasztó készülék munkavédelmi szempontból megfelelő. A felszerelt készülék szakszerű, gyártói előírások szerinti beüzemelése – a jótállás érvényesítésével - megtörtént. A készülék biztonságos kezelésének feltételeit a felhasználóval ismertettem. Használatának oktatása megtörtént, a gépkönyvet és a használati utasítást a felhasználónak átadtam. Kelt: …, … év … hó … nap p. h. üzembe helyező aláírása igazolvány száma: ………..

felhasználó/tulajdonos/bérlő aláírása

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről - Kivonat Közzétéve a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában. Hatályos: 2015. III. 05-től

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről 1. § 2016. 07. 01- lép hatályba

1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában 1. égéstermék: tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű, folyékony, szilárd vagy ezek keveréke; 2. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti;


használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik; 8. kéményseprő-ipari szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amelynek a gazdálkodó szervezet-típusra irányadó - hivatalos nyilvántartásban bejegyzett tevékenységei között a kéményseprő-ipari tevékenység szerepel, - és amelyet a tűzvédelmi hatóság a 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásába felvett; 4.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről

9. légtér-összeköttetés: két vagy több helyiség légterét akkor kell összeköttetésben lévőnek tekinteni, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró;

10. nyitott égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amely az égési levegőt a telepítés helyiségéből nyeri, és az égésterméke az égéstermékelvezetőn keresztül a szabadba kerül kivezetésre;


11. önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van; 12. összekötő elem: az égéstermék-elvezető szakasza, amely a tüzelőberendezést a bekötőnyílással összeköti; 15. tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről 2. A kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok 2. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet – a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – a) a Kormány által kijelölt szervezet (a továbbiakban: kéményseprőipari szerv) közfeladatként aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermékelvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van, ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, valamint


b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében látja el. 2. § (2) A kéményseprő-ipari tevékenység a) sormunka keretében és b) sormunka keretén kívül ellátandó feladatokból áll.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről 2. § (4) Sormunka keretében kell elvégezni a) az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását; Ellentmond a 2. § (5) d) pontjának! b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát; c) a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is; d) az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről 2. § (4) e) az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását; f) a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzését*; valamint *1. § (1) Ha a felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, az ingatlantulajdonos a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés – a gázfelhasználó technológia kivételével – műszaki-biztonsági felülvizsgálatát – a 2/A. §-ban meghatározott kivétellel – 2016. január 1-jétől a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott időszakos gázmérő hitelesítéssel összefüggő gázmérőcserével egyidejűleg (Jellemzően 10 évenként!) köteles elvégeztetni. 1/A. § Ha a felhasználó nem jogosult egyetemes szolgáltatásra, az ingatlantulajdonos köteles a) a felhasználói berendezés – a gázfelhasználó technológia kivételével – műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy a 2012. szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett felhasználói berendezés esetében az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente, 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet Hatályos: 2014.10.15 – 2. § (4) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a helyszíni vizsgálat időpontjában fennálló helyzet szakszerű megállapításáért felelős.


g)

a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezés

- felszerelésére és - működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint - működőképességének ellenőrzését


(5) Sormunka keretén kívül megrendelésre kell elvégezni

a) az ingatlan használójának felróható okból elmaradt, sormunkában meghatározott feladatokat; b) az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatokat; c) az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetését; d) a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermékelvezetőjének ellenőrzését, tisztítását;

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (5)

e) a 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermékelvezető ellenőrzését, tisztítását, ha annak feltételei adottak; f) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki vizsgálatokat; (GAD – CPR?) g) a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermékelvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdokumentáció alapján.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (6) A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban is költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg.


A kéményseprő-ipari szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprőipari tevékenységet megrendelésre, díjfizetés ellenében végzi.

(9) A kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprőipari szolgáltató az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges műszaki adatairól (a továbbiakban: műszaki adat [GAD – CPR?]) címenként nyilvántartást vezet.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről 3. § (1) A kéményseprő-ipari szerv az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett sormunka keretében (GAD?) látja el az ingatlan használójának előzetes írásbeli értesítése alapján. Ha az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről Az időszakos ellenőrzés második időpontban történő meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodnak meg. (2) Ha a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, a) a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig; b) az a) pont szerinti felszólítás megküldésével haladéktalanul tájékoztatja - a veszély jellegétől függően - a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti hatóság, a földgázelosztó a (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás alapján megtett intézkedéséről a kéményseprő-ipari szervet és a kéményseprőipari szolgáltatót értesíti. (4) A kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szén-monoxidszivárgás káreseményt követően térítésmentesen 24 órán belül jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot végez. (Az engedélyesnek 2 óra a megjelenési idő!) Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (5) A (4) bekezdés szerinti helyszíni műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan használójának megrendelésére, díjfizetés ellenében végzi. (6) Az égéstermék-elvezető jogszabályban meghatározott általános ellenőrzésénél gyakoribb - sormunka keretén belüli ellenőrzésének, tisztításának szükségessége és gyakorisága az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota alapján állapítható meg. Az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató méri fel és ennek eredményéről az ingatlan használóját és a tűzvédelmi hatóságot értesíti.


3. Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai

5. § (1) Az ingatlan használója köteles a kéményseprőipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató e törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik (GAD – CPR?); vagy b) tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn. a)

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (2) Az ingatlan használója köteles a) a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani; b) a kéményseprő-ipari szervnek a tevékenysége során megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét (a továbbiakban: személyes adat), az ingatlan címadatait, valamint a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát;

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről c) a kéményseprő-ipari szolgáltatónak a tevékenysége során az ingatlan címadatait megadni; d) a 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetését azonnal szüneteltetni; e) a 3. § (2) bekezdésébe nem tartozó szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni; f) az időszakos ellenőrzés 3. § (1) bekezdésben meghatározott második időpontjától számított harminc napon belül a kéményseprő-ipari szerv tevékenységét - külön egyeztetést követően - igénybe venni, ha a kéményseprő-ipari szerv a második időpontban sem tudta az időszakos ellenőrzést elvégezni;

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről g) a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés ga) működőképességét biztosítani, gb) tisztítását, karbantartását a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározottak szerint elvégezni, gc) kalibrálását a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó előírása szerinti gyakorisággal, annak hiányában legalább ötévente elvégeztetni, valamint gd) a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározott műszaki élettartam lejártát követően a szén-monoxid-érzékelő berendezést cserélni;

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről h) a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxidérzékelő berendezés vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentumokat, a szénmonoxid-érzékelő berendezés leszereléséig és használaton kívül helyezéséig megőrizni, és a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során rendelkezésre bocsátani; i) a 2. § (7) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét igénybe venni; j) a kéményseprő-ipari tevékenységért az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott esetben díjat és költségtérítést fizetni.


(4) A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló; b) a vendégéjszaka eltöltésére használt; c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló; d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló;


e)

a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére köteles, ha a tüzelőberendezés közösségi térben vagy azzal légtérösszeköttetésben lévő helyiségben van.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (5) A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el. (6) A jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésnek a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek való megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során jogszabályban meghatározott módon kell igazolni.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (7) Ha a szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének a (6) bekezdés szerinti igazolása nem történik meg, erről a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató értesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságot a szén-monoxid-érzékelő berendezés típusának, gyártójának, valamint a szén-monoxidérzékelő berendezés forgalmazója adatainak megadásával. (8) A nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkező szén-monoxid érzékelésére szolgáló berendezés műszaki előírásoknak való megfelelősége tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve piacfelügyeleti hatóságként jár el jogszabályban meghatározottak szerint.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről (9) A szén-monoxid-érzékelő berendezések piacfelügyeleti eljárásai alapján a piacfelügyeleti hatóság nyilvántartja a szénmonoxid-érzékelő berendezés a) típusát, azonosító jelölését, kiviteli leírását, képét, b) gyártójának nevét, címét, c) a forgalmazójának nevét, címét, d) vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó információkat.

(10) A piacfelügyeleti hatóság a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást honlapján közzéteszi.

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről 5. A kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi hatósági feladatok 7. § (1) Kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el. (2) A tűzvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan a) eljár a 3. § (2) bekezdésében meghatározott, az élet- és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetében; b) eljár az ingatlan tulajdonosával szemben az e törvényben és külön jogszabályban a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatban meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, és legfeljebb 30.000,- Ft összegű bírságot szabhat ki;


c) eljár az ingatlan használója, tulajdonosa panaszának az 5. § (11) bekezdés szerinti eljárás utáni fennmaradása esetén a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján; d) a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított, a 2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum da) kiadására vonatkozó vitás ügyekben eljár, db) tartalmát kérelemre felülvizsgálja;


e) kérelemre felülvizsgálja és megváltoztathatja az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota kéményseprő-ipari szolgáltató általi, 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésének tartalmát. (3) A kéményseprő-ipari szolgáltató felügyeletét a tűzvédelmi hatóság látja el.

Hogyan tovább?

Javasolt összhangba hozni az alábbi főbb jogszabályok előírásait - A felsorolás nem teljes körű! –

• 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (GET); • 19/2009. (I. 31.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról (GET Vhr.); • 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról (MBSZ); • 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről;

Javasolt összhangba hozni az alábbi főbb jogszabályok előírásait - A felsorolás nem teljes körű! – • 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról; • 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról; • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK); • 29/2014. (IV. 3.) BM rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól; • 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról;

Javasolt összhangba hozni az alábbi főbb jogszabályok előírásait - A felsorolás nem teljes körű! – • 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a gázüzemű berendezésekről (Gas Appliances Directive – GAD) – hatályos 2018. április 20. napjáig; • utána Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/426 RENDELETE (GAR) (2016. március 9.) a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről és a 2009/142/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; • 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról, • CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere;

Javasolt összhangba hozni az alábbi főbb jogszabályok előírásait - A felsorolás nem teljes körű! –

• 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet – Építési Termék Direktíva (Construction Products Regulation - CPR), átültető magyar jogszabály: • 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól; • 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, ……

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

Előadó: Blazsovszky László MMK nyilvántartási szám: , Lezárva: október 20

Recommend Documents