ÉLŐ CSERHÁT INTEGRÁLT TÁJREHABILITÁCIÓS ÉS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MELLÉKLETEK

ÉLŐ CSERHÁT” INTEGRÁLT TÁJREHABILITÁCIÓS ÉS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA „

MELLÉKLETEK

MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT.

2011. május

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia

TARTALOMJEGYZÉK 1. A NATÚRPARKOK SZEREPE EURÓPÁBAN ................................................. 3 1.1. A KEZDETEK ........................................................................................... 4 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4.

Ausztria ............................................................................................................... 4 Németország ....................................................................................................... 5 Franciaország ..................................................................................................... 6 Olaszország ........................................................................................................ 7

1.2. FOGALOM ÉS CÉLOK ............................................................................ 8 1.3. A NATÚRPARKOK LEGFONTOSABB FELADATAI .............................. 8 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4.

Természetvédelem ............................................................................................. 9 Gazdálkodás ....................................................................................................... 9 Turizmus ............................................................................................................. 9 Oktatás (nevelés, ismeretterjesztés, szemléletformálás) ............................ 10

2. ADATOK, TÁBLÁZATOK A HELYZETELEMZÉSHEZ .................................. 11 3. TELEPÜLÉSI KÉRDŐÍV ................................................................................. 46 4. A PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEKRŐL RÉSZLETESEBBEN ........................... 49 5. FÖLDTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÖNKORMÁNYZATI ADATSZOLGÁLTATÁS ................................................................................. 72

2


1. A NATÚRPARKOK SZEREPE EURÓPÁBAN A stratégiát előkészítő témamegbeszélés során a Cserhát Natúrpark képviselői részéről felvetődött annak igénye, hogy megfogalmazásra, illetve tisztázásra kerüljön a natúrparkok adott térségben betöltött szerepe és feladatai. A kérés azért is jogos, mert mind a mai napig erősen rögzült tévhitek élnek arról, hogy egyáltalán mi is a natúrpark. A definíció sem ismert általánosan, tevékenységét tekintve pedig a természetvédelmi fogalomkörben valahol a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között említik. A tájékozatlanság annyiban érthető, hogy a hivatásos magyar természetvédelem sokáig nem vett tudomást a natúrparkok létéről. Noha Európa országaiban már igen jelentős tevékenységet végeztek a natúrparkok, nálunk a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény nem is említi ezt a fogalmat. A jogszabályi háttér hiánya nem nagyon zavarta az elkötelezett érdeklődőket és 1997-től kezdődően sorra alakultak a natúrpark egyesületek. Úttörő szerepe volt az 1997 áprilisában, a PHARE CBC pénzügyi támogatásával, a magyar-osztrák határmenti együttműködés keretében létrejött kőszegi Írottkő – Geschriebenstein Natúrparknak. 2003-ban az ausztriai natúrparkok tevékenységét tanulmányozva, nagyon tömören az alábbiakban határozták meg a natúrpark fogalmát: a natúrpark egy olyan – alulról jövő kezdeményezésre létrejövő – önkéntes térségi társulás, amely védett természeti területet is felölel, és tevékenységei a következő fő területekre terjednek ki: természetvédelem turizmus, pihenés, rekreáció oktatás, képzés, szemléletformálás gazdálkodás, területfejlesztés. (A későbbiekben ezt részletesebben kifejtjük.) Amikor 2004-ben a természetvédelmi törvény módosítása során a „natúrpark” fogalom beépült a jogszabályba, kvázi legitimálta a meglévő natúrparkokat. Ez év júliusában a kőszegi találkozón már az alábbiak vettek részt: Írottkő Natúrpark Őrség-Vendvidék Natúrpark Kerka-mente Natúrpark Ipoly-mente Natúrpark Körösök-völgyi Natúrpark Vértes Natúrpark Nagy-Milic Natúrpark Soproni Natúrpark. Az évek során egyre népszerűbbé vált a natúrpark mozgalom, és mára 18 szerveződés nevezi magát natúrparknak. A szerteágazó tevékenységeket végző egyesületek munkáját összehangolandó, létrejött a Magyar Natúrpark Szövetség is, de sajnálatos módon – tudomásunk szerint – nemigen sikerült érdemi együttműködést kialakítani. A már említett törvénymódosítás során a 2004. évi LXXVI. törvény natúrparkokat közvetlenül érintő előírása két vonatkozásban ad szabályozást: definiálja a natúrpark fogalmát a következőképpen: 4. § p) pontja „natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi, oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.” megadja a natúrpark létesítésére vonatkozó előírást az alábbiak szerint: 29/A § „Természetvédelmi terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott része tekintetében a miniszter – ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak – a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat.” Nem túl szerencsés a jogszabály megfogalmazása, elsősorban azért, mert kimaradt belőle az egyik legfontosabb natúrparki faladat, a területfejlesztés. Számos probléma forrása volt az is, hogy bár a 3

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia natúrpark nem természetvédelmi kategória, de a jogszabály létrejöttét mégis a környezetvédelmi miniszter hatáskörébe utalja. Mindezen problémák mellett komoly előrelépést jelentett, hogy a jogalkotó a natúrparkot beemelve a jogszabályba, lehetővé tette ezek „legitimálását”. Ha a natúrpark rendszer kialakulását, a definíciót, a célok és feladatok összegzését akarjuk áttekinteni (Erdeiné Horváth Klára, Reginnov, 1999 anyagainak felhasználásával) célszerű rövid helyzetképet adni az európai viszonyokról.

1.1. A KEZDETEK A natúr- és nemzeti parkok fejlesztésének kezdetei Európában a 20. század elejére nyúlnak vissza. A fejlődés kezdetén a natúrpark és a nemzeti park fogalmak definiálása még nagyon erősen összemosódott, ezért nehézséget jelent az egyértelmű elhatárolás. A fejlődés ekkor még közös pályán futott, és három hullámban ment végbe: 1. A natúr- és nemzeti parkok alapításának első hulláma 1909-ben kezdődött és 1914-ig tartott. Ezt a XIX. század végén lábra kapó és a XX. század elején megerősödő természetjáró-, illetve vándorlási mozgalmak és az ezzel együtt kialakuló természettudatosság hozta létre, ami Európa lakosságának nagy részére hatást gyakorolt. Ebben az „úttörő időszakban” alapítottak natúr- és nemzeti parkokat Németországban, Svédországban, Hollandiában és Svájcban. Erre az időszakra esik a Természetvédelmi Parkok Szövetségének megalapítása is, Stuttgartban (1909). 2. A parkalapítások második hulláma 1919-re tehető, és a 2. világháború kezdetéig tartott. Ez az időszak egy újbóli élni akarás feléledésével jellemezhető a nyomor és a tömeges halál évei után. A nyugalom és a kikapcsolódás iránti erős vágy vezetett további nemzeti parkok megalapításához, különösképpen délen (Olaszország, Spanyolország, Görögország) és Észak-Európában (Svédország, Finnország, Izland), valamint Írországban és Hollandiában. 3. Az egészséges környezet iránti erősödő aggodalom és az a gondolat, hogy meg kell védeni a kultúrvidékeket, váltották ki az 1950-es években a natúr- és nemzeti parkok alapításának harmadik hullámát, amely mind a mai napig tart. Ebben az évtizedben pl. Nagy-Britannia 10 nemzeti parkot létesített, amelyek azt a világos célt szolgálták, hogy a legértékesebb brit kultúrvidékeket sokféleségükben hosszútávon megóvják. A britek ezeket a védett területeket „nemzeti parkoknak” nevezték, egyrészt, mivel akkoriban nem volt nemzetközileg kötelező érvényű definíció a „nemzeti park” védőkategóriára, másrészt, mivel ezeknek a vidékeknek a megóvását nemzeti feladatnak tekintették. A natúrparkok fejlődése, (annak céljai és irányvonalai) az egyes európai országokban nagyon eltérően alakult, amelynek eredményeképpen manapság ugyanazon vagy hasonló kategóriák, elnevezések mögött egészen más védelmi koncepciók húzódnak meg. A tanulságok okán érdemes áttekinteni néhány európai ország „natúrpark mozgalmainak” alakulását:

1.1.1.

Ausztria

A natúrpark mozgalom Alsó-Ausztriában indult el és az alábbi szakaszokat lehet elkülöníteni: - 1960-as évek: alapítások Alsó-Ausztriában - 1970-es évek: natúrparkok mint „egy tájegység magterületei” - 1980-as évek: stájer natúrpark-alapítások - 1990-es évek: ernyőszervezet megalakítása (Osztrák Natúrparkok Szövetsége). Az 1960-as évek elején kezdődő alapítási szakasz jól tükrözi egy átértelmezett természetfelfogás előretörését, amely szerint az Ausztria természeti tájait sem kímélő háborús pusztítás és nélkülözések után meg kell védeni a természeti és kultúrtájakat, másrészt pedig a városi lakosságnak üdülő, pihenő területeket kell kialakítani. (Az 1950-es években jogszabályi szempontból még kizárólag a természeti táj dominált ami tájvédelmi területek kialakításában mutatkozott meg.)

4

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Az 1970-es évektől az a szemlélet követhető nyomon, amely a natúrparkokat, mint „példakép tájakat” értékeli. A natúrparkoknak kell egy tájegység kiemelten ápolt „magterületeinek” lenni, amelyekre a natúrpark határain túl is érvényes a „szépnek és egészségesnek megőrizni” elv. Az 1980-as évek elejétől alapított stájer natúrparkoknál a természet- és tájvédelemnek volt különös jelentősége. Célként fogalmazták meg, hogy az egyes natúrparkok Stájerország különböző típusú tájait reprezentálják. A stájer natúrparkok lényegesen nagyobb területűek, mint a alsó-ausztriai parkok és részben – hasonlóan a francia térségi parkokhoz – területfejlesztési célokat követnek, ami azt jelenti, hogy a natúrparknak egy önerős és fenntartható gazdasági fejlődés motorjának és kikristályosodási pontjának is kell lennie a térségben. Az ernyőszervezet megalapítására az 1994. májusi „ A natúrparkok fejlődése Ausztriában” elnevezésű konferenciát követően került sor. E konferencián az alábbi fő problémákat tárgyalták meg: - a túl szűkös költségvetés - az alacsony személyzeti kapacitás - a hiányzó tartalmi lehatárolás más védett területi kategóriáktól - a „natúrpark” név mögött nincs megfelelő tartalom és cél - nincs közös megjelenítése a céloknak. Az Osztrák Natúrparkok Szövetsége részben érdekképviseleti ernyőszervezet, részben a marketingkommunikáció eszköze, s így jellemzően hozzájárul a natúrparkok minőségi továbbfejlesztéséhez.

1.1.2.

Németország

1956-ban Németországban az Országos Natúrpark Egyesület kampányt indított természetvédelmi parkok kialakítására, a még meglévő természeti és kultúrtájak megóvására, valamint a lakosság üdülésére a háború utáni időszakban. Ennek a kampánynak a célja elsősorban az volt, hogy az ipari góctérségekben élő embereknek olyan, üdülésre alkalmas vidéket biztosítson, amelyek nagy területűek, zajmentesek, szabadon megközelíthetőek és szép környezetben vannak. További kinyilvánított cél volt még a természet és tájvédelem, valamint a fiatalok túrázásának, természetjárásának a támogatása. 1957-ben jött létre az első natúrpark a Hohe Vogelsberg, majd az 1960-as évek végén számuk meghaladta a korábban javasolt 25-öt. Jelenleg 86 natúrpark van, amelyek kezelői rendszerint egyesületek. 1963-ban megalakult a Német Natúrparkok Szövetsége. Az 1970-es évek közepe óta viszont nem történt jelentősebb előrelépés az alapítások terén, és a „natúrpark-gondolattal” összefüggő egyéb tevékenységek is stagnáltak Nyugat-Németországban. Az okok sokrétűek, de az „árnyéklétért” leginkább az alábbi okok a felelősek: - hiányos jogi háttér - nem kielégítő finanszírozás - működőképes szervezetek hiánya - nincsenek jó megvalósítási tanulmányok és menedzsment tervek. E problémák nagyrészt a német natúrparkok kialakulásának történetében gyökereznek. Különösen hátrányosnak bizonyult a natúrpark és a tájvédelmi körzet fogalmi összemosódása. 1976-óta a Szövetségi Természetvédelmi Törvény lett a jogi alapdokumentum további natúrparkok tervezésére vonatkozóan. (Meg kell jegyezni, hogy azóta csupán három natúrpark jött létre.) A törvény egyértelműen nagyobb prioritást ad a natúrpark üdülési funkciójának, s további funkció még a tervezési és védelmi. A tartományi törvények a szövetségi természetvédelmi törvény rendelkezéseit lényegében átvették. Az 1989 év végi német újraegyesítés az új német szövetségi tartományokban a védelmi területek élénk kijelölését váltotta ki. Az utolsó percben az egykori NDK átmeneti kormánya nagy számban hozott létre nemzeti parkokat, bioszféra-rezervátumokat és természeti (természetvédelmi) parkokat. Így 1990-ben 22 natúrpark jött létre a törvénykezés útján az új német szövetségi tartományokban. Ezeknek a natúrparkoknak illetve ezek első lépcsőfokainak kifejezetten elsődlegesen természetvédelmi funkciókat kell vállalniuk, ami által tartalmilag megkülönböztetik magukat a régi szövetségi tartományok natúrparkjaitól, amelyek elsődlegesen az üdülést szolgálják. Napjainkban ismét erősödik az a német natúrparkokra vonatkozó új jövőkép kifejlesztésével kapcsolatos vita, 5

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia amelyet többek között a kelet-német fejlődés váltott ki. Az új célkoncepciók kidolgozásánál a természetvédelmi vonatkozásnak különös jelentőséget kell kapnia.

1.1.3.

Franciaország

Franciaországban kb. 30 Térségi Natúrpark létezik (Parcs Naturels Regionaux). Ezek fedőszervezete a Francia Regionális Parkok Szövetsége, amelynek központja Párizsban van és egy állandó munkatársakból álló aktív munkacsoport irányítja. Minden egyes parkot egy 15-30 főállású, részben felsőfokú tudományos végzettséggel rendelkező munkatársakból álló kezelőszemélyzet irányít. Alapvetően ez különbözteti meg a francia natúrparkokat a német és osztrák natúrparkoktól, ahol csak ritkán adatik meg, hogy elégséges személyzet és megfelelő pénzügyi keret álljon rendelkezésre. A natúrparkok alapításában a régiók illetékesek. Ők viselik a regionális parkokkal kapcsolatos költségek nagy részét. Az 1988-ból származó közös állami kerettörvény által lényegében egységes célkitűzések vannak valamennyi natúrparkra vonatkozólag. Franciaország regionális park-koncepciójának alapgondolata – ellentétben a legtöbb németországi és ausztriai natúrpark céljaival – egy adott régió pótlólagos társadalmi-gazdasági fejlesztése a helyi kezdeményezések által. A következő célkitűzéseket kell garantálnia a régió fenntartható fejlesztésének: 1. A regionális park-koncepció elsődleges szándéka – hasonlóan a hagyományos koncepciókban foglaltakhoz – az ember által nem lakott területek kialakítása, gondozása és védelme. Cél, az ártalmas hatásoktól mentes, fenntartható kultúrvidék kialakítása, illetőleg hosszú távon való megőrzése. Ezen túlmenően a regionális parkkoncepció célját képezi az élőhelyek és a fajok védelme. Ezen kívül célul tűzi ki egy régiók feletti, Európát és az egész világot behálózó kapcsolati rendszer kialakítását is. 2. Helyi kezdeményezések bekapcsolásával, a regionális park kibővített célkitűzése értelmében, a natúrpark-régióban támogatni kell a társadalmi-gazdasági fejlesztést. Az alábbi gazdasági területeket kell emellett még továbbfejleszteni: mező- és halgazdálkodás kézműipar (különösen a művészi kézműipar) ipar (különösen a közellátásban fontos kisipar) szolgáltatások (különösen a turizmus) Ezen cél különleges jelentősége a munkahelyteremtésben illetve a pótlólagos bevételi lehetőségekben rejlik, amelyek a régióból való elvándorlás és az ingázás ellen hatnak. 3. A parkterületeknek egy olyan alapos tudományos kutatás színterévé kell válniuk, amely magában foglalja a természeti tér vizsgálata mellett a régió társadalmi-gazdasági aspektusainak kutatását is. Ez fontos előfeltétele a régió fenntartható menedzsmentjének. 4. Egy befelé és kifelé is ható átfogó információs és nyilvánossági munkát kell végezni, ami egyrészt garantálja a parkoknak a lakosság általi – létfontosságú – elfogadását és lehetővé teszi részvételüket a regionális natúrpark munkájában. Másrészről azért fontos, hogy megfelelő turistaforgalmat lehessen elérni és ezáltal a régió gazdasági fejlődését is garantálni lehessen. 5. A regionális park egyik további célja a régió természeti és kulturális adottságaira vonatkozó ismeretek közvetítése. Így válnak a parkok a környezeti nevelés helyeivé és hozzájárulnak a környezeti tudat fejlődéséhez a látogatók és a régió lakossága körében. Ennek előfeltétele a kooperációs készség, amely valamennyi – a tervezésben és a megvalósításban érintett – résztvevő irányából meg kell, hogy nyilvánuljon.

6

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia 6. Az innovatív fejlődés kezdeményezése érdekében kísérleti projekteket hajtanak végre az egyes régiókban. Ezek a kezdeményezések a régió tradicionális adottságaihoz kapcsolódnak. A cél itt egy sajátos fejlődési út elérése és a régió belső forrásainak mobilizálása, s ennek elérése érdekében az innovatív regionális üzemek, vállalkozó magánszemélyek valamint tudományos intézetek együttműködnek a kísérleti projektek megvalósítása során. 7. A regionális parkok hozzájárulnak a falumegújításhoz is, azáltal, hogy erre vonatkozólag a menedzsment-tervekben külön intézkedések vannak előírva. Az átfogóbb területrendezés feladatain kívül ügyelnek a helyi és regionális szintekre is. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a régión belüli infrastruktúra (közellátás, turizmus, közlekedés, szociális szolgáltatások, stb.) javításához. 8. Annak érdekében, hogy elkerüljék a „rövidlátó politikát” és hogy ezt egy „közösségi politikával” lehessen felváltani, a települések közötti együttműködés támogatása a regionális parkkoncepció egyik legfontosabb célja. Csak valamennyi résztvevő kooperációja tudja egy régió fenntartható fejlődését garantálni. A parkok menedzsmentstruktúrája alapján a helyi lakosság részt vesz a döntési folyamatban, emiatt szerepük a területrendezésben célirányos lehet, s ebben a megfelelő állami intézetektől is segítséget kapnak. Ezáltal el lehet kerülni azokat a konfliktusokat, amelyek a „felülről” jövő intézkedések által alakulnának ki az adott régióban. Az esetleges érdekkonfliktusokat a menedzsment megfelelő szervezeti felépítésével is messzemenőkig el lehet kerülni. Ennek előfeltétele valamennyi, a tervezésben és a megvalósításban érintett szereplő kooperációs készsége.

1.1.4.

Olaszország

Az olasz natúrparkok és regionális parkok, amelyekkel különösen az olasz Alpokban találkozhatunk nagy gyakorisággal, elsődlegesen a természet védelmét szolgálják. A fejlesztési és üdülési koncepciók másodlagos szerepet töltenek be. Nemzeti szinten az 1991-es – védett területekre vonatkozó – kerettörvény a regionális natúrparkot homogén rendszerként definiálta, amely természeti és táji értékeivel, művészeti, kulturális javaival és a helyi lakosság kulturális hagyományával tűnik ki. Alapelv az ott élők részvétele a natúrpark kialakításában és kezelésében, ami az egyes régiók eltérő keretfeltételeinek egymáshoz igazításával jön létre. A parkalapítások lényegében regionális impulzusoknak köszönhetők. A natúrparkok ezért nagyon különböző nagyságúak és minőségűek. Számszerűleg Lombardia áll az élen 18 natúrparkkal Piemont előtt, ahol 17 van és Latium előtt, ahol 12 park található. A dél-tiroli natúrparkokat az elejétől fogva a természetvédelem vágya teremtette meg. A gyorsan növekvő gépesített turizmus korában segíteni szerettek volna abban, hogy az embereknek és a természetnek „pihenő területeket” biztosítsanak. A jelenlegi 7 dél-tiroli natúrpark megteremtéséhez egy saját natúrpark-törvény jelenti az alapot. Egy konzekvens tervezési koncepció a következőket irányozza elő a natúrparkok vonatkozásában: a települések és azok intenzíven használt gazdasági területeinek lehatárolása a natúrparkoktól a hagyományos földhasználat megtartása a kultúrvidékek területén mindenféle építési tevékenység megakadályozása a mező- és erdőgazdaság számára végzett korlátozott építési lehetőségek kivételével közlekedési tilalom a motorizált gépjárművek részére A dél-tiroli natúrparkok eddig modell-értékűek a konzekvens természet- és kultúrvidék-védelem tekintetében, hiszen sikerült „natúrparki összefogással” megakadályozniuk felesleges és a természetre ártalmas síterületek megnyitását, valamint egy óriási duzzasztó kialakítását. 7


1.2. FOGALOM ÉS CÉLOK Fenti áttekintésből egyértelműen kiderül, hogy általában jellemző a célkitűzések, feladatok sokrétűsége (eltérő prioritásokkal), nagy különbségek a menedzsment tekintetében, a jogszabályi háttérből, történeti előzményekből adódó problémák, a fogalmi definíciók különbözősége, valamint a finanszírozás problematikája. Mindezek ismeretében a natúrpark fogalmát és célrendszerét (legjobb tudásunk szerint) az alábbiak szerint határozhatjuk meg: a natúrpark egy európai mintára létrehozott egységes arculattal rendelkező kultúrtáj, amely részben vagy egészében védett természeti területen fekszik, a fenntarthatóság elveire építő komplex területfejlesztést valósít meg, működése során összhangot teremt a természetvédelem és a gazdasági tevékenységek között, a turizmust, pihenést, üdülést biztosító háttér-infrastruktúrával rendelkezik, léte a települések és egyéb térségi szereplők együttműködéséből fakad, olyan jogi személyiségű szervezete van, amely a céloknak megfelelően komplexen tervezi, irányítja és végzi ezeket a tevékenységeket, amelyek azonos fontossággal a természetvédelem, a turizmus, az ismeretterjesztés és a térségfejlesztés témakörébe tartoznak. A natúrparknak, mint területfejlesztési kategóriájának fő célja a fenntarthatóság elvére épülő komplex területfejlesztés magvalósítása, a települések közötti együttműködés által, oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és művi környezet összehangolt, magas színvonalú együttműködését. Ezzel összhangban a fontosabb alcélok (a teljesség igénye nélkül): a természetvédelem: a természeti területek, élőhelyek, fajok, stb. megőrzése, gondozása, helyreállítása, a környezetvédelem: a környezetre káros hatások minimalizálása, megszüntetése, az értékvédelem: az egységes kultúrtáj megőrzése, kulturális értékek feltárása, megmentése, megőrzése. a településfejlesztés: a falvak megújítása, a romló demográfiai helyzet javítása, szemléletformálás, környezeti nevelés: a helyben élőknek és az odalátogatóknak egyaránt a vidékfejlesztés: a társadalmi-gazdasági fejlesztés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával, úgymint: - erdő-, mező-, és vízgazdálkodás hagyományos, természetkímélő módszereinek támogatása, ökológikus gazdálkodás, biotermesztés, hagyományos tájhasználat - kézműipar, háziipar, hagyományos kismesterségek, művészi kézműipar támogatása - ipar (a közellátásban, önellátásban fontos szerepet játszó, környezetkímélő technológiájú kisipar, valamint a tudás-alapú vállalkozások segítése) - természetkímélő, környezettudatos turizmusfajták elterjesztése, az ezt szolgáló infrastruktúra fejlesztése, a kooperáció ösztönzése: a társadalmi és gazdasági szereplők közötti együttműködés támogatása. Fontos átfogó cél, hogy a fent felsorolt részcélok megvalósítása által a natúrpark mások számára egy példaértékű tájjá váljék.

1.3. A NATÚRPARKOK LEGFONTOSABB FELADATAI Jelen stratégiának nem célja, hogy konkrét feladattervet határozzon meg, de a „natúrparkiság” áttekintése után célszerűnek látjuk nagy vonalakban meghatározni, hogy a tevékenységek 4 alapvető pillére szerinti bontásban melyek a fő célok és feladatok. A felsorolásban ezek elkülönülnek, de a végrehajtás során természetesen egymással szorosan összefüggnek, egyidejűleg végzendőek, illetve egymásra épülnek. A konkrét feladatok meghatározása, a prioritások eldöntése, a tervezésszervezés- végrehajtás- ellenőrzés a natúrpark menedzsmentjének a feladata és felelőssége. Nyilván 8

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia meghatározó fontosságú a finanszírozhatóság, nevezetesen a támogatások, pályázati lehetőségek felderítése és kihasználása. Az egész stratégia (illetve annak megvalósulása) áll vagy bukik a résztvevők hozzáállásán. Egy minden szempontból erősen erodálódó térségben hitüket (és sok esetben egzisztenciájukat) vesztett lakossággal, a kitűzött célokkal azonosulni nem tudó és a megvalósulásban nem bízó önkormányzatokkal biztosan nem lehet sikereket elérni. Rendkívül fontos a meggyőzés, az összefogás és a jó példa ereje. Egész biztos, hogy egy-egy részterületen megvalósított kicsi, de karakteres „próbaprojekt” sikere példaértékű lehet és követőkre talál.

1.3.1.

Természetvédelem

Cél: fenntartható használattal megőrizni a táj, a természeti és védett természeti területek, kultúrtörténeti értékek sokszínűségét, harmóniáját. Feladatok: „szerződéses természetvédelem” (megállapodások a természeti használata érdekében) természetvédelmi menedzsment és a helyben élők kapcsolata természetvédelmi információk kisebb mértékű rehabilitációs, revitalizációs munkák részvétel természetvédelmi kutatásokban (pl. monitoring) helyi értékek védelme egyedi tájértékek kataszterezése, stb.

1.3.2.

értékek

megóvása-

Gazdálkodás

Cél: a fenntarthatóság figyelembevételével olyan természetkímélő, lehetőleg hagyományos tájhasználaton alapuló gazdálkodási formák elterjesztése (megmentése, újraélesztése), amelyek hosszútávon, önfenntartó módon működve elősegítik a térség fejlődését, fokozzák az értékteremtést, emelik a lakosság életszínvonalát. Feladatok: természetvédelem, mezőgazdaság, kultúra, kézműipar, turizmus együttműködése ökologikus gazdálkodás támogatása, elterjesztése ezek piacának felkutatása, értékesítés szervezése (terjesztési csatornák kiépítése, működtetése) tájspecifikus „natúrpark –termékek” létrehozása (méz, lekvár, szörpök, stb.) turizmus háttérgazdaságának biztosítása munkahelyteremtés a megszűnt vagy elfelejtett gazdálkodási módszerek újjáélesztésével (pl. gyümölcsaszalványok, gyógynövény, erdei termék, stb.)

1.3.3.

Turizmus

Cél: vonzó és gondozott, pihenést, rekreációt, aktív turizmust szolgáló létesítmények létrehozása és működtetése, amelyek illeszkednek a táj karakteréhez, természeti értékeihez, hagyományos humánkörnyezetéhez. Feladatok: vonzerőleltár készítése turisztikai programcsomagok összeállítása túraútvonalak, témautak kialakítása öko-, falusi-, lovas-, kerékpáros turizmus infrastruktúrájának fejlesztése különleges turisztikai szolgáltatások létrehozása (pl. lovasterápia fogyatékkal élőknek, természetismereti játszótér, stb.) együttműködés a TDM szervezettel 9

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia speciális gasztroprogramok létrehozása hagyományőrző népi kismesterségek, mint turisztikai attrakció vártúrák, kastélytúrák, kúriák látogatása hagyományokon alapuló rendezvényturizmus fejlesztése natúrpark turizmusban kommunikálható arculatának megteremtése célcsoport specifikus tudatos marketingkommunikáció

1.3.4.

Oktatás (nevelés, ismeretterjesztés, szemléletformálás)

Cél: speciális módszerek alkalmazásával megismerhetővé és „megélhetővé” tenni a Természet és a kultúra összekapcsolásán alapuló kultúrtájat Feladatok: helyben élők oktatása, képzése szemináriumok, kurzusok, bemutatók, stb. az odalátogatók részére célcsoport specifikus oktatás, stb. (iskolakert, ökogazdálkodás, kismesterségek, népművészet, stb.) „natúrpark-iskola”, erdei iskola kialakítása ismeretterjesztő és információs kiadványok bemutatóhelyek, információs központok tematikus táborok speciális szakképzések vezetett túrák (fotószafari, madármegfigyelés, stb.)

10

biotermékek,

népi


2. ADATOK, TÁBLÁZATOK A HELYZETELEMZÉSHEZ A projektben részt vevő települések listája: Helység

Kistérség

Megye

1

Alsótold

Pásztói

Nógrád

2

Becske

Balassagyarmati

Nógrád

3

Bér

Pásztói

Nógrád

4

Bokor

Pásztói

Nógrád

5

Buják

Pásztói

Nógrád

6

Cserháthaláp

Balassagyarmati

Nógrád

7

Cserhátsurány

Balassagyarmati

Nógrád

8

Cserhátszentiván

Pásztói

Nógrád

9

Debercsény

Balassagyarmati

Nógrád

10

Ecseg

Pásztói

Nógrád

11

Felsőtold

Pásztói

Nógrád

12

Garáb

Pásztói

Nógrád

13

Herencsény

Balassagyarmati

Nógrád

14

Hollókő

Szécsényi

Nógrád

15

Kozárd

Pásztói

Nógrád

16

Kutasó

Pásztói

Nógrád

17

Magyarnándor

Balassagyarmati

Nógrád

18

Mohora

Balassagyarmati

Nógrád

19

Nagylóc

Szécsényi

Nógrád

20

Nógrádsipek

Szécsényi

Nógrád

21

Rimóc

Szécsényi

Nógrád

22

Szanda

Balassagyarmati

Nógrád

23

Terény

Balassagyarmati

Nógrád

24

Varsány

Szécsényi

Nógrád

11

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Demográfiai adatok Alsótold Év

Lakónépesség

1990

277

Lakások száma 98

785

Átlagos háztartásméret 2,83

Népsűrűség 2 (fő/km ) 35,29

1991

280

100

785

2,80

35,67

1992

284

103

785

2,76

36,18

1993

277

104

785

2,66

35,29

1994

273

104

785

2,63

34,78

1995

277

104

785

2,66

35,29

1996

278

104

785

2,67

35,41

1997

278

104

785

2,67

35,41

1998

276

104

785

2,65

35,16

1999

274

105

785

2,61

34,90

2000

275

107

785

2,57

35,03

2001

274

102

785

2,69

34,90

2002

268

102

786

2,63

34,10

2003

268

103

786

2,60

34,10

2004

265

105

786

2,52

33,72

2005

271

108

786

2,51

34,48

2006

273

108

786

2,53

34,73

2007

266

108

786

2,46

33,84

2008

260

109

786

2,39

33,08

2009

257

109

786

2,36

32,70

2010 2010. év az 1990. év %-ában

252

109

786

2,31

32,06

90,97

111,22

Terület

Alsótold lakónépesség-számát a stagnálás, illetve enyhe csökkenés jellemezte, 2006 óta a csökkenés erőteljesebb. Az elöregedő település lakóinak száma az elmúlt 20 évben nagyrészt a természetes fogyásnak köszönhetően lett kevesebb, a fiatalok aránya jelenleg is nagyon alacsony, így a népességszám csökkenő tendenciája a jövőben is várhatóan folytatódni fog. 12


Becske Év

Lakónépesség

1990

721

Lakások száma 296

1566



1991

701

296

1566

2,37

44,76

1992

686

298

1566

2,30

43,81

1993

672

299

1566

2,25

42,91

1994

662

299

1566

2,21

42,27

1995

674

300

1566

2,25

43,04

1996

662

301

1566

2,20

42,27

1997

644

301

1566

2,14

41,12

1998

640

301

1566

2,13

40,87

1999

633

301

1566

2,10

40,42

2000

613

301

1566

2,04

39,14

2001

612

283

1566

2,16

39,08

2002

615

283

1566

2,17

39,27

2003

626

283

1566

2,21

39,97

2004

613

286

1566

2,14

39,14

2005

605

284

1567

2,13

38,61

2006

592

285

1567

2,08

37,78

2007

583

285

1566

2,05

37,23

2008

583

285

1566

2,05

37,23

2009

574

286

1566

2,01

36,65

2010 2010. év az 1990. év %-ában

552

286

1566

1,93

35,25

76,56

96,62

Terület

Becske népességszáma az elmúlt 20 esztendőben szinte folyamatosan csökken, (ez idő alatt összesen 170 fővel). A népességszám csökkenése a természetes fogyással és az elvándorlásokkal magyarázható.

13


Bér Év

Lakónépesség

1990

515

Lakások száma 217

2549



1991

513

220

2549

2,33

20,13

1992

489

218

2549

2,24

19,18

1993

483

218

2549

2,22

18,95

1994

466

219

2549

2,13

18,28

1995

496

220

2549

2,25

19,46

1996

502

222

2549

2,26

19,69

1997

488

222

2549

2,20

19,14

1998

476

222

2549

2,14

18,67

1999

459

222

2549

2,07

18,01

2000

462

222

2549

2,08

18,12

2001

462

210

2549

2,20

18,12

2002

453

211

2549

2,15

17,77

2003

452

211

2549

2,14

17,73

2004

442

211

2549

2,09

17,34

2005

438

212

2549

2,07

17,18

2006

442

212

2549

2,08

17,34

2007

428

212

2549

2,02

16,79

2008

409

212

2549

1,93

16,05

2009

399

212

2549

1,88

15,65

2010 2010. év az 1990. év %-ában

393

212

2549

1,85

15,42

76,31

97,70

Terület

Bér lakosainak száma 1990 után csökkent, majd egy rövid emelkedés következett. 1996 óta a település népességszáma gyakorlatilag folyamatosan csökken. A 20 év alatt Bér lakossága közel negyedét vesztette el, ami a természetes fogyással és az elvándorlásokkal egyaránt magyarázható.

14


Bokor Év

Lakónépesség

1990

156

Lakások száma 74

675



1991

173

75

675

2,31

25,63

1992

173

74

675

2,34

25,63

1993

166

74

675

2,24

24,59

1994

161

75

675

2,15

23,85

1995

164

75

675

2,19

24,30

1996

159

75

675

2,12

23,56

1997

160

75

675

2,13

23,70

1998

157

75

675

2,09

23,26

1999

156

75

675

2,08

23,11

2000

154

75

675

2,05

22,81

2001

135

73

675

1,85

20,00

2002

136

73

675

1,86

20,15

2003

136

73

675

1,86

20,15

2004

132

73

675

1,81

19,56

2005

126

73

675

1,73

18,67

2006

130

73

675

1,78

19,26

2007

126

73

675

1,73

18,67

2008

113

73

675

1,55

16,74

2009

115

74

675

1,55

17,04

2010 2010. év az 1990. év %-ában

113

74

675

1,53

16,74

72,44

100,00

Terület

Bokor népességszáma is folyamatos csökkenést mutat, 2001-ről 2010-re 22 fővel csökkent a népességszám. A csökkenést egyrészt a természetes fogyással és a negatív vándorlási egyenleggel lehet magyarázni. Évente átlagosan 2 fővel haladja meg a halálozások száma az élveszületésekét, illetve évente átlagosan 1 fővel élnek kevesebben a településen a vándorlásnak köszönhetően. A település korösszetétele nagyon kedvezőtlen, az idősek száma a fiatalokénak több mint háromszorosa.

15


Buják Év

Lakónépesség

1990

2428

Lakások száma 867

5304



1991

2432

878

5304

2,77

45,85

1992

2404

886

5304

2,71

45,32

1993

2377

896

5304

2,65

44,82

1994

2326

900

5304

2,58

43,85

1995

2436

901

5304

2,70

45,93

1996

2400

903

5304

2,66

45,25

1997

2389

907

5304

2,63

45,04

1998

2386

911

5304

2,62

44,98

1999

2331

912

5304

2,56

43,95

2000

2297

917

5304

2,50

43,31

2001

2398

907

5304

2,64

45,21

2002

2392

908

5304

2,63

45,10

2003

2386

909

5304

2,62

44,98

2004

2387

911

5304

2,62

45,00

2005

2328

916

5304

2,54

43,89

2006

2316

917

5304

2,53

43,67

2007

2279

919

5304

2,48

42,97

2008

2242

920

5304

2,44

42,27

2009

2238

921

5304

2,43

42,19

2010 2010. év az 1990. év %-ában

2170

922

5304

2,35

40,91

89,37

106,34

Terület

Buják népességszáma folyamatosan csökken, a két erőteljes emelkedés nem fed valódi növekedést, csak a mikrocenzusnak és a népszámlálásnak köszönhető statisztikai korrekció. 2004-ről 2010-re több mint 9%-kal csökkent a népesség száma. A természetes fogyás (átlagosan évi 9 fő) és az elvándorlások száma is jelentős. 16


Cserháthaláp Év

Lakónépesség

1990

441

Lakások száma 166

1047



1991

438

166

1047

2,64

41,83

1992

432

168

1047

2,57

41,26

1993

429

169

1047

2,54

40,97

1994

425

169

1047

2,51

40,59

1995

450

169

1047

2,66

42,98

1996

437

170

1047

2,57

41,74

1997

450

170

1047

2,65

42,98

1998

438

171

1047

2,56

41,83

1999

420

172

1047

2,44

40,11

2000

416

173

1047

2,40

39,73

2001

416

170

1047

2,45

39,73

2002

407

170

1047

2,39

38,87

2003

411

172

1047

2,39

39,26

2004

399

172

1047

2,32

38,11

2005

394

173

1047

2,28

37,63

2006

373

173

1047

2,16

35,63

2007

369

174

1047

2,12

35,24

2008

377

178

1047

2,12

36,01

2009

371

179

1047

2,07

35,43

2010 2010. év az 1990. év %-ában

355

179

1047

1,98

33,91

80,50

107,83

Terület

Cserháthaláp népessége is pár év kivételével folyamatosan csökkent: a 20 év alatt közel 20%-kal élnek kevesebben a településen, ami nagyrészt a halálozások magasabb és a születések alacsonyabb számával indokolható.

17


Cserhátsurány Év

Lakónépesség

1990

996

Lakások száma 340

1880



1991

980

341

1880

2,87

52,13

1992

987

341

1880

2,89

52,50

1993

1012

345

1880

2,93

53,83

1994

1010

345

1880

2,93

53,72

1995

1035

347

1880

2,98

55,05

1996

1048

347

1880

3,02

55,74

1997

1034

347

1880

2,98

55,00

1998

1040

349

1880

2,98

55,32

1999

1009

352

1880

2,87

53,67

2000

992

354

1880

2,80

52,77

2001

1011

354

1880

2,86

53,78

2002

1002

355

1880

2,82

53,30

2003

960

357

1880

2,69

51,06

2004

957

358

1880

2,67

50,90

2005

931

358

1880

2,60

49,52

2006

895

358

1880

2,50

47,61

2007

905

362

1880

2,50

48,14

2008

871

362

1880

2,41

46,33

2009

857

364

1880

2,35

45,59

2010 2010. év az 1990. év %-ában

856

365

1880

2,35

45,53

85,94

107,35

Terület

Cserhátsurányban 1990-től kezdődően 6 éven át enyhén emelkedett a népességszám, a tendencia ekkor megfordult, így az elmúlt 15 évben majdnem minden évben a folyamatos csökkenés jellemzi a települést. 2001-ről 2010-re 15%-kal csökkent a lakosok száma. Az elvándorlásoknak nagyobb, a természetes fogyásnak kisebb mértékben köszönhető a csökkenő tendencia.

18


Cserhátszentiván Év

Lakónépesség

1990

210

Lakások száma 129

1067



1991

208

129

1067

1,61

19,49

1992

195

129

1067

1,51

18,28

1993

188

129

1067

1,46

17,62

1994

175

129

1067

1,36

16,40

1995

190

129

1067

1,47

17,81

1996

188

130

1067

1,45

17,62

1997

190

130

1067

1,46

17,81

1998

189

130

1067

1,45

17,71

1999

178

130

1067

1,37

16,68

2000

172

130

1067

1,32

16,12

2001

171

128

1067

1,34

16,03

2002

178

128

1066

1,39

16,70

2003

170

128

1066

1,33

15,95

2004

162

128

1066

1,27

15,20

2005

162

129

1066

1,26

15,20

2006

152

129

1066

1,18

14,26

2007

143

129

1066

1,11

13,41

2008

151

130

1066

1,16

14,17

2009

148

130

1066

1,14

13,88

2010 2010. év az 1990. év %-ában

152

130

1066

1,17

14,26

72,38

100,78

Terület

Cserhátszentiván népességét is a csökkenő tendencia jellemzi, 2007-től kezdődően azonban kisebb emelkedés majd stagnálás figyelhető meg, ez elsősorban az újonnan beköltözőknek köszönhető.

19


Debercsény Év

Lakónépesség

1990

154

Lakások száma 52

543



1991

152

52

543

2,92

27,99

1992

142

52

543

2,73

26,15

1993

136

52

543

2,62

25,05

1994

135

52

543

2,60

24,86

1995

135

52

543

2,60

24,86

1996

137

52

543

2,63

25,23

1997

129

52

543

2,48

23,76

1998

120

52

543

2,31

22,10

1999

117

52

543

2,25

21,55

2000

113

52

543

2,17

20,81

2001

105

51

543

2,06

19,34

2002

103

51

543

2,02

18,97

2003

100

51

543

1,96

18,42

2004

96

51

543

1,88

17,68

2005

93

51

543

1,82

17,13

2006

93

51

543

1,82

17,13

2007

84

51

543

1,65

15,47

2008

76

51

543

1,49

14,00

2009

77

51

543

1,51

14,18

2010 2010. év az 1990. év %-ában

75

51

543

1,47

13,81

48,70

98,08

Terület

Debercsény lakosságszáma folyamatosan csökkent az elmúlt 20 évben, így 1990-ről 2010-re közel a felére esett vissza a lakosság száma, ez nagyobb részt a természetes fogyással, kisebb mértékben a negatív állandó vándorlási különbözettel magyarázható.

20


Ecseg Év

Lakónépesség

1990

1369

Lakások száma 530

2412



1991

1343

532

2412

2,52

55,68

1992

1315

534

2412

2,46

54,52

1993

1299

536

2412

2,42

53,86

1994

1268

537

2412

2,36

52,57

1995

1298

538

2412

2,41

53,81

1996

1292

537

2412

2,41

53,57

1997

1267

537

2412

2,36

52,53

1998

1248

538

2410

2,32

51,78

1999

1254

539

2410

2,33

52,03

2000

1240

540

2410

2,30

51,45

2001

1289

541

2410

2,38

53,49

2002

1281

540

2410

2,37

53,15

2003

1282

539

2410

2,38

53,20

2004

1273

539

2410

2,36

52,82

2005

1252

538

2410

2,33

51,95

2006

1252

538

2410

2,33

51,95

2007

1266

537

2410

2,36

52,53

2008

1254

540

2410

2,32

52,03

2009

1243

542

2410

2,29

51,58

2010 2010. év az 1990. év %-ában

1243

543

2410

2,29

51,58

90,80

102,45

Terület

Ecseg népességszáma 1998-ig jelentősen csökkent, ezt követően is folytatódott a csökkenés, de már kisebb mértékű volt. Az utóbbi éveket a stagnálás jellemzi, ez a kisebb mértékű természetes fogyással, némely évben természetes szaporodással, valamint 2006-tól pozitív vándorlási egyenleggel magyarázható. Jelentősebb növekedést jelez a grafikon 1995-re és 2001-re, azonban ez a mikrocenzus és a népszámlálás korrekciós hatásával magyarázható és nem fed tényleges emelkedést. 21


Felsőtold Év

Lakónépesség

1990

248

Lakások száma 105

1078



1991

244

107

1078

2,28

22,63

1992

232

107

1078

2,17

21,52

1993

229

106

1078

2,16

21,24

1994

216

106

1078

2,04

20,04

1995

217

106

1078

2,05

20,13

1996

202

104

1078

1,94

18,74

1997

200

105

1078

1,90

18,55

1998

198

105

1078

1,89

18,37

1999

188

105

1078

1,79

17,44

2000

186

105

1078

1,77

17,25

2001

186

105

1078

1,77

17,25

2002

186

105

1083

1,77

17,17

2003

175

106

1083

1,65

16,16

2004

175

106

1083

1,65

16,16

2005

166

106

1083

1,57

15,33

2006

161

106

1083

1,52

14,87

2007

156

106

1083

1,47

14,40

2008

155

107

1083

1,45

14,31

2009

152

107

1083

1,42

14,04

2010 2010. év az 1990. év %-ában

149

107

1083

1,39

13,76

60,08

101,90

Terület

Felsőtold népességszáma folyamatosan csökkent, a fogyás elsősorban a halálozások relatív magas számával magyarázható az élveszületések számához képest. Összesen 40%-kal laktak kevesebben Felsőtoldon 2010-ben, mint 1990-ben.

22


Garáb

820



50

820

1,96

11,95

96

50

820

1,92

11,71

1993

95

50

820

1,90

11,59

1994

90

51

820

1,76

10,98

1995

98

51

820

1,92

11,95

1996

99

53

820

1,87

12,07

1997

95

53

820

1,79

11,59

1998

88

53

820

1,66

10,73

1999

84

53

820

1,58

10,24

2000

81

53

820

1,53

9,88

2001

80

66

820

1,21

9,76

2002

81

66

820

1,23

9,88

2003

77

66

820

1,17

9,39

2004

78

66

820

1,18

9,51

2005

73

66

820

1,11

8,90

2006

68

66

820

1,03

8,29

2007

66

67

820

0,99

8,05

2008

65

68

820

0,96

7,93

2009

61

68

820

0,90

7,44

2010 2010. év az 1990. év %-ában

61

67

820

0,91

7,44

57,55

134,00

Terület

106

Lakások száma 50

1991

98

1992

Év

Lakónépesség

1990

Garábon a folyamatos fogyásnak köszönhetően az elmúlt húsz évben több mint 40%-kal csökkent a népességszám.

23


Herencsény Év

Lakónépesség

1990

784

Lakások száma 290

3319



1991

757

290

3319

2,61

22,81

1992

738

290

3319

2,54

22,24

1993

734

290

3319

2,53

22,12

1994

725

290

3319

2,50

21,84

1995

741

290

3319

2,56

22,33

1996

728

290

3319

2,51

21,93

1997

733

290

3319

2,53

22,08

1998

730

290

3319

2,52

21,99

1999

708

300

3319

2,36

21,33

2000

685

300

3319

2,28

20,64

2001

730

296

3319

2,47

21,99

2002

720

296

3319

2,43

21,69

2003

730

298

3319

2,45

21,99

2004

730

298

3319

2,45

21,99

2005

724

298

3318

2,43

21,82

2006

693

298

3318

2,33

20,89

2007

678

298

3318

2,28

20,43

2008

676

298

3318

2,27

20,37

2009

653

298

3318

2,19

19,68

2010 2010. év az 1990. év %-ában

640

298

3318

2,15

19,29

81,63

102,76

Terület

Az elmúlt húsz évben csökkenő és stagnáló időszakok váltották egymást Herencsény népességszámának alakulásában, összességében azonban közel 20%-kal csökkent a népesség a vizsgált időszakban. 2005-től kezdődően újra nagyobb mértékű csökkenés jellemzi a lakos számot, mivel a természetes fogyáshoz már negatív vándorlási egyenleg társul.

24


Hollókő Év

Lakónépesség

1990

471

Lakások száma 210

518



1991

465

211

518

2,20

89,77

1992

464

211

518

2,20

89,58

1993

458

211

518

2,17

88,42

1994

446

212

518

2,10

86,10

1995

461

212

518

2,17

89,00

1996

434

211

518

2,06

83,78

1997

425

212

518

2,00

82,05

1998

410

212

518

1,93

79,15

1999

395

212

518

1,86

76,25

2000

383

211

518

1,82

73,94

2001

389

220

518

1,77

75,10

2002

387

220

518

1,76

74,71

2003

404

221

518

1,83

77,99

2004

399

221

518

1,81

77,03

2005

399

223

518

1,79

77,03

2006

409

224

518

1,83

78,96

2007

408

224

518

1,82

78,76

2008

378

224

518

1,69

72,97

2009

374

224

518

1,67

72,20

2010 2010. év az 1990. év %-ában

376

225

518

1,67

72,59

79,83

107,14

Terület

Hollókő népessége 2000-ig folyamatosan csökkent, 2000 és 2007 között enyhe emelkedés, illetve stagnálás volt jellemző (ez elsősorban a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető, amely kismértékben tudja ellensúlyozni a jelentős természetes fogyást), majd újabb csökkenés következett, a húsz év alatt így is összesen 20%-kal csökkent a népesség. Az elmúlt 3 évben nem történt jelentős változás a lakosok számában. 25


Kozárd Év

Lakónépesség

1990

269

Lakások száma 127

642



1991

264

128

642

2,06

41,12

1992

263

128

642

2,05

40,97

1993

260

128

642

2,03

40,50

1994

265

128

642

2,07

41,28

1995

257

128

642

2,01

40,03

1996

245

126

642

1,94

38,16

1997

243

125

642

1,94

37,85

1998

234

125

644

1,87

36,34

1999

231

125

644

1,85

35,87

2000

220

125

644

1,76

34,16

2001

192

129

644

1,49

29,81

2002

188

129

644

1,46

29,19

2003

186

129

644

1,44

28,88

2004

176

130

644

1,35

27,33

2005

178

130

644

1,37

27,64

2006

178

130

644

1,37

27,64

2007

172

130

644

1,32

26,71

2008

164

130

644

1,26

25,47

2009

171

130

644

1,32

26,55

2010 2010. év az 1990. év %-ában

159

131

644

1,21

24,69

59,11

103,15

Terület

Kozárd népességszáma folyamatosan csökkent, a 20 év alatt összesen 40%-kal. Alapvetően a természetes fogyással magyarázható a csökkenés, a vándorlási egyenleg váltakozó előjelű, vannak évek, mikor az odavándorlások száma meghaladja az elvándorlásokét.

26


Kutasó Év

Lakónépesség

1990

141

Lakások száma 75

605



1991

135

75

605

1,80

22,31

1992

136

75

605

1,81

22,48

1993

136

75

605

1,81

22,48

1994

132

75

605

1,76

21,82

1995

125

75

605

1,67

20,66

1996

121

75

605

1,61

20,00

1997

119

75

605

1,59

19,67

1998

105

75

605

1,40

17,36

1999

99

75

605

1,32

16,36

2000

104

75

605

1,39

17,19

2001

117

77

605

1,52

19,34

2002

111

77

605

1,44

18,35

2003

112

77

605

1,45

18,51

2004

110

77

605

1,43

18,18

2005

101

77

605

1,31

16,69

2006

105

77

605

1,36

17,36

2007

112

77

605

1,45

18,51

2008

112

77

605

1,45

18,51

2009

122

78

605

1,56

20,17

2010 2010. év az 1990. év %-ában

117

78

605

1,50

19,34

82,98

104,00

Terület

Kutasó népességszáma 1990 és 1999 között folyamatosan csökkent, majd 1999 után növekedő és csökkenő szakaszok követték egymást. 2005 óta a növekedés részben magyarázható a pozitív vándorlási egyenleggel. Összességében a húsz év alatt 7%-kal csökkent a népesség.

27


Magyarnándor Év

Lakónépesség

1990

1282

Lakások száma 445

1866



1991

1290

447

1866

2,89

69,13

1992

1291

450

1866

2,87

69,19

1993

1308

456

1866

2,87

70,10

1994

1297

456

1866

2,84

69,51

1995

1316

457

1866

2,88

70,53

1996

1324

460

1866

2,88

70,95

1997

1329

462

1866

2,88

71,22

1998

1305

464

1867

2,81

69,90

1999

1272

465

1867

2,74

68,13

2000

1258

468

1867

2,69

67,38

2001

1232

457

1867

2,70

65,99

2002

1214

458

1867

2,65

65,02

2003

1205

459

1867

2,63

64,54

2004

1188

460

1867

2,58

63,63

2005

1184

461

1867

2,57

63,42

2006

1191

463

1867

2,57

63,79

2007

1170

462

1867

2,53

62,67

2008

1161

466

1867

2,49

62,19

2009

1127

466

1867

2,42

60,36

2010 2010. év az 1990. év %-ában

1134

468

1867

2,42

60,74

88,46

105,17

Terület

Magyarnándor népességszáma 1997-ig emelkedett, majd ezt követően csökkenés kezdődött, ami 2009-ig tartott, 2010-re kismértékben emelkedett a népességszám.

28


Mohora Év

Lakónépesség

1990

1003

Lakások száma 356

1596



1991

1011

356

1596

2,84

63,35

1992

1006

355

1596

2,83

63,03

1993

976

355

1596

2,75

61,15

1994

960

355

1596

2,70

60,15

1995

958

355

1596

2,70

60,03

1996

953

355

1596

2,68

59,71

1997

951

357

1596

2,66

59,59

1998

962

366

1596

2,63

60,28

1999

963

366

1596

2,63

60,34

2000

969

367

1596

2,64

60,71

2001

993

364

1596

2,73

62,22

2002

980

364

1596

2,69

61,40

2003

983

369

1596

2,66

61,59

2004

1000

369

1596

2,71

62,66

2005

969

370

1595

2,62

60,75

2006

998

370

1595

2,70

62,57

2007

989

377

1595

2,62

62,01

2008

969

377

1595

2,57

60,75

2009

968

379

1595

2,55

60,69

2010 2010. év az 1990. év %-ában

961

379

1595

2,54

60,25

95,81

106,46

Terület

Mohora népességszáma 1997-ig csökkent, majd pár éves növekedési szakasz után hol csökkenő, hol növekedő népességszám váltotta egymást, 2006 után viszont a népességszám folyamatosan csökken.

29


Nagylóc Év

Lakónépesség

1990

1879

Lakások száma 682

3912



1991

1849

686

3912

2,70

47,26

1992

1841

693

3912

2,66

47,06

1993

1800

697

3912

2,58

46,01

1994

1773

699

3912

2,54

45,32

1995

1811

699

3912

2,59

46,29

1996

1799

700

3912

2,57

45,99

1997

1802

702

3912

2,57

46,06

1998

1787

705

3912

2,53

45,68

1999

1749

706

3912

2,48

44,71

2000

1741

705

3912

2,47

44,50

2001

1776

704

3912

2,52

45,40

2002

1775

703

3912

2,52

45,37

2003

1751

706

3912

2,48

44,76

2004

1719

710

3912

2,42

43,94

2005

1697

712

3912

2,38

43,38

2006

1704

716

3912

2,38

43,56

2007

1699

717

3912

2,37

43,43

2008

1649

718

3912

2,30

42,15

2009

1618

719

3912

2,25

41,36

2010 2010. év az 1990. év %-ában

1596

719

3912

2,22

40,80

84,94

105,43

Terület

Nagylóc népessége a 20 év alatt enyhén, de folyamatosan csökkent, 2007 óta ez a csökkenés felgyorsult.

30


Nógrádsipek Év

Lakónépesség

1990

829

Lakások száma 298

2012



1991

837

299

2012

2,80

41,60

1992

834

299

2012

2,79

41,45

1993

823

300

2012

2,74

40,90

1994

805

302

2012

2,67

40,01

1995

837

304

2012

2,75

41,60

1996

833

305

2012

2,73

41,40

1997

817

307

2012

2,66

40,61

1998

815

312

2012

2,61

40,51

1999

814

312

2012

2,61

40,46

2000

784

313

2012

2,50

38,97

2001

761

297

2012

2,56

37,82

2002

757

297

2012

2,55

37,62

2003

744

297

2012

2,51

36,98

2004

723

300

2012

2,41

35,93

2005

708

301

2012

2,35

35,19

2006

696

302

2012

2,30

34,59

2007

688

303

2012

2,27

34,19

2008

669

305

2012

2,19

33,25

2009

667

305

2012

2,19

33,15

2010 2010. év az 1990. év %-ában

676

305

2012

2,22

33,60

81,54

102,35

Terület

Nógrádsipek lakónépessége - a térség többi településéhez hasonlóan – csökkent, az elmúlt 20 évben, összesen 18%-kal, amely nagyobb részben a természetes fogyással magyarázható.

31


Rimóc Év

Lakónépesség

1990

1913

Lakások száma 650

2926



1991

1935

663

2928

2,92

66,09

1992

1934

675

2926

2,87

66,10

1993

1937

682

2926

2,84

66,20

1994

1912

687

2926

2,78

65,35

1995

1957

692

2926

2,83

66,88

1996

1954

693

2926

2,82

66,78

1997

1945

695

2926

2,80

66,47

1998

1953

705

2926

2,77

66,75

1999

1935

705

2926

2,74

66,13

2000

1932

705

2926

2,74

66,03

2001

1936

686

2926

2,82

66,17

2002

1913

687

2926

2,78

65,38

2003

1929

689

2926

2,80

65,93

2004

1928

690

2926

2,79

65,89

2005

1889

691

2926

2,73

64,56

2006

1871

693

2926

2,70

63,94

2007

1847

694

2926

2,66

63,12

2008

1829

695

2926

2,63

62,51

2009

1829

695

2926

2,63

62,51

2010 2010. év az 1990. év %-ában

1807

696

2926

2,60

61,76

94,46

107,08

Terület

Rimóc népességszáma 1990-től 2004-ig összességében stagnált, majd csökkenés kezdődött, amely napjainkig tart. 2004-ről 2010-re több mint 6%-kal csökkent a népesség.

32


Szanda Év

Lakónépesség

1990

874

Lakások száma 395

2149



1991

850

399

2149

2,13

39,55

1992

829

401

2149

2,07

38,58

1993

811

403

2149

2,01

37,74

1994

803

404

2149

1,99

37,37

1995

820

404

2149

2,03

38,16

1996

815

404

2149

2,02

37,92

1997

789

405

2149

1,95

36,71

1998

778

410

2149

1,90

36,20

1999

780

409

2149

1,91

36,30

2000

774

410

2149

1,89

36,02

2001

744

411

2149

1,81

34,62

2002

711

413

2149

1,72

33,09

2003

715

414

2149

1,73

33,27

2004

707

414

2149

1,71

32,90

2005

700

413

2149

1,69

32,57

2006

690

415

2149

1,66

32,11

2007

648

415

2149

1,56

30,15

2008

629

415

2149

1,52

29,27

2009

622

418

2149

1,49

28,94

2010 2010. év az 1990. év %-ában

622

418

2149

1,49

28,94

71,17

105,82

Terület

Szanda népességszámát a folyamatos csökkenés jellemzi, húsz év alatt közel 30%-kal lett kevesebb az ott élők száma, jellemzően a halálozások élveszületésekhez viszonyított magas száma áll ennek hátterében.

33


Terény Év

Lakónépesség

1990

516

Lakások száma 243

2435



1991

479

244

2435

1,96

19,67

1992

470

245

2435

1,92

19,30

1993

468

245

2435

1,91

19,22

1994

463

246

2435

1,88

19,01

1995

476

246

2435

1,93

19,55

1996

469

246

2435

1,91

19,26

1997

454

246

2435

1,85

18,64

1998

446

246

2435

1,81

18,32

1999

423

249

2435

1,70

17,37

2000

415

249

2435

1,67

17,04

2001

437

252

2435

1,73

17,95

2002

441

252

2435

1,75

18,11

2003

448

252

2435

1,78

18,40

2004

453

252

2435

1,80

18,60

2005

465

252

2435

1,85

19,10

2006

478

252

2435

1,90

19,63

2007

461

252

2435

1,83

18,93

2008

447

252

2435

1,77

18,36

2009

435

252

2435

1,73

17,86

2010 2010. év az 1990. év %-ában

430

253

2435

1,70

17,66

83,33

104,12

Terület

Terény népességszáma 2000-ig csökkent, majd 2006-ig emelkedett elsősorban az odavándorlóknak köszönhetően. 2006 óta napjainkig viszont folyamatos a csökkenés.

34


Varsány Év

Lakónépesség

1990

1761

Lakások száma 573

2562



1991

1766

580

2562

3,04

68,93

1992

1748

587

2558

2,98

68,33

1993

1735

590

2558

2,94

67,83

1994

1733

593

2558

2,92

67,75

1995

1791

593

2558

3,02

70,02

1996

1776

593

2558

2,99

69,43

1997

1785

597

2558

2,99

69,78

1998

1778

604

2558

2,94

69,51

1999

1745

605

2558

2,88

68,22

2000

1732

605

2558

2,86

67,71

2001

1781

606

2558

2,94

69,62

2002

1753

611

2558

2,87

68,53

2003

1759

610

2558

2,88

68,76

2004

1747

616

2558

2,84

68,30

2005

1764

624

2558

2,83

68,96

2006

1740

631

2558

2,76

68,02

2007

1728

635

2558

2,72

67,55

2008

1711

637

2558

2,69

66,89

2009

1705

638

2558

2,67

66,65

2010 2010. év az 1990. év %-ában

1685

633

2558

2,66

65,87

95,68

110,47

Terület

Varsány lakónépesség-számában 1990-2005 között csökkenő és növekvő időszakok váltották egymást, 2005 óta viszont a csökkenés folyamatos.

35


A települések összesen Év

Lakónépesség

1990

19 343

Lakások száma 7 268

44 268



1991

19 200

7 324

44 270

2,62

43,37

1992

18 989

7 369

44 264

2,58

42,90

1993

18 809

7 410

44 264

2,54

42,49

1994

18 521

7 433

44 264

2,49

41,84

1995

19 020

7 447

44 264

2,55

42,97

1996

18 855

7 456

44 264

2,53

42,60

1997

18 716

7 476

44 264

2,50

42,28

1998

18 559

7 525

44 265

2,47

41,93

1999

18 217

7 547

44 265

2,41

41,15

2000

17 998

7 562

44 265

2,38

40,66

2001

18 227

7 489

44 265

2,43

41,18

2002

18 052

7 499

44 270

2,41

40,78

2003

18 009

7 519

44 270

2,40

40,68

2004

17 859

7 543

44 270

2,37

40,34

2005

17 617

7 566

44 269

2,33

39,80

2006

17 500

7 587

44 269

2,31

39,53

2007

17 271

7 607

44 268

2,27

39,01

2008

16 950

7 629

44 268

2,22

38,29

2009

16 783

7 645

44 268

2,20

37,91

2010 2010. év az 1990. év %ában

16 574

7 648

44 268

2,17

37,44

85,68

105,23

Terület

Az elmúlt húsz évben a 24 település együttes népességszáma folyamatosan csökkent, évente átlagosan 138 fővel. A két év, amikor emelkedést mutat a grafikon, csupán statisztikai korrekció (mikrocenzus, népszámlálás). A tendencia az utolsó 10 évben sem változott, a településeken összesen 9%-kal éltek a kevesebben 2010-ben, mint 2001-ben. 36


A települések korösszetétele A 0-17 évesek állandó népességen belüli aránya

A 18-59 évesek állandó népességen belüli aránya

A 60-x évesek állandó népességen belüli aránya

%

%

%

Alsótold

10,60

69,20

20,20

Becske

20,00

55,90

24,10

2008

Bér

18,90

57,30

23,80

Bokor

10,70

55,00

34,30

Buják

20,20

60,00

19,80

Cserháthaláp

21,80

54,30

23,90

Cserhátsurány

18,70

56,20

25,10

Cserhátszentiván

8,50

66,00

25,50

Debercsény

6,40

57,70

35,90

Ecseg

21,40

57,50

21,10

Felsőtold

11,60

44,50

43,90

Garáb

6,70

47,50

45,80

Herencsény

15,80

54,80

29,40

Hollókő

12,40

49,50

38,10

Kozárd

13,30

52,10

34,60

Kutasó

18,60

55,10

26,30

Magyarnándor

16,70

60,20

23,10

Mohora

22,20

59,00

18,80

Nagylóc

19,00

54,80

26,20

Nógrádsipek

15,30

56,20

28,50

Rimóc

22,10

54,80

23,10

Szanda

14,30

53,10

32,60

Terény

19,10

50,10

30,80

Varsány

20,80

57,60

21,60

37

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia A 0-17 évesek állandó népességen belüli aránya %

A 18-59 évesek állandó népességen belüli aránya %

A 60-x évesek állandó népességen belüli aránya %

18,18

59,84

21,97

18,50

58,92

22,58

Szécsényi kistérség

20,14

57,94

21,92

Nógrád megye

18,43

58,89

22,69

ÉMR

19,57

59,00

21,43

Országos átlag

18,34

59,98

21,69

2008

Balassagyarmati kistérség Pásztói kistérség

A korösszetétel kimondottan kedvezőtlen, elöregedő településekről beszélünk. Csupán néhány településen haladja meg kismértékben a fiatalok aránya az idősekét (Buják, Ecseg, Mohora), ezeken a helyeken jellemzően nagyszámban képviselteti magát a roma kisebbség. Egyes településeken a fiatalok aránya riasztóan alacsony, 6-9% (Cserhátszentiván, Debercsény, Garáb), miközben több településen a 60 év felettiek aránya meghaladja a 30%-ot (Bokor, Debercsény, Hollókő, Kozárd, Szanda, Terény), sőt Felsőtold és Garáb esetében ez az arány 43-46%! A térségi mutatók sem festenek kedvező képet, az idősebb korosztály mindenhol nagyobb arányú a fiatalénál.

38

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Természetes szaporodás/fogyás és állandó el/odavándorlás

Település

Élve születések száma 1990-2008 (fő)

Halálozások száma 1990-2008 (fő)

Természetes szaporodás 19902008 (fő)

Alsótold

18

70

-52

Becske

131

200

-69

Bér

101

176

-75

Bokor

18

55

-37

Buják

484

662

-178

Cserháthaláp

82

159

-77

Cserhátsurány

194

271

-77

Cserhátszentiván

15

88

-73

Debercsény

10

49

-39

Ecseg

278

408

-130

Felsőtold

33

84

-51

Garáb

6

43

-37

Herencsény

111

225

-114

Hollókő

34

164

-130

Kozárd

32

94

-62

Kutasó

14

61

-47

Magyarnándor

212

307

-95

Mohora

230

276

-46

Nagylóc

356

553

-197

Nógrádsipek

117

262

-145

Rimóc

463

502

-39

Szanda

122

293

-171

Terény

77

191

-114

Varsány

391

439

-48

Összesen

3 529

5 632

-2 103

39


Település

Állandó odavándorlás, 20022008 (fő)

Állandó elvándorlás, 2002-2008 (fő)

Állandó vándorlási különbözet, 2002-2008 (fő)

Alsótold

29

23

6

Becske

145

164

-19

Bér

67

95

-28

Bokor

21

25

-4

Buják

254

323

-69

Cserháthaláp

83

83

0

Cserhátsurány

112

172

-60

Cserhátszentiván

28

23

5

Debercsény

14

21

-7

Ecseg

212

216

-4

Felsőtold

29

29

0

Garáb

23

29

-6

Herencsény

118

131

-13

Hollókő

99

67

32

Kozárd

35

22

13

Kutasó

26

8

18

Magyarnándor

179

200

-21

Mohora

240

219

21

Nagylóc

256

314

-58

Nógrádsipek

84

82

2

Rimóc

198

199

-1

Szanda

116

125

-9

Terény

94

74

20

Varsány

225

242

-17

Összesen

2 687

2 886

-199

40


Foglalkoztatási, gazdasági adatok Települési munkanélküliség (júniusi adatok) 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Alsótold

6,40

9,88

6,15

9,04

7,69

7,94

12,44

10,82

9,84

9,84

7,00

Becske

5,38

7,95

5,69

9,27

5,98

8,45

10,84

9,49

11,03

13,12

10,37

Bér

9,27

10,81

14,75

18,35

20,71

19,34

21,15

20,71

18,57

14,44

16,41

Bokor

10,00

8,57

8,82

4,41

9,09

10,67

14,47

11,84

14,46

15,85

8,43

Buják

5,50

5,22

2,69

5,10

6,52

8,32

7,64

8,06

7,95

13,38

12,04

Cserháthaláp

7,59

8,02

7,38

9,76

7,72

11,72

7,59

8,64

5,53

10,58

8,12

Cserhátsurány

8,76

10,48

7,78

8,96

10,58

10,78

11,61

10,76

10,95

14,96

12,66

Cserhátszentiván

9,52

9,52

10,99

10,10

11,00

13,73

15,84

12,87

14,71

12,62

10,48

Debercsény

5,56

11,11

7,27

1,82

5,88

3,85

7,27

5,45

11,11

17,02

16,67

Ecseg

6,27

6,13

6,44

5,55

5,69

9,08

7,22

7,64

10,14

16,26

16,97

Felsőtold

12,64

9,20

12,64

8,89

9,64

12,94

11,39

10,71

12,20

16,67

16,25

Garáb

17,78

11,11

6,25

15,22

9,09

10,00

11,11

8,11

6,90

6,25

12,90

Herencsény

8,82

8,31

6,55

10,82

7,47

9,47

7,82

9,51

6,17

6,75

7,27

Hollókő

8,65

10,81

6,63

6,09

7,28

3,35

5,69

8,92

7,55

6,22

8,37

Kozárd

4,67

2,80

8,49

6,42

5,61

7,34

9,35

3,70

3,77

17,31

11,50

Kutasó

23,21

16,07

12,70

16,13

15,25

11,67

4,76

7,81

6,15

10,77

13,89

Magyarnándor

7,23

6,62

5,95

7,54

5,14

7,01

8,70

5,92

4,90

9,07

8,56

Mohora

8,47

7,21

5,77

9,14

10,07

8,19

9,42

10,92

10,53

13,82

14,82

Nagylóc

11,20

7,33

8,48

7,39

9,10

10,35

12,82

14,67

16,53

22,62

19,92

Nógrádsipek

11,87

10,33

11,64

8,84

7,71

8,07

10,76

14,71

13,50

10,98

16,85

Rimóc

10,94

11,70

9,90

10,00

8,21

9,74

11,74

13,48

13,00

16,70

17,18

Szanda

9,33

6,70

6,90

8,15

6,44

8,28

7,90

8,01

6,48

7,67

7,75

Terény

13,30

10,55

4,20

10,61

9,88

4,92

8,59

6,98

6,88

13,20

5,49

Varsány

10,05

9,77

8,31

9,30

11,61

8,36

10,63

12,16

11,99

15,09

16,86

Térségi munkanélküliség (éves adatok) ÉszakMagyarország

Nógrád megye

Balassagyarmati Pásztói Szécsényi kistérség kistérség kistérség

2002

8,62

7,63

5,23

5,44

8,7

2003

9,34

8,13

5,78

6,13

9,61

2004

9,16

8,07

5,06

6,89

10,21

2005

10,16

8,9

6,18

7,56

10,93

2006

10,48

9,07

6,87

7,45

12,72

2007

11,5

9,07

7

7,49

12,31

2008

12,26

11,01

7,94

9,29

15,16

2009

14,54

13,71

10,42

12,71

17,57

2010

16,2

16,09

12,64

14,96

19,59

41


A települések nincsenek kedvező helyzetben a munkanélküliség tekintetében. 2010 nyarán jelentős, 16% feletti volt a munkanélküliség Nagylócon, Rimócon, Ecsegen, Varsányban, Nógrádsipeken, Debercsényben, Béren és Felsőtoldon. A legkedvezőbb helyzetben Terény, Alsótold, Herencsény és Szanda volt, ahol ugyanekkor a mutató 5-8% között mozgott. A térségek éves munkanélküliség statisztikája azt mutatja, hogy sem a régió, sem Nógrád megye nincsen jó helyzetben. A térségek közül a legalacsonyabb a munkanélküliség a Balassagyarmati és a Pásztói kistérségben, míg a Szécsényi kistérségben 2010-ben a munkanélküliek aránya megközelítette a 20%-ot. A térségek mindegyikében a munkanélküliek arányának növekedése 2007 után felgyorsult.

42


Jövedelmi viszonyok, 2008

43


Alsótold

1 főre jutó nettó jövedelem (Ft/év) 991 967

Egy háztartásra jutó nettó jövedelem (Ft/év) 2 366 159

Összes adófizető száma (fő) 148

Becske

796 152

1 628 620

238

40,8

Bér

739 222

1 426 140

147

35,9

Bokor

924 058

1 430 391

57

50,4

Buják

874 279

2 130 579

1 004

44,8

Cserháthaláp

851 981

1 804 477

164

43,5

Cserhátsurány

810 616

1 950 405

341

39,2

Cserhátszentiván

974 497

1 131 916

70

46,4

Debercsény

869 601

1 295 875

31

40,8

2008

Adófizetők aránya a népességen belül (%) 56,9

Ecseg

754 064

1 751 105

435

34,7

Felsőtold

754 511

1 092 983

53

34,2

Garáb

628 415

600 691

20

30,8

Herencsény

825 840

1 873 381

269

39,8

Hollókő

825 397

1 392 858

156

41,3

Kozárd

885 228

1 116 750

76

46,3

Kutasó

843 640

1 227 112

50

44,6

Magyarnándor

932 113

2 322 282

533

45,9

Mohora

811 613

2 086 082

362

37,4

Nagylóc

717 350

1 647 506

539

32,7

Nógrádsipek

766 207

1 680 631

284

42,5

Rimóc

713 583

1 877 905

628

34,3

Szanda

870 622

1 319 570

260

41,3

Terény

795 948

1 411 860

163

36,5

Varsány

799 140

2 146 513

698

40,8

Társulás átlaga

823 169

1 612 991

6 726

39,7

Az egy főre jutó nettó jövedelmek tekintetében a legkedvezőtlenebb helyzetben Garáb van, amely annak is köszönhető, hogy a településen csupán a lakosság 30%-a volt adófizető 2008-ban. Az Észak-magyarországi régió egy főre jutó nettó jövedelmi átlagánál a települések háromnegyedén volt magasabb a jövedelmi mutató, a magyarországi átlagot viszont csupán 5 település haladja meg (Alsótold, Cserhátszentiván, Magyarnándor, Bokor és Kozárd). Átlagosan 823 ezer forint az egy főre jutó nettó jövedelem a településeken. Az adófizetők aránya az állandó népességhez képest igen változóképet mutat a településeken, Alsótoldon és Bokor településeken meghaladja az 50%-ot, míg 30-33% körüli Garábon vagy Nagylócon.

44


Vállalkozási környezet

A településen az ezer főre jutó működő vállalkozások száma Alsótoldon kiugróan magas, míg Garábon nem működik vállalkozás a KSH 2008-as adatai szerint. A településeken összesen átlagosan 35 db működő vállalkozás jut ezer főre, de a legtöbb településen a vállalkozások száma 22-30 db között alakul.

45


3. TELEPÜLÉSI KÉRDŐÍV A kérdőív a munkában érintett települések vezetőivel, illetve meghatározó személyeivel folytatandó interjúk fő kérdésköreit, valamint a kérdéskörökhöz tartozó kérdéseket tartalmazza. A kérdőíveket az interjúkat megelőzően kiküldték az érintetteknek, hogy felkészülhessenek az egyes kérdéskörökből. A kérdések egy része megválaszolható ugyan más forrásokból is, de ez esetben kifejezetten a helyiek véleményére voltunk kíváncsiak. Az interjú célja az volt, hogy képet kapjunk arról, hogy hogyan értékelik saját helyzetüket, hogyan látják jövőjüket az egyes települések vezetői és meghatározó személyiségei. Az egyes kérdésköröket a vastag betűs címek jelölik. Ezen belül gyűjtöttük össze azokat a kérdéseket, amelyeket a stratégiaalkotás szempontjából fontosnak tartottunk. A kérdések között természetesen voltak olyanok, amelyek az adott település szempontjából nem lényegesek, s voltak átfedések is az egyes kérdéskörök között, amelyek az interjúk során tisztázódnak. Egy interjú során több egymáshoz közel eső település képviselőivel folyt beszélgetés. E módszertan eredményeként már a helyszínen kiderülhetnek egymás közötti azonosságok és különbségek. Demográfia - Mennyien élnek a településen? - Jellemzőek-e ideiglenesen a településen tartózkodó csoportok (pl. ott üdülők, hétvégi házzal rendelkezők, turisták, stb.)? - Milyen a település korszerkezete? - Hogyan látják a fiatalok helyben maradási esélyeit? - Mely nemzetiségek, ill. nemzeti kisebbségek vannak jelen a településen? Mekkora a különböző nemzetiségek, ill. kisebbségek aránya a teljes lakosságon belül, mennyi a 14 év alattiak között? Gyarapodnak, avagy fogynak-e? - Mekkora lakosságszámmal számolnak 20 év múlva? Milyen összetételben? Migráció - Érkeztek-e az elmúlt 20 évben a településre új lakosok, ha igen mennyien, honnan és milyen helyzetű emberek (idős, fiatal, családos, egyedülálló, értelmiségi, gazdag, szegény, magyar, vagy más nemzetiségű)? - Vándoroltak-e el a településről az elmúlt 20 évben, ha igen mennyien, hová és milyen helyzetű emberek? - Milyen vándorlási folyamatokkal számolnak a következő 20 évben? - Mennyien ingáznak a településről és hová? Az ingázás napi vagy heti rendszerességgel történik? Milyen közlekedési eszközöket vesznek igénybe az ingázás során? Az ingázók milyen messzire járnak dolgozni, ill. mely szektorban dolgoznak? - Mit tart a települése vonzerejének, és mi miatt tart az elvándorlástól? - Van-e olyan lakosa a településnek, akik külföldön vállalnak munkát, és tartósan távol vannak családjuktól, otthonuktól? Hányan, milyen messze? Képzettség, foglalkoztatottság, munkanélküliség - Milyen oktatási, ill. nevelési intézmények találhatók a településen? - Hova járnak a helyi gyermekek óvodába, ill. iskolába? - Milyen a munkaképes korú lakosság képzettségi helyzete? - Az időskorú lakosság körében milyen képzettségűeket, ill. milyen mesterségekhez értő személyeket találunk? - Él-e a településen aktív orvos, patikus, tanító, állatorvos, agrárszakember, jogász, fogorvos, építész? Ha igen, akkor a Natúrpark 22 településen belül, vagy kívül fejtik ki tevékenységüket? Szolgálati lakásban vagy sajátban esetleg bérlakásban élnek-e? - Élnek-e a településen régi mesterségeket (pl. kovács, szabó, szűcs, bőrműves, fazekas, stb.) űző személyek? - Kik a településen a fő foglalkoztatók? - Melyek a környék fő foglalkoztatói (amelyek a helyieket is érintik)?

46


-

Mekkora a munkanélküliség a településen? Van-e helyi közmunkaprogram? Mit csinálnak a közmunkások? Milyen további megélhetési lehetőségekkel számolnak a település vezetői?

Vallási és kulturális élet - Hányféle felekezet, vallási irányzat van jelen a településen, ezeket hány család képviseli? - Van-e papja, a falunak? - Milyen gyakran vannak a településen vallási szertartások? - Kik látogatják a vallási szertartásokat? - Részt vesz-e az egyház a helyi gazdasági és kulturális életben? - Milyen szabadidős lehetőségek állnak rendelkezésre a különböző korosztályok, ill. a családok számára? (Van-e könyvtár, művelődési ház, sportegyesület, stb. vagy pedig csak a kocsma jelenti a közösségi teret? Vannak-e különböző rendezvények a településen, mint pl. falunap, sportesemények, vásárok, stb.? Civil jelenlét - Hány aktív civil szerveződés működik a településen (a nem bejegyzettek is érdekesek, pl. kórus, olvasókör)? Milyen tevékenységi körökben, és milyen régen működnek? - A település elszármazottjai, és betelepültjei külön-külön milyen mértékben vannak jelen a civil szervezetekben? - Melyik szervezet kap támogatást az önkormányzattól? Melyik szervezet vesz át önkormányzati feladatot? Melyik szervezet támogatja az önkormányzatot? - Melyik szervezet az, amelyik a legszélesebb körben éri el a település lakóit (korban, létszámban)? - Megfigyelhető-e, hogy minek a hatására és mikor kezdődött el a településen a civil felelősség vállalás? Az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzete, szociális ellátás helyzete - Milyennek ítélik az önkormányzat gazdasági helyzetét? (bevételek-kiadások) - Milyen helyi adók vannak bevezetve? Vetítési alapjuk, mértékük? - Hány intézményt működtet az önkormányzat? Hány főt foglalkoztat átlagosan (beleértve az intézményi dolgozókat, közmunkásokat is) - Hány társulásban vesz részt az önkormányzat, és ebből hánynak ad székhelyet? - Milyen megbízatású a polgármester? (főállású, vagy társadalmi) - Van-e szolgálati lakásállománya az önkormányzatnak? Ha igen, kik lakják? - Van-e önkormányzati üres építési telek? Mire használják? Milyen szándékok vannak ezekkel? - Mely gazdasági ágazatok vannak jelen a településen (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás, esetleg K+F)? Rendelkezik-e a település számottevő idegenforgalmi bevétellel? - A lakosság mekkora hányada részesül szociális segélyben? Kik ezek (idősek, nagycsaládosok, cigányok, stb.)? - Van-e idősek otthona a településen? - Van-e közkonyha a településen? Ha van, honnan veszi a nyersanyagot? Helyi gazdálkodás, birtokviszonyok - Művelik-e a kerteket a településen? - Milyen a mezőgazdasági eszközállománnyal rendelkezik a helyi lakosság (traktor, eke, lovaskocsi, lovas eke, stb.)? - Tartanak-e állatot a településen? Ha igen, kik (lakosság, vállalkozók, stb.), milyeneket és mennyit? - Van-e csorda, nyáj, konda a településen? - A település területén található szántók, legelők, erdők kiknek a kezelésében vannak, ill. kik a tulajdonosok? - Mekkora és milyen területekkel (szántó, legelő, kaszáló, gyümölcsös, vizes élőhelyek) rendelkezik az önkormányzat? - Mi a terv az önkormányzati területekkel?

47


-

Vannak-e helyi terméket előállítók? (méz, sajt, szörp, lekvár, tojás, tej, stb.) Honnan szerzik be az alapanyagokat? Honnan jön a csomagoló anyag? Van-e a településen helyi kis malom, kenyérsütő kemence, aszaló, pálinkafőző, stb.? Van-e vadgazdákodás a külterületen? Melyik vadásztársaság gazdálkodik? Van-e élővíz, ill. tó a településen? Ki kezeli a vizet és milyen funkciókat tölt be jelenleg a tó? Mekkora a vízfelülete?

Infrastrukturális helyzet - Honnan kapják a helyi lakosok a vizet? Van-e a településnek saját vízellátórendszere? Megvannak-e még a régi kutak, használják-e ezeket? - A lakóingatlanok hány százalékára van bekötve a vezetékes víz? Ebből hány van a házba is bevezetve? - Alkalmaznak-e a településen valamilyen megújuló energiát alkalmazó eszközt, berendezést (napelem, napkollektor, szélkerék, stb.)? - Milyen a településen a távolsági tömegközlekedés helyzete? - Hány bolt és hány kocsma működik a településen? - Hány mozgó szolgáltatónak és boltnak van engedély kiadva, aki rendszeresen jár a településre? (Posta, orvosi ügyelet, patikus, húsos, kenyeres, mirelites, palántás, élő állatos, stb.) - A mozgó boltok engedélye szerint hány jár a Natúrpark 22 településéről, és hány kívülről? - Van-e helyi mozgó boltos, ha igen, mivel kereskedik és milyen messzire szállítja a termékeit? - Milyen az utak állapota a településen? Milyen a településre vezető utak állapota? - Van-e kerékpárút a településen? Ha igen, hány kilométer, és kikkel köti össze az ottlakókat? - Milyen állapotú a település vízelvezetési rendszere (árkok, patakmedrek)? Volt-e árvízhelyzet, vagy tartanak-e tőle? - Milyen sportpályák vannak a településen (külterületen is, pl. tanösvény, lovas vagy motocross pálya)? Kik használják, illetve ki tartja fenn? - Van-e játszótér a településen? Mikor épült? Ki tartja fenn? - Hány szálláshely van a településen? Hány vendégéjszaka volt az elmúlt években? - Van-e a településen postahivatal? - Van-e a településen piactér? Van-e piac, ill. vásárok? - Hová szállítják a településről a hulladékot? Van-e szelektív gyűjtés? - Meg van-e oldva a szennyvízelvezetés a településen? Hány kilométerre fekszik a település a tisztítótól? Milyen elven működik a tisztító? - Hány lakóház van a településen? Ebből hányat árulnak? - Hány vályogház áll a községben, és ebből hány áll magas vízállású, veszélyes területen? Mikori építésűek? - Vannak-e külterületi lakóterületei a településnek? (pusztája) Hány lakosa van? Mivel foglalkoznak ott? Térségi kapcsolatok - Milyennek ítélik a település viszonyát a szomszédos településekkel, illetve a közelben található nagyobb központokkal? - Van-e gazdasági együttműködés a környező településekkel? - Van-e kulturális, szellemi kapcsolat a környező településekkel? Részt vesznek-e a település rendezvényein a környező települések lakosai, ill. a település lakói részt vesznek-e a szomszéd települések rendezvényein?

48


4. A PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEKRŐL RÉSZLETESEBBEN 1.

Feldolgozási tevékenység bővítése

Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Támogatás vehető igénybe feldolgozási tevékenység kialakításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások támogatására. Mezőgazdasági termék elsődleges feldolgozásának támogatása kizárólag helyi termék előállítása esetén lehetséges. Támogatható tevékenységek Kizárólag a gazdasági tevékenységgel érintett épület építése, épületfelújítás, korszerűsítés, épületgépészet, kialakítás, felújítás, korszerűsítés. Kizárólag a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése, a fejlesztéshez és tervezett tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés, marketingtevékenység. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 50 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 50 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitások:

Kérelmező típusa

Intenzitások nem LHH településen (%)

Intenzitások LHH településen (%)

Egyéni vállalkozó Magánszemély Mikro-kis-közép vállalkozás Egyházak Non-profit szervezetek

60 60 60 60 60

65 65 65 65 65

A rendelkezésre álló keretösszeg a 2007-2013-as időszakban hátrányos helyzetű területen 130 000 eurónak megfelelő forintösszeg, egyéb területen 160 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Jogosult települések Támogatás olyan célra vehető igénybe, amely az alábbi településeken valósul meg: Alsótold; Bér; Bokor; Buják; Cserhátszentiván; Csécse; Ecseg; Egyházasdengeleg; Erdőkürt; Erdőtarcsa; Felsőtold; Galgaguta; Garáb; Héhalom; Jobbágyi; Kálló; Mátraszőlős; Kisbágyon; Kozárd; Palotás; Pásztó; Szarvasgede; Szirák; Szurdokpüspöki; Tar; Vanyarc

2. Megalapozó tervek, tanulmányok létrehozása Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Tervek és tanulmányok 49


Támogatás vehető igénybe A tanulmányok készítésére a Cserhátalja HACS területéről, gazdaság-, turisztika- és foglalkoztatás fejlesztési területen. Támogatható tevékenységek Szükségletfelmérések, tervek, tanulmányok, előkészítő tanulmányok készítése. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 18 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 18 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás:

Kérelmező típusa


Önkormányzat Non-profit szervezetek

80 80

Intenzitások LHH településen (%) 85 85

A rendelkezésre álló keretösszeg a 2007-2013-as időszakban hátrányos helyzetű területen 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg, egyéb területen 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg Jogosult települések Alsótold; Bér; Bokor; Buják; Cserhátszentiván; Csécse; Felsőtold; Ecseg; Erdőkürt; Galgaguta; Erdőtarcsa

3.

Kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés

Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Támogatás vehető igénybe Kiskereskedelmi és lakossági szolgáltatási feltételrendszer javításához hozzájáruló fejlesztésekhez. Támogatható tevékenységek Kizárólag a gazdasági tevékenységgel érintett épület építése, épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, korszerűsítés, épületgépészet. Kizárólag a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, minőségbiztosítási- és környezetirányítási rendszerek kialakítása, eszközbeszerzés a fentebb sorolt tevékenységek vonatkozásában, kapcsolódó marketingtevékenység. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. 50

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Egyéni vállalkozó Magánszemély Mikro-kis-közép vállalkozás Egyházak Non-profit szervezetek

Intenzitások nem LHH településen (%) 60 60 60 60 60

Intenzitások LHH településen (%) 65 65 65 65 65

Jogosult települések Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse, Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Pásztó; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd; Kisbágyon

4. Sport- és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Közösségi célú fejlesztés Támogatás vehető igénybe Sport- és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztésére, melynek célja az egészséges életvitel, életmód elősegítése. A célterület keretében játszótér, pihenőpark, pihenőhelyek, sétautak, zöldfelületek, látvány-, és használati térelemek kialakítása, fejlesztése, felújítása nem támogatható. Épületfelújítás kizárólag belső felújítással együtt támogatható. Támogatható tevékenységek Sportlétesítmények, sportoláshoz és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó épület építése, épülethez, vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, korszerűsítés, épületgépészet. Kizárólag a tevékenységgel érintett épületrészhez, vagy épületrészhez kapcsolódó eszközbeszerzés a tervezett beruházások vonatkozásában, és kapcsolód marketingtevékenység és működtetés. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 25 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 25 000 eurónak megfelelő forintösszeg

51


Intenzitás:

Kérelmező típusa Önkormányzat, önkormányzati társulás Egyházak Non-profit szervezetek



100

100

Jogosult település ek Kisbágyo n; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd. 100 100

100 100

5. Biztonságtechnikai beruházások támogatása Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Közösségi célú fejlesztés Támogatás vehető igénybe A közvagyon megőrzésének, a közbiztonság javítása érdekében középületek és közterületek biztonságtechnikai berendezéseinek kiépítésére. Támogatható tevékenységek Biztonságtechnikai eszközök beszerzése, telepítése, üzembe helyezése. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás




100

100

100 100

100 100

Jogosult települések Kisbágyon; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd. 6. Turisztikai és helyi rendezvények támogatása Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. 52

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Jogcím: Rendezvény Támogatás vehető igénybe A térségi identitás tudatot erősítő hagyományos és hagyományteremtő, turisztikai lehetőségeket és helyi kulturális, természeti értékeket népszerűsítő rendezvények, fesztiválok, táborok megvalósításra, valamint a helyi szükségletekre épülő gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó szakmai programok szervezés és lebonyolítása. Támogatható tevékenységek Rendezvények szervezése és lebonyolítása, a rendezvényhelyszín tereprendezése, a rendezvényhez kapcsolódó eszközbeszerzés és marketingtevékenység, szervezési költségek. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 6 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 6 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Egyéni vállalkozó Magánszemély Mikro-kis-közép vállalkozás Önkormányzat, önkormányzati társulás Egyházak Non-profit szervezetek

Intenzitások nem LHH településen (%) 60 60 60

Intenzitások LHH településen (%) 65 65 65

100

100

100 100

100 100

Jogosult települések Kisbágyon; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd.

7. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések támogatása Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Térségek közötti nemzetközi együttműködés Támogatás vehető igénybe Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekre, a Cserhátalja HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó szakmai, kulturális és kommunikációs területre. Támogatható tevékenységek A HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó rendezvények, képzések, oktatások szervezése és lebonyolítása, kiadványkészítés, a tevékenységhez kapcsolódó marketing, kapcsolattartás költségei.

53

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Egyéni vállalkozó Mikro-kis-közép vállalkozás Önkormányzat, önkormányzati társulás Egyházak Non-profit szervezetek

Intenzitások nem LHH településen (%) 60 60


100

100

80 80

90 90

Jogosult települések Kisbágyon; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd.

8. Térségeken belüli együttműködések támogatása Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Térségek belüli együttműködés Támogatás vehető igénybe A Cserhát HACS térségén belüli együttműködésekre, a Cserhátalja HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó szakmai, kulturális és kommunikációs területre. Támogatható tevékenységek A HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó rendezvények, képzések, oktatások szervezése és lebonyolítása, kiadványkészítés, a tevékenységhez kapcsolódó marketing, kapcsolattartás költségei. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 10 000 eurónak megfelelő forintösszeg.

54

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Intenzitás:

Kérelmező típusa



Jogosult település ek Kisbágyo 100 100 n; Garáb; Kálló; 80 90 Galgaguta 80 90 ; 60 65 Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér, Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd. Egyéni vállalkozó Mikro-kis-közép vállalkozás Önkormányzat, önkormányzati társulás Egyházak Non-profit szervezetek Magánszemély

9. Képzések megvalósulásának támogatása Helyi Akciócsoport: Cserhátalja Leader Nonprofit Kft. Jogcím: Képzés Támogatás vehető igénybe Foglalkoztatási lehetőségeket bővítő tudásanyag átadására, növelésére képzések, oktatások szervezése és lebonyolítása.

szakmai

kompetenciák

Támogatható tevékenységek A HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó képzések, oktatások szervezése és lebonyolítása. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 200 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Egyéni vállalkozó Mikro-kis-közép vállalkozás Önkormányzat, önkormányzati társulás Egyházak Non-profit szervezetek Magánszemély



100

100

100 100 60

100 100 65

55

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Jogosult települések Kisbágyon; Garáb; Kálló; Galgaguta; Felsőtold; Erdőtarcsa; Erdőkürt; Egyházasdengeleg; Ecseg; Cserhátszentiván; Jobbágyi; Héhalom; Csécse; Buják; Bokor; Bér; Alsótold; Vanyarc; Tar; Szurdokpüspöki; Szirák; Szarvasgede; Palotás; Mátraszőlős; Kozárd.

10. Települések kulturális örökség megőrzésének támogatása. Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú Támogatás vehető igénybe A települések meglévő épített és tárgyi kulturális örökségének feltárásához, megőrzéséhez és bemutatásához kapcsolódó eszközök beszerzésére a jelenlegi és a következő nemzedékek számára. Támogatható tevékenységek A települések kulturális örökségéhez kötődő tárgyi eszközök beszerzése, marketing kiadás. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás




100

100

100 100

100 100

Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny; Rimóc.

56

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia 11. 30 fő alatti Ifjúsági szálláshelyek és erdei iskolák kialakításának támogatása. Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú fejlesztés Támogatás vehető igénybe 30 fő alatti ifjúsági szálláshelyek. Erdei iskolák létesítésére, felújítására. Támogatható tevékenységek Ifjúsági szálláshelyek esetén új építés, építési munkák, épületfelújítás, bővítés, korszerűsítés, épületgépészet; eszközbeszerzés. Erdei iskolák esetén új építés és az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzés. Erdei iskolához önállóan eszközbeszerzés nem támogatható. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 6 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 6 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás




100

100

100 100

100 100

Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.

12. A népi hagyományokra, kulturális és természeti értékekre épülő rendezvények, fesztiválok szervezésének, rendezésének támogatása Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Rendezvény Támogatás vehető igénybe A térségi népi hagyományokra és kulturális és természeti értékekre épülő rendezvények, fesztiválok támogatása.

57

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Támogatható tevékenységek A hagyományokra épülő és kapcsolattartás költségei.

kulturális

rendezvény

lebonyolítása,

marketing

tevékenység,

Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás:

Kérelmező típusa Önkormányzat, önkormányzati társulás Mikro-kis-közép vállalkozás Egyéni vállalkozás Egyházak Non-profit szervezetek



100

100

60 60 100 100

65 65 100 100

Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Ilin.

13. Mikrotérségi támogatása.

és

település

szintű

turisztikai

és

egyéb

szakmai

együttműködések

Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Térségen belüli együttműködés Támogatás vehető igénybe Turisztikai rendezvények időpontjainak mikrotérségi szintű összehangolására. Az Ipoly-menti Palócok Akciócsoport településeit lefedő honlap készítése. Az együttműködés során kialakított koncepciók népszerűsítésére kiadvány készítésére. Támogatható tevékenységek Turisztikai rendezvények összehangolásához kapcsolódó marketing tevékenység, adatgyűjtés költségei, honlap készítés költsége, kapcsolattartás költségei, infrastruktúrafejlesztés. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 8 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 4 000 58

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 8 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa



100

100

Jogosult település ek 100 100 Nó grá 100 100 dsi pek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny. Önkormányzat, önkormányzati társulás Egyházak Non-profit szervezetek

14. Helyi termékek előállításának, feldolgozásának és piacra jutásának támogatása Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Támogatás vehető igénybe Helyi termékek előállításához, feldolgozásához és piacra jutásához szükséges feltételrendszer biztosításához. Támogatható tevékenységek Új üzem építés, felújítás, bővítés, kapcsolódó eszközök beszerzése, marketing tevékenység. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 2 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa mikro-kis-közép vállalkozás Egyéni vállalkozás Magánszemély



Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; 59

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.

15. Sport tevékenységekre alkalmas infrastruktúra fejlesztésének támogatása Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú fejlesztés Támogatás vehető igénybe A térség diáksport szolgáltatásainak fejlesztése, a már meglévő szolgáltatások és igények támogatására, kizárólag természetközeli (lovas, vízi, de nem horgász) sportok űzéséhez szükséges, diáksport célú infrastruktúra építésre és felújításra. Turisztikai célú szolgáltatások nem támogathatóak ebből a forrásból. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható. Támogatható tevékenységek Sport tevékenységhez kapcsolódó új építés, épület épületgépészet, fejlesztése, kapcsolódó eszközbeszerzés.

felújítás,

bővítés,

Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 6 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 3 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Non-profit szervezetek

Intenzitások nem LHH településen (%) 100

Intenzitások LHH településen (%) 100

Jogosult települések Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.

60

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia 16. Telekommunikáció fejlesztésének támogatása Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú fejlesztés Támogatás vehető igénybe Az Ipoly-menti Palócok területén működtetett helyi stúdiók, szerkesztőségek fejlesztése. A szerkesztőségek infrastrukturális kialakításának, fejlesztésének, és a működtetésükhöz szükséges technikai eszközök beszerzésének támogatása. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható. Támogatható tevékenységek A helyi stúdió épület felújítása, bővítése, korszerűsítése; kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése; marketingkiadás; működési kiadások. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 1 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Egyházak Önkormányzat, önkormányzati társulás Non-profit szervezetek

Intenzitások nem LHH településen (%) 90

Intenzitások LHH településen (%) 90

Jogosult település 100 100 ek 90 90 Pat var c; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny; Hugyag; Romhány; Rimóc; Pusztaberki; Piliny.

17. Közbiztonság feltételrendszerének támogatása Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú fejlesztés Támogatás vehető igénybe Polgárőr egyesületek, önkéntes tűzoltó egyesületek fejlesztésére. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható.

61

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Támogatható tevékenységek Fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő tárgyi eszközök beszerzése. Kapcsolódó épületek építése, felújítása, infrastruktúra fejlesztése. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 1 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Önkormányzat, önkormányzati társulás Non-profit szervezetek



100

100

100

100

Jogosult települések Rimóc; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.

18. Képzések szervezése a gazdasági potenciál növelése érdekében Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Képzés Támogatás vehető igénybe Média és kommunikációs fejlesztésekhez kötődő képzések, hogy a helyi önkormányzati intézmények, civil szervezetek, vállalkozók, melyek honlapokat, helyi médiumokat működtetnek, elsajátítsák az alapokat. Idegen nyelvi képzések. Falusi vendéglátók és közösségfejlesztők képzése. Támogatható tevékenységek A helyi igényekhez illeszkedő képzések lebonyolítása és kapcsolódó kis értékű tárgyi eszközök beszerzése. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 2 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg.

62

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Intenzitás

Kérelmező típusa Önkormányzat, önkormányzati társulás Egyházak Mikro-kis-közép vállalkozás Egyéni vállalkozás Non-profit szervezetek



100

100

100 60 60 100

100 65 65 100

Jogosult települések Hugyag; Romhány; Rimóc; Pusztaberki; Piliny; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny.

19. Kulturális és szakmai együttműködés támogatása. Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Térségek közötti és nemzetközi együttműködés támogatás Támogatás vehető igénybe Az együttműködés kiterjesztése kulturális, gazdasági, kereskedelmi és oktatási területekre. Új kezdeményezések támogatása a tartós és szoros együttműködés érdekében. Egymás kultúrájának megismerését elősegítő közös rendezvények, közös projektek lebonyolítása. Támogatható tevékenységek Kulturális és szakmai rendezvények, oktatás, eszközbeszerzés, marketing tevékenység.

képzés

lebonyolítása,

ezekhez

kapcsolódó

Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 2 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 2 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 2 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg.

63

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Intenzitás Intenzitások nem LHH településen (%)


Jogosult települése k Önkormányzat, Hu 100 100 önkormányzati társulás gya Egyházak 100 100 g; Mikro-kis-közép vállalkozás 60 65 Ro mh Non-profit szervezetek 100 100 ány ; Rimóc; Pusztaberki; Piliny; Patvarc; Patak; Őrhalom; Nógrádszakál; Nógrádsipek; Nógrádmegyer; Nógrádmarcal; Nógrádkövesd; Nagyoroszi; Varsány; Terény; Szügy; Szente; Szécsényfelfalu; Szécsény; Szécsénke; Nagylóc; Mohora; Magyarnándor; Magyargéc; Ludányhalászi; Hont; Hollókő; Herencsény; Érsekvadkert; Horpács; Debercsény; Endrefalva; Drégelypalánk; Dejtár; Csitár; Csesztve; Cserhátsurány; Cserháthaláp; Bercel; Becske; Alsópetény; Szanda; Szátok; Kutasó; Kisecset; Kétbodony; Ipolyvece; Ipolyszög; Iliny. Kérelmező típusa

20. Térségi fejlesztőközpontok létrehozása Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú Támogatás vehető igénybe Térségi fejlesztőközpont: Az Ipoly-menti Palócok Akciócsoport területén működő, a térség fejlesztésében érdekelt civil szervezetek, vállalkozások illetve önkormányzatok képviselői részére kialakított központ, amely segíti a térségben felmerülő problémák megoldását, kapcsolódó képzések szervezését, információs csatornák kialakítását. Támogatható tevékenységek Ipoly-menti Palócok településeinek területén működő, fejlesztőközpont létrehozására, amely elősegíti a térségben működő szervezetek együttműködését és a térség fejlődését. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 0 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 8 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás:




100

100

100

100

64



21. Hátrányos helyzetű csoportok integrációjának elősegítése, támogatása Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Közösségi célú Támogatás vehető igénybe Hátrányos helyzetű csoportok információs csatornáinak kialakítása, a civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok infrastruktúrájának fejlesztése, média felület kialakítása, üzemeltetése, amely tájékoztatja a hátrányos helyzetű csoportokat a szegénységi csapdából való kitörését elősegítő programokról, támogatást nyújt a tanulók és felnőttek formális és informális tanulásához. Védelem alatt álló épület felújítása nem támogatható. Védelem alatt nem álló épület esetében csak külső és belső felújítás csak együttesen támogatható. Támogatható tevékenységek Hátrányos helyzetű csoportokat képviselő szervezetek épületeinek felújítása, bővítése, korszerűsítése; kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése; marketingkiadás; működési kiadások Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 1 5 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás




100

100

100

100


65

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia 22. Helyi termékeket előállító és feldolgozó több funkciós modell gazdaságok létrehozásának és fejlesztésének piacra jutásának támogatása Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Támogatás vehető igénybe Olyan helyi terméket előállító, feldolgozó modell gazdaságok kialakítására és fejlesztésére amelyek biztosítják gazdaságuk folyamatos látogathatóságát, a speciális ismeretek átadását és az általuk alkalmazott technológiák folyamatos tanulmányozhatóságát. Az Ipoly-menti Palócok területén található helyi termékek fenntarthatóságát célzó projekt. Támogatható tevékenységek Új üzemépítés, felújítás, bővítés, kapcsolódó eszközbeszerzés, marketing tevékenység, speciális kiadás bemutatókertek létesítésének költségei. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 6 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 4 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 6 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Egyéni vállalkozás Magánszemély Mikro-kis-közép vállalkozás




23. Hátrányos helyzetű csoportok hagyományainak ápolása, képzési és foglalkoztatási tájékoztatók szervezése Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Rendezvény Támogatás vehető igénybe Rendezvénysorozat az alábbi témakörökben: településeken, tolerancia nap, roma kultúra napja.

66

foglalkoztatási-képzési

börzék

szervezése

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Támogatható tevékenységek Kapcsolódó rendezvények költségei, infrastruktúrafejlesztés, kapcsolódó eszközbeszerzés, marketing. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 300 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 1 670 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Egyéni vállalkozás Magánszemély Önkormányzat, önkormányzati társulás Non-profit szervezet Egyházak Mikro-kis-közép vállalkozás



100

100

100 100 60

100 100 65


24. Hátrányos helyzetű csoportok képzési lehetőségeinek megteremtetése Helyi Akciócsoport: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület Jogcím: Képzés Támogatás vehető igénybe Hátrányos helyzetű csoportok képzés, amelynek témája az alapvető számítástechnikai felhasználói ismereteken túl az informatika hátránykompenzációs lehetőségeire tér ki. Igény szerinti OKJ, felzárkóztató képzések szervezése esetleges munkaadói felkérésre, vállalkozóvá válás elősegítése, kommunikációs tréning, pályaorientáció foglalkozás gyermekek részére Támogatható tevékenységek Hátrányos helyzetű csoportok képzése, az ehhez kapcsolódó kis értékű tárgyi eszköz beszerzése. Támogatás mértéke Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke hátrányos helyzetű területen 1 0 000 eurónak 67

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia megfelelő forintösszeg. Az igénybe vehető támogatás legkisebb mértéke egyéb területen 1 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Az igény bevehető támogatás legnagyobb mértéke egyéb területen 1 0 000 eurónak megfelelő forintösszeg. Intenzitás

Kérelmező típusa Egyéni vállalkozás Magánszemély Önkormányzat, önkormányzati társulás Non-profit szervezet Egyházak Mikro-kis-közép vállalkozás



100

100

100 100 60

100 100 65


25. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukcióhoz Pályázati forrás: KEOP- 2.1.2/09-11 Megnyitás dátuma: folyamatos Zárás dátuma: Az intézkedés célja Árvízvédelmi töltések építése, fejlesztése, rekonstrukciója, áthelyezése; Árvízvédelmi rendszer kiépítése mobilgát kialakításával; Az altalaj-állékonyság növelésére irányuló beavatkozások, a nem kellő biztonságú szakaszok megerősítése; Nagyvízi levezető képesség javítása a hullámtér rehabilitációjával; Meglévő árvízi tározók rekonstrukciója, Támfalak rekonstrukciója; Töltéskorona burkolat építése (kizárólag erre a tevékenységre nem lehet pályázni); Keresztező műtárgyak építése, átépítése; Árvízvédelmi fővédvonalak infrastrukturális fejlesztése (pl. hírközlés-informatikai fejlesztés, megközelítő utak, burkolatok, szükséges gátőrházi állagmegóvási és fejlesztési feladatai); Üzemelési és fenntartási eszköz- és műszerbeszerzés Pályázók köre Települési önkormányzatok egyénileg Települési önkormányzatok társulásai A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás.

68

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Támogatás nagysága: min. 100 Millió, max. 1,5Mrd Támogatás intenzitása: 100%

26. Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Pályázati forrás: KEOP- 6.2.0.B/09-11 Megnyitás dátuma: 2011. március 1. Zárás dátuma: Az intézkedés célja: Középületek komplex környezetbarát (hulladékmegelőző, víztakarékos, energiatakarékos) átalakítása; Fenntartható életmóddal kapcsolatos non profit információs központok fejlesztése; Környezetbarát, helyi élelmiszerek piacának fejlesztése; Biotermékek, ill. környezetbarát termékek és szolgáltatások minősítő vagy hitelesítő rendszerének fejlesztése, a rendszerek népszerűsítése; Kommunikáció, Projekt-előkészítés. Pályázók köre: Vállalkozások, Költségvetési szerv, Nonprofit szervezet, Egyéb nem nyerség érdekelt szervezet A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás nagysága: min. 20 Millió, max. 150 Millió Támogatás intenzitása: 95-100%

27. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása Pályázati forrás: KEOP -2011-4.7.0 Megnyitás dátuma: 2011. március 1. Zárás dátuma: Az intézkedés célja Geotermikus energia hasznosítása Projektfejlesztési tevékenységek Pályázók köre Vállalkozások, Költségvetési szerv. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás nagysága: min. 10 Millió, max. 1 Mrd Támogatás intenzitása: 30-100%

69

projektek

előkészítési

és


28. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Pályázati forrás: ÉMOP - 2.1.1/C-11 Megnyitás dátuma: 2011. március 1. Zárás dátuma: 2011. december 31. Az intézkedés célja Vendéglátó egységek fejlesztése (kialakítása, továbbfejlesztése) csak abban az esetben támogatható, amennyiben turisztikai attrakció területén, vagy ahhoz kapcsolódóan valósul meg oly módon, hogy csak az attrakcióba jegyet váltó látogatók fogyasztását szolgálja ki. Pályázók köre Jogi személyiségű gazdasági társaságok, Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Egyéni vállalkozás Non-profit gazdasági társaság A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás nagysága: min. 5 Millió, max. 50 Millió Támogatás intenzitása: 60-70%

29. Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Pályázati forrás: ÉMOP - 5.1.3-11 Megnyitás dátuma: 2011. március 1. Zárás dátuma:2012. március 29. Az intézkedés célja Támogatás igényelhető új, épített önálló kerékpárforgalmi létesítmény kialakításához. Pályázók köre Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Központi költségvetési szervek és intézményeik A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás nagysága: min. 50 Millió, max. 300 Millió Támogatás intenzitása: 85-90%

30. Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése Pályázati forrás: ÉMOP - 2011-3.2.1 Megnyitás dátuma: 2011. május 15. Zárás dátuma: 2012. április 15. Az intézkedés célja Belterület védelmét szolgáló vízelvezető-hálózat fejlesztése, rekonstrukciója

70

„Élő Cserhát” Integrált Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Stratégia Árvízvédelmi töltések lokális fejlesztése, rekonstrukciója Belterületet veszélyeztető vízfolyások lokális vízkár-elhárítási fejlesztései Vízkár-elhárítási célú tározók – árvízi tározók fejlesztése, rekonstrukciója Pályázók köre Helyi önkormányzatok Területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok Jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás Többcélú kistérségi társulás A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás nagysága: min. 30 Millió, max. 500 Millió Támogatás intenzitása: 90-100%

31. Agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához Pályázati forrás: EMVA-74/2011 Megnyitás dátuma: 2011. május 01. Zárás dátuma:2012. június 30. (minden évben) Az intézkedés célja Fatelepítés, Gyeptelepítés, Csemeteültetés Pályázók köre A termőföldről szóló, 1994. évi LV. törvény 25/A. § szerinti földhasználati nyilvántartásba bejegyzett, legkésőbb a telepítés megkezdésétől kezdődő, a kötelezettség-vállalási időszak teljes időtartamára vonatkozó földhasználati joggal rendelkezők. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás nagysága: 740 euró/ha, ill. 1050 euró/ha Támogatás intenzitása: 100%

71


5. FÖLDTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÖNKORMÁNYZATI ADATSZOLGÁLTATÁS A táblázat nem teljes körű (az önkormányzatoknak csak egy részétől érkeztek információk), de így is jól tükrözi a vizsgált területen uralkodó birtokviszonyokat.

Település ALSÓTOLD

BECSKE

BÉR

BOKOR

BUJÁK

CSERHÁTHALÁP

CSERHÁTSURÁNY CSERHÁTSZENTIVÁN DEBERCSÉNY ECSEG

A település önkormányzatának hány hektár gazdálkodásra alkalmas területe van? n.a. Becske község Önkormányzatnak 4 ha terület áll rendelkezésre, mely földhaszonbérletbe van kiadva a Szandahegy- Vadásztársaság részére.

Bér Önkormányzatának saját tulajdonú mezőgazdasági használatra alkalmas területe 1hektár.

n.a. Nyilvántartásaink szerint az önkormányzat tulajdonában lévő földterület nagysága: 30,5 hektár, ebből művelés alatt áll: 11,4 hektár, ebből jelenleg bérbe adott: 11,4 hektár, nem használt: 19,1 hektár Az önkormányzat rendelkezik használható, művelésre alkalmas területtel. Méretei pontosan nem ismertek(kb 4ha), szántó-gyep-erdő, több helyszínen és mértékben.Ha szükségetek van a pontos adatokra, természetesen utána járok, de ahhoz több időre van szükség. n.a. n.a. n.a. A CSNP területén lévő Ecseg Önkormányzata 6 hektár gazdálkodásra alkalmas 72

Hány hektár gazdálkodásra alkalmas föld van mások tulajdonában, amelyet használhatna a helyi közösség? n.a. A településen a magán személyek tulajdonában lévő földterületekről nincs számszaki adatunk. Saját tulajdonba lévő alkalmas terület kb. 150-200 hektár amelyet a tulajdonosok alapjában véve nem művelnek csak az állami támogatásokat veszik fel utána. Sajnos az ellenőrzések hiánya miatt még a minimális területi karbantartást ( fű és gaz irtást ) sem végzik csak tavasszal felgyújtják az állam erre fizeti a többmilliós támogatásokat. Részemről még azt sem zárom ki, hogy az ellenőrzés tekintetében összefügg a korrupcióval. n.a. Arról nincs adat, hogy hány hektár gazdálkodásra alkalmas föld van mások tulajdonában, amely adott esetben akár használható lehetne az önkormányzat számára.

Egyértelmű választ kaptunk, nincs olyan terület amit átadnának művelésre, ennek oka hogy vagy saját maguk a tulajdonosok dolgoznak benne, vagy bérbe van adva.

n.a. n.a. n.a. Jelenleg - felmérés hiányában nem tudunk olyan területről, amin még az Önkormányzat


FELSŐTOLD GARÁB

HERENCSÉNY

HOLLÓKŐ KOZÁRD KUTASÓ MAGYARNÁNDOR MOHORA NAGYLÓC NÓGRÁDSIPEK RIMÓC SZANDA

TERÉNY

VARSÁNY

területtel rendelkezik. n.a. Garáb Község Önkormányzat tulajdonában 7.820 négyzetméter termőföld van.

A településnek nincs saját tulajdonában föld, csak ingatlanok, de nem mezőgazdasági jellegű épületek.

n.a. Nincs saját területe az önkormányzatnak Nincs már saját földterületünk, csak a földútjaink melletti vékony sávok. n.a. n.a. n.a. A település önkormányzatának kevés, mindössze 3-5 hektár területe van, az is több részletben. n.a. A Szanda Községi Önkormányzat tulajdonában jelenleg 28 hektár legelő van, szántó nincsen. Terény önkormányzatának a tulajdonában van: 7 ha 7708 m2 területű erdő, 9 ha 7487 m2 legelő, 7 ha 1032 m2 szántó. Ezen kívül a belterületen is rendelkezünk kertekkel. n.a.

73

gazdálkodhatna. n.a. Erre a kérdésre vonatkozóan nincsenek adatok. Pontosan meghatározni csak földhivatal útján lehet, de a magántulajdonban lévő földek többsége ki van adva bérbe (Cserhát Szolg. Kft.), művelés alá vannak vonva. A maradék föld, ami nincs kiadva művelés alá és mások tulajdonában van, több 10 hektárra tehető, de nem a legjobb minőségűek. n.a. A tulajdonosok használják vagy helyi gazdálkodóknak adják bérbe a területüket Esetleg 50 hektár legelő és szántó, plusz a belterületi telkek kihasználatlan hátsókertjei. n.a. n.a. n.a. Ez is csak néhány hektár (4-6), ugyanis a helyi nagygazdálkodók szinte teljes egészében használják a területet. n.a. A magántulajdonban lévő területek művelés alatt állnak, ezért az önkorányzatunk számár nem elérhetőek. A lakosság a tulajdonában lévő földeket vagy saját maga műveli, vagy bérbe adta 2 mezőgazdasági vállalkozó részére. Terény külterületéhez tartozó szántó 905 ha 4511 m2. n.a.

ÉLŐ CSERHÁT INTEGRÁLT TÁJREHABILITÁCIÓS ÉS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MELLÉKLETEK

Recommend Documents