Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében
Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.
Balázs Mór Terv 2014-2030
2
A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép: „Budapest élhető, vonzó, egyedi karakterű főváros, az ország és a várostérség innovatív gazdasági és kulturális központjaként az európai városhálózat megbecsült tagja.” A közlekedés átfogó célja: „A fővárosi közlekedési rendszer javítsa Budapest és várostérsége versenyképességét, és járuljon hozzá a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához.” A Balázs Mór terv kulcsfogalma az integráció.
3
Az integráció területei A fenntartható városimobilitás-tervezés három célterületen valósít meg integrációt, szakít az egyoldalúan ágazati, közlekedési szempontú, illetve a városhatárig tekintő szemlélettel és kapcsolatot teremt: •
a városfejlesztési és közlekedésfejlesztési szemlélet között
•
a különböző közlekedési módok fejlesztési és működtetési eszköztára között
•
a helyi, a regionális és a nagytérségi szintű rendszerek között
4
A közlekedésfejlesztés specifikus céljai Budapest közlekedésfejlesztésének specifikus céljai ezek alapján 2014-től: ÉLHETŐ VÁROSI KÖRNYEZET – a városfejlesztésbe integrált közlekedésfejlesztés, a közlekedési igények és módválasztás befolyásolásával, a környezetterhelés csökkentésével, az esélyegyenlőség erősítésével BIZTONSÁGOS, KISZÁMÍTHATÓ ÉS DINAMIKUS KÖZLEKEDÉS – közlekedési módok integrált fejlesztése hatékony szervezéssel, stabil finanszírozással és célirányos fejlesztéssel KOOPERATÍV TÉRSÉGI KAPCSOLATOK – a főváros térségi integrációjának megvalósítása a várostérségi együttműködést, illetve a gazdasági versenyképességet erősítő közlekedési rendszer kialakításával
5
A BMT beavatkozási területek szerint
1
TÖBB KAPCSOLAT Biztonságos, minőségi, integrált közlekedési infrastruktúra
2
VONZÓ JÁRMŰVEK Kényelmes, környezetbarát jármű és eszközállomány
3
JOBB SZOLGÁLTATÁSOK Hatékony, megbízható közlekedésszervezés
4
HATÉKONY INTÉZMÉNYRENDSZER Következetes szabályozás, térségi együttműködéssel
6
Együttműködési lehetőségek •
A BKK kiemelten fontosnak tartja az elővárosi szolgáltatókkal, a MÁV-START Zrt.-vel és a VOLÁNBUSZ Zrt.-vel az együttműködés fejlesztését. A korábbi NFM munkacsoportot a BKK vezetésével újraindítjuk. Az együttműködés lehetséges területei: • Szolgáltatások összehangolása (csatlakozások, párhuzamosságok összehangolása) • Utastájékoztatás fejlesztése (online adatcserével: megállóhelyi, fedélzeti, internetes) • Egységes menetdíjrendszer megvalósítása • Értékesítés, ügyfélszolgálatok közös fejlesztése
7
Jelenlegi fővárosi-elővárosi menetdíjrendszerek •
•
Budapesti helyi tarifaközösség - Budapest-bérletek és Budapest-jegyek - Vonaljegyek nem részei! Elővárosi tarifaközösség nem létezik - Egységes díjszintek , de nem átjárható termékek - BKK autóbusz-szolgáltatás területi elvű bérletekkel, vonaljegyekkel • Szigetszentmiklóson BKK - Volánbusz kölcsönös bérletelfogadás -BKV-HÉV szolgáltatás csatlakozó jegyekkel, bérletekkel • Szigetszentmiklóson 15 km-es hévbérlet BKK-buszra is jó - MÁV-START, illetve VOLÁNBUSZ jegyek, bérletek • Budapest-termékekhez csatlakozó jegyek, bérletek • Nem csatlakozó jegyek, bérletek is vannak
8
Egységes menetdíjrendszer kialakítása •
• •
Sztv. 32. § (6) bek.: „az ellátásért felelős a főváros és elővárosa tekintetében a fővárosi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszert működtet.” BKK elektronikus jegyrendszer projekt szállítói és üzemeltetési szerződés 2014. október 9-i aláírásával a megvalósítás fázisába lépett. Egységes fővárosi és elővárosi menetdíjrendszert NFM-mel közösen megvalósítjuk.
9
Egységes menetdíjrendszer kialakítása •
•
A BKK egységes menetdíjrendszerre vonatkozó javaslata - a BKK jelenlegi városi és elővárosi menetdíjrendszerét területi övezeti menetdíjrendszerben egységesíti, - alkalmas arra, hogy a MÁV-START és Volántársaságok elővárosi szolgáltatásaira is kiterjedő egységes városi és elővárosi menetdíjrendszerré váljon. Integrációirányába mutató kezdeményezések jelenleg is vannak a BKK menetdíjrendszerében - Szigetszentmiklóson alternatív útirányokon kölcsönös bérletelfogadás a Volánbusszal
10
Car-sharing – közösségi autóhasználat A car-sharing a közösségi közlekedés egyik új irányzata, a felhasználók a saját gépjármű előnyeit élvezhetik a tulajdonlás állandó költségei és kötöttségei nélkül. A car-sharing a Bubihoz hasonlóan népszerű lehet az eseti használók, így a turisták körében is. Főbb koncepcionális elemek: • Alapvetően piaci alapú szolgáltatás, a BKK szerepvállalása mint szolgáltató-semleges szabályozó, • Jogszabályi háttér ma még nem adott, • Kedvezmények biztosítása célszerű (pl. parkolás), • Szolgáltatási modell kérdése: free-floating preferált a dokkolóállomás-alapú rendszer helyett, • Területi lehatárolás, minőségi követelmények rögzítése, • 300-500 járműves flotta a belváros lefedésére, • Saját gépjárműhasználatot váltja ki, amivel a környezetkárosítás és a parkolóhelyek zsúfoltsága csökkenthető.
11
Jedlik Ányos Klaszter – Egy lehetséges partner „A klasztert azért hozták létre, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a gyakorlatban is tenni tudnak az elektromobilitás elterjedésért, részt vehessenek és részt vállalhassanak a terv kidolgozásában.”
A BKK Zrt. kiemelten fontos céljának tartja, hogy tegyen a fenntartható, környezetbarát közlekedésért, ezért jelenleg tárgyalásokat folytat a Klaszterbe történő belépésének részleteiről, hogy aktív tagként segíthesse elő az elektromobilitás elterjedését Magyarországon.
12
Köszönöm a figyelmet!
