Ejszaki Magyarhon, skülönösen a magas Tatra mäjmohai

download unter www.biologiezentrum.at

Ejszaki Magyarhon, skülönösen a magas Tatra mäjmohai. Hazslinszky Frigyes.

Irta

A

1.

A mohok

igen szabatosan Vcilnak ki a növenyek sokasägäböl,

chlorophyllszemcseket röl,

teriuinologia väzlata. mint

leveles sejtnövönyek, a miert azok sajätsägai-

tcirtö

az osztäly elöleges köriilvonalazäsa nelkiil, szabatosan szöllani lebet.

Hasonlö biztossägü alapon nyugszik felosztäsuk lomb 6s mäjmohokra, melyek

kOziil az elöbbiek

mär

kifejlettebb szäruk s leveleiknel fogva

A rendszerben,

sabb ranguaknak tartalnak.

ha

de

tetnek;

rokonok

a

a

zuzmök közze belyez-

müszereik jelentosegöre

szaporodäsi

pbanerogamok magvaiboz

leginkäbb edenynyaläbjaik

növönyek is

lökt^letessege miatt, az öscsucsnövß

fektetünk

fösulyt

s

közeledesere a

vek jeleltetnek,

s

hogy spora szöval külömbfele szaporodäsi szer-

is

mig

az

öscsucsnövßk (acrobrya protophyta) többs^gö-

nek spöräi virägbimbötermöszetüek

s

,

sok

gomba

s

moszat spöräi csak

lev^Irilgy vagy riigyhagymäval (bulbillus) összehasonlithatök fialal

nevezletnek.

vält

ebr^nyekkel,

A külömbs(5g, mely

zäsänäl mutatkozik,

nem

:

uiegfelel a

tokcsäja az anyanövenyen termekenyitett sok ebrönyü pete-

nek (ovuhim) vegre külön

ryoja

közelebb

kötsegtelenül,

:

phanerogamokhoz, mint az ed^nyes spöranovönyek.

Ismeretes iigyan

mohok

maga-

szolgältat

igen

a

melyek

itt

mohiszporäknak

lomb es niäjmohok sporainak csirä-

alärendelt tiinemöny,

majmohok proemb-

s a

semmi osszehasonhtäsi elemet

a

harasztok hasonlö-

nevii fejiödesi stadiumaival.

Mind ezen rokonsäg mellett

nit^gis oly sajätscigos a

mohok szaporo-

däsi szerveik szerkezete, oly sajälsägos, s kifojlett ällapotban oly elterö a

pbanerogamok

virälälöl

s

tcrmösötöl,

hasonlö ertekii vagy egyenlö

hogy eddig nem igen

cz61zatii letegeket

sikerült,

a

mindket növenycsoportban

kijelelni.

2


—

~

18

A mäjmohok surculusa (mohszär, molilörzs) megfelel a phanerogamok törzsenek, melytöl elemi belszervezeten kiviil leginkäbb fellünö gyökhajtö tehetsegönel s sok fajnäl, hatärtalan iiövese ältal elüt. Nehäny alsöbbfejlettsegü

összefoiT a törzs a levelekkel

Csak

melyben mint föideg szerepel.

lombot, lünnik

meg

fajnäl

v6gk6pen,

el

s

köpez

s

sokhasäbü Aneuränäl

a

nem külömböztetbetö meg

lomb többi

szövete a

szövetetöl.

a

A mohszärak mäjmohok nagy

pinguis

uudulata

,

fejlödnek magänosan,

ritkän

mint

kiterjedesü gyepeket, ,

compressa,

de ritkän

Jungermannia julacea,

p.

többnyiie jelennek

kis

vagy vökony neszezekfele (Anflug) boritek alakban, telt

kepeznek

is

vänkosokban,

vagy mint elszige-

kapaszkodö ölösdiek. Leveleik ugyan egyjelentesüek a pbanerogamok leveleivel,

nek azoktöl belszervezetük, kötalaküsäguk többnyire csak egy sejtrötegböl, többnyire fedelekesek,

telen,

s

kepeznek

Sok csinossägot kölcsönöz

lekes älläsa

s

körülmeny,

a

a fajok

többsögönel ideg-

negy vagy öt sort a törzs

ket,

mobszärnak

mely szerent,

hanem

egyik oldalän,

mi miatt ez kötarczuvä

mäsalakü rend szerönt

a

kiilön feirulö

nem

välta-

sorokban

a szär

Ezen pälhäk igen jellemzö

välik.

külömböztetö jellegül szolgälhatnänak, ha ugyannzon

meny

közt kifejlödn(5nek,

pälbätlan,

minö

barbata

m.

s.

A pälhäk iränya

a

törzs

p.

de sok

csucsa

vagy

fajnäl

minden körül-

ismeretes mely majd [)älhäs majd

faj

Jungermannia polyantha,

jelenl6t6n6l

ezen fede-

a levelok

kisebb levelek az ismeretes mobpälbäk vagy amphigaslrionok

kozva ällanak a többi levelek közt,

Allanak

elbelyezesiik ältal.

nyeltelenek,

hosszäban.

azon

s

de elüt-

Spbagni,

Taylori,

scahiris,

biztosabb külömböztetö jelleg a fedel6kess6g alja

fel6,

A felmenöleg fedelekes

levelek

(oberschlächtig, incubus) csucsaikkal takarjäk a Icgközelebb felsö levelek a

aljait,

lemenöleg fedelekesek (unterscbläcbtig, succubus) ellenben also

szöleikkel takarjäk a legközelebb alsöbb levelek csucsait.

orszäg szabälyos vagy rendszerinti

mohok jedt

sajätsägos

Ez utöbbit

levelrendezete.

Jungermannia

zsacskos levelei

fedelekessege,

s a

A

barbata-näl.

ez

Amaz

a növ(5ny-

kivöteles

s

a

mäj-

lälbalni p. az igen elter-

legfei tiinö

levelalakok

a

Lejeunia

FruUania nyeles sisakkepü pälhäi.

A mäjmohok mäs lev61nemi(

szerveik

burok (spatha)

s a fätyol (calyptra),

összefoglalhatö.

A vii'ägtakarök

a gallör (involucrum), a

mely häroni szerve mint virägtakarö

vagy

magzatot vagy archegont környez6k,

meg

kiilönösük

,

azaz egyegy termö

vagy közösök, melyek öbl^ben több


—

magzat vagy viräg helyt

—

19 mint

foglal,

mäs Marchantia-

p. a Preissiänäl s

f(5l6knel.

A nek

gallör levelei leginkäbb csak alakjuk s örvös älläsuknäl fogva t6r-

a tenyeszeti

el

Scaparia

Gymnomitrium

kelleveli'i 6s a

Lazäbb

minden

szövetil

fajnäl csöves,

s

Ez sima

karimäja karölyos fogas vagy rongyos 6lü.

mely

itt

A

nem egyöbb

kanaf vagy a tokcsa kocsäna

mint termöstartö vagy gynopodium, a

(murva).

gallt^i'ja

hengeres vagy összelapult, nehol bäromölii,

a cs6sz6t kepviseli, s a

itt

egylevelii

Elttirö a

halavänyabb szinö mint a galler a burok.

vagy hosszäban ränczos;

burok

szabadok vagy összeforadtak.

levdektöl,

ugy mint a Lapiczndl vagy

DudafUrtnöl csak a magzat vagy archegon term6kenyit6se ulän kinö.

ügyan

hogy

ez oknäl fogva szüksöges,

a fatyolt

vagy belsö burkot bokr»^-

tänak szöllilsuk.

A

m^g

fätyol

szinlelen,

öblös

a

buroknäl

gömbded vagy hosszükäs

az archegont körülveszi,

emelkedik csöves, tatott

az

gyengödebb szövetü, härtyäs, többnyire

is

6ps6ge koräban kisebb

s

lölcser

phanerogamok nyelecs

össze a

a

l'ätyol,

mohoknäl,

a

s

a fätyol

köpez felsö

is

fätyol

aljätöl,

kanaf

aljät.

Felsö v6ge

felsö resze hasonli-

bär

nem

magzat vagy

a

tekinlhetö,

p. a Riccianal.

körülveszi hiivelyalakban a

(Anthoceros) szakad

nem

miert bibenek

termekenyitett archegon s

s bibövel,

Ritkän

buroknäl.

a

Ezen tölcsör alakü

alakü nyilässal.

sem, ha a magzattal összenö, mint a

mely közvellenül

amaböl, mint p. Jungermannia Trichomanesnöl.

ki

archegon folytatäsa,

lon

leveles szerv,

meg akkor

Emelkedv(5n

a

kana-

szelyelreped csucsän a

Csak

a

rozsatünknöl

körülmelölten, körülbelöl ugy mint a lorab-

röszf^.vel

beczöki^pü Antho-

a hosszü,

süveget,

cerostermösen,

Nem minden mäjmoh hiänyzik az egyik, p.

a

kettö

bir

vagy azört,

mind

e

härom

mert szabälyszerüen

burok a Fegatella 6s Rebouilliänäl, összenö,

mint peldäul

virägtakaröval,

a gall(5r a

nem

vagy az6rt,

sokszor

fejlödik,

mint

mert korän kettö

burokkal az Aliculariänäl,

vagy a

fätyol a tokcsäval a Ricciänäl.

Az archegon termi^kenyitetik az antheridokböl fejlödö magällatocskäk ältal.

ÄUanak pedig

az antheridok a

paraphysek vagy nedvfonalak tärsa-

sägäban vagy az archegonok közel szomszedsägäban, vagy tävolabbi helyeken, rendszerint ugyanazon növönytörzsen,

ritkän killön törzseken, p. a

Metzgeriäknäl.

A megert

tokcsa felpattan vagy kovad a legtöbb fajnäl,

m^g pedig

rendszerent n6gy kopacscsal, ritkäbban nögy hasabbal mint Jungermannia

2*


—

platyphylla

hamatifolia,

serpiilifolia,

—

20

es pusillänäl,

vagy körülmetelten

mint Grimaldiänäl vagy k6t kopacscsal mint az Anthocerosnäl. alakok a Lejeunia fejör termese tokcsäja

s

Jungermannia Trichomanes tekercses

kopäcsai.

Ezen kovadäsi mödon mohokötöl, tvinknel

s a

Elterö

kivül

a

köz6poszIopa hiänya

a tokcsa

es tartalmäval,

öszlelhetö,

elter

mely

a

niäjmohok tokcsäja a lombmely

ältal,

sporäkon

itt

csak a Rozsa-

kiviil

m6g rügökböl

A rügök igen jellemzetes orsök(5pu

melyek-

vagy elaterekbul

all.

ben egy

kettö

vagy

A rügök

tisztje

alkalmasint a lokcsa felpattanäsakor az iszporäkat szet-

härom

a

falhoz

tekercsesen simulö rost fejlödik.

Eltörö alakiiak a rügök az Anthocerosnäl;

szörni.

sejtek.

egöszen hiänyzanak a

Blasianäl.

A

levelek,

a palhäk,

meg

külömböztetö jegyet

virägtakarök

a

s a

termösen kivül szolgäl jö

termes elheiyezese

a

a

szäron vagy törzsön.

Indul pedig ez vagy a lomb közepeböl mint a Riccia ös Anthocerosnäl

vagy a lomb ölöböl mint Pellia epiphylländl;

vagy az ägak v6g6b61 mint

Jungermannia spbaerocephala, bidentata, julacea, concinnata, undulata s

mäsoknäl,

vagy

vagy az ägak öbleböl mint Jungermannia tomentella-näl;

mint Jungermannia reptans, bicuspidata, curvifolia

a törzs aljäböl

mäsoknäl,

vagy vegre a szär menti^ben külömbözo pontokon,

.

1.

Riccia

A fajok I.

ätiiezete.

Eend, Ricciafelek.

ISicliel.

R. ßuitans L.

Ezen mäjmohot csak viränyom hatärän talältam,

u. ra. S. A. Ujhely mellett a

ban.

pedig

vagy annak a földfele fordult lapjäböl.

vagy a szär felsö oldaläböl,

2.

meg

s

potnya tärsasägäban

De vannak pöldänyaim

a

s a

Szürlhei mocsärok-

szomszöd Gäcshonböl, melyeket Lojka H.

tanulö Ugartsberg täjän szedett 6s Miskolcz videki peldänyok.

Ez utöbbi

lelhelyrßl hozott Füresz tanär feltünö välfajt sokkal terpedtebb, husosabb, s alig

egy negyed vonalnyi sz61es salangokkal.

B. natans L. Lombja

kisebb,

s

Ungvär mellett Szürthe

alakjäban

is

nömileg elüt

a

felö az ütmelletti

nyugot-euröpai

ärkokban. fajtöl.

R. glauca L. Szäntöföldeken s az ütak agyagos nedves lejtöin, a m. Tatra aljätöl Eperjesig. A nagy rözsäs lombbal jelentkezö tßalaknäl m^g gyakoribb

a

ß minor felszeres

lombbal, szälas, közep6ig baräzdäs, csucsa-

kon rendszerönt violakök karölyokkal,

s

csoportosodö termösekkel, vala-


—

21

—

mint a y minima aprö rözsäs lombokkal, szört termösekkel.

R.

s

azok egäsz felületere sz6t-

A.

Hoffm. terem ugarföldeken Salgö 6s Sebes Väralja közt közel Eperjeshez. Ez csak hosszü fejör pilläi ältal kiilömbözik a következö ciliata

R. minima-idX L. melynek tärsasägäban

a fölebb kijelelt

Anthoceros Illichel (Rözsatünk). A. laevis L. nö a sziirke Riccia tärsasägäban

helyen nö.

2.

terület^n,

de amannäl gy^rebb.

mödositott alak.

Nö mohok

ß

s

annak terjedösü

tenuis csak tenyöszeti viszonyok

ältal

közt nedves ärnyökos helyeken Eperjes mellett.

A. functatus L. A Sebesi völgy

patakja partjän.

Lombjänak feke-

tedösöt vacsancsai barnuläsa okozza.

IL Eend. Marchantiafelek. Rebouillia.

3.

B. hemisphaerica Radd.

M(^sztalajon

a

m. Tälrän

s

az

egt^sz

A Tatra tokarna nevü völgy6ben csak kisebb alakjät szedtem, melynek vaczka csak härom vagy nögyhasäbü. A szörnemü polyväk itt nem csak koszoriit kepeznek a vaczok s a kocsän aljän, hanem fejlödnek az eg(^sz kocsän vagy kanafon is.

Szepess6gen helyenkönt.

4.

Fegatella.

F. conica Corda Eperjes környökön

a

kivältköpen lejtös nedves ti*acbytszikla falakon.

de terjedt Stölän

tül,

s

legközöns^gesebb

A magas Tatra

talälbatö a Beskideken

mäjmoh

feie györül,

is.

5. Preissia.

P. commutata Nees zsombökos helyeken ner), Koscieliszkö (Weselsky) es Lipöcz mellett.

6.

Zsombökos helyen rend-

a major, möszszikläkon mint ß minor

fejlödik.

Marcbantia.

M. polymorpJia havasi

hangatalajon

nedves

nedves möszszikläkon Sz. Olaszi (Kalchbren-

Siroka es Baldöcz mellett,

szerint mint

s

läjig,

L.

a

viränyom eg6sz terület^n

nedves helyeken mindenfeie talajon,

(=

biijän

a.

v.

e.

t.)

a

azonban csak

zsombekos mocsärok mohain.

IIL Eend. Jungermauniafelek. Ugy tartom hogy azon neveket, ismer6s jeleül felvetettek,

melyek a tudomänyba 6rdem el-

nekiink a magyar botanikai irodalomban

is


— tisztelnünk kell,

cerät

nem

helyökbe

s

uj

magyar ncveket nem

nem alkalmazom

lonczot, azert

hanem hasznälom

mannia nemre,

~

22

alkotni. Azert irok

Loni-

Diöszegi nyiltok nevet a Junger-

a ri^gi

Jungermannia nevet nem csak

egy csoportjänak megjeleles^re u. m. a Chyloscypliusra, melyet Diöszegi valöszintileg

szem

k^pviseli leginkäbb a

majmohok ezen

.gen gyakori,

Chyloscyphus

rendjöt a Debreczeni viränyban.

földön 6s fatörzsökön Eperjes videken

Sziklän,

A m. Tälra

de ritkän iszporatermö.

feie gyeriii,

s Ott alig

emelkedik az alhavasi

s

az orszäg öjszaki

täjig.

Sötötzöld val-

csak Simonkö aljän bikktörzsökön talältam. A kcskenysallangü särga-

fajat

zöld alakjain,

kenyelraesen öszlellietni az ägak vagy sallangok fejlödöset.

Egyes karimasejtek tartalma zavarodik,

A

a

Metzgeria Radd.

M. furcata Nees. Latära

mert

,

Lombos Jungermanniafelek.

A. 7.

nev alkotäsänäl

el6tt tartott e

mig

a

szemcs^k sugärosan cso-

a

raely az eredeti sejt külsö szel6re esik.

köriil,

ugyan annyi v6gre

egyes szeracse csoportok fejlödnek,

megtelik zöldes szemcsekkel.

hogy

sejt tägüläsa alatt 6szre lebet venni,

portosulnak egy pont

s

szemcses

sugarok közöppontja

mely az elöbbi szaporodäsi menetelt Sokszor ugy lätszott,

tisztult

tartalmu

tartalmu

sejtekke

köpcz,

sejtet

israötelni köpes.

mintba egyes ilyen mödon nagyobbodott

karimasejtek az anyanöv(5nyt61 mint csirabimbök elvälnänak elßlt

Az

mög minek-

Legaläbb lättam olyanokat melyek

ägsallangokkä kifejlödtek volna.

mär igen behorpasztott aljjal az anyanövönynyel összeküttetesben Ha ezen räfogäsom all, könnyen magyaräzhatö ezen mäjmoh nagy terjedese Eperjes környek^n,

hol ezen

nem

6szlel6sem daczära gyöjthetnem

faj

voltak. s

gyors

sporatermö p6Idänyait sokövi

sikerült.

Csak

a

Solyomkß

sziklai-

hoztam egykor tokcsäs pöldänyokat.

röl

M. pubescens Radd. Nem legbövebben n6 m^szlalajon a Branyiszkö menteben,

s a

oly ältalänos elterjed
v.

e.

t.

ritkäbb

ä

homokkö

terület<5n

a

trachyton az Eperjes-Tokaji hagylänczban.

8. Aneura Dumont (Innincs). A. pingvis Nees. Bßven hideg forräsokban, honnan nt^mely hegyi

patakokat nagy tävolsägra lekisöri

pekben. de a

nem

ß

Legbujabban no ritka a v. e.

t.

angustior Eckart

a

a sdrosi 6s

m. Tatra

VII.

Ä. multifida Dum.

nagyobb kiterjedösö barnazöld gye-

,

zemplöni trachythegyek menteben,

alhavasi täjäig.

A közönseges alak

itt

51.

Ezen

fajt

csak egyszer szedtem nedves fän a


— Sövär

volgyben

vizzäri

mellett

van p61dänyom

s

,

Lombjänak meg

Kalclibrennertöl.

—

23

videk^röl

Sz. Olaszi

lätszolagos idege

sincs

sallangjai

s

sejlszövete a tengely helyän 6pen olyan ättetszö mint a karimafel6.

Dum.

A. pahnata zsökön

a

faepitmenyeken

s

süri'in ällü

e.

v.

az alhavasi täjig nedves s nedves tör-

t.

leginkäbb mint

,

ß

jpolyblasta felegyenesedö

A y laxa

ujasan osztott sallangokkal.

välfajat az alapra simiilö

egyszeriien szärnyasdgü välfajät Iglön talältam a bänyäk beltalazatän. 9.

Blasia.

B. pusüla Mich, tartozik itt talälta a m. Taträn s a Beskideken

a rilkäbb ,

mäjmohokhoz. Rehmann A.

Kalchbrenner

k.

Verpusch hegyen

Szepess6gen. 10.

Pellia Radd. (Findzsalom).

P. epiphylla L. nö dön.

Lombjänak

a v.

e.

t.

az alhavasi täjig

nedves agyagos

föl-

szfne vciltozik eleven zöldtöl söt6lbarnäig.

Fossombronia. F. pusüla Schmidt. 11.

Az egösz növönyke majdnem csak kanyaros6li5 igen

apröbb mäjmohunk. tag

csöszeböl

nagyok

s

all

melyböl

,

Leg-

Agyagos szäntöföldön Eperjes mellett.

a

tokcsa

Sporäi

kiemelkedik.

feltünßleg

sertesek.

Leveles Ingermanniafelek.

B.

Lejeunia Gottsche et Lindbg. L. calcaria Liberi a m. Tatra keleli m^szhegyein, hol vagy

12.

läkon aprö särgazöld füldi

mohok

kozze

lehajlüttvögilek

gyepecsköket käpez,

tiszta

a szik-

vagy szetszörtan

mäs

Kihegyzettfogü levelei vagy csak kihegyzett

vegyi'il.

vagy sarlöidomuak.

Fö

lelhelye a Täträn

a

s

Rothbaum-

grund nevü völgy. L. serpilli folia Decks. Ez bövebben nö az elöbbinöl a Branyiszko nyugoti lejtöin

fatörzsök aljän Koritnok

räk mint a levelek,

a

felett.

majdnem

Pälhäi

homorü, nem, mint Eckart

rajza mutalja,

f^lakko-

hegyes

öböllel. 13.

Frullania Raddi.

F. dilatata L. a

mäjmoh,

s itt

v.

e.

t.

rendszerint termö.

szorosban szedtem e kihegyzett-fogasak

;

a

a löbbiek kerekdedek.

fai

földöii

leginkäbb fatörzsökön

A m. Tatra

aljän,

termö peldänyait,

igen közönsöges

n6v szerint

melyek

gallörlevelei

legbelsöbbek kihegyzettek vagy hegycsek

A fülecske mint

a

a Zsäri

s ep^li'iek,

közöns^ges alaknäl sisakk^pü.


— Ezen

24

—

miatt közeledik ez ällomäsü fajunk

elteres

nömöleg Taylor

J. fra-

gillifoliajähoz.

F. Tamarisci L. az elöbbinel ritkäbb hasonlöul

elterjed

a v.

csak a m. Täträn az

e.

az

t.

s

csak sziklän termö,

A begyes

alhavasi täjig.

de

levelä välfajät

Wand)

Lesznai sziklafalon (Alt-VValddorfor

taläl-

Eckart rajzäval tököletesen megegyezö p61d;inyok csak igen nedves

tara.

szikläkon teremnek. 14.

Madotheca Dumont (Tartokocs).

M.

laevigata Schreh.

A Säros-Zempleni

menlöben nedves szikläkon böven

a

,

Ungi tracbythegyek

6s

Babjagurän Arvamegyeben györen

A trachyton termö p61dänyok megegyeznek Eckart rajzäval tab. VI. 44., csak hogy pälhäi nem negyzetesek, hanem teglanyalakuak, s mint magok a levelek tüskesfogasöliiek. (Rehraann).

M.

platyphylla L.

A. v. e.

az alhavasi täjig fatörzsökön ritkdn

t.

szikläkon, mint p. a bänszkai völgyben.

M. Ponella

Nees. Vizjärta köveken

täjon a fej6r viz völgyöben

brenner

nem

Nagysäga

a rnagas

nagy Koscbariszku

s

s

elägazäsa igen vältozö.

Täträn, parton

nevi'i

Az also Iev61kar6ly häromszor kisebb

ältal).

a felsö (itt

a felsönöi

n6gyzetes, s visszatüremlett karimäjü mint M. rivularisnäJ,

fönyü.

Pälhäi t^glänyosok,

s

,

erdö

Kalch-

majdde vak-

basonlöül szegölyzett karimäjuak.

Radula Dumont (Kärtocs). R. complanata L. a. v. e. t, fatörzsökön,

15.

ritkäbban sziklän

p.

Branyiszkön. Ftilidium Nees ab Esenb. (Pillabojt).

16.

P. ciliare L. Terjed län s fän.

következö alakjait lebet külömböztetni.

PulcJirum Corda.

1. näl,

Itt

Ez minden reszeben gyeng6debb

mölyebben hasgatottak,

levelei

nö földön, szik-

a rönasägtöl a bavasi täjig s

s

gyeren pilläsak.

a töalak-

Sziklän a Sebesi

völgyben.

HeteromaUumNees.

2. szäritott

peldänyokon

is

puszta szemmel külömböztethetök.

levelei igen rövidpilläsok.

3.

Levelei ällnak oly gyeren, hogy azok

segitsegevel külömböztethetök. s

legfelsöbb

Cserhö hegy tetejen Särosban.

EricetorwnNees. Levelei györenällök

barna szinü

A

m6g

gyenge fönyö.

s egyszerii

Az egösz növöny

gyenge nagyitö

vereses

söt

sokszor

Zsabbi tö völgyöben a magas Tatra közep-

pontjäban.

4. pilläkkal,

Wallrothianum Nees. Levele olyan sürün hogy

a törzs s ägai

mög

all s

61es lencsön tekintve,

bir oly hosszii

csak szöszös


—

.

hengerecskeknek tilnnek

Grund)

s a

A

s

T. p. a larka vülgyben (Schekelte-

mcly kätszer vagy häromszor szdrnyalt,

töalak,

felegyenesedö

szemmel megkiilömböztethetö eleven zöld, hol 2

lalajon,

egyenlete-

terem legbiijabben mocsäros helyeken

s söfiln pilläs levelekkel bir,

zsombekos

—3

hilvelyknyi

magas,

folytonos gyepeket

Igy p. a Csorbai völgy alhavasi täjän.

kepez.

17.

töl s

ni.

^

Csorbai tö mellett.

törzszsel s piiszta

sen

A

fei.

—

25

Trichocolea

Dumont (Abagally). Ezen csinos mäjmoh

T. tomentella Ehr.

tävol

igen elszigetelten nö.

Legelöször Ärva megyeben szedtem Priszlo-

pecz nevö hegy forräsos lejtßin, kösöbben a sebesi 6s

vizzäri

Kalchbrenner 18.

völgyben Särosban,

a

marad

Solyomkö

Sz. Olaszi

alalt

a

m. Täträ-

Zempl6nben,

mellett

is

taliUtatott

ältal.

fflastigobryum Nees (Ostormoh).

M. deflexum Mart. A m.

Tatra felsö erdö 6s alhavasi läjäban,

killönösen a Feikai 6s Kahlbachi völgyekben több hilvelyknyi magassägra

emelkedö nagyobb kiterjed^sö gyepeket käpez. Az aprö hegyzett, kat,

s

hajsziilägü havasi alakja tart vegyesen öpölü

csucsän k6tfogü levelet;

mely vältozatossäg miatt ezen

indäin igen zilältan üllanak levelei

M.

trilobatum L, A

s

erdökben gy6ren fordul

különösen Singl6r mellett

viczän 6s P. Peklin mellett a Puszta hegyen,

trachythegyeken

is,

p.

Simonkän

Ostor-

nehezen meghatärozhatö.

ländzsäs-szälasak.

tätraaljai

ribb a Beskideken a Branyiszkö,

ki-

s

kanyaros 6s csipk6s-6lii palhä-

6p,

välfaj

hegyes

a.,

gyako-

elö, a

Szmreko-

valamint az Eperjes-Tokaji

Solyomkßn

a

Sebesi völgyekben

Lepidozia Nees (Pikkelymoh). L. rejptans L. a leggyakoribb mc^jmohok egyike.

s

m.

19.

sägtöl az

Terjed

alhavasi täjig de ritkän jelenik liszta gyepekben.

a

röna-

Mas mäj-

es

lombmohok

közt rendelleniil ägas, foldön fän az ujas Innincsen ellenben

fejleszt igen

szabälyosan egyszer vagy k6tszer szärnyalt ägakat,

talajokon egyediil elterül.

Välfajai

nem

ha ezen

fellünök.

20. Calypogeia Raddi (Cseszerojt). C. trichomanis Nees.

a communis alatt is

elöfordul

Iglö

A m. Täträn emelkedik mellett

is

ß

ascendens

a felsö

erdö

valfajät

täjäig,

Solyomkö

szedtem fatuskökröl.

21.

Ghiloscyphus Corda (Nyiltok). Itt rendesen halaväny szennyes, ritkän

Ch. jpolyantlius L.

filzüld,


— s

a

majcinem csak

következßtöl

kezötöl,

—

26

biirokhasäbjai ältal

epelii

eliit

a

követ-

a

Ch. ]pallescens-lö\ Schrad. Mind ketlu küzönst^ges mäjmoh az egösz

minden övben

terniu.

A halaväny mög gyakoribb mint tö-

alakja, a sokvirägu nyiltok.

Bnrka

kai'imäja hasgatott, s hasäbjai rendel-

területen,

leniil

s

A

fogasak.

tokcza n^ha kiemeli

a fätyolt a

härtyäs burokböl.

Ck. rivularis Lindenhg,, hegyi palakokban

hegy

alatt

a

vi'zzäri

völgyben,

Szälok melletl Szepessögen 22.

aranyitkai hegyek

az

(ilt

forräsokban kiijava-

s

Kojsö

alj<5n

feie,

s

Kalchbrenner szedte).

Lophocolea Nees (Tegzeske).

L. heterojphylla Nees.

Igen hasonlft a sokvirägu nyillokkoz,

kanya-

Gall6rlevelei nagyok, s vogy

ägai silrün levelesek s felegyenesedßk.

de

rösan fogasak nagy kihegyzett fogakkal, vagy ket foguak szötterpedß szälas fogakkal.

nem

sokszor

Pälbäi

Fatörzsökön Branyiszkön,

kiilönböznek

Säros

L. hidentata L.,

säpadt nyiltok pälhäitöl.

a

Szepes megyeben.

s

közönseges

a

v.

e.

t.,

a

m. Tälra

aljäig,

de

ritkän termö.

Liochlaena Nees (Fenyburok). L. lanceolata L. Mocsäros helyeken rothadö fän

23.

monka

aljän 6s

beborpadozott,

Lipöczon. a

behorpadäs közepön küpos varrancscsal, mely

A

—8

mely karelyok mind egyike 5 azok fogaiban

s

földön a Si-

päkidomü (keulenförmig), v6g6n

Virägbiirkä

felnyiläsakor szälas fogakra oszlik.

A karelyok

s

nyilt

fdsüsen

a

burok

burok karmäja härom kar^lyu, ällö egysejtd szälas fogat tart.

alig öszrevehetni

egy k6t lev6lzöld szemcset.

24. Sphagnocoetis Nees (Fötaljtärs). S.

25.

communis Decks, Jungermannia

a

J. julacea Liglitf., a

aljän györen.

a

Aequifoliae. m. Tatra havasi

Zsabi 6s a Veres tö környökön,

csäja

gömbded

egyenetlen,

körülbelöl

Termöset Augustusban nek talältam

erleli.

a leveleket,

ben fejlödnek.

rendetlentll

hüvelyknyi

Igen

völgyeiben,

p. a

hol helyenkent nagyobb ki-

füreszes hasabokkal.

Tok-

hosszü szintelen ätlätszö szäron.

fiatal

mibßl vilägos

s albavasi

Szära fonalidomü földre simulö.

terjed6sü sürii szürkezüld gyepet köpez.

Levele kölhasäbü,

Wahlenberg.

L.

A.

Hinszka,

m. Tatra

,

hajtäsokon öpeknek

hogy

a

hasäbok

s

s öpöli'iek-

fogak k6s6b-

:


— J. tricliophylla L., itt

mlndenült hosszü

phyllät a se(aceatöl a

v.

e.

az alhavasl

t.

A Virägburok

t;ijig.

bfr

melyek hosszüsäga az összelapitolt biirok

pilläkkal,

Ezen

meghaladja.

sz61esseget

a

~

27

miatt

pilläk

burok alapjan

nem

lebet näluiik a tricho-

hanem egyedül csak

kiilömboztetiii,

a levelek alakjändl fogva.

Killömben Jiingermannia setaceaböl eddig csak

nöhdny ägacskät lalältam

a

gorcsö

J. curvifolia Decks.

m. Täträtöl

melynek

K(^thasäbu levele,

szälas salangjai

A

levöl oszlatlan r(^szen6l igen jöl jellemzi e fajt.

Iglöig.

J. connivens Decks. bajlö

Jiingermannia julacea közt.

Biciispides.

B.

kölszer hosszabbak a

alatt

Levele kerekded

,

körkörös öböllel

Mäs mohok közt

fogakkal vagy kar^lyokkal.

a

ni.

s

össze-

Ti^tra

m6sz-

hegyein.

J. hicuspidata L., Legfeltitnöbb ket Eperjes

itt

a

v.

e.

elßfordulo välfajai

6s

mellett

Sz. Olaszi

mäs mobok közt

a

minden 6vben termö.

s

t.

Vältozö

faj.

conferta es gracillima Nees, melye-

A m. Täträn ältalam csak

szedteni.

p. J. Taylori közt.

t^szlelletett,

J. divaricata Engl. Bol., filiformis 6s globulifera välfajaival, Eperjes

környöken,

mann).

A

sz61teben

s

levelek

kerekdedek hegyes ioggal

nyolcz sejttel hosszäban,

hasadlak,

aljig

J. harhata Schreb.

collaris,

levelekkej,

harmadät

teszi.

zihilt

Communes.

Igen közöns^ges

faj

a

v.

e.

t.

az

alhavasi

2.

A fogak

tojäsdad vagy kerekded, habos6lü

melyek fogcsucsai lävola

a lev6l

Megegyezik ugyan Eckart

majdnem kereszlbe

szeless6g6nek csak k6t

rajzaval,

de eltör feltilnöleg

Termeset ugy Idltam

a töalaktöl.

a

Az ostorindäk

10 sejttel levelei majdnem vagy

következö välfajokban 1.

ällö

s öböllel,

szdlas-landzsäs salanggal.

C.

täjig,

Beskideken (Reh-

Sz. Olaszi mellett (Kalchbrenner) s a

attenuata Marl., s a

zilältan

közbelsö üblök hegyes.

ällö

kerekded,

Epeijes mellett,

levelekkel.

ketfogii

Cserhö hegyen,

s

m. Täträn Bela hatärän. 3.

Flörkü Dunort,

häromfogü 4.

levelekkel.

A

rendellenill

fi'isi'is

fogi'i

levdd fogai kibegyzettek.

Lycopodioides Wllr.,

felällö kev(!sägi'i,

bin'okkal,

s

többnyire

A Söväri hegyeken. bosszu barna szärakkal


__ ne.gyfogü levelekkel.

s

—

28

A m. Täträn nagyobb mohok

közt, p. a

härom-

karölyü Ostormoh gyepeiben.

Szdra heverß gyepetk(^.pzö nögyzetes härom-

Schreheri Nees.

5.

Gyakori a töväri hegyeken.

fogü levelekkel.

Naumanniana

6.

A

Nees, feltiinöleg nagy barnazöld levelekkel.

Sebesi vülgyben a patak partjän Särosban.

Quinquedentata Nees. Szära heveru

7.

havasi

minuta Decks,

szedtera,

hegyek

a

pania közt

pedö

— 5 fogu

is

mindeg mäs mobok

m. Täträn

a

közt,

a

bol azt a fejerlö Dicraniim közt a kis kablbacbi völgyben

täjtöl,

m^g

hol

aljäig,

de mindenütt györen.

eli>fordul,

lev61karelyaival.

habos Äso czfm vagy Sca-

a vizlakö

Dicksonü Eckart IX. 68. Elüt

J.

gyepelkepzö, 3

Virägburka rendetleniil (ogas.

levelekkel.

J.

s

Szedtem

az elöbbitöl hosszabb szötter-

häromkarelyü Ostormoh gyepjeiben

a

Sdnonkahegyen Särosban. K6pez

J. incisa ScTirad. a

m. Tatra

äjszakkeleli

fiisiisen

szövetet

sötötzöld

Levele

lejtöin.

hegyzett ep61ö kar^lyokkal

ez

majdnem

viziranyosan ällö, ki-

Virägbiirkänak kar6lyai

kerekitett öblökkel.

s

rothadö fäkon,

fogasak.

J. hicrenata Lindenbg.

lagosan Kalcbbrenner,

Csak egy p6ldännyal

bi'rok,

melyet

ällitö-

Sz. Olaszi mellett talält.

J. alpestris Schleich,

Aranyilkai

az

hegyeken szedtem magam

a

Beskideken Rehmann Antal. rothadö fän,

J. excisa Diks, a Zsabi tö mellett, alj

valamint

vagy tetraederalakuak,

a söväri s

m. Tatra

a

s

is.

Csiraszemcsei n6gy-

gömbded

csoporfjaikkal a lev61

hegyeken

elfoglaljäk

ejszakkeleti lejtöin,

egesz sz6let, a miört ez rendetleniil fogas vagy kirdgott 6liinek feltünnek.

J.

A

ventricosa Nees.

simuiö barna szärain igen feltünnek, levelei,

fogcsücsaikon

elevensärga

tapasztaläsa szerent a Beskideken

J. inflata Nees, elterjedt p.

mäjmoh,

Göllnitz

helyeken.

6s

szabälyosan fedelökes elevenzöld

csiraszemcsegömbökkel.

Rehmann

nö.

Szepess^gen,

s

suhaggregata 6s laxa

helyenkent Sdrosban vällajaival.

is

igen

Az utöbbi kepez

Szomolnok közt nagy kiterjedösü gyepeket nedves kopär

Leveleinek mind k6t karölya

Ätraenö fenyben

ilt

rendszer6nt kerekitett v6gü.

a legtöbb levele felsö feie biborveres.

J. alhescens

vagy

deli

is

Földhez

völgy ^jszaki lejtoin.

Singl(^ri

Hock

csak

a

Racomitnum lanuginosum

Zsabi tö környeken a gyapjas kar^lysüveg gyepjei közt,

gy6ren


—

—

29

J. s^haerocarpa Hock, Eperjes 6s Sz. Olaszi környeken (Kalchbr.).

nagyhorkü

Levele kerek vagy kerekded,

Virägburka zöld, hasonlöszövetii,

tekböl.

J. cxsecta Schmidt.

vagy kethegyii, a

majdnem

kisebb

felöiiyivel

gömbke

rendszerent

itt

Ott az also lev^lkarely

—

Az also karely

altal az elöbbitöl elvälasz-

s kilicgyzettvegii.

A szärak

csucsän

fejlödnek,

is

uii

s

ägak vögen

melyek

miatt ez megcsonkul.

csonkult kar6lyü peldänyok igen hasonlitanak

Ily

hegyes

Ijindzsäs,

tojäsdad neba kölfiokii csiraszemcsökböl,

all

sej-

Igen csinos növeny ivesen

mely lekanyarülö öböl

felsö,

gömbded soklapü

karölyos.

37.

Eckart V.

k6tkarölyü leveleivel.

ägaival s

hajlolt

tatik,

szöveltel,

J.

Donniana-hoz.

Szepessögen Iglö es Sz. Olaszi (Kalchbr.) környeken.

közt

J. crenulata Smith,

agyagos kopär partokon Salgö es Sös-Ujfalu

Särosban

subulatum,

Pleuridium

Hynienostomiim microstomum

mäs aprösagok tärsasägäban.

Potticik s

J. Schraderi Blant.

Lipöcz mellett

a

Virägburka

patak partjän.

rendetlenül ketszeresen fogas.

k^tajku,

Termese

J. Taylori Hoch.

vagy fölhüsszudad ländzsäsok vagy kcrekdedek

hogy az egyes sejtek mär egyszerü Icncse ded levelekben

s oly

nagyhorkü szövetüek,

segits(5g6vel kivehetök.

öt vagy hat tizszer kisebb sejtecske.

all

Terem

zöld szemcsei nagyok s tojäsdadok.

földön

s

s

A kerekA

Mindlevel-

mäs mohokon

vältköpen a Fötaljon, a Csorbai völgyben, a Zsäri szorosba,

völgyben

Levelei

kerekdedek, a többiekben hosszüdadok.

a sejtek is

egyik nagy sejt körül

ägak vegen.

a felegyenesedö

a

ki-

Kahlbachi

m. D.

J. taxifolia Wahl.

Homomallae,

Altalam csak egyszer talältatott a Zsabi tö kör-

Lev6lkar61ya vagy mindkettö vagy csak az also fogas.

nyek(5n.

26. Plagiochila

Nees (Fintajak).

P. asplenioides

L.,

a v. e.

t.

az alhavasi täjig igen közöns^ges.

Scapania Lindenbg. (Äsöczim). S. undulata L. Terjed a havasi läjtöl 27.

patakokban

a rönasägig,

nagy

kiterjedesi'i

purjpurea Nees 6s rividaris Huheii

välfajaiban.

s

forräsos helyeken

aequata Nees teny6sznek biijän^csorväs helyeken, nyiszkön.

hegyek

A

aljän.

si^.]^

sj>eciosa

s

köpez hegyi

gycpekct,

kiilönösen

Tortifolia Nees 6s a

m. Täträn

Nees csak Eperjes körny6k6n lerem

s

Bra-

a trachyt-


— a

Tatra aljän.

compacta Nees,

S.

—

Lmdenbg., halavänyzöld puha gyepekben Kalkgrund

S. subal]pina

nevö völgyben

30

visszäs szfvidomü,

csorväs helyeken a hosszü tö

a szärakat ket

sorban ölelö

Feltünö

felett.

leveleivel.

Corda (Leplecs). A. compressa Hock. Alhavasi täjon Hinszka patak ment^ben, hol 28. Alicularia

nagy

gyepeket

silril

Levele veseidomü, homoru, öpöiü, szärölelö.

ki^pez.

A. scalaris-t L. csak Rehmann gyüjtemenyeböl

bi'rom,

ällitölag

a Täträböl.

Gymnomitrium Corda (Tarbüb). G. adustum Nees. Virägbiirka ötfogii 29.

leknel. böl.

A

s

negyszer hosszabb a leve-

tokcsa, kocsäna hosszänak csak harmadäval emelkedik a burok-

majdnrm

Vekony,

fekele gyepeket k^pez a felkai s a zöld tö kür-

nyöken.

G. concinnatum alakü gyepecskökben.

Liglitf.

meg

ällandö, s

välfaj

ben szegelylelen berg

—4

szörfele

környek^n vänkos-

függelöket hord

többieknel keskenyebbek.

a

tö

Levele tojäsdad ket egyenetlen karelylyal,

nek nagyobbika rendesen 2 galler levelei

A Hosszü 6s Zsabi

alapitasara

sem

s szegölyzett levelek

A

csucsän.

levelek fejer szegelye

haszocilhatö,

nem

vegyesen talältalnak.

väzlatos niäjmohvirdnyhoz szolgäl kiegeszitö adatokkal

flora

carpathorum,

i

A

mert ugyanazon gyep-

Ezen

mchach

mely-

cznnü niunkäjäban,

w^trobowcach gahcyi zachodniej"

ös

czimi'i

Rehmann

Wahlen-

Antal

:

,,0

dolgozatäban.

I

Ejszaki Magyarhon, skülönösen a magas Tatra mäjmohai

Recommend Documents