EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)

KE-78-07-305-HU-C

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)

Ha ont érdeklik a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Fõigazgatóság kiadványai, a kiadványokat az alábbi címen érheti el: http://ec.europa.eu/employment_social/emplweb/publications/index_en.cfm vagy azokat megrendelheti az interneten keresztül: http://ec.europa.eu/employment_social/sagapLink/dspSubscribe.do?lang=en

Az „ESmail ” elektronikus hírlevél az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Fõigazgatóságának új szolgáltatása, amelyet az interneten keresztül rendelhet meg: http://ec.europa.eu/employment_social/emplweb/news/esmail_en.cfm

http://ec.europa.eu/employment_social/index_en.html ISBN 978-92-79-06521-7

Európai Bizottság

Hogyan juthat hozzá az EU hivatalos kiadványaihoz? A Kiadóhivatal gondozásában megjelent kiadványok megvásárolhatók az EU-könyvesboltban (EU Bookshop), azaz megrendelhetők a http://bookshop.europa.eu/ címen, megjelölve az Ön által kiválasztott értékesítési pontot. A (352) 29 29-42758-as számra küldött faxban kérheti a nemzetközi értékesítési hálózathoz tartozó boltok listáját.

Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2001/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásának helyes gyakorlatához

HOGYAN

VÁLASSZUK KI AZ ESETENKÉNT A MAGASBAN VÉGZETT

MUNKÁHOZ SZÜKSÉGES, LEGMEGFELELŐBB MUNKAESZKÖZÖKET

Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság F.4 egység Kézirat lezárva: szeptember 2006

Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat mások hogyan használják fel.

A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.

Ingyenesen hívható telefonszám (*):

00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat.

Jelentõs mennyiségu˜ további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következõ címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu

© Európai Közösségek, 2007 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008 ISBN 978-92-79-06521-7 Printed in Belgium KLÓRMENTES FEHÉR PAPÍRRA NYOMTATVA

ELŐSZÓ A magasból történő lezuhanás továbbra is az egyik fő oka a halálos munkahelyi baleseteknek, különösen az építőiparban, ahol évente még mindig 1300 haláleset történik Európában. Emberi, pénzügyi és gazdasági hatásaikhoz hasonlóan e balesetek emberi következménye sem elfogadható: a zuhanások halálos baleseteket és számos súlyos sérülést okoznak, beleértve egyes esetekben a teljes mozgásképtelenséget (tetraplegia), a különböző típusú akadályoztatást és a részleges rokkantságot. E sérülések korlátozzák a munkavállalók ismételt beilleszkedését a munkába, és jelentős jövedelemvesztéshez vezetnek. Az ilyen balesetek negatív hatást gyakorolhatnak továbbá az érintett ágazatok közmegítélésére, nehezebbé téve ezáltal a fiatalok toborzását és a régi munkavállalók megtartását. Európának fel kell nőnie a kihíváshoz, hogy javítsa a foglalkoztatás minőségét. Mindenekelőtt a foglalkoztatottak számának csökkenését és a tevékenységi ágak között a munkavállalók toborzása és megtartása területén élesebb versenyt eredményező demográfiai öregedés elleni harc érdekében. Másodszor pedig azért, mert őriznünk kell az európai termékek és szolgáltatások minőségét, hogy világszinten versenyképesek maradhassunk. Ezért lényeges a magasból történő lezuhanások számának csökkentése, és ha ezt el szeretnénk érni, be kell vonnunk minden szereplőt, minden ágazatból, különösen az építőiparból, az építőipari ágazat cégeinek nagy többségét adó KKV-kat, az önálló vállalkozókat, a szociális partnereket, a hatóságokat, a biztosítási és társadalombiztosítási alapokat és a munkafelügyeleti szerveket. A Közösség munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája 2002-20061 a balesetek számának folyamatos csökkentése érdekében fokozott erőfeszítésekre szólított fel. A 2001/45/EK2 irányelvnek az Európai Parlament és a Tanács által történő elfogadása a magasban végzett munka során alkalmazott munkaeszközök vonatkozásában e kötelezettség teljesítésének konkrét és hatékony módja.

Ez az útmutató alapul szolgál, különösen a kis- és középvállalkozások számára, segítséget nyújtva az esetenként a magasban végzett munkához szükséges, legmegfelelőbb munkaeszközök kiválasztásában. Segíti a vállalkozásokat a munkavállalók biztonságának javításában és termelési költségeik alakításában is.

Előszó

A Tanács3 és az Európai Parlament4, támogatásával a Közösség munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája három kulcsfontosságú fellépésen alapul: a kockázatmegelőzés kultúrájának megszilárdítása, a közösségi jogszabályok hatékony végrehajtásával olyan képzett partnerek segítségével, akik tudatában vannak annak, mi forog kockán, és a rendelkezésre álló, különböző eszközök alkalmazásával annak érdekében, hogy a szabványok puszta betartásán túl elősegítsék a tényleges haladást.

A számos európai szakértő által meghatározott „helyes gyakorlat” összeállításával lehetővé teszi azt is, hogy a balesetek megelőzésében résztvevő gazdasági szereplők hatékonyan alkalmazzák az irányelvet. Nikolaus van der Pas főigazgató

1 2

3 4

A Bizottság közleménye: Alkalmazkodás a munkahelyi és társadalmi változásokhoz: A közösség új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája 2002-2006 [COM(2002) 118 végleges, 2002. március 11.]. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 195., 2001.7.19., 46. o. A Tanács 2002. június 3-i állásfoglalása (2002/C 161/01) a Közösség új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiájáról, HL C 161., 2002.7.5., 1. o. Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság „Alkalmazkodás a munkahelyi és társadalmi változásokhoz:: a Közösség új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája 2002-2006 [COM(2002) 118 végleges, 2002. március 11.] című közleményéről, PE 323.680., 2003.10.23., 9. o.

3

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS

.....................................................................................................

7

2.

A HELYES GYAKORLATRÓL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ BEMUTATÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

3.

A MEGELŐZÉS DÖNTŐ KÉRDÉSEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11

3.1

Az időszakosan magasban végzett munkával kapcsolatos megelőzés általános elvei . . . . . . . . . . 3.1.1 A kockázatok elkerülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.2. Kockázatértékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.3 E kockázati források kiküszöbölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.4 A munka hozzáigazítása az egyénhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.5 Lépéstartás a műszaki fejlődéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.6 A veszélyes tényezők kevésbé veszélyes vagy nem veszélyes tényezővel való helyettesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.7 Egy koherens, átfogó megelőzési politika kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.8 A kollektív intézkedések kapjanak elsőbbséget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.9 Adjunk megfelelő utasításokat a munkavállalóknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 11 12 12 13 13

3.2

Hogyan értékeljük a kockázatot?

16

3.3

A munkaeszköz kiválasztása: példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

3.4

Ajánlások a magasban végzett munkához

.........................................................

21

3.5

Ajánlások az elektromos berendezésekben vagy azok közelében a magasban végzett munkához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.5.1 Nem elektromos munka az elektromos berendezések környezetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.5.2 Az elektromos berendezéseken végzett munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.5.3 Munka a feszültség alatt lévő aktív részeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

24 24 25 25

AZ ESETENKÉNT A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁHOZ HASZNÁLT ESZKÖZÖK

...............................

27

állványzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kockázatértékelés és kiválasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üzembe helyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összeszerelés, használat és lebontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

27 27 28 30 33 34 34 35

4.1

Önálló 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3. 4.1.4. 4.1.5. 4.1.6. 4.1.7.

4.2

Egyéb állványzat típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 4.2.1 Toronyállvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 4.2.2. Állványozás különleges munkákhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

4.3

Létrák 4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4. 4.3.5.

4.4

Különálló mozgó állványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

4.5

Konzolos állványok

4.6

Kötél segítségével történő hozzáférés és pozicionálási módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6.1. Kockázatértékelés és kiválasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6.2. Kötelek használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6.3. A kötél segítségével történő hozzáférés eszközeinek kiválasztása, ellenőrzése, karbantartása és tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.................................................................................................

Kiválasztás és kockázatértékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elhelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Stabilizálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenőrzés és karbantartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

..................................................................................

Tartalomjegyzék

4.

...................................................................

14 14 15 15

38 38 40 40 41 43 44 45 45 46 48

5


4.7

6

5.

Egyéb eszközök a magasban végzett munkához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.1. Általános megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2. Mozgó munkaállványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3. Oszlopos kúszó munkaállványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.4. Függesztett rendszerű állványok (munkahidak) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.5. Függesztett rendszerű munkahidak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

KIEGÉSZÍTŐ ÉS TOVÁBBI VÉDŐESZKÖZÖK

50 50 50 51 52 53

....................................................................

55

....................................................................................

55

5.1

Korlátok és gátak

5.2

Védelem a ferde felületeken végzett munkához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

5.3

Védőhálók

5.4

Egyéni védőeszközök

5.5

A törékeny felületen végzett munkához használt eszközök

............................................................................................ ................................................................................

56 56

.......................................

59

................................................................................

61

.................................................................................

75

...........................................................................................

77

MELLÉKLETEK I.

Európai jogszabályok

II.

Európai szabványok

III.

Bibliográfia

IV.

Az EU tagállamainak a 2001/45/EK irányelvet átültető nemzeti rendelkezései (2006. szeptember 28-ig) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

V.

Az útmutató elkészítésében részt vevő szakértők

..................................................

88

1. BEVEZETÉS

Hangsúlyozni kell, hogy a 2001/45/EK6 irányelvben megállapított, a munkaeszközökre alkalmazandó lényeges követelményeknek és minimumrendelkezéseknek való megfelelés nem garantálja az alkalmazandó nemzeti szabályozásnak való megfelelést is. A 2001/45/EK irányelvet az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés 137. cikke értelmében fogadták el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szigorú, a Szerződésnek megfelelő védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be. E nem kötelező útmutató nemcsak azoknak a munkáltatóknak szól, akik rendszeresen használnak munkaeszközöket az esetenként a magasban végzett munkához, különösen ott, ahol fennáll a lezuhanás kockázata (pl. építőipari ágazat), hanem olyan más ágazatok munkáltatóinak is, akik esetenként végeznek munkaműveleteket a magasban, és akiknek ezért az erre a célra tervezett esz-

5

6

közöket használniuk kell. Az útmutató segítséget nyújthat a munkáltatóknak és az önálló vállalkozóknak abban, hogy felmérjék a magasban végzett munkával kapcsolatos kockázatokat, és hogy kiválasszák a legmegfelelőbb munkaeszközöket, így a munkát a munkavállalók biztonságának és egészségének veszélyeztetése nélkül lehet elvégezni. Végül a biztonságos, egészséges és higiénikus munkakörülmények javítása olyan célkitűzés, amelyet nem lehet egyszerű gazdaságossági megfontolások alá rendelni. E tekintetben lényeges, hogy a 2001/45/EK irányelvben meghatározott minimumrendelkezéseket betartsák, amelyek célja, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak az egészségvédelemnek és a biztonságnak az esetenként a magasban végzett munkához készült munkaeszközök használata során. Ezért az ilyen természetű munka elvégzését tervező munkáltatónak olyan munkaeszközöket kell választania, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a magasból való lezuhanás kockázata ellen. Az ilyen balesetek, más súlyos balesetekkel együtt, okozzák a legtöbb – különösen halálos kimenetelű – munkahelyi balesetet, amelyeket a magasban dolgozók szenvednek el. Általában a magasból való lezuhanás megelőzésére tervezett kollektív intézkedések nagyobb védelmet biztosítanak, mint az egyéni óvintézkedések. Az adott munkahelyhez megfelelő munkaeszközök kiválasztása és alkalmazása minden más célt megelőzve azt kell, szolgálja, hogy megelőzzék a kockázatokat, azokat forrásuknál megszüntessék a veszélyest kevésbé veszélyessel helyettesítve és a munkát a munkavállalóhoz igazítva, és nem fordítva.

A „munkavállaló” kifejezés, amelyet e nem kötelező útmutatóban használunk, mind az alkalmazottakra, mind az önálló vállalkozókra vonatkozik. (lásd a Tanács 2003. február 18-i 2003/134/EK ajánlását az önálló vállalkozók munkahelyi egészség- és biztonságvédelmének javításáról – HL L 53., 2003.2.28., és a Tanács 1992. június 24-i 92/57/EGK irányelvét az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról – HL L 245., 1992.8.26.) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 195., 2001.7.19., 46. o.

1. Bevezetés

A biztonság és az egészség szempontjából elengedhetetlen a munkavállalók5 védelme a munkaeszközök használata során felmerülő kockázatoktól. Minden munkaeszközt az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek megfelelően terveznek és gyártanak, alkalmazásuk során okozhatnak olyan kockázatot, amelyet a munkavállalónak előzetesen mérlegelnie kell és figyelembe kell vennie a munka típusától, az adott munkahelyi körülményektől, és a munkaeszközt használó munkavállalók szakértelmétől függően. Ily módon elkerülhetővé válik a munkavállalók életének és egészségének veszélyeztetése a munkaeszköz nem megfelelő használatából adódó ellenőrizetlen hatások vagy olyan külső hatások által, amelyek érvényteleníthetik, vagy csökkenthetik az eszköz tervezés, gyártás és forgalmazás során beépült biztonsági szintjét.

7

2. A HELYES GYAKORLATRÓL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ BEMUTATÁSA

Mivel a magasban végzett munka a lezuhanás veszélyének teszi ki a munkavállalókat, ez az útmutató számos, nem kötelező példát mutat be a helyes gyakorlatra az esetenként a magasban végzett munka során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló (a 89/655/EGK irányelvet módosító) 2001/45/EK7 európai parlamenti és tanácsi irányelv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban, különös tekintettel az állványokra, létrákra és kötelekre, amelyek az ilyen munkák során leggyakrabban alkalmazott eszközök, a 89/391/EGK8 keretirányelvvel, valamint a 89/655/EGK9, a 95/63/EK10, a 89/656/EGK11, a 92/57/EGK12 és a 92/58/EGK13. irányelvvel együtt. Az útmutató célja elsősorban az, hogy a munkáltatókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat, segítse abban, hogy kockázatértékelés alapján, valamint a munka típusa és időtartama, illetve az ergonómiai korlátok figyelembevételével helyesen válasszák ki és használják a munkaeszközöket. Az útmutató több helyes gyakorlatra vonatkozó példát tartalmaz, amelyeket vagy az EU-tagállamokban már

7

8 9 10 11 12 13

meglévő útmutatókból választottunk ki, vagy kifejezetten ehhez az útmutatóhoz alakítottunk ki. Az útmutató felsorolja a vonatkozó európai irányelveket, európai szabványokat (EN) és tartalmazza az erre a területre vonatkozó nemzeti útmutatók listáját is.

FIGYELMEZTETÉS Az ebben az útmutatóban szereplő javaslatok és ajánlások az EU-tagállamok szakértőinek tapasztalatán alapulnak. Az útmutatóban minden bizonnyal talál Önre vonatkozó helyzetet. Mivel azonban minden munkahely és minden feladat egyedi, ezek a javaslatok és ajánlások nem mentik fel azon kötelezettség alól, hogy alapos kockázatértékelést hajtson végre egy bizonyos módszer kiválasztása előtt. Részletes információkat kell szereznie az abban a tagállamban alkalmazandó törvényekről, rendelkezésekről és szabványokról, amelyben dolgozik, és azokat be kell tartania.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 195., 2001.7.19., 46. o. A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, HL L 183., 1989.6.29., 1. o. A Tanács 1989. november 30-i 89/655/EGK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről, HL L 393., 1989.12.30., 13. o. A Tanács 1995. december 5-i 95/63/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK irányelv módosításáról, HL L 335., 1995.12.30., 28. o. A Tanács 1989. november 30-i 89/656/EGK irányelve a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről, HL L 393., 1989.12.30., 18. o. A Tanács 1992. június 24-i 92/57/EGK irányelve az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról, HL L 245., 1992.8.26., 6. o. A Tanács 1992. június 24-i 92/58/EGK irányelve a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről, HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

2. A helyes gyakorlatról szóló útmutató bemutatása

AZ ÚTMUTATÓ CÉLKITŰZÉSEI

9

3. A MEGELŐZÉS DÖNTŐ KÉRDÉSEI 3.1 AZ IDŐSZAKOSAN MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS MEGELŐZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI 3.1.1 A

KOCKÁZATOK ELKERÜLÉSE

ELV Közvetlen kapcsolat van a munkahelyi magasságkülönbözet és a lezuhanás kockázata (potenciális energia) között.

Munkáltatóként Ön felelős a munkavállalók egészségéért és biztonságáért, ezért fel kell tennie magának az alábbi kérdéseket: A munka elvégezhető a talajon? (Példa: egy koncerttermi csillár leengedése javításhoz). Felszerelhető-e egy munkaállvány a munkaterület közelében a magasságkülönbség csökkentésére? (Példa: emelők alkalmazása a munkapad felemelésére a munka magasságába, hogy a munkát egy tehergépkocsi be- és kirakodási helyszínen végezzék el).

GYAKORLATI

PÉLDÁK

Egy festő számára, akinek egy nagyon magas ipari gépet kell letakarítania és lefestenie:

A gép egyes részei szétszerelhetők és kezelhetők a talajon?

Egy tetőfedő számára, akinek egy faszerkezetet kell építeni:

Az összeszerelési munka egyes részei elvégezhetők a talajon?

3. A megelőzés döntő kérdései

Az esetenként a magasban végzett munka folyamán a munkavállalók általában ilyen veszélynek a következő esetekben vannak kitéve: miközben megközelítik a munkahelyet vagy munkaállomást (munkaeszközökkel vagy anyagokkal, illetve azok nélkül); miközben dolgoznak.

Az esetenként a magasban végzett munkát igénylő művelet megkezdése előtt tegye fel magának az alábbi kérdéseket: Elkerülhető, hogy a munkavégzésre a magasban kerüljön sor? Elkerülhetem a magasból történő lezuhanás kockázatát? Amennyiben nem, értékelnie kell az elkerülhetetlen kockázatokat, és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a munkahelyen dolgozó munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére.

11


3.1.2 KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

ELV

Repülőgép karbantartás vagy összeszerelése A tető megközelítése külső létra segítségével.

Ki a munkavállaló?

Amennyiben a magasságkülönbözet nem szüntethető meg, az alábbi tényezőket kell pontosan meghatározni: Milyen a munkahely (hely, gépek, berendezések, anyagok, környezet stb.)? Mi a kockázat forrása (munkamagasság, munkavégzés üres tér közelében, egyéb, közelben végzett munka stb.)? Mi a munkavállaló tevékenysége (feladat, időtartam, gyakoriság, testtartás stb.)? Ki a munkavállaló (szakértelem, tapasztalat, életkor, fizikai adottság, magassághoz való viszonya stb.)?

Példák: 22 éves ideiglenes munkavállaló Első állásában dolgozó munkavállaló Hegyi vezető Speciális fizikai problémával küzdő személy (tériszony stb.)

3.1.3 E GYAKORLATI

KOCKÁZATOK FORRÁSNÁL TÖRTÉNŐ KIKÜSZÖBÖLÉSE

PÉLDÁK

Milyen a munkahely? Példák: Egy mezőgazdasági gépkarbantartó műhely vízszintes teteje – 2000 m2 – festett beton felület. Épület Fák Villanyoszlop Épület homlokzata Híd Színház Hajógyár Összeszerelő műhely

ELV: Amennyiben nem kerülhető el a magasban történő munkavégzés, a potenciális zuhanási magasságot minden lehetséges eszközzel csökkenteni kell (lásd a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikkét)

Mi a kockázat forrása? Példák: Magasságkülönbözet Magasság

GYAKORLATI

Mi a munkavállaló tevékenysége?

Egy acélszerkezet újrafestése 30 méteres magasságban:

Példák: Oszlopok burkolása, falak építése, gerendák elhelyezése Levelek lesöprése tetőről fúvó berendezéssel Erősáramú vezeték javítása Épület ablakainak tisztítása Híd fémszerkezetének javítása Színházi világítás karbantartása Hajóépítés

12

PÉLDÁK

Fennáll a zuhanás kockázata? Meg lehet előzni a zuhanás kockázatát? Amennyiben nem, lehetséges-e a zuhanást megelőző eszközök (védőrács vagy korlát) felszerelése a munkaterületekhez lehető legközelebb? A zuhanást megakadályozó eszközök, úgymint bekötőhevederek és kötél segítségével történő hozzáférés, és a pozicionálási módsze-

Megszervezhető úgy a munka, hogy a zuhanási magasság mindig a lehető legalacsonyabb legyen? (feszítők alkalmazása, rögzítőpontok kiválasztása stb.)

3.1.4 A munka hozzáigazítása az egyénhez ELV „A munkáltató az egyénhez igazítja a munkát, főleg a munkahely kialakítását, a munkaeszköz, valamint a munka- és a gyártási módszerek kiválasztását illetően, különösen az egyhangú munka és az előre meghatározott ütem szerint végzett munka visszaszorítására, és azok egészségre gyakorolt hatásának a csökkentésére” – A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének d) pontja.

Amennyiben a munka elektromos vagy sűrített levegős berendezés működtetését foglalja magában egy állványról: Lehetőség van egy vezetőrendszer kialakítására a vezetékek és kábelek számára úgy, hogy a kezelő számára azok mozgatása vagy helyigénye nem okoz kellemetlenséget vagy gondot, elkerülve ezáltal az állvány mozgásának kockázatát? Ne feledkezzünk meg az elektromos áram és a sűrített levegő alkalmazásához kapcsolódó kockázatokról sem.

FIGYELMEZTETÉS: Az elektromos berendezéseken (erősáramú vezetékek, alállomások stb.) vagy azok közelében végzett munka esetén figyelembe kell venni az elektromos áram igényhez kapcsolódó további kockázatokat is. Az e kockázatokkal kapcsolatos további információért lásd az „Ajánlások az elektromos berendezésekben vagy azok közelében a magasban végzett munkához” című 3.5. szakaszt.

3.1.5 LÉPÉSTARTÁS

A MŰSZAKI FEJLŐDÉSSEL

ELV GYAKORLATI

PÉLDÁK

Amennyiben a végrehajtandó munka jelentős mennyiségű felfelé és lefelé haladást igényel az állványzaton: Lehetőség van olyan belső vagy külső létrák vagy lépcsők (vagy akár egy lift) kialakítására a munkavállalók számára, amellyel megakadályozható a szükséges jelentős fizikai erőkifejtés és az ezzel összefüggő, az egészségre és a biztonságra gyakorolt negatív hatás ?

A magasban végzett munka hasznosítja a folyamatos kutatás eredményeit, amely új munkaeszközök és termékek rendszeres kifejlesztéséhez vezet. Tartson lépést ezekkel a fejlesztésekkel.


rek alkalmazása az üvegátriumok és üvegtetők tisztítása során:

Igen gyakran előfordul, hogy a bonyolultabb eszközzel sokkal hatékonyabb a munka.

13


GYAKORLATI

PÉLDÁK

Irodák festésekor:

szervezik (az utca átmeneti lezárása, fényfüzérek alkalmazása, mozgás az elektromos vezetékek hosszától függően stb.)?

Van lehetőség egyedi dobogók (1. a 009. ábrán) használatára a szobalétrák ( 2. a 009. ábrán) helyett? Villanyégőcserénél egy tornateremben vagy olyan helyiségekben, ahol a mennyezet magasan van vagy karbantartás esetén nehezen megközelíthető: Van lehetőség toronyállvány használatára tolólétra helyett?

3.1.7 EGY

KOHERENS, ÁTFOGÓ MEGELŐZÉSI POLITIKA KIALAKÍTÁSA

ELV

3.1.6 A

VESZÉLYES TÉNYEZŐK KEVÉSBÉ VESZÉLYES VAGY

NEM VESZÉLYES TÉNYEZŐVEL VALÓ HELYETTESÍTÉSE

ELV Általánosságban lehetőség van arra, hogy a létrákat vagy köteleket biztonságosabb módszerekkel (állványozás, munkaállvány stb.) helyettesítsük, hogy maximális védelmet biztosítsunk a munkavállalóknak a lezuhanás kockázata ellen.

„A munkáltató kialakít egy koherens, átfogó megelőzési politikát, amely érinti a technológiát, a munkaszervezést, a munkakörülményeket, a szociális kapcsolatokat és a munkakörnyezettel kapcsolatos tényezők hatását” – a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelv (a “keretirányelv”) 6. cikke (2) bekezdésének g) pontja.

A legtöbb esetben a kockázatértékelés megerősíti ezt, és azt mutatja, hogy vannak kevésbé veszélyes, és egyben sokkal hatékonyabb módszerek a magasban történő munkavégzésre.

GYAKORLATI

PÉLDA

Karbantartási munka egy porelszívó rendszeren egy beépített konyhák fa elemeit gyártó, folyamatosan működő termelési terület közelében vagy felett. Minden karbantartó részleg úgy próbálja megtervezni munkáját, hogy ne zavarja a közelben folyó tevékenységeket. GYAKORLATI

PÉLDA

Utcai díszvilágítás elhelyezésekor az ünnepi időszakra: Van lehetőség e munka elvégzésére egy mozgó munkaállványról létra helyett, amennyiben a munkát előre meg-

14

Ebből az okból fontos a következők kiválasztása: a megfelelő nap (jelenlévő személyek, folyamatban lévő termelés stb.), a megfelelő idő (az adott időre jellemző termelési ráta, fényszint, a feladatok kritikus volta stb.),

a megfelelő módszer (elfoglalt hely, szükséges mozgások, szükséges szállítás stb.), a megfelelő berendezés (szükséges energia, keltett zaj stb.); a megfelelő munkavállalók (elismert szakértelem, kapcsolatok más munkavállalókkal).

A helyes választás egyszerűen a kockázat megelőzés elveinek alkalmazásából ered.

3.1.9 ADJUNK MEGFELELŐ UTASÍTÁSOKAT A MUNKAVÁLLALÓKNAK

3.1.8 A KOLLEKTÍV INTÉZKEDÉSEK KAPJANAK ELSŐBBSÉGET ELV Miközben egyszerűbbnek tűnik megkérni az egyes munkavállalókat, hogy védekezzenek egyénileg (hám stb.), figyelembe kell venni, hogy a kollektív védelmi rendszer hatékonyabb (védőrács, állvány, háló stb.) A megelőzés általános elvei alapján [a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikke (2) bekezdésének h) pontja] „a munkáltató elsőbbséget biztosít a kollektív védintézkedéseknek az egyedi védintézkedésekkel szemben“. Ehhez hasonlóan az egyedi hozzáférést biztosító eszközöket (létrák) helyettesíteni lehet kollektív eszközökkel (állványzat, munkaállvány stb.), amelyek maximális védelmet nyújtanak a munkavállalóknak a lezuhanás kockázata ellen. A legtöbb esetben a kockázatértékelés megerősíti ezt.

GYAKORLATI

A megelőző intézkedések szempontjából elengedhetetlen, hogy utasításokkal lássuk el a magasban dolgozó munkavállalókat. Függetlenül attól, hogy munkautasításokról, óvintézkedésekről vagy tilalmakról van szó, fontos minden munkavállalót ellátni a vonatkozó információkkal. GYAKORLATI

PÉLDA

Egy kitermelő üzem szállítószalagján végzett tisztítási munka esetében fontos az alábbi kérdéseket feltenni: A munkavállaló megkapta a megfelelő utasításokat arról, hogyan közelítse meg a szállítószalag felső területeit? A munkavállaló erről a munkahelyről láthatja a szállítószalag elzáródásait és azokat a jeleket, amelyek vészleállást jeleznek? A munkavállaló tudja, hogy nem közelítheti meg a mozgó szalagot?


ELV

PÉLDA

Célszerűbb két ablaktisztítónak egy mozgó munkaállványt vagy korlátot biztosítani ahelyett, hogy azt kérjük tőlük, hogy dolgozzanak felfüggesztve és biztosítsák magukat egyéni védőeszközzel.

15


3.2 HOGYAN ÉRTÉKELJÜK A KOCKÁZATOT? A

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÖT LÉPÉSE

Mi a kockázatértékelés? A 89/391/EGK keretirányelv 6. cikke előírja, hogy a munkáltató „kötelezettségeivel összefüggésben minden szükséges intézkedést megtesz a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmében, beleértve a foglalkozási kockázatok megelőzését, a tájékoztatást és oktatást, valamint a szükséges szervezettség és az eszközök biztosítását”. Ezeket az intézkedéseket (többek között) a megelőzés alábbi, általános elvei alapján kell alkalmaznia: kockázatok elkerülése; az elkerülhetetlen kockázatok értékelése; A kockázatelemzés során gondosan meg kell vizsgálni azokat a helyzeteket, amelyekben a munkavállalók különböző kockázatoknak vannak kitéve munkahelyükön vagy munkájuk során. Ennek eredményeként definiálni kell az egészséget és a biztonságot érintő kockázatok megelőzésére irányuló intézkedéseket. Fontos annak megállapítása, hogy fennállnak-e a kockázatok, és hogy megfelelő óvintézkedéseket hoztak-e megszüntetésükre vagy azok minimálisra történő csökkentésére.

1.

LÉPÉS:

A kockázatok megállapítása Tekintse át azokat a kockázatokat, amelyek sérülést okozhatnak munkahelyén. A kockázatok vagy veszélyes helyzetek listája a teljesség igénye nélkül: elcsúszás/elesés (pl. nem megfelelően karbantartott folyosók vagy lépcsők) tűz (pl. tűzveszélyes anyagok), vegyi anyagok (pl. akkumulátor sav), mozgó géprészek (pl. lemezek), magasban végzett munka (pl. félemeleten), anyagok fröccsenése (pl. műanyagöntés), nyomás alatt lévő rendszerek (pl. gőzkazánok), járművek (pl. villástargoncák), elektromosság (pl. vezetéképítés), por (pl. csiszolásból), füst (pl. hegesztéstől), kézi tehermozgatás, zaj, világítás, hőmérséklet, Kérje ki a munkavállalók vagy képviselőik véleményét. A gyártók utasításai szintén segíthetnek a kockázatok felismerésében. Erre szolgálnak a baleseti és betegséggel kapcsolatos nyilvántartások is.

Végül, a 89/391/EGK keretirányelv 10. cikke arra kötelezi a munkáltatókat, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy „a munkavállalók, illetve a vállalkozáson, illetve a telephelyen belüli képviselőik a vállalkozás, illetve a telephely méreteit esetlegesen figyelembe vevő nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően, minden fontos információt megkapjanak általában a vállalkozás, illetve a telephely, valamint az egyes munkahelytípusok, illetve munkák tekintetében a biztonságot és az egészséget érintő kockázatokról, valamint a véd- és megelőző intézkedésekről”.

2.

LÉPÉS:

Ki sérülhet meg? Nincs szükség az egyes személyek név szerinti felsorolására. Határozza meg a hasonló munkát végzők csoportjait, pl.: irodai személyzet. karbantartó munkások, vállalkozások, a munkahelyet megosztó cégek munkavállalói, munkavállalók, takarítók, nagyközönség tagjai.

16

Fordítson különleges figyelmet a munkavállalók specifikus csoportjaira, úgymint: fogyatékkal élő munkavállalók, fiatal munkavállalók, kismamák és várandós anyák, tapasztalatlan személyzet, gyakornokok, egyedül dolgozók, önálló vállalkozók, minden, sebezhetőnek tűnő munkavállaló, a helyi nyelvet nem értő munkavállalók.

biztosítson elsőbbséget a kollektív védintézkedések alkalmazásának; vezessen be egyéni védőeszközt.

Tekintetbe kell vennie olyan harmadik feleket is, akik alkalmilag jelen lehetnek a munkahelyeken (pl. látogatók).

4. LÉPÉS: Jegyezze fel megállapításait A kockázatértékelésnek megfelelőnek kell lennie. A következőket kell bizonyítania: megtörtént a megfelelő ellenőrzés; végiggondolta, hogy, ki lehet érintett; minden kockázattal foglalkozott, figyelembe véve a potenciálisan érintett munkavállalók számát; a meghozott óvintézkedések megfelelők, és minimális a fennmaradó kockázat.

3.

LÉPÉS:

Többet kell tenni a kockázatok leküzdésére? A kockázatértékelésben felsorolt kockázatokkal kapcsolatban a már megtett óvintézkedések:

A megállapításokról tájékoztatnia kell a munkavállalókat.

megfelelnek a jogi követelmények által megállapított szabályoknak? megfelelnek az elismert szakmai szabványoknak? a helyes gyakorlatot képviselik? megszűntetik a kockázatokat? a minimálisra csökkentik a kockázatokat?


Ön biztosította: a megfelelő tájékoztatást és képzést? a megfelelő rendszereket vagy eljárásokat? Amennyiben igen, a kockázatokat kellően kézben tartják, de jeleznie kell a bevezetett óvintézkedéseket (hivatkozhat eljárásokra, vállalati szabályokra stb.). Amennyiben a kockázatok nincsenek kellően kézben tartva, jelezze, mi az, amit még tennie kell („cselekvési lista”). A kockázatok leküzdésére az alábbi elveket alkalmazza, lehetőleg a megadott sorrendben: válassza a legkevésbé kockázatos lehetőséget; előzze meg a kockázat forrásának megközelítését; úgy szervezze a munkát, hogy csökkentse a kockázat esélyét;

5. LÉPÉS: Felülvizsgálat és eredmény Határozza meg a felülvizsgálat és az értékelés időpontját. A felülvizsgálat során ellenőrizze, hogy az egyes kockázatokra hozott óvintézkedések megfelelően leküzdik-e a kockázatokat. Amennyiben nem, nevezze meg a szükséges lépést. Jegyezze fel az eredményt. Amennyiben szükséges, készítsen új oldalt kockázatértékelésében.

17


A munkahelyén bekövetkezett változások, pl.: új gépek, új anyagok, új eljárások, más cégek munkavállalóinak vagy önálló vállalkozóknak a jelenléte, jelentős, új kockázatokat jelenthetnek. Vegye őket figyelembe, és kövesse a fenti öt lépést.

Magasban végzett munkához létrákat csak olyan körülmények között lehet használni, ha más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt az alacsony kockázat, illetve a használat rövid időtartama vagy a munkaterület olyan meglévő jellemzői következtében, amelyeken a munkáltató nem tud változtatni. A kötél segítségével történő hozzáférés, illetve pozicionálási módszerek kizárólag olyan körülmények közt használhatók, ahol a kockázatfelmérés azt mutatja, hogy a munka biztonságosan elvégezhető, és ha más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt. A kockázatfelmérést figyelembe véve és különösen a munka időtartamától és az ergonómiai korlátoktól függően megfelelő kellékekkel felszerelt ülés kialakításáról kell gondoskodni.

3.3 A MUNKAESZKÖZ KIVÁLASZTÁSA: PÉLDÁK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (2001/45/EK IRÁNYELV) Az állványok, létrák és kötelek, amelyekre a munkaeszközök használatára vonatkozó rendelkezések (lásd a 2001/45/EK irányelv mellékletét) vonatkoznak, az esetenként a magasban végzett munka során leggyakrabban használt eszközök, és ennek megfelelően az ilyen munkát végző munkavállalók biztonsága és egészsége jelentős mértékben függ ezeknek az eszközöknek a megfelelő használatától. Ennek megfelelően meg kell határozni, hogyan tudják a munkavállalók ezeket az eszközöket a legbiztonságosabban használni. A munkavállalók számára megfelelő oktatást kell biztosítani. Amennyiben az esetenként a magasban végzett munka valamely alkalmas felületről nem végezhető el biztonságosan és a megfelelő ergonómiai feltételek mellett, akkor ki kell választani a biztonságos munkakörülmények biztosításához és fenntartásához leginkább megfelelő munkaeszközöket. Az egyedi védintézkedésekkel szemben elsőbbséget kell biztosítani a kollektív védintézkedéseknek. A munkaeszköznek meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének és az előrelátható igénybevételnek, és lehetővé kell tennie a veszélytelen közlekedést. A magasban található munkahelyek legmegfelelőbb elérési módját a közlekedés gyakoriságának, az adott magasságnak, illetve a használat időtartamának megfelelően kell megválasztani. Közvetlen veszély esetén a választott elérési módnak lehetővé kell tennie a kiürítést. Az elérési mód és az állványok, deszkák és pallók közti közlekedés egyik irányban sem járhat a lezuhanás továb-

18

bi kockázatával.

A fenti megfontolások alapján megválasztott munkaeszköz típusától függően megfelelő intézkedéseket kell meghatározni az ilyen típusú eszközökkel együtt járó kockázatok minimalizálása érdekében. Amennyiben szükséges a zuhanás megakadályozását célzó biztonsági eszközöket kell felszerelni. Ezeket megfelelően kell kialakítani, továbbá elég erősnek kell lenniük, hogy megelőzzék vagy megállítsák a magasból történő zuhanást, és lehetőség szerint kizárják a munkavállalók sérülésének lehetőségét. A zuhanás megakadályozására szolgáló kollektív biztonsági felszereléseket kizárólag a hozzáférést biztosító létráknál, illetve lépcsőknél lehet megszakítani. Amennyiben valamely konkrét feladat elvégzéséhez a zuhanás megakadályozását szolgáló kollektív biztonsági felszerelések időleges eltávolítására van szükség, ezt ellensúlyozandó hatékony biztonsági intézkedéseket kell hozni. Az intézkedések megtételéig a feladatot nem lehet elvégezni. Abban az esetben, ha a konkrét feladatot végleg vagy ideiglenesen befejezték, vissza kell állítani a kollektív biztonsági felszerelést. Az esetenként a magasban végzett munka csak abban az esetben végezhető el, ha az időjárási viszonyok nem veszélyeztetik a munkavállalók biztonságát és egészségét.

A karbantartási műveletek elérési útvonalát figyelembe kell venni az új épületek tervezésénél.

Hogyan kell tisztítani az üvegátriumokat és tetőket belülről? A lehetséges módszerek közé tartoznak az alábbiak: állandóra felszerelt elérési mód, toronyállványzat, mozgó munkaállvány – ollós munkapad vagy teleszkópos függőleges lift, mozgó munkaállvány gémmel,

létra (csak kivételes helyzetekben!), kötél segítségével történő hozzáférés és pozicionálási módszerek.

Illusztrációikat lásd alább.

Kockázatok:

1. példa:

Csúszásmentes, sík talajra van szükség akadályok nélkül; Hozzá kell igazítani a különböző épületmagasságokhoz. Az épületen belüli terhet viselő elemek akadályt jelenthetnek; A munkavállalóknak le kell jönniük az állványzatról, amikor azt mozgatják; A maximális magasság alkalmazásakor nagyobb stabilizálásra van szükség, vagy növelni kell a talapzatot; Az állványzat elmozdulásának megakadályozásához az eszközöket rögzíteni kell.

Üvegátriumok és egyéb tetők tisztítása belülről állandóra felszerelt elérési módok alkalmazásával

Műszaki jellemzők:

Maximális műszaki biztonság; Szerkezetük megfelel a tisztítási követelményeknek; Optimális munkakörülmények (nem kell azon gondolkodni, hogyan jutnak a munkaterületre).


Kockázatok:

Munkahelyi biztonság szempontjából nincs kockázat, feltéve, hogy az elérési módokat megfelelően tervezték és használják.

3. példa:

Üvegátriumok és -tetők tisztítása belülről mozgó munkaállvány – ollós munkapad vagy teleszkópos függőleges lift alkalmazásával


2. példa:

Üvegátriumok és -tetők tisztítása belülről toronyállványzat alkalmazásával

Kockázatok:


Az oldalirányú védelemnek köszönhetően biztos munkahely, amely biztonságos elérést garantál; Sík munkafelület, ahol lehetőség van a toldott tisztítóeszközök alkalmazására.

A művelet egyszerűsége; Kis súlya és helyigénye miatt szűk és zsúfolt helyszíneken is alkalmazható; Általában átfér egy szabvány ajtón; A munkavállaló és eszközeinek mechanikus emelése; Könnyen hozzáigazítható az épületek magasságához.

Hosszadalmas emelési folyamat, nem kockázatoktól mentes; A teleszkópos lifttel felszerelt mozgó munkaállványok korlátozott magassága; A tevékenység kis sugara; A munkavállalóknak el kell hagyniuk az állványt, ha azt mozgatni kell;

19


El kell kerülni az állvány minden váratlan és akaratlan mozgását.

5. példa:

Üvegátriumok és egyéb hasonló üvegszerkezetek tisztítása belülről létra használatával

FIGYELMEZTETÉS: Általában ez a módszer kerülendő, és csak kivételes helyzetekben alkalmazható

Létrát csak akkor lehet használni, ha más típusú eszközzel, pl. rögzített helyzetű vagy toronyállvánnyal, vagy mozgó munkaállvánnyal, nem végezhető el a munka. Kockázatok:

4. példa:

Üvegátriumok és -tetők tisztítása belülről gémes mozgó munkaállvány alkalmazásával


Biztonságos munkaállvány a munkavállaló számára; Lehetséges elérés szinte minden helyszínhez a mozgó munkaállvány minden pozíciójában; Nagy sugarú tevékenység egy adott helyről; Átfér az ajtókon (a kerekekkel felszerelt modellek); A munkaállomás pontos beállítása; Nagy területekre alkalmazható.

Súlyos zuhanással járó, magas baleseti kockázat; Nem ergonómikus munkavégzési pozíció, amelynek során komoly terhelés éri a lábakat; Az egyik kezet gyakorlatilag a biztonság megtartására kell használni; A munka alapterületéhez viszonyítva nagy teherhordó felületre van szükség; Nem lehetnek akadályok a talajon ott, ahol a létra áll; A létrát nagyon gyakran kell mozgatni, ami a munkavállalót állandó le- és felmászásra kényszeríti. Ennek eredményeként csak kis munkaterületre alkalmazható, és fennáll a rossz testtartás miatti izom- és csontrendszeri sérülések kockázata. Nincs hely a létrán a tisztítóeszközök vagy szerszámok tárolására.

Kockázatok:

A padlónak és az alapoknak ellen kell állniuk a nagy terhelésnek; Az épületek későbbi kiegészítései csökkenthetik a munkaterületet; El kell kerülni az állvány minden váratlan és akaratlan mozgását.

6. példa:

Üvegátriumok és -tetők tisztítása belülről ülőfüggesztés (kötél segítségével történő hozzáférés és pozicionálási módszerek) alkalmazásával

Műszaki jellemzők: Amennyiben más munkaeszköz nem alkalmazható: az ülőfüggesztéseket akkor lehet használni, ha rögzített helyzetű vagy toronyállványzattal, illetve mozgó munkaállvánnyal nem végezhető el a munka.

20

Korlátozott használati idő; A munkavállalót képzésben kell részesíteni, szakképzettnek és fizikailag megfelelő állapotban kell lennie.

Kockázatok:

Minimális tetőlejtésre van szükség a munkaterület eléréséhez; Megfelelő biztosítási pontokra van szükség a tetőszerkezetben vagy máshol, amelyek alkalmasak arra, hogy ellenálljanak a keletkező dinamikus igénybevételnek, amennyiben a munkavállaló lezuhan; Két, egymástól független függesztési rendszerre van szükség: az egyik a terhelési vonal (pozicionálásra és tartásra), a másik a biztonságot szolgálja (biztonsági rendszer); A magasban végzett munkával kapcsolatos különleges képzés során javítani kell a munkavállalók alkalmasságát a kötél pozicionálási módszerek és különösen a vészhelyzeti eljárások alkalmazására; Ahol egy időben különböző munkahelyeken egy vagy több munkavállaló dolgozik, a kockázatértékelés alapján meg kell állapítani, hány munkavállaló esetében kell garantálni a biztonságot.

sokat, és értékelniük kell egészségi és biztonsági következményeiket. A képzésre a nemzeti szabályok szerint kerül sor. Minden munkavállalóról egyéni képzési nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a kapott képzést és a megszerzett tapasztalatot. A munkáltatóknak fenn kell tartaniuk munkavállalóik szakképzettségi szintjét úgy, hogy rendszeres időközönként képzési tanfolyamokat biztosítanak. Egyes esetekben teljes átképzésre lehet szükség, különösen az új technológiát alkalmazó berendezések használatakor, illetve új kockázatok vagy a megváltozott kockázatok figyelembevételére.

ÖSSZEHANGOLÁS Abban az esetben, ha egynél több vállalkozás dolgozik ugyanazon a helyen, tevékenységüket össze kell hangolni (lásd a 89/391/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdését és a 92/57/EGK irányelv 3. cikkét).

3.4 AJÁNLÁSOK A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁHOZ A

MUNKAVÁLLALÓK KÉPZÉSE

Az általános szabály az, hogy az időszakosan a magasban munkát végző és az erre a célra tervezett munkaeszközöket használó munkavállalónak az által végzendő feladatra specifikus, megfelelő képzést kell kapnia, különös tekintettel a vészhelyzetekre. A munkavállalóknak általában kielégítő szakmai és műszaki képzettséggel és szaktudással, valamint a tervezett munkára vonatkozó tapasztalattal kell rendelkezniük, ismerniük kell a potenciális kockázatokat és a vonatkozó mentési eljárásokat, valamint észre kell venniük a végzett munka során felmerülő műszaki hibákat vagy mulasztá-


Egyéb feltételek:

Az esetenként a magasban végzett munka szempontjából elengedhetetlen a kockázatok felmérése és a párhuzamos vagy egymást követő munkához kapcsolódó kockázatok megszüntetésére vagy minimálisra csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések életbe léptetése. Ezen a ponton különleges figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, ahol építési munkálatok folynak: erősáramú felsővezetékek vagy erősáramú berendezések közelében; ipari tevékenység közelében (pl. működő műhely vagy gyár); egy nagyon forgalmas helyen (pl. utca, nagy raktár stb.); bizonyos, egymásra helyezett szinteken (pl. ugyanannak az állványzatnak két szintjén); ahol nehéz az elérés és a távozás.

21


Összehangolási módszerek alkalmazása: A párhuzamos vagy egymást követő munkához kapcsolódó kockázatok megszüntetéséhez vagy minimumra csökkentéséhez szükséges összehangolást az alábbiak jellemzik: szakképzett személyt kell megbízni vele; a munkatervezési szakasz során figyelembe kell venni; ki kell terjednie minden érintett munkavállalóra, még akkor is, ha különböző cégekhez tartoznak; hatékony kommunikációt kell eredményeznie tervek, dossziék, találkozók, látogatások, megfelelő utasítások stb. formájában; a munka során kell kibontakoznia.

Piktogramok, amelyek biztonsági eljárásokat jelölnek, például, a lezuhanást megakadályozó egyéni védőeszköz használatát.

Az eszköz használata: Ami az eszköz használatát illeti, az összeszerelés, a felállítás, a szétszerelés és a átalakítás során is jelzéseket kell elhelyezni az állványon: A felállítás és szétszerelés során ellenőrizni kell, hogy a használatra nem kész részeket erre vonatkozóan megjelölték-e (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.5. szakasza); Engedélyezett állványzat alkalmazásakor lényeges ellenőrizni, hogy a gyártó utasításai megtalálhatóake a eszközökön, és azok megfelelnek-e az utasításoknak, különösen az állványzat típusára, a legnagyobb megengedett terhelésre stb. vonatkozó utasításoknak. Az állványzat és egyéb eszközök jelenlétének jelölése: Ebben az esetben az a cél, hogy jelezzék az állványzat jelenlétét, vagy olyan részeit, amelyek nem használatra készek, a felállítás, szétszerelés vagy átalakítás során, hogy megelőzzék a veszélyes zóna megközelítése által okozott kockázatokat.

KITÁBLÁZÁS

Ebből a célból a 92/58/EGK irányelv14, amely minimumkövetelményeket állapít meg a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozóan, rendelkezik arról, hogy jelzőtáblákkal figyelmeztessenek (II. melléklet) a “Függő teherről”, “Akadályról” vagy “Esésről”, és alkalmazzanak jelöléseket (V. melléklet), amelyek az akadályokra és a veszélyes helyekre hívják fel a figyelmet.

A kockázatok egyszerű kitáblázása önmagában nem megelőző intézkedés. Ez a legutolsó lépés, ami tehető, ha a kockázat nem szüntethető meg vagy nem csökkenthető a minimumra. Csak felhívja a figyelmet az állandó kockázatra más védelmi intézkedésekkel kombinálva, és azok hatékonyságához hozzájárulva. A munkavállalókat ösztönözni kell a biztonságos munkagyakorlat elfogadására, és a körültekintés alkalmazására. Ami az eszközt magát illeti, különös figyelmet kell fordítani az alábbi, nagyon fontos pontok betartására: A gyártó jelölései:

14

22

Olyan eszközökön rögzített jelölések, amelyeket nem a helyszínen szereltek össze, vagy amelyeket előre összeszereltek. A legnagyobb megengedett terhelésre vonatkozó jelzések;

MENTÉSI

ELJÁRÁSOK

A munkavállalók sérüléseket szenvedhetnek, vagy megbetegedhetnek a munka során. A munkahelyen vészhelyzet is előállhat.

A Tanács 1992. június 24-i 92/58/EGK irányelve a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről, HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

Vannak-e vészhelyzeti eljárások például arra, hogy tűz esetén evakuálják a munkavállalókat a magasban található átmeneti munkahelyükről? Az elérési módok és az állványok közötti átjárók, folyosók vagy járófelületek lehetővé teszik-e a munkavállalók gyors evakuálását fenyegető veszély esetén? A helyszínen dolgozó munkavállalók ismerik-e a követendő eljárásokat? Van-e mód a vészjelző beindítására, és hogyan működik? Van-e lehetőség van arra, hogy a helyszínről értesítsék a segélyszolgálatokat? Van-e megfelelő elsősegélynyújtás? Kineveztek-e egy munkavállalót, aki felel az elsősegélynyújtásért? A helyszínen dolgozó munkavállalók ismerik-e az elsősegélyre vonatkozó rendelkezéseket?

Minden nap, munkakezdés előtt ellenőrizze az időjárási előrejelzést, és függessze fel a magasban végzett munkát, ha a várható időjárás veszélyeztetheti a munkavállalók biztonságát és egészségét (lásd a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.1.6 szakaszát).

IDEIGLENES

MUNKAVÁLLALÓK

A munkáltatónak intézkedéseket kell hoznia a munkavállalók, köztük az ideiglenes munkavállalók egészségi és biztonsági kockázatokról történő tájékoztatásáról és képzéséről, valamint intézkedéseket kell hoznia, és lépéseket kell tennie a balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére és az ellenük való védekezésre. Amennyiben az Ön országában a magasban végzett munka engedélyezett az ideiglenes munkavállalók számára, ne felejtse el, hogy komolyan ki vannak téve a lezuhanás veszélyének, ha nem kaptak megfelelő képzést és információt azokról a veszélyekről, amelyekkel szembe kerülhetnek. Ezért ajánlott, hogy minden egyes állás esetében közeli kapcsolatot alakítsanak ki az ideiglenes munkavállaló céggel, hogy:

IDŐJÁRÁSI

FELTÉTELEK

A magasban végzett munkát természetesen nagymértékben befolyásolják az időjárási feltételek, különösen, ha kültéri munkákról van szó. Ezért az alábbi intézkedéseket javasoljuk:

Munkaeszközét azoknak a kockázatoknak alapján válassza ki és szerelje fel, amelyeket az időjárás változásai okozhatnak, vagy súlyosbíthatnak (pl. felborulás a szél miatt, megcsúszás és lezuhanás a nedvesség vagy a fagy miatt, elektromos kockázat a viharok, vagy az erősáramú vezetékek vagy berendezések közelsége miatt, deformálódás a hő miatt stb.). A tervezési szakaszban az időjárási feltételeknek való megfelelés érdekében gondolja végig a munkakörülmények javítását (pl. az elérési helyek és a munkaállomások védelme a szél, az eső, a hideg és a nap ellen, elektromos szigetelés, illetve a berendezések földelése stb.).

adatlapot készítsenek a munkaállomásról, összefoglalják az állás veszélyeit és kockázatait, a szükséges óvintézkedéseket és az ideiglenes munkavállalók által viselt egyéni védőeszközöket, valamint az adott munkatípushoz szükséges orvosi felügyeletet; időt fordítsanak az ideiglenes munkavállalók fogadására, tájékoztatására és képzésére (munkaállomás, munkamódszer, biztonsági előírások, belső szervezet, baleset esetén szükséges intézkedések, vállalati szabályok stb.); megfelelően ellenőrizzék e munkavállalókat és feladataikat (támogatás, felügyelet, értékelés).


Milyen intézkedéseket kell hozni a balesetek, váratlan események vagy fenyegető veszély kezelésére?

23


ORVOSI

ALKALMASSÁG A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁRA

Amennyiben a szükséges fizikai és mentális alkalmasság hiányában végeznek munkát a magasban, mind a munkavállaló, mind pedig a vészhelyzetben neki segítséget nyújtó veszélybe kerülhet. A nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelő intézkedéseket kell bevezetni a munkavállalók egészségének ellenőrzésére a biztonsági és egészségi kockázatok tekintetében. Ez azt jelenti, hogy minden munkavállaló, aki kéri, rendszeres időközönként egészségügyi felülvizsgálaton eshessen át. Lásd a 89/391/EGK irányelv 14. cikkét: „1. Annak biztosítására, hogy a munkavállalókat a munkahelyi egészséget és biztonságot érintő kockázatoknak megfelelő egészségügyi felülvizsgálatnak vessék alá, a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelő intézkedéseket kell bevezetni. 2. Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy minden ezt igénylő munkavállaló rendszeres időközönként egészségügyi felülvizsgálatnak vethesse alá magát”). 3. Az egészségügyi felülvizsgálat a nemzeti egészségügyi ellátó rendszer keretein belül is megvalósulhat.”

kell vennie a kiegészítő elektromos kockázatot is, amikor a magasban végzett munka kockázatait felméri. A munkáltatónak először kapcsolatba kell lépnie a felelős hatóságokkal, hogy informálódjon az áramütések és egyéb kockázatok elleni védelemhez szükséges biztonsági intézkedésekről (kisülések, statikus elektromosság, tárolt töltések), mivel ezekben a helyzetekben mindig jelen van az elektromos baleset kockázata is. A munkáltatónak be kell tartania a szabályokat, szabványokat (különösen az EN 50110-1 szabványt) és más olyan, törvény által előírt kötelezettséget, amelynek közvetlen kihatása van az elektromos berendezéseken és gépeken végzett munkára. A munka megkezdése előtt bejárást kell végezni a helyszínen annak meghatározására, hogy a munkák elvégzésére elektromos berendezésekben vagy azok közelében kerül-e sor. A működésben lévő részeken vagy azok közelében végzett minden munka esetében mindig alkalmazni kell az alábbiakat: szigetelő biztonsági berendezés; szigetelő egyéni védőeszköz (pl. védősisak szigetelő szíjjal, védőcipő szigetelő talppal, védőszemüveg a kisülések elleni védelemre), szigetelt szerszámok, és egyéb, szigetelő felszerelések. Amennyiben az időjárási feltételek veszélyeztetik a biztonságot (sűrű köd, szél, eső vagy hó), a munkát szüneteltetni kell, vagy nem kezdhető meg.

3.5.1 NEM

ELEKTROMOS MUNKA AZ ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK KÖRNYEZETÉBEN

Számos, a magasban végzett, nem elektromos munkát, pl. összeszerelés, szállítási és metszési munka, festés, állvány-összeszerelés, építőipari motorokkal vagy emelő eszközzel végzett munka, elektromos berendezések környezetében kell elvégezni, azaz erősáramú vezetékek, transzformátorok vagy elosztó állomások, rádió- vagy televízióadók közelében.

3.5 AJÁNLÁSOK AZ ELEKTROMOS BERENDEZÉSEKBEN VAGY AZOK KÖZELÉBEN A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁHOZ Számos, magasban végzett műveletet vagy a magasban lévő munkahelyen végzett feladatot elektromos berendezésben vagy annak közelében hajtanak végre: erősáramú vezetékek, transzformátor és elosztó állomások, rádió- és televízióadó stb. Mivel számos feladatot akkor végeznek el, amikor a berendezések működnek, a munkáltatónak figyelembe

24

Amennyiben ez a helyzet, a munkáért felelős munkáltatónak az építési terület vagy a munkahely bejárása után ezeket a kiegészítő elektromos kockázatokat is figyelembe kell vennie a magasban végzett munkához kapcsolódó kockázatok felmérésekor, és meg kell hoznia a megfelelő, kiegészítő biztonsági intézkedéseket. Ehhez a munkáltatónak először a hálózat üzemeltetőjével és a felelős hatóságokkal kell felvennie a kapcsolatot a nemzeti szabályozásnak és gyakorlatnak megfelelően, és tájékoztatnia kell őket a tervezett munkáról, hogy megállapodhassanak azokról az intézkedésekről, amelyek a magasból történő lezuhanás kockázata mellett figyelembe veszik az elektromos kockázatokat is.

Elektromos veszély akkor áll fenn, ha egy munkás teste, szerszámai, eszközei vagy gépei átlépik a feszültségre alkalmazandó biztonsági távolságot (a megközelítési zóna külső határa az EN 50110-1 szabványban). A biztonsági távolságokat ezért mindig tiszteletben kell tartani. Ez különösen fontos hosszú vezetőképes alkatrészek kezelésekor vagy szállításakor, a helyszínen történő tehermozgatáskor (toronydaruk, mozgó daruk stb.), mozgó állványok használatakor stb. Egyes gépekkel lehetőség van azoknak a területeknek az elkerítésére, ahol a gépek mozognak, és így megakadályozható a hozzáférés. Emelőkosárban végzett egyszeri műveletek esetében, amelyekre nem alkalmazható minden biztonsági intézkedés, elektromos kábelkeresők állnak rendelkezésre, amelyek figyelmeztetik a munkavállalót a kábelek jelenlétére, és egyes esetekben megállíthatják a veszélyes mozgást.

3.5.2 AZ

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEKEN VÉGZETT MUNKA

Az elektromos berendezéseken végzett munka magában foglal minden tevékenységet, amely az elektromos berendezések gyártására, felállítására, átalakítására és javítására, vagy a berendezés üzemeltetésére vonatkozik. Ezeket az elektromos munkálatokat csak képzett villanyszerelők vagy az irányításuk és felügyeletük alatt álló dolgozók végezhetik el. A munkával megbízott villanyszerelőknek képesnek kell lenniük az elvégzendő munka felmérésére, a potenciális veszélyek megállapítására és a szükséges óvintézkedések megtételére.

A feszültség alatt lévő részeken végzett munka csak azt követően kezdhető meg, ha megbizonyosodtak arról, hogy azok feszültségmentesek. Ez az alábbiakkal érhető el: 1. szétkapcsolás, 2. az ismételt kapcsolódás elleni biztosítás, 3. a részek feszültségmentességének ellenőrzése, 4. földelés és rövidre zárás 5. a feszültség alatt álló, szomszédos részek letakarása vagy leárnyékolása. A felsorolt öt lépés sorrendje megváltoztatható, vagy kihagyható némelyik közülük, amennyiben ennek jó oka van (EN 50110-1). Magasban végzett munka esetén a szigetelt emelőkosaraknak és állványoknak előnyt kell élvezniük a létrákkal és oszlopmászókkal szemben. Az elektromos balesetek (áramütés) kockázata és az áramütés következtében a magasból történő lezuhanás kockázata mindig jelen van.

3.5.3 MUNKA

A FESZÜLTSÉG ALATT LÉVŐ AKTÍV RÉSZEKEN

Bizonyos körülmények között (pl. ha nem lehet biztosítani, hogy az aktív részek feszültségmentesek legyenek) szükséges lehet, hogy bizonyos feladatokat feszültség alatt lévő részeken végezzenek el. Ez speciális munka, amely esetében a munkáltatónak biztosítani kell, hogy: a feszültség alatt lévő aktív részeken végzett munka csak kipróbált és tesztelt, biztonságos munkamódszerekkel történik, a munkát csak az erre a munkára kiképzett, gyakorlott villanyszerelők végezhetik el, akik elsajátították a biztonsági intézkedések végrehajtását, a munkafolyamatra megfelelő berendezéseket és eszközöket, valamint feszültséget alkalmaznak, speciális műszaki, szervezeti és egyéni biztonsági intézkedéseket hoznak az elektromos veszély elleni védelem biztosítására.


Az alábbi, csökkenő fontossági sorrendben felsorolt, biztonsági intézkedések bizonyultak hatékonynak: A veszély kiküszöbölése az elektromos berendezés vagy erősáramú vezeték leválasztásával vagy elkülönítésével, Az erősáramú vezeték eltávolítása, mielőtt a munka megkezdődik, különösen akkor, ha azt újra üzembe kell állítani az építési munka befejezése után, Korlátok felállítása a működő berendezésekhez történő hozzáférés megelőzésére, A munkaeszközök és eljárások hozzáigazítása a helyzethez. Meg kell fontolni a fémszerszámok földelésének műszaki megoldását is.

A munkáltatónak a nemzeti szabályoknak és gyakorlatnak megfelelően először tájékoztatnia kell a hálózat üzemeltetőjét és a felelős hatóságot az elektromos berendezéseken tervezett munkáról. A munkát össze kell hangolni a hálózat üzemeltetőjével. A felelős munkáltatónak az ilyen típusú munkák esetében is fel kell mérnie a potenciális veszélyeket, és biztonsági intézkedéseket kell hoznia. Különbséget kell tennie a közvetlenül az aktív, a megszakítás nélküli üzemelés során feszültség alatt lévő részeken végzett munka és az ilyen részek környezetében végzett munka között. Az utóbbi esetre a 3.5.1. szakasz intézkedéseit kell alkalmazni.

25

4. AZ ESETENKÉNT A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁHOZ HASZNÁLT ESZKÖZÖK

4.1.1 KOCKÁZATÉRTÉKELÉS KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK (2001/45/EK IRÁNYELV)

ÉS KIVÁLASZTÁS

AZ ÁLLVÁNYZATOK HASZNÁLATÁRÓL

„Amennyiben a kiválasztott állványzatra vonatkozó számítások nem állnak rendelkezésre, illetve a rendelkezésre álló feljegyzések nem terjednek ki a tervezett szerkezeti elrendezésre, szilárdsági és stabilitási számításokat kell végezni, kivéve azt az esetet, ha az állványzatot általánosan elismert módon, szabványszerűen állítják össze”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.1. szakasza) „A kiválasztott állványzat összetettségétől függően hozzáértő személynek összeszerelési, használati és lebontási tervet kell készítenie. Ez készülhet szabványos terv formájában is, kiegészítve a szóban forgó állványzat konkrét adataira vonatkozó tételekkel”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.2. szakasza) „Az állványzat teherhordó részeinek csúszását meg kell akadályozni a tartófelülethez történő rögzítéssel, csúszásgátló eszköz biztosításával, illetve bármely ezekkel azonos hatékonyságú módszerrel, továbbá a hordfelületnek megfelelő teherbírásúnak kell lennie. Biztosítani kell az állványzat stabilitását. Kerekes állványzat esetében megfelelő eszközökkel biztosítani kell, hogy az a magasban történő munkavégzés során ne mozdulhasson el”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.3. szakasza) „Az állványzati padlózat méretének, formájának és elrendezésének meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének, valamint alkalmasnak kell lennie a terheléshez, lehetővé kell tennie a biztonságos munkavégzést és közlekedést. Az állványzat padlózatát úgy kell összeállítani, hogy annak elemei a rendeltetésszerű használat során ne mozdulhassanak el. Nem lehet veszélyes hézag a padlózat elemei és a zuhanás elleni függőleges kollektív biztonsági felszerelések között”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.4. szakasza) „Abban az esetben, ha az állványzat egyes részei nem állnak használatra készen, például az összeállítás, szétszerelés, illetve átalakítás alatt, általános figyelemfelhívó jelzésekkel kell azokat ellátni a 92/58/EGK irányelv alapján hozott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, és a veszélyes övezetbe való belépés megakadályozása érdekében fizikai eszközökkel megfelelően el kell azokat keríteni”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.5. szakasza)

„Az állványzatot összeállítani, lebontani vagy jelentősen átalakítani csak hozzáértő személy felügyelete alatt lehet, és ezt a munkát kizárólag olyan munkavállalók végezhetik, akik a 89/655/EGK irányelv 7. cikke értelmében a tervezett tevékenységekkel járó konkrét kockázatokat illetően megfelelő, különleges képzésben részesültek, különösen a következők terén: (a) az állványzat összeszerelési, lebontási és átalakítási tervének megértése; (b) biztonság az állványzat összeszerelésének, lebontásának és átalakításának ideje alatt; (c) személyek, illetve tárgyak zuhanásának megakadályozására szolgáló intézkedések; (d) biztonsági intézkedések változó időjárási viszonyok esetén, amelyek negatívan befolyásolhatják az állványzat biztonságát; (e) megengedett terhelések; (f) bármely más olyan kockázat, amely a fent említett összeszerelési, lebontási és átalakítási műveletekkel járhat. A felügyelő személy és az érintett munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.2. szakaszában említett összeszerelési és lebontási tervet, az abban foglalt valamennyi utasítást is beleértve”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.6. szakasza) KÜLÖNLEGES

4. Az esetenként a magasban végzett munkához használt eszközök

4.1 ÖNÁLLÓ ÁLLVÁNYZAT

RENDELKEZÉSEK AZ IDŐSZAKOS VAGY HELYILEG VÁLTOZÓ

ÉPÍTKEZÉSEK BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI MINIMUMKÖVETELMÉNYEIRŐL

(92/57/EGK

IRÁNYELV)

Egy másik kérdés, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, a 92/57/EGK irányelv 4. mellékletében (B. rész. II. szakasz, 6.3. bekezdés) található rendelkezés, amely megköveteli a munkáltatóktól, hogy az állványzatot szakértő személlyel vizsgáltassák meg a használatbavétel előtt, és azt követően rendszeres időközönként és azok bármely módosítását, a használaton kívüli időszakokat, rossz időjárási viszonyokat vagy szeizmikus földmozgásokat, illetve más olyan körülményeket követően, amelyek az állványzat szilárdságát vagy stabilitását befolyásolhatták. AZ

ÖSSZEFÜGGÉS ÉRTÉKELÉSE

Az állványzat a legmegfelelőbb típusú munkaeszköz a magasság megközelítésére és a magasban végzett munkához.

27


Más szavakkal, biztonságos munkaállomást biztosít a magasban végzett munkához, valamint biztonságos megközelítést tesz lehetővé. Az állványzatok gyártóktól, illetve beszállítóktól beszerezhető építési elemekből állnak. Rögzíthetők vagy mozgathatók. Az állványzat kiválasztása előtt világosan meg kell határoznia igényeit, például: Milyen típusú munkára használják az állványt? Milyen típusú munkát végeznek majd párhuzamosan az állványzaton? Milyen teljes magasságra van szükség? Milyen geometriai jellemzőket kell figyelembe venni? Mi a statikus és dinamikus többletteher? Hogyan érik el a munkavállalók a különböző szinteket teherrel? Milyen típusú rögzítést lehet alkalmazni? Az állványzatnak kompatíbilisnak kell-e lennie más szerkezetekkel vagy eszközökkel (teherliftek, csörlők stb.)? Mik a hozzáerősítés és kiegyensúlyozás lehetséges módjai?

EGY 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

HAGYOMÁNYOS ÖNÁLLÓ ÁLLVÁNYZAT ÁBRÁJA

Kettős korlát; Közbeiktatott keresztgerenda; Oszlop Védőkorlát; Csomópont; Karos alátámasztás; Vízszintes merevítés; Emelőmagasság; Keresztmerevítés; Gerenda elem/létra gerenda Homlokzatmerevítés/keresztmerevítés; Rakodórámpa hossza; Talplemez; Alaposzlop; Keresztfa Oszlop; Kötőcső; Oldal-merevítőelem; Könyökrúd; Rövid támfa; Munkaállvány (állványpadlózat).

Az állványzat kiválasztását követően, és ha nem áll rendelkezésre méretezési lap, vagy az nem fedi a tervezett szerkezeti konfigurációkat, egy szilárdsági és stabilitási méretezést kell készíteni, kivéve, ha az állványzatot az általánosan elismert szabvány méretezés szerint szerelik össze. FIGYELMEZTETÉS: Különleges óvatossággal kell eljárni ívhegesztés vagy egyéb, áramütés kockázatával járó művelet esetén. Kiegészítő intézkedéseket kell hozni a munkavállalókat érintő kockázatok elkerülésére. Az erősáramú vezetékek vagy elektromos berendezések közelében lévő állványzaton végzett munka esetében tiszteletben kell tartani a minimális biztonsági távolságokat, és intézkedéseket kell hozni a munkavállalók védelmére a közvetlen érintkezés vagy elektromágneses mező okozta elektrosztatikusság miatti áramütés esetleges kockázata tekintetében. További tájékoztatásért lásd az „Ajánlások az elektromos berendezésekben vagy azok közelében a magasban végzett munkához” című 3.5. szakaszt.

4.1.2 ÜZEMBE A

HELYEZÉS

TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE

Az állványzat összeszerelése előtt elengedhetetlen a talaj előkészítése, amelyen az állványzat állni fog. Egyebek mellett az állványzat összedőlésének megakadályozása érdekében biztosítani kell a talaj kellő stabilitását. E célból szükséges: a talaj stabilitásának ellenőrzése, annak biztosítására, hogy nem áll fenn törékenység, vagy nincsenek nyitott munkagödrök a közelben; adott esetben, az előrelátható terhelés és a talaj jellegétől függően a talaj tömörítése, vagy alap építése;

28

annak ellenőrzése, hogy a környező területeken végzett tevékenységek nem jelentenek-e olyan különleges kockázatokat, amelyek érinthetik az állványzat stabilitását; a talajvíz ellenőrzése és a talajerózió elkerülése érdekében a talajvíz elvezetése; lejtős alapok esetén (járdák, úttest) talplemezek alkalmazása, amelyek megakadályozzák a csúszást, illetve lehetővé teszik a megfelelő forgatást, és amelyek biztosítják, hogy az oszlopok kapacitása megfelelő a kiszámított terhelés megtartására.

Az állványzat alapja soha nem nyugodhat üreges építőanyagon (tégla, betontömbök) vagy fa részeken, amelyek hajlítóerőnek vannak kitéve, ha szilárdságukat nem számították ki.

ÁLLVÁNYZAT

FELÁLLÍTÁSA ELEKTROMOS VEZETÉK KÖZELÉBEN

Az állványzat elektromos vezeték, illetve elektromos berendezés (alállomás, elosztó központ stb.) közelében történő felállítása szükségessé tesz bizonyos, a kockázatértékelés alapján azonosított megelőző intézkedéseket . Ezeket az óvintézkedéseket jelezni kell a kockázatértékelésről szóló dokumentációban. Az óvintézkedések az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet is magukban foglalhatnak: a vezetékek elterelése; az áram lekapcsolása; korlátok felállítása vagy szigetelés az állvány és a vezetékek között. A földelés is ajánlott: olyan állványzatok esetében, amelyek felsővezetékek vagy egy fent említett elektromos berendezés közelében találhatók, tetőkön vagy a toronyépületeken elhelyezett állványzatok esetében.

AZ

ÁLLVÁNYZATRÉSZEK MEGÉRKEZÉSÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELŐKÉSZÍTÉ-

SE

Az állványzatrészek megérkezésének és átvételének előkészítése érdekében: Készítse elő az eszköz tároló területét, beleértve a jelzéseket. Úgy szervezze meg a kirakodást és a tárolást, hogy biztosítható legyen az elemek kielégítő megőrzése (teherbíró kapacitás, funkcionalitás stb.), és csökkenthető legyen a művelettel kapcsolatos kockázat (lehulló tárgyak, a munkavállalók lezuhanása, ütések, a teher kézi kezelése stb.). Ellenőrizze az egyes állványzatelemek állapotát használatuk előtt, és cserélje ki a hibásat. Ellenőrizze a falak vagy egyéb olyan felületek minőségét, amelyeket az állványzat rögzítésére használnak. Ellenőrizze a hegesztéseket, a részek geometriáját és a rozsdás területeket, Ellenőrizze a fém- vagy falemezek, lábazatok vagy egyéb olyan elemek állapotát, amelyek alapvető fontossággal bírnak az állványzat stabilitása szempontjából. Védje a részeket a szennyeződéstől és a rossz időtől (ha ez még nem történt meg).

FIGYELMEZTETÉS:

3.Key points for prevention

Az elektromos berendezésekben (erősáramú vezetékek, alállomások stb.) vagy azok közelében végzett munka esetén figyelembe kell venni az elektromos árammal összefüggő kockázatokat is figyelembe kell venni. Az e kockázatokkal kapcsolatos további tájékoztatásért lásd az „Ajánlások az elektromos berendezésekben vagy azok közelében a magasban végzett munkához” című 3.5. szakaszt.

29


TEHER

SZÁLLÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA AZ ÁLLVÁNYZATON

Az állványzat pallóira súlykorlátozás vonatkozik, amelyet nem szabad túllépni. Az építőanyagok, például a betonblokkok és téglák raklapjainak súlya túllépheti az állványzat gyártója által javasolt névleges terhelést és teherbírást. Szállítás: Az állványzathoz kapcsolódó, illetve ahhoz rögzített szállító rendszereket a gyártó ajánlásai szerint kell összeszerelni és használni, hogy elkerüljék a túlterhelést, és a teherbíró kapacitás túllépését. Az ilyen rendszereknek figyelembe kell venniük az állványzat megközelítését, és nem lehetnek olyan akadályok, amelyek vészhelyzet esetén gátolnák a munkavállalók evakuálását. Tárolás: Rakodórámpára van szükség ott, ahol a nehéz anyagokat tartalmazó raklapokat fel kell emelni az állványra. A megfelelően kialakított rakodó rámpák megakadályozhatják az állvány túlterhelését, és így teherbírási kapacitásuk túllépését. A rakodó rámpák felállítására vonatkozó gyártói utasításokat át kell tanulmányozni. Védelem: Nem szabad felügyelet nélküli nyílással rendelkező vagy ilyen szélű rakodó rámpát alkalmazni; használat előtt védőkorlátokat kell kialakítani.

FIGYELMEZTETÉS: Minden áron el kell kerülni azt a gyakorlatot, hogy a munka során használt anyagokat (a közlekedés csökkentésére és időmegtakarítási célokból) az állványon vagy a rakodó rámpán tárolják.

4.1.3 ÖSSZESZERELÉS,

HASZNÁLAT ÉS LEBONTÁS

ÁLTALÁNOS „A kiválasztott állványzat összetettségétől függően hozzáértő személynek összeszerelési, használati és lebontási tervet kell készítenie. Ez készülhet szabványos terv formájában is, kiegészítve a szóban forgó állványzat konkrét adataira vonatkozó tételekkel”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.2. szakasza) Az állványzati padlózat méretének, formájának és elrendezésének meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének, valamint alkalmasnak kell lennie a terheléshez, lehetővé kell tennie a biztonságos munkavégzést és közlekedést. Az állványzat padlózatát úgy kell összeállítani, hogy annak elemei a rendeltetésszerű használat során ne mozdulhassanak el. Nem lehet veszélyes hézag a padlózat elemei és a zuhanás elleni kollektív védőeszközök függőleges rögzítései között. „Abban az esetben, ha az állványzat egyes részei nem állnak használatra készen, például az összeállítás, szétszerelés, illetve átalakítás alatt, általános figyelemfelhívó jelzésekkel kell azokat ellátni a 92/58/EGK irányelv alapján hozott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, és a veszélyes övezetbe való belépés megakadályozása érdekében fizikai eszközökkel megfelelően el kell azokat keríteni”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.5. szakasza) „Az állványokat összeállítani, lebontani vagy jelentősen átalakítani csak hozzáértő személy felügyelete alatt lehet, és ezt a munkát kizárólag olyan munkavállalók végezhetik, akik a 89/655/EGK irányelv 7. cikke értelmében a tervezett tevékenységekkel járó konkrét kockázatokat illetően megfelelő, különleges képzésben részesültek, különösen a következők terén: a) az állványzat összeszerelési, lebontási és átalakítási tervének megértése; b) biztonság az állványzat összeszerelésének, lebontásának és átalakításának ideje alatt; c) személyek, illetve tárgyak zuhanásának megakadályozására szolgáló intézkedések; d) biztonsági intézkedések változó időjárási viszonyok esetén, amelyek negatívan befolyásolhatják az állványzat biztonságát; e) megengedett terhelések; f) bármely más olyan kockázat, amely a fent említett összeszerelési, lebontási és átalakítási műveletekkel járhat. A felügyelő személy és az érintett munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.2. szakaszában említett összeszerelési és lebontási tervet, az abban foglalt valamennyi utasítást is beleértve”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.6. szakasza) Az állványzatok összeszereléséért, illetve használatáért felelős munkáltatóknak az állványzatok felállítása, átala-

30

Ez általában magában foglalja a zuhanásgátló eszköz használatát.

Az állványzati rendszereket a gyártó utasításait követve kell felállítani, mivel egyes rendszerek több rögzítést igényelnek, mint az önálló állványzat.

AZ

tevő állványzatot kell alkalmazni; az összeszerelés alatt a felső szinteket a munkafolyamat előrehaladtával elhelyezett létrákon vagy lépcsőkön kell megközelíteni amennyiben az állványzat nem biztosít valódi biztonságot (pl.: védőkorlátok és padlólemezek) a zuhanást megakadályozó egyéni védőeszközöket kell alkalmazni (pl.: biztonsági hám).

ÉPÜLET ÉS AZ ÁLLVÁNY KÖZÖTTI RÉS MINIMÁLISRA CSÖKKENTÉSE

Az állványt a lehető legközelebb kell felállítani az épülethez. Ahol megvalósítható, az állvány és az épület közötti rést az állvány padozat szintjén le kell zárni konzolos alátámasztással. Amennyiben ez nem alkalmazható, ajánlott kollektív védőeszközöket alkalmazni az állvány mindkét oldalán. AZ

ÁLLVÁNYZAT ÖSSZESZERELÉSE

Az állványzat összeszerelésekor követni kell a gyártó kézikönyvét és utasításait. Emellett az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül felsorolt helyes gyakorlatot kell követni:

AZ

a pillérek és oszlopok teljes magasságukban legyenek függőlegesek; az illesztéseket, merevítőket és kereszttagokat a gyártó kézikönyvében leírtak szerint, az összeszerelési és használati utasításnak megfelelően és az előírt nyomatékkal meghúzva kell összeszerelni; az illesztéseket úgy kell elhelyezni, hogy csavarjaik csak a meghúzásból származó erőnek legyenek kitéve, egy ház sarkánál találkozó két állványzat metszéspontját zuhanás ellen biztosítani kell, és ellenőrizni kell a két állványzat közötti kölcsönhatást az állványzatra jutó terhelés (holt teher, dinamikus teher és szélnyomás) általában jelentős, és ezt az állvány kiválasztásakor figyelembe kell venni. ÁLLVÁNY FELÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGOS MÓDJA

Az összeszerelés alatt:

a munkavállalóknak kollektív védőeszközöket kell használniuk; a felső szint megközelítése előtt az összeszerelést végző munkavállalónak védőkorlátot kell felszerelni a védett alsóbb szintről; a védőkorlátok felhelyezésének e módszerét lehetővé

AZ


kítása vagy lebontása során biztonságos munkamódszert kell alkalmazniuk.

ÁLLVÁNYZAT RÖGZÍTÉSE

Az állványzat rögzítési pontjainak a homlokzatban vagy az állvány felállítási helyével szemben lévő felületben kell elhelyezkedniük. A rögzítési pontok, amelyekhez a horgonyokat rögzítik, általában: szétnyíló csavarorsók (lásd a 047., 048., 049. és 050. ábrát); egy gerenda (lásd 051. és 052. ábra); egy öntvény a gerendában (lásd a 053. és 054. ábrát). A védőkorlátokat, biztosító rudakat, esővíz levezetőket, ereszcsatornákat soha sem szabad rögzítési pontként alkalmazni, mert nem eléggé biztosak.

31


SZÉTNYÍLÓ

CSAVARORSÓK

A. Gerenda B. Kötőcső C. Csatlakozó GERENDA

A. Gerenda B. Kötőcső C. Csatlakozó C. Csatlakozó D. Illesztő cső E. Tömítés vagy ék

A. Gerenda B. Kötőcső C. Csatlakozó

C. Csatlakozó D. Illesztő cső E. Tömítés vagy ék

32

ÖNTVÉNY

A GERENDÁBAN

BORÍTÁS Az állványokat borítással láthatják el, hogy megakadályozzák a tárgyak lezuhanását, vagy azt, hogy a közútra essenek, valamint azért is, hogy fokozzák a munkavállalók kényelmét (eső, hideg, szél stb.). A borítás állhat például, dróthálóból, hullámlemezből, hálóból, műanyag elemekből vagy fa panelekből. A borítást biztosan kell rögzíteni, hogy megakadályozzák az anyagok átjutását.

Csatlakozó Illesztő cső Tömítés vagy ék Öntvény a gerendában

C. D. E. F.

Csatlakozó Illesztő cső Tömítés vagy ék Öntvény a gerendában

Rendszeresen át kell vizsgálni, különösen erős szél után. A borítás jelentősen növeli az állványra és a gerendákra, valamint a gerenda-csatlakozókra ható szélterhelést, így használatuk esetén ellenőrizni kell minden állványelemet, különösen az általános szerkezetet, a rögzítő csavarokat, a szél elleni merevítést és az alapokat.

MEREVÍTÉS Merevítésre azért van szükség, hogy megszilárdítsa az állványzatot, és megakadályozza a lengést. A lengés instabilitáshoz, a hegesztések megrepedéséhez és az oszlopok túlterheléséhez vezethet. Az állványzat gyártójának utasításait tanulmányozni kell azon pontok meghatározásához, ahol merevítésre van szükség.


C. D. E. F.

4.1.4 ELÉRÉS

A merevítésnek megszakítás nélkül az állványzat aljáig kell terjednie.

AZ

Az állványzatot a gyártó ajánlásai szerint kell merevíteni.

Az állványhoz biztos elérési módokat kell biztosítani.

ÁLLVÁNY ELÉRÉSE

Megfelelő számú elérési pontot kell biztosítani, hogy a munkavállalók könnyen eljuthassanak munkahelyükre. Az alábbiakat lehet alkalmazni: járófelületek, lépcsők (a gyártó utasításai szerint szerelve), pihenők, létrák (a négyszögletű állványok rövidebb oldalához szerelve, az alapterületen belül), rámpák stb. Az állványpadozatok elérését úgy kell megtervezni vagy kialakítani, hogy baleset esetén a munkavállalót biztonságosan lehessen evakuálni. Az állványhoz a bejutást felhajtható borítással ellátott nyíláson, vagy egy lépcsőtornyon át kell biztosítani.

33


Amennyiben liftet vagy más emelő szerkezetet alkalmaznak az állvány megközelítésére, azt úgy kell tervezni, hogy az anyagok mellett a munkavállalók szállítására is alkalmas legyen.

A ponyvák általában egy ferde támasztékból állnak, amely az épülettől indul, és amelyet a padlózatban rögzítenek. A ponyva által az állványzatra gyakorolt terhelés (holt teher, dinamikus teher és szélteher) általában jelentős, és ezt az állványzat kiválasztásakor figyelembe kell venni. Intézkedéseket kell hozni arra, hogy megakadályozzák az anyagok lehullását a munkaállványról. A munkahelyre vezető bejáratok feletti területek, vagy olyan területek, amelyek alatt személyek dolgoznak további kockázatot képviselnek, és a leginkább igénylik a védelmet.

4.1.5 VÉDELEM OLDALDESZKA

HASZNÁLATA

Az oldaldeszkák megakadályozzák, hogy az anyagok leessenek. Annak megelőzésében is segítenek, hogy az emberek a védőkorlát és az állványpadozat közé essenek.

Az oldaldeszkákat és a záró oldaldeszkákat minden munka-állványpadozathoz rögzíteni kell. Az oldaldeszkák legyenek megfelelő magasságúak, és biztonságosan kell rögzíteni őket az oszlopokhoz.

4.1.6 HASZNÁLAT ÁLLVÁNYZAT

A

TÁRGYAK LEESÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA

A kockázatértékelés határozza meg a legmegfelelőbb intézkedéseket a tárgyak leesésének megakadályozására. Gyakran a ponyvák bizonyulnak a legmegfelelőbb módszernek arra, hogy védjék a gyalogos forgalmi területeket és a szerkezet elérési pontjait.

34

HASZNÁLATA

A kialakított elérési pontokat használja; Ne ugráljon át a réseken; Ne álljon vagy másszon a hosszirányú merevítéseken vagy a védőkorlátokon; Ne alkalmazzon összetákolt létrákat vagy improvizált eszközöket az eléréshez.

MUNKA AZ ÁLLVÁNYZATON

Az alábbiakat kerülni kell: munkavégzés az állványzaton viharban vagy erős szélben; az állványzat oszlopainak vagy padozatainak túlterhelése (tartsa be a gyártó ajánlásait); anyagok vagy berendezések támasztása a védőkorlátnak; az állványzat kitétele olyan erőknek, amelyeknek nem képes ellenállni (tartsa be a gyártó utasításait); az állványzat szerkezetének megváltoztatása a megfelelő óvintézkedések (újraszámítás, a rögzítési pontok megváltoztatása stb.) megtétele, a gyártó utasításainak és ajánlásainak figyelembe vétele nélkül, és amennyiben nem történt meg a gyártóval a szükséges konzultáció.

A

HASZNÁLAT

ELŐTT

Használat előtt ellenőrizze, hogy: készült-e összeszerelési, üzemeltetési és lebontási terv a kiválasztott állványzat komplexitásának megfelelően, és az összeszerelést felügyeli-e egy szakértő személy és azok a munkavállalók, akik megfelelő képzésben részesültek; az állványzat összeszereléséért felelős munkavállalónak és a használónak, amennyiben két különböző személyről vagy vállalatról van szó (amennyiben az összeszerelést alvállalkozásba adták), meg kell győződnie arról, hogy az állványzat biztos munkafelületet biztosít, és biztonságosan ellenáll a rá ható terheknek a használat során; az állványzat átadott területei világosan meghatározottak-e; mi a rakodórámpák és a munkafelületek legnagyobb kapacitása; az állványzat teljes területét átvizsgálták-e a használatbavétel előtt (vizsgálati ellenőrző lista használható); készült-e vizsgálati jelentés, és annak egy példánya megtalálható-e a helyszínen; világosan megállapították-e a felelősségeket az állvány karbantartása, átalakítása és vizsgálata tekintetében.

PADLÓZAT ELLENŐRZÉSE

A padlózat vagy munkafelület lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy teljes biztonságban végezzék munkájukat az állványzaton. A padlózat állhat falemezekből, vagy előregyártott padlózat egységekből.


BIZTONSÁGOS

Rossz időjárási feltételek mellett (eső, hó, jég) figyelembe kell venni az alkalmazott padlózat jellemzőit (fa, alumínium, acél). Az állványpadozatokat (oldaldeszka és padlózat) jó állapotban kell tartani. Amennyiben az állványpadozatokat nem deszkázták be teljesen, vagy a deszkázás hiányos, a munkát fel kell függeszteni, és addig nem kezdhető újra, amíg a hiányzó deszkákat nem pótolták. A munka-állványpadozatoknak elég szélesnek és megfelelően deszkázottnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a személyek biztonságos mozgását.

4.1.7 ELLENŐRZÉS AZ

ÁLLVÁNYZAT ELLENŐRZÉSE HASZNÁLAT ELŐTT

(1.

RÉSZ)

Az állványzat használata előtt ellenőrizze, hogy:

megfelelő-e a tervezett munkára vagy munkákra, biztonságos elérést tesz-e lehetővé ahhoz a helyhez, ahol a munkát végezni fogják, szilárd és stabil alapjai vannak-e, oszlopait megfelelően szerelték-e össze, és merevítették-e a szél ellen, a munkafelület nem túl magas-e az alap szélességéhez képest, az állványzatot megfelelően rögzítik-e, a rögzítő csavarok kellően szilárdak-e, az elérési lehetőségek megfelelnek-e a szükséges alkalmazási feltételeknek,

35


minden védőkorlát a helyén van-e és hatékony-e, az állványzatot megfelelően ellátták-e jelzőtáblákkal.

4.2.1 TORONYÁLLVÁNY A

TORONYÁLLVÁNY KIVÁLASZTÁSA

Egyes állványokat mozgathatóra terveztek; más szóval nincsenek rögzítve.

AZ

ÁLLVÁNYZAT ELLENŐRZÉSE HASZNÁLAT ELŐTT

(2.

RÉSZ)

Létezik-e olyan összeszerelési, működtetési és lebontási terv, amelyet egy szakértő személy készített?

Ezeket az állványtípusokat csak a kockázatértékelés végrehajtása után lehet kiválasztani, amely figyelembe veszi: az elvégzendő munkát, a munkaeszköz elhelyezkedését (mozgó állvány), a legnagyobb terhelést, azt a magasságot, amelyen a munkát el kell végezni, a méretbeli korlátokat, a külső munkakörnyezetet (elektromos vezetékek, egyéb, folyamatban lévő munka stb.).

Az állványokat szakértő munkavállalók állítják fel, alakítják át és bontják le? Minden oszlop rendelkezik talplemezekkel és, ahol szükséges, talpgerendákkal)? Minden oszlop, tartógerenda, merevítés és támfa a helyén van? Az állványt elég helyen rögzítették az épülethez vagy a szerkezethez, hogy megelőzzék az összeomlást? Kettős védőkorlátot és oldaldeszkát, vagy más megfelelő védelmet alkalmaznak minden szélen a lezuhanás megakadályozására? Alkalmaznak oldaldeszkát annak megakadályozására, hogy az anyagok leessenek az állványokról? A munkafelületek teljesen deszkázottak, és azokat beépítették, hogy megakadályozzák az elesést, megbotlást és elcsúszást? Vannak megfelelő korlátok vagy figyelmeztetések (jelzőtáblák), hogy megakadályozzák a munkavállalókat egy befejezetlen állvány használatában, pl. ahol a munka-állványpadozatok nem teljesen deszkázottak?

36

4.2 EGYÉB ÁLLVÁNYZAT TÍPUSOK

A

TORONYÁLLVÁNY ÖSSZESZERELÉSE ÉS FELÁLLÍTÁSA

Biztosítsa, hogy: létezik egy terv az állványzat összeszerelésére, üzemeltetésére és lebontására, amely megfelel a gyártó utasításainak, és figyelembe veszi a munkahely különleges feltételeit; az a személy, aki összeszereli és lebontja az állványzatot, rendelkezik a szükséges szakértelemmel; az a személy, aki átvizsgálja az állványzatot az üzembe helyezés előtt, gondosan ellenőrizte (különösen) azt, hogy minden csap és kulcs beszerelésre került, és hogy a szél elleni merevítésre vonatkozó utasításokat betartották; a talaj vízszintes, vagy csak kissé lejt; az előre nem látható és nem szándékos mozgások megelőzésére hoztak intézkedéseket, hogy megelőzzék az állványon vagy annak közelében dolgozó munkavállalókat érintő további kockázatokat.

TORONYÁLLVÁNY ELÉRÉSE

A munkavállalók számára biztonságos és használható elérést kell biztosítani belülről, például: a létrák lehetőleg legyenek ferdék, vagy amennyiben függőlegesek, szereljék fel azokat gyűrűkkel, a különböző szintekre vezető feljáratokat el kell tolni.

Az ellátó rendszerek nem destabilizálhatják a mozgó állványt, különös tekintettel az emelőeszközöknek a toronyállvány munkafelülete külső széléhez történő rögzítésével járó kockázatra (pl.: csigák).

4.2.2 ÁLLVÁNYOZÁS ÁLLVÁNYOZÁS

A

TORONYÁLLVÁNY MOZGATÁSA ÉS HASZNÁLATA

A toronyállvány mozgatását és használatát (utasítások, módszerek, eszközök, koordináció, időtartam, munkavállalók stb.) oly módon kell megszervezni, hogy: az állványzat mozgatása közben azon ne tartózkodjanak munkavállalók; a talaj, amelyen az állványzatot mozgatják, mentes legyen az akadályoktól vagy egyenetlenségektől; a kerekeket a munka során megfelelően rögzítsék, hogy ne következhessen be előre nem látható vagy nem szándékolt mozgás; az állványzat mindig kellő távolságban legyen az elektromos felsővezetékektől vagy más olyan berendezésektől, amelyek áramütés kockázatát jelenthetik; a védőkorlátokat soha ne használják a padozat felemelésére.

KÜLÖNLEGES MUNKÁKHOZ

KÉMÉNYEKHEZ

Amennyiben a kockázatértékelést követően a kéményen végzett munka esetében az állványzaton történő munkavégzés mellett döntöttek: őrizze meg a gyártó felállítási és üzemeltetési utasításait, és tartsa be azokat; ellenőrizze, hogy a tetőszerkezet alkalmas-e arra, hogy a felállítási és üzemeltetési utasításokban leírt igénybevételnek ellenálljon; a tetőn az állványzatról dolgozó munkavállalóknak egyéni védőeszközt kell alkalmazniuk a lezuhanás megelőzésére (hámok). szereljenek fel élvédő eszközöket a padlózatra. ellenőrizze, hogy az állványzathoz szükség van-e rögzítése.

RÖGZÍTETT,


A

FÜGGESZTETT ÁLLVÁNYZAT

Az állványzat e típusát hidakon és hajókon alkalmazzák, pl. a külső részek építésekor vagy karbantartásakor.

ANYAGOK

SZÁLLÍTÁSA A TORONYÁLLVÁNYRA

A munkaanyagok toronyállványra történő szállításának módszere nem veszélyeztetheti az állvány stabilitását.

Amikor ilyen állványzatot alkalmaznak: az állványzatot a gyártó előírásai szerint kell összeszerelni, és egy szakértő személynek összeszerelési tervet kell készítenie. biztosítani kell az állványzat stabilitását. ellenőrizni kell, hogy a ponyvák és hálók ellenállnake a várható igénybevételnek.

37


csak nem gyúlékony anyagokat lehet használni a felfüggesztéshez. el kell kerülni az állvány bármely irányba való lengésének kockázatát. oly módon kell összeszerelni a padlózatot, hogy a felület szintben legyen; minden elérési pontra élvédőt kell felszerelni. biztonságos elérési útvonalakat kell biztosítani és jelezni a felfüggesztett állványzaton található munkahelyekhez, hogy elkerülhető legyen a magasból való lezuhanás kockázata. üzembe helyezés után rendszeresen ellenőrizni kell az állványzatot, különösen azokat a részeket és alkotóelemeket, amelyek kritikusak a munkavállalók egészsége és biztonsága szempontjából.

„A létrákat úgy kell használni, hogy a munkavállalók mindig stabilan álljanak, és biztosan kapaszkodhassanak. Különösen, ha terhet kézben tartva kell a létrán szállítani, ez nem zárhatja ki a biztos kapaszkodást.” (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.2.3. szakasza) FIGYELMEZTETÉS: Magasban végzett munkához létrákat csak olyan magasságban lehet használni, ahol más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt az alacsony kockázat, illetve a használat rövid időtartama vagy a munkaterület olyan meglévő jellemzői következtében, amelyeken a munkáltató nem tud változtatni.

TEKINTSE

ÁT A LÉTRÁN VÉGZETT MUNKA HÁTRÁNYAIT

A létra olyan eszköz, amelyet a magasban végzett munkához gyakran alkalmaznak.

4.3 LÉTRÁK 4.3.1 KIVÁLASZTÁS

ÉS KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK (2001/45/EK IRÁNYELV)

A LÉTRÁK HASZNÁLATÁRÓL

„A létrákat úgy kell elhelyezni, hogy stabilitásuk a használat során biztosítva legyen. A hordozható létráknak stabil, erős, megfelelő méretű, rögzített talppal kell rendelkezniük, hogy a létrafokok vízszintesek maradjanak. A kötélhágcsókat kivéve a függő létrákat biztonságosan kell rögzíteni, és olyan módon, hogy ne tudjanak elmozdulni, és hogy a kilengést megelőzzék.” (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.2.1. szakasza) „Annak érdekében, hogy a hordozható létra talpa a használat során ne csússzon, a létra lábát alsó vagy felső végénél vagy ahhoz közel rögzíteni kell valamilyen csúszásgátló eszközzel vagy bármely más, ezzel azonos hatékonyságú módon. A megközelítésre használt létráknak megfelelő hosszúságúaknak kell lenniük ahhoz, hogy túlnyúljanak azon a helyen, amelyet a létrával el kell érni, kivéve azt az esetet, ha egyéb intézkedésekkel szilárd kapaszkodót biztosítanak. Az egymásba illeszthető és meghosszabbítható létrákat úgy kell használni, hogy egyes szakaszaik egymáshoz képest ne mozdul-

38

hassanak el. A mozgatható létrákat használat előtt rögzíteni kell.” (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.2.2. szakasza)

Azonban: a létra alkalmazásakor a munkaszélesség viszonylat korlátozott; a munka tervezésekor gyakran alábecsülik a létrák mozgatásához és felállításához szükséges időt; a létrán való munkavégzés során gyakran kényelmetlen testhelyzetet kell felvenni (érintett ergonómiai kérdések: oldalra nyújtózkodás szükségessége, vállmagasság feletti munka és keskeny létrafokon állás hosszú ideig), ami izom- és csontrendszeri rendellenességeket okozhat. A fenti okok miatt a munka tervezése és a kockázatértékelés során ellenőrizze, hogy nem biztonságosabb és hatékonyabb-e egy más típusú munkaeszköz alkalmazása, például: toronyállvány, rögzített állvány vagy emelő.

VAGY MÁS TÍPUSÚ ESZKÖZT ALKALMAZZUNK?

A létrákat az alábbiakra használják: elérési módként a magasság különbségek áthidalására; munkahelyként rövidebb munkákhoz. A kockázatértékelést követően a létrák használatát olyan helyzetekre kell korlátozni, ahol nem indokolt biztonságosabb rendszerek alkalmazása az alábbi okokból: minimális kockázat rövid használati idő; olyan műszaki feltételek az építési területen, amelyeket a munkáltató nem tud megváltoztatni.

A 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

LÉTRA ÁBRÁJA

Kézi fogantyú; Meghosszabbítás; Padozat; Dőlésgátló elem; Létrafok; Szűk létrafok; Széles létrafok; Lábak.

EGY

A létrák jó állapotban vannak? Szilárd felületen állnak és nem törékeny vagy instabil anyagokon? Biztosítva lesznek az oldal- vagy a kifelé irányú csúszás ellen? A pihenőtől megfelelő magasságra meghosszabbíthatók? Amennyiben nem, van más rendelkezésre álló kapaszkodó? Úgy helyezik el őket, hogy a munkavállalóknak nem kell nyújtózkodniuk?

LÉTRATÍPUS KIVÁLASZTÁSA

A leggyakrabban az állólétrákat és a meghosszabbítható létrákat alkalmazzák. A létra típusát a kockázatértékelés után az alábbi tényezők figyelembevételével kell kiválasztani: a munkavégzés magassága és körülményei; a szóba jöhető munkaterhelés; a használat során felmerülő ergonómiai akadályok; elektromos vezetékek vagy más, olyan berendezések jelenléte, amelyek az érintkezés vagy az elektromágneses mező keletkezése (sztatikus töltések) okozta áramütés kockázatával járhatnak. Az elektromos kockázatokkal kapcsolatos további információért lásd az „Ajánlások az elektromos berendezésekben vagy azok közelében a magasban végzett munkához” című 3.5. szakaszt.


LÉTRÁT

Figyelembe kell venni továbbá a különböző létratípusok előnyeit és hátrányait.

A

LÉTRA KIVÁLASZTÁSA

Annak eldöntésére, hogy lehet-e létrát alkalmazni, az alábbi kérdéseket kell feltenni: Létezik biztonságosabb munkamódszer vagy eszköz?

39


4.3.2 ELHELYEZÉS A

LÉTRA HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA

A létra felállítása előtt győződjön meg arról, hogy a helyszín szilárd és stabil-e. Biztosítson elegendő szabad helyet a létra körül, hogy a munkavállalók teljes biztonságban mászhassanak fel és le, a leesés kockázata nélkül. Amennyiben a létrát egy átjáróban, közúton stb. kell elhelyezni, megfelelő intézkedéseket kell hozni, úgymint elkerítés, jelölések, jelzőtáblák vagy a bejárat lezárása.

HOGYAN

EMELJE FEL EGYEDÜL A MUNKAVÁLLALÓ A LÉTRÁT?

1. A létra talpát helyezze a talajra, és győződjön meg arról, hogy lábai biztosan állnak, nehogy megcsúszszanak az emelés közben. 2. Emelje fel a létra felső részét. 3. Emelje tovább a létrát a feje fölé. 4. Haladjon lassan előre a létra alatt, egyik fokot a másik után vízszintesen emelve.

Egyes esetekben egy második személynek kell őrt állnia, illetve tartania a létrát, hogy a munkát teljes biztonságban lehessen elvégezni.

A

LÉTRA MEGFELELŐ DŐLÉSE

A létra dőlésének 1:3 és 1:4 közé kell esnie. ALKALMAZKODÁS

A TALAJHOZ

A padló vagy talaj, amelyen a létra áll, legyen szilárd, stabil, egyenes és csúszásmentes.

Ez egy körülbelül 75°-os szögnek felel meg (legmegfelelőbb dőlésszög 70° és 75° közé esik.

Amennyiben a létrát homokos talajra, finom kavicsra stb. állítják, olyan talplemezt kell alkalmazni, amely megfelelően szilárd ahhoz, hogy ellenálljon a létra ágai által gyakorolt tehernek.

A létra sosem állhat csak egy lábon.

Erősen ajánlott, hogy az egyágú létrát, vagy a kézileg ill. mechanikusan működtetett, meghosszabbítható létrát ne alkalmazzák csúszós felületen. Jobb állólétrát választani a csúszás kockázatának elkerülésére.

4.3.3 STABILIZÁLÁS A

LÉTRA ALJÁNAK VÉDELME CSÚSZÁS ELLEN

A létra alsó részét védeni kell a csúszás kockázatának megelőzésére. Ez a védelem az alábbi formát öltheti: mozgatható alap gumi szívófejekkel vagy kupakkal; a létraágak külső gumi lába; a létraágak belső gumi lába; láb acél végződéssel;

40

egy támasztótalp (az alap megnagyobbítása); minden más elem, amely biztosítani tudja a létra kielégítő stabilitását, és megelőzi a megcsúszást a használat során.

4.3.4 HASZNÁLAT LÉTRÁN

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalók, amikor létrán dolgoznak:

A

VÉGZETT MUNKA

megfelelő, sártól és egyéb szennyeződéstől megtisztított lábbelit viselnek; a kisebb szerszámokat az övükben vagy egy táskában tartják a vállukon; a nehéz szerszámokat és anyagokat egy táskában viszik odafigyelve arra, hogy ne terheljék túl a létrát és betartva a gyártó utasításait; figyelik, mi történik alattuk; sosem veszik kettesével a létrafokokat; betartják a legnagyobb engedélyezett munkaterhelést; sosem használják a létrát állványzatként vagy járófelületként.

LÉTRA FELSŐ RÉSZE CSÚSZÁSÁNAK MEGELŐZÉSE

Amennyiben a létra felső része nem rögzíthető, válasszon az alábbi lehetőségek közül: gumi alátétek, kampók, vagy gumi homlokzati hengerek.

FEL-


ÉS LEMÁSZÁS A LÉTRÁN

A munkáltatóknak ki kell képezniük és tájékoztatniuk kell a munkavállalókat, és biztosítaniuk kell, hogy mindig a létra felé fordulnak; mindkét kezüket használják; a fokokba és nem a létra lábába kapaszkodnak; mindig három ponton érintik a létrát (1 kéz + 2 láb vagy 2 kéz + 1 láb); figyelnek a csúszós alátámasztási felületekre (padlók, falak stb.) és létrafokokra (víz, olaj, jég); sosem csúsznak le a létra lábain. A

LÉTRA FELSŐ RÉSZÉNEK CSÚSZÁS ELLENI VÉDELME OSZLOPON

VÉGZETT MUNKA ESETÉN

Oszlopon végzett munka esetén a nagyobb stabilitás biztosítása érdekében alkalmazzon kihúzható támasztékot.

A magasból való lezuhanás kockázatának minimálisra csökkentése érdekében a munkavállalóknak: biztonsági okokból az egyik kezüket szabadon kell hagyniuk, és a másikkal kell dolgozniuk; sosem nyújtózkodhatnak egy karnyújtásnyinál meszszebbre oldalirányba (a létrát kell mozgatni, ha szükséges);

41

sosem mehetnek a negyedik legmagasabb fok fölé, hogy megfelelő alátámasztással rendelkezzenek a munka során; senkit sem engedhetnek a létra alá állni, még egy segítőt sem; különleges óvintézkedéseket kell hozniuk, ha a létrát egy ajtó elé, vagy egy átjáróban kell elhelyezni (zárják be az ajtót, vagy zárják le az átjárót); mindig a megfelelő módon jelezzék jelenlétüket.


A

MEGHOSSZABBÍTHATÓ KETTŐS LÉTRA HASZNÁLATA

A munkáltatónak világos utasításokkal kell ellátnia a munkavállalókat e létratípus használatáról. Minden használat előtt ellenőrizze, hogy a létra jó állapotban van-e. Ne használjon sérült létrát. Biztonságosan helyezze a létrát üzembe, és rögzítse, hogy ne csússzon vagy dőljön el. KETTŐS

LÉTRA HASZNÁLATA

Kettős létra használatakor: Világos utasításokkal lássa el a munkavállalókat arról, hogyan használják a kettős létrát. Csak nagy teljesítményű rögzítőeszközökkel ellátott kettős létrákat lehet használni. Minden egyes használat előtt ellenőrizze, hogy a kettős létra jó állapotban van-e (sérült kettős létrát nem lehet használni). A kettős létrát helyesen állítsa fel a rögzítőeszközök segítségével, és biztosítsa úgy, hogy ne csúszhasson vagy dőlhessen. Ahhoz, hogy ezt a létratípust lépcsőkön vagy lejtős felszínen használhassa, alkalmazzon csúszó meghosszabbításokat, és azokat mindkét oldalon legalább két ponton rögzítse. A kettős létrát megfelelően állítsa fel, és ne másszon a legutolsó fokra biztonsági híd vagy biztosító felszerelés nélkül. Forgalmas helyen biztosítson korlátokkal. Mindig a megfelelő módon jelezze a munkavállalók jelenlétét.

Ne másszon fel ilyen típusú létrára addig, amíg a rögzítő eszközt nem hosszabbította meg megfelelően. Ne hosszabbítsa meg a létrát a gyártó vagy a nemzeti jogszabályok által meghatározott magasság fölé. A meghosszabbítást követően ne másszon a legmagasabb négy fokra. Erről a létratípusról ne másszon másik munkaállomásra vagy pallóra. Forgalmas helyeken alkalmazzon megfelelő jelöléseket, és biztosítsa a munkaterületet korlátokkal.

FIGYELMEZTETÉS:

42

a kettős létráról ne másszon át egy másik munkaállomásra vagy pallóra a kettős létrát nem lehet egyágú létraként használni

TELESZKÓPOS

LÉTRÁK HASZNÁLATA

A teleszkópos létrát a gyártó utasításai szerint állítsa fel, bontsa le és használja.

Szilárd talajra helyezze. A kerekekre és tengelyekre eső terhelést könnyítse biztosító rudakkal vagy a teleszkópos karral. Tartsa be a biztonsági távolságokat az elektromos felső vezetékektől, és hozza meg a megfelelő intézkedéseket az áramütés kockázatának elkerülésére. A teleszkópos létrát a gyártó utasításai szerint helyezze el és mozgassa. Csak akkor másszon fel a teleszkópos létrára, ha az teljesen biztonságosan került felállításra, és a rögzítő rendszer működik. Védje a munkavállalókat a lezuhanás ellen. RÖGZÍTETT

LÉTRA HASZNÁLATA FERDE TETŐKÖN

Amikor egy rögzített létrát pallóként alkalmaznak, a munkavállalók biztonságos le- és felmászása érdekében védintézkedéseket kell hozni. A kéményseprők által használt tetőlétrákat biztosan rögzíteni kell a tetőhöz.

RÖGZÍTETT

LÉTRÁK ALKALMAZÁSA BIZTONSÁGI GYŰRŰKKEL

Amennyiben a kockázatértékelést követően biztonsági gyűrűkkel felszerelt, rögzített létrák használatára kerül sor, ellenőrizze, hogy: ezek a létrák korrózióállók-e. a magasban lévő munkahelyekhez vezető elérési utak mellé felszereltek-e védőeszközöket (gyűrűkkel ellátott létrák, rudak), hogy a munkavállalók biztonságban mászhassanak fel és le, és elkerülhető legyen a magasból való lezuhanás további kockázata; a legmagasabb munkahely fölé szereltek-e védőkorlátot. a létrákon meghatározott szakaszonként vannak-e pihenők. az érintett munkavállalók használják-e a megfelelő egyéni védőeszközöket, pl. biztonsági hámokat. Amikor a munkavállalók a gyűrűkkel felszerelt létráról egy másik eszközre, pl. csúszózsaluzatra másznak át vagy fel, a keresztezési pontot biztosítani kell.


Megfelelő módon jelezze a munkahelyet és a munkavállalók jelenlétét.

4.3.5 Ellenőrzés és karbantartás A létrák ellenőrzése, karbantartása és javítása A biztonság garantálására és a gyártó alapvető biztonsági követelményeinek betartására a létrákat minden használat előtt ellenőrizni kell. Minden javítást szakemberre vagy lehetőleg a gyártóra kell bízni. Az ellenőrzéseket szakértő személynek kell végrehajtania, különösen a következők tekintetében: a fokok rögzítése a lábakhoz (szoros, szilárd összeszerelés); a jó állapot és a szerelvények rögzítése; a hegesztések jó állapota; repedés- és csomómentesség; a fokok sérülése a rögzítő rendszer csatlakoztatása miatt; a vonókötél állapota és csatlakoztatása; a dőlésgátló eszközök állapota;

43


szilánkok jelenléte; a csúszásgátló eszközök állapota a létra felső és alsó részén egyaránt; a stabilitás (külön fokok); a balkonokon vagy más kiálló felületen végzett munka során a csúszást megelőző eszközök állapota; a meghosszabbítható kettős létra toldalékának állapota; az elektromos berendezések közelében vagy hatása alatt végzett munka esetében a földelés; a teleszkópos létra stabilizáló rendszerének állapota, a kapcsolódó korlátok vagy padozatok okozta kockázatok figyelembevételével; a biztonsági gyűrűkkel felszerelt, rögzített létrák védőeszközeinek állapota, beleértve a korlátokat és a pihenő területeket.

Továbbá: a fémrészeket védeni kell a korrózió ellen. a nem alumíniumból vagy rozsdamentes acélból készült létrákat rozsdagátló festékkel vagy hasonló termékkel kell kezelni.

A falétrákat nem szabad lefesteni, mert a festéktől nem láthatók a repedések és a fa egyéb hibái. Védeni kell őket azonban a szú, a korhadás, a penész stb. ellen. Ezért a fából készült részek minden felületét olyan védőbevonattal kell ellátni, ami átlátszó és vízálló (pl. lenolaj).

4.4 KÜLÖNÁLLÓ MOZGÓ ÁLLVÁNYOK KÖNNYŰSZERKEZETES,

A

KÜLÖNÁLLÓ MOZGÓ ÁLLVÁNY KIVÁLASZTÁSA ÉS HASZNÁLATA

Amennyiben lehetséges, ezeket az eszközöket kell alkalmazni a létrák helyett: a kis magasságban végzett munkákhoz. ha a talaj vízszintes vagy egyenes, az épületeken vagy irodákon belül végzett munkákra (amelyekre különösen alkalmas). Amennyiben a talaj laza, puha vagy lejtős, az állvány stabilitását a láb alá helyezett lemezekkel kell biztosítani. Amennyiben a szállítás miatt a védőkorlátokat eltávolítják, a további használat előtt azokat vissza kell szerelni. A munka megkezdése előtt fontos biztosítani a támasztótalpak megfelelő elhelyezését. A munkavállalóknak kerülniük kell a túlzott kihajolást munka közben, és el kell hagyniuk az állványt annak elmozdítása előtt.

KÜLÖNÁLLÓ, MOZGÓ ÁLLVÁNYOK (DOBOGÓK)

Amennyiben a kockázatértékelés szerint rendszeres munkára kerül sor kis magasságban különböző helyeken a lezuhanás kockázata mellett, védőkorlátokkal, padlózattal és korláttal felszerelt állványokat kell használni. A könnyűszerkezetes, különálló, mozgó állványok gazdaságosabbak és biztonságosabbak, mint az egyágú létrák vagy a kettős létrák. Gyakran alkalmazzák őket tároló helyiségekben és raktárakban.

4.5 KONZOLOS ÁLLVÁNYOK

A munka során a kerekeket rögzíteni kell, hogy megakadályozzák a véletlen elmozdulást.

MUNKA

Ezenkívül: használat előtt ellenőrizni kell az állvány és a talaj állapotát, hogy megelőzzék az előre nem látható csúszást vagy elmozdulást; sérült különálló mozgó állványt nem lehet használni. egynél több személy nem használhatja egyszerre a különálló mozgó állványt; csak a munkakörülményeknek megfelelő állványokat lehet használni.

44

KIS MAGASSÁGBAN

Amennyiben a kockázatértékelés alapján a kis magasságban végzett munka esetén tanácsos konzolos munkaállványokat alkalmazni: csak acél vagy fa tartóelemeket alkalmazzon; a tartóelemeket mindig stabil, szilárd felületre szerelje; a munkaállványt úgy szerelje össze, hogy a védőeszköz a munkavállalók számára könnyen hozzáférhető helyen legyen, és megfelelően működjön; a terhelés és a szilárdság szempontjából tartsa be a gyártó utasításait;

határozza meg a munkaállvány biztosító elemei közötti távolságokat, és a padlózat szilárdságát és szélességét a tervezett igénybevételnek megfelelően; a padlózatot úgy szerelje össze, hogy elkerülhető legyen a lengés és a csúszás kockázata; tömör padlózatot biztosítson azokon a területeken, ahol fennáll a rázkódás veszélye; biztosítsa a padlózat egyensúlyát legalább három alátámasztási területtel; biztosítson könnyű hozzáférést, ha eszközt kell raktározni; lépcsővel biztosítson hozzáférést a munkaállványhoz (egyágú létra helyett); szereljen fel élvédő eszközöket lépcsőkorláttal, köztes állványokat és padlózatot.

4.6 KÖTÉL SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ HOZZÁFÉRÉS ÉS POZICIONÁLÁSI MÓDSZEREK 4.6.1 KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÉS

A

(2001/45/EK

POZICIONÁLÁSI

MÓDSZEREK

„Kivételes körülmények között, ha a kockázatfelmérés azt mutatja, hogy a második kötél használata veszélyesebbé tenné a munkát, megengedett egyetlen kötél használata is, feltéve, hogy a biztonság érdekében a nemzeti szabályozás, illetve gyakorlat alapján megfe[a lelő intézkedéseket foganatosítottak.” 2001/45/EK irányelv melléklete 4.4. szakaszának utolsó bekezdése] ALKALMAZÁSI

ÉS KIVÁLASZTÁS

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A KÖTÉL SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ HOZZÁFÉRÉS

üléséhez kell erősíteni, illetve más alkalmas módon kell rögzíteni; e) a munkát megfelelően kell megtervezni és felügyelni annak érdekében, hogy a munkavállalót veszélyhelyzetben azonnal kimenthessék; f) az érintett munkavállalókat a 86/655/EGK irányelv 7. cikke értelmében megfelelő, különleges képzésben kell részesíteni a tervezett tevékenységeket, különösen a mentési eljárásokat illetően.” (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.4. szakasza)

HASZNÁLATÁRÓL

IRÁNYELV)

„A kötél segítségével történő hozzáférés, illetve pozicionálási módszerek kizárólag olyan körülmények közt használhatók, ahol a kockázatfelmérés azt mutatja, hogy a munka biztonságosan elvégezhető, és ha más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt. A kockázatfelmérést figyelembe véve és különösen a munka időtartamától és az ergonómiai korlátoktól függően megfelelő kellékekkel felszerelt ülés kialakításáról kell gondoskodni”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.1.3. szakasza). „A kötél segítségével történő hozzáférésnek és pozícionálási módszereknek a következő feltételeknek kell megfelelniük: a) a rendszer legalább két, egymástól külön rögzített kötélből áll, az egyiket (munkakötél) a helyszín elérésére, a leereszkedésre és a tartásra, a másikat (biztonsági kötél) tartalékként használják; b) megfelelő bekötőhevederrel kell felszerelni a munkavállalókat, akiknek ezt használniuk kell, és ezt a biztonsági kötélhez kell kapcsolniuk; c) a munkakötelet a feljutáshoz és leereszkedéshez szükséges biztonságos eszközzel kell ellátni, és önzáró rendszerrel kell rendelkeznie, hogy megakadályozza a használó lezuhanását abban az esetben, ha az elveszítené az uralmat mozgása felett. A biztonsági kötelet a munkavállaló mozgását követő mozgó zuhanásgátló rendszerrel kell felszerelni; d) a munkavállaló által használt szerszámokat és egyéb felszerelést a munkavállaló bekötőhevederéhez vagy

KÖR

Az itt megadott információ ajánlásokat és útmutatást jelent a kötél segítségével történő hozzáférés magasban végzett munka során történő alkalmazásához. A magasban lévő munkahelyek, úgymint épületek és egyéb szerkezet, vagy természeti tereptárgyak kötél segítségével történő megközelítésének alkalmazására vonatkozik. Olyan helyzetekre alkalmazandó, ahol köteleket használnak elsődleges elérési, kimeneti vagy biztosítási módként, és a zuhanás elleni védelem elsődleges módszereként.


ÁBRA 1. Önzáró ereszkedő eszköz 2. Mászógép 3. Gyorsító eszköz

45


4. 5. 6. 7. 8. 9.

Karabiner Energia elnyelő Rögzítő kötél/rögzítő szíj Y rögzítő kábel Munkakötél/biztonsági kötél Biztonsági bekötőheveder.

a munkakötelet a feljutáshoz és leereszkedéshez szükséges biztonságos eszközzel kell ellátni, és önzáró rendszerrel kell rendelkeznie, hogy megakadályozza a használó lezuhanását abban az esetben, ha az elveszítené az uralmat mozgása felett. A biztonsági kötelet a munkavállaló mozgását követő mozgó zuhanásgátló rendszerrel kell felszerelni; d) a munkavállaló által használt szerszámokat és egyéb felszerelést a munkavállaló bekötőhevederéhez vagy üléséhez kell erősíteni, illetve más alkalmas módon kell rögzíteni; e) a munkát megfelelően kell megtervezni és felügyelni annak érdekében, hogy a munkavállalót veszélyhelyzetben azonnal kimenthessék; f) az érintett munkavállalóknak megfelelő, a szükséges műveletekre vonatkozó képzést kell kapniuk, különös tekintettel a mentési eljárásokra. E munkaeszköz különleges természetét figyelembe véve a munkáltatónak biztosítania kell, hogy az érintett munkavállalók megfelelő tájékoztatást és képzést kapjanak. A törvény által előírt követelmények alkalmazandók, és a munkavállalóknak tanácsos figyelembe venni a munkavállalók képességeit az egészség és a biztonság szempontjából.

A

KÖTELEK HASZNÁLATÁNAK KIVÁLASZTÁSA

Mielőtt a kötél segítségével történő hozzáférést választaná, a munka valamennyi szempontjára vonatkozó követelmények megállapítása érdekében kockázatértékelést kell végrehajtani . „A kötél segítségével történő hozzáférés, illetve pozicionálási módszerek kizárólag olyan körülmények közt használhatók, ahol a kockázatfelmérés azt mutatja, hogy a kérdéses munka biztonságosan elvégezhető, és ha más, biztonságosabb eszköz használata nem indokolt”. (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.1.3. szakasza). Ilyen eszköz választható: ha fizikailag lehetetlen állványzat felállítása és használata; ha fizikailag lehetetlen biztonságos munkaállvány felállítása és használata; ha fizikailag lehetetlen egy másik eszköz felállítása és használata a magasban végzett munkára; ahol a helyszín jellege vagy a munka időtartama lehetetlenné teszi a fent említett eszköztípusok biztosítását és alkalmazását; és feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek: a) a rendszer legalább két, egymástól külön rögzített kötélből áll, az egyiket (munkakötél) a helyszín elérésére, a leereszkedésre és a tartásra, a másikat (biztonsági kötél) tartalékként használják; b) megfelelő bekötőhevederrel kell felszerelni a munkavállalókat, akiknek ezt használniuk kell, és ezt a biztonsági kötélhez kell kapcsolniuk;

46

c)

4.6.2 KÖTELEK

HASZNÁLATA

MUNKAFOLYAMATOK A munkafolyamatoknak a következőket kell magukba foglalniuk:

munka előtti ellenőrzés (különösen a nap kezdetén); a veszélyzónák meghatározása; megfelelő óvintézkedések a függesztőeszköz károsodásának megakadályozására (pl. hengerek);

egy olyan rendelkezést, amely szerint közvetlenül a rögzítés alatt kell leereszkedni az ingahatás minimálisra történő csökkentésére.

MUNKAVÉGZÉS

a biztonsági kötél elég erős-e ahhoz, hogy ellenálljon az előrelátható erőhatásnak, még a szokásostól eltérő helyzetekben is, pl. mentés, az eszköz megfelel-e rendeltetésének, megfelelően karbantartott és elfogadható feltételek mellett tároljáke, a felmászáshoz és leereszkedéshez használt eszközök alkalmasak-e arra, hogy automatikusan megállítsák vagy lelassítsák a kötél mozgását az ellenőrzött leereszkedéshez.

KÖTÉL SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ HOZZÁFÉRÉSSEL ÉS

POZICIONÁLÁSI MÓDSZEREKKEL

Biztosítani kell, hogy:

A

a felügyelők és a munkavállalók hozzáértők, és az alkalmazott munkamódszerek a legmegfelelőbbek, és figyelembe veszik az eszközök és a technika legújabb fejlesztéseit; a munkavállalók rendelkeznek a szükséges fizikai adottságokkal és alkalmasak a feladatokra, a munkavállalók legalább két fős csoportokban dolgoznak, a munkavállalók képzettek és hozzáértők kijelölt feladataikban, a munkavállalókat a munkájuknak megfelelő ruházattal és eszközökkel lássák el; a munkavállalókat mentési és evakuálási tervvel lássák el, hogy segíthessenek bajba jutott kollégáiknak, hatékony kommunikációs rendszer működik;

A

RÖGZÍTÉSEK HASZNÁLATA

Biztosítani kell, hogy:

a rögzítések megbízhatók legyenek, a rögzítések olyan erősségűek legyenek, amely legalább a hozzájuk kapcsolt kötél erősségével megegyezik (ahol nincsenek megfelelő rögzítések, amelyekhez a köteleket közvetlenül csatlakoztatni lehet, rögzítőszíjakat kell alkalmazni), ahol ki kell számítani az erőket, azt egy szakértő munkavállaló tegye, a munkaterv a legösszetettebb rögzítési rendszerre vonatkozzon, és a munkavállalók képzettek és hozzáértők legyenek az ilyen típusú rögzítési rendszer felszereléséhez.


KÖTELEK HASZNÁLATA

A kötél segítségével történő hozzáférés alkalmazásakor ellenőrizze, hogy:

a munkazónát megfelelő jelöléssel látták-e el, megfelelő bekötőhevedert (biztonsági bekötőheveder) alkalmaznak-e,

47


KETTŐS

A kettős védelem elve fontos. A kötél segítségével történő hozzáférés esetén, és amikor egy munkavállalót mozgatnak, vagy függesztenek, legalább két, egymástól külön rögzített kötelet kell alkalmazni: az egyiket (munkakötél) elsősorban a helyszín elérésére, a leereszkedésre és a tartásra, a másikat a további biztonság érdekében (biztonsági kötél).

4.6.3 A

KÖTÉL SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ HOZZÁFÉRÉS ESZKÖZEINEK KIVÁLASZTÁSA, ELLENŐRZÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS TÁROLÁSA

KIVÁLASZTÁS

HOGYAN

HASZNÁLJUK A SZERSZÁMOKAT ÉS A MUNKAESZKÖZÖKET

Amikor a kötéllel végzett munka során szerszámokat és más munkaeszközöket kell alkalmazni:

48

VÉDELEM ALKALMAZÁSA

a munkavállalókat képzésben kell részesíteni a szerszámok és munkaeszközök helyes használatáról. a szerszámok legyenek alkalmasak a használatra kötélen végzett munka során. a kötél megfelelő védelmét kell biztosítani, hogy elkerülhető legyen a szerszámok, vegyi anyagok, tűz stb. okozta károsodás. megfelelő lépéseket kell tenni a szerszámok leejtésének megakadályozására. minden elektromos berendezésnek meg kell felelnie annak a környezetnek, amelyben használják, és minden áramütési kockázatot figyelembe kell venni. a kisebb szerszámokat a munkavállalók bekötőhevederéhez kell rögzíteni. kerülni kell az elektromos vezetékek összegabalyodását a munka- vagy biztonsági kötéllel. a nagyobb eszközöket egy külön felfüggesztő rendszerhez kell kapcsolni, amelyet egy külön rögzítés biztosít. hatékony kommunikációs rendszert kell működtetni a munkavállalók között. óvintézkedéseket kell hozni annak megelőzésére, hogy az eszközök vagy anyagok olyan területre essenek, ahol már személyeket veszélyeztethetnek. tiltott zónát kell létrehozni a kötél hozzáférési terület alján.

Az eszköz kiválasztásakor és használata előtt az alábbiakat ajánlott ellenőrizni: az eszköz megfelel-e a rendeltetés szerinti használatra vonatkozó szabványoknak; az alkotóelemek kompatibilisek-e egymással; a munkavállalók értik-e a gyártó által biztosított termékinformációt (a gyártó használati utasításai); az ellenőrzés, karbantartás és tárolás során kerül-e sor információnyújtásra. ELLENŐRZÉS A munkáltatónak a gyártó kötelek és kiegészítők ellenőrzésére vonatkozó utasításait kell szem előtt tartania. Lényeges, hogy egy szakértő személy minden, a kötél segítségével történő hozzáférés során alkalmazott eszközt vizuálisan és tapintással vizsgáljon meg a használat előtt annak biztosítására, hogy biztonságos állapotban van, és megfelelően működik. Ennek lebonyolítására a gyártótól kell tanácsot kérni, és tanácsait szigorúan követni kell. Formális ellenőrzési eljárást kell bevezetni annak biztosítására, hogy a kötél segítségével történő hozzáférés során alkalmazott eszközöket első használatuk előtt és azt követően legalább félévente, valamint a biztonságot veszélyeztető körülmények kialakulásakor egy szakértő személy részletesen megvizsgálja. Ahol a kötél segítségével történő hozzáférés során alkalmazott eszközöket nehéz körülmények között használják, ajánlott közbenső ellenőrzéseket lefolytatni a használat előtti átvizsgálásokon felül, és a munka kezdetén végre-

Mind a részletes, mind a közbenső ellenőrzésről nyilvántartást kell vezetni. A kötél segítségével történő hozzáférés során alkalmazott eszközök hibás darabjait ki kell vonni a használatból.

TEXTILBŐL

FÉMEK Különleges figyelmet kell fordítani a fém alkotórészekre: ellenőrizni kell a kopást, a repedéseket, a deformálódást, a rozsdásodást vagy egyéb károsodást; ellenőrizni kell a vegyi szennyeződést; egyes vegyi termékek túlzott rozsdásodást okozhatnak; a fém alkotórészeket tisztán kell tartani, és amennyiben szükséges meg kell kenni; a fém alkotórészeket csak néhány perces tiszta forró vízbe merítéssel lehet tisztítani, amely tartalmazhat mosószert vagy szappant; a tengeri környezetben használt fém alkotórészeket tartósan kell tiszta hideg vízbe meríteni.

KÉSZÜLT RÉSZEK

Különleges figyelmet kell fordítani a textilből készült részekre: kerülni kell a vegyi anyagokkal való érintkezést, mivel a vegyi károsodást nehéz felfedezni: ellenőrizze a vegyi károsodást, pl. duzzadás vagy torzulás, a szálak elporladnak vagy megváltozik a szín; a textilből készült részeket más károsodás, úgymint kopás és vágások, szempontjából is ellenőrizni kell; amennyiben rozsdával kerülnek kapcsolatba, a textilből készült részeket ki kell mosni; a komoly ütést elszenvedett textilből készült részeket ki kell cserélni (jelentős ütőerő); 50 ºC-os hőmérsékleten tiszta szappannak vagy 5,5 – 8,5 pH értékű, finom mosószerrel kell mosni őket, majd hideg tiszta vízben alaposan kiöblíteni. A magasabb hőmérsékleten megváltoznak a szövet tulajdonságai. A textilből készült részeknek természetes úton kell megszáradniuk, óvni kell őket a napfénytől és más hőforrásoktól a súlyos ütést kapott köteleket ki kell cserélni (jelentős ütőerő). a lehető legkevésbé legyenek kitéve az UV fénynek (az UV fény felgyorsítja az öregedést, és ennek megfelelően csökkenti a textilanyagok szilárdságát).

SISAKOK Különleges figyelmet kell fordítani a sisakokra: a sisakok burkolatát át kell vizsgálni, hogy nincs-e rajtuk repedés, deformálódás, súlyos kopás, karcolás vagy más sérülés; az állszíjakat és keretet ellenőrizni kell, beleértve minden megerősítést vagy beállítást.


hajtott kockázatértékelés által meghatározott időközönként részletes ellenőrzést kell végezni.

KARBANTARTÁS A kötél segítségével történő hozzáférés során alkalmazott eszközök karbantartására eljárásokat kell kialakítani, és azokról nyilvántartást kell vezetni. A kötél segítségével történő hozzáférés során alkalmazott eszközök tételeit felsoroló nyilvántartásokat meg kell őrizni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az élettartamot és az elhasználódási határidőt, amennyiben azt a gyártó megadta. Néha fertőtlenítés válhat szükségessé (pl. a szennyvízcsatornákban végzett munka után). Az eszköz szállítójának utasításai fontosak lehetnek. Az eszközt ezenkívül tiszta hideg vízzel kell lemosni, és hagyni kell természetes módon megszáradni; Az eszköz nem módosítható a gyártó előzetes engedélye nélkül. TÁROLÁS A szükséges tisztítás és szárítás után az eszközt csomagolás nélkül hűvös, száraz, sötét helyen kell tárolni egy vegyileg semleges környezetben, túlzott hőtől vagy hőforrásoktól, nagy nedvességtartalomtól, éles szélektől, kor-

49


róziót vagy más károsodást okozó forrástól távol. Az eszközt nem szabad nedves helyen tárolni.

Mekkora a magasságkülönbözet a munkahely és az eszközt alátámasztó felület között? Mik a jellemzői az alátámasztó felületnek (jelleg, állapot, lejtés és dőlés, akadályok, szilárdság stb.)? Hány munkavállalóra van szükség a padozaton? Mi a felemelésre váró és a padozatra kerülő részek és berendezések súlya és mérete? Vannak-e elektromos berendezések – erősáramú vezetékek, transzformátor és elosztó állomás, rádióés televízióadó, vagy más elektromos berendezés – a működő állvány közelében vagy mozgásterében?

4.7 EGYÉB ESZKÖZÖK A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁHOZ 4.7.1 ÁLTALÁNOS

MEGJEGYZÉSEK

Számos más eszköz szerezhető be a piacon, amely csökkenti a magasban végzett munkához kapcsolódó veszélyeket. Ezeket az eszközöket a 2001/45/EK irányelv melléklete nem említi. Mivel azonban ezeket a berendezéseket egyre gyakrabban használják, pusztán illusztrációként bemutatunk néhány példát, a biztonságos használatra vonatkozó javaslatokkal együtt. A 89/391/EGK keretirányelvvel összhangban az ilyen eszköz választása vagy használata előtt ugyanakkor a munkáltatónak kockázatértékelést kell végrehajtania. Bár nem született külön irányelv ezen eszközök használatára, az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra tényre, hogy a keretirányelvtől különböző irányelvek is alkalmazandók lehetnek, különösen a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/655/EGK irányelv és a munkavállalók által a munkájuk során használt mozgó eszközök és a terhek emelésére használt munkaeszközök használatáról szóló 95/63/EK irányelv.

4.7.2 MOZGÓ MIKOR

MUNKAÁLLVÁNYOK

ÉS HOGYAN VÁLASSZUNK MOZGÓ MUNKAÁLLVÁNYT

Amennyiben a kockázatértékelés alapján lehetséges, ilyen eszközöket kell előnyben részesíteni a létrákkal és kötelekkel szemben. A mozgó munkaállvány kiválasztása előtt az alábbi kérdéseket kell megfontolni: Mekkora a szükséges emelési magasság?

50

HOGYAN

HASZNÁLJUK A MOZGÓ MUNKAÁLLVÁNYT

Elsődleges fontosságú a gyártó által meghatározott alkalmazási feltételek, és az alapvető munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartása, különös tekintettel az alábbiakra: a munkaeszköz stabilitását biztosító korlátok; a legnagyobb szélsebesség. Mozgó munkaállvány fix helyen történő alkalmazása esetén azt ki kell ékelni, és köztes alátámasztó lemezeket kell alkalmazni a támasztótalpakhoz (a talaj szilárdságától függően). Az eszköz mozgatása előtt fontos az útvonal ellenőrzése, különösen a lejtés és az egyenetlen felületek felmérésére: a lejtőnek kompatibilisnek kell lennie az állvány kialakításával. Gémmel felszerelt mozgó munkaállvány üzemeltetése esetén a munkavállalókat mindig biztonsági kötéllel (egyéni védőeszköz) rögzíteni kell a lezuhanás megelőzésére.

a mozgó állványt a gyártó utasításai szerint biztonságosan szerelje össze és használja, valamint győződjön meg arról, hogy nem áll fenn a munkaállvány munkaterületén az összenyomódás vagy a nyíró szerkezetek kockázata. ékelje ki a mozgó munkaállványt, amennyiben fix helyszínen alkalmazza. Ilyen esetekben (és ha a talaj szilárdsága úgy kívánja), alkalmazzon köztes alátámasztó lemezeket a támasztótalpakhoz. A mozgó munkaállvány mozgatása előtt ellenőrizze az útvonalat (akadályok, egyenetlenségek stb. szempontjából). Közúti forgalom esetén biztosítsa az állvány alatti területet megfelelő jelzésekkel, ha fennáll a járművekkel való összeütközés veszélye. Szigorúan tartsa be az üzemeltetési utasítások ajánlásait a mozgó munkaállvány stabilitása és a legnagyobb szélsebesség tekintetében. Tartsa be az erősáramú felsővezetékektől és egyéb elektromos berendezésektől való biztonsági távolságot az áramütés kockázatának elkerülése érdekében; Úgy szervezze meg a munkát, hogy baleset vagy vészhelyzet esetén egy második munkavállaló mindig használhassa a vészhelyzeti vezérlést.

Az alábbi szabványok hasznos dokumentumok az „emelőhidak”, „mozgó munkaállványok”, „emelő állványok” és az „emelőasztalok biztonsági követelményeinek” kiválasztásához: EN 1088:1999 „Függesztett rendszerű, mozgó munkahidak biztonsági követelményei – Számítás, stabilitás, szerkezet – Vizsgálatok” EN 280:2001 „Mozgó munkaállványok – Számítások. Állékonysági feltételek. Gyártás – Biztonság, ellenőrzések és vizsgálatok” EN 1495:1997 „Emelőállványok – Oszlopos kúszó munkaállványok” EN 1570:1998 „Emelőasztalok biztonsági követelményei”

4.7.3 OSZLOPOS AZ

KÚSZÓ MUNKAÁLLVÁNYOK

OSZLOPOS KÚSZÓ MUNKAÁLLVÁNYOK KIVÁLASZTÁSA


A kockázatértékelést követően továbbá:

Az oszlopos kúszó munkaállványokat a szükséges magassághoz lehet igazítani megfelelően ergonómikus munkakörülményeket biztosítva. Az oszlopos kúszó munkaállványokat falazáshoz, ablakcseréhez stb. lehet használni. A

MOZGÓ MUNKAÁLLVÁNY ÉS KORLÁTJÁNAK FELÁLLÍTÁSA,

ÖSSZESZERELÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

A munkaállványt egy megfelelőségi nyilatkozat (vagy egy igazolás, ha az eszközt bérlik, vagy használt eszközként vásárolták) kíséri. Mindig kövesse a szállító utasításait.

Ez a munkaeszköz rendkívül összetett, ezért a felállítást, összeszerelést, karbantartást és az ellenőrzést speciálisan képzett és magasfokú szaktudással rendelkező munkavállalók végezzék. A vizsgálat, a használatra való alkalmasság ellenőrzése, a rutin karbantartás és az ellenőrzés olyan témák, amelyek túl összetettek ahhoz, hogy néhány szóban megemlítsük őket egy ehhez hasonló útmutatóban. Azt ajánljuk, hogy ezekre egy elismert műhelyben kerüljön sor, vagy azokat a szállító vagy a gyártó végezze el. A használat helye szerinti országban alkalmazandó jogszabályokat és szabványokat minden esetben be kell tartani.

51


MIT

KELL ELLENŐRIZNI AZ OSZLOPOS KÚSZÓ MUNKAÁLLVÁNY HAS-

MI

MÁST KELL MÉG ELLENŐRIZNI EGY GÉPI MEGHAJTÁSÚ, FÜGGESZ-

ZNÁLATA ELŐTT

TETT RENDSZERŰ ÁLLVÁNY VAGY EGY OSZLOPOS KÚSZÓ MUNKAÁLL-

Az oszlopos kúszó munkaállvány használata előtt: győződjön meg arról, hogy szakértő személy helyezte üzembe és ellenőrizte; győződjön meg arról, hogy az ellenőrzés óta semmit sem változtattak meg (környezet, rögzítés, biztosítás, kábelek, véletlen események stb.); ellenőrizze, hogy az időjárási feltételek, különösen a szélsebesség és szélerősség megfelelő-e a használathoz; határozza meg a gyártó által jóváhagyott teherbírási kapacitást és a legnagyobb anyagterhelést; minden nap ellenőrizzen le minden kulcsfontosságú elemet (rögzítés, állvány, bilincsek, kábelek, kötés, biztonsági szerkezet stb.).

VÁNY ESETÉBEN

AZ

OSZLOPOS KÚSZÓ MUNKAÁLLVÁNY HASZNÁLATA

A használat során: az állványt lassan emelje vagy engedje le, miközben a padlózatot a lehető leginkább vízszintesben tartja; az állvány emelésekor vagy leengedésekor vegye figyelembe a törési kockázatot (nyitott ablakok stb.); a lehető legegyenletesebben ossza el a terhelést anélkül, hogy túllépné az állvány gyártója által jelzett határértékeket.

4.7.4 FÜGGESZTETT DAK)

RENDSZERŰ ÁLLVÁNYOK

(MUNKAHI-

Amennyiben a kockázatértékelés szerint az egyetlen lehetőség a függesztett rendszerű állvány használata, ne feledkezzen meg arról, hogy mivel függesztett rendszerű, ez az eszköz veszélyes lehet. Olyan függesztett rendszerű állványt kell választani, amelyet megfelelőségi nyilatkozat (vagy eszközbérlés esetén tanúsítvány) kísér.

Egy gépi meghajtású, függesztett rendszerű állvány használata előtt győződjön meg arról, hogy van-e automatikus biztonsági eszköz (a függesztő elemtől függetlenül a biztonsági kábelhez csatlakoztatva); van-e egy eszköz az ereszkedés megállítására (arra az esetre, ha a függesztett rendszerű állvány megakad); van-e egy eszköz a kábelfeszültség korlátozására (amennyiben a függesztett rendszerű állvány emelkedés közben megakad); vannak-e mozgáskorlátozó kapcsolók (felső és alsó); van-e olyan eszköz, amely lehetővé teszi a függesztett rendszerű állvány vízszintes mozgását, és automatikusan megállítja a mozgást, ha a szintkülönbség túlzott. Ellenőrizze, hogy az elektromos szerelés megfelelő-e, és meghozták-e az áramütés elleni intézkedéseket. Az e kockázatokkal kapcsolatos további információért lásd az „Ajánlások az elektromos berendezésekben vagy azok közelében a magasban végzett munkához” című 3.5. szakaszt; a kezelőelemeket helyesen állították-e be.

Győződjön meg arról is, hogy minden csörlő irányíthatóe: egyszerre, olyan vezérlőkkel, amelyek azonnal megállítanak minden mozgást, ha nincs ott senki; olyan vezérlőkkel, amelyek rögzíthetők megállás helyzetben, és vészleállítóval vannak felszerelve.

Ezenkívül, ha a szerkezet alapján a munkavállalók hozzáférése lehetővé teszi, előnyben kell részesíteni azokat az állványokat, amelyek kábelen mozognak.

A

FÜGGESZTETT RENDSZERŰ MUNKAÁLLVÁNYOK HASZNÁLATA

A magasban végzett munka kockázatainak felmérését követően függesztett rendszerű munkaállványokat csak akkor lehet használni, ha biztonságosabb munkaeszköz nem alkalmazható.

52

Ilyen eszköz választásakor: csak a kellően képzett és írásos utasítást kapott munkavállalók használhatják azt; összeszereléskor biztosítani kell, hogy a függesztett rendszerű állványok stabilak, és az üzemeltetési utasításokat betartják; korlátokat kell felszerelni az állványok körül, vagy keretet a lezuhanás megakadályozására; minden kapcsolódási ponthoz két kábelt kell használni: egy teherbíró és egy biztonsági kábelt; az emelést szinkronizálni kell a munkaállványt vízszintesen és a kábeleket függőlegesen tartva; egy automatikus készüléknek meg kell állítania az emelést dőlés esetén; egyéni védőeszközt kell alkalmazni a magasból való lezuhanás ellen; a függesztett rendszerű állványok funkcióit és állapotát a munka kezdete előtt ellenőrizni kell (különösen az egyéni védőeszközöket és egyéb kiegészítő intézkedéseket a lezuhanás veszélyének kiküszöbölése vagy minimálisra csökkentése érdekében).

4.7.5 FÜGGESZTETT HOMLOKZATOK

RENDSZERŰ MUNKAHIDAK

KARBANTARTÁSA ÉS TISZTÍTÁSA

A homlokzat karbantartás és tisztítás egyik lehetséges módszere a függesztett rendszerű munkahidak alkalmazása. A függesztett rendszerű munkahidat minden esetben szilárdan kell rögzíteni az épülethez.

Továbbá: Minden használat előtt biztosítani kell, hogy a munkapad megfelelően működjön. Csak kellően képzett munkavállalók kaphatnak engedélyt a munkahíd használatára; be kell tartaniuk a használati utasítást. A munkahíd pályájára és az elérési pontokra zuhanásgátló védelmi rendszereket kell szerelni. A helyhez kötött munkahidakon dolgozó munkavállalóktól meg kell követelni biztonsági bekötőheveder viselését. A munkáltatónak informálódnia kell az időjárási feltételekről (szél, hőmérséklet, jég, fagyás kockázata, eső stb.), és erről tájékoztatnia kell a munkavállalókat.


A kábel használatát igénylő, függesztett rendszerű munkaállványok lehetővé teszik a magasban lévő munkahelyek megközelítését, és a hozzájuk viszonyított pozicionálást.

53

5. KIEGÉSZÍTŐ ÉS TOVÁBBI VÉDŐESZKÖZÖK 5.1 KORLÁTOK ÉS GÁTAK A

VÉDŐKORLÁTOK HASZNÁLATA

A védőkorlátok közvetlen kollektív védőeszközök, amelyek megakadályozzák a munkavállalók lezuhanását, mivel az állvány minden peremét védik.

A védőkorlátok:

állhatnak három külön részből, egy szilárd és ellenálló felsőrészből, valamint középső korlátból és egy szilárd alapzatból; vagy védőernyőkből álló belső rendszerekből, szilárd pallókból vagy háromrészes oldalirányú védelmi rendszerekből védőhálókkal, ennek megfelelő vagy hasonló védelemmel.

5.2 VÉDELEM A FERDE FELÜLETEKEN VÉGZETT MUNKÁHOZ A FERDE PADLÓZATRA KIALAKÍTOTT VÉDELMI RENDSZEREK HASZNÁLATA A kockázatértékelés alapján e védőeszközöket hatékony kollektív védelemként lehet választani a magasból való lezuhanás kockázata ellen. Elkaphatják azokat a munkavállalókat, akik a ferde felületeken dolgozva megcsúsznak. Zárt védőfalként működnek, hálókkal, ernyőkkel vagy síklemezekkel felszerelve. A védőkorlát rendszerek lejtős tetőkön való alkalmazásához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: korlátozott azon tetőtípusok száma, ahol a lejtő lehetővé teszi az ilyen eszközök felszerelését; a tető lejtése vagy a ferde felület határozza meg a legnagyobb csúszásveszélyt mutató felületeket; a védőeszközöknek túl kell nyúlniuk azon a területen, amelyet védenek.

5. Kiegészítő és további védőeszközök

Az ilyen típusú kollektív védőeszközt előnyben kell részesíteni más eszközökkel szemben, hogy megelőzhető legyen a lezuhanás kockázata.

Biztosító elemeket: a gyártó összeszerelési és használati utasításai szerint kell felszerelni, és csak tömör gerendához lehet csatlakoztatni, amelynek a tetőcsatornára merőlegesnek, valamint megfelelően szilárdnak kell lennie.

VÉDŐKORLÁT

RENDSZEREK

A lezuhanás kockázata esetén oldalirányú védőeszközöket vagy rögzített korlátokat kell felszerelni a munkavállalók lezuhanásának megakadályozására: a korlát nélküli lépcsőkre, pihenőkre, falakban hagyott nyílásokra; a munkahelyekre és forgalmi sávokra; a padlóban, mennyezeten és tetőn hagyott nyílásokra.

A védőkorlát rendszerek felszerelésekor egyéni védőeszközöket kell alkalmazni.

Oldalirányú védelmet kell felállítani olyan helyek közvetlen környezetében, ahol a munkavállalók lezuhanhatnak. A védelmet lépcsőkorlátokkal, köztes pillérrel és lehetőleg padlózattal kell biztosítani.

55


5.3 VÉDŐHÁLÓK A

A hálókat a lehető legszorosabban a szerkezet alá kell elhelyezni.

VÉDŐHÁLÓK FELSZERELÉSE

A védőhálókat a kockázatértékelést követően alkalmazhatja a munkáltató. Ebben az esetben: a védőhálókat biztonsági munkaállványról kell felszerelni a biztonsági utasítások betartásával, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve a lezuhanás további kockázatának; át kell tanulmányozni a használati utasítást az építési területen, azt be kell tartani és tartatni; a védőhálót csak szilárd építési elemekhez lehet csatlakoztatni. A hálók rögzítésekor a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy nem lépik túl az alábbiakat: a megengedett zuhanási magasságok a védett munkahelyen és az oldalakon, a háló rögzítési pontjai közötti távolságok, a legnagyobb hálónyúlási értékek. Csak megfelelő és nem sérült védőhálókat alkalmazzon, és ellenőrizze őket minden használat előtt a nemzeti jogszabályok és gyakorlat szerint. Hagyja a védőháló deformálódását a rá ható terheléstől annak biztosítására, hogy a lezuhanó munkavállaló ne érintse a talajt. A védőhálók biztonságos felszerelésére és használatára vonatkozó további ajánlásokért lapozza át a gyártó utasításait.

5.4 EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ÁLTALÁNOS

RENDELKEZÉSEK

– (89/656/EGK

IRÁNYELV)

Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet arra terveztek, hogy viselésével vagy használatával megvédje a munkavállalókat egy vagy több, a munkavégzés során biztonságukat vagy egészségüket fenyegető kockázattól, valamint minden olyan kiegészítő és segédeszköz, amelyeket e cél megvalósítására terveztek. A meghatározásból kizártak: a) a szokásos munkaruhák és egyenruhák, amelyeket nem kifejezetten a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére terveztek; b) a mentőszolgálatok által használt felszerelések; c) a fegyveres erők, a rendőrség és egyéb rendfenntartó szervek tagjai által viselt vagy használt egyéni védőeszközök; d) a közúti közlekedési eszközökön használt egyéni védőeszközök; e) sportfelszerelések; f) az önvédelmi vagy elrettentő eszközök; g) a kockázatok és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható eszközök. Egyéni védőeszközt akkor kell használni, ha a kockázatok a csoportos védelem technikai eszközeivel, illetve a munkaszervezés intézkedéseivel, módszereivel vagy eljárásaival nem kerülhetők el, vagy nem csökkenthetők eléggé.

A

VÉDŐHÁLÓ HASZNÁLATA

A védőhálókat arra használják, hogy elkapják a munka közben lezuhanó munkavállalókat. Használhatók:

56

nyílások alatt; meredek lejtők alatt; nem szilárd lábazatú helyek alatt.

Az egyéni védőeszközöknek meg kell felelniük a Közösség tervezésre és gyártásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági rendelkezéseinek. Minden egyéni védőeszköznek: a) alkalmasnak kell lennie az adott kockázat elhárítására anélkül, hogy önmaga további kockázatot idézne elő; b) meg kell felelnie a munkakörülményeknek; c) figyelembe kell vennie az ergonómiai követelményeket és a munkavállaló egészségi állapotát;

Amennyiben egy vagy több kockázat megléte szükségessé teszi, hogy egy munkavállaló egynél több egyéni védőeszközt viseljen, azoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük, és továbbra is hatásosnak kell maradniuk a kérdéses kockázattal vagy kockázatokkal szemben. Az egyéni védőeszköz használatának feltételeit – különösen viselésének időtartamát – a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkahelyének jellemzői és az egyéni védőeszköz teljesítménye alapján kell meghatározni. Az egyéni védőeszközöket elvben egyéni használatra szánják. Amennyiben a körülmények azt kívánják, hogy az egyéni védőeszközt egynél több személy használja, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne okozzon egészségügyi vagy higiéniai problémát a különböző használóknak. Az egyéni védőeszköz minden egyes darabjáról a 89/656/EGK irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint megfelelő információt kell nyújtani, és az információhoz való hozzáférést lehetővé kell tenni a vállalkozásban, illetve a telephelyen. Az egyéni védőeszközt a munkáltatónak térítésmentesen kell rendelkezésre bocsátania, és a szükséges karbantartással, javítással és cserével kell biztosítania annak szabályos működését és a higiéniai követelményeket kielégítő állapotát. A tagállamok azonban nemzeti gyakorlatuknak megfelelően előírhatják, hogy a munkavállaló járuljon hozzá az egyes egyéni védőeszközök költségeihez olyan esetekben, ha annak használata nem csak a munkahelyre korlátozódik. A munkáltatónak először a munkavállalót kell tájékoztatnia azokról a kockázatokról, amelyekkel szemben az egyéni védőeszköz viselése védelmet nyújt.

elv végrehajtásáról az egyéni védőeszközök kiválasztása és használata tekintetében (HL C 328., 1989. december 30., 3. o.). A

MAGASBÓL VALÓ LEZUHANÁS ELLENI EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK

FOGALOMMEGHATÁROZÁSA

A magasból való lezuhanás elleni egyéni védőeszköz olyan rendszereket foglal magában, amelyek: védik a munkavállalókat a lezuhanás veszélye ellen (munka korlátozása), és csökkentik a távolságot és a lezuhant munkavállalót érintő következményeket (lezuhanásgátló). Biztos mentést is lehetővé tesznek. A magasból való lezuhanás elleni egyéni védőeszközt csak akkor alkalmazzák, ha a kollektív védőeszköz használata műszakilag lehetetlen. Minden esetben meg kell győződni arról, hogy megfelelő rögzítési rendszer áll-e rendelkezésre a magasból aló lezuhanás elleni egyéni védőeszköz biztonságos csatlakoztatására. A magasból való lezuhanás elleni egyéni védőeszköz alkalmazható: ha a munkát lapos tetők szélénél kell elvégezni; oszlopokon; szerelési munkák során; mászófelszerelésekkel összefüggésben (markolók). Az olyan munkák időtartamának, amelyek során egyéni védőeszközt kell viselni, mindig rövidnek kell lennie. Az egyéni védőeszköz a 89/686/EGK15 irányelv alá is tartozik, amely megállapítja azokat az alapvető biztonsági követelményeket, amelyeknek a felhasználók egészségének és biztonságának biztosítása érdekében az egyéni védőeszköznek meg kell felelnie. A II. melléklet − különösen a lezuhanások megelőzéséről szóló 3.1.2. szakasz − meghatározza az egyéni védőeszközökre alkalmazandó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket.


d) a szükséges igazítások után megfelelően kell illeszkednie a viselőre.

A munkáltatónak gondoskodnia kell a megfelelő oktatásról, és – amennyiben szükséges – meg kell szerveznie az egyéni védőeszközök viselésének szemléltetését. Az egyéni védőeszközt csak a meghatározott célokra lehet felhasználni, a különleges és rendkívüli eseteket kivéve. A védőeszközt az utasításoknak megfelelően kell használni. Az utasításoknak a munkavállalók számára érthetőeknek kell lenniük. A 89/656/EGK irányelv megfelelő alkalmazása céljából a Bizottság jelentést (89/C328/02) fogadott el az irány15

A Tanács 1989. december 21-i 89/686/EGK irányelve az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 399., 1989.12.30., 18. o.

57


HOL

HASZNÁLJUK AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖKET

Ahol fennáll a lezuhanás veszélye, és kollektív megelőző intézkedések nem alkalmazhatók: mindig használjon biztonsági övet, mindig használjon zuhanásgátló eszközt, vagy energiaelnyelőt. Fékező berendezést csak akkor alkalmazzon, ha a munkavállalót munkahelyzetben kell tartani, vagy védeni kell a csúszás kockázata ellen.

VÉSZHELYZET

ESETÉN FONTOS:

a bekötőhevederen függesztve maradó munkavállaló súlyos egészségi kockázatnak van kitéve

Az egyéni védőeszközt mindig hozzáértő és kellően képzett személyekkel ellenőriztesse. Minden használat előtt végezzen vizuális ellenőrzést. A rögzítési pontokat csak szilárd építési elemekhez csatlakoztassa, ha lehet a felhasználó felett. A rögzítő eszközöket a munkavezetőnek kell felszerelnie. A biztonsági hurkokat biztonsági eszközzel kell felszerelni, hogy véletlenül ne nyílhassanak ki. A rögzítő szerkezetek (kötelek/szíjak) legyenek feszesek; ne húzza át őket éles széleken. A veszélyes anyagokat, például tűzveszélyes termékeket, robbanóanyagokat, savakat, lúgos oldatokat, tisztítószereket, illékony termékeket és korróziókeltő termékeket, tartsa elzárva. Zuhanás után ne használja fel újra az egyéni védőeszközt anélkül, hogy azt egy szakértő személy le ne ellenőrizte volna a gyártó által biztosított utasításoknak megfelelően.

ZUHANÁSGÁTLÁS (1. RÉSZ)

AZ OSZLOPOKON VÉGZETT MUNKA ESETÉBEN

A kockázatértékelést követően a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat az e munkatípussal járó kockázatokról, biztosítania kell számukra a megfelelő képzést, és: zuhanás elleni egyéni védőeszközökkel kell ellátnia őket; különös figyelmet kell fordítania a rögzítési pontok csatlakoztatására; úgy kell az üzembe helyezést végeznie, hogy a munkavállalók biztonságosan elérjék a magasan lévő

58

munkaállomásokat, miközben szerszámokat és eszközöket (például csörlőket) visznek magukkal ; mentési rendszerről kell gondoskodnia, és meg kell győződnie arról, hogy a szükséges készülékek a helyükön vannak.

ZUHANÁSGÁTLÁS (2. RÉSZ)

AZ OSZLOPOKON VÉGZETT MUNKA ESETÉBEN

A munkáltatónak tájékoztatnia és oktatnia kell a munkavállalókat a zuhanásgátló eszközök használatáról, különösen: az egyéni védőeszközök felvételének szükségességéről az oszlopra mászás előtt; a biztonsági bekötőheveder viselésének szükségességéről a zuhanások megelőzésére, amennyiben lehetséges; a kötélhosszúság beállítására szolgáló eszköz használatáról, ha a köteleknek feszesnek kell lenniük (az oszlop karokon, például); annak szükségességéről, hogy különösen óvatosan kell felmászni és dolgozni egy ferde vagy csúszós oszlopon; annak szükségességéről, hogy az egyik kezüknek szabadon kell maradnia a mászáshoz, és így nem vihetnek benne szerszámokat vagy eszközöket, ha azok útban lennének, és akadályoznák őket az oszlopra teljes biztonságban történő felmászásban.

5.5 A TÖRÉKENY FELÜLETEN VÉGZETT

MUNKÁHOZ HASZNÁLT ESZKÖZÖK

MUNKAVÉGZÉS

TÖRÉKENY FELÜLETEKEN

A törékeny anyagból készült tetőborítások magukban foglalják az üvegátriumokat, a hullámos rostos cementből készült tetőt, az üvegtetőket stb. De ne felejtse el, hogy még a nem törékeny anyag is törékennyé válhat idővel az öregedés és az időjárás hatásai miatt.

zuhanásgátló eszközök hálók, biztonsági ernyők, szilárd támasztékok stb. elhelyezése védőkorlát rendszerek biztosítása és állványzat felépítése, ha túllépik az engedélyezett munkamagasságot.


A ilyen tetőkön végzett munkák esetén a munkáltatónak tájékoztatnia és oktatnia kell a munkavállalókat, hogy betartsák az alábbi védintézkedéseket: hogyan helyezzék el a gerendákat, szilárd zsaluzatot, támasztékot a tetőzet vagy a korrózióálló ernyők alá, a mozgás és munka helyszínéül szolgáló járófelületek kitáblázása

59

MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI UNIÓ

IRÁNYELVEI

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) módosításáról (HL L 195., 2001.7.19., 46. o.) A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.). A Tanács 1989. november 30-i 89/655/EGK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (89/655/EGK) (HL L 393., 1989.12.30., 13. o.) A Tanács 1995. december 5-i 95/63/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK irányelv (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a második egyedi irányelv) módosításáról (HL L 335., 1995.12.30., 28. o.).

A Tanács 1992. június 24-i 92/57/EGK irányelve az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 245., 1992.8.26., 6. o.). A Tanács 1989. november 30-i 89/656/EGK irányelve a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (89/656/EGK) (HL L 393., 1989.12.30., 18. o.). A Tanács 1992. június 24-i 92/58/EGK irányelve a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (HL L 245., 1992.8.26., 23. o.). A Bizottság 89/C 328/02 közleménye az 1989. november 30-i 89/656/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról az egyéni védőeszközök biztonsági szempontjainak felmérése tekintetében kiválasztásuk és alkalmazásuk céljából (89/C 328/02). (HL C 328., 1989.12.30., 3. o.). A Tanács 1989. december 21-i 89/686/EGK irányelve az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 399., 1989.12.30., 18. o.).

Mellékletek

I. EURÓPAI JOGSZABÁLYOK

61

62


63

Mellékletek

64


65

Mellékletek

66


67

Mellékletek

68


69

Mellékletek

70


71

Mellékletek

72


73

Mellékletek

EURÓPAI SZABVÁNYOK

EN 074-1 Csatlakozások, központosító csapok és talplemezek munka- és zsaluzóállványokhoz – 1. rész Csőcsatlakozások – Követelmények és vizsgálati eljárások EN 131-1 Létrák – Fogalommeghatározások, típusok és funkcionális méretek

EN 365 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – A használatra, a karbantartásra, az időszakos vizsgálatra, a javításra, a megjelölésre és a csomagolásra vonatkozó általános követelmények EN 564 Hegymászó felszerelések; segédkötél; biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

EN 131-2 Létrák – Követelmények, vizsgálat és jelölés

EN 565 Hegymászó felszerelések; heveder; biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

EN 341 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – Ereszkedőeszközök

EN 601 Alumínium és alumíniumötvözetek – Öntvények – Az élelmiszerrel érintkező öntvények vegyi összetétele

EN 280:2001 Mozgó munkaállványok – Számítások. Állékonysági feltételek. Gyártás – Biztonság, ellenőrzés és vizsgálat

EN 795 Magasból való lezuhanás elleni védelem – Kikötőeszközök – Követelmények és vizsgálatok

EN 353-1 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – 1. rész: Merev rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók

EN 813 Egyéni védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére – Beülőhevederzet

EN 353-2 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – 2. rész: Hajlékony rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók EN 354 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – Rögzítőkötelek

EN 1004 Gördíthető munkaállványok előre gyártott elemekből – Anyagok, méretek, teherbírás, biztonsági és teljesítménykövetelmények EN 1065 Acélból készült teleszkópos szerkezetek – Termékelőírások, tervezés és értékelés számítással és vizsgálattal

EN 355 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – Energiaelnyelők

EN 1088:1999 Függesztett rendszerű, mozgó munkahidak biztonsági követelményei – Számítás, stabilitás, szerkezet – Vizsgálatok

EN 358 Egyéni védőeszközök munkahelyzetekhez és magasból való lezuhanás megelőzésére – Övek a munkahelyzet beállítására, fékezésre és rögzítésre

EN 1263-1 Védőhálók – 1. rész Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

EN 360 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – Visszahúzható típusú lezuhanásgátlók EN 361 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – Teljes testhevederzet EN 362 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – Csatlakozók EN 363 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – Lezuhanásgátló rendszerek EN 364 Egyéni védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére – Vizsgálati módszerek

Mellékletek

II.

EN 1263-2 Védőhálók – 2. rész A védőhálók elhelyezésének biztonsági követelményei EN 1891-A Egyéni védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére – Kis nyúlású védőköpennyel ellátott kötél EN 12810-1 Homlokzati állványok előre gyártott elemekből – 1. rész Termékelőírások EN 12810-2 Homlokzati állványok előre gyártott elemekből – 2. rész Részletes számítási módszerek a szerkezet kialakítására EN 12811-1 Építési segédszerkezetek – 1. rész Állványok – Teljesítménykövetelmények és általános kialakítás EN 12811-2 Építési segédszerkezetek – 2. rész Anyagtájékoztató

75


76

EN 12811-3 Építési segédszerkezetek – 3. rész Terhelési vizsgálatok

EN 13377

EN 12812 Állvány – Működési és általános tervezési követelmények

lyozás és értékelés

EN 12813 Ideiglenes építési szerkezetek – Teherhordó állványok előre gyártott elemekből – Szerkezettervezési módszerek

Kézi működtetésű hidraulikus alátámasztó rendszerek

Előre gyártott fa zsaluzattartók – Követelmények, osztáEN 14653-1 alapozási munkákhoz – 1. rész Termékelőírások

EN 13331-1 Munkaárok-dúcoló rendszerek – 1. rész Termékmeghatározás

EN 14653-2

EN 13331-2 T Munkaárok-dúcoló rendszerek – 2. rész Értékelés számítással vagy vizsgálattal

gálat értékelése

EN 13374 Ideiglenes védőkorlátrendszerek – Termékelőírások, vizsgálati módszerek

Kézi működtetésű hidraulikus alátámasztó rendszerek alapozási munkákhoz – 2. rész A számítás vagy a vizsEN 1495:1997 Emelőállványok – Oszlopos kúszó munkaállványok EN 1570:1998 Emelőasztalok biztonsági követelményei

III.

BIBLIOGRÁFIA

ČESKÁ REPUBLIKA (CZECH REPUBLIC – CSEH KÖZTÁRSASÁG)

(Nem elérhető) EUROPEAN UNION – EURÓPAI UNIÓ

Guide of Best Practices on the Coordination of Health and Safety in the Construction Sector, Parts 1, 2 and 3. Applications and a look at the work site. Guide of Best Practices on the Coordination of Health and Safety, Directive 92/57/EEC on health and safety on temporary or mobile site. Legal Bases of Accident Prevention and Results of the European Social Dialogue by European Construction Industry Federation (FIEC), European Federation of Building and Woodworkers (EFBWW) and SEFMEP (April 2003). Preventing Work-Related Slips, Trips and Falls: FACTS 14/European Agency for Safety and Health at Work, Bilbao: European Agency for Safety and Health at Work, 2001, 2 pp. BELGIQUE / BELGIË (BELGIUM)

Chutes de hauteur. Applications pratiques, série Protections collectives, Comité national d’actions pour la sécurité et l’hygiène dans la construction (CNAC), Bruxelles, CNAC, juin 1997, 85 p. De polyvalente bouwvakker, beroepsmonografie, Comité national d‘actions pour la sécurité et l‘hygiène dans la construction (CNAC), Bruxelles, CNAC, 199 p. Échafaudages de service et de protection, série Travaux, Comité national d’actions pour la sécurité et l’hygiène dans la construction (CNAC), Bruxelles, CNAC, juin 1995, 31 p. Échafaudages sur taquets d’échelles, P Construction n° 3, Comité national d’actions pour la sécurité et l’hygiène dans la construction (CNAC), Bruxelles, CNAC, 20 p.

ΚΥΠΡΟΣ (CYPRUS)

Οι ακόλουθες εκδόσεις διατίθενται από το Κυβερνητικό Τυπογραφείο της Κύπρου σε έντυπη μορφή, ή/και στην ιστοσελίδα του Τμήματος Επιθεώρησης Εργασίας σε «pdf format» στη διεύθυνση: www.mlsi.gov.cy/dli. Ασφάλεια και υγεία στις κατασκευές — Ερωτηματολόγιο εντοπισμού των επικίνδυνων καταστάσεων: Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας — Γ.Τ.Π. 56/1999 Ασφάλεια και υγεία στα κατασκευαστικά έργα – Προγραμματισμός, εκτέλεση έργου, κατεδάφιση: Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας, Σεπτέμβριος 2002 (διατίθεται μόνο στην ιστοσελίδα του Τμήματος Επιθεώρησης Εργασίας) Οδηγίες ασφάλειας στις οικοδομές: Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας — Γ.Τ.Π. 40/2002 Οδηγός για το σχέδιο ασφάλειας και υγείας στα κατασκευαστικά έργα: Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας — Γ.Τ.Π. 253/2002 Η εκτίμηση του κινδύνου στον εργασιακό χώρο — Τα πέντε βήματα: Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας — Γ.Τ.Π. 48/2004 Ασφάλεια και υγεία στα κατασκευαστικά άργα — Βασικές πρόνοιες των περί ασφάλειας και υγείας (ελάχιστες προδιαγραφές για προσωρινά ή κινητά εργοτάξια) κανονισμών του 2002: Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας — Γ.Τ.Π. 251/2004 Ασφάλεια και υγεία στις κατασκευές — «Οχτώ ομάδες προτεραιοτήτων»: Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας — Γ.Τ.Π. 109/2005 Εργασία σε ύψος με ασφάλεια: Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας — Γ.Τ.Π. 166/2005 DANMARK (DENMARK - DÁNIA)

Échelles, Fiche d’instruction n° 014, Prévention et intérim, Bruxelles, Prévention et intérim, août 2000, 6 p.

Branchevejledning om opstilling og nedtagning af stilladser. Valby, Branchearbejdsmiljørådet for Bygge & Anlæg, januar 2001, 61 s. ISBN 87-7359-941-7

Échelles et escaliers de construction, série Équipements de travail, Comité national d’actions pour la sécurité et l’hygiène dans la construction (CNAC), Bruxelles, CNAC, septembre 1997, 70 p.

Branchevejledning om standardblade for stilladser. Valby, Branchearbejdsmiljørådet for Bygge & Anlæg, maj 2001, 38 s. ISBN 87-7952-006-5

Plates-formes de travail se déplaçant le long de mât(s), P Construction n° 5, Comité national d’actions pour la sécurité et l’hygiène dans la construction (CNAC), Bruxelles, CNAC, 3 p.

Mellékletek

Safe roofwork: FACTS 49/European Agency for Safety and Health at Work, Bilbao: European Agency for Safety and Health at Work, 2004, 2 pp. ISSN 1681-2123

DEUTSCHLAND (GERMANY - NÉMETORSZÁG)

Protection contre les chutes, série Équipements de protection individuelle, Comité national d’actions pour la sécurité et l’hygiène dans la construction (CNAC), Bruxelles, CNAC, décembre 1995, 71 p.

Verordnung über Sicherheit und Gesundheitsschutz bei der Bereitstellung von Arbeitsmitteln und deren Benutzung bei der Arbeit, über Sicherheit beim Betrieb überwachungsbedürftiger Anlagen und über die Organisation des betrieblichen Arbeitsschutzes (Betriebssicherheitsverordnung – BetrSichV), BGBL. I S. 3777, 27. September 2002.

Travaux en hauteur, Comité national d’actions pour la sécurité et l’hygiène dans la construction (CNAC), Bruxelles, CNAC, juin 2002, 19 p.

AMD Spezial: Gesund im Beruf: Die Dachdecker; Arbeitsmedizinischer Dienst der Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, Frankfurt am Main, 2001, 16 S.

Travaux en toiture, série Travaux, Comité national d’actions pour la sécurité et l’hygiène dans la construction (CNAC), Bruxelles, CNAC, décembre 1996, 22 p.

AMD Spezial : Gesund im Beruf: Die Zimmerer, Arbeitsmedizinischer Dienst der Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, Frankfurt am Main, 2001, 20 S.

77


Arbeitssicherheit bei Baumarbeiten, Kassel: GartenbauBerufsgenossenschaft Technische Abteilung, April 2001, 39 S.

Berufsgenossenschaften Fachausschuss „Bauliche Einrichtungen” der BGZ, Deutschland: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, April 1994, 15 S.

Auf dem Holzweg: Aktion: Sicherer Auftritt, verteilt während der Schwerpunktaktion 2003/2004: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, 2 S.

Berufsgenossenschaftliche Regeln für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Regeln für den Einsatz von persönlichen Schutzausrüstungen zum Halten und Retten, Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften, Fachausschuss „Persönliche Schutzausrüstung” der BGZ, Deutschland: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, Oktober 1993, 17 S.

Bauarbeiten: Aktuelles zu Sicherheit und Gesundheit, Kassel: Bundesverband der landwirtschaftlichen Berufsgenossenschaften (BLB), Hauptstelle für Sicherheit und Gesundheitsschutz, September 2000, 67 S. Bausteine: Sicher arbeiten – gesund bleiben, Frankfurt am Main: Berufsgenossenschaft der Bauwirtschaft, ca. 480 S. Benutzen von Leitern: Tipps für angehende Fachleute, Köln: Berufsgenossenschaft der Feinmechanik und Elektrotechnik (BGFE), 24 S. Berufsgenossenschaftliche Informationen für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Sicherheit von Seitenschutz, Randsicherungen und Dachschutzwänden als Absturzsicherungen bei Bauarbeiten, Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften, Fachausschuss „Bau” der BGZ, Deutschland: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, Oktober 2002, 20 S. Berufsgenossenschaftliche Informationen für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Schutz gegen Absturz beim Bau und Betrieb von Oberleitungsanlagen, Köln: Berufsgenossenschaft der Feinmechanik und Elektrotechnik (BGFE), Oktober 1999, 14 S. Berufsgenossenschaftliche Informationen für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Persönliche Schutzausrüstungen gegen Absturz, Heidelberg: Berufsgenossenschaft der chemischen Industrie, Juni 1999, 48 S. Berufsgenossenschaftliche Informationen für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Schutz gegen Absturz – Auffangsysteme sachkundig auswählen, anwenden und prüfen, Deutschland: Vereinigung der Metall-Berufsgenossenschaften, 2002. Berufsgenossenschaftliche Regeln für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Einsatz von Schutznetzen, Fachausschuss „Persönliche Schutzausrüstungen” der BGZ, Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften, Deutschland: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, Ausgabe 7.2000, 25 S. Berufsgenossenschaftliche Regeln für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Einsatz von persönlichen Schutzausrüstungen gegen Absturz, Fachausschuss „Persönliche Schutzausrüstungen” der BGZ, Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften, Deutschland: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, April 1998, 40 S. Berufsgenossenschaftliche Regeln für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Regeln für die Sicherheit von Treppen bei Bauarbeiten, Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften Fachausschuss „Bau” der BGZ, Deutschland: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, Januar 1996, 14 S. Berufsgenossenschaftliche Regeln für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Sicherheitsregeln für Steigeisen und Steigeisengänge, Hauptverband der gewerblichen

78

Berufsgenossenschaftliche Regeln für Sicherheit und Gesundheit bei der Arbeit: Schutz gegen Absturz beim Bau und Betrieb von Freileitungen, Fachausschuss „Elektrotechnik” der BGZ, Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften, Deutschland: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, Juli 1998, 16 S., aktualisiert 2000. Dächer – Hinweise für Planung und Ausschreibung sicherheitstechnischer Einrichtungen, Frankfurt am Main, München: Arbeitsgemeinschaft der Bau-Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, 36 S. Glas- und Fassadenreinigung – Hinweise für Planung und Ausschreibung von Baumaßnahmen, Frankfurt am Main, München: Arbeitsgemeinschaft der Bau-Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, 24 S. Goldene Regeln für das Arbeiten auf Bockgerüsten und an Absturzkanten: Echte Kerle bleiben oben, verteilt während der Schwerpunktaktion 2002: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, 4 S. Handlungsanleitung für den Umgang mit Arbeits- und Schutzgerüsten, BGI 663, Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften, Ausgabe März 2005, 23 S. (auch als LASI-Veröffentlichung LV37 der obersten Arbeitsschutzbehörden der Länder veröffentlicht) Leitern (Merkblatt), Bonn: Berufsgenossenschaft für den Einzelhandel, 4 S. Leitern sicher benutzen (Merkheft), Köln: Arbeitsgemeinschaft der Metall-Berufsgenossenschaften, Ausgabe 2000, 32 S. Leitfäden zur Absturzsicherung, Deutschland, Zentrum für Sicherheitstechnik der Berufsgenossenschaft der Bauwirtschaft und Fachausschuss „Bau”, 2001. Merkblatt für Podestleitern, Fachausschuss „Bauliche Einrichtungen” der BGZ, Köln: Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften, April 1994, 12 S. Merkblatt für Seilleitern, Fachausschuss „Bauliche Einrichtungen” der BGZ, Köln: Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften, April 1994, 12 S. Mehrzweckleitern (Merkblatt M 31), Bonn: Berufsgenossenschaft für den Einzelhandel, Technischer Aufsichtsdienst, Ausgabe 02.2003, 12 S. Montagearbeiten: Tipps für angehende Fachleute, Köln: Berufsgenossenschaft der Feinmechanik und Elektrotechnik (BGFE), 24 S. Regeln für Sicherheit und Gesundheitsschutz bei Turm- und Schornsteinbauarbeiten, Köln: Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft, Juli 1997, 40 S.

Sicherheit im Obstbau, Kassel: Gartenbau-Berufsgenossenschaft, Technische Abteilung, November 2000, 31 S. Gerhard Stehfest, Leitern sicher benutzen, BGI 521, Köln: Vereinigung der Metall-Berufsgenossenschaften, Ausgabe 2003, 32 S.

Stop dem Absturz, Frankfurt am Main: Berufsgenossenschaft der Bauwirtschaft, 4 S. TIPPS — Arbeiten an Fahrleitungsanlagen (Fernbahn), Deutschland: Berufsgenossenschaft der Feinmechanik und Elektrotechnik (BGFE), November 1999, 12 S.

Authority (HSA), Construction Industry Federation (CIF), Dublin: HSA – 26 pp.

The Use of Nets: Information Bulletin 003-01/Health and Safety Authority (HSA), Dublin: HAS – 1 pp. Tower Scaffolds/National Irish Safety Organisation (NISO), Dublin: NISO – 2 pp. Unguarded Openings & Edges/ National Irish Safety Organisation (NISO), Dublin: NISO – 2 pp. Working at Heights Construction Regulations 2001: Safety, Health and Welfare at Work (Construction) Regulations 2001 (SI 481 of 2001)/Minister for Enterprise, Trade & Employment, Dublin – 20 pp. ISBN 0-7076-1011-7

TIPPS — Benutzen von Leitern, Deutschland: Berufsgenossenschaft der Feinmechanik und Elektrotechnik (BGFE), 8 S.

Working at Heights/Construction Industry Federation (CIF), Dublin: 1997 – 13 pp.

Untersuchung von Absturzunfällen bei Hochbauarbeiten und Empfehlung von Maßnahmen zu deren Verhütung, T. Schuler, K.-D. Röbenack, R. Steinmetzger, Berlin: Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin (BAuA), 2001, 120 S. ISBN 3-89701-696-6 ISSN 1433-2086

EESTI (ESTONIA - ÉSZTORSZÁG)

UUPs!: Information zur Sicherheit am Bau, Frankfurt am Main: Arbeitsgemeinschaft der Bau-Berufsgenossenschaften, 2002, 4 S. Waldarbeit: Aktuelles zu Sicherheit und Gesundheit, Kassel: Bundesvorstand der landwirtschaftlichen Berufsgenossenschaften (BLB), Stand: November 1999, 67 S.

(Nem elérhető) Eλλαδα (GREECE - GÖRÖGORSZÁG)

Τεχνικά έργα: Βασικοί κίνδυνοι και μέτρα πρόληψης/Aντώνης Tαργουτζίδης, Nικόλαος Βαγιόκας — Ελλάδα: Ελληνικό Ινστιτούτο Υγιεινής και Ασφάλειας της Εργασίας (ΕΛΙΝΥΑΕ), 2004, 14 σ ISBN 960-7678-49-4

EIRE (IRELAND - ÍRORSZÁG)

Ασφάλεια στα εργοτάξια/Maria S. Dosi Siva — Ελλάδα: Ελληνικό Ινστιτούτο Υγιεινής και Ασφάλειας της Εργασίας (ΕΛΙΝΥΑΕ) (Co-funding with Bilbao Agency), 2004, 112 σ ISBN 960-7678-48-6

Code of practice for access and working scaffolds: Safe scaffolding/Health and Safety Authority (HSA), Dublin: HSA, 1 June 1999 – 52 pp.

Ό,τι πρέπει να ξέρετε για τις πτώσεις-ολισθήσεις/Τομέας Ασφάλειας Εργασίας/ΔΕΚΠ — ΔΕΗ — Ελλάδα: Τομέας Ασφάλειας Εργασίας/ΔΕΚΠ — ΔΕΗ, 1997, 15 σ

Code of practice for access and working scaffolds: Safe scaffolding/Health and Safety Authority (HSA), Dublin: Stationery office, 1999 – 52 pp. ISBN 0-7076-6770-4

Από πτώσεις/Κλιμάκιο Υγιεινής και Ασφάλειας Εργασίας/Τ.ΥΠ.ΠΟ. — ΔΕΗ — Ελλάδα: Κλιμάκιο Υγιεινής και Ασφάλειας Εργασίας/Τ.ΥΠ.ΠΟ. — ΔΕΗ — 19 σ

General Access Scaffolds, Construction Summary Sheet C.S.S.1/National Irish Safety Organisation (NISO), Dublin: NISO – 2 pp. Guidance on steps which should be taken by the responsible person to ensure the safe use of fall arrest protection equipment/Health and Safety Authority (HSA), Dublin: HAS, February 2002 – 9 pp. Safe Housekeeping/National Irish Safety Organisation (NISO), Dublin: NISO – 2 pp.

Προστασία από πτώσεις/Ινστιτούτο Εργασίας ΓΣΕΕΑΔΕΔY (INE) — Ελλάδα: Ινστιτούτο Εργασίας ΓΣΕΕΑΔΕΔY (INE), 2000 ESPAÑA (SPAIN - SPANYOLORSZÁG)

«Caída en altura». Serie Prevención riesgos: Cultura preventiva. Episodio Primero. Sección Sindical de CC.OO., Fundación para la Prevención de Riesgos Laborales. España

Safety in Roofwork/National Irish Safety Organisation (NISO), Dublin: NISO – 2 pp.

«Guía orientativa para la selección y utilización de EPI contra caídas de altura: Los EPI y su papel en la prevención: ¿Qué debo saber?», Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo (INSHT). Madrid: INSHT. 11 pp. «Guía para evitar las caídas de altura» (1a parte). Diputación Provincial de Málaga. Junio de 2003. 4 pp. «Guía para evitar las caídas de altura» (2a parte). Diputación Provincial de Málaga. Julio de 2003. 4 pp.

The absolutely Essential Health and Safety Toolkit (for the smaller construction contractor)/Health and Safety

«NTP 123: Barandillas». Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo (INSHT). Madrid: INSHT. 5 pp.

Safe Use of Ladders/National Irish Safety Organisation (NISO), Dublin: NISO – 2 pp. Safety in Excavations/National Irish Safety Organisation (NISO), Dublin: NISO – 2 pp.

Mellékletek

Seilklettertechnik im Gartenbau, Kassel: Gartenbau-Berufsgenossenschaft Technische Abteilung, November 2002, 28 p.

79


«NTP 124: Redes de seguridad». Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo (INSHT). Madrid: INSHT. 17 pp. «NTP 202: Sobre el riesgo de caída de personas a distinto nivel». Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo (INSHT). Madrid: INSHT. 11 pp. «NTP 207: Plataformas eléctricas para trabajos en altura». Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo (INSHT). Madrid: INSHT. 12 pp. «NTP 301: Cinturones de seguridad: guías para la elección; uso y mantenimiento». Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo (INSHT). Madrid: INSHT. 10 pp. «NTP 448: Trabajos sobre cubiertas de materiales ligeros». Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo (INSHT). Madrid: INSHT. 15 pp.

Développement et promotion des métiers sur cordes, Référentiel certificat de qualification professionnelle, SFETH SCAPHCO, CFDT, Paris, SEFTH SCAPHCO, CFDT, janvier 2003, 37 p. Échafaudages et appareils élévateurs pour travaux en façade, Guide pratique, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1999, 56 p. ISBN 2-7354-0318-1

«NTP 95: Escombros y su evacuación desde plantas de pisos». Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo (INSHT). Madrid: INSHT. 6 pp.

Entrepôts magasins et parcs de stockage, Organisation et exploitation, Caisse nationale d’assurance maladie (CNAM), Paris, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), 1988, 4 p. ISSN 0373-1944

«Riesgo de caída de altura en la construcción: Enganchate a la seguridad». Campaña Europea de Inspección de Trabajo. Madrid: Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales, 2003. 14 pp. NIPO 291-03-05-2

EPI contre les chutes de hauteur – Systèmes d’arrêt des chutes, Fiche de sécurité A2 F 06 99, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 2001, 4 p.

«Riesgo de caída de altura en la construcción: Guía para evitarlas». Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales. Madrid: Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales 2003. 20 pp. NIPO 201-03-103-6

Équipements des échafaudeurs, Document technique DT 14-1994, Caisse régionale d’assurance maladie (CRAM) du Sud-Est, Marseille, CRAM Sud-Est, 1994, 1 p.

FRANCE (FRANCIAORSZÁG)

Arrimage des charges sur les véhicules routiers, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, INRS, 1992-2002, 79 p. ISBN 2-7389-0203-0 Banches du génie civil (deuxième partie). Recommandations contre les chutes de personnes à partir de la banche, Fiche de sécurité D3 F 02 87, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1996, 4 p. Certificat de qualification professionnelle monteur d‘échafaudage, Syndicat français de l’échafaudage, du coffrage et de l’étaiement, France, Syndicat français de l’échafaudage, du coffrage et de l’étaiement, 2001, 13 p. Conception des centres de tri des déchets, Déchets ménagers et assimilés issus de la collecte sélective, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, INRS, 2003, 54 p. ISBN 2-7389-1186-2 Conception des lieux de travail, Démarches, méthodes et connaissances techniques, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, INRS, 2001-2003, 124 p. Conception des usines d’épuration des eaux résiduaires, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, INRS, 2002, 58 p. ISBN 2-7389-1095-5 Couvreur, Guide de sécurité: artisans et petites entreprises, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1993, 51 p. ISBN 2-7354-0214-2

80

Descriptif pour lot échafaudage de pied à l’attention des prescripteurs, Caisse régionale d’assurance maladie (CRAM), Alsace-Moselle, Strasbourg, CRAM, AlsaceMoselle, 4 p.

Filets montés sur consoles, Caisse nationale d’assurance maladie (CNAM), Paris, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), 1987, 3 p. Guide de sécurité destiné aux nouveaux arrivants, Gros œuvre, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1997, 64 p. ISBN 2-7354-0290-8 Guide de sécurité destiné aux nouveaux arrivants, Travaux d’étanchéité, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, deuxième trimestre 1999, 40 p. ISBN 2-7354-0259-2 Guide de sécurité destiné aux nouveaux arrivants, Charpentiers couvreurs, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 2001, 60 p. ISBN 2-7354-0333-5 Guide de sécurité destiné aux personnels des entreprises de gros œuvre, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 2003, 65 p. ISBN 2-7354-0345-9 La protection individuelle contre les chutes, Cahier des comités de prévention du BTP, n° 5/96, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1997, 9 p. La sécurité du monteur dans les chantiers de réseaux et télécommunication, Lignes aériennes, canalisations souterraines, téléphonie mobile, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP),Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1999, 80 p. ISBN 2-7354-0324-6

Lignes de vie, systèmes d’arrêt de chute, dispositifs d’ancrage, et autres systèmes d’assurage à demeure pour les protections individuelles contre les chutes de hauteur, Caisse régionale d’assurance maladie (CRAM) d’Aquitaine, Bordeaux, CRAM Aquitaine, 2000, 6 p. Livret sécurité couverture, plomberie, chauffage, Guide pratique, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1999, 40 p. ISBN 2-7354-0316-5 Livret sécurité couverture, plomberie, chauffage, La sécurité des hommes, première richesse de l’entreprise, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1999, 40 p. ISBN 2-7354-0316-5 Maisons individuelles (Gros œuvre), Protection contre les chutes, Vidéo, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 2003 Mémo-pratique, Travaux d’étanchéité des toitures-terrasses – Gardes-corps périphériques, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1998, 2 p. Méthodes et sûreté des travaux acrobatiques, Analyse des risques, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, INRS, 1996, 10 p. ISBN 2-7389-0520-X ISSN 0007-9952 Montage-levage des constructions métalliques, Caisse nationale d’assurance maladie (CNAM), Paris, Maury Malesherbes - INRS, 1987, 2 p. ISSN 0373-1944 Plates-formes de travail pour travaux de faible hauteur, Fiche pratique de sécurité ED 75, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, Maury Malesherbes, INRS, juin 1998, 4 p. ISSN 0373-1944 Plates-formes élévatrices mobiles du personnel, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, INRS, 2000-mai 2003, 60 p. ISBN 2-7389-0359-2 Pose de charpente, Guide pratique, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1996, 32 p. ISBN 2-7354-0263-0 Prévention des risques lors de l’installation et de la maintenance d’antennes pour téléphones mobiles, Note technique CRAMIF n° 19, Caisse régionale d’assurance maladie d’Île de France (CRAMIF), Paris, CRAMIF, 2003, 18 p. Protections collectives contre les chutes de hauteur, Manuel pratique de prévention n° 16, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1999, 15 p. ISBN 2-7354-0269-X Protections collectives pour empêcher les chutes de hauteur dans le bâtiment et les travaux publics, Fiche de sécurité B1 F 01 01, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, juin 2001, 4 p.

Protections contre les chutes depuis les escaliers et les paliers pendant les travaux, Mémo pratique B1 M 10 97, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1997, 2 p. Travaux de couverture en matériaux fragiles, Protection contre les chutes, Fiche de sécurité F1 F 02 96, Organisme professionnel de prévention du bâtiment et des travaux publics (OPPBTP), Boulogne-Billancourt, OPPBTP, 1996, 7 p. Travaux et interventions sur toitures - Prévention des risques de chute de hauteur, Recommandations CRAMIF n° 20, Caisse régionale d’assurance maladie d’Île-de-France (CRAMIF), Paris, CRAMIF, 2002, 16 p. Aide-mémoire BPT, Prévention des accidents du travail et des maladies professionnelles dans le bâtiment et les travaux public,s ED 790, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, INRS, mars 2004, 131 p. ISBN 2-7389-1202-8 Maintenance et prévention des risques professionnels dans les projets de bâtiment, ED 829, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, INRS, avril 2004, 54 p. ISBN 2-7389-1205-2 Nacelles élévatrices de personnel, tudes des schémas de commande n° 171, ND 2079, Institut national de recherche et de sécurité (INRS), Paris, INRS, deuxième trimestre 1998. ISBN 2-7389-0736-9 ISSN 0007-9952 ITALIA (ITALY - OLASZORSZÁG)

Linea guida per la scelta, l’uso e la manutenzione delle scale portatili, D.LGS. 8 luglio 2003, n. 235. Attuazione della direttiva 2001/45/CE relativa al requisiti minimi di sicurezza e di salute per l’uso delle attrezzature di lavoro da parte dei lavoratori, ministero del Lavoro e delle politiche Sociali, ministero della Salute, ISPELS, Roma: ministero del Lavoro e delle politiche sociali, ministero della Salute, ISPELS, settembre 2004, 70 pagg. ISBN 88-89415-02-9

Mellékletek

Les interventions en toiture, Pratique, Caisse régionale d’assurance maladie (CRAM) d’Aquitaine, Bordeaux, CRAM Aquitaine, janvier 2000, 2 p.

Linea guida per la scelta, l’uso e la manutenzione di dispositivi di protezione individuale contro le cadute dall’alto: sistemi di arresto caduta, ministero del Lavoro e delle politiche sociali, ministero della Salute, ISPELS, Roma: ministero del Lavoro e delle politiche sociali, ministero della Salute, ISPELS, settembre 2004, 78 pagg. ISBN 88-89415-03-7 Linea guida per l’esecuzione di lavori temporanei in quota con l’impiego di sistemi di accesso e posizionamento mediante funi, D.LGS. 8 luglio 2003, n. 235, Attuazione della direttiva 2001/45/CE relativa al requisiti minimi di sicurezza e di salute per l’uso delle attrezzature di lavoro da parte dei lavoratori, ministero del Lavoro e delle politiche sociali, ministero della Salute, ISPELS, Roma: ministero del Lavoro e delle politiche sociali, ministero della Salute, ISPELS, settembre 2003, 55 pagg. Linea guida per l’esecuzione di lavori temporanei in quota con l’impiego di sistemi di accesso e posizionamento mediante ponteggi metallici fissi di facciata, montaggio, smontaggio, trasformazione ponteggi, ministero del Lavoro e delle politiche sociali, ISPELS, Roma: ministero del Lavoro e delle politiche sociali, ISPELS, ottobre 2004, 83 pagg. ISBN 88-89415-04-5

81


Linee guida sulla valutazione dei rischi nei cantieri temporanei e mobili nei quali è previsto l’utilizzo di elicotteri, Coordinamento tecnico interregionale della prevenzione nei luoghi di lavoro, Roma: Istituto superiore per la prevenzione e la sicurezza del lavoro (ISPELS), settembre 2004, 101 pagg. Ponteggi metallici fissi: prontuario aggiornato con tutti i riferimenti normativi di settore, tutte le ditte autorizzate alla costruzione dei ponteggi metallici fissi con i relativi marchi, tutti gli estremi delle autorizzazioni ministeriali rilasciate dall’emanazione del D.P.R. n. 164/56 Michele Candreva, Roma: EPC LIBRI, settembre 2004, 237 pagg. LATVIJA (LATVIA - LETTORSZÁG)

(Nem elérhető) LIETUVA (LITHUANIA - LITVÁNIA)

(Nem elérhető) LUXEMBOURG

Conseils de sécurité, Bâtiment et travaux publics, Association d’assurance contre les accidents, Luxembourg, Association d’assurance contre les accidents, janvier 1993, 68 p.

POLSKA (POLAND - LENGYELORSZÁG)

(Nem elérhető) PORTUGAL (PORTUGÁLIA)

Construção Civil, Manual de Segurança no Estaleiro, Associação de Empresas de Construção e Obras Públicas (AECOPS), Instituto de Desenvolvimento e Inspecção das Condições de Trabalho (IDICT), Luís Fontes Machado, Lisboa, 1996. O Risco — Segurança e Saúde na Construção Civil e Obras Públicas (CDROM), Instituto de Soldadura e Qualidade (ISQ), Associação de Empresas de Construção e Obras Públicas (AECOPS), Associação Portuguesa da Indústria de Refrigeração e Ar Condicionado (APIRAC), Lisboa, 2004. Manual de Segurança, Construção, Conservação e Restauro de Edifícios, Edições Sílabo, Abel Pinto, Lisboa, 2004.

Prescription de prévention des accidents, Édition complète, Association d’assurance contre les accidents, Luxembourg, Association d’assurance contre les accidents, 2000, 391 p.

SLOVENIJA (SLOVENIA - SZLOVÉNIA)

MAGYARORSZAG (HUNGARY)

(Nem elérhető)

(Nem elérhető) MALTA (MÁLTA)

(Nem elérhető) NEDERLAND (NETHERLANDS - HOLLANDIA)

Hoog en droog – Werken op hoogte: ARBO WIJZER 25/FNV BOUW Woerden, FNV BOUW, 2002, 17 blz. Leidraad ,,Veilig werken op hoogte: keuze van het juiste arbeidsmiddel“, Overwegingen bij het beperken van de ladder als werkplek. Verbond van Nederlandse Ondernemingen – Nederlands Christelijk Werkgeversverbond (Vereniging VNO-NCW), Den Haag, VNO-NCW, 01/2003, 17 blz.

(Nem elérhető) SLOVENSKÁ REPUBLIKA (SLOVAKIA -SZLOVÁKIA)

SUOMI (FINLAND - FINNORSZÁG)

Kaatuessaan vaaraa aiheuttavat rakenteet, Petteri Kaski, Kimmo Virolainen, Tapio Leino & Lasse Mörönen, Valtion Teknillinen Tutkimuskeskus (VTT), 1998, 52 s. ISBN 951-38-5407-8 ISSN 1235-0605 Putoamis vaaratekijöiden poistaminen rakennushankkeen toteutuksessa, Margus Tint, Jorma Lappalainen & Simo Sauni, Tapaturmavakuutuslaitosten liitto (VAKES), Sosiaalija terveysministeriö/työsuojeluosasto, Rakennusteollisuus RT ry, 2003, 17 s. Rakennushankkeen turvallisuusjohtaminen: Korkea rakennuskohde, Jari Lehtinen, Tampere: VTT Rakennustekniikka, Syyskuu 2000, 93 s. ISBN 951-38-5695-X ISBN 951-38-5696-8 (pdf) ISSN 1235-0605 ISSN 1455-0865 (pdf)

Arbeiten auf Bäumen, M 520 Sicherheit kompakt, Allgemeine Unfallversicherungsanstalt (AUVA), Wien: AUVA, 12 S.

Rakentamisen putoamistapaturmat - turvallisuuskulttuuri ja turvallisuustilanne, Margus Tint, Jorma Lappalainen, Kalle Koivula & Pertti Palukka, Tampere, Tampereen teknillinen yliopisto, 2003, 98 s. ISBN 952-15-1074-9 ISSN 1459-5281

Arbeiten auf Dächern, M 222 Sicherheit kompakt, Allgemeine Unfallversicherungsanstalt (AUVA), Wien: AUVA, 19 S.

SVERIGE (SWEDEN - SVÉDORSZÁG)

Arbeits- und Schützgeüste, M 262 Sicherheit kompakt, Allgemeine Unfallversicherungsanstalt (AUVA), Wien: AUVA, 27 S.

Byggnadsställningar: Hantering, användning, föreskrifter och råd, Byggförlaget, Stockholm: Byggförlaget, 1993, 80 s. ISBN 91-7988-057-6

Bockgerüste, M 264 Sicherheit kompakt, Allgemeine Unfallversicherungsanstalt (AUVA), Wien: AUVA, 8 S.

Byggnadsställningar, Arbetsmiljöverket Publikationsservice, Solna: Arbetsmiljöverket Publikationsservice, 2003, 2 s.

ÖSTERREICH (AUSTRIA - AUSZTRIA)

82

Seile und Gurte gegen Absturz, M 750 Sicherheit kompakt, Allgemeine Unfallversicherungsanstalt (AUVA), Wien: AUVA, 23 S.

Rätt ställning: Byggnadsställning vid plåtslageriarbete på tak, Plåtslageribranschens Centrala Arbetsmiljökomitté, Sverige: Plåtslageriernas Riksförbund, Januari 2002, 9 s. Säkrare bygg och anläggningsarbete, Arbetsmiljöverket, Solna: Arbetsmiljöverket Publikationsservice, 2003, 16 s. Skyddsnätshandboken, Per-Olof Axlsson, Christer Eneroth, Lars-Erik Hallgren, Stockholm: Byggförlaget, 2001, 95 s. ISBN 91-7988-161-0 Stegar, Arbetsmiljöverket Publikationsservice, Solna: Arbetsmiljöverket Publikationsservice, 2002, 2 s. UNITED KINGDOM (EGYESÜLT KIRÁLYSÁG)

FASET (Fall Arrest Safety Equipment Training): Scheme for the Certification of Competence Safety Net Riggers, Construction Industry Training Board (CITB), Norfolk: CITB, 2000, 12 pp. First Aid at work: Your questions answered, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, April 2002, 8 pp. Five steps to risk assessment, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, July 2003, 11 pp. General Access Scaffolds and ladders: Construction information sheet No 49, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, February 2003, 2 pp. Health & Safety in Roofwork, Health & Safety Executive (HSE), Norwich: HSE Books, 1998, 90 pp. ISBN 0-7176-1425-5 Height Safe: Absolutely essential health and safety information for people who work at height, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, June 2003, 39 pp.

(HSE),Suffolk, HSE Books, May 2002, 3 pp.

Preventing falls from height in the food and drink industries: Food Information Sheet No 30/ Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, July 2001, 4 pp. Proposals for work at height regulations: Consultative document, Health and Safety Commission, Suffolk: HSE Books, 2003, 166 pp. Recidivist risk takers who work at height: Research report 201/ Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, 2004, 195 pp. ISBN 0-7176-2815-9 Safe erection, use and dismantling of falsework: Construction information sheet No 56/Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, June 2003, 3 pp. Safe Start (GE 707): Safety Handbook, An Introduction to Health and Safety on Construction Sites, Construction Industry Training Board (CITB), Norfolk: CITB, August 1996, 102 pp. Safe working on glasshouse roofs: Agriculture information sheet No 12,Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, May 2002, 2 pp. Safety in window cleaning using portable ladders: HSE information sheet MISC613, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, September 2003, 6 pp. Safety in window cleaning using rope access techniques: HSE information sheet MISC612, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, September 2003, 6 pp. The Absolutely Essential Health and Safety Toolkit (for the smaller construction contractor), Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, August 2002, 27 pp. ISBN 0-7176-2103-0

Mellékletek

Fallskyddshandboken: Metoder, utrustning och råd, PerOlof Axlsson, Rolf Löfström, Stockholm: Byggförlaget, 1997, 79 s. ISBN 91-7988-115-7

The High 5: Five ways to reduce risk on site, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, September 2003, 2 pp.

Inspecting fall arrest equipment made from webbing or rope, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, February 2003, 17 pp. ISBN 0-7176-2552-4

Why fall for it? Preventing falls in agriculture, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, november 2002, 15 pp.

Preventing falls from fragile roofs in agriculture: Agriculture information sheet No 32/ Health & Safety Executive

Working on roofs, Health & Safety Executive (HSE), Suffolk: HSE Books, June 2002, 7 pp.

83


IV.

AZ EU TAGÁLLAMAINAK A 2001/45/EK IRÁNYELVET ÁTÜLTETŐ NEMZETI RENDELKEZÉSEI (2006. szeptember 28-ig)

BELGIQUE / BELGIË (BELGIUM)

Arrêté royal relatif à l’utilisation des équipements de travail pour des travaux temporaires en hauteur. Moniteur Belge du 15.9.2005 ČESKÁ REPUBLIKA (CZECH REPUBLIC – CSEH KÖZTÁRSASÁG)

Nařízení vlády č. 173/1997 Sb., kterým se stanoví vybrané výrobky k posuzování shody. Sbírka zákonů ČR ze dne 4.8.1997 Nařízení vlády č. 329/2002 Sb., kterým se mění nařízení vlády č. 173/1997 Sb., kterým se stanoví vybrané výrobky k posuzování shody, ve znění pozdějších předpisů. Sbírka zákonů ČR ze dne 19.7.2002 Nařízení vlády č. 378/2001 Sb., kterým se stanoví bližší požadavky na bezpečný provoz a používání strojů, technických zařízení, přístrojů a nářadí. Sbírka zákonů ČR ze dne 6.11.2001 Vyhláška českého úřadu bezpečnosti práce a českého báňského úřadu č. 324/1990 Sb., o bezpečnosti práce a technických zařízení při stavebních pracích. Sbírka zákonů ČR ze dne 10.8.1990 Vyhláška českého úřadu bezpečnosti práce, kterou se stanoví základní požadavky k zajištění bezpečnosti práce a technických zařízení. Sbírka zákonů ČR ze dne 6.5.1982 Zákon č. 155/2000 Sb., kterým se mění zákon č. 65/1965 Sb., zákoník práce, ve znění pozdějších předpisů, a některé další zákony. Sbírka zákonů ČR ze dne 21.6.2000 Zákon č. 65/1965 Sb., zákoník práce. Sbírka zákonů ČR ze dne 30.6.1965 Nařízení vlády č. 362/2005 Sb., o bližších požadavcích na bezpečnos a ochranu zdraví při práci na pracovištích s nebezpečím pádu z výšky nebo do hloubky. Sbírka zákonů ČR ze dne 19.9.2005 ΚΥΠΡΟΣ (Cyprus - Ciprus)

Οι περί ελαχίστων προδιαγραφών ασφάλειας και υγείας (χρησιμοποίηση κατά την εργασία εξοπλισμού εργασίας) (τροποποιητικοί) κανονισμοί του 2004. Κ.Δ.Π. 497/2004 Επίσημη Εφημερίδα της Κυπριακής Δημοκρατίας της 30ής Απριλίου 2004 DANMARK (DENMARK - DÁNIA) Bekendtgørelse nr. 727 af 29. juni 2004 om ændring af bekendtgørelse om anvendelsen af tekniske hjælpemidler. Lovtidende A af 13.7.2003 Meddelelser fra Søfartsstyrelsen A af 1. juli 2004 om arbejdsmiljø i skibe. Bekendtgørelse af 19.7.2004

84

DEUTSCHLAND (GERMANY - NÉMETORSZÁG)

Verordnung zur Rechtsvereinfachung im Bereich der Sicherheit und des Gesundheitsschutzes bei der Bereitstellung von Arbeitsmitteln und deren Benutzung bei der Arbeit, der Sicherheit beim Betrieb überwachungsbedürftiger Anlagen und der Organisation des betrieblichen Arbeitsschutzes. Bundesgesetzblatt Teil 1 (BGB 1), 2.10.2002 EIRE (IRELAND - ÍRORSZÁG)

Safety, Health and Welfare at Work (Work at Height) Regulations 2006. Iris Oifigiúl of 30.06.2006 EESTI (ESTONIA -ÉSZTORSZÁG)

Töövahendi kasutamise töötervishoiu ja tööohutuse nõuded. Elektrooniline Riigi Teataja, 29.12.2003 Eλλαδα (GREECE - GÖRÖGORSZÁG)

Τροποποίηση του Π.Δ. 395/1994. Eφημερίδα της Kυβερνήσεως (ΦEK) (Tεύχος A) της 5ης Ιουλίου 2004 ESPAÑA (SPAIN - SPANYOLORSZÁG)

Real Decreto 2177/2004, de 12 de noviembre, por el que se modifica el Real Decreto 1215/1997, de 18 de julio, por el que se establecen las disposiciones mínimas de seguridad y salud para la utilización por los trabajadores de los equipos de trabajo, en materia de trabajos temporales en altura. Boletín Oficial del Estado (BOE) n° 274 del 13 de noviembre de 2004, p. 37486 FRANCE (FRANCIAORSZÁG)

Décret n° 2004-924 du 1er septembre 2004 relatif à l’utilisation des équipements de travail mis à disposition pour des travaux temporaires en hauteur et modifiant le code du travail (deuxième partie: décrets en Conseil d’État) et le décret n° 65-48 du 8 janvier 1965. Journal officiel de la République française (JORF) du 3.9.2004, p.15636 Arrêté du 21.12.2004 relatif aux vérifications des échafaudages et modifiant l’annexe de l’arrêté du 22.12.2000 relatif aux conditions et modalités d’agrément des organismes pour la vérification de conformité des équipements de travail. Journal officiel de la République française (JORF) du 31.12.2004, p. 1 Arrêté du 4.8.2005 relatif à la prévention des risques de chutes liés aux travaux réalisés dans les arbres au moyen de cordes. Journal officiel de la République française (JORF) du 30.8.2005, p. 1

ITALIA (ITALY - OLASZORSZÁG)

MALTA (MÁLTA)

Decreto legislativo 8 luglio 2003, n. 235 - Attuazione della direttiva 2001/45/CE relativa ai requisiti minimi di sicurezza e di salute per l’uso delle attrezzature d lavoro da parte dei lavoratori GURI. Gazzetta ufficiale della Repubblica Italiana, Serie generale n. 198, del 27.8.2003, del 27.08.2003, pag. 5.

Occupational health & safety authority Act (CAP 424) Work Equipment (Minimum Safety & Health Requirements) Regulations, 2004. Malta government gazette of: 14/05/2004, no 17,584, p.04951 NEDERLAND (NETHERLANDS - HOLLANDIA)

LATVIJA (LATVIA - LETTORSZÁG)

Ministru kabineta noteikumi nr. 526 “Darba aizsardzības prasības, lietojot darba aprīkojumu un strādājot augstumā” Latvijas Vstnesis 12/12/2002, Nr. 526

Besluit van 8 juni 2004 tot wijziging van het arbeidsomstandighedenbesluit (voorschriften inzake veiligheid en gezondheid bij het gebruik door werknemers van arbeidsmiddelen voor tijdelijke werkzaamheden op de arbeidsplaats op hoogte) Staatsblad nr. 279 van 29.6.2004, blz. 1

LIETUVA (LITHUANIA - LITVÁNIA) Lietuvos Respublikos socialins apsaugos ir darbo ministro įsakymas Nr. 108 „Dl Lietuvos Respublikos socialins apsaugos ir darbo ministro 1999 m. gruodžio 22 d. įsakymo Nr. 102 „Dl darbo įrengini naudojimo bendruju nuostatu patvirtinimo pakeitimo” Valstybs žinios, 2002 09 13, Nr. 90

ÖSTERREICH (AUSTRIA - AUSZTRIA)

Lietuvos Respublikos socialins apsaugos ir darbo ministrs įsakymas Nr. 102 „Dl darbo įrengini naudojimo bendruju nuostatu patvirtinimo” Valstybs žinios, 2000 01 12, Nr. 3

Land- und forstwirtschaftliche Sicherheits- und Gesundheitsschutzverordnung LGBI Nr. 96, vom 13.11.2001, S. 461

Règlement grand-ducal du 12 mars 2004 modifiant le règlement grand-ducal modifié du 4 novembre 1994 concernant les prescriptions minimales de sécurité et de santé pour l’utilisation par les travailleurs au travail d’équipements de travail tel que modifié par le règlement grandducal du 17 août 1997. Mémorial luxembourgeois A du 25.3.2004, n°40, p. 619 MAGYARORSZAG (HUNGARY)

10/2002. (XII. 23.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéröl szóló 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet módosításáról Magyar Közlöny, 2002/12/23, 161. sz., 9430 o. 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekröl Magyar Közlöny, 2002/02/20, 24. sz., 1381 o. 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéröl Magyar Közlöny, 1998/03/31, 27. sz., 2371 o. 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemröl Magyar Közlöny, 1993/11/03, 160. sz., 9942 o. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelete a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéröl Magyar Közlöny, 2004/04/19, 49. sz., 4396 o.

Verordnung der Kärntner Landesregierung vom 13.1.2004, Zl 14-SV_3304/29/03 über den Schutz der Dienstnehmer in der Land- und Forstwirtschaft bei der Benutzung von Arbeitsmitteln (K-AM-VO) LGBl. für Kärnten Nr. 4 vom 6.2.2004, S. 9 Verordnung der Salzburger Landesregierung – Schutzvorschriften bei der Benutzung von Arbeitsmitteln (ArbeitsmittelVerordnung-AMV) LGBl Salzburg Nr. 45 vom 30.5.2003, S. 199 Verordnung über den Schutz der Dienstnehmer bei der Benutzung von Arbeitsmitteln in der Land- und Forstwirtschaft (NÖ LWF AM-VO) LGBl. Für NÖ Nr. 9020/12-0 vom 21.11.2003

Mellékletek

LUXEMBOURG

Gesetz vom 2.7.2003 über den Schutz der Bediensteten in den Dienststellen des Landes Tirol, der Gemeinden und der Gemeindeverbände (Tiroler Bedienstetenschutzgesetz 2003 – TBSG 2003) LGBl. Tirol Nr. 75 vom 2.9.2003, S. 27503

Verordnung des Bundesministers für soziale Verwaltung vom 11. März 1983 über allgemeine Vorschriften zum Schutz des Lebens, der Gesundheit und der Sittlichkeit der Arbeitnehmer (Allgemeine Arbeitnehmerschutzverordnung – AAV) Bundesgesetzblatt für die Republik Österreich (BGBl.) Nr. 218 Verordnung der Salzburger Landesregierung – Schutz von Dienstnehmerinnen und Dienstnehmern vor Gefährdungen durch explosionsfähige Atmosphären Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 46 vom 15.7.2004, S. 11 Landesverfassungsgesetz und Gesetz vom 18. November 2004, mit dem die Kärntner Landesverfassung geändert wird und ein Gesetz über die Sicherheit und den Gesundheitsschutz der in den Dienststellen des Landes, der Gemeinden und Gemeindeverbände beschäftigten Bediensteten (Kärntner Bedienstetenschutzgesetz 2005 – K-BSG) erlassen wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 7/2005 vom 3.2.2005 Verordnung des Bundesministers für Wirtschaft und Arbeit, mit der die Bauarbeiterschutzverordnung geändert wird Bundesgesetzblatt für die Republik Österreich (BGBl.)

85


Nr. 17/2005 vom 21.1.2005 NÖ Landarbeitsordnung 1973 Landesgesetzblatt (LGBl.) vom 17.2.2005, S. 9020 Verordnung der Steiermärkischen Landesregierung vom 17. November 2003 über Vorschriften zum Schutz des Lebens, der Gesundheit und der Sittlichkeit der ArbeitnehmerInnen bei der Ausführung von Bauarbeiten in der Landund Forstwirtschaft (Bauarbeiterschutzverordnung – BauVOLuFw) Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 99 vom 23.12.2003 Verordnung der Steiermärkischen Landesregierung vom 17. November 2003 über den Schutz der ArbeitnehmerInnen bei der Benutzung von Arbeitsmitteln in der Landund Forstwirtschaft (Arbeitsmittelverordnung – AMVOLuFw) Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 98 vom 23.12.2003 Verordnung der Wiener Landesregierung über den Schutz der Dienstnehmer in landund forstwirtschaftlichen Betrieben bei der Benutzung von Arbeitsmitteln (Wiener Arbeitsmittelverordnung in der Land- und Forstwirtschaft – Wr. AM-VO Land- und Forstwirtschaft) Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 16 vom 1.4.2005 Verordnung der Oö. Landesregierung, mit der die Oö. Arbeitsmittelverordnung (Oö. AmV), die Oö. Landes-Bauarbeiterschutzverordnung (Oö. LBauV) und die Oö. Gesundheitsüberwachungsverordnung (Oö. GÜV) geändert werden (Oö. Landesbedienstetenschutz-Anpassungsverordnung 2004) Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 18 vom 31.3.2005 Verordnung der Steiermärkischen Landesregierung vom 18. April 2005, mit der die Verordnung über die Durchführung des Bedienstetenschutzes im Bereich der Dienststellen des Landes geändert wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 34 vom 29.4.2005 Oberösterreichisches Dienstrechtsänderungsgesetz 2005 Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 49 vom 6.5.2005 Oö. Gemeinde-Dienstrechtsänderungsgesetz 2005 Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 54 vom 27.5.2005 Verordnung der Wiener Landesregierung, mit der die Verordnung der Wiener Landesregierung über den Schutz der in Dienststellen der Gemeinde Wien beschäftigten Bediensteten bei der Benutzung von Arbeitsmitteln geändert wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 28 vom 13.6.2005 Landes- und Gemeindebediensteten-Schutzgesetz (Vorarlberg) Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 14 vom 8.4.1999 Land- und Forstarbeitsgesetz, Änderung (Vorarlberg) Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 26 vom 26.6.2000 Verordnung der Landesregierung über den Schutz der Landes- und Gemeindebediensteten (Landes-Arbeitsmittelverordnung) (Vorarlberg) Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 21 vom 16.6.2005 Verordnung der Agrarbezirksbehörde über den Schutz der landund forstwirtschaftlichen Dienstnehmer bei der Benutzung von Arbeitsmitteln (Vorarlberg) Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 24 vom 18.6.2005 Verordnung, mit der die Land- und forstwirtschaftliche Sicherheits- und Gesundheitsschutz-Verordnung geändert wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 62 vom 15.8.2005

86

Gesetz, mit dem die Landarbeitsordnung 2000 geändert wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 61 vom 11.5.2005 Gesetz der Steiermärkischen Landesregierung vom 5. Juli 2005, mit dem die Steiermärkische Landarbeitsordnung 2001 (STLAO 2001) geändert wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 102 vom 18.10.2005 Gesetz vom 14. Dezember 2005, mit dem die Salzburger Landarbeitsordnung 1995 geändert wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 21 vom 16.2.2006 Gesetz, mit dem die Wiener Landarbeitsordnung 1990 geändert wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 11 vom 14.2.2006 Verordnung der Steiermärkischen Landesregierung vom 30. Jänner 2006, mit der die Verordnung über die Durchführung des Bedienstetenschutzes im Bereich der Dienststellen des Landes geändert wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 26 vom 15.2.2006 Gesetz vom 14. Februar 2006, mit dem die Steiermärkische Landarbeitsordnung 2001 (STLAO 2001) geändert wird Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 55 vom 14.2.2006 NÖ-Bediensteten-Schutzverordnung 2003 (NÖ BSVO 2003) Landesgesetzblatt (LGBl.) Nr. 2015/1-1 vom 22.5.2006 POLSKA (POLAND - LENGYELORSZÁG)

Rozporządzenie Ministra Gospodarki z dnia 30 października 2002 r. w sprawie minimalnych wymagań dotyczących bezpieczeństwa i higieny pracy w zakresie użytkowania maszyn przez pracowników podczas pracy. Dziennik Ustaw z dnia 18.11.2002 Rozporządzenie Ministra Gospodarki, Pracy i Polityki Społecznej z dnia 30 września 2003 r. zmieniające rozporządzenie w sprawie minimalnych wymagań dotyczących bezpieczeństwa i higieny pracy w zakresie użytkowania maszyn przez pracowników podczas pracy. Dziennik Ustaw z dnia 16.10.2003 Ustawa z dnia 26 czerwca 1974 r. – Kodeks pracy. Dziennik Ustaw z dnia 16.2.1998 PORTUGAL (PORTUGÁLIA)

Transpõe para a ordem jurídica interna a Directiva n.º 2001/45/CE, do Parlamento Europeu e do Conselho, de 27 de Junho, relativa às prescrições mínimas de segurança e de saúde para a utilização pelos trabalhadores de equipamentos de trabalho, e revoga o Decreto-Lei n.º 82/99, de 16 de Março Diário da República I, n.º 40 de 25.2.2005 SLOVENIJA (SLOVENIA - SZLOVÉNIA)

Pravilnik o varnosti in zdravju pri uporabi delovne opreme. Uradni list RS z dne 17.9.2004, št 101/2004, str.12161– 12173.

Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 159/2001 Z. z. o minimálnych bezpečnostných a zdravotných požiadavkách pri používaní pracovných prostriedkov. Zbierka zákonov SR z 1.5.2001 č. 67 s. 1763-1769 Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 470/2003 Z. z., ktorým sa mení a dopa nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 159/2001 Zz. o minimálnych bezpečnostných a zdravotných požiadavkách pri používaní pracovných prostriedkov. Zbierka zákonov SR z 27.11.2003 č. 202 s. 3743-3745 Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 392/2006 Z. z. o minimálnych bezpečnostných a zdravotných požadavkách pri používaní pracovných prostriedkov. Zbierka zákonov SR z 10.6.2006 č. 140 SUOMI (FINLAND - FINNORSZÁG)

Valtioneuvoston asetus työssä käytettävien koneiden ja muiden työvälineiden hankinnasta, turvallisesta käytöstä ja tarkastamisesta annetun valtionneuvoston päätöksen muuttamisesta, annettu 18.3.2004

Suomen säädöskokoelma, N:o185/2004 Valtioneuvoston asetus rakennustyön turvallisuudesta annetun valtioneuvoston päätöksen muuttamisesta, annettu 19.5.2004 Suomen säädöskokoelma N:o 426/2004 SVERIGE (SWEDEN - SVÉDORSZÁG)

(Nem elérhető) UNITED KINGDOM (EGYESÜLT KIRÁLYSÁG)

The Work at Height Regulations 2005 Her Majesty’s Stationery Office (HMSO) S.I. No 735 of 16.3.2005 The Work at Height Regulations (Northern Ireland) 2005 Her Majesty’s Stationery Office (HMSO) of 2005 – Statutory Rules of Northern Ireland SR No 279 of 11.7.2005 Factories (work at heights) regulations 2006 Gibraltar Gazette No 3530 of 27.4.2006

Mellékletek

SLOVENSKÁ REPUBLIKA (SLOVAKIA - SZLOVÁKIA)

87


V.

AZ ÚTMUTATÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VEVŐ SZAKÉRTŐK

AZ

ESETENKÉNT A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁKHOZ HAS-

ZNÁLT ESZKÖZÖKKEL FOGLALKOZÓ AD-HOC MUNKACSOPORT

Mr André PELEGRIN (Chairman) Fédération générale des entrepreneurs généraux de construction Rue du Lombard 42 B-1000 Brussels Tel. (32-2) 511 65 95 Fax (32-2) 514 18 75 E-mail: [email protected] Mr Stefano BOY TUTB ITUH Building Bd du Roi Albert II 5, bte 5 B-1210 Brussels Tel. (32-2) 224 05 69 Fax (32-2) 224 05 61 E-mail: [email protected] Ms Gwyneth DEAKINS Health and Safety Executive HTPD3 5th Floor, North Wing Rose Court, 2 Southwark Bridge Road GB-London SE1 9HS Tel. (44-207) 717 69 95 Fax (44-207) 717 66 80 E-mail: [email protected] Mr Luis FONTES MACHADO Rua Duque de Palmela, n.° 20 P-1250-098 Lisboa Tel. +351 213 110 200 Fax +351 213 554 810 E-mail: [email protected] Mr Manuel FORCAT I BALCELLS ANETVA c/ Urgell, 96-98, entresuelo 1.ª E-08011 Barcelona Tel. (34) 93 3 23 69 48 Fax (34) 63 9 72 78 91 E-mail: [email protected] Ms Véronique FOUILLEROUX Fédération française du bâtiment 7/9, rue La Pérouse F-75784 Paris Cedex 16 Tel. (33) 140 69 51 85 Fax (33) 140 69 58 06 E-mail: [email protected]

88

Mr Enrico GIBELLIERI Centro Sviluppo Materiali SPA Viale Brin, 218 I-05100 Terni Tel. (39) 07 44 48 72 16 Fax (39) 07 44 48 72 60 E-mail: [email protected] Mr Ian GREENWOOD Health and Safety Executive Rose Court, 2 Southwark Bridge Road GB-London SE1 9HS Tel. (44-207) 717 69 83 Fax (44) E-mail: [email protected] Mr Jim HEFFERNAN Health and Safety Authority 10 Hogan Place Dublin 2 Tel. (353-1) 614 70 64 Fax (353-1) 614 71 53 Email: [email protected] Ms Regine HOFERT Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin Proschhübelstrabe D-01099 Dresden Tel. (49 351) 56 39 54 53 Fax (49 351) 56 39 52 10 Email: [email protected] Ms Evangelista Tsoulofta KAKOUTA Labour Inspection officer Department of Labour Inspection Ministry of Labour and Social Insurance of Cyprus CY-1493 Nicosia Tel. +357 22 40 56 16 Fax +357 22 66 37 88 Email: [email protected] Mr Candreva MICHELE Ministero Del Lavoro D.G. “Tutela Condizioni Di Lavoro” Div.VII Via Fornovo, 8 I-00192 Roma Tel. (39) 63 67 54 0 12 Fax (39) 63 67 54 8 86 Email: [email protected] Mr Andreas PATAY Swedish Work Environment Authority SE-17184 Solna Tel. +46 873 094 01 Fax +46 873 504 85 Email: [email protected]

Ms Raili PERIMÄKI-DIETRICH Työympäristöasiantuntija SAK ry, Hakaniemenranta 1 A, Pl 157 FIN-00531 Helsinki Tel. +358 9 77 21 317 Fax +358 9 77 21 411 Sähköposti: [email protected]

Mr Michele TRITTO ANCE Via Guattani, 16 I-00161 Roma Tel. (39) 06 84 56 73 66 Fax E-mail: [email protected]

Mr Vicente SANCHEZ JIMENEZ Federación de la Construcción y de la Madera de CC.OO. Plaza Cristino Martos, 4 E-28015 Madrid Tel. (34) 91 5 40 92 16 Fax (34) 91 5 48 18 90 E-mail: [email protected]

Mr Matthias VAHLBRUCH Bundesministerium für Arbeit und Soziales c/o Berufsgenossenschaft der Bauwirtschaft Hildesheimer Str. 309 D-30519 Hannover Tel. (49-511) 98 72 51 5 Fax (49-511) 98 72 54 5 Email: [email protected]

Mr Eric SLIJM Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid Afdeling Werk en omgeving Postbus 93356 Nederland 2509 AJ Den Haag Tel. +31 70 33 35 489 Fax +31 70 33 34 062 E-mail: [email protected] Mr Ulrik SPANNOW BAT-Kartellet Kampmannsgade 4, PO Box 392 DK-1790 Copenhagen Tel. (45) 88 92 11 11 Fax (45) 88 92 11 29 E-mail: [email protected]

KONZULENSEK Ms Marie-Amélie BUFFET Project manager Eurogip 55, rue de la Fédération F-75015 Paris Tel. (33) 1 40 56 30 40 Fax (33) 1 40 56 36 66 E-mail: [email protected] Mr Philippe BALZER Eurogip 55, rue de la Fédération F-75015 Paris Tel. (33) 140 56 30 40 Fax (33) 140 56 36 66 E-mail: [email protected]

Mellékletek

Mr Achim SIEKIER Bundesministerium f r Arbeit und Soziales Referat III B 7 Rochusstr. 1 D-53123 Bonn Tel. (49 228) 527 55 24 21 Fax (49 228) 527 55 27 45 Email: [email protected]

EURÓPAI BIZOTTSÁG Angel FUENTE MARTIN DG Employment, Social Affairs and Equal Opportunities Unit EMPL F/4 “Health, Safety and Hygiene at Work” Euroforum Building Office EUFO 2/2176 L-2920 Luxembourg Tel. (352) 43 01-32739 Fax (352) 43 01-34259 E-mail: [email protected]

89

Európai Bizottság Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala 2008 — 89 oldal — 21 x 29,7 cm ISBN 978-92-79-06521-7

Hogyan juthat hozzá az EU hivatalos kiadványaihoz? A Kiadóhivatal gondozásában megjelent kiadványok megvásárolhatók az EU-könyvesboltban (EU Bookshop), azaz megrendelhetők a http://bookshop.europa.eu/ címen, megjelölve az Ön által kiválasztott értékesítési pontot. A (352) 29 29-42758-as számra küldött faxban kérheti a nemzetközi értékesítési hálózathoz tartozó boltok listáját.

KE-78-07-305-HU-C


Ha ont érdeklik a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Fõigazgatóság kiadványai, a kiadványokat az alábbi címen érheti el: http://ec.europa.eu/employment_social/emplweb/publications/index_en.cfm vagy azokat megrendelheti az interneten keresztül: http://ec.europa.eu/employment_social/sagapLink/dspSubscribe.do?lang=en

Az „ESmail ” elektronikus hírlevél az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Fõigazgatóságának új szolgáltatása, amelyet az interneten keresztül rendelhet meg: http://ec.europa.eu/employment_social/emplweb/news/esmail_en.cfm

http://ec.europa.eu/employment_social/index_en.html ISBN 978-92-79-06521-7

Európai Bizottság

EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)

Recommend Documents