Mennyi veszteséget okoznak a betegségek a sertéstartásban, különös tekintettel a PRDC-re MÁOK XX. jubileumi ünnepsége Budapest, 2016. május 14. Dr. Ózsvári László PhD, MBA tanszékvezető egyetemi docens SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár-gazdaságtani Tanszék
1
„Éhes disznó makkal álmodik.” - magyar mondás
2
FAO húsfélék árindex (2002-2004 = 100)
3 FAO, 2014.
1
FAO élelmiszer árindex (2002-2004 = 100)
FAO, 2016.
Globális hústermelés FAO-OECD, 2015.
Ovine meat Juhhús 5%
Marhahús Bovine meat 23%
Pigmeat Sertéshús 37%
Összes hústermelés (2014): 312 millió tonna Összes hústermelés (2023): 363 millió tonna
Poultry meat Baromfihús 35% Dr. Ózsvári 5 László Dr. Ózsvári László
Globális sertéshús-termelés USDA, 2015.
Összes termelés (2014): 110,5 millió t
Éves növekedési ütem: 1,1% Fejlődő országok!
6
2
A világ sertéshús termelése (2012-2016) USDA, 2015.
Dr. Ózsvári 7 László Dr. Ózsvári László
A világ sertéshústermelése 1961-2020
8
A világ húskereskedelmének megoszlása FAO-OECD, 2015.
Sertéshús Pigmeat
Juhhús Ovine meat 2%
25%
Marhahús Bovine meat 28%
Baromfihús Poultry meat 45% A megtermelt sertéshús 7,2%-a kerül be a nemzetközi kereskedelembe
9
3
A globális húsexport változása 2005-2014 USDA, 2015.
Sertéshús-kereskedelem évi növekedési üteme: <0,5%
10
Az élő sertés és a sertéshús külkereskedelmének mennyisége Magyarországon KSH, 2016.
Dr. Ózsvári László
11
Dr. Ózsvári László
Az élő sertés és a sertéshús külkereskedelmének értéke Magyarországon KSH, 2016.
Dr. Ózsvári László
12
Dr. Ózsvári László
4
Kocák Európában
13
Sertéshús-termelés az EU-ban FAO-OECD, 2012.
Germany Spain France Poland Italy Denmark Netherlands Belgium United Kingdom Austria Hungary Romania Portugal Czech Republic Sweden Ireland Finland Greece Lithuania Bulgaria Slovakia Cyprus Estonia Slovenia Latvia Luxembourg Malta
5488,4 3368,9 2259,7 1894,8 1673,0 1668,2 1288,3 1123,8 758,0 545,8 452,1 428,9 384,7 291,5
TOP 10 : 88%-a teljes termelésnek
263,5 215,0 203,2 100,2 73,3 70,5 68,6 57,1 45,8 44,1 37,2 10,0 7,5 0,0
1000,0
2000,0
3000,0
4000,0
5000,0
6000,0
14
Thousand tonnes
Az EU sertéshúspiacának kilátásai középtávon Európai Bizottság, 2016.
15
5
A sertés- és anyakocaállomány decemberi alakulása (2000-2015, ezer db) KSH, 2016.
16
A sertéshús világpiaci ára AKI, 2016.
Dr. Ózsvári László
17
Dr. Ózsvári László
A vágósertés („E” minőségi kategória) vágóhídi belépési ára AKI, 2016.
Dr. Ózsvári László
18
Dr. Ózsvári László
6
Hazai termelésből származó vágósertés termelői ára AKI, 2016.
Dr. Ózsvári László
19
Dr. Ózsvári László
A vágósertés („E” minőségi kategória) vágóhídi belépési ára Magyarországon AKI, 2016.
Dr. Ózsvári László
20
Dr. Ózsvári László
A csontos sertéshús, lehúzott, félben heti értékesítési ára Magyarországon AKI, 2016.
Dr. Ózsvári László
21
7
A sertés (56% színhústartalom) különböző határidőre szóló jegyzése a lipcsei árutőzsdén AKI, 2016.
Dr. Ózsvári László
22
Dr. Ózsvári László
Magyarországi sertéshizlaló telepek főbb ár és költségadatai Forrás: MÁL, 2015.
MUTATÓK Költségek/árak Hasított félsertésre eső felvásárlási ára (Ft/kg)
N 49
Választott malac ára (Ft/malac)
41
Súlyozott takarmányár választás után (Ft/mázsa)
43
Állat-egészségügyi költség (Ft/hízó)
49
2011/2012 Átlag 439 (303-535) 7 603 (4 233-10 500) 7 510 (5 640-10 800) 2 037 (700-5 000)
N 15 12 13 15
2013/2014 Átlag 478 (385-575) 6 286 (3 954-10 586) 8 014 (6 261-9 249) 2 014 (789-3 347)
23
Állomány-egészségügyi menedzsment • Az állatbetegségek - jövedelmező termelés rizikófaktorai - KÖLTSÉGEK • Költségcsökkentés - állományszintű betegségek által okozott veszteségek minimalizálása • Preventív szemlélet • Kis költségtétel • Költségoptimalizálás! (költségminimalizálás helyett)
24
8
SERTÉSHIZLALÁS
25
A választott malac/koca/év növekedésének a hatása a hízóalapanyag önköltségére Forrás: TOPIGS
50,00
14 000
45,00
13 000
40,00
12 000
35,00
11 000
30,00
10 000
25,00
9 000
20,00
8 000
15,00
7 000 1
2
3
4
5 6 malac 7 / koca 8 / év9 Választott
10
11
12
13
25 kg-os hízóalapanyag önköltsége Ft/db
26
Magyarországi telepi létszámadatok Forrás: MÁL, 2015.
MUTATÓK
N
2011/2012 Átlag
N
2013/2014 Átlag
Létszámadatok Kocák száma
47
Sertésszám battérián
47
Sertésszám hizlaldában
52
Hízósertés férőhely (hízó)
48
Férőhely kihasználtság (%)
48
1 254 (230-5 850) 3 696 (454-16 650) 6 157 (179-24 975) 8 312 (500-26 000) 77,98 (29,3-120,03)
12 14 15 14 14
1 377 (580-2 923) 4 275 (1 900-9 000) 7 109 (2 759-23 000) 11 785 (3 000-35 250) 64,78 (40,44-106,67)
27
9
Magyarországi sertéshizlaló telepek termelési mutatói - Súlyok Forrás: MÁL, 2015.
MUTATÓK
N
2011/2012 Átlag
N
2013/2014 Átlag
Súlyok Választott malac induló súlya (kg)
42
Vágási (értékesítési) súly (kg)
50
Hasított súly (kg)
50
Hasított/élősúly arány (%)
50
7,7 (5,7-12,7) 111,8 (94,0-145,0) 90,9 (77,5-118,9) 81,33 (76,57-84,85)
13 15 15 15
7,8 (5,9-12,0) 110,4 (103,4-119,0) 88,0 (80,2-95,6) 79,72 (76,38-82,44)
28
Magyarországi sertéshizlaló telepek termelési mutatói - ADG Forrás: MÁL, 2015.
MUTATÓK
N
2011/2012 Átlag
N
2013/2014 Átlag
Átlagos napi súlygyarapodás (ADG) ADG választás után (g/nap)
35
ADG battérián (g/nap)
44
ADG hizlaldában (g/nap)
48
612 (458-776) 443 (306-680) 731 (531-940)
13 14 15
657 (575-810) 444 (350-506) 752 (662-873)
29
Magyarországi sertéshizlaló telepek termelési mutatói - FCR Forrás: MÁL, 2015.
MUTATÓK
N
2011/2012 Átlag
N
2013/2014 Átlag
Fajlagos takarmány-értékesítés (FCR) FCR választás után (kg/kg)
33
FCR battérián (kg/kg)
43
FCR hizlaldán (kg/kg)
46
3,00 (2,39-5,00) 1,99 (1,40-2,93) 3,31 (2,60-5,50)
13 14 15
2,75 (2,20-3,20) 1,90 (1,34-2,85) 3,22 (2,45-3,75)
30
10
Magyarországi sertéshizlaló telepek termelési mutatói – Elhullási és selejtezési arány Forrás: MÁL, 2015.
MUTATÓK Elhullási és selejtezési arány (%) Elhullási és selejtezési arány választás után (%)
N 42
Elhullás battérián (%)
42
Elhullás hizlaldán (%)
46
Pihentetési napok száma (nap)
50
2011/2012 Átlag 8,90 (1,90-19,60) 2,81 (0,90-10,60) 4,34 (0,60-11,30) 4,7 (0-14)
N 11 14 15 15
2013/2014 Átlag 8,6 (3,80-13,90) 2,73 (1,19-4,00) 4,30 (2,50-7,00) 3,8 (1-10)
31
Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során • •
A veszteségek döntő része a komplex oktanú betegségek következménye (takarmányozás, tartástechnológia). A takarmány-értékesülést és tömeggyarapodást 125%-kal rontják.
Veszteségforrások: • takarmány-értékesülés • testtömeg-gyarapodás • elhullás mértéke és időpontja • húsminőség • egyéb változó költségek alakulása (elsősorban gyógyszer és oltóanyag költsége). 32
Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során I. Takarmány-értékesülés 10%-os romlása (növekedése) • • • • •
Átlagsúly a hizlalás kezdetén = 30 kg Vágósúly = 110 kg Takarmány-értékesülés = 2,88 (3,17) Takarmány ára = 80 Ft/kg Utónevelt malac ára = 10 500 Ft/malac
Takarmányozási költség növekedése / hízó = = (110–30) x (3,17–2,88) x 80 = 1.856 Ft 33
11
Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során II. Testtömeg-gyarapodás 10%-os csökkenése • Napi testtömeg-gyarapodás = 800 g/nap • Sertés felvásárlási ár = 375 Ft/kg • Árbevétel / sertés = = 110 x 375 = 41 250 Ft • Takarmányozási költség / hízó = = 80 x 2,88 x 80 = 18 432 Ft • Hizlalás jövedelme / hízó = = 41 250 – 18 432 – 10 500 = 12 318 Ft • Elkészülési idő = = 80 / 0,8 = 100 nap 34
Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során III. Testtömeg-gyarapodás 10%-os csökkenése • Jövedelem / hízó / nap = = 12 318 / 100 = 123,18 Ft • Napi testtömeg-gyarapodás = 720 g/nap • Elkészülési idő = = 80 / 0,72 = 111,1 • Elkészülési idő növekedése = = 111,1 – 100 = 11,1 • Veszteség/hízó = = 11,1 x 123,18 = 1 367,3 Ft 35
Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során IV. Elhullás (hizlalási időszak felénél): • Veszteség / hízó = = Bevétel / hízó – utónevelt malac ára – – 0,5 x takarmányozási költség / hízó • Veszteség/hízó = = 41 250 – 10 500 – 0,5 x 18 432 = 21 534 Ft
36
12
A parazitózisok okozta veszteségek becslése és számítása Gyakorlati tapasztalatok: • Parazita fertőzések elsődleges hatásai a termelésre: – Hizlalási teljesítmény romlása – Elhullási arány növekedése – Májelkobzás növekedése • Rühösség hatása a testtömeg-gyarapodásra és a takarmány-értékesülésre: – Heveny forma: -10-30% – Idült forma: -5-10% • Belső élősködők hatása a testtömeg-gyarapodásra és a takarmány-értékesülésre:
-10%
37
A légzőszervi betegségek okozta veszteségek nagysága Bíró és Ózsvári, 2006.
• Mycoplasma pneumonia: - Testtömeg-gyarapodás csökkenés: 18,4% (2,8-44%) - Takarmány-értékesülés romlás: 15,4% (0,8-47%)
• Actinobacillus pleuropneumonia: - Testtömeg-gyarapodás csökkenés: 42,4% (6,2-77%) - Takarmány-értékesülés romlás: 32,5% (2,9-61%)
38
Tüdőgyulladások okozta veszteségek becslése •
Takarmány-értékesülés, testtömeg-gyarapodás és elhullás okozta veszteségeket veszi figyelembe.
•
Kiindulópontja a tüdőelváltozást mutató területek állományszintű nagyságának meghatározása.
•
Vágóhídi vizsgálatok során a tüdőbeli elváltozásokat pontozzuk.
•
Elváltozást mutató területek nagysága alapján meghatározható a testtömeg-gyarapodás csökkenés mértéke.
•
Számítható a takarmány-értékesülés romlása.
•
Prognosztizálható a veszteség nagysága. 39
13
Hazai tüdővizsgálatok eredményei (1995-2005) Bíró és Biksi, 2006.
• Tüdőgyulladások átlagos előfordulási aránya:
> 80%
• Mellhártyagyulladásoké átlagosan:
38%
• Ezek az értékek állományonként nagy eltérést mutattak: - súlyos fokú tüdőgyulladások aránya:
7-46%
- mellhártyagyulladás (különbség még nagyobb): 8-98% • Elváltozott tüdőterületek állományszintű átlaga: 16,74% • Átlagos hizlalási mutatókkal rendelkező telep esetében: – napi testtömeg-gyarapodás csökkenése:
9,3%
– takarmány-értékesülés romlása:
6,9%
• Hízónkénti veszteség: 1000-2000 Ft (3,5-7 EUR)40
Légzőszervi betegségek elleni stratégiai védekezés alapelvei I. Vágóhídi tüdővizsgálat és a veszteségek nagyságának prognosztizálása II. Kísérleti vakcinázási program eredményeinek kiértékelése és költség-haszon elemzése III. Vakcinázási program bevezetése és ellenőrzése IV. Tartástechnológia átvilágítása V. Tartástechnológia átalakítása 41
PRDC kórokozók állományszintű előfordulása és súlyossága Forrás: MÁL, 2015.
2011/2012 Kórokozó
2013/2014
Állományszintű előfordulás (%)
Állományszintű Súlyosság
előfordulás (%)
Súlyosság
PCV-2
92,3
1,28
100,0
M. hyo.
90,4
1,49
100,0
1,16 1,25
APP
82,7
1,41
93,3
1,26
PRRS
44,2
1,67
73,3
1,30
AR
23,1
1,12
46,7
0,46
HPS
21,2
1,22
100,0
1,11
SIV
5,8
1,17
53,3
1,24 42
14
PRDC kórokozók ellen vakcinázott sertésállományok Forrás: MÁL, 2015.
Állományok (%)
Kórokozó
2011/2012
2013/2014
PCV-2
75,0
86,7
M. hyo.
67,3
86,7
APP
19,2
26,7
PRRSV
15,4
46,7
AR
3,8
26,7
HPS
3,8
0,0
43
A sertések életkora egyszeri M. hyo elleni vakcinázáskor Forrás: MÁL, 2015.
4,0%
20,0%
32,0%
1. hét
22,2%
1. hét
22,2%
2. hét
3. hét 4. hét 5. hét
3. hét
11,1%
4. hét 33,3%
6,5. hét
44,0% 11,1%
44
A sertések életkora PCV-2 elleni vakcinázáskor Forrás: MÁL, 2015.
5,7% 5,7% 7,7%
11,4% 30,8%
61,5% 77,1%
2. hét
3. hét
4. hét
5. hét
2. hét
3. hét
6,5. hét
45
15
ESETTANULMÁNY SERTÉSTELEP HIZLALÁSI SZAKASZ KÉSZÍTMÉNYVÁLASZTÁS
46
Esettanulmány – Sertéstelep hizlalási szakasz (1) • Egy sertéstartó vállalkozás szeretné javítani a telep hizlalási mutatóit és így növelni a jövedelmezőségét. A diagnosztikai vizsgálatok szerint a legnagyobb gondot az APP okozza. • Ennek érdekében két különböző gyógyszerforgalmazó céget keresett fel, amelyek természetesen saját, különböző APP vakcináikat javasolták. • A telepvezető kipróbálta egy-egy ólban a két különböző vakcinát, amelyeknek termelési mutatóra gyakorolt hatásuk és áruk az alábbi: ADG FCR Elhullás (%) Vakcinaár ______________________________________________________________
Vakcinázás nélkül
600
3,2
8
„A” vakcina
648
2,88
5
550
„B” vakcina
660
3,0
4
650
Melyiket vakcinát válassza a vállalkozás vezetője?
47
Esettanulmány – Sertéstelep hizlalási szakasz (2)
1. Számítsa ki a hizlalási ciklus hosszát és a hízókból
származó bevételek nagyságát az APP vakcinázási program előtt! • Betelepített süldő / telep = 5 000 sertés • Hízótömeg-gyarapodás a hizlaldában = 78 kg • Vágási élősúly = 108 kg • Felvásárlási ár = 325 Ft/kg • Hizlalási ciklus hossza (nap) = = 78 / 0,6 = 130 • Hizlalási ciklus/év = = 365 / 130 = 2,81 • Telep bevétele/év = = 2,81 x 5 000 x 0,92 x 108 x 325 = 453 330 000 Ft 48
16
Esettanulmány – Sertéstelep hizlalási szakasz (3) 2. Számítsa ki a hizlalási ciklus hosszát és a hízókból származó bevételek nagyságát az „A” vakcinázási programot követő időszakban! • Hizlalási ciklus hossza (nap) = = 78 / 0,648 = 120 • Hizlalási ciklus / év = = 365 / 120 = 3,03 • Telep bevétele / év =
= 3,03 x 5 000 x 78 x 0,95 x 325 = 505 561 500 Ft 3. Számítsa ki a hizlalási ciklus hosszát és a hízókból származó • • •
bevételek nagyságát a „B” vakcinázási programot követő időszakban! Hizlalási ciklus hossza (nap) = = 78 / 0,66 = 118 Hizlalási ciklus / év = = 365 / 118 = 3,09 Telep bevétele / év =
= 3,09 x 5 000 x 78 x 0,96 x 325 = 520 344 000 Ft
49
Esettanulmány – Sertéstelep hizlalási szakasz (4) 4. Számítsa ki a takarmányozási költségeket a program alkalmazása előtti időszakban! • Takarmány ára = 75 Ft/kg • Takarmányozási költség / telep / év =
= 2,81 x 5 000 x 78 x 0,92 x 3,2 x 75 = 241 776 000 Ft 5. Számítsa ki a takarmányozási költségeket az „A” vakcinázási program alkalmazása utáni időszakban! • Takarmányozási költség / telep / év =
= 3,03 x 5 000 x 78 x 0,95 x 2,88 x 75 = 242 669 520 Ft 6. Számítsa ki a takarmányozási költségeket a „B” vakcinázási program alkalmazása utáni időszakban! • Takarmányozási költség / telep / év =
= 3,09 x 5 000 x 78 x 0,96 x 3 x 75 = 260 172 000 Ft
50
Esettanulmány – Sertéstelep hizlalási szakasz (5) 7. Számítsa ki a telep hizlalásból származó többletjövedelmét az „A” vakcinázási program után! • Többletjövedelem/telep/év =
= (505 561 500 – 453 330 000) + (241 766 – 242 669 520) = = (52 231 500 – 893 520) = 51 337 980 Ft 8. Számítsa ki a telep hizlalásból származó többletjövedelmét a „B” vakcinázási program után! • Többletjövedelem/telep/év =
= (520 344 000 – 453 330 000) + (241 766 – 260 172 000) = = (67 014 000 – 18 396 000) = 48 618 000 Ft 51
17
B/C és ROI Költség-haszon arány (Benefit-Cost Ratio – BC): • • • •
bevételek/költségek Az egységnyi költségre jutó bevételek nagyságát jelzi. Program gazdaságilag megtérül ha >1. Példa:
100.000/25.000 = 4 Befektetés megtérülése (Return on investment ROI): • •
(bevételek – költségek)/költségek x 100 Megtérülést mutatja %-ban.
•
Példa:
(100.000 – 25.000)/25.000 x 100 = 300% (3:1) 52
Esettanulmány – Sertéstelep hizlalási szakasz (6)
9. Számítsa ki a vakcinázási programok költség-haszon arányát és a befektetések megtérülését! • „A” vakcina ára: 550 Ft/db • „B” vakcina ára: 650 Ft/db • Telepi vakcinázási költség/év „A” vakcinázásnál:
= 3,03 x 5000 x 550 = 8 338 846 Ft • Telepi vakcinázási költség/év „B” vakcinázásnál:
= 3,09 x 5000 x 650 = 10 037 500 Ft 53
Esettanulmány – Sertéstelep hizlalási szakasz (7) Költség-haszon arány „A” vakcinázásnál = = 51 337 980 / 8 338 846 = 6,16 Költség-haszon arány „B” vakcinázásnál = = 48 618 000 / 10 037 500 = 4,84 Befektetés megtérülése „A” vakcinázásnál = = ((51 337 980 - 8 338 846) / 8 338 846) x 100 = 516% Befektetés megtérülése „B” vakcinázásnál = = ((48 618 000 - 10 037 500) / 10 037 500) x 100 = 384% 10. Melyik vakcinázást választaná? A vakcinázás! 54
18
Az állomány-egészségügyi programok gazdasági értékelése • Realizálható haszon nagysága felbecsülhető (hatékony tervek és erőforrás-elosztás) • Erőforrások nagysága – döntési kritérium • Monitorozás • Állat-egészségügyi menedzsment színvonalának javítása = jövedelmezőség emelése! – BEFEKTETÉS! (a befektetett tőke megtérülése 200-600%, átlagosan 300%) 55
IRODALOM •
•
EGYETEMI JEGYZET: – Bíró O. – Ózsvári L. (2006): Állat-egészségügyi gazdaságtan. Egyetemi jegyzet. SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár-gazdaságtani Tanszék. Budapest, 170. p.; 1. 6. és 9. fejezet FOLYÓIRATCIKK: – Ózsvári L. – Búza L. (2015): Sertés hizlaló telepek technológiai színvonalának, főbb termelési mutatóinak és légzőszervi betegségei (PRDC) menedzsmentjének összehasonlító vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja, 137. (2) 79-92. pp. – Ózsvári L. – Bíró O. – Lakner Z. (2012): Role of veterinary management in increasing pig breeding efficiency: a methodological approach. Studies in Agricultural Economics. 114. 10-15. – Bíró O. – Ózsvári L. – Lakner Z. (2008): Az állategészségügyi menedzsment hatása a sertéstenyésztő telepek teljesítményére – egy módszertani kísérlet tanulságai. Magyar Állatorvosok Lapja, 130. (3) 138-147. pp. – Bíró O. – Ózsvári L. – Biksi I. – Román P. (2005): A sertéstelepek gyógyszerköltségeinek, technológiai színvonalának és főbb termelési mutatóinak összehasonlító vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja, 127. (2) 81-87. pp. 56
„Nem erőszak a disznótor.” - magyar mondás
57
19
Köszönöm a figyelmet!
Project ID: 21510133
58
20
