Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány
Egyetemes Tervezés
Készítette: Marót Ádám
Budapest, 2007
1
Tartalomjegyzék Bevezetés ...................................................................................................... 4 A fogyatékosságok funkcionális vonzatai ................................................. 5 Kis mértékben mozgáskorlátozottak............................................................................. 6 Fogyatékos, de járóképesek .......................................................................................... 6 Kerekesszékhez kötöttek............................................................................................... 6 Kar- és kézsérültek........................................................................................................ 7 Látáskárosodás.............................................................................................................. 8 Gyengénlátás............................................................................................................. 8 Csökkent látóképességűek ........................................................................................ 8 Vakok........................................................................................................................ 9 Halláskárosultak.......................................................................................................... 10 Nagyothallók........................................................................................................... 10 Siketek .................................................................................................................... 11 Szellemi fogyatékosok................................................................................................ 11
Az akadálymentes tervezés fajtái............................................................. 12 Egyetemes Tervezés ................................................................................................... 13
Fogyatékkal élőket érintő jogszabályok.................................................. 16 Fogyatékkal élőket érintő jogszabályok kronológiája az EU-ban .............................. 16 Fogyatékosügy a magyar jogalkotásban ..................................................................... 21
Oktatás ....................................................................................................... 24 Ability Park................................................................................................................. 26 Egyetemes Tervezés az egyetemeken......................................................................... 28 Ybl Miklós Építéstudományi Kar ........................................................................... 28 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ............................................ 31 Szakemberképzés........................................................................................................ 33
Egyenlő hozzáférés a magyar közigazgatásban ..................................... 34 Ügyintézés, ügyfélszolgálat ........................................................................................ 36 Esélyegyenlőség, akadálymenetesítés ........................................................................ 38 Az akadálymentesítés jelenlegi állapota ..................................................................... 39 Kapcsolat a civil szervezetekkel ................................................................................. 40 Jelnyelvi tolmács-szolgálat ismerete .......................................................................... 41
Egyenlő hozzáférés az osztrák közigazgatásban .................................... 41 Esettanulmány............................................................................................................. 42
Akadálymentes internet............................................................................ 44 Halláskárosultak.......................................................................................................... 46 Tanulási nehézségek ................................................................................................... 46 Epilepszia.................................................................................................................... 47 Vakok és látássérültek ................................................................................................ 47 Hallható alternatívák használata ............................................................................. 48 A karakterek színe és formája................................................................................. 48 Technikai újdonságok ............................................................................................. 49 Háttérzene és hanghatások...................................................................................... 50 Oldalsablon használata ........................................................................................... 50 Linearitás ................................................................................................................ 50 Hivatkozások felsorolása egymás alatt ................................................................... 51 Ablakokon kívül és belül ........................................................................................ 51
2
Címsorok................................................................................................................. 51 Menüpontok száma ................................................................................................. 51 Rejtett navigációs elemek ....................................................................................... 52 Esztétikai célú képek esetén üres ALT paraméter .................................................. 52 Nyelv megadása...................................................................................................... 52
Egyenlő esélyek a tömegközlekedésben................................................... 52 Wiener Linien ............................................................................................................. 54 A mozgásszabadság alapvető jog ........................................................................... 54 Mindenki számára hasznos intézkedések ............................................................... 55 Mindenki számára hozzáférhető tömegközlekedés ................................................ 57 Irányelv a buszokról.................................................................................................... 58 BKV Zrt. ..................................................................................................................... 60
Társadalmi felelősségvállalás ................................................................... 69 ÖBB-Personenverkehr AG ......................................................................................... 71 IBM Data Storage Systems Information Technology Kft .......................................... 72 Ericsson Magyarország............................................................................................... 73 Társadalom figyelmének felkeltése ............................................................................ 73
Összegzés .................................................................................................... 76 Felhasznált irodalom: ............................................................................... 78 Mellékletek................................................................................................. 81 Köszönetnyilvánítás .................................................................................. 92
3
Bevezetés Valójában azt kellett volna írnom, hogy bevezetés helyett, mert bevezetés címén Dr. Gadó Pál, a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége alelnökének Várjuk az Esélyegyenlőségi Törvény gyakorlati megvalósítását c., a Gazdaság és gazdálkodás magazinban is közzétett sorait szeretném idézni. "Ha
valakinek
módja
nyílik
Magyarországon
egy
vak,
siket,
mozgássérült, vagy értelmileg akadályozott személy életpályáját a fogyatékossága jelentkezésének pillanatától a mindennapok eseményeiben végigkísérni, kirívó igazságtalanságként
fogja
megállapítani,
hogy
esélyei
a
kibontakozásra,
az
önmegvalósításra, az alkotó életre, az érvényesülésre, a jó életminőségre és a boldogságra messze elmaradnak a nem sérült emberek esélyeihez viszonyítva. A sérült emberek esélyei természetesen annál jobban csorbulnak, minél súlyosabb mértékű a fogyatékosságuk. Ezért az esélyegyenlőségi törvény pozitív hatásai elsősorban a nagymértékben sérült emberek életében fognak megmutatkozni. Mégis tévedés lenne azt hinni, hogy csak kevés ember érdekéről van szó. Elvileg már az Alkotmány biztosítja minden magyar állampolgár számára az egyenlő jogokat. Az esélyegyenlőség 22 alapvető szabályát ugyancsak megfogalmazza egy 1993-as ENSZ határozat (Standard Rules), amelyet hazánk is megszavazott. Hogyan élhet azonban a tanuláshoz való jogával az, aki a sok lépcső miatt bénult lábával, vagy közlekedéshez használt kerekesszékével nem tud bejutni a többi tanulóval együtt az osztályterembe? Hogyan tud élni a művelődéshez fűződő jogával az, aki a tömegközlekedési eszközök, az utak kialakítása következtében meg sem tudja közelíteni a könyvtárat, a mozit, a hangversenytermet, a színházat? Hogyan tudja másokkal egyenlő módon a hivatalokban ügyeit intézni, érdekeit a hatóság előtt megvédeni az, akinek kommunikációs nehézségei vannak, nem hallja a hozzá intézett kérdéseket, nem tudja érthetően, világos megfogalmazásban előadni kérdéseit? Hogyan tud egy pályaudvaron, nagy városi forgalomban önállóan eligazodni az, aki a látható, (vizuális) tájékoztatást nem tudja érzékelni, más, számára eligazító információt, pedig a - csak látó emberekkel számoló tervezők, szolgáltatók nem nyújtanak? Mit ér ezekben az élethelyzetekben az Alkotmányban meghirdetett egyenlő jog? A keretet tartalommal kell megtölteni és ezt rajtunk kívül aligha fogja más szorgalmazni... 4
Várom, hogy a társadalom rádöbbenjen: nem jótéteményekre van szükség, hanem egy törvény által előírt emberi jogokat kell megadni minden tagja számára. Eközben rá fog eszmélni, hogy ebből a jogokat megadó emberek ugyanolyan hasznot húznak, mint a jogokhoz jutottak. Ki fog alakulni körülöttünk egy humánusabb, befogadásra kész, kényelmes, biztonságos környezet, amelyben mindenki jobban érezheti magát. Az emberek a költségeket számba véve, csodálkozva fogják látni, hogy ezért a nagy nyereségért milyen kis árat kellett fizetniük, feltéve, ha kellő előrelátással építik ezt a mindenki számára akadálymentesen használható környezetet. „1
A fogyatékosságok funkcionális vonzatai2 „Magyarországon hatszázezerre teszik azoknak az embereknek a számát, akik valamilyen okból kifolyólag fogyatékosok. Ennek kb. kétharmada valamilyen mozgásszervi sérült. A fennmaradó egyharmad részbe a látásukban, hallásukban korlátozottak, értelmi fogyatékosok és az egyéb halmozottan sérült emberek tartoznak. A különböző károsodások, rendellenességek száma végtelen, valamint egyes betegségeknek számos, különböző fogyatékosságot okozó típusa lehetséges és általában valamilyen szövődménnyel együtt jelentkeznek.”3 A mozgáskorlátozás elsősorban a hely- és helyzetváltoztatásra és a manipulációs képességekre vonatkozik. Tágabb értelemben a mozgásgátoltakhoz sorolhatók az idősek, gyerekek, a külső okok (karonülő gyerek, poggyász stb.) miatt mozgásukban korlátozott személyek. A baleseti sérültek egy része (végtagtörés, zúzódás stb.) is tartozhat ebbe a csoportba átmenetileg. A mozgáskorlátozottság származhat az egyén testi sérüléséből is, mely fogyatékosságot kísérhetik érzékszervi-, illetve beszédnehézségek és az agyi működés zavarai. A mozgáskorlátozottság nagymértékben befolyásolja a fogyatékos személy munkaképességét,
közlekedőképességét
és
önellátását
is.
A
mozgásfunkciók
károsodásának ellensúlyozására, a teljesítőképesség növelésére általában valamilyen segédeszköz használatára szorulnak, mint a mankó, a bot, a járókeret, vagy a 1
Idézet: Várjuk az Esélyegyenlőségi Törvény gyakorlati megvalósítását, Dr. Gadó Pál Gazdaság és gazdálkodás, (1998. (36. évf.) 9. sz. 18. old.) 2 Forrás: Akadálymentes építészet, Fischl Géza, Pandula András (Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kar, Budapest, 2000) 41-54. oldal 3 Idézet: Akadálymentes építészet, Fischl Géza, Pandula András (Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kar, Budapest, 2000), 40. oldal
5
kerekesszék. Ezen eszközök használatához szükséges helyet biztosítani kell az épületekben, illetve az épített környezet kialakításánál. A környezet kialakítása a gátoltság súlyossága alapján különböző, ezért a mozgásképesség
csökkenését
négy
csoportra
oszthatjuk:
kis
mértékben
mozgáskorlátozott, fogyatékos, de járóképes, kerekesszékhez kötött illetve kar- és kézsérült emberek csoportja.
Kis mértékben mozgáskorlátozottak A mozgáskorlátozottak legnépesebb csoportja. Ha nehezen is, de járni képes személyekből áll. Többnyire koordinációs és egyensúlyi problémák, illetve csökkent mozgástartomány és -erőnlét miatt korlátozottak. Mozgásuk általában lassú, bizonytalan, nem folyamatos, testtámasztékot - botot, mankót - használnak. Tájékozódó képességüket állapotuk nem befolyásolja. Nagyobb területet igényelnek mozgásukhoz. Mozgási sebességük körülbelül fele az átlag gyalogosénak. A lépcsőkön lassan, szakaszosan haladnak. A mozgólépcső-, forgóajtó használatuk bizonytalan, valamint problémát jelent számukra a liftkabinba be- illetve kiszállás. Sokan közülük lépcsőt csak külső segítséggel tudnak igénybe venni. Egyensúlyproblémák miatt fokozottan igénylik a kapaszkodókat, korlátokat, fix megkapaszkodási lehetőségeket. Nehézségekkel bár, de nem akadálymentes környezetben is tudnak közlekedni.
Fogyatékos, de járóképesek Ebbe a csoportba a hiányos, vagy beteg mozgásszervű, testi fogyatékos személyek tartoznak. Egy vagy két bot, mankó, kerekes járókeret segítségével tudnak járni. A testtámasztó segédeszközök használata miatt, csak szűkebb környezetükben tudnak mozogni. Tájékozódó képességüket a mozgásra történő koncentráció, és a nehézkes fordulás behatárolja. Mozgási térigényük jelentősen megnő. Mozgási sebességük az átlag gyalogosénak kb. harmada, negyede. Lépcsőt csak nagy nehézség árán, általában külső segítséggel tudnak csak használni. Hosszabb távra gyakran kerekesszéket, elektromos robogót vesznek igénybe. Ez a csoport közlekedéséhez már akadálymentes környezetet igényel.
Kerekesszékhez kötöttek
6
Mozgásukban súlyosan korlátozottak, járás illetve mozgásképességüket oly mértékben elvesztették, hogy csak kerekesszékkel tudnak közlekedni.
Önhajtós,
kerekesszékkel
vagy
közlekedve
elektromos mozgásuk
meghajtású igen
erősen
korlátozott. Mozgási térigényüket az általuk használt kerekesszék mozgásához szükséges területigény határozza meg.
Beszélhetünk
aktív
kerekesszékesekről,
akik
önellátóak. Az ilyen személyek kar és kéz funkciói jók, Ha nincs rámpa vagy lift a kerekesszékesek lépcsőt másznak. Fotó: Pandula András
könnyen
használható,
fordulékony
kerekesszéket
használnak. Továbbá beszélhetünk kerekesszékhez kötött egyénekről, akik egy fokig önellátóak, nagyobb helyigényű,
esetleges kiegészítőkkel felszerelt átlagos kerekesszéket vagy elektromos hajtású kerekesszéket használnak. A súlyosan mozgáskorlátozottak illetve halmozottan sérültek, akik önálló helyváltoztatásra képtelenek, személyes segítséget, ápolót is igényelnek. Tájékozódó képességük ülő helyzetük miatt jelentősen csökken, az általuk belátható tér korlátozott. Áthelyező, transzfer táblák, mobil liftek segíthetik a beteg mozgását, illetve ellátását az ágyból, gépjárműből, kádból történő ki- illetve beszállás szituációjában. A fenti eszközök használatához szükséges, valamint egy esetleges ápoló helyigényét is figyelembe kell venni a mosdók, hálóhelyiségek tervezésekkor. Mozgási sebességük az átlag gyalogosénak kb. harmada, negyede. Csak az akadálymentes környezet használható számukra.
Kar- és kézsérültek A karok és kezek korlátozott mozgásának, pl. a fogási nehézségeknek oka lehet az izomerő hiánya, a túl rövid, hiányzó vagy deformált végtagok, merevség, fájdalommal járó mozdulatok, a mozgató izmok működési zavarai (remegés, izgalmi állapot stb.). Mobilitási problémáik nincsenek. A mindennapi tevékenységek során (pl. tolás, húzás, emelés, cipelés, csavarás, szorítás, stb.) képességeik korlátozottak. Jellemzően idősek, kisgyerekek, időszakos sérülések, vagy betegség (Celebral Plasy, izomsorvadás, szklerózis multiplex, stb.) miatt izületi fájdalommal küszködőket érint ez a probléma.
7
A járási nehézséggel bírók az esetleges segédeszköz használata miatt is korlátozottak lehetnek a karok és kezek teljes használatában. A korlátozottság kompenzálása a könnyű, egyszerű - egy karral történő - használhatóság követelményét, a minimális erőfeszítés igényét jelenti. A kapaszkodók, kilincsek, vezérlőeszközök (lifthívó, gombok, kapcsolók, környezetirányító rendszerek) méret és alakbeli kialakításának, elhelyezésének ezen elveken kell alapulnia
Látáskárosodás A
látásképesség
csökkenésének
mértéke
alapján
megkülönböztetünk
gyengénlátást, csökkent látóképességet illetve a látóképesség teljes elvesztését.
Gyengénlátás A gyengénlátók látáskárosodása szemüveggel kompenzálható, így a mindennapi életben, tevékenységekben nincs problémájuk, kivéve, ha otthonukban hagyják a szemüvegüket. Ebben az esetben viszont megegyeznek a tervezési szempontjaik a csökkent látóképességűekkel.
Csökkent látóképességűek A látásélesség vagy a látómező csökkenése megnehezíti az építészeti környezet és a benne rejlő veszélyek észlelését. Látásuk élessége a távolság növekedésével erősen csökken. A csökkent látóképességűek látómezeje beszűkült. Tájékozódó képességük gyenge, a váratlan akadályokra érzékenyek. Hangok, hangjelek, színkontrasztok, egyszerű geometriai alakzatok, jó megvilágítás, csillogásmentes felületek nagy segítséget jelentenek számukra a tájékozódásban. Mozgásuk általában lassú, bizonytalan. Nehézségekkel, de a nem akadálymentes környezetben is tudnak közlekedni Számukra az érzékelhető (tapintható, hallható) információ a legfontosabb. A csökkent látóképességűek igényeit figyelembe vevő környezet kialakításának az alapelvei: • nagyon jól olvasható betűtípust kell használni (legalább 15 mm-es betűket kell használni) • jó kontrasztok használata (a kontrasztos színek 30%-os tónusbeli különbsége a legmegfelelőbb)
8
• fontos a felirat jó elhelyezése és megvilágítása • külön figyelmet kell fordítania kiugró akadályok megfelelő jelölésére, azokat fluoreszkáló sávval kell jelezni. A szem a látómezőben különböző mértékben érzékeli a violától - vörösig terjedő színeket, valamint a retina különböző területei vesznek részt az egyes színek érzékelésében. Ha a
szemet
rögzítjük,
és
így
a
forgását
meggátoljuk, akkor a színek érzékelésének a határa 60°. Ezen a látószögön belül a retina érzékenysége a színekre a következőt mutatja: a kék tárgyak a teljes 60°-os látószög alatt Taktilis információval, valamint csúszásgátlóval ellátott lépcső. Fotó: Marót Ádám
érzékelhetőek, míg a sárga, piros és zöld csak a látóközépponthoz
közelebbi
területeken
érzékelhetőek. Ez hatással van a tervezésre: piros és zöld színű tárgyak nehezebben észlelhetőek a látómező perifériáján, míg a kék illetve sárga szín fokozza a láthatóságot. Legjobban a kék szín érzékelhető
Vakok A környezet érzékelésében gyakorlatilag csak hallásra és tapintásra tudnak hagyatkozni. Számukra a környezetből érkező információk 75%-a elveszik, ezért fokozottan igénylik a hallható, tapintható valamint bot segítségével
érzékelhető
információkat.
Az
épített környezetben hallható és tapintható információkkal kell vezetni őket.
Vakvezető sáv Bécs belvárosában. Fotó: Marót Ádám
Tájékozódó képességük rossz, gyakori külső segítséget igényelnek. A megszokott
környezet legkisebb megváltozása is megzavarhatja, bizonytalanná teheti őket. Számukra nagyon fontos, hogy az épített környezet elemei rendezetten, valamilyen szabályzó elv szerint legyenek elhelyezve, kialakítva. Mozgásuk, lassú bizonytalan, gyakran megállásra kényszerülnek. Mivel nagyrészt tapintással tájékozódnak nagyon fontos számukra az útburkolatok felületének kiképzése, a burkolatváltások és szegélyek
9
kialakítása. Az írásos információközlés a Braille „abc" alkalmazásával biztosítható. Váratlan akadályokra érzékenyek, akadálymentes környezetet igényelnek
Halláskárosultak A halláskárosodás általában nem okoz olyan mértékű fogyatékosságot, mint a látás, vagy a mozgáskorlátozottság. Számukra a legnagyobb problémát a kommunikáció és az épített környezetben lévő auditív információ megszerzése jelenti. A látható információk fokozottan szükségesek számukra. A hangos információkat szöveggel, képekkel,
fénnyel
kell
kiegészíteni.
A
halláskárosodás
mértéke
alapján
megkülönböztetjük a siketek - akik részben vagy teljes mértékben elvesztették a hallásképességüket -illetve nagyothallók csoportját. A süketek és nagyothallók száma Magyarországon a lakosság 7%-át teszi ki.
Nagyothallók A halláskárosodottak többsége hallókészülékek használatára támaszkodik. Ez a segédeszköz
tulajdonképpen
egy
hangerősítő
berendezés,
mely
bizonyos
hullámhosszúságú hangokat felerősít, ezzel segítve a halláscsökkentek beszédmegértését és a környezet zajainak illetve hangjainak felismerését. Méretben és teljesítményben különbözőek Közös vonásuk, hogy a hangokat egy mikrofon felfogja, elektromos energiává alakítja, majd ezt a jelet erősítőn keresztül továbbítja a fülbe. Hátrányuk, hogy a környezet zajait, mint minden hangot, amit a mikrofon felfog, egyenlő mértékben erősít fel, amely zavaró lehet, zajos utcán, nagyobb előadóteremben kifejezetten idegesítő (kivételt
képeznek
a
számítógéppel
adaptált
automatikus
erősítés-szabályzós
készülékek). Ebből kifolyólag az épített környezetben, épületekben törekedni kell a zajszennyezés,
-
mint
a
terek
visszhangmentessége,
a
gépészeti
háttérzaj
(szellőzőberendezések, ventilátorok, liftek és mozgólépcsők gépészete, stb.) minimálisra csökkentésére. Az alternatív információközlést, a beépített berendezések (pl. telefon, banki ügyfélszolgálati pultoknál) személyre szabható hangerő-szabályozását kell biztosítani. T-coil rendszerrel ellátott hallókészülékek használatával tisztább és zavarmentes hallás érhető el, a háttérzajok minimálisra csökkenthetőek. A T-coil a hallókészülékben elhelyezkedő „antennát" jelenti, amely egy kapcsoló segítségével aktiválható. A 10
rendszer alkalmazása köztéri telefonok esetében a leggyakoribb, ez lehetővé teszi a hangok gerjedés nélküli felerősítését. A tisztább és zavar-mentes hallás érdekében a középületekben (mozi, színház, iskolák előadótermei, templomok, ügyfélszolgálati pultok, stb.) valamint azokban a helyiségekben, ahol a halláskárosult hosszabb időt tölt (nappali szoba, TV szoba) célszerű a T-coil rendszert használni.4 A halláskárosultak számára további problémát jelent a környezet vészjelzéseinek megfelelő hallhatósága, észlelhetősége, ezért a környezetben lévő auditív információt írásos, látható információval, fényjelzéssel is ki kell egészíteni.
Siketek A siketek kommunikációra - a károsodás mértékétől és bekövetkezésének idejétől (a beszédképesség megszerzése előtt vagy később) függően - különböző módszereket használhatnak: jelbeszéd, ajak-olvasás, írás, stb. A siketek fokozottan igénylik az épített környezetben lévő auditív információk látható jelekkel, figyelemfelhívó eszközökkel való kiegészítését, mint például a bejárati csengőhöz kapcsolt villogó fényjelzés
Szellemi fogyatékosok Napjaink fejlett társadalma komoly mércét állít elénk a komplex és absztrakt információk feldolgozása és megértése terén. A felfogóképesség, az információk megértésére és értelmezésére vonatkozó képesség kortól, fogyatékosságtól, a környezeti szituációtól függően eltérő képet mutat. Az időskorral, valamint egyes betegségekkel járó csökkent felfogóképesség, emlékezőképesség, valamint koncentrációképesség külön problémát okozhat az információ felfogásában, megértésében. A fogyatékosságtól függően az információk megértése és feldolgozása során az információtartalom minőségi, milyenségi (mi ez?), okozati (miért van ez így?), helyi (hol?, merre?),
4
Ez a rendszer az egyszerű adó-vevő elvén alapul: a kierősítésre szánt hang a helység padlóján vagy mennyezetén látható vagy eltakart módon körbefutó, hurkot alkotó vezeték segítségével - mint adó - a hurok belsejében mágneses indukciós teret hoz létre, amelyben a hallókészülék a T állásba kapcsolva képes közvetlenül a kívánt hangot venni, és azt megfelelően felerősíteni. Ennek a rendszemek a segítségével a zavaró háttérzajok kiszűrhetőek, a hallásképesség, az érthetőség javul. Időnként jobb, tisztább hallhatóság biztosítható a halláskárosultak számára a normálnak mondott hallással bíró közönséggel vagy hallgatósággal szemben
11
mennyiségi (mennyi?, milyen nagy?) és idő (mikor?, meddig?) tényezőinek értelmezése jelent problémát. A környezeti kialakítás során gondot kell fordítani a mentálisan sérült emberek igényeire,
ami
elsősorban
az
áttekinthetőség,
egyszerűség
és
az
alternatív
információközlés (ikonok, Bliss szimbólumok, színkódolás) szükségességét jelenti.
Az akadálymentes tervezés fajtái Ebben a fejezetben az akadálymentesség elvi és gyakorlati alapjaira vonatkozó alapvető szemléletmódokat és tervezési rendszereket szeretném bemutatni. „Azokat az alapelveket és megfontolásokat, amelyek következetes végrehajtásával ténylegesen megvalósítható a legszélesebb körű akadálymentesség, amely egyben nagyfokú biztonságot, kényelmet és szabadságot nyújt mind a fogyatékos felhasználók, mind bármely más ember számára. Felhasználó fogalma e tárgykörben mindazokat a személyeket és vagy csoportokat jelöli, - függetlenül egészségi vagy fizikai állapotuktól, - akik valamely eszközt, anyagot, terméket, tárgyat illetve szolgáltatást bármilyen módon használnak. Ebbe a tárgykörbe számít maga a környezet is amelyben élünk, tehát amikor az egyszerűség kedvéért a termék megjelölést használjuk, akkor a legkülönbözőbb anyagokon, tárgyakon és eszközökön, valamint szolgáltatásokon túl, ezt a fogalmat az ember által formált vagy átformált a környezetünkre, az infrastruktúrára, a közlekedésre és a kommunikációra is vonatkoztatjuk.”5 Az akadálymentesítéshez vezető elvek nem egységesek a világban, a két legfejlettebb rendszer vagy irányzat egyike az Egyesült Államokban és környezetében, a másik Európában alakult ki. Az Egyesült Államokban kifejlesztett tervezési rendszer Egyetemes tervezés (angolul Universal Design) néven, az európai tervezési rendszer Tervezés Mindenki Számára (angolul: Design for All) néven lett közismert néhány évtizeddel ezelőtt. Az európai rendszer nem olyan szigorúan meghatározott és megformált alapelvekre épít, mint amerikai változata. A Design for All a felhasználói igényekből indul ki, és ezekhez igazodva igyekszik létrehozni azt a terméket, amely valamennyi felhasználói
csoport
számára
akadálymentesen,
biztonságosan,
kényelmesen
használható.
5
Idézet: Akadálymentes Európa felé, Szöllősiné Földesi Erzsébet (Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, Budapest, 2006) 49. oldal
12
Az Egyetemes Tervezés hét alapelv következetes alkalmazására épít oly módon, hogy a felhasználóknak üzleti alapon engedélyezik az alapelvek gyakorlati alkalmazását, középpontjában maga a termék áll, amelyet a különböző, eltérő szükségletű felhasználói csoportok igényei szerint kell módosítani, kialakítani vagy kiegészíteni. Az Universal Design tehát termékközpontú, míg a Design for All felhasználó központú tervezési szemléletmódra épül. Az eltérő tervezési folyamatok ellenére mindkét rendszer alkalmas arra, hogy a felhasználói célokat és elvárásokat messzemenően kielégítő, akadálymentes terméket hozzon létre, amely végül az esetek legnagyobb részében egymáshoz nagyon hasonló vagy azonos lesz.
Egyetemes Tervezés A következő hét alapelv alkalmazható meglévő tervek értékelésére, tervezési folyamatok irányítására, valamint a tervezők és felhasználók képzésére abból a célból, hogy minél használhatóbb termék és környezet jöjjön létre:6 1) Egyenlő mértékű használhatóság: a termék, a tervezés tárgya használható és eladható
a
különböző
képességű
embereknek. a) Minden azonos
felhasználó használati
számára lehetőséget
nyújt: minden lehetséges esetben azonosat; és egyenértékűt, amikor Fotó: The Center of Universal Design
az azonosság nem lehetséges.
b) Elkerüli a felhasználók megkülönböztetését vagy megbélyegzését. c) Minden felhasználó számára egyenlő mértékben teszi hozzáférhetővé a magánéletet, a biztonságos használatot d) A terméket minden felhasználó számára elfogadhatóvá teszi
6
Forrás: North Carolina State University The Center for Universal Design http://www.design.ncsu.edu/cud/about_ud/udprinciples.htm (2006. december 10. 17.53.)
13
2) Rugalmasság a felhasználásban: A termék alkalmazkodik a legkülönbözőbb egyéni elvárásokhoz és képességekhez. a) Választékot kínál a felhasználás módjában b) Alkalmazkodik a jobb és balkezes használathoz c) Lehetővé teszi a pontosságot és precizitást a felhasználás során d) A termék megfelelően illeszthető a
Fotó: The Center of Universal Design
felhasználói környezetbe 3) Egyszerű és intuitív: a termék használati módja és célja könnyen megérthető, függetlenül
a
ismeretitől,
felhasználó
nyelvtudásától
tapasztalatától, vagy
az
éppen
meglévő koncentrációs képességétől a) •
Hatékony
visszajelzést
figyelemfelkeltést biztosít
a
és
feladat
végrehajtása során és azt követően. Fotó: The Center of Universal
b) •
Kiküszöböli
a
szükségtelen
bonyolultságot c) • Összhangban van a felhasználó elvárásaival és ötleteivel d) • Megfelel a legkülönbözőbb képzettségi és nyelvismereti szintnek e) • A fontosságának megfelelő mértékű információt nyújt 4) érzékelhető információ: a termék hatékony módon juttatja el az információt a felhasználóhoz, függetlenül a felhasználói környezettől vagy a felhasználó érzékelő képességeitől a) •
Különböző
eljárásokat
(képi,
szóbeli és tapintható) használ a szükséges információ párhuzamos Fotó: The Center of Universal Design
megjelenítésére
b) • Megfelelően nagy kontrasztot alkalmaz a lényegi információ és annak háttere között c) • A lényeges információt a lehető legnagyobb hitelességgel közli
14
d) • Az egyes elemeket oly módon különbözteti meg, hogy azok érthetően leírhatók, azaz az utasítások vagy irányok megadása egyszerű. e) • Összhangban van az eltérő technológiákkal vagy eszközökkel, amelyeket az érzékszervi fogyatékos emberek használnak. 5) Hibatűrő képesség: a tervezés minimálisra csökkenti azokat a veszélyeket és kedvezőtlen következményeket, amelyek a véletlenszerű vagy nem szándékos cselekményekből adódnak. a) •
Az
alkotóelemek
elrendezése, veszélyeket lehető
olyan
amely és
hibákat
legkisebb
a a
mértékre
csökkenti: a leggyakrabban használta
alkotóelemek
leghozzáférhetőbbek, Fotó: The Center of Universal Design
veszélyes
a a
elemeket
kiküszöböli, elszigeteli vagy árnyékolja, burkolja. b) • Figyelmeztet a veszélyekre és hibákra. c) • Üzembiztos tulajdonságokat nyújt d) • Megakadályozza a nem szándékos műveleteket, az olyan feladatok során, amelyek gondosságot kívánnak. 6) Csekély fizikai erőkifejtés: a terméket hatékonyan és kényelmesen lehet használni minimális fáradtsággal a) • Lehetővé testhelyzet
teszi
a
semleges
fenntartását
a
felhasználó számára b) • Csak a szükséges működtető erőt igényli c) • Fotó: The Center of Universal Design
Az
ismétlődő
műveleteket
csökkenti
d) • A legkisebb tartós erőkifejtést igényli
15
7) Hely és tér a megközelítéshez és használathoz: Megfelelő hely és tér a megközelítéshez, eléréséhez, kezeléshez és használatához, függetlenül a felhasználó testméretétől, testhelyzetétől vagy mozgásképességétől a) • Megfelelő rálátást biztosít a fontos alkotóelemekre bármely ülő vagy álló felhasználó részére b) • Kényelmesen elérhetővé tesz minden alkotóelemet bármely ülő vagy álló felhasználó részére c) • Igazodik a különböző kéz és markolási
Fotó: The Center of Universal Design
méretek
változatosságához d) • Megfelelő teret biztosít a segédeszközök vagy a személyes segítség használatához.
Fogyatékkal élőket érintő jogszabályok Fogyatékkal élőket érintő jogszabályok kronológiája az EU-ban Az akadálymentesség (angolul: accessibility) fogalma és tartalma nagyon sokat változott az utóbbi évtizedekben. A 1970-es években, amikor a mozgássérült emberek szervezetei
mozgalmat
indítottak
a
fizikai
akadályok
megszüntetésére,
az
akadálymentesítés még főként az épületekbe való bejutás lehetőségét jelentette. Ennek jele az ICTA (International Commission of Technology and Accessibility) által a 70-es évek végén bevezetett ISA logo volt, azaz az akadálymentesség jól ismert nemzetközi szimbóluma, amelyen kék alapon fehérrel rajzolt stilizált kerekes székben ülő alak szimbolizálta az akadálymentességet. A fogyatékkal élők helyzetének javítása Ausztriában is már igen korán, 1977ben terítékre került, amikor kiadták az ÖNORM B 1600- as szabványt, ami a mozgásukban korlátozott és idős emberekkel foglalkozó építési szabályzatokat tartalmazta. 7
7
Forrás: http://nullbarriere.de/oenorm_1600.htm (2007. május 5, 17.35)
16
1983-1992-es időszakot az ENSZ a fogyatékkal élők évtizedének keresztelte. 1992-ben ennek kapcsán az osztrák szövetségi kormányzat kidolgozta a fogyatékkal élő emberekkel foglalkozó koncepcióját. 19938. ENSZ által kiadott irányelvek szerint 1997-ig a kormányoknak a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos törvényeket kell hozniuk, koordinálniuk kell a fogyatékosokkal foglalkozó szervezetek munkáját, valamint elő kell mozdítaniuk a hátrányos helyzetű emberek oktatását és foglalkoztatottságát. Az irányelv megadja a hozzáférhetőség definícióját is: „ A kormányoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amivel a természetes környezetet hozzáférhetővé válik, valamint lépéseket kell tenniük arra, hogy garantálják az információs rendszerekhez és a kommunikációhoz való hozzáférésüket.”9 Ausztriában ezzel kapcsolatosan felülvizsgálták az ÖNORM 160010-as szabványrendszert, aminek új címe Az akadálymentes épületek lett. Az ÖNORM 1601es szabvány pedig az idősek és fogyatékkal élők speciális épületeinek kialakításának szabályaival foglalkozik. 1995-ben az Európai Unió Tanácsának határozata alapján a tagállamokban az 1993-ban az ENSZ által kiadott irányelveket kell követni, valamint a Tanács felszólította a tagállamait, hogy a törvényeik felülvizsgálata során alkossanak antidiszkriminációs jogszabályokat. 1996-ban holland irányítással elkészült az „Akadálymentesség európai eszméje” c. dokumentum, amely elfogadott segédletté vált az akadálymentes környezet kialakításában nem csupán az Európai Unió tagországaiban, hanem Európa számos más országában is. Ez a dokumentum képezi az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények című, 253/1997 (XII. 20.) Korm. rend.) akadálymentességre vonatkozó részeinek alapját is. 1997. A Tanács határozata alapján Ausztriában módosítják a szövetségi alkotmányt, melynek cikkelyének első bekezdése lett az antidiszkriminációs törvény. „Senkit sem lehet diszkriminálni a fogyatékossága miatt. „Az Osztrák Köztársaság elismeri és garantálja a fogyatékkal élőknek és az egészséges embereknek az egyenlő bánásmódot a mindennapi élet minden területén.” 8
United Nations Standard Rules on Equalization of Opportunities for Persons with Disabilities” – „Az ENSZ alapszabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről” (ENSZ, 1993) 9 Az eredeti definíció a következő:„The Governments should introduce action programs to make the natural world accessible and start measures to guaranty the access to information and communication systems” 10 http://www.nullbarriere.de/oenorm_1600.htm (2007. május 5. 17.43)
17
1997 óta tartalmaz az osztrák alkotmány 7. cikkelye egy antidiszkriminációs kiegészítést, valamint egy úgynevezett állami célkitűzést a hátrányos helyzetű emberekre vonatkozóan. Ezt a cikkely a következő mondattal egészítették ki: „Senkit sem szabad a fogyatékossága miatt hátrányban részesíteni. A köztársaság (szövetség, tartományok és községek) arról ismerszik meg, hogy szavatolja a fogyatékkal élőknek és az egészséges embereknek a mindennapi élet minden területén való egyenlő bánásmódot. ”11 Az 1999-ben hatályba lépő (de már 1997-ben aláírt) Amszterdami Szerződéssel új korszak kezdődött az Európai Unió tagállamainak fogyatékos állampolgárai számára. A szerződés egy rendelkezése (antidiszkriminációs klauzula) ugyanis kiterjeszti a diszkrimináció tilalmát a már korábban is létező nemek közötti megkülönböztetésről egy olyan, szélesebb értelmezésre, amely értelmezés magában foglalja a fogyatékos emberek diszkriminációjának tilalmát is. A "fogyatékosság" szó először került be az Európai Unió alapszerződéseibe. A korábban már említett antidiszkriminációs klauzula12 a jogi szabályozásban is láthatóvá teszi az eddig jogilag „láthatatlan” fogyatékos embereket. 1999-ben létrehozták az Európai Standardizációs Bizottságot (CEN), melynek feladata kidolgozni az európai termékek standardjait, és ezek biztonságáról, valamint használhatóságról gondoskodni. 1999-es eEurope kimondja, hogy garantálni kell az információs társadalom fejlődése során teljes mértékben figyelembe kell venni a fogyatékos emberek érdekeit. Kimondja továbbá, hogy az elektronikus információkat és szolgáltatásokat minden társadalmilag hátrányos helyzetű ember számára is elérhetővé kell tenni. Az eEurope Plus (2000) szintén foglalkozik a fogyatékossággal élők helyzetével az információs társadalomban, és kimondja, hogy a hátrányos helyzetű állampolgárok számára biztosítani kell a jogot és a lehetőséget az asszisztív technológiákhoz, valamint az online információkhoz és szolgáltatásokhoz.
11
Az eredeti szöveg: „Niemand darf wegen seiner Behinderung benachteiligt werden. Die Republik (Bund, Länder und Gemeinden) bekennt sich dazu, die Gleichbehandlung von behinderten und nicht behinderten Menschen in allen Bereichen des täglichen Lebens zu gewährleisten. „ 12 Ennek 13. cikkelye kimondja: "E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a szerződés által a Közösségre átruházott hatáskörök keretén belül, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére.", ezzel az Unióban elfogadott fogalom lett a fogyatékosság.
18
„Az alapvető jogok EU-Kartája”13 megtiltja a koron és a fogyatékosságon alapuló diszkriminációt egyaránt, mely az ember alapvető méltósága megsértésének minősül, és figyelembe veszik az idős és a fogyatékossággal élő emberek jogát arra, hogy hasznukra legyenek azok az intézkedések, melyek a függetlenségük és a közösség életében való részvételük biztosítását próbálják szolgálni (21., 25. és 26. bekezdés); 2001. Európa Tanács határozata alapján intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az egyetemes tervezés alapelveinek az épített környezettel kapcsolatos összes szakma képzési tervébe történő bevezetéséről (az ún. tomari határozat14). Szintén 2001-ben az ÖNORM B 160215 foglalkozik az oktatási és képzési, valamint miden ezekhez kapcsolódó épület akadálymentesítésének elveivel. 2002. Európai Fogyatékosügyi Konferencia Madridban. A madridi nyilatkozat szerint „a befogadó társadalom alapja a diszkrimináció-mentességgel párosuló pozitív cselekvés.” A
nyilatkozatban
megállapították,
hogy
szükséges
a
lakások,
házak,
középületek, valamint az épített környezet akadálymentesítése minden ember, különösképpen pedig a speciális igényekkel rendelkező idősek számára. Vagyis a fogyatékos ügy integrálása a mindennapi folyamatokba az elérendő cél. A nyilatkozatban foglaltak szerint a fogyatékos emberek számára hozzáférhetőévé kell tenni a mindennapi egészségügyi ellátást, oktatást, szociális szolgáltatásokat, vagyis mindent, ami az egészséges emberek számára elérhető. Ezt elérendő a tagállamoknak nemzeti szinten átfogó antidiszkriminációs törvényeket kell alkotniuk, hogy megakadályozzák újabb korlátok kialakulását, valamint megszűntessék a jelenlegieket. Érdekes, hogy az amúgy a fogyatékosok segítésében élenjáró Ausztriának még nem volt az öregedéssel kapcsolatos nemzeti stratégiája. A 2002-ben kiadott eErope 200516. Információs Társadalmat mindenkinek elnevezésű program a fogyatékossággal élők weboldalakhoz és az online kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítését szorgalmazza.
13
Forrás: The Charter of Fundamental Rights of the European Union, EU 2000 (http://www.europarl.europa.eu/charter/default_en.htm) 14 Forrás: Resolution ResAP (2001)1 on the introduction of the principles of universal design into the curricula of all occupations working on the built environment (http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1297) 15 Forrás: http://www.is.tuwien.ac.at/bbr/BK-B1602.html (2007. május 5., 15.47) 16 Forrás:http://europa.eu.int/information_society/topics/international/regulatory/eeuropeplus/inde x_en.htm
19
2003. a fogyatékkal élők éve volt az EU – ban. Ennek keretében számos intézkedésre került sor mind Ausztriában, mind pedig az Európai Unió többi országában. Azt hogy ezt az évet a fogyatékkal élőknek dedikálták ráirányította a média figyelmét is a kérdésre. Ebben az évben került megrendezésre az Európa Tanács, valamint a CEN által rendezett „Accessibility for All” elnevezésű konferenciára, ahol megállapították, hogy az „Egyetemes Tervezés” elveit minden területen szükséges lenne bevezetni, többek közt a közbeszerzésekkor a CEN által megállapított standardokat kellene figyelembe venni. Az EU Bizottság által kiadott stratégia szerint a kedvező irányú változások és fejlesztések nemcsak a fogyatékkal élők életminőségét növelik, hanem valamennyi emberét (Accessibility for Everyone). A Bizottság létrehozott egy szakértői
testületet,
melynek
feladata
a
tagállamok
épített
környezete
akadálymentességének vizsgálata, valamint az, hogy a tagállamok meghozták-e már a megfelelő törvényeket, melyek segítségével a szükséges változások elérhetők. Az EU célja, hogy 2010-re minden új építésű ingatlan minden fogyatékkal élő csoport számára akadálymentesen használható legyen. További érdekes határozat ebből az évből a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban, hogy az Európai Parlament határozatot fogadott el (TV határok nélkül17) az akadályoktól mentes televízióról. A határozat éves beszámolót kér a tagországoktól arról, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy a tévé adások a fogyatékos emberek számára is érthetőek legyenek. A beszámolónak ki kell terjednie, a feliratozásra és a képalámondásra vonatkozó rendelkezések életbe léptetéséről. 2005-ben Ausztriában bevezetésre került az ÖNORM B 160318, melyben a turisztikai célú létesítmények akadálymentesítésének szabályait fektették le, az ÖNORM B 1600 – as szabványt pedig módosították. 2006. január 1-től Ausztriában a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét szabályozó két új jogszabály lépett hatályba. Az egyik „A fogyatékkal élő munkavállalók diszkriminációjának tilalmáról szóló törvény” módosítása szerint, ha a munkavállaló alkalmazását fogyatékossága miatt utasítják el, az érintett a Szövetségi Szociális Hivatal illetékes területi kirendeltségéhez fordulhat jogorvoslatért. A hivatal lefolytat egy egyeztetési eljárást, ennek megerősítéseként pedig adott esetben egy közvetítő eljárást. Amennyiben az egyeztetési eljárás kezdetét követő három hónapon belül a munkaadó 17
Az Európai Parlament határozata (P5 TA (2003)0381 Az akadályoktól mentes televízióról (2003/2033 (INI) 18 Forrás: Universal Design – Political Implementation, Monika Anna Klenovec (TU Wien és a BEST Vienna által szervezett nyári egyetemen elhangzott előadás)
20
nem hajlandó az egyezségre, a munkavállaló a Munkaügyi és Szociális Bírósághoz fordulhat panaszával. A diszkrimináció tilalma minden fogyatékkal élőre vonatkozik, a fogyatékosság mértékét a törvény nem szabja meg. A foglalkozási diszkrimináció tilalma a fogyatékkal élők hozzátartozóira is kiterjed. A fogyatékkal élők nem különböztethetők meg továbbá az alábbiak tekintetében: bér, szociális ellátások, képzés, továbbképzés
és
munkafeltételek.”
átképzés, 19
szakmai
előmenetel,
előléptetés,
fizetésemelés,
A másik törvény, ami 2006 január elsejével lépett hatályba, a
fogyatékosügyi törvény20 az egyenlő bánásmódról. Valamint ehhez az évhez kapcsolódik a közbeszerzéseket szabályozó törvény is, aminek az alapját az Európa Tanács közbeszerzési irányelve képezte. 2006. január 1- től felállították Ausztriában a fogyatékosügyi megbízott hivatalát.21 Feladata a fogyatékkal élőknek nyújtott tanácsadás és támogatás. Hivatali ideje négy év. Tevékenységét önállóan és függetlenül végzi, nem utasítható. Évente jelentést készít a Szociális Biztonsági Minisztérium részére és erről beszámol a Fogyatékosügyi Tanácsnak. Ausztriában a továbbiakban egységesíteni kívánják az építésügyi szabályokat, mivel a jelenlegi helyzet szerint egyes tartományokban (pl. Voralberg tartományban) külön pénzügyi alappal támogatják azokat, akik akadálymentes lakóépületeket építenek, bár pl. Vorlaberg tartományban nem elég, ha egy lakóépület akadálymentes, a pénzügyi támogatáshoz még energiatakarékosnak is kell lennie. További tervek a jövőre nézve, hogy 2008-ra minden kormányzati honlapot akadálymentessé szeretnének tenni (Ekormányzás). Azt már tudjuk, hogy akadálymentesítésre, a mindenki számára való hozzáférhetőségre vonatkozó hatályos EU -s szabályozások jelenleg még csak az élet egy-egy részletére, bizonyos szakterületekre vonatkoznak.
Fogyatékosügy a magyar jogalkotásban Véleményem szerint a hazai jogalkotásnak nem kell és nem szabad tétlenül szemlélni a nem túl gyors európai folyamatokat, hanem részben a már hatályos eddigi dokumentumok,
részben
a
megkezdődött
kedvező
folyamatok
elveinek
19
Idézet: Manuela Blum: Informationen aus dem Arbeits- und Sozialrecht, A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Ausztriában 2006. 2. sz. 20 Forrás: http://www.gleichstellung.at/rechte/bgstg.php (2007. május 5. 16.56) 21 Forrás: http://www.gleichundgleich.gv.at/cms/gleich/thema.html?channel=CH0646 (2007. május 5. 17.06)
21
felhasználásával, a fogyatékosügy kezelési módjának elsajátításával elébe lehet menni követőből követendő példává lehetne válni - az európai színtű folyamatoknak, így az uniós jogszabályok megjelenésekor már csak esetleg kisebb változtatások és kiegészítések lesznek majd szükségesek a jogharmonizáció sikeres és gyors végrehajtásához. A fogyatékkal élőkkel kapcsolatos magyar jogalkotási történet bemutatását, a legöregebb törvénnyel, ami talán az egyik legfontosabb is, kell kezdeni. Ez nem más, mint a 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya. A következő, a fogyatékosügyhöz szorosan kapcsolódó rendelkezés a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK). Az OTÉK 104. § (9) „Akadálymentes használat céljára az építményeket, önálló rendeltetési
egységeket,
kerekesszékkel
vagy
tereket,
egyéb
helyiségeket
segédeszközzel
úgy a
kell
megvalósítani,
rendeltetésüknek
hogy
megfelelően
használhatók legyenek. Ennek megfelelően kell kialakítani az építmény megközelítését, bejáratait, közlekedőit, a használt terek méreteit, részletmegoldásait, a beépített szerkezeteket és a berendezési, felszerelési tárgyakat.” Vagyis az OTÉK szerint akadálymentesnek számít minden olyan épület, melybe kerekesszékkel a bejutás megoldott. Az OTÉK-ben nem még esik szó arról, hogy más társadalmi csoportok számára is fontos szükséglet az épületek akadálymentessége. 164/1997. (IX. 30.) Korm. Rendelet a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról. A következő fogyatékkal élőkkel foglalkozó törvényig egészen 1998-ig kellett várnunk, amikor is hatályba lépett a 1998. évi XXVI. trv. (Fot.) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény. Ezzel a törvénnyel érdemes részletesen is foglalkozni, hiszen a fogyatékkal élők életét jelentősen befolyásolja. A törvény szerint a „fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.”. A törvény többek közt rendelkezik arról, hogy a fogyatékkal élőt megilleti az integrált munka, vagy ennek hiányában a védett
foglalkoztatottság22.
Rendelkezik
továbbá
arról, hogy a „közlekedési
rendszereknek, a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek -
22
1998. évi XXVI. 15. § (1)
22
beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre”23. A törvény szerint a fogyatékos ember az, aki „érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.” A törvény tehát nem korlátozza az akadálymentesítési kötelezettséget az épített környezetre, hanem kiterjed a hozzáférhetőség biztosításához szükséges jogokra is. Továbbá ez a törvény szabja meg, hogy a közintézményekben 2010-ig biztosítani kell az egyenlő hozzáférést mindenki számára. A 1998. évi XXVI. Törvény nem korlátozta az akadálymentesség fogalmát az épületekre, illetve az épített környezetre. Bár a törvény kifejezetten nem mondja ki a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés követelményét, az 5. § (1) bekezdése viszont biztosítja a hozzáférhetőséghez kapcsolódó jogokat is. Az akadálymentesség fogalmát tehát szélesen kell értelmezni, és az semmiképpen nem korlátozható az épületek akadálymentesítésére. „Az akadálymentesség és a hozzáférhetőség biztosításának elmulasztása az egyenlő bánásmód megsértését eredményezi ezért az akadálymentesítés elmulasztására kiterjed
az
Ebktv.
hatálya.
Az
Ebktv.8.§-a
szerint
közvetlen
hátrányos
megkülönböztetésnek minősül az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása, mert a fogyatékossággal élő személyek mozgásuk, szolgáltatásokhoz való hozzáférésük akadályozása,
korlátozása
miatt
a
fogyatékossággal
nem
élő(k)höz
képest
kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek. Az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása azért is minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, mert jogszabályi kötelezettség megszegését jelenti” – mondja ki az állásfoglalás.”24 2002-ben az Oktatási Minisztérium által kiadott rendeletben szabályozták a fogyatékossággal
élő
hallgatók
tanulmányainak
folytatásához
szükséges
esélyegyenlőséget biztosító feltételeket. A rendelet előírja, hogy az oktatási intézményeknek kötelező jelleggel kell az intézményi szabályzatukban foglalkozni az esélyegyenlőséggel, valamint ezzel kapcsolatosan ún. esélyegyenlőségi koordinátort kell alkalmazniuk. A rendelet továbbá előírja, hogy a mozgáskorlátozott hallgatóknak 23
1998. évi XXVI. 8. § Forrás: A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban, különös tekintettel az állampolgárok igazgatási és szolgáltatási szükségleteinek kielégítésére c. kutatás összefoglalója Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhely, 2007.) 24
23
biztosítani kell az akadálymentes környezetet (ez többek közt a hallássérültek számára előírja, hogy szóbeli vizsga esetén az intézmény köteles jelnyelvi tolmácsot biztosítani, a látássérült hallgatóknak biztosítani kell az írásbeli vizsga helyett a szóbeli vizsgát, stb.). 2003-ban25 törvény született (2003. évi CXXV. Törvény) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, melyben az Országgyűlés elismeri, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint az OGY azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánította azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség. 26
Oktatás Ahhoz, hogy a társadalom mentalitása megváltozzon a fogyatékkal élőkkel szemben, nagy szerepe van az oktatásnak és a nevelésnek. A gyermekek részben az iskolákban hallanak azokról az értékekről, amik a későbbi életüket meghatározzák, így ennek a jelentőségét nem szabad elhanyagolni. Az Eurobarométer 2007-es felmérése is ezt bizonyítja, mely szerint a diszkrimináció elleni harcban leginkább az iskolák játsszanak
szerepet.
A
megkérdezetteknek
42%-a
választotta
az
iskolákat.
Összehasonlításul a szülői nevelés, 40%, a médiát 34%, a kormányt pedig 31% említette.27 Az oktatással kapcsolatban két részletre hívom fel a figyelmet az Alkotmányból: „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
25
Forrás: http://www.hatter.hu/cxxv.htm (2006. dec. 27. 14.55) 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 27 Forrás: Egyenlő esélyek mindenki számára Európai Évhez kapcsolódóan készült Eubarométer felmérés. (http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16291, 2007. május 5. 20.41) 26
24
70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” Ennek értelmében minden egyes olyan gyermeknek joga és kötelessége, hogy iskolába járjon, aki tanköteles korban van. Ha az ország népességét vesszük alapul, akkor a tanköteles korú diákok 3-5%-a fogyatékkal élőnek minősíthető. Számukra a tanuláshoz való jog gyakorlása korlátokba ütközik, mivel a közintézmények akadálymentesítését előíró törvény28 szerint a közintézményeket29 csak 2010-ig kell akadálymentesíteni. Ahhoz, hogy a magyar társadalom elfogadóbb és toleránsabb legyen, szükség van arra, hogy a fejekben is lebontódjanak az akadályok. Itt nem csak arra gondolok, hogy ha valaki átad, átvesz vagy megrendel egy épületet, akkor ezentúl arra is gondoljon, hogy azt minden társadalmi csoport használni tudja. A fogyatékkal élőknek nemcsak a fizikai akadályok miatt nehéz kimenniük az utcára, hanem azért is, mert nem toleráns társadalom a miénk. Emiatt szükség van arra, hogy a lehető legtöbb fogyatékkal élő gyerek tanuljon együtt a vele egykorú egészséges diákkal. Természetesen itt azokra a fogyatékkal élő diákokra gondolok, akiket az integrált oktatás keretein belül lehet egészséges diákokkal együtt tanítani. Nem pedig olyanokra, akik mindenképpen speciális oktatást igényelnek, pl. vakok iskolája, vagy a súlyosan értelmi fogyatékosok oktatását biztosító intézményekre. Az integrált oktatáshoz egyrészt olyan iskolák, könyvtárak, sportlétesítmények kellenek, amik mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosítanak. Másrészt, pedig olyan pedagógusok, akik ismerik az integrált oktatási módszereket. Jelenleg Magyarországon az integrált oktatás normatívával támogatott és a fogyatékkal élő gyerekek 37 %-a30 tanul együtt egészséges társaival. Egyrészt ezt az arányt azért is 28
1998. évi XXVI. trv. (Fot.) A hatályos jogszabályokban például nincs meghatározva a közintézmény, a középület és a közhasználatú épület fogalma. A Középületek c. tankönyv szerint középületnek számít a szakrális épületeket, oktatási, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi és vendéglátási, igazgatási épületeket, valamint sportlétesítményeket és fürdőket, illetve közlekedési épületeket ért középületek alatt. Forrás: Középületek Cságoly Ferenc DLA (Terc Kiadó, 2004) 1-11. oldal 30 Forrás: mozgovilag.hu, Nem toleráns társadalom a magyar (2007. március 22, 2.34) 29
25
szerencsés lenne növelni, mert fiatal korban az ember sokkal elfogadóbb, nincsenek benne előítéletek, így tehát azok a gyerekek, akik együtt tanulnak fogyatékkal élő társaikkal, később is toleránsabbak lesznek, és évekkel később akár ők lehetnek a társadalom véleményformálói. Másrészt pedig azokat a fogyatékkal élőket, akik egészséges társaikkal tanulnak együtt, nem kell később reintegrálni a társadalomba, ami – ha csak a gazdasági oldalát nézzük a dolognak – az államnak is gazdaságos.
Véleményem növelésére
a
szerint
a
fogyatékkal
tolerancia élők
jobb
megismerésére tökéletes lehetőség az Ability
Ennek a budai általános iskolának a bejárata akadálymentes ugyan, de beljebb az épület már nincs akadálymentes mindenki számára. Fotó: Marót Ádám
park, ami jelenleg a Millenáris parkban, a Jövő háza épületében nyert ideiglenes elhelyezést.
Ability Park Maga az ötlet 2002-ből származik, amikor is az Ability Park kitalálói a tematikus élményparkok iránti vágyat és a játék szeretetét szórakoztató és interaktív módon kapcsolták össze a fogyatékos személyekkel szemben tanúsított társadalmi attitűd-formálás igényével. A megalakulása óta a parknak több mint 170 ezer látogatója volt, kapott számos elismerést, mint például a Magyar Formatervezési Díjat, valamint 2003-ban
a
WYBA
(World
Young
Business
Achiever
Award)
társadalmi
felelősségvállalásban nyújtott kiemelkedő szerepért járó különdíját. Mivel a fogyatékosügy túlzottan speciális, kívülállók számára nehezen érthető, ezért a park kitalálói
igyekeztek
fogyatékosokkal
a
könnyen
kapcsolatban.
érthető,
„A
park
átadható a
üzeneteket
fogyatékos
megfogalmazni
emberek
társadalmi
beilleszkedéséhez szükséges szemléletváltást akarja elősegíteni, illetve a fogyatékosok képességeinek, lehetőségeinek és igényeinek érthető, megélhető formában történő bemutatásával megpróbálja elérni, hogy a közönyt, idegenkedést és sajnálkozást együttérzés és megbecsülés váltsa fel.”31
31
Idézet: http://www.abilitypark.hu/home/142/ (2007. május 9. 2.37)
26
Amiért különösen fontos az Ability Park, az nem más, mint hogy komplex esélyegyenlőségi projekt: képzési és oktatási programjaival egyfelől megpróbálja lefordítani a különböző szakmák (építészet, oktatás, média, informatika) nyelvére a fogyatékos emberek problémáit, és rávilágít arra, hogy a fogyatékosok problémája inkább technikai, mint szociális kérdés. A szakembereket szakmai feladatokkal szólítja meg. A közoktatásban tanulóknak érthető, megélhető tapasztalati
formában
nyújt
fogyatékos
személyekkel kapcsolatos információkat. Másfelől foglalkoztatási program is, több mint 100 fogyatékkal élőt alkalmaz a park, akik Diákok ismerkednek a jelnyelv rejtelmeivel az Ability Parkban. Fotó: Marót Ádám
animátorokként jelentős szerepet vállalnak a park „látványosságainak” bemutatásában. Ezzel a park
fontos szerepet játszik a fogyatékosok munkahelyi rehabilitációjában. Megrendelőként megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégektől rendel. „Végül, de nem utolsó sorban pedig turisztikai látványosság, amely az állandó helyszínek (vaklabirintus, kerekesszékes labirintus, jeltér, csodaváros) és egyéb logikaiügyességi játékok, illetve műhelyek, sátrak és információs szolgáltatások segítségével tartalmas és örömteli élményt nyújt mindenkinek, aki játszani és szórakozni szeretne, vagy épp próbára akarja tenni képességeit.”32 Azon túlmenően, hogy az Ability Park egy egyedülálló képzési program, egy szintén párját ritkító foglalkoztatási program, valamint turisztikai látványosság is egyben, módszertani és rehabilitációs feladatok ellátására is alkalmas. A kerekes székesek begyakorolhatják itt a közlekedés fortélyait, a park felkészítő tanfolyamokat is tart pedagógusoknak integrált oktatás témakörében, és még különböző segédeszközöket is lehet itt kölcsönözni. Véleményem szerint az Ability Park egy olyan előremutató kezdeményezés, ami megérdemelné
azt,
hogy
kapjon
egy
állandó
kiállítóteret,
ahol
a
diákok
megismerkedhetnek a fogyatékkal élők világával, és olyan tapasztalatok birtokába
32
Idézet: http://www.abilitypark.hu/home/142/ (2007. május 9. 2.37)
27
juthatnak, amik jó esetben elkísérik őket későbbi életük során is. Az állandó kiállítóhely lehetőséget adna a szervezőknek, hogy új „látványosságokat” mutassanak be. Magam részéről az osztrák Dialog Im Dunkel mintájára egy nagyobb vaklabirintussal fejleszteném elsőként a parkot. Ez hasonlóan az osztrák változathoz három részből állna, egyrészt egy „zöld” részből, ahol parkokban, erdőkben való vak navigálást tapasztalhatnák meg a résztvevők. Másrészt lenne egy városi rész, ahol a „vak ember ködjét” ismerhetnék meg a látogatók (telefonfülke, postaláda használat, zebrahasználat, tömegközlekedés, stb.), zárásként egy kávézóban rendelhetnének (és természetesen fizethetnének) vakon a különböző italokért, amiket szintén teljes sötétségben kellene elfogyasztani. Célszerűnek tartanám, ha Budapesten lenne egy állandó kiállítóhely, és ezen felül egy utazó kiállítás járhatná az országot, így még nagyobb közönséget érhetne el ez a program, illetve a foglalkoztatási lehetőségek is értelemszerűen bővülhetnének.
Egyetemes Tervezés az egyetemeken A szemléletváltást nem lehet elég korán elkezdeni, de később sem lehetetlen a formálása. Fontos lenne például, hogy azok, akik a jövő épített környezetét fogják tervezni megfelelő képzésben részesüljenek. Ma Magyarországon azokon az egyetemeken és főiskolákon33, ahol építészképzés folyik, csak egy intézményben szerepel a tantervben az akadálymentesítés és az egyetemes tervezés34, mégpedig az Ybl Miklós Építéstudományi Karon. Egyrészt önálló tárgyként vehető fel, másrészt pedig egyéb tantárgyak témaköreiben szerepel az akadálymentesítés (pl. Közlekedésépítés III) illetve a lakásadaptáció, rehabilitáció.
Ybl Miklós Építéstudományi Kar Az akadálymentes építészet tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkednek az épületek és környezetük akadálymentes kialakításának követelményeivel, valamint azoknak szükségességével. Ezen kívül az OTÉK vonatkozó rendelkezéseit sajátíthatják el, illetve az akadálymentesítés gyakorlatával ismerkedhetnek meg a diákok. 33
Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Győr, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar, Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, valamint a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar 34 5. félévben vehető fel, szabadon választható tantárgy, 2 kreditpontért az akadálymentes építészet tantárgy
28
Ez utóbbival igen közelről, mivel az egyetem az Európai Unió Phare programjának keretében elnyert 284 ezer euróból megvalósult a kari akadálymentesítési program első és legnagyobb üteme. Eredményeként az építészmérnök diákok alma materük példáján tanulmányozhatják az akadálymentes építészet megoldásait. A project során biztosították az "A" és a "B" épületek akadálymentes megközelíthetőségét a belső udvar felől, ahol akadálymentes parkolókat is kialakítottak. 35
Az épületbe történő akadálymentes bejutást az újonnan készült, a két épületet
összekötő hídba szerelt, két irányba dolgozó lifttel biztosították. Az új lift az "A" és a "B" épület összes szintjén, valamint az udvari szinten is megáll. A műemlékvédelem alatt álló "A" épület Thököly úti bejáratát is átalakították. A nagy, nehéz
szárnyú
működtethető
kaput
gombnyomással
elektrohidraulikus
ajtónyitó
berendezéssel látták el, a bejárati ajtó előtt biztosították a megfelelő méretű pihenőt. Az akadálymentesítés Az épület megközelíthetőségét lift segíti a hátsó udvar felől. Fotó: Pandula András
első
ütemében
egy
akadálymentes vizesblokk készült el az "A" épület földszintjén. A későbbiekben az épület minden
szintjén
egy-egy
akadálymentes
vizesblokkot alakítanak majd ki. Az első ütemben az "A" épületben három tanterem akadálymentesítése történt meg. Ennek nem is a küszöb nélküli ajtó a specialitása, hanem az úgynevezett aszimmetrikus (eltérő szélességű) szárnyú ajtók alkalmazása. (Ezek nyitásával kerekesszékkel is be lehet jutni a terembe). A két legnagyobb befogadó képességű tanterembe olyan speciális rendszert36 építette be, amelyek a nagyothalló diákok és tanárok
közötti
audio
-
kapcsolatot
biztosítják.
Egy
hordozható
indukciós
hurokrendszert is beszereztek, amelyet a szükséges tanteremben illetve az iskolai ügyek intézéséhez (tanulmányi osztály, konzultáció, diplomavédés, stb.) lehet használni. Az első ütemben az információs rendszer jelentős részét kiépítették mindkét épületben. A feliratok mellett szimbólumok segítik az eligazodást, a tájékozódást.
35 36
Forrás: http://ujsag.szie.hu, Tanítják és alkalmazzák az akadálymentes építészetet Ezt úgynevezett indukciós hurokrendszer segítségével oldják meg.
29
A további ütemek során az összes tanterem, a könyvtár, valamint a tornaterem kerül majd akadálymentesítésre, ezáltal az összes oktatási funkció elérhető, használható lesz minden fogyatékossági csoport számára. A fejlesztéssel nem csak jelentősen növelték az épületek valamennyi használójának kényelmét és komfortérzetét, de a fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan megnő a fogyatékossággal élő hallgatók, dolgozók száma is. Eddig ugyanis csupán egy hallássérült hallgatója volt a karnak a 2003-2004-es tanévben, látássérült, értelmileg korlátozott, vagy kerekesszékes hallgatója eddig nem volt, ahol egyébként fogyatékosügyi bizottság is működik, aminek a feladatai a fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan megnő majd. Valójában nem is csoda, hogy eddig nem volt fogyatékkal élő hallgatója a karnak, mivel sokáig orvosi alkalmassághoz kötötték a felvételt, ezért a mozgásukban korlátozottak a műszaki oktatási intézmények többségébe gyakorlatilag be sem kerülhettek. Azonban az informatika rohamos fejlődése, a mérnöki tevékenység jelentős részének számítógépesítésével lehetővé vált a fogyatékkal élő emberek számára is, hogy teljes mértékben ellássanak mérnökirodai, tervezői, szakértői tevékenységeket. Ezért kívánja az intézmény számukra is biztosítani az oktatás lehetőségét. A 2007-es felvételi eljárástól kezdődően „a felsőoktatási felvételi eljárás során a fogyatékkal élő jelentkezők az előnyben részesítés során minden jelentkezési helyén 8 többletpontra jogosultak”37, ezért várhatóan egyre több fogyatékos hallgatója lesz a felsőoktatásnak. (A fogyatékosság megállapítására és igazolására a 2005. évi CXXXIX. tv., valamint a 79/2006 (IV.5.) Korm. rendelet ide vonatkozó részei érvényesek.) Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar már felkészülten várja őket, hiszen az épületeik akadálymentesítettek. „A hatályos jogszabályok szerint a felsőoktatási intézmények hallgatója a hallás-, a látás- és a mozgássérült, a beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, valamint autista fiatal lehet.”38 A fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel kell igazolnia a fogyatékkal élőnek.
37
237/2006. (XI. 27.) Kormány rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól 21. § (1) alapján. 38 Idézet: http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=1&hir_id=7395 (2007. május 9. 1:26)
30
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán sem tanultak eddig tömegesen fogyatékkal élő hallgatók. Egy hallgató a kivétel, aki a tanulmányai során szenvedett baleset következtében végleg kerekesszékbe került. Ő tanulmányai végeztével rehabilitációs szakmérnöki vizsgát tett, és
közreműködött
annak a könyvnek a megírásában, amiből az Ybl Miklós Építéstudományi Karon tanítják az akadálymentesítést. Jelenleg a BME -ről kikerülő mérnökök csupán egy előadás39 keretében kapnak némi tudásmorzsát az akadálymentesítésről, az OTÉK előírásairól, valamint az egyetemes tervezés jelentőségéről. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2006. augusztus 31-én fejeződött be az Európai Unió Phare- „Esélyegyenlőség biztosítása fogyatékossággal élők számára” pályázata. Ennek során itt 120 millió forintból akadálymentesítették a „K” és az „OMIKK” épületét. 40 A K épületben új akadálymentes liftet helyeztek üzembe a régi teherlift átalakításával. Sajnos azonban a lifthez vezető rámpa egészen a liftig vezet, nincs pihenő, így vagy a rámpa tetején kell várakozni, vagy folyamatosan a féken kell tartani a kezet. A lift kezelőszerveiről pedig lemaradtak a Braille ábécé számai, így a látássérültek számára is hagy némi kívánnivalót a megvalósítás. Minden emeleten és a könyvtárban is kialakításra kerültek akadálymentes mellékhelységek. A könyvtárhoz vezető lépcsőnél is beépítésre került egy korlátlift, ez viszont speciális kártyával működik. Az egyetemen a Támpont iroda keretein belül az esélyegyenlőségi koordinátor foglalkozik a fogyatékkal élő egyetemisták mindennapi problémáival. A Támpont irodának pontos kimutatása nincs arról, hogy hány fogyatékkal élő jár a BME –re, mivel ők azt tekintik hátrányos helyzetűnek, aki annak vallja magát. A listájukon harmincnál kevesebb egyetemista van, többségük gyengén lát vagy hall. Vak hallgató jelenleg nincs az egyetemen, ahogy kerekesszékes sincs, bár arra már volt példa korábban. A fogyatékkal élők képzése nem különbözik az egészségesekétől, csupán néhány ’kedvezményt’ kapnak, de ezek csupán jelképesnek tekinthetők. Kérhetnek például külön ZH időpontot, ha az a terem, ahol eredetileg kellett volna a zárthelyit írniuk, 39
3. félévben kötelező tárgyként szereplő Lakóépülettervezés I. tantárgy tematikájában szerepelt az akadálymentesítés. 40 Forrás: Káté, BME Gépészkari Hallgatói Önkormányzat Lapja, 2006/8. (9-12. oldal)
31
számukra nem megközelíthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy teremben egyedül ülve kell megírniuk a ZH -t. Ezenkívül soron kívül átjelentkezhetnek másik kurzusra, ha az elsőre választottra nem tudnak bejárni, mert a terem, ahol tartják az órákat, nem akadálymentes (feltéve, ha van másik kurzus és az pont megközelíthető például kerekesszékkel). Az egyetem épületei csak részben akadálymentesek. Több épületben vannak korlátliftek, de ezek vagy éppen nem működnek, vagy még a magyarországi viszonyokhoz képest is egyedi módszerrel a portást kell megkérni arra, hogy működtesse a liftet. Természetesen így az önálló közlekedés nem valósul meg, ami pedig az akadálymentesség alapfeltétele41. A BME –n felszerelt korlátliftek további sajátos tulajdonsága, hogy az épületek primer áramkörére vannak kapcsolva, vagyis vészhelyzet estén nem működnek, mivel pl. tűz esetén a primer áramkört kapcsolják le először. Létezik egy, az interneten elérhető térkép42, ami a kerekesszékkel akadálymentes útvonalakról ad tájékoztatást, de ez nem tartalmazza a Phare program keretében akadálymentesített útvonalakat. A
fogyatékkal
élő
hallgatók
tanulmányait
nem
csak
az
épületek
akadálymentesítésének elhúzódása nehezíti. Ha már valamilyen úton-módon bejutottak az épületbe, akkor is több helyen hátrányok érik őket. A tanárok sokszor nem veszik figyelembe, hogy a kerekesszékes hallgatónak kerülőutat kell tennie a teremig, és tőlük is elvárja a ZH -ra, vizsgára való pontos érkezést. A BME -n további probléma a kerekesszékes hallgatók számára, hogy nincsenek megfelelő padok az előadókban és a szemináriumi termekben a számukra, ahol írni tudnának, pedig a BME a felsőoktatási intézmények között igen előkelő helyen áll az akadálymentesítés terén. Akadálymentesítéshez szükséges ismereteket nem csak egyetemi illetve főiskolai képzés során lehet ma Magyarországon szerezni. Többek között a BME felnőttoktatási programjában is szerepel az „Akadálymentes épített környezet egyetemes tervezés” elnevezésű tanfolyam, ugyanitt az Építészmérnöki Karon levelező oktatás keretében lehet rehabilitációs szakmérnöki végzettséget szerezni.
41
Akadálymentesen megközelíthető az az épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai, érzékszervi, és szellemi fogyatékosságának mértékétől függetlenül is lehetőség szerint legönállóbban – külső segítség nélkül – kényelmesen, különösebb erőkifejtés nélkül elérhető. Ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének használata (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) nem korlátozott. 42 www.sc.bme.hu/terkep/k
32
Szakemberképzés Meg kell azonban állapítani, hogy hazánkban nincs elegendő olyan, speciálisan képzett szakember, aki a fogyatékkal élők igényeit maximálisan szem előtt tartva tudná elősegíteni a mindenki számára hozzáférhető és akadálymentes épített világ elterjedését. Véleményem szerint ezen rendkívül könnyen lehetne változtatni, mindösszesen arra lenne szükség, hogy az egyetemi oktatás tematikáját átdolgozzák, és az új tematika alapján az épített környezettel foglalkozó hallgatók (építészek, építőmérnökök, kert-és tájépítők) alapos ismeretekre tehetnének szert az egyetemes tervezés, valamint a mindenki számára való tervezés témakörében. Nem lenne szükség a külön természetesen térítés ellenében igénybe vehető – képzésekre, ahol ma az egyetemes tervezéssel kapcsolatos tudnivalókat oktatják (természetesen itt most nem az Ybl Miklós építészkarról van szó). Ezen kívül a hallgatóknak a konzulenseknek is azt kellene kommunikálniuk, hogy az akadálymentes tervezés egy nagyon fontos kritérium, amire már a tervezés során oda kell figyelni, hiszen így a mindenki számára használható épület a teljes bekerülési költésgének 3%-ánál nem kerülne többe kialakítani a mindenki számára hozzáférhető épített tereket. Ausztriában 2001 óta működik az a rendszer a műszaki egyetemeken, hogy az egyetemes
tervezéssel,
információkat
külön
illetve
a
kötelező
mindenki tárgy
számára
keretében
tervezéssel
tanítják
az
kapcsolatos építészeknek,
várostervezőknek, és építőmérnököknek43. Ott az egyetemről kikerülő építészek, építőmérnökök tisztában vannak a kérdés fontosságával, és ennek tudatában terveznek. Igaz, hogy az önkormányzatok nem is adnak ki használatba vételi engedélyt olyan épületre, ami nem felel meg a nagyon szigorú akadálymentességi előírásoknak. Nálunk az önkormányzatok építési osztályaitól nem lehet elvárni, hogy képesek legyenek az akadálymentességi
szempontokat
is
vizsgálni
a
használatba
vételi
engedély
megadásakor, hiszen jelenleg sem képesek minden szabályt érvényre juttatni a beruházásoknál. Ezért Magyarországon mindenképpen jól képzett mérnökgárdára van szükség, akik akár a beruházót is rászoríthatják arra, hogy a megfelelő elveket figyelembe vegye a fejlesztése során.
43
Forrás: Monika Anna Klenovec Universal Design – Political Implementation c. előadása a BEST Vienna és a TU Wien által megrendezésre került Universal Design c. nyári kurzuson
33
Egyenlő hozzáférés a magyar közigazgatásban Magyarországon 1999 óta nem készült átfogó felmérés a fogyatékkal élők helyzetéről, sem arról, hogy a középületek akadálymentesítése hol tart, sem arról, hogy a
fogyatékos
üggyel
kapcsolatos
egyenlő
hozzáférés
témakörét
helyesen
percepcionálják-e, vagy csak leszűkítik a „rámpa-ügyre”, Akkor, 1999-ben a közintézményeknek 81%-ban nem volt megoldott az akadálymentesítés, ami azt jelenti, hogy a 7230 közintézményből mindössze 1394-be juthatott be akadályok nélkül a kedves ügyfél. Az akkori kutatás azonban az akadálymentesítést még csak a „rámpaügy” felől vizsgálta, az egyenlő hozzáférés kérdéskörét nem vizsgálta. A közintézmények akadálymentesítését viszont nem célszerű csak a rámpa kérdésre korlátozni, hiszen a hallás- és látássérült ügyfelekkel való megfelelő bánásmód a fizikai környezet mellett elsősorban a kommunikáció akadálymentesítését igényli, a 2006-os kutatás már ilyen nézőpontból vizsgálta a közintézmények akadálymentesítését. Az állampolgári jogok gyakorlásához rendkívül fontos a hallás-, és látássérült ügyfelek számára a környezet fizikai akadálymentesítésén túl a kommunikáció akadálymentesítésének biztosítása, amint azt a következőkben rövidben összefoglalt kutatás44 is bizonyította. A kutatás során 2006 nyarán a kérdezőbiztosok személyesen kerestek fel 100 települési, valamint fővárosi kerületi önkormányzatot, ahol a kérdőívek kitöltésén kívül felmérték a helyszínt is akadálymentesítettség szempontjából. A személyes adatgyűjtést később elektronikus úton más önkormányzatok által kitöltött kérdőívekkel egészítették ki, kierjesztve így a vizsgálatot újabb településre. E kutatás mellett készült egy másik felmérés is, amelyben látássérültek bevonásával vizsgálták meg a különböző önkormányzatok honlapjainak vakbarát kialakítását. A köztisztviselők az egész országra vetítve 8%-osra becsülték a fogyatékkal élők számát az egész lakossághoz viszonyítva. A 2001-es népszámlálási adatokat figyelembe véve ez nem rossz becslés. Az a tény, hogy a saját településükön élő fogyatékossággal rendelkezők arányát átlagosan 6%-ra becsülték a személyesen megkérdezettek, azt mutatja, az önkormányzatok úgy érzik, hogy saját falujukban, városukban nincs annyi 44
A Magyar Közigazgatási Intézet ezért 2005 őszén kutatási pályázatot hirdetett, „A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban, különös tekintettel az állampolgárok igazgatási és szolgáltatási szükségleteinek kielégítésére” címmel, amelyet a Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye nyert el. A kutatási program 2006. február és 2007. január között az Európai Unió támogatásával, a Regionális fejlesztés Operatív Program /ROP 3.1.1. Központi program/ keretében valósult meg.
34
fogyatékossággal élő, mint országosan. Hasonlóan a személyesen megkérdezettekhez, az elektronikus úton válaszolók is alulbecsülték a fogyatékkal élők számát a saját településükön (4,5%). Ez azt mutatja, hogy az elektronikus felmérés megkérdezettjei valószínűsíthetően ritkábban is találkoznak fogyatékos ügyfelekkel, ezáltal alakulhat ki bennük az a kép, hogy a sérült emberek kevesebben vannak. Ezt a társadalmi kapcsolatokon alapuló „optikai csalódás”-sal magyarázhatjuk. Nem meglepő módon a legtöbbet említett csoport a mozgássérültek csoportja, ezt a csoportot mindkét felmérésben részt vevők az országos átlagnál gyakoribb előfordulással képzelik el, mint a valóságban. Ez tulajdonítható annak, hogy a fogyatékkal élők közül a leginkább látható csoport a mozgássérültek. Azt viszont még nem tudjuk, hogy a köztisztviselők45 kit tekintenek mozgássérültnek, illetve fogyatékkal élőnek. A fogyatékossággal élők meghatározására a kutatásban is kitértek. A legnagyobb csoport (41%) konkrétan a mozgássérülteket említette, illetve valamelyik fogyatékosságot említette még kb. 30%. Természetesen voltak, akik többféle választ adtak, így fordulhatott elő az az eset, hogy arányuk több mint 100%. A fogyatékossággal élők definiálása Kit tekint fogyatékossággal élőnek? jogszabályra hivatkozik akinek papírja van róla testi, értelmi fogyatékos testi fogyatékos - értelmi nélkül mozgássérült látássérült hallássérült értelmi, szellemi sérült egyéb nem tudja, nem válaszol
Válaszadók aránya 8% 2% 33% 8% 41% 31% 29% 29% 9% 1%
1. táblázat Forrás: Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye
A jogszabályra csak minden 12-ik válaszadó hivatkozott. Ehhez hozzáadódik az a 2%, aki az orvosi papírra hivatkozott, így tehát a válaszadók 10%-a hagyatkozik a jogi meghatározásra. A többiek saját maguk próbálták definiálni a fogalmat. A válaszadók egyharmada (33%) foglalta össze úgy, mint „testi, értelmi fogyatékos”. Érdemes még megjegyeznünk, hogy 8% csupán a testi fogyatékosságot említette, az értelmi, vagy szellemi sérültek nélkül. Az elektronikus megkérdezés annyiban mutat különbséget, 45
A személyes megkérdezés során a válaszadók között 13 polgármester, 25 jegyző, 30 fő szociális osztályvezető, valamint 32 fő csoportvezető, illetve ügyintéző volt. Forrás: A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban, különös tekintettel az állampolgárok igazgatási és szolgáltatási szükségleteinek kielégítésére” c. kutatási projekt
35
hogy a jogszabályra kevesebben hivatkoztak, valamint a testi, értelmi fogyatékos együttes kifejezést említették a legtöbben (37%).
Ügyintézés, ügyfélszolgálat A személyes interjúk során a kérdőívet kitöltők szerint szinte kizárólag anyagi természetű támogatás kérelmével, vagy általában szociálisnak minősített ügyekben fordulnak hozzájuk a fogyatékossággal élők (közgyógyellátás, közlekedési támogatás). Az elektronikus kérdőívet kitöltők is a legtöbbször (30%) a szociális ügyeket említették, abból, hogy mind a személyes megkérdezés során, mind az elektronikus megkeresések során a szociális ügyeket említették a legtöbben, arra következtethetünk, hogy a valós helyzet is ez. Mindez abban erősíti meg a hivatalnokokat és ügyintézőket, hogy a fogyatékossággal élők ügyei szinte kizárólag szociálisak, vagy a szegénységgel, szegénypolitikával kapcsolatosak. A listán ugyanis nem szerepelnek olyan – természetes ügyintézési igények – mint házasságkötés, anyakönyvi kivonattal kapcsolatos ügyintézés, stb. amik a fogyatékkal élőket is érinti. Milyen hivatali közszolgáltatásokat vesznek igénybe a fogyatékossággal élők? Igénybevett szolgáltatás közlekedési támogatás parkolási engedély lakástámogatás közgyógyellátás szociális ügyek hatósági ügyek okmányiroda gyámügyek egyéb ugyanaz mint a többi embernek Összesen
Említések aránya 15% 6% 6% 11% 25% 9% 6% 4% 17% 1% 100%
2. táblázat Forrás: Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye
A válaszadók jelentős hányada úgy véli (46%), hogy a hivatalban jelenleg ugyanúgy bánnak a fogyatékossággal élő ügyfelekkel, mint a nem fogyatékossággal élőkkel, azaz biztosítják az esélyegyenlőséget. Ugyanakkor a válaszadók 16%-a szerint volt már rá példa, hogy valamilyen hivatalos szolgáltatást nem vett igénybe fogyatékkal élő. Erre a következő okokat említették:
36
Ön szerint mi volt az oka, hogy nem vették igénybe a szolgáltatásokat? Válaszadók aránya Információhiány
25%
család segített
31%
nem akarta igénybe venni
13%
túl bonyolult az eljárás
6%
szégyelli magát
6%
Egyéb
19%
3. táblázat Forrás: Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye
A személyes megkérdezés esetén szinte a teljes többség (94%) elfogadta azt a lehetőséget, hogy a sérült emberek helyett valaki más intézze hivatalos ügyeiket. Ehhez a képest az elektronikus felmérés eredménye már kritikusabb vélemény, amely szerint a dolgozók egyharmada úgy gondolja, hogy ez a helyzet nem jól van így. A „valaki más” általában a család segítségét jelenti az ügyintézések során. A megkérdezettek szerint a családi segítség szerint csak ritkán fordul ez elő (51%), 14% gondolja úgy, hogy soha nem fordult ilyen eset elő, míg azt, hogy ez általános, vagy rendszeres dolog, összesen egyharmaduk (35%) gondolja így. Érdekes kérdés volt még, hogy az önkormányzatok jelenleg alkalmaznak-e, illetve korábban alkalmaztak-e fogyatékossággal élő embert a hivatalban valamilyen munkakörben. A válaszadó önkormányzatok közel a felében (43%) igennel válaszoltak, a legtöbb helyen (19%) a telefonközpont kezelését bízták fogyatékossággal élő személyre, de közel 10-10 százalékuknál szociális vagy egyéb ügyintézőként, illetve köztisztviselőként alkalmazzák őket. Előfordult még a portás, de van, ahol egy fogyatékossággal élő fogászt is alkalmaz az önkormányzat. Milyen munkakörben alkalmaznak fogyatékossággal élő személyt? Válaszadók aránya telefonközpontos 19% szociális ügyintéző 9% ügyintéző 9% köztisztviselő 9% adóügyi ügyintéző 7% közmunka 7% jegykönyvek készítő 7% jogtanácsos 5%
37
adminisztrátor 5% környezetvédelmi referens 5% informatikus 2% portás 2% gyámhivatali ügyintéző 2% információs szolgálat 2% szervező 2% anyakönyvvezető 2% fogász 2% nem tudja, nem válaszol 2% Összesen 100% 4. táblázat Forrás: Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye
Esélyegyenlőség, akadálymenetesítés A kutatás készítői két irányból közelítették meg az akadálymentesítés kérdését, először azt kérdezték, hogy mit jelent az akadálymentesítés, utána pedig azt, hogy véleménye szerint mi a célja az akadálymentesítésnek. A két kérdés tehát együtt méri az akadálymentesítésről kialakult véleményt, illetve a vele kapcsolatos attitűdöt. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy megvizsgálják az egymástól távol eső önkormányzatok gondolkodásmódját. Az akadálymentesítést, mind a két felmérés esetében, a megkérdezettek kétharmada azonosítja a fizikai megközelítéssel, azaz a „rámpa üggyel”, ugyanakkor a jogszabályra csupán a válaszadók 2 százaléka hivatkozik, valamint 31 százalék konkrétan az esélyegyenlőséget említette. A hasonló válaszok magas előfordulási aránya pedig azt jelenti, hogy az önkormányzati dolgozók alapvetően egyetértenek az akadálymentesítés célját illetően. Mit jelent az „akadálymentesítés”? Válaszadók aránya fizikai megközelítés 69% minden szolgáltatás elérhető, 37% hozzáférhető amit a (jog)szabály előír 2% egyéb 6% 5. Táblázat Forrás: Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye
Amikor a kérdezőbiztosok az akadálymentesítés célját kérdezték, akkor már csak 18% válaszolta a fizikai megközelítést, mint az akadálymentesítés célját az előző 69%-kal szemben. Ugyanakkor 51%-ra nőtt azok aránya, akik a hozzáférhetőséget jelölik meg, mint az akadálymentesítés célját, valamint 31 százalék konkrétan az esélyegyenlőséget említette. Mivel mindkét kérdés nyitott formában kapták meg a megkérdezettek a két kérdés szoros kapcsolatot mutat a hasonló válaszok magas 38
előfordulási aránya miatt, ami pedig azt jelenti, hogy az önkormányzati dolgozók alapvetően egyetértenek az akadálymentesítés célját illetően. Mi a célja az akadálymentesítésnek? Válaszadók aránya mindenki maga intézhesse az ügyeit 43% esélyegyenlőség 31% fizikai megközelíthetőség 18% mindenki számára hozzáférhetőek 8% legyenek a szolgáltatások egyéb 2% 6. táblázat Forrás: Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye
Nagy örömre azonban ez nem ad okot, mert az önkormányzatban dolgozók gondolkodásmódján még lenne mit változtatni az elkövetkező tréningek során. Hiszen arra a kérdésre, hogy mely területekre kellene az akadálymentesítésnek kiterjednie, a válaszadóknak csupán egyötöde (19%) válaszolta a bánásmódot, hozzáállást, ügyfélkezelést, ahol szintén fel kell számolni az akadályokat.
Az akadálymentesítés jelenlegi állapota A mozgássérültek esetében jelentős említést ért el (44%) a fizikai akadálymentesítés, illetve az említések 14%-át kapta a személyes segítségnyújtás, ez alatt számos helyen azt értik, hogy az önkormányzat dolgozói kimennek a fogyatékkal élők lakására, és helyben intézik el a hivatali ügyeket. A vakok és gyengén látó állampolgárok ügyeinek intézését szinte kizárólag személyes segítségnyújtással segítik az önkormányzatokon, ez az említések 47%-át kapta. A hallássérült és nagyothalló ügyfelek esetében kiemelkedik a személyes segítségnyújtás (35%) és a jeltolmács (25%) használata. Az értelmi sérültek és az autisták esetében a családtagok és segítő szakemberek kiemelten fontosak, különösen a sérült gyerekek támogatásában. Mind az értelmi sérültek mind az autisták esetében közel egyharmados említési arányt értek el ezek a segítői formák. Fontos
eredménye
az
elektronikus
és
a
személyes
vizsgálatok
összehasonlításának, hogy az elektronikus felmérés esetében minden esetben magasabbak az internetes ügyintézés említésének aránya, mint a személyes megkérdezés esetében. Ez veti fel azt a kérdést, hogy lehetséges-e az internetet már magasabb szinten használó önkormányzatok esetében alacsonyabb számú fizikai találkozásról beszélni, amely alapján a digitális írásbeliséget használó hivatalok dolgozói kevesebb közvetlen tapasztalattal rendelkeznek. A fogyatékossággal élők 39
speciális ügyfélkezelésére csak az önkormányzatok alig több, mint felében, az empirikus felmérésben részt vevő hivataloknak még az egynegyedében sem készítették fel a dolgozókat. Mindkét felmérésben a jövőbeni terveiket illetően, leginkább a fizikai környezet akadálymentesítését említették a legtöbben (61%). Fontos különbség azonban, hogy azok, akik jelenleg is használják az internetet, a jövőbeni tervezés között is magasabb (kétszeres) arányban említik az elektronikus ügyintézés fejlesztését (12%), mint azok, akik jelenleg is alig használják az ekommunikációs megoldásokat (5%).
Kapcsolat a civil szervezetekkel A helyi köztisztviselők nem jönnek zavarba, ha fogyatékosokkal kapcsolatos problémával találják szembe magukat, legtöbbjük ugyanis tudja, hogy kérdésével hova fordulhat
segítségért..
A
válaszadók
70%-a
nevezi
meg
a
MEOSZ-t
(Mozgáskorlátozottak Egyesületének országos Szövetsége), a fogyatékkal élők ernyőszervezetét, míg a látássérültek, hallássérültek és értelmi sérültek esetében a speciálisan az utóbbiak problémáival foglalkozó civil szerveteket már csak 53%, 43% és 32% ismeri. Elmondható tehát, hogy azok a civil szervezetek előnyben vannak ismertség terén, akik több területen is segítik a közigazgatásban dolgozókat. Míg a személyes megkérdezés esetében a megkérdezettek 70%-a úgy válaszolt, hogy van együttműködő kapcsolatuk civilekkel, addig ugyanez az arány az elektronikus kérdőívet kitöltők között csupán 44%. Az érdekképviseleti szervezetek spontán említése Válaszadók aránya MEOSZ vagy helyi szervezete 71% MVGYOSZ vagy helyi szervezete 53% SINOSZ vagy helyi szervezete 43% ÉFOÉSZ vagy helyi szervezete 32% 7. Táblázat Forrás: Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye
A spontán ismertségen kívül érdekes megfigyelni, hogy mely szervezetekkel állnak kapcsolatban az önkormányzatok. Ott, ahol az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött valamely civil szervezettel, ott a legtöbb esetben a MEOSZ helyi tagszervezetével kötöttek megállapodást.
40
Jelnyelvi tolmács-szolgálat ismerete A jelnyelvi tolmács-szolgálatról46 kevesebben tudnak az elektronikus felmérés tagjai, mint a személyes megkérdezésben részt vevők. Míg az utóbbiaknak 84%-a tud arról, hogy működik országosan egy ilyen hálózat, addig az elektronikus, önkitöltős kérdőívre válaszolóknak csak 52 százaléka. Meg kell azonban jegyezni, hogy a legtöbben tudnak a szolgálat létezéséről, viszont a kérdőívre válaszolók közül 73% még soha nem használta ezt a lehetőséget. Rendszeresen a vizsgálat idejéig csak kettő településen vették igénybe. Tudja-e, hogy működik országos jelnyelvi tolmács szolgálat?
igen nem
8. Táblázat Forrás: Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye
Az a 27%, aki legalább ritkán igénybe veszik a jelnyelvi tolmács-szolgálatot, meg van elégedve a szolgálat működésével, melynek megrendelését nem tartották bonyolultnak. Az a 73%, akik még nem vették igénybe ezt a szolgáltatást, azt mondták, hogy nem volt rá szükségük, mert a hallássérült emberek rendszerint magukkal hozzák családtagjukat, vagy ismerőseiket, aki ismeri a jelbeszédet és tolmácsol a hivatalban. Ezt egyébként elfogadható eljárásnak tartották. Ezzel azonban fény derült arra, hogy az önkormányzatban dolgozók nincsenek teljesen tisztában a jogszabályokkal, mivel a jelnyelvi tolmácsot a hivatalnak kell biztosítania, akinek független kell lennie, hiszen egyrészt nem ellenőrizhető, ha helytelenül fordít, másrészt sérülnek a hallássérült ügyfél személyes jogai, mert nem hivatalos személy is megismeri ügyei részleteit.
Egyenlő hozzáférés az osztrák közigazgatásban Az osztrák fogyatékosügyi megbízott hivatala (Behindertenanwalt) többszöri próbálkozás
után
sem
küldött
információt
az
osztrák
közigazgatás
46
Közigazgatási eljárások során az esélyegyenlőség elve alapján civil szervetek segítségével a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jeltolmács szolgálatot biztosít. Forrás: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1298 (2007. május 4. 23.12)
41
akadálymentesítéséről,
így
a
teljes
osztrák
közigazgatás
helyett
a
bécsi
önkormányzatoknál megvalósult egyenlő hozzáférési elvet mutatom be, illetve egy bécsi önkormányzatot látogattam meg. A bécsi önkormányzatok akadálymentesítettségéről a mellékletben található bővebb információ (1.5-ös melléklet). Mivel Ausztriában régebb óta tart az akadálymentesítés kiépítése, valamint az egyenlő hozzáférés biztosításának folyamata, ezért egy mérlegre nem lehet tenni az osztrák és a magyar közigazgatás akadálymentesítettségét, de példaként bemutatható, hogy mi lehet a hazánkban is megkezdett folyamatnak a végkifejlete. Érdekességképp jegyzem meg, hogy Bécs Város Önkormányzatának külön online panaszbejelentő nyomtatványa van, amin a középületek akadálymentesítési hibáit lehet bejelenteni.47 További követendő példa Bécs Város Főpolgármesteri Hivatalának kezdeményezése, melynek keretében megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak a közigazgatásban, mint személyi asszisztensek. A Program 2006. áprilisában kezdődött, amikor 24 fogyatékkal élő munkatárssal bővült a főpolgármesteri hivatal létszáma.48 Bécsben, az E-ügyintézés kereteiben gyakorlatilag minden elintézhető. Szennyvízdíjtól kezdve az építési engedély kiadásához szükséges illetékbélyeg kiváltásán át a közterületfoglalási díj kiegyenlítésig szinte minden intézhető online. Egyéb ügyekről tájékoztató található az önkormányzatok honlapjain, illetve letölthetőek a formanyomtatványok is, amikhez kitöltési útmutatót is mellékelnek, annak érdekében, hogy mikor a kedves kerületi lakos befárad az ügyfélszolgálatra minél gyorsabban intézhesse ügyes-bajos ügyeit. Természetesen az elektronikus ügyintézés széles körű alkalmazásával a fogyatékosoknak is egyszerűbb a hivatalos ügyeket elintézni, mint ha minden egyes alkalommal be kellene menniük az ügyfélszolgálatra. Ausztriában törvény írja elő, hogy 2008. január elsejéig minden kormányzati honlapot akadálymentesíteni kell a megfelelő irányelvek alapján (lásd akadálymentes internet c. fejezetet).
Esettanulmány Bécs XXII. Kerületének (Donaustadt) önkormányzatát vizsgáltam meg mind fizikai akadálymentesítettségi szempontból, mind az egyenlő hozzáférés szempontjából. Az épület könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel, valamint gépjárművel is. Az 47 48
https://www.wien.gv.at/formulare/barrierefreiestadt/gebaeude/ (2007. május 6. 23.56) Forrás: Die Presse, Behinderten bekommen Assistenten (2006. április 2.)
42
önkormányzatot érintő tömegközlekedési járatok egy kivételével mind akadálymentesek (az egyetlen kivétel a 26-os villamos, melynek szerelvényeit még nem cserélték le a modern Siemens ULF-okra), a közeli metróállomáson (U1, Kagran) vakvezető sáv segíti a látássérültek közlekedését, akadálymentes illemhely is rendelkezésre áll az állomáson. A gépkocsival érkező fogyatékkal élő ügyfeleknek az épület előtt akadálymentes parkolóhelyeket jelöltek ki. Amennyiben ezek a helyek megtelnek a szomszédos bevásárlóközpont parkolójában szintén vannak fogyatékkal élőknek fenntartott parkolóhelyek. A polgármesteri hivatal épülete össze van kötve a bevásárlóközponttal
(amit
az
elmúlt
években
minden
igényt
kielégítően
akadálymentesítettek), így a bevásárlóközpont parkolójából is könnyen megközelíthető az önkormányzat ügyfélszolgálata. Az ügyfélszolgálati irodában 4 munkatárs dolgozik, az irodában a pultok úgy vannak kialakítva, hogy a kerekesszékes ügyfelek is kényelmesen
használhassák
azokat.
A
munkatársak pontosan nem tudták megmondani, hogy a kerületben hány fogyatékkal élő ember él, viszont arra a kérdésemre, hogy kik azok, Donaustadt önkormányzatának bejárata. Az ügyfélszolgálat nem itt, hanem a bevásárlóközpont földszintjén van. Fotó: http://www.wien.gv.at/donaustadt
akik miatt szükséges az akadálymentesítés, a mozgásokban korlátozott embereken kívül az értelmi fogyatékosokat, valamint az időseket
említették. Az akadálymentesítés e szerint a négy köztisztviselő szerint a szolgáltatások mindenki számára egyenlő hozzáférése jelenti. Azt is pontosan tudták, hogy a legújabb fogyatékos esélyegyenlőségét biztosító törvény 2006. január elsején lépett életbe. Az ügyfélszolgálati munkatársak szerint nincs olyan ügytípus, amit ki tudnának emelni a fogyatékosokkal kapcsolatban. Ők ezt arra vezették vissza, hogy Bécsben az elektronikus ügyintézés eléggé elterjedt és az emberek gyakran használják ezt a lehetőséget. Saját állításuk szerint ők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékkal élőket és az egészséges embereket ugyanúgy kezeljék és annak adtak hangot, nagyon remélik olyanra még nem került sor, hogy egy fogyatékkal élő nem intézett el valamilyen ügyet náluk.
43
Azt ők nem tartják elfogadhatónak, hogy az ügyfél helyett azért intézze más az ügyeket, mert az ügyfél fogyatékkal élő. Amennyiben nincs más lehetőség és van rá megfelelő kapacitás , akkor a város mobil önkormányzati irodájának munkatársai keresik fel az ügyfelet. Az önkormányzatnál megvannak a megfelelő ügyintézési rendek a különböző fogyatékkal élőkkel kapcsolatos helyzetekre. Amennyiben hallássérült ügyfél szeretne az ügyfélszolgálati irodán személyesen ügyet intézni, azt egy nappal korábban kell jeleznie, hogy a tolmáccsal időpontot egyeztethessenek. A tolmácsot a Fond Soziales Wien biztosítja a hallássérülteknek, terítés ellenében. Az éves térítési díj a hallássérült jövedelmétől függ, de nem lehet több mint évi 2200 EUR.49 Bár ezt pont ebben a kerületben nem mindig kell használni, mert az egyik munkatárs ismeri a hallásukban károsultak jelnyelvét. A tolmács mellőzését minden esetben egyeztetik az ügyféllel is. Látássérült ügyfelek számára van egy olyan szolgáltatása Bécs városának, hogy az ügyintézéshez szükséges iratokat kiküldik a látássérültnek, aki így otthonában vagy számítógépen, vagy Braille – nyomtatóval kinyomtatva kényelmesen átnézheti azokat. Fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetek közül a donaustadti önkormányzat ’csak’ a bécsi ernyőszervezettel, a Fond Soziales Wiennel áll kapcsolatban, leginkább a jeltolmácsok
miatt,
illetve
a
különböző
kerületi
programok
akadálymentes
lebonyolításához nyújt segítséget a fent említett szervezet. Összefoglalásként elmondható az, hogy az ügyfélszolgálaton dolgozók fogyatékosokkal kapcsolatos ügyekben tájékozottak. Az elektronikus ügyintézés elterjedtsége miatt az ügyfélszolgálaton dolgozók sokkal kevesebbet találkoznak fogyatékkal élőkkel, de amennyiben ilyenre sor kerül rendelkezésükre áll egy pontos ügymenet, amit betartva a fogyatékkal élő ügyfél érdekei nem sérülnek. Az önkormányzat épülete és környezete fizikailag akadálymentesített, de a kerületi polgármesteri hivatal honlapjáról ugyanez még nem mondható el. Igaz erre több mint egy éve van az önkormányzatnak.
Akadálymentes internet Napjainkban a gazdasági és társadalmi fejlődés középpontjában az Információs Társadalom (IT) kiépítése áll, köszönhetően az infokommunikációs (IKT) technológiák, valamint az internet széleskörű elterjedésének és rohamos fejlődésének. Ma már nincs 49
Forrás: http://behinderung.fsw.at/unterstuetzung_im_alltag/geb_dolmetsch.html (2007. május 6. 23.59)
44
olyan ágazata a társadalomnak, ahol ezek a technológiák ne hoztak volna minőségi változásokat. Az IKT alkalmazások meghatározó elemei lettek a közigazgatási-, a vállalkozói-, és a magánszférának egyaránt. Új lehetőségeket biztosítottak a gazdasági, társadalmi élet szinte minden területén, amelynek eredményeként világszerte a társadalmak, és a mindennapi élet olyan jelentős változásokon mentek át, amelyet bátran nevezhetünk a 20. század végét meghatározó információs forradalomnak. A legújabb infó- kommunikációs technológiák a társadalom egésze számára, így a fogyatékkal élők számára is olyan új lehetőségeket biztosít, amelyek megkönnyítik mindennapi életüket, hiszen információkeresésben, szórakozásban és fogyasztásban másodpercek alatt elképzelhetetlen mennyiségű lehetőséget biztosít az internet. Sajnos ez azonban nem mindenki számára hozzáférhető, aki profitálhatna belőle, pont azok nem tudják teljes egészében kihasználni az internet adta lehetőségeket, akiknek a mindennapjaikban az átlagosnál nagyobb minőségi változást hozhatna. A lakosság körülbelül 10%-a ütközik korlátokba ezen a területen. Számukra az internet teljes körű kihasználása még nem megoldott. Mégpedig azért nem, mert a legtöbb weblap nem hozzáférhető a fogyatékkal élők számára, mivel a tökéletes használhatósághoz feltételezi a vizuális, auditív, kognitív, motorikus képességek meglétét. Ausztriában, ahogy azt már említettem, az E-kormányzásról szóló törvény 1§ 1. bekezdése szerint az állami intézmények weblapjaihoz nemzetközi standardok szerinti akadálymentes hozzáférést 2008. január 1.-ig kell kiépíteni. Az akadálymentesítésről és egyenlő bánásmódról szóló törvény 6§ 5. bekezdése definiálja az épületek és egyéb létesítmények, közlekedési eszközök, műszaki cikkek, információfeldolgozás, valamint az épített környezet akadálymentesítését és az egyenlő hozzáférést, amiket a fogyatékkal élő emberek megszokott módon, minden különösebb nehézség nélkül, alapvetően segítség nélkül használni tudnak. Ausztriához hasonlóan, kormányzati szinten viszonylag korán felvetődött a honlapok hozzáférhetőségének kérdése nálunk is. A Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (továbbiakban: KIETB) 19. számú „A központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységére, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire” című ajánlása 2003-ban, majd a módosított 2004-es második verzió is részletesen foglalkozik a honlapok vakok, gyengénlátók és színtévesztők számára is elérhetővé tételét biztosító megoldásokkal. Sajnos azonban a kormányzati törekvéseket tettek nem követték. Egy 2006-os felmérés 45
szerint a minisztériumok többségének honlapja nem hozzáférhető pl. vakok és gyengénlátók számára, pedig a Kormány elfogadta a közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szóló 1044/2005 (V.11.) Korm. határozatot, amelynek 4. pontja alapján a Kormány elrendelte, hogy „a központi közigazgatási szervek úgy alakítsák át honlapjuk tartalmi és formai felépítését, hogy azok feleljenek meg a vonatkozó ajánlásokban meghatározott követelményeknek”. Itt is tapasztalható tehát a jogszabályok be nem tartásának gyakorlata. A fentebb már idézett felmérés szerint50 100-ból mindössze 22 önkormányzati honlap olvasható a vakok számára kifejlesztett JAWS programmal. Egy másik felmérés szerint51 pedig mindössze 5 minisztériumi honlap (FVM, a GKM, az OKM és az SZMM, valamint az EÜM) felel meg a honlapok akadálymentesítési kritériumainak52. Mivel a fogyatékosok nagy reményeket fűznek az internet használatához, a honlapokat mindenképpen az ő speciális igényeiket figyelembe véve kell megtervezni. A következőkben olyan akadálymentesítési lehetőségeket mutatok be, amelyekkel a különböző hátrányos helyzetű csoportok a fogyaték nélküliekkel egyenértékűen tudják használni az internetes oldalakat, vagyis az internet mindenki számára egyenlően hozzáférhető.
Halláskárosultak A süket és halláskárosult emberek látszólag csak kevés akadályba ütköznek az interneten. Ausztriában, mind Magyarországon ezrek használják a jelnyelvet. Számukra a tartalom tökéletes megértése csak akkor lehetséges, ha az információkat jelnyelven is elérhetővé teszik. Mivel a web a jövőben egyre inkább a hang és az interaktivitás felé fejlődik, ezért erre a problémalehetőségre már most oda kell figyelni.
Tanulási nehézségek A tanulási nehézségekkel küzdő emberek számára is nehézségekbe ütközik a bonyolult szövegű vagy a túlzsúfolt oldalak megértése. Különösen nehéz megérteniük az idegen szavakat, illetve a hosszú, bonyolult szerkezetű mondatokat. További akadály 50
Forrás: „A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban, különös tekintettel az állampolgárok igazgatási és szolgáltatási szükségleteinek kielégítésére” c. kutatás (Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhely, 2007.) 51 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának hallgatója, Mózes Anita szakdolgozatában részletesen megvizsgálta, hogy 2006. őszén hány minisztérium honlapja volt vakbarát. 52 Web Content Accessibility Guidelines – WCAG 1.0
46
lehet az átláthatatlan navigáció. A mozgó elemek is elvonhatják a tanulási nehézséggel küzdők figyelmét az oldal lényegéről.
Epilepszia A villódzás és az animált grafika az epilepsziásoknál súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. A fényérzékeny epilepsziásoknál a villogó elemek rohamot okozhatnak. A piros szín és a struktúrált fénysávok provokálóbbak a struktúrálatlannál. A piros szín provokálóbb, mint a kék, a strukturált fény (például sávok) provokálóbb, mint a strukturálatlan. Ezen kívül a magas kontraszt is szerepet játszhat. Az egészséges emberek 6 %-ánál mutatható ki a fényérzékenység. A fényérzékeny emberek egy részénél pedig a fény epilepsziás rohamot válthat ki.
Vakok és látássérültek A leggyakoribb akadály az, hogy a gyengénlátók számára nem áll rendelkezésre állítható betűméret, háttér, valamint betűszín. A kereső egyénre szabható színbeállítása sok látássérült számára szükséges, mivel a nagy felületű rikító fehér szín erősen vakító. Az alacsony kontrasztú képek nehezebben felismerhetők, a piros és a zöld szín a színtévesztők számára pedig zavaró, mivel szürkeként értelmezik, így ezeket nehezen tudják megkülönböztetni. Egészen más a helyzet a vakoknál. Alapvetően azt lehet mondani, hogy megfelelő eszközökkel53 ők is hozzáférnek az internetes tartalmakhoz. A használat 53
Magyarországon a vakok körében dr. Arató András és munkatársai (KFKI RMKI SZHK) BraiLab-PC-je terjedt el leginkább. Ez egy több szoftverből álló programcsomagot, és egy a nyomtatóportra köthető hardver elemet tartalmaz. A billentyű echo mellett a BIOS-on keresztül átment szövegeket olvassa, hangsúlyozza a pontot, a vesszőt, kettőspontot, pontosvesszőt, felkiáltójelet, kérdőjelet is. A beszéd paraméterei is változtathatóak bizonyos mértékig: hangmagasság, sebesség, tagoltság. A képernyőnagyító programok olyan szoftverek, amelyek segítségével a képernyőn található képeket, szövegeket fel lehet nagyítani, lehetőség van a kontraszt beállítására, egérmutató méretének megváltoztatására stb., támogatják a Windows alatti beszélőrendszereket és/vagy saját, hangkártyán keresztüli felolvasó funkcióval is rendelkezhetnek. Windows alatti képernyőolvasó programok olyan szoftverek, amelyek vak emberek számára hozzáférhetővé teszik a képernyő üzeneteit. Ez történhet hangkártyán, beszélőegységen, avagy Braille-kijelzőn keresztül, attól függően milyen eszközt részesíti előnyben a felhasználó, illetve a képernyőolvasó programok milyen eszközöket támogatnak. A legismertebb programok Magyarországon: a Window-Eyes, Wintalker, Jaws for Windows szoftverek. Ezek legnagyobb problémája, hogy igen drágák, 400-1200$ közötti áron szerezhetők be, a Window Eyes az olcsóbb, a Jaws for Windows a drágább. Ezért a magyar vakok többsége ezeknek a screen reader programoknak a demó változataival kénytelenek beérni. Braille- kijelző: a képernyőn megjelenő szöveges információt alakítja át Braille-be. A felhasználó egy kijelzőn olvashatja el a képernyő üzeneteit. Piezoelektromos elven működik, feszültség hatására a kijelzőn a pontok helyét a Braille pontrendszernek megfelelően
47
feltétele, hogy az oldalon megjelenített információ szövegként és ne képként jelenjen meg. A szöveget ugyanis a vakok egy speciális eszköz segítségével a klaviatúrájuk szélén Braille-írás formájában olvashatják. Egy másik speciális eszköz a weblapok tartalmát felolvassa vagy átírja Braille-írásra a vakoknak és látássérülteknek.
Hallható alternatívák használata54 A látók számára egyértelmű a grafikusan megjelenített szövegek és más tartalmak jelentése, ezeket azonban a képernyőolvasó szoftverek nem tudják értelmezni, így ezek az információk a vakokhoz alapesetben nem jutnak el. Különösen fontos ez, ha a vizuális elemek a folyószöveghez képest lényeges plusz információkat hordoznak. A csak vizuálisan élvezhető, vagy korlátozottan látható tartalmi elemekhez, mint a képekhez (grafikusan megjelenített szöveg, menüpontok, grafikonok, gombok, logók), villogó, mozgó szövegekhez, animációkhoz, videókhoz és más multimédiás anyagokhoz egyenértékű szöveges, tehát képernyőolvasóval is élvezhető tartalmat kell biztosítani. Animációk és multimédiás anyagok esetében pedig olyan, részletes magyarázó szöveg elhelyezése szükséges, amely teljes egészében pótolja a vizuális információkat.
A karakterek színe és formája Látássérültek számára a weboldalak karakter formázásának egy része értelemszerűen elvész. Figyelni kell arra, hogy a karakterek formája ne hordozzon kizárólagos információt, tehát a szöveg formázás nélkül, vagy egyénileg formázva is értelmezhető legyen. Ez leginkább a kiemeléseknél (félkövér vagy dőlt betűs szavak), illetve a karakterek méretének meghatározásánál lényeges. A betűtípus kiválasztásánál is fontos, hogy a látóképességnek megfelelő méretűek legyenek. Legyen jól látható, minden vonal egyforma vastagságú legyen. Látássérülteknél további probléma a sorkövetés, szövegben való keresés, tájékozódás. Ezek nem az olvasásban, hanem a szövegfeldolgozásban okoznak gondot. (a szöveg könnyebb feldolgozását másfeles sortáv alkalmazásával segíthetjük) Ez főleg azoknál probléma, akiknek szemmozgási rendellenességük van, náluk felléphet még a fixálási nehézség is. Egy folyamatos szöveg legyen egyforma betűtípussal írva, csak kiemelkedő tüskék jelzik. Magyarországon alig található belőle, méregdrága eszköz. 20, 40 és 80 karakteres változatban gyártják. (forrás: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége) 54 World Wide Web konzorcium (W3C) Web Content Accessibility Guidelines 1.0 című útmutatója, illetve a www.gleichundgleich.at alapján
48
szükség esetén alkalmazzanak más betűtípus (elkerülhetetlenül fontos kiemelés esetén). Félkövér betűk használata ajánlott, minimum 14-es betűméret, de igen gyakran ennél nagyobbra is szükséges lehet. A látóknak is fontos, a gyengénlátók számára azonban elengedhetetlen, hogy a karakterek színe élesen elüssön a háttér színétől, illetve az oldal színezése általában is éles, kontrasztos legyen. A sötét színeket ugyanis a gyengénlátók nehezebben különböztetik meg, mivel ezeken a fekete írás nem nagyon látható. A szövegben az egyes részek bejelölése történhet másféle színnel (megkönnyíti a tájékozódást), vagy pl. címeknél (fejezetcím) más betűvel (vastagabb).
Változtatható betűméret és kontraszt látássérültek számára egy osztrák honlapon. Forrás: http://behinderung.fsw.at/
A webfejlesztőknek figyelni kell arra is, hogy a kész oldal használható és áttekinthető legyen nagyobb méretű betűk beállítása esetén is, illetve stíluslapok használatakor érdemes megtekinteni az oldalt a stílusokat leíró .css fájl ideiglenes eltávolításával is. A stíluslapokban képpontban megadott betűméretet néhány böngésző (pl. Internet Explorer) az egyéni beállításoktól függetlenül betartja, így a gyengénlátók nem tudják az egyénileg megadott betűméreteket használni. Ami csak lehetséges, ne legyen konkretizálva egy honlapon, célszerű a felhasználóra bízni, hogy saját magának méretezhesse át a letöltött oldalt, így elkerülhető, hogy a stíluslapok használatakor a stíluslapban az oldal betűjellemzői előre megadásra kerüljenek. Amennyiben mindenképpen szükséges a betűméret megadása, azt százalékos formában célszerű megadni. Fontos még, hogy a képernyőn elhelyezett szövegezés ne legyen túl zsúfolt. Zavaró a túl kicsi betűméret, a betűtípusok keveredése, valamint a betűk, vagy szavak különböző írásiránya.
Technikai újdonságok Biztosítani kell, hogy a látáskárosult látogató akkor is hozzáférjen a teljes tartalomhoz, ha a technikai újdonságokat a böngészője vagy képernyőolvasó programja nem tudja kezelni, felolvasni (pl. frame, JavaScript, flash, active-x, shockwave, stb). Ha a belépéshez, az oldalon belüli navigációhoz, vagy az oldal tartalmának eléréséhez
49
elengedhetetlen ezek értelmezése és kezelése, az a vak felhasználók számára lehetetlenné teszi a honlap megtekintését.
Háttérzene és hanghatások Mind a háttérzene, mind az esetleges felhasználói aktivitásra (egérmozgás, kijelölések, kattintások) megszólaló hanghatások zavaróak, illetve megnehezítik a látássérült látogatók számára a felolvasott szöveg megértését, ezért ezeket ajánlatos mellőzni. Az akadálymentes honlapok kialakításáról szóló oldalak általános – és a fejlesztők számára megszívlelendő - javaslata, hogy a honlap felépítése és koncepciója legyen egyszerű, könnyen és gyorsan átlátható. Különösen azért, mert pl. a vakok a weblapok böngészésekor nagymértékben a saját memóriájukra hagyatkoznak. Ezért célszerű, hogy a navigációs elemek könnyen felismerhetőek legyenek. A vakok honlapokon való tájékozódását megkönnyíti a honlaptérkép, illetve az oldalak végén a főlapra visszamutató hivatkozás is. Fontos még az is, hogy a mindenki számára hozzáférhető weblap kialakítása, az egyes elemek elhelyezése önmagában ne hordozzon plusz információt! További W3C (Web Content Accessibility Guidelines 1.0) irányelvek, amelyekkel a fogyatékkal élők internetezését elősegíthetik a webfejlesztők:
Oldalsablon használata55 „Amint azt már említettem, a vak látogatóknak az oldal szerkezetével kapcsolatban, nagy mértékben a memóriájukra kell támaszkodniuk. Fontos, hogy számíthassanak a már megjegyzett szerkezetekre, ne kelljen egy honlapon belül többféle elrendezést megtanulniuk, ezért az oldalak felépítése legyen hasonló!
Linearitás Az egyes oldalak szerkezete legyen lineáris! A képernyőolvasó szoftverek az oldal tartalmát a forráskódnak megfelelően folyamatosan egymás után olvassák fel. Különösen oda kell figyelni a táblázatos szerkezetek alkalmazásánál, például többhasábos
tördelésnél
vagy
táblázatok
beszúrásánál
(képaláírással
ellátott
55
Idézet: Informatika a látássérültekért alapítvány, Útmutató vakok és gyengénlátók által is használható weblapok készítéséhez (2007. május 7., 1.52), valamint a World Wide Web konzorcium (W3C) Web Content Accessibility Guidelines 1.0 című útmutatója (http://www.w3.org/TR/WAI-WEBCONTENT)
50
illusztrációknál, idézeteknél, kiemelt szövegeknél). Ilyenkor a beszúrt, gyakran önálló jelentéssel és tartalommal rendelkező részeket a képernyőolvasó programok a folyószöveg félbeszakításával olvassák fel (a forráskódnak megfelelően), majd a beszúrás helyétől folytatják az eredeti szöveg felolvasását.
Hivatkozások felsorolása egymás alatt A felsorolásszerűen egymás mellé helyezett hivatkozásokat nem minden képernyőolvasó program tudja elkülöníteni, egyes képernyőolvasók ugyanis nem különböztetik meg az egy sorba írt hivatkozásokat, hanem az egész sort egyszerre felolvassák. Előnyösebb tehát, ha a hivatkozások listáját egymás alá kerülnek.
Ablakokon kívül és belül A látássérültek nem, vagy csak nagyon körülményesen tudják követni az újonnan megnyíló ablakok számát. Ezért, amennyiben csak lehetséges, kerülni kell a felpattanó (pop-up) ablakok használatát, valamint azt, hogy a hivatkozásokban megadott oldalak új ablakban nyíljanak meg. Ha mégis szükség van rájuk, jelezzük az új ablak megnyílását a hivatkozás szövegében! Hasonlóan nehezen követhető a vakok számára, ha egy hivatkozás csak egy, az ablakon belüli tartalom megváltozását idézi elő, miközben az oldal többi része változatlan marad. Ha a teljesen új oldal nem töltődik le, a vakok számára nehézséget jelenthet megtalálni a megváltozott részt.
Címsorok Nem csak a látássérülteknek, hanem a látóknak is nagyban segíti az eligazodást a címsorok következetes használata. A modern képernyőolvasó programok lehetővé teszik a vakok számára, hogy az oldal tartalmából csak a címsorokat olvastassák fel, illetve a többi szöveg kihagyásával egyből ezekre ugorjanak.
Menüpontok száma Szintén a látók számára is előnyös, ha nincs túl sok kiválasztható menüpont egyszerre a képernyőn. Könnyebben megjegyezhető és áttekinthető, ezért segíti az eligazodást, ha egyszerre csak kevés, ugyanakkor világosan elkülönülő menüpont közül lehet választani.
51
Rejtett navigációs elemek Elsősorban olyan oldalakon praktikus ezek használata, amelyeken hosszú menü vagy állandó bevezető szöveg található. Az oldal elején elhelyezett, a látók elől elrejtett, az érdemi tartalom elejére mutató, az oldalon belüli hivatkozás megkönnyíti, felgyorsítja az oldal használatát vakok számára. Ez a hivatkozás lehet például a háttér színével megegyező színű betűkkel írt szöveg, vagy egy-egy képpontból álló, a háttér színével megegyező vagy átlátszó színű kép is.
Esztétikai célú képek esetén üres ALT paraméter A kizárólag esztétikai okokból, vagy csak pozícionálásra használt képek esetén az ALT paraméternek érdemes üres értéket (ALT="") megadni. Ha ugyanis az ALT paraméternek egyáltalán nem adunk értéket, a képernyőolvasó szoftver a kép-fájl nevét olvassa fel, vagy csak jelzi, hogy egy kép található ott, ami zavaró. Azonban ha az ALT paramétert kitöltjük, de üresen hagyjuk, a program ezt az üres karaktersorozatot, azaz semmit nem olvas fel.
Nyelv megadása Ha az adott oldalon belül többféle nyelvű szöveget is megjelenítünk, a szövegrész nyelvének meghatározásához használjuk a LANG paramétert! (
) A modern képernyőolvasó szoftverek ilyenkor automatikusan megváltoztatják a beszédhang kiejtését, ezzel is elősegítve a vakok számára a leírt szöveg pontos megértését.”
Egyenlő esélyek a tömegközlekedésben A közlekedésre is vonatkozik, sőt talán itt lehet a legkézzelfoghatóbban megtapasztalni azt, hogy az akadálymentességre való törekvés, nemcsak a lakosság mintegy 10%-át kitevő fogyatékos emberek és családjaik igényét szolgálja, hanem az idős emberekét, a kisgyerekes családokét és a nehéz csomaggal közlekedő emberekét is. E társadalmi csoportok a lakosság mintegy 40%-át jelentik. Az idősödő társadalom pedig mind jobban és jobban felveti egy olyan közlekedési politika szükségességét, amely egyre nagyobb prioritást ad a mozgásukban bármilyen okból akadályozott személyek szükségleteinek kielégítésére. Tehát a közlekedés kíváló terep
52
arra, hogy a mindenki számára való tervezést megvizsgáljuk a mindennapi használat során is. A közlekedés több területén figyelmet kell fordítani arra, hogy senki ne szoruljon ki a tömegközlekedés járműveinek használatából. A mindenkinek való tervezés előírásainak figyelembe vétele a közlekedés terén mindenképpen komplex tervezést és gondolkodást kíván. A következő területeket kell figyelembe venni a közlekedés akadálymentesítése terén (a teljesség igénye nélkül)56: •
A tömegközlekedési járművek megállóhelyei, a megállóhelyeket körülvevő
környezet
(parkolók,
stb.)
kialakítása,
ezek
akadálymentessége. •
A járművekre való fel- s leszállás, a járművek használata.
•
A közlekedéshez szükséges információk elérhetősége, az információnak ugyanis mindenki számára elérhető, észlelhető és érthető formában kell megjelenni ahhoz, hogy pl. egy menetrendet értelmezni tudjunk, vagy éppen egy adott járathoz csatlakozást keressünk az információs táblán.
•
A jegyárusító helyek, rendszerek elérhetősége. A közlekedési rendszerek egyre inkább képernyőhöz kötött, információs pultoknál működő adatszolgáltatást biztosítanak. Ezeknek a rendszereknek a használatából kiszorulhatnak a vakok és gyengénlátó emberek, a hallásukban korlátozottak, és az értelmi fogyatékos emberek is. Számukra más módon kell biztosítani ezeket a szolgáltatásokat. Ezek a rendszerek a keresszékkel
közlekedő,
a
kis
termetű
emberek
számára
is
használhatatlanok, ha túl magasra helyezik őket. •
Fontos, hogy a közlekedési szolgáltatást nyújtók biztosítsanak segítséget a fogyatékos utasoknak. Mélypadlós buszoknál a kerekesszékesek fel és leszállását a rámpa
kezelésével, a látáskárosultak számára az
utastájékoztatási rendszerek használata nemhogy nehézségekbe ütközik, de kifejezetten megtévesztő is lehet, ha az automata rossz megállókat mond be. •
Fontos továbbá, hogy a biztonsági és vészjelző rendszerek vegyék figyelembe a fogyatékos emberek igényeit (pl. a vizuális riasztó rendszerek révén a siket és nagyothalló emberekhez is eljusson a
56
Forrás: Szöllősiné Földesi Erzsébet: Európa elismerte az akadálymentesség fontosságát (Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, Budapest, 2006)
53
vészhelyzetre vonatkozó jelzés, vagy a segélyhívó készülék tartalmazzon taktilis információt is). Meg kell említeni, hogy ha a közlekedési szolgáltatások kialakításánál - a fogyatékos emberek érdekeit képviselő szervezetekkel való konzultáció révén figyelembe veszik a fogyatékos emberek igényeit, akkor többletköltség nélkül, vagy minimális ráfordítással olyan rendszer alakítható ki, amelyet minden ember fokozott biztonsággal és kényelmesen használhat. Természetesen az Európai Unióban mint oly sok minden más esetben, a közlekedés akadálymentesítését is szabályozásokkal, vagy szabályozás tervezetekkel igyekszenek elősegíteni azért, hogy a közlekedés területén nyújtott közszolgáltatásokat mindenki közel egyenlő módon tudja igénybe venni.
Wiener Linien57 Hasonlóan más városokhoz Bécsben, is a lakosok körülbelül 10% -a mozgásában korlátozott. A Wiener Linien egyenlő hozzáférési stratégiája szerint amennyire csak lehetséges, az utazóközönségbe való beilleszkedésüket a lehető legnagyobb mértékben támogatja és az esetlegesen még létező akadályokat is eltűnteti az útjukból. A stratégia kialakítását elősegítette az a tény, hogy az Európai Unió az esélyegyenlőséget elősegítendő a 2003-as évet a hátrányos helyzetű emberek évének szentelte. Az egészséges emberek számára egyértelmű, hogy maguk dönthetnek arról, hogy hova és hogyan utaznak. Ők magától értetődően mobilak. A Wiener Linien már évek óta azon fáradozik, hogy a mozgáskorlátozott emberek számára azokat a keretfeltételeket megteremtse, amik az akadálymentes mobilitáshoz a lehető legközelebb állnak és a fogyatékkal elő emberek kívánságának megfelelnek.
A mozgásszabadság alapvető jog A mozgáskorlátozott emberek akadálymentes közlekedés iránti igénye nem légből kapott, azt több jogszabály is szavatolja Ausztriában, hasonlóan az Unió más tagállamaihoz, vagy éppen Magyarországhoz. Ausztriában az akadálymentes közlekedést alapjogként kezelik, amit az osztrák alkotmányból vezetnek le (az alkotmány 7. cikkelye tartalmazza az antidiszkriminációs 57
A Wiener Liniennel kapcsolatos információk a Wiener Linien Mobilität für Alle c. kiadványából származnak
54
kiegészítést), amely szerint senkit sem szabad a fogyatékossága miatt hátrányban részesíteni. Valamint a köztársaság szavatolja a fogyatékos és az egészséges embereknek a mindennapi élet minden területén való egyenlő bánásmódot.
Mindenki számára hasznos intézkedések Azt nem lehet pontosan meghatározni, hogy az akadálymentesített közlekedés mennyiben könnyíti meg és gazdagítja a fogyatékkal élők mindennapi életét. Az viszont kiderült, hogy az akadálymentes közlekedésből nem csak a fogyatékkal élők, hanem az egészséges emberek is profitálhatnak. Az idősek, vagy akár az átmenetileg kerekesszékhez kötött emberek is meg tudják becsülni, ha a ki- és beszállást megkönnyítik számukra. A kisgyermekek is, a babakocsival közlekedő kismamák és kispapák számára is nagy előnyt jelentenek a Wiener Linien egyenlő hozzáférést biztosító fejlesztései.
A Wiener Linien flottájába több mint 300 ilyen alacsonypadlós jármű tartozik, ahol a beszállását manuálisan kerekesszékesek működtethető rámpák segítik
A Wiener Linien már évek óta szorosan együttműködik a különböző civil szervezetekkel.
Így az érintettek bevonásával tudtak
olyan rendszert kifejleszteni, ami a mozgáskorlátozott emberek önálló közlekedését is lehetővé teszi. A
Bécsben
metróállomásoknak
kifejlesztett,
világszerte példaértékűnek tartott vakvezetőrendszeren túl a Wiener Linien olyan intézkedéseket is hozott, ami a kerekesszékeseknek is lehetővé teszi a tömegközlekedési eszközök csaknem akadálymentes használatát. A végéhez közeledik az a program, ami az U1, U2 és U4 vonal öregebb metróállomásainak utólagos lifttel való felszerelését tűzte ki célul. Időközben csaknem
2 megállót kivéve minden metrómegállóba – a műemléki védettség alatt állókba is – beépítették már a lifteket. Fotó: Wiener Linien
minden U-Bahn állomás rendelkezik már lifttel – erről más világvárosok, mint pl. London, Párizs, vagy Brüsszel csak álmodhatnak. Jelenleg 2 megállónál dolgoznak a lift
55
beépítésén. Az utolsó kimaradt megállóba az U2 vonal kibővítésének átadására szerelik be a liftet58 (1.1-es melléklet). Nagyjából 200 alacsonypadlós buszt szereltek már fel utólag az elmúlt években rámpákkal. Az új buszokba már a gyártás során bekerülnek a rámpák. Jelenleg már több mint 300 olyan busz van az utakon Bécsben, melyek a kerekes székes utasok számára oly fontos beszállását segítő rámpákkal vannak felszerelve. Évente 35 új busszal növekszik az alacsonypadlós flotta. A Wiener Linien 150 db ULF becenevű (Ultra Low Floor - rendkívül alacsony padlós) villamost rendelt a Siemenstől, amelyet a német cég az osztrák Elin céggel közösen gyárt le. Az alacsonypadlós villamosból a tervek szerint 15 éven belül akár 450 db is futhat az osztrák fővárosban. Bécsben jelenleg az 1997-ben megrendelt 150ből 130 db ULF közlekedik, az eddig több mint 13 millió
Az alacsonypadlós ULF is akadálymentes beszállást biztosít az utasoknak. A peron és a villamos utastere közti vízszinten és függőleges elhúzást rámpa hidalja át. Fotó: Wiener Linien
kilométert megtett villamosok sikertörténetét az első széria konstrukciós hibái ugyan beárnyékolták, de azokat az utasok mégis megszerették, az új darabok pedig folyamatosan érkeznek. 2004 nyarán megrendelt villamosok első 25 darabja 2006-ban érkezett meg az osztrák fővárosba, míg a széria utolsó darabját a szerződés szerint 2014ben szállítja majd a Siemens. Az ún. ULF villamosok a világon legalacsonyabb, 19 cmes, padlómagasságukkal állnak az utasok rendelkezésére. Szükség esetén a belépőmagasság akár 10 cm-re is csökkenthető. Ezen túlmenően az első ajtónál a kerekes székes és a babakocsis utasok számára rendelkezésre áll egy kicsúsztatható rámpa is. A metrószerelvényeket a villamosokhoz hasonlóan folyamatosan
cserélik
le
az
új
típusra,
ami
már
akadálymentes belépést biztosít. Ezzel a peron és a jármű közti hézagot jelentősen csökkentik. Az új szerelvényeknél egyáltalán nem lesz hézag a szerelvény első és utolsó ajtaja
A metrómegállókban a lifteken kívül a szerelvényekbe
való
beszállást
egy
automatikus küszöb is segíti, ami a peron és a szerelvény közti néhány cm-nyi távolság áthidalását hivatott megoldani. Fotó: Wiener Linien
58
A U2 vonal kibővítésének tervezett átadása 2008. június.
56
és a peron között. Itt találhatóak meg az ún. többcélú részlegek. Nem csak a szerelvényeket és a buszparkot cserélik le Bécsben a nagyobb komfort érdekében. A Különböző építészeti megoldásokkal is az utasok nagyobb kényelmét és biztonságát kívánják elérni. Egyre több olyan megálló van, ahol szintbeli, és ezzel akadálymentes ki- és beszállást tesznek lehetővé az utasoknak. A mobilitás mozgékonyságot jelent, közvetlen kapcsolatokat és újabb tapasztalatokat. Mindenekelőtt azonban lehetővé teszi, hogy a társadalmi életben részt vegyünk. Olyan előfeltétel, ami mindenkire érvényes kellene, hogy legyen.
A megállók magasított része nem csak a biztonságot, hanem a szintbeli ki- és beszállást is szolgálják. Fotó: Wiener Linien
Mindenki számára hozzáférhető tömegközlekedés Az elmúlt években Bécsben jelentős haladást értek el ezen a téren, de még így is akad tennivaló. Az elmúlt évekhez hasonlóan jelenleg is egy minden társadalmi csoport számára hozzáférhető közlekedési hálózat kialakítása élvez prioritást. Ennélfogva a Wiener Linien továbbra is következetesen fáradozik az akadálymentes tömegközlekedés megteremtésén. Mivel 2006. január elsejével hatályba lépett a fogyatékosügyi törvény, így a törvényi keretfeltételek már megvannak. A törvényi kereteken túl azonban szükség van még az emberek gondolkodásmódjának megváltozására is. Az egyenlő bánásmódot idővel csak úgy lehet elérni, ha fogyatékkal elő emberek társadalmi elfogadása erősödik. Ezen a téren a másokkal szembeni tisztelet lényeges előfeltétel. Nem részvétre van szükségük a fogyatékkal élőknek, hanem egyenlő bánásmódra. A segítőkészség rendszerint jól jön, a tolakodó viselkedés tiszteletlen. Pont a tömegközlekedés az a terep, ami lehetőséget biztosít az embereknek arra, hogy találkozzanak egymással. A tömegközlekedés egy olyan olvasztótégely, ahol különböző igényű emberek találkozhatnak. A nyílt, megértő egymáshoz való fordulás egy fontos lépés az akadálymentes jövő felé. A Wiener Linien társadalomért felelős vállalatként definiálja magát, cégfilozófiájában, pedig szerepel az, hogy a tömegközeledés mindenki számára való akadálymentesítésén keresztül lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a különböző 57
társadalmi csoportok találkozzanak egymással.59 Így, a fogyatékkal élők együtt utaznak az egészséges utasokkal, „láthatóvá” válnak, az egészséges utasok pedig könnyebben megértik, hogy miért is volt szükség azokra a beruházásokra, amik a fogyatékkal élők közlekedésének megkönnyítését szolgálják. A másik pozitív kicsengése a bécsi közlekedési társaság filozófiájának az, hogy ha az egészséges utasok többet találkoznak fogyatékkal élőkkel, akkor megváltozhat az attitűdjük is a fogyatékosokkal szemben, hiszen szembesülhetnek azzal, hogy a fogyatékkal élők is értékes részei a társadalomnak. Azt, hogy a Wiener Linien stratégiája jó, és az akadálymentes közlekedés valamennyi utasnak kellemesebbé és könnyebbé teszi az utazást, mi sem bizonyítja jobban, mint az utasszám. Ebben a tekintetben a Wiener Linien Nyugat-Európában egyedülálló módon már évek óta növelni tudja utasszámát. Részesedése a közlekedésből Bécsben meghaladja a 27%-ot, úgy, hogy az összes utazó 34%-a gyalogos. Ezzel a Wiener Linien Nyugat – Utasszám millió főben. Forrás: Wiener Linien.
Európa
milliós
nagyvárosainak
közlekedési
társaságai között a legsikeresebb.
Irányelv a buszokról Az Európai Unió rendkívül sok irányelvet és szabályt alkotott, ami a közlekedési rendszerek akadálymentesítését hivatott elősegíteni. Ezek részletességét érzékeltetendő a következőkben bemutatom az Európai Unió irányelvét60 a városi és távolsági buszokról. Ez azt írja elő, hogy az Európai Unió minden tagállamának biztosítani kell, hogy a vásárolt városi buszok teljesen akadálymentesek legyenek a fogyatékos emberek számára. Ez a szabályozás mind a helyi, mind a helyközi viszonylatokon közlekedő 59
Forrás: http://www.wienerlinien.at/wl/wlinien/jsp/content/item_detail.jsp?ctt=2&chnid=1073753091&rid=1073753091&oid=1073756456&BV_SessionID=@@@@0973023440.1178478132@@@@&B V_EngineID=ccceaddkikfjdmgcfngcfkmdfhjdfkn.0 (2006. november 25, 19.45) 60 Európai Parlament és a Tanács 2001/85/EK irányelve (2001. november 20.) a személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről. Forrás: Európa akadálymentessége a jogi szabályozás tükrében, Szöllősiné Földesi Erzsébet (Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, Budapest, 2006)
58
buszokra érvényes. Az irányelvet61 2002 február 13-án fogadták el, és annak előírásait 2003 augusztus 13-ig az Európai Unió minden tagállamának hazai jogrendjébe be kellett építeni. Az európai fogyatékosügyi mozgalom erőteljes kampányának köszönhetően az irányelv kötelező rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a fogyatékos emberek és más, mozgásukban akadályozott személyek számára hogyan kell megvalósítani a városi buszok akadálymentesítését. Érdekessége az irányelvnek, hogy a mozgássérült sérült embereket két kategóriába sorolja. Az egyik kategória a „mozgásukban akadályozott emberek”, amely az irányelv meghatározása szerint magában foglalja azokat az embereket, akiknek a tömegközlekedési eszközök használata nehézséget okoz. Ide tartoznak a fogyatékos emberek (beleértve az érzékszervi és szellemi fogyatékos, valamint a kerekesszékkel közlekedő személyeket), a végtagsérültek, a kis termetű emberek, a nehéz csomaggal utazók, az idős emberek, a terhes nők, a bevásárlókocsival, valamint gyerekkel utazók (ebbe beletartozik a gyerekkocsival való utazás is). A másik kategória a kerekesszékes személyek, akik – a meghatározás szerint – fogyatékosságuk következtében kerekes széket használnak a helyváltoztatáshoz. Az irányelv a kerekes széket használók közlekedésének elősegítésére is műszaki előírásokat tartalmaz. Az irányelv előírja, hogy az Európai Unió tagországaiban üzemelő városi buszokat kötelezően el kell látni rámpával és/vagy liftekkel és a buszoknak hidraulikusnak (térdeplősnek) kell lenni. A rámpa és a lift kézi vagy elektromos működtetésű lehet. Az irányelvnek a fogyatékos emberekre vonatkozó részleteiből most csak azokkal foglalkozom, amelyek érdekesek lehetnek a BKV Zrt. flottájába tartozó buszokkal kapcsolatban. A nemzetközi buszok műszaki paramétereire természetesen más irányelvek vonatkoznak (COST 349 Tanulmány: A helyközi és távolsági autóbuszok akadálymentesítése a mozgássérült emberek számára), de mivel ilyet a BKV Zrt. Nem használ ezért ennek részletes ismertetésétől eltekintek. Az irányelv meghatározása szerint alacsony padlós – vagy a helyes magyar szóhasználattal mélypadlós – az a busz, amelyben az álló utasok számára rendelkezésre álló terület legalább 35%-a (csuklós járművek esetén az elülső részen) lépcsők nélküli területet képez, és legalább egy utastéri ajtó elérését biztosítja. Ezen túlmenően (a teljesség igénye nélkül) 61
Az irányelvben meghatározott műszaki paraméterek a COST 322 tanulmány eredményei alapján készültek (http://cordis.europa.eu/cost-transport/src/cost-322.htm)
59
•
az irányelv kontrasztos színek használatát írja elő a látás sérült emberek könnyebb tájékozódásának elősegítésére.
•
Legalább két, előre vagy hátra néző, a mozgáskorlátozott utasok részére elsődlegesen fenntartott, kijelölt ülést kell elhelyezni egy fel- és leszállásra alkalmas ajtó/ajtók közelében, ami mellett közvetlenül helyet kell biztosítani a vakvezető kutyának is.
•
Az irányelv meghatározza továbbá az ülések elrendezését, kialakítását, a különböző kommunikációs berendezések elhelyezését és formáját.
•
A
mozgásukban
akadályozottak
számára
fenntartott
ülésekkel
ellátott
járműveken kívülről látható piktogramokat kell elhelyezni, a jármű elejére a járda felőli oldalon és az érintett ajtó/ajtók mellett egyaránt. Megfelelő piktogramokat kell elhelyezni belül is, a kerekes szék számára kialakított hely, illetve a mozgásában akadályozott személyek számára fenntartott ülés közvetlen közelében. •
Az irányelv kitér a jármű világítására is és előírja, hogy a gépjármű belsejét, illetve közvetlen külső környezetét megfelelően meg kell világítani, hogy a mozgásukban akadályozott személyek biztonságosan fel- és leszállhassanak.
•
A rámpára vonatkozóan az irányelv megszabja, hogy annak legalább 800 mm szélesnek kell lennie. Egy 150 mm magas járdaszegélyre lenyitott vagy lehajtott állapotban a rámpa lejtése nem haladhatja meg a 12%-ot. Ennek eléréséhez a kocsiszekrényt süllyesztő, un. térdeplő rendszert is lehet használni. Bármely olyan rámpát, amely 1200 milliméternél hosszabb, fel kell szerelni olyan berendezéssel,
mely
megakadályozza,
hogy
a
kerekes
szék
oldalra
legurulhasson.
BKV Zrt. A „BKV Zrt. is törekszik a mozgásukban korlátozott személyek közlekedési esélyegyenlőségének megvalósítására.”62 Olvasható a társaság hivatalos honlapján. A közlekedési vállalat szerint a fővárosban a közösségi közlekedést használók negyede valamilyen módon korlátozott, ezért a társaság célja a fizikai akadálymentesítés.63 Vizsgáljuk meg, hogy BKV Zrt. milyen intézkedéseket hozott, vagy tervez a jövőben,
62 63
Forrás: http://www.bkv.hu/mozgaskorlatozott/index.html (2006. november 25., 19.53) Forrás: Index.hu, Vakbarát GPS - rendszert próbálnak ki a BKV-nál (2007. április 5. 20.34)
60
hogy a budapesti közlekedési hálózat is – a bécsihez hasonlóan – mindenki számára hozzáférhető legyen. A fővárosban 2001. óta elérhető a társaság speciális – kerekes székesek által használható - háztól - házig szolgáltatása. A BKV négy speciálisan felszerelt IK 405-ös alacsonypadlós autóbuszt állított forgalomba, melyet a kerekes székes utasok, illetve kísérőik használhatnak. A háztól-házig szolgáltatás taxirendszerben működik, ezért az utazási szándékot előre jelezni kell a diszpécserközpontban. Ezt a szolgáltatást két vonaljegy érvényesítésével lehet igénybe venni. Ez az ár magában foglalja egy kísérő ingyenes utazását. A vonaljegyet azért kell külön kiemelni, mert ezeken a járatokon a bérletek, illetve más utazási igazolványok nem érvényesek. Könnyebbséget jelent viszont a mozgásukban korlátozott emberek számára, hogy a vonaljegyet akár az autóbuszon is megvehetik. "Taxirendszerben" üzemelő autóbuszok közül két járművön 4 kerekes székes utas és 9 fő utaskísérő, a másik két autóbuszon 3 kerekes székes utas és 13 kísérő utazhat egyidejűleg. Az autóbuszok munkanapokon, valamint szombati napokon 6.00 21.00 óra között előre egyeztetett útvonalon vehetők igénybe Budapest közigazgatási határon belül. A társaság azonban nem csak ezzel a négy járművel igyekszik a mozgásukban korlátozott emberek speciális igényeinek megfelelni, illetve az esélyegyenlőségüket biztosítani. 2000-ben 50 db IK 412 típusú járművet vett a cég, ami az első alacsonypadlós (mélypadlós) jármű volt a BKV flottájában. Ennél a járműnél a második ajtónál szállhattak fel a kerekes székes utasok. Ez nehézkessé teszi a járművek használatát a kerekes székesek számára, mivel a felszállási szándékot a buszvezetőnél kell jelezni, aki manuálisan engedi le a rámpát a kerekesszékes számára. Ugyanakkor sem a babakocsival közlekedőket, sem az időseket nem segíti a rámpa a felszállásnál. A látássérült utasokat a hangos belső tájékoztatási rendszer segíti, ez azonban gyakran nem működik, vagy rossz megállókat mondd be. A külső útvonal jelző berendezés fényereje és kontrasztja sajnos nem elég nagy, megnehezítve ezzel a látássérült utasok tájékozódását, akiknek így a többi utas segítségét kell igénybe vennie. Ilyen buszok jelenleg 17 viszonylaton járnak64.
64
Ilyen buszok járnak jelenleg a 4, 5, 12, 15, 26, 40, 59, 59A, 67, 78, 120, 147, 153 vonalakon, valamint a Ferenc-, Újhegy-, Palota-busz vonalakon.
61
2004. június 19-én a társaság forgalomba állított 50 db VOLVO 7700A65 típusú alacsonypadlós csuklós autóbuszt. Őket a következő két évben a körúti villamosok késedelmes szállítása miatt a Siemens által fizetett kötbérből újabb 100 db követte, amiket már légkondicionálóval is felszereltek. A speciálisan felszerelt alacsonypadlós buszok egyik különlegessége, hogy lépcső nélküli kocsiszekrénnyel készültek, így a járdáról egyetlen lépéssel lehet beszállni a járműbe. A buszokon a második ajtónál kinyitható rámpa segíti a kerekes székkel közlekedők felszállását, azonban ha ezt egy kerekes székkel közlekedő utas használni szeretné, előbb jeleznie kell ezt a vezetőnek. Felszállás után a kerekes székeket rögzíteni lehet a járművön, amit biztonsági öv segít. Ezek a járművek összesen 23 viszonylaton járnak a városban. A 23 vonalból teljes üzemidőben 966 vonalon járnak alacsonypadlós járművek. A többinél csak az üzemidő egy részében járnak VOLVO buszok, vagy részben VOLVO, részben IK 435-ösök. Az elmúlt években a BKV alvállalkozónak adta ki bizonyos alacsony forgalmú vonalait. Ezek közül három esetében – amit 2005 óta a Nógrád Volán Zrt. üzemeltet – szintén mélypadlós VOLVO Localo B7R buszok járnak, amiknek az első két ajtaja alacsonypadlós, így ezeket is igénybe vehetik a kerekesszékkel utazók. A VOLVO csuklós buszaihoz hasonlóan ennek a midibusznak is modern utastájékoztató rendszere van, valamint az utastér ergonómiailag is megfelel mind az egészséges, mind a fogyatékkal élő utasok kényelmi igényeinek. Trolibuszoknál is igyekezett a cég az új járműbeszerzéseknél odafigyelni a kerekes székkel közlekedők érdekeire. Összesen 37 mélypadlós trolibusza van a BKVnak. Teljes üzemidőben egy vonalon járnak alacsonypadlós járművek, négyen pedig a csuklós buszokhoz hasonlóan vagy váltakozva járnak alacsony és nem mélypadlós buszok, vagy pl. munkaszüneti napokon járnak a viszonylaton mélypadlós járművek. Mind a trolibuszok, mind az autóbuszok esetében a megállókba kihelyezett menetrendeken szerepel, hogy mikor milyen típusú busz közlekedik. Habár az utóbbi évben tapasztalható pozitív fejlemény a budapesti tömegközlekedés akadálymentesítése terén, a helyzet azért még így is több mint
65
Egy új Volvo 105 személyes, ebből 37 az ülőhelyek száma. Motorja alacsony károsanyagkibocsátású Euro III-as motor. Az alacsonypadlós kialakítás, a széles ajtók a mozgáskorlátozottak és a kismamák, valamint az idősek utazását könnyíti meg. Az elektronikus vezérlésű légrugózásnak köszönhetően a padlószint csaknem egy szintbe hozható a járdával. Modern utastájékoztató berendezések: útvonalat mutató elektronikus kijelzőtábla, külső-belső hangos tájékoztató rendszer található a buszon. Télen a padló fűthető, az utastér szellőztetéséről nyolc ventilátor gondoskodik. 66 Ezek a következők: 7, 7A, 9, 85, 86, 103, 200
62
aggasztó. Az 1998-ban született ún. esélyegyenlőségi törvény értelmében „A közlekedésben jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését – az indulási helytől a célállomásig történő – szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani.„ Ahogy azt már említettem, működik a fővárosban egy hálózat, a mozgáskorlátozottak egyesületének diszpécserközpontjánál lehet megrendelni a négy speciálisan kialakított jármű egyikét, a taxirendszerben közlekedő busz háztól házig szállít, az utazás ára két vonaljegy. Ez a szolgáltatás habár jó kezdeményezés nem valósítja meg az egyenlő hozzáférést, hiszen drágább, mint a ’normális’ tömegközlekedés és csak korlátozott mértékben képes kielégíteni az igényeket, hiszen jókora szervezést igényel egy ilyen taxirendszerben működő busszal megvalósított túra (mi
sem
bizonyítja
jobban,
hogy
Budapesten
lenne
igény
akadálymentes
tömegközlekedésre, hogy a taxirendszerben működő buszokra több nappal korábban kell helyet foglalni). A buszról ugyanis nem lehet leszállni, ha mondjuk a fogyatékkal élő utas, vagy kísérője lát egy szimpatikus kávézót, nem tudják megszakítani utazásukat, hogy majd fél óra múlva folytassák azt, és azt is előre ki kell találniuk, mennyi ideig tartózkodnak célállomásukon, hiszen a rendelt busznak is menetrendje van, nem várhat, ahogy a taxi sem áll tíz percnél tovább a címnél. A törvényben említett "szállítást végző hálózatot" a legegyszerűbben tehát úgy lehet kialakítani, ha a meglévő tömegközlekedési rendszereket teszik alkalmassá arra, hogy mozgáskorlátozottak is használhassák – ahogy a törvény egy másik paragrafusában is áll. És – bár a törvény a fogyatékkal élők miatt írja elő a tömegközlekedés akadálymentesítését –, akad több másik csoport, akiknek szintén fontos lenne az akadálymentes tömegközlekedés. Például a kisgyerekes szülőké, akiknek a babakocsis városi túrázás legalább akkora nehézségekbe ütközik, mint a mozgásukban korlátozottaknak a kerekesszékes. Az idősek, akik már nehezen másznak fel a járművek lépcsőin, de ide sorolhatjuk például azokat is, akik nagy csomagokkal szeretnének utazni, amikkel a járműre való felszállás a szűk ajtók miatt igazi kihívást jelent. A BKV-tól kapott adatok szerint az akadálymentes hálózat67
2001-es 25
viszonylatról 2006-ra elérte a 51-et, idén pedig eléri az 58-at. Jelenleg az akadálymentes hálózat hossza 350 kilométer, de ez még mindig csak a teljes hálózat 25 százaléka. 67
Akadálymentes hálózat alatt a BKV Zrt. a teljes üzemidőben alacsonypadlós járművekkel kiszolgált viszonylatok mellett azokat a vonalakat beleszámolja, amiket csak az üzemidő egy részében szolgálnak ki alacsonypadlós járművek.
63
Hasonló a helyzet az akadálymentesen igénybe vehető megállóhelyekkel, számuk tavaly 320-ról 1400-ra nőtt, ez a megállóhelyek 28,6 százaléka. Az akadálymentesen használható flotta jelenleg 366 járműből áll, ebből 344-et tesznek ki a mélypadlós buszok, 22-t az akadálymentes trolik és van még 40 Combino villamos is a BKV Zrt. állományában, amit a fogyatékkal élők akadálymentesen tudnak használni (1.3-as melléklet). Az esélyegyenlőségi törvény értelmében 2010-re budapesti tömegközlekedési hálózatnak akadálymentesnek kellene lennie. Nézzük meg mennyire lesz akadálymentes várhatóan a BKV az egyre inkább közeledő céldátumig. Vizsgáljuk meg előbb a metróhálózatot. A meglévő aluljárók – egy-két kivételtől eltekintve
–
kerekesszékkel
eleve
megközelíthetetlenek,
nem
beszélve
a
mozgólépcsőzésről. A kisföldalatti vonalán csupán a Deák téren, Széchenyi fürdőnél és a Mexikói úton vannak úgynevezett korlátliftek68. A használatukat megnehezíti, hogy a mozgáskorlátozottnak előbb le kell vizsgázniuk a kezeléséből, utána viszont kulcsot kapnak. Ezek a berendezések azonban nem bizonyulnak üzembiztosnak, mivel elég gyakran ki van írva, hogy technikai okok miatt nem működik. A hármas metró akadálymentesítésére egyelőre terv sincs (ugyan a Nyugati pályaudvar állomásnál van egy lift az állomás bejárata és a MÁV vágányok között, de azt a megépítése óta még egyszer sem helyezték üzembe69), a legutóbbi tervek szerint 2010-ben induló négyes metró mindegyik állomásánál – a megnyitás pillanatától – lesznek liftek. A négyes metró honlapján szereplő információk alapján70: Lépcsőlift a Deák téri állomásnál. Fotó: Marót Ádám
„A négyes metró minden állomása teljesen akadálymentesítve épül meg. A fogyatékkal élő
emberek számára is sokkal könnyebbé, egyszerűbbé válik a metró használat. A mozgólépcsők mellett liftek is segítik a kerekesszékkel, babakocsival, nagy csomaggal utazók közlekedését. A liftek az utcaszintről és az aluljáró szintről indulva szállítják az 68
A Fővárosi Önkormányzattól kapott információk szerint "vizsgálják annak a lehetőségét", hogyan lehetne a kisföldalatti összes állomását akadálymentessé tenni. 69 Forrás: Index.hu, Nyugati pályaudvar, Közép-Afrika, végállomás (2007. január 17. 11. 07) 70 Forrás: http://www.metro4.hu/akadalymentes.php (2007 május 7. 0:43)
64
utasokat a peronszintre. A felvonók minden állomáson folyamatosan üzemelnek majd. A látássérültek közlekedését különleges, „tapintható és hangos” tájékoztató rendszerek segítik majd. Könnyebb lesz tájékozódni és közlekedni is. Ezek a rendszerek többek között megmutatják majd a mozgólépcsők haladási irányát illetve az érkező szerelvények ajtajának helyét.” Talán ez lesz az első olyan közlekedésfejlesztési beruházás a fővárosban, amelyik komolyan figyelembe veszi a társadalom által támasztott igényeket. Amennyiben ilyen elvek betartása mellett jó minőségben történik a kivitelezés is, úgy ez lehet az első olyan közlekedési beruházás a városban, amely az egyetemes tervezés elvei alapján valósul meg. A kettes metró ügye az előzőeknél sokkal bonyolultabb. A jelenleg zajló felújítás során az igazi pluszt – a 2008-ra ígért Alstom-szerelvények mellett – a metróliftek jelentették volna. A 2003-ban indult felújítás kezdetén a liftekről, mint a rekonstrukció egyik
legfőbb
közlekedési Amíg nem épülnek meg az állomásliftek, addig ilyen hajmeresztő mutatvánnyal jutnak csak le a kerekesszékesek a metróhoz. Fotó: Hvg.hu, Stiller Ákos
értelméről
társaság
beszéltek
illetékesei.
a
2003
márciusában például a Fővárosi Közgyűlés – a BKV tulajdonosa – úgy döntött, hogy a nagykörúti villamostender71 elbírálása után
esetleg megmaradó pénzt a metróaluljárók felújítására és az állomásonkénti két lift kiépítésére költik. A jelek szerint azonban nem maradt pénz. A mozgáskorlátozottak és a kismamák 2004 szeptemberében a Blaha Lujza téri aluljárónál tüntettek72 az akadálymentes tömegközlekedésért. Aba Botond akkor ígértet tett, hogy: „2007-ig az Örs vezér tere kivételével mindenhol lesz lift a kettes metró vonalán”.73
71
Combino villamosok beszerzésére kiírt tenderről van szó 2004. szeptember 20-án az akadálymentes tömegközlekedésért és közintézményekért tüntettek a Blaha Lujza téren a Tenni Akarunk a Világért - Anyák Szövetsége (TAVASZ) és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) képviselői. A kétszáz fő részvételével zajló megmozduláson petíciót akartak átadni Demszky Gábornak, aki nem volt jelen. A BKV vezérigazgatója elmondta, ha a felújított metróállomásokra liftet is építettek volna, egy évvel csúszott volna a rekonstrukció. Ezen kívül Aba Botondnak azzal igyekezett a demonstrálókat megnyugtatni, hogy neki is öt gyermeke van, annak idején ők is "így cipelték őket a lépcsőn”. A vonatkozó jogszabály a közintézményeknek 2005-ig, a közlekedési vállalatoknak 2010-ig ad haladékot a teljes akadálymentesítésig. (Index.hu, Kimaradt a lit a kettes metróból 2004. márc. 20) 73 Forrás: Index.hu, Édes álom marad a metrólift (2007. január 15, 12.13) 72
65
A legújabb tervek szerint, ha nem is lesz lift 2007-ig minden állomáson, legalább az építése elkezdődik a Stadionoknál és a Pillangó utcai állomáson.74 Az Index.hu internetes újság szerint jelenleg a kivitelezői pályázatnál tartanak, a Fővárosi Önkormányzat szerint az építkezésre van elkülönített keret. A többi, jóval mélyebben fekvő állomásnál nehezebb megoldani a liftépítést, mivel meg kell bontani a megállók és a vonalalagutak harminc-negyven éves szerkezetét. A mélyállomási liftek telepítésére kétféle megoldást tartalmazó tanulmányterv készült. 75Az állomásokból indított liftakna esetén az állomásszerkezet fölött, bányászati módszerrel épül ki az a vízszintes elhúzás, amelyhez a felszínre vezető liftakna csatlakozik. A felszínről indítható liftakna esetén a felszín alatt épül meg az a vízszintes elhúzás, melyhez a felszínre vezető liftakna csatlakozik. A felszínen üvegfalú épületbe érkeznének a liftek, az állomások peronszintjén pedig az elosztócsarnokokhoz kapcsolódva alakíthatók ki a liftaknák. A 4 mélyállomásra (Kossuth téri, az Astoria, a Blaha Lujza téri és a Keleti pályaudvari) tervezett liftek építésére a Fővárosi Közgyűlés 2005. január 27-én 3,5 milliárd forintot különített el, az ezután kiírt meghívásos közbeszerzési pályázatra érkezett ajánlatok közül az eredményhirdetésen három cég nyert előminősítést. Azonban a pályázatokban szereplő árak ötszörösen haladták meg a becsült, úgynevezett mérnöki árat, a BKV Zrt. szerint az ajánlott árak irreálisan magasak voltak, így az eljárás eredménytelen volt. Az eredménytelenül zárult lift szerkezetépítési tender után a közlekedési társaság a liftépítésre tanulmánytervet rendelt meg, valamint első ütemben a Blaha Lujza téri állomásra, további ütemben 7 metróállomásra liftműtárgyak szerkezetépítési és belső beépítési kiviteli tervezését indította el. A BKV később az EU támogatással megvalósítandó projekt-javaslatai között szerepeltette a témát „Akadálymentesítés, az esélyegyenlőség biztosítása a közösségi közlekedési gyorsvasúti gerinchálózat meghatározó elemén: liftek beépítése a Kelet-Nyugati metróvonal állomásaira” címmel. Amíg Fővárosi Önkormányzat "keresi a pénzügyi és műszaki megoldást", addig is tárgyalásokat kezdett a BKV - val és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ) egy, a metróval azonos útvonalon közlekedő alacsonypadlós autóbusz menetrendszerinti üzemeltetéséről. Az Index.hu értesülései szerint: „A terv szerint nem új vonalat képzelnek el, hanem néhány, a 2-es metró nyomvonalán járó alacsonypadlós buszjáratok összehangolását, így a fogyatékosok néhány átszállással eljuthatnának akár 74 75
Forrás: Index.hu, A felszín túl messze van (2007. március 3. 22.43) Forrás: Index.hu, Édes álom marad a metrólift (2007. január 15. 12.13)
66
a Déli pályaudvartól az Örs vezér térig is. A módosításokat 2007 szeptemberéig dolgozzák ki.”
76
A tervet számos kritika érte mind a közlekedési szakma felől (Városi
és Elővárosi Közlekedési Egyesület részéről), mind a fogyatékkal élők részéről (MEOSZ, Ember Egyesület részéről). A folyamatosan érkező új Volvo buszok és Combino villamosok már akadálymentesek. Bár az utóbbi forgalomba állítása előtt minden megállót át kellett építeni, hogy a villamos alacsony padlószintje valóban kihasználható legyen. Ugyanakkor a megállók átépítése nem lett tökéletes, még így is komoly fizikai erő kell ahhoz, hogy a peron és a Combino padlószintje közti távolságot leküzdje a kerekesszékes utas. A használtan vásárolt hannoveri villamosok (TW6000) viszont egyáltalán nem azok. Az utóbbiakon az sem segítene, ha a Combinohoz Fotó: Hvg.hu, Stiller Ákos
hasonlóan átépítenék a megállókat, ugyanis a
villamosokon a középső kapaszkodó egyik ajtónál sincs kiszedve, így még egy kisméretű babakocsival is nagy nehézséget okoz a felszállás, a kerekesszékes utasoknak pedig egyenesen lehetetlen felszállni a hannoveri villamosokra a 3 magas lépcsőfokon. „Az NDK-ban gyártott HÉV szerelvényeket (bár tervek vannak a szentendrei HÉV vonal szerelvényeinek lecseréléséről), a trolibuszokat (Ikarus 280, 412), villamosokat (Tátra, Ganz) és buszokat (Ikarus 260, 280) nem cserélik le a 2010. január elsejei határidőig, nyilatkozta Antal Attila vezérigazgató. Ellenben például a legrégebbi trolibusztípusba tartózó ZIU -k közül 12-t tavasszal kivonnak a forgalomból, mivel új – teljesen mélypadlós – járműveket vásárolt a BKV. Távlati tervek között szerepel az is, hogy az 1-es villamos vonalán a 3 kocsis szerelvények középső kocsiját alacsonypadlósra cserélik le.77 78 További pozitív fejlemény akadálymentesítés terén a BKV-nál, hogy mindinkább előtérbe kerülnek a vakok és gyengénlátók igényei is. Tervezik, hogy a látássérültek számára kialakítanak egy műholdas helymeghatározáson alapuló (GPS alapú) forgalomirányítási rendszerhez kapcsolódó eszközt. Ez egy bankkártya méretű 76
Idézet: Index.hu, Sajátos módon akadálymentesít a BKV (2007. április 20, 14.30) Forrás: Index.hu, Vakbarát GPS rendszert próbálnak ki a BKV-nál (2007. április 5. 20.34) 78 Index.hu, A felszín túl messze van (2007, március 3. 22.43) 77
67
rendszer, amely bármely busz helyzetét 10 méteres pontossággal érzékeli és jelzi, hogy hányas számú busz érkezik a megállóba, valamint hogy hány perce ment el az előző. A rendszert várhatóan 2007 nyarán a 86-os autóbusz vonalon tesztelik. Az, hogy a buszokat GPS – szel szerelték fel lehetőséget ad egy olyan információs rendszer létrehozására, amibe a megállók egy része is bevonható. A tervek szerint májustól kezdetnek négyet vonnak be a rendszerbe. „A Margit hídon mindkét irányban, a Batthyány téren - Óbuda felé - és a Kiscelli utcánál lesznek olyan korszerű utastájékoztató rendszerek, amelyekből megtudhatják az utasok, pontosan hol jár, s hány perc múlva érkezik a buszuk, s egy olyan, vandálbiztosnak ígért térképszelvény is, amelyen szemmel is követhetik a busz útját.”79 Ami igazán lényeges a fogyatékkal élők számára, hogy a megállókba hangos utastájékoztatást is terveznek. A megállói rendszer teljes körű kiépítésére nincs esély, a 4700-ból azonban mintegy 300 olyan pontra tervezik, ahol viszonylag olcsón és könnyen lehet telepíteni. Ezen kívül tesztelési fázisban van egy másik rendszer, amely azt tenné lehetővé, hogy a látásukban korlátozottak mobiljukra kapjanak információt arról, hogy milyen busz érkezik éppen a megállóban. A metróvonalakon is történt előrelépés a vak illetve látássérült utasok esélyegyenlőségének előmozdításának érdekében: az M2-es vonal nyolc állomásán már kiépítésre került az úgynevezett Audio Tájékoztatási Segédlet (ATS rendszer), amely hangjelzéssel vezet el a mozgólépcsőhöz. Az ATS - rendszer lényege, hogy a vak, illetve gyengénlátó utasok egy távirányító segítségével aktiválnak egy jelzőberendezést, amely jellegzetes zümmögő hanggal a megfelelő mozgólépcsőhöz vezeti őket. Vakvezető sávokkal is felszerelik majd az M2-es vonal felújított állomásait, az első állomás, ahol beépítésre került a vakvezető sáv a Blaha Lujza téri metróállomás. A 30 centiméter széles, 2 milliméter mélyen barázdált sáv elvileg cipőn keresztül is érzékelhető (a magam részéről én nem érzékeltem), és a botot is biztonsággal vezeti a peron mentén. Sajnálatos módon ugyanis a vakvezető sáv nem vezet el a mozgólépcsőkig, nem mutatja meg, hogy merre vannak az oszlopok, nem segíti a vakokat abban, hogy vészhelyzet esetén könnyen megtalálják a vészhívót. A példaértékű bécsi vakvezető-rendszer, ami a metróállomásokon segíti a vakok mozgását mindezt „tudja”. Budapesten állomásonként fél millió forintért alakítják ki a vakvezető sávokat, az ATS rendszer kiépítése állomásonként egy millió forint, így a teljes költsége 79
Idézet: Nol.hu, Beszélő buszok (2007. március 15, 16.07)
68
az állomások „vakbaráttá” tételének 15 millió forint.80 Az ATS rendszer használatához szükséges „távirányítókat” a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete juttatja majd el a budapesti és pest megyei látásukban korlátozottnak. Pont ebből kifolyólag szükség van a vakvezető sávokra is, mert az esetleg külföldről, vagy más vidéki magyar városból Budapestre érkező látássérült utasok is használni tudják minden különösebb extra technikai eszköz nélkül is. Az ilyen irányú akadálymentesítés szükségességét mi sem jelzi jobban, minthogy egy látássérült utas a Stadionok állomáson a vonat alá esett és súlyos sérüléseket szenvedett. 81 Az egyenlő hozzáférést célul kitűző program a járműbeszerzéseken túl kiterjed a megállók átalakítására, a meglévők járművek átalakítására, valamint a peronok, járdaszegélyek, épületek megközelítésének könnyítésére, felszállást könnyítő elemek elhelyezésére, valamint a járművek belső kialakítására is. Azonban a tökéletes mindenki számára hozzáférhető közösségi közlekedés kialakításához az egész város átalakítására lenne szükség. Mindent egybevetve: 2010. december 31-re optimális esetben a járművek 55 százaléka lehet csak mélypadlós. A Fővárosi Önkormányzat szerint a törvény nem írja elő, hogy az összes jármű akadálymentes legyen. Igaz arról sem rendelkezik a törvény, hogy ne így legyen. Az esélyegyenlőségi törvény nyolcadik paragrafusa így szól: "A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek – beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is – alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre." Az akadálymentes és mindenki számára hozzáférhető tömegközlekedés kialakításának célja az, hogy az emberek általános életkörülményeit úgy formálják, hogy senki se legyen kizárva az élet mindennapi tevékenységeiből. Egy akadálymentes környezet miden ember számára hasznos. Ebből kifolyólag ennek olyan ügynek kellene lennie, amely célkitűzésért mindenki közösen dolgozik.
Társadalmi felelősségvállalás Természetesen nem várható egyik országtól sem, hogy állami keretek között oldja meg az akadálymentesítést és az egyenlő hozzáférés elvének megfelelő átalakításokat egymaga végezze el. Erre nyilvánvalóan semelyik államnak sincs 80 81
Forrás: Nol.hu, Vakvezető sávok, beszélő BKV megállók (2007. április 5. 16.30) Forrás: Nol.hu, Gázolt a metró a Stadionok metrómegállónál (2007. április 25. 11.02)
69
lehetősége és pénzügyi fedezete sincs rá. Az egyes államok annyit tehetnek, hogy megteremtik a keretfeltételeket (anti-diszkriminációs szabályozás, - szabványosítás, - az egyenlő hozzáférést biztosító közbeszerzés politika, - a fogyasztók érdekeinek tudatosítása) és példát mutatnak a magánszektornak azzal, hogy a hozzá tartozó intézményekben elvégzik a szükséges átalakításokat, hogy mind maguk az épületek, mind az állami szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. „A "Tervezés Mindenki Számára" üzleti megközelítése a fogyasztókkal való partnerség kiépítését tartja kulcsfontosságúnak.82 Ezt hangsúlyozza a Bizottság ebben a témában kibocsátott Zöld Könyve. A Zöld Könyv utal arra, hogy a vállalatoktól elvárható, hogy társadalmi felelősség vállalásuk részeként a gazdaságosság, az etika és a környezetet figyelembe vételével olyan termékeket és szolgáltatásokat bocsássanak a vásárlók rendelkezésére, amelyet azok igényelnek és akarnak. Azok a vállalatok, amelyek tartós kapcsolatot építenek ki a vásárlókkal összpontosítva arra, hogy megértsék, hogy mit igényelnek és akarnak a vásárlók, és mindent megtesznek azért, hogy kiváló minőségű, biztonságú és megbízható termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak, ezek a vállalatok nagyobb profittal számolhatnak. A “Tervezés mindenki számára” elvét követés (olyan áruk és szolgáltatások előállítása, amely a lehető legszélesebb rétek számára használható, beleértve a fogyatékosokat is) egyik fontos példája a vállalatok társadalmi kötelezettség vállalásnak. Az Európai Unió Bizottsága támogatja mind a vállalati társadalmi kötelezettség vállalást a “tervezés mindenki számára” elv eszközével, mind pedig a felhasználókkal való szorosabb kapcsolattartást. Érdekes példa, hogy Spanyolországban létrehozták a „Tervezés mindenki számára kötelezettségvállalás címke” rendszert azoknak vállalatoknak, akik be akarják mutatni a vásárlóknak, hogy minden vásárló, így a fogyatékos vásárlók érdekeit, igényeit is érvényre juttatják üzleti működésük során. Az ’egy zászló alatt’ összegyűlt vállalatok látóköre kibővül és megvan a lehetőségük, hogy a legjobb gyakorlatot megosszák egymással. Segíthetnek egymásnak azzal, hogy klienseiknek és vásárlóiknak egymás ajánlják és ezáltal újabb üzleti lehetőségekhez jutnak.” Amikor a szakdolgozatomhoz az egyetemes tervezés területén élenjáró cégeket kerestem, segítségül fordultam az osztrák nagykövetséghez is. Az ő tanácsukat követve 82
Idézet: Akadálymentes Európa felé, Szöllősiné Földesi Erzsébet (Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, Budapest, 2006) 51. oldal
70
röviden bemutatok egy másik osztrák közlekedési vállalatot, amely stratégiájának egyik kulcspontja a mindenki számára való tervezés, hiszen utasai is a társadalom valamennyi csoportjából érkeznek.
ÖBB-Personenverkehr AG83 Hasonlóan a Wiener Linienhez, az osztrák államvasutak is komplex szolgáltatást kínál a fogyatékkal élő utasainak. A legforgalmasabb állomásokon speciális emelőlifttel könnyítik meg a kerekesszékes utasok ki- és beszállását. Abban az esetben, ha a kerekesszékes utas ezt igénybe szeretné venni, az utazás előtt fel kell venni a kapcsolatot a cég kifejezetten mozgásukban korlátozottakkal foglalkozó callcenterével. Így az utazás napján a társaság dolgozói annál a szerelvénynél várják emelőlifttel az utast, ahova a jegye szól, illetve a célállomáson is felkészülten fogadják a kedves utast. Ugyanakkor a cég folyamatosan cseréli a gördülő állományát alacsonypadlós járművekre, ahol már a ki- és beszállás szintben történik, így nincs szükség arra, hogy 3 nappal utazás előtt felvegyék a kerekesszékes utasok a kapcsolatot a call- centerrel. Az alacsonypadlós
szerelvényeket
már
akadálymentes
mellékhelységgel is felszerelték. A távolsági forgalomban már 129 alacsonypadlós vonat közlekedik, a helyközi forgalomban is folyamatosan cserélik le a szerelvényeket alacsonypadlósra.
Amennyiben
a
mozgásukban
korlátozottak sok, illetve nehéz csomaggal szeretnének utazni, akkor a „Haus-Haus-Gepäck PLUS” szolgáltatás keretében háztól-házig szállítja a csomagokat az ÖBB. A vonatok akadálymentesítése még nem jelenti Forrás: Move-Projet CD-ROM
azt, hogy az utazás teljes időtartamában akadályok nélkül
utazhatnak a fogyatékkal élők. A vasúttársaság nagyszabású állomásrekonstrukiós programot indított 2000-ben, melynek keretében kicserélik a teljes információs rendszert a pályaudvarokon, lifteket szerelnek be, valamint vakvezető sávokkal látják el nem csak a peronokat, hanem a pályaudvar épületét is. A pályaudvarok és a vonatok akadálymentesítésén túl kétféle kedvezményekre jogosító kártyát válthatnak ki a fogyatékkal élő utasok. Az egyik kártya kifejezetten a 83
Információk a http://www.oebb.at/vip8/pv/de/Barrierefreies_Reisen/index.jsp származnak (2007. május 5. 13.43).
oldalról
71
látássérülteknek szól és ötven százalék kedvezményre jogosít, ezen kívül, hogy a látássérült utazása még kényelmesebb legyen egy kísérő, illetve egy vakvezető kutya ingyen utazhat ezzel a kártyával. A másik ajánlat minden mozgásában korlátozottra érvényes, a speciális ajánlatba itt ’csak’ kedvezményes utazási lehetőség szerepel. Az osztrák vasúttársaság ezekkel a szolgáltatásokkal és a mindenki számára való egyenlő hozzáférést biztosító pályaudvarok kialakításával a Wiener Linienhez hasonlóan
olyan
fórumot
biztosít,
ahol
a
különböző
társadalmi
csoportok
találkozhatnak. Azzal, hogy a fogyatékkal élőknek lehetőséget biztosít az utazásra az egészséges emberek találkozhatnak fogyatékkal élőkkel és a találkozások által nőhet a társadalmi tudatosság. A fogyatékkal élők kiléphetnek az „elfelejtett százezrek” csoportjából és közlekedés akadálymentességének segítségével újra bekapcsolódhatnak az ország gazdasági és társadalmi életébe. A magánszektorban jelenleg Magyarországon a társadalomért felelősséget vállaló cégek leginkább a kultúrát (Ericsson Galéria, Raiffeisen Galéria), sportot (Mol Nyrt. kajak-kenu), és különböző kórházak eszközbeszerzését (Vodafone Magyarország Alapítvány) támogatják. Elenyésző azon cégek száma, akik az akadálymentesítés támogatására fordítanák nyereségük egy részét.
IBM Data Storage Systems Information Technology Kft Ettől független vannak olyan vállalatok, akik már most is sajátjuknak érzik a fogyatékkal élők problémáit és azon lehetőségeikhez mérten igyekeznek is segíteni. Ilyen cég például az IBM Data Storage Systems Information Technology Kft.84 Amely cég kifejezetten megváltozott munkaképességű munkavállalóknak hirdetett meg különböző álláslehetőségeket és ahol a jelentkezés feltételei között nem szerepel korlátozás a fogyatékosság mértékét illetően, a rokkantság mértéke nem kizáró ok. Az IBM DSS -nél mérnök, logisztikus, pénzügyi elemző illetve informatikus helyekre keresnek fogyatékkal élő munkavállalókat. Az IBM váci telephelye a cég saját bevallása szerint minden tekintetben akadálymentes, igaz a megközelítése nehézkes. A helyi MÁV állomás még nincs úgy átalakítva, hogy a fogyatékkal élő utasok is használni tudják. Így sajnos nincs más lehetőség a telephely megközelítésére, mint a gépjármű.
84
Forrás: http://www.motivacio.hu/content.php?level=65 (2007. május 5. 16.43)
72
Ericsson Magyarország Mindenképpen pozitív példa az Ericsson Magyarország és a Motiváció Alapítvány közös projectje. A két szervezet közös összefogásának köszönhetően 2005 novemberében elkészült a Kiscelli múzeum akadálymentesítési tanulmánya, amely már figyelembe vette a mindenki számára való tervezés alapelveit. A tanulmány alapján átalakításra került a múzeum főbejárata, valamint akadálymentes mellékhelység is kialakításra került az épületben. Az átalakítás során a bejárati ajtót automata ajtónyitóval szerelték fel, így a nehéz ajtó nyitogatásával nem kell többet a látogatóknak bajlódni. A tervek szerint a későbbiekben a tanulmány alapján akadálymentes lift is beszerelésre kerül a múzeumba, ezzel a kerekesszékes látogatók számára is hozzáférhetővé válnak az emeleti kiállítótermek. A projecthez tartozott még Braillenyomtatásban elkészített katalógus is, ami a Kiscelli teljes gyűjteményéről tartalmaz információkat és amit elkészülte után minden fogyatékosokkal foglalkozó hazai szervezethez eljuttattak. A Braille-nyomtatásban készült katalógus mellett elkészült egy audioanyag is a múzeum tárlatairól, ami szintén a vakok és gyengénlátók számára hozza közelebb a múzeum gyűjteményét. A project távlati célja az, hogy minden társadalmi csoport számára hozzáférhetővé tegye a múzeum gyűjteményét. 2005-ben az Ericsson Magyarország a karácsonyi képeslapjával is igyekezett a partnerei figyelmét felkelteni a fogyatékos- üggyel kapcsolatban (1.4-es melléklet).
Társadalom figyelmének felkeltése A fogyatékos-ügyért nem csak úgy lehet tenni, hogy egy cég valamilyen akadálymentesítési projectet finanszíroz, vagy fogyatékkal élőket segítő civil szervezetet támogat. Ahhoz, hogy a társadalom minél inkább elfogadja a fogyatékkal élőket azzal is hozzájárulhat ha a reklámjaiban szerepeltet pl. kerekesszékest, mint tette azt a T-Mobile. Egy civil szervezet, a Nonprofit Média Központ Alapítvány a 2007-es „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év” kapcsán arra törekszik, hogy a média-, és a reklám különböző megjelenési formáiban természetes módon és ne csak kampányszerűen jelenjenek meg a sérült személyek. Úgy gondolják, hogy a média ezzel is hozzájárulhat a társadalmi tudatosság növekedéséhez, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtéséhez.
73
A társadalmi figyelem felkeltésének nem ez az egyetlen lehetősége (habár úgy gondolom, hogy ez is egy üdvözítő lehetőség), a figyelmet különböző versenyekkel is fel lehet kelteni, aminek utána nagy médianyilvánosságot lehet biztosítani. Különböző díjakkal is lehet motiválni a cégeket, hogy kiemelten foglalkozzanak az egyenlő hozzáférés biztosításával, Magyarországon is van már „Az év akadálymentes munkahelye díj”, amit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ír ki minden évben. A díjjal a fogyatékos, megváltozott munkaképességű embereket fizikai és kommunikációs szempontból akadálymentes, jó légkörű munkahelyen foglalkoztató munkaadókat ismerik el. A figyelem felkeltésére mindenképpen szükség van, hogy az emberek láthassák, hogy nem feltétlenül jelent hátrányt mozgáskorlátozottság, lehet teljes életet élni pl. kerekesszékben is. Az Eurobarométer felmérése szerint ugyanis hazánkban az EU-s 79%-hoz képest az emberek 89%-a gondolja azt, hogy fogyatékosokhoz való tartozás kifejezetten hátrányt jelent.
85
Ez azt jelenti, hogy a magyarok szerint a leginkább
hátrányt jelentő társadalmi csoport a fogyatékosok csoportja (összehasonlításul a roma származás 86% szerint jelent hátrányt, az idős kor 87%, míg az, hogy valaki nő az emberek 48%-a szerint jelent kifejezetten hátrányt). A magyar cégek számára kedvező eredmény, hogy a magyarok 87%-a kedvezően értékel minden olyan intézkedést, amely a fogyatékosok számára egyenlő esélyeket biztosít. A kedvező visszhang így tehát biztosított, minden olyan akciónak, amely a fogyatékkal élők helyzetén kíván változtatni. Annak elősegítésére, hogy a magyar vállalatok minél többet tegyenek a fogyatékkal élők érdekében a magyar állam nyújthatna különböző támogatásokat (a már most
is
létező
megváltozott
munkaképességűek
foglalkoztatása
után
járó
adókedvezmények mintájára) azon cégeknek, akik pl. akadálymentesítik az épületeiket, vagy osztrák mintára az állam támogathatná a munkahelyek akadálymentesítését. Ausztriában a támogatási rendszer a következő: 50 alkalmazottig az akadálymentesítést az állam 1000 és 5000 EUR közötti részének 2/3-át átvállalja, amennyiben az akadálymentesítés 2007 végéig megtörténik. Az 50 alkalmazottnál több
85
Forrás: Egyenlő esélyek mindenki számára Európai Évhez kapcsolódóan készült Eubarométer felmérés. (http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16291, 2007. május 5. 20.41)
74
embert foglalkoztató vállalatoknál a költségek felét (maximum 50.000 EUR-t), vállalja át idén az osztrák állam 2007-ben.86 Német mintára bevezetésre kerülhetne egy akadálymentességi tanúsítvány.87 Turizmus területén amúgy is nagy lehetőségek vannak, amiket a magyar idegenforgalmi szektor még nem használt ki. Üzleti célokból kifejezetten előnyös lehetne például a gyógyfürdők számára, ha egy ilyen tanúsítvánnyal reklámozhatnák magukat, ezzel is biztosítva a A német akadálymentességi tanúsítvány logója. Forrás: www.dinertico.de
fogyatékkal élő leendő vendégeiket, hogy szolgáltatásaikat az ő speciális igényeiket maximálisan figyelembe véve alakították ki. A Magyar Turizmus Rt. külön kampányokat indíthatna a
külföldi fogyatékkal élőket megcélozva, megjelenhetnének speciális katalógusok is Braille- nyomtatásban a tanúsítványt megszerző szállodákról, stb. Természetesen nem csak az idegenforgalmi szektor használhatná ki üzletileg a tanúsítvány megszerzésében rejlő lehetőségeket. Kórházak, ingatlanfejlesztők, mozik, színházak is generálhatnának extra bevételeket a tanúsítvány használatával. A tanúsítványt megszerezhetnék a termékgyártók is, akik a termékeik tervezésekor és előállításakor figyelembe veszik a fogyatékkal élők igényeit. Például gyógyszergyárak, ha Braille – írással is szerepel a gyógyszer dobozán a gyógyszer neve és hatóanyaga, valamint Braille – írással is megtalálhatók az adott gyógyszer mellékhatásai a dobozhoz mellékelt tájékoztatóban.
86
Forrás: Bundessozialamt Österreich - 2007 - Europäisches Jahr der Chancengleichheit für alle http://www.basb.bmsg.gv.at/cms/basb/liste_dokument.html?channel=CH0450#CH0450CMS115 1081640422 (2007. május 5. 21.54) 87 Forrás: http://www.dincertco.de/en/competencies/products/barrierfree_building_and_product_design/ind ex.html (2007. május 5. 23.55)
75
Összegzés Az Egyetemes Tervezés és a Tervezés Mindenkinek az akadálymentesítésnek két olyan tervezési változata, amelyek következetes végrehajtásával ténylegesen megvalósítható a legszélesebb körű akadálymentesség, amely egyben nagyfokú biztonságot, kényelmet és szabadságot nyújt mind a fogyatékos felhasználók, mind bármely más ember számára. Azzal, hogy biztosítjuk mind a fogyatékkal élőknek, mind az egészséges emberek számára az épített környezethez és a szolgáltatásokhoz, valamint a termékekhez való egyenlő hozzáférést lehetőséget adunk minden társadalmi csoport számára, hogy részt vegyen a gazdasági és a társadalmi folyamatokban. Jelenleg ugyanis számos olyan társadalmi csoport van Magyarországon, akiket a többség érdemtelenül figyelmen kívül hagy. Ők az elfelejtett százezrek. Őket jelenleg még az állam is mostohagyermekként kezeli, és a vérkeringésbe való visszakapcsolásuk helyett – a valódi megoldást elodázva – szociális segélyekkel tartja el őket. Ennél mindenki számára jobb megoldás lenne, ha az állam biztosítaná a lehetőséget számukra is, hogy saját maguk boldogulhassanak. Ehhez viszont biztosítani kell számukra is az egyenlő hozzáférést. Hiszen a legtöbb fogyatékkal élő nem azért hátrányos helyzetű, mert nem képes dolgozni, hanem azért, mert nem képes eljutni az íróasztaláig. Nagy valószínűséggel azért nem jut el oda (még, ha a munkahelye akadálymentes is, mint az IBM váci telephelye), mert útja során a lakóházában, a városban, a tömegközlekedési eszközök használata során olyan akadályokba ütközik, amiket egyedül nem tud leküzdeni. Márpedig az Egyetemes Tervezésnek és a Tervezés Mindenkinek pont azt jelenti, hogy mindenki külső segítség nélkül, a lehető legkisebb erőfeszítéssel igénybe tudja venni a fent említett szolgáltatásokat. Láthattuk, hogy a Lajtán túl képesek voltak arra, hogy komplexen szemléljék ezt a kérdéskört. Az állam és a magánszektor is prioritásként kezeli a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét, mindkettő hozzáadja a „magáét”. Az állam segítséget nyújt a magánszektornak az akadálymentesítésben, ugyanakkor a másik oldalról elvárja, hogy a vállalatok alkalmazzanak megváltozott munkaképességű embereket. A fogyatékkal élők alkalmazásában maga az állam mutat a példát. A téma napjainkban nagyon aktuális, hála az Európai Uniónak, aki a 2007-es évet ennek szentelte, ezzel nagy médianyilvánosságot biztosítva a problémakörnek. 76
Aktuális tovább azért, mert hazánkban is egyre közeledik bűvös határidő, amikorra minden középületet, a közlekedési rendszereket, szolgáltatásokat akadálymentesíteni kell. A határidő szorít, vannak ugyan pozitív fejlemények, de a törvényi határidő betartásához „görögös” hajrára lenne szükség.
77
Felhasznált irodalom: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Akadálymentes építészet, Fischl Géza, Pandula András (Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kar, Budapest, 2000) Akadálymentesítés és adaptáció, Fischl Géza (Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kar, Budapest) Removing Barriers (North Carolina Office on Disability and Health, 2005) Egyetemes tervezés, Pandula András (Épített Környezetért Alapítvány, Budapest, 2006) Káté, BME Gépészkari Hallgatói Önkormányzat Lapja, 2006/8. (9-12. oldal) Akadálymentes Európa felé, Szöllősiné Földesi Erzsébet (Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, Budapest, 2006) http://en.wikipedia.org/wiki/Universal_design (2007. május 14. 18.20) http://en.wikipedia.org/wiki/Accessibility (2007. május 14. 18.23) Lakóházak tervezése, Bitó János DLA (B+V Lap-és Könyvkiadó Kft., 2003) Középületek, Cságoly Ferenc DLA (Terc, Budapest, 2004) Amszterdami szerződés az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és egyes kapcsolódó okmányok módosításáról The Charter of Fundamental Rights of the European Union (EU, 2000) Resolution ResAP on the introduction of the principles of universal design into the curricula of all occupations working on the built environment, EU 2001 (Tomari határozat) A Tomari Határozat (Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2006.) ÖNORM B 1600 Barrierefreies Bauen - Planungs- grundlagen ÖNORM B 1601 Planungsgrundsätze bezüglich spezieller Baulichkeiten für behinderte und alte Menschen ÖNORM B 1602 Barrierefreie Schul- und Ausbildungsstätten und Begleiteinrichtungen ÖNORM B 1603 Barrierefreie Tourismuseinrichtungen – Planungsgrundlagen Graz -i Nyilatkozat, Disability and Ageing – Ageing and Disability c. konferencia záródokumentuma www.gleichundgleich.gv.at Bundesgesetz über die Gleichstellung von Menschen mit Behinderungen Manuela Blum: A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Ausztriában (Informationen aus dem Arbeits- und Sozialrecht, 2006. 2. sz.) Kézikönyv az Európai Unióról 6. bővített kiadás, Horváth Zoltán (HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2005) www.wienerlinien.at Wiener Linien: Mobilität für Alle (2003) http://cordis.europa.eu/cost-transport/src/cost-322.htm www.bkv.hu Index.hu, Vakbarát GPS - rendszert próbálnak ki a BKV-nál (2007. április 4.) www.metro4.hu Index.hu, Nyugati pályaudvar, Közép-Afrika, végállomás (2007. január 17.) Index.hu, Édes álom marad a metrólift (2007. január 15.) 78
• • • •
• • • • • •
• • •
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Index.hu, A felszín túl messze van (2007. március 3.) Index.hu, Sajátos módon akadálymentesít a BKV (2007. április 20.) Magyar Hírlap, Tűntetni készülnek a babakocsis anyukák (2004. szeptember 9.) Hvg.hu, Kalandtúra fogyatékosokkal, akadályverseny Budapesten (2007. március 6.)
Vakinfo.hu, Vakon bízni a BKV-ban (2006. június 29.) Nol.hu, Beszélő buszok (2007. március 13.) Nol.hu, Vakvezető sávok, beszélő BKV megállók (2007. április 5.) Nol.hu, Gázolt a metró a Stadionok metrómegállónál (2007. április 25.) Veke.hu, 150 db új alacsonypadlós villamost rendelt Bécs városa (2004. szeptember 4.) Veke.hu, Növekvő utasszámok a bécsi közösségi közlekedésben (2005. április 25.)
Kormányzati informatikai egyeztető tárcaközi bizottság 19. számú ajánlása: A központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységére, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire http://www.hatter.hu/cxxv.htm A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban, különös tekintettel az állampolgárok igazgatási és szolgáltatási szükségleteinek kielégítésére c. kutatás (Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhely, 2007.) http://en.wikipedia.org/wiki/Computer_accessibility (2007. május 14. 18.24) http://en.wikipedia.org/wiki/Web_accessibility (2007. május 14. 18.25) Vakok és gyengénlátók országos szövetsége Informatika a látássérültekért alapítvány, Útmutató vakok és gyengénlátók által is használható weblapok készítéséhez (2007. május 7.) World Wide Web konzorcium (W3C) Web Content Accessibility Guidelines 1.0 című útmutatója Alapelvek honlapok látássérültek számára is olvasható változatainak elkészítéséhez, Pál Zsolt (2002) Magyarhirlap.hu, Akadálymentesítés az interneten (2004. március 18.) Mozgovilag.hu, Nem toleráns társadalom a magyar (2005. október) http://ujsag.szie.hu, Tanítják és alkalmazzák az akadálymentes építészetet 237/2006. (XI. 27.) Kormány rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól 21. § (1) www.felvi.hu Nol.hu, Nyit az Ability Park (2007. február 3.) Fn.hu, A kerekesszék, mint technikai sport (2007. február 17.) Hvg.hu, Csukd be a szemed, tátsd el a szád! (2007. február 20.) www.abilitypark.hu BME Diákközpont Támpont Iroda, interjú Szadai Krisztina esélyegyenlőségi koordinátorral Universal Design – Political Implementation, Monika Anna Klenovec (TU Wien és a BEST Wien által szervezett nyári egyetemen elhangzott előadás) Accessibility for All, Christina Illera (TU Wien és a BEST Wien által szervezett nyári egyetemen elhangzott előadás) Die Presse, zu viele Drehtüren and zu wenig Jobangeboten (2005. február 10.) Die Presse, Rollstuhlfahrer: Studieren mit Hindernissen (2005. december 12.) Die Presse, Behinderten sind normale Menschen (2005. február 11.) Die Presse, Behinderten bekommen Assistenten (2006. április 2.)
79
• • • • • • • • • • • • • • • • •
Panic & Escape from Buildings, Christina Illera (TU Wien és a BEST Wien által szervezett nyári egyetemen elhangzott előadás) Design Principles, Monika Anna Klenovec (TU Wien és a BEST Wien által szervezett nyári egyetemen elhangzott előadás) Barrier-Free Planning & Building, Dipl.-Ing. Astrid Heimel-Weninger (TU Wien és a BEST Wien által szervezett nyári egyetemen elhangzott előadás) Barrier-Free Design, Wolfgang Zagler (TU Wien és a BEST Wien által szervezett nyári egyetemen elhangzott előadás) Die Presse, Gleichstellung: Behindertenorganisationen uneins über neues Gesetz (2004. december 7.) http://www.oebb.at/vip8/pv/de/Barrierefreies_Reisen/Service/Bahnhofsausstattu ng/index.jsp Move-Projekt – Taktile Bodeninformationen auf ÖBB – Bahnsteigen CD-ROM Blinde und sehbehinderte Menschen im öffentlichen Raum CD-ROM http://www.motivacio.hu Nonprofit Média Központ Alapítvány Egyenlő esélyek mindenki számára Európai Évhez kapcsolódóan készült Eubarométer felmérés. (http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16291, 2007. május 5. 20.41) Bundessozialamt Österreich - 2007 - Europäisches Jahr der Chancengleichheit für alle (http://www.basb.bmsg.gv.at) http://www.dincertco.de Fürst Donnersmarck - Stiftung (http://www.fdst.de/, 2007. május 13. 22.34) http://behinderung.fsw.at/ http://www.wien.gv.at/donaustadt/index/verwal22.htm Japáner Tervező Iroda
80
Mellékletek 1.1-es melléklet
U3 vonal Állomás
Lift
Hova
Ottakring Kendlerstraße Hütteldorferstraße Johnstraße
van van van van
Schweglerstraße Westbahnhof
van van
Zieglergasse Neubaugasse
van van
Volkstheater
van
Herrengasse Stephansplatz
van van
Stubentor Landstraße
van van
Rochusgasse Kardinal Nagl Platz Schlachtausgasse Erdberg Gasometer Zipperstraße
van van van van van van
Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Köztes szintre, Utcaszintre Utcaszintre Köztes szintre, Utcaszintre, U6-hoz Utcaszintre Köztes szintre, Utcaszintre Köztes szintre, Utcaszintre Utcaszintre Köztes szintre, Utcaszintre Utcaszintre Köztes szintre, utcaszintre, piactérre, pályaudvarra Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre
Enkplatz Simmering
van van
Utcaszintre Utcaszintre
Akadálymentes Illemhely Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll (Eurokulcs rendszerű) Rendelkezésre áll A pályaudvaron van, a Gigergasse kijáratnál Kívül, a piacon van Kívül, a parkban van Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Kívül, a Hyblerparkban Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll
81
U4 vonal Állomás Hütteldorf
Lift Van
Hova
Akadálymentes illemhely Nincs
Ober Sankt Veit Unter Sankt Veit Braunschweiggasse
Metróperonról a vágányok fölötti passzázsra, utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre
Rendelkezésre áll Nincs Nincs Rendelkezésre áll Nincs Nincs Nincs Nincs
Stadtpark Landstraße
Van Van
Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre, aluljárószintre Utcaszintre Pályaudvarra
Schwedenplatz
Van
Utcaszintre
Schottenring Roßauer Lände Friedensbrücke Spittelau Heiligenstadt
Van Van Van Van
Van Van Van, rámpával kiegészítve Hietzing Van Schönbrunn Van Meidling – Hauptstraße Van Längenfeldgasse Van Margaretengürtel Van Pilgramgasse Van Kettenbrückengasse Van Karlsplatz Van
U2 átépítése után lesz Utcaszintre Utcaszintre Köztes szintre U4 peronjáról az aluljáróba
Nincs Nincs Nincs
Nincs A pályaudvaron van a Gigergasse kijáratnál Rendelkezésre áll, 8.00-17.00-ig Nincs Nincs Nincs Rendelkezésre áll nincs
82
U1-es vonal Állomás
Lift
Hova
Reumannplatz Keplerplatz
Van Van
Utcaszintre Utcaszintre
Südtirolerplatz
Van
Taubstummengasse
Van
Karlsplatz Stephansplatz
Van Van
Schwedenplatz
Van
Nestroyplatz Pratestern Vorgartenstraße Donauinsel Kaisermühlen Alte Donau Kagran Kagraner Platz Rennbahnweg Adlerklaaer Straße Großfeldsiedlung Leopoldau
Van Van Van Rámpa Van Van Van Van Van Van Van Van
Köztes szintre, Utcaszintre Köztes szintre, felső szintre Aluljárószintre Köztes szintre, Utcaszintre Köztes szintre, Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Mindkét peronhoz van Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre, köztes szintre
Akadálymentes illemhely Nincs Rendelkezésre áll 19.00-ig Nincs Nincs Van (Euro-kulcs rendszerű) Rendelkezésre áll, 8.00 – 17.00-ig Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll
83
U2 -os vonal Állomás
Lift
Karlsplatz
Van
Museumsquartier
Van
Volkstheater Rathaus Schottentor Schottenring
Van Van Van
Hova Aluljárószintre, felső szintre utcaszintre
Utcaszintre Utcaszintre Aluljárószintre U2-es vonal átépítésével lesz
Akadálymentes illemhely Nincs Van (Euro kulcs rendszerű) Rendelkezésre áll Nincs Nincs nincs
U6-os vonal Állomás
Lift
Hova
Siebenhirten Perfektastraße Erlaaerstraße Alt-Erlaa Am Schöpfwerk Tscherttegasse Philadelphiabrücke
Van Van Van Van Van Van Van
Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre
Niederhofstraße Längenfeldgasse Gumpendorferstraße Westbahnhof
Van Van Van Van
Burggasse, Stadthalle Thaliastraße Josefstädter Straße Alserstraße Michelbeuern – AKH Währinger Straße Nußdorfer Straße Spittelau
Van Rámpa van Van Van Van Van Van Van
Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Köztes szintre, utcaszintre Utcaszintre
Jägerstraße Dresdnerstraße Handelskai Neue Donau Floridsdorf
Van Van Van Van Van
Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Köztes szintre, utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Utcaszintre Pályaudvarra
Akadálymentes illemhely Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Van, 7.00 – 19.00-ig a peronőr szükség esetén kinyitja nincs Rendelkezésre áll Nincs Rendelkezésre áll Nincs Nincs Nincs Nincs Rendelkezésre áll Nincs Nincs Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Pályaudvar várójában a Franz Jonas Platz-i kijárat mellett
84
1.2-es melléklet M1-es vonal Állomás Mexikó út Széchenyi fürdő Hősök tere Bajza utca Kodály Körönd Vörösmarty utca Oktogon Opera Bajcsy – Zsilinszky út Deák tér Vörösmarty tér
Lift Korlátlift Korlátlift Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Korlátlift Nincs
Hova Utcaszintre Utcaszintre
Utcaszintre
Akadálymentes illemhely Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs
M2-es vonal Állomás Déli pályaudvar Moszkva tér Batthyányi tér Kossuth tér Deák tér Astoria Blaha Lujza tér Keleti pályaudvar Népstadion Pillangó utca Örs vezér tere
Lift
Hova
Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs 2007 nyarán kezdik építeni 2007 nyarán kezdik építeni Utcaszintre Rámpa
Akadálymentes illemhely Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs
M3-as vonal Állomás Kőbánya- Kispest Határ út Pöttyös utca Ecseri út Népliget Nagyvárad tér Klinikák Kálvin tér Ferenciek tere Deák tér Arany János utca Nyugati pályaudvar
Lift Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Van
Hova
Aluljáró szintről a MÁV vágányokhoz
Akadálymentes illemhely Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs
85
(nem üzemel) Lehel tér Dózsa György út Árpád híd Forgách utca Gyöngyösi utca Újpest városkapu Újpest központ
Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs
Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs
86
1.3-as melléklet 2005-ben a BKV Zrt. alacsonypadlós járműveivel kiszolgált vonalak Budapesten
1. 1. kép Forrás: BKV Zrt.
2006-ban a BKV Zrt. alacsonypadlós járműveivel kiszolgált vonalak Budapesten
2. 1. kép Forrás: BKV Zrt.
87
2007-ben a BKV Zrt. alacsonypadlós járműveivel kiszolgált vonalak Budapesten
3. 1. kép Forrás: BKV Zrt.
88
1.4-es melléklet Ericsson Magyarország 2005-ös karácsonyi képeslapja
89
1.5-ös melléklet Bécsi kerületek polgármesteri hivatalainak fizikai akadálymentesítettsége Kerület I. II. III. IV. V. VI.
akadálymentesség Lift, ügyfélszolgálat a földszinten Korlátlift, hangerősítő berendezés Csengő, rámpa, földszinti ügyfélszolgálat Csengő és emelő, földszinti ügyfélszolgálat* Csengő, emelő, mobil lépcsőlift, külön bejárat a mozgásukban korlátozottaknak lifttel Csengő, emelő, mobil lépcsőlift, akadálymentes bejárat a mozgásukban korlátozottaknak, lift* Külön bejárat a mozgásukban korlátozottaknak lifttel, ügyfélszolgálat a földszinten lépcsőlift Bejárat akadálymentes, lift, ügyfélszolgálat a magasföldszinten lift Az új épületben van akadálymentes bejárat, lift* Új ügyfélszolgálati iroda a földszinten Akadálymentes bejárat, lift, információs központ a földszinten Csengő, lift Csengő és emelő Még nincs akadálymentesítve
VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX.
XX. XXI.
Akadálymentes bejárat, lift Csengő, lift, kerekesszéket tudnak biztosítani Csengő, lift, ügyfélszolgálati iroda a földszinten
XXII. XXIII.
Oldalsó bejárat akadálymentes 9. táblázat Forrás: http://www.wien.gv.at/mba/mba.htm (2007. május 7. 00.07)
*
Összevont polgármesteri hivatalok
90
1.6-os melléklet Bécsben a használatbavételi engedélyhez szükséges ez a nyilatkozat, amely azt igazolja, hogy az akadálymentesítési szabályokat betartották.
91
Köszönetnyilvánítás Ezúton is szeretném megköszönni Dr. Nyárády Gábornénak, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar tanszékvezetőjének, hogy szaktudásával és a mindig
inspiráló
elkészítésében,
légkörben
valamint
zajló
Székely
konzultációkkal támogatott Borbálának,
az
Ericsson
szakdolgozatom Magyarország
kommunikációs igazgatójának, valamint a teljes kommunikációs osztálynak, hogy szűnni nem akaró érdeklődésükkel és ötleteikkel segítettek a szakdolgozatom minél színvonalasabb megírásában.
92
