lll r
(-
4. szám.
XX. évfolyam.
Gyöngyös, 1935. április.
El0CAZDASACI1~~
W.3:~~ Nt:POKTAT'AS·
A GAZDASÁGI SZAKTAHilÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖHYE El6firet,oi dij: Eg•n •••e 8"- peng6. Ar elófiret••i- •• hirdet,oi dljak a Gardaoági Staktanitók Ornágoo Egyeoülete f6p,nrtárának Túrkevére ar54.135.n.coekknámlán küldend6k
FELELOS SZERKESZTO:
VITÉZ GYUTAY ISTVÁN
Megjelenik egy ••ben 11-ner. Srerkent6••g : Gyöngyöo. (Gardaoági M•piokola.) Kiadóhivatal: Túrk•••· Ar egyeoület tagjai a lapot tagdíjuk fej,ben kapják.
A lop kiadásáért felel: HÁRA Y FERENC elnök, Lajosmizse. Kiadótulajdonos: A Gazd. Szaktanítók O ru. Egyesülete, Lajosmizse.
ISKOLÁINK A GAZDASÁGI KIÁLLIT ÁSON Az Omge f. évi március hó 21- 26=ig az idén is megrendezte a szokásos, imm,ir 44=ik kiállitását és tenyészállatvásárát, mely egyes részleteiben mcssze tulszárnyalta az eddigi kiállítások kereteit. Szegénységünk és nyomasztó pénzügyi helyze= tünk dacára ezen a kiállitáson, miként a multban, ugy mosl is, iskoláink is résztvettek, mégpedig oly szép sikerrel, hogy szükségesnek tartjuk arról külön meg= emlékezni és az ezzel kapcsolalosan szerzett tapasz= talalainkról lapunk hasábjain beszámolni. Minl ismeretes, az ilynemíí kiállilásokon az egyes iskolák nem különrkülön, de együttesen szerepeinek s felküldött anyagukat az orsz. egyesületünk rendezi és mutatja be. Ez helyes is nemcsak a költség kimélése, dc az intézmény egységesebb megvilágitása és be= mutatása céljából is. Nem volt helyes azonban, hogy énöl=évre más és más csarnokba, kiilönhöző tér= szükséglcttcl és beosztásban tudták az iskolák kiállítási anya_gukot elhelyezni. Ez a bizonytalanság és rend= ~zertelenség az idén is felmerült, sőt odáig jutott, hogy 1z előző évi csarnokokból egyszerüen ki lettek szoritva ~ már ott tartottak, hogy hely szűke miatt az idei ki,íllitásról el is maradnak. Az utolsó pillanatban sikerült mégis külön csar= ·:d.: építésével a helyzelet megmenteni és megnyugtató, ' .llamint végleges megoldáshoz is vinni. Hála a vezető= ,~.;g és intéző körök jóakaratának, a gazdasági nép= 'skolák most már külön, saját csarnokhoz, kedvező ~ 0rnyezethez és állandó jellegű helyiséghez jutottak :nég pedig a Kamarák és a Háziipari csarnok sikerült -~~szekapcsolása és e két régi csarnok közé behelyezett, :;ülsőleg is mutatós építkezésükkeL Ezen megoldási
módnak n.1gy előnye az is, hogy h,írmikor és mond.hatni tetszés szeríni nagyobbítható. ,\z első és kellemcs eredmény tehcÍt a saját csarnok építése és a végleges ki,íllitási helyiség hiztosit,isa volt. M.isik igen kellemcs hat,íst v,íltott ki a kiállítási anyagnak gazd,lgs,iga és ügyes elrendezése ...\ belépő nem is tudta hirtckn, hol kezdje a sok l,itnivaló szcmlélését ? A középen b·ő kalocsai paprika terme= lési modellekcn, a roskadozásig megtelt asztalük kézi= munkáin, fehérnemííin, bcföttjcin, ,·agy a mcnyezetig felérő szebbnél=szebh p.irn,ík és a h.1ziipari részleten, a sok tanulságos gazd.1sági mOLkllcken, av.1gy először dod,ilja meg a kalocsc1i iskol,ís fiuk és leányokat, kik népies ,·iselcthen és szinpomp.is ruházathan ott szor= goskodnak a ki,íllit<ísi an~·ag közölt és nagy feltünést keltettek az egész ki.íllit.is alatt. A Kormányzó ur Öfőméltós,íg<ít is mcgr,Jg,Jdl.l ,1 csarnok gazdags.iga és ígen sok tanuls,ígos részlete, mert ar,ínylag hosszú időt töltött ,1 csarnokban, figyel= mesen hallgalla N.iray elnök rö,·id és szabatos fel= \"il.igosit.is.lil, mcgszólitás,íval pedig nemcsak kitiintclle az egyik kalocsai iskol,is gyermeket, de szcretcttd meg is veregeile annc1k izgalomtól kipirult arcát A kisujszállási iskola kertészelének igen jól sikeriiltmodell.jénél még az iránt is érdeklődött, hogy a város mely részén van a gazdasági iskola? A többi előkclőségek, a sok külföldi látogató, a szerény érdeklődök ezrei mind, mind dicsérettel és elismeréssel nyilatkoztak a kiállilás szépségéről és kcd\-es, ,·alamint közvetlen kérdéscik sokaságára alig• alig győztek feldetet adni a jelenlevő rendezők és
.,. -
''
.&-
' '
if
i' ·j ..i
\ { ~ t
''
2
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
ügyeletes kartársaink. A kiállitást már az első napokban dr. Bernáth Giza miniszteri tanácsos, ügyosztályfőnök, a kultusz• miniszterium és az ügyosztály személyiségci, orsz. szakfelügyelőnk, a kartársak és kartársnők igen nagy száma tekintette meg s nyilatkozott sikerült voltáról. Bátran mondhatjuk, hogy az egész kiállilás egyik lcgnépszerübb és legiobban látogatott helyisége .1 mindig zsúfolásig megtelt iskolai csarnok volt. Igen mcssze vezetne, ha a résztvevő összes isl..olák kiállítási anyagát ismertetnők és jcllemcznők. Ugycsck. tal,ilékonyak, áldozatkészek voltak mind ... annyian, az elismerés zászlóját meghajtjuk előttük és hálásan köszönjük, hogy az intézmény, az eszme és a gazdasági népoktatás érdekében ilyen sikerült bcmu= ta tót összehoztak sannak érdekében oly sokat fáradoztak. Az abonyi iskola sok szép kézimunkát, fehér= ncmíít és raffia kosarakat állitott ki. A békéscsabai iskolánk kézimunka= és háziipari tárgyai mcllett fel• tüntck ügyes trágyatelep modclljei és gondosan cl= kés7itctt növény= és gyümölcsfa védelmi bemutatója. ,\z q,!ri iskola nemcsak sok kézimunkát, de házi .. ipari t,irgyakat és kefékből egész sorozatot mutatott be . ..\. fegyvcrnckick magyaros diszmunkái mcllctt ott ;íllott "A legszebb kalász" .. ért kapott dij, az ezüst serleg. A gyomai iskola női kézimunkát, fényképeket, érmeket állitott ki s láttuk egyik föbüszkcségét, buaáját és annak őrleménycit is, mclynck hivatalos bírálata a haz,li legjobb hu zák kö1ött is minőségi jelzésben l 00. A kabai iskolának gyapju gyüjtcményc, terményei és háztartási készítményei volto~k. A kalocsaiak lelemé= nycssége a paprika termelést és feldolgozást igen élethű és nagyon ügyesen összeállitott modcllckben mutatta be. A termelést a földek tarlószántásától a kész őrlemény feldolgozásáig élethűen láthattuk itt, sőt a kalocsai paprik,inak l·alpaprikássá való felhasználását is szem= lélhettük. Dc a kalocsaiak a sok szép kézimunkával, .1 JJ .. féle szinncl készült és egész virágos kerteket ábr,izoló népies kötényükkel, a jelenlevő tanulóikkal is sok dicsérctet arattak és sok látogatói vonzottak a csarnokba. Itt láttuk a márkázott, tehát védjeggyel ellátott horgolásokat is. A haJasi iskola hires csipkéit és famunkáit mutatta be. A kisujszállásiak emlitett kerti modellje, festményei, szőnyegei bcfőttgyüjtcményc és kézimunkái sok nézőt lckötöttck. Lajosmizse birs... és mézes készítményei már az első pillanatokban cl= fogytak volna, ha nem celofánba csomagoltan és magasan elhelyezve kerültek volna a kiállitásrd. Nagy vételkedv 'olt a raffia kosárkáknál is. Szeged• Alsóközpont gazd. terményekct, tésztakészitményeket,
19~5.
április hó.
a röszkei iskola szines népművészeti kézimunkákat és háziipari tárgyakat, nemkülönben mezőgazdasági ter• ményeket állitott ki. A szeghalmiak anyagából a kézi• munkák, szabásrajzok és a háziipari tárgyak tüntek ki. Székesfehérvárnak méhészcti modelljei, a tanuJók lét• számát és a gazdaság jövedelmezőségét feltüntető táblázata igen tanulságos, a kerti terményeknek nagy üvegekben való konzerválása meglepő, egyik tanuló által készitett juhnyáj modellje pedig megkapó volt . Az iskold szép kézimunka anyaggal is szerepelt. T óváros háziipari munkákat mutatott be stb. De nem folytatjuk tovább. A résztvevő iskolák mindegyike a kiállitott anyagával nemcsak tanulóinak ügyességét, anyagi hclyzetét, de tanerőinek az értékét is bemutatta és szemléltette. Az önálló gazd. iskolák e csarnoki gyüjteményes kiállilásukon kivül a tenyészállat kiállitás• és vásáron is méltó feltűnést keltettek. A szckszárdi iskola saját nevelésű növendék bikája szép díjat és igen jó érté• kesitést ért el. A baromfiaknál Debrecen ll. kender• magos lyukjáért 1., kacsáért Il. és Ill.; Cegléd fehér leghorn és vörös tyukjáért, vo~lamint kacsáiért Ill., a csongrádi iskola ludakért 1., kacsákért Il. és III., Fegyvernek ugyancsak ludakért l. és Il, a tóvárosi iskola pedig kendermagos lyukjaiért 1., kacsáiért Il. és III. díjat nyert. Az önálló gazd. népiskolák tehát az országos gazdasági kiállítás és tenyészállatvásáron, a sokezer gazda és uradalom versenyében 20 díjat vittek el, ami valóban nem csekély eredmény. dc szép és elismerésre méltó teljesítmény. Nem lenne azonban teljes kiállítási beszámolónk, ha a rózsák között a tüskéket észre nem vennők és azokra is rá nem mutatnánk. Habár megnyugvást keltő, hogy most már saját csarnokkal rendelkeznek az iskolák, de már is lcszegczhdő, hogy e csarnok kicsi és szük a gazdag anyag méltó bemutatására A 8x8 méter nagyságu hclyiséget akármelyik iskola is megtölthetné. Nagyon kivánatos lenne tehát a csarnok kibővítése és meg• hosszabitása, amire lehetőség volna is, ha ,1 részt nem vett iskolák a térdij járuléket befizetnék Eddig csak néhány iskola küldött 15 - 20 P. hozzájárulást, a legtöbbje még csak nem is válaszolt az ebbeli fel• kérésre. Igazán nem értjük a dolgot, mert lehet bár• mily nehéz helyzetben valamely iskola, de annyira mégscm lehet szegény, hogy legalább 15 20 pengőt c célra áldozni nem tudna és figyelmetlensége odáig tcrjcdne, hogy még választ scm adjon a közérdekű felhivásra. Hisszük, hogy időközben mindcn iskola, ki az idei kiállitáson részt nem vett, a maga szerény
1935. április hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
hozzájárulását lerótta. Kissé feltünt az is, hogy iskoláink mezőgazda• s,igiak, ennek dacára ez a jelleg kevésbé domborodott ki az idei kiállitáson. Gyümölcsöt, bort, zöldségfélét, cscmetéket, fákat stb. egyáltalán nem állitottak ki. Virág is kevés volt. E hiányosságot a jövő kiállitáson kidnatos lesz pótolni, ezzel a bemutatott anyagot dltozatosabbá lehet tenni. Fellünő az is, hogy a gazd. irányu továbbképző népiskolák és a felsőmezőgazdasági iskolák ily ki• ,íllitáson nem szerepeltek. Különösen előbbiek nagy számuk és fontos hivatásuk miatt méltán részt vehet= nének a kiállitáson. Talán a csarnok kibővítésével ,.,1gy más módon megoldható volna ez a kérdés is és a kultuszkormány ezen gazd. iskolái elzárkózott... s,ígukból kiléphetnének. A rendezők ügyességél sok részletkérdés dicséri, dc hiányos volt az általános és tanügyi adatok fel• tiintetése. A látogató szakemberek kedvéért néhány grafikon, (az iskolák és · a tanufók létszámáról, a )!\.,J korlóterületek és azok jövedelmezőségéről) sok értékes magyarázalot adna az intézménynek és a ki ... .illit,ís értékét is nagyban emelte volna. Nem lényegbe vágó, de azért fontos részlet• hl;rdés a feliratok pl. a kézimunkák egységesebb j.:lzése, ami elérhető volna ugy, ha nyomtatott név• jegyeken minden iskola egyforma nagyságban és a rendezőség által adott kartonlapokon tdjesitené. Más intézményeknél a résztvevő iskolák külön is házi elbírálásban részesülnek és dijat nyernek. Ezt ,1 rendszert kivánatos volna itt is megvalósitani, ezzel ,Jz érdemet megjutalmazni. Vannak iskolák és lelkes tanerők, kik ily kiállilásokra t OO•akat áldoznak, anyag... iuk ezreket ér, az intézmény érdekében pedig meg• hecsülhetellen is. Mások néhány kézimunkával egy• két kosárral, vagyis kötelességszerűen tesznek eleget .1 kívánalomnak. Az érdemeket jutalmazni méltányos ·;s kivánatos, erre meg is volna a lehetőség pl. vándor• Jij vagy oklevelek kiadásával, de meg kell találni a :,·hctőségct arra is, hogy a közért önzetlenül dolgozni · ,,·m tudó vagy nem akarókat ezzel szemben legalább • )~Y kis leckézésben részesítsék. Ugy beszélik, hogy a legközelebbi kiállilás még :,·hb lesz! Kár, hogy a mostanit az összehasonlilás •· ··dvéért le nem fényképezték.
Névmagyarosltás. Mihalik József csong-
!
,'t di kartársunk nevét, bátyjáéval egyezően
.\zentirmayra magyarositotta.
3
EG YESULETI ÉLET. V álasztmányi ülés. Országos Egyesületünk tisztikara és választmánya f. évi márc. 23-án Bpesten a Tanítók Házában Náray Ferenc elnöklele alatt választmányi ülést tartott. Elnök Gréher Lajos orsz. szakfelügyelő és a vál. tagok üdvözlése után tájékoztatta a választmányt a közgyűlés óta lefolyt egyesületi ügyekrőL Ügyosztályunk magáévá tette Egyesületünknek az igazgatói kinevezések ügyében tett felterjesztését s e tekintetben már a közeljövőben eredmény várható. Sajnos az óradíjasok részére a vasuti arcképes igazolványok megszerzését a pénzügyminisztérium egyelőre anyagiak hiányában nein tudta lehetövé tenni. A szakfelügyelet kiépítésének kérdésében már korábban elfoglalt álláspontunkat ismételten szorgalmazni fogjuk, mihelyt erre az új tankerületi beosztásokat tárgyaló törvénytervezetekkel kapcsolatosan alkalom kínálkozik. Az Orsz. Mezőgazdasági kiállitás területén sikerült iskoláink által kiállitott tárgyak részére csarnokot épittetni 1055"20 P költséggel, melyből 555·20 P-őt a f. évben, mfg 250-250 P-őt 1936. és 1937-ben törlesztenénk le. Ügyosztályfőnökünknek és a kiállitás Igazgatójának hathatós támogatásukért jegyzőkönyvi köszönetet mondott az Egyesület. Úgy dr. Hóman Bálint őnagyméltóságának, mint Szily Kálmán öméitóságának a Corvin lánccal történt magas kitüntetésük alkalmával Egyesületünk legjobb kivánságát fejezte ki. A választmány elhatározta, hogy felterjesztéssel fordul a Vkm-hez, hogy a gazd. szaktanítók gyermekei is felvehetök legyenek a tanítói internátusokba. Megállapitotta a kiEgy kis statisztika. Az önálló gazd. népiskolák 1668 kat. hold és 133 U=öl gyakorló területükből kikerekitve 61 kat. hold belsőség, 26 kat. hold konyha• kert, 42 hold faiskola, 30 hold szőlő, 50 hold gyü• mölcsös, 1116 kat. hold szántóföld, 287 kat. hold rét és legelő, végül 59 kat. hold egyéb hasznositásu terület. Ezen tcrületen 124 db. ló, 267 szarvasmarha, 610 sertés, 85 juh, 47 nyul, 55 méhcsalád, és 3600 db. különfélc baromfi a jelenlegi állatállomány.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
4
állitás rendezését és az ügyeletes szolgálatot kartársaknak napidfját, ugyancsak legközelebbi közgyülésünk helyét, tekintettel tagjaink teherbiró képességére Budapestre határozta el. Az időpont megjelölését Elnökségre bizta azzal, hogy az esetleges őszi terménykiállitással kapcsolatban, lehetőleg okt. elején tartassék meg. Pénztáros jelentette, hogy a lapelőfizeté sek az iskolák részéről csak gyéren folynak be. Bár az Elnökség feJszólitása óta a tagdijhátralékok befizetésénél némi javulás észlelhető, mégis nagy összeget képviselnek a tartozások, melynek a gyökeresebb megoldását kéri. Választmány többek hozzászólása után elhatározta, hogy még egyszer nyomatékosan felhivja mindazon iskolák igazgatóit, ahol tantestületi tagoknak tagdij hatralékai vannak, szorgalmazzák azoknak rendezését. de egyidejüleg tagdij befizetések rendezése ügyében a minisztériumhoz is felterjesztéssel él. Egyéb apró egyesületi ügy megtárgyalása után a választmAnyi ülés befejezést nyert. végző
Matós. A Makói Friss [jscíg egyik februári szlírnciból 1'eltii k:
A takarékos, jó főzés titka a makói gazdasági iskola háztartási tanfolyamán. Kevés pénzzel, kevés munkával jó ebéd, jó vacsora. Mem kell reklám a gazdasági iskolánál háztartási tanfolyamnak. ez az iskola hivatását és egyik fontos feladatát a helyes irányitás a közegészségüg~·nek is előmozditója. Ezen az alapon indult el a gazdasági iskola háztartási tanfolyamán a munka. melyen 30 kis gazdasszony-jelölt felváltva tanulja meg azt a régi titkot, mely másutt már nem titok. A fáradságot nem ismerő vezetők, tanárnők a főzőlAdával való főzésre is kioktatják őket. Ez a konyha csoda, a főzőláda valóságos gazdasszonyhelyettes. nem uj találmány s mégis mintha a mai rohanó, lüktető. minden időt célszerűen kihasználni akaró élet szülöttje működő
1935. április hó
lenne. Ismerjük meg tehát a kis boszorkányos láda munkáját. A főzőláda a háziasszony legnagyobb segitőtársa, használatával időt, sok munkát és fáradságot, tüzelőanyagot takarit meg anélkül, hogy az a főzendő ételek minőségére, izének rovására lenne. A szorgalmas munkaidőben a gazdasszony csak előkésziti a főzendő ételt, beteszi a főzőládába és arra bizza a többit, mig ő is együtt dolgozik családjával. A főző láda elvégzi helyette a főzés s még a leégésnek, kiszáradásnak sem teszi ki az ételeket s a család fáradságos munka után jó főtt ételt ebédel, vagy vacsorázik. Már most milyen az a főzőláda? Ez egy jól zárható egyszerű láda, mely belül papirral van kiragasztva, az edények benne szénával, szecskával, szalmával faforgáccsal vannak egyszerű zsákvászon áthuzással körülbélelve lenn, oldalt és fenn. Mit főzhetünk a főzőládában? Huslevestől kezdve az összes leveseket, sokféle főze léket, de paprikást, káposztát s azonkivül sokféle busételt is. Még felfujt is készithető benne. A főzőláda használatát sok érdeklődőnek mutatta be a tanfolyam vezetősége. Az iskola háztartási tanfolyamát már megtekintette a vármegye alispánja több vármegyei tisztviselő társaságában, a város polgárlllestere vezető tisztviselőivel, a kir. tanfelügyelő, a makói "Mansz" tagjai, makói gazdasági egyesület elnökének vezetésével 48 magyar gazdaasszony, a polgári leányiskola. szülők, uriasszonyok, a jómódu gazdaasszonyoktól az egyszerű napszámos asszonyig sokan. kik mindannyian tetszéssel és elismeréssel adóztak a gazdasági iskola életre nevelő munkájának. A gazdasági iskola egész működéséről egyébként Fáy István főispán elnöklete alatt tartott Csanád-Arad-Torontál k. e. e. vm. február havi kisgyűlésén S. Bálint György felső házi tag általános helyeslés közepette a legnagyobb elismerés hagján szólott s az iskolának a jövőben fokozottabb támogatását javasolta. A vármegyei kisgyűlés teljes elismerésének nyilvánitásával egyhanguan magáévá tette ezen előterjesztett javaslatot. Igy dolgoznak tényleg az életiskolái, a gazdasági népiskolák.
t 9B5. április hó.
MEZÖGAZDASÁGI Nf:POKTATÁS
3. BÉKÉSCSABA.
Az 52000 lakossal és 60,000 kat. holdas határral rendelkező Békéscsaba megyei város dr. Jánosy polgármester agilis vezetésével nemcsak fontos kereskedelmi, ipari és mezőgazda sági kozponttá fejlődött, de kiterjedt kulturája révén egyik figyelemreméltó iskolavárosunk is lett. A város áldozatkészsége szépszámu középiskoláin kivül a gazdatársadalom igényeit szolgáló intézetekre is kiterjedt, amennyiben a millénium évében 116 kat. holdon földmíves-
•
5
s ott állitották fel a Békés vár·megyei kertészeti egyesület törzsgyömölcsösét i:-;. Az iskola elhelyezése nem mondható szerencsésnek, mert a váro,; ter·üll'tének egy része a·5 km.-re. a vasuton tuli rl;szek pedig az iskolától i. km.-nél is nagyobb távolságra vannak. ezért ezen városrészben. vagyis a V. kerületben gazd. irányu továbbképző népiskola látja el a tankötelesek egy részének a tanitását A határ többi részein különben még három továbbképz() népiskola is müködik .
.lz Iskola fiépülete.
iskolát, 1898. évben önálló gazdasági, - 1924. évben pedig felsőmezőgazdasági iskolát állitott l'el. illetve ezen háromféle gazd. oktatási intézmény megszervezését tette levetővé. Kevés hazai városunk büszkélkedhet három különféle ~azdasági iskolával ugy, mint Békéscsaba. Meg i:-; látszik szép határán és a gazdatársadalom ·:nyagi erősödésén a három népes iskola jóté~ ;,ony hatása. Az önálló gazdasági népiskola és gya'~orlóterülete a város északkeleti szélén, a • ú rosi vágóhid szomszédságában, az árviz·;t'·delmi körgáton kivül, de utcasorban fekszik. -\ város rohamos fejlődése folytán az iskolai :!"J"akorlóterület körül egész uj városrész épült
Az iskola 1898-ik évben szerveztetett meg és ugyanabban az évben müködését is megkezdette. Igy legrégibb iskoláink egyike. Tantestületében az eltelt 87 év alatt sok változás volt. Első igazgatója Makai István a szervezés munkáját végezte, utána dr. Reznek Mihály következett, ki a háború utáni években vezette az iskolát. Utána Náray Ferenc volt az igazgazgató, kinek tevékenységéhez az iskola fő épületének kibővítése és az igazgatói lakás felépítése fűződik. 1980-tól pedig v. Bocskóy András vezeti az iskolát, ki a további fejlődés és a gyakorlóterület kiegészítésében ért el számottevő eredményeket. A multban ezen iskoláknál teljesitettek szolgálatot többek kö-
6
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
zött Sebők Sándor, Fáth Imr·e, Mlinalik György, Nárayné Horváth Erzsébet és Sebökné Kontsek Krisztina kartársaink. Jelenleg v. Bocskóy András igazgató élén Ferencz József, Kristóf András, Balog Mária, Kristófné Paulinyi Margit, dr. f:getöné Zárdor Margit, és Höbausz Mária teljesitenek szolgálatot, kik közül ketten betegszabadságon vannak. A tanulók vallásoktatását dr. Rózsa Jenő és Abaffy Gyula lelkészek látják el. A város egész területén az iskolára utalt tanulók száma 1100. Ebből az önálló gazdasági népiskolába 700 tanuló, a többi pedig a továbbképző népiskolába jár. Az önálló gazd. népiskolába beirt tanulók létszáma évröl-évre szép emelkedést mutat, mert 1930/31 tanévben számuk 831, 1931,'32 tanévben 478, 1932/33 tanévben 497, 19a3. a4-ben 536 és 1934 '35-ben már 70a volt. A tanuJók közül 56 részesuJt mult év végéig felmentésben. A többi, tényleg feljáró növendék a téli félévben 4 fiu és 7 leányosztályban heti 10 órai, a nyári félévben pedig 19 csoportra osztva nyeri oktatását. A tanulók többsége (4a9) ág. ev. vallásu, a többiek róm. kath.. ref. és egyéb felekezethez tartoznak. Beiskolázásuk és feljárásuk rendes, s különösen az utóbbi években sokat javult. Az iskolánál müködö tanerőknek elfoglaltsága heti 18-23 órai tanitás, 5-12 órai tanfolyamvezetés, 20-34 órai ügyeletes szolgálat. vagyis heti 45-63 órai hivatalos elfoglaltság teljesitését jelenti. Az oktatások céljaira jól felszereJt négy tan- és munkaterem, valamint háztartási konyha áll rendelkezésükre, melyek nemcsak az elméleti oktatások. de a különféle tanfolyamoknak is szinterei. Az iskola főépületében levő igazgatóiés tantestületi iroda igen jó berendezésü, gazdag gyüjteménytári készletükben értékes vető mag, buzasikér, női házimunka, növényvédelmi stb. tanszerek sorozata a tanerők ügybuzgalmát és dicséretes tevékenységél szemlélteti. Különálló, uj épületben kényelmes igazgatói lakás, közelében melléképületek szolgálnak a taniigy, majd cselédlakás, istálló, sertésés baromfiólak, üveg- és virágház a gazdálkodás céljaira. Az iskola épületeinek száma 11 drb. Nagy szükség volna még két tanteremre és alkalmas pincehelyiségre. A tanügyi épü-
1935. április hó.
letek és felszerelések értéke 66926 P, a gazdaságiak pedig 19966 P-öt, összes értékek 86892 P-öt képviselnek. A város 1934. évben a fütés és dologi kiadásokra 1430, az állam pedig 100 P hozzájárulást adott. Az iskolának kezdetben csak 3500 [j-öl gyakorlóterület állott rendelkezésére, amit fokozatosan 7 kat. hold és 161 [j-ölre egészitettek ki. A terület 20 kat. holdra való kibövitése éveken keresztül igen nehéz probléma volt, mert a jelenlegi terület közvetlen szomszédságában megvehető földek nem állanak rendelkezésre s ha volnának is, akkor sem lehetne azokat megfizetni, mert az iskola környéke már belterülethez számit és a földek értéke itt igen nagy. Ujabban a város vezetőségével lefolytatott tárgyalások, különösen dr. Jánosy polgármester megértö jóindulata kedvező mederbe terelték a gyakorlóterület kiegészitésének kérdését s remélhetöleg rövid idő alatt, ha közvetlen közelben nem is, de igen megfelelő területtel nyer kiegészitést az iskola mezögazdasági része. A jelenlegi terület beosztása a következő: Belsőség, udvar 1600 [j-öl Gyümölcsös 2800 [l-öl Faiskola és rózsatelep 2370 [j-öl Virág- és konyhakertészet 1600 [j-öl Lucernás . 1600 [j-öl Utak és egyéb területek 1361 [j-öl Összesen: 7. 131 i-_i-öl A terület talaja nagyrészt kötött, humuszban gazdag agyag. A középső részéről a feltalajt annak idején a várost védő körgát készitéséhez elhordták, ezért a terület e helyen egy méternél is mélyebben fekszik s emiatt tavasszal rendszerint talajvizzel el nem árasztja. A fenti terület elosztásából látható, hogy az iskola kertészeti irányú, mert a most meglévő területen rendszeres mezögazdasági termelést fenntartani és folytatni nem igen lehetne, de jövedelmező sem volna. Az iskola fő jövedelmi forrása a faiskola és a virágkertészet. Virágmagvakból nagyobb mennyiségben őszi rózsát és zinniát termelnek, melyek egész mennyisége Párisba lett szállitva. Konyhakerti magvakat a svédországi W. Weibull cég veszi át szerzödésileg előre meghatározott áron. Az 1934-ik évi rendkivüli kedvezőtlen időjárás miatt a magtermelés nem sikerült ugyan tel-
1H85. április hó.
MEZÖGAZDASAGI ~I~POKTATAS
jes mértékben, de még igy is jövedelmezöbb volt, mint bármilyen más konyhakertéi zöldségféle termesztése. A faiskolai csemeték még ez idő szerint is elfogadható áron értékesitheWk és éppen ezért történt ezen üzemágnak a megnagyobbítása. Jelenleg 5152 drb. gyümölcsfaoltvány éi·tékesithető. Ezenkivüli készlet még 3700 drb. és 1000 drb. bokor, valamint diszfacsemete. Igen figyelemreméltó az iskola ujabban létesült gyümölcsöse, melyre ugy tanügyi, mint jövedelmi szempontból fontos hivatás vár.
..t.
főépület
az
A virágkertészet céljait szolgálja 2 drb. H-8 méteres meleg- és üvegház, amelyeket az
iskola 1933. és 1934.-ben önerejéből épitett. A kertészet kiegészitésére szolgál a SO [J-öl területű melegágy készlet, melynek segélyével tavaszonkint mintegy 25000 darab különt'éle palánta nevelhető. A 400 [J-öles konyhakert rendszeres vetésforgójával főképpen a korai termények Ps a magtermelés céljaira van berendezve. A kertészet vizellátását mély furásu kut csak részben szolgálhatja, azért a vizet nagy betonmedencében tárolják, a kutnak további mélyilését és motorikus hajtását pedig a legközelebbi tervek közé vették fel.
Az iskola addig is. mig gyakorlóterülete 20 kat. holdas mezíígazdasági részre kiegészitést nem nyer, a szántMiildi termelést csak kisérleti táblákban mutathatja be. E tekintetben kiemelendéi a sikere~ takumuínytermelés, mely állattenyésztését szolgálja és a sok érdl'kes, valamint tanulságos megfigyelés. amit a kisérletek mutattak. Az iskola terményei, különösen faiskolai és konyhakerti cikkeiért már több kitüntetést, igy 1934. évben is a kiállitásokon két oklevelet nyert. Az iskola állatállománya jelenleg 2 drb .
tldl'AI' felől.
bonyhádi tehén, melyeknek fejési átlagát 4 év alatt 2000 literről 3200 literre sikerült felemelni. A tehenészetből 1933. évben 1075 P, 1934. évben pedig 962 P volt a bevétel. A tehenek szálastakarmányát az iskola termelL Ezzel kapcsolatban figyelembe veendő a mintegy 300 q istállótrágya is, mely szintén a szarvasmarhatenyésztés javára irható. Az ezenkivül még szükséges 5-600 q istállótrágyát az iskola vagononként 25-30 P költséggel vásárolja. Az iskola baromfiállománya jelenleg 23 darab kitenyésztés alatt levő magyar-kendermagos tyuk, melyek eddigi évi 75 darab tojáshozamát kifejleszteni a szaktanítónők szorgos
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS hivatása. Az elmult évek során Rhode Island volt a baromriállominy, dé miután a vidéken export szempontjából a kendermagos baromfi sokkal jobban értékesíthető. állományuk átcserélést nyer·t. A házinyultenyésztést az elmult év öszén a drb. csíncsiliával kezdették meg. Sertéstenyésztéssei az iskola jelenleg nem foglalkozik. mer·t vásárolt takarmányou és a mai gazdasági viszonyok mellett nem is indokolt annak beállitása. A husser·tés tenyésztés. valamint igásállatok beszerzése a szántóföldi terület átvétele során következik be. Az iskola g~·akorlóterületén az er6sebb kertészeti irány kidomborítása tette lehetövé, hogy a termények erős átcsökkenése dacára is az iskola tiszta jövedelme állandóan emelkediíben van. Hla4. évben a gazdaság kat. holdonkénti jövedelme 9()·B2 P-öt ért el. Az iskola minden évben háziipari-. varrás-szabászati. háztartási és befözési tanfolyamokat tart. melyek népesek és igen népszerüek. Az iskola taotestülete tevékeny részt vesz az iskolánkivüli népművelésben. A női tanerők kézimunka. szabás-varrúszati tanfolyamokat a. felnöttek számára is tartJttak. A városban több szövö- és kötőgyár van, melyek az iskola leánytanulóit készséggel alkalmazzák. a tanfol~·amot végzetteket pPdig különösen jól fizetik is. A férfi taner·ök a különféle egyesületekben sürün tartottak gazdasági és kertészeti előadásokat, azonkivül a tél folyamán a katonának bevonult gazdafiuk részére három hónapos igen jól sikerült tanfolyamot is rendeztek. A tanerők megértő, összhangzatos iskolai és külsö munkája eredményezte. hogy az intézményt széles körben megismerték és igy megbecsülték. Ezt igazolja a város áldozatkészsége. a küszöbön álló területbővítés és a gazdaközönség részéről megnyilvánult azon bizalom is, mely az iskola igazgatóját Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és a Tiszántuli ~lezőgazdasági Kamara rendes tagjának választotta meg.
Oj tantervet kérünk a gazdasági továbbképzöknek! aa évvel ezelőtt más emberek. más világ más tanítási módszer volt. Azóta nagyot haladt még a mezögazdasági tudomány is. .Más ll!a a követelmény, mint az 1902. évben volt. l"j .. Tanter·vet" kérünk tehát. Olyan tantervet. mely szerves kapcsolatban áll a népiskolai .. Tantervvel". Ennek készítésénél kérjük meghallgatásunkat A módszer·tani utasításnak az új szel-
1935. április hó.
lem szerinti kidolgozása mellett - kérjük az egész tananyag átcsoportositását, amit minden tanító a helyi viszonyok szerint átalakithat, ki válogathat. A régi "Tanterv" szerint pl. mindhárom osztályban volt "kertészet".l. o.-ban a "kertészet·• cím alatt: gyümölcsfatenyésztés, szőlö mívelés, konyhakert; ll. o.-ban újra konyhakerti növények termesztése, gyümölcsfa és szölőmívelés; III. o.-ban gyümölcsfa, konyhakert, borkezelés, erdei fa. Talán helyesebb lenne mindhárom osztály gazdasági anyagát 3x3, vagyis 9 tantárgyra osztani és évenként egy osztályban három különálló tantárgyat tanítani. Pl. : fiuknál l. o. (A év) talajmívelés, tejkezelés, (tehéngondozás), fatenyésztés. II. o. (B év) növénytermeszlés, állattenyésztés (négylábú háziállatok), szölőmíve lés, borkezelés. III. o. (C év) konyhakertészet, baromfitenyésztés. méhészet, selyemhernyótenyésztés, gazd. berendezés, üzemtan, gazd. törvények. Amelyik községben a helyi viszonyok figyelembevételével valamelyik tantárgy szű kítésre, vagy bövítésre szorúlna, - úgy ez a helyi tanmenetet készítő tanító joga és kötelessége. - Pl. ahol szölömiveléssel nem foglalkoznak, ott a Il. o.-ban e helyett fatenyésztést (vagy mást) veszünk úgy, hogy az I. o. fatenyésztési anyagát kétfelé osztjuk - általános és részletes fatenyésztésre. Ha idővel az elemi iskola nyolc osztályú és így a továbbképző gazdasági iskola két osztályú lesz, akkor az l. o. anyagát az elemi VII- VIII. osztályban kellene elhelyezni. Az új tantárgycsoportosítással együtt szükséges lenne új, olcsó, rövid, összefoglalásszerű tankönyv szerkesztése is. Külön a fiúknak három évi anyag egy kötetben, külön a leányoknak ugyanúgy. A közismereti tárgyak anyagát ezekhez kellene válogatni. Sok helyen talán a könyvnek a tanuJók által való beszerzése nehézségekkel jár, de a törvény által megjelölt beszerzési módok mellett még engedéllyel úgy is megoldható lenne. hogy az el. iskolai beíratási díj helyett itt minden tanuló 1 P-t fizetne a segélykönyvtár javára és 2-a év mulva minden tanulónak lenne használatra könyve . E megoldással a gazdasági irányú továbbképző népiskola új erőre kapva, betölti azt a hivatást, amit a magyar jövő tőle megkiván. Érsekvadkert.
Szllárd János, la ni ló.
1935. április hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
,
,
9
,
ISHOLAI__..AT(_)G.L~ TA~( )HI-l~> I~. A gazdasági irányu továbbképző népiskolák részére a tanfelügyelöségi iskolalátogatói intézmény már 1914. évben állittatott fel s azóta zavartalanul müködik. E tekintetben tehát a gazd. irányu továbbképző népiskolák más iskolákkal szemben bizonyos előny ben vannak, mert az eltelt két évtized már sok hasznos tapasztalatot és a látogatások során kialakult állandó rendszert is eredményezett. A felekezeti népiskolák részére esperesi körzetenkint jóval késöbb állitották fel az iskolalátogatói intézményt, mig az állami népiskolák számára csak a küszöbön levő iskolafelügyeleti törvény szentesitésével varható a járási tanulmányi felügyelők müködésének intézményes biztosítása. A gazd. irányu továbbképző népiskolák kir. tanfelügyelőségi iskolalátogatására V. K. M. ur az önálló gazd. népiskolák igazgatóit és tanerőit bizza meg. A dolog természetéből kifolyólag a megbizatás nem végleges, mert nemcsak az iskolák száma, a meglátogatás körülményei, de a személyek is gyakran változnak, sőt lényegesen módosulni szokott a rendelkezésre álló összeg is, mellyel az iskolalátogatások évről-évre végezhetők. Lapunk egyik legutóbbi számában már hirt adtunk arról, hogy az 1934.'35. tanévben kik végzik a gazd. irányu továbbképző népiskolák látogatását. Jelen alkalommal röviden felujitják azokat a szabályokat, melyek e látogatások során elő vannak irva és 20 év alatt a gyakorlatban is jól kialakultak. A gazd. irányu továbbképző népiskolák látogatására nézve a 100,000/1912. évi szervezeti szabályzat és utasítás, valamint V. K. M. urnak 46695/1934. sz. rendelete, nemkülönben a jegyzökönyvi ürlapokban körvonalazott elvek nyujtanak általánosságban tájékoztatást. Ezek lehető betartása mellett még az alábbiak veendők figyelembe : 1. A látogatásról felvett jegyzőkönyv a fenti rendelet alapján három példányban készítendő el. Ezekből egy példány az iskolánál megőrzésre hagyandó, 2 példány pedig kir. tanfelügyelőnek összefoglaló jelentés során küldendő be. Fontos, hogy az iskolalátogatók
saját irattáruk részére másolati példányt is készítsenek. A szükséges jegyzökönyvi ürlapok az Egyetemi Nyomdától az iskolai nyomtatványok megrendelése során hozathatók meg és tanügyi kiadásként nyernek elszámolást. 2. Az iskolalátogatásokra vonatkozó minden irat, levelezés, jegyzőkönyv, avagy külön adott vélemény stb. az önálló gazd. népiskolai iktatókönyvtől elkülönített, tehát külön iratcsomóban és iktatókönyvben kezelendő, hogy esetleges személyváltozáskor az iratok bármikor is könnyen átadhatók legyenek. A postai küldeményekre az iskolai postakönyv használható, a bérmentesítés pedig az iskola postai kiadásaival együtt, tanügyi kiadásként számolandó el. 3. Iskolalátogatók rendelet szerint kötelesek a körzetükben levő iskolákról és meglátogatásukról szabályszerű nyilvántartást vezetni, melyben a látogatás pontos ideje és költségei is feltüntetendők. Ez adatok a multra nézve is szükségesek, ezért a nyilvántartások a lehetőséghez képest több évre visszamenő leg állitandók össze. 4. Miután a látogatásoknál a legnagyobb takarékosság követendő, a kiszállások ugy végzendők, hogy egy napon lehetőleg két iskola legyen meglátogatva. Ez a kivánalom viszont előírja, hogy az iskolalátogatók kiszállásaikat az iskolafenntartóval előzőleg közöljék, hogy a látogatáskor az iskolába e félnapon tanítás legyen. Olyan iskoláknál, ahol órarend szerinti tanítás a látogatásra tervezett napon van, ott váratlan látogatás eszközlendő. E szempontból tehát leghelyesebb eljárás az, ha az iskolalátogató egy turnusban végig járja a meglátogatandó iskolákat. 3-4 ízben való utmegszakitás, avagy részletekben eszközölt kiszállások természetszermeg a kiadást is emelik. A 46695/1935. sz. rendelet alapján a megjelölt összeg tul nem léphető, ezért iskolalátogatók előzetes utiszámlatervet készítsenek s ha látják, hogy a kijelölt számu iskola a költségekből meg nem látogatható, egy-két iskolával kevesebbet vizsgáljanak meg, mintsem tulkiadást eszközöljenek, mert a többlet kiadás megtérítésére igényt nem tarthatnak.
~~
"·--··
10
MEZÖGAZDASÁGI NEPOKTATÁS
5. A tanitások és nevelési eredmények megfigyelésénél suly helyezendő a tanulők önálló gondolkozási készségére és a tanitási anyagnak a helyi viszonyokhoz, valamint körülményekhez való helyes alkalmazására. Az iskolalátogatók a hivatalos tanterv betartását, a jóváhagyott tanmenet szerinti haladást, tanttásokban a már serdülő koru tanulóktól elvárható tudásanyag bemutatását ugy a közismereti, mint a gazdasági tárgykörökben kellően ellenörizzék. Ez alkalommal győzödjenek meg az órarend és tanmenetek szabályszerűségéröl, azoknak jóváhagyásáról és pontos betartásáról is. 6. Miután a tanulők tankönyvvel való ellátása a mostani megnehezült pénzügyi viszonyok között nehéz, az iskolalátogatók igyekezzenek a segélyzökönyvtárak létesítését szorgalmazni és legalább a tanitást végző tanerők számára a szükséges szakkönyvek és gazdasági folyóiratok, szervezési rendeletek, tájékoztatók stb. beszerzését tanácsukkal és utbaigazitásukkal megkönnyiteni. Még a nehéz közgazdasági viszonyok között is megkövetelendö, hogy a tanulők mindegyikének legalább számtani- és fogalmazási füzete és irószere legyen, s hogy azokat ugy az iskolai, mint házifeladatok készitésénél szorgalmasan használják. 7. A leánytanulók háztartási és női kézimunka tanitása igen fontos követelmény, ezért az iskolalátogatók a női kézimunkaoktatást is tartoznak ellenőrizni és hasznos tanácsaikkal annak sikerét lehetőleg előmozdítani. 8. A tanulők rend- és nyilvántartási naplóinak és a mulasztások pontos kezelésének mikéntjére nézve a 130700 '1922. sz. rendelet intézkedik. Iskolalátogatók győzödjenek meg a mulasztások kezeléséröl, a kiirások és birságolások szabályszerű voltáról, a felvételi és anyakönyvi naplók vezetésének előirt rendjéről, az értesítőkönyvecskék használatáról. Helyezzenek sulyt a haladási naplók pontos vezetésére és mindennemű napló évvégi szabályszerű lezárására. A minden osztály (csoport) részére külön vezetendő haladási naplókat iskolalátogatók természetszerüleg láttamozzák. 9. Egyes· gazd. irányu továbbképző népiskolák önkényes tanév megröviditéssel mű-
1935. április hó.
ködnek, a tanttásokat későn, csak október hónap b an kezdik meg, avagy korán, már májusban és vizsga nélkül fejezik be. Tudnivaló, h ogy a gazdasági irányu továbbképző népiskolák ügyrendjükben teljesen a mindennapos iskolához igazodnak, tanévük is akkor kezdendö meg és fejezendő be, mikor ez a mindennapos iskolában történik, a szünet is ez iskoláéval egyezök. Tanév megrövidítés csak kivételesen és a 130700/1922. sz. rendeletben előirt módon eszközölhető, amire nézve közigazgatási bizottság végzése mutatandó be. Az iskolázás szigoritására vonatkozó 1921. évi XXX. tc. végrehajtását tehát az iskolalátogatóknak kellően ellenőriznlök szükséges és e tekjntetben a megkivánt felvilágosításokat az érdekelteknek adják meg, e téren szerzett tapasztalataikról pedig kir. tanfelügyelőnek számoljanak be. 10. Iskolalátogatók kiszállásaik során az iskolafenntartó képviselöjét, az iskolaszék, gondnokság elnökét is felkeresik és velük az iskola helyzetét, hiányait, ezek leküzdésére szükséges intézkedések megtételétletárgyalják. A közvetlen érintkezés ugyanis sok vitás ügyet elintézéshez juttatott és ezzel az iskola helyzetén javitott. 11. Akadnak iskolák, melyek működését neheziti az a körülmény, hogy rendszeres helyi hatóságuk, iskolaszékük nincs, vagy annak működése nem szabályszerű. A községi jellegű iskoláknál az iskolaszék megalakitását és előirt működését iskolalátogatók tehát szorgalmazzák. Ezzel egyidejűleg az iskolák szabályszerű költségvetése, számadásai és egyéb ügyvitelére vonatkozó teendöket tárgyalják meg, az iskolák szükségleteinek biztosítását pedig mozditsák elő. 12. Miután Földmivelésügyi Miniszter ur 80400/1934. sz. rendeletével a községi faiskolák nagy részének a gyümölcsfanevelést és szaporitást átmenetileg beszüntette és csak az akác, valamint eperfanevelésre korlátozta, iskolalátogatók a gyakorlóterületek kezelésének elbírálásánál erre kiváló gondot fordítsanak. A legtöbb gazd. irányu továbbképző népiskola gyakorlóterülete egyuttal községi faiskola is. Ezeken a területeken a gyümölcsés diszfák szaporitása tehát ideiglenesen szüneteltetendö. Gyümölcsfaiskolai üzem fenn-
19a5. április hó.
MEZÖGAZDASÁGl NÉPOKTATÁS
tartása csakis azokon a gyakorlóterületeken követelhető meg, melyek kizárólag a gazd. irányu továbbképző népiskola céljaira adattak, s amelyeknél a jóváhagyott üzemterv szerint és a helyi viszonyok követelménye alapján a gyümölcsfák szaporitása szükségesnek mutatkozik és jóváhagyást nyert. A fent hivatkozott rendelet azonban nem érinti a meglevő gyümölcsösöket, avagy ujak létesítését és fenntartását. A gyümölcstermelésnek, a gyümölcsfák ápolásának és gondozásának gyakorlati oktatása szükségessé teszi egy kisebb gyümölcsös létesítését, ami minden iskolánál meg is követelhető. 13. Sok iskolánál a gyakorlóterületben az utóbbi évek során változás is állott be részint az 0. F. B. által juttatott földek, avagy a községi faiskolák üzemikorlátozása és hasonló esetekből kifolyólag. Ha ily körülmény bekövetkezett, iskolalátogatók uj üzemterv készítésére és a réginek megfelelő módositására kellő tájékoztatást és utbaigazitást adjanak, s ebbeli kivánalmaikat nemcsak a felveendő jegyzőkönyvben, de a kir. tanfelügyelőnek teendő jelentésükben is kifejezésre juttassák. Általában törekedjenek az iskolalátogatók arra, hogy a gyakorlóterület szabályszerű és példátadó kezelésére minden lehető tanácsot, utbaigazitást megadjanak és ez irányban a szükséges tárgyalásokat iskolafenntartóval elvégezzék. 14. Iskolalátogatók eljárásuk befejeztével záróértekezlet során a tanerőkkel megbeszélést tartanak. Ez alkalommal kiemelik a tanítás, nevelés, a gyakorlóterület, avagy más téren tapasztalt eredményességet és buzdítást, valarnint irányítást adnak az ügymenet további tiikéletesebbé tételére. Ez alkalommal viszont r·árnutatnak az észlelt hiányokra, hibákra és Lájékoztatást adnak azok mielöbbi kiküszöböiésére nézve is. Különösen a záróértekezletek :artalmas megbeszélései pedagógiai és gazda.igi szempontból rendesen kiváló hatásuak. 15. Iskolalátogatók a felvett jegyzőkönyvek ·"~küldése során kir. tanfelügyelőnek külön ·dentésben is beszámolnak tapasztalataikróL '-l utassanak rá őszintén az észlelt hiány okra, ·setleg szabálytalanságokra és tegyenek javas:atot azoknak miként való kiküszöbölésére.
11
A gazdasági népoktatáshoz fűződö fontos érdekek megkövetelik, hogy a gazd. irányu továbbképző népiskolák, melyeknek száma 1100, 130,000 tanulóval, az eddiginél eredményesebb oktatói és nevelői munkát végezzenek, ügykezelésükben és a gyakorlóterületek kezelésében pedig egyöntetűbb eljárást és az okszerű gazdálkodás mai elveit jobban érvényesítsék. E célok elérésében a kir. tanfelügyelöségi iskolalátogatók müködésétöl és irányitásától lehet legtöbbet várni, mert ök a gazd. irányu továbbképző népiskolákat közvetlenül látogatják, azok működését és beléletét a helyszinén is figyelés tárgyává tehetik, szakszerű tanácsuk, utbaigazitásuk és véleményük alapján a gazd. népoktatás érdekeit és az elérhető eredményeket nagy mértékben elömozdithatják. Ahogyan ismerjük az iskolalátogatók kiváló karát, hisszük, hogy a földmivelő nép serdülő gyermekeinek érdekében működö és a mezögazdasági jobb jövőt szolgáló gazd. irányu továbbképző népiskolák szervezését és működését minden igyekezetükkel munkálni és előmozdítani is fogják.
Érdekes számok. Az 52 önálló gazd. népiskolánál 125 tan-, 36 munkaterem- és 37 háztartási konyha, összesen 198 oktatási helyiség áll jelenleg rendelkezésre. Legtöbb, 9 oktátási helyisége a székesfehérvári önálló gazd. népiskolának van. Még mindig idegen, vagyis kölcsönkért helyiségekben tanitanak Gyomán, Hevesen, Szolnokon, bérelt helyiségben is Cegléden, Jászberény és Nyírbátorban, összesen 15 tanteremmel. Igazgatói természetbeni lakással 45 iskola rendelkezik, ezek közül egy-kettő csak szük· séglakás. Nincs még igazgatói lakása a Debrecen II., Hatvan, Heves, Kunmadaras, Kunszentmárton, Szolnok és Szekszárdon az iskoláknak. Igazgatói lakáson kivül 11 iskolánál van gazd. szaktanítónőnek lakása. Derecskén és Szeged- Alsóközponton 2-2, Cegléden és Makón 3-3 tanszemélyzeti lakás is van az igazgatóin kivül.
12
Szölö- és
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
1935. április hó.
gyü~nölcsfaJta ls~nertetés.
Szerény keretü szölészeti és gyümölcsészeti szakirodalmunk egy értékes munkával gazdagodott, midön Herszényi László nyugállományu tábornok, sárospataki szölö- és földbirtokos "623 szölö és gyümölcsfajta ismertetése" cimü munkáját közreadta. Mielött ezen mü részletes ismertetésével foglalkoznánk, egyes lapok- és folyóiratokban napvilágot látott téves adatok helyesbítése céljából szükségesnek tartjuk jelezni, hogy a 270 oldalas munka a Stephaneum nyomda Rt. kiadásában jelent meg, - ára füzve, portó és forgalmi adó nélkül 6·60 P. A mü megrendelhető a szerzö 34528 csekkszámlája, vagy a Stephaneum Rt. 54035 csekkszámlája berizetési lapja utján, esetleg az országbármelyik könyvkereskedöjeigénybevételével. Szerzö a gyümölcsészeti rész illusztrálásához, korlátolt számban, 67 darab, 18 25 cm· nagyságu szines mümelléklet-sorozatot szerzett be, melyek részben nála, esetleg a Stephaneum könyvkiadó Rt.-nál rendelhetők meg. - A 67-es sorozat ára portó és forgalmi adó nélkül 9·- P. Szerzö hajlandó 14 szamóca, 5 köszméte, 5 ribizke és 4 málna-fajtából álló külön képsorozatot az érdeklődök részére szivességböl megrendelni, épugy hajlandó legalább 500 érdeklődő jelentkezése ese té n a 67 -es képsorozat beszerzését közvetíteni azon kikötés mellett, ha a megrendelök a szines képek árát előre kiegyenlítik. Szerzö ezzel kapcsolatban felkérte lapunk szerkesztöségét, valamint a "Növényvédelem" kiadóhivatalát, hogy a szerkesztöi üzenetek rovatában havonkint egyszer (15-én) tájékoztassa olvasóit arról, hogy hányan kivánják a mümellékletek, illetve külön mümellékletek beszerzését és igy van-e már 500 jelentkező, illetve elérkezett-e az ideje annak, hogy a mümellékletek ára szerzö számlájára beutaltassék. A mümellékletek ára 67-szer 15 f., egyenlő to·05 P., a külön mümellékletek pedig 28-szor 15 f., egyenlő 4·20 P. Herszényi tábornok "Gyümölcsfajta ismertesés" cimü munkája 342 csemegeszölő és 18
borszölö, továbbá 263 gyümölcsfajta részletes ismertetését tartalmazza, tehát az összes eddig megjelent munkákkal ellentétben ugyszólván mindazt ismerteti, amit gyümölcs néven szoktunk nevezni. A szölöfajták ismertetésében A. alatt találjuk 131 fajtában a Mathiász János-féle és B. alatt 19 fajtában a Mathiász József féle hybrideket. - C. alatt szerzö 193 oly csemegeszölő fajtát ismertet, amelyek az országban többé-kevésbé el vannak terjedve, végre D. alatt 18 általában ismert borfajtát ismertet. A gyümölcsészeti részben szerző részletesen ismerteti az országban általánosan ismert és termesztett 72 alma, 58 körte, 15 szilva, 7 kajszin, 40 őszibarack, 22 cseresznye, 11 meggy és bogyós gyümölcsüek közül 28 fajtát, - felsorol ezek között néhány olyan alma és körte fajtát, amelyek Németországban keresettek és kedveltek és amelyekkel nálunk is kisérletezni kellene. Szerzö a mü függelékében nagy vonásokban ismerteti a németországi elgondolásokat a német gyümölcstermesztés általános reorganisatiójára vonatkozólag. - Rámutat arra, hogy nekünk is elmélkedni kellene a fölött, hogy nem volna-e célszerű a minöségi termesztés kérdését részletes tanulmány tárgyává tenni. Tanulmányában két német szerzö munkájára utal, melyekböllegföképpen a gyümölcsfajták beporozási és megtermékenyitési viszonyok s az átoltásoknál szükséges óvatosságra nézve - csak tanulhatunk. - Németország komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy minöségi gyümölcsöt csak törpe alanyon lehet termeszteni. - Ebben gyökerezik azon törekvés, hogy a vadalanyokat törpe alanyokkal kell helyettesíteni. - Angol mintára Nérnetország komolyan foglalkozik különleges alanyfajtákra nemesitett oltványokkaL Szerzö szükségesnek tartotta olvasóit a gyümölcsfák átoltásának kérdése tanulmányozására figyelmeztetni, - ezen téren is jó lesz szakmunkákat tanulmányozni, hisz tudnunk kell, hogy a nagybani termesztésre ajánlott fajták kiválasztása nem végleges, sőt kiviteli érdekeinkre tekintettel igen is revisióra szorul.
1935. április hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
Nagy szolgálatot vélt tenni a köznek azzal. hogy a szőlészeti rész végén a Viala\' ermorel világhírű AmpélogrlJfia révén bemutatta az ismertebb csemegeszölő fajtákat rrésük sorrendjében. Szerző munkájának értékét emeli az is, hogy saját tapasztalataira támaszkodva, megjelöli a Mathiász János-féle hybridek közül azokat, amelyeknek nagybani termesztését megszivlelendőnek tartja, ugyanezt teszi az ültalánosan ismert szőlőfajtákra nézve is, midön megjelöli a tömegtermesztésre alkalmas fajtákat. Illusztris szerzőnk felhasználta ampelografiai és polomogiai tanulmányát arra is, hogy egy szózatban arra figyelmeztesse olvasóit, hogy igyekeznünk kellene nyelvérzékünket úpolni és kinövéseinket leoperálni. Szerző igen helyesen mutatott reá arra, hogy ugy szóban, mint irásban kerülnünk kellene a legujabb kor szülte kifejezéseket, amelyek a helyes nyelvérzést méltán bántják és a Magyar Tudományos Akadémia véleményére támaszkodva tiltakozik az ellen, hogy a legujabbi kor a gyümölcsöt általában nem akarja termeszteni, hanem termelni. Felesleges viták és szóharcoknak elejét veendő, szerző rendelkezésünkre bocsátotta az Akadémia vonatkozó értesitését, amelyet szószerint köztünk : "A M. Tud. Akadémiához intézett érdeklődő soraira tisztelettel közöljük az alábbiakat:" "1. A gyümölcstermesztés és gyümölcstermelés kifejezések helyes használatára vonatkozólag könnyen válaszolhatunk, mert a kérdést a nyelvészeti szakirodalomban már több izben szóvá tették (v. ö. Szarvas Gábor: M. \'yelvőr XVI. 25. ; Bátori, Siray Pál: Magyar \'yelv XVI. 93-4 ; Magőcsy-Dietz Sándor: \!agyar Nyelv XXIII. 422.). "A gabonaneműeket, a gyümölcs- és 'iildségféléket termesztjük, ellenben az ipar··ikkeket termeljük; a termesztés során a ~nm1észet ereje, a termelésben az ember, vagy ·' gép dolgozik: a termesztés eredménye a ''-'!'Illény, a termelésé a termék. - Ezt tudva, 1 kényes nyelvérzéket joggal bántják az ily:,··le szóhasználatok: "gyümölcstermelés", (ha ; i. nem vegyi uton előállitott gyümölcsről
13
van szó). "mezögazdasági termékek", (ha t. i. buzára. rozsm stb.. nem pedig lisztre stb. vonatkozik). Nyelvi és tárgyi okokból egyaránt kivánatos, hogy a termesztés és termelés közt meglevő finom különbséget ne hagyjuk elsokkadni. ·• Szerző az általánosságban forgalomban levö katalogusoktól eltérűen a szőlőfajtákat XX. csoportba osztotta és ezzel az ismertetett fajtákat ugyszálván szemlélhetővé, plasztikussá tette, amennyiben azokat nem betűrendben állitotta az érdeklődő elé, hanem elkülönítette az egyes fajtákat a csemegeszölő fajtáktóL E helyen nem mulaszthatjuk el rámutatni, hogy készséggel várjuk illusztris szerzőnk kilátásba helyezett elmélkedését a kordonmivelés, illetőleg lugasmivelés tárgyában. A
német és olasz gazdaifjusági csereakció.
A
F aluszövctség az idén is megrendezi a német= és olaszországi gazdaifjusági csereakciójáL Részt vehet minden gazdaifiu, aki fedhetetlen clőéletíí és szorgalmas, 17 éves kortól 25 é,·ig. A némctországiak m,íjus elején, az olaszországiak május közepe után indulnak. Ütt=tartóz= kodás öt hónap. Mindkit országban családtagként lesz= nek elhelyezve. Az összes költség 190 P. Mindcnre ki• terjedő részletes fel világositással szelgáJ a F aluszövetség vezetősége, (Budapest, V., Báthory ucca 24.)
SZERKESZTÖIUZENETEK j::rdeklödő. A vizsgahiztosi intt'>zmény a f. tanévre is megmarad. Az l'rre vonatkozó rundPlkl'z.ések _nom a hivatalos lap utján, elo kiizvetlenül ada!na.k kL Arrol, hogy az idén mindPn iskolához küldjenek kt nzsgaiJJztost, még n<'m tudunk de fl'ltételezziik, hogy arniul a multban ugy, most is lesz' az iskolák nagy részénél nliniszteri vizsgabiztos, igy is számithatnak rá. Határidő. Teljesen jogos az Plg-<mdolása, hogy az iskolai iigymenetröl, az eg,\'l's jPh•nt~s?k.. el~é~zitéséröl.és a fontosabb irodai munkálatokról hatartelo tablazat készulJön és ez az iskolának. rl'.nclelkPz~~<'>r~ álljon. ~lynemü határidií túbl{tzat annak HIPJÓn készuli IS és a fD akorlathan nagyon jól henílt. l::rtPsiilésiink.szerin~ annak fe~ujitá~a és kiadása már is fol.Yamathan \'an, l)!.Y rovtdl'sen az tskolak ezl'n nélkiiliiziitt táblázatot nwg is kapják.
Fontos gazdasági könyvek l A sertéspestis és az ellene valá védekezés 48 old. ára P 1·50 Állatvásárésállatszavatosság 80 "
"
P 2·-
Megrendelésre bérmentesen küldi: Dr. FISCHER DEZSÖ állatorvos, Sárospatak.
14
MEZÖGAZDÁSÁGI NÉPOKTATÁS
1935. április hó.
A berettyóújfalui önálló gazdasági népiskola I. fiu osztályának részletes tanmenete: Kidolgozta: Brózik Dezső, igazgató.
olytatás.
·o
:r:
·~ ...,..
~
A tanítás anyagának részlctczése
o
Osszcfoglaló ismétlés
2
A megszcrzclt állati lápJáJék fdz dolgozása. A ~yomor és működése. l\ vér és vérkcrin~és.
i
Kapcsolat a többi tárggyal
Szcmléltctés, kirándulás, helyi vonatkozás, tanulók gyakorlatai
A fogak szcrepc. Az egy gyomrú és kérődző állatok.
Szemiéitelés a gyomor beosztása. A táplálék, a vér utja.
Figyeljétek ' meg az álla= Iok kérődzését:
Természetben bemu• latjuk a szőlőtő egyes részeit.
lsmerik•e sz ü= Jeitek azokat az elnevezéseket Esetleg egye= be ket.
Megfigyelésre utalás
l
ll l
-
2 3
A szölőművelö szavajárásai: Tőke, fej, comb, venyige, kacs, csapok, stb.
4
Milyen fákat ismerünk? Gyüm..fa, gazd .• fa, disz fa, cserjék, fenyők.
A fák lermései: fel• nyíló, széthasadó, fel nem nyíló. Húsos ter• més, bo~yó.
A tanítás a faiskolá• ban. Természetben hemutatjuk az egyes fákat, cserjékel.
Figyeljétek meg a lermé= sek érését.
t
Számsor képzés. Szóbeli számolás. Szorzótábla kikérdezés.
Gyakorlati vonatkozású példák.
Közönséges törlek tizedcs törtben való kifejezése.
Szorzótábla megtanulása
2
Petőfi:
élete, költe•
ményei.
Régi katona élet mél= latása.
4 versszak feladva.
Hadúrlisztelet, nomád élet.
A magyar lovas, har• cos nép. Szelöztelés fontossága. Boros pince. Elhagyolt kút, verem veszedelme. Elfojtolt parázs vesze• delme.
Kérdezzétek Talajok bemutatása. meg otthon, Hol találhatók közsé• hogyan készül günkben vályogtalajok. a vályog.
= ~
-
=
"Katona élet" c. költcm
3 A pogány
~
-
~
4
Szénsav. f~és,lélckzés, korhadás, erjedés. Növények asszimilációja.
Torjai büdösbarlang, szénsav és kénhidro= gén gáz.
t
V ályo~talajok. Szcrkczclük, mun" kájuk, termékenysé~. trágyázás.
Vizáradások. Folyók hordaléka. Delta kép•
~ 3
= z
őseink művcltségc.
PetőfiS.
ződés.
-
Gerinces, gerinctelen,
2
Milycn állatokróltanultunk az elemi isk ... ban? Az ,lllatok oszt,ilvozása. Faj, fajta, fajtajellcg, tájfajia.
3
Az almafa. Vadalma szaporítása. T alajigényci. Milyen fajtát ültes"' sünk.
---
4
Szölöfajtái. Hazai fajták, bor•, cse• mcge szőlő.
Figyeljétek meg a szóda= viz pezsgésél.
állatok. Emlősök, ra• gadozók, h as a d tkör• müek, egypatások, stb. felujitva.
Az állatvásártéren az állatok csoportosítása.
Nemes álla• tok megfigye"' lése. Pl. a cirkuszi ló, a kutya.
Méhek, rovarok sze• repe a beporozásnál. Nagybánya, Erdély, Tuzsár, Kecskemét.
Szemléltetés. Gy ü• mölcsfajták viasz után• za ta.
Mi készül aJ, mából?
melegvérű, hidegvérű
Szőlőtetű pusztítása. Homoki szőlők. A bor
és kereszténység.
Kép. Szőlőfajták be• Végezzetek mutatva. Homokpróba otthon homok= ' (immunis h.) Szőlőtetü próbál. nagyító n nézve.
1935. április hó.
·O
-
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
.......
A tanitás anyagának részlctczésc
3 5
Faültetés gyakorlat.
~
=o
Szcrnléltdé~.
Kapcsolal a többi tárg)!yal
Osszcfoglaló ismétlés
kirándulás, hdyi vonalkoz.ís, lanulók gyakoriala i
utalás
Gyakorlat. Faültctés.
A gazda napi és heti bevételei, fejszámolás.
Szcmlélt. A métcrrúd és részeinek bemutatása, ismertet. Tantcremben mérés.
A katona hivatása, megbecsülése.
A katona tiszteletc, szerctcte.
3 versszak fel• adva.
3 Szt.lstván a királyságmcgalapitója.
Esztergom. V ármcj!yc, falvak, városok kelet• kezése.
Kép. Asztrik átadja a szent koronát István• nak. aug. 20. Szt. jobb
Mikor távoz• nak a gólyá• ink.
Az állati és növényi élet kapcso= lala. Szerves anyag készités. Át• hasonítás.
' Az állat és noveny egymásra utaltsága. A holdon ninesen élet.
Kép. Szcmléltctvc a növény és állat kap• csolata.
Az erdei jó• Az iskola rossz
Televény, szik talajok. Szcrkcze= 4 1 tük, munkájuk, trágya igény. Hol ~ találhatók. Meszezés.
Korhadék. Hazánk aszályos időjárása. Szi= keseink 500,000 k. hold
Szemlélt. A teJJajok be• mutatása. Sósav próba, mész adagolás
Kérdezzétek meg, van•e szikes földe• tek.
Dunántul pirostarka Alföldön magyar fajta igás, Hortobágyon rideg szarvasmarha.
Az iskola állatállomá• nyának mcgtckintése.
= ~
=
2
4
~
_..
,o
lz l l
Szóbeli összeadás. Hosszúság mértékcink.
"Katona élet" c. vers.
l
..
3
A körtefa és birsalma. Szaporítása. T alajigényei. Milyen fajtákból ül• tessünk?
Szilágyság. Birs beho• zalaiunk Cukrászipar szüks.
Szemléltctés. Gyü• mölcsfajták viasz után• zalai bemutatva.
Mi készül a birsből? Ho.gy an?
T oka j, Szekszárd, Vil• lány, Ermellék, Ménes Arad.
Szőlőoltvány
4
Amerikai direkttermő szőlőfajták. Kötött talajon szőlőültetés.
V an•c talajo• tokban mész• tartalom?
-
tejelő,
bemuta• tása. Mésztartalom vizsgálat. Gyakorlat. Az időjá· rásnak megfelelő.
Mezei és faiskolai gyakorlat.
Mázsa bemutatása. Súlymérés a mázsán. A súlymértékek.
Milyen mér• legen mérnek az üzletekben? Gyój!yszer• !árban, ben• tes nél.
2 Tulajdonnév. Irásjelek használata.
Gazdasági vonatkozású rövid szöveg.
Másolás a tábláról.
Katona élet c. költemény az egész fel• adva.
Szent László és Kálmán király. Aranybulla. Az ország megcrő•
Nagyvárad, Horvát• orsz. Jászság Szt. Föld Dalmácia.
A hcrpályi csonkalo• rony. Szt. László siria
Nézzétek meg a csonka• tornyot.
l
:ere
l:.tJ
l
Irásbeli összeadás. Egész és tize• des számokkal. Súlymértékek is• mertetése. Tizedes és kalmár mérlcg
Gazdasá~i életből
vett
gyakorlati példák.
i= :~ l ;.;j
u ~
Q
levegője.
2
5
li
levegő.
Milyen állatokat tartson a gazda. Céljának, vidéknek megfelelőt. Az állatok átörökitése.
l
l
Mcgfi~'Ydésrc
Nagyapám c diófát ültette.
1
l
15
3
sődése.
MEZÖGAZDASAGI NÉPOKTATÁS
16
1985. április hó.
Kapcsolat a többi tárggyal
Szcmléltctés, kirándulás, helyi vonatkozás, tanuJók gyakorlatai
Megfigyelésre utalás
Kenyérsütés, borcrk• dés, szcszfőzés, litiai~ beérés. F ertőzöbctcg• ségek.
Sertésvész, lé pf e ne, orbánc, kolera, tifusz, pestis, tüdővész, skar• lat,himlő pusztitásai ha ... zánkban.Járvány kór= ház.
Házakon a piros cédula kifüggesztése
l
Tclkesités. Rétei,, lc~dök fdtörésc, Folyók szabályozása. fövenyes, l.iptcrületck terméketlen ... Sárrét, Kunság, Ecse... sége. Edő irtás, futóhomok meg= diláp levezetése. Kecs• kemét, Delibláti homok kötés. megkötés.
Községünk csatornái vizlevezetése.
Hol volt erdő, közsé= günk határ.in? Hol van ná ... das mocsár?
2
Tenyészállatok kiválasztása. Az állattenyésztő szavajárásai: keresz• tczés, beltenyésztés, vérfertőzés, törzskönyvezés.
Hortobágyi cifra mé• nes, törzsgulya. Mo• so n, Sopron, Tolna• megyék hires állat• állománya.
A közhirtokosság apa állatai. Azok kiselejte• zé se. Az iskola állat• állománya.
Hány bika, hány kan van a csordában, csürhében.
3
Cseresznyefa, meggy, kajszin= barack. TalajigényeL Fajtái
Kecskemét hirneve, évi forgalma. Kivitele.
Gyümölcsök viasz• utánzata i.
Hogy készül• nek a be•
4 déli oldal, sikföld. Talaj igény.
Hova ültessük a szőlőt? Fekvés:
T oka ji (Mád), Sik• vidék (Cegléd}, Delib· láti szőlők hire.
Iskolai szőlőnk. Jó talaja,jó helye, jó ered• ményt ád.
Voltak•e köz= ségünkben
5
Gyümölcsfa magvak rétegezése.
A csira élete.
Gyakorlat. Magvak rétegezése.
l
Szóbeli kivonás. Urmértékek is• mertetése.
MejZiakaritások a gaz= gazdaságba n.
Urmértékek bern uta• t.isa. l. dl. hl. Kocka szemiéitelés
Milyen Ür• tartalmú a csésze, pohár, csupor?
~
A szavak kiejtése és leirása 2 zötti külömbség. (ly, gy, ts.) kö·
Gazd. vonatkozású esemény leirása.
Tollbamondás utáni irás.
Figyeljétek meg az egyes szavak ki= ejtését.
=
3 Tatár;árás. Országunk pusztulása
Mohi puszta. Zára.
Kép. IV. Béla haza• térése. Községünk pusztulása.
Talaj lekötő, szűrő ké· pessége, hőmérséklete, beéredé se.
Fagy munkája. T rá• gya korhadása.
.:!! ...... ~
:'!
o
4
A tanit.is anyag.ín.1k részlctezése Osszdoglaló ismétlés
A b.1ktériumok szercpe, káros és h.1sz nos voltuk. Szaporodásuk.
-
l
= ~
= ~ ~
~
2
-
4 -
l
A termőtalaj szerkezcte és élete. Morzsalékos talaj: giliszták, bakter. munkája. Sziktalajok és javítása. Vakszik és sóstala jok.
Tiszántulon legnagyobb r.vakszik, Duna• Tisza köze sós szikes
Iskola szikjavitása. Mész, pormárgávaL Mész hiány vizsgálat.
HoJ.!y bánunk a vemhes állatok•
Az állatok vernhességi ideje és az ellési idő kiszámítása.
Az iskola istállójának bemutatása.
-
2 kal? T a karm., itatás, mozgás, sza= bad levegő.
..... ... . . .l\\:O~IDAJA, ... . . . . KO.!\'\:\
ABI..\KA JA.l\Os es ·I·IH.l'i(
U\ONilYOS, FOTJilB 8.
legelő
főttek.
szőlők?
A kút vize tiszta, szagta• lan. Mész hiá• nyos.re a föl• delek?
-
