ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER

TERVEZET

Szám: 1276-1/2007-SZMM

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről

Budapest, 2007. január

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A Roma Integráció Évtizede Program célja A Roma Integráció Évtizede Program elsődleges célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához. A Roma Integráció Évtizede Program a nemzeti roma stratégiák kialakítását, összehangolását, akciótervek kidolgozását és azok megvalósulásának ellenőrzését, a romaügy iránti nagyobb figyelmet és elkötelezettséget jelenti. A Roma Integráció Évtizede Program és az ún. Stratégiai Tervek A Roma Integráció Évtizede Program (a továbbiakban: Program) nyolc közép- és kelet-európai ország (Horvátország, Bulgária, Románia, Macedónia, Csehország, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Magyarország) összefogásával létrejött nemzetközi együttműködés, amelynek eredményeként a részt vevő egyes országok – a közösen megfogalmazott keretek között – maguk alakítják ki a Program időszakára vonatkozó Stratégiai Tervüket. A stratégiai tervek egységes módszertan alapján készülnek, de az általános, átfogó célokon túl tartalmazniuk kell konkrét, pénzügyileg alátámasztott célprogramokat, és az ezekhez rendelt indikátorokat is. A célprogramok elsősorban területi (hátrányos helyzetű térségek, települések kijelölése) és szociális szempontok (pl. hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség stb.) – illetve ezek metszete – alapján határozzák meg a legfontosabb intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosíthatják a roma kisebbség valós társadalmi és gazdasági integrációját. A Program főként az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, illetőleg az egészségügy területére koncentrál. A szakpolitikai stratégiákban mindenhol meg kell jeleníteni az esélyegyenlőség, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét. A fejlesztések tervezése és megvalósítása során kiemelt figyelmet kell szentelni az alábbi szempontoknak: - a fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok ne növeljék a lakhatási és iskolai szegregációt;

2

- a forrásokhoz való hozzáférés feltétele legyen a lakhatási és iskolai szegregáció megszüntetése. A célprogramokban – a tervezés és a megvalósítás szintjein egyaránt – biztosítani kell a roma szakemberek részvételét, illetve ki kell építeni a roma szakemberekből álló hálózatokat, amelyek a döntéshozatali folyamatokban is részt tudnak venni. A Stratégiai Tervben megfogalmazott feladatok megvalósítását átlátható módon, a roma civil szervezetek bevonásával kell biztosítani annak érdekében, hogy a Program valóban egy befogadó, nyitott és rugalmas folyamat legyen. A magyar Stratégiai Tervet az előterjesztés 1. számú mellékletét képező OGY határozat-tervezet melléklete tartalmazza. Az OGY határozat meghatározza, hogy a Kormánynak – a Roma Integrációs Tanáccsal együttműködésben – kétéves intézkedési tervek kidolgozásával kell biztosítania a Program végrehajtását, majd ezen intézkedési tervek alapján szintén kétévente be kell számolnia az Országgyűlésnek. Annak érdekében, hogy a Kormány az OGY határozat-tervezetben az első kétéves intézkedési program elkészítésére nyitva álló 2007. május 31-ei határidőre e feladatának eleget tehessen, az előterjesztés 2. számú melléklete tartalmaz egy Korm. határozat-tervezetet is. Finanszírozás A Stratégiai Terv megvalósítása a résztvevő országok feladata és felelőssége, mely egyben azt is jelenti, hogy a feladatok pénzügyi hátterét a központi költségvetésből – a jelenlegi, gyakorlatilag 1995-től működő gyakorlatnak megfelelően az egyes szaktárcák fejezetében tervezett forrásokból – kell megteremteni. Emellett lehetőség van a hazai és nemzetközi adományozók pénzügyi támogatásainak igénybevételére. Kiemelten fontos feladat, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (illetve az operatív programokban) – forrásokat biztosítva – szerepeljenek a Programban, valamint a kétéves intézkedési tervekben megfogalmazott feladatok. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés elsősorban a kormányprogram „Roma kisebbség társadalmi integrációja” című fejezetben megfogalmazottakhoz kapcsolódik. Ez a fejezet ad iránymutatást a jogegyenlőség megteremtéséhez, a társadalmi egyenlőség kialakításához és a magyarországi romák gazdasági-kulturálispolitikai integrációjával összefüggő feladatok kormányzati szintű tervezéséhez, megvalósításához és értékeléséhez.

3

A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervben megfogalmazott célok és intézkedések kapcsolódnak továbbá a kormányprogram „Igazságos családtámogatás – Küzdelem a gyermekszegénység ellen” című fejezetében, a gyermekszegénység leküzdése érdekében megfogalmazott célkitűzésekhez is. III. Előzmények 2003. június 29-e és július 1-je között Budapesten került megrendezésre a “Romák a bővülő Európában - A jövő kihívása” című nemzetközi konferencia. A konferencián részt vett közép-és kelet-európai országok kormányfői kifejezték politikai elkötelezettségüket az iránt, hogy csökkentik a roma és nem roma lakosság életkörülményei között meglévő szakadékot. A Világbank és a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) képviselőivel közösen megállapodtak abban, hogy a 2005–2015 közötti időszakot a Roma Integráció Évtizedévé nyilvánítják. IV. Várható szakmai hatások A Stratégiai Terv, valamint az abban megfogalmazott feladatokra vonatkozó kétéves intézkedési tervek felgyorsítják a romák társadalmi integrációját és gazdasági helyzetének javulását. Rövidtávon hozzájárulnak a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentéséhez, hosszútávon pedig annak megszűntetéséhez; emellett elősegítik a társadalmi kohézió erősítését. V. Várható gazdasági hatások A Stratégiai Terv hozzájárul a roma lakosság gazdasági, szociális integrációjához, továbbá az életkörülmények javításával a mélyszegénységben élő roma lakosság számának csökkenéséhez valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentéséhez, hosszútávon pedig annak megszűnéséhez. A komplex beavatkozások (pl. aktív munkaerő-piaci intézkedések, infrastrukturális fejlesztések stb.) eredményeként a roma lakosság foglalkoztatottságának javulása várható, amely a jövedelmi helyzet emelkedésével a társadalmi státusz emelkedését is eredményezi. VI. Várható társadalmi hatások A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv elősegíti a romák társadalmi, kulturális és politikai integrációjának megvalósulását, a társadalmon belül kialakult ellentétek csökkentését és a társadalmi kohézió erősítését.

4

VII. Kapcsolódások Az előterjesztés más előterjesztéshez nem kapcsolódik.

HATÁROZATI

JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló kormány-előterjesztést, és 1. elrendeli az előterjesztés 1. számú mellékletét képező országgyűlési határozat javaslatának az Országgyűlés elé terjesztését; 2. az országgyűlési határozat javaslatának előadójául a szociális és munkaügyi minisztert jelöli ki; 3. elrendeli az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti kormányhatározattervezetnek a Kormány határozataként a Magyar Közlönyben az 1. pont szerinti országgyűlési határozattal egyidejűleg történő közzétételét.

1. számú melléklet a 1276-1/2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez

Az Országgyűlés …/2007. (…) OGY határozata a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről

Az Országgyűlés a magyarországi roma népesség sikeres társadalmi integrációjának elősegítésére, építve és számítva az állami és az önkormányzati szervek, az egyházak, a gazdasági élet szereplői, a helyi közösségek és a civil szerveződések együttműködésére, a következő határozatot hozza: 1. Az Országgyűlés elfogadja a jelen határozat mellékletét képező, a „Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv” című stratégiai programot (a továbbiakban: Stratégiai Terv). 2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy tevékenységében érvényesítse a Stratégiai Tervben elfogadott célkitűzéseket és – a Roma Integrációs Tanácscsal együttműködésben – kétéves intézkedési tervek keretében dolgozza ki a Stratégiai Terv végrehajtása érdekében szükséges kormányzati intézkedéseket, továbbá azok teljesítéséről kétévente, május 31-éig készítsen jelentést az Országgyűlés részére. 3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a 2007-2008. évekre szóló kormányzati intézkedési tervet a feladatok, a felelősök és a szükséges források meghatározásával legkésőbb 2007. május 31-éig dolgozza ki. 4. Jelen határozat a közzététele napján lép hatályba.

ROMA INTEGRÁCIÓ ÉVTIZEDE PROGRAM

STRATÉGIAI TERV

MAGYARORSZÁG

Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv

Tartalomjegyzék 1. A Roma Integráció Évtizede Program háttere, általános céljai és a Stratégiai Terv ......................................................................................2 1.1 A Roma Integráció Évtizede Program háttere......................................................... 2 1.2 A Roma Integráció Évtizede Program általános célja............................................. 2 1.3 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve ......................................... 2 1.4 A Stratégiai Tervben meghatározott intézkedések finanszírozási lehetőségei..... 3 1.5. A közvélemény formálása a Roma Integráció Évtizede Program során............. 4 1.6. A kultúra és a sport szerepe a közösségépítésben .................................................. 5

2. A Roma Integráció Évtizede Program, Stratégiai Terv...................6 2.1 Az oktatás területére vonatkozó feladatok................................................................ 6 2.2 A foglalkoztatás területére vonatkozó feladatok.................................................... 11 2.3 A lakhatás területére vonatkozó feladatok.............................................................. 16 2.4 Az egészségügy területére vonatkozó feladatok..................................................... 19

3. Programokon átívelő célterületek ..................................................22 3.1 A jogegyenlőség érvényesítése .................................................................................. 22 3.2 Roma nők esélyegyenlőségének megteremtése ...................................................... 25

4. Egyéb szempontok .........................................................................28 4.1 Jó gyakorlatok összegyűjtése és beépítése a programokba................................... 28 4.2 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervben meghatározott intézkedések, programok monitoring rendszere .......................................................... 28 4.3 Az adatok szerepe a Roma Integráció Évtizede Programban ............................. 28

1


1. A Roma Integráció Évtizede Program háttere, általános céljai és a Stratégiai Terv 1.1 A Roma Integráció Évtizede Program háttere A 2003. június 29. és július 1. között Budapesten megrendezett “Romák a bővülő Európában, a jövő kihívásai” című nemzetközi konferencián részt vett közép- és keleteurópai országok (Horvátország, Bulgária, Románia, Macedónia, Csehország, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Magyarország) kormányfői kifejezték politikai elkötelezettségüket a roma és nem roma lakosság életkörülményei között meglévő szakadék csökkentése iránt. A Világbank és a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) képviselőivel közösen abban állapodtak meg, hogy a 2005–2015 közötti időszakot a Roma Integráció Évtizedévé nyilvánítják.

1.2 A Roma Integráció Évtizede Program általános célja A Roma Integráció Évtizede Program célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját, egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához. A Roma Integráció Évtizede Program a nemzeti roma stratégiák kialakítását, összehangolását, akciótervek kidolgozását és azok megvalósulásának ellenőrzését, a romaügy iránti nagyobb figyelmet és elkötelezettséget jelenti. •

• •

A résztvevő országok a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) folyamán saját gazdaság- és szociálpolitikájukkal összhangban tervezik és valósítják meg roma integrációs politikájukat, elősegítve ezzel a roma lakosság társadalmi integrációs folyamatát. Célprogramokat terveznek meg, amelyekben - a tervezés és a megvalósítás szintjein egyaránt - biztosítják a roma szakemberek részvételét, illetve kiépítik azokat a roma szakemberekből álló hálózatokat, amelyek a döntéshozatali folyamatokban is részt tudnak venni. Stratégiai Tervet készítenek el és hajtanak végre a kitűzött célok megvalósítására.. A közösen elfogadott célkitűzések megvalósítási folyamatát – a célprogramok logikája alapján - rendszeresen ellenőrzik (monitoring), a stratégiai terveket szükség szerint módosítják.

1.3 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve A RIÉP-ben közösen megfogalmazott keretek között az egyes országok maguk alakítják ki a 2005-2015 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervüket, amelyek a program folyamán meghatározzák a legfontosabb célokat és feladatokat. A tervek egységes módszertan alapján készülnek, de az általános, átfogó célokon túl tartalmazniuk kell konkrét, pénzügyileg alátámasztott célprogramokat, és az ezekhez rendelt indikátorokat is. A célprogramok elsősorban területi (hátrányos helyzetű térségek, települések kijelölése) és szociális szempontok (pl. hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, stb.) – illetve ezek metszete - alapján határozzák meg a legfontosabb intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosíthatják az egyes országokban a legszegényebbek – köztük nagy arányban romák - valós társadalmi és gazdasági integrációját.

2


A szakpolitikai stratégiákban mindenhol meg kell jeleníteni az esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés elvét, ez segíthet a romák érdekeinek hatékonyabb érvényesítésében. A fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor elengedhetetlen, hogy az érintettek (különös tekintettel az önkormányzatokra) kiemelt figyelmet szenteljenek az alábbi szempontoknak: ¾ A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok ne növeljék a lakhatási és iskolai szegregációt. ¾ A forrásokhoz való hozzáférés feltétele legyen a lakhatási és iskolai szegregáció megszüntetése. Jelen Stratégiai Terv előzménye a kormányzati teendőket a 2004-2006 közötti időszakra megfogalmazó, a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat. A Stratégiai Terv egy a tízéves program koncepcionális keretét adó stratégia; mely a RIÉP prioritási területeinek (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), és az azokon átívelő horizontális szempontoknak (az egyenlő bánásmód érvényesítése; a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítása; monitoring) megfelelően határoz meg célfeladatokat, mutatókat és intézkedéseket. Az Országgyűlés a Stratégiai Tervben megfogalmazott célfeladatok megvalósítása érdekében szükségesnek tartja, hogy a Kormány – a Roma Integrációs Tanáccsal együttműködésben – kétéves intézkedési tervek keretében konkrét, ellenőrizhető intézkedéseket határozzon meg. Civil Egyeztető Fórum A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervben és a kétéves intézkedési tervekben megfogalmazottak előrehaladásáról kétévente – központi vagy regionális szinten – Civil Egyeztető Fórumot kell szervezni. A Fórum feladata, hogy megvizsgálja a Roma Integráció Évtizede Program előrehaladását, a Stratégiai Terv végrehajtását, illetve szükség szerint javaslatot tegyen annak módosítására. Kommunikáció A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről és annak előrehaladásáról – építve az elektronikus információs technológiában rejlő lehetőségekre – folyamatosan tájékoztatni kell a közélet és a civil szféra képviselőit. Az Országgyűlés fontosnak tartja továbbá a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok és közösségi házak közvetítő szerepének fejlesztését. A program kommunikációjának egyik központi elemeként az Országgyűlés szükségesnek tartja egy olyan internetes honlap kialakítását, amelyen keresztül elérhetőek a Roma Integráció Évtizede Program alapdokumentumai, illetőleg amely képes arra, hogy fórumként szolgáljon az állampolgárok és a Roma Integráció Évtizede Program koordinátorai közötti kommunikációban és lehetőséget teremt a példaértékű gyakorlatok összegyűjtésére és terjesztésére.

1.4 A Stratégiai Tervben meghatározott intézkedések finanszírozási lehetőségei A RIÉP keretében kidolgozott Stratégiai Tervek megvalósítása a résztvevő országok feladata és felelőssége. A Stratégiai Tervekben szereplő feladatok pénzügyi hátterét központi költségvetésből kell megteremteni, ezért minden évben a költségvetési tárgyalások folyamán 3


kiemelt figyelmet kell szentelni a romák társadalmi integrációját elősegítő, felgyorsító Roma Integráció Évtizede Program feladatainak. Az Országgyűlés kiemelten fontosnak tartja, hogy a nemzeti fejlesztési tervekben (illetve operatív programokban) – forrásokat biztosítva – szerepeljenek a RIÉP-ben és a kétéves intézkedési tervekben megfogalmazott feladatok.

1.5. A közvélemény formálása a Roma Integráció Évtizede Program során A média szerepe az előítéletek csökkentésében és a reális cigányság-kép kialakításában A romákról alkotott hiteles kép kialakításában, a sztereotípiák megváltoztatásában kulcsszerepe van a médiának. Az írott és elektronikus sajtóban ösztönözni kell a romák társadalmi integrációját elősegítő, sikeres helyi kezdeményezések, folyamatok bemutatását. A médiában helyet kell biztosítani azoknak a híreknek, amelyek témája a roma közösségek, szervezetek részvétele települések, térségek közéletében, azok fejlesztésében. Fel kell mutatni azokat a példákat, amelyek a roma vezetők, vállalkozók, értelmiségiek saját közösségük és az egész társadalom iránti elkötelezettségét tükrözik. Célszerű bemutatni olyan helyzeteket, amelyek segítik az embereket abban, hogy mások nehézségeit, valamint a különféle élethelyzetekben jelentkező konfliktusszituációkat megértsék. El kell érni, hogy a cigány újságírók és közszereplők rendszeresen megjelenjenek a közszolgálati és kereskedelmi televíziók nem kisebbségi műsoraiban is. Az állami és kereskedelmi csatornák műsorterveiben kiemelt hangsúllyal kell kezelni a roma területet és annak folyamatos finanszírozását. A roma művészek, értelmiségiek értékteremtése A roma kultúra szokás- és hagyományrendszerét meg kell ismertetni a társadalom széles köreivel itthon és külföldön egyaránt. A többségi társadalomban tudatosítani kell, hogy a roma értelmiségiek, írók, költők, zenészek és képzőművészek milyen értékekkel járultak hozzá a nemzeti és egyetemes kultúrához. Párbeszéd és együttműködés az előítéletek csökkentése érdekében Figyelmet kell fordítani arra, hogy a központi, regionális és helyi hatóságok nyitottabbak legyenek a roma szervezetekkel és családokkal való párbeszédre. A közvélemény pozitív változását a közintézmények példamutatása is elősegítheti. A fiatalok kialakulatlan vagy nem szilárd értékrendjük miatt befolyásolhatóbbak az általánosító, egyszerűsítő sztereotípiákkal szemben. Ezért elsősorban az oktatás keretén belül, de egyéb lehetőségek – pl. közös egyházi és világi programok, ünnepségek, sportolási lehetőségek stb. – biztosításával is elő kell segíteni a roma és nem roma fiatalok közeledését, minél több alkalmat adva arra, hogy egymást jobban megismerjék. A mindennapi életben előforduló diszkrimináció csökkentése, megelőzése A mindennapi életben előforduló diszkriminációs esetek csökkentése érdekében, a jogsérelmek dokumentálása és kivizsgálása mellett egyre nagyobb súlyt kell helyezni a közszolgálati médiában, s általában a közvélemény-formálásban a cigányság – mint a társadalom része iránti szolidaritás kialakítására. Világossá kell tenni a többségi társadalom számára, hogy senkinek sem állhat érdekében a romák peremhelyzetének fenntartása. A bűnüldöző szerveknek a cigány kisebbséggel szembeni gyakran bírált viszonyában szükség van a már megindult szemléletváltás

4


következetes továbbvitelére. A diszkrimináció visszaszorítása érdekében élni kell mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás, mind pedig a mindennapi politikai kultúra fejlesztésének eszközeivel. Az egyházak szerepének növelése A cigányokat érő diszkrimináció elítélésére, a rendkívül nehéz helyzetben élő sokgyermekes családok iskoláztatási és lakásgondjai iránti megértésre, a társadalmi segítség, adakozás intézményes formáinak kialakítására, az egyházak eddiginél nyíltabb és rendszeresebb munkájának megszervezésére meg kell nyerni az egyházakat és a híveket.

1.6. A kultúra és a sport szerepe a közösségépítésben A roma kultúra az egyetemes kultúra része. A kultúra híd szerepét tölti be a többség és a kisebbségek, valamint a nemzetek között. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani kulturális értékeink megőrzésére, ápolására és támogatására. Létre kell hozni a roma kultúra értékeit őrző és közzé tévő intézményeket, s biztosítani kell folyamatos működtetésüket. A roma kulturális értékek méltó módon történő bemutatása érdekében fontos egy olyan kulturális központ létrehozása, amely magában foglalja az első roma színházat, múzeumot, galériát, könyvtárat, koncerttermet, helyet biztosít Magyarország első roma rádiójának, valamint lehetőséget biztosíthat a megvalósítás előtt álló roma televízió stúdiójának. A kulturális centrum alkalmas színtere lehet a roma kulturális közösségi életnek. Ez az intézmény európai szinten is egyedülálló és mintaértékű lehet, amellyel nyithatunk az Európai Unió felé. Továbbá megoldásra vár a roma zenészek helyzete, amely nemcsak kulturális, hanem foglalkoztatáspolitikai kérdés is. Szükséges, hogy a közigazgatási rendszeren belül a roma kultúrára szánt kormányzati források tervezett és ellenőrizhető formában kerüljenek felhasználásra. A sport évezredek óta összeköt kultúrákat és nemzeteket, ezért nagyon fontos, hogy a romák minél több sportágban vegyenek részt. (E tekintetben ki kell emelni a cigány labdarúgó válogatott eredményeit). Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy minél több sportágban, a klubok utánpótlás nevelésében roma gyermekek lehetőséget kapjanak. Ennek elérése érdekében az általános iskolai rendszerben nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekek mozgáskultúrájának és sportolási lehetőségének elősegítésére. Az iskoláknál történő kiválasztás, valamint jelentkezés alapján biztosítani kell a nagy múltú sportklubokba való felvétel lehetőségét, és szakirányú végzettségű edző közreműködésével a sportolást.

5


2. A Roma Integráció Évtizede Program, Stratégiai Terv 2.1 Az oktatás területére vonatkozó feladatok Cél: Az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció, (az összes szegregált iskolai osztály és iskola megszüntetése), a romák képzettségi szintjének emelése. Célfeladatok: 1. Egyenlő színvonalú oktatáshoz való hozzáférés biztosítása a roma gyermekek számára a közoktatásban. 2. Minden hátrányos helyzetű gyermek számára az óvoda igénybevételi lehetőségének megteremtése; férőhelyek bővítése, a hátrányos helyzetű gyerekek kötelező felvétele az óvodákba, az ingyenes étkezés biztosítása a rászorulóknak. 3. Az indokolatlanul fogyatékosnak minősített gyerekek felkutatása és visszahelyezése az általános tantervű osztályokba. 4. A magántanulóvá nyilvánítás ne lehessen a szegregáció eszköze. A magántanulókra vonatkozó feltételrendszer pontosítása, adott esetben szigorítása. 5. Anti-diszkriminációs elemek kialakítása és továbbfejlesztése a közoktatásban. 6. A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli alternatív módszerek elterjesztése és a hátrányos helyzetű fiatal felnőttek közoktatásba és/vagy alternatív oktatásba való bekapcsolódásának ösztönzése. 7. Az érettségit adó középiskolába való bejutás minél magasabb arányban való biztosítása, mind a szakképzést nyújtó, de érettségit nem adó szakképző iskolák elvégzése után, mind pedig közvetlenül az általános iskola után. 8. Kiegyenlítő (régebbi terminológia szerint: pozitív diszkriminációs) intézkedések bevezetése és továbbfejlesztése a felsőoktatásban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bejutásának és bennmaradásának biztosítása érdekében. 9. A Nemzeti Alaptanterv előírásának megfelelően meg kell teremteni a helyben élő kisebbségek kultúrájának oktatását, ahol roma lakosság él, ott minden tanuló számára kötelező legyen a roma kultúra, népismeret oktatása a kötelező órák között. 10. Az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összefüggésben tett magyar vállalások kiterjesztése a cigány (romani és beás) nyelvekre. 11. Roma pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, óvónők minél nagyobb számban történő képzésének és alkalmazásának elősegítése. Mutatók: • A szegregált oktatásban résztvevő gyerekek száma. • A jelenleg – férőhely miatt – óvodába nem járó gyerekek száma, közülük a hátrányos helyzetűek száma. • Az indokolatlanul fogyatékossá minősített gyerekek száma az eltérő tantervű osztályokban, sikeres re-integrációjuk az általános tantervű iskolákba. • A magántanulók száma. • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a magántanulók között. • Az oktatás területén történő diszkriminációs esetek száma, ezek feltárásának, az azokkal kapcsolatos különféle jogorvoslati kérelmek és eljárások száma. • Az iskolarendszerből kimaradó diákok száma, közülük a hátrányos helyzetűek száma. 6


• Tanoda típusú programot folytató intézmények és az ott szolgáltatásokat igénybe vevő diákok száma. • Az iskolarendszerből kimaradó diákok száma, az érettségit adó iskolába járó és ott érettségit szerző diákok összlétszáma és aránya, közülük a hátrányos helyzetűek száma és aránya. • A felsőoktatásban résztvevő hátrányos helyzetű hallgatók száma. • A roma népismeret oktatásában résztvevő iskolák száma és aránya az összes olyan iskolán belül, ahol ezt a Nemzeti Alaptantervnek megfelelően tanítani kellene. • A szakképzést előkészítő évfolyamon résztvevő és a munkaerőpiac által preferált szakmákat elsajátított hátrányos helyzetű fiatalok száma.

1. célfeladat Egyenlő színvonalú oktatáshoz való hozzáférés biztosítása a roma gyermekek számára a közoktatásban. Az első célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: •

Az integrációs és képesség-kibontakoztató normatívákat igénylő iskolák számának növelése. • Az iskolák közötti illetve a térségi szegregáció csökkentése, hosszú távon megszüntetése. • Az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése, a magyarországi közoktatási intézményekben felismert szegregációs formák felszámolásának elősegítése. • A közoktatásban tanuló gyermek részére a kisebbségi kultúráról szóló tananyag (pl. roma népismeret) elérhetővé tétele. • Meg kell vizsgálni a közel 50 „gettóiskolában” 1 (ahol a roma gyermekek aránya 80% fölötti) folytatott pedagógiai, oktatási program hatékonyságát, feltárni a szegregáció megszüntetésének lehetőségeit. • Meg kell vizsgálni, hogy mely állami támogatások, normatívák járulnak vagy járulhatnak hozzá közvetve a leghátrányosabb helyzetű tanulók szélsőséges iskolai diszkriminálásához (pl. ún. „bejáró-normatíva”), és megvizsgálni ezek leépítésének vagy újraszabályozásának lehetőségét.

2. célfeladat Minden hátrányos helyzetű gyermek számára az óvodáztatás lehetőségének megteremtése; férőhelyek bővítése, a hátrányos helyzetű gyerekek kötelező felvétele az óvodákba, az ingyenes étkezés biztosítása a rászorulóknak. A második célfeladat eléréséhez szükséges intézkedés:

Azokon a településeken, ahol jelenleg is működik óvoda, és ahol az óvodáskorú gyerekek összlétszáma 15 fő fölött van, állampolgári jogon járjon a lakóhelyen történő óvodáztatás lehetősége. Ahol a gyereklétszám a következő 5 éven belül legalább 3-ban a fenti határ alá csökken, az intézményt meg kell szüntetni. Azokon a településeken, ahol a létszám ezt a határt az előreszámítások szerint a következő 5 év közül legalább 3-ban eléri, újra be kell 1

Havas Gábor - Liskó Ilona: Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában című kutatás alapján

7


indítani az óvodai szolgáltatást.

3. célfeladat Az indokolatlanul fogyatékosnak minősített gyerekek felkutatása és visszahelyezése az általános tantervű osztályokba, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, állami nevelésbe vett gyermekek körében. A harmadik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • • •

Csökkenjen az indokolatlanul fogyatékossá minősített gyermekek száma, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, állami nevelésbe vett gyermekek körében. A közoktatási reform megvalósításával párhuzamosan gondoskodni kell arról, hogy biztosított legyen a független, pedagógiai, diagnosztikai, szakértői tevékenység. A normál tantervű iskolai osztályokba visszahelyezett gyermekek oktatásának támogatására speciális mentorrendszert kell felállítani.

4. célfeladat A magántanulóvá nyilvánítás ne lehessen a szegregáció eszköze. A feltételrendszer pontosítása, adott esetben szigorítása. A negyedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • •

A magántanulóvá nyilvánítás szigorítása. Az alapfokú oktatási rendszerből kimaradtak számára speciális képzési programok indítása.

5. célfeladat Anti-diszkriminációs elemek kialakítása és továbbfejlesztése a közoktatásban. Az ötödik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedés:

A már megvalósult és kialakítás alatt álló jogszabályi keret és lehetőségek alapján az etnikai vagy más alapokon megvalósuló diszkrimináció felismerése, majd a legcélravezetőbb jogi segítségnyújtás megtalálása.

6. célfeladat A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli alternatív módszerek elterjesztése és a hátrányos helyzetű fiatal felnőttek közoktatásba és/vagy alternatív oktatásba való bekapcsolódásának ösztönzése A hatodik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • •

A hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikeressége érdekében minél több tanoda indítása és hosszú távú finanszírozásának megteremtése A tanoda programban (pályázat: NFT HEFOP 2.1.4.) részt venni szándékozó civil egyesületek, alapítványok megkeresése

8


• • •

Szülőkkel kialakítandó, együttműködésre alapozott, a gyermek tanulását első helyre állító szülői szemlélet formálása A fiatal felnőttek közoktatásban való részvétele érdekében (esti, levelező középfokú oktatás) átfogó kampány indítása, valamint ennek érdekében elősegítő/megalapozó iskolarendszeren kívüli oktatási módszerek ösztönzése Ösztönözni kell az oktatási és kulturális intézmények együttműködését, a közművelődés szerepének erősítését a hátrányos helyzetű és roma gyerekek és fiatalok képességkibontakoztatása, kompetencia-fejlesztése érdekében.

7. célfeladat Az érettségit adó középiskolába való bejutás minél magasabb arányban való biztosítása, mind a szakképzést nyújtó, de érettségit nem adó szakképző iskolák elvégzése után, mind pedig közvetlenül az általános iskola után. A hetedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• Az „Útravaló” Ösztöndíj Program finanszírozási feltételeinek megteremése az éves költségvetésben. • Az „Útravaló” Ösztöndíj Program által támogatott diákok iskolai sikerességének biztosítása. • Az „Útravaló” Ösztöndíj Programba bevont hátrányos helyzetű gyermekek számának növelése.

8. célfeladat Kiegyenlítő (régebbi terminológia szerint pozitív diszkriminációs) intézkedések bevezetése és továbbfejlesztése a felsőoktatásban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bejutásának és bennmaradásának biztosítása érdekében. A nyolcadik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• Az esélyteremtő intézkedések megerősítése a felsőoktatásban. • A felsőoktatásba bekerült hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi sikerességének segítése, monitorozása.

9. célfeladat A roma népismeret és kultúra oktatásának horizontális megjelenítése az oktatásban. A kilencedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• A helyben élő kisebbségek kultúrájának oktatását elősegítő program kidolgozása. • Az iskoláknak szakmai és anyagi segítségnyújtás a kisebbségi kultúra oktatásához a tantervek és oktatási anyagok kidolgozásához, megjelentetéséhez és terjesztéséhez. • Hosszú távon központilag kerüljön kidolgozásra és az egyes tantárgyak esetében kötelezően felhasználásra a multikulturális elemeket tartalmazó tananyag. 9


10. célfeladat Az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összefüggésben tett magyar vállalások kiterjesztése a cigány (romani és beás) nyelvekre. A tizedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

Az érintett tárcák intézkedési tervet készítenek a képzéseikben és feladataik ellátása során a cigány nyelv használatának biztosításához szükséges intézkedések megtételéről.

11. célfeladat Roma pedagógusok, pedagógia asszisztensek, óvónők minél nagyon számban történő képzésének és alkalmazásának elősegítése A tizenegyedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• A roma pedagógusok számának növelése az oktatási rendszer minden szintjén. • A pályaelhagyó roma pedagógusok ösztönzése a pedagógusi munka irányába. • Speciális anyagi és nem anyagi ösztönzéssel, pályaorientációs eszközök segítségével növelni kell a felsőoktatásban a roma hallgatók számát a tanári, óvópedagógusi szakokon. • Megteremteni az anyagi és szervezeti feltételeit annak, hogy a tanárnak, óvodapedagógusnak készülő roma főiskolai, egyetemi hallgatókat pedagógiai asszisztensként lehessen alkalmazni.

10


2.2 A foglalkoztatás területére vonatkozó feladatok Cél: A romák munkaerő-piaci integrációjának elősegítése képzéssel, átképzéssel, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése. Célfeladatok: 1. Bér,- illetve járuléktámogatással és/vagy egyéb aktív eszköz-támogatással növelni kell a tartósan munkanélküliek és a leghátrányosabb térségekben élők foglalkoztatási esélyeit; melynek keretében külön figyelmet kell fordítani a romák foglalkoztatási helyzetének javítására is. 2. A munkaügyi szervezet humánszolgáltatásihoz való hozzáférés érdekében erősíteni szükséges a roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózatot. 3. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a közigazgatásban, közszolgáltatásban foglalkoztatott romák száma növekedjen. 4. Elő kell segíteni a foglalkoztatással egybekötött képzések feltételeinek megteremtését (pl. a „második esély” iskolák, tranzit foglalkoztatás által), annak érdekében, hogy javuljanak az iskolarendszerű valamint a szakképzésből lemorzsolódott hátrányos helyzetű fiatalok, köztük nagy számban előforduló romák, munkaerő-piaci esélyei. 5. A közmunkaprogramok tervezése és végrehajtása során a programhoz illeszkedő képzéssel is javítani kell a résztvevők munkaerő-piaci pozícióját, segíteni szükséges az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket. Emellett ösztönözni kell az olyan közhasznú és közcélú munkaprogramok indítását is, melyeket követően javulnak a résztvevők elsődleges munkaerőpiacra történő bekerülésének esélyei. 6. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzései során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hátrányos helyzetű munkavállalókat nagy számban/arányban foglalkoztató munkaadók és munkavállalók tájékoztatására, a törvényes foglalkoztatás elősegítése érdekében. 7. A kis- és középvállalkozások fejlesztése során kiemelt figyelmet kell szentelni és speciális eszközöket kell kifejleszteni a leghátrányosabb helyzetű térségekben zajló programokra, illetve biztosítani kell a tartósan munkanélküliek (közük nagy számban romák) önfoglalkoztatóvá válását elősegítő eszközöket. 8. Foglalkoztatást elősegítő központi és decentralizált komplex programokat kell megvalósítani elsődlegesen a hátrányos helyzetű kistérségekben élő romák foglalkozatási helyzetének javítása érdekében, a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és más társadalmi szervezetekkel együttműködve. 9. A romákat érintő munkaerő-piaci diszkrimináció visszaszorítása érdekében az állami és civil jogvédő intézmények, valamint a munkaügyi szervezetek közti együttműködés erősítése. Külön figyelmet kell szentelni annak, hogy a romákkal foglalkozó szervezetek és az állami intézményrendszer antidiszkriminációs jelzőrendszerként is működjenek. Mutatók: • A tartós álláskeresők, pályakezdő álláskeresők száma, lehetőség szerint a roma álláskeresők becslésen alapuló számának feltüntetésével a munkaügyi szervezet becsült adatai alapján. • Képzettségi, szakképzettségi szint a roma álláskeresők körében (munkaerő-piaci képzésben, felnőttképzésben résztvevők becsült száma). • A bér- és járuléktámogatással foglalkoztatott korábbi álláskeresők száma, közülük az ilyen roma programokban részt vettek és a kötelező időn felüli továbbfoglalkoztatottak száma.

11


1. célfeladat Bér,- illetve járuléktámogatással és/vagy egyéb aktív eszköz-támogatással növelni kell a tartósan munkanélküliek és a leghátrányosabb térségekben élők foglalkoztatási esélyeit; melynek keretében külön figyelmet kell fordítani a romák foglalkoztatási helyzetének javítására is. Az első célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• Növelni a bér- és járuléktámogatással foglalkoztatott munkavállalók számát, illetve az ilyen foglalkoztatási programok számát. • Biztosítani kell azokat a feltételeket (pl. felnőtt- és szakképzés bekapcsolása), amelyek elősegítik, hogy a bér- és járuléktámogatással megvalósuló foglalkoztatási programok keretében a legrászorultabbak munkaerőpiaci esélyei valóban javuljanak. • A romákkal szembeni megkülönböztetés ellen hatékony eszközökkel kell fellépni a bér- és járuléktámogatással megvalósuló foglalkoztatási programok során.

2. célfeladat A munkaügyi szervezet humánszolgáltatásihoz való hozzáférés érdekében erősíteni szükséges a roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózatot. A második célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• Meg kell teremteni a roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózat fenntartásának és fejlesztésének (pl. képzés) feltételeit. Ezzel biztosítható, hogy javul a romák munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférése. • A roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózat közreműködésével biztosítani kell a munkaügyi szervezetek munkatársai képzésének diszkriminációs joganyaggal történő kiegészítését a diszkriminációs esetek felismerése és megfelelő kezelése érdekében. • A menedzseri hálózat munkatársai a civil szervezetekkel és a cigány kisebbségi önkormányzatokkal együttműködve nyújtsanak tájékoztatást az érintetteknek a munkaügyi szervezet humánszolgáltatásaival kapcsolatban. Ezen szervezetek folyamatos kapcsolattartással biztosítsák, hogy a roma inaktív munkavállalók bekerüljenek a munkaügyi nyilvántartásba.

3. célfeladat Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a közigazgatásban, közszolgáltatásban foglalkoztatott romák száma növekedjen. A harmadik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• A közszféra különböző szintjein a szakfeladatok és az adminisztráció területén lehetőleg minél több roma munkavállaló elhelyezkedését kell elősegíteni, az ehhez szükséges feltételek (pl. ösztöndíj) megteremtésével. • Elő kell segíteni a foglalkoztatásba ágyazott képzés és a más eszközök igénybevételét a közszférában dolgozó romák számának növelése érdekében. 12


4. célfeladat Elő kell segíteni a foglalkoztatással egybekötött képzések feltételeinek megteremtését (pl. a „második esély” iskolák, tranzit foglalkoztatás által), annak érdekében, hogy javuljanak az iskolarendszerű valamint a szakképzésből lemorzsolódott hátrányos helyzetű fiatalok, köztük nagy számban előforduló romák, munkaerő-piaci esélyei. A negyedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedés:

• A leghátrányosabb helyzetű térségekben meg kell teremteni a ”második esély” iskolák kialakításának és működtetésének feltételeit. • Ösztönző rendszereket kell kiépíteni a piaci szereplők foglalkoztatással egybekötött képzésekbe történő hatékony bevonására.

5. célfeladat A közmunkaprogramok tervezése és végrehajtása során a programhoz illeszkedő képzéssel is javítani kell a résztvevők munkaerő-piaci pozícióját, segíteni szükséges az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket. Emellett ösztönözni kell az olyan közhasznú és közcélú munkaprogramok indítását is, melyeket követően javulnak a résztvevők elsődleges munkaerőpiacra történő bekerülésének esélyei. Az ötödik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • •

•

A foglalkoztatási programokban résztvevő, megfelelő alapokkal rendelkező közmunkások számára meg kell teremteni a programhoz kapcsolódó szakmai jellegű képzésben való részvétel lehetőségét. A közmunkaprogramokhoz harmonikusan kapcsolódó képzési és más munkaerőpiaci eszközöket – beleértve a decentralizált eszközöket is – szükség szerint egymást kiegészítve célszerű alkalmazni. A közmunkaprogramhoz kapcsolódó képzés, és a támogatott foglalkoztatás céljai között meg kell jeleníteni a résztvevők későbbi vállalkozóvá válásának esélyét. A Foglalkoztatási Hivatal és a Közmunka Tanács kétévente vizsgálja meg a fejlesztés irányait, végezze el az esetleg szükséges módosításokat.

6. célfeladat Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzései során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hátrányos helyzetű munkavállalókat nagy számban/arányban foglalkoztató munkaadók és munkavállalók tájékoztatására, a törvényes foglalkoztatás elősegítése érdekében. A hatodik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: •

A munkavállalók és a hátrányos helyzetű munkavállalókat nagy számban foglalkoztató munkaadók számára olyan tájékoztató jellegű kiadványokat kell készíteni, melyek információt nyújtanak a hatályos munkajogi, munkabiztonsági 13


• •

szabályokról, az esetleges jogsértések esetén eljáró hatóságokról és résztvevő egyéb szervezetekről. Biztosítani kell az ezen kiadványokhoz – a munkaügyi központokban, kisebbségi önkormányzatokon keresztül, állásbörzéken és más szakmai fórumokon – való hozzáférést. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség évente készítsen beszámolót a területi munka során tapasztalt jogsértő esetekről, a hozott intézkedések kimeneteléről (színlelt szerződéssel történő alkalmazás – vállalkozás és megbízás – munkaszerződés nélküli foglalkoztatás; alaki, tartalmi hiányosságokkal kötött munkaszerződés).

7. célfeladat A kis- és középvállalkozások fejlesztése során kiemelt figyelmet kell szentelni és speciális eszközöket kell kifejleszteni a leghátrányosabb helyzetű térségekben zajló programokra, illetve biztosítani kell a tartósan munkanélküliek (közük nagy számban romák) önfoglalkoztatóvá válását. elősegítő eszközöket. A hetedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • • •

A leghátrányosabb helyzetű térségekben kiemelt finanszírozással kell működtetni a kis- és középvállalkozás fejlesztő programokat. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a vállalkozásfejlesztés összekapcsolódjon a tartósan álláskeresők önfoglalkoztatóvá válását elősegítő fejlesztésekkel. Biztosítani kell a vállalkozásfejlesztési és az önfoglalkoztatást elősegítő programokról és ezek feltételeiről szóló információkhoz való hozzáférést a tartósan álláskeresők, roma civil szervezetek és cigány kisebbségi önkormányzatok részére.

8. célfeladat Foglalkoztatást elősegítő központi és decentralizált komplex programokat kell megvalósítani elsődlegesen a hátrányos helyzetű kistérségekben élő tartósan álláskeresők (köztük nagy számban romák) foglalkozatási helyzetének javítása érdekében, a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és más társadalmi szervezetekkel együttműködve. A nyolcadik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: •

•

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezésében bonyolódó komplex munkaerőpiaci programokat, amelyek a tartósan álláskeresők, sok esetben speciálisan romák számára indulnak Az éves tervezés során kiemelt finanszírozással és lehetőleg rugalmas eszközökkel kell megtervezni. Csak azokban az esetekben létesüljenek kifejezetten romák számára kidolgozott foglalkoztatási programok, amelyekben speciálisan a romákat érő hátrányok (diszkrimináció, különösen alacsony iskolai végzettség stb.) feloldására van szükség. Minden egyéb esetben az a cél, hogy a roma munkanélküliek a nem

14


•

romákkal megegyező esélyekkel férjenek hozzá a munkaerő-piaci programokhoz, képzésekhez. Az eredményesebb együttműködés elősegítése, a munkaügyi szervezet szolgáltatásainak romákra történő fokozottabb kiterjesztése, a hatékonyabb programmegvalósítás érdekében a roma partnerszervezetekkel, cigány kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködés rendkívül fontos feladat.

9. célfeladat A romákat érintő munkaerő-piaci diszkrimináció visszaszorítása érdekében erősíteni kell az állami és civil jogvédő intézmények, valamint a munkaügyi szervezetek közti együttműködést. Külön figyelmet kell szentelni annak, hogy a romákkal foglalkozó szervezetek és az állami intézményrendszer antidiszkriminációs jelzőrendszerként is működjenek. A kilencedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • •

Meg kell teremteni a munkaügyi szervezetek és a civilek között azokat az információs és együttműködési csatornákat, amelyek elősegítik a munkerőpiaci diszkriminációs esetek feltárásának és kivizsgálásának feltételeit. Képzéséket kell indítani annak érdekében, hogy a roma civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok és a munkaügyi intézményrendszer antidiszkriminációs jelzőrendszerként is tudjanak működni.

15


2.3 A lakhatás területére vonatkozó feladatok Cél: A települési és térségi szegregáció nagyarányú csökkentése. Célfeladatok: 1. A telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi integrációját felgyorsító célprogramok megvalósítása. 2. A leghátrányosabb helyzetű, romák által sűrűn lakott térségek (amelyekben a telepek, telepszerű lakókörnyezetek megjelenése igen gyakori) komplex fejlesztése. 3. Meg kell teremteni a közszolgáltatások differenciált finanszírozásának feltételeit, amely garantálja a leghátrányosabb helyzetű térségekben, településeken működő ellátások kiemelt finanszírozását. 4. Az alacsony jövedelemmel (vagy jövedelemmel nem) rendelkezők bevonása a bérlakás- és szociális bérlakás-programba, az alacsony jövedelműek számára igénybe vehető lakáshitelkonstrukció kidolgozása. 5. A lakáscélú szociálpolitikai támogatás rendszerének rugalmas átalakítása, elsősorban a mobilitás lehetőségeinek megteremtése céljából. 6. A kilakoltatások megelőzésére, az adósságkezelésre és adósságelkerülésre szolgáló programok további fejlesztése. Mutatók: • A telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők száma. • A telepek, telepszerű lakókörnyezetek száma. • A vezetékes ivóvíz-szolgáltatás, csatornahálózat, egyéb közművek és az úthálózat fejlesztésének mértéke a romák által sűrűn lakott településeken, településrészeken. • A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mértéke a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők körében. • A már jelenleg is létező bérlakások száma és a további bérlakások iránti igény (az igényelt bérlakások becsült száma); ezeken belül a szociális bérlakások száma és a további igényel szociális bérlakások becsült száma. • A rezsi- és lakbértartozást felhalmozó háztartások száma, közülük a kilakoltatott háztartások száma. Az adósságkezelő programokban resztvett háztartások száma.

1. célfeladat A telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi integrációját felgyorsító célprogramok megvalósítása. Az első célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések

• A telepeken, telepszerű lakókörnyezetekben élők integrációját fejlesztési programok integrálása az önkormányzatok település- és terveibe. • A telepeken, telepszerű lakókörnyezetekben élők integrációját fejlesztési programok éves költségvetési forrásainak biztosítása. • A telepeken, telepszerű lakókörnyezetekben élők társadalmi

célzó komplex egyéb fejlesztési célzó komplex integrációjának 16


monitorozása.

2. célfeladat A leghátrányosabb helyzetű, romák által sűrűn lakott térségek (amelyekben a telepek, telepszerű lakókörnyezetek megjelenése igen gyakori) komplex fejlesztése. A második célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések

• Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív intézkedéseinek kialakításakor és megvalósításakor figyelembe kell venni a települési/társadalmi szegregáció által leginkább sújtott telepek, telepszerű lakókörnyezetek komplex problémáit. • Foglalkoztatási, oktatási, szociális, egészségügyi, és egyéb területeken egyidejűleg kell olyan programokat tervezni és végrehajtani, amelyek a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi integrációját eredményezik. • A fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy a forrásokhoz való hozzáférés feltétele legyen a lakhatási szegregáció csökkentése, illetve nem szabad a fejlesztésekkel az elkülönülést erősíteni.

3. célfeladat Meg kell teremteni a közszolgáltatások differenciált finanszírozásának feltételeit, amely garantálja a leghátrányosabb helyzetű térségekben, településeken működő ellátások kiemelt finanszírozását. A harmadik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések

• Meg kell határozni azokat a térségeket, ahol az alapvető közszolgáltatások kiépítettségének szintje rendkívül alacsony, és meg kell határozni azokat az alapellátásokat, amelyek a térségben élők számára nélkülözhetetlenek. • Biztosítani kell az alapvető szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést a leghátrányosabb helyzetű térségekben élők számára. • Ki kell alakítani a differenciált közszolgáltatás finanszírozás modelljét, amely lehetőséget ad a leghátrányosabb helyzetű térségekben működő szolgáltatások kiemelt finanszírozására.

4. célfeladat Az alacsony jövedelemmel (vagy jövedelemmel nem) rendelkezők bevonása a bérlakás- és szociális bérlakás-programba, az alacsony jövedelműek számára igénybe vehető lakáshitel-konstrukció kidolgozása. A negyedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések

• Hatékony bérlakás- és szociális bérlakás-építési program létrehozása, a megfelelő költségvetési háttérrel, az állam, az önkormányzatok és a magánszféra összefogásával. • A szociális bérlakásokhoz való hozzáférés legyen biztosított a valóban rászorulók részére. 17


• Meg kell teremteni a jogi és költségvetési lehetőségét annak, hogy a szociálpolitikai támogatást használt lakásra is 100%-ban lehessen felvenni. • A szociálpolitikai támogatást igénybe vevők korhatárának felemelése vagy kortól függetlenné tétele.

5. célfeladat A lakáscélú szociálpolitikai támogatás rendszerének rugalmas átalakítása, elsősorban a mobilitás lehetőségeinek megteremtése céljából. Az ötödik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések

• Át kell alakítani a lakáscélú szociálpolitikai támogatást, amely során a munkalehetőségek elérése céljából rugalmas lehetőségeket kell teremteni a mobilitásra, költözésre (pl. albérlet-támogatásként való felhasználás). • Meg kell erősíteni azokat az ellenőrző mechanizmusokat, amelyek megakadályozzák a lakáscélú szociálpolitikai támogatás felhasználását belvíz, árvíz vagy egyéb környezet-egészségügyi veszélynek kitett területen. • A szociális munka eszközeivel kísérni kell a lakáscélú szociálpolitikai támogatás igénybevételét.

6. célfeladat A kilakoltatások megelőzésére, az adósságkezelésre és adósságelkerülésre szolgáló programok további fejlesztése. A hatodik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések

• A kilakoltatások megelőzése, a kilakoltatással fenyegetettek adósságainak rendezése és érdekeik védelme a hatóságok, az önkormányzatok és az állam közös feladata legyen. • A rászorulók esetében a rezsi- és lakbértartozásokhoz kapcsolódó adósságkezelés megoldása.

18


2.4 Az egészségügy területére vonatkozó feladatok Cél: A romák egészségi állapotának javulása (2013-ra a születéskor várható élettartam növelése), az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása. Célfeladatok: 1. Az egészségügyi és szociális ellátásban a szabad kapacitások (betöltetlen állások) kihasználása érdekében ösztönző rendszer kialakítása a romák által sűrűn lakott területeken. 2. A romák egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételének megerősítése, a korábban megtett lépések továbbvitele 3. A roma szakemberek számának emelése nővér, védőnő, ápoló, orvos, szociális munkás szakmákban oktatási ösztönző programokkal, ösztöndíjakkal. 4. Az orvos- és egyéb megfelelő egészségügyi képzést folytató intézmények képzési rendjébe illeszthető multikulturális, előítélet-mentességet, valamint az anti-diszkriminációs gyakorlat megerősítését szolgáló programok kidolgozása és bevezetése 5. Erősíteni kell a helyi szintű együttműködést és kapcsolatot a roma lakosság és az ellátó rendszer között, harcolni kell a diszkrimináció közvetlen és közvetett formáival szemben. Fejleszteni kell a roma ügyfelek tudását és informáltsági szintjét az őket megillető emberi jogokról és az igénybe vehető szolgáltatásokról. 6. Olyan helyi szintű egészségmegőrző tervek kidolgozását kell elősegíteni, amelyek az adott roma közösség szükségleteit figyelembe veszik. Mutatók: • Orvosok, védőnők, ápolónők, szociális munkások száma a romák által sűrűn lakott területeken. • Regisztráltan orvosi ellátásban részesült esetek száma a roma lakosság körében. • Az egészségügyi szűrővizsgálatok száma a romák által sűrűn lakott területeken. • Az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő roma kliensek száma, a roma kliensek elégedettségi szintje a szolgáltatások tekintetében. • Diszkriminációra vonatkozó jelentett esetek alapján – a roma ügyfelek elégedettségi szintje. • Roma orvosok, védőnők, ápolónők, szociális munkások becsült száma. • Az orvos- és egyéb megfelelő egészségügyi képzést folytató intézmények képzési rendjébe illeszthető multikulturális, előítélet-mentességet, valamint az anti-diszkriminációs gyakorlat megerősítését szolgáló órákon résztvevő hallgatók aránya az adott képzésre járó összes hallgatóhoz képest.

1. célfeladat Az egészségügyi és szociális ellátásban a szabad kapacitások (betöltetlen állások) kihasználása érdekében ösztönző-rendszer kialakítása a romák által sűrűn lakott területeken. Az első célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• Szakmai és pénzügyi támogató ösztönző rendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken az egészségügyi alapellátás 19


teljes mértékben kiépített legyen. • Ösztönözni kell a kezdő háziorvosokat arra, hogy hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken élő roma lakosság egészségügyi ellátásában részt vegyenek.

2. célfeladat A romák egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételének megerősítése, a korábban megtett lépések továbbvitele. A második célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a hátrányos helyzetű csoportok, a romák hozzáférése az alapvető szűrővizsgálatokhoz biztosított legyen. • A szűrővizsgálatok szervezésekor figyelembe kell venni a roma népesség speciális szükségleteit, igényeit. • Szükséges a roma népesség szűrővizsgálatokon való megjelenésének monitorozása.

3. célfeladat A roma szakemberek számának emelése nővér, védőnő, ápoló, orvos, szociális munkás szakmákban, oktatási ösztönző programokkal, ösztöndíjakkal. A harmadik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• Ösztönző-rendszerrel és a felvételire való felkészítésben nyújtott segítséggel, valamint egyéb eszközökkel elősegíteni az orvos- és nővérképzésben résztvevő roma fiatalok számának növelését. • Roma orvosok és nővérek alkalmazásának elősegítése.

4. célfeladat Az orvos- és egyéb megfelelő egészségügyi képzést folytató intézmények képzési rendjébe illeszthető multikulturális, előítélet-mentességet, valamint az antidiszkriminációs gyakorlat megerősítését szolgáló programok kidolgozása és bevezetése. A negyedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: •

Az orvos- és egyéb megfelelő egészségügyi képzést folytató intézmények hallgatói számára kötelező multikulturális, előítélet-mentességről szóló, valamint antidiszkriminációs képzés bevezetése. • Az egészségügy egyes területein dolgozó szakemberek (háziorvosok, védőnők, stb.) kötelező továbbképzési rendszerébe illeszthető multikulturális, előítélet-mentességet, valamint az antidiszkriminációs gyakorlat megerősítését szolgáló programok kidolgozása és bevezetése. • Egészségügyi, higiénés, prevenciós felvilágosító és oktatóprogramok (nem pusztán egészségnevelési céllal) megtervezése és bevezetése a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma népesség részére.

20


5. célfeladat Erősíteni kell a helyi szintű együttműködést és kapcsolatot a roma lakosság és az ellátó rendszer között, harcolni kell a diszkrimináció közvetlen és közvetett formáival szemben. Fejleszteni kell a roma ügyfelek tudását és informáltsági szintjét az őket megillető emberi jogokról és az általuk igénybe vehető szolgáltatásokról. Az ötödik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: •

Mind a háziorvosi, mind pedig a kórházi betegjogi képviselők munkájában nagy figyelmet kell szentelni a roma ellátottak és az egészségügyi dolgozók közötti konfliktusok megelőzésére. A betegjogi képviselő munkájában lehetőséget kell teremteni arra, hogy előzetesen feltárja a lehetséges konfliktus helyzeteket, és ha lehet, orvosolja őket. • Meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, ahol a roma ellátottak információkat szerezhetnek az őket megillető jogokról, illetve a jogorvoslati lehetőségekről (információs kiadványok, tájékoztató fórumok, stb.). • Meg kell erősíteni az együttműködést az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálat és a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány között annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás során feltárt diszkriminatív esetek tapasztalatival minden együttműködő partner megismerkedhessen, illetve beépíthesse azokat a munkájába.

6. célfeladat Olyan helyi szintű egészségfejlesztő tervek kidolgozását kell elősegíteni, amelyek az adott roma közösség szükségleteit veszik figyelembe. A hatodik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • • •

A települési egészségtervek kidolgozásakor figyelembe kell venni a településen lakó roma közösség érdekéit, igényeit is. A telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élő emberek rendkívül hátrányos helyzetét figyelembe véve kell megteremteni azokat a közösségi színtereket, amelyek a település teljes lakossága részére nyújtanak lehetőséget a közösségi programokban. A roma közösséget képviselő civil szervezeteket és cigány kisebbségi önkormányzatokat be kell vonni az egészségfejlesztő tervek kidolgozásába.

21


3. Programokon átívelő célterületek 3.1 A jogegyenlőség érvényesítése Cél: A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése, az esélyegyenlőség elősegítése a jogérvényesítés során. Célfeladatok: 1. A romákat érintő diszkriminációs esetek feltárása és eredményes kezelése érdekében az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az érintett szaktárcák közötti együttműködés kialakítása, a már meglévő együttműködések megerősítése, valamint a rendszeres információátadás továbbfejlesztése. 2. Az elsősorban a foglalkoztatás, oktatás és egészségügy területén jelentkező, a romákat érintő diszkriminációs esetek kezelésében hatáskörrel rendelkező hatóságok és az ezen ügyekben eljáró más – civil és egyéb - szervezetek, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság közötti együttműködés erősítése. 3. A roma származással összefüggő diszkriminációs esetek feltárása, jogi segítség nyújtása (tanácsadás, peres képviselet) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózata (továbbiakban: Hálózat), valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyek Háza Hálózata útján. A megtett intézkedések különböző fórumokon történő ismertetése a társadalmi tudat formálása céljából. 4. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – a Hálózat működtetésében közreműködő szervekkel együtt – évente értékeli a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat továbbfejlesztésének szükségességét. 5. A feltárt diszkriminációs eseteknek a sérelmet szenvedett szempontjából leghatékonyabb kivizsgálása és a jogorvoslatot biztosító intézményekhez történő eljuttatása. 6. A diszkrimináció csökkentése érdekében az állami intézményrendszer mellett a romák jogi képviseletét ellátó civil szervezeteket támogatni kell. Az ehhez szükséges forrásokat az éves költségvetési törvényben kell biztosítani, illetve segíteni kell az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférést. Mutatók: • A feltárt és eredményesen kezelt diszkriminációs jogesetek száma. • A társadalmi befogadás és tolerancia szintje.

1. célfeladat A romákat érintő diszkriminációs esetek feltárása és eredményes kezelése érdekében az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az érintett szaktárcák közötti együttműködés kialakítása, a már meglévő együttműködések megerősítése, valamint a rendszeres információátadás továbbfejlesztése. Az első célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • •

Az egyes szaktárcáknál működő ügyfélszolgálatok tájékoztatása a diszkriminációs esetek kezelésével, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkájával kapcsolatban. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság a 22


•

•

tevékenységét érintő jogszabálytervezetek, jelentések előkészítésébe minden esetben bevonásra kerüljön. Egyes feladatkörükben érintett dekoncentrált közigazgatási szervek, minisztériumi területi szervek felkészítése a diszkrimináció felismerésére, a közszolgálati dolgozók közigazgatási képzésének a diszkriminációs joganyaggal történő kiegészítése, illetve a Twinning Light és a Grant projekt megvalósítása útján. Lehetővé kell tenni az Egyenlő Bánásmód Hatóság számára az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos, a nemzetközi szervezetek számára készülő jelentések elkészítésében történő közreműködését.

2. célfeladat Az elsősorban a foglalkoztatás, oktatás és egészségügy területén jelentkező, a romákat érintő diszkriminációs esetek kezelésében hatáskörrel rendelkező hatóságok és az ezen ügyekben eljáró más – civil és egyéb - szervezetek, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság közötti együttműködés erősítése. A második célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: •

•

•

Szakmai fórumok megrendezése más közigazgatási szervek, illetve szabálysértési hatóságok, így a fogyasztóvédelmi felügyelőségek, a munkaügyi-és munkabiztonsági felügyelőségek, az országos közoktatási értékelő és vizsgaközpont szervei, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság részvételével. Az Esélyek Háza Hálózata és az Egyenlő Bánásmód Hatóság közötti együttműködés keretében az Esélyek Háza a rendelkezésére álló eszközök igénybe vételével széles körű tájékoztatást nyújt az érintett hátrányos helyzetű csoportok, illetve a képviseletüket felvállaló helyi társadalmi és civilszervezetek számára az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igényérvényesítési lehetőségekről. E körben kiemelt figyelmet fordít az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtti fellépés lehetőségeinek ismertetésére; az Esélyek Háza Hálózat ügyfélfogadási lehetőség megteremtésével elősegíti a jogérvényesítés hatékony igénybevételét a hátrányos megkülönbözetés áldozatai számára. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szakmai képviseletet biztosít az Esélyek Háza Hálózata által - a diszkrimináció megelőzésében, feltárásában, a jog és érdekvédelemben érintett - állami, társadalmi és civil szervezetek részére szervezett konzultációkon, illetve szervezett keretek között az Esélyek Háza munkatársai részére képzéseket tart.

3. célfeladat A roma származással összefüggő diszkriminációs esetek feltárása, jogi segítség nyújtása (tanácsadás, okiratszerkesztés, peren kívüli és peres képviselet) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózata (továbbiakban: Hálózat), valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyek Háza Hálózata útján. A megtett intézkedések különböző fórumokon történő ismertetése a társadalmi tudat formálása céljából.

23


A harmadik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• Az Egyenlő Bánásmód Hatóság éves jelentésében tájékoztatást nyújt a Kormány részére a hatóság tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatairól, melynek széleskörű hazai és nemzetközi nyilvánosságot biztosít. • Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a cigány kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködésre a Hálózat ügyvédeinek bevonásával. • A Hálózatban dolgozó ügyvédeket minden hónapban be kell számoltatni végzett tevékenységükről. A beszámolókat elemezni kell, a diszkriminációs ügyekről összefoglalót, és az ügyekről havi statisztikát kell készíteni. • Figyelemmel kell kísérni a peres ügyeket, az elvi jelentőségű jogerős ítéletek társadalmi nyilvánosságát meg kell teremteni. • A Roma Integrációs Tanácsot évente tájékoztatni kell a feltárt diszkriminációs esetekről és az azok kapcsán tett intézkedésekről, valamint a Hálózat működéséről és szakmai tevékenységéről. • Nagyobb nyilvánosságot kell teremteni a sikeresen befejezett ügyeknek, illetve a kirívó diszkriminációs eseteknek (sajtótájékoztatók, szórólapok, kiadványok terjesztése). Kétévente ki kell adni az ún. Diszkriminációs jogesetgyűjteményt, amely a Hálózat tapasztalatait felhasználva egyedülálló segítséget nyújthat a közigazgatás, a szakma, az egyetemek és a civil szervezetek számára egyaránt. • Különböző módszerekkel el kell érni, hogy az ügyvédek közelebb kerüljenek a roma lakossághoz (az ügyvédek tartsanak félfogadást a megye több pontján; Roma Információs Központokban, illetve az Esélyek Házaiban is). • A Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal közösen – a Hálózat működtetésében közreműködő társszervekkel együtt – évente szakmai fórumot szervez a megkülönböztetések ellen fellépő emberjogi szervezetek számára tapasztalatcsere, az együttműködés továbbfejlesztése és a különböző tevékenységek eredményeinek összegzése érdekében. Emellett az igazságügyi tárca évente szakmai továbbképzést tart a Hálózat ügyvédei részére, kibővített ülés esetén ezen részt vesznek az OCÖ képviselői, a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok elnökei, a jogi segítségnyújtás intézményének vezetői, más szakmai szervezetek stb.

4. célfeladat Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – a Hálózat működtetésében közreműködő szervekkel együtt – évente értékeli a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat továbbfejlesztésének szükségességét. A negyedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • •

Annak érdekében, hogy a Hálózat minél több emberhez jusson el, a Hálózat megyei ügyvédeinél szorgalmazni kell, hogy az adott megyében minél több településen tartsanak fogadóórát. Erősíteni kell az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyes hálózatai közötti operatív együttműködést annak érdekében, hogy a Hálózat, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, az Áldozatsegítő Szolgálat és az általános ügyfélszolgálat átfogó rendszerként lássa el az IRM-hez forduló ügyfelek magas színvonalú tájékoztatását,

24


adott esetben képviseletét. • A működési és szakmai tapasztalatok alapján évente felül kell vizsgálni a Hálózat továbbfejlesztésének szükségességét. Intézkedni kell a Hálózat folyamatos bővítéséről, különös tekintettel a romák által sűrűn lakott régiókban.

5. célfeladat A feltárt diszkriminációs eseteknek a sérelmet szenvedett szempontjából leghatékonyabb kivizsgálása és a jogorvoslatot biztosító intézményekhez történő eljuttatása. Az ötödik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• A nem ismert diszkriminációs esetek feltárása, és azok elterjedtségéről a hiányzó reprezentatív adatok megismerése érdekében kutatás végzése. • A kutatások során alkalmazni kell a diszkrimináció-teszteléses módszert. • A kutatások publikált eredményeit széles körben terjeszteni kell, és fel kell használni az antidiszkrimináció elleni küzdelemben.

6. célfeladat A diszkrimináció csökkentése érdekében az állami intézményrendszer mellett a romák jogi képviseletét ellátó civil szervezeteket támogatni kell. Az ehhez szükséges költségvetési forrásokat az éves költségvetési törvényben kell biztosítani, illetve segíteni kell az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférést. A hatodik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések:

• Elő kell segíteni, hogy a közigazgatás, a civil és állami jogvédő intézmények között hatékony együttműködés és rendszeres információátadás történjen, és ennek segítségével fény derüljön az eddig ismeretlen diszkriminációs esetekre. • Pályázati forrásokat kell biztosítani, amelyek a roma jogvédő civil szervezeteket működését, fejlesztését támogatják. • Segíteni kell a roma jogvédő civil szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztését (hálózatok kiépítését). • Elő kell segíteni, hogy az érintettek megismerjék a roma jogvédő civil szervezetek tevékenységét.

3.2 Roma nők esélyegyenlőségének megteremtése Cél: A roma nők alapvető ellátásokhoz, támogatásokhoz való hozzáférési esélyeinek növelése. Célfeladatok: 1. A roma nők foglalkoztatottsági arányának növelése érdekében a pozitív diszkrimináció gyakorlatának alkalmazása, illetve speciális munkáltatói támogatási rendszer kiépítése, különös 25


tekintettel a szociális, oktatási és egészségügyi rendszerekben. 2. A munkáltatói járulékkedvezményt biztosító programokban gyesről, gyedről visszatérők esetében elő kell segíteni a nők (köztük roma nők) foglalkoztatását. Tájékoztatással, aktív eszköztámogatással biztosítani kell a roma nők ezen programokhoz való hozzáférését. 3. A roma nők hozzáférésének biztosítása a legfontosabb (pl. nőgyógyászati rákszűrés) egészségügyi prevenciós szolgáltatásokhoz. 4. A roma nők közéleti szerepvállalásának tudatos segítése. Honoráló, patronáló szervezetek, a nők esélyegyenlőségéért dolgozó hálózatok tevékenységének támogatásával képzési programok szervezése. Mutatók: • A roma nők foglalkoztatottsági aránya. • A segítő szakmákon belül azaz, a szociális, család-, és egészségügyi ellátórendszerben, intézményhálózatokban a képzettséget szerzett és foglalkoztatott roma nők száma. • Az egészségügyi szűréseken megjelent roma nők száma, a megbetegedések szűrési hatékonysága. • A közéletben szerepet vállaló roma nők száma, arányuk a képviseleti, döntéshozatali testületekben.

1. célfeladat A roma nők foglalkoztatottsági arányának növelése érdekében a pozitív diszkrimináció gyakorlatának alkalmazása, illetve speciális munkáltatói támogatási rendszer kiépítése, különös tekintettel a szociális, oktatási és egészségügyi rendszerekben. Az első célfeladat eléréséhez szükséges intézkedés:

Figyelemmel kell kísérni a hátrányos helyzetűek, romák számára elindított foglalkoztatási programokban a roma nők arányát, és szükség szerint speciális intézkedésekkel kell segíteni az arány javulását.

2. célfeladat A munkáltatói járulékkedvezményt biztosító programokban elő kell segíteni a gyesről, gyedről visszatérő nők (köztük roma nők) foglalkoztatását. Tájékoztatással, aktív eszköztámogatással biztosítani kell a roma nők ezen programokhoz való hozzáférését. Az második célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • •

A több gyermeket nevelő fiatal nők (különös tekintettel a roma nőkre) igényeihez és lehetőségeihez igazodó szakképzési rendszer kialakítása. Rugalmas foglalkoztatás lehetőséget kell kialakítani a kisgyermekes nők számára. Biztosítani kell a roma nők hozzáférését a rugalmas foglalkoztatást segítő támogatásokhoz.

3. célfeladat A roma nők hozzáférésének biztosítása a legfontosabb (pl. nőgyógyászati 26


rákszűrés) egészségügyi prevenciós szolgáltatásokhoz. A harmadik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedések: • •

Megfelelő tájékoztatást kell biztosítani a szegregált körülmények között, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők számára az egészségügyi prevenciós programok elérhetőségéről, igénybevételének lehetőségeiről. Biztosítani kell a nőgyógyászati rákszűrővizsgálatokra történő eljutást, ha szükséges speciális eszközök (pl. utazási támogatás) igénybevételével.

4. célfeladat A közéletben szerepet vállaló roma nők arányának növekedése, képviseleti, döntéshozatali testületekben számuk növekedése. A negyedik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedés:

Helyi és országos képzéseket kell indítani, amely segíti a roma nők társadalmi szerepvállalása és közéleti szerepvállalását.

27


4. Egyéb szempontok 4.1 Jó gyakorlatok összegyűjtése és beépítése a programokba A Roma Integráció Évtizede Program egész ideje alatt kiemelten fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük az egyes célterületekre hatást gyakorló kormányzati és civil programokat, beavatkozási formákat. Jó gyakorlatok („best practices”) egyaránt lehetnek olyan programok, amelyek kifejezetten az Évtized Program hatására jöttek létre és olyanok, amelyek az Évtized Programtól függetlenül, de annak valamely célfeladatával megegyező céllal működik. A jó gyakorlatok összegyűjtése az adott minisztériumok feladata. Az egyes minisztériumok képviselői, egyéb kormányzati szereplők, illetve a civil szféra képviselői egy évente megrendezett kerekasztal-beszélgetésen számolnak be az elmúlt évben a területükre vonatkozó programok működése során feltárt jó és rossz elemekre. Fontos tehát, hogy bár alapvetően a jó gyakorlatokra fókuszál ez a tapasztalatgyűjtés, ki kell térni azokra a programokra vagy programelemekre is, amelyek rossz gyakorlatnak minősülnek.

4.2 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervben meghatározott intézkedések, programok monitoring rendszere Program monitoring A Stratégiai Tervben meghatározott feladatok monitorozását a célprogramok tervezésekor felállított szempontrendszer alapján lehet végrehajtani. Ennek során a területi (hátrányos helyzetű térségek, települések) és a szociális szempontok (pl. hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, stb.) szerint kell a monitorozni kívánt célcsoportokat összeállítani, és speciális eszközökkel kell a romák arányát, hozzáférési lehetőségeit vizsgálni a programokban. A programok tervezésekor már meg kell állapítani a monitorozás során használni kívánt indikátorokat, jellemzőket és ezek alapján lehet eredménymutatókat felállítani. Folyamat monitoring A programok monitorozása mellett szükséges a romák közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének vizsgálata, amely a társadalmi integráció folyamatáról, javulásáról ad számot. Ennek során elsősorban külső, független vizsgálatokkal lehet a társadalmi folyamatokat vizsgálni, és ez visszajelzést ad az elmúlt időszakban megvalósított intézkedések hatékonyságáról. A romák társadalmi integrációját, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzáférését ötévente független kutatások segítségével kell vizsgálni.

4.3 Az adatok szerepe a Roma Integráció Évtizede Programban

A területi (hátrányos helyzetű térségek, települések) és a szociális szempontokról (pl. hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, stb.), illetve a roma népességről szóló adatok alapvető fontosságúak a Stratégiai Terv intézkedéseinek tervezése, és monitorozása érdekében. Fel kell továbbá mérni, hogy milyen releváns indikátorokra van szükség ahhoz, hogy a célprogramokat monitorozni tudjuk. A Roma Integráció Évtizede Program során rendszeres adatfelvételeket kell folytatni annak érdekében, hogy a fent említett területi és szociális szempontok, illetve a roma népességről szóló – összehasonlítható – adatok rendelkezésre álljanak. Ennek megvalósításához szükséges a Központi Statisztikai Hivatalon és/vagy független kutatóintézeteken keresztül háromévente reprezentatív kutatások elvégzése. Ehhez a szükséges költségvetési forrásokat biztosítani kell.

28

2. számú melléklet a 1276-1/2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez

A Kormány 1…/2007. (…) Korm. határozata a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló .../2007. (...) OGY határozatból eredő kormányzati teendőkről A Kormány a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló .../2007. (...) OGY határozatban foglaltak végrehajtása érdekében a következő határozatot hozza: 1. a Kormány felhívja az érintett minisztereket és a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztost, hogy működjenek közre a 2007-2008. évekre szóló kormányzati intézkedési terv kidolgozásában és készítsék el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a feladat- és hatáskörükbe tartozó intézkedési tervüket; Felelős:

szociális és munkaügyi miniszter egészségügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter oktatási és kulturális miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos

Határidő:

2007. április 30.

2. a Kormány felhívja a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az 1. pont szerinti intézkedési tervek alapján – a felelősök és a szükséges források megjelölésével – dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv 2007-2008. évben történő végrehajtását célzó egységes kormányzati intézkedési tervet. Felelős:

szociális és munkaügyi miniszter

Határidő:

2007. május 31.

3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről

Recommend Documents