EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ

SÁNDORFALVA VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2014-2015 ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA Belterületi helyszíneken és a Helyi Építési Szabályzatban

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ

Szeged, 2015. szeptember hó

Megrendelő:

Sándorfalva Város Önkormányzata Sándorfalva 6762, Szabadság tér 1. Tel. 06/76/572-961 Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel. 06/62/421-256 [email protected] Felelős tervező: Balogh Tünde építészmérnök (TN: TT-1-06-0006) Tel. 06/20/429-07-02 Táj- és kertépítészet: Rácz Mária táj- és kertépítészmérnök (Cs.M-i Építész Kamara TK-1 06-0102) Közlekedés, víziközművek, gázellátás: Bombolya Erzsébet építőmérnök (Mérnöki Kamara Tkö, TV 06-0349) Zaj- és rezgésvédelmi szakértő: Dr. Szanka Károly dipl. környezetvédelmi, zajcsökkentési szakmérnök MMK.: SZÉS-4/06/0021/H-1170/05 Környezetvédelem: Novai György okl. környezetvédő, környezetvédelmi szakértő Csongrád Megyei Mérnöki Kamara KB-T/06/0171/H-1684/08

TARTALOM 1. Módosítás tárgya 2. Képviselő-testület előzetes döntése 3. Tervezett módosítások leírása (alátámasztó munkarész) 4. Határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításhoz 5. HÉSZ-módosítás rendelet tervezete 6. Környezetalakítási, közlekedési és közműellátási alátámasztás a módosításhoz (alátámasztó munkarész) 7. Környezetvédelem 8. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 9. A településszerkezeti változás területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása 10. Véleményezés értékelése Melléklet: Képviselő-testület 20/2015. (III. 26.) határozatának másolata

3. 6. 8. 25. 27. 41. 46. 48. 49. 60. 64.

Szeged, 2015. szeptember hó

2

1. Módosítás tárgya Sándorfalva településrendezési terve 2004-ben újult meg teljes körűen. Az alkalmazása során felszínre került problémák miatt módosítási eljárás zajlott le 2009-ben, amely a 33/2009. (III.26.) Kt. határozattal és a 8/2009. (III.26.) rendelettel zárult. 2011-ben ismét módosultak a településrendezési eszközök, a szerkezeti terv a 79/2011.(VI.30) Kt. határozat szerint, a Helyi Építési Szabályzat pedig a 9/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelettel. A mostani módosítási eljárás elindításáról a város képviselő-testülete a 47/2014.(IV.24.) Kt. határozatában döntött (ld. következő oldalon). Egyidejűleg elfogadta a településfejlesztési és településrendezési tervezés társadalmi egyeztetésére vonatkozó Partnerség rendjét is. A döntésnek megfelelően a város honlapján 2014. július 4-én megjelent Kakas Béla polgármester következő hirdetménye: „Kérelmek érkeztek be hivatalomba vállalkozások és lakosok részéről városunk Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítására. Önkormányzati szakembereink is jelentkeztek változtatási igények. A képviselő-testület ezért Településrendezési eszközök módosításának elindításáról döntött, egyidejűleg elfogadta a tervezés társadalmi egyeztetésére vonatkozó Partnerség rendjét. Az eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. § szerinti egyszerűsített eljárás keretében zajlik. Az egyszerűsített eljárás rendjének megfelelően a tervjavaslatok véleményezése az eljárás meghirdetésével egyidejűleg megkezdődik. Tisztelt lakosainknak és egyeztető partnereinknek 2014. július 4-től kezdődően 2014. július 18-ával bezárólag két hét áll rendelkezésre, hogy véleményeiket elektronikusan ([email protected]), postán (6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.) vagy személyesen eljuttassák a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal műszaki irodájába. Módosítási Terv leírás és a Partnerség rendje innen letölthető: http://www.ujleptekbt.hu („Sándorfalva” címszó alatt, „Folyamatban lévő tervanyag” menüpontban)”

A Partnerség keretében nem érkezett be észrevétel. A fenti hirdetménnyel egyidejűleg a véleményezésre jogosult állami szervek, önkormányzatok és a Partnerségi döntés szerinti közmű-üzemeltetők felkérést kaptak a tervanyag véleményezésére. Az egyszerűsített eljárás keretében az eljárásban érintettek közül az alábbiakban felsoroltak a megadott határidőn belül nem adtak véleményt, vagy levelükben nyilatkoztak arról, hogy az eljárásban nem kívánnak részt venni (a szervek a megkeresésük időpontjában érvényes néven szerepelnek): Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala Algyő Nagyközség Önkormányzata GDF-SUEZ Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Kecskeméti Üzemigazgatóság FGSZ Zrt. Kecskeméti Földgázszállító Üzem MOL Nyrt. Bányamérés INVITEL Zrt. Déli Régió Nyilvántartási és Hálózat-üzemeltetési Osztály T-COM Nyrt Szélmalom Kábeltévé Zrt. 3

Az eljárásban érintettek közül az alábbiakban felsoroltak a levelükben nyilatkoztak arról, hogy a módosítással egyetértenek, illetve kifogást nem emelnek ellene: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tisza-vidéki Kirendeltsége Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakig. Szerve Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Forster Gyula Nemzeti Örökség-gazdálkodási és Szolgáltatási Központ Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Balástya Község Önkormányzata Dóc Község Önkormányzata Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Szatymaz Község Önkormányzata Szeged MJV Önkormányzata Magyar Közút Nonprofit Zrt. EDF Démász Hálózati Elosztó Kft. Alföldvíz Zrt. Az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság észrevétele alapján a szakági leírás javítása megtörtént. Az Alföldvíz Zrt. kérdésére a vélemények értékelése választ ad. A 10. fejezetben szereplő értékelés az összes beérkezett észrevételt összegzi és szükség szerint reagál rájuk. Sándorfalva Közös Önkormányzati Hivatal jelezte, hogy a HÉSZ 7. § (2) bekezdés törlése szükséges, mivel egy korábbi módosítás során megszüntetett mellékletre utal. A törlés megtörtént. A 2014. novemberében újjáalakult Képviselő-testület Gajdosné Pataki Zsuzsanna polgármester előterjesztése alapján két alkalommal tárgyalta a tervanyagot, majd a Mellékletben szereplő határozattal döntött a végső véleményezésre bocsátásáról. Jelen tervanyag a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. § szerinti egyszerűsített eljárás módosítási javaslatait tartalmazza. Az egyszerűsített eljárás keretében kezelendő módosítási ügyek a következők: 1. A Bikakaszáló és közvetlen környéke hasznosíthatósági feltételeinek vizsgálata 2. Tó utcában 1488-90 és 1395-97 hrsz-ú telkek Lf-2 övezetbe való átsorolásának vizsgálata 3. 2636 helyrajzi számú telek közterületi jellegének megszüntetése, Vt-1 övezetbe való besorolásának vizsgálata 4. Az 1067/1 csatorna lefedett szakasza közterületi átsorolásának és a Május 1. tér felől az Akácfa utcai telekvégek előkertessé tételének vizsgálata 5. Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) Lf-1 övezetben minimális utcafronti szélesség csökkentésének vizsgálata 14-ről 13 méterre 6. HÉSZ-ben az Lk-1 övezet építménymagasságának a beépítési módtól független, egységes megállapításának vizsgálata (kb. 6,00 m). 7. HÉSZ 5. § (4) felülvizsgálata a fölösleges korlátok kiiktatása érdekében 8. HÉSZ-ben faültetési szabályok beiktatása (épülettől számított minimumérték, telekhatártól számított minimumérték lombkoronától függően) 9. Különleges területen előírt 5,0 méter kötelező előkert felülvizsgálata 4

Átnézeti ábra a módosítási helyszínekről

A változások nem keletkeztetnek új beépítésre szánt területet. A város szerkezete nem módosul.

5

2. Képviselő-testület előzetes döntése

6

7

3. Tervezett módosítások leírása 3.1. Bikakaszáló (sportpályától É-ra lévő belterületrész) egy részének átsorolása különleges rekreációs területből Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe (1,5 ha), valamint a lakóházas beépítésű Sport utca Ny-i oldalán lévő telekcsoport átsorolása településközpont vegyesből Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe (2,1 ha) és Lk kisvárosias lakóterületbe (3,9 ha). K-Sp sportterület és K-Rk rekreációs terület elválasztó vonalának kismértékű korrekciója (rekreációs terület 0,6 ha-os növelése).

Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett terület sárga határvonallal kiemelve)

- változik

SZ-2 Szabályozási terv (változással érintett terület világoskék határvonallal kiemelve) - változik

8

Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) Sándorfalva gazdaságfejlesztési lehetőségeit erősen behatárolják a körülötte lévő természetvédelmi területek. A város azonban nem nélkülözheti a gazdasági szektort, ezért döntött arról a képviselő-testület, hogy – jobb lehetőség hiányában – a még be nem épített, önkormányzati tulajdonú Bikakaszálót szánja gazdaságfejlesztésre és ajánlja ki az itt letelepedni kívánó vállalkozásoknak. Szerencsés adottság, hogy a belterület szélén fekszik a földrészlet és a lakóterületekkel csak két oldalon, azok farmesgyéje mentén érintkezik.

Google-légifotó 2013. (A tervezett Gksz terület lilával, az Lk rendeltetésbe átsorolandó terület narancsszínnel szerepel) A változtatással érintett 8,1 hektár nagyságú terület a jelenleg hatályos szerkezeti tervben K-Rk (különleges rekreációs), K-Sp (sport) és Vt (településközpont vegyes) rendeltetésbe van besorolva. Beépítési javaslatok is készültek 2008-ban városias épületcsoportok elhelyezéséről és a lakóterület besűrűsödéséről, ami szoros térfalat képezett volna szabadidő-eltöltést szolgáló tó és park számára. Időközben azonban a város nem ezen a helyen, hanem a bányatónál hajtott végre jelentős jóléti beruházást a „Nádastó Szabadidőpark” kialakításával, ami mára a környék vonzó élővízi strandjává vált. Másrészt a társasházi lakások és családi lakóépületek piaca kínálati pozícióba került, a sok eladó ingatlan mellett újabb építésekre szinte egyáltalán nem jelentkezett igény. A Sport utcai telkek megosztására sem került sor a hátsó utca megnyitásával. 9

A hatályos tervben szereplő K-Rk (különleges rekreációs) terület egy része (1,5 ha) és a Vt jelű terület egy része (2,1 ha) a változtatással Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe kerül át. A K-Sp különleges sportterületből 0,6 ha a K-Rk területhez csatolódik. A Gksz kategória az országos szabályok szerint „elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál”, de sportlétesítményt, szolgálati lakást, irodaépületet is befogadhat, sőt, kivételes jelleggel egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint egyéb közösségi szórakoztató épület (pl. mozi, diszkó) is elhelyezhető rajta. (Megjegyzés: az országos településrendezési követelményeket a teljesen új szerkezeti terv és szabályzat elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban a 2012. augusztus 6-i jogállapot szerint kell alkalmazni, az idézet ebből való.) Elég változatos marad tehát a hasznosítási lehetőség, alapvetően azonban az a cél, hogy a már letelepülési igénnyel bejelentkezett cégek telephelyet létesíthessenek. Az eddig felmerült tevékenységek: járműszalon, - szervíz, sajátos igényű gépjárművek szerelőüzeme. A létrehozott Gksz terület városközpont közeli helyzete eltér az eddig kijelölt kereskedelmi szolgáltató területekétől és beépítési jellege is más elvárási igényű, lévén, hogy településképi szempontból kiemelt jelentőségű (szabályozási tervben sárga aláfestés jelöli). Az övezeti besorolás ezért más, mint a szabályzatban jelenleg is szereplő Gksz-1 esetében. Létrejön a Gksz-2 és a Gksz-3 övezet, hogy a beépítési javaslaton is érzékeltetett új épített környezet létrejöhessen. A Vt terület nagyobbik, már többnyire beépült részét (4,8 ha) Lk kisvárosias lakóterületbe teszi át a módosítás. Ebben a kategóriában szintén változatos funkciók kaphatnak helyet. „(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. sportépítmény, 5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény. (3) A kisvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. szálláshely szolgáltató épület, 2. igazgatási épület, 3. termelő kertészeti építmény, 4. üzemanyagtöltő, 5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.”

A HÉSZ-ben a Vt-1 és az Lk-1 övezet előírásai csaknem mindenben megegyeznek (építménymagasság, beépítettség, beépítés módja), a lakóövezet azonban kisebb alapterületű telkek kialakítását is lehetővé teszi (450 m2), ami előnyös lehet a telkek mobilizálása során. Visszatekintés É felől a sportterületre (átmenetileg a szennyvízprojekt útbontási anyagai vannak lerakva)

10

Kitekintés Ny-ra a K-Rk (nádasos-vízállásos) terület felé

11

3.2. Az önkormányzati tulajdonban lévő 2636 helyrajzi számú telek (0,15 ha) közterület jellege megszűnik az Lf falusias lakóterületi besorolásának megőrzése mellett.

Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett terület sárga határvonallal kiemelve)

- nem változik

SZ-2 Szabályozási terv (változással érintett terület világoskék határvonallal kiemelve) - változik

Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) A változással érintett telek jelenleg közterületi jogállású, de nincs rá utcaként szükség. A módosítás révén a közvagyonból kivehető és ezáltal értékesíthető lesz. Az 1500 m2 területnagyság két telekre osztható az Lf-1 övezet szabályai szerint. A közterület megszűntével a Vt-1 terület erre néző előkertjét értelemszerűen törölni kell. Városkép szempontjából előnyös a változtatás, mert kompaktabb utcakép jöhet létre és a szükségtelen közterületek fenntartási problémáival, esetleges elhanyagoltságával sem kell szembesülni.

12

Google-légifotó 2013. Vt terület látképe D-i irányból (a kitaposott utak nem egyeznek meg az ingatlannyilvántartás szerinti közterülettel, hanem átvágnak a Vt területen)

A megszüntetendő utca látképe Ny felől

13

3.3. Belterület K-i részén, a Tó utca melletti 1488-90 és 1395-97 hrsz-ú telekcsoport Lf-1 helyett Lf-2 övezetbe fog tartozni.

Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett telekcsoport sárga határvonallal körülvéve) – nem változik

SZ-2 Szabályozási terv (változással érintett terület világoskék vonallal lehatárolva) – változik

Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) Az Lf-1 és Lf-2 övezet előírásai csaknem mindenben megegyeznek (építménymagasság, beépítettség, beépítés módja), az Lf-2 lakóövezet azonban kisebb alapterületű telkek kialakítását is lehetővé teszi (450 m2), így a Tó utcára merőleges kiosztással két-három új telek hozható létre a tulajdonosok szándékai szerint.

14

Google-légifotó 2013. Tó utca látképe Ny felől

3.4. Városközpontban, az autóbusz-állomás K-i oldalán az 1067/1 hrsz.-ú csatorna lefedett szakasza közterületi átsorolást nyer, így a jelenlegi Akácfa utcai telekvégek hátsókert jellege a Május 1. tér felőli előkertre módosul. A lefedetlen csatornaszakasz „V” vízgazdálkodási területbe kerül át.

Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett telekcsoport sárga határvonallal körülvéve) –változik

15

SZ-2 Szabályozási terv (változással érintett terület világoskék vonallal lehatárolva) – változik

Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) Az autóbusz-pályaudvar építésekor az érintett csatornaszakaszt lefedték, ami ily módon közterület jelleget öltött. A szabályozási tervben célszerű átvezetni ezt a változást, mert jogkövetkezményként az Akácfa utcai telekvégek előkertté válhatnak a telkek kettéosztásakor. A keletkező új telkek beépítésekor a városközpont képét előnyösen alakítja a K-i térfal létrehozása.

Google-légifotó 2013. Telekvégek látképe az autóbuszállomás felől

16

3.5. Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) Lf-1 övezetben minimális utcafronti szélesség csökkentésének vizsgálata 14-ről 13 méterre

Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota „8.§ Lf-1 jelű Falusias lakóövezet A falusias területfelhasználási egység nagytelkes, hagyományos övezete, melynek előírásai a következők: 1. Maximális beépíthetőség: 30% 2. Maximális építménymagasság: 4,5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területe: minimum 700 m2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 14 m 6. Beépítési mód: oldalhatáron álló, kivéve a kialakult ikres beépítésű telkeket, melyek esetében ikres építési hely tartandó 7. Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven előkert vonallal meghatározott, ennek hiányában utcafrontos beépítést kell alkalmazni. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 20 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 40 % 10. Oldalkert minimális mérete: 4,5 m” Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) Módosítás következtében megosztható telkek (17 db) elhelyezkedése

A város lakott területének növelése a természetvédelmi korlátok miatt nem lehetséges. Célszerű lehetőséget adni a telkek hosszanti megosztására, ahol lehetséges. Az előírt minimális utcafronti szélességi méret 14,00 méterről 13,00 méterre csökkentése az Lf-1 övezetben 17 db telek hosszanti megosztását teszi lehetővé. Ennyi olyan telek van elszórtan az övezetben, amelynek szélessége az utcafronton 26,00 és 28,00 m közötti és területe eléri az 1400 m2-et.

17

3.6. HÉSZ-ben az Lk-1 övezet építménymagasságának a beépítési módtól független, egységes megállapításának vizsgálata (6,00 m).

Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota „12.§ Lk-1 jelű Kisvárosias lakóövezet A kisvárosias területfelhasználási egység hagyományos beépítésű övezete, melynek előírásai a következők: 1. Maximális beépíthetőség: 45% 2. Maximális építménymagasság: – zártsorú és hézagosan zártsorú beépítési mód esetén: 7,50 m, – oldalhatáros beépítési mód esetén: 4,50 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területre vonatkozó előírások: minimum 450 m2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 14 m 6. Beépítési mód: oldalhatáron álló, hézagosan zártsorú és zártsorú a kialakult állapothoz való illeszkedés biztosításával, de a kialakult ikres beépítésű telkek esetében ikres építési hely tartandó 7. Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven előkert vonallal meghatározott, ennek hiányában utcafrontos beépítést kell alkalmazni. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke maximum 20 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 30 %” Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) A beépítési módtól függően megállapított maximális építménymagasság az utcakép rendezetlenségéhez vezet, ezért helyébe egységes építménymagassági maximum-érték léptetendő. Példának lehet tekinteni az Lk-1 övezet olyan kialakult beépítéseit, amik a településkép városiasodását mutatják. Ezek jellemzően 1 emeletes épületek az utcafronton, hátrafelé alacsonyabb szárnnyal. A „H” építménymagasság egy átlagos érték, az utcafronti rész 6,50-7,00 és a földszintes hátsó épületszárny 3,00-3,50 méteres magassága együtt kb. 5,50-6,00 méter átlag magasságot jelent. Célszerű a 7,50 és 4,50 helyett a 6,00 m egységes „H” maximum érték előírása. Zártsorúsodó, városias jellegű utcaszakaszok Lk-1 övezetben

18

3.7. HÉSZ 5. § (4) felülvizsgálata a fölösleges korlátok kiiktatása érdekében

Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota „5. § (4) Az övezeti előírásokban rögzített elő-, oldal és hátsókert távolságokkal meghatározott építési helyen kívül lévő építmények, építményrészek szintterülete nem növelhető. Átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból szabad végezni. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett. Az építési helyen részlegesen kívül eső épület építési helyen belül lévő része megtartható, felújítható és az építési helyen belül bővíthető, amennyiben az egyéb előírások azt lehetővé teszik.” A felülvizsgálat érinti az 5. § (8) bekezdést is: „5. § (8) A hátsókert minimális mérete 6 m, 35 méternél kisebb telekmélység esetén 3 m.” Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) Az OTÉK – 2531997. (XII.20.) Korm. rendelet – 2012. évi módosítása lehetővé teszi, hogy a hátsókertben melléképítmények és egyéb építmények is kerüljenek: „35. § (7) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között - helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.”

A megújult OTÉK szerinti új Településrendezési eszközök legkésőbb 2018. december 31-ig esedékes elfogadásáig ugyan nem alkalmazhatók az OTÉK 2012. augusztus 6-tól érvényes előírásai, azonban érdemes közelíteni a jogalkotó szemléletét, ha összhangban van a helyi érdekekkel. A kialakult helyzethez alkalmazkodóbb előírások megkönnyítik a fentiekben említett építmények bővítését, átalakítását. A mostani előírás első három mondata ezért törlendő, az utolsó mondatban pedig a mindenkor hatályos egyéb előírásoknak megfelelő bővítést, átalakítást, rendeltetésváltást lehetővé kell tenni. Célszerű rögzíteni azt is, hogy a növényházaknak és fóliasátraknak a hátsó telekhatártól csak 1,50 méter távolságot kell tartaniuk. Példák az oldal- és hátsókertben álló tárolókra és fóliasátrakra

19

Az 5. § (8) bekezdés előírásait is érinti a vizsgálat, a hátsókertben elhelyezhető építményekre vonatkozóan az OTÉK jelenleg hatályos szabályainak fog megfelelni a kiegészített szöveg, lehetővé téve melléképítmények, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület létesítését a hátsókertben. Jobban megfelel a városban kialakult telekhasználatnak a módosított előírás, mivel a tároló építmények általában az oldalkerten át közelíthetők meg gépjárművel, tehát a legtakarékosabb megoldás a bejáróút folytatásában megépíteni őket. Példák a telekbejáró folytatásában elhelyezett épületekre

3.8. HÉSZ-ben faültetési szabályok megállapítása (épülettől telekhatártól számított minimumérték lombkoronától függően)

számított minimumérték,

Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota „35. § Zöldfelület (1) A beépítések során biztosítani kell a beépítési előírásokban előírt aktív zöldfelületi arányt. A tervezett beépítéstől függően aktív - lehetőleg több szintű - zöldfelület tervezendő legalább az övezetre vonatkozó beépítési előírásokban rögzített minimális zöldfelületi mértékig. (2) Felszínen tervezett parkolók esetén 4 gépkocsibeállónként 1 db nagy lombkoronát nővelő fa telepítéséről kell gondoskodni. (3) A terület közterületein kétoldali utcai fasor telepítendő, kivéve, ahol a közterület használathoz szükséges műszaki létesítmények ezt nem teszik lehetővé. (4) A zöldsávok és telepítendő egyéb zöldfelületek növényállományát a honos fajokból kell választani.” Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) Pótolni kell a jelenleg hiányzó előírást a 3 méternél magasabbra növő fák, fás szárú bokrok magántelken való elhelyezéséről. Célszerűen az a megoldás a szomszédsági viták elkerülésének, hogy az ágazat ne nyúljon át a szomszéd telekre. Az ültetés helyét az épületektől – akár saját, akár szomszéd épülettől – legalább 3 méterre érdemes kijelölni. . 20

3.9. HÉSZ-ben a különleges területen előírt 5,0 méter kötelező előkert felülvizsgálata

Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota „19/A § K-Sp jelű Sportterület” „(3) Övezeti előírások: 1. Maximális beépíthetőség: 10%. 2. Maximális építménymagasság: 10.5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területre vonatkozó előírások: minimum 5000 m2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 50 m 6. Beépítési mód: szabadonálló 7. Kötelező előkert mértéke: 5,0 m 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 30 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 40 % 10. Oldalkert minimális mérete: 5,5 m” „19/B § K-Rk-1 jelű Különleges rekreációs és rendezvényterületek övezete” „(2) Övezeti előírások: 1. Maximális beépíthetőség: 10%, ideiglenes, 3 hónapnál tovább nem álló építmények számára további 20%. 2. Maximális építménymagasság: 12.5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területe: minimum 5000 m2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 50 m 6. Beépítési mód: szabadonálló 7. Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven előkert vonallal meghatározott, ennek hiányában 5,0 m. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 40 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség : 40 % 10. Oldalkert minimális mérete: 10,0 m” „19/C § K-Rk-2 jelű Különleges rekreációs területek övezete” „(2) Övezeti előírások: 1. Maximális beépíthetőség: 10%. 2. Maximális építménymagasság: 7,5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területre vonatkozó előírások: minimum 5000 m2 5. Beépítési mód: szabadonálló 6. Kötelező előkert mértéke: a szabályozási terven előkert vonallal meghatározott, ennek hiányában 5,0 m. 7. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 20 % 8. Minimális zöldfelületi fedettség: 40 % 9. Oldalkert minimális mérete: 3,0 m”

21

„19/D.§ K-Bv jelű Különleges közlekedési övezete” „(2) Övezeti előírások: 1. Maximális beépíthetőség: 15% 2. Maximális építménymagasság: 7.5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területre vonatkozó előírások: minimum 1500 m2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 20 m 6. Beépítési mód: szabadonálló 7. Kötelező előkert mértéke: 5,0 méter. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 20 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 40 % 10. Oldalkert minimális mérete: 3,0 m” Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található) A különleges területeken sajátos funkció elhelyezése történik, általában sajátos épülettípust és elrendezést igényelve. Az 5 m-es érték megkötése a sportterületen, a rekreációs területen (K-Rk-1: belterületen az 1. módosítással érintett helyszín, K-Rk-2: Nádastó Szabadidőpark területe), valamint a közlekedési övezetben felesleges tervezési korlátozást jelent. Célszerű úgy megszabni ezekben az övezetekben az előkert mértékét, hogy annak minimális értéke legyen 5,0 m, vagy a szabályozási terven bejegyzett adat. 3.10. Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltató levele értelmében a 0205/5 helyrajzi számú telek honvédelmi besorolásának és a kijelölt védőtávolságnak a törlését kérte törvényi hivatkozással. A 0302,0317,0319, 0320, 0321, 0322 helyrajzi számú telekcsoport esetében beépítésre nem szánt jelleget kér érvényesíteni. Részlet a levélből:

A terület az Atkai Holt-Tisza partján található, jelenleg szántóként használt.

22

Településrendezési eszközök jelenleg hatályos (kiindulási) állapota Településszerkezeti terv (változással érintett telkek szürkével jelöltek) – változik

SZ-1 Szabályozási terv (változással érintett terület barna vonallal lehatárolva) – változik

Módosítás (módosított szerkezeti terv a 4. fejezetben, szabályozás az 5. fejezetben található) 23

3.11. Sándorfalva Közös Önkormányzati Hivatal észrevétele értelmében a HÉSZ 7. § (2) bekezdés törlésre kerül. A Hivatal észrevételében jelezte, hogy HÉSZ 2011. évi módosítása során a 3. melléklet törlésre került, de a rá utaló szabályozás benne maradt a rendelet szövegében, törlendő.

Helyi Építési Szabályzat jelenleg hatályos (kiindulási) állapota 7.§ - Helyi értékvédelem (1)1 A településkép szempontjából kiemelt területek lehatárolását az SZ-2 terv tartalmazza. (2)2 Jelen rendelet 3. mellékletében rögzített területen 1000 m2 hasznos alapterületnél nagyobb épület a mindenkori illetékes tervtanács véleményezésével létesíthető. Közterületre néző oldalon max. 1 garázskapu és 1 udvari behajtó nyitható. (3)3 Az (1) bekezdés szerinti területen légvezeték, továbbá felszínen, valamint az épületek külső homlokzatain vezetett közművezeték nem létesíthető. (4)4 Az (1) bekezdés szerinti területen fekvő épületek közterületről látható homlokzatait színezni a településkép helyrehozatalaként csak képviselőtestületi hatósági határozattal jóváhagyott színezési terv szerint szabad, annak hiányában a hagyományos szilikátalapú pasztell színárnyalatok alkalmazandók. (5)5 Az Önkormányzat település tervszerű fejlődésének előmozdítása érdekében városközpontfejlesztési és jóléti-idegenforgalmi célú terület biztosítására elővásárlási jogot alapít a helyrajzi számukkal listázott következő ingatlanokra: 0205/5; 0302; 0317-0322; 0364; 0382/1; 0384/4,6; 7/1-12/4; 119; 184-192; 210/1-211; 255256/3; 798-801/2; 803-812; 820-827; 856. (6)6 Bármely építési tevékenység során biztosítandó a következő környezeti elemek védelme: 1. Zrínyi utca platánfái (2673/5-7 és 2673/8-18 hrsz-ú szakaszokon) 2. Széchenyi utca 13. alatti platánfa (hrsz: 2549) 3. sportpálya platánfái (hrsz: 856) 4. Kőkereszt: Alkotmány körút-Csongrádi út sarok 5. Kőkereszt: Mátyás utca-Petőfi utca sarok 6. Bod Árpád emléktábla: Széchenyi utca 20. 7. Pallavicini emléktábla: Alkotmány körút 17. 8. Budai Sándor emléktábla: Kolozsvári utca 25. Módosítás (módosított szabályozás az 5. fejezetben található)

Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. § (1) - Hatályos: 2011. augusztus 1. Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. § (2) - Hatályos: 2011. augusztus 1. 3 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. § (3) - Hatályos: 2011. augusztus 1. 4 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. § (4) - Hatályos: 2011. augusztus 1. 5 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. § (5) - Hatályos: 2011. augusztus 1. 6 Módosította a 9/2011. (VI.30.) Ör. 7. § (6) - Hatályos: 2011. augusztus 1. 1 2

24

4. Határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításhoz Határozat-tervezet Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete a melléklet szerint módosítja a város 33/2009. (III. 26.) Kt. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti tervét. Felelős: Határidő:

Gajdosné Pataki Zsuzsanna polgármester hatályba lépéstől folyamatos

Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete …… határozatának melléklete: Településszerkezeti terv módosítás leírása 1. Az ún. „Bikakaszáló” településrészen (sportpályától É-ra) kijelölt K-Rk rekreációs terület a K-Sp sportterületből 0,6 hektárral bővül, 1,5 hektáros K-i része pedig Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe kerül át. 2. A Sport utca Ny-i oldalán lévő Vt településközpont vegyes telekcsoport (6,0 ha) Ny-i része Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (2,1 ha), beépült K-i és D-i része pedig Lk kisvárosias lakóterület (3,9 ha) besorolást kap. Módosított T-2 Településszerkezeti terv részlet – Bikakaszáló

Indoklás: A város gazdaságfejlesztéséhez nélkülözhetetlen a gazdasági terület kijelölése. Az önkormányzati tulajdonban lévő Bikakaszáló területén megkezdődött földfeltöltés is hozzáigazítható a rendeltetés-változáshoz, hogy a gazdasági telkek minél előbb kialakíthatók és értékesíthetők legyenek. A munkahelyek megteremtése elsődleges városi érdek. A lakóházas beépítésű Sport utca átsorolása a Vt vegyes övezetből az Lk kisvárosias lakóterületbe jobban kifejezi a kialakult állapotot és a változás ideális irányát. 25

3. Az 1067/1 helyrajzi számú teleknek a Május 1. tér és a Kis utca közötti szakasza „V” vízgazdálkodási területbe kerül át. Módosított T-2 Településszerkezeti terv részlet – Május 1. tér

Indoklás: Az autóbusz-állomás építése során az 1067/1 hrsz.-ú csatorna Alkotmány körút felőli végét lefedték. A csatorna többi része nyílt árok maradt, melynek vízgazdálkodási felhasználását a módosítás tényként rögzíti. 4. A 0205/5 helyrajzi számú telek K-H különleges beépítésre szánt kategóriából M mezőgazdasági területbe kerül át. A működő honvédségi gyakorlótér 0302,0317,0319, 0320, 0321, 0322 helyrajzi számú telekcsoportja a K-H honvédelmi területfelhasználási kategóriát megőrzi, de beépítésre nem szánt jelleget vesz fel. Módosított T-1 Településszerkezeti terv részlet – honvédelmi terület

26

5. HÉSZ-módosítás tervezete Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2015. (……..) számú rendelete Sándorfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 20/2004. (IX. 23.) Ör. számú rendelet módosításáról Sándorfalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Alsó-Tisza- Vidéki Vízügyi Igazgatóság, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala és a közvetlenül szomszédos települések önkormányzatai véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

27

1. § Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004. (IX. 23.) Ör. számú rendelete (továbbiakban: Rendelet) 4. § (3) bekezdés b) pontja új 6.2. ponttal egészül ki: „6.2. honvédelmi (K-H)” 2. § A Rendelet 5. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az építési helyen kívül eső meglévő építmény, építményrész átalakítható, az építési helyen belül bővíthető, rendeltetése megváltoztatható, amennyiben a mindenkor hatályos egyéb előírások azt lehetővé teszik. Növényházat, fóliasátort a teleknek a hátsó telekhatárától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.” 3. § A Rendelet 5. § (8) bekezdés a következő rendelkezéssel egészül ki: „Melléképítmények, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezését tekintve a szükséges védőtávolságok biztosítása mellett hátsókertet nem kell tartani.” 4. § A Rendelet új 16/A §-sal és alcímmel egészül ki: „16/A § Gksz-2 jelű Kereskedelmi, szolgáltató területek 2. övezete Övezeti előírások. 1. Maximális beépíthetőség: 60% 2. Maximális építménymagasság: 7,5 m 3. Minimális építménymagasság: nincs előírás 4. Új kialakuló telek területe: minimum 2000 m2 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 20 m 6. Beépítési mód: szabadon álló 7. Kötelező előkert mértéke: minimum 7,0 méter. 8. A terepszint alatti beépítettség értéke: maximum 60 % 9. Minimális zöldfelületi fedettség: 20 %. Lakótelekkel határos telken a csatlakozó telekhatár mentén minimum 2 fasor szélességű zöldsáv alakítandó ki. 10. Oldalkert minimális mérete: 7,5 m 11. K-Rk-1 övezethez csatlakozó telekhatár mentén zárt tégla-, vagy fakerítés, vagy sövénnyel kísért drótháló kerítés létesítése kötelező. 5. § A Rendelet új 16/B §-sal és alcímmel egészül ki: 16/B § Gksz-3 jelű Kereskedelmi, szolgáltató területek 3. övezete Övezeti előírások. 1. Maximális beépíthetőség: 2. Maximális építménymagasság: 3. Minimális építménymagasság: 4. Új kialakuló telek területe: 5. Telek minimális utcafronti szélessége: 6. Beépítési mód: 7.

Kötelező előkert mértéke:

60% 7,5 m nincs előírás minimum 1000 m2 20 m hézagosan zártsorú, 6,0 m minimális szélességű hézaggal 0,0 méter 28

8. 9. 10.

A terepszint alatti beépítettség értéke: Minimális zöldfelületi fedettség: Oldalkert minimális mérete:

maximum 60 % 20 %. 4,0 m

6. § A Rendelet 35. § új (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Fát, 3 méternél magasabbra növő fás-szárú bokrot épülettől legalább 3 méterre, a szomszédos, nem közterületi telek határához pedig olyan távolságra kell ültetni, hogy a kifejlett ágazat ne nyúljon át a telekhatáron.” 7. § A Rendelet új 32/C §-sal egészül ki: „32/C.§ K-H jelű Különleges honvédelmi terület előírásai (1) A területen honvédelmi létesítmények helyezhetők el a telek legfeljebb 2 % beépítettségével, a sajátos felhasználás által megkövetelt építménymagassággal és telken belüli elhelyezési móddal. (2) A létesítmény zavartalan üzemeltetése, működtetése érdekében az alábbi védőtávolságok betartása indokolt: a) a gyakorlótér 1500 m távolságán belül gyúlékony szerkezetű, vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület, vagy egyéb építmény, szérűskert nem helyezhető el. b) a gyakorlótér 1000 m távolságán belül lakás, üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény nem helyezhető el.” 8. § A Rendelet 34. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) a) Sándorfalva település a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területként kezelendő.” 9. § (1) A Rendelet 1. melléklete az e rendelet 1. mellékletében foglalt rendelkezésekkel módosul. (2) A Rendelet 2. melléklete az e rendelet 2. mellékletében foglalt rendelkezésekkel módosul. (3) A Rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép. 10. § A Rendelet 1. 8. § 5. pontban a „14” szövegrész helyébe a „13”, 2. 12. § 2 pontban a „– zártsorú és hézagosan zártsorú beépítési mód esetén: 7,50 m, oldalhatáros beépítési mód esetén: 4,50 m” szövegrész helyébe a „6,00 m”, 3. 19/A § (3) bekezdés 7. pontban az „5,0 m” helyébe a „0 m vagy minimum 5,0 m”, 4. 19/B § (2) bekezdés 7. pontban és a 19/C § (2) bekezdés 6. pontban az „5,0 m” helyébe a „minimum 5,0 m”, 5. 19/D § (2) bekezdés 7. pontban az „5,0 m” helyébe a „0 m vagy minimum 5,0 m”, szöveg lép. 11. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napját követő tizenötödik napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszíti. (2) Jelen rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.

29

(3) Hatályát veszíti a Rendelet 1. 4. § (3) bekezdés a) pont 4.1. alpontja, 2. 7. § (2) bekezdése, 3. 18. §-a, Sándorfalva, 2015. …. Gajdosné Pataki Zsuzsanna sk. polgármester

Dr. Bánfi Margit sk. jegyző

Kihirdetve: 2015. …. Dr. Bánfi Margit jegyző

30

1. melléklet a …/2015. (…. ….) önkormányzati rendelethez SZ-2 SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA 1. Módosított SZ-2 Szabályozási terv részlet – Bikakaszáló településrész

2. Módosított SZ-2 Szabályozási terv részlet – Őz utca

31

3. Módosított SZ-2 Szabályozási terv részlet – Tó utca

3. Módosított SZ-2 Szabályozási terv részlet – Május 1. tér

32

2. melléklet a …/2015. (…. ….) önkormányzati rendelethez SZ-1 SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Módosított SZ-1 Szabályozási terv részlet – honvédelmi terület

33

3. melléklet a …/2015. (…. ….) önkormányzati rendelethez „3. melléklet a 20/2004. (IX. 23.) Ör. rendelethez Régészeti lelőhelyek listája B Lelőhely neve Hatrongyos

C Lelőhely jellege - kora

1

A KÖH azonosító 29542

Éremlelet, középkor

D Lelőhely jele 0

2

29543

Homok-majorság

Éremlelet, római kor

0

-

3

29544

Sándorfalva

Telep általában, bronzkor

0

-

4

29545

Gyakorlótér

0

-

29546

Gyakorlótér II.

0

-

6

29547

Sándorfalva II.

0

-

7

29548

Sövényházi sziget

0

-

8

29549

Sövényházi II.

0

-

9

29550

0

-

10

29551

Szórványlelet, őskor

0

-

11

29552

Sövényházi sziget III. Sövényházi sziget IV. Bezúrszék II.

Telepnyom (felszíni), ismeretlen kor Temető általában, ismeretlen kor Bizonytalan jellegű lelet, őskor Bizonytalan jellegű lelet, szarmata Éremlelet, római kor Bizonytalan jellegű lelet, újkor Telepnyom (felszíni), bronzkor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), középkor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), középkor Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Szórványlelet, őskor

0

-

12

29553

Bezúrszék III.

0

-

13

29554

Sövényházi gát

0

-

14

29555

Rákos II.

Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), szarmata Telep általában, avar kor

0

-

15

29556

Nádastó

Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), késő középkor

0

-

sziget

E Helyrajzi szám -

34

16

29557

Nádastó II.

17

29558

Nádastó III.

18

29559

Szapor-hegy

19

29489

Csúzdi

20

29490

Fehérföldes

21

29491

Nagysulymos

22

29492

Csúzdipart

23

29493

Szalagföldek

24

29494

Szalagföldek II.

25

29495

Rózsa utca

26

29496

Rákos

Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), avar kor Telepnyom (felszíni), középkor Telepnyom (felszíni), középkor Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), kora újkor Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), középkor Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), újkor Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), avar kor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), középkor Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), Árpád-kor

0

-

0

-

0

-

1

0441, 0426, 0422, 0443, 0442/22, 0425, 0444/4, 0427/8, 0444/3, 0427/2, 0427/5, 0427/4, 0423/13, 0424, 0423/14

2

0293/4

3

0288/2, 0288/4, 0288/3

4

0270/29, 0270/28, 0268/1, 0268/2, 0269, 0270/27

5

0270/32, 0270/33, 0270/34, 0270/31

6

0275/24, 0275/25, 0275/23, 0276 0140/3, 0140/4

7

8

0163/1, 0141, 0142, 0138, 0345, 0139/7, 0140/1, 0139/6, 0139/10, 0139/11, 0139/9, 0139/13, 0139/8, 0139/5, 0139/14

35

27

29497

Homoki major

28

29498

Köves töltés

29

29499

Köves töltés II.

30

29500

Serkéd

31

29501

Bezúrszék

32

29502

Dóci út mellett

33

29503

Dóci út mellett II.

34

29504

Serkéd II.

Telepnyom (felszíni), népvándorlás kor Telepnyom (felszíni), csorvai csoport Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), középkor Telepnyom (felszíni), késő Árpád-kor Telepnyom (felszíni), újkor Telepnyom (felszíni), csorvai csoport Telepnyom (felszíni), bronzkor Telepnyom (felszíni), késő középkor, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), szarmata

Szórványlelet, ismeretlen kor Szórványlelet, ismeretlen kor Telepnyom (felszíni), rézkor-késő rézkor, Telepnyom (felszíni), őskor Telepnyom (felszíni), bronzkor-késő Telepnyom (felszíni), szarmata (felszíni), avar kor Telepnyom (felszíni), késő középkor, Telepnyom (felszíni), középkor, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor, Éremlelet, újkor,

9

0346

10

0163/2, 0144/2

11

0163/2, 0144/9, 0144/8, 0144/4, 0144/3

12

0302, 0199, 0299

13

14

098/3, 098/5, 097, 0100, 099, 0102/3, 0102/2, 098/10, 098/11, 098/12, 098/19, 098/18, 098/16, 098/15, 098/24, 098/25, 098/17, 098/14, 098/20, 098/21, 098/22, 098/23, 0102/5, 0102/4, 0102/1, 098/13, 0102/6 0172/42

15

0172/44

16

0186, 0182, 0172/51, 0172/34, 0172/35, 0172/39, 0172/37, 0172/48, 0172/49, 0172/36, 0172/50, 0184, 0172/18, 0172/54, 0172/53, 0172/1, 0172/55, 0172/7, 0172/52, 0172/20, 0197/52, 0197/12, 0197/58, 0197/59, 0197/53, 0197/54, 0197/56, 0197/55, 0197/57, 0197/60, 0197/61

36

35

29505

Oromidűlő

36

29506

Szent János dűlő

37

29507

Gépállomás

38

29508

Nagy I. tanya

39

29509

Szaporhegy, Bozóki I. tanya

40

29510

Fehérföldes II.

41

29511

Fehérföldes III.

Telepnyom szarmata, Telepnyom Árpád-kor

(felszíni),

17

(felszíni),

Telepnyom (felszíni), őskor, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), középkor Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor

18

Telepnyom (felszíni), késő középkor, Telepnyom (felszíni), újkor Telepnyom (felszíni), bronzkor Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), késő középkor Telepnyom (felszíni), halomsíros kultúra, Telepnyom (felszíni), bronzkor, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor, Telepnyom (felszíni), újkor

21

070, 0102/28, 0102/18, 0102/25, 0103, 0105, 0102/24, 0102/23, 0102/22, 0102/27, 0102/26, 0102/21, 0102/20, 0102/14, 0102/19, 0102/17, 0102/16, 0102/15, 0102/13, 0102/9, 0102/10, 0102/11, 0102/12, 0102/8, 0102/29, 0102/30, 0102/31, 0102/33, 0102/32, 0102/34, 0102/35, 069/2, 069/3, 069/4, 36069/1, 069/6, 069/5 02/5, 03, 04, 05, 02/8, 02/25, 02/6, 02/15, 02/11, 02/12, 02/26, 02/14, 02/27

19

1520, 0116/7, 0115/7

20

0162/24, 0162/23, 0162/22, 0162/21, 0162/20, 0162/19, 0162/25, 0162/18, 0162/17, 0162/16, 0162/27, 0162/26 0152/1, 0152/11, 0152/25

22

0313/5, 0313/6, 0313/7

23

0309, 0310, 0313/4, 0307/5, 0184, 0313/1, 0313/3, 0313/10, 0313/12, 0313/11

37

42

29512

Köves töltés III.

43

29513

Köves töltés IV.

44

29514

Köves töltés V.

45

29515

Fehérföldes IV.

46

29516

Szokony tanya

47

29517

Ilonahát

48

29518

Farkasd

Telepnyom (felszíni), szkíta, Telepnyom (felszíni), nagyrévi kultúra, Telepnyom (felszíni), bronzkor, Telepnyom (felszíni), kelta, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), avar kor, Telepnyom (felszíni), késő Árpád-kor, Telepnyom (felszíni), késő középkor, Telepnyom (felszíni), kora újkor Telepnyom (felszíni), csorvai csoport, Telepnyom (felszíni), középkor, Telepnyom (felszíni), kora Árpád-kor, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor, Telepnyom (felszíni), bronzkor, Telepnyom (felszíni), bronzkor Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), népvándorlás kor, Telepnyom (felszíni), késő középkor, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor, Kemence, középkor Telepnyom (felszíni), bronzkor, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), bronzkor, Telepnyom (felszíni), rézkor-késő rézkor, . Telepnyom (felszíni), Körös-kultúra, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), középkor, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), badeni kultúra Telepnyom (felszíni),

24

066, 067, 064, 069/13, 068, 065/40, 069/4, 069/6, 069/5, 069/7, 069/8, 069/9, 069/10, 069/11, 069/12

25

064, 065/50, 065/51, 065/56, 065/54, 065/52, 065/53, 065/55, 065/57

26

064, 01286, 065/46, 065/45, 065/47, 065/58, 065/57

27

0304/2, 0304/3, 0304/4

28

0238/2, 0237, 0239, 0242/5, 0242/17, 0242/8, 0242/3, 0242/2, 0242/1, 0242/7, 0242/6, 0242/4

29

0261/4

30

0220/16, 0220/15

38

49

29519

Csikóshát

50

29520

Békás

51

29521

Irma majori út

52

29522

Irma majori út II.

53

29523

Sajtos

54

29524

Algyői főcsatorna

55

29525

Kiss tanya

56

29526

Csibafa

57

29527

Homoki major II.

58

29528

Csíkós járástól DKre

59

29529

Csíkós ÉNY-ra

járástól

szarmata, Telepnyom (felszíni), középkor Telep általában, késő középkor Telepnyom (felszíni), Körös-kultúra, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), bronzkor, Telepnyom (felszíni), szarmata Telepnyom (felszíni), Körös-kultúra, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), Körös-kultúra, Telepnyom (felszíni), őskor, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Szórványlelet, ismeretlen kor Telepnyom (felszíni), őskor, Telepnyom (felszíni), népvándorlás kor, Telepnyom (felszíni), késő középkor, Telepnyom (felszíni), őskor, Telepnyom (felszíni), újkor

31

0205/16, 0205/17

32

01201/10, 01201/11, 01201/12, 045/1, 045/2

33

049/3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7, 049/8, 046, 049/10, 049/2

34

049/8, 050/2, 050/3, 050/9, 050/10, 050/8, 049/11, 049/13, 049/12

35

048, 047/1, 049/16, 049/17, 052/2, 049/11, 049/15

36

054

37

065/5, 065/6, 065/7, 065/8, 065/30, 065/18, 065/2, 065/17, 061, 065/4, 065/15, 065/16, 065/14

38

729, 2673/9, 2673/10, 2673/11, 0364/5, 2673/8

Telepnyom (felszíni), kelta, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), középkor, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor, Telepnyom (felszíni), újkor Telepnyom (felszíni), avar kor

39

0377

40

0380/1

Telepnyom középkor, Telepnyom ismeretlen kor

41

0454/35, 0454/16, 0454/17, 0454/32

(felszíni), (felszíni),

39

60

29530

Körmendi tanya

Telepnyom középkor

(felszíni),

42

0443, 0444/1, 0442/18, 0446/12

61

29531

Laci tanya

(felszíni),

43

0417/4, 0417/16

62

29532

Szalagföldek III.

Telepnyom őskor Telepnyom ismeretlen kor

(felszíni),

44

0282/14, 0282/2, 0282/15, 0282/16

63

29533

Vöröscsárda

45

0337/4

64

29535

Büdös-tó II.

47

01301/16, 01301/5, 01301/7, 0167/1, 0167/2

65

29536

Büdös-tó III.

48

01297/45, 01305, 0169/2, 0169/1

66

29537

Köves töltés VI.

49

0172/16, 0172/14, 0172/15

67

29538

Eperjes

50

050/9, 050/8

68

29539

Fertőszék

51

69

29540

Nagysulymos II.

Telepnyom (felszíni), őskor, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), török kor Telepnyom (felszíni), bronzkor, Telepnyom (felszíni), Körös-kultúra, Telepnyom (felszíni), középkor, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Telepnyom (felszíni), Körös-kultúra, Telepnyom (felszíni), szarmata, Telepnyom (felszíni), Árpád-kor Temető általában, szkíta, Temető általában, óbébapitvarosi csoport, Temető általában, szarmata, Telep általában, szarmata, Kemence általában, szarmata, Temető általában, honfoglalás kor Település általában, szarmata Település, makói kultúra

52

0101, 096, 0102/7, 016, 093, 0102/8 0321

70

29541

Sövényházi út

Éremlelet, római kor, Telep általában, népvándorlás kor

53

0134/2, 0134/6, 0134/9

40

5. Környezetalakítási, közlekedési és közműellátási alátámasztás a módosításhoz Környezetalakítás A Bikakaszáló városrészben a 3.1. pont szerinti kereskedelmi gazdasági terület kijelölés telepítési kényszerből történik, mivel a belterületen vagy annak közelében nincs más szóba jöhető helyszín gazdaságfejlesztésre. A rekreációs terület csökkenését okozó változás kedvezőtlen, de előnyt lehet kovácsolni belőle, ha az üzletek és üzemek betelepülése a környezet rendezésének feltételével történik. Reális lehetőség, hogy a jóléti fejlesztés és a gazdaságfejlesztés összekapcsolódjon, mivel az akcióterület önkormányzati tulajdonban van, az értékesítés feltételeit maga szabja meg. A 3. fejezetben közölt beépítési javaslat a mély fekvésű rész tóként való fennmaradását, rendezését tartalmazza, ami megállítja a terület illegális szemétlerakásból eredő degradálódását. Szaporodó szemét a tóparton A tavat záportározásra is alkalmassá kell tenni, ezért egy részét ki kell mélyíteni. A földtömeg egyensúlyban tartható a tervezett szánkódomb kialakítása révén. A domb egy hullámzó magassági vonalvezetésű kis biciklis-görkorcsolyás ügyességi pályát is hordozhat a hátán és a sportterület szeparálását is szolgálja a gazdasági területtől. A Gksz terület lehetővé teszi a régóta tervezett napicikk-áruház és különféle szaküzletek elhelyezését. Vendéglátó-szolgáltató üzletsor létesítését javasolja a vázlatrajz a szabadtéri szórakozáshoz, családi piknikhez, közösségi rendezvényekhez kapcsolódóan. Egy áruház közelsége vásárlói forgalmat generálhat a környéken, esélyt adva más üzletek kifizetődő működésére. A többrétű területhasználatok (sport-szabadidő-vásárlás-munkahelyek) egymást erősíthetik. A 3.2.-3.8. változások kisebb jelentőségűek, egy-egy, vagy néhány telket érintenek és jellemzően a kialakult állapot rendezettebbé válását szolgálják, ezért összességében előnyös irányba változtatják a városi környezetet.

Közlekedési hálózatok A Bikakaszáló városrész É-i lezárását jelenleg az Erdő sor képezi. Az utca a gazdasági terület kialakulásával 14 méter szélessé válik, ami 5 m leszabályozását jelenti. Az É-i oldal jelenleg is szélesítésre van jelölve a tervezett lakóterület feltárására (járda, közműsáv), az utca végső szélessége így 22 m lesz. A gazdasági területet legkönnyebben az Alkotmány körút felől lehet majd megközelíteni, ami a 4525 jelű országos összekötőút belterületi átkelési szakasza. A feltáróút meglévő szélessége elegendő (28 m a rövid D-i szakaszon, a többi része 18 m).

41

Geológia, vízrajz, földtani adottságok, éghajlat A módosítások nincsenek számottevő kihatással a város geológiai, vízrajzi, földtani helyzetére, melyek a Szegedi Kistérség 2011. évi Környezetvédelmi Programjának helyzetértékelése alapján a következők szerint összegezhetők. Sándorfalva az Alsó-Tiszavidék középtájban helyezkedik el, azon belül a nyugati településrész (a belterülettel együtt) a Dorozsma-Majsai-homokhát, a K-i rész pedig a Dél-Tisza-völgy kistájban fekszik. A település – akárcsak a Szegedi kistérség többi települése – a Budapest-Makó vonalában húzódó föltani árok nyugati részén helyezkedik el. A szegedi medencét a Pannon tenger és az Ős-Duna víztárolásra alkalmas porózus üledékekkel töltötte fel. A felső-pleisztocénben a tavi, később az eolikus üledékképződés is szerepet kapott. A felszínt főképp tiszai üledékek, iszapok, agyagok, helyenként infúziós löszök alkotják. A középső- és alsó-pleisztocén homokokból történő vízbeszerzés lehetőségei igen kedvezőek. A talajvizek általában magas sótartalmúak. Az ivóvízként használt rétegvizek arzén- és ammóniumtartalma kifogásolható. A Tisza-folyó vonala 1 km hosszon egybeesik a település igazgatási területének É-K-i határával. Az Atkai Holt-Tisza É-i ágán Sándorfalva Szeged városával „osztozik”, az Atka-sziget Szeged igazgatási területének elkülönült része. A város igazgatási területének K-i részét sűrű csatornahálózat szövi be. A település nyugati részét lazább, mezőségi jellegű humuszos homoktalajok borítják. A belterülettől Kre réti szolonyecek, a Tisza mentén pedig öntéstalajok húzódnak. Az ÉNy-i településrészen szikes tavak alakultak ki. A gazdag élővilágú szikes puszták és homoki erdők a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartoznak. A módosítás kizárólag belterületi helyszíneket érint, ezért felszíni bányászati tevékenységet nem befolyásol. A nyilvántartott bányatelkek és kutatási területek egyébként a hatályos tervben fel vannak tüntetve a Magyar Földtani és Bányászati Hivatal adatbázisa alapján. Rögzítik a tervlapok a szénhidrogén vezetékeket és védősávjukat is.

Csapadékvíz-elvezetés Sándorfalva igazgatási területe a Pálfai-féle belvíz-veszélyeztetettségi adatok szerint belvízzel mérsékelten és közepesen veszélyeztetett. A település csapadékvíz-vízelvezetésének és a vízvisszatartásnak a javítására koncepció készült. A módosítási helyszínek a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerhez tartoznak. A 3.1. ügy kapcsán fontos tudni, hogy a Bikakaszáló semlyék volt, míg a belterület magába nem olvasztotta. A módosítás meghagyja a ma is állandóan vízzel és nádassal borított ÉNy-i részt ún. „rekreációs” funkcióban. Az ún. „Bika-Nádastó” vízfelület és nádas jelenlegi állapotban való fennmaradását, D-i részén pedig záportóvá való kimélyítését irányozza elő a beépítési javaslat. A területet Ny-i oldalán a Romafői-csatorna húzódik, amely a csapadékvizeket D-i irányban vezeti le. A vonatkozó jogszabályok betartása mellett a kialakítandó gazdasági telephelyekről szennyeződések nem juthatnak a csapadékvíz-elvezető hálózatba. A 3.2. jelű ügyben a 2636 helyrajzi számú telek (0,15 ha) közterület jellege megszűnik, 2 db lakótelekként beépíthetővé válik az Lf-2 övezet szabályai szerint. A futóhomokos talajon a csapadékvíz jól elszivárog, de az Őz utcában nyílt árok is fut, amely befogadja a keletkező plusz csapadékvizet A vízgazdálkodást érinti még a 3.4. módosítás. A meglévő nyílt csatorna a rendeltetésének megfelelő „V” vízgazdálkodási övezetbe kerül át. Köz- és magánterületeken egyaránt javasolt zárt burkolatok helyett a hézagos burkolt felületek kialakítása.

42

Részlet a szakági munkarészből – nem változik

43

Ivóvízellátás Az 1-4. módosítási helyszínek a városi közüzemi vízellátó rendszerre csatlakoznak, vagy csatlakoztathatók. A meglévő utcákban NA 100 KM-PVC vezeték van kiépítve. A sportpályához bevezető utca (1. módosítási helyszín) gazdasági területeket is ellát majd, az alátámasztó szakági tervlap szerint ezen a nyomvonalon NA 125 mm keresztmetszetű vezeték építése javasolt. Részlet a szakági tervlapból – nem változik:

Szennyvízelhelyezés A most befejeződő szennyvízcsatornázási projekt keretében a belterületi szennyvízelvezetés megvalósul.

Földgázellátás A városi földgázvezeték-hálózaton a helyszínek elláthatók. Részlet a szakági tervlapból – nem változik:

44

Villamosenergia-ellátás A belterületi hálózatba kapcsolható a Bikakaszálóra tervezett gazdasági terület a szakági tervlap szerint. Az új transzformátor-állomás a 3.1. pontban szereplő beépítési javaslat szerinti áruházzal egyidejűleg épülhet meg, vagy a betelepülő üzem(ek)hez kapcsolódhat. Részlet a szakági tervlapból – nem változik:

Elektronikus hírközlés A tervezett gazdasági területhez (3.1. pont) a szakági javaslat optikai kábel kiépítését irányozza elő a meglévő telefonközponttól. Részlet a szakági tervlapból – nem változik: A mobiltelefon állomások szóráskörzete lefedi a belterületet. A város belterületén a TV műsorok vételét a kiskundorozsmai Szélmalom KTV rendszer biztosítja. A meglévő rendszer részben földkábeles, részben az Invitel oszlopsorán halad. A tervezett gazdasági terület a hálózathoz csatlakoztatható. Mikrohullámú összeköttetés tilalmi zónája a belterületet nem érinti.

45

6. Környezetvédelem Sándorfalva város jelenleg hatályos Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának jelen dokumentációban részletezett módosításaihoz elvégeztük a környezetvédelmi értékelést arra vonatkozóan, hogy a tervezett módosítások kapcsán a környezet várható terhelése mennyiben fog eltérni az eredeti tervben prognosztizáltakhoz képest. A tervezett módosítások négy helyszínt érintenek. Nem hoznak létre új beépítésre szánt területet, ezért a biológiai aktivitás érték számítása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 7. § (3) b) pontja értelmében nem szükséges. A változásokkal érintett terület az 1. ügy kivételével csekély. A tervezett módosítások hatása a város levegőminőségére Az 3.1. ügysorszám kapcsán a jelenleg kijelölt K-Rk rekreációs különleges terület, valamint a tervezett Vt településközpont vegyes terület kerül át kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) területbe. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 20. § (3) bekezdés szerinti „különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények” ebben a kategóriában nem helyezhetők el. A környezetre jelentős hatással bíró létesítmények betelepülése a tervezett gazdasági-kereskedelmi övezetbe nem várható. A település levegője még minden légszennyező anyag tekintetében terhelhető. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek és létesítmények esetében az építés hatósági vagy egyéb hatósági eljárás csak a környezetvédelmi hatósági lefolytatása után indítható el. Figyelembe véve a módosítással érintett terület méretét és elhelyezkedését, a település környezeti levegőjének minőségében jelentős változást várhatóan nem fog okozni.

A 3.2. ; 3.3. és a 3.4 ügyek a környezeti levegő állapotában változást nem eredményeznek. Vízvédelem

A tervezési területen a teljes infrastruktúra kiépítésével számol a terv. A városban jelenleg folyik az elválasztott rendszerű gravitációs csatornahálózat kiépítése. A keletkező szennyvizek szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosának, az ingatlan határán belül gondoskodni kell. Előtisztító műtárgyat csak engedéllyel (építési vagy vízjogi) lehet létesíteni és üzemeltetni. A település jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszerének fejlesztésére tanulmányterv készült. Szükséges a tanulmánytervben jelölt záportározók rekonstrukciója. Az 1. számú módosítási helyszínen a gazdasági terület feltáró útja mentén – településközponti helyzete miatt – zárt gravitációs csapadékcsatorna kiépítése javasolt. Az utak leburkolását csak vízelvezetéssel együtt szabad engedélyezni. A csapadékvíz elvezetésre egységes szakági tanulmány illetve vízjogi engedélyezési tervet javaslunk készíteni a beépítési javaslat figyelembe vételével. Különös gonddal kell eljárni a kialakítandó burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek elhelyezéséről. Befogadó hiányában a burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek elhelyezéséről és/vagy hasznosításáról – az esetleg szükséges előtisztítást követően – a hatályos jogszabályok és műszaki előírások betartásával, az ingatlan határain belül kell gondoskodni. A tervezett módosítás a felszíni- és a felszín alatti vizek állapotát nem veszélyeztetik és azok mennyiségi és minőségi állapotában változás a módosításokkal kapcsolatosan nem fog bekövetkezni. A 3.2. ; 3.3. és a 3.4 ügyek vízvédelmi szempontból változást nem eredményeznek.

46

Hulladékgazdálkodás A területen keletkező települési szilárdhulladékok rendszeres begyűjtése közüzemi szolgáltatás és engedéllyel rendelkező vállalkozók igénybevételével jelenleg is megoldott. Az ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, szelektíven, környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró módon kell gyűjteni. A területen keletkező veszélyes hulladékok szakszerű/jogszerű kezelése a hulladék termelőjének a kötelessége. A tervezett módosítások a település hulladékgazdálkodásban változást nem eredményeznek. Zajvédelem Zajvédelem szempontjából az 1. módosítási ügy releváns. A különleges rekreációs terület és a településközpont vegyes terület részben Gksz kereskedelemi szolgáltató gazdasági kategóriába kerül át. Zajvédelmi szempontból ez a változás nem jár megengedett zajterhelési határérték változtatással. Az övezetre érvényes zajvédelmi rendeletekben előírt követelményeket teljesíteni kell az építés és üzemelés során. A 3.2., 3.3. és a 3.4 ügyek zajvédelmi szempontból változást nem eredményeznek. Összefoglaló környezetvédelmi értékelés A Településrendezési Terv részleges módosítása figyelembe veszi az időközben bekövetkezett jogszabályi módosításokat, az országos, megyei tervben történő változásokat és a település fejlesztési koncepciójának változásait. A szerkezeti tervet érintő módosítások csak lokálisan kis területi egységeket érintenek. Jellegüknél fogva nem változtatják meg a város tájszerkezetét, zöldfelületeinek rendszerét. A Helyi Építési Szabályzat kiegészítései értékelhető változást nem eredményeznek a környezeti elemek állapotában. Levegővédelmi, vízvédelmi, hulladékgazdálkodási és zajvédelmi szempontból összességében a tervezett változtatások az eredeti tervhez képest a település egészére nézve jelentős változást nem eredményeznek.

A tervezett módosítások négy helyszínt érintenek. Nem hoznak létre új beépítésre szánt területet, ezért a biológiai aktivitás érték számítása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 7. § (3) b) pontja értelmében nem szükséges. A környezetvédelmi szabályozás tekintetében a mindenkor hatályos országos és helyi jogszabályi előírások, valamint a tárgyi ügyben kiadott hatósági határozatok figyelembevételével kell eljárni. A tervezett módosításhoz, figyelembe véve az érintett területek méretét és a változtatások irányultságát a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartjuk szükségesnek.

47

7. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása Sándorfalva Város jelenlegi várospolitikájának kifejeződése, érvényes Településfejlesztési dokumentuma a „Sándorfalva Város NFT II. Programhoz és a Szegedi Kistérség előzetes koncepciójához csatlakozó városfejlesztési koncepció terve a Pallavicini Terv tükrében” címet viseli. A koncepció 2007. februárjában készült. Sándorfalva – egyetlen városként – Szeged közvetlen vonzáskörzetébe tartozik, így Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában is szerepet kap. Az 1960. és 2000. között 2000 fő körüli népességszám-növekedést (5800-ról 7800 főre történő növekményt) felmutató település joggal nyert városi rangot 2005-ben, a lakosság megtartása azonban komoly kihívást jelent a helyi politika számára. Jelen TRT-módosítási eljárásban az egyszerűsített eljárásból is adódóan a módosítási ügyek inkább technikai változást jelentenek, koncepcionális kihatásuk jelentéktelen, kivéve az 1. sorszámú rendeltetésváltozást, ami gazdaságfejlesztési szándékot juttat közelebb a megvalósuláshoz. A gazdasági vállalkozások betelepülése egyben javítja a rekreációs terület kialakításának esélyeit is, mivel azok érdekeltek a telephely környezetének igényes átformálásában és a lakosok tetszésének megnyerésében (pl. áruház, autószalon). A város hosszútávlatú koncepciója egybecseng ezzel a változási iránnyal A dokumentum leszögezi: Az „adottságok optimális kihasználása érdekében egy vonzó, üde, vendégváró és szolgáltató típusú városszerkezetet kell kialakítani. Az európai színvonalú kisváros tervezésében a fő szempont a település életéből hiányzó funkciók betöltése minden korosztály számára, a város népesség megtartó képességének fokozása, mind a fiatalok mind az idősebb korosztály életkörülményeinek javítása, valamint a szolgáltató városi környezet fejlesztése.” A nagyprojektek közül a VI. jelzi a vállalkozás-fejlesztés fontosságát: „A kistérség és a város fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a vállalkozásfejlesztés és a város versenyképessége is nagyban függ az ott működő vállalkozások piaci esélyeinek alakulásától. A foglalkoztatottságot a jól működő mikro- kis- és középvállalkozások képesek növelni.” A város eddig nélkülözte a gazdasági területeket, a módosítás – ha kis mértékben is – segít leküzdeni ezt a hátrányos helyzetet.

48

8. A településszerkezeti változás területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban településfejlesztési rendelet) 3. melléklet 1.2.2. pontja a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészei között előírja a „területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép” „és leírás (számítás)” készítését. Jelen fejezet ennek az előírásnak tesz eleget.

Településszerkezeti terv összhangjának vizsgálata az OTrT országos övezeteivel Az OTrT 2013. évben módosult. A megyei terv még nem követte le a változásait. Csongrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése 2012. év márciusában fogadta el a megye területrendezési tervét (CsmTrT), amely a 2003. évi XXVI törvénnyel hatályosított, a 2008. évi L törvénnyel módosított Országos Területrendezési Terv alapján készült. Az OTrT-t módosító 2013. évi 229. törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az új szabályok alkalmazására. Sándorfalva Településszerkezeti eszközeinek mostani módosítása nem érint szerkezeti elemeket, nem keletkeztet beépítésre szánt területet és a 4 módosítási helyszín mindegyike a városias települési térségen belül található. Nem szükséges tehát összevetni az országos terv infrastruktúra elemeinek és térségeinek kijelölését a településszerkezeti tervvel. Az új és megváltozó országos övezetekkel való összhangot igazolni szükséges. A törvény szerint az országos övezetek a következők: „12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület.”

Sándorfalvának nincs érintettsége a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében. Nem szerepel a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetben sem. Az országos ökológiai hálózat (az ábrán zöld színnel jelölve) az igazgatási terület jókora részét lefedi. A KNPI adatszolgáltatása alapján minden természetvédelmi vonatkozást feltár a terv: Erdőrezervátum

Ex lege szikes tó

49

Fokozottan védett terület

Natura 2000 Sachun

Natura 2000 SPA

Ramsari terület

Tájvédelmi körzet

Természeti terület

50

Vadászati kiemelt övezet

Országos Ökológiai Hálózat – magterület és összevont folyosó (kékkel: módosítási helyszínek)

Nagyítva: 1. módosítási helyszín. Az 1. módosítási helyszínt érinti az Országos Ökológiai Hálózat összevont folyosó, de a törvényben előírt szabályok teljesülnek, mivel nem történik új beépítésre szánt terület kijelölés. A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetének kiterjedéséről az önkormányzat adatszolgáltatást kért a Földmérési és Távérzékelési Intézettől. Az intézet levélben jelezte, hogy nem tud adatot szolgáltatni. A 2003. évi XXVI. tv. mellékletét képező lehatárolás szerint a módosítási helyszínek nem érintettek az övezetben (a belterületen találhatók, a belterületen nem ábrázol a térkép jó termőhelyi adottságú szántóterületet).

51

Kiváló

termőhelyi

adottságú

erdőterület

vonatkozásában a törvény térképmelléklete szintén nem mutat érintettséget a módosítási helyszíneken, a belterületen ugyanis nem jelöl területfoltot. Az adatszolgáltató Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jelezte az adatok internetes elérési helyét. Az ellenőrzéskor megállapítható volt, hogy a belterületen nincs kiváló termőhelyi adottságú erdő. OTrT övezeti térkép

NEBIH adatszolgáltatás

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület a belterületen nincs kijelölve az OTrT-ben, a módosítási területek tehát nem tartoznak az övezetbe.

52

Az országos vízminőség-védelmi terület lehatárolását a Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tiszavidéki Kirendeltsége az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta. A módosítási területek belterületi fekvésűek, az adattérkép szerint a belterület nem érintett az övezetben. Az OTrT 15. szakaszának vonatkozó rendelkezései előírják, hogy az övezetet ki kell jelölni és a vonatkozó szabályokat a HÉSZ-ben meg kell állapítani. A kijelölésre és a szabályok megállapítására a 2014. II. felében induló „teljes” módosítási eljárásban fog sor kerülni.

A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe országos övezet Sándorfalva területén csak nagyvízi medret jelöl ki. A módosítási terület nem tartozik nagyvízi mederbe. A város jelenleg hatályos szabályozási terve nem látja el a védőtöltést sajátos vízgazdálkodási besorolással, ezt a „teljes” módosítási eljárás során pótolni szükséges. Sándorfalva érintett a kiemelt fontosságú honvédelmi terület országos övezetben. A Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása szerint a 0205/5 hrsz.-ú ingatlan különleges honvédelmi terület megjelölését törölni szükséges védőtávolságaival együtt. Kérte továbbá a gyakorlótér beépítésre szánt jellegének beépítésre nem szánt kategóriába való átsorolását. A módosítások megtörténnek. A változás a rendeletet is érinti.

53

Sándorfalva az OTrT-ben:

54

Településszerkezeti terv módosítással érintett részének összhangja Csongrád Megye Területrendezési Terv övezeteivel Csongrád megye területrendezési terve (CsmTrT) 2012. március 19-én lépett hatályba. Rendelkezéseit a települések rendezési tervében figyelembe kell venni. A megfeleltetést az Országos Területrendezési Tervről szóló, többször módosított 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) előírásai szerint kell biztosítani. A megyei terv még nem követte le az OTrT legutóbbi (2013. május 10-én elfogadott) változásait. Az átmeneti rendelkezések értelmében (31/B): „g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.”

Megjegyzés: az MTv. az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény rövidítése. Az MTv. által törölt térségi övezetek (ezekre a megyei tervi összhangot nem kell vizsgálni): 12. § (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: d) erdőtelepítésre alkalmas terület, e) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, h) világörökség és világörökség-várományos terület, i) történeti települési terület, k) nagyvízi meder, m) vízeróziónak kitett terület, n) széleróziónak kitett terület,

Az MTv. által megállapított új kiemelt térségi és megyei övezetek: (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület,

A szerkezeti terv módosítások szempontjából vizsgálni szükséges a következő megyei övezeteket: (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület, i) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.

A módosítással érintett 4 helyszín területe a megyei szerkezeti terv szerint városias települési térségbe tartozik, ezért néhány övezetben eleve nem is szerepel. A Magterület, ökológiai folyosó, puffer-terület

tekintetében ld. az OTrT-vel való összevetést.

55

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

A megyei terv csak az erdőtelepítésre alkalmas övezetet határolja le, melynek célja volt, hogy a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítására alkalmas területek védelmét biztosítsa. A jelenleg hatályos törvényi meghatározás szerint „erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki”.

Sándorfalva bekérte az új megnevezésű és a megyei tervi adatállománytól – valószínűleg – eltérő övezet adatait a Földmérési és Távérzékelési Intézettől. Egyelőre nem áll rendelkezésre az adatállomány. A törvény előírja: „A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni”. A módosítás nem jelöl ki erdőterületet és nem is érint meglévő, vagy a településszerkezeti tervben előirányzott erdőt.

Ásványi nyersanyagvagyon-terület

A megyei terv csak az „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület” övezetet tartalmazza, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területekkel érintett településeket településhatáros kijelöléssel ábrázolta. Sándorfalva érintett az övezetben a megyei terv szerint. A jelenleg hatályos törvényi meghatározás szerint „ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók”. Sándorfalva bekérte az új

megnevezésű és a megyei tervi adatállománytól esetleg eltérő övezet adatait a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól. Egyelőre nem áll rendelkezésre az adatállomány. A törvény 19/B § (1) bekezdés előírja: „Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.” A 19/B § (2) bekezdés rögzíti: „Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.”

Sándorfalvaa megállapított bányatelkeit és kutatási területeit a jelenleg hatályos Településrendezési eszközök tartalmazzák az MBFH honlapján szereplő adatok szerint. A módosítási helyszínek nem érintenek felszíni bányát.

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra hasznosítani (pl. erdősítés). Az OTrT törvény előírja: "Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki." A megyei terv nem jelez belvízveszélyes területeket Sándorfalván. A helyi adatfelvétel alapján azonban a hatályos szabályozási terv tartalmazza a területfoltokat. A HÉSZ-ben már szerepelnek a területre vonatkozó megszorító előírások (5. § 15. bek.). 56

Földtani veszélyforrás területe övezete

A megyei terv szerint a város igazgatási területén nincs földtani veszélyforrás. Az OTrT megfogalmazása szerint „földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak”. Sándorfalva bekérte az övezet adatait a Magyar

Bányászati és Földtani Hivataltól. Egyelőre nem áll rendelkezésre az adatállomány. A törvény 25 § (1) bekezdés előírja: „A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.” A lehatárolás megtörténik, ha erre vonatkozó adatokat közöl az MBFH. A (2) bekezdés rögzíti: „Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.”

A módosítások nem keletkeztetnek új beépítésre szánt területet, az előírás teljesül. Honvédelmi terület övezet

A honvédelmi érintettség vizsgálatát ld. az OTrT-megfeleltetésben.

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az OTrT törvény 21. § vonatkozó előírásai:

(1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület lehatárolására a megyei terv folthatáros övezeti kijelölést alkalmaz. Sándorfalván a belterület és az igazagtási terület ÉNy-i része nem tartozik az övezetbe. A módosítási helyszínek belterületi fekvésűek, ezért nem érintettek az övezetben. Új adatok állami szolgáltatásáról a 282/2009. (XII.11.) Kormányrendelet nem rendelkezik, ezért a településrendezési eszközökben foglalt jelenlegi kijelölésen jelen eljárás nem változtat. Az OTrT tv.

21. § (5) bekezdés szerinti kijelölés teljesül.

57

Csongrád Megye Területrendezési terve – Szerkezeti terv részlete

A módosítások a városias települési térségben fekszenek, térszerkezeti elemeket nem érintenek.

58

Megyei szerkezeti terv jelmagyarázat

59

10. Sándorfalva Város Településrendezési Eszközök módosítása egyszerűsített eljárásban - 2014. Vélemények értékelése Véleményező szerv

Vélemény röviden (megjegyzés: a www.ujleptekbt.hu tervezői honlapon minden beérkezett vélemény megtalálható)

További Vélemény figyelembevételének részvétel módja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész

Felhívja a figyelmet, hogy az Étv. 6/A § (3) bekezdése alapján önkormányzati főépítész közreműködése szükséges az építésügyi feladat ellátásához. Helyben hagyja az egyszerűsített eljárási módot. A 3.1. pontban ismertetett módosítást nem tartja szerencsésnek, mivel a sport- és rekreációs terület és a lakóterület közé beékelődő gazdasági terület később problémákat okozhat. A 3.2. pont szerinti módosításban ellentmondás van az Lf lakóterületi rendeltetés és a Vt-1 övezetbe sorolás között. A HÉSZ tervezet kapcsán jelzi, hogy az 1. §-ban az alaprendeletre való hivatkozás hibás. A 2. § jogsértő elemeket tartalmaz. A 3. § kiegészítése javasolt a „szükséges védőtávolságok megtartásával” szöveggel. A 4. § építési hely és előkert előírásai pontosítást igényelnek. Az 5. § 6. pontjában pontosítást javasol. A 7. § 3. és 5. pontban és a szakaszok elrendezésében javítást javasol. A közelmúltban hatályba lépett erdőterületi előírásokra és a kulturális örökségvédelmi szabályokra hívja fel a figyelmet. A környezeti vizsgálati munkarész kidolgozását nem tartja szükségesnek. Az eljárás rendjét rögzíti.

igen

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

A tervezett módosítások ellen nem emel kifogást, a módosítás várhatóan nem okoz hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, tájvédelmi, vízvédelmi vagy zajvédelmi érdeksérelmet. Álláspontja szerint a tervezett módosítások volumene és jellege miatt a környezeti állapotban várhatóan nem okoznak jelentős változást, a környezeti vizsgálat elkészítése nem szükséges. A módosítások ellen vízgazdálkodási szempontból nem emel kifogást. Táj- és természetvédelmi szempontból a Bikakaszáló (3. helyszín) természeti területnek minősül az Igazgatóság nyilvántartása szerint és része az Országos Ökológiai Hálózat országos övezetének, mint ökológiai folyosó. Területén nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület. A 2003. évi XXVI. tv. 12/A § (4) bekezdése alapján lehet úgy pontosítani az övezetet (±5%), hogy a kérdéses terület kikerüljön az övezetből és pufferterület övezetbe kerüljön, ha nincs természetvédelmi aggálya. Ehhez további egyeztetések szükségesek.

igen

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

60

igen igen

Az önkormányzati főépítészi feladatokat jelenleg Kériné Csaba Ildikó építészmérnök látja el. A 3.1. ügy a tervezett új munkahelyek megteremtését teszi lehetővé, ezért az önkormányzat szándéka továbbra is az, hogy itt gazdasági rendeltetést jelöljön ki. A beépítési javaslat igazolja, hogy a funkciók (kereskedelmi, vendéglátó üzletek, üzemek) elrendezhetők úgy, hogy az esetleges konfliktusok köre minimálisra szűküljön. A 3.2. pont tekintetében a szabályozás tervi ábra valóban helytelen, az övezeti határvonal a telek D-i oldalán fog húzódni, az övezeti besorolás ennek megfelelően Lf-1 lesz. A HÉSZ-re vonatkozó észrevételek mindegyikét figyelembe veszi a rendelettervezet javítása. Örökségvédelmi hatástanulmány a hatályos tervhez 2004-ben készült. A jogszabályokat az eljárás és a terv megvalósítása során figyelembe veszi az önkormányzat. Nem igényel változtatást.

Nem igényel változtatást. Nem igényel változtatást. A Bikakaszáló területe jelenleg is beépítésre szánt terület, a módosítás ezen belül hoz változást egyes területrészek gazdasági- vagy különleges sportterületi átsorolásával. Az ökológiai folyosóból való kivételét kezdeményezi önkormányzatunk jelen eljárástól függetlenül.

Nemzeti Környezetügyi Intézet AlsóTisza-vidéki Kirendeltsége

Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség

Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság

Közli, hogy Sándorfalva fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területi kategóriába tartozik a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet szerint. Szabályokra hívja fel a figyelmet a felszín alatti víz igénybevételéről, a vízbázis- és vízilétesítményvédelemről, valamint a felszíni vizek minőségének védelméről. Megállapítja, hogy az érintett terület nagy mennyiségű inert hulladékkal terhelt. Felhívja a figyelmet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásaira. A tervezett gazdasági létesítményre vonatkozóan törekedni kell a hulladékhierarchia betartására a 2012. évi CLXXXV. tv. 7. § szerint. Egyéb hulladékokkal kapcsolatos szabályok betartására is figyelmeztet. Megállapítja, hogy a módosítások közegészségügyi érdeket nem sértenek, az emberi egészségre kockázatot jelentő negatív irányú közegészségügyi hatás nem várható, ezért a környezeti vizsgálat elvégzését nem tartja indokoltnak. Tájékoztat, hogy a vízvezeték hálózat esetleges bővítése során figyelembe kell venni, hogy az ivóvízellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok és termékek közül a jogszabályi előírásban rögzített bejelentés köteles termékcsoportokba tartozó anyagok és termékek kizárólag az OTH-hoz tett bejelentés esetén használhatók fel. Az általános érvényű tűzvédelmi előírásokon túlmenően továbbá polgári védelmi szempontból észrevétele nincs. Tájékoztat, hogy a súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően a terv környezeti vizsgálatának lefolytatása nem indokolt. Nem érkezett levél.

igen

A megvalósításra vonatkozó szabályok betartására az önkormányzat figyelmet fordít.

igen

Nem igényel változtatást.

igen

Nem igényel változtatást.

-

-

A módosításhoz hozzájárul.

nem

Nem igényel változtatást.

A módosítás ellen kifogást nem emel, de rögzíti a közlekedési szakági tervezés szabályait, követelményeit. Kéri, hogy az országos közúthálózatot érintő fejlesztések tervezése során a KKI-vel és Magyar Közút NZrt.-vel is történjen egyeztetés.

igen

Nem igényel változtatást. A módosítások nem érintenek országos közutakat.

Felhívja a figyelmet, hogy az érintett terület beépítettségének növelése esetében meg kell határozni az elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyiségét és meg kell vizsgálni a befogadás feltételeit. Javasolja zárt burkolatok helyett a hézagos burkolt felületek kialakítását. Felhívja a figyelmet a vízrendezési létesítmények vízjogi engedélyezési szabályaira. Közli a Pálfai-féle belvíz-veszélyeztetettségi adatokat, amelyek szerint Sándorfalva a belvízzel mérsékelten és közepesen veszélyeztetett terület kategóriájába tartozik. A HÉSZ kiegészítései értékelhető változást nem eredményeznek a környezeti elemek állapotában, ezért a tervezett módosításokkal kapcsolatban környezetvédelmi és víziközmű szempontból kifogást nem emel, de felhívja a figyelmet a betartandó jogszabályokra.

igen

Új beépítési területet a módosítás nem jelöl ki, de a beépítettség mértéke valóban kis mértékben nő a módosítás során. A csapadékvíz-elhelyezés szakági leírását a levélben szereplő javaslatokkal kiegészítettük. A megvalósítás során a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével fog eljárni az önkormányzat.

61

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

A tervezett módosítások ellen kifogást nem emel.

igen

Nem igényel változtatást.

Sándorfalva területe nem tartozik a világörökségi és világörökségi várományos területbe, ezért észrevételt nem tesz. Megállapítja, hogy az érintett területrészek Sándorfalva belterületéhez tartoznak, művelési águk „kivett”, ezért termőföld mennyiségi és minőségi védelme szempontjából Felhívja a figyelmet a hatáskörébe tartozó legfontosabb előírásokra, kiemelve a zártkerti földrészleteket érintő beruházások tervezésének szabályaira. Megadja a település egyes művelési ágaiban a termőföldek 1 hektárra vetített átlagos aranykorona értékét:

igen

Nem igényel változtatást.

igen

A szabályozási terven pótoltuk az alapadatok felhasználására vonatkozó megjegyzést.

igen

A végrehajtás során a mindenkor hatályos jogszabályokat értelemszerűen be kell tartani.

igen

Nem igényel változtatást.

igen

Kéri feltüntetni a szabályozási terven, hogy az állami alapadatok felhasználásával készült. Jelzi, hogy előzetes hozzájárulására lesz szükség, ha a tervezett módosítások következtében tényleges erdőterületek igénybevétele válik szükségessé. Általánosságban elmondja, hogy erdők, zöldfelületek, fasorok kialakításával kapcsolatos terveket, elképzeléseket támogat, a meglévő erdőállomány csökkenésével járó változást viszont csak komoly mérlegelés után tud elfogadni. Erdészeti szempontból környezeti vizsgálat elvégzését nem tartja szükségesnek. A dokumentációval egyetért, ellene kifogást nem emel. Talajvédelmi követelményekről szóló jogszabályra hívja fel a figyelmet. A dokumentációban foglaltak a honvédelem érdekeit nem érintik, ezért nem tesz észrevételt.

Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Nem érkezett levél.

-

Nem igényel változtatást. Jelezzük, hogy előzetes adatszolgáltatása szerint a tervanyagba módosító javaslatok kerültek. -

Megállapította, hogy a tervanyag megfelel az előírásoknak és a tervezés figyelembe vette a Bányakapitányság SZBK/1543-2/2014. számú iratába foglalt tájékoztatást. Megállapítja, hogy a tervmódosítás tartalmazza a hírközlési szakági anyagot. A rendelettervezet hírközlési érdeket nem sért, a módosítás ellen a Hatóság kifogást nem emel.

nem

Nem igényel változtatást. Nem igényel változtatást.

Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala

Nem érkezett levél.

igen, de tárgyaláson nem kíván részt venni -

62

-

Dóc Község Önkormányzata Balástya Község Önkormányzata Szatymaz Község Önkormányzata Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Algyő Nagyközség Önkormányzata Szeged MJV Önkormányzata Sándorfalva Közös Önkormányzati Hivatal Magyar Közút Nonprofit Zrt. EDF Démász Hálózati Elosztó Kft. GDF-SUEZ Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. FGSZ Zrt. Kecskeméti Földgázszállító Üzem MOL Nyrt. Bányamérés INVITEL Zrt. Déli Régió Nyilvántartási és Hálózat-üzemeltetési Osztály T-COM Nyrt Szélmalom Kábeltévé Zrt. Alföldvíz Zrt.

Egyetért a tervvel. A tervezett módosítással egyetért, kifogást nem emel. A módosítás nem ellentétes a község hosszútávú elképzeléseivel, nem érinti a településrendezési eszközeit. A módosítások nem érintik Szatymaz Község igazgatási területét, kifogást nem emel. A módosítás Hódmezővásárhely közigazgatási területének épített környezetére, infrastrukturális kapcsolatára nincs közvetlen hatással. Nem merült fel az épített környezet alakítására és védelmére vonatkozóan a város érintettsége. A tervanyaghoz észrevétele nincs. A tervezett változtatások Szeged városfejlesztési érdekeit nem sértik, a hatályos városrendezési tervvel összhangban állnak. A módosítások ellen kifogást nem emel. Kérte a HÉSZ 7. § (2) bekezdés törlését, mivel az előírás egy régebbi mellékletre vonatkozik.

igen igen

Nem igényel változtatást. Nem igényel változtatást.

igen igen

Nem igényel változtatást. Nem igényel változtatást.

nem igen

Nem igényel változtatást. Nem igényel változtatást.

javítás esetén igen igen

A HÉSZ 7. § (2) bekezdés törlésre kerül.

igen

Nem igényel változtatást.

-

-

Nem érkezett levél.

-

-

Nem érkezett levél. Nem érkezett levél.

-

-

Nem érkezett levél. Nem érkezett levél. A módosítás ellen kifogást nem emel. Jelzi, hogy vízigény-növekedésre számít és az ivóvíz-, valamint a csatornahálózat bővítésére lehet szükség. Az ellátást akkor tudja megtervezni, ha a tervező vízigény-számítást végez. Kérdezi, hogy a 2-4. ügyek érintenek-e meglévő víziközművet, melyek kiváltása válhat szükségessé.

igen

A területre beköltöző gazdasági vállalkozásoknak csak egy része ismert. A vízigény azért nem tudható előre, mert a vállalkozások jellegétől függően jelentős különbségek lehetnek az ivóvízhasználat mennyiségében. Vezeték kiváltását nem teszik szükségessé a módosítások.

A 3. és a 4. helyszín állami kezelésű közúttal határos. Az átsorolásokkal egyetért, kifogást nem emel. A villamos művekkel érintett területeken betartandó jogszabályokra hívja fel a figyelmet. Nem érkezett levél.

63

Nem igényel változtatást.

Melléklet

64